A közlemény általánosan fogalmaz, de nyilvános adatbázisból konkrétabban látszik, milyen fogást találhatott rajta a gazdasági rendőrség kilenc hónappal azután, hogy megírtuk, eddig milyen nyomozások pattantak le a polgármesterről.

„2024-25-ben törvénytelenül és saját célra használhatott fel közpénzből beszerzett javakat és szolgáltatásokat” Szék község 62 éves vezetője, írta körbe a Kolozs megyei rendőrfelügyelőség tegnapi közleménye, hogy mivel gyanúsítják Sallai Jánost. Sikkasztás és szolgálati visszaélés a gyanú jogi besorolása. 

Az átláthatóság, a tiszta verseny és a közpénzek hatékony felhasználásának elvét is megszegte 2025-26-ban azzal, hogy a közbeszerzési törvény előírásait megkerülve a helyi utak leaszfaltozását úgy bontotta külön szerződésekre, hogy nyílt közbeszerzés meghirdetése helyett közvetlen vásárlással ítélje oda a munkát egyetlen cégnek, áll a rendőrség közleményében.

A közlemény ugyan nem nevezte meg a községvezetőt, de széki forrásainktól már délelőtt értesültünk róla, hogy Sallairól van szó, és hogy Kolozsvárra hozták be kihallgatásra. Azt már a közleményből tudtuk meg, hogy egy Beszterce-Naszód megyei cég vezetőjét is bevitték kihallgatásra. Innen könnyű volt kideríteni, hogy melyik ez a cég, és milyen értékű munkálatokról van szó.

Sallai régi büszkesége az aszfaltozás

A Kolozs megyei községek zömét megelőzte azzal, hogy több mint tíz éve leaszfaltoztatta Széknek még a mellékutcáit is. Ezzel külön is büszkélkedett, amikor másfél évvel ezelőtt több vitatott ügy miatt kerestük meg. Az egyik ügy épp az volt, hogy egyes széki forrásaink szerint Sallai önkényesen döntötte el, hogy a több évi csatornázási munkák után hol aszfaltozzák újra a község feltört burkolatú utcáit, majd a választások után ez az aszfaltozási lendület elfogyott.

Jellemzően akkor is többféle választ adott a polgármester, ezeket az alábbi cikk Aszfalttangó című alfejezetében tárgyaljuk:

Azt már akkor is tudtuk a tájékoztató táblákról, hogy Szék tízmillió lejt nyert el az Anghel Saligny vidékfejlesztési programban a községi utak aszfaltozására. Sallai másfél éve azt mondta, hogy az egy dolog, hogy elvileg elnyerték, és másik dolog, hogy a kormány mikor utalja rá a pénzt.

Ezért most megnéztük, utalta-e a kormány a községnek, ezt ugyanis fel kell tüntetni a költségvetési végrehajtás bevételi oldalán. Tavaly ott 6,1 millió lej jelent meg az Anghel Saligny program nevével (úgy, hogy a község évi bevétele 15,3 millió lej volt). A kiadási oldalon 7,4 millió lej áll az Utak és hidak tételnél úgy, hogy annak forrása nem uniós pályázat és nem is a PNRR rezilienciaprogram, vagyis vélhetőleg ezt az Anghel Saligny-s forrásból költötték:

A közbeszerzési portálon azonban nem találtunk ekkora értékű aszfaltozási munkálatokat. A nyílt közbeszerzéseknél megtaláltuk az általános iskola fejlesztésére és a bringaútra meghirdetett munkálatokat (összesen 1,1 millió lej értékben). 

Aszfaltozást a tavalyi közvetlen vásárlásoknál találtunk: a Beszterce-Naszód megyei Miron Construct kft-t bízta meg ilyen jellegű munkálatokkal a széki polgármesteri hivatal. Az öt különböző szerződés összértéke mintegy 900 ezer lej. A cég tulajdonosa és ügyvezetője Petru Miron.

A tavalyi és tavalyelőtti cikkünket is ugyanilyen alapossággal dokumentáltuk, 

Szék polgármestere és családja mégis beperelt minket. 

A kiadó egyesületet és a Sallairól szóló cikkek egyes szerzőit is. Mint utóbb kiderült, a keresetet még tavaly karácsonykor iktatták, de a bíróság kifogásolta, hogy a cikkeinket Google Translate-tel fordították le, és azt kérte, hogy hiteles fordítást nyújtsanak be azokról. 

Mivel a kereset kiegészítése időbe telt, mi az egészről csak idén márciusban értesültünk. Múlt héten nyújtottuk be a válaszkeresetet, jelentős mennyiségű túlórázás után. A tárgyalás menete itt lesz követhető, de a főbb fordulatokról mi is be fogunk számolni.

A perről eddig az áprilisi mEmber hírlevelünkben számoltunk be, amelyeket a támogatóinknak küldünk. Ebben amellett érveltünk, miért tekintjük a Sallaiék által indított pert SLAPP eljárásnak. Azaz olyan pernek, amelynek célja, hogy a beperelt felet eltántorítsa a közéleti részvételtől (Strategic Lawsuit Against Public Participation).

1. Röviden és leginkább azért, mert a kereset még csak nem is érinti a cikkek fő állításait. Sokadrangú információkba köt bele, amelyek elmagyarázása és kontextusba helyezése sok időt és energiát igénylő pluszmunka. 
2. Másrészt a kereset több pontja is arról szól, hogy egyes részeket a polgármester hogyan értelmez. Nem az állításainkat, hanem azt kifogásolja, amit szerinte mi feltételezünk, sugalmazunk róla vagy a székiekről. 
3. Harmadrészt azt is bevették a keresetbe, amit mi már tavaly augusztusban helyesbítettünk. 
4. Negyedrészt olyasmit is kifogásolnak a keresetben, ami ugyan könnyen cáfolható, de a cáfolat is idő- és munkaigényes:

• miért épp választások előtt írtunk Sallai kampányanyagairól;
• az, hogy besúgó volt a múlt rendszerben, nem közérdekű információ, hanem a magánéletéhez tartozik;
• miért említjük mindhárom cikkben, hogy besúgó volt, igazán megilletné a felejtés joga;
• az szerintük nem nyilvános információ, hogy ki mennyi mezőgazdasági vagy vidékfejlesztési támogatást kapott;
• a polgármester stresszes, szorong, és pszichikailag kimerült, mert önigazolásra kényszerül a széki polgárok előtt.

Áprilisi mEmber hírlevelünkben ezt színesebben és részletesebben mutattuk be. Amennyiben követni szeretnétek, mi történik velünk, egyszeri vagy rendszeres adománnyal, illetve a 3,5%-os felajánlással tudtok feliratkozni erre a hírlevelünkre.

Szombat reggeli Félszemmel hírlevelünkre pedig, amelyben azt igyekszünk követni, miről ír a román független sajtó, itt tudtok feliratkozni.

A nyitóképen Sallai János, Szék polgármestere a 2024-es Bertalan-napon. Fotó: Szabó Tünde

The post Régi büszkeségébe bukhat bele Szék polgármestere appeared first on Átlátszó Erdély.

A nyomozást a rendőrség két gyanú – minősített üzemanyaglopás és illegális gázbekötés – miatt indította. Bő három éve zajlik az eljárás érzékelhető eredmény nélkül: vádemelésnek nyoma sincs a bíróságok portálján, és 2025 elején az ügyészség még biztosan nem zárta le az ügyet. Idén viszont az ügyészség már nem is válaszolt a pár havonta elküldött kérdéseinkre.

Ugyanilyen csendbe burkolóznak a hatóságok azoknak a széki fejlesztéseknek az ügyében is, amelyek kapcsán évek óta nyomozás zajlik. Ezeket vesszük most sorra, megmutatjuk, hogyan profitál belőlük egy helyi építkezési vállalkozó, valamint a polgármester családja. 

Bemutatjuk azt a törvényszegést is, amellyel a polgármester és hivatala kvázi rejtegette a község lényeges dokumentumait, miközben ezt a ködösítést a törvény nem bünteti. Sallai János polgármester ebből politikai és anyagi előnyt is húz:

• a választói főként arról tudnak, amit ő közöl velük, elsősorban szóban; 
• kihívói alig látnak bele a hivatal működésébe, lehetetlen évekre visszakövetni akár a helyi tanács döntéseit;
• helyben nem tudják, hogy a polgármester és családtagjai a fizetésük és a vállalkozásaik mellett mekkora agrártámogatást kapnak, miközben alig gazdálkodnak.

Erdély és a Mezőség büszkesége

A székiek joggal büszkék a falu városias múltjára, híres és gazdag folklórjára. Mindkettővel kitűnik a mezőségi falvak közül, akárcsak turisztikai potenciáljával és lakosságának szemmel látható jólétével. A székiek a gazdálkodást már a huszadik században kolozsvári és budapesti vendégmunkával egészítették ki. 

Azóta sokan városokban és külföldön ragadtak, így a relatív jólét és a beköltözők ellenére Szék lakossága tízévente tíz százalékkal csökken. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 2234 lakosának több mint 90 százaléka magyar. 1992 óta választják polgármesterré Sallai Jánost: a besúgóbotránya előtt az RMDSZ színeiben, később függetlenként, de az RMDSZ hallgatólagos támogatásával.

Sallai már évtizedekkel ezelőtt fantáziát látott a faluturizmusban, derül ki a korabeli sajtóból. A legtöbb erdélyi falunál hamarabb bevezette Székre például a vezetékes ivóvizet és a földgázt, bár néha egy-egy ilyen közművesítés akár tíz évig is elhúzódott. Leaszfaltoztatta a falu kisebb utcáit is már több mint tíz éve, de a lakosok csak idén tudnak a szennyvízhálózatra csatlakozni. Tájházat és kormányzati támogatással turisztikai információs központot hozott létre. 

A faluban több panzió is próbál megélni. A népi kultúrát két magánkezdeményezés igyekszik őrizni: az idén elhunyt Michel Van Langeveld táncházmúzeuma és a Kék Ház, amelyet a Széki Polgári Kör Egyesület vett meg, hogy közösségi központ, később pedig falumúzeum működjön a felújított parasztházban.

Székről és polgármesteréről bővebben írtunk tavaly ősszel, amikor azokat a fejlesztéseket részleteztük, amelyekhez a polgármester nem kért engedélyt a szakhatóságoktól, és vitatható módon indította vagy zárta le őket. Ilyen a széki nádast szárító és szennyező sósfürdő, a falut átszelő patak medrének kibetonozása és lefedése, vagy a csatornázás utáni aszfaltozás.

Akkor már kénytelenek voltunk jelezni Sallai János polgármester furcsa viszonyát a tényekhez és saját múltjához. Az Alkotmánybíróságig is elment, hogy eltörölje a dokumentumok által bizonyított, és 2008 óta nyilvános információt, miszerint 1990 előtt a Securitate besúgója volt. Majd a nekünk adott interjúban nemcsak azt tagadta le, hogy jelentett a Szekunak, hanem azt is, hogy éveken át fellebbezett a besúgói múltja eltörléséért. Sikertelenül. 

Ezzel az eljárásával viszont megkérdőjelezi az összes olyan információ hitelességét, amelynek ő maga a forrása.

Nem a polgármester roppant bele a botrányba

A vele készült interjúnk során többször jelezte, hogy szerinte minket a helyi riválisai uszítanak ellene, és már a tavalyi önkormányzati választások előtt várta, hogy felbukkanunk. Sallai 2007 óta emlegeti, hogy politikai lejáratás áldozata. Ezzel magyarázta akkor, hogy a rendőrség nyomozást indított ellene szociális segélyek jogtalan kifizetése miatt és azért, mert informálisan végzett útjavításokat, beszerzéseket, például a fia cégével szállított követ bizonyos útjavításokhoz. Tudomásunk szerint az ügyből nem lett semmi, viszont ekkor kapott Sallai komolyabb helyi riválisokat.

Bár maga Markó Béla személyesen kampányolt Széken az első romániai EP-választáson, 2007 novemberében a faluban többen szavaztak az akkor függetlenként indult Tőkés Lászlóra, mint az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeire. 2008 tavaszán meg is alakult a Magyar Polgári Párt helyi szervezete, amely a nyári önkormányzati választásokon az addig alpolgármester Csorba Mártont támogatta.

Ezen a választáson sikerült Sallait leginkább megszorongatni, mivel ekkor derült ki a besúgói múltja a CNSAS jelzése nyomán. Az RMDSZ elhatárolódott tőle és ellenjelöltet állított, a második fordulóba mégis a függetlenként induló Sallai és Csorba jutott. Ezt a fordulót Sallai 57%-kal nyerte meg. Azóta egyre magasabb aránnyal győz, az RMDSZ-től nem kap ellenfelet, csak hallgatólagos támogatást.

Csorba Márton még egyszer, 2016-ban pályázta meg a polgármesteri széket, sikertelenül. 2024-ben a fia, Csorba Szilárd, az Erdélyi Magyar Szövetség ifjúsági alelnöke indult Sallai ellen, bevallottan azért, hogy ne a személyes ellentétek és indulatok dominálják a helyi kampányt, és a szavazatok 30 százalékát szerezte meg.

Egy szem homokot sem látott az árokban

A személyes ellentétek az idősebb Csorba és Sallai között 2004 és 2008 között keletkeztek, amikor közösen irányították a falut. Csorba Márton mesélte el nekünk, hogy, akkor rúgták össze a port, amikor ő alpolgármesterként nem volt hajlandó aláírni, hogy az akkoriban lefektetett gázcsövek alá az előírt mennyiségű homokot tette a kivitelező, amikor ő egy szem homokot sem látott az árkokban. Rálátott viszont a sosemvolt öregotthon botrányos beruházására, amelynek ügye szintén elsikkadt, az épületből pedig a polgármester fia húz most hasznot.

Az elmúlt bő tíz évben kikoptak a széki ügyek a maradék napi sajtóból. Nincsenek rendszeres tudósítások a korábban népszerű tánctáborokról, Széki Napokról, a falu fejlesztéséről, az évi Bertalan-napi ünnepségről is ritkán. A korábbi magyar mintafalu képe kifakult.

Maga Sallai nem is tartja kötelességének, hogy beavasson azoknak az ügyeknek minden részletébe, amelyekre rákérdeztünk. „Nem vagyok én annyira köteles, hogy mindent kitáruljak, most nem?” ‒ vetette közbe, amikor épp azt próbáltuk tisztázni vele, hogy meddig volt övé a cég, amely működteti a Sóvirág Panziót.

Három éve ugyanis ennél a panziónál szakította át a vélhetően illegális gázbekötést egy markológép, miközben ásta az árkot a közművesítés újabb szakaszához. Az akkor indított nyomozásról Csorba Márton szerzett tudomást, aki fűrészüzemet működtet a közelben. Gyakran járt-kelt ott a háromnapos helyszínelés közben is, megállították a rendőrök, és miután megtudta tőlük, mi történt, értesítette a helyi sajtót.

Egyedül a szamosújvári GherlaInfo számolt be róla, hogy a rendőrség a gázvállalat munkatársaival közösen azonosította a mintegy 75 méter hosszú, illegálisan bekötött gázvezetéket. A Kolozs megyei magyar nyelvű sajtó hallgat. A nyomozást vezető szamosújvári ügyészség három éve nem ad érdemi információt, és nem látszik, hogy dolgozna az ügyön. Holott a panzió körüli családi és érdekviszonyok nem olyan bonyolultak.

Gáz a polgármesteri panziónál

A földgáz bevezetésének időszakában a széki Sóvirág Panziót és a mellette lévő lakodalmas termet két külön cég működtette. Az egyiket a polgármester lánya, Pap (Sallai) Zsuzsi alapította 2005-ben, és nem egészen tíz év múlva beolvadt a családi cégbe, a Tipcába. A Tipca Import Export Kft.-t Sallai János 1993-ban alapította, szűk egy évvel azután, hogy polgármesterré választották. 

Sallai nem emlékezett pontosan, hogy a panziót mikor nyitotta meg, de egy szállásfoglaló honlap leírása szerint 2000-ben. A panziót üzemeltető Tipca Import Export 2007-ben váltott vendéglátásra, de az állattenyésztés, asztalos- és ácsmunka, villanyszerelés, festés-mázolás ugyanúgy feltűnik a cég akkori profiljában. 

2007, az uniós csatlakozásunk éve még egy fontos változást hozott a cég életébe: a polgármesternek ki kellett szállnia belőle. Kiszállt a felesége is, aki addig a Tipca céggondnoka volt. A céget a polgármester azonos nevű fia, Sallai János vette át. Testvére, Zsuzsi 30 százalékos részesedést kapott benne 2014-ben, amikor az ő cége beolvadt a Tipcába, derül ki a cégadatbázisból.

Azért is volt előnyös, hogy két cég állt a panzió két egysége mögött, mert így mindkettővel tudtak uniós pénzre pályázni. Mindkettő előcsatlakozási alapokból épült: az egyik a Phare, a másik a SAPARD programban, derül ki a polgármester első, 2008-as vagyonnyilatkozatából, amelyet a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) adatbázisaiból töltöttünk le. Az információt, hogy a két egység Phare-, valamint SAPARD-alapokból épült, a polgármester az interjú során is megerősítette.

Amikor bő három éve megtalálták a gázcsövet, amelynek nem kellett volna ott lennie, hiába volt a fiáé a panzió már 14 éve, a polgármester a panziómként említette azon a paprikás hangulatú tanácsülésen, amelyen a helyi ellenzék, az MPP akkori tanácsosai lemondásra szólították fel. Ők azt kifogásolták, hogy a gázlopásos ügy árnyéka rávetül az egész falura.

„Van úgy, hogy azt mondom, panzióm. Ez nem jelent semmit. Tehát ők [a gyerekei ‒ szerk.megj.] vezetik, az övéké minden” ‒ hangzott a polgármester egyik válasza, amikor rákérdeztünk a szóhasználatára. A másik válasza az volt, hogy úgy is szokta említeni, hogy a panziónk, és ő és a felesége is szoktak menni segíteni a panzióhoz, ha a gyerekek kérik.

A cső meg a gáz

Sallai Jánossal és a fiával pár hét eltéréssel beszéltünk a gázügyről. Állításaikban csak annyi volt a közös, hogy a panzió biztos nem lopta a gázt, mert oda csak a legális bekötésen keresztül érkezett a földgáz. 

A polgármester azt mondta, a három éve megtalált gázcső bemegy ugyan a panzióhoz, de ő azt feltételezi, hogy a gázhálózatot kiépítő vállalat hagyott félbe ott valamit. Szerinte a kivitelező arra akarta elvezetni a gázt, amikor még nem voltak meg a Sóvirág épületei. Ennek ellentmond a polgármester 2008-as vagyonnyilatkozata, amely szerint a panzió később épült egysége is 2006-ban már kész volt. A gázbevezetési munkálatok nagyjából akkor kezdődtek, a tényleges gázszolgáltatás pedig több forrásunk szerint is csak évekkel később indult el.

Az ifjabb Sallai János azt mondta, a gázcső, amely miatt a nyomozás folyik, nincs is bekötve a panzió később épült egységéhez. Mivel az az épület is egy pályázatból készült, az ifjabb Sallai szerint megtörténhet, hogy a projekt része volt a külön gáz bevezetése, de végül nem vittek külön gázt ahhoz az épülethez, hanem az elsőtől vezették át.

Mindennek ellentmond a két bűncselekmény,

amelynek tárgyában nyomozást indított a rendőrség: illegális gázbekötés és minősített üzemanyaglopás. Kérdésünkre ezt a két gyanút nevezte meg az ügyészség pár héttel azután, hogy elindult a nyomozás. 

Az üzemanyaglopás gyanúja fel sem merült volna, ha a cső nincs bekötve a panzióhoz, és a gázszolgáltatónak nem keletkezett volna kára. A nyomozásról elsőként beszámoló cikk azzal zárul, hogy következik a kár megállapítása, de évekig hiába kérdeztük az ügyészségtől, hogy megállapították-e a kárt, és mennyire becsülik. 

Közben viszont úgy értesültünk, hogy az ifjabb Sallai megtérítette a kárt a CPL Concordia gázszolgáltatónak. Igen érdekes válaszokat kaptunk, amikor erre rákérdeztünk. A polgármester nemmel válaszolt, amikor megkérdeztük, hogy ő közvetített-e a fia és a gázszolgáltató vállalat között. 

„Erről nem szeretnék nyilatkozni. Nem… Hát hogy ne menjünk bele, nem folytattak ők se nyomozást, semmit” ‒ válaszolta az ifjabb Sallai a kérdésre, hogy ő vagy a Tipca fizetett-e kártérítést a CPL Concordia gázszolgáltatónak. Majd megismételte, hogy erről nem szeretne nyilatkozni.

A CPL Concordia vezetője izgatott hallgatásba burkolózott. Előbb személyesen kerestem fel a cég kolozsvári székhelyét, ahol az olasz igazgató, Andrea Gualdi a titkárnőjével üzente meg, hogy nem szeretne beszélni az ügyről. Egy óra múlva e-mailben is elküldtem a kérdéseimet, hátha meggondolja magát. A kár és az esetleges kártérítés mellett az is érdekelt, hogy csatlakozhat-e valaki úgy a hálózatukra, hogy arról a hálózat kiépítője ne tudjon, vagy a Concordia ne lássa a veszteséget.

Az igazgató egy percen belül megnyitotta a kilenc kérdést tartalmazó e-mailt. Majd a következő egy órában még húszszor. Legalábbis ezt jelezte az e-mail tracker program, amelyet használok.

Miért húzódik a nyomozás már több mint három éve?

Tavaly ősszel az idősebb és az ifjabb Sallai János is azt mondta, őt még nem hívták be vallomást tenni az ügyben. Vagyis az ügyészség se tanúként, se gyanúsítottként nem hallgatta ki a panziót működtető ifjabb Sallait a helyszínelés utáni két és fél évben. 

Az utóbbi egy évben már rendszeresen megkérdeztem a szamosújvári ügyészségtől, hogy mitől olyan bonyolult ez az ügy, hogy nem haladnak vele: vádat sem emelnek, de nem is zárják le. Az ügyészség erre sem felelt. Hiába érveltem azzal, hogy a polgármester és családjának érintettsége miatt az ügy közérdeklődésre tart számot, az ügyészség azt ismételte, hogy a nyomozásról csak annak adhat információt, akinek valamilyen büntetőjogi minősége van az ügyben.

Ugyanerre hivatkozva titkolózik a szamosújvári ügyészség két másik ügyben is, amely viszont teljes mértékben közügy. Még azt sem árulta el, hogy még folyik-e a nyomozás, és ha igen, milyen bűncselekmény gyanújával. A DNA-tól és magánszemélyektől tudjuk, hogy nyomoztak a széki önkormányzat két, egyébként indokolt beruházása után, de az eljárások lezárásáról nincs hivatalos információ.

Széken már nem öregszenek

A sosemvolt öregotthon után kilenc-tíz éve még nyomozott a DNA, erősítette meg értesülésünket Sallai Márton, a széki református egyházközség lelkésze. A Korrupcióellenes Ügyészség ugyanis tanúként hallgatta meg 2016 körül, mivel az épület, amelyben Szék község kormánytámogatással öregotthont hozott létre, a református egyház tulajdona. Az öregotthon viszont sosem működött.

A falu központjában lévő egyházi épületben felekezeti iskola volt az államosítás előtt, utána pedig, a kommunizmus éveiben kultúrotthon, majd raktár. A rendszerváltás utáni években teljesen romossá vált. Mivel az épület az önkormányzat leltárában szerepelt – mesélte a polgármester – Sallai évekig kereste, hogy miből újíthatná fel. Amikor az Országos Befektetési Társaság (CNI) öregotthonokra írt ki kormánytámogatást, a polgármester élt a lehetőséggel, és megpályázta.

Az épületet 2004-re felújították és berendezték a polgármester emlékei szerint a CNI-től kapott 300 ezer lejből. Néhány ágyat még adományba is kaptak, erősítette meg a polgármester és Csorba Márton, aki 2004-ben lett alpolgármester. Az öregotthon viszont sosem működött, mert a községnek nem volt pénze szakácsot és gondozókat fizetni, magyarázta Sallai János. 

A pályázati kiírás ugyan tartalmazta, hogy az öregotthon működtetésére majd további pénzt kell szerezni, de maga a pályázat ezt nem fedezte, és működtetési kötelezettséget sem írt elő, mondta Sallai. 

Csorba Márton és a lelkész erre másként emlékszik. 

Csorba szerint a felújítási pályázat igenis előírta, hogy aztán öregotthonként működtessék az erre a célra felújított épületet. Még ellenőrök is kiszálltak a helyszínre, amikor ő alpolgármester volt, mondta. Konkrétan emlékszik a jelenetre, hogy a polgármester leküldte a hivatal gondnokát a pincébe a tábláért, amit ki kellett függeszteni az öregotthonra, mielőtt érkeztek volna az ellenőrök. 

Vele nem beszéltek az ellenőrök, nem volt akkor a hivatalban, és nem tudja, hogy a polgármester hogyan kezelte a helyzetet. Azt sem érti, hogy a hivatal hogyan kaphatott kormánypénzt és engedélyt a felújításra úgy, hogy az épület nem állt az önkormányzat tulajdonában. A polgármester visszautasította azt a feltételezését, hogy a pályázatba egy másik épület helyrajzi számát írták volna bele, olyanét, amely ténylegesen az önkormányzat tulajdonában állt.

Szerinte akkor csak a felújítást ellenőrizték, amit a pályázat finanszírozott, és mindent rendben találtak, ahogy tíz évvel később a rendőrségi nyomozás is. Az viszont már kiterjedt az épület tulajdonjogára is, de nem tudni, hogy bűncselekmény hiányában vagy esetleg elévülés miatt zárták le. Az ügyészség mindenesetre nem emelt vádat, mondta a polgármester.

Ha közösségi a funkciója, akkor nem lehet fenntartani

Sallai Márton lelkész úgy emlékszik, hogy amikor ő 2008-ban Székre került, mondták neki az akkori presbiterek, hogy az épület az egyházközségé, és ha akarják, akkor az önkormányzat visszaadja az egyház kezelésébe. 

„Akkor azt mondtam, hogy nem kérjük egyelőre, mert nem működött benne öregotthon (bár be volt rendezve: voltak benne ágyak, éjjeliszekrények, konyha, központi fűtés), és nem akartam, hogy az állam, amely támogatta az öregotthon beindítását, rajtunk kérje számon, hogy öt éven keresztül miért nem arra a célra működtetjük, amelyre felújították, vagyis öregotthonként” ‒ magyarázta a lelkész. Idősek ellátására, személyzet fizetésére pedig az egyházközségnek sem volt pénze.

Sallai Márton úgy tudja, az épület korábbi államosítását soha nem vezették be a telekkönyvbe, így az jogilag végig az egyházközség tulajdonában állt. A rendőrség a 2010-es évek közepén folytatott nyomozás során arra kérte, keresse meg az egyházközség rendelkezését arról, hogy az épületet felújítás céljából átadja az önkormányzat kezelésébe. Ő azonban ilyen iratot nem talált.

Közben az egyházközség több mint kétmillió eurót nyert a templom felújítására. A munkálatokat 2013-2015 között végezték úgy, hogy a kivitelező kérésére az egyházközség szállásolta el a munkásokat. Ezért kérték és kapták vissza végül a sosemvolt öregotthon épületét, amit a polgármesteri hivatal előzőleg kiürített.

Öregotthonból családi vállalkozás

Az épület már akkor is statikailag ingatag volt, magyarázta a lelkész. A polgármester szerint statikailag rendben van, csak mivel nem használták, beázott, és emiatt kezdtek repedezni a falak. A lelkész a templomfelújításkor kikérte a statikus véleményét is, aki azt tanácsolta, legjobb volna lebontani az épületet.

Az egyre romló állagú épületet végül mégsem bontották le azután sem, hogy már munkásszállóként sem volt rá szükség. Az egyházkerület nem tudta hasznosítani, magyarázta a lelkész, és Széken egy vállalkozó sem érdeklődött iránta. Így amikor 2022-ben jelentkezett a polgármester fia, hogy kibérelné, kiadták neki. Pontosabban a polgármester családjának újabb cége kapott benne helyet, hogy újabb közpénzekből újabb vállalkozást indítson.

Ifjabb Sallai János 2020-ban vette át az addig építkezéssel foglalkozó Chicibalazs Const Kft-t. 2021-ben átadta édesanyjának, Sallai polgármester feleségének. [Frissítés, 2025. augusztus 7.: Névhasonlóság miatt korábban tévesen tüntettük fel, hogy a polgármester felesége könyvelő volna. A tévedés miatt az érintettek és az olvasók elnézését kérjük.] A cég új profilja szerint papírból és kartonból gyárt majd háztartási termékeket. A termelés beindításához a cég 160 ezer eurót nyert az AFIR vidékfejlesztési alapjából. Ehhez csak tíz százalékos önrészt kellett hozzátennie.

A termelésnek a pályázati pannó szerint legkésőbb 2024-ben kellett volna beindulnia. Az épület 2023 tavaszi ottjártunkkor még romos volt, 2024 nyarára viszont már rendbetették a középső részét, amelynek üvegajtaja mögött feltűnt egy óriási papírtekercs is. Papírból fognak könnyű termékeket gyártani, azt megbírja az épület, válaszolta ifjabb Sallai János, aki szerint az sem gond, hogy az épülethez gyalogos sétány vezet fel. Kamionnal ugyan nem, de kisebb autóval fel lehet hajtani.

Csorba Márton szerint idén sem indult be még a termelés, a telket viszont lezárták. A Csipkeszeg felső részén lakók évtizedek óta az épület melletti ösvényen jártak le a falu központjába. Az épület füves udvarát idén viszont kerítéssel zárták le az ösvénnyel együtt, és megszüntették azt a bejáratott rövidítést. 

Csorbát zavarta, hogy az egyházközség nem hirdette meg az épületet, hanem azt egyből a polgármester családja vehette bérbe. A lelkész szerint folyamatosan kerestek bérlőt, de ifjabb Sallai János azt válaszolta, az épület nem volt meghirdetve. Ő a kolozsvári egyházkerülettel tárgyalt róla, mivel hosszabb időre akarták bérbe venni úgy, hogy a nagyon alacsony bérért cserébe felújítják. Azt végül a lelkésztől tudtuk meg, hogy az egyház 11 évre adta bérbe az épületet havi ötven euróért.

Frissítés, 2025. augusztus 8.: Cikkünk publikálása után megkaptuk az ifjabb Sallai Jánostól magát a bérleti szerződést is, amelyet a Chicibalazs Const kft. kötött a széki egyházközséggel 2021 novemberében. Ebből az derül ki, hogy a havi 200 eurós bérleti díjból ötven eurót fizet a cég az egyházközségnek, a fennmaradó részből pedig, összesen 20 050 euróból vállalja, hogy karbantartja az épületet tizenegy éven át.

Így művelik a föld helyett a pénzt

Az elmúlt három évben a polgármester családtagjainak más cégei is részesültek vidékfejlesztési támogatásban. A nyilvános adatbázis szerint, melynek adatai csak két évig elérhetők a felületen, a polgármester lányának szépségápolási cége 2022-ben 14 ezer eurót kapott azért, mert vidéken működik, miközben abban az évben az összes árbevétele alig haladta meg az ötezer eurót. 

A Tipca Import Export Kft., amely most a polgármester fiáé, 26 ezer euró közpénzt kapott 2023-ban 110 ezer eurós árbevétel mellett. Ezek az összegek egyébként nem ugranak ki a többi széki kft. vidékfejlesztési támogatásai közül: a többségük 14-26 ezer euró között kap.

Frissítés, 2025. augusztus 21.: A Tipca ennél jóval nagyobb közpénztámogatással jelenik meg az AFIR vidékfejlesztési ügynökség 2023-as támogatási listáján, amelyet egy most készülő cikkhez kértünk ki. Eszerint a Tipca Import Export tavalyelőtt 118 680 eurót kapott műanyag bútorelemek gyártásának beindításához. Így érdemes tudomásul venni, hogy 110 ezer euró volt az összes árbevétele abban az évben. Székre 2023-ban 220 ezer euró kifizetés érkezett az AFIR-tól, ennek háromnegyede a polgármester családtagjainak cégeihez.

A polgármester és családja a céges pályázatok mellett egyénileg is jelentős bevételhez jut mezőgazdasági támogatásokból. Sokkal többhöz, mint amennyit a polgármester valaha bevallott. Sokkal többhöz, mint amennyiért bevallottan megdolgoztak. 

Sallai János polgármester pozíciójával járó kötelessége, hogy bevallja és közzétegye a saját és a vele egy háztartásban élő családtagjai vagyonát. A közzététellel nem bajlódott: se az ő, se a helyi tanácsosok vagyonbevallásai nem találhatók meg a község honlapján. Azokat az ANI adatbázisaiból töltöttük le, miközben a választóitól nem reális elvárni, hogy tudják, ott megtalálják ezeket a dokumentumokat.

Vagyonbevallásában a polgármester 2013-ig tüntette fel a gyermekei jövedelmét és ingatlanját, vélhetőleg addig laktak együtt. Utána már csak a saját és felesége fizetését írta be jövedelemként. A mezőgazdasági támogatást pedig csak 2019-től tüntette fel, ráadásul a tényleges összegnél jóval kevesebbet: évi 10 ezer lejt, 2023-ra pedig 16 ezer lejt.

Ezért kikértük az APIA kifizetési ügynökségtől az évenkénti mezőgazdasági támogatást, amit Sallai János 2007-től kapott, a családtagjai támogatását pedig 2015-től. A polgármester 2007-2023 között összesen 553 ezer lejnyi fizetést vallott be, és 46 ezer lejt mezőgazdasági támogatásként. Valójában viszont ebben az időszakban 170 ezer lejt kapott az APIA-tól, a bevallott összeg közel négyszeresét. 2013-14-ben például majdnem annyit, mint amennyi az akkori évi fizetése. Eközben 14 hektárnyi területet tüntetett fel a sajátjaként. 

Szűk családjával együtt 2015 óta összesen 700 ezer lejt kapott mezőgazdasági támogatásként. Családtagjai a polgármesterhez hasonlóan jól kerestek „gazdálkodással”: a felesége 122 ezer, a lánya 175 ezer, a fia 224 ezer lej mezőgazdasági támogatást kapott a 2015-2023-as időszakban. Beházasodni is érdemes a Sallai családba: a polgármester veje, Pap Zsolt évek óta az alpolgármester tanácsnoka. És persze ő is kap évi 30 ezer lej mezőgazdasági támogatást legalább 2022 óta.

Hobbigazdáknak nem hobbi pénz

Összevetettük a szűk család által 2022-23-ban kasszírozott támogatások fejenkénti átlagát annak átlagával, hogy a széki magánszemélyek mennyit kaptak ugyanebben az időszakban. A családtagokra 53 ezer lejes, a falu lakosaira 37 ezer lejes átlagos agrártámogatás jött ki két évre. (A cégek támogatásait nem számoltuk ide.)

Ennél még nagyobb gond, hogy olyan személyek jólétét támogatja busásan az állam az agráralapokból, akik bizonyíthatóan nem gazdálkodásból élnek. Maga Sallai 33 éve polgármester, a gyermekei más profilú vállalkozásokat vezetnek, a felesége reménybeli papírtermék-gyártó, illetve betegnyugdíjas ‒ a férje legutóbbi vagyonbevallása szerint.

Az ifjabb Sallai János egyértelmű nemmel felelt a kérdésre, hogy bármelyikük életvitelszerűen gazdálkodna. Azt mondta, a családtagoknak csak pár hektárjuk van és csak háztáji gazdaságuk, nagybani termeléssel és állattenyésztéssel nem foglalkozik egyikük sem.

Sallai polgármester az interjú során megpróbálta azt a látszatot kelteni, hogy ő és a felesége valamiféle hobbigazda, aki délutánonként pár órát kint dolgozik a földjein. De azt is mondta, hogy „nem nagyon termelünk”. Az összegek nagyságát, amellyel akkor szembesítettük, végül azzal indokolta, hogy ezek zöme úgynevezett pillangós támogatás. 

Szárnyaló összegek

Bár a pillangós támogatás mesebeli kifejezésnek tűnik, nagyon is valóságos és vaskos támogatást takar. Mint kiderült, Szék környékének egy része is beleesik a hangyaboglárka (kék lepke, Maculinea) védett övezetébe. A ritka lepkefaj csak vegyszermentes és minél érintetlenebb réteken, kaszálókon él. Hogy ezeket minél kevesebbszer bolygassák, a román állam a standard szántók, kaszálók támogatásának akár a négyszeresét is kifizeti azoknak, akiknek a magán vagy bérelt földje ilyen területre esik. Ezeken a területen csak meghatározott időszakban szabad kaszálni, de a polgármester szerint le kell takarítani róla a cserjéket.

A kaszálók megszabadítása a bokroktól úgy került szóba, hogy megkérdeztük, hogy a valós támogatásnak, amelyet személyesen ő kapott, miért csak a negyedét vallotta be tavalyig. „Nem hiszem… Kifelejtettem volna?” „Nem tudom. Utánanézek.” „Amit kaptam, azt fel szoktam tüntetni.” Miután túlestünk ezeken a hitetlenkedő és tagadó körökön, Sallai azt mondta, azt hitte, csak azt az összeget kell beírnia, ami a kaszálók letakarításának költségén felül fennmarad.

Elmagyaráztuk neki, hogy az űrlapon a bevételt kell feltüntetnie, nemcsak a belőle származó nyereséget, de ő ezt vagyonbevallások gyakorlott kitöltőjeként kellene hogy tudja. Mindenesetre az, hogy egyáltalán szóba hoztuk az átláthatóságot, pozitív következménnyel járt: a 2024 végi vagyonnyilatkozatában már 66 ezer lejes APIA-támogatást tüntetett fel.

Az átláthatóság a választások megrontója?

Azt az ígéretét azonban még nem tartotta be, hogy a széki adminisztráció minden olyan dokumentumát nyilvánosságra hozza a község honlapján, amit számára a közigazgatási törvény előír. Ilyen lenne például 

• a saját, a tanácsosok és a jegyző vagyon- és érdeknyilatkozata; 
• a helyi tanács üléseinek napirendi pontjai, határozattervezetei, határozatai és az ülésekről készült jegyzőkönyvek;
• a szakbizottságok üléseinek napirendje és időpontja, hogy azon is részt vehessen a községből, aki akar;
• polgármesteri rendeletek, építkezési engedélyek;
• a hivatali személyzet bértáblája;
• a költségvetés tervezete és az elfogadott költségvetés.

Mindez évekre visszamenően, hogy bárki: helyi lakos, kivándorolt széki, újonnan beköltözött lakos, politikai támogató és politikai ellenfél, sőt újságíró is vissza tudja követni, ki mit mondott, döntött és tett az adott közösség ügyeiben, vagyonával. A honlapon jelenleg csak tavalyi és tavalyelőtti morzsák találhatók ezekből, azok sem feltétlenül logikusan elrendezve. Így aztán mindenki nagyjából a polgármester szóbeli közléseire van utalva.

„Tudok róla, nem az, hogy nem tudok róla, hogy nem működik. Kérdeztem kétszer-háromszor is, hogy te, rakjátok, csináljátok? Ne legyen nekem ebből gondom, hogy nem így, nem úgy. Vannak hiányosságok, de ki fogjuk javítani, az biztos. Tehát nem az a tervem, hogy ne látszódjon, hogy mind mondják vagy gondolják, hogy eltüntettünk vagy el akartuk tüntetni, ez nem igaz. […] nem az a cél, hogy ne legyen tiszta s transzparens minden” ‒ válaszolta a polgármester, amikor azzal szembesítettük, hogy míg korábban fenn volt pár évnyi helyi határozat és jegyzőkönyv a község honlapján, 

2024 elejére teljesen kiürült a honlap, minden dokumentumot levettek.

Legalább három ok miatt nem volt hiteles már akkor sem a polgármester fogadkozása. Tudtuk, hogy helyi politikai riválisai már nyolc éve is külön adatigénnyel próbáltak hozzájutni a tanácsülések jegyzőkönyvéhez, ami alapból nyilvános kell hogy legyen. Ráadásul a polgármester ezt nagyon átlátszó indokkal utasította el. Utána kezdte el a hivatal közzétenni a jegyzőkönyveket.

Tudtuk azt is, hogy Sallai János és az általa vezetett polgármesteri hivatal az interjúnk előtt pár héttel felszólítást kapott a Kolozs megyei prefektustól, hogy a község jegyzője tegyen eleget a törvényes kötelezettségének, és hozza nyilvánosságra az önkormányzat és a hivatal dokumentumait a község honlapján. Kérdésünkre a prefektúra elárulta, hogy ehhez a kötelezettséghez a közigazgatási törvény sajnos nem társít semmilyen szankciót. 

Az információs törvény 2022-es módszertana még több dokumentumtípust sorol fel olyanként, amelyet eleve nyilvánosságra kell hozni a hivatal honlapján. Ez a törvény legalább lehetőséget ad a polgároknak, hogy bepereljék azt a közintézményt, amely nem szolgáltatott információt számukra. Viszont továbbra is a hivatal vezetőjétől függ, hogy indít-e fegyelmi eljárást az ellen az alkalmazott ellen, aki nem hozta nyilvánosságra vagy nem küldte el a kérelmezőnek a kért dokumentumokat.  

Azt pedig a közbeszerzési adatbázisból tudtuk, hogy a tavalyi önkormányzati választások előtt három hónappal a széki polgármesteri hivatal egy marosvásárhelyi céget bízott meg azzal, hogy frissítse a község honlapját. Se az erre szánt 934 lej, se a prefektusi felszólítás nem ösztönözte túlzottan a munkát, fél évvel később a honlap még mindig teljesen üres volt. Idénre megújult a honlap, de jóval kevesebb rajta a hivatalos dokumentum, mint a tavalyi kiürítés előtt.

A polgármester a Facebookon kommunikál a lakosokkal, a SIC Info oldalon tesz közzé néhány közérdekű információt. Rendszeresen meghirdette a tanácsüléseket, de a döntésekről már nem számolt be. Viszont az évi költéseket és a tervezett költségvetés tételeit közérthető módon szokta itt ismertetni. A konkrét be- és kifizetésekről már nem számol be, pedig néhány vaskosabb tétel mögött érdekes, sőt családi összefüggések is meghúzódnak. 

Pénztenyésztés a községi legelőkön

A széki büdzsé egyik bevételi forrása a községi legelők bérbeadása. Több magánszemély és cég is foglalkozik állattenyésztéssel, közülük mintegy kéttucatnyian állattartó szövetkezetbe tömörültek. A szövetkezetet azért hozta létre 2013-ban Dániel Gergely Márton, mert akkor már licitálni kellett a községi legelőkre. Ő nagygazdaként ellicitálta mindet, de nem volt szüksége mindre, és nem is akarta magára haragítani a többi tenyésztőt, magyarázta megkeresésünkre. 

Viszont be kellett vennie olyanokat, akikről tudta, hogy nem tartottak állatokat, különben a polgármesteri hivatal nem kötötte volna meg a bérleti szerződést a szövetkezettel. A szövetkezetet arra használták, mondta el teljesen nyíltan Dániel, hogy felvegyék vele az APIA-szubvenciót, abból fizették a legelők bérleti díját. Dániel 2016-ban szállt ki, nem viselte jól, hogy a többi tag zsémbel, miközben ő addigra rendbe tette a legelőket és a szövetkezetet is.

Akkortól szigorított az APIA is a támogatási feltételeken: a juhok egy részét át kellett helyezni szövetkezeti tulajdonba, hogy maga a szövetkezet is gazdálkodjon, ne csak felvegye az állami támogatást. 2016-17-ben fel is tűnik egy minimális üzleti forgalom. Gazdálkodásnak viszont azóta nincs nyoma. A nyilvános mérlegekből látszik, hogy a szövetkezet azóta évente 200-400 ezer lejes bevételre tesz szert zéró üzleti forgalom mellett. 

Vagyis a szövetkezet nem ad el se állatot, se tejterméket, a bevétel zömét vagy egészét az állami szubvenció jelenti. A bevétel fele-harmada pedig megmarad profitként. [Frissítés, 2025. augusztus 7.: Névhasonlóság miatt ennél a résznél korábban tévesen tüntettük fel, hogy a szövetkezet pénzügyeit a polgármester felesége könyvelné. A tévedésért az érintettek és az olvasók elnézését kérjük.]

Filep Sándor 2017 óta vezeti a szövetkezetet. Bárányokat adnak el, mondta, de gyenge a forgalom, gyenge a szövetkezet, magyarázta. Azt nem tudta megmondani, hogy az eladásaik miért nem látszanak a könyvelésben. Azt megerősítette, hogy most csak olyanok tagjai a szövetkezetnek, akik valóban tartanak állatokat.

Betonbiztos vállalkozás közpénzből

Filep Sándor nemcsak állattenyésztő, hanem építkezési vállalkozó is. Több cége is szép összegekre szerződött a polgármesteri hivatallal. A patakmeder vízügyi engedély nélküli kibetonozására például másfél millió lejt kapott 2020 és 2022 között, ahogy ezt jeleztük az engedély nélküli beruházásokat feltáró cikkünkben. 

Azt mi magunk is láttuk, hogy a mederbetonozáson még azután is dolgozott a cége, hogy a vízügyi hatóság leállította a munkálatot, de még nem állította ki az árvízvédelmi engedélyt. A gyanúnkra, hogy az egyik házát engedély nélkül építi, mivel nem láttunk tájékoztató pannót az építkezésen, azt válaszolta, hogy már három éve dolgozik annak a háznak az újjáépítésén, és biztos menet közben tűnt el a tábla.

Összevetettük két cégének, a Filbetonnak és a Beton Filnek a nyilvános mérlegeit a közbeszerzési portálon található adatokkal. Ezekből az látszik, hogy Filbeton Sic Construct Kft. évi bevétele 2019 és 2023 között rendre kisebb, mint a közbeszerzéseken elnyert összegek. Nagy valószínűséggel állítható, hogy az önkormányzati munkákon kívül nem volt más megrendelése. (Azoknak az árát nem mindig abban az évben fizették ki, amelyikben a cég elnyerte, innen az eltérés.) A Beton Fil jóval kisebb árbevételű cég, ott nem látszott ilyen egyértelmű összefüggés.

Az állattenyésztő szövetkezet egyik vezetőségi tagja Zsoldos András is. Az ő Zsoldos Farm nevű cége idén mintegy 150 ezer lej értékben szerződött a polgármesteri hivatallal különböző földmunkákra, derül ki a közbeszerzési portálról.

Meg kellett támasztani, mégis nyomozzák

Sallai János polgármester bevallotta, azért szeret Filep Sándorral szerződni, mert olcsón dolgozik, és nem kér előleget. Filep Sándor azt mondta, a polgármesteri hivatal kifizetett neki minden munkát, amit leszerződött. Sallai viszont azzal akarta illusztrálni, mennyire vigyáz a közpénzre, hogy nem fizette ki teljesen azt a kis támfalat, amely tartja a csúszni akaró földet a sétányon, amely a sosemvolt öregotthonhoz vezet, ahol most elméletileg a felesége cége működik.

Filep Sándor cégei több beton- és kőtámfalat, valamint parkolót építettek Széken az elmúlt öt évben. Senki nem kérdőjelezi meg, hogy szükség volt parkolókra a templomok, parókiák közelében, a református parókia körüli támfal miatt azonban nyomozás indult. Csorba Márton azért tett feljelentést, mert szerinte az önkormányzat magánterületen ruházott be közpénzt.

A régebbi támfal folyamatosan repedezett és veszélyessé vált, magyarázta Sallai Márton lelkész. A megyei út a református templom és a parókia között kanyarog fel Szék központjában, ahol a parókia pár méterrel magasabban fekszik az út szintjénél. A támfal a parókia alatti talajt tartja, hogy ne zúduljon rá a megyei útra, legalább száz méteren keresztül.

Az egyházközségnek nem volt pénze kicserélni az omladozó támfalat, de a presbitérium és a helyi tanács közös tagjain keresztül az önkormányzat megüzente, hogy megépíti közpénzből a támfalat, amennyiben az egyházközség ezt kérvényezi, és ha beljebb építheti 2,5 méterrel, hogy parkolót alakítsanak ki a hívek számára.

Sallai Márton az erről szóló egyházközségi iratokkal ment be kihallgatásra a DNA-hoz. 2022 nyarán még folyt a nyomozás, de azóta semmilyen értesítést nem kapott róla. Megkeresésünkre a DNA azt írta, az ügyet átadta a szamosújvári ügyészségnek, amely viszont erről sem adott tájékoztatást.

Csorba Márton évek óta rá van szállva, 

mert hiába akart polgármester lenni, nem választották meg, mondja Sallai polgármester minden hatósági ügynél, amelyet felvetettünk. Az ifjabb Sallai János és Filep Sándor is azzal vádolta Csorbát, hogy irigységből gáncsol minden fejlesztést. 

Az ifjabb és az idősebb Sallai mással is vádolja az MPP széki alapemberét, de visszakérdezésünkre, hogy ha ezek köztörvényes ügyek, akkor miért nem jelentik fel, csak azt ismételgetik, hogy akkor folyamatosan Csorbával kellene foglalkozniuk. Csorba szerint kitalálnak és híresztelnek róla dolgokat, amiket nem tudnak bizonyítani.

Ad neki Csorba elég munkát, mondja Sallai polgármester, hisz több nyomozáshoz is elő kellett keressen iratokat, amelyeket a hivatal hol visszakap a rendőrségtől, ügyészségtől, hol nem. Azt mondja, a hatóságok őt sem értesítik, ha olyan ügyet zárnak le, amelyben neki nincs büntetőjogi minősége.

„Nem az a fajta ember vagyok, aki állandóan azon gondolkodik, hogy na most már ezt feljelentem, azt feljelentem. Lehet, hogy eljön az ideje. És biztos el fog jönni az ideje, mert ezzel foglalkozik már harminc éve” ‒ mondta Csorbáról és a saját szándékairól a polgármester. 

A te kecskéd is mindig zöldebb!

Csorba egyébként kismillió ügyben tartja sárosnak a polgármestert. Itt csak azokról írtunk, amelyekben valóban megkérdőjelezhető, ahogyan a polgármester kezeli a közpénzt és más közvagyont, és amelyekről hivatalos, illetve más helyi forrásoktól is tudtunk tájékozódni. 

Ugyanígy jártunk el Csorba Mártonnal szemben is, akinek egy adócsalásos és egy közpénztartozásos ügyét is említette a polgármester.

Sallai Jánossal ellentétben Csorba Márton mindkettőt részletesen elmesélte. Az áfacsalási ügyben másfél év felfüggesztetett kapott, mert a könyvelője fiktív számlákat folyatott át azon a nyolc cégen, amelynek dolgozott, köztük a Csorbáén is, a végén pedig visszaigényelte az áfát. Erről egyik cégvezető sem tudott, mesélte Csorba, de ki kellett fizetniük a büntetést, mert egy cégvezető mindenért felelős, ami a cégében történik, mindenről tudnia kell. Ennek a pernek minden tárgyalására beült a polgármester ügyvédje, jegyezte meg Csorba Márton.

A másik ügy akkor indult, amikor Csorba még helyi tanácsos volt. Sallai szerint sokat hiányzott, ezért kitették a tanácsból. Csorba azt mondja, azért nem ment el az ülésekre, mert akkoriban még nem küldték el nekik előre a napirendi pontokat sem, nem tudta, hogy miről kell döntenie, amikor odamegy. A tanács megszavazta, hogy kitegyék, ő pedig bíróságon támadta meg ezt a határozatot.

A pert Csorba elveszítette, így a hivatal perköltségét is ráterhelték, amit ő azóta sem hajlandó kifizetni, mert igazságtalannak tartja a döntést. Azt mondja, ha kell az a pénz a hivatalnak, indítson végrehajtást ellene, amit eddig a hivatal nem tett meg.

Ezzel együtt Csorba Márton is minden év augusztus 24-én ott ünnepli a Bertalan-napot a széki emlékműnél a polgármesterrel, a helyi tanácsosokkal és az RMDSZ megyei vezetőivel együtt.

Az ünnepi beszédek természetesen az újrakezdésről szólnak, mert ugyan Bertalan napkor dúlták fel Széket a tatárok 1717-ben, és szinte minden lakosát megölték, de utána talpra tudott állni a közösség többek között a talpa alatti só kitermelésével. Hogy azzal a morális válsággal hogyan tud szembenézni és talpra állni, amit nem külső ellenség, hanem saját vezetőinek a döntései okoznak, arra a büszke széki közösségnek még ezután kell választ adnia.

Nyitókép: Sallai János polgármester beszédet mond a Bertalan-napi ünnepségen. Fotó: Szabó Tünde

A cikk a 2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj keretében készült.

The post Minden nyomozás lepattan Szék örökös polgármesteréről appeared first on Átlátszó Erdély.

A KMDSZ közel két éve jelentette fel sikkasztásért Örmény Márkot, a diákszövetség akkori pénzügyi felelősét. A KMDSZ ezt idén januárban ismerte el először a nyilvánosság előtt. Az ügyészségtől  megtudtuk, a kár értéke közel 333 ezer lej. Ez a KMDSZ egy évnyi átlagos költségvetése.

Arról, hogyan ürítette ki a kasszát a szervezet egyik vezetője, hogyan sikerült utána feltölteni, és mit tesznek azért, hogy ez máskor ne fordulhasson elő, a KMDSZ azóta is hallgat. Miközben diákok ezrei fizetik be a rendezvények részvételi díját, cégek és állami pályáztatók támogatják a diákszövetséget.

Örmény Márk egy évig a Sapientia kolozsvári Hallgatói Önkormányzatát is vezette, a HÖK-öt azonban nem károsította meg.

A KMDSZ a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók érdekképviseleti és kulturális szervezete. Közvetlenül a rendszerváltás után alakult meg, 34 éve szervezi a diákéletet és képviseli a kisebbségi magyar érdekeket a kolozsvári felsőoktatásban. Legnagyobb rendezvényei az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia, az évente 2-3 ezer fiatalt megmozgató Diáknapok, a Téli Majális, valamint a különböző nyári és téli táborok, szakmai találkozók. A KMDSZ mindig a közéleti szocializáció egyik fontos terepe is volt: elnökei közül sokan lettek politikusok, vállalkozók vagy civil szervezeti vezetők.

A KMDSZ átláthatóságának és érdekképviseletének hiányosságait kolozsvári diákok véleménycikkben tették szóvá 2023 végén az Új Szem társadalomkritikai portálon. Az itt megfogalmazott bírálatok egy részére Hatos Attila KMDSZ-elnök mandátumzáró videóinterjúban reagált – a cikk említése nélkül.

A legtöbb konkrétum január közepén derült ki a Miközöd?! erdélyi közéleti podcastben, ahol Kiss Anna a KMDSZ leköszönő elnökét és az említett véleménycikk egyik szerzőjét ültette mikrofon elé. Bár pletykák korábban is terjedtek, nyilvánosan először ebben a podcastben hangzik el, hogy a szervezet vezetőtanácsának egyik volt tagja jelentős mennyiségű pénzösszeggel rövidítette meg a KMDSZ-t, amiért feljelentették. A tényt Hatos ugyan elismerte, de ennél több információt a jogi eljárásra hivatkozva nem osztott meg.

Egy lakás ára tűnt el a KMDSZ-ből

Ekkor kezdtünk utánanézni az ügynek. Adatigénylést küldtünk négy különböző állami szervhez, és beszélgettünk olyan, névtelenséget kérő forrásokkal, akik valamelyest rálátnak a KMDSZ egy-egy szegletére. Átnéztük az interneten fellelhető anyagokat, többek között a 2020 őszén online közvetített KMDSZ-közgyűlést, ahol Örmény pénzügyi beszámolóját is láthattuk. Örmény HÖK-elnökségéről is érdeklődtünk. 

A KMDSZ rovására elkövetett sikkasztás miatt 2022 óta zajlik a nyomozás, tudtuk meg a kolozsvári ügyészségtől. A gyanúsított Örmény Márk, a vezetőtanács pénzügyekért, majd ügyvezetésért felelős volt tagja. Örmény a gyanú szerint több alkalommal jelentős mennyiségű pénzösszeget és javakat tulajdonított el a diákszövetség vagyonából. Az ügyészség az okozott kár értékét 332 859 lejre, megközelítőleg 70 ezer euróra teszi. 

Ennyi pénzből kényelmes lakást lehet vásárolni a Kolozsvárral szomszédos településeken. Ahogy a diákszövetség nyilvános mérlegeiből kiderül, a közel 333 ezer lej több, mint a KMDSZ hivatalos büdzséje bármelyik évben Hatos Attila mandátuma alatt:

A 2022 tavaszán megrendezett Madarasi Sítábor előtt merült fel a gyanú, hogy Örmény Márk több ezer euróval rövidítette meg a KMDSZ-t, mondta a neve elhallgatását kérő egyik forrásunk. Ekkor jöhetett rá a KMDSZ, hogy az egyesület számlájáról korábban is emeltek le jogtalanul összegeket különböző értékben. És ekkor tűnt el Örmény Márk a kolozsvári diákéletből is. 

A diákszövetség 2022 áprilisában etikai panasszal élt a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán, tudtuk meg az egyetem sajtóirodájától. Örmény Márk 2020 decemberétől 2022 elejéig a Sapientia kolozsvári Hallgatói Önkormányzatának elnöki tisztségét is betöltötte.

Kolozsvári diákszervezetek élén

Örmény Márk két kolozsvári egyetemre is járt, és két diákszervezetnek is a legfelső vezetéséhez tartozott. 2018 őszétől területfejlesztést tanult a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. 2020 őszétől a Sapientia EMTE diákja is volt két tanéven át, amíg az egyetem ki nem zárta – közölte a Sapientia sajtóirodája. 

Örményt először a 2019-2020-as tanévre választották meg a KMDSZ vezetőtanácsának pénzügyekért felelős tagjának. Ekkor új elnök, új csapat vette át a KMDSZ vezetését, és a csapat mind a nyolc tagját beírták 2020 tavaszán az egyesület bírósági irataiba. 

A 2020 végén online tartott közgyűlés úgy szavazta meg Örmény Márk pénzügyi beszámolóját, hogy abban egyetlen szám sem hangzott el. 

A következő két évben Örmény felelt a teljes ügyvezetésért. A hivatalos egyesületi regiszter szerint pedig továbbra is Örmény felelt a pénzügyekért, biztosan hozzáfért a diákszövetség számlájához.

2021 szeptemberétől azonban a bírósági iratokban háromtagúra csökkentették a vezetőtanácsot. Ezt a legszűkebb kört Hatos Attila elnök, Örmény Márk és Antal Erika alelnök alkotta. 

2023 októberében Örmény Márkot kizárták a szervezetből, Antal Erika pedig visszavonult. Helyüket László Petra és Simon István Róbert vette át. A 2023. novemberi tisztújításon László Petrát választották a KMDSZ elnökévé.

Örmény Márkot már KMDSZ-esként választották meg – először 2020 decemberében – a Sapientia kolozsvári Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) elnökévé. Az elnökségbe tartozó pénzügyi felelős viszont nem fért hozzá a HÖK bankszámlájához, nyilatkozta az Átlátszó Erdélynek mindkét akkori pénzügyi felelős. 

A HÖK-ből pénzt nem vitt el, de a tanulópénzt megfizették

A két fiatalember, aki egymás után, Örmény Márk elnöki mandátuma során vállalt pénzügyi felelősi pozíciót a HÖK vezetésében, azért kérte, hogy név nélkül nyilatkozhasson, mert nem szeretné, ha a neve Örmény Márkéval egy szövegkörnyezetben jelenne meg nyilvánosan. Az első ráadásul annyira csalódott az intézményes diákéletben, hogy nem szeretné a nevét újra összekötni ezekkel a diákszervezetekkel. 

Őt Örmény azzal kérte fel pénzügyesnek, hogy néhány Communitas-pályázaton kívül egyéb dolga nem lesz. Az illető azért csatlakozott a HÖK elnökséghez, mert már középiskolásként szervezeti tapasztalatot szerzett, változtatni szeretett volna azokon a dolgokon a HÖK-ben, amelyekről látta, hogy nem működtek jól, és szerette volna fellendíteni az egyetemi diákéletet. 

Több nézeteltérése is volt Örménnyel, akire erős személyiségű elnökként emlékszik vissza: „mondhatni manipulatív hatással” bírt az elnökség tagjaira, mondta az Átlátszó Erdélynek. „Mindenki őt pártolta, senki egy mukkot nem szólt, vagy senki nem szeretett volna változtatni semmin azért, mert Márk nem szeretett volna” – nyilatkozta. Kiábrándult attól, hogy az elképzeléseit nem tudta átvinni, ezért egy félév után kilépett a csapatból, és teljesen visszavonult a szervezett diákéletből. 

A helyét átvevő új pénzügyest sem avatta be Örmény a szervezet anyagi ügyeibe az illető többszöri kérése ellenére sem. Örmény azzal hárította el, hogy ő még kezdő, és tanulnia kell. Elgondolkodtatta az, hogy Örmény mindenkit igyekezett távol tartani a pénzügyektől, és hogy egyáltalán felmerült, tekintsék érvényesnek a 2021. decemberi tisztújítást. Örmény újraválasztása ekkor nem lett volna jogszerű, mert nem gyűlt össze a szükséges kvórum. 

A tisztújítást így a 2022. január 6-i rendkívüli közgyűlésre halasztották. Rendkívüli közgyűlésen a szavazás már a résztvevők számától függetlenül is érvényes. A két HÖK közgyűlés között a pénzügyes fejében megfordult ugyan, hogy teljesen új elnökséget alapítson, de – akárcsak elődje – nem érezte az elnökség tagjaiban az ehhez szükséges támogatást. Elmondása szerint az elnökség nagyjából felének nem volt kifogása az ellen, ahogy az elnök vezette a szervezetet. 

Örmény Márkot így újraválasztották a HÖK elnökévé. Elnökként január közepén még megnyitotta a Sapixel fotókiállítást, majd valamikor februárban vagy március elején hirtelen eltűnt a kolozsvári diákéletből. Így érzékelték az eltűnését azok, akik nem láttak rá közvetlenül az ügyre. Ezt ugyanis sem a KMDSZ, sem a HÖK nem hozta nyilvánosságra.  

Örmény eltűnése után két-három héttel levélben mondott le a HÖK elnöki tisztségéről, tudtuk meg a pénzügyekért felelős vezetőségi tagtól. Jogásszal egyeztetve arra jutottak, hogy az addigi alelnök, Siklodi Lilla vegye át az elnöki tisztséget a tanév második félévére. Siklodi Lilla elutasította a megkeresésünket arra hivatkozva, hogy a HÖK-öt nem érte anyagi kár, az új csapatot pedig az alapszabályzat szerint választották meg. 

Örmény Márk nem tulajdonított el pénzt az egyesület számlájáról, mindössze néhány pályázatuk elszámolását kellett pótolni, nyilatkozta az akkori elnökség pénzügyes tagja. Emiatt nem is tettek feljelentést. Örmény Márk sem a HÖK-öt, sem az egyetemet nem károsította meg, erősítette meg a Sapientia sajtóirodája.

„Kezdők voltunk, azt láttuk helyesnek, ha csendesen rendezzük ezt az átmenetet. Fontos körülmény, hogy ekkor a Covid online időszak utáni első offline oktatási évben vagyunk, a HÖK és diákélet eleve nagyon csendes volt, így inkább a programokat szerettük volna a diákok közbeszédének tárgyává tenni az ügy helyett. A háttérben pedig pótolni az elszámolásokat. Akkor így láttuk, két évnyi tapasztalattal később, ma, már másképp látom. Mondhatnám, ez az eset nem kis tanulópénz volt”

– nyilatkozta az Átlátszó Erdélynek a pénzügyekért felelős elnökségi tag.

Az egyetem vezetése tanévente 15 ezer lej kari keretet biztosít a HÖK számára, emellett a szervezet kisebb pályázatokból szervezi a programjait, tudtuk meg a pénzügyestől. A HÖK nyilvános mérlege szerint az évi büdzséje tízezer és harmincezer lej között mozog.

„Az egyetem által a kari hallgatói önkormányzatok támogatására szánt összeget a kari költségvetések tartalmazzák, melyet az egyetemi költségvetés keretében a Szenátus hagy jóvá. Az intézmény által biztosított HÖK támogatások kezelése a kari gazdasági igazgatóságokon történik, azok felett a hallgatók közvetlen módon nem rendelkeznek, és azok elszámolása minden évben maradéktalanul teljesül” – közölte a Sapientia sajtóirodája.

Állami intézménynél dolgozott, céget alapított

Örmény a KMDSZ-es időszaka alatt, 2021-ben az akkor RMDSZ-es vezetésű Ifjúsági és Sportminisztériumnál is tevékenykedett. Tavaly ezt a minisztériumot felszámolták, ma már Országos Sportügynökség néven működik. Azt nem sikerült megtudni, hogy Örmény alkalmazottként dolgozott-e az állami intézménynek, a sportügynökség ugyanis személyes információk védelmére hivatkozva megtagadta a választ az ezt firtató kérdésünkre. Örmény RMDSZ-es kapcsolatai még korábbiak, 2016-ban tagja volt Kereskényi Gábor polgármester szatmári kampánycsapatának.

Örmény Márk céget is alapított 2020 novemberében. Az Odiarike Path SRL a cégadatbázis szerint postai és kézbesítő szolgáltatásokat nyújt, és még működik. Nyilvános mérleget csak 2020-ra nyújtott be, eszerint ötezer lejes árbevételből 640 lej profitot termelt.

Omerta Örmény és a pénz körül

A KMDSZ az elmúlt egy-két év során pótolta a költségvetéséből eltűnt pénzt úgy, hogy közben egyetlen nagy rendezvénye sem maradt el. Ezt Hatos Attila leköszönt elnök mondta el a Miközöd?! podcastben egyféle mentségként arra, hogy a nagy értékű sikkasztást elhallgatták a kolozsvári diákság elől. 

Azt azonban itt sem árulta el, ki vagy mi fedezte a költségvetési lyuk befoltozását. Vagy azt, hogyan tudtak pénzügyi tranzakciókat lebonyolítani úgy, hogy a hivatalos adatok szerint az egyesület 2022 szeptembere óta pénzügyileg inaktív. 

Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy 2022-ben miért lett hirtelen 12 alkalmazottja a KMDSZ-nek úgy, hogy előtte hosszú évekig egy sem volt. Ahogy arra is, hogy Hatos Attila milyen céllal hozott létre egy hasonló nevű szervezetet 2023 tavaszán, a Kolozsvári Magyar Ifjúsági Egyesületet.

Megkeresésünket Hatos Attila volt és László Petra jelenlegi elnök is elutasította: nem nyilatkoznak, amíg zajlik az eljárás Örmény Márk ellen. Bár közöltük velük, hogy nem csak közvetlenül a büntetőügyről tennénk fel kérdéseket, további választ nem kaptunk. 2018-ban már történt egy hasonló eset, amikor betörtek a diákszervezet irodájába, ekkor a KMDSZ nem zárkózott el a nyilvánosság elől. 

Más KMDSZ-es szereplőket is próbáltunk megszólaltatni, de a diákszövetség egyik döntéshozója sem válaszolt. 

Természetesen Örmény Márkot is igyekeztünk elérni, de őt mintha elnyelte volna a föld. A telefonszáma nem csöng ki, az e-mailt nem nyitotta meg, a Facebook-profilján pedig megállt az idő. Utoljára a KMDSZ-es és HÖK-ös tartalmakat posztolt, még mielőtt felmerült volna a sikkasztás gyanúja. Meg nem erősített információk szerint külföldön él. 

A KMDSZ vezetése érdemben egyszer sem szólalt meg az ügyről nyilvánosan. A nyomozás másfél éve tart, és nem látszik, mitől zárulna le gyorsan, a KMDSZ viszont addig nem hajlandó válaszolni a kérdésekre. Amennyiben a KMDSZ volt és jelenlegi vezetői meggondolnák magukat, válaszaikkal frissítjük a cikket. Ezekre a kérdésekre várunk válaszokat: 

Örmény Márktól:

1. Mi volt a konkrét feladatod 2019-2022 között a KMDSZ pénzügyi felelőseként?
2. Milyen jogosultságokat kaptál ahhoz, hogy el tudd végezni ezeket a feladatokat? 
3. Konkrétan mettől meddig volt hozzáférésed a KMDSZ bankszámlájához, bankszámláihoz? 
4. Egyik forrásunk szerint csak neked volt hozzáférésed a bankszámlához. Ez igaz? Ha nem, rajtad kívül kinek volt még hozzáférése az egyesület bankszámlájához?
5. Az egyes kifizetéseket kinek, kiknek a (szóbeli vagy írásos) utasítására vagy engedélyével hajtottad végre? Ki tudott még arról, hogy mikor milyen kifizetéseket eszközöltél a KMDSZ számlájáról?
6. Ki volt az, aki a KMDSZ-közgyűlések közötti időszakban ellenőrizte a munkádat?
7. Meglepett, hogy a KMDSZ 2020. novemberi, online közgyűlésén anélkül fogadták el a pénzügyi beszámolódat, hogy konkrét számokat említettél volna? Ez így történt a 2021-es közgyűlésen is?
8. A Facebook-profilod szerint 2021 májusától dolgozol az Országos Sportügynökségnél. Milyen beosztásban dolgozol/dolgoztál ott? Ez fizetett munkakör (volt)?
9. 2022-ben a Kolozsvári Magyar Diákszövetség feljelentett sikkasztásért. A KMDSZ-t ért kárt 332 859 lejben (közel 70 ezer euró) állapították meg. A gyanú szerint ennek egy részét pénzben, másik részét értéktárgyakban tüntetted el. Konkrétan mennyi ebből a pénz, és melyek ezek az értéktárgyak?
10. Úgy tudjuk volt egy vállalkozásod, ahol termékeket vettél és adtál el. A KMDSZ számláján keresztül is folytattál ilyen tranzakciókat? 
11. Az ügyészség már gyanúsítottként kezel téged az ügyben, meg kellett kapnod az erről szóló hatósági értesítést. Mikor és hol kaptad kézhez? Már előtte tudomást szereztél a feljelentésről és a nyomozásról? Ha igen, mikor és hol?
12. Még hozzáférésed volt a KMDSZ bankszámlájához, amikor megtudtad, hogy feljelentettek, vagy hogy fel fognak jelenteni?
13. Mit ró fel neked a KMDSZ és az ügyészség: hogyan tüntettél el majdnem 333 ezer lejt a KMDSZ vagyonából?
14. Mihez kezdtél ezzel a pénzzel? Visszafizetted-e, és ha igen, a teljes összeget vagy egy részét? Ha egy részét, akkor pontosan mennyit?
15. Az ügy hatására kizártak a KMDSZ-ből, új elnök lépett a helyedbe a HÖK-ben, az egyetemről is távoztál. Az egyetemről eltanácsoltak vagy önként hagytad ott?
16. Információim szerint csak 2023 őszén tettek ki hivatalosan a KMDSZ-ből. Miért csak akkor, mit tudsz erről?
17. 2020-től 2022 februárjáig a HÖK-nek elnöke vagy. Miért te foglalkoztál a pénzüggyel, a pénzügyi felelős helyett?
18. Hogyan érint téged most a nyomozás: behívott már az ügyészség vallomást tenni? Ha igen, mikor?
19. Hol élsz most? Dolgozol? Tanulsz? Ha dolgozol, hol és milyen munkakörben?

Hatos Attila leköszönt KMDSZ-elnöktől:

1. Az Átlátszó Erdély információi szerint 2022 óta nyomozás zajlik Örmény Márk, a KMDSZ pénzügyeiért felelős volt vezetőségi tagja ellen. Milyen gyanúval tettétek meg akkor a feljelentést? 
2. Ki tudott akkor a feljelentésről?
3. Az ügyészség folytatólagos sikkasztásként sorolta be az ügyet, a kár értékét 332 859 lejre (közel 70 ezer euróra) teszi. Ezt ti számoltátok ki, vagy az ügyészség becsülte ennyire? 
4. A kár értéke azonos vagy nagyobb a sikkasztás értékénél, amivel Örmény Márkot gyanúsítják? Amennyiben eltér az okozott kár értékétől, tudomásod szerint mekkora összeg elsikkasztásával gyanúsítják Örmény Márkot?
5. Az ügyészség szerint a kár értékét pénz és értéktárgyak teszik ki. A közel 70 ezer euró mekkora részét tüntette el Örmény Márk pénzben, és melyek voltak az értéktárgyak?
6. Tudomásod szerint ezeket hogyan tüntette el Örmény Márk a KMDSZ vagyonából? 
7. Információink szerint a sikkasztás gyanúja 2022 március elején merült fel, az évi Madarasi Sítábor előtt. Ezt meg tudod erősíteni?
8. Ehhez képest mikor tettetek feljelentést?
9. Hogyan merült fel benned, bennetek a gyanú? Panaszkodtak az eseményekre befizető diákok? Panaszkodtak a ki nem fizetett szolgáltatók?
10. Rajtad kívül ki tudott még ekkor a sikkasztás gyanújáról?
11. Ellenőriztétek-e, számonkértétek-e egymáson a vezetőtanácsban azt, hogy ki hogyan hajtja végre a döntéseket? Ha igen, hogyan? Formálisan, írásban, esetleg informális beszélgetésekben? 
12. Hogy történhetett meg az, hogy a KMDSZ-ben sokáig senki nem vette észre, hogy jelentős összegek tűnnek el az egyesület számlájáról?
13. Mit léptél KMDSZ-elnökként, amikor felmerült a pénzügyi visszaélés gyanúja? 
14. Akkoriban kinek volt hozzáférése a KMDSZ bankszámlájához, bankszámláihoz? A közgyűlés alapján a 2021-2022-es tanévre nem választotattok pénzügyi felelőst, az egyesületi regiszter alapján ezt a funkciót Örmény Márk látta el. Csak neki volt hozzáférése a bankszámlához? 
15. Elnökként számonkérted-e Márkon, hogy a 2020 novemberében online tartott közgyűlésen olyan pénzügyi beszámolót mutatott be, amely során egyetlen konkrét szám sem hangzott el?
16. 2022-ben a KMDSZ-nek hirtelen 12 alkalmazottja lett, miután hosszú évekig egyetlen alkalmazottja sem volt. Miért kellett hirtelen 12 embert felvenni? Hogyan sikerült bért fizetni nekik, ha anyagilag nem állt jól a KMDSZ?
17. Az egyesületi regiszter alapján hivatalosan csak 2023 őszén zártátok ki Örmény Márkot. Miért csak ekkor? 
18. Örmény Márk a KMDSZ-es kapcsolati hálóján keresztül került kapcsolatba az akkor még RMDSZ-es vezetésű Ifjúsági és Sport Minisztériummal?
19. A KMDSZ ebben az ügyben nem szólalt meg nyilvánosan, amíg az Új Szem és  a Miközöd podcast nem kezdte finoman feszegetni pár hónapja. Miért nem volt transzparens az ügyben a már 34 éves szervezet, amely bírja a kolozsvári diákság jelentős részének a bizalmát?  
20. Az okozott anyagi kár a KMDSZ nagyjából egy évi költségvetése. Hogyan pótoltátok a hiányt? Az említett podcastban elmondtad, hogy a sikkasztás után is minden eseményt megszerveztetek, a hiányt pótoltátok. Hogyan? Örmény Márk visszafizette az összeget, vagy egy részét? Ha igen, mennyit? Ha nem, ki biztosított több tízezer eurót a pénzügyi szakadék betömésére? 
21. Információink szerint 2022 szeptembere óta az egyesület pénzügyileg inaktív (inactiv fiscal). Ez mit jelent a KMDSZ működése szempontjából? Hogyan kasszírozzátok a befizetéseket, hogyan intézitek a kifizetéseket? 
22. Információink szerint a KMDSZ-nek egyéb tartozásai is voltak a sikkasztási ügyön kívül. Meg tudod erősíteni? Ha igen, ezek a tartozások 2019 óta halmozódtak fel, a ti vezetésetek alatt, vagy már ezzel az adósságcsomaggal vettétek át a szervezetet? Ha igen, tudatában voltatok-e a KMDSZ tartozásainak, amikor átvettétek az irányítását? Mekkora volt a KMDSZ adóssága, amikor átvettétek, és mikorra fizettétek vissza?
23. 2020-ban az ETDK jelentkezési díjakat a te, illetve az Örmény Márk személyes számlájára kellett utalni. Miért így szedtétek be a jelentkezési díjakat? Hogyan tudta a KMDSZ ezt hivatalosan elszámolni?
24. A Diáknapok jelentkezési díjait tavaly és idén is készpénzben gyűjtitek a csapatkapitányoktól, ami csapatonként több ezer lej. Miért így gyűjtitek? Hogy tudtok ekkora összegekkel transzparensen bánni? 
25. Mit tett azóta a KMDSZ azért, hogy a pénzügyei átláthatóak legyenek, és megelőzze a pénzügyi visszaéléseket? 
26. 2023 tavaszán új egyesületet jegyeztél be Kolozsvári Magyar Ifjúsági Egyesület – Asociatia Tinerilor Maghiari din Cluj néven. Mi célból? Mivel foglalkozik ez az egyesület? Kik az új egyesület vezetőtanácsának a tagjai?

László Petra új KMDSZ-elnöktől:

1. Mióta tevékenykedsz a KMDSZ-ben? Milyen szerepköröket, feladatköröket töltöttél be a szerveztben, amikor először odakerültél?
2. 2023 őszétől vagy benne jogilag is a KMDSZ vezetőtanácsában. Amikor ezt elvállaltad, tudtad, hogy az egyesület pénzügyileg akkor már egy éve nem működött, a hatóságok inaktívvá nyilvánították, és pénzügyi mérleget sem adott le? 
3. Hogyan oldottátok meg azt, hogy ennek ellenére a KMDSZ pénzbe kerülő programokat tudjon szervezni?
4. Már azelőtt is tudtál arról, hogy Örmény Márkot feljelentette a szervezet sikkasztásért, hogy bekerültél a KMDSZ vezetőtanácsába? Mikor értesültél erről? Hogyan befolyásolta a szerepvállalásodat ez az információ?
5. Tudtál-e erről, amikor indultál a KMDSZ elnöki tisztségéért? 
6. Melyek voltak azok a sikkasztási ügyhöz kapcsolódó információk, amelyekről csak azután szereztél tudomást, hogy KMDSZ-elnökké választottak? Hogyan reagáltál rájuk?
7. Hogyan kommunikáltad az ügyet a KMDSZ tagságának, illetve azoknak a diákoknak, akik részt vesznek a KMDSZ rendezvényein, megbíznak a szervezetben, befizetik az események részvételi díját?
8. Jelenleg ki vagy kik kezeli(k) a KMDSZ bankszámláját? 
9. Mit fog az új vezetőtanács tenni azért, hogy a szervezet pénzügyei transzparensebbé váljanak, és megelőzze a pénzügyi visszaéléseket? 

Antal Erikától, aki 2019-2023 között volt tagja a KMDSZ legszűkebb vezetésének:

1. Mi volt a feladatköröd a KMDSZ vezetőségi tagjaként?
2. 2021 őszén a KMDSZ háromra csökkentette a vezetőtanács jogilag is bejegyzett tagjainak a számát. Hatos Attila elnök és Örmény Márk pénzügyi felelős mellett két évig te voltál a legbelső bizalmi kör harmadik tagja, annak ellenére, hogy 2021 őszén már nem indulsz újra a közgyűlésen. Ez miért történt így?
3. Miért léptél ki az egyesületi regiszterben jegyzett vezetőtanácsból fél évvel Hatos Attila elnök előtt, tavaly októberben?
4. Hogyan születtek a döntések ebben a körben? Ellenőriztétek-e, számon kértétek-e valaha egymáson a döntések végrehajtását? Ha igen, hogyan: formálisan, írásban, a közgyűlésen, esetleg informális beszélgetéseken?
5. Mikor értesültél róla, hogy Örmény Márk visszaélt az egyesület vagyonával?
6. Mikor értesültél róla, hogy a KMDSZ emiatt feljelentést tett ellene? Esetleg részt is vettél a jogi eljárás elindításában?
7. Az ügyészség szerint Örmény Márk pénzt és értéktárgyakat is elsikkasztott a KMDSZ vagyonából. Tudomásod szerint mennyi pénzt, és milyen értéktárgyakat?
8. Hogyan kezeltétek az Örmény Márk ténykedése utáni hiányt? Hogyan tudtatok pótolni annyi pénzt, amelyből már egy lakást lehet venni Kolozsvár mellett?
9. Hogyan működtettétek a KMDSZ pénzügyeit 2022 szeptembere után? A KMDSZ azután is szervezett pénzbe kerülő, azaz inkasszálással és kifizetésekkel járó eseményeket, hogy a hatósági nyilvántartás szerint pénzügyileg inaktívvá vált. Hogyan bankoltatok ezután?

The post Titkolja a KMDSZ, hogy kifosztották. Azt is, honnan pótolta egy évi büdzséjét appeared first on Átlátszó Erdély.

/// Frissítés: Tamás Sándor cáfolja forrásaink azon információit, amelyek szerint neki üzleti kapcsolata lenne Benedekékkel. Soha nem is volt üzleti kapcsolata velük, állítja. Bocsánatot kérek Tamás Sándortól a tévedésért és az őt ért kellemetlenségért. ///

2020 szeptemberében Benedek Huszár János megnyeri a polgármesteri választásokat Baróton. Nem telik el egy év, 2021 augusztusában feleségét, Benedek Erikát kinevezik a baróti Gaál Mózes iskola igazgatójának.

Hogy igazgató maradhasson, jelentkezik az igazgatói versenyvizsgára, de állítólag egy hamisított igazolással jelentkezik, ezért kizárják a vizsgáról. Hogy a neki kiszemelt helyet ne foglalhassa el senki, a megyei RMDSZ, azaz Tamás Sándor megyei elnök, a polgármester kérésére nem ad beleegyezést az ellenjelöltjének, hogy részt vehessen a vizsgán.

És utána azoknak sem ad, akik a polgármester terveit nem támogatják. Mert közben a polgármester, kapcsolatrendszerét és a város közpénzét nem kímélve, keményen dolgozik azon, hogy összevonja a helyi iskolákat, és az így keletkező mamutintézmény élére a feleségét állítsa.

A mindeközben felgyűlt törvénytelenségek miatt nyomoz az ügyészség, hivatallal való visszaélés, zsarolás, okirat-hamisítás és csalás gyanújával.

Erről fog szólni ez a cikk, lássuk a részleteket:

Hogyan lett a polgármester-feleségből iskolaigazgató?

A járványhelyzetre hivatkozva hosszú ideig nem voltak megtartva az iskolaigazgatói vizsgák, ez vezetett oda, hogy 2021 augusztusában a lejárt mandátumú igazgatókat kinevezéssel erősítették meg a helyükön az új, hamarosan tartandó versenyvizsgáig.

Baróton ez egy meglepő változást hozott. A Gaál Mózes iskolában a régi igazgató helyére az új polgármester feleségét, Benedek Erikát nevezte ki igazgatónak a tanfelügyelőség.

Hiába tiltakozott levélben a minisztériumnál Bán Annamária, a volt igazgató. Hiába hivatkozott a minisztérium átiratára, amely a kontinuitás elvének alkalmazására figyelmeztet, illetve arra, hogy igazgatóként ő is leadta beleegyezését a saját újbóli kinevezésére. Hiába hivatkozott sikeres igazgatói múltjára, vagy arra, hogy ez egy politikai döntés volt, és hogy még az aligazgatót is lecserélték egy, a Benedek családhoz közel álló személyre. Nem történt semmi, a polgármester felesége maradt az igazgató.

A főtanfelügyelő által aláírt kinevezés egyértelműen politikai volt, véli az ügyet és a politikai színteret jól ismerő forrásunk. „De ezért még csak nem is lehet haragudni Imrére, neki nem volt mit tennie, kinevezte” – mondja, Kiss Imre megyei főtanfelügyelőt felmentve a felelősség alól. Majd hozzáteszi: a székely megyékben, mint ahogyan az egész országban, a főtanfelügyelők politikailag vannak kinevezve. Itt nálunk az RMDSZ adja a főtanfelügyelőket, és ezért a fentről érkező politikai utasításokat végrehajtják. Ennyi.

A hamis igazolás és a vizsgáról való kizárás

Röviddel a kinevezés után eljött a versenyvizsga ideje. A vizsgára a polgármester felesége is jelentkezett. De előbb ehhez egy igazolást hamisított magának, állítja az ügyészséghez elküldött feljelentésében Bán István, a volt igazgatónő férje.

Bán az ügyben több feljelentést is tett, különböző hatóságoknál. Az általa begyűjtött dokumentumokat megkapom másoktól, különféle forrásaimtól, de azért vele is szeretnék beszélni, ezért megkeresem, egy héttel az anyag megjelenése előtt. Vállalja, hogy ő tette a feljelentéseket, mert szerinte erről egyenesen kell beszélni, nem szeret bujkálni.

Azért jelentette fel Benedek Erikát, mert zavarta az igazságérzetét, amit a feleségével tett. Nem az, hogy lecserélték, mert az egy politikai döntés volt, s az normális ebben a politikai közegben. De az már nem normális, mondja, és ez hozta ki a sodrából, hogy a feleségét nem abba a munkakörbe helyezte vissza Benedek Erika, ahonnan ezelőtt 9 évvel előbb aligazgató majd igazgató lett, hanem száműzte őt vidékre, az egyik falusi iskolába helyezte ki. Ez vitte rá Bánt arra, hogy törvényes utakon kezdje el keresni az igazát. Benedekék is jóval kezdtek ki, Bán nyugdíjazása előtt a pénzügy vezetője volt, tehát van egy kis tapasztalata kérvényírásban.

Bán feljelentése szerint a vizsga előtt leadandó dokumentumok között kellett szerepeljen a jelentkező előző évi munkahelyi kiértékelése, amelyet Benedek Erika saját maga írt alá, vagy a vele együtt kihelyezett aligazgatónővel íratta alá. Az igazgató munkáját az iskola vezető bizottsága kellett volna, hogy kiértékelje, nem az igazgató saját maga. Ezt a törvénytelenséget Bán jelezte a vizsgabizottságnak. Mikor a feljelentésről értesült, Benedek Erika összehívta az iskola vezető bizottságát, és ismét hamisíttatott magának egy igazolást, állítja Bán, aki ezt ismét jelezte a vizsgabizottságnak. Benedek Erikát végül kizárták a vizsgáról.

Megpróbálom más forrásokból is ellenőrizni Bán állításait, és egy, a tanfelügyelőség által kiállított dokumentumban azt találom, hogy a kivizsgálás alapján a Gaál Mózes iskolában 2021. szeptember 10-éig nem történt meg a tanerők kiértékelése törvényesen, és hogy a gyanúk tisztázását a bűnügyi hatóságok végzik. Ennek alapján jogos volt Bán gyanúja, hogy hamisított irattal jelentkezett Benedek Erika, és érthető a vizsgáról való kizárása is.

Tamás Sándor foglalja a helyet a polgármester feleségének

Hogy nehogy valaki elfoglalja az igazgatói posztot amíg a polgármester feleségének el nem simítják az utat, az ellenjelöltet erőből állítják le.

Gazdag Katalinnak, aki szintén megpályázta volna a Gaál Mózes iskola igazgatói állását, megyei szintről adnak negatív engedélyt, így ő nem tudja elfoglalni a helyet.

A levelet Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke írja alá. Ebben kedvezőtlen véleményezést ad a polgármester feleségének ellenjelöltjéről, a baróti polgármester, Benedek Huszár János átiratára hivatkozva.

Hogy megértsük, hogyan keveredik bele Tamás Sándor és az RMDSZ ebbe az ügybe, azt kell tudnunk, hogy a kisebbségi nyelvű iskolákban az igazgatójelölteknek élvezniük kell annak a pártnak a támogatását, amelyik az illető kisebbséget képviseli a parlamentben.

Magyar nyelvű iskolák esetében az RMDSZ beleegyezésére van szüksége minden igazgatójelöltnek. Ez nyilván védi a magyar iskolákat attól, hogy egy-egy nacionalista román igazgató átvegye felettük a hatalmat, de ugyanakkor azt is eredményezi, hogy az RMDSZ gyakorlatilag ráteszi a kezét az egész romániai magyar tanügyre, mert saját embereit teheti oda igazgatónak, és eltávolíthat mindenkit, aki nem szófogadó.

Már csak az a kérdés marad, hogy miért tesz szívességet Tamás Sándor RMDSZ-es vezető Benedek Huszár Jánosnak, aki függetlenként, az RMDSZ-es polgármesterjelölt ellen nyert választást, és Benedek Erikának, aki ellenzékiként, a Néppárt politikusaként vált híressé, az EMNP megyei szervezetének volt elnöke, jelenleg alelnöke.

Hogy kerül a háttérképbe Tamás Sándor, Antal Árpád és Kató Béla

Egy kis zárójel:

Egyes forrásaink azt mondják, hogy Benedek Huszár János mindig jó kapcsolatot ápolt Tamás Sándorral, sok közös projektjük volt. Benedek sikeres pályázatíróként volt számon tartva, és sok helyi vezetővel dolgozott együtt. Jó viszonyban volt mindenféle politikai hatalommal, jobb viszonyban, mint a baróti RMDSZ vezetősége. Ezért nem csoda, hogy a megyei tanácselnök támogatását élvezte, aki a választási kampányban őt támogatta, nem az RMDSZ jelöltjét, mondják helyi forrásaink.

Vannak, akik úgy tudják, hogy Benedekéknek most is közös üzleteik vannak Tamás Sándorral.

Egy forrásunk szerint az is összeköti őket, hogy Benedek Erika kezdeményezte és megszavazta az oltszemi fogyatékos gyerekek Barótra hozását, hogy Tamás Sándor ott lovardát tudjon létrehozni. Majd politikai érdekből kihátrált ebből, hogy az egész hulljon a volt polgármester, azaz a férje ellenjelöltjének a nyakába.

Más forrásaink úgy tudják, hogy Tamás Sándor nem különösen kedveli Benedeket, és csalódott is benne, de nem bántja, mert Benedek a sepsiszentgyörgyi polgármester, Antal Árpád pártfogoltja. A kampányban is inkább Antal húzogatta a szálakat, állítják, és „nagyjából Tamás Sanyi azt csinálja, amit Antal Árpi mond, mert ő az ész az egészben.”

„A magyar kormánypénzek Kató Bélán keresztül jönnek Erdélybe, ezt tudjuk. Ezeket a pénzeket nagyjából mind leveri Szepsiszentgyörgy, ezt is tudjuk” – mondja egy forrásunk, aki itt látja Antal Árpád érdekét a Benedekkel való barátságban. Benedek Huszár Jánost Kató Béla bizalmasaként ismerik, „2004-ben ő csinált belőle Illyefalván polgármestert”. Habár egyes forrásaink azt mondják, hogy Benedek azóta kiesett Kató kegyeiből, mások ezt cáfolják.

Nehéz eldönteni, hogy mindebből mi igaz, s mi nem, ki van tényleg jóban kivel, és ki csak érdekből, de az biztos, hogy rendszerként egyben vannak, és a rendszer dolgozik, őröl. Ahogy egyik forrásom fogalmazott a Benedek-Tamás-Antal-Kató összefonódás kapcsán: „összekapcsolt érdekképviselet”.

Mivel Benedek Erika néppártos, megkérdem EMNP-s forrásaimat is. Egyikük azt állítja, hogy „Benedekék RMDSZ-közeliek. Erika kettős ügynök, két vasat tart a tűzben.” „Habár egyértelmű volt, hogy János az RMDSZ támogatását élvezi, Toró volt az a pártból, aki erőltette, hogy őt kell támogatni a kampányban, mert Erika férje. Erika Toró Tibi kedvence, s mindegy, hogy mit csinál, úgy is ő a legszebb és a legjobb Kovászna megyében.” Toró nyilvánosan is kiállt Benedek Huszár mellett ebben az ügyben, amikor a Facebook-oldalán válaszolva a kérdéseimre jól megmondja a tutit, nyilvánosan gratulál a polgármesternek, és azt írja, hogy ő a Benedek Huszár családért bármikor tűzbe teszi a kezét.

Megkérdem Benedek Huszár Jánost is arról, hogy milyen a viszonya Tamás Sándorral, Antal Árpáddal és Kató Bélával. Válasza ködösítő, de legalább behízelgő: „Mindhárom férfiú kiváló vezető, akik a választás által elnyert tisztségüket évtizedek óta következetesen az általuk vezetett közösségek javára gyakorolják, s a beléjük fektetett bizalmat a választásokon megszerzett szavazatok aránya egyértelműsíti. Viszonyunk a konkrét együttműködések esetében partneri, általánosságban véve pedig tiszteletemmel ötvözött.”

Ennyi. Az információk e téren nem egyöntetűek, és hely meg időszűke miatt nem is bontanám most ki ezeket a mellékszálakat, de egy biztos: Benedek jobban élvezi a megyei RMDSZ támogatását, mint a helyi RMDSZ. Baróton most az a hír járja, hogy a következő választásokon az RMDSZ nem is fog polgármesterjelöltet indítani, hanem Benedek Huszárt támogatja függetlenként. Ez határozottan megerősítené a polgármester hatalmát és bátorságát.

A polgármesterfeleségnek nem elég az elemi iskola, a líceum és az óvoda is kell

Térjünk vissza a politikai zárójelből, mert itt érdekes fordulatot vesz az ügy:

Gazdag Katalint, akit a polgármester nem tartott alkalmasnak a felesége helyett az elemi iskola élére, alkalmasnak tartotta és javasolta a líceum élére. Ezzel Gazdag egyféle jolly jokerré lépett elő, aki minden igazgató ellen bevethető.

Itt azt kell tudniuk nem helybéli olvasóinknak, hogy Baróton, egy 8-9 ezer lakosú kisvárosban, két iskola működik. Az egyik a Gaál Mózes Általános Iskola, a másik a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum. Előbbinek óvodai csoportjai és általános iskolai (0-8) osztályai vannak, és a városhoz tartozó falvakban is vannak kirendeltségei, a második pedig elméleti líceum és szakiskola, 9-12 osztályokkal.

Gazdag Katalin óvónőként dolgozott, mondják baróti forrásaim, ezért is furcsa, hogy a polgármester nem találta alkalmasnak az óvodai csoportokat is felsorakoztató általános iskola élére, de javasolta őt líceum-igazgatónak. A polgármesternek kemény érvei voltak ezügyben, amelyeket megküldött Tamás Sándornak címzett levelében.

Innen kiderül, hogy az egyetlen ok, amiért Gazdag Katalint javasolja a líceum élére, és a jelenlegi igazgatót, Derzsi-Ráduly Kázmért nem, az az, hogy előbbi támogatja a líceum és az általános iskola összevonását, míg a második nem.

Baróton a két iskola mellett van még egy különálló óvoda is, a Cimbora óvoda. Felmerült témaként ennek az összevonása is a nagy iskolákkal.

A beolvasztásra szánt Cimbora óvodát jolly jokerek parkolóhelyének szánják a politikai vezetők.

Előbb Bán Annamáriának ajánlották fel az igazgatói székét, hogy ő ne konkuráljon a polgármester feleségével az általános iskolában. A februári versenyvizsga sikeres írásbelije után Gál Károly képviselő azt üzente neki, hogy ne pályázzon a Gaál Mózes igazgatói tisztségére, inkább foglalja el a Cimbora óvoda igazgatói állását. Ezt Bán Annamária visszautasította, az óvoda jelenlegi igazgatója, Kisgyörgy Tünde iránti tiszteletből, és mert tudta, hogy milyen érzés, mikor a helyedre odaküldenek valakit.

Most, a 2022 őszi versenyvizsgán Gazdag Katalin készül a Cimbora óvoda igazgatói székét versenyvizsgával elfoglalni a két évtizede sikerrel helytálló jelenlegi igazgatónőtől, mondják baróti forrásaink, akik azt is állítják, hogy Gazdag Katalin időközben jó viszonyt alakított ki Benedekékkel, és segít nekik ebben az intézmény-összevonás projektben.

Cserébe szolgálataiért Benedek Erika maga mellé vette a Gaál Mózes iskolába. Az idei áthelyezések listáján szerepel is, hogy egy augusztus 16-án hozott döntéssel szeptember 1-től Gazdag Katalint áthelyezték a Benedek Erika vezette iskolába, „în interesul învăţământului”. Azaz “a tanügy érdekében”.

Zsarolással összevonás

Derzsi-Ráduly Kázmér líceumigazgató megkeresésemre nyíltan elmondja, hogy zsarolták: vagy együttműködik az iskola-összevonásban, vagy mehet. A polgármester és felesége 2021 nyarán megkeresték, hogy legyen csapatjátékos, vonják össze a két iskolát, és akkor Derzsi megkapja az aligazgatói széket, Benedek Erika pedig igazgató lesz.

Azt mondták, Gál Károly parlamenti képviselő biztosítja, hogy az RMDSZ támogassa Benedeket igazgatóként ebben.

„Ha együttműködést akarsz, támogass!” – mondta a polgármester a líceumigazgatónak az összevonásról szóló négyórás tanácsos-győzködő gyűlés előtt. Az igazgató nem támogatta az összevonást, és akkor romlott meg az addig jó viszony kettejük között. A gyűlés nem volt sikeres, az RMDSZ-tanácsosokat nem sikerült meggyőzni arról, hogy szavazzanak az összevonás mellett, habár zsarolástól ígérgetésig mindent megpróbáltak bevetni náluk.

A polgármester nem üresben zsarolt. Mivelhogy Derzsi nem támogatta a polgármestert az összevonásban, ezért az beváltotta fenyegetését, és ősszel a versenyvizsgára a líceumigazgató nem kapott RMDSZ-engedélyt, a fentebb látható polgármesteri ajánlás miatt. A tantestület tiltakozására és támogatására volt szükség ahhoz, hogy Tamás Sándor meggondolja magát, és mégis engedélyt adjon Derzsinek a vizsgázáshoz.

Az iskola-összevonás kérdése akkor, azaz 2021 nyarán, lekerült a tanácsülés napirendjéről, mert nem volt meg a szükséges támogatottsága. Aztán decemberben ismét feljött a téma, de akkor sem támogatta az RMDSZ-frakció.

A megrendelőre szabott tanulmány

A polgármester időközben megrendelt egy tanulmányt. Ő azt állítja, hogy azért, mert a tanácsosok kérdezték tőle, hogy milyen érvek alapján akarja összevonni az iskolákat, és érveket akart nekik szolgáltatni. A kritikusai azt állítják, hogy nem akart mást, csak 10 ezer euróval meghálálni a megye egyik legnagyobb oktatásügyi személyiségének, a volt főtanfelügyelő Keresztély Irmának az összevonás-párti hozzáállását.

Derzsi Kázmér líceumigazgató emlékszik, hogy 2021 nyarán, mikor megkeresték őt Benedekék, azt mondták, hogy felsőbb körökben már eldőlt, hogy az összevonás meg fog történni, és Benedek Erika lesz az igazgató. Már ekkor felmerült Keresztély Irma neve, mint ezen döntés meghozóinak egyike.

Később a polgármester a tanulmányt is tőle rendelte meg, mint abszolút szaktekintélytől.

A tanulmány körülbelül 10 ezer euróba került. Az ezt övező vitákon 48 ezer lejeket emlegetnek az emberek, de én a SEAP oldalán 50 ezer lejt látok. Végülis nagyságrendileg ugyanaz.

Ebből aztán lettek kisebb viták helyi szinten. Többen támadták a polgármestert emiatt a tanulmány miatt. Tókos Levente helyi újságíró facebookon szúrós kérdéseket tett fel a polgármesternek, amire az még szúrósabban válaszolt.

A tanulmányt megpróbálom kikérni a hivataltól, arra hivatkozva, hogy közpénzből készült, tehát nyilvánosnak kellene lennie.

Kérésemre, melyet a városháza oldalán található emailcímre küldtem április 7-én, nem érkezett válasz. Így az igényelt dokumentumot más úton kellett beszereznem.

A tanulmány, nem túl meglepő módon, azt hozza ki, amit a megrendelő szeretett volna. A következtetések fejezetnél 5 lehetséges forgatókönyvet sorol fel, melyek közül az utolsó, és legkevesebb veszélyt magában hordozó, az a két iskola összevonása.

A fő érv, ami végigvonul a tanulmányon, az a diáklétszám csökkenése. Ez indokolná, hogy a demográfiai tendenciák alapján számoljanak a jövőben még inkább csökkenő diáklétszámmal. Ennek alapján egy fél évtizeden belül indokolttá válhat az iskolák összevonása, ha a kötelező létszámokat meghatározó törvény addig nem változik. És hiába, hogy ez csak jó néhány éven belül lenne aktuális, nem idén vagy jövőben, a polgármester már tavaly elkezdett dolgozni azon, hogy ezt minél hamarabb ejtsék meg.

Derzsi-Ráduly Kázmér ezt a kérdést picit másképp látja. Szerinte a helyi politikusok nem abba kellene nagy energiát fektessenek, hogy minél hamarabb iskolákat vonjanak össze, hanem abba, hogy olyan programokat indítsanak el, melyek vonzóbbá teszik a fiatalok számára az itthon maradást, vagy több gyerek vállalását.

Ha az AUR (román nacionalista párt) kérné két magyar tanintézmény összevonását, mindenki fel lenne háborodva, mondja Derzsi. De így, hogy a magyar polgármester akarja, így ez már az oktatás minőségének a javítása. Legalábbis arra hivatkozik a polgármester.

Imázsépítés okostáblákkal és pénzzel

De mitől lenne jobb az oktatás minősége egy összevont iskolában, kérdi Derzsi. Ugyanazzal az infrastruktúrával, ugyanazzal a tanári gárdával, ugyanazokkal a gyermekekkel.

Szerinte a problémákat nem annyira az összevonás oldaná meg, mint például az infrastruktúra fejlesztése. Például egy bentlakás sokat segítene. Vagy a műhelyek feljavítása, felszerelése.

A Gaál Mózes iskola (amelyiknek az igazgatója a polgármester felesége) viszi a nyolcadikosokat Sepsiszentgyörgyre líceumokat látogatni, hogy megmutassák ott nekik, milyen jó műhelyeik vannak. De a baróti líceumba nem jönnek látogatni. Majd érvként felhozzák az iskola-összevonás mellett, hogy bezzeg mennek el a diákok Sepsiszentgyörgyre tanulni.

Mutogatják a megyeszékhelyi műhelyeket a diákoknak, de a polgármester nem ad pénzt műhelyfejlesztésre az itteni líceumnak. Itt összevonási tanulmányokra költik a pénzt műhelyek helyett.

Tókosnak adott Facebook-válaszában a polgármester elmagyarázta, hogy miért nem sok egy ilyen tanulmányra 48 ezer lej. Érvelése logikusnak tűnhet, de már nem annyira tűnik logikusnak ez a megrendelés, ha más számokhoz hasonlítjuk, például a következőkhöz:

Idén a líceum 20 ezer lejt kap fejlesztésre, a Gaál Mózes iskola 130 ezret, mondta Derzsi, és erősítette meg később kérdésemre adott válaszában a polgármester. Az arányok sok mindent elmondanak. Mindamellett, hogy látszik, hogy két és félszer annyit költöttek iskola-összevonás megindoklásra, mint a líceum fejlesztésére, látszik a két intézmény támogatottságának aránya is, és valamiért, nem túl meglepő módon, a polgármester-feleség intézménye hat és félszer nagyobb összeget kap fejlesztésre. Ezt kérdésemre a polgármester azzal magyarázza, hogy a líceum hamarosan beköltözhet a 34 éve épülő új épületébe, ezért ők inkább az általános iskola felszerelését pótolnák.

A Gaál Mózes kapott egy rakás interaktív táblát, a líceum nem kapott egyet sem, mondja Derzsi. Pedig az a beígért fogorvosi rendelő, aminek az árából végül interaktív táblákat vettek, az mindkét iskoláé lett volna.

Egyértelműen látszik, azt akarják közölni a szülők és a pedagógusok irányába, hogy milyen jó az, ha a polgármester felesége az igazgató, mert akkor több a pénz és nagyobb a fejlődés. És ez sokukat meg is győzi.

Zárójel: nemcsak Baróton, egész Erdélyben létezik ez a jelenség. Lassan semmi más értékelési szempont nincs, csak az, hogy ki mennyi pénzt hoz be. A politikust, a papot, az orvost, a pedagógust, az újságírót, az egyszerű egyesületi tagot, a szülőt az osztályban, mindenkit lassan annak alapján ítélnek meg, hogy mennyi pénzt hozott be. Már sem a szakmaiság, sem az önfeláldozó munkavállalás, sem a vezetői képességek, sem az emberségesség, sem semmi nem erény, csak az, hogy mennyi pénzt hozol be. Hogy mennyire tudsz befeküdni valakinek, aki pénzt ad. Ha pedig fentről ki akarnak csinálni egy kisebb vezetőt, akkor egyszerűen nem adnak neki pénzt, hogy tűnjön inkompetensnek, és az emberek akarjanak helyette valaki mást, aki tud pénzeket behozni.

Aláírásokkal előre a tisztességességért!

Sok szülőnek imponál az, hogy Benedek Erika egy új pénzügyi és támogatottsági lendület hangulatát hozza az iskolába. Ez látszik a Facebook-hozzászólásokon és szülői megnyilvánulásokon is. Persze, az is lehet, hogy ez csak a látszat, és azért tűnik így, mert a támogató szülők sokkal hangosabbak és lelkesebben mutatkoznak, behízelgési céllal, mint a nem támogatók vagy a teljesen passzívak.

Egyik érdekes „szülői” megnyilvánulás az az aláírásgyűjtés volt, melyet azért szerveztek, hogy támogassák Benedek Erika igazgatónőt, hogy fogadják el a jelentkezési dossziéját a versenyvizsgán. Említettem az anyag elején hogy Benedeket az első versenyvizsgán kizárta a vizsgabizottság. Aztán a másodikon sem akarták engedni indulni. De a törvénytelenséget mindig ellensúlyozni lehet egy kis szülői vagy politikai nyomással, hát szerveztek egy aláírásgyűjtést, azzal a céllal, hogy biztosítsák Benedek Erika esélyét a „tisztességes” megmérettetéshez.

Baróti forrásunk szerint az aláírásgyűjtést Benedek Huszár János kampánycsapata szervezte. Ennek utánanéztem, nem feltétlenül igaz ez így, de az tény, hogy az akciót Torma Tünde szülőbizottsági vezető kezdeményezte és vezényelte le, aki egyik fontos alakja volt Benedek Huszár János polgármesteri kampánystábjának, az általam látott kampánystáb-fotókon szerepel.

A kérést a tanfelügyelőséghez címezték.

Torma szerint egy csoda történt, és ezzel nehéz nem egyetérteni. Mert íme, a számok: összesen 300 aláírás gyűlt össze, ebből összesen 222 darab „Igen!” és 9 darab „Nem!” aláírás.

Lehetne a részleteket kutatni, megnézni, hogy ezek az „Igen!” és „Nem!” aláírók nem azt a szöveget látták voksoláskor, mint ami alá végül az aláírásuk került, lehetne gondolkodni azon, hogy milyen a „nem” aláírás, de felesleges részletekben elveszni. A lényeg az, hogy a tanfelügyelőséget ez meggyőzte, végre volt valami, amivel legitimálni a fentről érkező politikai nyomásra születendő döntést: Benedek Erika versenyvizsgázhat.

Benedek Erika megköszönte a támogatást, és jelezte, hogy elfogadták a jelentkezését, Torma Tünde letolta azokat a szülőket, akik nem értettek egyet, és nem küldték tovább szülőtársaiknak a kérdőívnek álcázott aláírásgyűjtő űrlapot, s minden ment tovább az előre megtervezett forgatókönyv szerint. A polgármester felesége részt vett a versenyvizsgán, és szép nagy jegyet kapott, több forrásunk szerint is úgy fújta kapásból, piszkozat és gondolkodás nélkül a kidolgozott válaszokat a kérdésekre, mint aki előre megálmodta a vizsgatételeket.

Nyomozni csak pontosan, szépen, ahogy a csiga megy az égen

Bán István szerint az előző két alkalommal hamisításért kizárt Benedek Erikát nem is engedhették volna vizsgázni 8 évig. Fel is hozza ezt az ügyészségnek való érvelésében, hivatkozva az igazgatói versenyvizsgák 33805/06.10.2021-es procedúra-leírásába (Procedura operaţională privind organizarea, desfăşurarea şi evaluarea probei scrise în cadrul concursului pentru ocuparea funcţiilor vacante de director şi director adjunct din unităţile de învăţământ preuniversitar de stat) foglaltakra, melynek IV-es cikkelye kimondja, hogy:

Azaz a csalás és a csalás-kísérlet kizárást eredményez, és kétmandátumos eltiltást az ilyen tisztségek betöltésétől. Bán nagyon szeret erre hivatkozni, ezt megírta minden hatóságnak.

A neki küldött válaszokban a sorok közül ki lehet olvasni, hogy Bán miért érvel hiába, és hogy miért nem tiltották le Benedek Erikát nyolc évre a versenyvizsgáról. Bán nem akarja meglátni ezt, mert a saját igazát erősebbnek érzi, de attól a hatóságokat ez nem érdekli.

A minisztérium versenyvizsga-felügyelő bizottsága elnökének válaszában szerepel, hogy az országos bizottsággal közölte a Kovászna megyei tanfelügyelőség, hogy bűnügyi nyomozás zajlik az ügyben, de, és itt van a kulcsmondat: azt nem, hogy a nyomozó hatóságok valamilyen eredményre jutottak volna már.

Tehát amíg az ügyészség vizsgálata le nem zárul, és ítélet nem születik az ügyben, addig Benedek Erika nyugodtan igazgatóskodhat. Hogy az ügyészség nyomozása mikor zárul le, az jó kérdés.

Bán januárban tette a feljelentést, és habár vele csak augusztusban vettem fel a kapcsolatot, mástól megkaptam a feljelentését már sokkal hamarabb. Júniusban, tehát egy fél évvel a nyomozás megkezdése után írtam az ügyészségnek, megkérdezni, hogy állnak a nyomozással, és tudnak-e már nyilatkozni a sajtónak. Megadtam Benedekék nevét, a feljelentő nevét és a feljelentés időpontját.

Erre válaszolnak, hogy adjak meg több információt az ügyről, hogy tudják beazonosítani a dossziét.

Értem én, hogy sok ügyük van az ügyészségen, de ha egy város polgármesterének az ügyét nem tudják beazonosítani a neve alapján, akkor mit tudok én küldeni nekik, aminek alapján be fogják tudni azonosítani? És hogyan vegyem komolyan, hogy dolgoznak az ügyön, ha ilyen választ kapok?

Mindegy, elküldök nekik több mindent, a rendőr nevétől, aki a kihallgatásokat végezte, egészen addig, hogy milyen gyanúpontokban nyomoznak a gyanúsítottak után. Erre eltelik egy bő hét, s írnak, hogy bizonyítsam be, hogy újságíró vagyok. Na, ilyen sem volt még. Bebizonyítom nekik. Aztán küldenek egy levelet, amiben leírják, hogy tényleg nyomoznak, ezekben a gyanúpontokban.

A válaszukban kábé egynegyede van meg azoknak az információknak, amiket én küldtem nekik. Szóval sok újat nem tudtak mondani, de legalább megerősítették, hogy nyomoznak az ügyben, hivatallal való visszaélés, zsarolás, okirat-hamisítás és csalás gyanújával.

Az egyetlen újdonság az, hogy „in rem” nyomoznak. Az in rem azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság azt vizsgálja, hogy történt-e bűncselekmény, egyelőre anélkül, hogy bárkit is gyanúsítana. Ha az in rem vizsgálat következtetése az, hogy bűncselekmény elkövetésére került sor, megkezdődik az in personam vizsgálat, amely már a cselekményt valamely gyanúsítotthoz kötve vizsgálja.

Hogy a nyomozás eddig miért nem ért véget, habár tavasszal összegyűjtötték már az anyagot, nem tudni. A kihallgatottak szerint a rendőr gyorsan mozgott, és hamar átadta az információkat az ügyészségnek. Hogy ott miért akadt el, azt nem fogjuk tudni kiszedni belőlük.

Persze, ilyenkor mindig felmerül forrásainkban a gyanú, hogy esetleg elöljáróink politikai vonalon fentről szívességet kérve, késleltetik az ügy haladását. És elvárnák, hogy ezt mi újságíróként bizonyítsuk be. Ennek bizonyítására nekünk sajnos nincsenek eszközeink, nem tudunk politikusokat és ügyészeket bemikrofonozni, telefonokat lehallgatni, vagy számítástechnikai eszközöket lecsekkolni. Az államhatalom nyomozóinak van erre lehetőségük, nekünk nincs. Igen, a gyanú jogos, ezekben a körökben gyakran megesik, hogy egy vezető politikus szívességet kér egy rendőrfőnöktől vagy egy bírótól vagy egy ügyészségvezetőtől, hogy egy ügyet húzzanak még, vagy tereljék valamilyen irányba. Sőt, az is megesik, hogy még fennebbről, az államhatalmi szervek országos szintjéről kérik egy ügy évekig való húzását, mert addig kezükben tudják tartani a meggyanúsított vagy megvádolt politikust vagy vezetőt, könnyebb őt zsarolni vagy szívességet kérni tőle.

Hogy itt mi történik, nem tudhatjuk, spekulálni pedig nincs sok értelme. Bízunk benne, hogy itt most nem áll fenn semmiféle huncutság esete, és hamarosan megtudjuk, mit nyomozott a szentgyörgyi ügyészség.

Benedek Huszár János nem ismer el semmit, de ellentámad

Mivelhogy az ebben az anyagban megszólalók elég keményen támadják a polgármestert és feleségét, kötelességem megadni nekik a lehetőséget, hogy megvédjék magukat. Ezért levelet küldök mindkettőjüknek, az általuk vezetett intézmény hivatalos címére.

Hogy ne csaljam őket tőrbe, már a levél elején tisztázom, hogy az anyag témája az, hogy a polgármester hogyan nyomatja előre a feleségét iskolaigazgatóként, és felteszek nekik néhány egyenes és kemény kérdést, amire válaszolva megvédhetik magukat, ha akarják.

Benedek Erika nem válaszol levelemre, férje igen.

Válaszában a polgármester játssza a lazát és a magabiztost, és inkább engem szívat, mintsem hogy magát megvédné.

Válaszát érdekes módon Facebook-oldalára töltötte fel, nekem nem küldte el válaszként levelemre, még a linket sem hozzá. Ezzel saját pályára, saját szurkolótábora elé vetette a koncot, hogy csámcsogjanak rajta, anélkül, hogy az előbb bemutatott információs hátteret, amelyet ő ismert és én ismertem, biztosította volna az olvasók számára is. És egy politikusi technikát alkalmazott: elsütötte a témát, mielőtt az robbant volna, és egy kis, irányított robbanással csökkentette a nagy robbanás erejét. Ez a lépése, és az, ahogyan irányítja a válasz problématerelő és ellentámadó fonalát, azt bizonyítja, hogy a polgármester remekül gondolkodik, ír, manipulál, nagy mestere a pödört szónak és a furfangos kommunikációnak.

Benedek kihasználja, hogy Facebook-oldalán kontextusból kiragadva, és a fentebb bizonyítékként bemutatott dokumentumok hiányában úgy tűnik az olvasóknak, hogy én támadom a polgármestert, nem a baróti érintettek, és hogy a támadás üres, nincsenek érvek és bizonyítékok a háttérben. Ezért az ártatlanul támadott áldozat képében tetszeleg, és fitogtatja bátorságát, támadva engem.

Reméltem, hogy válaszában a polgármesternek lesznek érvei, hogy miért is tartja alkalmasabbnak a feleségét minden más igazgató-jelöltnél. Szakmailag. És miért lenne jó Barótnak és Erdővidéknek a felesége igazgatósága. Ez segített volna árnyalni a képet. Ezt sajnos nem tisztázta válaszával, csak otthoni tapasztalatai alapján dicsérte feleségét. A második kérdésemre adott válasz első mondatával látványosan eltereli a témát, és onnan már nem arról beszél, hogy miért lenne jó a felesége az iskolarendszer élére, hanem arról, hogy miért lenne jó az összevonás.

Arra van férfias bátorsága, hogy belém kettőt rúgjon, de arra nem, hogy beismerje, segítette feleségét az igazgatói székbe kerülni, vagy hogy igenis, ő kérte, hogy adott igazgató-jelöltek ne kapjanak esélyt a vizsgára. Ehelyett átdobja a döglött felelősséget az RMDSZ udvarába, aminek ő nem tagja, állítja: „a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató tanintézmények igazgatóinak kinevezéséhez az illető nemzeti kisebbséget a parlamentben képviselő szervezet írásos jóváhagyása szükséges. A mi esetünkben ez az RMDSZ, amelynek tagja sem vagyok. A versenyvizsgán való részvételhez nem szükséges semmiféle polgármesteri engedély, ennek megadását tőlem egyetlen jelölt sem kérte, így nem is volt, nem is lehetett részemről senki elutasítva.” – írja, és ebből jól láthatjuk, hogyan manipulál, hogyan képes megvezetni az olvasót. Minekutána a harmadik meg ötödik fejezetbe bevágott levélrészletekből nagyon tisztán látszott, hogy miként záratta ki a versenyvizsgákról előbb Gazdag Katalint, majd Derzsi Kázmért. És mégis képes leírni, hogy nem lehetett részéről senki elutasítva.

Arra a kérdésre, hogy zsarolta-e Derzsi Kázmért, nem állítja azt egyenesen, hogy nem zsarolta, hanem kikerüli a témát: „Feltártam előtte, hogy az összevont, erős iskola szerkezetében el tudom képzelni, hogy – képességeit meg nem haladó feladatként – a líceumi tagozat munkáját aligazgatóként irányítsa. Semmiféle zsarolási lehetőségem e tekintetben nincs és nem volt, zsarolni nyilván nem tudtam, hiszen polgármesterként nem nevezek ki és nem váltok le iskolaigazgatókat.” Itt megint látványosan manipulál, hogy ő nem zsarolhatta, mert ő nem nevez ki és nem vált le iskolaigazgatókat. De fentebb láthattuk, hogy igenis volt zsarolási eszköze, az, hogy Tamás Sándortól kérje, ne engedje Derzsit versenyvizsgázni. És élt is ezzel a lehetőséggel. Ahogyan az irónia egyik legdurvább változatával is él, nyilvánosság előtt poénból minősítgetve a líceum-igazgató képességeit.

Beismeri, „feltárásnak” álcázva, hogy az aligazgatói állást ajánlotta Derzsinek, nyilván, az igazgatói állást a feleségének szánva, de a következő mondatban már azt bizonygatja, hogy ő nem nevez ki és nem vált le igazgatókat. De akkor miért dönti el ő, hogy ki lesz az igazgató és az aligazgató, és miért nem a versenyvizsga?

Sok ilyen manipulációs részlet van elrejtve a válaszában. Ha óvatosan olvassa a kedves olvasó, és emlékszik még a fentebb olvasottakra, sok szép ragyogó gyémántot találhat benne a manipuláció és a megvezetés kincsesládájából.

Levelének zárása is szokásos politikusi manipuláció: „Próbálkozzanak, kedves Zoltán, tisztelt Átlátszó Erdély, az erdélyi magyar közösség ügyét szolgálni. Tudom, hogy nehéz!”

Nem ő az első, aki a magyarkodással próbál minket lejáratni, de ezek a próbálkozások egyre szánalmasabbak. Az „erdélyi magyar közösség ügye” politikusok szájából lassan szinonima lesz azzal, hogy rokonok, barátok és seggnyalók hatalomhoz vagy pénzhez juttatása. És erről beszélni vagy írni pedig mélyen magyarellenes, a hatalmon lévők szerint.

Magyarországi és erdélyi politikusaink valamiért nem érzik, hogy akkor magyarkodni, mikor az embert gazemberkedésen fogták, nem olyan elegáns, mint akkor magyarkodni, mikor dicsőséget hozol a nemzetnek, és mindenki büszkén tekint fel rád.

És mi van, ha tényleg Benedek Erika virágoztatná fel a baróti tanügyet?

Vannak forrásaim, akik szerint Benedek Huszár János egy igazi derék ember, aki most szedi ki Barótot a koszból, és felesége, Erika egy penge eszű nő, akinek az igazgatósága csak jót tehet a punnyadó erdővidéki tanügynek. Én hiszek nekik is.

Lehet, hogy Benedek Erika a megoldás a baróti tanügy minden problémájára. Lehet, hogy tényleg ő fogja felvirágoztatni Erdővidék iskolaéletét igazgatóként. Lehet, hogy tényleg ő a legalkalmasabb ember igazgatónak a környéken, és mi, azzal, hogy piszkáljuk ezt az ügyet, akadályozzuk a baróti fejlődést. Megeshet.

A gond csak azzal van, ahogyan Benedek Erika hatalomhoz jutott, és az időzítéssel. Ha ezelőtt néhány évvel, még férje polgármestersége előtt megpályázta volna az igazgatói állást, és megnyerte volna, önerőből, senkinek egy szava nem lehetne. De így, hogy férje hatalmával visszaélve, zsarolásokkal, engedélymegtagadásokkal, csalás gyanújával és politikai lobbival lett belőle igazgató, sőt, hatalmának növelése érdekében minden iskolát össze akarnak vonni, ez így már erősen korrupció-gyanús. És nem igazán illik egy tanügymegmentő hős profiljába, vélik a baróti panaszosok.

Címlapkép forrása: Benedek Huszár János polgármester Facebook-oldala.

The post Nyomoz az ügyészség: így emelte iskolaigazgatóvá feleségét Benedek Huszár János appeared first on Átlátszó Erdély.

A Mehedinți megyében felgyújtott, 17 éves lány esete után arra voltunk kíváncsiak, hogyan és milyen eredménnyel működnek a szexuális bűncselekmények kivizsgálására és büntetés kiszabására hivatott állami intézmények. Az országos újságírói együttműködéssel megszerzett és feldolgozott adatok olyan rendszer képét rajzolják ki, amely az elmúlt öt és fél évben az áldozatok 80 százalékának nem volt képes igazságot szolgáltatni.

Media X Files
A Dela0.ro irányításával hat szerkesztőség (Info Sud-Est, Ziarul de Iași, TVR Cluj, Átlátszó Erdély, Monitorul de Botoșani, Dela0.ro) újságírói 2021 tavaszáig 16 anyagot közölnek románul és magyarul a nők elleni erőszak témájában. Nemcsak a családon belüli erőszakról írnak, hanem többek között arról, hogyan kezeli az állam a szexuális bűncselekményeket, milyen közösségi/kulturális minták befolyásolják a jelenség megértését, illetve újratermelését az ország városaiban és községeiben.

A Media X Files célja, hogy többféle újságírói eszközzel dokumentálja és mutassa be a témát. A projektet a Független Újságírásért Központ bonyolítja le Hollandia Nagykövetségének anyagi támogatásával. A sorozatnak ez az első darabja, az eredeti román változat itt olvasható.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

2020. június 12-nek estéje ugyanúgy zajlott volna a Mehedinți megyei Dârvari lakói számára, mint a többi, de Ion Turnagiunak más tervei voltak. A 45 éves férfit öt bűntény miatt ítélték el a ‘90-es évek közepén, negyed évszázadnyi raboskodás után helyezték feltételesen szabadlábra. Úgy döntött, ezúttal olyan bűntényt követ el, amely az országos sajtó címlapjait is elfoglalja.

Felgyújtott egy 17 éves lányt, aki előzőleg feljelentette őt, mert megerőszakolta. Turnagiu ezzel bevonult Románia hírhedt bűnözői közé, és felhelyezte Dârvari-t a hátborzongató események miatt mediatizált települések térképére.

A mehedinți-i község 2020 Caracaljává vált,

ahol a borzalom ugyanúgy végződött, mint 2019 valódi Caracalja. A megcsonkított áldozatot az államnak azok a hatóságai hagyták kitéve a tettes kénye-kedvének, amelyeknek megpróbálta jelezni, hogy veszélyben van.

A médiaúthenger nyomására Románia főügyésze, Gabriela Scutea június 15-én bejelentette, hogy ellenőrizteti annak az ügyiratnak a kezelését, amelyben a lány szexuáis erőszakkal vádolta meg Turnagiut. Azt szerette volna ellenőrizni, hogy az illetékes ügyészség (Vânju Mare Bíróságán működő ügyészség) megtette-e a szükséges lépéseket a megvádolt személlyel szemben.

Ekkor már egész Románia tudta, hogy Turnagiu zavartalanul, az állam passzivitása mellett gyújtotta fel 17 éves áldozatát. Anélkül, hogy az igazságszolgáltatás intézményei megelőzték volna a történteket.

Miért nem lépett közbe a rendőrség és az illetékes ügyészség

a bűntény előtti napokban? A választ a főügyészség bejelentette ellenőrzés után egy hónappal érkezett jelentés adja meg. A jelentést viszont a mai napig nem hozták nyilvánosságra, holott a tartalma egyértelműen közérdekű.

A főügyészség száraz közlése szerint „az elrendelt ellenőrzés nem talált arra utaló elemeket, hogy a rendőri szervek és a nyomozást felügyelő ügyész nem megfelelően kezelték volna az ügyet, és azonnal elvégezték a vizsgálat megtervezéséhez szükséges nyomozati cselekményeket”.

[irp posts=”24672″ name=”Nem pártok védik meg a nőket a párkapcsolati erőszaktól”]

A jelentés következtetéseiből kiderül, „a bizonyítékok kezelésének objektív akadálya miatt nem hoztak megelőző intézkedéseket a feljelentett személlyel szemben addig, amíg felgyújtással megkísérelte megölni a kiskorú lányt”. Nem készült el a törvényszéki szakorvosi szakvélemény a bűntény elkövetéséig, megelőző intézkedés elrendelését pedig nem alapozhatták kizárólag a feljelentés meglétére, indokolja a jelentés.

De ugyanilyen helytálló az a feltételezés is, hogy ha az orvosi szakvélemény nem állapított volna meg fizikai kényszerítésre utaló nyomokat, az ügyész akkor sem rendelt volna el semmilyen megelőző intézkedést. A szexuális bűncselekményeket érintő törvényeket Romániában úgy alkalmazzák, hogy az áldozatok (legtöbbször nők) hatástalan feljelentéseket tesznek, amelyeket a hatóságok legtöbbször azzal zárnak le, hogy nincsenek látható nyomai a fizikai kényszerítésnek.

Hogyan és milyen eredménnyel kezeli az állam a szexuális életet érintő bűncselekményeket,

amelyek bűnvádi feljelentések tárgyát képezik?

• Gyakorlatilag a nemi erőszak áldozatainak rendőrségi és ügyészségi feljelentései közül átlagosan ötből egy jut el bírósági szakaszba.
• Kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményt tartalmazó feljelentések közül hétből egy juttatja a támadót a vádlottak padjára.
• Más szexuális bűncselekményt (például szexuális agressziót, zaklatást, megrontást) tartalmazó feljelentések közül hétből egy juttatja a támadót a vádlottak padjára.

Ezek az átlagok az utóbbi öt és fél évre érvényesek. Az adatokat hat szerkesztőség újságírói gyűjtötték össze és dolgozták fel, most először mutatjuk be őket. Tényszerű képet szeretnénk az olvasók elé tárni arról, hogyan szolgáltat igazságot az állam a szexuális bűncselekmények áldozatainak.

A rendetlen állam törvényes rendje

A szexuális bűncselekményről szóló feljelentések adataihoz az említett újságírói közösség közel ötven adatigényléssel és több száz oldalnyi statisztika megrostálásával jutott. Azért vágtunk bele, hogy megértsük, hogyan és milyen eredményekkel működnek az állam szexuális bűncselekményeket kivizsgáló és szankcionáló intézményi mechanizmusai.

A dârvari-i tragédia kérdések özönével kellett volna elárassza a rendőrséget, ügyészséget vagy a szociális igazgatóságokat. Megismétlődhet a mehedinți-i bűntény az állami intézmények működési módja miatt?

Az általunk gyűjtött adatokból az látszik, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények kezelése a legtöbb esetben nem teljesíti az Alkotmány kitűzte célt, hogy „megvédje a társadalom általános érdekeit és a törvényes rendet”. 2015-től 2020 júliusáig

• mintegy 25 500 olyan feljelentést tettek az ország rendőrőrsein, amelynek tárgya szexuális bűncselekmény volt.
• Ebben az időszakban a helyi ügyészségek közel 23 400 olyan ügyet oldottak meg, amelyben a vád nemi erőszak, kiskorú megrontása vagy más, szexuális jellegű támadás volt.
• Mindössze 4500 ilyen bűnvádi dosszié került a bíróságok elé, a támadó pedig a vádlottak padjára.
• Közel 19 ezer ilyen ügyet vádemelés nélkül lezártak.
• Átlagban öt feljelentésből egy végződik vádemeléssel.

Bár több mint 12 ezer ilyen feljelentésben kiskorú az áldozat,

a jelzett időszakban kevesebb mint száz esetben rendelték el, hogy a megyei szociális igazgatóságok vegyék gondozásukba az áldozatokat, és sürgősségi központokban helyezzék el őket testi épségük megvédése érdekében. Legalábbis ez látszik a megyei rendőrfelügyelőségek adataiból, bár kevesen tartják számon ezt a statisztikai adatot. A legtöbb felügyelőség azt válaszolta, nem tudja, hány esetben védték az áldozatot azzal, hogy elhelyező központba küldték.

Szociális igazgatóságok központjaiban speciális feltételek mellett helyezik el a kiskorú áldozatokat. Például akkor, ha az agresszor és a támadó egy háztartásban él.

A felgyújtott 17 éves lány esetében elrendelték ezt az intézkedést, de a lányt az apai nagyanyja tisztázatlan körülmények között elvitte a Mehedinți megyei központból.

Vânju Mare ügyészségének ellenőrzése után közölt rövid következtetésekből kiderül, hogy számoltak azzal, hogy hivatali visszaélés címén vizsgálatot indítsanak a Mehedinți megyei gyermekvédelmi igazgatóság munkatársai ellen. A lányt ugyan elhelyezték a sürgősségi központban, de másnap visszavonták az intézkedést. Egy nappal később a lányt felgyújtotta a férfi, akit előzőleg nemi erőszak miatt feljelentett.

Ez nem csak helyi mulasztás a távoli Mehedinți megyében. Augusztus elején Bukarestben követtük, hogyan kezelte a rendőrség egy szexuális visszaélésnek kitett, 11 éves lány ügyét. Az áldozat és családjának védelme érdekében fiktív nevet használunk.

Otthon, a támadóm mellett

A 11 éves Alina Bukarestben él lánytestvérével, egy több család által lakott közös udvarban. A lányok édesanyja külföldre ment dolgozni, rájuk egy anyai nagynéni vigyáz. Az iratokban azonban egy másik nagynéni viseli értük a felelősséget, egy 70 éven felüli nő, aki jogilag a gondozásába vette őket.

A gondozásba vétel a gyermekvédelmi szolgálat folyamatos jelenlétét feltételezi. A lányok helyzetét egy ideje a harmadik kerületi gyermekvédelmi igazgatóság egyik esetfelügyelője követte. Három évvel ezelőtt Alina és a testvére folyamatos segítséget kezdett kapni egy fővároson kívüli adományozótól: pénzt, ruhákat, iskolai különórákat és iskolán kívüli tevékenységeket.

Július 26-án a közös udvaron összezsúfolódott életek váratlanul felkavarodtak. A rá vigyázó nagynénivel kirobbant heves szóváltásban Alina elmondta, egy nagybácsija lefeküdt vele. A 38 éves nagybácsi ugyanabban az udvarban lakik.

A lányok nagynénije két napig várta, hogy a férfi felocsúdjon részegségéből, és szembesítse a tettével. A férfi azzal védekezett, hogy „csak análisan” próbálta meg, de nem történt semmi, ő is csak játszott. „A lány szűz, nyugodj meg” – nevetett az arcába a támadó.

A nagynéni fejében meg sem fordult, hogy Alina hazudhatott – melyik 11 éves gyerek találna ki ilyesmit? De ő is észrevett dolgokat.

A 38 éves nagybácsi éjjel kettőkor hívta át Alinát, hogy főzzön neki. Vagy áthívta mosogatni, de a lány túl sokáig hiányzott. Egyik szomszédasszony pedig rajtakapja, hogy intim helyen érinti meg Alinát. Kérdőre vonta, és ott abbamaradtak a dolgok.

A szembesítés másnapján, július 29-én nagynénije fogta Alinát, és elvitte a törvényszéki szakorvosi intézetbe, ahol megerősítették, hogy a lány már nem szűz, és a szexuális érintkezés régebbi. Innen az áldozattal együtt a 11-es rendőrőrsre ment, délután fél háromkor értek oda. Alina este tízkor hagyja el az őrsöt, közel nyolc órányi kihallgatás után. Hazaküldték. Ugyanoda, ahol a visszaéléssel gyanúsított nagybátyja is lakik. Alina nagynénje félt, és nem vitte haza a kislányt, egy ismerősüknél aludtak a feljelentés benyújtása utáni éjszaka.

A nagynéni azt állítja, a rendőrök úgy befolyásolták Alinát, hogy többször is megváltoztassa a vallomását. A lány elmesélte neki, hogy

kétszer is elmondta a rendőröknek, mi történt, és hogyan éltek vissza vele, de a törvény emberei nem hittek neki.

Egy adott pillanatban azt is mondták neki, hogy árvaházba kerül. Ettől Alina megijedt, és azt mondta, valójában a nagybátyja nem tett vele semmit.

Alinát elkísérte a rendőrőrsre úgy a nagynéni, aki vigyáz rá, mint az a 70 éves nagynénije, akinek jogilag a gondozásában van. Egyikük sem értette, kik azok az emberek, akik megfordultak az irodában, ahol Alinát kihallgatták. Nem ismernek ügyvédet, pszichológust. Az idős nagynéni meg volt győződve róla, hogy a rendőrség addig hallgatta ki Alinát, amíg kiszállt valaki a gyermekvédelemtől.

Végül egy olyan irattal hagyták el július 29. estéjén a rendőrőrsöt, hogy másnap reggel tízkor jelentkezzenek a kerület gyermekvédelmi igazgatóságán. Július 30-án reggel tízkor ott voltak. Néhány óra múlva úgy hagyták el ezt az intézményt is, mintha semmi súlyos nem történt volna. Az intézmény nem rendelt el semmilyen védőintézkedést.

A kiskorú védelmére hivatott két állami intézmény is hazaküldte a lányt, aki nemi erőszakkal vádolta egy nagybátyját. Egy 11 éves lányt, akiről törvényszéki szakorvos állapította meg, hogy már nem szűz. Egy olyan házba, amelyben az agresszor nagybácsi is ott lakott. A feljelentés napjától a férfi nem ment haza. A szomszédok és Alina nagynénijei azonban látták ott forgolódni.

Minden jel ott volt

A harmadik kerületi gyermekvédelem csak július 31-én szállt ki, hogy átvegye Alinát és a testvérét. Miután 30-án hazaküldték a gyereket, támogatója dühösen felkereste Vlad Alexandrescu szenátort, aki 31-én átiratot küldött a harmadik kerületi gyermekvédelmi igazgatóságnak. A gyermekvédelem aznap délután kiszállt a nagynéni lakásához, és hirtelen állami gondozásba vette a lányokat.

A három évben, mióta jelen van a lányok életében, támogatójuk szóban és írásban is jelezte a különféle gondokat, amelyeket a lányok nevelésében észlelt. Jelezte úgy az esetfelügyelőnek a gyermekvédelmi igazgatóságon, mint az intézmény igazgatójának, Mihaela Ungureanunak. Kérdésünkre az intézmény azt válaszolta, folyamatosan ellenőrizték a helyzetet, és nem vettek észre problémákat.

Ugyanebben a hivatalos válaszban írták, hogy a 11-es rendőrőrs július 29-én délután fél ötkor jelezte nekik az esetet, ők pedig egyből mobilcsapatot és egy pszichológust küldtek oda. Megerősítették, hogy a kiskorú kihallgatása közel nyolc órán át tartott, este tízig.

Vlad Alexandrescunak írt válaszukban, amelybe riporterünk is betekinthetett, azt állították, csak 29-én este szereztek tudomást az esetről, amikor a rendőrség értesítette őket. A kihallgatásra pszichológust küldtek, és úgy döntöttek, a lányok érdekére tekintettel sürgősségi központban helyezik el őket.

A gyermekvédelmi igazgatóság sehol se mondja, hogy az elhelyezési rendelet két nappal a feljelentés után érkezett.

Épp ez a két nap válhatott volna fatálissá Alina számára – ahogy június közepén azzá vált a 17 éves lány számára Mehedinți megyében.

Az igazgatóság azzal indokolta Alina elhelyezését egy sürgősségi központban, hogy fennállt a támadó hazatérésének kockázata. Ez a kockázat azonban július 29-én este is fennállt, amikor úgy a rendőrség, mint a gyermekvédelem hazaküldte a 11 éves lányt. Ahogy 30-án is fennállt, amikor a gyermekvédelem is meghallgatta Alinát, majd újból hazaküldte.

A szexuális visszaéléssel vádolt nagybácsit korábban jogosítvány nélküli vezetésért ítélték el. Többször vádat emeltek ellene minősített lopás miatt, és kapott már két távoltartási végzést is: nem közelítheti meg volt élettársát és annak gyermekeit. Két évvel korábban a saját édesanyja jelentette fel nemi erőszak miatt, az ügyet azonban gyorsan lezárták, mondta nekünk a nő. A törvény emberei tanút kértek tőle. Nem vitt tanút, az ő szava állt szemben a fia szavával, és ennyi volt, az ügyet lezárták.

Alina szerencséje

Álláspontot kértünk a Fővárosi Rendőrségtől, ez tartja a kapcsolatot a nyilvánossággal valamennyi bukaresti őrs nevében. Tudni szerettük volna, készült-e videófelvétel Alina közel nyolc órás kihallgatásáról, és miért gondolták úgy az illetékes intézmények, hogy hazaküldhetik a 11 éves áldozatot. Ezekre a kérdéseinkre semmilyen választ nem kaptunk. Biztosítottak róla, hogy a kivizsgálás során a kiskorú morális és pszichológiai támogatásban részesült.

Romániában 2004 óta van életben az a törvény, amely előírja a bűncselekmények áldozatainak tájékoztatását, támogatását és védelmét. A kivizsgáló hatóságok a feljelentés benyújtásának pillanatában kötelesek tájékoztatni az áldozatot a jogairól és az elérhető segítségről.

A 11-es őrs rendőrei augusztus 7-én tájékoztatták az Alinát megillető jogokról és szolgáltatásokról a nőt, akinek hivatalosan a gondozásában volt. Vagyis az első kihallgatás után több mint egy héttel. Személyesen jöttek el abba a közös udvarba, ahol Alina és a támadója lakott, hogy a család aláírja a tudomásulvételt.

Forrásaink szerint az ügyben már nem a 11-es rendőrőrs nyomoz, átvette a Fővárosi Rendőrség emberölési osztályának szexuális támadásokkal foglalkozó irodája. Ez az iroda vizsgálja a kiskorú áldozatokat érintő szexuális bűntényeket, igazságügyi rendőrei ehhez szükséges speciális képzést kaptak.

Bukarestben, de bárhol máshol az országban az intézmények a sürgős védelem helyett teljes közönnyel állnak a szexuális bűncselekmények áldozataihoz – még ha kiskorúak is. Céljuk mindössze az eljárások mechanikus kipipálása.

Alina ügye csak azért van jó kezekben, a kiskorú áldozatokat ért szexuális bűncselekmények kivizsgálására hivatott egyedüli hivatal kezében, mert odafigyelő és kitartó adományozó állt mellette. Az elmúlt öt évben több ezer hasonló áldozatnak nem volt ilyen szerencséje.

Megszámoltuk

A megyei rendőrparancsnokságok nem vezetnek egységes statisztikát a szexuális bűncselekmények feljelentéseinek kezeléséről. Ezt egyből láttuk, ahogy összehasonlítottuk a több tucat választ, amelyet tőlük kaptunk.

A hozzájuk tartozó őrsökhöz adott időszakban érkezett feljelentések számát ismerik, de nem mindegyik parancsnokság tudja, mi lett ezeknek a feljelentéseknek a sorsa. Csak egy részük tudja, hány vádemelés született. Csak egy részük tudja, hány ügyet zártak le vádemelés nélkül.

Nagyon kevesen rendelkeznek adatokkal az áldozatokat védő intézkedésekről, amelyeket a nyomozás során hoztak meg. Egyes parancsnokságok azt sem tudják, hány feljelentést vontak vissza az áldozatok. (Ezt eleve csak a nagykorú áldozatok tehetik meg.)

Bár a nyomozószervek zárójelentéssel véglegesítik az ügyészek elrendelte kivizsgálást, mindössze öt megyei parancsnokság tudta közölni az ilyen ügyeket lezáró dokumentumok számát.

Mindössze három megyei főfelügyelőség válaszolta, hogy az említett időszakban összesen öt esetben rendeltek el belső vizsgálatot amiatt, hogy panasz érkezett szexuális bűncselekmény tárgyú feljelentés nem megfelelő kivizsgálására. Három ilyen panasz figyelmeztetéssel végződött, kettőt szankció nélkül zártak le. A többi 39 főfelügyelőség nem indított ilyen belső vizsgálatot.

Néhány megye azon kevés közül, amely (szinte) teljes statisztikát bocsátott rendelkezésünkre a szexuális bűncselekmények feljelentéseiről:

• Vaslui megyében 708 rendőrségi feljelentésből csak 114 esetben került a támadó a vádlottak padjára.
• Vâlcea megyében a 612, szexuális bűncselekmény tárgyú feljelentés közül 86 végződött vádemeléssel.
• Argeș megyében 785 ilyen feljelentésből 174 jutott el a vádemelésig.

A hatósági pálya,

amelyet egy rendőrségi feljelentés nyit meg, a rendőrőrsön kezdődik, és az ügyész irodájában ér véget. Ő az utolsó, aki dönt a nyomozati cselekményekről, és elrendeli, hogy a panasztétel nyomán született ügyiratra milyen megoldást adjon.

Hogyan veszik nyilvántartásba az ilyen feljelentéseket? Több rendőrt és nyomrögzítőt megkérdeztünk. Egy konstancai ügyész névtelenséget kért, hogy „szabadon” válaszolhasson.

„Nemi erőszak feljelentésekor az első, amit elrendelnek, hogy törvényszéki szakorvoshoz küldik az áldozatot. Utána konzerválják a tett helyszínén fellelhető összes potenciális bizonyítékot: ruhákat, lepedőket, bármilyen más tárgyat. Jönnek a kihallgatások, listázzák a telefonhívásokat, megtekintik a térfigyelő kamerák felvételeit, ha vannak, és nyomon követnek minden tárgyat, felvételt, amely bizonyíték lehet. Egyetlen dossziét sem, még vidéken sem kizárólag a rendőr állít össze, ezeket automatikusan nyilvántartásba veszik a legközelebbi ügyészségek”, nyilatkozta az ügyész.

„Elméletileg őrizetbe lehet venni a feltételezett erőszaktevőt egyedül az áldozat vallomása alapján, de ez a gyakorlatban soha nem fordul elő, ha nincs más bizonyíték. Ha a törvényszéki szakorvosi vélemény nem meggyőző, vagy azt mondja ki, hogy nem történt nemi erőszak (fizikai kényszerítéssel – szerk. megj.), a legtöbb esetben lezárják az ügyet, bár az ügyészeknek joguk van tovább nyomozni és új bizonyítékokat szerezni. De legtöbbször – általában az ügyészek leterheltsége miatt – az ügyeket lezárják, mivel a nemi erőszak bizonyítását legtöbbször a törvényszéki szakorvosi véleményre alapozzák.”

„Ezek bonyolultabb bűntények, és általában erre szakosodott kollégák foglalkoznak velük” – pontosította Cătălin Cotruță rendőrbiztos, a Iași megyei Miroslava Vidéki Rendőrségének vezetője. „Rendszerint az áldozatok kihallgatása világos körülmények között zajlik, az igazgatóság szakértőinek jelenlétében, akik nyomon követik az érzelmi állapotait is a feltett kérdésekkel. És persze a jogi képviselőjének, ügyvédjének jelenlétében. A meghallgatás után egyéb nyomozati tevékenységek következnek, törvényszéki szakorvosi vizsgálatok annak megállapítására, történt-e fizikai agresszió” – mondta a rendőrbiztos.

„Nálunk volt sajnos 6 éves áldozat is. Az nehéz ügy volt, bonyolult, de három nap után őrizetbe vettük a gyanúsítottat, majd engedélyt kaptunk az előzetes letartóztatására” – mondta Cotruță. Különlegesebb helyzetekben Iași-ban egyes kihallgatásokon a nyomozók próbababák segítségével igyekeznek megtudni a nagyon fiatal áldozatoktól, hogy a szexuális visszaélés milyen formájának voltak kitéve.

A Szexuális Erőszak Hivatala

Megkérdeztük a Fővárosi Rendőrséget, amelynek keretében működik a Szexuális Erőszak Hivatala, az ország egyetlen nyomozóegysége, amely a kiskorú áldozatok rovására elkövetett szexuális bűncselekményekre szakosodott, hogyan kellene eljárjon a szakember az ilyen ügyek nyomozásában.

Megtudtuk, a kiskorú áldozatokat az úgynevezett NICHD (National Institute of Child Health and Human Development) technikával kellene kihallgatni. Eszerint a kihallgatás legtöbb 30-40 percet tarthat, miközben a kiskorút arra bátorítják, beszéljen szabadon. Minél kevesebb kérdést tesznek fel neki, nem tesznek fel zárt kérdéseket, nem ismétlik a kérdéseket. A vallomást nem a kihallgatás közben írják le. Ez azért is kivitelezhető, mert a kihallgatást rögzíteni kellene, hogy elkerülhető legyen az áldozat ismételt kihallgatása és traumatizálása.

Két rendőr vesz részt a kihallgatáson. Egyikük a teremben, a másikuk az ablak mögött, neki kell jegyzetelnie. Mindig kérni kell gyermekvédelmi szakember jelenlétét. Egyes esetekben maga a gyermekvédelem pszichológusa hallgathatja ki az áldozatot a rendőr útmutatásai alapján.

A NICHD technikát leíró dokumentum alapján 2017-ben Romániában is megalkotta a kiskorú áldozatok kihallgatásának útmutatóját a FONPC (gyermekvédelmi civil szervezetek szövetsége). Ez az útmutató online elérhető. Rendszeren belüli forrásaink szerint az útmutató megléte nem elég, fel is kell készíteni azokat, akik használják. Egy rendőr felkészítése arra, hogy hatékonyan alkalmazza a NICHD módszereit, hat napos tréninget jelent, utána többféle képzéssel és szemináriummal.

Egyes helyzetekben fizikai lehetetlenség az írásban rögzített eljárások tiszteletben tartása, erősítette meg egy Vaslui megyei rendőr, aki megkért, ne fedjük fel a kilétét. „Nem feltétlenül a rendőr szakmaiságáról, felkészültségéről vagy tapintatáról van szó, hanem a konkrét erőforrásokról”, mondta a rendőr.

„Tegyük fel, egy szülő nemi erőszakról tesz bejelentést. Az eljárások szerint speciális körülmények között kell meghallgatnunk az áldozatot, mert a nemi erőszakos ügyek nyomozása elméletileg bizalmas. Sok rendőrőrsnek azonban nincsen speciális kihallgatószobája, nincs olyan üvegfallal ellátott terme, ahol az áldozat felismerheti az elkövetőt olyankor, amikor nem tudni, ki volt a támadó. Vidéki környezetben lehetetlen teljesen bizalmasan lefolytatni ilyen vizsgálatokat”, magyarázta a rendőr, milyen a helyzet terepen.

„Ennek közvetlen hatása az áldozat megbélyegzése és idővel a jövendő áldozatok eltántorítása attól, hogy feljelentést tegyenek.”

A nemi erőszak, amelyről a román állam nem akart ítélkezni

2019 máciusában az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Romániát az Emberi Jogok Európai Egyezménye két cikkelyének megsértése miatt. Az E.B. kontra Románia ügyben az EJEB megállapította, a hatóságok nem vizsgálták ki megfelelőn E.B. nemi erőszak ügyében tett rendőrségi feljelentését, és ezzel megfosztották az igazságszolgáltatáshoz fűződő jogaitól.

Az EJEB ítélete leírja, hogy a feljelentést nyilvántartásba vevő rendőrök kihallgatás közben hogyan tántorították el az áldozatot attól, hogy az igazát keresse.

Az ellenállás fizikai jeleinek hiányában a hatóságok arra jutottak, hogy a nemi erőszak vádja nem áll.

Az EJEB vizsgálta események 2008-2009-ben zajlottak. Mivel ügyét nem tudta bíróság elé vinni, hogy az hozzon ítéletet a jelzett bűncselekményről, ügyének romániai lezárása után E.B. az igazságszolgáltatás utolsó elérhető formájaként az EJEB-hez fordult.

A román államot elmarasztaló ítéletben az európai bíróság felhívta a figyelmet, hogy a fizikain kívül az agresszor a kényszerítés más módjaival is élhet. Az EJEB megállapította, hogy a román hatóságok nem hallgattak ki más személyeket az áldozat és az agresszor környezetéből. Nem kértek pszichológusi szakvéleményt. Gyakorlatilag kizárólag azzal zárták le az ügyiratot, hogy a nő testén nem volt nyoma annak, hogy fizikailag ellenállt volna a támadójának.

Az esettel Viorica Oltean ügyész foglalkozott. Akkoriban a dicsőszentmártoni bíróságon működő ügyészségen dolgozott. Az igazságügyi nyomozás végén általa kiállított ügyiratokból derül ki, hogy nyolc hónap alatt három személyt hallgatott ki: az áldozatot, a vádlottat és egy tanút.

A három vallomás és a törvényszéki szakorvosi jelentés alapján Oltean a bűnvádi eljárás megszüntetését rendelte el arra hivatkozva, hogy hiányzik a bűncselekmény egyik eleme, a kényszerítés.

Azzal szembesülve, hogy feljelentéséből nem születik vádemelés, E.B. bíróságon támadta meg Viorica Oltean ügyész rendeletét. A dicsőszentmártoni bíróság neki adott igazat, és elutasította Viorica Oltean határozatát az ügy lezárásáról. A bíróság rámutatott, az ügyészi határozatot nem lehet kizárólag a törvényszéki szakorvosi jelentésre alapozni, és visszautalta az ügyet az ügyész hatáskörébe, hogy indítson bűnvádi eljárást nemi erőszak címén.

Az ügyészség azonban fellebbezett. A marosvásárhelyi törvényszék jogerős ítélete az ügyészségnek adott igazat, a feljelentés után közel két évvel. A Legfelső Bírói Tanács honlapján fellelhető vagyonnyilatkozata szerint Viorica Oltean 2012-ben a DNA ügyésze lett, 2013-tól pedig a Marosvásárhelyi Táblabíróság Ügyészségén dolgozik.

Suttogva kér igazságot

12 év telt el azóta, hogy E.B. feljelentést tett a rendőrségen. Tíz év azóta, hogy a román állam jogerősen megtagadta tőle a bírósági eljárást, és tíz év azóta, hogy a panaszos beperelte a román államot Strasbourgban. E.B. támadója soha nem került bíróság elé a nemi erőszak miatt.

E.B.-vel augusztus végén találkoztunk egy Maros megyei község házának udvarán. Még ma is fél egyedül kilépni az utcára, de megteszi, mert folytatni akarja az életét a még mindig érzett félelemmel együtt. Beszélgetésünkhöz a férje is csatlakozik. 25 éve házasok. A férfi soha nem vonta kétségbe, hogy a feleségét megerőszakolták.

„Szégyelltem, szégyelltem…”, suttogja a nő. A legjobb barátnőjének se mondta el, hogy ő az, akit a hírek is említettek, hogy ő az az áldozat, aki Strasbourgban kereste az igazát.

A támadás napján egy szomszédasszony bátorította, hogy tegyen rendőrségi feljelentést. Segített megfogalmazni a panaszt. Egy másik szomszédja azt tanácsolta, inkább hallgasson, és a férjének se mondja el, mert ez nagy szégyen. Az élet megy tovább, és jobb, ha úgy tesz, mintha semmi se történt volna, mondta neki.

Így vált a nemi erőszak olyan titokká, amelyről egy egész közösség tudott, de amelyről nem beszélt és ma sem beszél senki. Az igazságügyi eljárások teljes folyamata során, 2008 óta a közösség úgy tesz, mintha nem történt volna semmi.

Bár csalódott abban, ahogy a román állam kezelte a felesége ügyét, a férj nem adta fel. Az EJEB-hez fordultak amiatt is, mert Romániában bárkivel megtörténhet az, ami a feleségével.

„Élvezted?”, ismétli időnként a férj a kérdést, amelytől 12 éve nem tud szabadulni. Azt állítja, ezt a kérdést tette fel a feleségének az egyik rendőr az első kihallgatáson.

A B. házaspár azért tett feljelentést, mert támogatást és védelmet remélt az igazságszolgáltatástól. Olyan bizalommal fordultak az igazságszolgáltatási rendszerhez, amelyet azóta elvesztettek. Az állam úgy kezelte az ügyüket, hogy megsértette az emberi jogaikat, ahogy az EJEB utólag megállapította.

A bűnüldözés emberei, akik több mint tíz éve nem szolgáltattak igazságot E.B.-nek, megtarthatták pozícióikat, mintha semmi sem történt volna. Egyeseket még elő is léptettek.

Az élet megy tovább.

Szöveg: Diana Oncioiu & Vlad Stoicescu (Dela0.ro), Jakab Villő Hanga (Átlátszó Erdély), Andreea Pavel & Cristian Leonte (Info Sud-Est), Ionuț Benea (Ziarul de Iași), Tudor Chiriac (Monitorul de Botoșani), Vasile Hotea-Fernezan (TVR Cluj)

Nyitókép: Anemone123. A kép forrása a Pixabay.

Ez a cikk azokat a tényeket mutatja be, amelyek az újságírói tényfeltárásból kiderültek. Hollandia nagykövetsége nem felelős a cikk tartalmáért, a cikk nem feltétlenül képviseli a holland nagykövetség hivatalos álláspontját.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post A román állam jobban védi az erőszaktevőt, mint az áldozatot appeared first on Átlátszó Erdély.