Mire lennének jók a szövetkezetek, mit kell beáldozni a sikerükért, és miért kellene még vagy harminc Kolozs megyébe? Mi lenne ebben az egész ország vezetésének feladata? És kik lesznek a jövő gazdái, ha összeomlik az a rendszer, hogy a világ másik végéről hozunk olyan élelmiszert, amire valójában nincs is szükségünk?

Ezekről beszélgettünk Fancsali Ernővel és Kolcsár Kincsővel az Átlátszó Airday legújabb adásában. Ernő a Bejön a vidék üzletet működtette, és öt év után zárta be, Kincső a Băcănia Kamarát nyitotta meg, majd zárta be fél év után Kolozsvár központjában. 

Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!

Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!

A podcast tartalmából

01:00 A helyi gazdaság mint az autonómia és az egészségünk alapja

04:21 Mitől tiszta az élelmiszer? Mérés és bizalom

10:18 Feldolgozott vs nyers alapanyagok: az üzleti szempont

14:23 Ha a szövetkezet a kulcs, miért nem működnek?

18:00 Kistermelők és még kisebb termelők: az elaprózottság buktatói. 

20:57 Az egyetlen szövetkezeti sikersztori

25:53 A kereskedés mint a bizalom próbája

29:45 Interetnikus sokk a pult mögött

33:46 Organikus termékekhez organikus vevőkör

42:08 Árrés, az üzlethelyiségek bérleti díja és az utcafelújítás

47:17 Bezárási okok és dilemmák.

57:40 Pályázati csapdák: nem arra adják a közpénzt, amire kéne

1:05:00 Milyen volt lehúzni a rolót? A bezárási döntéstől a tényleges bezárásig

1:15:01 Hogyan tovább?

1:20:05 Rövidláncú élelmiszerkereskedés az értékek és érdekek vitájában

1:25:00 Kik lesznek a jövő gazdái?

Földszagú beszélgetések

Ha kíváncsiak vagytok, hogyan finanszírozzuk az egészséges (vagy kevésbé egészséges) élelem megtermelését és terjesztését közpénzből, hallgassátok meg az előző és következő epizódokat is ebben a sorozatban, amelyet a Bertha Alapítvány támogatásával készítünk. 

Az élelmiszer előállításának és piacra dobásának kevésbé ismert helyszínein beszélgetünk arról, kinek mi a fenntartható, hogyan számolják a biológusok a biodiverzitást, vagy milyen növény adaptációját kutatják most a kolozsvári Palocsay-kertben. Megszólalnak kutatók, oktatók, őstermelők és kiskereskedők.

Ha tetszenek ezek a földszagú beszélgetések, támogassátok az Átlátszó Erdélyt az atlatszo.ro Támogatás oldalán, vagy a YouTube-on Szuperköszönettel.

Az anyag a 2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj keretében készült.

The post Miért zárt be két termelői kisbolt Kolozsváron? appeared first on Átlátszó Erdély.

A legtöbb helyen a piacokat a polgármesteri hivatalok vagy a nekik alárendelt közterületfenntartó vállalatok működtetik. Vagyis a termelők és kofák közvetlenül vagy közvetve befizetnek az önkormányzati kasszába ahhoz, hogy ott árulhassanak. 

Az  élelmiszerek megtermelésébe is elég sok közpénz megy. Évente 3,1–3,4 milliárd eurót tesznek ki az agrártámogatások Romániában. Ez a közpénz viszont gyakorlatilag elérhetetlen az 1-2-3 hektáron gazdálkodó kistermelőknek.

Akik piacokon szoktunk vásárolni, nagyon gyakran bizalmi alapon választunk. Hajlandók vagyunk akár valamivel többet is fizetni, mint a szupermarketben, ha cserébe van íze a zöldségnek, gyümölcsnek, és megbízunk az őstermelőben, hogy nem vegyszerezi agyon az áruját. Ha ízlik, amit hoz, és visszatérünk hozzá, megismerjük, mit termel, hogyan termel, mit tart fontosnak a munkájában és az életében. 

Frissítés, 2025. december 5.: Idén a piacok, lakónegyedi kisboltok részesedése a gyakori fogyasztási cikkek romániai piacából 25% alá csökkent, míg a hiper- és szupermarketek részesedése 70% fölé emelkedett, mérte meg a YouGov Shopper piackutató cég.

Sok vevőnek számít az, hogy a pénzével milyen jellegű mezőgazdaságot támogat: ipari méretűt és rendszerűt, vagy az ember- és természetbarátabbat. Vagyis a puszta ár, a gazdasági szempont mellett gyakran 

érvényesítünk nem piaci szempontokat is, amikor ételt vásárolunk. 

Két olyan piacról lesz szó az alábbi podcastban, ahol nem az áfa (vagy nem csak az áfa) jelenti a közpénzt. 

Egyrészt őstermelőket kérdeztem, hogy nekik miért éri meg jobban a kolozsvári mozgópiacra járni, ahol csak egy parkolóhelyet kapnak. Kiderült, a termelők ennek a kis városházi támogatásnak is örülnek, mert máshol még ennyit sem kapnak.

Másrészt olyan piac vezetőjével beszélgettem, amelyről meg voltam győződve, hogy magáncégként működik, mert mit keresne az állam a nagybani piacon. Hát pénzt, természetesen. 

A Kolozs megyei nagybani piac, a Centrul Agro Transilvania tulajdonosai ugyanis önkormányzatok. Az önkormányzatok képviselői felügyelik Oana Tudorachi vezérigazgató munkáját. Ő mutatta be, hogyan működik a cég, amely egyébként nyereséges. Öt év alatt ötmillió lejről hétmillió lejre emelkedett az üzleti forgalma, a nyeresége közel egymillió lejről 1,9 millió lejre. A profit fele pedig az önkormányzatok büdzséjébe kerül.

Itt főként viszonteladók találkoznak, emiatt más ennek a piacnak a hangulata. Az árusok hangosabbak és gyanakvóbbak. Sok autót kell túlkiabálniuk, és nem örültek úgy a kamerának, mint az őstermelők.

Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!

Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!

A podcast tartalmából

00:53 Hobbikertész tanár hozza a szilvát a kolozsvári piacra

03:56 Egyetlen hektárról hetente friss áru

08:20 Így hozott létre nagybani piacot a megyei tanács

10:35 Kik adnak el és kik vásárolnak a nagybani piacon?

15:08 Nagymamák a furgonok között

18:35 Termelői igazolvánnyal a piacon

20:42 Mi a szösz az a referenciaár?

25:35 A piacokat is érinti, ha a fagy szabja át az agrárszezont

28:50 Digitális tervek

Földszagú beszélgetések

Ha kíváncsiak vagytok, hogyan finanszírozzuk az egészséges (vagy kevésbé egészséges) élelem megtermelését és terjesztését közpénzből, hallgassátok meg az előző és következő epizódokat is ebben a sorozatban, amelyet a Bertha Alapítvány támogatásával készítünk. 

Az élelmiszer előállításának és piacra dobásának kevésbé ismert helyszínein beszélgetünk arról, kinek mi a fenntartható, hogyan számolják a biológusok a biodiverzitást, vagy milyen növény adaptációját kutatják most a kolozsvári Palocsay-kertben. Megszólalnak kutatók, oktatók, és beszélgetünk olyan kistermelői üzletek vezetőivel, akik sajnos bezárták a boltot.

Ha tetszenek ezek a földszagú beszélgetések, támogassátok az Átlátszó Erdélyt az atlatszo.ro Támogatás oldalán, vagy a YouTube-on Szuperköszönettel.

Operatőr és vágó: Fetykó Gábor Áron.

Az anyag a 2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj keretében készült.

The post Közpénz a zöldségpiacon: így fizetünk az egészségesebb ételért appeared first on Átlátszó Erdély.

Carmen arra keresett megoldást pár másik őstermelővel, hogyan ne vesztegessen el órákat a kiszállítással a kolozsvári forgalomban. Órákat, amelyeket sokkal szívesebben töltött volna az ültetvényén vagy otthon a gyerekeivel. Így talált rá a közvetlen értékesítés helyi modelljét kidolgozó Thomas Snellmanra és a felelős fogyasztás köreire, a REKO ringekre.

Felbátorította, hogy máshol is le lehetett rövidíteni a szállítás és a bürokrácia útjait, és kölcsönös felelősségvállalással ki lehetett iktatni a közvetítőket a helyi termelők és a frissességre adó vásárlók közül. Carmen így már öt éve terelgeti a ROA Cluj csoportot egyre ökotudatosabb irányba. 

A termelők és vásárlók hetente három parkolóban találkoznak az előre megrendelt termékek átvételére. Egy-egy ilyen villámpiac 45 percig tart, nem itt kapod a legolcsóbb árut, de akár egy hétre be tudsz vásárolni. Miért érdemes becsatlakozni termelőként és fogyasztóként? Carmen Leșe erre is válaszol.

Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!

Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!

A podcast tartalmából

00:50 A kolozsvári forgalmi dugók szerepe a ROA csoport létrejöttében

04:05 REKO, azaz a felelős fogyasztás körei a pazarlás ellen

07:58 Így épült ki a ROA vevőköre

10:10 Magánparkolók mint pop-up piacok

12:32 Miért éri meg, ha nem olcsó?

18:10 Algoritmusok és csomagolás a marketinglabirintusban

20:47 Ilyen a felelős fogyasztó

23:30 Itt találod meg a ROA-t

Földszagú beszélgetések

Ha kíváncsiak vagytok, hogyan finanszírozzuk az egészséges (vagy kevésbé egészséges) élelem megtermelését és terjesztését közpénzből, hallgassátok meg a következő epizódokat is ebben a sorozatban, amelyet a Bertha Alapítvány támogatásával készítünk. 

Az élelmiszer előállításának és piacra dobásának kevésbé ismert helyszínein beszélgetünk arról, kinek mi a fenntartható, hogyan számolják a biológusok a biodiverzitást, vagy milyen növény adaptációját kutatják most a kolozsvári Palocsay-kertben. Megszólalnak kutatók, kistermelők és nagybani piac működtetője is. De beszélgetünk olyan kistermelői üzletek vezetőivel, akik sajnos bezárták a boltot.

Ha tetszenek ezek a földszagú beszélgetések, támogassátok az Átlátszó Erdélyt az atlatszo.ro Támogatás oldalán, vagy a YouTube-on Szuperköszönettel.

Operatőr és vágó: Fetykó Gábor Áron.

Az anyag a 2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj keretében készült.

The post Így vegyél helyit nagyvárosban: ROA, a felelős fogyasztók köre appeared first on Átlátszó Erdély.