Mi történt az elmúlt tíz évben, hogy már nem üti meg ingerküszöbünket egy szélsőjobbal kapcsolatban álló zenekar fellépése, akár nagy létszámú közönség előtt? A Kárpátia az a zenekar, amely egy évtizede még egy csíkszeredai fellépésével olyan botrányt kavart, ami miatt kitiltották három évre a frontemberét Romániából. Arra is keresem a választ, miként ment végbe az a folyamat, melynek során a szélsőjobboldali zenekarok a mainstreambe vándoroltak.

De mi is a Kárpátia?

A Kárpátia 2003-ban alakult magyar „nemzeti rock” műfajú zenekar, melynek dalszövegei gyakran utalnak a magyar történelem fájdalmas pontjaira, így a trianoni békeszerződésre és Erdélyre mint magyar területi veszteségre.

Az együttest a nyilvánosságban gyakran szélsőjobboldali és revizionista nézetekkel azonosítják. Sokáig szoros kapcsolatban állt a Jobbik párttal, valamint a már feloszlatott Magyar Gárda paramilitáris szervezettel, amelynek az indulóját is ők írták. Zenéjük, amelyet úgy jellemeznek mint küzdelem „a magyar nemzet önrendelkezéséért és a történelmi igazságosságért”, érzékeny témákat érint Romániában.

Az együttes legnagyobb botránya

a 2014. június 6-i csíkszeredai koncert után dagadt, ahol az együttes frontembere, Petrás János László olyan kijelentéseket tett és olyan dalokat adott elő, amelyeket a román hatóságok gyűlöletkeltésnek és a fasizmus népszerűsítésének minősítettek. A per során kiemelték, hogy Petrás a trianoni szerződést igazságtalannak nevezte, és a krími eseményekhez hasonló akciókra sarkallta a közönséget az „elveszett területek visszaszerzésére”.

Emellett a románokat „elnyomóknak” címkézte, ezáltal sértette a faji, etnikai vagy xenofób ideológiák terjesztése ellen hozott romániai jogszabályokat. A legfelsőbb bíróság 2017-ben kitiltotta három évre, és 9000 lej büntetés megfizetésére kötelezte a frontembert.

Volt más botrányuk is. 2011-ben a magyar uniós elnökség a magyar pálinkát a zenekar Pálinka című dalával népszerűsítette. Emiatt sokan kiakadtak, mivel a dal utolsó szakaszában revizionista üzenet hangzik el: „Erős, mint a háromszor varrt / Csizma szára / Csizma szára / Amiben bemasírozunk Kolozsvárra / Kolozsvárra / Szilva, körte, cseresznye / Éljen a haza! / Egészségünkre!”. A felháborodás hatására a szervezők előbb megpróbálták védeni a zenekart, később aztán mégis törölték a Facebook-oldalról a Kárpátia dalát és annak angol fordítását tartalmazó videót.

Pikáns revizionizmus

A Partiumi Magyar Napokat elég sok magyar és román közpénzből szervezik. Utóbbi különösen pikáns, hiszen a zenekar repertoárján számos revizionista dal található, és ezáltal az a helyzet áll elő, hogy román közpénzen támogatják az alkotmány szerint egységes román nemzetállamban az olyan üzenetek hangoztatását Szatmárnémeti központjában, amelyek Trianon igazságtalanságát vagy egy esetleges határmódosítás fontosságát hangsúlyozzák. 

Mit mondanak, akik idehozták?

Nem sokat. 

A Partiumi Magyar Napokat támogatja többek közt a Szatmár megyei tanács, Szatmárnémeti önkormányzata, az RMDSZ alapította Communitas Alapítvány és az RMDSZ is. 

A hivatalok közül a megyei tanácsnak küldtünk kérdéseket. Azt szerettük volna megtudni, mennyi pénzt áldoztak az eseményre, mi a véleményük az együttes vitatható üzeneteiről, és miért tartják jó ötletnek, hogy a román szélsőjobboldal megerősödése közben magyar szélsőjobboldali zenekar lépjen fel. Az RMDSZ-es vezetésű megyei tanács nem méltatott válaszra. A Communitas jelezte, hogy felel a kérdésekre, de az általunk megadott határidő után három munkanappal sem érkeztek a válaszaik meg. Amennyiben a válaszokat akár a megyei tanácstól, akár az alapítványtól megkapjuk, a cikket frissítjük.

Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője megkeresésünkre azt mondta, nem kívánja kommentálni a kérdést. Annyit elmondott, hogy tudomása szerint nem volt semmi probléma a szatmári fellépéssel.

A körösfői eseményt az Itthon Kalotaszegen Egyesület szervezi. Péter Ferenc elnököt telefonon értük el, azt mondja, a háromnapos esemény költségvetésében nincs közpénz, azt teljes mértékben a MOL finanszírozza. Elmondása szerint eszébe sem jutott, hogy ebben a politikai környezetben ez milyen üzenetet képvisel, egyszerűen az együttes nemrég koncertezett Szatmáron, és „jóval olcsóbb, mint más, hasonló nagyságú rockzenekarok”. 

De mennyi?

Megkérdeztünk néhány rendezvényszervező munkakörben mozgó szakembert, akik üzleti titokra hivatkozva nem árulták el, hogy pontosan mennyibe kerül listaáron a Kárpátia szerepeltetése. Ám az egyik név nélkül nyilatkozó megszólalónk fél–egymillió forint (körülbelül 1250–2500 eurónak felel meg) közötti összegre becsülte a haknit, a nagykoncertet pedig 1–2 millió forintra.

Ugyanezt állította két további erdélyi művelődésszervező is, akik az alsó kategóriás zenekarok közé sorolták a Kárpátiát, és 1–2 millió forintra saccolták a fellépési díját. Egyikük elmondta, hogy a csúcskategóriát a Bagossy Brothers Company és Rúzsa Magdi jelentik, esetükben 8 millió forintnál kezdődik az élő koncertek ára.

A DMF Music rendezvényszervező cég nyilvános listáján nem szerepel a Kárpátia, a fennebb csúcskategóriásként megnevezett előadók 9,5 és 10,1 millió lépnek fel, rajtuk kívül Quimby és Majka, valamint a Valmar ütik még ezt a szintet; a Margaret Island, a Blahalouisiana és a Honey Beast jelentik a középkategóriát, ők 4–5 millió forint közötti áron koncerteznek.

A jegyek árából is lehet egy előadó pénzben kifejezett „értékére” következtetni. A 2014-es botrány után 2023. május 27-én, a pünkösd előtti szombaton lépett fel Romániában a Kárpátia együttes, „9 év után újra Erdélyben”. Az időzítés fontos, hisz akkor nagyon sok magyarországi résztvevővel is lehet számolni. A nagykoncertet az RMDSZ-es szenátor, Antal Lóránt befolyása alatt levő Star Rádióban reklámozták. Egyik főszervezője feltehetően Bögöz község jelenlegi alpolgármestere, Istók Róbert volt, aki a szervező Agyagfalvi Ifjúsági Klub kapcsolattartója. A jegyeket 100–120 lejes áron lehetett megvásárolni. Istók azt nyilatkozta, hogy a bögözi önkormányzatnak nincs köze a koncerthez, nem közpénzből szervezték.

A Fidesz, a szubkultúrák átalakulása és a családiasodás

A Fidesz és a jobboldali politika általános stratégiája kulcsszerepet játszott abban, hogy a szélsőjobb szubkultúrái miként oldódtak fel és váltak mainstreammé. Patakfalvi-Czirják Ágnes szociológus szerint e folyamat jól nyomon követhető a Kárpátia vagy az Ismerős Arcok felemelkedésén.

Patakfalvi-Czirják Ágnes kutatásai a 2010-es évek elején arra fókuszáltak, mi történik a szubkultúrákkal, amikor rajongóik kiöregszenek. Míg más zenei terekben – például az elektronikus zenében vagy akár a drogokhoz kapcsolódó közegekben – a közönség valóban szétszóródott, a radikális jobboldali színtér stabil maradt. A motoros találkozók, az EMI-tábor vagy a Magyar Sziget fesztivál megmutatta: ezek a közösségek képesek generációkon át fennmaradni. A rajongók gyerekeinek fokozatos bevonása vezetett a „családiasodás” folyamatához, amely a 2010-es évek közepére egyre erőteljesebbé vált.

A fesztiválok különleges olvasztótégelyekké váltak, ahol a nemzeti radikális zene mellett minden generáció megtalálta a helyét. Gyerekek hagyományos mesterségeket próbálhattak ki, a nők és férfiak egyaránt részt vettek a programokon, sőt a maszkulinitás új formái is megjelentek. Patakfalvi-Czirják hangsúlyozza: Kelet-Európában kevés más szubkultúra biztosított ilyen sokrétű élményt.

A zenekarok színpadi kommunikációja tudatos volt: amit jogi következmények nélkül nem mondhattak ki, azt a közönséggel mondatták ki. A szélsőjobboldal parlamenti képviselőinek köszönhetően erős jogi támogatásuk is volt: a dalszövegeket szakértők ellenőrizték, mielőtt a nyilvánosság elé kerültek volna.

A Jobbik legyőzése

A nemzeti radikális közösségek szervezőereje hamar potenciált jelentett a Fidesz számára. A 2010-es évek közepéig legfőbb riválisuk a Jobbik volt, ezért fontos volt a Jobbikhoz kötődő szubkulturális terepek – például a Magyar Sziget – „meghódítása”. Elsőként az Ismerős Arcok csatlakozott, akik 2010 körül már felléptek fideszes rendezvényeken. Bár ekkor még árulással vádolták őket, a kulturális finanszírozás állami központosítása gyorsan eldöntötte a kérdést: hosszú távon csak az államhoz közeledve lehetett fennmaradni.

Patakfalvi-Czirják Ágnes szerint a szélsőjobboldali életforma önmagában gazdaságilag is veszteséges volt. A „szkítia boltok” és a radikális jobboldali–ezoterikus kiadványokat árusító hálózatok rövid időn belül kifulladtak. Bár látszólag erősnek tűntek, az állami erőközpont megjelenése gyorsan „leszalámizta” őket, és a Jobbik politikusai körül is elfogyott a levegő.

A fordulópont az Ismerős Arcok Nélküled című dalának második himnusszá válása volt. Ettől kezdve a radikális zenekarokat már nemcsak szélsőjobboldali, hanem „nemzeti” előadókként is értelmezték. Erdélyi szervezők és magyarországi iskolák is átvették repertoárjukat: a Kárpátia népdalfeldolgozásai például tananyagként is megjelentek. A Fidesz irányítása alatt a „magyarság megélésének” keretei átalakultak, és a katonalét, valamint a határvédelem témái újra felértékelődtek.

Végül a szociológus arra mutat rá, hogy a zenekarok politikai eszközként is működhettek. Egy Kárpátia-koncert meghívása politikusok számára stratégiai lépés: ha botrány tör ki, akkor az adott politikus áldozati pózban jelenhet meg, „ellenállóként” a külső nyomással szemben.

Tehát a Kárpátia beemelése a mainstream előadók közé politikai és társadalmi alapon is történt. Ami továbbra is kérdéses, hogy amikor Romániában ismét magyarveréstől hangos a sajtó, a mindennapokban egyre agresszívabb a román szélsőjobb, hiszen etnikai alapon bántalmaznak bevándorlókat, mennyire ésszerű döntés szélsőjobboldali, nemzeti radikális húrokat pengetni. 

The post Ezt is megértük: román közpénzből koncertezik Erdélyben a szélsőjobboldali Kárpátia appeared first on Átlátszó Erdély.