Nagykárolyra nem érdemes önmagában tekinteni, hisz a környező falvakkal szerves kapcsolatban áll. Sokan a városba járnak dolgozni, tanulni, egyéb szolgáltatásokat igénybe venni. Van, aki a városból költözik ki falura, van, aki fordítva. A kulturális élet jelentős, bár nem minden igényt szolgál ki, például régebben a rap szcéna is meghatározóbb volt – hozza fel egyik megkérdezettünk. Szinte mindig történik valami, de nem mindig az ízlésemnek megfelelő – kontrázik a másik.

De mit kezd magával egy fiatal Nagykárolyban?

A munkalehetőségek nem a legváltozatosabbak. Folyamatosak a gyárakban a leépítések, a szellemi munkásoknak is szűkösek a lehetőségek. Az pedig már generációs jelenségnek látszik, hogy sokan küzdenek szorongással, és a szerhasználat is egyre komolyabb problémát jelent már egészen fiatal korban, nemcsak Nagykárolyban. 

Hogyan látják Nagykárolyt azok a fiatalok, akik otthon élnek? Válaszol Tátrai Henrietta pszichológus, pedagógus, Weisz Erik fotós, Mocan Romulus gyógyszerész-asszisztens, Zima Anna édesanya, magyar tanár és Varga Máté diák.  

Az Átlátszó Erdély videósorozatában hat kisvárosba látogatunk el

Azt járjuk körbe, hogy a helyi fiatalok mit szeretnek és mit hiányolnak a lakóhelyükön. Ha lemaradtál volna, nézd meg a baróti, máramarosszigeti és gyergyószentmiklósi fiatalokról szóló riportjainkat: 

The post Fiatalként Nagykárolyban: otthon találod magad, ha a nagyvilágból hazamész? appeared first on Átlátszó Erdély.

The post Műemlék-mentés vagy ingatlanpanama? Indul az Átlátszó Erdély-podcast appeared first on Átlátszó Erdély.

A Manevi Zrt. magyar állami cégként 2017-ben vette első erdélyi épületét, a szatmárnémeti Pannónia szállót. 2019-ben vett még mellé négyet, 2021-ben pedig elszaladt vele a ló, a cég minimum 8 ingatlant vásárolt. De lehet, hogy többet is, az elmúlt hónapokban hétről hétre derült fény újabb Manevi-ingatlanokra.

2020-ban a céget állami tulajdonból „kiprivatizálták” egy magánalapítványba, a közpénzből megvásárolt ingatlanokkal együtt.
Az Országgyűlés létrehozta a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt, és megajándékozta azt a Manevi Zrt.-vel, amelyik az erdélyi ingatlanokon kívül egy horvátországi (eszéki) ingatlannal jött csomagban, illetve a Comitatus Energia Zrt.-vel, amelyik egy szlovéniai (lendvai) wellness-szállót hozott magával.

2021-ben különféle leányvállalatokat hoztak létre a Manevinek, itt Erdélyben a Manevi Pro Transilvaniát. Az épületeket az anya-Manevi átíratta ezekre a cégekre. Így kapott az erdélyi Manevi 10 ingatlant 28 és fél millió lej értékben. A vásárlások itt nem értek véget, az erdélyi leányvállalat több ingatlant is vásárolt ezután.

A Manevi hosszú ideig a műemlékvédelem álcája mögött lapult. Úgy tűnt, fő célja megmenteni a tudatosan vagy véletlenül rohadni hagyott magyar épített örökséget. Az őt birtokló Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt

„a közép-európai régió egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozású történelmi, kulturális öröksége, művészeti gyökere, múltja, hagyománya szempontjából jelentőséggel bíró épületek, építmények fennmaradásának, megőrzésének, fenntartásának megvalósítására irányuló tevékenység előmozdítása érdekében”

hozták létre.

Egy ideig ez működött is, a Manevi összes ismert erdélyi szerzeménye évszázados múltú, műemlékként nyilvántartott, főként magyar kötődésű, történelmi jelentőségű épület volt.

Ám az örökség-megőrző álarc Tusnádfürdőn és Gyilkostón lehull. A Manevi két új tusnádi és egyik új gyilkostói ingatlanja egyáltalán nem műemlék, és ejsze nem is lesz az a mi életünk alatt. De még csak épített örökségnek sem nevezhető egyik-másik.

Hogy mi a céljuk a maneviseknek, műemléket akarnak-e menteni, szállodaláncot akarnak-e létrehozni, épületeket akarnak-e harácsolni, vagy csak a magyar közpénzt mentik ki maguknak magánalapítványba minél nagyobb mennyiségben a választások előtt, kiderül hamarosan.

Hogy a Manevinek hol milyen ingatlanjai vannak, azt folyamatosan megpróbálja eltitkolni. Tudomásom szerint eddig egyetlen sajtóorgánumnak sem adta ki az ingatlanok listáját. Nekem sem, pedig kértem. Jelenleg minimum 14 ingatlanjuk van Erdélyben. Ennyiről tudunk mi egyelőre. Vegyük sorra őket röviden, megvásárlásuk sorrendjében:

1. Pannónia-szálló (Dacia-szálló), Szatmárnémeti

Megvásárlás időpontja: 2017-ben vette meg a Manevi, az őt birtokló Dacia SRL-vel együtt.

Az ingatlan állapota: rossz.

Beépített felülete (suprafaţa construită la sol): 2238 négyzetméter.
Szintek száma: alagsor + földszint + 2 emelet + padlástér.

Vételár: A vételárat titkolják, de a magyarországi Átlátszó a cégbeszámolóból azt olvasta ki, hogy 1,2 milliárd forintot, azaz 16,5 millió lejt, vagy 3,3 millió eurót ér az ingatlan.

Története: 1901-1902-ben építették Bálint Zoltán és Jámbor Ferenc tervei alapján. A magyar jellegű szecessziós épület makettje az 1903-as bécsi építészeti világkiállításon második díjat nyert. A Pannónia szálló egy évszázadon keresztül a szatmárnémeti városközpont ékköve volt.

Amint a románok megkaparintották Erdélyt, az első világháború után, átnevezték a szállót Daciára, a kontinuitás bizonyítékaként. Aztán a kicsi magyar világban a magyarok visszanevezték Pannóniára, utána ismét Dacia lett a neve, és Daciaként is indult pusztulásnak.

A demokráciában kiprivatizálták, és elindult a versengés a birtoklásáért. Szabó István RMDSZ-es tanácselnök megszerezte a részvények többségét, és egy „megszokott kereskedelmi ügylet” keretében, ahogy ő nevezte, tálcán kínálta fel a tulajdonjogot Vasile Ţânţaş avasfelsőfalusi pünkösdista lelkipásztornak. Aki abban az időben a megye leggazdagabb emberének számított.

[irp posts=”34509″ name=”Így rohasztják Erdély egyik legszebb magyar épületét”]

Ţânţaş nekiállt az épületet felújítani, leverte a falakról a vakolatot, átbetonozta a pincét, de aztán elfogyott a pénze, és úgy hagyta az egészet. A magára hagyott épületbe befolyó esővíz keményen megrongálta a falakat, kezdett potyogni a szecessziós díszítése az épületnek. Ţânţaşt börtönbe küldték a műemlék épület megrongálásáért. Szabadulása után szinte-szinte eladta az épületet a chicagói pünkösdistáknak, de aztán mégiscsak a Manevinek adta el.

A Manevi hosszú ideig nem ment be az épületbe, arra hivatkozva, hogy Ţânţaş elveszítette a bejárati lakat kulcsát. Aztán bement. És négy év után takarított is. A víz befolyását sikerült megállítani, de az épület állapota tovább romlott. Egyre inkább potyogtak a szecessziós díszek, az épületet felállványoztatták és hálóval vonatták be a hatóságok.

Jelen és jövő: A Dacia SRL adminisztrátora, Dr. Baka Levente csak annyit árult el a céljaikról, a sok „fiatalok itthon maradása” politikai mellébeszélés mellett, hogy szeretnék visszaállítani régi formájába és funkciójába, és négycsillagos szállóként működtetni. Jelenleg az építési engedélyezési fázisban vannak, és 2022 elején szeretnének nekifogni a felújításnak. Hiába érveltem bármivel, többet nem akart elárulni, csak annyit ejtett még el, hogy 2 és fél évre saccolják a munkálatok időtartamát, és van már műemlékvédelmi engedélyük.

Adatigényléssel sikerült kiszednünk a hatóságoktól még pár részletet. Például azt, hogy a felújítás becsült értéke 14 235 275 lej, azaz közel 3 millió euró volt tavaly tavasszal, az építőanyag-árak égbe szökkenése előtt. A terveket a felújításra a kolozsvári székhelyű Arh service Guttmann & Comp cég készítette, a műemlékvédő Guttmann Szabolcs cége. Az építési engedélyt úgy váltották ki 2021 márciusában, hogy a 2008-as engedély során elmaradt munkálatokat fogják befejezni. A műemlékvédelmis engedélyük szavazásánál voltak fenntartások, kikötések, ezekről talán majd egy másik anyagban fogok beszámolni.

2-3. Art’e Hotel, Tusnádfürdő

Itt papíron két ingatlanról van szó, de a valóságban összefüggnek: az egyik egy szálló, a másik az úton túl egy betonalap, aminek alagsorában van a szálló hőközpontja.

Megvásárlás időpontja: 2019 júliusa.

Az ingatlan állapota: kiváló, újszerű.

Beépített felület: 587 négyzetméter a szálló, 122 négyzetméter a hőközpontként szolgáló új alap.
Kiterített összfelülete: 1978 négyzetméter a szálló, 122 négyzetméter az alap.

Vételár: 840 ezer euró, azaz közel 4 millió lej a két ingatlan egy csomagban.

Története: A telekkönyv szerint 2019-ben épült, de az ortofotók alapján régen is volt ott egy épület. Nagy valószínűséggel 55-ös villának hívták az épületet, az ortofotók alapján valamikor 2005 és 2010, dokumentumok alapján 2012-ben kapta az aktuális alakját, 2019-ben újították fel. A Manevi 2019-ben vásárolta meg, és 2020 októberében bérbe adta 15 évre egy Aquanor Min nevű cégnek, amelyik berendezte oda a boutique hotelt.

[irp posts=”35662″ name=”Félkész betongiccset vettek Tusnádfürdőn a magyar műemlékmentők”]

Érdekesség: a szálló egyike azoknak az ingatlanoknak, amelyek megkérdőjelezik a Manevi műemlékmentő jellegét. Mert az épített örökség megőrzésében mekkora fontossággal bír az, hogy közpénzből megvesznek egy vadiúj szállót, és bérbe adják valakinek? Mikor ezt a pénzt fektethették volna valamelyik lerohadt műemlékük mihamarabbi felújításába is?

4. Korona szálló (Tisza-szálló), Máramarossziget

Megvásárlás időpontja: 2019 decembere.

Az ingatlan állapota: közepes, a többi ingatlanhoz képest könnyen felújítható.

Beépített felület: 2072 négyzetméter.

Vételár: a titkos szerződés alapján 1,41 millió euró, azaz 6 736 557 lej.

[irp posts=”35382″ name=”Koronás lett a Manevi!”]

Története: Építéséről nehéz biztosat mondani, a megbízhatóbb információkból kikövetkeztetve valahol az 1860-1870-es években építhették a máramarosi zsidók.

A többségében zsidók lakta város nagy épületdömpingjében nem tartozott a legkiemelkedőbb épületek közé, de hosszú időn keresztül a város legjobb szállodája volt, és közművelődési célokra is szolgált, például színházként.

A kommunizmusban Tisza szálló néven futott, soha nem hagyták nagyon lerohadni. Legutóbb 2012-ben volt egy nagyobb általános felújítása, de az akkori nekifutás pár év alatt anyagilag kifulladt, a szálló hét éve bezárva áll.

Jelen és jövő: a Manevi szeretné felújítani és egy 4 csillagos szállóvá alakítani az épületet. Közbeszerzést hirdetett meg az épület tervezésére, amit később módosított, így most 119 millió forintot költ a tervezésre, amire három éve van a tervezőnek.

Az eddigi koncepció alapján azt tervezik, hogy lebontják az udvarról a piros ponttal jelölt épületeket, és a megnövekedett kerthelyiséget szabadtéri vendéglőként hasznosítanák, illetve rendezvényeket is szerveznének itt, többek között lagzikat. Az emeletre végig szállodai szobákat szeretnének, a jelenlegi szobáknál nagyobbakat, a földszintre bárt, bisztrót, reggelizőt.

5. Albina bank épülete, Nagykároly

Megvásárlás időpontja: 2019 decembere.

Az ingatlan állapota: közepes.

Mérete: Beépített felülete 624 négyzetméter, kiterített összterülete 1872 négyzetméter. Az épület kétszintes, 65 helyiség van benne, két 50 négyzetméteres belső udvar, illetve pince.

Vételár: szerződés alapján 730 ezer euró, azaz kb. 3,5 millió lej.
Becsült piaci ára: 500 ezer euró, kb. 2,5 millió lej. (Itt azért tüntettem fel a becsült piaci árat is, mert nagyon különbözött a vételártól.)

Története: 1910-11-ben építették Magyar Vilmos műépítész tervei alapján, Illés József városi mérnök ellenőrzésével, az Albina bank helyi székházának. Az Albina a legnagyobb erdélyi román bank volt az osztrák-magyar időkben.

Érdekesség: az épület alaprajza egy nagy A betű.

1968 és 2014 között a város polgármesteri hivatala működött itt. Az épületet a 2000-es években visszaszolgáltatták. Az önkormányzat szerette volna megvásárolni, de a tulajdonosok túl magas árat kértek érte. 2014 óta, amikor a polgármesteri hivatal átköltözött, az épület üresen áll.

Jelen, jövő: sem ottjártamkor, sem a dokumentumokban semmi nyomát nem találtam bármiféle felújításnak vagy épülethasznosításnak. A Manevi nem válaszolt érdeklődő levelemre. Ha van is valamilyen tervük, titokban tartják.

6. Teleki-ház (vagy Teleky-ház?), Nagybánya

Megvásárlás időpontja: 2021 áprilisa.

Az ingatlan állapota: elégtelen, beruházást igényel (így fogalmaz a felmérést végző szakcég).

Mérete: Beépített felülete 577 négyzetméter, kiterített összfelülete 1731 négyzetméter.

Vételár: 1,015 millió euró.

Története: A műemlékek listája szerint a XV.-XVIII. században épült, Nagybánya történelmi központjának legrégibb műemléképülete. A welcometoromania.eu szerint az impozáns épületet a hosszúfalusi Teleki család építette. id. Teleki Imre megvásárolhatta a telket a rajta álló házzal együtt, és saját igényei szerint kialakította a jelenleg is látható palotaszerű épületet.

Az államosítás után nem lakóházként szolgált, inkább művelődési funkciói voltak. Itt volt a bábszínház, a népi művészeti iskola, a földszinten pedig üzletek.

Jelen, jövő: Jelenleg az épület kívülről ugyanolyan lepattant, mint amilyen volt a megvásárláskor, a homlokzatot egy hatalmas molinó fedi. Ottjártamkor az udvaron egy elhagyatott betonkeverőt láttam, és az egyik falnál egy állvány volt felállítva, habár a falon még semmi nyoma nem volt a felújítás megkezdésének, és úgy tűnt, az állvány is régóta ott van, téglatörmelék fedi.

A Manevi nem válaszolt kérdésünkre, hogy mi a célja az épülettel.

Érdekesség: Nagybányán van még egy Teleki-ház. Az közösségi házként szolgál, és sokkal ismertebb, míg erről a főtéri Teleki-házról alig-alig lehet információt vagy leírást találni.

7. Névtelen műemlék ház, Nagybánya

Megvásárlás időpontja: 2021 áprilisa.

Az ingatlan állapota: jó.

Beépített felülete: 277 négyzetméter. Kiterített összfelülete: 502 négyzetméter.

Vételár: 468 ezer euró.

Története: A műemlékvédelem nyilvántartása szerint a XVI-XVIII században épült. Más információt nem találni róla.

Jelen, jövő: Jelenleg a Transilvania Bank bérli, 2024-ig van érvényes bérleti szerződése.

8. Névtelen ház, Nagybánya

Megvásárlás időpontja: 2021 áprilisa.

Az épület állapota: jó (a felértékelő cég szerint).

Beépített felülete: 141 négyzetméter. Kiterített összfelülete: 141 négyzetméter. Telek területe: 180 négyzetméter.

Vételár: 117 ezer euró.

Története: Történetéről semmit nem sikerült megtudni, valószínűleg nem is történelmi jelentőségű épület, csak azért értékes, mert egy tömbben van a két előző műemléképülettel.

Érdekesség: a Manevi első 8 megvásárolt ingatlana közül 4 ugyanazon cím, a Szabadság tér 8. szám alatt fekszik, csak más-más városban: a szatmári Pannónia szálló, a máramarosszigeti Korona szálló, és a két nagybányai névtelen ingatlan.

9. Wesselényi-kastély, Zsibó

Megvásárlás időpontja: 2021 áprilisa.

Az épület állapota: gyenge.

Beépített felülete: 2236 négyzetméter. Kiterített összfelülete: 3400 négyzetméter. Telek területe: 1,3 hektár.

Vételár: 834 ezer euró.

Története: Erdély egyik legszebb barokk kastélyának tartott épületet 1778-ban kezdték el építeni. A munkálatok több mint harminc évig tartottak. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos.

A kastély legismertebb lakója ifj. Wesselényi Miklós volt, liberális magyar politikus. Az első erdélyi nemes volt, aki felszabadította jobbágyait az 1830-as években, és modern mezőgazdaságot tanított nekik. Támogatta az első erdélyi óvoda létrehozását.

Sok fontos ember fordult meg itt. Történelmi esemény színhelye is, a kastély udvarán tette le 1849-ben a fegyvert Kazinczy Lajos 8 ezer honvédjével együtt, a világosi fegyverletétel után tizenkét nappal.

A kommunista időkben a kastély iskolaként, majd pionírházként szolgál. A kastély parkja botanikus kertként működik, de az nem része a Manevi által megvásárolt birtoknak, mely csak a kastélyt és az épület előtti udvart foglalja magába.

Az épületet 2021-ben vette meg a Manevi, egy kis botránytól övezte. A Szilágy megyei tanács utolsó pillanatban, vagy utolsó utáni pillanatban jelezte, hogy mégis igényt tart elővásárlási jogára, de akkor már a kastély el volt adva. Az ügy azóta a bíróságon van.

Jelen, jövő: az épület elhagyottan áll, semmi mozgás nem látszik azon kívül, hogy kiraktak pár „Magánterület. Belépni tilos!” táblát. Értesüléseink szerint a Manevi még nem kért semmiféle engedélyt a felújításra, és nem is avatkozhat be az épületen, amíg annak tulajdonjoga per tárgya. Az épület felhasználásával kapcsolatos kérdésemre nem válaszoltak, és a helyi elöljárók sem tudják még, hogy miként lesz hasznosítva az épület, miután felújítják. Az egykori alpolgármester, jelenlegi városmenedzser Sárközi Pál szerint egy hat-hét évvel ezelőtti potenciális vevő felbecsültette a kastély felújításának költségeit: a 800 ezer eurós vételár mellé akkor 4,5 millió euróra lett volna szükség a rendbetételére.

10. Onix szálló, Tusnádfürdő

Megvásárlás időpontja: 2021 májusa.

Az épület állapota: tíz évvel ezelőtt részben felújított, megtoldott, félkész.

Mérete: Papíron úgy szerepel, mint egy 632 négyzetméteres beépített területű, 1264 négyzetméter kiterített összterületű épület. A valóságban a még illegális hozzáépítésekkel együtt körülbelül 1500 négyzetméter a beépített területe, és legalább 4500-5000 négyzetméter a kiterített területe.

Vételár: 1,83 millió lejért vásárolják meg egy árverésen, azaz az akkori árfolyamon kb. 370 ezer euróért.

Története: A régebbi Pauli villából 8-9-es villává, majd Onix hotellé nevezett épületet a 2000-es években megkaparintja a Kontakt Turism nevű cég, amelyik leginkább egy Vasile Stan nevű szakszervezeti vezér nevéhez köthető. Társai Radu Mironovici, aki régen a Zsil-völgyi bányavállalatnál volt vezérigazgató, aztán államtitkár és vezérigazgató az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban, Grigore Alecsa, aki a turisztikai minisztériumban főellenőr, majd vezérigazgató, Valeria Rodica Nedelcu, aki a brassói útügy műszaki igazgatója, és Ulariu Dan Gabriel, az Alcom-botrány főhőse.

[irp posts=”35662″ name=”Félkész betongiccset vettek Tusnádfürdőn a magyar műemlékmentők”]

Ez a cég csokorba gyűjtött két fontos szállodát és vendéglőt, és a központi Csukás-tavat, majd elkezdte felújítani és 2 csillagosról 4 csillagosra alakítani az Onix szállót. Weblapjuk szerint 2009. március 1-jén adták volna át az új, 155 férőhelyes szállót, 150 személyes konferenciateremmel, 160 személyes vendéglővel, kezelőközponttal, spa és wellness részleggel. Megmagasították a régi épületet, hozzáépítettek egy rakás betont, aztán elfogyott a pénz és az egészet úgy hagyták, csődbe vitték a céget. Bő tíz évet rohadt az egész, mire jött a Manevi és megvette egy liciten.

A Manevi nem közvetlenül vásárolta, hanem a szatmári Tarr Const céggel vétette meg. Érdekes részlet, hogy a szatmári céget a vásárlásnál Oláh Zsanett, a Manevi magyarországi anyavállalatának vezérigazgatója képviselte.

A Tarr Const a legnagyobb Szatmár megyei építőcég, Tarr Csongor tulajdona. Ő az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb szatmári magyar vállalkozó. Tarr nevére rákeresve csupa botrányokról olvashat az ember: hol egy rendőrfőnököt ken meg, hogy elsimítsa egy adócsalásos ügyét, hol egy PSD-s góré újságjának juttat vissza pénzeket, hol a helyi környezetvédelem vezetőjét nyugdíjazzák azért, hogy ő kavicsot tudjon kitermelni védett területről.

Jelen, jövő: az ingatlan elhagyottan áll, semmi nyoma annak, hogy új gazdája van. A Manevi nem akarta elárulni, mit szándékszik csinálni a félkész szállóval.

11. Napsugár komplexum, Gyilkostó

Megvásárlás időpontja: 2021 júniusa.

Az épület állapota: gyenge, helyenként omladozó.

Mérete: A nagy épület beépített felülete 925 négyzetméter, kiterített összfelülete 2860 négyzetméter. A másik három melléképület területe 94, 82, illetve 118 négyzetméter. Telek területe: közel 1 hektár.

Vételár: még nem ismert.

Története: a telekkönyv szerint a nagy épület 1988-ban épült, a kis épületek 1975-ben. Az építési stílusa alapján ellenben szinte biztos, hogy az épület egy része sokkal régebbi, akár száz évesnél is több. Az 1940-es években megjelent újsághirdetések, és egy állítólag 1910-ből való képeslap igazolják ezt.

A szomszéd panzió üzemeltetője szerint a rendszerváltás óta a Napsugár kihasználatlanul áll, állaga folyamatosan romlik. Újságcikkekből kibogozva az derül ki, hogy a villa része a Gyilkostó RT-nek, melynek tömegprivatizációkor 155 ezer részvényét osztották ki a lakosságnak. Ez a cég botrányokba keveredett, nem tudta működtetni rendesen az ingatlanjait, nem akart befektetni, mert az üdülő helyzete tisztázatlan, hiányzik a csatornázás és az ivóvízhálózat, stb. Végül az ingatlan az időjárásnak esett áldozatul.

Jelen, jövő: A szomszéd állítása szerint a nyáron megjelent itt az új tulajdonos, és bemutatkozott: egy csíki származású, Magyarországon élő ember. Csak annyit mondott, hogy megvették az épületet, de szándékairól nem beszélt. A szomszédok azóta sem láttak senkit az új tulajdonos részéről.

Míg a Manevi elkezdte a másik gyilkostói ingatlanjának, a Turista szállónak a felújítását, itt még semmit nem mozdított, még az épület beázását sem állította meg. Január eleji látogatásunk alkalmával csak leszakadt teraszokat, folyamatosan ázó, szétszakadt falakat, az épületből több helyen kinövő növényzetet láttunk. Az udvaron és a kisebb épületekben valaki állatokat tart, pónilovakat, tyúkokat, de embert nem találtunk az állatok mellett. Kérdéseinkre a Manevi nem válaszolt.

12. Turist Hotel, Gyilkostó

Megvásárlás időpontja: 2021 júliusa.

Az épület állapota: jó, felújítás alatt áll.

Mérete: beépített felülete 1080 négyzetméter, alagsor + földszint + 2 emelet.

Vételár: még nem ismert.

Története: a telekkönyv szerint 2000-ben koncesszionálta az épület alatti területet a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal a Bucur családnak 49 évre. Eleinte Bucur villának hívták az épületet, később Turista hotel néven futott a 3 csillagos szálloda.

Jelen, jövő: jelenleg az épületet felújítják. A belső munkálatokon kívül a tetőt is lecserélik, „mert a magyaroknak nem tetszik a piros”, mondják a munkások. A nagy teraszt is beépítik, rendezvények szervezésére alkalmassá teszik. Az 54 kis házikót, ami a szálló mellett kempingszerűen működött, tűzre aprítják, helyette parkolót hoznak létre.

13. Remény szálló, Borszék

Megvásárlás időpontja: 2021 júliusa.

Az épület állapota: minősíthetetlenül gyenge, félig összeomlott.

[irp posts=”34982″ name=”Meghalt a Remény Borszéken, a „magyarok” megvették a tetemét”]

Mérete: beépített felülete 1650 négyzetméter, kiterített összfelülete 4370 négyzetméter.

Vételár: 400 ezer euró, amiből 297 ezer az épület és 103 ezer a telek.

Története: A Remény szálló 1889-1890-ben épült, és egy bő évszázadon keresztül egyik legmeghatározóbb épülete volt Borszékfürdő városképének. A település legelegánsabb épülete és szállodája volt, 28 szobával, nagy étteremmel. Itt tartották a rangos összejöveteleket. Kaszinóként is szolgált, majd a kommunizmus alatt mozi üzemelt benne, kantin és irodák.

A rendszerváltás óta senki nem mozdított itt semmit, csak a tulajdonos változott, papíron. Az elmúlt évtizedekben egy ideig a Rephar cég tulajdona volt, aztán átkerült a Copper Beech Invest céghez, majd tőle a Copper Beech Hotels & Resorts-hoz, aki most eladta a Manevinek. Ennek a Copper Beech céghálózatnak a tulajdonosa, aki hagyta lerohadni a Remény szállót, az európai parlamenti képviselő Dinesh Dhamija. Az indiai származású londoni üzletember az egyik leggazdagabb ázsiai származású üzletember az Egyesült Királyságban.

Jövő: a polgármester szerint a cég nem fogott még hozzá a javításhoz, csak kitakarítottak, hogy a statikusok be tudjanak menni körülnézni. Valószínűleg az ingatlan több pontján az alapoktól kell újraépítenie az épületet a Manevinek.

14. Park szálló, Nagyvárad

Megvásárlás időpontja: 2021 júliusában vették meg az épület 860/1581-ed részét, augusztusban pedig egy 105/1466-od részt és egy 106/1466-od részt.Az épület állapota: helyenként bomladozó, frontja molinóval letakart.

Mérete: Az 1581 négyzetméteres beépített felületű emeletes épületnek pontosan 1594351/2317746-od része az övék. Ha valaki nem boldogulna könnyen ezekkel a telekkönyvi törtekkel: ez az épület közel 69%-át jelenti.

Vételár: még nem ismerjük.

Története: 1785-ben került a telek Teleki Sámuel főispán tulajdonába, aki ide emeletes barokk palotát épített. A tulajdonjog később a Rhédey és a Bethlen családra szállt át. Az épület egy része 1903-ban, másik része 1909-ben került a Weiszlovits család birtokába, akik átépítették, és 1915-ben szállodát nyitottak benne. Hogy csak az épület homlokzatát változtatták-e meg, vagy lerombolták a javát és a pincére új épületet építettek, nem lehet tudni, minden forrás másképp látja.

A szálló neve bejárta a világot, amikor 1927-ben egy Váradon szervezett diákkonferencián regáti román diákok garázdálkodtak a városban, és többek között félholtra verték a Park szálló tulajdonosát, Weiszlovits Emilt. Egyes források szerint azért, mert nem adott ingyen szállást a román diákoknak, más források szerint azért, mert nagyszájú magyar zsidó volt, és régen szálka volt egyes helybéliek szemében, ismét más források szerint azért, mert a nála megszálló román diáklányokhoz nem engedte bemenni a fiúkat.

Érdekesség: 1922-es újságcikkek arra hivatkoznak, hogy a szálló épületét Bocskay István egykori erdélyi fejedelem építtette palotának, és Weiszlovits nagyon ragaszkodott Bocskay végrendeletéhez, amelyben ez állt: „És ezen palotában különösen vigyáztassék arra, hogy idegen férfi, idegen asszonnyal össze ne jöjjön …”
Így az ide érkező Ghica román herceget és menyasszonyát Weiszlovits két külön épületbe szállásolta el, és csak a közös társalgóban hagyta találkozni őket, nem hagyta a herceget felmenni a menyasszonyához. Erre ez dühbe gurult, pofonokat ígért, a rendőrprefektus elé vitette az egész személyzetet tulajdonossal együtt, majd ki kellett költöznie a szállodából, és borravalót sem adott. Ezt írták az újságok, hogy mennyi igaz belőle, nem tudom.

Tavasszal választások lesznek Magyarországon

Könnyen elképzelhető, hogy a Manevinek ezen kívül még vannak épületei Erdélyben, amelyekről nem tudunk. A cég titokban próbálja tartani ezeket az épületeket, és a helyi RMDSZ-es hatóságok sokszor segítik őket ebben. Az RMDSZ, és mellette minden magyar párt, most próbál jóban lenni a Fideszszel. És mivelhogy ez egy Fidesz-biznisz, legtöbbször élvezi a helyi elöljárók támogatását, sokszor még a közbenjárását is.

A Manevi ingatlanjaiba eddig lazán belenyomtak minimum 50-60 millió lejt, azaz több mint 10 millió eurót. Még egy ennyi kellene minimum ahhoz, hogy fel is újítsák ezeket az épületeket. De lesz-e ennyi, és honnan?

2021-ben a magyar kormány által a BGA-n keresztül az erdélyi magyarságnak szánt támogatások összege az előző évekhez képest látványosan visszaesett, állítja Sipi kollégám, aki erről ír a napokban. Ehhez képest a magánalapítványukra történő ingatlanvásárlások száma látványosan megnőtt.

Egyelőre úgy tűnik, a műemlékek felújításával nem sokat haladtak, legtöbb ingatlanjuk állaga folyamatosan romlik. De ők a pénzt és az időt nem a már megvásárolt épületek állagmegőrzésébe, hanem az újabb és újabb ingatlanok vásárlásába fektetik. Miért, ez az egyik nagy kérdés, amit az olvasóink feltesznek ebben a témában.

És van egy másik nagy kérdés is: mi lesz, ha a Fidesz nem nyer a tavaszi választásokon? Honnan lesz pénze a cégnek felújítani ennyi lepattant ingatlant? Vagy már mentettek ki maguknak pénzt a felújításokra?

A cikk az Átlátszó és az Átlátszó Erdély közös projektje keretében, a News Spectrum támogatásával készült.

Ha olvasóinknak bármilyen információjuk van a Manevi által megvásárolt ingatlanokról, és megosztanák velünk, megköszönjük, ha átküldik az ufo@atlatszo.ro emailcímre.

The post Épületenként vásárolják vissza Erdélyt, vagy közpénzt tesznek félre saját zsebbe? appeared first on Átlátszó Erdély.

Összesen 27 erdélyi településen építenek óvodákat és bölcsődéket az erdélyi magyar történelmi egyházak. Vajon a megfelelő helyszíneken?

8,9 milliárd forint (28,8 millió euró) támogatást ítélt meg a Kárpát-medencei egyházaknak 2016. december 21-én a Bethlen Gábor Alap (BGA). Ez a támogatás az első üteme annak a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak, melyről a magyar kormány nem egészen egy héttel a támogatás megítélése előtt, 2016. december 15-én döntött.

A BGA decemberi döntése révén első körben tíz, határon túli egyház kapott támogatást óvoda- és bölcsődefejlesztésre. A nem egyházi intézmények részére 2017-2018 során további 8,1 milliárd forintot (26,1 millió euró) fognak elkülöníteni.

Nem kérdés, a szórványközösségekben sok helyen szükség van magyar nyelvű bölcsődékre és óvodákra. Nem találtuk nyomát azonban annak, hogy a helyszínek kiválasztását huzamosabb egyeztetések előzték volna meg társadalomtudósokkal, oktatási szakemberekkel, a programban részt vevő egyházakkal és az óvodákat működtető nem egyházi intézményekkel.

A demográfiai trendek helyi és regionális szintű elemzése nélkül kérdés, hogy a legfontosabb helyszíneken történnek-e a beruházások, az újonnan létesített bölcsődék és óvodák közép- és hosszú távon be tudják-e tölteni funkciójukat, ahogy az sem egészen világos, hogy ezeket az intézményeket ki fogja majd fenntartani.

Röviden:

A megítélt összeg tekintetében élen jár az Erdélyi Református Egyházkerület, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Ők kapták az Erdélybe irányuló támogatás 90%-át, amely összegből 18+6 településen fognak munkálatokat folytatni.

Kolozsvár és Brassó a legnépszerűbb helyszínek a programban. Kolozsváron lesz református, unitárius és katolikus óvodafejlesztés is, Brassóban pedig unitárius és református beruházások fognak folyni.

Az unitárius egyház két fejlődő várost választott célhelyszínül.

A lutheránus egyház két elszigetelt településen alapít ökumenikus óvodát/bölcsődét.

A jelentősebb szórványtelepülések mellett néhány kisebb település is bekerült a kiválasztott helyszínek közé: Szászrégen, Backamadaras, Erdőszentgyörgy, Felenyed, Búzásbocsárd.

Úgy tűnik, a helyszínválasztás elvei a következők: a kiválasztott település legyen szórványban (de például Erdőszentgyörgy vagy Backamadaras nem szórvány település); mutatkozzon igény az új intézményre, vagy a felújítás legyen indokolt; legyen fenntartható az intézmény (önkormányzat bevonása, elég népes vallási felekezet).

Az kedvezményezettek saját lehetőségeik és elképzeléseik alapján döntöttek a helyszínekről, így nem egyenletes a beruházások eloszlása a régiókban, városokban.

Nem visszakereshető egy olyan egységes stratégia, ami a magyar tannyelvű oktatás egészére való tekintettel indokolná, miért éppen az óvodák/bölcsődék fejlesztése a prioritás (tekintettel arra, hogy a tannyelvváltás és lemorzsolódás az elemi osztályokban kezdődik el).

Átfogó oktatáspolitikai stratégiát kerestünk

A magyar kormány sem segít eloszlatni a homályt: amikor a BGA-nál a program közpolitikai megalapozását szolgáló tanulmányok és kutatások iránt érdeklődtünk, a határozat előterjesztőjéhez, a Miniszterelnökséghez irányítottak – itt azonban egy kormányinfón elhangzottakkal, valamint egy sajtóközleménnyel tudtak szolgálni.

Az adatigénylésünkre adott válaszban Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár hozzátette még: „A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program a határon túli szakmai szervezetek és egyházak bevonásával, javaslataik alapján került meghatározásra. Célja a magyar oktatási rendszer megerősítése, valamint az, hogy a nemzeti identitásformálás alapjaként megfelelő színvonalú magyar nyelvű óvodák működjenek.”

A rendelkezésünkre bocsátott anyagok azonban nem világítanak rá a program szakmai hátterére, egy átfogó oktatáspolitikai stratégiára, amely a veszélyeztetett oktatási helyszínek feltérképezésén, beóvodázási, beiskolázási trendeken nyugodna.

Nem sikerült megfejteni, hogy a lelkészfeleségek pontosan milyen szakmai kompetenciáik, pedagógiai képesítés alapján válnak önkéntelenül részeivé az óvodafejlesztésnek, amikor Grezsa István kormánybiztos arról beszél, hogy „a Magyarországon megújuló bölcsődeprogram hasznosítható elemeit a külhoni magyar lelkészfeleségek számára” is elérhetővé fogják tenni.

Sietős szakmai döntések két hónap leforgása alatt

„Jelentős óvodakutatási program indul, hat külhoni magyar régióban mérik fel az óvodák jelenlegi helyzetét, vizsgálják a szülői attitűdöket” – nyilatkozta Gerzsa István kormánybiztos 2017 márciusában, miközben az összegek elosztására már sor került. A későn kikért szakmai véleményezés visszaköszön a kormánynyilatkozatokban is: óvodafejlesztési programról beszélnek hivatalosan, amibe közben belekerültek a bölcsődék is.

Az oktatáspolitikai stratégiát kutatni naiv vállalkozás, hiszen Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár márciusban maga számolt be arról, hogy az államtitkárság hirtelen megnövekedett költségvetéséről sürgősen kellett határozni.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság költségvetése az év utolsó két hónapjában növekedett 28 milliárdról 73 milliárdra (a magyar kormány 2016 decemberi költekezéséről itt olvashat bővebben). Az egyházi óvodaalapításra és fejlesztésre szánt összeget decemberben már szét is osztották a kedvezményezettek között.

Kik, mennyit és miért?

Erdélyben hat egyházi intézmény a kedvezményezett. Az általuk benyújtott egyedi kérelmek eléggé szűkszavúak (azokat itt lehet megtekinteni), a részletes költségvetések pedig nem hozzáférhetőek.

A kérvényezők két-három mondatban, nagyon általánosan összegzik a bölcsőde- és óvodafejlesztés identitáspolitikai és pedagógiai indokoltságát.

Nem derül ki az egyedi kérelmekből, hogy:

milyen átfogó oktatási stratégia áll az új intézmények alapítása mögött;

milyen felmérések, háttértanulmányok alapozták meg az új óvodák építését, az oktatási helyszínek kiválasztását;

az újonnan létesített óvodák/bölcsődék hogyan csatornázódnak be a környék iskolahálózatába;

mire alapozzák az óvodafejlesztés feltételezett hatását: azt, hogy a magyar óvodások száma 48 ezerről 60 ezerre nő.

A benyújtott kérelmek közül a legnagyobb támogatásban részesülők esetében nem derül ki, hogy milyen megfontolások alapján választották ki a beruházások helyszínét. Az Erdélyi Református Egyházkerület kérelmében 25 új épület felépítéséről és 4-5 épület felújításáról olvashatunk, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület esetében a tervekre egyáltalán nem lehet következtetni az egyedi kérelemből.

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Mit lehet tudni a tervekről

A kisebb intézmények terveiben pontosan megjelenik, hogy milyen beruházásra akarják költeni a pénzt, ezt valamennyire meg is indokolják.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség a Gróf Majlát Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceumhoz tartozó óvoda tetőszerkezetét és udvarát fogja felújítani. A Kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia pedig a Szent Imre Római Katolikus Bölcsőde megalapítására vállalkozik. Indoklásuk szerint a szülők már nagyon várják, nagy az igény az új bölcsődére.

A Magyar Unitárius Egyház tervei alapján a kolozsvári unitárius bölcsőde fog megújulni, és Brassóban épül egy teljesen új bölcsi. Terveik kapcsán Dácz Tibor gazdasági előadótanácsos az Átlátszó Erdélynek elmondta, hogy a Kolozsváron működő unitárius bölcsőde korszerűsítése időszerű, hiszen régi épületben működik. Az óvodával való kiegészítés is a célok között van.

A Brassóba tervezett bölcsődealapítást azzal indokolta, hogy olyan fejlődő szórványtelepülés, ahol nem működik magyar tannyelvű bölcsőde, ezek alapján belefért a keretbe. Azt is elmondta, kisebb települések nem jöhettek szóba, mert a fenntarthatóság is szempont: legyen népes a helyi unitárius közösség, és gazdaságilag erős a város, másképp a magánintézmény fenntartása lehetetlen. Megtudtuk, hogy Székelykeresztúron is szerettek volna óvodát, azonban a program nem célozza meg a tömbmagyarságban élő közösségeket.

A Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház Brassó és Szeben megyében (Halmágy-Fogarason és Oltszakadáton), valamint Szatmárnémetiben tervez óvodaalapítást, amit a szórvány óvodahálózat kiépítésével indokol, és röviden vázolja, hogy a kiválasztott helyszíneken miért fontos a beruházás. Halmágy-Fogaras kapcsán úgy érvelnek, hogy a magyar oktatást fokozottan veszélyezteti az intézményes és nyelvi asszimiláció.

Ugyanakkor jelzik, hogy az óvoda ökumenikus jelleggel fog működni, így minden magyarul tanuló gyermeknek szól. Oltszakadát kapcsán azt írják, hogy Erdély legtávolabb eső nyelvszigete, ahol a pozitív szaporulat lehetővé teszi az óvodaindítást. Szatmárnémeti esetében a magyar tannyelvű óvodák hiánya az indok.

A két református egyházkerület (Erdélyi Református Egyházkerület és Királyhágómelléki Református Egyházkerület) az egyházi óvodák és bölcsődék fejlesztésére juttatott összeg körülbelül 90%-át kapta, a maradék 10%-on osztozik a katolikus, az unitárius és a lutheránus egyház.

Az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerületektől kérésünkre pontosítást kaptunk arról, hogy milyen stratégia és szakmai egyeztetés alapján döntöttek a fejlesztési helyszínekről, és hogy pontosan hol fognak épülni, megújulni óvodák, bölcsődék.

25 helyett 18 óvodát és bölcsődét épít az EREK

„Elsősorban a helyi igényeket és adottságokat vettük figyelembe. Stratégiánk lényege az, hogy olyan településeken is indulhasson bölcsődei vagy óvodai csoport, ahol azok különféle okok miatt nem léteznek, vagy ha léteznek, akkor hiányosan felszereltek, vagy az épületek egyáltalán nem alkalmasak ilyen tevékenység folytatására” – tudtuk meg Ballai Zoltántól, az Erdélyi Református Egyházkerület tanácsosától.

„Azokon a helyszíneken, ahol már jól és jó körülmények között működnek ilyen jellegű intézmények, természetesen nem tervezünk párhuzamos intézményt indítani” – fogalmazott. „A legtöbb esetben a helyszínek tulajdonosa a helyi egyházközösség, amely felajánlotta telkét és/vagy épületét e nemes célra. A cél az, hogy partnerségben a helyi önkormányzatokkal tudjuk működtetni ezeket a helyi magyar közösségek javára” – derült ki az intézmények fenntartására vonatkozó elképzelés.

„A nemzeti gyarapodás egyik legfontosabb színtere és első lépcsőfoka a magyar tannyelvű oktatási intézmény” – érvelt az Erdélyi Református Egyházkerület tanácsosa. „Azt szeretnék, ha a vegyes házasságokból származó gyermekek is nagyobb eséllyel kerülnek olyan intézménybe, ahol a minőségi oktatás nyelve magyar.”

Elmondása szerint stratégiájuk kapcsán a Romániai Magyar Pedagógusszövetséggel és az RMDSZ oktatási főosztályával egyeztettek, a helyszíneket az Iskolák veszélyben program adatai és az egyházi ingatlanok adottságai alapján határozták meg.

Az Erdélyi Református Egyházkerület által a szerkesztőségünkbe eljuttatott listán 18 helyszín szerepel, a pályázatban 25 olvasható – erre a projektre közel 3 milliárd forintot (9,7 millió euró) kaptak.

Frissítés 10:52, 2017 július 6.: szerkesztőségünkbe Ballai Zoltán pontosítást juttatott el, miszerint „a tervezett 25 intézmény 18 helyszínen valósul meg. Kolozsváron például 4 ilyen intézményről beszélünk, Marosvásárhelyen 3-ról, Nagyenyeden 2-ről… mindez jelenleg is zajló egyeztetések kérdése.”

A beruházások területi eloszlása. Jelmagyarázat: piros – Erdélyi Református Egyházkerület, narancs – Királyhágómelléki Református Egyházkerület, kék – Magyar Unitárius Egyház, zöld – Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház, sárga – Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, illetve a Kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia

A KREK 6 óvodát újít fel, és 4 intézményt alapít

„A helyszínek kiválasztásánál nyilvános és belső egyházi adatokra támaszkodtunk” – tudtuk meg Farkas Zsolt tanácsostól a Királyhágómelléki Református Egyházközösség eljárásáról. A tanácsos úgy véli, ezek az információk teljes képet nyújtanak a szóban forgó közösségről.

A program bemutatásában és az egyház oktatásban vállalt felelőssége kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyházi intézmények mindig is fontos szerepet vállaltak az oktatásban: „célunk, stratégiánk nem lehet  más, mint  szülőföldön megvalósuló anyanyelvű oktatás feltételeinek biztosítása. Természetesen ennek ott lehet megfelelni, ahol előreláthatólag több évtizedre biztosított a működés és a fennmaradás” – fogalmazott.

A Királyhágómelléki Egyházkerület négy megyében hat óvodát fog felújítani, és négy új intézményt alapít 1,4 milliárd forintból (4,5 millió euró).

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

A magyar gyerekek már most is magyar oviba járnak

A kormánybiztos vonatkozó nyilatkozata szerint a magyar óvodában tanuló gyermekek magyar iskolában folytatják tanulmányaikat. Többek között az Iskolák veszélyben kutatásaiból viszont az derül ki, hogy a 3,5 – 6 év közötti magyar gyermekek csaknem 100%-a magyar tannyelvű óvodákban tanul, a rendszerből való lemorzsolódás és a tannyelvváltás a beiskolázásnál kezdődik el.

A Bethlen Gábor Alap 2016-os támogatásainak az Átlátszó Erdély által publikált elemzéséből kitűnik, hogy a magyar kormány látványosan támogatja az erdélyi egyházakat. A megítélt összegek tekintetében a Sapientia Alapítvány mellett az Erdélyi Református Egyházkerület a legnagyobb kedvezményezettje a támogatásoknak.

Az adatok alapján 2010-2016 között az EREK 15,4 milliárd forint (50 millió euró) támogatást kapott a BGA-tól. Az egyik, Átlátszó Erdélynek nyilatkozó szakértő elmondása szerint az a megfontolás állhat az egyházaknak juttatott, nagy összegű támogatások mögött, hogy „Romániában legalábbis az ortodox egyház befolyása akkora, hogy a politikum sosem fog merni az egyházakkal ujjat húzni.”

„Elvben lehet bárhonnan indítani, a kérdés, hogy miként”

– válaszolta Kiss Tamás, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, az Iskolák veszélyben egyik szerzője kérdésünkre, hogy jó stratégiának találja-e óvodafejlesztéssel indítani a magyar oktatási hálózat megerősítését. Megerősítette, hogy a demográfiai adatok alapján a magyar tannyelvű óvodai hálózat szinte 100%-ban telített (a magyar gyerekek magyar óvodákba járnak), viszont magyar nyelvű bölcsődékre valóban nagy szükség mutatkozik. A kutató nem tud róla, hogy intézetükkel folyt volna egyeztetés az óvodafejlesztés kapcsán.

Az Iskolák veszélyben program keretében 12 kiemelten fontos településen összesen 42 városi kisiskolát jelöltek meg veszélyeztetettként. A jelzett települések közül az óvodafejlesztés egyházi vonatkozású része Brassóra, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Segesvárra, Nagyváradra és Szatmárnémetire vonatkozik.

Magyari Tivadartól, az RMDSZ oktatási főosztályának alelnökétől megtudtuk, hogy 2016 novemberében az egyházak kérésére véleményezték az erdélyi óvodafejlesztés tervét, ami azokra a helyszínekre vonatkozik, „ahol szükség van rá.” Meglátása szerint javaslataik helyet találtak a tervek között: terjesszék ki a programot az építésről az épület felújításra, illetve a bölcsődealapítás irányába is, és találjanak helyet az óvodai pedagógusok szakmai képzésének, továbbképzésének is.

riporter: Jakab Villő Hanga, infografika: Sipos Zoltán

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Új egyházi óvodák Erdélyben. Kiknek? appeared first on Átlátszó Erdély.