Vass Levente Marosvásárhelyen épített orvosi, civil és politikai karriert, ott teremtett otthont és vagyont. 12 évig tanított a MOGYE-n, egy évig volt a Maros megyei kórház orvosigazgatója. Egyszer szinte eljutott a polgármester-jelöltségig is a városban, de választott tisztségben mérhető politikai sikert nem tudott otthon aratni. Mi több, a helyi RMDSZ-szervezet két súlyos válsága is hozzá köthető, ahogy ezt bő négy évvel ezelőtt részleteztük ebben a cikkben.

Lubickol viszont az országos politikában. Tavaly másodszor választották parlamenti képviselővé, és nagyon konkrét elképzelései vannak az állami egészségügy működtetéséről. Két mandátuma között államtitkárként dolgozott az egészségügyi minisztériumban, amíg az RMDSZ-t ki nem pakolták a kormánykoalícióból azok a pártok, amelyekkel most ismét együtt kormányoz.

Megéri?

Vass annak ellenére ment most vissza Bukarestbe, hogy vásárhelyi urológusként jobban keres, mint az országos politikában. Legalábbis ez derül ki a vagyonnyilatkozataiból. Államtitkári megbízatása és a második képviselői mandátuma között ugyanis visszatért orvosi magánpraxisához.

Ezzel együtt 2020 óta nem tett szert újabb ingatlanra. Hanyagolja a bankszámláit, és inkább készpénzben tartja azt, amit nem költ el a mindennapokban.

Nyissuk szét Vass Levente Képviselőfánkját, és nézzük meg alaposabban a krémjét!

Hol él Vass Levente?

Amellett, hogy munkája ismét Bukaresthez köti, a képviselő alapvetően Marosvásárhelyen és környékén rendezkedett be. Egyáltalán nem mondott le viszont a szűkebb hazájában, Háromszéken vásárolt, illetve örökölt földjeiről. Sőt vagyonnyilatkozata akár azt is sugallhatná, hogy a kétezres években még nem döntötte el véglegesen, hol fog letelepedni: egyaránt vásárolt ingatlanokat Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön, illetve a két város környékén.

Sepsiszentgyörgyön még 2003-ban vásárolt egy kis, majdnem 30 négyzetméteres lakást, de azt 2016-ban eladta. 2004-ben vett 2,49 hektár földet a Sepsiszentgyörgy melletti Kilyénben, illetve negyedmagával 38,4 ár beltelket Marosvásárhelyen. Nem sokkal később, 2005 és 2009 között vásárolt össze és egységesített közel tíz ár beltelket Sepsiszentgyörgyön. 

Eközben, 2007-ben Marosszentgyörgyön épített két nagyon hasonló méretű házat, egy 235 és egy 238 négyzetméterest egy, még 2000-ben vásárolt 12 áras telekre. Feltételezhetően ehhez vett fel 2007-ben hitelt az Alpha Banktól, amelyből most, 18 évvel később még több mint 57 ezer eurót kell törlesztenie 2032-ig.

Rögtön utána, 2008-ban Marosvásárhelyen megvásárolta egy 127 négyzetméteres kereskedelmi felület fele tulajdonrészét, illetve egy 60 négyzetméteres házat szintén felesben. 

Vass Levente ingatlanbeszerzéseinek második hullámát a 2010-es évek első felében bonyolította, és ezt már Marosvásárhelyen:

• 2011-ben egy 150 négyzetméteres, gazdasági célú épületet vett;
• 2012-ben egy 98 négyzetméteres házat;
• 2013-ban egy 97 négyzetméteres házat és a hozzátartozó 439 négyzetméteres telket;
• 2014-ben egy 23,5 négyzetméteres házat.

Összesen tehát van négy háza és két gazdasági célú épülete Marosvásárhelyen. Ezek egy részét valószínűleg a Transilvania Banktól 2013-ban harminc évre felvett kölcsönből finanszírozta. Ebből még bő 240 ezer lejt kell törlesztenie. Nem sieti el, az elmúlt négy év alatt mindössze húszezer lejt törlesztett.

Mindehhez 2019-ben még két, összesen 72 árnyi szántót örökölt, illetve kapott a háromszéki Csernátonban.

Miből él Vass Levente?

Biztos nem gazdálkodásból. A mezőgazdasági területeit évek óta nem egészen 300 lejért adja bérbe. Államtitkár időszakában az egyik lakást és a két, gazdasági célú épületet adták ki, ezek 2022-ben 132 ezer lejt hoztak a konyhára. A családi kasszát a nagyszülők akkor 21 ezerrel lejjel gyarapították, amit az unokáknak adtak ajándékba.

Miután el kellett jönnie az egészségügyi minisztériumtól, alkalmazta magát az egyik saját cégénél évi mindössze 26 ezer lejért. Meglódult a cég nem túl nagy forgalma, 2023-ban a 332 ezer lejes bevétel már 122 ezer lej profitot termelt. Míg 2023 tavaszáig több mint 700 ezer lej tagi kölcsönt tettek bele, ez tavaly év végére 400 ezer lejre csökkent.

De ez a cég más célokat is szolgál. Valószínűleg most ez adja bérbe az ingatlanok egy részét, ugyanis a lekötött aktíváinak értéke megháromszorozódott, mióta Vass alkalmazottá vált. A nevében utazásszervező Jetwing Travel Planner Kft.-t Vass a feleségével közösen birtokolja, a felesége a céggondnok. 2015-ben váltottak utazásszervezésről ingatlankiadásra. A két autójuk, a 2017-es Nissan Qashqai és a 2020-as hibrid Toyota Camry is a cég nevén van. Vass lelkiismeretesen beírta a vagyonbevallásába, hogy magáncélra is használhatják az autókat.

Másik közös cégüknek, a nevében betegkísérésre utaló Navigarea Pacientilor din Ardeal Kft.-nek 2023-ban még nem volt értékelhető forgalma, a tavalyi pedig csak idén május után lesz nyilvános.

Orvosként jobban keres

Míg államtitkárként évente 126-128 ezer lejt keresett, utána orvosként jóval többet: 2024-ben közel 175 ezer lejt. Vagyis tavaly bő 200 ezer lej volt az évi bevétele, ami havi 16 666 lejnek felel meg. Érdekes, hogy míg korábban feltüntette, hol mennyit keresett a felesége gyógyszerészként, a 2025 elején benyújtott vagyonbevallásába ez már nem került bele.

Bekerült viszont két gyermekének az alkalmi munkája: egyikük pár száz lejt keresett marosvécsi szezonmunkával, a legidősebb gyerek, Vass Péter viszont már 2009 eurót azzal, hogy a tavalyi választási évben Románia bécsi nagykövetségén volt egyetemista megfigyelő az EP- és az elnökválasztáson.

Vass Levente alapítója és ügyvezető elnöke a jelentős vagyonnal rendelkező Studium Prospero alapítványnak. Az alapítvány korábban szakkönyvtárat és képzéseket, mostanában viszont már szolgálati lakásokat is biztosít orvosoknak, esetenként művészeknek. Erdély szerte 34 ilyen lakást épített négy nagyobb városban és öt kisebb településen. 

Az alapítvány kiterjedt ügyeinek rendezéséért Vass Levente nulla lej honoráriumot kap érdekeltségi nyilatkozata szerint.

Mit tesz félre Vass Levente?

Külön megtakarítást nem tüntetett fel a képviselő. De hiteleinek törlesztése mellett jutott még arra is, hogy 180 ezer lej kölcsönt adjon a Maros megyei RMDSZ-nek kampányra.

Viszonya a bankszámlákhoz érdekesen változott az évek alatt. Négy éve még 30 ezer lejt tartott két bankszámlán, ötvenezer lejt, húszezer eurót és 120 ezer forintot készpénzben. 2023-ban már csak pár száz lejt tüntetett fel a családi számlákon, és ekkor már készpénzben tartott 121 ezer lejt és 35 ezer eurót.

Az idei bevallásában pedig nullát írt mind a nyolc folyószámla értékéhez. Készpénzben 46 ezer lejt, 26 500 eurót és 65 ezer forintot vallott be.

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Maros megyében

A titokban végbement csoda: így lett villája Novák Leventének – az Átlátszó Erdély cikke

Az RMDSZ Császára a templom egere – az Átlátszó Erdély cikke

Csép Andrea különös élete: szakpolitikussá vált ahelyett, hogy meggazdagodott volna – az Átlátszó Erdély cikke

Másokat etet közpénzből, de az ő vagyona hízik, ki az? Kolcsár Anquetil Károly! – az Átlátszó Erdély cikke

Markó Attila Semjén Zsolt karjaiból röpült a román parlamentbe – az Átlátszó Erdély cikke

Hargita megyében

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

Sokkoló! 2024-ben nincs még bankszámlája Ladányinak! De Jaguárja már van – az uh.ro cikke

Bende Sándor öt éve ült már a parlamentben, mikor meghallotta Szent Mercédesz hívó szavát – az uh.ro cikke

Ki gyűjtött a fia keresztelőjén 54.000 eurót? Antal Lóránt! – az uh.ro cikke

Lénárd András integet folyton Hajdu Gábor érdekbevallásából – az uh.ro cikke

Tánczos Barna többet tesz félre, mint amennyit keres. A felesége még többet – az uh.ro cikke

Borbolynak a szüleitől kell kölcsön kérnie négyévente – az uh.ro cikke

Kántor Boglárka nyerte a választási lottót, négy évig fogja képviselni a vaslui-iakat a parlamentben – a Transtelex cikke

Bihar megyében

Szabó Ödön lottón is nyert az elmúlt négy évben, de nem ebből van a vagyona – a Transtelex cikke

Se kocsija, se bankszámlái, de legalább nagyobb lett a háza Cseke Attilának – a Transtelex cikke

Biró Rozália romániai mércével gazdag, de a vagyonnyilatkozatából nehezen deríthető ki, mennyire – a Transtelex cikke

Szatmár megyében

Jót tett Nagy Szabolcs képviselő vagyonának a négyéves parlamenti mandátum – a Transtelex cikke

Magyar Lóránd: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem – a Transtelex cikke

Százszor megbánhatta Turos Lóránd szenátor a Szatmári Friss Újság megvásárlását – a Transtelex cikke

Kovács Máté bejutásával két szenátora lett a Szatmár megyei RMDSZ-nek, de nem felhőtlen az öröm – a Transtelex cikke

Máramaros megyében

Zahoránszki Brigitta, aki talán a legtöbb interjút készítette Kelemen Hunorral, Máramaros megyei képviselő lett – a Transtelex cikke

Szilágy megyében

Új kocsival csapatja Kovács Irénke, a legszorgosabb szenátor – az Átlátszó Erdély cikke

Seres Dénes, a szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament – az Átlátszó Erdély cikke

Kolozs megyében

Garzonlakásokba fektette megtakarításait Csoma Botond kolozsvári képviselő – a Transtelex cikke

Tasnádi István Szilárd személyében a Kolozs megyei RMDSZ már az ötödik jogászt küldi a parlamentbe – a Transtelex cikke

Kovászna megyében

Miklós Zoltán az az ex-bankár, aki meghitelezte Antal Árpád kampányát – az Átlátszó Erdély cikke

Végre magára is gondol Könczei Csaba, a köz igazi szolgája – az Átlátszó Erdély cikke

Gál Károly a szótlan székely, aki spórol, örököl, és mindent aláír – az Átlátszó Erdély cikke

Kulcsár-Terza József a kakukk a háromszéki RMDSZ-fészekben – az Átlátszó Erdély cikke

Ékszereket és házakat gyűjt Fejér László Ödön, a leggazdagabb háromszéki honatya – az Átlátszó Erdély cikke

A nyitókép forrása Vass Levente hivatalos Facebook-oldala.

The post Vásárhelyi a vagyona és a karrierje, de politikusként csak Bukarestben sikeres appeared first on Átlátszó Erdély.

Csakhogy míg Márton Árpád nyakig benne volt minden fontos parlamenti vitában, és a nem mindig népszerű álláspontját a román sajtóban is el tudta mondani, Erdei Dolóczki pedig megbízhatóan szállította az infókat a költségvetésről és az adózásról, addig Seres a nyilvánosságban nem sok vizet zavar. Bár az elmúlt négy évben sok törvénymódosításban benne volt a keze legalább egy aláírás erejéig, még az RMDSZ pártlapja, a Maszol.ro is csak két parlamenti megmozdulását tartotta hírértékűnek. Tavaly októberben jelezte, hogy az USR baltával szabná át a területi közigazgatást, ezért le is szavazták a javaslatot, illetve számon kérte a kormányon, miért nem fizette ki az elkészült, de mindeddig legértelmetlenebb autópályaszakaszhoz kisajátított földek ellenértékét. 

Ezzel együtt úgy tűnik, a kies Szilágy megyében elképzelhetetlen az etnikai politizálás a 71 éves jogász nélkül: Seres 27 éve elnöke az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének. Az elmúlt négy évben otthon felavatott pár óvodát és egy focipályát.

Seres Dénes tanítóként kezdte a karrierjét, de két év után, 1977-ben átlépett a közigazgatásba. Szülőfaluja, a Zilah közeli Magyarkecel néptanácsának titkára volt 1980-ig. Akkor végezte el a jogot Kolozsváron, és a Szilágy megyei tanács jogászaként dolgozott 1992-ig. Azóta a bukaresti parlament a munkahelye. 

A szenátus közigazgatási bizottságának alelnöke, majd elnöke volt. Később, már képviselőként is az alsóház hasonló szakbizottságának volt a titkára. 2008 óta a házbizottság RMDSZ-es tagja.

A szilágysági anyaföld

A Seres házaspár az elmúlt ciklusban nem gyarapította a magyarkeceli családi fészek körüli területeket. ’92-ben és 2010-ben örökölt összesen 8,5 hektár termőföldet és 1,3 hektárnyi erdőt. 1999-ben vásárolt öt ár belteleket, 2010-ben örökölt ugyanennyit és egy családi házat. 2013-ban szintén öt árnyi telket vettek egy Szatmár megyei faluban.

Hogy az örökölt anyaföldhöz ragaszkodik Seres, az érthető. Ami nem volt világos, hogy miért olyan fontos az a 45 árnyi zilahi mezőgazdasági terület, amelynek kétharmada egyébként Csóka Tibor és Lakatos Sándor tulajdona. Mindketten a helyi RMDSZ erős emberei. Merthogy Seres Dénes vagyonbevallása szerint se ebből, se az örökölt területekből nem származik semmilyen bevétele.

Úgyhogy megkérdeztük, mi volt a szándéka a zilahi telekkel. Merthogy művelni kicsi, lakni nagy, legfeljebb a szilágysági trió bromance kertészkedésére tűnik alkalmasnak. Seres képviselő elmondta, két társával azt remélték 16 éve, hogy beltelekké válik a terület, és esetleg oda építkezik majd a három család. A megyeszékhely viszont nem terjeszkedett odáig, és Seres szerint valószínűleg el fogják adni a telket. 

Rákérdeztünk arra is, hogy nem tüntette fel vagy nem is igényelt területalapú támogatást az APIA-tól a több hektárnyi termőföldjére. A földet nem ő, hanem az öccse műveli, akiről nem tudja, hogy igényelt-e a támogatást, mondta a honatya.

Hol él Seres Dénes?

Seresék még 2006-ban vettek egy közepes méretű, 87 négyzetméteres lakást Zilahon. A Magyarkecelen 2010-ben örökölt családi ház 264 négyzetméteres.

Seresnek két lánya és két unokája van. Nem kizárt, hogy az utóbbi évek lakásvásárlásai hozzájuk kapcsolódnak. A 2018-ban Kolozsváron vásárolt, 71 négyzetméteres lakást ugyanis négy év, azaz egy oktatási ciklus után eladták, és Marosvásárhelyen vettek egy 78 négyzetméteres lakást. A nyári EP-választásokon kötelező PR-cikkből derült ki, hogy Seresék nagyobbik unokája Vásárhelyen jár egyetemre.

Mivel jár Seres Dénes?

A honatya az erős gépeket kedveli. Akinek van termőföldje, oda dukál egy traktor is: Seres nevén egy közel harminc éves, 1996-ban gyártott traktor van. 

A személygépjárműve pedig egy 2017-ben gyártott Renault Kadjar. Ez a városi terepjáró csak 2019-ben tűnt fel a vagyonbevallásában, ahol addig csak a traktor szerepelt.

Miből él Seres Dénes?

A képviselőnek nem sokkal nőtt a vagyona négy év alatt, pedig csinos összeget keres honatyaként és nyugdíjasként is. Folyószámláin idén májusban 39 ezer lej volt, de azóta több kampány is zajlott, zajlik. (Kampányköltéséből még csak a négy évvel ezelőtti látszik: azt a 40 ezer lejt, amit 2020-ban kölcsönadott az RMDSZ-nek kampányra, azt 2021-ben rendben visszakapta.)

A képviselőnek az elmúlt naptári évben elsősorban a parlamenti munkájáért járó fizetésből volt leginkább jövedelme, 153 312 lej. Kapott továbbá 81 017 lej nyugdíjat az államtól, valamint némi kis ügyvédi extranyugdíjat, 9864 lejt. Ezek együtt bő húszezer lejes havi bevételt jelentenek.

Felesége szintén nyugdíjas, a tanügyben dolgozott, ezt évi 40 ezer lejjel honorálja az állam.

Seres Dénes több szilágysági települési és közművelődési egyesület tagja, illetve elnöke. Tagja továbbá a Communitas és az Eurotrans Alapítvány kuratóriumának, de egyik pozíció sem jár fizetéssel. Cége nincs, 23 darab Transgaz részvénye hol jövedelmez pár száz lejt, hol nem.

Mennyit tudott félretenni?

Nem sokat. A négy éve 120 ezer lejnyi államkötvénye idénre 140 ezer lejre gyarapodott, tíz éve kötött magánbiztosításának értéke 21 ezer lejről közel 39 ezer lejre nőtt.

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

Sokkoló! 2024-ben nincs még bankszámlája Ladányinak! De Jaguárja már van – az uh.ro cikke

Bende Sándor öt éve ült már a parlamentben, mikor meghallotta Szent Mercédesz hívó szavát – az uh.ro cikke

Szabó Ödön lottón is nyert az elmúlt négy évben, de nem ebből van a vagyona – a Transtelex cikke

Jót tett Nagy Szabolcs képviselő vagyonának a négyéves parlamenti mandátum – a Transtelex cikke

Magyar Lóránd: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem – a Transtelex cikke

Százszor megbánhatta Turos Lóránd szenátor a Szatmári Friss Újság megvásárlását – a Transtelex cikke

A felhasznált képek forrása Seres Dénes hivatalos Facebook-oldala.

The post A szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament appeared first on Átlátszó Erdély.

A tavaly decemberi parlamenti választás kampánykifizetéseit elemezte a Rise Project oknyomozó kiadvány. Az AUR közpénzből elszámolt első millióját követve a Rise újságírói komasági hálózatra bukkantak.

Az AUR tavaly ősszel 56 vállalkozóval dolgozott együtt, és 1,5 millió lejt fizetett nekik. Az Állandó Választási Hatóság (Autoritatea Electorală Permanentă – AEP), amely a parlamenti pártok költségvetési támogatását kezeli, a választások után megtérítette ezt az összeget az AUR által bejelentett kampányköltségek számlájára. De a pénz családban maradt.

A legjelentősebb tranzakciók összege 1,1 millió lejre rúg (azaz a hivatalos összeg több mint kétharmadára). Ezek a tranzakciók a párthűség térképét rajzolják ki, egy kialakulóban lévő klienshálót, illetve azt a zseniális rendszert, ahogy a pénzeket a kemény maghoz irányítják.

A kedvezményezettek:

• Európai alapokkal való visszaélésért elítélt képviselő több mint félmilliót kapott azért, mert kinyomtatott a támogatók pénzén egy brosúrát, amelyen a pártelnök aláírása szerepelt.
• Egy 27 éves besszarábiai nő, aki George Simion unionista platformjában radikalizálódott, államilag finanszírozott propagandalaboratóriumot vezet.
• Robert Sighiartăunak, a PNL főtitkárának konzervatív csoportja két kézzel szedi a pénzt: egyikkel az AUR-tól, másikkal a liberálisoktól.
• A Szerbiába menekült mogul, Sebastian Ghiță pártszociológusa hazafias körökben nyújtja be a számlákat a szolgáltatásaiért, miután évekig a PSD-vel dolgozott.

Jelen cikk a Rise Project Cum circulă banii în AUR című anyagának fordítása, amely 2021 májusában jelent meg. A fordítás része az Európai Bizottság támogatta Stars4Media projektnek, amelyet a Rise Project bonyolít együtt az Átlátszó Erdély, az Átlátszó.hu és a Bivol.bg oknyomozó kiadványokkal.

Törvény tiltja a politikusoknak, hogy ők maguk választási propagandaanyagokat állítsanak elő, de ez minden. Ebben a szabályozási vákuumban a pártoknak megvan a mozgásterük arra, hogy az állami támogatást a tagok magánbizniszeihez irányítsák.

A RISE hasonló helyzettel szembesült a teljes politikai spektrumban (PNL, PSD, USR, RMDSZ). A házon belüli tranzakciók aránya elsöprő az AUR-nál. Annál a pártnál, amely egyébként azt állítja, hogy meg akarja szüntetni a pártok állami finanszírozását.

Az országprojekt jól tejel

A pénz nagy része, amit az AUR a parlamenti választásokra költött, és az állam később megtérített, Lucian Florin Pușcașu AUR-os képviselőhöz került.

A Pușcașu tulajdonában lévő és általa vezetett suceavai 1 Print Opus nyomda két részletben 533 960 lejt számlázott ki a pártnak. A választások után a vállalatot azonnal átruházta a feleségére, Mihaelára.

Megkérdeztük a képviselőt, hogy mit csinált ezzel a pénzzel: „Kinyomtattuk azt az 500 ezer könyvet, amelyet pártunk választási kampánya keretében osztottunk szét. Románia országprojektje (România are proiect de țară) – ez a könyv címe. (…) 64 oldal, kemény kötés, A5-ös formátum, országos terjesztés. Országos szinten dolgoztunk. Darabja, azt hiszem, 80 bani volt. A példányszám? 500 000. Valójában két rendben jelent meg: egyszer 300 000, majd 200 000 példányban. Senki sem gyanúsíthat azzal, hogy meggazdagodtam belőle.”

A Pușcașunak folyósított pénz egyharmadát teszi ki annak az összegnek, amelyet az Állandó Választási Hatóság tavaly télen térített vissza az AUR-nak.

„Én megdolgoztam ezért a pénzért. Halálra dolgoztattam az embereimet. A brosúrán kívül voltak még képeslapok, amelyeket a Román Posta terjesztett, egymillió darabot, ezeken Mircea Diaconu szerepel. Voltak még plakátok, és 2,5 millió darab, egyenként 4 bani értékű könyvjelző is.”

Az AUR valóban kifizetett 171 973 lejt a Román Postának a kampány során. A szerződés a választási anyag terjesztésére vonatkozik, mint amilyen a Pușcașu által készített képeslap, amelyen Mircea Diaconu volt európai parlamenti képviselő arra buzdítja választóit, hogy az AUR-ra szavazzanak. Az Antena 3 és az RTV stúdiójában gyakran megforduló Diaconu folyamatosan a parlamentbe bekerült új hazafiak tanácsadójának szerepében tetszeleg.

Pușcașu saját pártjával folytatott bizniszeinek fénypontja azonban továbbra is a Románia országprojektje című könyv, amelyet 500 000 példányban adtak ki A szóban forgó brosúrát maga George Simion, az AUR társelnöke írta, aki hivatásos írónak tartja magát, a füzetet pedig a párt egyszerű tagjainak a pénzéből adták-vették házon belül.

Erőteljes népszerűsítését pedig maga a szerző vállalta. Simion kampányfilmes megjelenései között találunk aktivistákhoz intézett teleshopping-szerű felhívásokat, drámai zenével és termékbemutatóval kiegészítve:

„(..) Az önök adományainak köszönhetően egy halom könyv van mögöttem. Az országprojektünk első 150 000 példánya nyomtatásban. (…) Kérem, támogassanak minket, mindenki, aki tud, adományozzon még 300, 500, 1000 példányra valót. És osszák szét őket egy-egy faluban, városban. A beérkező kéréseknek megfelelően küldjük majd ki önöknek. Adományozzanak, és osszák szét az országprojektünket! (…)”.

Gazdasági szempontból Pușcașu volt az AUR „országprojektjének” legnagyobb nyertese. A választási kampány azonban összességében gyenge volt, mondja a képviselő, és a párt éllovasai maguk termelték ki a forrásokat:

„Mindenkit megkerestünk, hogy adjon kölcsön, a párt lévén a kezes. Nálunk ez így működött, mert nem kaptuk meg a pénzalapokat. A jelöltek által hozott pénzt költöttük, mindenki lehetőségeihez mérten utalt adományt a párt számlájára, hogy a kampányanyagokat kifizesse (…)”.

Aranytojás a suceavai fészekben

Lucian Pușcașu mellett Suceava két további AUR-os képviselőt adott az országnak. A megye élen járt, ami a részvételt illeti a Koalíció a Családért népszavazásán (30%), a Covid elleni oltásban viszont sereghajtó (10%).A párt itt érte el a legmagasabb eredményt a tavaly decemberi választásokon (14,71%).

A suceavai AUR Facebook-oldalát 97 ezer lejből népszerűsítették. Pușcașu képviselő egyben a suceavai városi szervezet elnöke is, akit másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.

Pușcașut 2009-ben állították bíróság elé 2004-ben elkövetett, európai pénzeket érintő csalás miatt, és végül 2013-ban ítélték el. Azokban az években a suceavai Agressione nyomda igazgatója volt. Hogy mi történt? Azt ő maga meséli el nekünk:

„2004-ben a suceavai művészeti líceummal partnerségben egy PHARE programból finanszírozott európai projekten dolgoztam. Ennek célja a diplomások és munkanélküliek számítógépes grafikai képzése volt, amelyre a nyomdaiparban volt szükség. Egy idő után eljött az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal), hogy ellenőrizze a projekt megvalósítását, mert voltam olyan naiv, hogy több sikeresen vizsgázót jelentettem be, mint ahányan átmentek a tanfolyam vizsgáján. 40 helyünk volt, 50-en jelentkeztek, 23-an végeztek. A sikeres vizsgák kötelező aránya 80 százalék volt.”

Pușcașu tehát a hasára ütött, és megemelte a sikeresen végzettek számát, hogy az Európai Bizottság ne kérje vissza a pénzt amiatt, hogy nem tartotta be a projektben vállalt kötelezettségeit. Ő azonban azt állítja, félreértés történt:

„Korábban több oklevelet nyomtattam, de azok nálam maradtak az irattárban, nem adtam le őket. Ezek bizonyítékként szerepeltek a dossziéban, bár a pénzt nem kérték vissza. Néhány résztvevőt az ügyész arra kényszerített, hogy azt állítsa, soha életében nem hallott ezekről a tanfolyamokról, de én bemutattam a jelenléti íveket.

Nem is foglalkoztam velük, mígnem arra ébredtem, hogy letöltendőt kaptam. Ekkor megijedtem, ügyvédet fogadtam, és bizonyítékokat szereztem. Aztán lemondtam arról, hogy hamis tanúzás miatt bíróság elé állítsam őket, örültem, hogy megúsztam a letöltendőt. Az sem érdekelt, hogy priuszom lesz. Másfél év felfüggesztettet kaptam, de a hároméves próbaidő már letelt.

Mit mondhatnék? Az ítéletemet Urunk születésének hírüladása napján kaptam kézhez. Nekem ezt adták hírül akkor. Fizettem, de most a román állam rehabilitált. Bárki szemébe bele tudok nézni. Aztán 2009-ben nem bírtam tovább, és beléptem a politikába.”

Doina és a sajtólégió

A 27 éves Doina Grosu a Moldovai Köztársaságban, Sorocában született, és először érettségi után, 2010-ben érkezett Romániába, hogy Jászvásáron járjon egyetemre, és visszaszerezze az állampolgárságát. A diáklány, az unionista ügy önkéntes katonája azóta kitűnt George Simion szervezetében, a Cselekvés 2012-ben (Acțiunea 2012), amelynek Jászvásáron ő maga a helyi irányítója.

Doina Grosu ma a DGI Multimedia Design vállalat tulajdonosa, amely a választási kampány alatt 180 000 lej támogatást kapott az AUR-tól. Hivatalosan ezt a pénzt a párt tavaly őszi online népszerűsítésébe pumpálták. Csakhogy a jászvásári cég ennél többet is elnyel, és az összegek ezúttal közforrásokból származnak: a párttámogatásból és az AUR képviselőinek átalányösszegeiből.

A digitális marketing ügynökség hirtelenjében jött létre 2019 novemberében, és központosítottan szolgálja ki a pártot. „Az AUR-ral kötött szerződés jelentős, és a munka nagy volumene miatt jelenleg a tevékenységek nagy részét ez teszi ki. Korábban is voltak hasonló tevékenységek, de azok sokkal kisebb léptékűek voltak” – magyarázta Doina Grosu ügyvezető a RISE-nak.

Az AUR saját médiacsoportot épített fel a párttól anyagilag függő vállalat köré. A tartalomgyár teljes gőzzel működik online: hét weboldalon és Facebook-oldalon van jelen.

A Szabad Európa számolt be a közösségi oldalakon reklámok segítségével folytatott közönségcélzási technikákról, a PressOne pedig felfedezte, hogy egyes kiadványok az AUR székhelyére vannak bejegyezve, és sokat fizetnek azért, hogy mesterségesen bővítsék közönségüket az interneten.

A propagandalaboratórium gombjaira tapadva Doina Grosu Facebook-csoportokat kezel, szélsőséges körökben virális posztokat gyárt, műsorokat készít az AUR aktivistáival, népszerűsíti a párt színeiben megválasztottakat, terjeszti a pártnak fontos híreket és videókat.

A vállalkozás anyagi oldalát szintén ő ismertette:

„Igen, ezeken a weboldalakon az AUR parlamenti képviselőiről írunk, a román parlamentnek bejelentett szerződések szerint. Ennek értelmében a teljes összeg körülbelül tízezer euró havonta, amelyből körülbelül 1000 euró a közösségi médiás terjesztés teljes költsége.

A vállalat több online portál tulajdonosa, amelyek médiatevékenységet folytatnak, de ez nem kapcsolódik a politikai reklámhoz. A politikai pártoknak és a parlamenti képviselőknek törvényes joguk van a médiában való megjelenéshez és általában véve saját maguk népszerűsítéséhez. A romániai sajtó ilyen tevékenységekből tartja fenn magát. A többi politikai párt által ilyen célra elkülönített összegek százszor magasabbak. Ezeket a portálokat nyilvánosan felvállaljuk, adások készülnek, én adom az arcom ezekhez a termékekhez, a vállalat pedig, más médiaintézményekkel ellentétben, nyilvánosan felvállalja a tulajdonviszonyt.”

Vagyis a közvélemény tájékoztatására szánt parlamenti átalányösszegeket egy AUR-os aktivista cégéhez irányítják, amely újságírásnak álcázott politikai marketingszolgáltatásokat nyújt.

Doina Grosu az idők során bizonyította párthűségét, munkája pedig a szervezet adminisztratív feladataira is kiterjed. (Ilyen például a teleormani fiók koordinálása a választási kampány során.)

Nacionalista botrányok farvizén

A besszarábiai nő George Simion társelnök révén lett az AUR tagja, akivel már egy évtizede kapcsolatban áll. Együtt szervezték a Cselekvés 2012 főbb eseményeit Moldovában és Romániában: a Prut folyón átívelő virághidakat, unionista felvonulásokat és tüntetéseket, amelyek esetenként több tízezer embert vonzottak. Simion gerillataktikája miatt – hogy utcai akciókkal szerezzen magának hírnevet, ahogyan az a járvány idején is történt – gyorsan szembekerült a moldovai hatóságokkal.

A köztársaság biztonsága a különböző etnikumok békés egymás mellett élésétől függ, amint azt a legutóbbi, 1992-es polgárháború tapasztalatai is mutatják. Már van egy szakadár régiójuk (Transznisztria), amelyet orosz csapatok tartanak megszállva. És van egy autonóm területük is (Gagauzia), amely mindig is függetlenséggel fenyegetett arra az esetre, ha Moldova egyesülne Romániával. Az itteni orosz ajkú lakosságot 30 éve nap mint nap a Kreml egy visszatérő szlogenjével rémisztgették: „A fasiszta románok el akarják venni az országunkat!”

Simion látványos pozíciót biztosított magának ebben a feszültségteli helyzetben, a moldovaiak azonban készenléti rendőrséggel utasították ki, és megtiltották, hogy Moldova területére lépjen. Simion fellebbezett, bíróságra vitte az ügyet, és áldozatként lépett fel.

Ez pedig elég volt ahhoz, hogy ismertségre tegyen szert, és magához vonzza a radikális áramlatokat a Prut mindkét oldalán. A 2013–2017 közötti időszak e tekintetben igen termékeny volt. 2019-ben pedig a Hargita megyei Úzvölgyében kiprovokált híres incidens után Simion belépett a politikába. Szövetkezett a Koalíció a Családért végrehajtó ágával, amelyet az AUR-ban Claudiu Târziu társelnök képvisel.

Ami pedig Doina Grosut illeti, ő az egyetemi éveit az unionista ügynek szentelte. Simion szervezete, amelyet Doina Jászvásáron vezetett, második otthonává vált. Egy ideig a helyi szervezet szóvivőjének, Marius Bencheának volt a felesége, aki korábban a gyergyószentmiklósi PSD elnöke volt. Bencheát a jászvásári sajtó azzal vádolta, hogy a saját civilszervezetén keresztül rákos gyermekeknek szánt adományokat sikkasztott.

Megkérdeztük Doinát, hogy mi fűti őt, mikor és miért radikalizálódott:

„Gyerekkori álmom volt, hogy eljussak Romániába. Nyolcéves koromtól kezdve. És nagyon keményen dolgoztam azért, hogy ez valóra váljon. A családomban csak románul beszélünk, a szüleim egyszerű, művelt, jóérzésű emberek. Az iskolában nem voltam hajlandó oroszul tanulni, mert akkori fejjel úgy gondoltam, ha azoknak a nyelvét beszélem, akik annyi rosszat okoztak a népemnek, akkor megsértem az őseimet, akik az életüket adták a hazámért, Romániáért.

Amikor 12 éves voltam, azon vitatkoztam az osztálytársaimmal, hogy mi románul beszélünk, és nincs olyan, hogy moldáv nyelv. A bátyám, aki hét évvel volt idősebb nálam, szintén ezt az unionista szemléletet vallotta. Ő sajnos már nincs köztünk. A haza, az újraegyesítés és a nemzeti szimbólumok tisztelete számomra mindennél fontosabb.”

Megélhetési legionáriusokkal a vörös medence partján

Mirel Palada, a Ponta-kormány volt szóvivője 41 650 lejért dolgozott az AUR-nak a legutóbbi választási kampányban. A pénz a Palada felesége által vezetett, Sociopol nevű szociológiai kutatási-tanácsadói céghez került.

A szociológus az utóbbi időben nacionalista üzeneteivel és incidenseivel hívta fel magára a figyelmet, amelyek során teljesen elvesztette a fejét. Legutóbbi hivatalos politikai tagsága pedig az Egyesült Románia Pártnak (Partidul România Unită – PRU) volt hivatalosan a tagja, amelyet Sebastian Ghiță mogul vezetett, aki Belgrádba menekült a hazai igazságszolgáltatás elől. A párt Paladát javasolta a munkaügyi minisztériumba a 2016-os parlamenti választásokon.

A PRU, akárcsak az AUR, ultranacionalista és euroszkeptikus üzeneteket hangosított ki a „Vlad Țepes őrjárata” néven szervezett legionárius felvonulásokon – mintha csak a múlt században lennének. Őrizte Erdélyt a magyar irredentizmustól, és a duginista doktrínát propagálta, amelyből az Orosz Föderáció állami politikája inspirálódott.

Maga Ponta, Ghiță deklarált barátja támogatta őket a választásokon. A 2016-os kampányban a PRU volt az egyetlen párt, amely szlogenszerűen megfogalmazta azt, amit a Dragnea-kormányok nem sokkal később próbáltak megvalósítani:

„Büntetőjogi és adóügyi amnesztiát! (…) Bűnügyi dossziék helyett jólétet! Megállítjuk a DNA visszaéléseit! (…) Megvédjük a románizmust, a keresztény civilizációt, támogatjuk a hagyományos családot! (…) Megállítjuk az ország gyarmatosítását, nem adjuk a földünket idegeneknek, harcolunk a multik ellen! (…) Nem fogadjuk el a brüsszeli és washingtoni nagykövetségek buzdításait és meleglobbiját!”

Sebastian Ghiță ezekben a napokban kitartóan udvarolt George Simionnak. A mágnás még egy rendőrőrs előtt is tiltakozó akciót tartott, ahol Simiont egy unionista felvonuláson történt incidens miatt tartották fogva. Ők ketten protokolláris megbeszéléseket is folytattak a PRU székházában a 2016-os választásokat megelőző kampányrendezvényen, amelyet Ghiță szervezett.

A PRU akkor nem jutott be a parlamentbe, Ghiță pedig elmenekült az országból. Négy évvel később az AUR szisztematikusan hasznot húz a mágnás televíziójából, ahogy egykor a PRU is.

Ghițával Palada is ápol nemcsak politikai, hanem rendszeres üzleti kapcsolatokat. A Sociopol régóta biztosít választási felméréseket és exit pollokat a România TV-nek, Palada pedig gyakran bekapcsolódik az adásokba elemzőként.

A szociológus a Voiculescu családdal, az Intact tröszt tulajdonosával (Antena 3) való üzleti konfliktust követően csatlakozott az RTV-hez. Velük a 2016-ban megszűnt CCSB vállalat (Compania de Cercetare Sociologică și Branding Forum) keretében működött együtt. A Ponta–Ghiță tandem idején a PSD-nek is dolgozott.

Palada már ősszel megjósolta, hogy az AUR be fog jutni a parlamentbe. Decemberben, közvetlenül a választások után pedig Mircea Diaconuval magyarázta a választási stratégiát, amikor a DCNews portál készített vele interjút. A portált egy másik, az RTV stúdióiban gyakran megjelenő figura, Bogdan Chirieac vezeti.

„Diaconunak van egy jól körülhatárolt választókerülete, ami az övé. Az AUR pedig nagyvonalakban ugyanezt csinálta. Plusz az a 3 százalék a helyhatósági választásokon. Ők Mircea Diaconu választóit vették célba” – fejtegette akkor Mirel Palada. Itt arra a választói szegmensre utal, amely a 2014-es európai parlamenti választás és a 2019-es elnökválasztás között 7-ről 10 százalékra nőtt.

Az AUR egyesítette erőfeszítéseit ezen a fronton: Pușcașu képviselő képeslapokat nyomtatott Diaconuval, melyeket a Román Posta országos szinten terjesztett, a besszarábiai Doina Grosu pedig a színész választási felhívásait népszerűsítette a világhálón.

Felhívtuk Mirel Paladát, hogy kommentálja a tranzakciókat, de letette, amint meghallotta, hogy a RISE-tól keressük.

Nemzeti liberális koalíció a családért és cégekért

A kolozsvári székhelyű Apella cég egy volt besztercei liberális vezető tulajdonában van, és 143 900 lejt kapott az AUR-nak nyújtott választási szolgáltatásokért. Ez a megtérített kampányköltségeknek körülbelül a tíz százaléka.

A vállalat tulajdonosát Alin Sesermannak hívják, és tanácsadóként mutatkozik be. Testvére, Marcel Seserman a besztercei AUR elnöke, és többek között azzal a választási ígérettel kampányolt, hogy segít leállítani „a pártok költségvetésből történő finanszírozását”.

Alin Sesermant az AUR-hoz benyújtott számlákkal kapcsolatban kerestük meg:

„A fivérem miatt keveredtem bele. Olyasvalakit akart, akiben megbízhat a kampány alatt. Bármiben támogattam volna őt, még ha a Környezetvédő Párt színeiben indult is volna, akkor is. Mindenképp megérdemli. A pénz nagy része tanácsadásra megy el, a többit harmadik feleken keresztül intézem.

Megvannak a saját tevékenységeim, cikkeket írok a helyi és a központi sajtó számára, kampányterveket készítek, és nagyjából mindent megcsinálok, kivéve a technikai részt, ami a videókészítéssel kapcsolatos. Bérlés már nem tudom, mire volt. Valószínűleg videókészítésre és felszerelésre. Más megyék számára is készítettünk anyagokat.”

Alin Seserman arra azonban már nem emlékszik, hogy melyik megyék számára, de azt ígérte, hogy visszatér egy tevékenységi beszámolóval. Két nappal később meggondolta magát: „A részletek a politikai stratégia részét képezik, és nem lenne jó felfedni őket, nem igaz? Különben mindenkiből politikai tanácsadó lesz.”

Küldött viszont egy dokumentumot, amelyet néhány perccel korábban készített, de 2020. december 19-re keltezett, és amelyet „a beszámoló összefoglaló mellékletének” nevezett. A dokumentumból kiderül, hogy a tanácsadó fivér kezelte a jelölt fivér Facebook-oldalát.

Az Apella vállalat egyébként ezzel párhuzamosan a Szilágy megyei PNL-nek is dolgozott, Bogdan Ileánál, aki később az igazságügyi minisztérium államtitkára lett.

Megkértük Marcel Sesermant, a besztercei AUR elnökét, hogy vegye sorra a kampányanyagokat:

„A brosúrák a központból érkeztek. Nálunk plakátok és szórólapok készültek. Az Apella az online tanácsadási és kommunikációs anyagok elkészítésével és többek között a facebookos terjesztésükkel foglalkozott. Bérlésekre nem került sor.”

A besztercei AUR vezetője a ’90-es évek óta politizál. Alprefektus volt a Demokratikus Konvenció idején, amikor fivére, a mai tanácsadó a Viktória-palotában szakértőként debütált. Akkor még parasztpártiak voltak.

2000 után Alin Seserman a besztercei PNL-hez, majd a PDL-hez (amely később egyesült a PNL-vel) igazolt át. 16 évig volt helyi tanácsos. A pártból 2016-ban lépett ki, amikor sikertelenül indult a polgármesteri székért, de továbbra is a liberális hatalmi körökben maradt.

Robert Sighiartău, a PNL főtitkára, aki szintén besztercei, egyike azoknak, akik közel állnak hozzá. A kapcsolatuknak megyeszerte híre ment. De van itt egy fontos árnyalat, mutat rá Alin Seserman: „Nem mondhatnám, hogy Sighiartău úr támogat engem. Gyerekkorunk óta ismerjük egymást. Inkább azt lehetne mondani, hogy én támogattam őt a kezdetektől fogva.”

Mindketten konzervatív nézeteket vallanak. Alin Seserman ezen a ponton vehemenssé vált:

„Én hagyománytisztelő vagyok, és mindent megteszek azért, hogy az Isten által megteremtett család fennmaradjon. Én azt vallom, hogy egy férfi nem mehet hozzá egy másik férfihoz. Élhetnek együtt, lehetnek mindenféle jogi egyezségek köztük, de a házasság egy férfi és egy nő között köttetik.

Az Európai Parlament nagy része egyáltalán nem engem képvisel. Az európai szocialisták és liberálisok a család, a keresztény hit és a keresztény erkölcs ellen vannak. Nem érdekelnek az egyes libertáriusok elméletei, akik már régen elvesztették a fejüket. Hasonlóképpen, teljes mértékben ellenzem a muszlimok tömeges európai migrációját.”

Robert Sighiartău (32), a PNL második embere ugyanakkor a Koalíció a Családért által kezdeményezett 2018-as népszavazás egyik leghevesebb támogatója volt. Apja, Ioan Sighiartău jómódú üzletember volt, a Beszterce-Naszód megyei neoprotestáns közösség prominens képviselője és a PDL-s helyi báró, Ioan Oltean barátja.

PNL-s vonalon Alin Seserman az elmúlt ciklusban a képviselőház liberális alelnöke, Marilen Pirtea (a Nyugati Egyetem rektora) kabinetjének tanácsadójaként dolgozott. Noha a dokumentumokból úgy tűnik, hogy több évig dolgozott a parlamentben, a tanácsadó azt állítja, hogy ez csak egy átmeneti periódus volt: „Rövid ideig voltam a tanácsadója, higgye el, amit mondok”.

Cége, az Apella tavaly 860 000 lej bevételt termelt. Az AUR-ral kötött szerződés ennek a forgalomnak az egyhatodát teszi ki.

Közös bizniszek politikai kinevezettekkel

2020-ban Seserman egy másik régi liberálissal közösen újabb tanácsadó céget indított Agora Ad-Hoc néven. Ezt a régi liberálist Dan Vlaicunak hívják, és 2016-ban Giurgiuban a PNL szenátornak jelölte a parlamenti választásokon. Vlaicu a Hidroelectrica igazgatótanácsának tagja, az Állandó Választási Hatóság (AEP) alelnöke és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság elnöke volt.

A közelmúltig az AEP alelnökének, Marian Muhulețnek és a Versenytanács elnökének, Bogdan Chirițoiunak volt a tanácsadója. Mielőtt a tanácsadójuk lett volna, mindkettőjükkel üzletelt is a Creator Consulting és a BMC Consultant cég révén.

[irp posts=”31038″ name=”Miből él meg Dan Tanasă?”]

Az idők során Alin Seserman a helyi kapcsolatok révén további cégeket indított a Besztercei Környezetvédelmi Őrség volt vezetőjével (Ioan Borș) vagy a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség megyei vezetőjével (Cornel Chiuzan). Mindemellett Seserman egy korábbi alprefektussal (Gheorghe Tuță) egy másik tanácsadó céget is működtetett (Giatos Consulting), amely a helyi sajtóban a megye polgármesteri hivatalaival kötött szerződéseiről híresült el.

Marcel, Alin fivére, azaz a besztercei AUR vezetője, csak hajszál híján maradt le a képviselői mandátumról. A megyei könyvtárban dolgozik, ahol egy ideig megbízott igazgató is volt. A felesége szintén ott dolgozik.

Marcel Seserman vezeti a Bibliopolis Egyesületet, amely több évben is vissza nem térítendő támogatásokat nyert különböző projektekre a kulturális minisztériumtól. A támogatók között szerepel a besztercei helyi tanács és Kolozsvár önkormányzata is. A projektpartnerek között pedig ott volt a megyei könyvtár is, ahol dolgozik.

A cikkre válaszul az AUR közleményt adott ki, amely teljes terjedelmében ITT olvasható.

A cikk a Fritt Ord Foundation által az OCCRP-n keresztül támogatott Priests Of Hatred oknyomozó újságírói projekt része.

A nyitóképen George Simion, az AUR társelnöke látható. Fotó: Ilona Andrei / Inquam Photos

A cikket Szabó Beáta fordította.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Így mozognak a pénzek az AUR-ban appeared first on Átlátszó Erdély.

Izgalmasabb lett Maros megye magyar politikai élete, mióta nem a betéve tudott Markó – Frunda – Borbély – Kelemen névsor uralja a szenátori és képviselői lista befutó helyeit. A generációváltás fluktuációt hozott az alsóházban: a 2016-ban megválasztott három képviselő közül csak egy kapott 2020-ban is mandátumot, Csép Éva Andrea. A Novák Csaba Zoltán és Császár Károly alkotta szenátusi duó egyelőre stabilnak tűnik.

A most távozott két képviselő nem is különbözhetne jobban abból a szempontból, amelyből a választások előtt indított sorozatunkban vizsgáljuk a honatyákat: vagyonosudásukat tekintve. Egyiküknek egyáltalán nem volt bevétele a megválasztása előtti évben, másikuknak nagyon is sok és sokféle. Egyikük kicsi hitelt vett fel, és igyekezett gyorsan törleszteni, másikuk még 22 évig úszik az adósságban.

De Biró Zsolt és Vass Levente sok másban is különbözik. Vass Levente diákszervezetis orvostanhallgatóként szocializálódott bele az erdélyi magyar és a vásárhelyi politikába, konkrétan az RMDSZ-be, és orvosi karrierjével párhuzamosan emelkedett a politikai pályán és gazdasági teljesítményben. Politikai pályája pedig nem ért véget parlamenti mandátumával.

Biró Zsolt rádiósként vetette bele magát a politikába, ám a Magyar Polgári Párt oldalán. Nem köztudott, hogy tanárképzőt végzett Szegeden, `96 és 2000 között tanított is. Ezután lett a hazai közszolgálati rádió marosvásárhelyi regionális stúdiójának munkatársa. Úgy került a parlamentbe, hogy az MPP elnökeként kiharcolta, hogy az RMDSZ saját listáján vigye be a saját ellenzékét.

[irp posts=”28661″ name=”Kényszerházasság apanázzsal: az RMDSZ-MPP megállapodás titkos záradékai”]

Az RMDSZ-MPP megállapodás titkos részét az Átlátszó Erdély hozta nyilvánosságra. A kampányért és szavazatokért cserébe az MPP nemcsak két képviselői helyet, hanem pártinfrastruktúrát is kapott: nyolc, minimálbérre bejelentett állást, évi százezer lejt és egy szolgálati autót.

Birónak magának nem volt jövedelme

ebben az időszakban. Mivel 2012-ben indult az önkormányzati választásokon, már akkor nyilatkoznia kellett a vagyonáról. Ebben 2011-es jövedelmeként még a rádiós fizetését tünteti fel, ami évi 13 600 lej volt. Ennél ezer lejjel kevesebbet keresett felesége pedagógusként. Vagyonbevallása kitöltésekor, 2012 tavaszán viszont már nem dolgozott a Marosvásárhelyi Rádiónál, a foglalkozás rubrikához vállalkozót írt be. Azonban érdekeltségi nyilatkozatában egyetlen céget sem tüntetett fel, ahol részesedéssel vagy cégvezetői funkcióval bírna.

Mindössze egy 2006-ban húsz évre felvett hitele volt 12 ezer euró értékben. Feleségével 2006-ban vásároltak egy 2700 négyzetméteres telket és egy 97 négyzetméteres házat a Vásárhely közelében lévő Marossárpatakon. Ekkor két autójuk volt, egy kicsi, 1997-es Daewoo Tico és egy 2001-es gyártású Opel Zafira. 2016-ban már csak a Zafirájuk volt meg. Biró Zsoltnak sem 2015-ben, sem 2016-ban nem volt semmilyen jövedelme a jelölti majd első képviselői vagyonbevallása szerint. Szerencsére felesége fizetése megduplázódott.

Vagyona parlamenti mandátuma során előbb zsugorodott, csak utána gyarapodott. 2016-tól ugyanis 2400 négyzetméteresként tünteti fel a telkét, 90 négyzetméteresként a házát, és 11 ezer eurósként a már csak 15 éves futamidejű hitelét. 2016-ban nyitott bankszámláján 2017 júniusában jelenik meg először akkora összeg, hogy fel kell tüntesse: 45 ezer lej. Ez valamivel több, mint a 2017-es évi teljes, 87 ezer lejes fizetésének fele. Azaz a háromgyermekes Biró Zsolt, bár nincs más jövedelme, nem szorult rá a honatyai illetményére. Felesége fizetése tovább nőtt, évi 38 ezer lejre.

2018-ban a bankszámla eltűnt a képviselő bevallásából, és vásárolt egy Škoda Octaviát. Ekkor ismét húsz éves futamidejűként tüntette fel a hitelt. Ebben az évben Biró 120 ezer lejt keresett, így a hitel már nem jelenik meg a 2019-es bevallásában. Tavaly pedig vettek egy 114 négyzetméteres lakást Marosvásárhelyen, és még a folyószámlán is maradt 60 ezer lej. Nemcsak a képviselő fizetése nőtt évi 131 ezer lejre, hanem a feleségéé is már több mint évi 66 ezer lej.

Biró Zsolt tehát négy év parlamenti tapasztalattal és egy házzal lett gazdagabb. Mandátumzáró bevallása szerint megtakarítása, céges részesedése nincs. A honatyákéhoz fogható jövedelmet hozó politikai pozícióra sincs kilátása, 2019 októberében ugyanis kizárták az MPP-ből.

Vass Levente szintén kiesett politikai alakulatának kegyeiből

parlamenti mandátuma során. Ő volt a vásárhelyi RMDSZ elnöke, és döntéseinek szakmaiatlansága, illetve Dorin Florea akkori polgármesterrel folytatott együttműködése miatt a városi RMDSZ legismertebb arcai kivonultak a szervezeti munkából, illetve nem vállalták a városi tanácsosi tisztséget, amelyre felkérték őket. Péter Ferenc megyei elnök kérésére Vass lemondott a városi szervezet elnökségről. A vásárhelyi RMDSZ 2019-es bedőlése mögötti történésekről akkor bővebben is írtunk.

[irp posts=”27798″ name=”Bedőlt a vásárhelyi RMDSZ. A 20 éve ellenfél Dorin Florea a mumus vagy a hunyó?”]

Vass túlélte a szervezeti válságot, nem vonult vissza, de befutó helyet sem kapott az RMDSZ Maros megyei listáján: az első kieső helyre sorolták a jelölési folyamatban. Országos politikai karrierjének viszont ez nem vetett véget, idén február elsején államtitkárnak jelölte az RMDSZ az egészségügyi minisztériumba. Vass szintén családos, Biróhoz hasonlóan három gyermeke van. Felesége gyógyszerész.

Kézdivásárhelyről származik, orvosit végzett Marosvásárhelyen, azóta ott él. A vásárhelyi magyar diákszervezet, majd az országos diákszervezet (OMDSZ) elnöke volt 2000-ig, azóta az orvosok képzését és lakhatását támogató Studium Prospero Alapítvány alapítója és ügyvezetője. 2003-ban egészségügyi menedzser mesterképzőt végzett a budapesti Semmelweis Egyetemen, 2011-től urológus főorvos, 2014-ben pedig a szebeni orvosin is elvégzett egy közegészségügyi képzést. Frissítés, 2021. 02. 10., 22:00: Ez tulajdonképpen egy második szakorvosi képzés az urológia mellett, jelezte Vass Levente cikkünk alatti kommentben.

2002-től 2014-ig tanított a MOGYE-n, közben egy bő évig volt a Maros megyei kórház orvosigazgatója, majd két évig Cseke Attila, illetve Ritli László egészségügyi miniszter tanácsadója. Utána két évig a Maros megyei kórház urológiai osztályát vezette, újabb két évig pedig, 2014 és 2016 között saját urológiai kabinetjében dolgozott, amíg parlamenti képviselővé választották. Vagyis Biróval ellentétben szakmai karrierje és bevétele töretlen, mi több, a 45 éves

Vass Levente ingatlanmágnásnak számít az RMDSZ honatyái között.

Telkei zömét és házait még parlamenti mandátuma előtt vásárolta, képviselőként már csak örökölt. 2004-ben 2,5 hektár mezőgazdasági területet vásárolt feleségével közösen a Sepsiszentgyörgy melletti Kilyénben, illetve 38,5 ár beltelket Marosvásárhelyen. Ennek 26 százaléka Vass Leventéé, a többi három másik magánszemély és a gyulafehérvári Caritas között oszlik meg. 2005 és 2009 között 927 négyzetméter beltelket vásárolt Sepsiszentgyörgyön. 2019-ben pedig két, összesen 72 árnyi szántót örökölt, illetve kapott Csernátonban.

Épületek terén még inkább gyarapodott az orvos-politikus. 2007-ben Marosszentgyörgyön épített egy 235, illetve egy 238 négyzetméteres házat egy 12 áras telken. Valószínűleg erre vett fel egy 25 éves futamidejű hitelt, amelyből 2020-ban még több mint 77 ezer euró törlesztenivalója volt. Legkorábbi, 2010-es vagyonbevallásában bő 111 ezer euró szerepelt törlesztendőként.

A többi épületet Marosvásárhelyen vásárolta:

• 2008-ban 127 négyzetméteres kereskedelmi felületet és egy 60 négyzetméteres házat (itt előszerződés és öröklés is szerepel, amely tavaly zárult),

• 2011-ben 150 négyzetméter kereskedelmi felületet és hozzá tartozó telket,

• 2012-ben egy 98 négyzetméteres házat és a hozzá tartozó telket,

• 2013-ban egy 97 négyzetméteres házat és 439 négyzetméter telket,

• 2014-ben egy 23,5 négyzetméteres házat.

Mindezt egy 2013-ban harminc évre felvett hitel segítette, amelyből 2016-ban 284 ezer lejt, 2020-ban 264 ezer lejt kell még visszafizetnie. 2016-ban adta el 53 ezer lejért a 2003-ban vásárolt, mindössze 29,8 négyzetméteres lakását Sepsiszentgyörgyön.

Ingatlanvásárlásait nagyban segítette, hogy Vass Levente anyagilag több lábon áll. Orvosi, tanári fizetését szinte mindvégig kiegészítette vagy megtöbbszörözte valamilyen adminisztratív beosztás, és ezek együtt is eltörpülnek azokhoz a bérbeadásokhoz és céges bevételekhez képest, amelyekre politikusi vagy közigazgatási funkciói előtt, illetve mellett tett szert. 2009-ben például évi 25 ezer lejt keresett egyetemi tanárként és kórházi orvosként, hatezer lejt és több mint 18 ezer eurót ingatlanok bérbeadásából, és közel 110 ezer lejt egy tanácsadói és egy szoftvercég profitjának 2007-2008-as osztalékaként.

Jól jövedelmező részesedését a DRG Audit és a DRG Soft cégben 2010 elején adta el, amikor a minisztériumba került tanácsadóként. Részvényeiért és 2009-es osztalékként 482 ezer lejt kapott. Tanácsadóként 2010-ben hatvanezer lejt keresett, a többi állásával és ingatlanok kiadásával még legalább 34 ezer lejt és húszezer eurót. Családi cége viszont alig jövedelmez, feleségével már 441 ezer lej tagi kölcsönt tettek bele. A nevében utazásszervezésre utaló, a cégadatbázis szerint ingatlanközvetítő Jetwing Travel Planner nevén szerepel viszont az a Toyota Camry, amelyet Vass bevallása szerint magáncélokra is igénybe tud venni.

Utolsó vagyonbevallása szerint a parlamentben már évi közel 150 ezer lejt keresett, míg felesége nem egészen 18 ezer lejt. Ingatlanok bérbeadásából viszont továbbra is befolyt húszezer euró és párezer lej. Két biztosítási számlán már 117 ezer lejt kötött le, folyószámláin 47 ezer lej, 12 ezer euró és 70 ezer forint volt tavaly decemberben. Államtitkári fizetése némileg alacsonyabb lesz a képviselői juttatásnál, és nem is annyira biztos állás, mint a parlamenti, viszont Vass Levente bármikor újranyithatja urológiai rendelőjét.

Maros megyéből egyedül Csép Andrea tudott újrázni a képviselői listán.

Mivel előtte megyei tanácsos volt, ezért neki 2008-as a legkorábbi vagyonbevallása. Ebben csak az a 62 négyzetméteres lakás szerepel, amelyet férjével közösen vásárolt 2003-ban Marosvásárhelyen, illetve az évi 7518 lejes fizetése, amelyet 2007-ben az Iskola Alapítványtól kapott.

Csép Andrea a Bukaresti Egyetemen és a marosvásárhelyi Sapientia karon végzett kommunikáció és PR szakon. 2004 óta dolgozik az RMDSZ-nek, és neki is három gyermeke van, akárcsak Biró Zsoltnak és Vass Leventének. Egy évig programszervezője, majd ügyvezetője volt a Maros megyei RMDSZ-nek, 2009-ig ügyvezető alelnöke. 2007-ben Frunda György EP-választási kampányát, 2008-ban Lokodi Edit megyei tanácselnöki kampányát vezette. 2012-ben szintén Frunda kampányát koordinálta, akkor épp a vásárhelyi polgármesteri székért, amely választást Frunda elveszítette. 2012-ben Csép Andrea szenátorjelölt volt, 2016 óta a Nőszervezet országos alelnöke.

2009-től az Erdély FM rádió marketing menedzsereként dolgozott, így átkerült az Iskola Alapítvány fizetési listájáról a szintén RMDSZ alapította Janovics Jenő Alapítványhoz. 2008-2016 között megyei tanácsos volt, és megyei tanácsosi üléspénze adott évre mindig kicsit több volt, mint az évi fizetése. A kettő együtt talán csak 2015-ben érte el az évi 40 ezer lejt. Ekkor bejött egy POSDRU pályázat is a Transparency Internationallel a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenségekről, ez 11 ezer lejnyi plusz bevételt jelentett.

2011-ben férjével közösen vett 321 négyzetméternyi legelőt Csíkszentimrei Büdősfürdőn. Férje 2016-ig a közös családi cégük alkalmazottja volt. A Vivien Gold a cégadatbázis szerint ékszerkészítéssel foglalkozott, férjének évi 8-9 ezer lej bevételt biztosított. 2017 óta a cégnek nincs tevékenysége.

2016 nemcsak az év végi választások miatt jelentett fordulópontot. Ekkor a férje több ingatlant örökölt, és átment dolgozni a megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hivatalhoz évi 25-26 ezer lejért. Csép Andrea így a 45 ezer lejes (valószínűleg kampány-)kölcsön mellett ekkor már feltüntetett egy 25 áras vásárhelyi beltelket, egy 58 négyzetméteres lakást, egy 40 négyzetméteres mezőgazdasági melléképületet, egy 15 négyzetméteres lebontható garázst, illetve egy 9436 négyzetméteres házat a Kolozs megyei Várfalván. Megörököltek egy 2012-es Daciát, és a régi VW Sharan mellé vettek egy Škodát is.

Válás és eltartási per jött a vagyonosodással

A háznak hatalmas alapterület zöme a 2018-as vagyonbevallásában átkerül a telkek közé, az épületről pedig kiderül, hogy 118 négyzetméter. A telekből eladtak 1429 négyzetmétert 45 ezer lejért, és vettek egy Suzuki Vitarát. Képviselőként Csép közel 90 ezer lejt keresett, ez aztán emelkedett előbb évi 122 ezer, majd 134 ezer lejre.

Közben elvált a férjétől, az ő öröksége már nem jelenik meg a képviselő 2019-es vagyonnyilatkozatában. Az autók közül a Škoda maradt az ő nevén. Csép Andrea 2020-ban Jedden vett egy 256 és egy 1169 négyzetméteres beltelket, bankszámláin összesen 67 ezer lej volt tavaly decemberben. A kampányba ötvenezer lejjel szállt be.

Ugyancsak tavaly decemberben döntött a bíróság a perben, amit a frissen nagykorúvá vált fia indított ellene októberben, hogy megkaphassa édesanyja jövedelmének egyhatodát. Csép Andrea januárban közölte, hogy nem fellebbez az ítélet ellen. Ebben a posztban tárta fel a furcsa per hátterét:

Szintén újrázott az MPP-s Kulcsár-Terza József,

bár Biró Zsolthoz hasonlóan előbb ő is konfliktusba került pártja új vezetésével. A tavalyi választási év közeledtével kibékültek, így az MPP ismét őt jelölte a parlamentbe. Azt már az RMDSZ sakkozta ki, hogy Kulcsár-Terza ne otthoni, sepsiszentgyörgyi választókerületében, hanem Maros megyében induljon.

A kétgyermekes Kulcsár-Terza József Kolozsváron végzett a Bogdan Voda egyetem jogi karán, majd Bukarestben tanult a Közgazdasági Akadémián, áll a parlamenti CV-jében. 2001-től dolgozott a sepsiszentgyörgyi IAME Rt alkatrészgyárban, amíg annak közel ezer alkalmazottja volt, egészen 2005-ig, amikor az alkalmazottak több mint felét elbocsátották. Egy-két évig az ARDAF biztosítónál dolgozott, majd 2009-ig Tőkés László EP-képviselői irodájában. Utána a sepsiszentgyörgyi önkormányzat ingatlanközvetítő cégének gondnoka volt, majd négy évig, képviselővé választásáig egy fémmegmunkáló cég alkalmazottja volt.

Kulcsár-Terza 2008-2016 között az MPP Kovászna megyei tanácsosa volt, ami az ő esetében is azt jelenti, hogy már 2008-as vagyonnyilatkozata is a rendelkezésünkre áll. Eszerint abból nem származott jövedelme, hogy Tőkés képviselői irodájában dolgozott, csak abból, hogy két kicsi, azóta felszámolt cég jogásza volt. A Palathermo SRL-nek eleve csak 2007-ben volt bevétele, a Ro Fenstherm kereskedelmi kft pedig egy hasonló nevű magyarországi cég tulajdonában és épp felfutóban volt, öt alkalmazottal. Évi 8200 lej bevételt biztosított Kulcsár-Terzának. Ennél kicsivel többet kapott a felesége gyermeknevelési támogatásként.

48,8 négyzetméteres lakásukat 2004-ben vették, Kulcsár-Terza pedig ekkor egy Opel Corsával járt. 2004-ben, majd 2007-ben is hitelt vettek fel összesen 18 500 euró értékben tíz, illetve tizenöt évre. 2011-ben Kulcsár-Terza már bő 14 ezer lejt keresett úgy, hogy ebből 12 800 lej a megyei tanácsosi juttatása volt. Felesége fizetése pszichopedagógusként meghaladta az évi 16 ezer lejt. 2012-ben vettek egy 84 négyzetméteres házat.

Kicsi lakásból kicsivel nagyobba

A házat és a lakást két év múlva eladták összesen 120 ezer lejért, felvettek 145 ezer lej hitelt 23 évre, és megvásároltak egy 1544 négyzetméteres telket szintén Sepsiszentgyörgyön. Illetve ezt a képviselő végig, 2020 decemberéig házként tünteti fel a bevallásában, de a mérete miatt a legnagyobb jóindulattal sem tudjuk házként elképzelni. Ugyanis nagyobb lenne, mint Péter Ferencék több emeletes, szovátai panziója, amelyet másfél millió eurós uniós támogatásból készülnek felépíteni.

Ekkor Kulcsár-Terza már a fémmegmunkáló Eltor SRL jogásza volt, de évi 13 ezer lejes keresete továbbra sem haladta meg az alulfizetett erdélyi magyar újságírókét. Felesége fizetése szerencsére majdnem elérte a húszezer lejt, és 2016-ra Háromszéken is megemelték annyira az üléspénzt, hogy a megyei tanácsos összesen évi 26 ezer lejt tudjon hazavinni.

2017-től a honatyai juttatással radikálisan megnő a fizetése, az évi 87 ezer lej két év múlva már 120 ezer, 2020-ra eléri a 131 ezer lejt. Kulcsár-Terza törlesztette a korai hiteleit, 2018-ban pedig vásárolt egy 65 négyzetméteres lakást is. Ezt egy évvel később eladták 48 ezer euróért, felvettek még 68 ezer lej hitelt, és ezúttal Budapesten vásároltak egy 36 négyzetméteres kis lakást. Tavaly ezt is eladták 34,9 millió forintért, és vettek egy nagyobbat, 66 négyzetmétereset szintén Budapesten. Kulcsár-Terza képviselői fizetése biztosan nem fog csökkenni a következő négy évben, és felesége is remekül keres, logopédusként legutóbb már több mint ötvenezer lejjel gyarapította a családi kasszát.

A dúsgazdag fekete ló a Fekete Ló panzióban

Az igazi Maros megyei újoncot még a megyében is alig ismerik. Az RMDSZ-eseket is meglepte, hogy a gernyeszegi állatorvos, vállalkozó és tanácsos Kolcsár Anquetil-Károly került a képviselői jelöltlista élére. Kolcsár 1994-ben végzett a kolozsvári agráregyetemen, otthon állatorvosi praxisba, majd marhatenyésztésbe kezdett. Ezt 15 éve alakította át turisztikai vállalkozássá, jelenleg két panziót működtet Gernyeszegen Fekete Ló és Fehér Ló néven, írja a vásárhelyi Népújság. 2012-ben a kies Târgoviștéből jutott volna a parlamentbe, ha a visszaosztás neki kedvez.

Annyi bizonyos, hogy Kolcsár nincs rászorulva a parlamenti fizetésre: sok földje, sok lakása, többféle járműve, kilenc bankszámlája és milliós kintlevősége van. Nézzük, mekkora vagyonnal kezdi első parlamenti mandátumát a lendületes léptű Kolcsár Anquetil-Károly.

Három, összesen 102 hektárnyi mezőgazdasági területét 1994-2016 között vásárolta Maros megyében. Három beltelkét 1998-ban, 2002-ben és 2009-ben vásárolta. 2002-ben vette a legnagyobbat, a 2,39 hektárosat. Körtvélyfáján egy 260 és egy 99 négyzetméteres háza van, Budapesten és Marosvásárhelyen egy 67, illetve egy 70 négyzetméteres lakása, Gernyeszegen pedig két kereskedelmi/ipari terület: egy 4100, illetve 800 négyzetméteres.

Ezek között egy Kawasaki és egy Honda motorkerékpárral, egy Volvo személyautóval, egy Peugeot furgonnal vagy legrosszabb esetben az Arbos traktorral tud közlekedni. Kilenc letéti és folyószámláján január közepén összesen 834 ezer lej és 733 euró volt. A választási kampányba 97 ezer lejjel szállt be. 1,1 millió lej tagi kölcsönt nyújtott két cégének, személyeknek pedig 590 ezer lejt.

Tanár felesége hatvanezer lejt keresett tavaly. Kolcsár állatorvosi kabinetjével 30 ezer lejt, mezőgazdasággal 49 ezer lejt, megyei tanácsosként 12 ezer lejt keresett. Mindennek tetejébe még örökölt is közel 319 ezer lejt.

Szép profit önkormányzati megrendelésekből

Regioturism nevű cége a cégadatbázis szerint állatorvosi tevékenységet folytat három alkalmazottal, 2017 óta hatványozódó bevétellel. A 2019-es 1,6 millió lejes árbevételből 904 ezer lejes profitot termelt. A K & K Turism SRL fele az övé, fele a magyarországi Kvacskai Károlyé. Ez a cég 2019-ben fordult nyereségesre: egymillió lejes árbevételből nyolc főt foglalkoztatott, és 260 ezer lej profitot ért el. Emellett van egy magyarországi cége is, a Flexible Tehnology KFT.

Érdekeltségi nyilatkozata árulja el, mitől mennek ilyen jól a cégei. A K & K Turism SRL Nagysomkút városától közbeszerzésen három éves megbízást nyert el 2018-ban összesen 2 596 885 lej értékben, amiből 2020-ra, a turizmus leépülésének évére 208 571 lej jut. A közeli Petele általános iskolája pedig 623 ezer lejes szerződést kötött a céggel szintén három évre, ebből 36 ezer lej esik 2020-ra.

A Regioturism Srl pedig egész egyszerűen be van ágyazva a környék önkormányzatainak megrendeléseibe. A Brassó közeli Feketehalom, Marosszentgyörgy, az AFIR, Kerelőszentpál, Mezőpanit, Petele, Marosfelfalu, Felvinc, Kiskapus vagy épp a Maros megyei állategészségügyi igazgatóság összesen 2,7 millió lej és 60 ezer euró értékben szerződött a Regioturism céggel. Ezek között vannak 4-5 hónap lefutású, másfél vagy akár három évre szóló szerződések, sőt egy 7,5 évre szóló is az állategészségüggyel. Részletek ezen a linken, csak le kell görgetni a dokumentum végéhez.

Ha eddig kibírta a kedves olvasó, akkor már csak a négy éve bejáratott szenátori duót ajánljuk figyelmébe: a történészt és a hivatalnokot. A közízléssel ellentétben a jelölteket rangsoroló testületben kétszerannyian szavaztak a hivatalnokra, mint a történészre, így négy év után

itt az ideje, hogy megismerjük Császár Károlyt, Gyulakuta volt jegyzőjét,

aki 2018 óta a szenátusi RMDSZ-frakció titkára. Jogot végzett `99-ben, nyolc évvel később közigazgatási jogból mesterizett, 2000-ben helyi tanácsossá választották Gyulakután, ahol egy év múlva jegyző lett, és ezzel foglalkozott 15 évig. Nős, két gyerek apja, és érezhetően olvassa a bürokrácialeépítő szöveget a tavaly novemberi kampányvideójában.

Az országos politika iránt jobban érdeklődő olvasóinknak ismerős lehet a neve a Recorder tavalyi videójából, amelyben a Romsilva elmozdítani kívánt Maros megyei igazgatója említi. Állítása szerint Császár 2018-ban felajánlotta neki, hogy ha nem tudja összeszedni a pénzt, amelynek fejében a PSD békén hagyná a pozíciójában, akkor szól ő az ismerős faipari vállalkozóknak, akik összedobják neki a pénzt. Az illető igazgató nem kívánt élni az RMDSZ-es szenátor ajánlatával.

Császár Károly Zsolt szerény vagyonnal vágott neki a parlamentnek. 2004-ben kapott öt ár belterületet Gyulakután a legfeljebb 35 éves fiatalok letelepedését támogató törvénynek köszönhetően, erre épített még abban az évben egy száz négyzetméteres házat. 2014-15-ben pedig vásárolt 1,8 hektár szántót. Egy Opel Corsája és egy Škoda Octaviája volt, illetve 25 ezer lej kölcsöne, amelyet magánszemélyektől igényelt valószínűleg a kampányra. Gyulakuta polgármesteri hivatalától, illetve az ELDI pékségtől összesen bő 48 ezer lejes évi fizetést kapott, felesége Székelybere polgármesteri hivatalának alkalmazottja volt évi 41 ezer lejért. Megtakarításuk, cégük nem volt.

Négy évvel később Császár már évi 126 ezer lejt keres, picit kisebb a kültelke, de 2019-ben 14 árasra bővült a beltelke, és 200 négyzetméteresre a háza. Škodáját újabb Superbre cserélte, vett egy VW Polót is, és 60 ezer lejt fektetett a tavalyi kampányba. Ehhez magánszemélytől kapott húszezer lej adományt.

A parlamentben is történelmet ír

Míg Császár önéletrajza négy év alatt sem került fel a szenátus honlapjára, addig Novák Csaba Zoltán történész több CV-jére is rá lehet bukkanni egy egyszerű guglizással. A most 45 éves szenátor a BBTE történelem karán végzett, kortárs történelemből mesterizett 2003-ban, és 2011-ben védte meg a Ceaușescu-rendszer magyarságpolitikájáról szóló doktori dolgozatát a Román Akadémia Nicolae Iorga Történeti Intézetében.

Óraadó volt a BBTE-n, 2013-tól sajtótörténetet és ideológiatörténetet oktatott a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, kutatást irányított a Kisebbségkutató Intézetben a romániai forradalomról, kétnyelvű történeti lapot szerkesztett középiskolásoknak. Politikai karrierje előtt a vásárhelyi Gheorghe Șincai Társadalomtudományi Kutatóintézet munkatársa volt. Részletesebb publikációs listája itt böngészhető. Ugyanúgy két gyermeke van, ahogy Császár Károlynak.

Tagja a marosvásárhelyi Borsos Tamás Egyesületnek, illetve az Erdély TV-t és az Erdély FM-et működtető Janovics Jenő Alapítvány igazgatótanácsának.

Szenátori mandátuma kezdetén egy 2014-ben vásárolt, 28 négyzetméteres vásárhelyi lakás volt az ő és felesége nevén, illetve egy Chevrolet Aveo és egy Ford Focus. Három bankszámláján összesen 4555 lej és 288 ezer forint volt, és három személynek tartozott összesen 38 500 lejjel, valószínűleg kampánykölcsönként. Kutatóként, szerzőként, tanácsosként, óraadó tanárként 2016-ban összesen 63 ezer lej jövedelme volt, felesége a színházban dolgozott évi 15 ezer lejért. A kis lakást összesen 1350 lejért adták ki.

Mandátuma során nemcsak szenátori, hanem egyetemi oktatói fizetése is megnőtt. Előbbi évi 90 ezer lejről 132 ezerre, utóbbi évi hétezer lejes óraadásról évi 75 ezer lejes munkaszerződéssé izmosodott. Eközben eladta a Fordot, és vett egy Toyota Avensist, illetve egy 68 négyzetméteres lakást Marosvásárhelyen. Valószínűleg ezt is kiadja, mert tavaly 11 400 lejt és 3420 eurót tüntetett fel ingatlankiadásból származó jövedelmeként. Bankszámláján idén januárban 36 ezer lej volt. Felesége bevételeit egyáltalán nem tüntette fel, minden valószínűség szerint elváltak.

Nyitókép: Maros megyei kampányszórólap. A kép forrása Csép Andrea képviselő Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Kőgazdagok és pénztelenek a parlamentben: vagyonmustra Maros megyéből appeared first on Átlátszó Erdély.

Térképre tette Csata István szociológus, adatvizualizációs szakember a 2016-os és a 2020-as parlamenti választásokon az RMDSZ-re adott erdélyi szavazatok számát. Jól nyomon követhető, melyik településen tudott jobban vagy gyengébben mozgósítani az RMDSZ a négy évvel ezelőtti választáshoz képest, miközben parlamenti mandátumainak számát megőrizte.

Mind a két adatsor a képviselőházi listára adott szavazatokat veszi figyelembe. A 2020-as számok a szavazatok több mint 99 százalékának feldolgozása utáni adatok. A térképek csak azokat a településeket tüntetik fel, ahol legalább 20 szavazatot kapott az RMDSZ.

A térképadatok csak az erdélyi településeken RMDSZ-re leadott szavazatokat tartalmazzák, a Kárpátokon és a határon túliakat nem. Így jön ki a 98 ezres szavazatcsökkenés a térképen. A mindenhol leadott szavazatok összesen 97 ezerrel csökkentek 2016-hoz képest. Azaz Erdélyben hangsúlyosabban veszített voksokat az RMDSZ, mint máshol: 23,2 százalékkal kapott most kevesebbet.

2016-ban országos szinten a választók 39,4 százaléka ment el szavazni, idén december 6-án a választók 33,2 százaléka.

Az első térkép azt mutatja, hogy az egyes településeken az összes szavazaton belül mekkora hányadot képviselnek az RMDSZ-re adott szavazatok. Ha szürke a települést jelző kör, akkor a ott a szavazatok negyedét sem kapta az RMDSZ.

Minél sötétebb zöld a település, annál nagyobb arányban szavaztak ott az RMDSZ-re. A zöld színekből egyből szembeötlik az RMDSZ két fő bázisa, Székelyföld és Partium. A települést jelző kör nagysága az RMDSZ-re érkezett szavazatok számával arányos: minél több szavazatot kapott a Szövetség, annál nagyobb kör jelzi a települést.

Abszolút számokban Hargita megyében kapta a legtöbb szavazatot, majd Maros, Kovászna, Bihar, Szatmár, Kolozs és Szilágy megye következik.

A második térkép színei azt jelzik, mennyivel kevesebb szavazatot kapott az RMDSZ most, mint négy éve. A néhány zöld településen idén több voksot gyűjtött be, mint 2016-ban. A sok-sok drapp színű településen legtöbb 20 százalékos a szavazatvesztés, a tüdőszínű településeken 20 és 40 százalék közötti.

A bánsági megyékben sok a bordó színű község, ahol most feleannyian vagy még kevesebben szavaztak az RMDSZ-listára, mint négy éve.

Kiugró, hogy a legtöbb közepes és nagyvárosban 25-35 százaléknyi szavazót veszített az RMDSZ négy év alatt. Kolozsváron és Nagyváradon együtt 12 ezer szavazatot, ami 20-30 községnek felel meg. A százezer lakos fölötti nagyvárosokban a négy évvel ezelőtti szavazóinak 32 százalékát veszítette el idén a Szövetség, közepes és kisvárosokban a 26 százalékát, községekben átlagosan a 18 százalékát a két választás között, magyarázta az Átlátszó Erdélynek a szociológus.

Temesváron idén kevesebb szavazatot kapott az RMDSZ, mint Gyergyóremetén, illusztrálta Csata István. Bár tény, hogy az elmúlt húsz évben Temes megye az egyik, ahol leginkább csökkent a magyarság aránya, ez a demográfiai változás nem indokolja teljességében a szavazatszám csökkenését.

Megyei bontásban Hargita megyében a legkisebb, 16 százalékos az RMDSZ-szavazatok erodálódása négy év alatt, ami megfelel az országos szavazatcsökkenésnek, illetve jóval kisebb, mint az RMDSZ erdélyi szavazatainak 23 százalékos csökkenése.

A harmadik térkép azt mutatja, hogy az RMDSZ általános szavazatvesztése nyomán melyik településen hogyan változott az RMDSZ részesedése az összes szavazaton belül. A halványzöld szín 0-4 százalékpontos, a sötétzöld 4-8 százalékpontos erősödést jelez. Azaz ezeken a településeken bár kevesebben szavaztak az RMDSZ-re, mint négy éve, de az RMDSZ-szavazatok aránya az összes szavazaton belül nőtt. Például Székelyudvarhelyen közel kétezerrel kevesebb ember szavazott az RMDSZ jelöltjeire idén, arányuk az összes szavazó között mégis 93,4 százalékra nőtt a 2016-os 92,4 százalékról.

A tüdőszín az RMDSZ súlyának 0 és 4 százalékpont közötti csökkenését, a bordó szín a 4 és 8 százalékpont közötti csökkenést jelzi. Nagyszalontán például 1200 szavazattal kapott kevesebbet a Szövetség, ezzel 58,9 százalékról 51,2 százalékra csökkent a súlya. Bár a település szavazóinak többsége idén is az RMDSZ-re voksolt, arányuk a többi szavazóhoz képest közel nyolc százalékponttal csökkent. A körök nagysága ezen a térképen is az adott településen RMDSZ-re szavazók számával arányos.

Kiköltözés az elővárosi falvakba

Érdekes Vásárhely, Várad és Szatmárnémeti, illetve a szomszédos településeik esete, hívja fel a figyelmet a kutató. A szomszédos községekben az RMDSZ-re érkezett szavazatok száma nem csökkent annyira, mint a nagyvárosban, de az arányuk jobban csökkent, mint a városban.

A Vásárhely melletti községekben például négy éve 48,5 százalékot kapott az RMDSZ, most pedig csak 42,7 százalékot. Miközben Vásárhelyen az ötezerrel kevesebb szavazat alig egy tized százalékpontos csökkenést jelentett: 42,47%-ról 42,34%-ra. Elképzelhető, hogy a magyarok kevésbé érintettek a szuburbanizációban, és ez csökkentette az RMDSZ szavazóbázisának relatív súlyát, de az is lehet, hogy az egyéb pártok jobban mobilizálták a szavazóikat, véli Csata István.

Ahol az RMDSZ-nek nagyon meg kell vizsgálnia a mozgósítást, az a Kovászna megyei községek, ahol szintén roppant jelentős az RMDSZ-szavazók arányának csökkenése. Főként a szomszédos Hargita megyéhez képest, ahol jóval több a zöld színű község, azaz a kevesebb szavazó nem vezetett az RMDSZ súlyának csökkenéséhez. A két megye annyira hasonlít, hogy ezt az aránycsökkenést nem magyarázza demográfiai vagy más, strukturális jellegű eltérés a két magyar többségű megye között, mutatott rá az adatvizualizációs szakember.

Ezzel együtt Kovászna megye idén négy képviselőt küld a parlamentbe, míg négy évvel ezelőtt csak három mandátumot szerzett.

Kattintható, interaktív

A térképre vitt adatokat Csata István a tableau.com interaktív felületén jelenítette meg, ahonnan könnyen be lehet ágyazni bármilyen honlapra:

A három térképet a bal oldalon megjelenő nyilakkal vagy a bal felső sarokban, a kereső fölötti füleknél lehet váltogatni.

Ha a kurzort egy adott településre visszük, megjelenik mellette a megye és a település neve, a 2016-ban és 2020-ban RMDSZ-re érkező szavazatok száma és aránya, valamint a különbség a szavazatszámokban és az arányban.

Ha rá is kattintunk, akkor ezek a számok és arányok jelennek meg a minitáblázatban a jobb felső sarokban, amely eredetileg az Erdélyben RMDSZ-re adott szavazatokat összesíti. Egyszerre több kiválasztott település adatait is összesíti, ha a településekre a Ctrl billentyűt lenyomva kattintunk.

Emellett úgy is ki tudunk választani több szomszédos települést vagy tetszőleges nagyságú régiót, ha a kurzorral körberajzolunk egy adott területet. Az egér görgetőjével bele tudunk nagyítani a térképbe, illetve ki tudunk jönni a nagyításból. Ezt a plusz és mínusz gombbal is meg tudjuk tenni a bal felső részen látható függőleges menüben. Itt a ház ikonra kattintva a térkép eredeti nagyságára áll vissza.

A ház alatti háromszög előhozza a több település vagy régió kiválasztásának három módját: négyszög, kör vagy tetszőleges alakú régiót tudunk rajzolni és ezzel kiválasztani.

Hol vesztek el a szavazatok?

A választási részvétel városon jobban csökkent, mint vidéken. A részvételi adatokból a szociológus azt is látja, hogy idén a nagyvárosokban főként az 50 év fölöttiek maradtak el az urnáktól. Mivel a magyar népesség a nagyvárosokban inkább elöregedett, mint Székelyföldön vagy mint a nem magyar népesség a nagyvárosokban, ezért az általános városi részvétel visszaesése az RMDSZ-t jobban érinthette. Hogy ez mennyire választható szét a távolmaradás egyéb lehetséges indokaitól, az alaposabb elemzést igényel.

Más kutatók is hasonló megállapításokra jutottak a gyorselemzéseikben. A távolmaradás egy részét mindenképp a járványhelyzet, a félelem a vírusfertőzéstől indokolja, másik részét a demográfia: kevesebb a magyar. De nem akkora a fogyás, mint amilyen arányban elpártoltak most az RMDSZ szavazói, magyarázza Székely István Gergő politológus a Krónikának adott nyilatkozatában.

Politikai ok is közrejátszott: a választópolgároknak nem tetszett a kínálat, és vagy nem mentek el szavazni, vagy más, román párt jelöltjeire szavaztak, valószínűsíti a politológus.

Nyitókép: Kelemen Hunor Csíkkarcfalván szavaz az idei parlamenti választáson. Fotó: Gábor Lajos. A kép forrása Kelemen Hunor Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Így fogytak Erdélyben az RMDSZ-re adott szavazatok appeared first on Átlátszó Erdély.

A Bihar megyei RMDSZ rég bejáratott embereit küldi Bukarestbe: Cseke Attila és Szabó József indul a szenátori, Biró Rozália és Szabó Ödön a képviselői lista befutó helyein.

A plakátokra felfért még a Szövetség ifjúsági szervezetének, a MIÉRT-nek sepsiszentgyörgyi beágyazottságú, de idén valamiért Bihar megyébe ejtőernyőzött jelöltje, Olteán Csongor. Az ő helye viszont csak erős optimizmussal nevezhető befutónak: a Bihar megyei RMDSZ-voksok négy éve is csak két képviselőt küldtek a parlamentbe. Ráadásul az idei önkormányzati választások eredményei azt mutatják, ez alatt a négy év alatt az RMDSZ szavazótábora ötvenezerről 43 ezerre csökkent a megyében.

Az új nacionalista párt, az AUR helyi előretörésével az RMDSZ eddigi mandátumait is fenyegeti. Cikkünk publikálásakor még nem világos, a kieső pártokra adott voksok visszaosztásával melyik párt pontosan hány honatyát küld a parlamentbe Bihar megyéből.

Cseke Attila 2008 óta dolgozik a parlamentben hol szenátorként, hol képviselőként. Jelenleg az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője. Szabó József Bihar megyemenedzsere volt Pásztor Sándor tanácselnöksége alatt, idén Szabó indult a tanácselnöki mandátumért. Mivel Cseke Attila teljesen esélytelenül, de megpályázta a nagyváradi polgármesteri széket, azaz mindketten megméretkeztek az önkormányzati választásokon, ezért mindkettejük vagyonosodásáról részletesen beszámoltunk bő két hónapja.

[irp posts=”30339″ name=”Bihar megyében megérte politikusnak állni: mutatjuk a jelöltek vagyonát”]

Szabó József Derzsi Ákos helyére került a bihari listán.

A Bihar megyei munkafelügyelőségen karriert építő Derzsi 2007-ben államtitkárként került Bukarestbe. 2008-ban képviselővé, 2016-ban szenátorrá választották.

2008-ban feleségével közösen egy 60 négyzetméteres váradi lakással és egy épp akkor épülő házzal rendelkezett Borson, ahol 2006-ban vásároltak egy 755 négyzetméteres telket. A 301 négyzetméteres házat 2009-re fejezték be. Kiadással foglalkozó cégükben ő a kisebbségi tulajdonos, felesége a többségi tulajdonos és az ügyvezető. Felesége nevén egy műszaki tanácsadással foglalkozó cég is szerepel. Akkoriban két hitelt is felvettek 32, illetve 31 ezer lej értékben.

Tíz évre rá vettek még egy hasonló méretű telket Borson. A szenátor idei vagyonnyilatkozatában egy Audi A4-es és két bankszámla szerepel 26 ezer euróval, illetve 45 ezer lejjel. Míg kezdő képviselőként évi 57 ezer lejt keresett Derzsi, 2019-ben szenátorként már 149 ezer lejt.

Cége egyáltalán nem mutat ekkora növekedést: a 2008-ban 461 ezer lejes árbevételű Europrint akkor 90 ezer lej profitot termelt, 2019-ben 455 ezer lejes forgalom mellett 63 ezer lejes mínuszt. A cég 2012-ben volt a csúcson közel 700 ezer lejes árbevétellel. Azaz Derzsi Ákos nyolc parlamenti éve alatt nem vált krőzussá, de stabilizálta anyagi biztonságát cége ingadozásaival együtt, és bukaresti mandátum nélkül sem kell aggódnia.

Szenátorként egyetlen egyszer szólalt fel a parlamentben, még mandátuma elején, 2017 februárjában a 2017-es költségvetés vitáján. Míg Derzsi Ákosnak otthon sincs különösebb renoméja,

Szabó Ödönt mindenki ismeri Bihar megyében,

aki időnként fellapozta a sajtót az elmúlt húsz évben. Az ötgyermekes képviselő még csak most zárja második alsóházi mandátumát, de 1999 óta ügyvezeti a Bihar megyei RMDSZ-t felváltva elnöki és alelnöki pozícióból.

A szilágysági származású politikus 1997-ben végezte el a földrajz szakot a Nagyváradi Egyetemen, egy évre rá a történelem mesterit, és akkor már tagja a megyei RMDSZ-választmánynak. 2000-ben önkormányzati képviselő lesz, muzeográfus állást kap a megyei múzeumnál, 2003-ban már a Bihar megyei tanács alelnöke.

Sajtóértesülések szerint ifjúsági vezetőként hathatósan segítette Kiss Sándor vállalkozót, megyei választmányi elnököt, hogy 2004-ben átvegye a megyei RMDSZ elnökségét. Azt a Kiss Sándort, akit 2015-ben helyezett vád alá a Korrupciós Ügyészség négymillió eurós megvesztegetés elfogadása miatt, de csak 2016-ban mondott le az elnökségről.

[irp posts=”587″ name=”Tévészerelőből Bihar megyei keresztapa: ismerjük meg Kiss Sándor életútját”]

(Érdekes fordulat történt pár hete a korrupciós ügyben, amelyben Kisst 2018-ban előbb nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, majd ezt megsemmisítve az ügyet alapfokra utalták vissza. Most épp kizárták a bizonyítékok közül azoknak a lehallgatásoknak a jegyzőkönyveit, amelyeket a SRI nemzetbiztonságra hivatkozva végzett. A G4Media forrásai szerint ráadásul az egész ügy hamarosan elévül.)

Szabó Ödön 2012 óta parlamenti képviselő, és az RMDSZ oktatási szakpolitikusaként pozicionálja magát. Vagyoni szerkezetében csak tavaly állt be jelentősebb változás az elmúlt nyolc évben, de ne szaladjunk ennyire előre. Inkább hátra: az RMDSZ helyi magyar ellenzéke még 2014-ben is azt rótta fel neki, hogy az nem lehetett méltányos és valószínűleg törvényes sem, ahogy a kétezres években három, közpénzből fizetett állása volt, és ahogy belvárosi ingatlanokat szerzett családtagjai nevére.

Ez utóbbi a vagyonnyilatkozataiból értelemszerűen nem derül ki. Az azonban valóban az emberi teljesítőképesség és fantázia határait feszegeti,

hogyan tudott helytállni annyi szerepkörben, ahány jövedelmi forrása volt.

2008-as a legkorábbi vagyonbevallása, amely szerint 2007-ben évi 30 ezer lejt keresett 17 ezer lejes múzeumi béréből és a 13 ezer lejes megyei tanácsosi üléspénzből. Egy cég volt a tulajdonában, annak és még egy cégnek volt az ügyvezetője, a Partium és a Mecénás Alapítvány igazgatója, illetve a Kárászteleki Fiatalok Egyesületének elnöke. Ezek közül egyikből sem származott jövedelme, legalábbis azokat a rubrikákat vonalkákkal töltötte ki az érdekeltségi nyilatkozatában.

Cseke Attila cégének, az azóta felszámolt Consacs kft.-nek az ügyvezetőjeként nem is kereshetett semmit, mert a kommunikációs tanácsokat adó cégnek egyedül 2004-ben volt egy 2400 lejes bevétele. Saját cégének, a Gubeur Consult kft.-nek viszont épp 2007 volt a legjobb éve: közel 113 ezer lejes forgalom mellett közel 40 ezer lej profitot termelt. A cég bevétele 2010-től évente feleződött, 2014-től nincs forgalma.

A cégadatbázis számára honlapként az itdh.hu-t adta meg a megyei tanácsos, és az Erdélyi Napló is úgy tudta, hogy a Gubeur kft.-re számlázta azt a pénzt, amelyet a vállalkozás- és kereskedelemösztönző magyar állami cég, az ITD Hungary Zrt. Bihar megyei képviseletéért kapott. A magyarországi ügynökségnek benyújtott elszámolásai szerint havi mintegy kétezer dollárt. Az ITD Hungary Zrt.-t a 2010-ben megválasztott Fidesz-kormány felszámolta, a céget állami hivatal váltotta fel 2011-től.

[irp posts=”31212″ name=”Kelemen Hunor biztos jövőt épít: mutatjuk a vagyonát”]

2011-től így onnan már nem kapott juttatást Szabó Ödön, viszont feltűnik a fizetések listáján a Fekete Sas palota címére bejegyzett APPAR egyesület. Ez szintén vállalkozásfejlesztéssel foglalkozik, és évi 30 ezer lej fizetést biztosított Szabó Ödönnek. A múzeum ekkor már csak 7800 lejt fizetett egész évben, tehát ott csökkentett óraszámban dolgozhatott, viszont befutott évi 26 400 lej doktori ösztöndíjként. Doktori kutatást folytatni és dolgozatot írni szintén felér egy teljes állással. Ennyi felelősségteljes feladatból 2011-ben 80 ezer lejt keresett.

Kellett is a jövedelem, mert Szabó 2010-ben tízezer euró hitelt vett fel tíz évre. Eladta a Szilágysomlyón örökölt lakás rá eső 25 százalékát 14 ezer lejért, és Nagyváradon vásárolt egy 98 négyzetméteres lakást magának és népesedő családjának. Ezenkívül egy 2002-ben örökölt kárásztelki 110 négyzetméteres ház fele és egy ugyanabban az évben vásárolt, húsz áras beltelek van a tulajdonában Várad egyik, akkoriban kiépülő villanegyedében.

Doktori helyett inkább vidéki birtokba fektet

2012-ben nem kapott doktori ösztöndíjat, 2013-ban viszont szinte megduplázódott az összege, vagy ekkor kapta meg az előző évit is. Így 59 ezer lejes képviselői fizetésével együtt már évi 106 ezer lejt keresett, de bankszámláján továbbra sincs ötezer eurónál több, így azt nem tüntette fel. A Bihoreanul szerint 2013-ban, majd 2015-ben is hosszabbítást kért a Nagyváradi Egyetemtől, hogy ledoktorálhasson. Az egyetem legfrissebb, 2019-es listáján is szerepel harmadéves doktoranduszként, mint aki 2017-ben iratkozott be.

2016-ban újabb, 40 ezer lejes hitelt vett fel öt évre, és vásárolt egy Fiat Grande Puntót. A hitel nem csak az autóra kellett, derül ki a 2018-as bevallásából, ahol elkezdődik a változás. 2017-ben ugyanis 90 ezer lejre nőtt a fizetése, és elkezdi földekbe fektetni: 1,22 hektár mezőgazdasági területet vásárolt Kárásztelken. Ez 2019-ben már 2,40 hektár, legutolsó, 2020-as vagyonbevallásában pedig már 15,90 hektár.

Közben eladta váradi lakását 150 ezer euróért, az árát három, ötvenezer eurós számlán helyezte el. Innen látszik, hogy ebből a vidéki birtok bővítésére és egy újabb Fiatra csak 27 ezer euró ment el. Nem csoda, mert időközben a fizetése 152 ezer lejre nőtt.

Bihar megyei képviselőkollégája,

Biró Rozália valószínűleg az RMDSZ legsikeresebb politikusa,

ha összesítve nézzük a formális politikai és gazdasági hatalmát. 2000-ben választották városi tanácsossá Nagyváradon, 2001-től 2012-ig a határ menti nagyváros alpolgármestere volt, majd szenátor, most pedig képviselő a parlamentben, ahol minden esélye megvan a folytatásra. A Képviselőház külpolitikai bizottságának elnöke.

2005-2014 között betanított a Partium Keresztény Egyetemen. 2012-ig volt a Varadinum Kulturális Alapítvány elnöke, illetve a Mecénás és a Partium Alapítvány kuratóriumi tagja. A későbbi érdekeltségi nyilatkozataiban ezek már nem szerepelnek.

Az RMDSZ-ben ő ül leghosszabban ugyanabban az országos vezető pozícióban: 2007 óta vezeti a Szövetségi Képviselők Tanácsát. Alapítója és elnöke 2013-tól az RMDSZ Nőszövetségének, 2014-től az Európai Néppárt Nőszövetségének alelnöke. Mindezt úgy, hogy anyagilag egyáltalán nem volt rászorulva a politikára. Közgazdász végzettséget szerzett 1989-ben, 1990 óta vállalkozó. Nem is akárhol:

ügyvezető volt, illetve társtulajdonos a Kiss Sándorhoz köthető cégekben.

Férje szintén vállalkozó, cégei jól jövedelmeznek. Biró Rozália nyolc évig, 2000-ig volt a TVS SRL vezérigazgatója, tulajdonrésszel is rendelkezett. Ez volt a váradi kábeltévé, Kiss Sándor és Teszári Zoltán közös indulása, amelyből aztán kinőtt az RDS- és a Digi-birodalom. Ezt a kezdeti céget azóta felszámolták. Biró Rozáliának 2016-ig voltak RDS-részvényei, utána ezek a férje nevén szerepelnek, és évi 60-70 ezer lej osztalékot kapnak utánuk.

2008-ban 11 közös cége volt Kiss Sándorral, most öt. Ingatlanok bérbeadásával foglalkozó cége, az Alexis SRL többségi tulajdonosa most Kiss Sándor volt felesége, maga Kiss 2015-ig birtokolta a cég háromnegyedét. A cégadatbázis szerint a 2000 óta tetszhalott cég három éve kezdett magához térni. Annyira, hogy az utóbbi két évben 300 ezer lej körüli forgalmának kétharmada volt a tiszta nyereség. Ugyan Biró Rozáliának csak tíz százaléka van ebben a cégben, de osztaléknak nyoma sincs a vagyonbevallásaiban.

Ugyanígy egy bani jövedelme sincs a többi, Hegyközpályiban bejegyzett cégből, ahol szintén kisebbségi tulajdonos, a többségi tulajdonos pedig Kiss Sándor.

• Az oktatási profilú Softpartnernek 2004-től nincs bevétele,
• a 2009-ig jól menő, 2-3 milliós árbevételű tejfeldolgozó Biolact Bihornak 2010-től csak az adósságai milliósak, bevétele semmi (2011-ben maga Kiss ismerte el, hogy beszállító volt, amikor tanácselnökként kezelte a programot, ezt 2004-ben megírta a Reggeli Újság és a Krónika is);
• a szintén 2009-ben bebukó pékség, a Bioland Bihor 2014-től kezdett ismét termelni, egyelőre pár ezer lejes évi forgalommal.

Egyedül a Hegyközpályiban bejegyzett építőipari cég, a Pro Idea SRL hozott hasznot Biró Rozáliának, amikor 2014-től három éven át a 25 százalékos részesedésének zömét eladta Kiss Sándornak évente 23 ezer lejért. 2016-ban ráadásul visszakapta azt a 113 ezer lejes tagi kölcsönt is, amit évekkel korábban a Pro Ideának nyújtott. Kiss Sándor úgy fizette ki Biró részét, hogy ennek a cégnek 2013 óta nincs bevétele.

Biró 2016-ban szállt ki a Partium Rádiót működtető cégből, ahol neki 25, Kiss Sándornak 75 százaléka volt. A rádió nemcsak a tulajdonosokat cserélte le, hanem nevet is váltott, ma Plusz FM-ként működik.

A Biró házaspár közös vendéglátó cégének, a Maros megyei Vármező kft.-nek sincs még bevétele. Bár a képviselőasszony vállalkozói vénája az elmúlt évtizedben nem sokszor hozott a konyhára,

azért a család sosem szűkölködött.

Biró Rozália már 2008-ban, a legkorábbi elérhető vagyonnyilatkozata évében is 50 ezer lejt keresett alpolgármesterként, 1300-at egyetemi oktatóként. Ugyan ez lecsökkent a válság utáni első években, de a szenátori éves fizetése az RDS-osztalékkal együtt 2013-ban meghaladta a százezer lejt. 2016-ban egyedül a szenátori fizetése közel százezer lej volt, 2019-ben pedig a bruttó éves képviselő fizetése meghaladta a 212 ezer lejt.

Ráadásul ez mind eltörpül amellett, hogy a férje 2007-ben másfél millió lejt keresett a Top Invest SRL ingatlanos cégével – gondoltuk első olvasásra. De aztán átnéztük Biró többi vagyonbevallását, és összevetettük azzal, amit a cégadatbázisban találtunk férje vállalkozásairól. Sok szám nem stimmel. Például a Top Invest egész 2007-es forgalma volt másfél millió lej. Igaz, a profit is 1,13 millió volt.

Más években is a cég egész árbevételét tünteti fel a férje jövedelmeként. Később pontosítja is, hogy ez a cég egész előző évi forgalma. De 2011-ben például megtoldja három nullával a 33 744 lejes forgalmat, bevallásában így férje 33,7 milliót keres. 2010-ben, 2013-ban, 2015-ben egyáltalán nem tüntetett fel semmilyen jövedelmet férje neve mellett, holott 2014-ben 236 ezer lejes forgalomból a cég 92 ezer lej profitot termelt. Lehet, ezért tudott Biró Barna 2019-ben a 73 ezer lejes forgalom mellett, 700 lejes profitból 673 ezer lejes osztalékot kivenni.

A jelzett hiányévekben is Biró Barna az Atomedical cégen keresztül résztulajdonos volt az Atomedical Vest nevű, fogorvosi eszközöket gyártó cégben, amely például egész jól ment. 2013-2018 között szerződésben állt a megyei egészségbiztosítókkal, derül ki Biró Rozália érdekeltségi nyilatkozataiból. A cég most is jól megy, tulajdonosai között már nem szerepel Biró Barna vagy az Atomedical. Viszont évi 60 ezer lej ingatlanbért fizet Biró Barnának.

Ezek a furcsa következetlenségek némileg hiteltelenítik a politikus vagyonnyilatkozatait, másrészt önkéntelenül is felidézik Biró Rozália és a váradi RMDSZ kínos kalandjait a Piros tó, a Szalázs vagy a Bánat utcával. Fordítócéget bíztak meg a váradi utcanevek fordításával, ez lett belőle. De egy román rádiós a kétlábú gyerekekkel is meg tudta viccelni 2010-ben az alpolgármesterasszonyt.

Férje jövedelmét 2018-tól kezdte strukturáltabban bemutatni, hogy mennyi a Top Investes ügyvezetői fizetése, mennyi jön be ingatlanbérekből, haszonbérbe adásból: 2017-ben 30 ezer lej. De ekkor utalta az RDS a 2015-ös és 2016-os osztalékot, szinte 140 ezer lejt, nem kellett izgulniuk. Egy évre rá férje különböző jövedelmeinek összege meghaladta a 342 ezer lejt, 2019-ben pedig a 908 ezer lejt.

Antik ingóság, örökzöld ingatlan

Biróék vagyoni szerkezete némileg különbözik más RMDSZ-es honatyákétól. Sok kisebb földparcellával rendelkeznek, ami nem csoda: mindkettejüknek van ingatlanos cége. Abban is mások, hogy nem szeretik bankszámlán tartani a pénzüket, akkor már inkább értékes ingóságokba fektetik: bútor, festmények, ékszerek.

Ezeket is lehet ám gyarapítani. Biró Rozália 2008-ban 25 ezer lejre taksálta a restaurált antik ebédlőbútorukat, 30 ezerre a 2005-ben vásárolt festményeket, és 35 ezer lejre az óráikat és ékszereiket. 2020-ban már 40 ezer lejt ér az antik ebédlőbútor, és újabb antik bútorok díszítik a lakásukat további 45 ezer lej értékben. Most már 61 ezer lej értékű festmények vannak a birtokukban, és 78 ezer lejt érnek a 2006-2013 között beszerzett órák és ékszerek.

Bankszámlákról 2008-ban számolt be utoljára Biró: három akkori számlájukon 13 ezer euró, 8200 lej és 41 dollár volt úgy, hogy egy évvel előtte bő félmillió lejért adtak el egy váradi lakóházat, 2008 elején pedig 25 ezer lejért egy BMW-t. Az elmúlt öt évben folyamatosan vásároltak és adtak el ingatlanokat – az utóbbi években például bő hét hektárt adtak el Vama Vechén közel 400 ezer euróért, vagy a keresztúri házat 42 ezer euróért –, bankszámlák mégsem tűntek fel a vagyonbevallásokban.

Cégeikbe változó mennyiségben és gyakorisággal tesznek be pénzt tagi kölcsön formájában. 2020-ban Biró Rozáliának több mint 406 ezer leje fekszik négy cégben, férjének 635 ezer leje három cégben. Ők maguk ritkán vettek fel hitelt az elmúlt tíz évben. Idén jár le a 2016-ban felvett 35 ezer eurós, illetve a 2018-ban felvett 111 700 lejes hitelük, 2024-ben pedig a tavaly júniusban felvett 102 ezer lejes bankhitelük.

A vagyonbevallások alapján a család egy 1300 négyzetméteres váradi telken lévő 498 nm-es házban lakik. Az elmúlt öt évben több lakást vettek, illetve örököltek a szüleiktől:

Jelenlegi telkeik zömét 2006-ig beszerezték, Biró Rozália alpolgármesteri mandátumai során. A 2008-as bevallás szerint a váradi beltelkek mind a Branului utcában vannak. A térkép szerint ez egy több ágas utca, egy mini lakónegyed a vasúti állomás és a Kórház utca közötti dombon, ahol a Google utcakép sok új, illetve most épülő villát mutat.

Nyitókép: Biró Rozália és Szabó Ödön. Az eredeti képek forrása Biró Rozália, illetve a Bihar megyei RMDSZ Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Antik kredencben és földben tartják a pénzt, nem a bankban appeared first on Átlátszó Erdély.

Szinte teljesen megváltozott az RMDSZ Kovászna megyei jelöltjeinek listája 2016-hoz képest. Így még érdekesebb, hogy ki milyen és mekkora vagyonnal indítja, illetve zárja le parlamenti karrierjét.

Harminc év törvényhozás után ugyanis visszavonul a közélettől Márton Árpád, a zakóra kihajtott inggallér és a parlamenti paragrafusbűvölés erdélyi magyar bajnoka. A rendszerváltás előtti évtizedben színészként dolgozott, 1990 óta parlamenti képviselő. Menet közben végezte el a jogot a Titu Maiorescu Egyetemen. Felesége családorvos.

Márton Árpád utolsó mandátumát azzal tette nevezetessé, hogy 2017-ben alelnökként igen hatékonyan módosította az igazságügyi törvényeket a rossz emlékű Iordache-bizottság alelnökeként. Az ez ellen kirobbant utcai tiltakozásokat a bukaresti bányászjárásokhoz hasonlította, és ezzel önkéntelenül is az RMDSZ és a PSD közötti, erősen vitatott értékű együttműködés arcává vált.

De megérte-e megőszülni a parlamentben?

A honatyákat egy 2003-as törvény kötelezi vagyonuk nyilvánosságra hozatalára. Márton Árpád legkorábbi vagyonbevallása így 2004-ből származik. Eszerint az első, 1992-ig tartó töredékmandátum anyagilag már megérhette: 1992-ben vásárolt egy 79 négyzetméteres lakást Sepsiszentgyörgyön. 1995-ben vett egy abban az évben gyártott, 1310-es Daciát, 2002-ben pedig egy Peugeot 206-ost.

2001-ben gyors ingatlanügyletet bonyolított, de ez csak a 2005-ös bevallásából derül ki. Nemcsak hogy visszaigényelt ingatlant a 2001-ben hozott 10-es törvény alapján, de meg is kapta, sőt még abban az évben el is adta, az árából pedig vásárolt egy szentgyörgyi garzont, amelyet orvosi rendelőként hasznosítottak. Az eltartásában élő fia pedig vett egy 1965-ös bogárhátú Volkswagent.

2004-ben két cégben volt tulajdonrésze. Az építkezési cégben a tömeges privatizáció révén kapott részesedést, jegyzi meg, 2010-ben pedig azt nyilatkozta, kisrészvényesként nem kapott osztalékot. A másik a Trinvest, amelyről a cégadatbázis úgy tudja, Lányi Szabolcs és a Communitas Alapítvány cége volt, és 2000-2005 között profit helyett adósságot termelt. Frissebb mérlegadatok nincsenek. 2006-ban Márton azt írta róla, felszámolás alatt áll, a Lista Firme szerint végül 2014-ben szűnt meg. Az mindenképp érdekes, hogy 2002-ben hatról negyvenre ugrik a cég alkalmazottjainak száma, egy év múlva pedig kettőre csökkent.

Márton érdekeltségi nyilatkozata szerint az RMDSZ különböző fórumai mellett tagja a Mikes Kelemen Kulturális Egyesületnek, a Pro Natura Alapítványnak,

valamint a MÚRE-nak, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének.

Nem ő az egyetlen RMDSZ-es politikus ott.

A 2005-ös esztendő szomorú történéssel gyarapította a képviselő vagyonát. Édesanyja elhunyt, a szülői házat eladták. Örökrészét Márton Árpád kölcsönadta a testvérének. Feleségével közösen egynyolcad, illetve feles tulajdonrészt örökölt továbbá egy 354, illetve 426 négyzetméteres telekből és a hozzájuk tartozó 200, illetve 150 négyzetméteres emeletes házból Gyergyóban. 2006-ban vallotta be, hogy 2005-ben Gyergyóban megörökölte egy bő 14 hektáros erdő felét is. Később kiderült, ezek visszaszolgáltatásból származó ingatlanok.

Közben szülői örökségből vettek egy közel 52 nm-es lakást, ebbe költöztették át felesége orvosi rendelőjét. A garzonlakást nem adták el, hanem odaadták a lányuknak, akit akkor már nem ők tartottak el. 2006 végén jelent meg az első, ötezer eurónál magasabb értékű bankszámlája 26 ezer lejjel. Márton nagyon tisztességes: megemlíti a magánnyugdíját is, bár az akkor még nem érte el az ötezer eurót.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

2007-ben eladták a bogárhátút és az örökrészét az egyik telekben és házban százezer lejért. Folyószámláján decemberben mégis kevesebb, mint ötezer eurónyi készpénz volt, így azt nem tüntette fel. Képviselői honoráriuma az évek során fokozatosan nőtt, ekkor már megközelítette az évi 56 ezer lejt.

2008-ban ingatlanörökségéből már csak az erdőt tartotta meg, a másik házat és telket is eladta összesen 250 ezer lejért. A pénz egy része bankszámlákon jelent meg: a 14 ezer lejes nyugdíjmegtakarítása mellett két folyószámlán összesen bő 171 ezer lej. Közben az ő és felesége fizetése is emelkedett.

2009-ben az egyik autót eladták, a másikat, feltehetően a Daciát beadták az állami roncsprogramba, és vettek egy 2008-as Peugeot-t. Bár képviselői juttatása évi 87 ezer lejre emelkedett, felesége bevétele pedig megháromszorozódott, és meghaladta az övét, Márton Árpád folyószámláján 2009. május 25-én csak 326,5 lej volt.

Érdemes figyelembe venni, hogy 2008 választási év volt, 2009 tavaszán pedig EP-választást is tartottak.

A második ház ára felesége számláján volt, ezt még abban az évben szétszedték több, lejes és eurós betétre. 2009-es bevételeik mintegy kétharmadukra csökkentek (vélhetőleg a pénzügyi válsággal járó megszorítások miatt), derül ki 2010-es nyilatkozatból. Bekerül közben az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány kuratóriumába laikus tagként, 2018-tól szűnik meg ez a státusa.

2011-ben tölti ki először számítógépen a vagyonbevallását. Így könnyebben olvasható, hogy gyarapodott a nyugdíjmegtakarítása, és a folyószámláin is látszik, hogy egy honatyát nem fenyeget a létbizonytalanság. Bár csak 52 ezer lejt keresett 2010-ben, számláján közel 35 ezer lej volt. A következő két évben nem változik vagyoni helyzete, 2013-ban enyhén nő a bevétele, a 206-os Peugeot mellé vásárol egy 208-ast is.

2015-ben már több mint 77 ezer lej van a számláján, 2016-ban közel 120 ezer lej úgy, hogy 110 ezer lejt még le is tudott kötni. A 2016-os választási év 70 ezer lejre fogyasztotta a folyószámláját, de egy év alatt szépen visszahízott 150 ezerre. Nem csoda: a 2015-ös 60 ezer lejhez képest ekkor már évi 90 ezer lejt keresett. (A honatyák fizetése mellett ekkor, 2017-ben módosították az igazságügyi törvényeket is.)

Így 2018-ban már közel 250 ezer lejt tudott a folyószámláján, 2019-ben 316 ezer lejt az előző évi 125 ezer lejes fizetéséből. Vett is egy Renault Capturt. 2019-ben tovább nőtt a fizetése, a 2020-as parlamenti választások kampányába pedig már nem is kell beszállnia. Hét és fél parlamenti mandátum után az öregségi nyugdíj mellett várja őt a speciális nyugdíj is.

Márton Árpád szinte az utolsó olyan RMDSZ-politikus, aki már kialakult bölcsész-, illetve művészpályáról tért át a politikaira. Pályáváltásával olyan anyagi helyzetet tudott teremteni magának, amelyre erdélyi magyar színészként esélye sem volt. Lakhatási biztonságát első mandátuma során megteremtette, anyagi bizonytalanság később sem fenyegette, lakás a gyerekeknek is jutott.

Parlamenti karrierjének második felétől kezdett pénzt félretenni. Különösebben nem menőzött, kicsi, de csinos autókkal járt. Utolsó mandátuma során pedig akkorát nőttek a parlamenti fizetések, hogy folyó- és betétszámláin már több százezer lejt tudott összegyűjteni a zavartalan nyugdíjas évekre.

A bölcsészvonal idéntől teljesen háttérbe szorul Háromszéken

Ugyanis a szintén bölcsész (politológus és kommunikációs végzettségű) Benkő Erika csak az anyagi helyzetét tudta konszolidálni az elmúlt négy évben, a parlamenti helyét nem. Képviselői mandátuma után most a szenátori lista második helyét kapta meg. Kovászna megyében viszont csak erős mozgósítással tud az RMDSZ két szenátori helyet nyerni, 2016-ban csak egy jött össze. Az MPP jelöltje pedig, a jogász-közgazdász Kulcsár-Terza József idén a Maros megyei listán kapott befutó helyet.

Benkő Erika a háromszéki helyi közigazgatásból került be az RMDSZ parlamenti frakciójába. 2005-től Antal Árpád képviselői kabinetjében dolgozott, majd 2008-tól a sepsiszentgyörgyi Városimázs Iroda munkatársa volt. 2010-től a polgármesteri hivatalnak, 2011-től párhuzamosan a megyei tanácsnak is adott kommunikációs tanácsokat.

Mivel 2012-ben szerepelt az RMDSZ Buzău megyei szenátori listáján, akkor is vagyonnyilatkozatot nyújtott be. Ebből kiderül, az ő anyagi biztonságát is megalapozta, hogy karrierjét a politikához kötötte. Abban az évben, amikor csatlakozott Antal Árpád képviselői kabinetjéhez, vett egy kis, 70 négyzetméteres házat Sepsiszentgyörgyön, majd 2007-ben egy 68 négyzetméteres lakást. Akkori férje, egy magyarországi ügyvéd szintén 2007-ben vásárolt egy budapesti lakást.

2000-ben gyártott Alfa Romeóval járt, és 50 százalékos részesedése volt a családi ruhakereskedésben, amelynek akkor 394 lejes árbevétele és sokkal több adóssága volt. A cégnek azóta nincs alkalmazottja, az utóbbi négy évben már bevétele se. Ugyancsak 2012-ben lett Benkő a Pro Regio Siculorum Egyesület elnöke társadalmi munkában.

2016-os vagyonbevallásában szereplő ingatlanok adatai ellentmondanak a négy évvel korábbiaknak. Eszerint 2003-ban vásárolta a szentgyörgyi házat, amely nem 70, hanem száz négyzetméteres, és 2009-ben a 60 négyzetméteres lakást. Férje pedig nem vásárolta, hanem a szüleitől kapta a budapesti lakást. Benkő ekkor Toyota Yarist vezetett, és végre fizetett egy kicsit a Pro Regio Siculorum Egyesület is.

A képviselő közben elvált, a 2018-as vagyonnyilatkozatában már nem szerepel a férje lakása. Bevétele megháromszorozódott a képviselői fizetéssel, és az RMDSZ visszafizette a kampányköltségeit is. Vett egy Volvót, és 2018-ra kiszállt a nem működő családi cégből. Most először haladta meg az ötezer eurót a folyószámlája: 19 ezer lej, 2019-ben 18 ezer lej, 2020-ban 23 ezer lej volt rajta, miközben az évi képviselői juttatása 152 ezer lejre emelkedett.

A biztosan befutó helyekre idén vállalkozók kerültek:

a kézdivásárhelyi Fejér László Ödön gépészmérnök, vállalkozó vezeti ismét a szenátori listát. 2016-tól tagja a szenátusnak, előtte négy évig parlamenti képviselő volt, 2000 – 2008 között megyei tanácsos Háromszéken. Egyetem után négy évig volt tervezőmérnök a kézdivásárhelyi csavargyárban, majd hét cégben résztulajdonos és ügyvezető.

Első, 2008-as vagyon– és érdeknyilatkozata szerint 2003-ban örökölt egy 136 négyzetméteres beltelket és egy 80 négyzetméteres házat Kézdivásárhely központjában. 2006-ban vásárolt egy 68 nm-es lakást Budapesten, amely a gyermekei nevén szerepelt.

Ekkor hat cégben volt érdekelt. A Fejer & Company neki és feleségének egyenként 95 ezer lejes bevételt biztosított. Ugyan nem szerepel Fejér romániai életrajzaiban, de Magyarországon is 50 százalékos részesedése volt egy Fejér és Társa nevű cégben. Az Opten cégadatbázisban talált összes Fejér és Társa nevű cég azóta megszűnt, vagy felszámolás alatt áll.

A hazai Fejer & Company SRL-ből származó bevételéből meg tudta hitelezni a többi cégét: az 1996-ban alapított Fekete Gyöngy, illetve a 2002-ben alapított Carpatgraf 56 ezer, illetve 105 ezer lejes kölcsönt kapott. Közel tízezer lejes jövedelmet jelentett Fejér számára, hogy a tulajdonos megyei tanácsot képviselte a Kovászna megyei útépítő cégben.

Fejér vállalkozásai

A Carpatgraf honlapja szerint csomagolásnyomtatási munkákat végez évi 4-8 millió lej közötti árbevétellel. 21-24 személynek ad munkát, pár ezertől kétszázezer lejig terjed az évi profitja. A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó Diamantult 2013-ban felszámolták.

A Fekete Gyöngy most ékszereket készít, és két alkalmazottal működik úgy, hogy Fejér évente mintegy 35 ezer lejes tagi kölcsönnel támogatja. Az évek során több profilváltáson is átesett. Legjobban a kétezres években ment, 17-20 embert foglalkoztatott. A címén, Kézdivásárhely központjában panzió működött Fekete Gyöngy, később Vörös Vendégház néven, 2018-ban eladásra kínálták.

Vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatai 2012-től válnak rendszeressé, amikor bekerült a parlamentbe. Innen látszik, hogy felesége 2011-ben beltelket, házat és öt hektárnyi mezőgazdasági területet örökölt a Brassó megyei Krizbán. Ugyanott egyet el is adtak még abban az évben. Fejér László Ödön hétezer euróra becsüli az ékszereket, amelyek 1990 óta a tulajdonába kerültek.

Nyilatkozataiban ekkor már nem a Fejer & Co SRL szerepel, hanem a Laser DT SRL. A cégadatbázis szerint ez ugyanaz a vállalkozás, és papíripari szerszámgépeket gyárt. 2011-től indult bővülésnek, az elmúlt tíz év alatt megháromszorozta a személyzetét, 2019-ben 21 személyt foglalkoztatott.

Árbevétele és adóssága is a 700 ezer lejes tartományból a 3,5 milliósba lépett. Éves profitja meghaladta a százezer lejt, a 2010-es évek közepén elérte a 300-400 ezer lejes szintet. Igaz, 2019-ben közel 3,5 milliós forgalomból a húszezer lejes profit se jött össze.

A vállalkozó 2010-11-ben lejben felvett, nem túl nagy összegű hitelei lejártak a 2010-es évek második felében. Két, 17-18 ezer eurós hitele pedig idén, illetve jövőre járt volna le, de ezeket a következő években még rövidebb lejáratú hitelek váltották fel. Igazgatói fizetéséből és osztalékokból félmillió lejes bevétele származott, ha hozzászámoljuk felesége 44 ezer lejét is ugyanazoktól a cégektől. Parlamenti karrierje előtti évben, 2012-ben is még kétszázezer lej volt a személyes jövedelme.

Érkeznek az uniós támogatások

Ahogy Fejér bekerült a parlamentbe, 140 ezer lejre csökkent a céges jövedelme, de ez még mindig duplája volt az akkoriban 70 ezer lejes évi képviselői juttatásának. Viszont a Carpatgraf és a Laser DT is rögtön 2013-ban uniós támogatáshoz jutott 1,6, illetve 1,7 millió lej értékben. (Nem kizárt, hogy korábban is, de Fejérnek ekkortól kezdve kellett nyilvánosságra hoznia.) A Laser DT 2014-ben is pályázatot nyert az európai alapok minisztériumánál bő százezer lej értékben.

Ezekben az években Fejér László-Ödön tagi kölcsönt is nyújtott a cégeinek több tízezer lej értékben. 2015-ben csak a Laser DT-ből vett ki 14 700 lejnyi osztalékot, más céges jövedelme nem volt, igazgatói, adminisztrátori pozícióit fel kellett adnia a parlamentiért.

Szintén 2015-ben elég nagy, 379 ezer lejes jelzáloghitelt vett fel mindössze két évre. Az összege később 600 ezer lejre nő, most épp 2021-ig tart a futamideje. A többi bankhitelét legkésőbb 2016-ban törlesztette. Osztalékból származó jövedelme ekkor már megközelítette 58 ezer lejes éves parlamenti fizetését, 2016-ban jócskán meg is haladta: feleségével együtt ekkor ismét 200 ezer lejt tudtak kivenni a Laser DT-ből.

2017-ben többet keresett szenátorként, mint cégtulajdonosként: 88 ezer lej volt az évi fizetése, feleségével együtt 60 ezer lejnyi osztalékot vett ki. 2018-ban nyilatkozott először a bankszámláiról, bár nehezen tartjuk elképzelhetőnek, hogy korábban az ott tárolt összegek ne haladták volna meg a bevallási kötelezettség ötezer eurós határát. Folyószámláján ekkor 95 ezer lej volt, betétszámláján tízezer euró. Miközben szenátori fizetése közel 120 ezer lejre nőtt, folyószámlája tavaly júniusban 18 ezer lejre olvadt.

A 2018-as és 2019-es érdekeltségi nyilatkozatából derül ki, hogy a két nagyobb cége, a Laser DT és a Carpatgraf is nagyobb uniós pályázatot nyert 5,6 millió, illetve 5,7 millió lej értékben eszközbeszerzésre. Ezeknek a pályázati összegeknek mintegy kétharmadát biztosítják az uniós alapok, tizedét az állami büdzsé, a maradék a pályázó önrésze. A Carpatgraf forgalma 2019-ben indult ismét növekedésnek.

Fejér László Ödön folyószámláján idén nyáron 159 ezer lej volt. Szenátori keresete tavaly évi 133 ezer lejre emelkedett, és valószínűleg idén nem csökkent. Parlamenti mandátumai előtt is sikeresen vállalkozott, és a cégek nyilvános mérlegei azt mutatják, úgy is jól működtek, hogy nem maga Fejér ült az igazgatói székben. Sőt uniós támogatásokkal szépen gyarapodtak.

Benedek Zakariás csak a háromszéki listán új, nem a parlamentben.

A Szeben megyei építőmérnök – nagyobb építkezési cégekben betöltött vezető pozíciók után – 2016 decemberében került be a képviselőházba a Hargita megyei jelöltlistáról. Három évnyi munka után kollégái frakcióvezetőnek választották meg.

Benedeket biztos nem a gyors meggazdagodás vezette: 2016-ban építkezési vállalkozás ügyvezető igazgatójaként több mint négyszerannyit keresett, mint a tanárként dolgozó felesége, képviselőként viszont 30 ezer lejjel kevesebbet, mint cégvezetőként. Saját cége, a K&B Betontechnik kft három évig működött, ebben az évtizedben már nem volt bevétele.

Az elmúlt négy év parlamenti fizetéseinek parádés emelkedése őt sem kerülte el. 2018-ban már évi 120 ezer, 2019-ben évi 131 ezer lejt keresett, idén frakcióvezetőként valószínűleg még többet.

Ingatlanvagyona mandátuma során csak öröklés miatt változott. Felesége 1996-ban örökölte egy 362 négyzetméteres nagyszebeni beltelek és egy 210 nm-es ház negyedét, ő pedig 2016-ban egy 65 nm-es beltelek és 65 nm-es lakás nyolcadát. 2002-ben feleségével közösen vásároltak 360 nm beltelket és egy 70 nm-es víkendházat a Hargita megyei Kápolnásfaluban. Benedek Zakariás 2019-ben nem egészen 17 százaléknyi részt örökölt egy nagyszebeni 34 nm-es lakásban.

Benedek sokáig egy 2004-es Matizzal járt, 2018-tól lízingel egy Volkswagen Passatot. Idén vásárolt egy szintén 2004-ben gyártott Toyotát. 2016-ban ötvenezer lej hitelt vett fel, amely jövőre jár le, akárcsak a 2018-ban felvett 25 500 eurós hitele.

A parlamenti újoncok cég- és hivatalvezetők

A képviselői listavezető, a sepsiszentgyörgyi Miklós Zoltán 1999-től dolgozott a CEC Bank helyi kirendeltségén, 2003 óta vezető beosztásokban. 2008 óta volt városi tanácsos. Bankár szakmájáról és választott tisztségéről 2018 októberében mondott le, mert novembertől elvállalta a várostól pár km-re lévő szépmezői ipari park vezetését. Felesége szintén bankár, a Transilvania Banknál dolgozik.

Ennek megfelelően Miklós Zoltán 2012-től elérhető vagyonbevallásai bizalmasként kezelik az ő és a felesége fizetését. Ezen felül évente 7-9 ezer lej körüli volt a tanácsosi juttatása, és 2-7 ezer lej között keresett két-három lakóegyesület cenzoraként. A szépmezői ipari park irányítójaként havi bruttó 14 200 lejt keres, derül ki az év eleji cégtulajdonosi határozatból, és évente kap még egy havi juttatást, ha az ipari park üzleti számai teljesítik a kitűzött célokat.

A bankár házaspár 2005-ben ezeregy négyzetméteres beltelket és mintegy 200 nm-esre bővített házat vásárolt Sepsiszentgyörgyön, 2011-ben pedig egy 715 nm-es rétet és egy 68 nm-es lakást. 2018-ban Miklós egy 2013-as Toyotával járt, felesége egy 2003-as Ford Fiestával.

Szakmájukból adódóan nem ijednek meg a pénzügyi termékektől: kettejüknek összesen 11 bankszámlájuk volt két éve, két bankhitelük és egy tízezer lejes korlátú hitelkártyájuk. Számlájuk zömén szinte semmi nem volt. A maradékon Miklós Zoltán kétszáz eurót és mintegy ezer lejt tárolt. A nagyobb összegeket (ezerötszáz eurót, 32 ezer lejt) mutató számlákat a felesége kezelte.

Kintlevőségük 75 ezer lej volt, ennyivel tartozott nekik egy család egy százezer lejes kölcsönből. A honatyajelöléshez kötelező aktuális vagyonbevallás még nem elérhető.

A már említett lakótársulási egyesületek mellett Miklós Zoltán alapítója a Pro Regium Siculorum és a Könczey László Egyesületnek, és elnöke a Sepsi Sic Sportegyesületnek. Önkormányzati képviselőként tagja volt a Gulliver óvoda, az Ady Endre, majd a Váradi József Általános Iskola és a Református Kollégium vezetőtanácsának. Illetve az önkormányzat tulajdonában lévő cégek (közszállítás, közterületfelügyelet, ipari park) felügyelőbizottságában képviselte a város érdekeit, míg át nem vette az ipari parkot működtető cég vezetését.

A bürokrata

A másik biztos befutó, Könczei Csaba tíz éven át a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságot vezette, előtte volt a hivatal aligazgatója is. Mezőgépész végzettségű, vezetett farmot és fűtéssszerelő céget is, felesége fodrász.

Ahhoz képest, hogy bürokrata, és tíz éve hivatalvezető, vagyonbevallásai kissé szétszórtan bukkantak fel. A Feddhetetlenségi Ügynökség honlapján az első, 2009-es nyilatkozatot egy 2015-ig tartó szünet követi, az utolsó 2018-ból származik. Az általa vezetett hivatal honlapja elérhető egy .ro és egy .eu-s doménen is, ezeken böngészhetők a 2018-2020-as nyilatkozatai.

Maguk a nyilatkozatok nem túl érdekesek: tizenegy éve is megvolt az 1994-ben vásárolt, 63 négyzetméteres szentgyörgyi lakása, a 2004-ben gyártott Dacia Solenzája, és a 2008-as, hitelre vett Volkswagen Sharanja. A hitelt viszont nem tüntette fel. Se telke, se ötezer eurónál több pénze nem volt, csak 20 százalékos részesedése a mezőgazdasági gépek forgalmazásával foglalkozó Agro-Promt SRL-ben. Tagja volt az Alpin Sport és a Green Energy egyesületeknek.

A 2006-ban indult cég azért érdekes, mert 2012-ig 48 és 353 ezer lej között hullámzott a bevétele, 2013-ban hirtelen egymillió lejre ugrott a forgalma, azóta pedig nulla. Könczeinek már nincs részesedése a cégben, annak kizárólag magyarországi állampolgárok a tulajdonosai.

Könczei Csaba 2016-ban is szerepelt a képviselőjelölti listán. Akkorra már összegyűjtött 25 ezer lejt a folyó- és közel kilencezer lejt a hitelszámláján. A Volskwagenje érdekes módon öt évet öregedett, ekkor 2003-asként tüntette fel, és mégiscsak megjelent az a hitel 2008-ból: ötvenezer lej, és 2023-ig kell visszafizetnie. Ötven százalékot emelkedett a fizetése évi 33 ezerről 49 ezer lejre.

2020-ra a vagyona nem, csak a hitele és a fizetése gyarapodott. Idén vett fel négy évre 69 ezer lejt, amelyet 86 ezer lejes évi jövedelemből törleszt, honatyaként pedig már bőven százezer lej fölött fog keresni. A jelenlegi, közel 73 ezer lejes fizetéséhez hasonlóan megnőtt az utóbbi években az az üléspénz, amit azért kap, mert tagja a megyei tanács rendészeti hatóságának.

Ahhoz, hogy valaki beülhessen ebbe a tanácsadói testületbe, nem is kell feltétlenül megyei tanácsosnak lennie. Az ATOP Covasna tagja a megyei rendőr-, csendőr- és katasztrófaelhárítás parancsnoka, a rendőrségi állomány területi képviselője, az alprefektus, hat megyei tanácsos és a közösség három képviselője, akiket a tanácselnök nevez ki. Ha ez a 14 tag mind megkapja az évi 13 685 lejnyi üléspénzt, akkor nem mondhatjuk, hogy az állam nem fektet abba, hogy az erőszakszervezetei harmonikusan működjenek együtt a helyi közösségekkel.

A kereskedő

A harmadik, még biztosan befutó helyről a szórványt képviselő Benedek Zakariás indul, de ha az RMDSZ belehúz, Gál Károly baróti kereskedő is bejut a negyedikről. A napi sajtó nem árul el sokat róla, csak annyit, hogy ő is céget vezet, helyi tanácsos Baróton, és tagja a megyei tanácsnak is.

2012-es vagyonbevallása szerint feleségével 2001-ben vásárolt egy 83 négyzetméteres lakást Baróton, 2006-ban örököltek, illetve megvásároltak 974 nm-nyi beltelket, 2009-ben 140 négyzetméteres házat építettek. Gál Károly egy 2001-es Citroënnel járt, és csak az érdekeltségi nyilatkozatából derül ki, hogy azért jövedelme is volt: az Orex Import-Export SRL kereskedelmi igazgatójaként kapott szemérmesen elhallgatott mértékű fizetést.

Az építkezési anyagokat forgalmazó Orex a cégadatbázis szerint Vargyason bonyolít milliós forgalmat 2001 óta. 2008-ban árbevétele elérte az 52 millió lejt, azóta is 34-48 millió lej között mozog, pár százezer és egymillió lej közötti profittal. Tavaly már 83 alkalmazottal működött.

Ehhez képest Gál Károly igazgatóként csak 19 560 lejt keresett 2012-ben a 2013-as vagyonnyilatkozata szerint. Kevesebbet, mint a felesége tanárként, pedig akkor még nem is emelték meg a pedagógusok bérét. Így még az évi 1600 lejes tanácsosi illetménye is számíthatott. Kiváltképp úgy, hogy 2014-ben az illetménye évi 2700 lejre nőtt, míg a fizetése alig haladta meg az évi 21 ezer lejt.

Fizetése a következő években is ezen a szinten maradt, ami már csak azért is hihetetlen, mert a 2010-es évek közepén az újságírói fizetésünk is ennél azért leheletnyivel magasabb volt. Igazgatói bére 2016-ban nagy nehezen, az étkezési jegyekkel együtt érte el az évi 25 ezer lejt. Szerencsére kapott a szárazajtaji szövetkezettől 2850 lejt, és 3500 lejnyi üléspénzt a baróti helyi és a megyei tanácstól.

2018-ra enyhén, 27 844 lejre emelték az igazgatói juttatását, a megyei tanácsi ülések tízezer lejt hoztak, így a 17 éves Citroën helyett vásárolt egy 11 éves Renault Mégane-t. 2019 januárjában Gálék eladták a lakást, az árát euróra pontosan bankban kötötték le. Végre az igazgatói bére meghaladta a nem túlfizetett erdélyi magyar újságírókét, étkezési jegyekkel és 300 lejes prémiummal együtt elérte az évi 37 ezer, a havi 3106 lejt.

Legutolsó, 2020-as vagyon- és érdekeltségi nyilatkozata sokkal megnyugtatóbb. Eszerint az előző évben 52 ezer lejt keresett igazgatóként, a megyei tanács közel 11 ezerre emelte az üléspénzt, és 3800 lej befoyt a szövetkezettől is a családi kasszába. Gál Károlynak, az alulfizetett igazgatónak mindenképp megérné kampányolni és bejutni a parlamentbe: éves jövedelme egy csapásra megduplázódna.

Nyitókép: Fejér László-Ödön és Benedek Zakariás. A kép forrása a szenátor Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Bejött a parlament a háromszéki honatyáknak appeared first on Átlátszó Erdély.