Igyekeztünk még átláthatóbbá tenni, mire költi az RMDSZ a közpénzt: a közérdekű információk kiadásáért indított újabb perünket alapfokon részben megnyertük. Másodfokon elutasították a fellebbezésünket, a kolozsvári Fellebbviteli Bíróság bírói testülete teljes egészében fenntartotta az alapfokon született ítéletet.

A per legfontosabb eredménye, hogy újból megerősítést nyert: a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 544/2001-es törvény közérdekű tevékenységet végző szervezetekre is kiterjed.

„Minden közpénzből történő finanszírozás, amiben az RMDSZ részesül, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 544/2001-es törvény hatálya alá esik” – áll az ítélet indoklásában.

Ez azért fontos, mert az RMDSZ újból azzal az érvvel próbálkozott, miszerint az RMDSZ egy közhasznú státusszal nem rendelkező civil szervezet, ezért rá nem vonatkozik az 544/2001-es törvény.

Az ítélet újból aláhúzta, hogy a törvény közhasznú tevékenységgel, nem pedig közhasznú státusszal rendelkező szervezetekről tesz említést.

Utóbbi egy olyan speciális jogállás, melyet egy civil szervezet kormányhatározattal nyerhet el – az általunk ismert legfrissebb lista 2016-os, és 1300 ilyen szervezet szerepel rajta (az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány például rendelkezik ilyen közhasznú státusszal).

Miért kellett újból perelni?

Bár 2017 decemberében a bíróság kimondta, hogy az RMDSZ köteles közérdekű adatokat kiadni, és az RMDSZ közzé is tett egy sor dokumentumot honlapján, 2018 májusában ismét megtagadták a választ egy újabb adatigényünkre ismét azzal érvelve, hogy az RMDSZ-re nem vonatkozik a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló, 544/2001-es törvény.

„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem minősül pártnak, és nem nyilvánították, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, közhasznú nem kormányzati szervezetnek, ezért nem tartozik a 2001. évi 544. törvény hatálya alá” – állt a Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök adatigényléseinkre adott válaszában.

Az RMDSZ-től tavaly májusban az általa kezelt közérdekű dokumentumok listáját kértük ki, továbbá pontosítást is kértünk azokkal az adatokkal kapcsolatban, melyeket az RMDSZ már közzétett.

Azt szerettük volna elérni, hogy az RMDSZ honlapján közzétett, az RMDSZ alkalmazásában levő (vagy RMDSZ-t képviselő) személyek külföldi utazásai során felvett kiszállási díjakat összesítő táblázatot kiegészítsék a hivatalos úton részt vevő személy(ek) nevével, beosztásával, az út kezdetének és végének időpontjával, az úticéllal, az út rövid leírásával, a szállításra (repülő, autó, vonat), a szállásra és az étkezésre fordított összegek részletezésével.

Miért fontos ez?

Az RMDSZ által kezelt, jelenleg évente mintegy 5 millió eurónak megfelelő költségvetési támogatás kérdése régóta téma az erdélyi magyar közéletben. Az, hogy mire költik a támogatást, azért is fontos, mert az összeg odaítéléséről szóló kormányhatározat is világosan fogalmaz: ez a támogatás az erdélyi magyar közösséget illeti, az RMDSZ csupán kezelője ennek az összegnek.

Az RMDSZ ennek a pénznek egy részét valóban szétosztja az erdélyi magyar civil szféra szereplői között, a pénz másik felét saját működésére költi – arról, hogy ezt a pénzt konkrétan mire költik, nagyon keveset tudunk.

Az RMDSZ elszámoltatásával a múltban többször próbálkoztak, kevés sikerrel, ugyanis a szervezet mindig elutasította a válaszadást. Az Átlátszó Erdély 2016 tavaszán kezdte el publikálni azokat az elszámolásokat, melyeket az RMDSZ az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) nyújtott be – mint kiderült, ezek rendkívül vázlatosak, kevés konkrétumot tartalmaznak.

Ezután bepereltük az RMDSZ-t, és ennek a pernek az eredményeként mondta ki a bíróság 2017 decemberében, hogy az RMDSZ-nek válaszolnia kell az adatigénylésekre.

Felemás eredmény

Ami az általunk kért adatokat illeti, alapfokon a bíró 2018. október 29-én elrendelte a közérdekű dokumentumok listájának a kiadását, azonban az RMDSZ-politikusok utazásaival kapcsolatban számunkra kedvezőtlenül döntött: elfogadta az alperes érvelését, miszerint a politikusok neve személyes adatnak számít, és így nem hozható nyilvánosságra.

Egyáltalán nem foglalkozott az általunk kért többi információval – a kiküldetésen levő személy beosztásával, az út kezdetének és végének időpontjával, az úticéllal, az út rövid leírásával, a szállításra (repülő, autó, vonat), a szállásra és az étkezésre fordított összegek részletezésével.

Úgy döntöttünk, az ítélet ellen fellebbezünk. Másodfokon a bírói testület úgy döntött, fellebbezésünk nem indokolt, ezért teljes egészében fenntartotta az első fokon született döntést. Az alapfokú döntés értelmében várjuk tehát az RMDSZ által kezelt dokumentumok listáját, valamint az ügyvédünk honoráriumának felét, 1000 lejt. Ezt az összeget további adatigény-perekre tervezzük költeni.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyilatkozik a sajtónak. Fotó: az RMDSZ Facebook-oldala

The post A bíróság megerősítette: közérdekű, mire költi az RMDSZ a közpénzt appeared first on Átlátszó Erdély.

Március elejétől május végéig Kovászna megye magyar többségű vagy jelentős magyar lakossággal rendelkező településeinek honlapjait olvasgattuk. Közeledtek a helyhatósági választások, és jó ötletnek tűnt, hogy a vagyon- és érdeknyilatkozataik fényében vegyük szemügyre választott elöljáróink munkásságát.

Ami egyszerű adatgyűjtésnek indult gépkocsikról, telkekről, vállalkozásokról és itt-ott betöltött elnöki tisztségekről, egyre inkább a közérdekű információkhoz való hozzáférés kísérletévé vált.

Csak a legutóbbi választási ciklusban, tehát a 2012-2015 között feltöltött nyilatkozatok érdekeltek. Március elején a 2016-os nyilatkozatok még nem készültek el, a nyilatkozatok leadási határideje június 15 volt. A vagyon- és érdeknyilatkozatok elvben a polgármesteri hivatalok honlapján olvashatók, melyeket az önkormányzatok készíttetnek és tartanak fenn.
Az adatokat június 12-én ellenőriztük, pár napja meglepetten láttuk, hogy újabb honlap nem érhető el, több adat megváltozott. A térképhez és a táblázathoz a legfrissebb augusztusi adatokat használtuk.

Kovászna megyében 45 polgármesteri hivatal van, de csak a jelentős magyar lakossággal rendelkező 40 község polgármesteri hivatalának honlapját néztük meg, így kimaradt Dobolló (Dobârlău), Nagypatak (Valea Mare), Zágonbárkány (Barcani), Bodzaforduló (Întorsura Buzăului) és Szitabodza (Sita Buzăului).

A honlapokon keresgélve meglepett, hogy 2016-ban még van olyan magyar többségű, magyar polgármester vezette község (Árkos), melynek honlapján egyetlen magyar szó sincs.

Ki a polgármester? Nem is olyan egyszerű kideríteni

Hasznos lett volna, ha könnyen megtaláljuk, ki a polgármester, az alpolgármester, és kik a helyi tanács tagjai, ez azonban nem volt mindig egyszerű feladat. Általában a honlapokról nehezen deríthető ki a polgármester neve, a tanácstagok névsora, vagy hogy melyik tanácsos milyen párt színeiben nyert. A honlapokon a tanácsosok listáját 30 esetben, a polgármesterek párttagságát 4 esetben és a tanácsosok párttagságát csak 23 esetben találtuk meg.

A 40 honlap közül 12 honlapon található meg a 2012-2015 közötti időszak minden vagyon- és érdeknyilatkozata, 28 honlap hiányos, ebből két községnek nincs honlapja, és két község honlapján csak a nyilatkozatok gombjait találjuk a menüben. Ez az állapot június óta csak rosszabb lett.

 

Ne mobilon próbáljunk a honlapokon keresgélni

A lapok auditálását végző iroda, a BRAT (Biroul Român de Audit Transmedia) 2015-ös felmérése szerint Romániában a lakosság 62%-ának van internet-hozzáférése. A 14-64 éves korosztály 68%-a használja az internetet, ez 10,3 millió lakos, közülük 34% falun, 64% pedig városon él. A falun élő internethasználók 59%-a mobilon csatlakozik az internetre, a városi lakosoknak viszont csak a 45%-a használja mobilját internetezésre.

A BRAT-felmérés szerint a falun élők inkább szórakozásra és nem ügyintézésre használják az internetet. Ha azonban a hivatalok által közzétett adatokra lennének kíváncsiak, a keresgélés nem lenne problémamentes: a Kovászna megyei polgármesteri hivatalok honlapjai nem igazán mobilbarátak.

Van, ahol csak pár kép túl nagy, máshol egy rossz helyen megjelenő reklám miatt csúszik szét az oldal. Előfordul, hogy a honlap egyik része optimalizált, a másik része nem, és végül vannak olyan honlapok is, ahol egyáltalán nem gondoltak az optimalizálásra.

A megyében összesen 3 mobilbarát honlap van – meglepetésünkre kiderült, hogy a megyeközpont, Sepsiszentgyörgy honlapját sem optimalizálták mobilra.

Később a Google tesztoldalán is teszteltük a honlapokat. A tesztoldal 100 pontos skálán osztályozza a honlapokat három szempont szerint: mennyire mobilbarát, illetve mennyire gyorsan töltődik be mobilokon és asztali számítógépeken.

A megyében 22 polgármesteri hivatal honlapja mobilbarát (ezek a tesztoldalon „good” minősítést szereztek), 3 honlap betöltési sebessége nagyon jó mobilra, 16 honlap betöltési sebessége nagyon rossz mobilra (a tesztlapon „poor” minősítés). 12 honlap betöltési sebessége nagyon jó asztali számítógépre.

Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának honlapja itt sem vizsgázott fényesen, 64/100, 51/100, 63/100 értékekkel a „rossz” mezőnyben végzett.

Nyilatkozatok archiválása

A törvény nem írja elő, hogy a polgármesteri hivatalok honlapján milyen formátumban kell tárolni a nyilatkozatokat, így a legkülönfélébb formátumban töltik fel őket: .jpeg, .doc, .rar, .zip és pdf. Nehezíti a keresést, ha egy év nyilatkozatait egyetlen .zip, .rar, vagy .pdf fájlban találjuk meg.

A honlapokon található nyilatkozatok minősége változó, vannak nagyon szép kézírással kitöltött nyilatkozatok, de nem ez a jellemző. Sok a nehezen olvasható kézírás, a rosszul olvasható név, esetleg a nyilatkozattevők elfelejtik, hogy két utónevük van, és az egyiket rövidítik – például Bartha Botond, Bartha Gy. Botond –, és csak az adatok összevetése után jövünk rá, hogy valószínűleg ugyanarról a személyről van szó.

A fejlécek kitöltése sem problémamentes, a Tisztség (Având funcţia de:) mezőbe a közéleti funkciójuk helyett tücsköt-bogarat beírnak: nagyon népszerű például a „nyugdíjas”. Sokszor önkényesen rövidítik a cég- és intézményneveket, de az is gyakori, hogy csak véletlenszerűen töltenek ki pár mezőt a nyilatkozatban.

A nyilatkozatokat pár személyes adat (mint a személyi azonosító szám, aláírás, cím) kitakarása után beszkennelik és feltöltik a honlapra, szkenneléskor viszont újból sérülhet a dokumentum olvashatósága. Sok esetben nem figyeltek a minőségre, alig látszik az írás.

Incze Lazos András vagy Inczelajos Andras?

A vagyon- és érdeknyilatkozatokból másolatot kap az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (Agenţia Naţională de Integritate, ANI). Az ANI adatbázisa több meglepetést tartogat. Előnye, hogy minden nyilatkozatot .pdf-ként töltöttek fel, és online olvasható.

Az adatok pontos rögzítése itt sem jellemző, így kimaradhat a nyilatkozat éve, olvashatatlanul vagy rosszul betűzve kerülnek be a nevek: például Incze Lajos-András árkosi tanácsos neve több változatban szerepel, mint Incze Lazos András vagy Inczelajos Andras.

Az ANI adatbázisában is megnéztük a 40 község nyilatkozatait, de szerencsésebb a polgármesteri hivatalok honlapján keresgélni, az ANI adatbázisába az adott település minden közintézményének nyilatkozatait feltöltik – emiatt nehezebb eligazodni benne. A helyhatósági választáson induló jelöltek körzeti választási irodákhoz benyújtott vagyon- és érdeknyilatkozatok is itt olvashatók.

Az ANI adatbázisa több meglepetést tartogat. Előnye, hogy minden nyilatkozatot .pdf-ként töltöttek fel, és online olvasható. Sőt itt már olvashatók a körzeti választási irodákhoz benyújtott 2016-os vagyon- és érdeknyilatkozatok. Hátránya ennek az oldalnak, hogy elég nehezen kezelhető.

A 176/2010-es törvény előírja, hogy az intézmények jelöljenek ki olyan alkalmazottat, aki a vagyon- és érdeknyilatkozatok elkészítéséhez nyújt segítséget. Ugyanennek a személynek a felelőssége, hogy a nyilatkozatok a mandátum megkezdése utáni 30 napon belül láthatók legyenek a hivatal honlapján.

Senki nem vette észre?

A vagyon- és érdeknyilatkozatok benyújtási határidejének be nem tartása vagy a szerzett jövedelem összegének be nem vallása kihágásnak minősül, és 50 lejtől 2000 lejig terjedő bírsággal sújtható, az Ügynökség hivatalból is elindíthatja a szabálysértési eljárást.

Szintén 50 lejtől 2000 lejig terjedő pénzbírsággal sújthatók a 176/2010-es törvény gyakorlatba ültetésével megbízott személyek, valamint a közintézmények vezetői, ha nem tartják be a törvényben előírtakat.

A törvény értelmében a nyilatkozatokat meg kell őrizni a mandátum befejezésétől számított három évig. Elég nehéz elképzelni, hogy senki sem vette észre, milyen igénytelenül töltötték ki a nyilatkozatokat. Az ANI honlapjáról nem derül ki, hogy eddig összesen mennyi pénzbírságot szabtak ki a nyilatkozatok nem megfelelő kitöltéséért.

Roman Katalin

(A cikken 2016 augusztus 6.-án és 10.-én kisebb javításokat eszközöltünk)

Az Átlátszó Erdély működtetésében nagy szerepük van a közösség adományainak. Adakozz, hogy még több ilyen cikket írhassunk! Tudnivalók itt.

Bankszámlánk:

RO71OTPV200000913457RO01

SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA

Cod BIC: OTPVROBU

The post Olvashatatlan a háromszéki választottaink vagyona appeared first on Átlátszó Erdély.

Codru Vrabie a Funky Citizens Egyesület tagja. 2010 és 2014 között a közérdekű információkhoz való hozzáférésért kampányoló FOIAdvocates.net nemzetközi koordinációs bizottságának a tagja. Fő érdeklődési területe a „jó kormányzás”, ezen belül is az önkormányzatok.
Önkéntes alapon dolgozik a nuvasuparati.info közérdekű adatigénylő oldalnál, emellett a piatadespaga.ro csúszópénz-figyelő projektet vezeti. Részt vesz az Országos Korrupcióellenes Stratégia 2012-2015 gyakorlatba ültetését célzó, az Igazságügyi Minisztériumnak a civil szférával való együttműködésében.
Ezen kívül a Politica fara Bariere (Korlátok nélküli politika) nevű, a pártok bejegyzésének megkönnyítéséért síkra szálló kezdeményezésben is tevékenykedik.

Az oldalon keresztül elküldött 230 adatigénylés közül hány sikeres? És mi a visszautasítás leggyakoribb indoka?
Az igénylések 40 százalékára érkezik válasz – ezt az arányt egyébként más, a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel foglalkozó civil szervezetek mérései is alátámasztják. Ebben a helyzetben már maga a válasz is egy siker.
Érdemi, használható válasz az igénylések mintegy 15 százalékára érkezik, és most a válasz megérkezése, valamint a törvényes határidők betartása mellett az érdemi információszolgáltatásra gondolok: senki nem szereti, hogy amikor szilváról kérdez, akkor közöljék az almák számát azért, mert végső soron mindkettő gyümölcs.
Emellett fontos az adatok nyílt formátumban való közzététele: jobban szeretjük a .pdf-et a .jpg helyett, a .doc-ot vagy a .xls-t a .pdf helyett, de az igazi kedvenceink az olyan nyílt formátumok, mint a .txt, a .csv, a .odt, valamint a .ods.
Értékeljük még, amikor hivatalos dokumentumokat mellékelnek ahelyett, hogy az adott adatigénylésre készült, egyedi választ küldenének: szerintünk a közhivatalnokoknak nem kellene külön válaszok elkészítésével tölteni az idejüket.
Van kedvenc válaszunk is – a târgoviște-i polgármesteri hivatal több évre visszamenőleg közzétett egy, a közbeszerzésekre vonatkozó adatsort. A formátum nem túl barátságos, azonban az adatok nagyon jól strukturáltak, az információ pedig tárgyszerű és releváns.
Az elutasított válaszok esetén jogi segítséget is tudtok nyújtani?
Nem, de ez nem is volt cél. A nuvasuparati.info egy lelkes csoport önkéntes munkájának az eredménye. Egyelőre a projektnek nincsen intézményes háttere, csak egy elektronikus eszköz az adatigénylések megkönnyítésére, valamint a közérdekű adatok publikálására.
Nyilván crowdsourcinggal létre lehetne hozni egy közérdekű adatok iránt elkötelezett közösséget, mely révén be tudnánk azonosítani néhány, a közigazgatás jogorvoslati lehetőségeire szakosodott ügyvédet, hogy elkezdjünk jogi segítséget nyújtani a felhasználóinknak.
Egyelőre azonban saját tapasztalatainkon alapuló tanácsot tudunk nyújtani bárkinek, amennyiben e-mailben fordul hozzánk. Igyekszünk minden megkeresésre gyorsan válaszolni.

Korábbi anyagunk:
Közérdekű adatigénylés: mi az, és hogyan kell használni?

Workshopjaitok is vannak/lesznek?
Én vezetek ilyen kurzusokat, azonban nem feltétlenül a nuvasuparati.info égisze alatt; emlékszem, hogy amikor 2002-ben megszerveztük az első ilyen egész napos tréninget, mennyire nehéz volt megértetni a közhivatalnokokkal, hogy szükség van átláthatóságra, hogy az embereknek lassan más elvárásaik vannak a helyi adminisztrációval szemben.
De hogy visszatérjek a kérdésre: lehet, hogy lesznek közérdekű adatigénylésről szóló workshopjaink, amennyiben a híres POCA pénzeszközöket is biztosít erre. Nagy szükség lenne az oktatásra, hogy a válaszadási arányt a jelenlegi 40 százalékról 60 százalékra tudjuk emelni, a sikeres igénylések aránya pedig 15-ről legalább 25 százalékra javuljon.
Romániának van egy nyílt adat (Open Data) stratégiája. Közintézmények terén tapasztalható előrelépés   ebben a témában?
Romániában tulajdonképpen ez a második ilyen stratégia. A 2016-ig tartó akcióterv egy átfogó közvita és átlátható döntéshozatal után állt össze. A nyílt adatok koncepcióján alapul, és ha a minisztériumi szinten már egész jól mozognak ebbe az irányba, én főképp az önkormányzatokra összpontosítok. És persze várjuk az igazságügyet is: az onoratainstanta.ro projekttel próbálunk irányt mutatni.
Központi szinten a következő nagy kihívás a közpénzt tartalmazó szerződések nyitott szabványa (open contracting), mely a közbeszerzésekre vonatkozó uniós direktívákhoz is kapcsolódik. Kollégáim, barátaim nagyon komolyan foglalkoznak ennek a koncepciónak a népszerűsítésével, én pedig jövőre egy közbeszerzési portál létrehozását tervezem.
Azt szeretném, ha CPV-kódok alapján ki lehetne listázni azt, hogy például mennyi papírt vásárolnak a megyei környezetvédelmi hivataloknál. Mennyi aszfaltot vásárol egy-egy fejlesztési régió, vagy akár hány bakancsot vesz egy-egy megyei rendőrség.
Nyílt adatokkal, CPV-kód, földrajzi elhelyezkedés és közintézmény típusa szerinti kereséssel segíthetünk a közintézményeknek valamivel olcsóbban vásárolni szolgáltatásokat és javakat. És ha ez nem lesz kész 2016-ban, akkor elkészül 2017-ben, ha nem én, akkor valaki más készíti el, a lényeg, hogy elkészüljön, mert ez mindenkinek érdeke.
Arról vannak kimutatásaitok, hogy az újságírók, aktivisták mennyire használják az 544-es törvényt információgyűjtésre?
Az újságírók nem igazán használják az 544-es törvényt, és én – bár nem értek egyet velük – megértem őket. Ők az információt felelős beosztásban levő tisztségviselő nyilatkozatával szeretik „kiszínezni”, és emiatt jobban szeretnek kérdéseket feltenni ahelyett, hogy megszereznék az információt tartalmazó hivatalos iratot.
Ezen kívül ott a rating vagy a példányszám nyomása, mely teret ad a „pe surse”, vagyis a források által kiszivárogtatott információknak, értesüléseknek. Nekem nem tetszik ez a fajta újságírás, de értem, miért létezik, és hogyan jutottunk el ide.
A tényfeltáró újságírók azonban sokat dolgoznak az 544-es törvénnyel és annak külföldi megfelelőivel. Tulajdonképpen így jelent meg az Alaveteli szoftver, mely a nuvasuparati.info oldal alapját is adja, és amely világszerte 20 hasonló platformhoz szolgáltatott alapot.
Azonban a civilek nem csak közérdekű adatigénylésekkel szerzett dokumentumokkal készítik a jelentéseiket és közpolitikákkal kapcsolatos álláspontjaik nagy részét: ennek a törvénynek az alkalmazását is figyelik.
Ez tulajdonképpen az adminisztratív kapacitás és a közintézmények menedzsmentjének a tesztje – ha a hivatal jól szervezett, és a hivatalnokok könnyen megtalálják a kért információt, a válaszadás is gyorsabban megy.
Sipos Zoltán

Az Átlátszó Erdély működtetésében nagyon nagy szerepük van a közösség adományainak. Azt szeretnénk, ha minél több olvasónk adományozna havonta egy kis pénzösszeget az Átlátszó Erdély Egyesületnek.

Csakis így, magánszemélyektől érkező kis adományokkal lehet elkerülni azt, hogy érdekcsoportok, hirdetők, szponzorok, tulajdonosok befolyást szerezzenek a tartalom fölött.

A pénzt PayPal-on keresztül (a doboz az oldal tetején, jobb oldalon) vagy közvetlenül a bankszámlánkra lehet utalni.

Bankszámla:

Asociatia “Atlatszo Erdely Egyesulet”

RO71OTPV200000913457RO01

SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA

Cod BIC: OTPVROBU

The post Ne tessék haragudni – a jó kormányzás titka appeared first on Átlátszó Erdély.