Az eredeti cikk:

A Murok vendéglő Nyárádmente turisztikai mérföldköve lehet, és nem feltétlenül csak azért, mert állítólag nagyon jól főznek. A panzió, amit Novák Levente RMDSZ-es szenátor az öccsével közösen kezdett építeni, egyszerre részesült EU-s és magyarországi támogatásban.

Miközben a panzió épült, a politikus egy új építésű, 500 négyzetméteres villát is meg tudott vásárolni Marosvásárhely legelegánsabb környékén, a Somos-tetőn.

Azonban ne ugorjunk előre: vegyük alaposabban szemügyre Novák Levente pályafutását. Igen tanulságos, ahogyan a nyárádmenti politikus először Bukarestben bukdácsolta végig a szamárlétrát, majd ebből a tapasztalat- és kapcsolatrendszerből helyben épített karriert és vagyont.

A politikus önéletrajzából kiderül, hogy Nyárádszeredában született 1984-ben. A 2005-ben akkreditált, marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir Egyetem jogi karán szerzett diplomát 2007-ben, 2009-ben a bukaresti Nemzetvédelmi Kollégium (Colegiul Național de Apărare) két hónapos képzését is elvégezte. Ezt a kollégiumot a román sajtó „kékszeműek képzőjének” nevezi, és sok ismert politikus (köztük az RMDSZ politikusai is) fordult meg ezeken a képzéseken, erről itt írtunk.

A bukaresti politizálás gyakorlatába a lehető legjobb személy, Verestóy Attila néhai RMDSZ-szenátor vezette be. Egy 2019-es interjúban így beszélt Novák a kezdetekről: 

„Az egyetem befejezése után, 2007-től Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető irodájában kezdtem el dolgozni 2009-ig, a frakcióvezető-cseréig. Tevékenységemet kormányzati szinten először az RMDSZ 2010-es kormányra lépésével, a kormányfőtitkár-helyettes tanácsosaként kezdtem, majd Kelemen Hunor 2011-es elnökké választása után a szövetségi elnöki hivatalba kerültem tanácsosként. 

Kelemen Hunor miniszteri és miniszterelnök-helyettesi kabinetjében is dolgoztam, amikor az RMDSZ elnöke a kormány tagja volt. Jelenlegi is a szövetségi elnöki hivatal munkatársa vagyok. Sokat dolgoztam együtt a választási kampányokban Porcsalmi Bálint jelenlegi ügyvezető elnökkel. 

2014-ben már a központi kampánystáb tagja voltam, én foglalkoztam a mozgósítással és az adatbázis-építéssel. Abban az évben a kezdeményezésemre a területi szervezetek adatbázisait egyetlen rendszerbe fésültük össze és feldolgozhatóvá tettük, hogy operatívan tudjunk segíteni a lakossági megkeresések alkalmával is.” Gyakorlatilag Novák csinálta meg az erdélyi Kubatov-listát.

Fiatal jogász-kocsmáros menni Bukarestbe szakérteni

Novák Levente első vagyon- és érdeknyilatkozata 2008-ból származik, és fúj is benne a szél rendesen, mint minden feltörekvő politikus első bevallásában. Ebben az időszakban Novák az RMDSZ szenátusi frakciójának dolgozott szakértőként, és 1300 lejes fizetést tüntetett fel. Alapítója a nyárádszeredai Titán Egyesületnek, valamint 50 százalékos részesedése volt egy 2007-ben alapított, SCD Company SRL nevű (azóta megszüntetett) cégben, melynek fő tevékenysége szeszes italok eladása. Vagyis ez egy kocsma volt.

Következő vagyonbevallását 2010-ben nyújtotta be. Ebben az időszakban a Kormányfőtitkárságon dolgozott tanácsosi beosztásban. Ebből az derül ki, hogy korábban, még a szenátusban évi 33 ezer lejes fizetése volt, emellett a Generalinál volt egy 1200 lejes befektetése valamint egy 6 ezer eurós BCR-hitele, amit két év alatt kellett törlesszen. Már nem kocsmatulajdonos, de a Titán Egyesület alelnöke. 

Egy év múlva Novák Levente már Kelemen Hunor kulturális miniszter személyes tanácsadója. A Titán Egyesület alelnökeként ekkor 600 lejt keresett.

A fiatal RMDSZ-gang Kínában karácsonyozik

2012-től újból a Kormányfőtitkárság tanácsosa lett, emellett 50 százalékos részesedést említett a Nyarad Agro Consult SRL nevű tanácsadócégben. A cég másik tulajdonosa a testvére, Novák Botond.

2013-tól a kormánynak az a szerve alkalmazta, amely az RMDSZ mint kisebbségi szervezet alapfinanszírozását is biztosítja: az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI). Novák ekkor vette meg az első autóját: egy 2004-es Toyota Corollát. Ebből az időszakból találtunk néhány érdekes fotót. Az egyik a pekingi Tiltott Városban készült 2013. december 23-án, Novák Levente (balra) mellett Balázs Attila, az RMDSZ jelenlegi ügyvezető elnöke látható. 

Novák Facebook-profilján még találtunk egy Kínában készült fotót Kurkó Cecíliával, aki abban az időben a nemzetközi kapcsolatokért felelt az RMDSZ elnöki hivatalában. Később pedig az RMDSZ-nek dolgozó egyik kommunikációs cég, az Octopus Communications SRL tulajdonosa lett. (A cég RMDSZ-szel kötött szerződéseiről itt írtunk.)

Ezt a kínai utat azért emeljük ki, mert néhány éve az RMDSZ-től kiperelt kiszállási listákon két, egyenként 6 napos kínai útról is találtunk feljegyzést. Csakhogy a listákon szereplő kiszállások időpontja nem egyezik a fotókon látható dátummal. Így nem állíthatjuk, hogy közpénzből fizetett kiküldetésen volt a három fiatal RMDSZ-es politikus. Minden bizonnyal magánúton jártak Kínában, és véletlenül futottak össze egy-egy fotó erejéig.

Álláshalmozás és választási kampány mellett azért lazítani is volt idő

A 2014-es év mozgalmas lehetett Novák Levente számára. Képviselőjelölt volt az EP-választásokon (nyilván nem befutó helyen), emellett a DRI-nél, a szenátusi RMDSZ-frakciónál, valamint a kulturális miniszter – Kelemen Hunor – tanácsosaként is dolgozott.

Szerencsére a három munkahelye és a választási kampány mellett szakított azért időt a lazításra is. Találtunk egy kampányidőszakban készült fotót, amelyen Antal Lóránt (jelenleg Hargita megyei szenátor) valamint Bíró Barna Botond (jelenleg Hargita megye tanácselnöke) társaságában vezeti le a feszültséget Székelyudvarhelyen.

Ekkor már az igazgatótanácsi pozíciókra is nevesítik olyan állami vállalatoknál, ahova az RMDSZ a kormánytagsága révén jogosult képviselőket delegálni. Ezek az igazgatótanácsi tagságok kevés munkával viszonylag jó fizetést biztosítanak. Bevett gyakorlat, hogy a pártok így fizetik ki a hűséges pártkatonákat. Novák 2014 második felében a Coresi nyomda igazgatótanácsának is tagja volt, 2015-ben pedig a tarnicai vízerőmű igazgatótanácsának tagjaként 5600 lejt keresett évente.

2015-ben továbbra is három állásban dolgozott. A már említett három tanácsosi pozíció éves szinten valamivel több, mint 50 ezer lej (akkori árfolyamon kb. 11 ezer euró) jövedelmet jelentett számára. Nincsen nyoma annak, hogy ebből a pénzből bármennyit is félretett volna, és a Toyotát is eladta Turós Loránd RMDSZ-es kollégájának 15 ezer lejért.

Felfelé a szamárlétrán

2016-ban a Cioloș-kormány már nem tartott igényt a tanácsaira a kulturális minisztériumban. A szenátusnak és a DRI-nek az alkalmazottja maradt, ez a tarnicai vízerőmű igazgatótanácsi tagságával együtt évi 73 ezer lej (akkori árfolyamon kb. 16 ezer euró) jövedelmet jelentett számára.

Novák első komolyabb vagyontárgya 2016-ban jelenik meg a vagyonnyilatkozatában. Ekkor vásárolta meg Nyárádszereda mellett, Székelytompán az 1545 négyzetméteres, beltelek minősítésű földterületet az OMV-től. A telken valamikor egy benzinkút állt. 

Ezen a telken épiti fel néhány év múlva a Murok panziót. Ez azért érdekes, mert egyszerre kapott rá támogatást a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynökségétől (FEADR), valamint a magyarországi Kisfaludy Programból – erről itt írtunk. 

No de vissza a szorgos bukaresti hétköznapokhoz. Novák 2017-ben már csak a szenátusnál dolgozott – igaz, ekkor már tisztességes fizetésért: éves szinten 68 ezer lejt keresett. Emellett alkalmazta az RMDSZ egyik háttéralapítványa, a könnyített honosítást bonyolító Eurotrans, ahonnan évi hatezer lej fizetést kapott.

A malacok már nem neki híznak

Bár az évek során szépen alakultak a dolgai az RMDSZ-nél, ez még az útkeresés időszaka lehet Novák Levente számára. 2017-ben egy kis mellékprojekt is megjelenik a vagyonnyilatkozatában: Gyulakután megalapítja a disznóhizlaló Littlepig Agro SRL-t.

A Littlepig Agro SRL-ben 2023 januárjáig résztulajdonos Novák Levente, 50 százalék körüli tulajdonrésszel. A tulajdonosi struktúra az évek során többször változott, a tulajdonostársak közül Novák Botond (a testvére), valamint Demeter Attila érdekes – utóbbi nevével hamarosan találkozunk még. 

A cég azonban nem termel, amíg Novák Levente a tulajdonosok között van. Még 2021-ben sincs üzleti forgalma, bár ekkor mintegy 80 ezer euró profitot könyvelt el. Ekkor futnak fel a cég aktívái a semmiből, azaz nem kizárt, hogy pályázatot nyert a cég, és 2022-től kezdte el aztán ténylegesen hizlalni a malacokat. Akkortól lettek bevételei és alkalmazottai, a szenátor pedig kiszállt belőle.

Lassan kerekké válik az élet

A 2018-as év fontos mérföldkő volt Novák Levente számára: megházasodik, a nászajándék 235 ezer lej (körülbelül 50 ezer euró) bevételt jelent. Meg is jelent egy újabb ingatlan a vagyonnyilatkozatában: egy 127 négyzetméteres nyárádszeredai lakóház 900 négyzetméter telekkel, amelyet a feleségével közösen birtokol.

Felvett ugyan egy 15 ezer lejes hitelt, de a bevételei is szépen alakultak. A szenátusi fizetése és az Eurotrans Alapítvány mellett az akkor induló, magyarországi gazdaságfejlesztési támogatásokat kezelő Pro Economica Alapítványnál kezdett dolgozni jogászként. Innen 18 ezer lej jövedelme származott. Így 2018-ban 89 ezer lejt (akkori árfolyamon mintegy 19 ezer eurót) keresett, ehhez jött a Maros Megyei Kórházban dolgozó felesége fizetése, évi 29 ezer lej (6 ezer euró).

Az üzleti érdekeltségei is szépen gyarapodtak. Nyilatkozatában újból felbukkan a Nyarad Agro Consult SRL (valójában 2011-től 2022 áprilisáig végig tulajdonosa ennek az üzleti tanácsadással foglalkozó cégnek, amely minden évben nyereséges). Emellett ott van a disznófarm (Littlepig Agro SRL), valamint egy lazac-tenyésztésre létrehozott cég, a Somon Atlantic SRL. Ez a cég azonban sosem indult el, négy év alatt végig nulla volt az üzleti forgalma. 

A vagyonnyilatkozatok sorában két év szünet következett: Novák Leventének 2018 és 2020 között nem volt olyan közéleti funkciója, mely vagyonbevallásra kötelezte volna. Az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke lesz, itt mondja el, milyen feladatokat lát el.

A nem befutó hely, amely mégis szenátori mandátumot hoz

2020-ban szenátornak jelölték, de már nem a „futottak még” kategóriában: neve közvetlenül a biztos bejutók után áll a listán. Így amikor Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor 2022 novemberében úgy dönt, hogy inkább a Kisebbségkutató Intézetet vezetné, Novák Levente veszi át a helyét. Az addig háttéremberként ismert Novák Levente számára ezzel megnyílnak a lehetőségek – és ez a vagyonnyilatkozataiban látszik meg a leginkább. 

Rakjuk össze a darabokat: a 2020-as, még csak jelölti vagyonnyilatkozatában nincsen nagy változás a korábbiakhoz képest. Novák fő jövedelemforrása a szenátusi állása és az Eurotrans Alapítvány (összesen 72 ezer lej, 14 ezer euró). Ennek a felét keresi meg a Pro Economica Alapítványnál (36 ezer lej, 7200 euró). Felesége rezidens orvosként 63 ezer lejt keresett éves szinten. 

Továbbra is megvan az 1545 négyzetméteres telek Székelytompán, valamint a házuk Nyárádszeredában. Novák cégei és egyesületi érdekeltségei is nagyrészt változatlanok. Igaz, 2021-ben már nem a szenátus fizeti meg a tanácsait, azonban az RMDSZ-től szép, 86 800 lejes (17 ezer eurós) fizetést kap. Ezt egészíti ki a Pro Economica Alapítványtól kapott 36 ezer lej (7200 euró), valamint 900 euró bérleti díj.

Eddigi érdekeltségei mellé bejött a Marosvásárhelyi SE 1898 alelnöki tisztsége. Ezt a fociklubot azért hozták létre, hogy lenyúlják az addigra már tizenéves MSE 08 sportklubot, mivel annak a vezetői nem akarták megérteni a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia felől érkező „üzenetet”, és átadni a már jól működő fociklubot. Ennek a történetnek a hátterét itt írtuk meg.

A főnyeremény

A 2022-es év minden valószínűség szerint nagy, piros betűkkel vésődik be Novák Levente emlékeibe. Egyrészt megszületett első gyermeke. Másrészt az eddig is szépen gyarapodó családi vagyonka látványosan – és nehezen magyarázhatóan – akkorát ugrott, hogy az egyébként mély kómában lévő Maros megyei DNA is összerezzent.

Megindult az építkezés a székelytompai telken: ide tervezték a 6 szobás, két margarétás panziót. A Marosvásárhely-Iași közötti, még csak tervezett autópálya letérője mellett induló projekt számára ráadásul rögtön két forrásból is sikerült finanszírozást lehívni.

A Nyarad Agro Turism SRL 2018 májusában a Nemzeti Vidékfejlesztési Programban (FEADR) nyert egy 70 ezer eurós, vissza nem térítendő támogatást, majd 2020-ban a Kisfaludy programban további 35 millió forint (akkori árfolyamon kb. 100 ezer euró) támogatást kapott. 

Igaz, 2021 januárjában Novák Levente kiszállt a cégből, 50%-os üzletrészét átadta öccsének, Novák Botondnak. A cég adminisztrátora Novák Botond maradt. A panzió azóta kinyitott, a Murok vendéglőbe pedig érdemes betérni: állítólag nagyon jó a konyhája.

Óragyűjteményét sem kellett eladja, hogy a villáját befejezze

Na de ez mind semmi. Ennél is szerencsésebb csillagállás hozta össze Novák Levente vadonatúj családi villáját Marosvásárhely legelegánsabb – és legdrágább – környékén, a Somos-tetőn.

A 606 négyzetméteres telken mediterrán-neoparaszt stílusban épült fel a 454 négyzetméteres, 3 emeletes hacienda. Szerkezetkész állapotban – „pirosban” – vásárolta meg Novák Levente és felesége 2022 augusztusában. A házat aztán gyorsan befejezték és belakták. Amikor a mellékelt drónfelvételek készültek 2024 őszén, a ház teljesen késznek tűnt.

Nem szeretnénk spekulálni arról, hogy mennyibe kerülhetett ez az ingatlan, és Novák Leventének honnan volt erre pénze. Semmi jele azonban, hogy ez kiadás megterhelte volna a családi kasszát: a politikus a 10 ezer eurós óragyűjteményét sem kellett eladja, hogy a házat befejezze. A gyulakutai disznófarmot is papíron 130 lejért adta át az öccsének.

Az tény, hogy Novák Leventének adósságai is lettek ebben az évben. A földhivatali dokumentumok tanúsága szerint az ingatlan jelzáloggal terhelt, és a politikus vagyonnyilatkozatában fel is tűnik egy 637 ezer lejes (127 ezer eurós) BCR-hitel, amit 2049-ig kell törlesszen.

Ezen kívül kapott 50 ezer lejt Novák Leventétől – ő talán a politikus apja, vagy valamilyen rokona lehet. Továbbá 90 ezer lejt kapott kölcsön Demeter Attilától. Ő az a régi üzlettárs, akivel összehozta az akkor még nem túl sikeres disznófarmot.

Demeter Attila egyébként a magyarországi MVM romániai leányvállalatának, az MVM Energy Romania SA-nak az igazgatója. Az MVM romániai érdekeltségeiről is írtunk már: ők vásárolták meg azt a bukásra ítélt úz-völgyi vízerőművet, melyet a 2010-es években Lénárd András és a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézete épített.

2022-ben persze szépen is keresett Novák Levente. Az RMDSZ-es állása mellett ilyen-olyan jogcímen fizeti a Pro Economica Alapítvány, a Maros megyei tanács, az Aquaserv és az OTP Consulting SRL. Összesen ez 217 ezer lej, vagyis 43 ezer euró. Felesége gyermeknevelési támogatása további 81 ezer lej, vagyis mintegy 16 ezer euró. A család közel ötezer eurónyi havi bevételéből így nem lesz gond 17 év alatt törleszteni a BCR-hitelt.

Olyan jól mennek a dolgok, hogy kifelejtette a szenátori fizetését

2023 júniusában leadott vagyonnyilatkozata alapján sem szakadt meg a sikerszériája. Novák Levente éves bevételei 300 ezer lej (60 ezer euró) körül alakulnak. Ehhez hozzáadódik felesége 56 ezer lejre (11 ezer euróra) rúgó gyermeknevelési támogatása, valamint a két gyermeke után járó gyerekpénz. 

Feltűnik azonban, hogy bár 2022 novemberétől szenátor, 2023-as vagyonnyilatkozatában nincsen nyoma a szenátori fizetésének, mely évi 130-150 ezer lej lenne. Az utolsó, 2024 novemberében leadott vagyonnyilatkozatában aztán már feltűnik a honatyai honorárium: 137 ezer lej (27 ezer euró). Azonban minden korábbi jövedelme hiányzik. Azt nem tudjuk hogy Novák kifelejtette ezeket, vagy korábbi munkaadói felbontották a munkaszerződéseit.

Furcsa az is, hogy bár 2023-ban tagja volt a marosvásárhelyi repülőteret fenntartó részvénytársaság igazgatótanácsának, egy évvel korábban pedig az Országos Összeférhetetlenségi Tanács (Consiliul Național de Integritate) tagja volt, az ezekért kapott javadalmazás szintén kimaradt a vagyonnyilatkozataiból. Az Aquaserv vízszolgáltató részvénytársaság igazgatótanácsi tagsága viszont megjelenik.

Novák érdekeltségi nyilatkozatai is említésre méltóak: 2023-ban és 2024-ben a Marosvásárhelyi SE 1898 fociklub, melynek alelnöke, 1,5 millió lejes nagyságrendű támogatásokban részesült a Maros megyei tanács, valamint a marosvásárhelyi helyi tanács részéről. Arról, hogy a fociklub addósságai hogyan nőttek a hatalmas támogatások ellenére, és ezt az adósságot hogyan kísérelték meg szintén közpénzből rendezni, a vasarhely.ma írt nagyon alapos összefoglalót.

Képvisel, kijár, megold

A fenti rengeteg teendő mellett érthető, hogy Novák Leventének nem jut túl sok ideje és energiája saját gondolatokat megfogalmazni. Kommunikációja nagyrészt a már jól ismert RMDSZ-es szabványpanelekből épül fel. 

Saját kampányszövege sem ígér sokat:

„Arra vállalkozom, hogy a Maros megyei, marosvásárhelyi, szászrégeni emberek ügyeit és az önkormányzataink dolgait Bukarestbe vigyem: képviseljek, kijárjak és megoldjak.”

Szenátori mandátuma alatt 29 törvénykezdeményezésben vállalt szerepet (ezeket itt lehet böngészni). Ez nem sok, de nem is tragikusan kevés. Csonka mandátumáról sem tud átütő sikert megfogalmazni – ez a politikai hirdetés is csak két törvényt, az oktatási törvény módosítását, valamint a medvepopuláció szabályozására vonatkozó jogszabályok kidolgozását említi saját sikereként.

Az utóbbi törvényt megszavazták, itt megtekinthető. Az oktatási törvény módosítása tekintetében valami tévedés lehet. Novák azt állítja, célja a „magyar nyelvű oktatás megerősítése volt, amelynek eredményeként több iskolában sikerült elérni a kisebbségi jogok bővítését”. Mi egyetlen, oktatási törvényt módosító kezdeményezést találtunk Novák Levente szenátori oldalán, ez azonban nem kisebbségi jogokról szól, hanem arról, hogy családon belüli erőszak esetén a diákok könnyebben mehessenek át egyik iskolából a másikba.

És bár semmi nem áll távolabb Novák Leventétől, mint a világpolitika, a politikai preferenciái azért eléggé világosak:

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

Sokkoló! 2024-ben nincs még bankszámlája Ladányinak! De Jaguárja már van – az uh.ro cikke

Bende Sándor öt éve ült már a parlamentben, mikor meghallotta Szent Mercédesz hívó szavát – az uh.ro cikke

Szabó Ödön lottón is nyert az elmúlt négy évben, de nem ebből van a vagyona – a Transtelex cikke

Jót tett Nagy Szabolcs képviselő vagyonának a négyéves parlamenti mandátum – a Transtelex cikke

Magyar Lóránd: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem – a Transtelex cikke

Százszor megbánhatta Turos Lóránd szenátor a Szatmári Friss Újság megvásárlását – a Transtelex cikke

Seres Dénes, a szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament – az Átlátszó Erdély cikke

The post A titokban végbement csoda: így lett villája Novák Leventének appeared first on Átlátszó Erdély.

Most azt vizsgáljuk meg, mi történt, mióta nyilvánosságra hoztuk, hogy Méhes György a múlt rendszerben lelkesen jelentett a Securitaténak: 1974-89 között több mint száz jelentést írt. Ezek egy része az alanyokra nézve kompromittáló információkat tartalmazott.

Írói kultuszát fia, a Magyarországon meggazdagodott, NER-közeli Nagy Elek vállalkozó mesterségesen duzzasztotta nagyra az elmúlt bő húsz évben. Közben tudott róla, hogy apja együttműködött a romániai titkosszolgálattal, még ha azzal nem is volt feltétlenül tisztában, hogy ez az együttműködés milyen mélységeket ért el. Nagy Elek támogatja a hazai magyar irodalmi életet, apja írói nevét viseli az általa finanszírozott összes kolozsvári irodalmi díj.

A cikket megdöbbenéssel fogadta a romániai magyar nyilvánosság

 – egy része. A kommentelő olvasók egy része egyszerűen nem hitt a szemének, a dokumentumoknak, az azokban szereplő tényeknek. Arról, hogyan működik a megerősítési torzítás – figyelmen kívül hagyjuk a meglévő hiedelmeink számára kihívást jelentő tényeket, hogy koherens és stabil világképet őrizzünk meg –, Sipos Zoltán főszerkesztőnk írt hírlevelet. Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, érdemes:

A hivatalos nyilvánosság, azaz az erdélyi magyar sajtó zöme egyáltalán nem, vagy csak napokkal, hetekkel a cikkünk publikálása után számolt be róla valamilyen formában. Azoknak az újságoknak, kereskedelmi és közszolgálati csatornáknak a többsége, amelyek korábban rendszeresen tudósítottak a Méhes György-díjak átadásáról, vagy éppen Nagy Elek szponzortevékenységeiről, vagyis ezeket közösségünk említésre méltó eseményeiként tartották számon, Méhes György besúgói múltjáról hallgat.

Múltfeltáró cikkünkről a Transtelex közölt gyors összefoglalót, majd napokig csak magyarországi könyves blogok foglalkoztak vele. Az RMDSZ lapja, a Maszol.ro három héttel később közölt publicisztikát az ügyről, amikor a Transtelexen már sorozatban szólaltak meg írók, költők, történészek.

 Az Erdélyi Médiatér Egyesület kötelékébe tartozó lapok és rádiók közül egyedül a Krónika volt az, amely több nap elteltével, az irodalomtörténész Balázs Imre Józsefet megszólaltatva közölt anyagot. Balázs szerint a szekus múlt napvilágra kerülése nem kellene befolyásolja Méhes irodalomtörténeti recepcióját, mert ő eleve „nem számított nonkonformista szerzőnek vagy ellenállónak”. 

„Elválasztanám tehát a magam részéről az irodalmi életmű olvasását és a morális példaként való kezelést vagy a kultuszépítést. Továbbra is olvassunk Méhes Györgyöt, de ne készüljenek Méhes György-bronzszobrok, és szerencsés volna, ha nem lennének a továbbiakban, a vele kapcsolatos információk napfényre kerülését követően róla elnevezett díjak ‒ mint ahogy Szilágyi Domokos-díjat sem osztottak ki az utóbbi évtizedben emlékeim szerint, vagy nincsenek róla iskolák elnevezve” 

– nyilatkozta Balázs a Krónikának. 

Az E-MIL még detektívkedik

Méhes kiterjedt besúgói ténykedéséről az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, Szántai János azt nyilatkozta a Transtelexnek, hogy le fognak ülni, és a maga mélységében fogják megvizsgálni az ügyet, valamint a szervezet éves közgyűlésén is megtárgyalják. Az első adandó alkalommal le fognak ülni Nagy Elekkel, és eldöntik, hogy megváltoztatják-e a szervezet Méhesről elnevezett ifjúsági irodalmi pályázatának nevét. 

Szántai megjegyezte, hogy az írót dekonspiráló cikkünk egyoldalú, ami Méhes irodalmi értékét illeti, mert nem idéztük be róla olyan szerzők véleményét, mint Csoóri Sándor, Sütő András, Szőcs Géza vagy Faludy György. Itt megjegyezném, hogy igyekeztem objektív maradni annak a vitának a bemutatásában is, amelyet Méhes 2002-es Kossuth-díja robbantott ki, és ugyanúgy nem idéztem mondjuk Tamás Gáspár Miklóst, aki akkor ezt írta az Élet és Irodalomban:

„Hogy kellett-e Lexi bácsinak, ennek a bájos vén kujonnak és megélhetési vérdilettánsnak Kossuth-díjat adni, nem tudom; elvégre sok rossz író és sok protekciós kapta meg már a díjat (egész szocialista brigádokról nem is beszélve).”

Az Átlátszó Erdélynek több EMIL-tag is jelezte, hogy hamarosan valóban megtartják az éves közgyűlést. Az írószervezet tagjai szeptember elején fognak összegyűlni Sztánán, és akkor döntenek majd a hogyan továbbról.

Ami a történészi szakmát illeti, 

Novák Csaba Zoltán, a Nemzeti Kisebbségkutató vezetője nyilvánult meg elsőként. Facebook-bejegyzésében kiemelte, hogy Méhes valóban antiszemita és romaellenes szövegeket közölt a Keleti Újságban, utána pedig az együttműködést választotta a múlt rendszerben a kommunista titkosszolgálattal. Mint ilyen, szerinte nem lehet követendő példa a társadalom számára: 

„A fő kérdés szerintem az, hogy ilyen múlttal lehet-e valaki egy közösség, a társadalom példaképe, alapítvány, díjak névadója, ezzel követendő példakép, a közélet Panteonjába emelt személyiség? A válaszom az, hogy NEM. MGy lehet a totalitárius ideológiákkal szemben megalkuvó, emberileg elbukó (akár  még szimpatikus vagy sajnálatra méltó) hős, antihős példája, de nem hiszem, hogy követendő modell lenne. Ha lett volna egy mély kanosszajárás, szembenézés részéről (én ilyet nem láttam), az árnyalhatná a képet.”

László László történész, tanár a hetek után is érezhető kétkedésre reagált: részletesen írt a Securitate besúgói hálózatáról és annak működtetéséről. Sok hiteles forrást jelöl meg, ahol ezekről lehet olvasni. Rámutat, hogy a cikkünkben szereplő dokumentumok miért támasztják alá minden kétséget kizáróan azt, hogy Méhes György a Securitate termékeny besúgója volt.

Maga Nagy Elek is azt ígérte, történészt fog felkérni, hogy objektíven vizsgálja meg az apja dossziéját, amit előzetesen nem kért ki, a cikkünk megjelenését követően mi küldtük el neki. A Transtelexnek küldött válaszából nem derül ki, hogy miért nem tartja tárgyszerűnek azt, ahogy cikkünkben bemutattuk az apja ügynökmúltját, illetve az sem, hogy ő maga átolvasta-e a dosszié anyagát. Az sem derült ki, talált-e a feladatra azóta szakembert, és ha igen, ki az. Eddig egyetlen történész sem kifogásolta Méhes-cikkünk egyetlen állítását sem.

Nagy azt állítja, hogy több, általa mondott kijelentés sem úgy hangzott el a vele folytatott beszélgetésben, ahogyan a cikkben idéztem, és elmondja, azok szerinte hogyan hangzottak el. Amikor Nagy Elekkel Budapesten találkoztam, jelezte, hogy nem egyezik bele, hogy rögzítsük az interjút, de nagyon részletesen legépeltem a válaszait. Ő ott és akkor nem jegyzetelt.

Hogy miért járna „közegészségi” haszonnal

az állambiztonsági iratok felfedése, arról Stefano Bottoni történésszel beszélgetett a Transtelex. Szerinte a múltfeltárásból megerősödve kerülhet ki egy kisebbségi társadalom, de ehhez nemcsak az kell, hogy a csend, hallgatás, illetve az inszinuációk és vádaskodások helyett a tudományos, szakszerű megközelítés domináljon, hanem az is, hogy a közösség merjen szembenézni két súlyos dologgal is. 

Az egyik, hogy prominens tagjai közül sokan működtek együtt a kommunista titkosszolgálattal és az állampárttal egyéni előnyökért (pozíció, karrier, utazások) cserébe. A másik, hogy a régi polgári elit több tagját azzal bírta együttműködésre a Securitate, hogy kompromittáló adatokat lehetett előszedni róluk az 1940 és 1944 közötti magyar uralom időszakából.

„A második bécsi döntéssel, avagy az »utolsó magyar világgal« kezdődő (geo)politikai és erkölcsi ámokfutással az erdélyi magyar közvélemény máig nem tud és nem is akar szembesülni. Mert éppen a »magyar világ« alatt és a magyar hatóságok aktív, gyakran kifejezetten lelkes közreműködésével történhetett meg Erdély jelenkorának legnagyobb katasztrófája: az észak-erdélyi zsidók deportálása 1944 késő tavaszán. Ez az »ősbűn« terheli meg Méhes György történetét is”

– áll a történész szavait összegző cikkben.

Nem számít, hogy ki kollaborált?

A Méhes-cikk témát szolgáltatott számos publicista, kutató, értelmiségi számára az elmúlt hetekben. A Transtelexen Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője arról írt, hogy őt elszomorítja a „lapos és üres moralizálás”, amely szerinte a Secus-dossziék felbukkanása után következik. 

Úgy véli, mindenki megfogható egy totalitárius rendszerben, és kollaborálásra kényszeríthető. Másrészt nem kell csodálkozni azon, hogy voltak, akik hittek a rendszerben, bár igaz, a Securitatéval kollaborálni magyarként rosszabbul néz ki. Utólag az életmű szempontjából sem számít szerinte, hogy ki mit csinált az elnyomó rendszerben.

Erre a relativizáló cikkre Juhász-Boylan Kincső válaszolt a Mérce oldalán. Kárhoztatja az erdélyi prózaírót, amiért az össze akarja mosni az áldozatokat azokkal, akik a rendszerből hasznot húztak:

„Nem hiszem, hogy lapos és üres moralizálás a helytelen tettek helytelenítése. Nem gyöngeség azt mondani, hogy bizonyos dolgoknak soha nem szabadott volna megtörténniük, és azért dolgozni, hogy ne is történhessenek meg többet – és nem mutat erőt az, aki hallgat, és másokat is hallgatásra biztat.”

Plainer Zsuzsa szintén a Tanstelexen azt írja, érthető, hogy a társadalom egy része számára az ügynök személyében megragadható a totalitárius rendszer elnyomó mechanizmusa, ezért érthető, ha sokan haraggal fogadnak egy-egy leleplezést. Plainer Nagy Eleknek az ügyben tanusított viselkedését is elemzi. Megjegyzi, hogy Nagy úgy akarja beállítani, mintha ‘89 előtt ügynöknek állni természetes lett volna, holott nem volt az:

„Ha gyakori is volt, nincs rendben, hogy normává tegyük. […] A beszervezési dossziék nyilvánosságra hozatala megtaníthat minket, hogy múlttal való szembenézés traumatikus is lehet. Viszont az ügynök-akták megjelentetése nemcsak erőt, de bátorságot is adhat, sőt kollektív mintaként szolgálhat arra, hogyan dolgozzunk fel egy egyéni vagy társadalmi traumát. Mert az erdélyi magyarság a traumák megélésben igencsak tapasztalt, de a kollektív démonokkal való megmérkőzésben van még mit tanulnia.”

Ezzel szemben Borbély András költő kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ügynökügyek hozzásegíthetnének egy történetileg komoly közösségi önszemlélet-változáshoz. Szerinte ez azért nem lehetséges, mert „az egész azon a bugyuta, a rossz krimikre jellemző bulvár sematizmuson alapul, miszerint az ilyesféle iratok tartalmaznák a hatalom végső titkát, az arcanum imperiit”. 

Borbély arra figyelmeztet, hogy nem az igazán fontos események feltárására törekszünk. Amikor az ügynökmúltakra figyelünk, akkor elmegyünk amellett, ahogyan a romániai sztálinista rezsim leszámolt a munkásmozgalom jelentős alakjaival, börtönbe zárta Jordákyt, és rehabilitálta a „kisfasiszta” Méhest. Hogy a rezsim fasisztoid sztálinizmus lehessen, megszüntette „a nemzetiségi (magyar) baloldali értelmiség dominanciáját” – írja Borbély. 

Gáspárik Attila Méhes színházi örökségét elemezte. Megjegyezte, hogy a Ceaușescu-érában Méhes György volt a drámaíró sztár. Sikerének titka az volt Gáspárik szerint, hogy „látszólag bírálta a rezsimet, de valójában a szocialista rendszert soha nem karcolta mondanivalójával. Egy pillanatig sem vetette fel, hogy a népi demokráciával lenne valami gond”. 

Szerinte ha Nagy Elek nem kezdett volna nagyban költeni Méhes rebrandingjére, senkit nem érdekelne ma Méhes múltja. De a sajtó a feladatát látja el akkor, amikor kimondja, hogy a király meztelen, amikor „pénzzel kezdik rombolni az irodalmi kánonokat, és politikai érdekek mentén újakat teremteni”. Hasonló véleményt közölt Vig Emese, a Transtelex főszerkesztője is, aki számonkéri a Méhes György-díjjal kitüntetettek és a kulturális szereplők többségének hallgatását.

Nincs tudomásunk róla, hogy a cikk megjelenése óta bárki lemondott volna a Méhes-díjáról.

The post Hiába bukott Méhes? A hallgatás beszédes appeared first on Átlátszó Erdély.

Izgalmasabb lett Maros megye magyar politikai élete, mióta nem a betéve tudott Markó – Frunda – Borbély – Kelemen névsor uralja a szenátori és képviselői lista befutó helyeit. A generációváltás fluktuációt hozott az alsóházban: a 2016-ban megválasztott három képviselő közül csak egy kapott 2020-ban is mandátumot, Csép Éva Andrea. A Novák Csaba Zoltán és Császár Károly alkotta szenátusi duó egyelőre stabilnak tűnik.

A most távozott két képviselő nem is különbözhetne jobban abból a szempontból, amelyből a választások előtt indított sorozatunkban vizsgáljuk a honatyákat: vagyonosudásukat tekintve. Egyiküknek egyáltalán nem volt bevétele a megválasztása előtti évben, másikuknak nagyon is sok és sokféle. Egyikük kicsi hitelt vett fel, és igyekezett gyorsan törleszteni, másikuk még 22 évig úszik az adósságban.

De Biró Zsolt és Vass Levente sok másban is különbözik. Vass Levente diákszervezetis orvostanhallgatóként szocializálódott bele az erdélyi magyar és a vásárhelyi politikába, konkrétan az RMDSZ-be, és orvosi karrierjével párhuzamosan emelkedett a politikai pályán és gazdasági teljesítményben. Politikai pályája pedig nem ért véget parlamenti mandátumával.

Biró Zsolt rádiósként vetette bele magát a politikába, ám a Magyar Polgári Párt oldalán. Nem köztudott, hogy tanárképzőt végzett Szegeden, `96 és 2000 között tanított is. Ezután lett a hazai közszolgálati rádió marosvásárhelyi regionális stúdiójának munkatársa. Úgy került a parlamentbe, hogy az MPP elnökeként kiharcolta, hogy az RMDSZ saját listáján vigye be a saját ellenzékét.

[irp posts=”28661″ name=”Kényszerházasság apanázzsal: az RMDSZ-MPP megállapodás titkos záradékai”]

Az RMDSZ-MPP megállapodás titkos részét az Átlátszó Erdély hozta nyilvánosságra. A kampányért és szavazatokért cserébe az MPP nemcsak két képviselői helyet, hanem pártinfrastruktúrát is kapott: nyolc, minimálbérre bejelentett állást, évi százezer lejt és egy szolgálati autót.

Birónak magának nem volt jövedelme

ebben az időszakban. Mivel 2012-ben indult az önkormányzati választásokon, már akkor nyilatkoznia kellett a vagyonáról. Ebben 2011-es jövedelmeként még a rádiós fizetését tünteti fel, ami évi 13 600 lej volt. Ennél ezer lejjel kevesebbet keresett felesége pedagógusként. Vagyonbevallása kitöltésekor, 2012 tavaszán viszont már nem dolgozott a Marosvásárhelyi Rádiónál, a foglalkozás rubrikához vállalkozót írt be. Azonban érdekeltségi nyilatkozatában egyetlen céget sem tüntetett fel, ahol részesedéssel vagy cégvezetői funkcióval bírna.

Mindössze egy 2006-ban húsz évre felvett hitele volt 12 ezer euró értékben. Feleségével 2006-ban vásároltak egy 2700 négyzetméteres telket és egy 97 négyzetméteres házat a Vásárhely közelében lévő Marossárpatakon. Ekkor két autójuk volt, egy kicsi, 1997-es Daewoo Tico és egy 2001-es gyártású Opel Zafira. 2016-ban már csak a Zafirájuk volt meg. Biró Zsoltnak sem 2015-ben, sem 2016-ban nem volt semmilyen jövedelme a jelölti majd első képviselői vagyonbevallása szerint. Szerencsére felesége fizetése megduplázódott.

Vagyona parlamenti mandátuma során előbb zsugorodott, csak utána gyarapodott. 2016-tól ugyanis 2400 négyzetméteresként tünteti fel a telkét, 90 négyzetméteresként a házát, és 11 ezer eurósként a már csak 15 éves futamidejű hitelét. 2016-ban nyitott bankszámláján 2017 júniusában jelenik meg először akkora összeg, hogy fel kell tüntesse: 45 ezer lej. Ez valamivel több, mint a 2017-es évi teljes, 87 ezer lejes fizetésének fele. Azaz a háromgyermekes Biró Zsolt, bár nincs más jövedelme, nem szorult rá a honatyai illetményére. Felesége fizetése tovább nőtt, évi 38 ezer lejre.

2018-ban a bankszámla eltűnt a képviselő bevallásából, és vásárolt egy Škoda Octaviát. Ekkor ismét húsz éves futamidejűként tüntette fel a hitelt. Ebben az évben Biró 120 ezer lejt keresett, így a hitel már nem jelenik meg a 2019-es bevallásában. Tavaly pedig vettek egy 114 négyzetméteres lakást Marosvásárhelyen, és még a folyószámlán is maradt 60 ezer lej. Nemcsak a képviselő fizetése nőtt évi 131 ezer lejre, hanem a feleségéé is már több mint évi 66 ezer lej.

Biró Zsolt tehát négy év parlamenti tapasztalattal és egy házzal lett gazdagabb. Mandátumzáró bevallása szerint megtakarítása, céges részesedése nincs. A honatyákéhoz fogható jövedelmet hozó politikai pozícióra sincs kilátása, 2019 októberében ugyanis kizárták az MPP-ből.

Vass Levente szintén kiesett politikai alakulatának kegyeiből

parlamenti mandátuma során. Ő volt a vásárhelyi RMDSZ elnöke, és döntéseinek szakmaiatlansága, illetve Dorin Florea akkori polgármesterrel folytatott együttműködése miatt a városi RMDSZ legismertebb arcai kivonultak a szervezeti munkából, illetve nem vállalták a városi tanácsosi tisztséget, amelyre felkérték őket. Péter Ferenc megyei elnök kérésére Vass lemondott a városi szervezet elnökségről. A vásárhelyi RMDSZ 2019-es bedőlése mögötti történésekről akkor bővebben is írtunk.

[irp posts=”27798″ name=”Bedőlt a vásárhelyi RMDSZ. A 20 éve ellenfél Dorin Florea a mumus vagy a hunyó?”]

Vass túlélte a szervezeti válságot, nem vonult vissza, de befutó helyet sem kapott az RMDSZ Maros megyei listáján: az első kieső helyre sorolták a jelölési folyamatban. Országos politikai karrierjének viszont ez nem vetett véget, idén február elsején államtitkárnak jelölte az RMDSZ az egészségügyi minisztériumba. Vass szintén családos, Biróhoz hasonlóan három gyermeke van. Felesége gyógyszerész.

Kézdivásárhelyről származik, orvosit végzett Marosvásárhelyen, azóta ott él. A vásárhelyi magyar diákszervezet, majd az országos diákszervezet (OMDSZ) elnöke volt 2000-ig, azóta az orvosok képzését és lakhatását támogató Studium Prospero Alapítvány alapítója és ügyvezetője. 2003-ban egészségügyi menedzser mesterképzőt végzett a budapesti Semmelweis Egyetemen, 2011-től urológus főorvos, 2014-ben pedig a szebeni orvosin is elvégzett egy közegészségügyi képzést. Frissítés, 2021. 02. 10., 22:00: Ez tulajdonképpen egy második szakorvosi képzés az urológia mellett, jelezte Vass Levente cikkünk alatti kommentben.

2002-től 2014-ig tanított a MOGYE-n, közben egy bő évig volt a Maros megyei kórház orvosigazgatója, majd két évig Cseke Attila, illetve Ritli László egészségügyi miniszter tanácsadója. Utána két évig a Maros megyei kórház urológiai osztályát vezette, újabb két évig pedig, 2014 és 2016 között saját urológiai kabinetjében dolgozott, amíg parlamenti képviselővé választották. Vagyis Biróval ellentétben szakmai karrierje és bevétele töretlen, mi több, a 45 éves

Vass Levente ingatlanmágnásnak számít az RMDSZ honatyái között.

Telkei zömét és házait még parlamenti mandátuma előtt vásárolta, képviselőként már csak örökölt. 2004-ben 2,5 hektár mezőgazdasági területet vásárolt feleségével közösen a Sepsiszentgyörgy melletti Kilyénben, illetve 38,5 ár beltelket Marosvásárhelyen. Ennek 26 százaléka Vass Leventéé, a többi három másik magánszemély és a gyulafehérvári Caritas között oszlik meg. 2005 és 2009 között 927 négyzetméter beltelket vásárolt Sepsiszentgyörgyön. 2019-ben pedig két, összesen 72 árnyi szántót örökölt, illetve kapott Csernátonban.

Épületek terén még inkább gyarapodott az orvos-politikus. 2007-ben Marosszentgyörgyön épített egy 235, illetve egy 238 négyzetméteres házat egy 12 áras telken. Valószínűleg erre vett fel egy 25 éves futamidejű hitelt, amelyből 2020-ban még több mint 77 ezer euró törlesztenivalója volt. Legkorábbi, 2010-es vagyonbevallásában bő 111 ezer euró szerepelt törlesztendőként.

A többi épületet Marosvásárhelyen vásárolta:

• 2008-ban 127 négyzetméteres kereskedelmi felületet és egy 60 négyzetméteres házat (itt előszerződés és öröklés is szerepel, amely tavaly zárult),

• 2011-ben 150 négyzetméter kereskedelmi felületet és hozzá tartozó telket,

• 2012-ben egy 98 négyzetméteres házat és a hozzá tartozó telket,

• 2013-ban egy 97 négyzetméteres házat és 439 négyzetméter telket,

• 2014-ben egy 23,5 négyzetméteres házat.

Mindezt egy 2013-ban harminc évre felvett hitel segítette, amelyből 2016-ban 284 ezer lejt, 2020-ban 264 ezer lejt kell még visszafizetnie. 2016-ban adta el 53 ezer lejért a 2003-ban vásárolt, mindössze 29,8 négyzetméteres lakását Sepsiszentgyörgyön.

Ingatlanvásárlásait nagyban segítette, hogy Vass Levente anyagilag több lábon áll. Orvosi, tanári fizetését szinte mindvégig kiegészítette vagy megtöbbszörözte valamilyen adminisztratív beosztás, és ezek együtt is eltörpülnek azokhoz a bérbeadásokhoz és céges bevételekhez képest, amelyekre politikusi vagy közigazgatási funkciói előtt, illetve mellett tett szert. 2009-ben például évi 25 ezer lejt keresett egyetemi tanárként és kórházi orvosként, hatezer lejt és több mint 18 ezer eurót ingatlanok bérbeadásából, és közel 110 ezer lejt egy tanácsadói és egy szoftvercég profitjának 2007-2008-as osztalékaként.

Jól jövedelmező részesedését a DRG Audit és a DRG Soft cégben 2010 elején adta el, amikor a minisztériumba került tanácsadóként. Részvényeiért és 2009-es osztalékként 482 ezer lejt kapott. Tanácsadóként 2010-ben hatvanezer lejt keresett, a többi állásával és ingatlanok kiadásával még legalább 34 ezer lejt és húszezer eurót. Családi cége viszont alig jövedelmez, feleségével már 441 ezer lej tagi kölcsönt tettek bele. A nevében utazásszervezésre utaló, a cégadatbázis szerint ingatlanközvetítő Jetwing Travel Planner nevén szerepel viszont az a Toyota Camry, amelyet Vass bevallása szerint magáncélokra is igénybe tud venni.

Utolsó vagyonbevallása szerint a parlamentben már évi közel 150 ezer lejt keresett, míg felesége nem egészen 18 ezer lejt. Ingatlanok bérbeadásából viszont továbbra is befolyt húszezer euró és párezer lej. Két biztosítási számlán már 117 ezer lejt kötött le, folyószámláin 47 ezer lej, 12 ezer euró és 70 ezer forint volt tavaly decemberben. Államtitkári fizetése némileg alacsonyabb lesz a képviselői juttatásnál, és nem is annyira biztos állás, mint a parlamenti, viszont Vass Levente bármikor újranyithatja urológiai rendelőjét.

Maros megyéből egyedül Csép Andrea tudott újrázni a képviselői listán.

Mivel előtte megyei tanácsos volt, ezért neki 2008-as a legkorábbi vagyonbevallása. Ebben csak az a 62 négyzetméteres lakás szerepel, amelyet férjével közösen vásárolt 2003-ban Marosvásárhelyen, illetve az évi 7518 lejes fizetése, amelyet 2007-ben az Iskola Alapítványtól kapott.

Csép Andrea a Bukaresti Egyetemen és a marosvásárhelyi Sapientia karon végzett kommunikáció és PR szakon. 2004 óta dolgozik az RMDSZ-nek, és neki is három gyermeke van, akárcsak Biró Zsoltnak és Vass Leventének. Egy évig programszervezője, majd ügyvezetője volt a Maros megyei RMDSZ-nek, 2009-ig ügyvezető alelnöke. 2007-ben Frunda György EP-választási kampányát, 2008-ban Lokodi Edit megyei tanácselnöki kampányát vezette. 2012-ben szintén Frunda kampányát koordinálta, akkor épp a vásárhelyi polgármesteri székért, amely választást Frunda elveszítette. 2012-ben Csép Andrea szenátorjelölt volt, 2016 óta a Nőszervezet országos alelnöke.

2009-től az Erdély FM rádió marketing menedzsereként dolgozott, így átkerült az Iskola Alapítvány fizetési listájáról a szintén RMDSZ alapította Janovics Jenő Alapítványhoz. 2008-2016 között megyei tanácsos volt, és megyei tanácsosi üléspénze adott évre mindig kicsit több volt, mint az évi fizetése. A kettő együtt talán csak 2015-ben érte el az évi 40 ezer lejt. Ekkor bejött egy POSDRU pályázat is a Transparency Internationallel a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenségekről, ez 11 ezer lejnyi plusz bevételt jelentett.

2011-ben férjével közösen vett 321 négyzetméternyi legelőt Csíkszentimrei Büdősfürdőn. Férje 2016-ig a közös családi cégük alkalmazottja volt. A Vivien Gold a cégadatbázis szerint ékszerkészítéssel foglalkozott, férjének évi 8-9 ezer lej bevételt biztosított. 2017 óta a cégnek nincs tevékenysége.

2016 nemcsak az év végi választások miatt jelentett fordulópontot. Ekkor a férje több ingatlant örökölt, és átment dolgozni a megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hivatalhoz évi 25-26 ezer lejért. Csép Andrea így a 45 ezer lejes (valószínűleg kampány-)kölcsön mellett ekkor már feltüntetett egy 25 áras vásárhelyi beltelket, egy 58 négyzetméteres lakást, egy 40 négyzetméteres mezőgazdasági melléképületet, egy 15 négyzetméteres lebontható garázst, illetve egy 9436 négyzetméteres házat a Kolozs megyei Várfalván. Megörököltek egy 2012-es Daciát, és a régi VW Sharan mellé vettek egy Škodát is.

Válás és eltartási per jött a vagyonosodással

A háznak hatalmas alapterület zöme a 2018-as vagyonbevallásában átkerül a telkek közé, az épületről pedig kiderül, hogy 118 négyzetméter. A telekből eladtak 1429 négyzetmétert 45 ezer lejért, és vettek egy Suzuki Vitarát. Képviselőként Csép közel 90 ezer lejt keresett, ez aztán emelkedett előbb évi 122 ezer, majd 134 ezer lejre.

Közben elvált a férjétől, az ő öröksége már nem jelenik meg a képviselő 2019-es vagyonnyilatkozatában. Az autók közül a Škoda maradt az ő nevén. Csép Andrea 2020-ban Jedden vett egy 256 és egy 1169 négyzetméteres beltelket, bankszámláin összesen 67 ezer lej volt tavaly decemberben. A kampányba ötvenezer lejjel szállt be.

Ugyancsak tavaly decemberben döntött a bíróság a perben, amit a frissen nagykorúvá vált fia indított ellene októberben, hogy megkaphassa édesanyja jövedelmének egyhatodát. Csép Andrea januárban közölte, hogy nem fellebbez az ítélet ellen. Ebben a posztban tárta fel a furcsa per hátterét:

Szintén újrázott az MPP-s Kulcsár-Terza József,

bár Biró Zsolthoz hasonlóan előbb ő is konfliktusba került pártja új vezetésével. A tavalyi választási év közeledtével kibékültek, így az MPP ismét őt jelölte a parlamentbe. Azt már az RMDSZ sakkozta ki, hogy Kulcsár-Terza ne otthoni, sepsiszentgyörgyi választókerületében, hanem Maros megyében induljon.

A kétgyermekes Kulcsár-Terza József Kolozsváron végzett a Bogdan Voda egyetem jogi karán, majd Bukarestben tanult a Közgazdasági Akadémián, áll a parlamenti CV-jében. 2001-től dolgozott a sepsiszentgyörgyi IAME Rt alkatrészgyárban, amíg annak közel ezer alkalmazottja volt, egészen 2005-ig, amikor az alkalmazottak több mint felét elbocsátották. Egy-két évig az ARDAF biztosítónál dolgozott, majd 2009-ig Tőkés László EP-képviselői irodájában. Utána a sepsiszentgyörgyi önkormányzat ingatlanközvetítő cégének gondnoka volt, majd négy évig, képviselővé választásáig egy fémmegmunkáló cég alkalmazottja volt.

Kulcsár-Terza 2008-2016 között az MPP Kovászna megyei tanácsosa volt, ami az ő esetében is azt jelenti, hogy már 2008-as vagyonnyilatkozata is a rendelkezésünkre áll. Eszerint abból nem származott jövedelme, hogy Tőkés képviselői irodájában dolgozott, csak abból, hogy két kicsi, azóta felszámolt cég jogásza volt. A Palathermo SRL-nek eleve csak 2007-ben volt bevétele, a Ro Fenstherm kereskedelmi kft pedig egy hasonló nevű magyarországi cég tulajdonában és épp felfutóban volt, öt alkalmazottal. Évi 8200 lej bevételt biztosított Kulcsár-Terzának. Ennél kicsivel többet kapott a felesége gyermeknevelési támogatásként.

48,8 négyzetméteres lakásukat 2004-ben vették, Kulcsár-Terza pedig ekkor egy Opel Corsával járt. 2004-ben, majd 2007-ben is hitelt vettek fel összesen 18 500 euró értékben tíz, illetve tizenöt évre. 2011-ben Kulcsár-Terza már bő 14 ezer lejt keresett úgy, hogy ebből 12 800 lej a megyei tanácsosi juttatása volt. Felesége fizetése pszichopedagógusként meghaladta az évi 16 ezer lejt. 2012-ben vettek egy 84 négyzetméteres házat.

Kicsi lakásból kicsivel nagyobba

A házat és a lakást két év múlva eladták összesen 120 ezer lejért, felvettek 145 ezer lej hitelt 23 évre, és megvásároltak egy 1544 négyzetméteres telket szintén Sepsiszentgyörgyön. Illetve ezt a képviselő végig, 2020 decemberéig házként tünteti fel a bevallásában, de a mérete miatt a legnagyobb jóindulattal sem tudjuk házként elképzelni. Ugyanis nagyobb lenne, mint Péter Ferencék több emeletes, szovátai panziója, amelyet másfél millió eurós uniós támogatásból készülnek felépíteni.

Ekkor Kulcsár-Terza már a fémmegmunkáló Eltor SRL jogásza volt, de évi 13 ezer lejes keresete továbbra sem haladta meg az alulfizetett erdélyi magyar újságírókét. Felesége fizetése szerencsére majdnem elérte a húszezer lejt, és 2016-ra Háromszéken is megemelték annyira az üléspénzt, hogy a megyei tanácsos összesen évi 26 ezer lejt tudjon hazavinni.

2017-től a honatyai juttatással radikálisan megnő a fizetése, az évi 87 ezer lej két év múlva már 120 ezer, 2020-ra eléri a 131 ezer lejt. Kulcsár-Terza törlesztette a korai hiteleit, 2018-ban pedig vásárolt egy 65 négyzetméteres lakást is. Ezt egy évvel később eladták 48 ezer euróért, felvettek még 68 ezer lej hitelt, és ezúttal Budapesten vásároltak egy 36 négyzetméteres kis lakást. Tavaly ezt is eladták 34,9 millió forintért, és vettek egy nagyobbat, 66 négyzetmétereset szintén Budapesten. Kulcsár-Terza képviselői fizetése biztosan nem fog csökkenni a következő négy évben, és felesége is remekül keres, logopédusként legutóbb már több mint ötvenezer lejjel gyarapította a családi kasszát.

A dúsgazdag fekete ló a Fekete Ló panzióban

Az igazi Maros megyei újoncot még a megyében is alig ismerik. Az RMDSZ-eseket is meglepte, hogy a gernyeszegi állatorvos, vállalkozó és tanácsos Kolcsár Anquetil-Károly került a képviselői jelöltlista élére. Kolcsár 1994-ben végzett a kolozsvári agráregyetemen, otthon állatorvosi praxisba, majd marhatenyésztésbe kezdett. Ezt 15 éve alakította át turisztikai vállalkozássá, jelenleg két panziót működtet Gernyeszegen Fekete Ló és Fehér Ló néven, írja a vásárhelyi Népújság. 2012-ben a kies Târgoviștéből jutott volna a parlamentbe, ha a visszaosztás neki kedvez.

Annyi bizonyos, hogy Kolcsár nincs rászorulva a parlamenti fizetésre: sok földje, sok lakása, többféle járműve, kilenc bankszámlája és milliós kintlevősége van. Nézzük, mekkora vagyonnal kezdi első parlamenti mandátumát a lendületes léptű Kolcsár Anquetil-Károly.

Három, összesen 102 hektárnyi mezőgazdasági területét 1994-2016 között vásárolta Maros megyében. Három beltelkét 1998-ban, 2002-ben és 2009-ben vásárolta. 2002-ben vette a legnagyobbat, a 2,39 hektárosat. Körtvélyfáján egy 260 és egy 99 négyzetméteres háza van, Budapesten és Marosvásárhelyen egy 67, illetve egy 70 négyzetméteres lakása, Gernyeszegen pedig két kereskedelmi/ipari terület: egy 4100, illetve 800 négyzetméteres.

Ezek között egy Kawasaki és egy Honda motorkerékpárral, egy Volvo személyautóval, egy Peugeot furgonnal vagy legrosszabb esetben az Arbos traktorral tud közlekedni. Kilenc letéti és folyószámláján január közepén összesen 834 ezer lej és 733 euró volt. A választási kampányba 97 ezer lejjel szállt be. 1,1 millió lej tagi kölcsönt nyújtott két cégének, személyeknek pedig 590 ezer lejt.

Tanár felesége hatvanezer lejt keresett tavaly. Kolcsár állatorvosi kabinetjével 30 ezer lejt, mezőgazdasággal 49 ezer lejt, megyei tanácsosként 12 ezer lejt keresett. Mindennek tetejébe még örökölt is közel 319 ezer lejt.

Szép profit önkormányzati megrendelésekből

Regioturism nevű cége a cégadatbázis szerint állatorvosi tevékenységet folytat három alkalmazottal, 2017 óta hatványozódó bevétellel. A 2019-es 1,6 millió lejes árbevételből 904 ezer lejes profitot termelt. A K & K Turism SRL fele az övé, fele a magyarországi Kvacskai Károlyé. Ez a cég 2019-ben fordult nyereségesre: egymillió lejes árbevételből nyolc főt foglalkoztatott, és 260 ezer lej profitot ért el. Emellett van egy magyarországi cége is, a Flexible Tehnology KFT.

Érdekeltségi nyilatkozata árulja el, mitől mennek ilyen jól a cégei. A K & K Turism SRL Nagysomkút városától közbeszerzésen három éves megbízást nyert el 2018-ban összesen 2 596 885 lej értékben, amiből 2020-ra, a turizmus leépülésének évére 208 571 lej jut. A közeli Petele általános iskolája pedig 623 ezer lejes szerződést kötött a céggel szintén három évre, ebből 36 ezer lej esik 2020-ra.

A Regioturism Srl pedig egész egyszerűen be van ágyazva a környék önkormányzatainak megrendeléseibe. A Brassó közeli Feketehalom, Marosszentgyörgy, az AFIR, Kerelőszentpál, Mezőpanit, Petele, Marosfelfalu, Felvinc, Kiskapus vagy épp a Maros megyei állategészségügyi igazgatóság összesen 2,7 millió lej és 60 ezer euró értékben szerződött a Regioturism céggel. Ezek között vannak 4-5 hónap lefutású, másfél vagy akár három évre szóló szerződések, sőt egy 7,5 évre szóló is az állategészségüggyel. Részletek ezen a linken, csak le kell görgetni a dokumentum végéhez.

Ha eddig kibírta a kedves olvasó, akkor már csak a négy éve bejáratott szenátori duót ajánljuk figyelmébe: a történészt és a hivatalnokot. A közízléssel ellentétben a jelölteket rangsoroló testületben kétszerannyian szavaztak a hivatalnokra, mint a történészre, így négy év után

itt az ideje, hogy megismerjük Császár Károlyt, Gyulakuta volt jegyzőjét,

aki 2018 óta a szenátusi RMDSZ-frakció titkára. Jogot végzett `99-ben, nyolc évvel később közigazgatási jogból mesterizett, 2000-ben helyi tanácsossá választották Gyulakután, ahol egy év múlva jegyző lett, és ezzel foglalkozott 15 évig. Nős, két gyerek apja, és érezhetően olvassa a bürokrácialeépítő szöveget a tavaly novemberi kampányvideójában.

Az országos politika iránt jobban érdeklődő olvasóinknak ismerős lehet a neve a Recorder tavalyi videójából, amelyben a Romsilva elmozdítani kívánt Maros megyei igazgatója említi. Állítása szerint Császár 2018-ban felajánlotta neki, hogy ha nem tudja összeszedni a pénzt, amelynek fejében a PSD békén hagyná a pozíciójában, akkor szól ő az ismerős faipari vállalkozóknak, akik összedobják neki a pénzt. Az illető igazgató nem kívánt élni az RMDSZ-es szenátor ajánlatával.

Császár Károly Zsolt szerény vagyonnal vágott neki a parlamentnek. 2004-ben kapott öt ár belterületet Gyulakután a legfeljebb 35 éves fiatalok letelepedését támogató törvénynek köszönhetően, erre épített még abban az évben egy száz négyzetméteres házat. 2014-15-ben pedig vásárolt 1,8 hektár szántót. Egy Opel Corsája és egy Škoda Octaviája volt, illetve 25 ezer lej kölcsöne, amelyet magánszemélyektől igényelt valószínűleg a kampányra. Gyulakuta polgármesteri hivatalától, illetve az ELDI pékségtől összesen bő 48 ezer lejes évi fizetést kapott, felesége Székelybere polgármesteri hivatalának alkalmazottja volt évi 41 ezer lejért. Megtakarításuk, cégük nem volt.

Négy évvel később Császár már évi 126 ezer lejt keres, picit kisebb a kültelke, de 2019-ben 14 árasra bővült a beltelke, és 200 négyzetméteresre a háza. Škodáját újabb Superbre cserélte, vett egy VW Polót is, és 60 ezer lejt fektetett a tavalyi kampányba. Ehhez magánszemélytől kapott húszezer lej adományt.

A parlamentben is történelmet ír

Míg Császár önéletrajza négy év alatt sem került fel a szenátus honlapjára, addig Novák Csaba Zoltán történész több CV-jére is rá lehet bukkanni egy egyszerű guglizással. A most 45 éves szenátor a BBTE történelem karán végzett, kortárs történelemből mesterizett 2003-ban, és 2011-ben védte meg a Ceaușescu-rendszer magyarságpolitikájáról szóló doktori dolgozatát a Román Akadémia Nicolae Iorga Történeti Intézetében.

Óraadó volt a BBTE-n, 2013-tól sajtótörténetet és ideológiatörténetet oktatott a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, kutatást irányított a Kisebbségkutató Intézetben a romániai forradalomról, kétnyelvű történeti lapot szerkesztett középiskolásoknak. Politikai karrierje előtt a vásárhelyi Gheorghe Șincai Társadalomtudományi Kutatóintézet munkatársa volt. Részletesebb publikációs listája itt böngészhető. Ugyanúgy két gyermeke van, ahogy Császár Károlynak.

Tagja a marosvásárhelyi Borsos Tamás Egyesületnek, illetve az Erdély TV-t és az Erdély FM-et működtető Janovics Jenő Alapítvány igazgatótanácsának.

Szenátori mandátuma kezdetén egy 2014-ben vásárolt, 28 négyzetméteres vásárhelyi lakás volt az ő és felesége nevén, illetve egy Chevrolet Aveo és egy Ford Focus. Három bankszámláján összesen 4555 lej és 288 ezer forint volt, és három személynek tartozott összesen 38 500 lejjel, valószínűleg kampánykölcsönként. Kutatóként, szerzőként, tanácsosként, óraadó tanárként 2016-ban összesen 63 ezer lej jövedelme volt, felesége a színházban dolgozott évi 15 ezer lejért. A kis lakást összesen 1350 lejért adták ki.

Mandátuma során nemcsak szenátori, hanem egyetemi oktatói fizetése is megnőtt. Előbbi évi 90 ezer lejről 132 ezerre, utóbbi évi hétezer lejes óraadásról évi 75 ezer lejes munkaszerződéssé izmosodott. Eközben eladta a Fordot, és vett egy Toyota Avensist, illetve egy 68 négyzetméteres lakást Marosvásárhelyen. Valószínűleg ezt is kiadja, mert tavaly 11 400 lejt és 3420 eurót tüntetett fel ingatlankiadásból származó jövedelmeként. Bankszámláján idén januárban 36 ezer lej volt. Felesége bevételeit egyáltalán nem tüntette fel, minden valószínűség szerint elváltak.

Nyitókép: Maros megyei kampányszórólap. A kép forrása Csép Andrea képviselő Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Kőgazdagok és pénztelenek a parlamentben: vagyonmustra Maros megyéből appeared first on Átlátszó Erdély.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, volt kulturális államtitkár, a csíksomlyói búcsú UNESCO-pályázatának koordinátora és Novák Csaba Zoltán, aki az RMDSZ szenátoraként alelnököli a bukaresti parlament két házának közös UNESCO-bizottságát, ezen a héten válaszolt azokra a múltheti kérdéseinkre, amelyekkel többet szerettünk volna megtudni arról, miért szabotálta el a román kormány 2016-ban (és azóta is) a búcsú felkerülését a szellemi világörökséget védő listára, és mekkora eséllyel vehetik fel a zarándoklatot a közeljövőben.
Épp most, november 26. és december 1. között zajlik az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának évi ülésszaka, immár a második azóta, hogy a román kormány képviselője nem állt ki a búcsús pályázat mellett. Idén sem veszik fel az örökségvédelmi listára, mert a kormány idén sem terjesztette fel.

A kérdésünkre, hogy miért nem,

• a kulturális minisztérium úgy tett, mintha nem ezt kérdeztük volna;
• Hegedüs Csilla szerint egyetlen román kormánynak sem prioritás az erdélyi magyar közösség értékeinek bemutatása a nagyvilágban, amennyiben nem fűzi ehhez politikai érdek;
• Novák Zoltán szerint Románia szándékosan szabotálja a zarándoklat felvételét, mert az kisebbségi vonatkozású, a román állam- és nemzetépítéshez egyáltalán nem kapcsolódó kulturális jelenség.

Hogy ezt a kisebbségi vonatkozást miért nem hangsúlyozták a pályázatban,

arra is kitérő választ kaptunk Hegedüs Csillától. Szerepel a pályázatnak a búcsút leíró részében, hogy ez katolikus zarándoklat Csíksomlyóban, Csíkszeredában, ahol többségében magyarok élnek, írja Hegedüs, a szövegben viszont nem fedeztük fel annak tételes kiemelését, hogy ez a búcsú Romániában egy olyan őshonos közösséghez tartozik, amely most felekezetileg és etnikai-kulturális értelemben is kisebbségben él.
Meglátásunk szerint ez kiemelte volna a búcsú védendő jellegét, és tisztábban láttak volna a 2016-os ülésszak résztvevői is az ügyben, akik nem értették, miért Magyarország képviselője lobbizik érte, Románia képviselője pedig miért nem vállalja fel.

Fél évvel korábban biztosra vették a bukást

A búcsús pályázatot 2014-ben, Kelemen Hunor kulturális minisztersége idején nyújtották be az UNESCO-hoz, de amikor 2016 júliusában a pályázatot formai szempontok alapján elbíráló UNESCO-testület hiányosságot jelzett, már Kelemen se volt miniszter, és Hegedüs Csilla is távozott a tárcától. A jelzett (egyébként könnyen pótolható) hiányosság miatt sejtették, hogy a Cioloș-kabinet államtitkára nem fog kiállni a pályázat mellett fél év múlva, a döntő ülésen, ezért kezdték már akkor ostorozni a pályázatot gyakorlatilag visszavonó Cioloș-kormányt ‒ erősítette meg kérdésünkre Hegedüs Csilla.

Hogy miért nem bírálják a pályázatot azóta hanyagolásukkal folyamatosan szabotáló PSD-kormányokat,

erre a kérdésre Hegedüs Csilla érdemben nem válaszolt. Nem cáfolta a meglátásunkat, hogy a pályázatból valójában csak a kormánynak egyetlen, felelősséget vállaló mondata hiányzik, mégis azt válaszolta, a pályázat kiegészítését nem akarták másra bízni, mert „nem láttunk garanciát arra, hogy ha más foglalkozik egy újabb pályázat előkészítésével, akkor az ugyanazokat a szakmai kritériumokat fogja tiszteletben tartani, amelyeket mi”.
De az sem értelmezhető egyértelmű RMDSZ-stratégiaként, hogy addig fagyasztják a búcsús pályázatot, amíg ismét RMDSZ-es kerül a kulturális tárca fontos tisztségébe, hiszen Hegedüs és Novák is elmondta, hogy Novák többször interpellálta a minisztériumot a csíksomlyói búcsú szellemi világörökséggé nyilvánításának helyzetéről. Vagyis a meglévő parlamenti eszközeiket bevetették, hogy a tárca valamit mozdítson a pályázaton, de Novák Zoltán sem kapott érdemi választ a minisztériumtól.

Mire elég a parlamenti jelenlét?

A parlament UNESCO-bizottságának, amelynek Novák az egyik alelnöke, „egyfajta közvetítő jogköre van csupán, véleményeket fogalmaz meg, tematizálhat, támogathat bizonyos kérdéseket”, magyarázta a szenátor, aki tájékoztatta bizottságbeli kollégáit a búcsús pályázat helyzetéről, a pályázati dokumentáció összeállítása után a jelölés és annak fenntartása viszont a kulturális minisztérium feladata.
„Szerencsés esetben el tudom érni, hogy a bizottság pozitív álláspontot fogalmazzon meg a búcsúval kapcsolatosan, hogy felvállalja azt, és egyfajta kulturális lobbival nyomatékosítsa ennek fontosságát. Interpellációkkal és más politikai eszközökkel közvetíteni tudok a minisztérium és a búcsút felterjesztő szervezetek között” ‒ válaszolta kérdésünkre Novák, aki cáfolta, hogy részt vett volna annak a kormányközi UNESCO-bizottságnak a tavalyi ülésén, amelyen a Románia által felterjesztett márciuskát szellemi világörökséggé nyilvánították (az UNESCO honlapján, a résztvevők listáján pedig ott a neve). A most zajló idei ülésen sem vesz részt, mert a bizottság nem őt jelölte ki.

Magyarországgal közösen?

Hegedüs Csilla nem lát rá esélyt, hogy Magyarország vagy esetleg Románia Magyaroszággal közösen terjessze fel ismét a csíksomlyói búcsút, mert a „felterjesztő országnak annak az országnak kell lennie az UNESCO világörökségi szempontrendszere szerint, amelynek a területén található a felterjesztendő szellemi kulturális örökség-érték”.
Novák Zoltán árnyalatnyival bizakodóbb csak. Szerinte „ha Romániában lenne hajlandóság ezt felvállalni, akkor nem is lenne szükség magyarországi közbenjárásra”, de nem zárja ki, hogy „egy esetleges pozitív konstelláció esetén akár közös projekt is szülessen”.

Nem lehetne betiltani a csíksomlyói búcsút,

ha felkerülne az UNESCO szellemi örökséget védő listáját, válaszolta Hegedüs Csilla a kérdésünkre, hogy mit jelent az UNESCO-védelem a nyilvánvaló PR-érték mellett. Megismertetné a világgal a ferences rend és a római katolikus egyház több száz éves értékteremtő munkáját, és ezzel a vallási hagyománnyal az erdélyi magyarságra is nagyobb figyelem fordulna, állítja Hegedüs Csilla és Novák Zoltán is.
Címlapfotó: Erdély László

The post Csíksomlyó UNESCO-fiaskója: válaszoltak az RMDSZ politikusai appeared first on Átlátszó Erdély.

Az ülést rögzítő videó- és hangfelvételekből egyértelmű, hogy Oprean államtitkár, aki 2011-ig katonai pályán mozgott, nem akarta, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára. Hogy ez a saját döntése volt, vagy utasítást hajtott végre, valószínűleg sosem derül ki, mindenesetre Alexandru Oprean már két éve kulturális államtitkár volt, amikor Dacian Cioloș és technokrata csapata átvette a kormány irányítását 2015 végén. (Opreant 2018. március 26-án mentette fel államtitkári tisztségéből Viorica Dăncilă kormányfő.)
Hegedüs Csilla, a csíksomlyói dosszié koordinátora idén november elején ismét felrótta Dacian Cioloș-nak, hogy kormánya elkaszálta a búcsús pályázatot. Ezúttal az RMDSZ angol nyelvű PR-portálján, a transylvanianow.com-on megjelent cikkében értékeli úgy, hogy a román szakértői kormány fenyegetésnek tekintette a magyar zarándokokat.

Az UNESCO-fiaskó óta eltelt két évben azonban Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke egyszer sem rótta fel az azóta regnáló szociáldemokrata kormányoknak, hogy miért nem terjesztették fel ismét a pályázatot.

Arra voltunk kíváncsiak, mi történt az ominózus ülés óta eltelt két évben a csíksomlyói búcsú dossziéjával, és mire lehet számítani a közeljövőben. Az UNESCO illetékes kormányközi bizottsága idén november 26-án ül össze Mauritiuson, a felterjesztett pályázatok listája nyilvános, azon Románia nem szerepel. Kérdésünkre a kormányközi bizottság sajtószolgálata megerősítette, hogy a román kormány egyetlen további lépést sem tett 2016 óta a búcsú felterjesztése érdekében.

Megkerestük a román kulturális minisztériumot is pár egyszerű kérdéssel:

• ha felterjesztette a csíksomlyói búcsút, mikor tette ezt,
• ha nem, miért nem, és mikor áll szándékában újra nevesíteni az UNESCO világörökségi listájára.

A minisztérium úgy tett, mintha nem ezt kérdeztük volna, és azt válaszolta, amit az UNESCO honlapjáról eddig is tudtunk: hogy a pályázat nem teljesítette az elbírálás R5-ös jelzésű feltételét (azaz hiányzik belőle a fentebb részletezett mondat a hazai lista frissítéséről), és hogy a szellemi örökséget őrző hazai bizottság ajánlja (!), hogy a dossziét az UNESCO testületének egy jövőbeli ülésén újból elemezzék. Vagyis a minisztérium válaszában úgy tett, mintha nem ő lenne az ügyben eljáró aktor, mintha nem ő kellene kiegészítse és újra felterjessze a pályázatot.

Tavaly Románia sikeresen íratta fel az UNESCO szellemi örökséget védő listájára a márciuskát és a március elsejei népszokásokat közösen Bulgáriával, Macedóniával és Moldovával. A testület honlapja szerint a romániai küldöttségnek 2017-ben Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ szenátora is tagja volt.
A szenátor tagja a bukaresti parlament két házának közös UNESCO-bizottságának, amelynek harmada utazott el tavaly Dél-Koreába, az UNESCO-nak arra az ülésére, ahol felvették a márciuskát a szellemi örökség listájára. (Érdekes módon a hazai szellemi örökséget őrizni hivatott kormánybizottság 21 tagja, vagyis feltételezhetően a szakértők közül egy sem kapott helyet a Dél-Koreába kiutazott román küldöttségben.)

• A pályázati anyagban nem evidens és egyáltalán nem szembeszökő, hogy a csíksomlyói búcsú alapvetően kisebbségi kulturális-vallási esemény. Azt hangsúlyozza a pályázat, hogy római katolikus, az elsikkad, hogy egy túlnyomó többségben ortodox országban zajlik. Az csak nagyon alapos olvasással derül ki, hogy a zarándokok többségben magyarok egy túlnyomó többségben románok lakta országban. Miért nem emelték ki egyáltalán a csíksomlyói búcsú alapvetően kisebbségi – és mint ilyen, különösen védendő – jellegét a pályázatban? A kormányközi bizottság ülésén is mindenki értette volna, miért érvel Magyarország a felvétele mellett, és miért olyan hanyag Románia hozzáállása. Valószínűleg nem kavarta volna meg az ügy az ülés többi résztvevőjét, akik Románia álláspontját úgy értelmezték, hogy visszavonja a pályázatot. Látványosan nem értették, miért Magyarország lobbizik a zarándoklat felvétele mellett, miután Románia elfogadta az értékelő bizottság döntését, és mi áll amögött, hogy nem a pályázó, hanem egy másik ország akarja felvétetni a zarándoklatot az UNESCO listájára.
• Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke már 2016 augusztusában felrótta a Cioloș-kormánynak, hogy vissza akarja vonni a búcsús pályázatot. Ennek mi volt az alapja? Önök már akkor látták a pályázatokat elbíráló bizottság jelentését, amely a pályázati anyag kiegészítését kéri?
• Mit tud arról, hogy a kormányközi bizottság következő, 2017-es ülésén Románia miért nem nyújtotta be a csíksomlyói búcsú pályázatát, amelyből gyakorlatilag már csak egy mondat hiányzott? (Meglátásunk szerint az a mondat, amelyben a román kormány a kulturális minisztériumon keresztül és a Szellemi Kulturális Örökség Országos Bizottsága révén vállalja, hogy frissíti a szellemi kulturális örökség hazai listáját.)
• Mit tud arról, hogy a kormányközi bizottság idei, november 26-án kezdődő ülésszakára Románia miért nem nevezte az UNESCO-listára a csíksomlyói búcsút? A nevezések listája már nyilvános, Románia idén nem javasolt semmit felvételre.
• Az érthető, hogy ön miért ostorozza a Cioloș-kormányt, hisz annak az államtitkára kaszálta el a csíksomlyói búcsú pályázatát. Az utána következő PSD-kormányokat miért nem bírálja azért, mert azóta sem terjesztették fel a pályázatot?
• Mit gondol, mikor lesz rá esély, hogy Románia újra UNESCO-listára jelölje a csíksomlyói búcsút?
• Mit gondol, van-e esély arra, hogy a csíksomlyói búcsút Románia Magyarországgal közösen vagy egyedül csak Magyarország terjessze fel az UNESCO-hoz olyan alapon, hogy ez jellemzően a magyar kultúrkör meghatározó vallási eseménye?
• A PR-érték mellett milyen gyakorlati védelmet kap a csíksomlyói búcsú azzal, ha felkerül a kulturális örökség UNESCO által legitimált listájára?

Megkerestük Novák Csaba Zoltán szenátort az alábbi kérdésekkel, de a cikk publikálásáig nem kaptunk rájuk választ. Ahogy az RMDSZ politikusai válaszolnak, frissítjük a cikket.

• Amikor úgy döntött, hogy részt vesz az  UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 2017-es ülésszakán Dél-Koreában, tudta, hogy Románia nem fogja felterjeszteni a csíksomlyói búcsú pályázatát, amelyről a román kormány képviselője oly könnyen lemondott egy évvel korábban? Ha tudta, milyen céllal utazott a dél-koreai Jeju szigetére, az ülés helyszínére?
• Önnel együtt öt honatya utazott Dél-Koreába, a bukaresti parlament két házának közös UNESCO-bizottságának harmada, egy bukaresti egyetemi oktató és a kulturális minisztérium egy tanácsosa. Reménykedett abban, hogy meg tudja győzni a román küldöttséget, hogy a helyszínen terjesszék fel UNESCO-listára a csíksomlyói búcsút, amelynek pályázatából egy évvel korábban is gyakorlatilag csak egy mondat hiányzott?
• Mit gondol, Románia miért nem terjesztette fel a búcsút úgy, hogy az UNESCO kormányközi bizottságának 2017-es ülésén ismét napirendre kerüljön?
• Az idei nevezések listája már nyilvános, Románia ezen egyetlen nevezéssel sem szerepel. Mit gondol, miért tartja vissza Románia idén is a csíksomlyói búcsú pályázatát, amelyet könnyen ki lehetne egészíteni azzal a mondattal, amelyet az UNESCO pályázatértékelő bizottsága két évvel ezelőtt hiányolt?
• Ön milyen következtetéseket vont le az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 2017-es, öt napos ülésszakából? Mekkora eséllyel kerülhet a csíksomlyói búcsú UNESCO-listára ebben az eljárásban?
• Mit gondol, mikor lesz rá esély, hogy Románia újra UNESCO-listára jelölje a csíksomlyói búcsút, és mit tud ön tenni ennek érdekében a parlament UNESCO-bizottságában?
• Miért nem vesz részt a kormányközi bizottság idei ülésszakán Mauritiuson? A román parlament UNESCO-bizottságának négy tagja idén is ott lesz a 800 résztvevő között, bár Románia idén nem terjeszt fel semmit az UNESCO szellemi kulturális örökséget védő listájára.
• Mit gondol, a román küldöttségben miért nem szerepel idén sem senki a minisztériumnak a Szellemi Kulturális Örökség Megőrzéséért 2014-ben létrehozott szakbizottságából?
• Ön szerint a PR-érték mellett milyen gyakorlati védelmet kap a csíksomlyói búcsú azzal, ha felkerül a kulturális örökség UNESCO-listájára?
• Mit gondol, van-e esély arra, hogy a csíksomlyói búcsút Románia Magyarországgal közösen vagy egyedül csak Magyarország terjessze fel az UNESCO-hoz olyan alapon, hogy ez jellemzően a magyar kultúrkör meghatározó vallási eseménye?

The post UNESCO-fiaskó: egyedül Cioloșék lelkén szárad Csíksomlyó sara? appeared first on Átlátszó Erdély.