„Sem a termelők, sem a hatóságok nem foglalkoztak vele kellő komolysággal, egy kicsit mindenki félrenézett, és ez a félrenézés az oka annak, hogy idáig jutottunk” 

– mondja Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökségi tagja, a Soproni borvidék elnöke a Qubitnek. A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma-fertőzés közel másfél évtizede sújtja a magyarországi borvidékeket. Ezalatt sem a kormányzat, sem a hatóságok, sem a gazdák nem vették komolyan, nem számoltak azzal, hogy beláthatatlan következményekkel járhat a terjedése, de a megfékezését az állami kapacitások hiánya is nehezítette.

A fertőzést az amerikai szőlőkabóca terjeszti, és bár a betegség emberre nem veszélyes, az utóbbi években átalakította a regionális bortermelői piacot. Ausztriában a hatóságok gyorsan reagáltak a betegségre, de a fertőzés mégis tovább terjedt, Romániában viszont évekbe telt, amíg a hatóságok idén végre komolyabban felléptek a szőlőterületről szőlőterületre terjedő kór ellen.

• 19-ből 18 megyében van jelen a szőlő aranyszínű sárgasága Magyarországon, a legpesszimistább előrejelzések szerint a magyar szőlő 30-50 százaléka is odaveszhet. A betegség Ausztriában is terjed, de Románia legnagyobb bortermelő területét is fenyegeti. Ebben a cikkben a magyarországi Qubit.hu, az osztrák Dossier és az Átlátszó Erdély újságírói azt tárják fel, hogyan jutottunk idáig.
• Magyarországon 2013-ban mutatták ki először az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma-fertőzést, de a baktériumot terjesztő invazív amerikai szőlőkabóca már 2006-ban megjelent. A szőlőbetegség elterjedéséhez a kettő kombinációja kellett.
• Ausztriában az aranyszínű sárgaságot szőlőültetvényeken 2009-ben, Romániában 2021-ben észlelték először. Ebben az évben Romániában 4 labortesztet végeztek. Mára a betegség több osztrák tartományban és Románia több részén is ott van.
• Közérdekű adatigényléssel kikértük a Nébih által elvégzett tesztek számát, amiből kiderült, a járvány felfutása szempontjából kulcsfontosságú 2023–2024-es időszakban kevés vizsgálatot végeztek.
• A beteg növényeket mihamarabb ki kell vágni, ám ezeket évekig nem keresték aktívan Magyarországon. Esetenként hónapokig az ültetvényeken maradtak a fertőzött tőkék, amíg a mintavételtől a folyamat eljutott a kivágási határozatig.
• A betegség fertőzött szaporítóanyaggal is terjedhet. Ezt egy hőkezelési eljárás fertőzésmentessé tehetné, de az nagyon költséges, senki sem akarja megfizetni.
• A gazdák évekig nem voltak érdekeltek abban, hogy jelentsék, ha felbukkant az aranyszínű sárgaság. A magyar hivatali rendszer széttagoltsága és a kései kormányzati szerepvállalás is hátráltatta a védekezést. A Magyar Péter vezette Tisza-kormány és az új Országgyűlés szigorított és gyorsított az aranyszínű sárgaság elleni védekezésen, valamint kibővítette a kártalanítások igényelhetőségét.

2026 augusztusáig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az aranyszínű sárgaság betegség előfordulását 18 megyében, 22 borvidéken igazolta. Zala megyében, a Balaton északi és déli részén – Veszprém és Somogy egyes területein –, az idei szezontól az ország északkeleti részében is súlyos a fertőzöttség.

A Qubit közérdekű adatigénylésére a Nébih sem az aranyszínű sárgaság által érintett területek méretéről, sem a hatóságilag elrendelt védekezésben érintett szőlőbirtokok számáról nem adott tájékoztatást, arra hivatkozva, hogy ezek az adatok nem állnak rendelkezésükre.

Magyarországhoz hasonlóan Ausztriában sincs országos összesítés: a Dossier kérdésére az osztrák mezőgazdasági minisztérium közölte, nincsenek konkrét adataik arról, hogy hány hektárnyi szőlőültetvényt érint a betegség, ugyanis azok számon tartásáért a tartományok és a regionális növényvédelmi szervezetek felelnek. Erre azért is lenne szükség, mert a 2000-es évek végén Dél- és Délkelet-Stájerországból kiindult betegség mára egész Burgenlandot érinti, és első alkalommal Alsó-Ausztriában is kimutatták.

Romániában a növény-egészségügyi hatóság szerint az aranyszínű sárgaság főként a moldvai dombságot helyezte nyomás alá, ami az ország szőlőtermésének több mint felét adta tavaly.

Gál Péter, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium szőlészeti és borászati főosztályának vezetője a Qubitnek elmondta, az év elején Magyarország szőlőterületének 17 százaléka volt fertőzött területen, és 28 százaléka pufferzónában – ez a fertőzött területek körüli három kilométeres sávot jelenti. Gál szerint e területek mértéke mostanra elérhette a közel 56 ezer hektárnyi magyar borvidék 50-60 százalékát.

„Amit látunk, az a jéghegy csúcsa” 

– mondta a kialakult járványügyi helyzetről Garamszegi László, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója. A fitoplazmával fertőzött szőlő sokáig nem mutat tüneteket, de attól a kórokozó még jelen van, ráadásul a PCR-tesztek sem mindig elég érzékenyek, hogy kimutassák a fertőzést. Eközben a magyarországi védekezés megkönnyítéséhez és a fertőzés megjelenésének térbeli követéséhez a Nébih június 2-án modern, interaktív térképet adott ki.

Azóta a Bóna Szabolcs vezette Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium júliusban rendeletet módosított, aminek köszönhetően többször is igényelhető a kártalanítás. Közben egy októberben az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás megkönnyíti az elhanyagolt birtokok kivágását, amik a fertőzés forrásai lehetnek.

Mindenki azt gondolta, hogy ez velünk nem fog megtörténni

A szőlő terméshozamát jelentősen csökkentő aranyszínű sárgaságot a fitoplazma, a Candidatus Phytoplasma vitis baktérium okozza, ami a növényi háncsrész élősködője. A kórokozó által okozott fertőzés a fehér bogyójú fajták levelein sárgulást, a kékszőlőfajtáknál vörösödést okoz, gyakran a levelek fonákja felé irányuló háromszögszerű sodródással és visszamaradott termésfejlődéssel jár.

• Ausztriában a fertőzést először 2009-ben detektálták a szlovén határ közelében lévő délkelet-stájerországi Tieschenben.
• Az aranyszínű sárgaság tüneteit a Nébih jogelődje már az 1990-es években elkezdte keresni a magyarországi szőlőkben, a kórokozót pedig először 2013-ban mutatták ki a zalai Lentiben.
• A vélhetően Szlovéniából átkerült fitoplazma miatt helyileg karanténintézkedéseket rendeltek el, majd 2014 júniusában a Nébih növény-egészségügyi készenléti tervet dolgozott ki a betegség terjedésének megakadályozására.
• Romániában az aranyszínű sárgaságot szőlőültetvényekben hivatalosan 2021-ben detektálták először, az ország északkeleti csücskében található Botoșani megyében.

A baktériumot az Európába behurcolt invazív rovarfaj, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) terjeszti, amit a kontinensen 1958-ban, délnyugat-franciaországi szőlőültetvényeken észleltek először. Magyarországon az amerikai szőlőkabócára 2006-ban bukkantak rá, majd 2007-ben országos felderítés indult a populációi felmérésére.

„Az kellett a járvány kiindulásához, hogy egy őshonos kórokozóhoz egyszer csak megjelenjen egy behurcolt vektorállat, így állt össze ez a két komponense ennek a ragasztónak”

– mondja Samu Ferenc, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora. Ez a kórokozó fokozatos, majd egyre látványosabb terjedéséhez vezetett a magyar szőlőültetvényekben. A járvány felfutása 2023 körül kezdődhetett, majd a 2025-ben nagy figyelmet kapó betegséghullámhoz időjárási tényezők, köztük a csapadékosabb tavasz is hozzájárulhatott.

Molnár Ákos szerint az 1990-es évek olaszországi tapasztalatai alapján minden információ rendelkezésre állt a betegség által jelentett fenyegetésről. „De mindenki azt gondolta Magyarországon, hogy ez velünk nem fog megtörténni” – magyarázza.

Európában a szőlőkabóca táplálkozása és szaporodása is a szőlőhöz kötődik: a rovar petéit a szőlőnövény többéves fás részeinek repedéseibe helyezi. A lárvák tavaszi kikelését öt lárvastádium (L1-L5) követi. A kifejlett rovarok – amelyek a lárváknál jóval mozgékonyabbak, így hatékonyabban terjesztik a fertőzést – júliusban jelennek meg. 

A klímaváltozás, a tájhasználat, a gazdálkodási mód változása miatt kedvezőbb feltételek alakultak ki az amerikai szőlőkabócához hasonló idegenhonos fajoknak Magyarországon – mondja Garamszegi –, miközben az inváziós fajok a turizmus és kereskedelem révén könnyebben bekerülnek az országba. 

Ezzel párhuzamosan az elmúlt 10-15 évben a rovarölő szerek használata eltűnt a szőlőtermesztés napi gyakorlatából, és felszaporodtak a kabócák.

Tholt Gergely, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet intézeti mérnöke szerint a 2010-es években sokáig a kabócák tömeges felbukkanása sem okozott problémát, mert nem voltak fertőzöttek. Ahogy ez megváltozott, már néhány fertőzött egyed felbukkanása is pusztító hatásokkal járt, és a szőlőkabóca a fitoplazmát a fertőzés lappangási ideje miatt akár egy évvel a tünetek megjelenése előtt is terjeszteni tudta növényről növényre. 

A hosszú tünetmentes időszak hamis biztonságérzetet kelthetett a gazdálkodókban, akik nem látták azonnal, hogy baj lesz, miközben a fertőzés már terjedt.

Garamszegi szerint tisztázásra vár, hogy a fitoplazma pontosan miként terjed az ültetvények között: átviheti maga a szőlőkabóca, de más rovar ugyancsak, és ezen túlmenően vannak egyéb gazdanövények is, amik segíthetik az ültetvények közötti terjedést. A kórokozó fertőzött szaporítóanyaggal is bejuthat egy ültetvénybe. Molnár a jelenlegi járványhelyzetben a szőlőültetvények fertőzött növényeit és a kabócákat tekinti fajsúlyosabb kockázatnak a betegség terjedése szempontjából.

A román növény-egészégügyi hivatal idén a fertőzött szaporítóanyagokat tette felelőssé amiatt, hogy a betegség nagy távolságokra is eljuthat. Az Európai Unión belül a szaporítóanyag-szállítmányoknak növényi útlevéllel kell rendelkezniük, ez a tanúsítvány azonban nem garantálja, hogy biztosan fertőzésmentesek.

Az aranyszínű sárgaság elleni védekezésnek három fő lába van:

• a fertőzött szőlőtőkék minél előbbi felismerése és eltávolítása,
• az amerikai szőlőkabóca növényvédőszerrel történő irtása,
• a szaporítóanyag fertőzésmentességének garantálása.

A növényvédőszeres védekezés hatásosságát döntően befolyásolja, hogy a permetezés miként és az év mely szakaszában történik: megkezdését a Nébih már májusban, az L1-es lárvastádium megjelenésével indokoltnak tartja. 

Mivel a szőlőnövények permetezését jól irányzottan, közelről kell végezni, így a 2025. őszi magyarországi helikopteres permetezés a szakértők szerint nem volt valódi védekezésnek tekinthető.

Tholt Gergely szerint a védekezést az a tévhit is hátráltatta, hogy a járvány pusztán permetezéssel kezelhető, miközben ezen túl a beteg növények mihamarabbi felismerése és eltávolítása is kulcsfontosságú. A szakértők többsége szerint az elhagyott vagy nem megfelelően művelt ültetvények rezervoárterületekként viselkednek a kórokozó számára, így jelentős fertőzési kockázatot jelentenek. Ezek felszámolása és kezelése tavaly óta fontos prioritássá vált. Ausztriában a hatóságok 2026-ban egyedül Burgenlandban háromszáz felszólítást küldtek az ültetvényeiket elhanyagoló tulajdonosoknak.

Dula Bencéné Terézia növénykórtani szakember a Qubitnek nyilatkozva annak a felmérését sürgette, hogy mekkora fertőzési kockázatot jelentenek az elhagyott szőlőterületek.

Annak ellenére, hogy az osztrák állam nem ad támogatást a fertőzött területek felszámolására, a kivágást komolyan veszik a hatóságok. Egy idén május óta hatályos burgenlandi rendelet szerint a fertőzött zónává nyilvánított területeken az osztrák gazdáknak ki kell vágniuk a tünetes tőkéket, és legalább kétszer permetezniük kell. Aki ennek nem tesz eleget, az hektáronként akár 6000 eurós bírságra is számíthat.

„Ezt most szigorúan ellenőrizniük kell a hatóságoknak – mondja Mathias Jalits burgenlandi borász. – És talán szükség van precedensre is, hogy valakinek ténylegesen ki kelljen fizetnie a bírságot” – teszi hozzá. 

2026 szeptemberéig Burgenlandban még senkit sem bírságoltak meg, árulta el a tartomány a Dossier megkeresésére. Stájerországban még szigorúbb intézkedéseket lengettek be, a tartományi agrárminiszter májusban 30 ezer eurós bírságok lehetőségéről beszélt. 

A Dossier azonban kiderítette, a tényleges bírságok jócskán elmaradtak ettől: Délkelet-Stájerországban 2025-ben és 2026-ban 21 bírságot szabtak ki, amik közül csak egynek az összege haladta meg az 1000 eurót, míg az összes többi 100 és 350 euró között alakult. 

Szétverték a magyar növényvédelmi hálózatot, nem keresték aktívan a beteg szőlőket

Magyarországon a hatóság csak laborvizsgálattal igazolt megbetegedés után rendelheti el a fertőzött területeken a szőlőtőkék kivágását és az 1 kilométeres zárlati zónát. A Nébih azt állítja, a betegség terjedését a járvány 2025-ös felfutása előtt is aktívan monitorozták Magyarországon a kabócafertőzöttség felmérésére szolgáló csapdahálózattal, hatósági terepszemlékkel, laboratóriumi PCR-diagnosztikával, a szaporítóanyag-ellenőrzési rendszerrel.

„Az nem történt meg, hogy aktívan keressék a beteg szőlőket” 

– állítja Tholt a 2013–2024 közötti időszakról, miközben a Nébih monitorozása alacsony mintaszámmal működött. Ez nem véletlenül alakult így. 

„Szétverték a növényvédelmi hálózatot, nincs elég szakember, laboratóriumi kapacitás sincs” – nyilatkozta tavasszal a Qubit kérdésére Dula Bencéné, aki a Bor és Piac című lapban már 2016-ban vészjósló figyelmeztetéseket fogalmazott meg az aranyszínű sárgaság által jelentett fenyegetésről.

A Nébih közérdekű adatigénylésre adott válasza szerint a vizsgált minták száma 2013 és 2017 között 377-ről 2889-re, a pozitív mintáké 37-ről 401-re emelkedett. A pozitív minták aránya 2021-ben volt a legmagasabb, akkor a vizsgált minták 36 százaléka bizonyult fertőzöttnek. A tesztek száma ezután jelentősen csökkent, 2022–2024 között 1000 körül alakult, majd tavaly jelentősen nőtt, 3682-vel rekordszintet ért el.

Bár 2025 őszén Gyöngyösön és Miskolcon is mobil laboratóriumokat vontak be a védekezésbe, a fitoplazma kimutatására máig egyetlen akkreditált laboratórium képes Magyarországon: a Nébih Növény-egészségügyi Nemzeti Referencia Laboratóriuma (a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karán található Talaj- és Növényvizsgáló laboratórium akkreditációja előkészítő fázisban van, ezt várhatóan jövő év elején szerezhetik meg).

Molnár Ákos szerint az aranyszínű sárgaság kimutatása a mintavételtől a laboratóriumi vizsgálaton át a határozat kiadásáig esetenként több hónapot vett igénybe, miközben az ültetvényen ott maradt a fertőzést hordozó növény, amiről a betegség tovább tudott terjedni.

A Nébih azt közölte, idén márciusban a laboratóriumi tesztelési kapacitásuk havi szinten 400 darab minta volt. 2025 ősze óta bővítették laboratóriumi PCR-diagnosztikai kapacitásukat, valamint bevontak mesterségesintelligencia-alapú felismerő rendszerekkel szerelt drónokat is a fertőzött ültetvények felderítésébe. Az összes, hivatalosan számon tartott 56 ezer hektárnyi szőlőültetvény bejárásából tavaly 8 ezer hektárt személyes felderítéssel fedtek le, a 80 hektárnál nagyobb ültetvényeket drónos megfigyeléssel mérték fel, nyilatkozta Gál a Qubitnek.

Ausztriában a betegség 2009-es első kimutatása óta az osztrák Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (AGES) felel a minták begyűjtéséért és elemzéséért. 2025-ben ugrásszerűen megnőtt a beküldött minták száma, 2026-ban pedig 697 mintával új rekord született. Az aranyszínű sárgaságot ugyanakkor ritkábban mutatták ki, mint egy évvel korábban. Hogyan lehetséges ez, ha a betegség közben tovább terjed?

Az AGES szerint „a megfigyelést kiterjesztették azokra a területekre, ahol az aranyszínűsárgaság-járvány még korai szakaszban van, és eddig csak szórványos eseteket mutattak ki”. Vagyis a súlyosan érintett területeken nem gyűjtöttek további mintákat, mert ott az aranyszínű sárgaság jelenléte már egyértelműen bizonyított volt. A 2026-os adatok tehát nem tükrözik a tényleges helyzetet.

Romániában a fertőzés detektálásának évében, 2021-ben 4, azaz négy tesztet végzett el a romániai növény-egészségügyi hivatal (ANF), amiből 1 lett pozitív, derül ki az Átlátszó Erdély által közérdekű adatigénylés során kikért számokból.

A hivatal Románia 2007-es uniós csatlakozásával vállalta az aranyszínű sárgaság ellenőrzését. Nyilvános jelentései arra engednek következtetni, hogy a 2010-es években számon tartották a betegséget, de nem tudni, mekkora területet ellenőriztek, hány mintát teszteltek. 2026-ban a hatóság nemcsak a kommunikációját pörgette fel, hanem a tesztelést is: idén kora őszig 476 tesztet végeztek el, amiből 44 lett pozitív.

Magyarországon 2025-ben 8-szor ennyi mintát teszteltek, miközben Romániához képest harmadakkora területen termesztenek szőlőt nálunk. Egy valami közös: Magyarországhoz hasonlóan Romániában is egyetlen akkreditált laboratórium van, Bukarest mellett, ahol PCR-teszttel ki lehet mutatni az aranyszínű sárgaságot.

A hivatal ugyanakkor azt közölte, hogy az elmúlt három évben bővítették a tesztkapacitást, és havonta 100 darab tesztet tudnak elvégezni. Az országban, ahol 165 ezer hektáron termesztenek szőlőt, és a növény-egészségügyi hatóság kirendeltségeinek 265 munkatársa van, a fertőzésgyanús területeket gyalog járják be, nem alkalmaznak drónokat vagy távérzékelős megfigyelést.

Romániában a legutolsó agrárcenzus szerint több mint félmillió gazdaságban műveltek szőlőt, harmadukon fél hektárnál kisebb területen, így a fitoplazmáról szóló információkat legalább félmillió emberhez kellene eljuttatniuk a túlterhelt hatóságoknak.

A romániai szabályok nem helyeznek kilátásba szankciókat, ha egy termelő nem jelenti a fertőzés gyanúját. A romániai növény-egészségügyi hatóság szerint nem is indokolt ilyet bevezetni, mivel a termelők maguk nem tudják teszttel igazolni a fitoplazma jelenlétét.

Sem a termelők, sem a gazdák nem akarják megfizetni a hőkezelő eljárást

Miközben fertőzött szaporítóanyaggal is terjedhet az aranyszínű sárgaság, a járvány miatt kivágott ültetvények pótlása jelentősen növeli az igényt a szaporítóanyagokra. A Nébih a védekezés fontos részének tekinti a szaporítóanyag-termelésben kötelező hatósági szemléket, laboratóriumi vizsgálatokat és növény-egészségügyi minősítést. Mások ennél tovább mennének.

A szaporítóanyagok fertőzésmentessé tételére az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által is ajánlott eljárás a hatékony forró vizes kezelés, ami elpusztítja a fitoplazmát. Ezt Európa-szerte elterjedten alkalmazzák, Magyarországon viszont csak elvétve, és a Nébih májusi közlése szerint a magyar szőlőfajták esetén még dolgoznak a megfelelő eljárások kidolgozásán. 

Molnár Ákos, aki a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének alelnöke, két fő okot jelölt meg, ami miatt az eljárás nem vált bevetté: kevés hőkezelő gép áll rendelkezésre, és a hőkezelés magas költsége a szaporítóanyag-termelőkre hárul.

Molnár annak a szaporítóanyag-termesztéssel foglalkozó Teleki Kober Szőlőoltvány Kft.-nek az ügyvezetője is, ami a kettőből az egyik magyarországi minősített hőkezelő géppel rendelkezik. Tapasztalatai szerint az eljárás tud működni, de a hőkezelést a növénykárosodás kockázata és a költségek miatt csak akkor tartja indokoltnak, ha a szaporítóanyag esetén fennáll a kockázat, például fertőzésgyanús szőlőiskolából származik.

Dula Bencéné valamennyi szaporítóanyag-előállítót kötelezné, hogy melegvizes hőkezelést használjanak, amit az Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet (EPPO) is kifejezetten ajánl a fitoplazma-mentesítés és az egészségesebb szaporítóanyag-előállítás érdekében. A hőkezelő gépek és működtetésük magas költsége a szaporítóanyag árának emelkedését vonja maga után, de az ebből adódó többletköltséget Molnár szerint a gazdák nem kívánják megfizetni. Ezért külföldi példák alapján a hőkezelő gépek beszerzésének állami támogatását, állami tulajdonú hőkezelő gépek beszerzését, valamint termelői összefogásban megvásárolt és üzemeltetett gépek rendszerének kialakítását javasolja.

Molnár szerint az elmúlt években a gazdák nem voltak érdekeltek az aranyszínű sárgaság felbukkanásának jelentésében a karanténintézkedések, a kötelező kivágás és az ezzel járó rengeteg papírmunka miatt, így a fertőzés egyik ültetvényről a másikra tudott terjedni. 

Ezért szorgalmazták olasz és francia példák alapján a szemlecsoportok felállítását is, amelyek szervezését és koordinálását a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa végzi.

Romániában a területi együttműködésnek és így az aranyszínű sárgaság elleni védekezésnek sincs ilyen szervezett és összehangolt kerete. A kolozsvári agráregyetem Szeben megyei, 65 hektáros szőlészeti tangazdaságának vezetője, Polgar Stefan az Átlátszó Erdélynek azt mondta, 

a fitoplazma-fertőzés már mindenhol jelen van Romániában, csak a gazdák félnek nyíltan beszélni róla, mivel nem tudják, mi vár az ültetvényükre.

Polgar maga hívta ki az ellenőröket augusztusban a tangazdaságba a fertőzés gyanúja miatt, de októberig nem közölték vele a tesztelés eredményét. Lengyel Csaba székelyhídi borász szintén maga hívta ki tavaly a növény-egészségügyi hatóságot, miután a birtokán megjelentek az aranyszínű sárgaság tünetei. A laborteszt nem mutatta ki a fitoplazmát, ennek ellenére 250 tőke kivágása mellett döntött – ezeken a területeken leghamarabb öt év múlva lehet újra szőlőtermés.

Romániában az ottani magyar borászok csak egy-két éve kapták fel a fejüket, amikor magyarországi társaik kezdtek nekik az aranyszínű sárgaságról mesélni, mondta Balla Géza borász, az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének vezetője, és ezt az Átlátszó Erdélynek tucatnyi borász is megerősítette. A román borászoknál hasonló veszélyérzetet még nem tapasztalt tavasszal Dorin Popa, a Nagyváradi Egyetem nyugalmazott agronómusa.

Szigorította és gyorsította a védekezést a Tisza-kormány, Ausztriában és Romániában a gazdák nem kapnak érdemi kártalanítást

Jelenleg a közel 56 ezer hektárnyi magyarországi szőlőterület mintegy 50-60 százaléka fertőzött, vagy a pufferzónába tartozik, mondta Gál Péter a Qubit október eleji podcastjában.

Ráadásul a tendencia nem látszik lassulni, a legpesszimistább előrejelzések szerint a magyar szőlő 30-50 százaléka is odaveszhet a fertőzés és a nem megfelelő kezelés következtében, véli Csizmadia Bence szőlész-borász, a Bortársaság választékfejlesztésért felelős vezetője. 

A hatóságok 2024-ben kezdték el komolyan venni a betegség elleni küzdelmet, majd 2025 őszén a helyzet kezelésére az akkori agrárminisztérium munkacsoportot állított fel Gál koordinálásával. A fertőzés megjelenése után 12 évvel a Nébih is felállított egy munkacsoportot, aminek munkájáról Tarsoly Róbert, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke tavasszal azt mondta, 

a szakértői, problémaorientált javaslatok rendszerint elakadtak a hatósági és a minisztériumi politikai döntéshozói szinten.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium közösen megfogalmazott javaslatai szerint júliusban a teljes szőlőültetvény kötelező kivágásának küszöbértékét 30-ról 20 százalékra csökkentették, többször is igényelhetővé vált az adott ültetvényre kérhető kártalanítási támogatás, valamint 20-ról 40 hektárra emelték a növényvédőszer-támogatásra jogosult területek mértékét.

Bár a Qubitnek nyilatkozó magyar gazdák ezzel sem elégedettek, Ausztriában ennél is mostohábban bánik az állam a szőlőtermesztőkkel: a Dossier szerint a fertőzött tőkék kivágásáért semmilyen kártalanításban nem részesülnek a gazdák.

Eközben Romániában a kistermelők hiányolják, hogy a szaktárca nem hirdetett kártérítési programot, míg 2024-ben az újratelepítési támogatások túlnyomó része egyetlen szőlőtermesztőhöz került.

Magyarországon augusztusban a minisztérium egy újabb, a fitoplazma elleni védekezést szigorító törvénymódosítást javasolt, amit az Országgyűlés október 13-án fogadott el. Ez kiemelten foglalkozik a fertőzések gócpontjaiként szolgáló elhanyagolt területek kivágásának megkönnyítésével. Ami azt jelenti, hogy a tulajdonos nélkül maradt vagy állami tulajdonba került szőlőbirtokok fertőzött tőkéinek kivágását bejelentések alapján mintegy két hónap alatt meg lehet valósítani. A továbbra is hosszadalmas folyamat felderítésekkel kezdődik, majd a gyanús minták bevizsgálásával folytatódik: a procedúrát lefolytató hivatali apparátus azonban széttagolt és decentralizált módon működik.

„A tizenkilenc kormányhivatalban van tizenkilenc kormánymegbízott. Van tizenkilenc jogtanácsos, és a Nébih szakmai irányítása ellenére 19-féle megközelítése egy problémának” – mondja Molnár.

Azt Gál és Molnár is elismerte, hogy a fitoplazma elleni védekezés kései megkezdésében jelentős szerepük volt a hivataloknak: bár az elmúlt két évben aktívabb minisztériumi szerepvállalás kezdődött, a fertőzött tőkék teszteléséért és a pufferzóna kijelölésekért felelős Nébih továbbra is kapacitás- és emberierőforrás-hiányban szenved. A legújabb hivatali fejlesztések között van a HNT kezdeményezésével fejlesztett mobil applikáció, ami bár felhasználói oldalról elérhető lehetne, Molnár szerint a hatóságoknak jelenleg a vele járó adatvédelmi akadályokat kell áthidalniuk.

A Soproni borvidék elnöke elmondta, az alkalmazás két funkcióval támogatná a fitoplazma elleni védekezés procedúráját: a nem művelt ültetvényeket georeferált fotóval be lehet jelenteni, ezzel a hatósági kiszállást meg lehet spórolni. A másik a tünetes tőkék megjelölése, dokumentálása. Bár a Tisza-kormány hivatalba lépése után tovább szigorította az aranyszínű sárgaság elleni védekezést, a politikán és a regnáló kormányok hivatali idején túlmutatnak a betegség következményei. 

A Qubit által megkérdezett borászok és szakértők egyhangúlag kijelentették, a szőlőtermesztést hobbiszinten – vagy nem a széles piac kiszolgálóiként művelő – gazdálkodó réteg könnyen felszívódhat a fitoplazmával járó pluszköltségek és a rájuk nehezedő technológiai terhek miatt.

Meg kell tanulni együtt élni vele

Tholt és Samu szerint a tavalyi tapasztalatok alapján még az aranyszínű sárgaság magyarországi felfutásának kezdeti szakaszában lehetünk. Ők arra számítanak, hogy az idei évben és jövőre még súlyosabb lehet a helyzet. Burgenlandban eközben az amerikai szőlőkabóca terjedését monitorozó szövetségi Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (AGES) szakértői tavaly egy monitorozóterületen 262 kabócát találtak csapdáikban, idén csak 32-t, és hasonló csökkenő tendenciát figyeltek meg Délkelet-Stájerországban is. Romániában egyelőre nem látni, hogy az aranyszínű sárgaság körül idén kialakuló nagyobb figyelem ösztönzi-e a szőlőtermesztők önszerveződését és a hatékonyabb védekezést.

Garamszegi szerint Magyarországon a fitoplazmát terjesztő inváziós amerikai szőlőkabóca 2006 körüli megjelenését az ország földrajzi fekvése miatt nem lehetett volna megakadályozni. Ugyanakkor a hatóságoknak lett volna lehetőségük korán reagálni: egy hatékony monitorozórendszer kiépítésével mérsékelni lehetett volna a problémákat. Erre azonban 20 évvel az amerikai szőlőkabóca magyarországi észlelése után sem került sor.

Dula Bencéné szerint már az amerikai szőlőkabóca hazai megtelepedésétől kötelezővé kellett volna tenni a védekezést. Ő úgy véli, ezzel megakadályozható lett volna az aranyszínű sárgaság elhatalmasodása. 

Ugyanazok a tényezők, amik miatt a felszín alatt évekig súlyosbodhatott az aranyszínűsárgaság-járvány, az állami kapacitások hiányától a Molnár által emlegetett félrenézésig még fenyegetőbb kockázatok kezelésében is visszaköszönnek. Elég a covidjárványra, a H5N1 madárinfluenza globális terjedésére és emlősökhöz történő alkalmazkodására vagy a klímaváltozásra gondolni.

Már nem arról van szó, hogy eliminálni kell a kórokozót, azt már biztos, hogy nem lehet, ehelyett minél jobban vissza kell szorítani, mondja Tarsoly. 

„Mind a szőlőkabócával, mind a fitoplazmával hosszú távon együtt kell élnünk” 

– fogalmaz Garamszegi is. Ez egy olyan új, hosszú távú szőlőművelési stratégia kialakítását teszi szükségessé, ami integrálja az aranyszínű sárgaság és a más kockázatok elleni védekezést. „A felszámolás már nem lehetséges – véli Helga Reisenzein, az osztrák Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (AGES) munkatársa is. – Előbb-utóbb meg kell tanulnunk együtt élni vele.”

A magyar, az osztrák és a román szőlő jövője is azon múlik most, hogy képesek leszünk-e erre.

Nyitókép: Pál Edit Éva

A cikk a Qubit, a 444, az Átlátszó Erdély és a DOSSIER együttműködésében, a Journalismfund Europe támogatásával készült. Közreműködő újságírók: Tóth András, Kuglics Sarolta (Qubit), Gazda Albert (444), Szabó Tünde (Átlátszó Erdély) és Elisa Tomaselli (DOSSIER).

The post Magyarországot letarolta, és Romániában is pusztít a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége appeared first on Átlátszó Erdély.