Egyedülállóan hosszú idő, több mint 20 év után távozott a Bihari Napló főszerkesztői tisztségéből Rais W. István. Formailag lemondott, azonban belső, névtelenséget kérő forrásokból úgy tudjuk, ez egyáltalán nem az ő kezdeményezésére történt, és a kiadó sem adta jelét, hogy elégedetlen volna a munkájával: tavaly az év lapmenedzserévé választották a több sajtóterméket is publikáló cégnél.

A Bihari Naplót a romániai bejegyzésű Inform Media Press SRL adja ki több más nagyváradi, illetve bánsági román nyelvű kiadvánnyal együtt, a kiadói döntéseket viszont a céget birtokló, debreceni központtal működő Inform Média Lapkiadó Kft.-ben hozzák meg. A magyar kormány 2018. decemberi döntése értelmében a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) többségi tulajdont szerzett az Inform Média Lapkiadó Kft.-ben is.

A kiadó szerződtette új főszerkesztő Kristály Lehel 

székelyföldi újságíró, aki az utóbbi években Budapesten élt. Értesülésünk szerint budapesti életét ezután sem kívánja teljesen feladni, ahogy a Bihari Napló tartalmába se kíván teljesen beleszólni, de politikai tárgyú cikkeket az ő rábólintása nélkül nem lehet közzétenni. Tavaly már ő volt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem, közkeletű nevén Tusványos sajtófőnöke, a rendezvény egyik kerekasztal-beszélgetésén pedig a Székelyhon lapcsalád kiemelt szerkesztőjeként vett részt.

Az is azt sugallja, hogy a kiadó esetleg a lap RMDSZ-t támogató politikai irányvonalán változtatna, hogy Rais W. István csak a tartalmi irányításból távozik, a laptól nem: a Bihari Napló terjesztési igazgatója marad. Feltételezésünket a politikai irányváltásról nem tudtuk se megerősíttetni, se cáfoltatni Fodor Istvánnal, az Inform Média Lapkiadó igazgatójával, aki megkeresésünkre nem válaszolt. Természetesen megkerestük Rais W. István leköszönt főszerkesztőt is, aki titoktartási szerződésére hivatkozva nem kívánt nyilatkozni az ügyről. Kristály Lehel arra hivatkozva hárította el megkeresésünket, hogy a nyilatkozattételhez engedélyt kell kérnie.

Több évtized, többféle elvárás, egyetlen főszerkesztő

A lap tartalmába egyetlen tulajdonos sem szólt bele egyáltalán az alatt a bő két év alatt, amíg a Bihari Naplót működtető cégek a Népszabadság-bezárásról elhíresült Heinrich Pecina osztrák üzletember, majd a KESMA (a kettő között röviden Mészáros Lőrinc) tulajdonában voltak, állították egybehangzóan a forrásaink, és ezen a hasonló tulajdonban lévő magyarországi kiadványok munkatársai csodálkoztak leginkább.

A korábbi tulajdonosoknak azonban határozott, az idők során akár ellentétes tartalmi elvárásaik is voltak, Rais mégis megőrizte főszerkesztői pozícióját 1998 óta, ami gyakorlatilag sajtótörténeti kuriózum Erdélyben. A `90-es években Rais W. István kipróbálta magát a politikában: többször is bejutott Nagyvárad önkormányzati tanácsába a MIDESZ ifjúsági szervezet jelöltjeként és az RMDSZ listáján.

Akkoriban a napilap saját munkatársainak, illetve szintén az újságírók Fehér Dezső Alapítványának a tulajdonában volt, külső ember nem is vásárolhatott részvényt benne. Ebben látták a függetlenségük garanciáját. Úgy tudjuk, 2000-ben egy belső ember, az egyik lapterjesztő kezdte felvásárolni a részvényeiket, amíg részesedése meghaladta az 50 százalékot, ekkor derült ki, hogy Kiss Sándor politikus-üzletember állt mögötte. Kiss ugyanígy felvásárolta a Jurnalul Bihoreant is, alig egy év múlva pedig kétszeres áron adta el mindkét lapot az akkor még Inform Media, később Russmedia néven több helyi kiadványt összevásároló osztrák befektetőnek. 

(Kiss Sándor 2000 óta töltött be vezető tisztséget a Bihar megyei önkormányzatban és az RMDSZ Bihar megyei szervezetében, 2016-ban mondott le a megyei RMDSZ vezetéséről. 2003-ban már olyan közbeszerzési konstrukciót működtetett, amelyben a DNA szerint több százezer eurónyi csúszópénz jutott vissza hozzá, emiatt alapfokon nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélték 2018 júniusában. Decemberben viszont a fellebbviteli bíróság eljárási hiányosságok miatt Kiss ügyének alapfokú újratárgyalását rendelte el.)

A Russmediának teljesen más elvárásai voltak, és gyökeres változást eszközölt a Bihari Naplóban, a főszerkesztőt azonban nem váltotta le, holott tudomásunk szerint ezt minden olyan kiadványnál megtette, amelyet megvásárolt. Az új, hír- és képközpontú lapkoncepció a politikai tartalmat háttérbe szorította, kiirtotta a hagyományosan időigényes műfajokat, az alacsony karakterszámnak mindig elsőbbséget adott a cikkek alaposságához képest. Az új stílust sokan nem tudták megemészteni, a szerkesztőség felmondások és elbocsátások révén a töredékére zsugorodott össze. A korszakról Szűcs László, a Bihari Napló korábbi szerkesztője az ERporton számolt be érzékletesen.

A nyelvektől és tájegységektől függetlenül uniformizált formátum és az egyre inkább RMDSZ-t támogató tartalom azután sem változott jelentősen, hogy a lap a Russmediától Heinrich Pecina, majd bő fél éve a KESMA tulajdonába került. Valószínűleg azért, mert a Bihari Napló nem képviselt túl nagy részarányt azokkal a regionális kiadványokkal közös csomagban, amellyel együtt adták-vették a 2010-es évek második felében.

A napilap az idei év első negyedévében bő 9200 példányszámban kelt el a BRAT, a romániai példányszám-auditáló egyesület nyilvános adatai szerint, és ezzel a legnagyobb olvasótáborhoz elérő megyei lapnak számít az erdélyi magyar sajtóban. Tavaly még növelni is tudta példányszámát a főszerkesztő akkori beszámolója szerint.

A csendben maradás már nem elég

Hogy a 2010-es évektől a lap egyre nyilvánvalóbb módon tolta a bihar megyei RMDSZ és vezetőinek a szekerét, az újságírók közül Szeghalmi Örs kifogásolta a leghangosabban, árulta el az Átlátszó Erdélynek. Szeghalmi 1995 óta dolgozott a Bihari Naplónál, 2004 és 2014 között a politikai rovatot vezette, amíg visszaminősítették riporternek, mert saját Facebook-oldalán egyfajta korrupciónak nevezte, hogy húsvétkor és karácsonykor a lap két-három teljes oldalon a Bihar megyei települések RMDSZ-es vezetőinek jókívánságait közölte.

Rais egyik utolsó főszerkesztői teendője az volt, hogy elbocsátotta Szeghalmi Örsöt a laptól. A formális indok az újságíró posztjának megszűnése volt, de az elmúlt 15 évben egyre inkább perifériára szorították, levették témákról, majd az impresszumból is, hátha távozik magától, magyarázta Szeghalmi. Bevallása szerint sajtós alternatíva hiányában és belekényelmesedés miatt maradt még a fizetéscsökkentés ellenére is, pedig a lapot már akkor is vállalhatatlannak tartotta. 

Belső forrásokból úgy értesültünk, hogy a lap munkaközössége és vezetése egyre elfogadhatatlanabbnak tartotta, ahogy Szeghalmi hanyagolja a munkaköri kötelességeit, és az egyértelmű szankciók előtt erről szóbeli és írásbeli figyelmeztetést is kapott a „jó tollú, de slendrián” újságíró, akinek az elbocsátása szerintük nem köthető se a tulajdonosváltáshoz, se a Bihari Naplót két és fél évtizeden át főszerkesztő Rais W. István lemondásához.

Ami a nyilvános mérlegből látszik

2016-tól az Inform Media Press SRL forgalma látványosan megnőtt, 470 ezer euróról (2016) 2,6 millió euróra (2018). A növekedés valószínű magyarázata a cég nyomdája, valamint terjesztőhálózata. Ebben az időszakban azonban veszteséget termelt a cég, a 2018-as évet például 108 ezer euró mínuszban zárta, adósságai pedig 1 millió euróra rúgnak. 

Míg a cég 2016-ban 87, majd 2017-ben 183 alkalmazottal rendelkezett, 2018-ban az alkalmazottak száma nulla a romániai pénzügyminisztérium honlapján nyilvánosan elérhető pénzügyi mérleg alapján.

Update 17:00 12.08.2019: Rais W. István a főszerkesztői kinevezésének időpontját a volt kollégák jelzései nyomán javítottuk.

The post Budapesti kontroll alá került a legnagyobb erdélyi magyar megyei lap appeared first on Átlátszó Erdély.