Fellélegezhet az a 385 székelyföldi gazda, aki a Pro Economica Alapítvány gazdaságfejlesztési támogatásából Belarus 820-as traktort vásárolt. Elfogadták és kihirdették Benedek Zakariás RMDSZ-képviselő törvénymódosítási javaslatát, mely megteremti a feltételeit annak, hogy ezek a traktorok közúton is közlekedhessenek.

Tavaly a magyar kormány által rendelkezésre bocsátott 131 millió lejes (30 millió euró) keretösszegből körülbelül kétezer gazda igényelhetett legtöbb 70 ezer lejt (15 ezer eurót) 25 százalékos önrész mellett.

A támogatást mezőgazdasági tevékenységekhez szükséges felszerelések, mezőgépek, tenyészállatok vásárlására vagy gyümölcsösök telepítésére, illetve felújítására lehetett megpályázni Hargita, Kovászna és Maros megye területén.

Belarus 820, az abszolút sláger

A mezőgazdasági gépek – ezen belül a traktorok – nagy népszerűségnek örvendtek a pályázó gazdák körében. Úgy tudjuk, a traktorok közt is az olcsó, könnyen javítható, mégis viszonylag nagy teljesítményű, Fehéroroszországból származó Belarus 820-as volt a legkelendőbb.

Ez a traktor 20 ezer euró alatti árával verhetetlen ajánlatnak számít Romániában. További előnye, hogy a Pro Economica keretösszegből és az önrészből épp meg lehetett vásárolni.

Csakhogy volt egy bökkenő, amiről a gazdáknak senki nem szólt.

„A Belarus 820-as traktorokat elvileg nem is lenne szabad árulják a piacon, mivel a motorjuk nem teljesíti a környezetvédelmi előírásokat, ezért ezeket nem lehet törzskönyvezni. Ez a típus a megfelelési nyilatkozata szerint Tier 1-es besorolású, noha az Európai Unióban a Tier 4-es szintet kell teljesíteni. Ennek ellenére a hatóságok eddig szemet hunytak afölött, hogy ezt a traktort forgalmazzák” – magyarázta egy, használt traktorok értékesítésével foglalkozó vállalkozó az Átlátszó Erdélynek.

Szigorodtak ez előírások, bezárult a kiskapu

Több gazdával, illetve vidéki polgármesterrel is beszélgettünk, akik elmondták, hogy a régi, semmilyen környezetvédelmi előírásnak nem megfelelő traktorokat egyfajta szürke zónában használták eddig. Az volt a rendszer, hogy a polgármesteri hivatalok az adásvételi szerződések alapján olyan helyi (sárga színű) rendszámokat adtak ki, amelyekkel a települések határain belül úgy közúton, mind földutakon közlekedni lehetett.

2020 elején azonban a Belügyminisztérium közölte, hogy ezeket a sárga rendszámokat sem lehet kiadni törzskönyv nélkül (erről aztán augusztusban rendelet is született). Továbbá kötelező biztosítás és érvényes műszaki vizsga is szükséges ahhoz, hogy a traktor közúton közlekedhessen.

„Bár földutakon, mezőgazdasági utakon továbbra is lehet közlekedni mindenféle papír nélkül, a földekre sokszor lehetetlen kijutni közutak érintése nélkül” – így egy mezőgazdasági kérdésekben járatos forrásunk, aki szerint a háztáji gazdálkodás helyett egyre inkább előtérbe kerül a nagyipari mezőgazdasági termelés.

A saját földterület megművelése helyett egyre elterjedtebb az eszközök bérbeadása, a traktorok folyamatosan járnak közúton egyik szántóföldről a másikra, így várható volt ennek a kiskapunak a felszámolása.

Nagyon reklámozták ezt a típust

Sok jóhiszemű gazda nem is tudta, hogy a Belarus 820-as traktor nem felel meg a szabványoknak, magyarázta egy Maros megyei település polgármestere az Átlátszó Erdélynek.

Van rá esély, hogy nem csak a kedvező ár vagy figyelmetlenség miatt vásároltak annyian ebből a problémás traktorból. A pályázati időszakban a Pro Economica Alapítvány Facebook-oldalán közzétett fotók közül több képen is ez a típus látható.

A szászrégeni IRUM SA által forgalmazott Belarus traktorokon kívül az IRUM SA saját gyártmányú Tagro traktorai láthatóak még a Pro Economica Alapítvány oldalán közzétett fotókon, egyéb traktormárkák jóval ritkábban fordulnak elő.

Mi az oka annak, hogy a Pro Economica Alapítvány kiemelt reklámfelületet biztosított ezeknek az előírásokat nem teljesítő mezőgazdasági gépeknek? – kérdeztük Kozma Mónikától, az alapítvány ügyvezető igazgatójától.

„Az Alapítvány szívesen veszi és közzé is teszi azokat a pályázói köszönőleveleket és fotókat, amelyeket kapunk. Tekintettel arra a tényre, hogy az erdélyi gazdák és nem csak, hanem a romániai kisebb gazdálkodók nagy tömege elavult eszközökkel rendelkezik, ezért azt tapasztaltuk, hogy a családi gazdálkodók és vállalkozások körében a legnagyobb örömet és sikerélményt egy új gép, eszköz vásárlása jelentette, hiszen jelentősen megkönnyíti a munkát, éppen ezért, számunkra egyáltalán nem feltűnő, hogy ezek a gépek bukkannak fel. Az Alapítvány oldala nem reklámfelület, a saját közleményeink közlésére használjuk!” – válaszolta az ügyvezető.

Kozma Mónika hozzátette, az alapítvány által kezelt program keretében és az EU-előírásoknak megfelelve azt kérték a pályázóktól, hogy csak uniós származási igazolással rendelkező eszközöket vásároljanak. Ennek meglétét az elbíráló szakértők vizsgálták, és feltétel volt a támogatás kifizetéséhez.

A Pro Economica Alapítvány nyilvántartása szerint a 4660 kifizetett pályázat közül összesen 385 esetben vásároltak Belarus 820 traktort.

[irp posts=”27126″ name=”Gazdaságfejlesztési pályázat Székelyföldön: pult alatt megy a susmus”]

„Mást nem lehetett venni”

Észrevettük azt is, hogy az egyik minősített beszállító, a Royal Dru SRL kifejezetten ezzel a traktorral reklámozta a Pro Economica pályázatát a Facebookon. A Royal Dru SRL-ről tavaly megírtuk, hogy „pult alatt”, 1000 lejért árulta a pályázati regisztrációhoz szükséges felhasználókat.

Bár akkor ígéretet kaptunk arról, hogy a céget kizárják a forgalmazók köréből, a jelek szerint ez nem történt meg: a cég Facebook-oldalán láthatóak a Pro Economica Alapítvány pályázattal kapcsolatos közleményei, valamint a boldog tulajdonosok fotói az épp átadott traktorokkal.

„Mást nem lehetett venni” – mondta egy gazda, aki épp a Royal Dru SRL-től vett Belarus 820-ast.

Hozzátette, ő egy lengyel Farmtrac traktort szeretett volna vásárolni, azonban nem sikerült árajánlatot szereznie. A Royal Dru által forgalmazott más traktorokat is nézegette, azonban a cég kifejezetten ezt a típust ajánlotta neki, mondván, hogy ezt tudják szállítani.

Szerencse, hogy van Minősített Szállítói Adatbázis

Elvben a Minősített Szállítói Adatbázis is garantálja a gyanútlan gazdáknak azt, hogy a támogatásból megvásárolt eszközzel nem érik majd meglepetések. Azzal is ösztönzik a pályázókat, hogy az itt szereplő cégek árajánlataira a Pro Economica Alapítvány pályázatán a lehetséges maximális pontszámot lehet kapni.

„A szállítói adatbázis egy régóta működő megoldás. A létrehozásával azt szeretnék elérni, hogy legyenek olyan kiemelt magyarországi és egyéb EU-s cégek, amelyeknek át kell esniük egy bevizsgáláson, amely jó néhány kritérium mellett például azt ellenőrzi, hogy megfelelnek-e a beszállítók a piaci sztenderdeknek, vagy nem sértettek-e piaci versenyt.

A pályázók pedig, mint említettem, nem szeretik a hosszadalmas előkészítést, ezért, ha már létezik egy ilyen adatbázis, és abba már jelentkezett sok székelyföldi cég is, ez az egyszerűsített eljárás segítségnyújtásnak tűnt” – nyilatkozta 2019 júniusában a Transindexnek a Pro Economica Alapítvány ügyvezetője.

[irp posts=”27195″ name=”Gazdaságfejlesztési pályázat Székelyföldön: egyes minősített szállítók nem teljesítik a feltételeket”]

Az adatbázisban nem szerepel, pedig de

„A Minősített Szállítói Adatbázisban az alább jelzett termék nem szerepel” – válaszolt röviden Csík László, az adatbázist működtető CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat, Nonprofit Kft. ügyvezetője. Rákérdeztünk ugyanis, hogyan fordulhat elő az, hogy ebben az adatbázisban szereplő beszállítók, mint az IRUM SA vagy a Royal Dru SRL ilyen, az előírásoknak nem megfelelő traktorokat árultak.

Az adatbázisban nem kell hosszasan keresgélni ahhoz, hogy megtaláljuk a Belarus traktorokat, azon belül pedig a problémás 820-ast. Igaz, itt 892-esként szerepel, azonban a fotón jól látszik a 820-as szám a motorháztetőn, a leírásból pedig kiderül, hogy a motor hengerűrtartalma és teljesítménye egyezik a 820-assal, környezetvédelmi besorolása pedig szintén Euro 1-es.

Az RMDSZ támogatja a gazdákat

Miért volt szükség arra, hogy az RMDSZ törvénymódosítást kezdeményezzen egy harmadik fél – jelen esetben a Pro Economica Alapítvány – hibája kijavítására, kérdeztük az RMDSZ szóvivőjétől, Hegedüs Csillától.

„Az RMDSZ kiemelt célja a romániai magyar gazdák támogatása. Számos gazda jelezte felénk azt, hogy az általuk vásárolt, Romániában összeállított traktorokat egy augusztus 11-én hatályba lépett módosítás miatt nem tudják forgalomba iratni és a közutakon használni, ami természetesen hátráltatja őket a mezőgazdasági munkák elvégzésében. Ezt az áldatlan állapotot szüntette meg az RMDSZ törvénymódosítása, hogy azok a gazdák, akik 2020. április 30-ig ilyen traktorokat vásároltak, de még nem tudták beiratni, tudják őket beiratni a forgalomba. Ennek tehát semmi köze a belorusz traktorokhoz, minden olyan traktort érint, amit a törvénymódosítás miatt nem tudtak beiratni. A törvénymódosítás 6 hónapig érvényes” – így a szóvivő.

Hegedüstől azt is megkérdeztük, nem-e lát ellentmondást aközött, hogy miközben nemrég Kelemen Hunor államelnöki kampányának a központi témája a környezetvédelem volt, az RMDSZ által kezdeményezett törvénymódosítás azt teszi lehetővé, hogy semmilyen környezetvédelmi előírást nem teljesítő traktorokat forgalomba lehessen íratni?

Erre a kérdésre nem kaptunk választ.

Nyitókép: Belarus 820-asok sorakoznak a Pro Economica Alapítvány egyik rendezvényén. A fotó forrása az alapítvány Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Használhatatlan traktorok: a Pro Economica Alapítvány átvert gazdáit megsegíti az RMDSZ appeared first on Átlátszó Erdély.

Update: válaszolt a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat, Nonprofit Kft. a válasz az anyag alján olvasható.

Különösebb erőfeszítés nélkül találtunk négy olyan, Romániában bejegyzett céget a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjainak a Minősített Szállítói Adatbázisát böngészve, mely a román pénzügyminisztérium honlapján közzétett mérleg alapján nem teljesíti azokat a feltételeket, melyek a minősítéshez szükségesek.

Azt nem tudjuk, hogy az adatbázisba való bekerüléskor feltöltött adatokat hogyan ellenőrzik, mindenesetre az egyik cég a legoptimistább esetben is csak négy év múlva kaphatna minősítést. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a 27 romániai cég közül csak négy vállalkozásnál találtunk kisebb-nagyobb hiányosságot. A más országokban bejegyzett cégeket nem ellenőriztük.

Ezeknél a cégeknél ajánlott elkölteni a támogatást

A Minősített Szállítói Adatbázisban összesen 71 olyan, magyar, román, szerb és szlovák cég szerepel, mely mezőgazdasági eszközök és termékek előállításával vagy forgalmazásával foglalkozik, és ahonnan a termékek beszerzését a kormány kvázi „ajánlja” a gazdaságfejlesztési programban pályázó gazdáknak.

„A szállítói adatbázis egy régóta működő megoldás. A létrehozásával azt szeretnék elérni, hogy legyenek olyan kiemelt magyarországi és egyéb EU-s cégek, amelyeknek át kell esniük egy bevizsgáláson, amely jó néhány kritérium mellett például azt ellenőrzi, hogy megfelelnek-e a beszállítók a piaci sztenderdeknek, vagy nem sértettek-e piaci versenyt.

A pályázók pedig, mint említettem, nem szeretik a hosszadalmas előkészítést, ezért, ha már létezik egy ilyen adatbázis, és abba már jelentkezett sok székelyföldi cég is, ez az egyszerűsített eljárás segítségnyújtásnak tűnt” – nyilatkozta a Transindexnek Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezetője.

[irp posts=”27126″ name=”Gazdaságfejlesztési pályázat Székelyföldön: pult alatt megy a susmus”]

Az erdélyi gazdaságfejlesztési pályázatokat bonyolító alapítvány által meghirdetett pályázat kiírás így fogalmaz:

„Amennyiben a beszerezni kívánt eszköz, berendezés szerepel a romániai vagy a https://szallitoiadatbazis.ced.hu adatbázisában és ott rögzített ára van, úgy a pályázónak elégséges csak 1 árajánlatot bemutatnia a kiválasztott beszállítótól, amelynek értéke nem haladja meg a fent említett rögzített árat.”

Továbbá „ha a Pályázó a CED – Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. által vezetett nyilvántartásban (https://szallitoiadatbazis.ced.hu) szereplő szállítók árajánlatait csatolja, úgy automatikusan maximális pontszámot kap”.

Árajánlatra a maximális pontszám 15, a teljes pályázat legfeljebb 100 pontot kaphat az értékelés során. A pályázó nyilván dönthet úgy is, hogy egy, az adatbázisban nem szereplő cég árajánlatát mellékeli a pályázathoz.

Kérdés, hogy amennyiben egy jóhiszemű gazda egy olyan cég árajánlatát mellékeli pályázatához, amely nem teljesíti az adatbázisba való bekerülés feltételeit, akkor megkapja-e a maximális 15 pontot a pályázatának erre a részére?

Amennyiben az ajánlattevő céget utólag kizárják az adatbázisból, az milyen hatással lehet az (akár már megnyert) pályázatokra?

Könnyen ellenőrizhető feltételek

Ahhoz, hogy bekerüljenek a Minősített Szállítói Adatbázisba, a cégek egy sor feltételnek kell, hogy eleget tegyenek. Ezek között vannak olyan szempontok, melyeket újságíróként nehéz ellenőrizni, ilyen például:

– a kínált termékportfólióban a magyar termékek aránya legalább 50 százalék;

– a kínált termékkel, szolgáltatással összefüggő feladatok teljesítéséhez legalább 1 fő rendelkezik igazolható szakmai kompetenciákkal.

Más feltételek a nyilvános pénzügyi adatok alapján könnyűszerrel ellenőrizhetőek, például hogy a cég

– legalább 5 lezárt üzleti évvel rendelkezik;

– az utolsó lezárt üzleti évének az átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a minimum 5 főt;

– a regisztrált vállalkozás utolsó lezárt üzleti évének nettó árbevétele legalább 100 millió Ft (a nettó árbevételt mi üzleti forgalomként – cifră afaceri – értelmeztük, alsó határként 300 ezer eurót vettünk)

– az utolsó három lezárt év adózás előtti eredménye – profit net – maximum egy esetben volt negatív.

Nem tudjuk, miért ragaszkodik a magyar kormány a fenti feltételekhez: ha egy 5 fős cég bekerülhet ebbe az adatbázisba, akkor egy 3 alkalmazottal rendelkező vállalkozás miért nem? Vagy mi a garancia arra, hogy egy 5 lezárt üzleti évvel rendelkező vállalkozás jobb minőségű és olcsóbb termékekkel rendelkezik, mint egy frissen bejegyzett cég?

Azonban ha már ezek a kormány által megszabott játékszabályok, akkor megnéztük, a minősítéssel rendelkező cégek mennyire teljesítik ezeket a feltételeket. Munkánk során a román kereskedelmi cégadatbázis, a listafirme.ro adatait használtuk, melyeket a pénzügyminisztérium honlapjára feltöltött mérlegekkel vetettünk össze.

A függesztett, vontatott mezőgazdasági, valamint erdészeti gépeket forgalmazó Transagrar Machine SRL-t (adatlapja itt) például 2017 decemberében jegyezték be a Hargita megyei Csíkszentkirályon. Tehát az 5 helyett egyetlen lezárt üzleti évvel rendelkezik, ebben az időszakban alkalmazottal nem rendelkezett, árbevétele 900 euró volt, az évet 3 ezer eurós veszteséggel zárta: a pénzügyi feltételek közül egyiket sem teljesíti.

A regisztráció-mutyiban érintett cég sem áll jól

A rostán fennakadt előző anyagunk főszereplője, a pult alatt árult regisztráció-botrányban érintett Royal Dru SRL (adatlapja itt) is: a mezőgazdasági munkagépeket, Belarus és Tagro traktorokat forgalmazó céget 2015 májusában jegyezték be, így ők sem pipálhatják ki a feltételül szabott 5 lezárt üzleti évet.

A mezőgazdasági gépek és eszközök, valamint állattenyésztési felszerelések kereskedelmével foglalkozó Pedrogroup Agro SRL (adatlapja itt) a román cégadatbázisban Econ Training RO SRL-ként szerepel – ennek a cégnek 2018-ban az elvártnál alacsonyabb, 283 ezer eurós üzleti forgalma volt, és csak két alkalmazottat foglalkoztatott.

A kerttervezéssel, a kert- és parképítéssel, egyedi utcabútorzat és játszóterek gyártásával, automata öntözőrendszerek és dísznövények kis- és nagybani forgalmazásával foglalkozó csíkmadarasi Garden Proiect SRL (adatlapja itt) szintén nem teljesíti a forgalomra vonatkozó feltételt.

Kérdéseinket tegnap tettük fel e-mailben a Pro Economica Alapítvány ügyvezetőjének, eddig nem válaszolt. Amint befutnak a válaszok, cikkünket frissítjük.

Update 19:20, 27.06.2019: válaszolt az adatbázist működtető CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.

Átvizsgáltuk a román székhellyel rendelkező cégeket és a következő cégeket találtuk, melyek esetében a nyilvános adatbázisban elérhető adatok alapján felmerülhetett a meg nem felelés gyanúja:

MACOS REPARATII srl
Transagrar Machine
S.C. HU-RO S.R.L.
PEDROGROUP AGRO SRL
ROYAL DRU SRL

A MACOS REPARATII srl, az S.C. HU-RO S.R.L. és a PEDROGROUP AGRO SRL cégekre vonatkozóan rendelkezésünkre állnak olyan dokumentumok, amelyek on-line felületen még nem elérhetőek, ugyanakkor már bizonyíthatóan leadásra kerültek az adóhatóság felé az előző lezárt üzleti évek záró elszámolásaiként és ezek alapján a cégek megfeleltek a minősítési követelményeknek.

A Transagrar Machine esetében a cég a magánszemély tulajdonosain keresztül kapcsolt vállalkozásának adataira hivatkozott. A kapcsolt vállalkozások figyelembevétele a vonatkozó Európai Uniós gyakorlat alapján lehetséges, sőt adott esetben kötelező.

A Royal Dru Srl. tekintetében adminisztrációs hiba történt. A céget és terméke adatait az adatbázisban felfüggesztjük. Mindazonáltal javasoljuk a pályázatok pontozása folyamán a termékek leírására
– vagy a maximális pontszámot megadni, hisz a hiányosság a kínált termékek megfelelését nem érinti, a műszaki leírások és a származás vizsgálata minden termék esetében megtörtént.
– vagy amennyiben kétség merülne fel a megajánlott termékek megfelelését illetően, az egyes termékek pontozó általi átvizsgálását és a megfelelő pontszám megadását.

Címlapfotó: a Pro Economica Alapítvány Facebook-oldala

The post Gazdaságfejlesztési pályázat Székelyföldön: egyes minősített szállítók nem teljesítik a feltételeket appeared first on Átlátszó Erdély.

Sok gazda verte a fejét a falba, amikor ráébredt: elvileg ugyan június 21-ig lehet pályázni a székelyföldi gazdaságfejlesztési program aktuális kiírására, azonban a pályázáshoz szükséges regisztráció határideje jóval korábban, május 29-én lejárt.

Sok pénzről van szó: a magyar kormány által rendelkezésre bocsátott 131 millió lejes (30 millió euró) keretösszegből körülbelül kétezer gazda igényelhet legtöbb 70 ezer lejt (15 ezer eurót) 25 százalékos önrész mellett. A támogatást mezőgazdasági tevékenységekhez szükséges felszerelések, mezőgépek, tenyészállatok vásárlására vagy gyümölcsösök telepítésére, illetve felújítására lehet megpályázni Hargita, Kovászna és Maros megye területén.

A Pro Economica Alapítvány honlapján 2019. május 28-án, tehát a zárás előtt egy nappal jelent meg egy közlemény, miszerint a regisztrációt „a beérkezett igények magas száma és a pénzügyi keret jelentős túllépése miatt” másnap 16 órakor lezárják.

Azért különös ez, mert a regisztrációt alig egy héttel korábban, május 21-én nyitották meg, és ebben a hírben nincsen szó arról, hogy a regisztrációra lenne időkorlát. Mi több, a május 21-28 periódusban még valószínűleg kevesen töltöttek fel pályázatot, így nem tudjuk elképzelni, honnan tudhatták, hogy hány formailag érvényes pályázat fog beérkezni.

További furcsaság, hogy sem a regisztráció elindulásáról, sem pedig a lezárásáról nem jelent meg hír az erdélyi magyar sajtóban. Rákerestünk, a regisztrációról szóló értesítés kizárólag a Pro Economica Alapítvány honlapján, a regisztráció lezárásáról szóló hír az alapítvány honlapja mellett a magyar kormány „Határtalan gazda” nevű oldalán jelent meg.

Május 24-én nagyon részletes cikket írt a Krónika az erdélyi gazdaságfejlesztési programról, de nem említi, hogy a pályázás regisztrációhoz kötött.

Bennfennteseknek kedvez a rendszer?

Mivel nem túl életszerű, hogy a pályázni szándékozó székelyföldi gazdák naponta böngészik a Pro Economica Alapítvány vagy a magyar kormány oldalát, ráadásul elterjedt szokás a pályázat feltöltésekor regisztrálni, gyanítani lehet, hogy itt egy szűk, jól értesült kör jár igazán jól.

Az egyik ilyen, jó kapcsolatokkal rendelkező vállalkozás a maroskeresztúri székhelyű Royal Dru SRL lehet. Facebook-oldalukon hetek óta hirdetik, hogy a Pro Economica Alapítvány számára árajánlatot állítanak ki az általuk forgalmazott traktorokra, és hogy a cégük árajánlata garantáltan megkapja az árra maximálisan elérhető 15 pontot.

Ennek oka egyébként az, hogy a Royal Dru SRL benne van a magyar kormány szállítói adatbázisában, a pályázati kiírás pedig úgy fogalmaz, hogy

„amennyiben a beszerezni kívánt eszköz, berendezés szerepel a romániai vagy a https://szallitoiadatbazis.ced.hu adatbázisában és ott rögzített ára van, úgy a pályázónak elégséges csak 1 árajánlatot bemutatnia a kiválasztott beszállítótól, amelynek értéke nem haladja meg a fent említett rögzített árat.”

Továbbá „ha a Pályázó a CED – Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. által vezetett nyilvántartásban (https://szallitoiadatbazis.ced.hu) szereplő szállítók árajánlatait csatolja, úgy automatikusan maximális pontszámot kap”.

Nyertes pályázat esetén ez azt jelenti, hogy a traktort a Royal Dru SRL-nél kell megvásárolni.

Felhívtuk a cég Facebook-oldalán szereplő egyik telefonszámot, affelől érdeklődve, hogy ugyan nincsen regisztrációnk, azonban a dokumentumokat összeállítottuk, és mindenképp szeretnénk pályázni – lehet-e ebben az esetben tenni valamit?

Néhány felhasználó azért akad

„1000 lej (68 ezer forint) lesz a regisztráció, további 1000 lej a pályázati iratcsomó összeállítása” – tájékoztat egy román hang a vonal másik oldalán. Az irodában hallhatóan nagy a jövés-menés, egy további telefonbeszélgetés is tisztán behallatszik.

Visszakérdezünk, így kiderül, hogy nekik van „néhány felhasználójuk”, és azokkal majd fel lehet tölteni a pályázatot akkor is, ha a regisztráció már lezárult. Egy másik kollégával is beszéltünk, aki szintén megerősíti: lehet szerezni regisztrációt, 1000 lejért.

Mindkét beszélgetésről hangfelvétellel rendelkezünk.

Miután SMS-ben elküldjük az e-mail címünket, a párbeszéd e-mailben folytatódik, egy magánszemély bankszámlaszámát küldték el nekünk.

Később újságíróként is megkerestük a regisztrációt áruló személyt. Ő annyit mondott, hogy „mindenki tudta, hogy a regisztráció le fog zárulni”, ő egy regisztrációval rendelkezik, és „az ő dolga, hogyan jutott hozzá”.

Szárnyal a Török Csongor által alapított vállalkozás

A mezőgazdasági eszközök és alkatrészek, többek között Irum, MTZ és Belarus traktorok forgalmazásával foglalkozó Royal Dru SRL jelenlegi tulajdonosa Török Irma Ilona. A céget azonban Török Csongor Attila alapította 2015 októberében, és kezdetben a részvények 95 százalékát birtokolta. Tulajdonrészét 2016 novemberében adta át a társtulajdonos Török Irma Ilonának, aki a születési év alapján valószínűleg az anyja.

A tíz alkalmazottal rendelkező cég látványosan növekszik, mérlege szerint 2018-ban 3 millió eurós forgalmat bonyolított, nyeresége pedig 300 ezer euró volt.

Bár papírforma szerint nem tulajdonos, Török Csongor publikus Facebook-oldalán a Royal Dru SRL-t jelölte meg munkahelyeként, és abból ítélve, hogy borító-, valamint profilképén is egy fehér Porsche Cayenne látható, alkalmazottként nem mehet rosszul a dolga.

Bár velük fotózkodik, a MIET-elnök szerint nem tagja a szervezetnek

Török Csongor az RMDSZ egyik ifjúsági partnerszervezete, a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács csapatában fotózkodott az RMDSZ-kongresszuson, az Erdély FM pedig arról számolt be, hogy a MIET legutóbbi tisztújító küldöttgyűlésén csatlakozott a szervezethez a Fiatal Vállalkozók Szövetsége, melynek elnöke Török Csongor. Megkeresésünkre Birtalan István, a MIET elnöke tagadta hogy Török Csongor tagja lenne a MIET-nek.

A Royal Dru SRL egyébként jelen volt az idén májusban a Pro Economica, valamint a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács által Sáromberkén szervezett mezőgazdasági kiállításon. Török Csongor Vincze Loránd EP-képviselőjelölttel készült, választási hashtagekkel ellátott fotót is megosztott a Facebook-oldalán (lásd címlapfotó). A fotón jól látszik, hogy Török Csongor nyakában „szervező” felirattal ellátott kitűző lóg.

Török Csongort egy sor kérdéssel kerestük meg Facebook-on, azonban ő csak ennyit válaszolt:

„Jó napot kívánok! Igen, több gazda is kért ajánlatot munka gépekre.”

Visszakérdeztünk, de a beszélgetés abbamaradt.

Update 9:11 21.06.2019 Török Csongor időközben válaszolt, azt állítva, hogy a felhasználók árusításáról ő nem tud. A kérdéseink és a válaszok alább olvashatóak:

Hogyan jutott a Royal Dru a pályázáshoz szükséges felhasználókhoz, és miért ajánlják fel ezeket a cég alkalmazottai?

Kérem tisztelettel ezt a kérdést ha teheti fogalmazza újra, mert nem pontosan értem mire vonatkozik.

Honnan lehetett tudni, hogy a regisztrációt egy héttel a pályázat meghírdetése után lezárják? Honnan értesültek erről?

Mi ilyesmiről nem tudtunk.

Mennyire etikus ezeket a felhasználókat árulni, akkor, amikor rengeteg székelyföldi gazda nem tudott regisztrálni?

Nincs tudomásom ilyenről.

Egy, RMDSZ kongresszusán készült fotón a MIÉT-es csapat tagjaként szerepel. Milyen funkciót tölt be a szervezetben?

Nem tudom melyik kongresszusról van szó, amennyiben a legutóbbiról beszélünk, a több mint ezer rmdsz-es küldött közül voltam az egyik, MIET színekben.

A Pro Economica Alapítvány ügyvezetőjét, Kozma Mónikát is megkerestük, anyagunk publikálásáig nem válaszolt. Amennyiben később befutnak a válaszok, anyagunkat frissítjük.

Update 9:08, 21.06.2019 megérkeztek Kozma Mónika válaszai, a kérdéseink és a teljes válasz itt megtekinthetőek. A Pro Economica Alapítvány ügyvezetője szerint

„az Alapítványnak semmiféle eszköze nincs, sem a Maros megyében működő, sem más vállalkozások ellenőrzésére, vagy az azok által használt kommunikációs formák szűrésére. Éppen ezért, minden olyan jellegű információátadástól amelyek az Alapítvány által meghirdetett programokat is érintik, határozottan elhatárolódunk, és amennyiben ezek veszélyeztetik az általunk kitűzött és vállalt célok végrehajtását, és erről bizonyítható módon tudomást szerzünk, úgy azok ellen a megfelelő intézkedéseket megtesszük.”

Így megy magyar közpénz a román kormánypárt tagjainak | Magyar Hang

A magyar kormány két éve lebonyolított egy mezőgazdasági pályázatot a romániai Mezőségen, az RMDSZ-közeli Pro Economica alapítvány segítségével. Hiába kerestük, kik nyertek: ugyan az erdélyi alapítvány honlapján az áll, hogy 2017. október 30-ra tervezték az eredményhirdetést, a nyertesek nevét nem hozták nyilvánosságra. A román sajtó viszont megszellőztetett már néhány nyertest.

Háttéralku a PSD-vel?

Nem ez az egyedüli gond a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjával. A Magyar Hang arról ír, hogy a két éve Mezőségen lebonyolított program nyerteseinek a nevét nem hozták azóta sem nyilvánosságra.

A bukaresti sajtó viszont megszellőztetett már néhány nyertest. A g4media.ro független portál például a következő címet adta írásának: “PSD vezetőt pénzel a budapesti kormány egy mezőgazdasági vállalkozáson keresztül. Vasile Gligát egyébként egy éves felfüggesztett börtönre ítélték, mert a feleségét alkalmazta a Parlamentben.”

A politikus, aki korábban két cikluson át Maros megye szociáldemokrata képviselője volt a bukaresti parlamentben, és jelenleg a párt megyei elnöke, nem tagadta, hogy ő is az ötszáz győztes között volt, de nem mondta meg a lap újságírójának, pontosan mennyi pénz kapott.

A Magyar Hang szerint létezik egy háttéralku a magyar kormány és a PSD között, mely szerint a baloldali párt vezette bukaresti kormány engedi többek között az erdélyi mezőgazdasági pályázatok zavartalan lebonyolítását, cserébe viszont a saját emberei vihetik haza a magyar adófizetők pénzének egy részét. Ez lehet a magyarázat arra is, miért nem nyilvánosak a mezőségi pályázat eredményei.

Címlapfotó: Török Csongor (balra) Vincze Loránt EP-képviselőjelölt társaságban a Pro Economica, valamint a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács által Sáromberkén szervezett mezőgazdasági kiállításon. Forrás: Facebook

The post Gazdaságfejlesztési pályázat Székelyföldön: pult alatt megy a susmus appeared first on Átlátszó Erdély.