de ő stabilan a harmadik képviselői mandátumát kezdi. MPP-sként ült be először az RMDSZ-frakcióba, de összeveszett a Magyar Polgári Párt akkori vezetésével. Épp azelőtt békültek ki, hogy 2020-ban ismét őt jelölhesse az MPP az RMDSZ parlamenti listájára. 

Közben az MPP és az EMNP vezetése rájött, hogy nincs már két törpepártnyi hely az RMDSZ-től jobbra, és mandátum közben fuzionáltak Erdélyi Magyar Szövetség néven. Az MPP tagságának egy része Kulcsár-Terza Józseffel az élen nem bírta lenyelni a fúziót, és tavaly tavasszal létrehozták a még kisebb törpepártot, a Magyar Polgári Erőt.

Kulcsár-Terza akkor hiába adott interjút a Krónikának, nem derült ki belőle, hogy milyen megkülönböztető politikai értékeket és programot vall az MPE. Csak az, hogy egy maréknyi MPP-s nem igazán fér össze a volt néppártosokkal, de majd mindenkivel együttműködnek. 

(Hogy a magukat nemzetibbnek gondoló tömörülések hogyan súlytalanodtak el, és miért zárta be a Fidesz az őket fenntartó Demokrácia Központokat, arról az érintettek maguk meséltek az Átlátszó Erdélynek.)

Az MPE az önkormányzati választáson indult először külön alakulatként. Eredményei belefértek egy nem túl hosszú Facebook-posztba: egy faluban győzött a párt polgármesterjelölte, és egy másikban a független jelölt, akit az MPE támogatott. Rajtuk kívül MPE-tanácsos került két kisváros, illetve öt község önkormányzatába.

Ehhez képest igen szép politikai teljesítmény, 

hogy Kulcsár-Terza József ki tudott lobbizni magának egy helyet az RMDSZ akkor még húsz fős parlamenti képviselői listáján. Igaz, az RMDSZ az önkormányzati választásoknál korábban kötötte meg az együttműködést az EMSZ-szel, illetve az MPE-vel. 

Kulcsár-Terza annak ellenére meg tudta tartani a bejutó helyet, hogy a háromszéki RMDSZ-ben kisebb lázongás tört ki az októberi rangsoroló gyűlésen. Mind a négy széki szervezet kifogásolta, hogy „egy veréb csak úgy beüljön a mások által szorgalmasan megépített fészekbe”. A sajtótudósítás egyetlen tartalmi érvet említ: az RMDSZ-esek állítása szerint az MPE több helyen is negatív kampányt folytatott nyáron. Azt javasolták, hogy Kulcsár-Terza a háromszéki lista negyedik helyéről induljon, és legalább kampányban dolgozzon meg a bejutásért. 

Végül az RMDSZ-vezetés tartotta magát az eredeti megállapodáshoz, idén a harmadik, egészen biztos helyet kapta Kulcsár-Terza József. (A hatásos mozgósítás végül bevitte a negyedik helyre sorolt Könczei Csabát is.) Kulcsár-Terza egyébként a most zárult parlamenti teljesítményével 

a sereghajtók közé került az RMDSZ-frakcióban. 

A végszavazások 60%-án vett részt, hat írásos nyilatkozatot fogalmazott meg, és hétszer szólalt fel a négy év alatt. Harmadannyi törvénykezdeményezést támogatott, mint a szorgosabb RMDSZ-es honatyák.

Két emlékezetesebb javaslattal ütötte meg a sajtó ingerküszöbét. EMSZ-es kollégájával, Zakariás Zoltánnal a Fideszhez hasonlóan akarta módosítani a romániai gyermekvédelmi törvényt. A javasolt módosítás a gyakorlatban veszélyesként bélyegzi meg a homoszexualitást és a transzneműséget. A javaslat vegyes fogadtatásra talált a szakbizottságokban, és bő két éve elakadt a képviselőházban.

Míg ezt lassú eltemetésre ítélte a bukaresti törvényhozás, a másik javaslatcsomagot, az autonómiatervezeteket villámgyorsan, a benyújtásuk után egy héttel leszavazták tavaly decemberben. Így se a román, se a magyar közvéleménynek nem volt alkalma megismerni és megvitatni őket. A román többség ab ovo elutasítását jól jelzi, hogy a székelyföldi autonómiatervezet bemutatásakor a PSD képviselői hátat fordítottak a parlamenti pulpitusnak.

Miből él Kulcsár-Terza József?

A kétgyermekes Kulcsár-Terza József Kolozsváron végzett a Bogdan Voda egyetem jogi karán, majd Bukarestben tanult a Közgazdasági Akadémián, áll a parlamenti CV-jében. 2001-től dolgozott a sepsiszentgyörgyi IAME Rt alkatrészgyárban, amíg annak közel ezer alkalmazottja volt, egészen 2005-ig, amikor az alkalmazottak több mint felét elbocsátották. Egy-két évig az ARDAF biztosítónál dolgozott, majd 2009-ig Tőkés László EP-képviselői irodájában. 

Utána a sepsiszentgyörgyi önkormányzat ingatlanközvetítő cégének gondnoka volt, majd négy évig, képviselővé választásáig egy fémmegmunkáló cég jogásza volt. 2008-2016 között az MPP Kovászna megyei tanácsosa volt. 2016-tól parlamenti képviselő, azóta van stabil és számottevő jövedelme. Fizetése év 87 ezerről 134 ezer lejre emelkedett 2024-ig.

Cége nincs, tagja viszont a felesége vezette Stroke Center alapítványnak. Felesége logopédus, és az évek során nemcsak a Kovászna megyei oktatási központnál duplázódott meg a fizetése, hanem egyéni vállalkozóként is szépen keres a hivatásával. Emellett fejleszti és bővíti a Stroke Center rehabilitációs tevékenységét, ahol szintén logopédusként dolgozik. Így ismét többet keres, mint a férje honatyaként. Ismét, mert tíz évvel korábban is többet keresett pszichopedagógusként, mint a férje jogászként.

Kettejük éves bevétele tavaly elérte a 310 ezer lejt. Ez havi átlagban bő 25 ezer lejt jelent. Tavaly ugyan a kettejük keresete csak 255 ezer lej volt, de a felesége 284 ezer lejt kapott abból, hogy kivásárolták a részesedését egy orvosi cégből. 

A szépen emelkedő bevételeik mellett 2019-ben 68 ezer lejt vettek fel hitelként két éves futamidővel, utána, 2021-ben 121 ezer lejt mindössze három évre. Ugyanis felpörögtek az ingatlanbefektetéseik.

Hol él Kulcsár-Terza József?

Húsz éve vettek egy kis lakást Sepsiszentgyörgyön, majd nyolc évre rá egy kisebb házat. Ezeket tíz éve eladták, felvettek 145 ezer lej hitelt 23 évre, és vásároltak egy papíron nagyon furcsa ingatlant. Azért furcsa, mert ha hiszünk Kulcsár-Terza vagyonbevallásának, akkor ez egy kacsalábon forgó palota kell legyen.

Négy éve jóindulatúan azt feltételeztük, hogy ezt az 1544 négyzetméteres házat csak véletlenül írta a képviselő az épületek kategóriába, és nem a telkekhez. Mert ekkora épített alapterülete csak egy teljes tömbháznak lehet,vagy egy palotának. De mivel a telkek rubrikába Kulcsár-Terza soha nem írt semmit, ezt az 1544 nm-es épületet pedig azóta is folyamatosan házként jelölte meg, azt kellene feltételeznünk, hogy nem is foglal területet. Nem a földön áll, hanem legalábbis kacsalábon forog.

De a meséből térjünk vissza a kiábrándítóan egyszerű valósághoz. Az a szép nagy terület valójában a telek, amelyen egy 130 négyzetméteres ház áll, mondta el a képviselő, amikor felhívtuk a négyzetméterek tisztázása végett. 

Elmondta továbbá, hogy másfél éve megkereste őt az ANI, a feddhetetlenségi hatóság, de nem a házként feltüntetett telek miatt. Hanem amiatt, hogy nem tüntette fel az RMDSZ-nek 2020-ban kampányra kölcsönadott összeget, amit aztán két hónap múlva vissza is kapott. Ő maga jogászként úgy véli, hogy ezt nem köteles beírni a vagyonbevallásába. Az ANI viszont 200 oldalas beadványt szánt az ügyre, amelynek messze még a vége. Kulcsár-Terza még nem döntötte el, hogy az idei kampányösszeget, amelyet ugyanúgy vissza fog kapni, beleírja-e a következő vagyonbevallásába.

Forognak viszont az ingatlanbefektetései 

Az ingatlanos rubrika többször is módosult Kulcsár-Terza bevallásaiban, tehát volt bőven alkalma javítani a palotát telekre. 2018-ban vett egy 65 négyzetméteres lakást Sepsiszentgyörgyön, amit a rákövetkező évben el is adott 48 ezer euróért.

A Kulcsár-Terza házaspár ezután három lakást is vásárolt Budapesten. 2019-ben vásároltak egy 36 négyzetméterest, amit 2020-ban eladtak közel 35 millió forintért. Ebből 2020-ban egy 66 négyzetméterest vettek, 2022-ben pedig egy kicsi, 25 négyzetméteres lakást. Ezt a kicsit már 2023-ban el is adták egy magánszemélynek 26,5 millió forintért.

Jelenleg tehát az ezerötszáz négyzetméteres szentgyörgyi ház és a 66 négyzetméteres budapesti lakás van a birtokukban.

Mivel jár Kulcsár-Terza József?

Húsz éve még csak egy Opel Corsával, de aztán az gyorsan eltűnt a vagyonnyilatkozatából. Sokáig semmilyen jármű nem volt a nevén, míg két éve fel nem tűnt a bevallásban egy 2017-es gyártású Skoda.

A képviselőnek nincs cége, ezért érdekeltségi nyilatkozata szellős. 2018-ig volt a háromszéki MPP elnöke, utána évekig csak a Stroke Center alapítványbeli tagsága szerepel az évente benyújtott nyilatkozatban. 2022-től tűnik fel a szotyori bejegyzésű Székely Polgári Egyesület, amelynek azóta is elnöke Kulcsár-Terza József. 

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Maros megyében

A titokban végbement csoda: így lett villája Novák Leventének – az Átlátszó Erdély cikke

Az RMDSZ Császára a templom egere – az Átlátszó Erdély cikke

Csép Andrea különös élete: szakpolitikussá vált ahelyett, hogy meggazdagodott volna – az Átlátszó Erdély cikke

Hargita megyében

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

Sokkoló! 2024-ben nincs még bankszámlája Ladányinak! De Jaguárja már van – az uh.ro cikke

Bende Sándor öt éve ült már a parlamentben, mikor meghallotta Szent Mercédesz hívó szavát – az uh.ro cikke

Ki gyűjtött a fia keresztelőjén 54.000 eurót? Antal Lóránt! – az uh.ro cikke

Lénárd András integet folyton Hajdu Gábor érdekbevallásából – az uh.ro cikke

Tánczos Barna többet tesz félre, mint amennyit keres. A felesége még többet – az uh.ro cikke

Bihar megyében

Szabó Ödön lottón is nyert az elmúlt négy évben, de nem ebből van a vagyona – a Transtelex cikke

Se kocsija, se bankszámlái, de legalább nagyobb lett a háza Cseke Attilának – a Transtelex cikke

Biró Rozália romániai mércével gazdag, de a vagyonnyilatkozatából nehezen deríthető ki, mennyire – a Transtelex cikke

Szatmár megyében

Jót tett Nagy Szabolcs képviselő vagyonának a négyéves parlamenti mandátum – a Transtelex cikke

Magyar Lóránd: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem – a Transtelex cikke

Százszor megbánhatta Turos Lóránd szenátor a Szatmári Friss Újság megvásárlását – a Transtelex cikke

Máramaros megyében

Zahoránszki Brigitta, aki talán a legtöbb interjút készítette Kelemen Hunorral, Máramaros megyei képviselő lett – a Transtelex cikke

Szilágy megyében

Új kocsival csapatja Kovács Irénke, a legszorgosabb szenátor – az Átlátszó Erdély cikke

Seres Dénes, a szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament – az Átlátszó Erdély cikke

Kolozs megyében

Garzonlakásokba fektette megtakarításait Csoma Botond kolozsvári képviselő – a Transtelex cikke

Kovászna megyében

Miklós Zoltán az az ex-bankár, aki meghitelezte Antal Árpád kampányát – az Átlátszó Erdély cikke

Végre magára is gondol Könczei Csaba, a köz igazi szolgája – az Átlátszó Erdély cikke

Gál Károly a szótlan székely, aki spórol, örököl, és mindent aláír – az Átlátszó Erdély cikke

The post A kakukk a háromszéki RMDSZ-fészekben appeared first on Átlátszó Erdély.

Tavaly december végén arról számolt be az Állandó Választási Hatóság, hogy az RMDSZ 2019-es és 2020-as gazdálkodásának átvizsgálásakor több szabálytalanságot is talált, amelyekért az RMDSZ-re összesen 15 ezer lejes bírságot szabott ki.

A közleményből nem derül ki, hogy konkrétan milyen és mekkora szabálytalanságokat talált a Hatóság az RMDSZ elszámolásaiban. Csak azokat a bekezdéseket említi a 2006-os párt- és kampányfinanszírozási törvényből és végrehajtási szabályaiból, amelyeket az RMDSZ megszegett a hatósági vizsgálat szerint.

Az Állandó Választási Hatóság tavaly szeptember-november között vizsgálta az RMDSZ két választási évben eszközölt kiadásait. Úgy találta, hogy a Szövetség a következő szabályokat hágta át:

• politikai pártok csak közjegyzőnél hitelesített iratokkal, átvételi elismervénnyel vehetnek fel kölcsönt annak megjelölésével, hogy mikor és hogyan fizetik azt vissza (334/2006-os pártfinanszírozási törvény, 3. cikkely, 2. bekezdés);
• a kölcsönöket csak banki átutalással lehet felvenni és visszafizetni (4. bekezdés);
• a területi szervezeteknek külön könyvelést kell vezetniük (8. bekezdés);
• a pártoknak közzé kell tenniük a Hivatalos Közlönyben azon természetes és jogi személyek listáját, akiknek adománya meghaladta tíz bruttó országos átlagbér összegét, akik több mint száz bruttó átlagbér összegét adták kölcsön a pártnak, valamint a névtelen adományok teljes összegét és a száz átlagbér alatti kölcsönök teljes összegét (13. cikkely, 1. bekezdés);
• a pártok az önkormányzatoktól bérelt képviselői irodákat legfeljebb az ő lakbérük összegéért adhatják tovább bérbe, a fenntartási költségeket pedig a képviselői irodák állják (16. cikkely, 1. bekezdés, h) pont);
• a pártoknak 45 napon belül közölniük kell az Állandó Választási Hatósággal, ha módosulnak a büdzséjüket kezelő személyek adatai, a székházak címei, a pártot képviselni hivatott személyek adatai, a párt pénzügyi adatai, a kiszabott szankciók (60. cikkely, 1. és 3. bekezdés);
• a pártok csak a 334-es törvényben megszabott forrásokból származó összegeket költhetik el, más források költése szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül (a 10/2016-os kormányrendelet 2. cikkelyének első bekezdése).

Az ezekre vonatkozó pontszerű kérdéseinkkel megkerestük az RMDSZ gazdasági igazgatóját és szóvivőjét. Sem Balázs Attila, sem Hegedüs Csilla nem válaszolt.

Az RMDSZ-re kiszabott 15 ezer lejes bírságot az Állandó Választási Hatóság nem bízta a véletlenre, közel 18 ezer lejt foglalt le az RMDSZ számláján, derül ki a hatóság szankciókat összesítő listájáról.

Több mint száz pártot bírságoltak meg

Ez egyébként messze nem a legnagyobb, de az egyik leggyakoribb bírság. 178 párt könyvelését ellenőrizték, 163-nál találtak valamilyen szabálytalanságot, de közülük nem mindegyiket büntették meg. Nyolc kapott tízezer, 44 párt pedig 15 ezer lejes bírságot. Kicsivel több mint 70 pártot büntetett a hatóság 50 ezer lejre a két választási évre benyújtott elszámolásaik miatt.

38 párt neve mellett csak a megszegett törvénycikkelyek szerepelnek, összeg nem. Ilyen párt többek között a POL és az EMNP, az ő mulasztásaik nem jártak bírsággal. A POL-t, a Szabad Emberek Pártját főként azok a székelyföldi politikusok választották szervezeti keretként, akik már se az RMDSZ-ben, sem az MPP-ben vagy EMNP-ben nem találták meg a helyüket, például Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester és önkormányzati csapata. A POL az elszámolási, az EMNP az adatszolgáltatási kötelezettségeinek nem tett eleget. A Magyar Polgári Párt elszámolásában nem találtak szabálytalanságot.

A legnagyobb, 80 ezer lejes bírságot a politikailag ismeretlen Nemzeti Erő Pártja (Partidul Forța Națională) kapta, számláján le is foglalt másfél millió lejt a hatóság.

A két 65 ezer lejes bírságot a múltjára legbüszkébb két párt, a kormányzó PNL (Nemzeti Liberális Párt) és a mára már teljesen szétesett, választói támogatottságot nélkülöző PNȚCD (Keresztény-demokrata Nemzeti Parasztpárt) kapta. A Parasztpárttól több mint félmillió lejt, a PNL-től közel 131 ezer lejt foglalt le az Állandó Választási Hatóság. A PNL-vel együtt kormányzó PSD-re a hatóság csak tízezer lej bírságot szabott ki.

Az újabb parlamenti pártok közül a vizsgált időszakban még külön létezett USR tízezer, a PLUS 15 ezer lejes bírságot kapott. A parlamentbe 2020-ban bejutott nacionalista AUR „csak” 45 ezer lejes büntetésben részesült, de számláján közel 101 ezer lejt foglalt le a hatóság olyan vétségek miatt, hogy nem jelentette meg a tagdíjakat, adományokat és kölcsönöket, illetve ezek befizetőit a Hivatalos Közlönyben, akárcsak az engedélyezett kereskedelmi tevékenységekből származó jövedelmeit sem. Ráadásul nem engedélyezett forrásokból is jövedelemre tett szert.

Az AUR vélhetőleg nem ellenőrizte (vagy nem regisztrálta) minden adományozójának személyes adatait, nem szabályszerűen bonyolította a kölcsönöket, és valószínűleg nem külön bankszámláról finanszírozta a kampányait.

Miből élnek és mire költenek a pártok?

Az AUR gazdálkodása amiatt számít kivételnek, hogy egyáltalán nem költ abból az óriási összegből, amit parlamenti pártnak járó szubvencióként kap az állami költségvetésből. Tavaly például 18,1 millió lejt kapott szubvencióként, amiből csak 79 lej ment el – számlafenntartásra.

A megyei és parlamenti képviselettel bíró pártok szubvencióját havonta utalja az Állandó Választási Hatóság, és erről rendszeresen közleményt ad ki. Tavaly januártól arról is, hogy ezeket milyen fő kategóriákra költik el a pártok. Most márciusban például valamivel több mint 22 millió lejt kaptak a parlamenti pártok, ilyen megoszlásban:

Tavaly először annyi pénzt kaptak a parlamenti pártok, hogy több mint felét nem tudták elkölteni. Vagy legalábbis legálisan elszámolni. A szubvenciókat a banipartide.ro honlapon követi és elemzi a bukaresti Expert Forum. A civil szakértők nehezményezték, hogy a pártoknak nem kell visszautalniuk az államkincstárba az előző évben el nem költött támogatást. A pártok összesen 122 millió lejt hozhattak át idénre a tavalyi állami támogatásból.

Az elköltött állami szubvenció kétharmadát a két nagy párt sajtóra és propagandára szánta. A PSD a neki járó szubvenció 71 százalékát, a PNL a 64 százalékát – konkrétan közel 40 millió, illetve bő 21 millió lejt – költött sajtóra és propagandára tavaly úgy, hogy 2021-ben egyetlen választás sem volt. A politikai hirdetéseket ugyanis csak kampányban kell ilyenként megjelölni.

Ha a két nagy kormánypárt összesen 15 millió euróból vásárolt sajtós megjelenést kampányidőszakon kívül is, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy a PSD és a PNL sajtófenntartóként, meghatározó médiapiaci szereplőként működik. Bekerült a reklámpiac tíz legnagyobb hirdetője közé, és teljes médiumokat képes pártfüggő helyzetbe hozni.

Hogy ebből a közpénzből a sajtóban kivel, milyen kiadványokkal mire szerződött a PSD és milyen értékben, azt Cristian Andrei, a Szabad Európa román portáljának újságírója próbálja hónapok óta megtudni. A PNL beszámolt a hirdetési szerződéseiről, a PSD azóta sem. Sőt: a Szabad Európa úgy tudja, a párt vezetői kifejezetten megtiltották a beosztottjaiknak, hogy bárki nyilvánosságra hozza a sajtós szerződéseiket. Legutóbb arra hivatkoztak a párt ügyvédei, hogy a szerződések közzététele sérti az általuk megvásárolt sajtó- és reklámtermékeket védő szerzői jogokat.

A parlamenti pártoknak juttatott költségvetési szubvenció 2017-től kezdett az addigi többszörösére ugrani az Állandó Választási Hatóság szolgáltatta adatok szerint:

Az RMDSZ azért nem szerepel a fenti listán,

mert nem parlamenti pártként és nem a választási hatóságtól kapja a költségvetési támogatást, hanem kisebbségi szervezetként a kormánynak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától (DRI). A kisebbségi alapból folyósított összegek a 2010-es években több és egyenletesebben növekedő bevételt jelentettek az RMDSZ számára, mintha parlamenti pártként szubvencionálta volna az állam. 2015 és 2020 között ötven százalékkal, tízmillió lejjel gyarapodott az RMDSZ állami támogatása:

Az RMDSZ-re kiszabott bírságról beszámoló közleményből megtudjuk továbbá, hogy az RMDSZ 2019-ben 31,7 millió lejnyi bevételre tett szert, és 31,2 milliót költött el. 2020-ban már 42,2 millió lejre rúgtak a bevételei, és ebből csak 37,1 milliót költött el.

Az RMDSZ bevételeinek legnagyobb forrása mindkét évben az állami költségvetés volt. 2019-ben a Szövetség tagjai másfél millió lej tagdíjat fizettek be, támogatói pedig közel 370 ezer lej adományt. 2020-ban pedig, amikor az RMDSZ két választási kampányt is folytatott, úgy nőtt tíz millió lejjel az összbevétele, hogy 1,8 millió lej tagdíjat gyűjtött be, és közel nyolc millió lej adományt kapott.

Az Átlátszó Erdély 2016 áprilisától kezdte publikálni, mire költötte az RMDSZ a kormánytól kapott támogatást az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához benyújtott elszámolások alapján. Az RMDSZ 2017-ben kezdte közzétenni a fő kiadási tételeit, jelenleg a 2019-es az utolsó vázlatos beszámoló a szervezet honlapján.

A bíróság tavaly decemberben kötelezte az RMDSZ-t, hogy adja ki az általunk kért, 2009-2019-es időszakra vonatkozó, részletes gazdálkodási adatokat. Az RMDSZ 6-9 hónapos haladékot kért. Mi 2022. április 15-ét jelöltük meg határidőként, ekkorra szeretnénk megkapni a dokumentumokat, ellenkező esetben végrehajtást fogunk kérni.

Továbbra is kíváncsiak vagyunk, milyen szabálytalanságok miatt szabott ki a Szövetségre 15 ezer lejes bírságot az Állandó Választási Hatóság.

Az RMDSZ-től a következő kérdésekre várunk válaszokat,

amelyekkel természetesen frissítjük majd a cikket:

1. Lebontotta-e az RMDSZ számára az Állandó Választási Hatóság a bírság összegét a megsértett törvénycikkelyekre? Ha igen, melyik cikkely megsértéséért szabta ki a legnagyobb részösszeget, és mekkorát?

2. Kifizeti-e az RMDSZ a 15 ezer lejes bírságot, vagy fellebbez a döntés ellen? Ha fellebbez, azt hol teszi meg?

3. Ha a bírság 15 ezer lej, az Állandó Választási Hatóság miért foglalt le közel 18 ezer lejt?

4. Ki és mekkora összeget adott kölcsön hitelesített szerződés és/vagy átvételi elismervény nélkül az RMDSZ-nek?

5. Ki adott kölcsön vagy kinek fizette vissza a kölcsönt az RMDSZ nem banki műveleten keresztül?

6. A területi RMDSZ-szervezetek nem önálló jogi entitások, ezért nem folytatnak önálló könyvelést?

7. A 2006-os pártfinanszírozási törvény 13. cikkelye első bekezdésének melyik előírását nem tartotta be az RMDSZ és mekkora az érintett összeg? Eszerint az RMDSZ-nek közölnie kellett volna a Hivatalos Közlönyben április 30-ig azon természetesen és jogi személyek listáját, akik együttes adománya meghaladta tíz bruttó minimálbér összegét, akik több mint száz bruttó minimálbér összegét adták kölcsön a szervezetnek, valamint a bizalmas adományok együttes összegét, illetve a kevesebb mint száz bruttó minimálbérnek megfelelő kölcsönök együttes összegét.

8. Kinek adtak bérbe szervezeti irodá(ka)t az RMDSZ által fizetett lakbért meghaladó összegért? Vagy melyik RMDSZ-iroda bérlője fizette maga az iroda fenntartási költségeit?

9. Milyen módosult adatot nem közölt az RMDSZ határidőre az Állandó Választási Hatósággal az előírtak közül? Ezek a következők:

• azoknak a személyeknek a neve, címe és elérhetősége, akik a szervezet költségvetését kezelik országos és megyei szinten, illetve azoké, akik a szervezetet képviselik országos és megyei szinten;
• a központi és területi szervezetek címe;
• a szervezet pénzügyi tevékenységére vonatkozó adatok;
• szankciók.

10. Milyen más, a 2006-os pártfinanszírozási törvény által nem szabályozott forrásból tett szert bevételre az RMDSZ? A 2016-os tizedik kormányrendelet szerint ha nem képezi bűncselekmény tárgyát, akkor is szabálysértés más forrásokból bevételre szert tenni.

Címlapkép: Kelemen Hunor a székelyföldi gazdaszervezetek találkozóján 2022 márciusában. Fotó: Gönczy Tamás. A kép forrása: Kelemen Hunor Facebook-oldala.

The post Gazdálkodási bírságot kapott az RMDSZ appeared first on Átlátszó Erdély.

Izgalmasabb lett Maros megye magyar politikai élete, mióta nem a betéve tudott Markó – Frunda – Borbély – Kelemen névsor uralja a szenátori és képviselői lista befutó helyeit. A generációváltás fluktuációt hozott az alsóházban: a 2016-ban megválasztott három képviselő közül csak egy kapott 2020-ban is mandátumot, Csép Éva Andrea. A Novák Csaba Zoltán és Császár Károly alkotta szenátusi duó egyelőre stabilnak tűnik.

A most távozott két képviselő nem is különbözhetne jobban abból a szempontból, amelyből a választások előtt indított sorozatunkban vizsgáljuk a honatyákat: vagyonosudásukat tekintve. Egyiküknek egyáltalán nem volt bevétele a megválasztása előtti évben, másikuknak nagyon is sok és sokféle. Egyikük kicsi hitelt vett fel, és igyekezett gyorsan törleszteni, másikuk még 22 évig úszik az adósságban.

De Biró Zsolt és Vass Levente sok másban is különbözik. Vass Levente diákszervezetis orvostanhallgatóként szocializálódott bele az erdélyi magyar és a vásárhelyi politikába, konkrétan az RMDSZ-be, és orvosi karrierjével párhuzamosan emelkedett a politikai pályán és gazdasági teljesítményben. Politikai pályája pedig nem ért véget parlamenti mandátumával.

Biró Zsolt rádiósként vetette bele magát a politikába, ám a Magyar Polgári Párt oldalán. Nem köztudott, hogy tanárképzőt végzett Szegeden, `96 és 2000 között tanított is. Ezután lett a hazai közszolgálati rádió marosvásárhelyi regionális stúdiójának munkatársa. Úgy került a parlamentbe, hogy az MPP elnökeként kiharcolta, hogy az RMDSZ saját listáján vigye be a saját ellenzékét.

[irp posts=”28661″ name=”Kényszerházasság apanázzsal: az RMDSZ-MPP megállapodás titkos záradékai”]

Az RMDSZ-MPP megállapodás titkos részét az Átlátszó Erdély hozta nyilvánosságra. A kampányért és szavazatokért cserébe az MPP nemcsak két képviselői helyet, hanem pártinfrastruktúrát is kapott: nyolc, minimálbérre bejelentett állást, évi százezer lejt és egy szolgálati autót.

Birónak magának nem volt jövedelme

ebben az időszakban. Mivel 2012-ben indult az önkormányzati választásokon, már akkor nyilatkoznia kellett a vagyonáról. Ebben 2011-es jövedelmeként még a rádiós fizetését tünteti fel, ami évi 13 600 lej volt. Ennél ezer lejjel kevesebbet keresett felesége pedagógusként. Vagyonbevallása kitöltésekor, 2012 tavaszán viszont már nem dolgozott a Marosvásárhelyi Rádiónál, a foglalkozás rubrikához vállalkozót írt be. Azonban érdekeltségi nyilatkozatában egyetlen céget sem tüntetett fel, ahol részesedéssel vagy cégvezetői funkcióval bírna.

Mindössze egy 2006-ban húsz évre felvett hitele volt 12 ezer euró értékben. Feleségével 2006-ban vásároltak egy 2700 négyzetméteres telket és egy 97 négyzetméteres házat a Vásárhely közelében lévő Marossárpatakon. Ekkor két autójuk volt, egy kicsi, 1997-es Daewoo Tico és egy 2001-es gyártású Opel Zafira. 2016-ban már csak a Zafirájuk volt meg. Biró Zsoltnak sem 2015-ben, sem 2016-ban nem volt semmilyen jövedelme a jelölti majd első képviselői vagyonbevallása szerint. Szerencsére felesége fizetése megduplázódott.

Vagyona parlamenti mandátuma során előbb zsugorodott, csak utána gyarapodott. 2016-tól ugyanis 2400 négyzetméteresként tünteti fel a telkét, 90 négyzetméteresként a házát, és 11 ezer eurósként a már csak 15 éves futamidejű hitelét. 2016-ban nyitott bankszámláján 2017 júniusában jelenik meg először akkora összeg, hogy fel kell tüntesse: 45 ezer lej. Ez valamivel több, mint a 2017-es évi teljes, 87 ezer lejes fizetésének fele. Azaz a háromgyermekes Biró Zsolt, bár nincs más jövedelme, nem szorult rá a honatyai illetményére. Felesége fizetése tovább nőtt, évi 38 ezer lejre.

2018-ban a bankszámla eltűnt a képviselő bevallásából, és vásárolt egy Škoda Octaviát. Ekkor ismét húsz éves futamidejűként tüntette fel a hitelt. Ebben az évben Biró 120 ezer lejt keresett, így a hitel már nem jelenik meg a 2019-es bevallásában. Tavaly pedig vettek egy 114 négyzetméteres lakást Marosvásárhelyen, és még a folyószámlán is maradt 60 ezer lej. Nemcsak a képviselő fizetése nőtt évi 131 ezer lejre, hanem a feleségéé is már több mint évi 66 ezer lej.

Biró Zsolt tehát négy év parlamenti tapasztalattal és egy házzal lett gazdagabb. Mandátumzáró bevallása szerint megtakarítása, céges részesedése nincs. A honatyákéhoz fogható jövedelmet hozó politikai pozícióra sincs kilátása, 2019 októberében ugyanis kizárták az MPP-ből.

Vass Levente szintén kiesett politikai alakulatának kegyeiből

parlamenti mandátuma során. Ő volt a vásárhelyi RMDSZ elnöke, és döntéseinek szakmaiatlansága, illetve Dorin Florea akkori polgármesterrel folytatott együttműködése miatt a városi RMDSZ legismertebb arcai kivonultak a szervezeti munkából, illetve nem vállalták a városi tanácsosi tisztséget, amelyre felkérték őket. Péter Ferenc megyei elnök kérésére Vass lemondott a városi szervezet elnökségről. A vásárhelyi RMDSZ 2019-es bedőlése mögötti történésekről akkor bővebben is írtunk.

[irp posts=”27798″ name=”Bedőlt a vásárhelyi RMDSZ. A 20 éve ellenfél Dorin Florea a mumus vagy a hunyó?”]

Vass túlélte a szervezeti válságot, nem vonult vissza, de befutó helyet sem kapott az RMDSZ Maros megyei listáján: az első kieső helyre sorolták a jelölési folyamatban. Országos politikai karrierjének viszont ez nem vetett véget, idén február elsején államtitkárnak jelölte az RMDSZ az egészségügyi minisztériumba. Vass szintén családos, Biróhoz hasonlóan három gyermeke van. Felesége gyógyszerész.

Kézdivásárhelyről származik, orvosit végzett Marosvásárhelyen, azóta ott él. A vásárhelyi magyar diákszervezet, majd az országos diákszervezet (OMDSZ) elnöke volt 2000-ig, azóta az orvosok képzését és lakhatását támogató Studium Prospero Alapítvány alapítója és ügyvezetője. 2003-ban egészségügyi menedzser mesterképzőt végzett a budapesti Semmelweis Egyetemen, 2011-től urológus főorvos, 2014-ben pedig a szebeni orvosin is elvégzett egy közegészségügyi képzést. Frissítés, 2021. 02. 10., 22:00: Ez tulajdonképpen egy második szakorvosi képzés az urológia mellett, jelezte Vass Levente cikkünk alatti kommentben.

2002-től 2014-ig tanított a MOGYE-n, közben egy bő évig volt a Maros megyei kórház orvosigazgatója, majd két évig Cseke Attila, illetve Ritli László egészségügyi miniszter tanácsadója. Utána két évig a Maros megyei kórház urológiai osztályát vezette, újabb két évig pedig, 2014 és 2016 között saját urológiai kabinetjében dolgozott, amíg parlamenti képviselővé választották. Vagyis Biróval ellentétben szakmai karrierje és bevétele töretlen, mi több, a 45 éves

Vass Levente ingatlanmágnásnak számít az RMDSZ honatyái között.

Telkei zömét és házait még parlamenti mandátuma előtt vásárolta, képviselőként már csak örökölt. 2004-ben 2,5 hektár mezőgazdasági területet vásárolt feleségével közösen a Sepsiszentgyörgy melletti Kilyénben, illetve 38,5 ár beltelket Marosvásárhelyen. Ennek 26 százaléka Vass Leventéé, a többi három másik magánszemély és a gyulafehérvári Caritas között oszlik meg. 2005 és 2009 között 927 négyzetméter beltelket vásárolt Sepsiszentgyörgyön. 2019-ben pedig két, összesen 72 árnyi szántót örökölt, illetve kapott Csernátonban.

Épületek terén még inkább gyarapodott az orvos-politikus. 2007-ben Marosszentgyörgyön épített egy 235, illetve egy 238 négyzetméteres házat egy 12 áras telken. Valószínűleg erre vett fel egy 25 éves futamidejű hitelt, amelyből 2020-ban még több mint 77 ezer euró törlesztenivalója volt. Legkorábbi, 2010-es vagyonbevallásában bő 111 ezer euró szerepelt törlesztendőként.

A többi épületet Marosvásárhelyen vásárolta:

• 2008-ban 127 négyzetméteres kereskedelmi felületet és egy 60 négyzetméteres házat (itt előszerződés és öröklés is szerepel, amely tavaly zárult),

• 2011-ben 150 négyzetméter kereskedelmi felületet és hozzá tartozó telket,

• 2012-ben egy 98 négyzetméteres házat és a hozzá tartozó telket,

• 2013-ban egy 97 négyzetméteres házat és 439 négyzetméter telket,

• 2014-ben egy 23,5 négyzetméteres házat.

Mindezt egy 2013-ban harminc évre felvett hitel segítette, amelyből 2016-ban 284 ezer lejt, 2020-ban 264 ezer lejt kell még visszafizetnie. 2016-ban adta el 53 ezer lejért a 2003-ban vásárolt, mindössze 29,8 négyzetméteres lakását Sepsiszentgyörgyön.

Ingatlanvásárlásait nagyban segítette, hogy Vass Levente anyagilag több lábon áll. Orvosi, tanári fizetését szinte mindvégig kiegészítette vagy megtöbbszörözte valamilyen adminisztratív beosztás, és ezek együtt is eltörpülnek azokhoz a bérbeadásokhoz és céges bevételekhez képest, amelyekre politikusi vagy közigazgatási funkciói előtt, illetve mellett tett szert. 2009-ben például évi 25 ezer lejt keresett egyetemi tanárként és kórházi orvosként, hatezer lejt és több mint 18 ezer eurót ingatlanok bérbeadásából, és közel 110 ezer lejt egy tanácsadói és egy szoftvercég profitjának 2007-2008-as osztalékaként.

Jól jövedelmező részesedését a DRG Audit és a DRG Soft cégben 2010 elején adta el, amikor a minisztériumba került tanácsadóként. Részvényeiért és 2009-es osztalékként 482 ezer lejt kapott. Tanácsadóként 2010-ben hatvanezer lejt keresett, a többi állásával és ingatlanok kiadásával még legalább 34 ezer lejt és húszezer eurót. Családi cége viszont alig jövedelmez, feleségével már 441 ezer lej tagi kölcsönt tettek bele. A nevében utazásszervezésre utaló, a cégadatbázis szerint ingatlanközvetítő Jetwing Travel Planner nevén szerepel viszont az a Toyota Camry, amelyet Vass bevallása szerint magáncélokra is igénybe tud venni.

Utolsó vagyonbevallása szerint a parlamentben már évi közel 150 ezer lejt keresett, míg felesége nem egészen 18 ezer lejt. Ingatlanok bérbeadásából viszont továbbra is befolyt húszezer euró és párezer lej. Két biztosítási számlán már 117 ezer lejt kötött le, folyószámláin 47 ezer lej, 12 ezer euró és 70 ezer forint volt tavaly decemberben. Államtitkári fizetése némileg alacsonyabb lesz a képviselői juttatásnál, és nem is annyira biztos állás, mint a parlamenti, viszont Vass Levente bármikor újranyithatja urológiai rendelőjét.

Maros megyéből egyedül Csép Andrea tudott újrázni a képviselői listán.

Mivel előtte megyei tanácsos volt, ezért neki 2008-as a legkorábbi vagyonbevallása. Ebben csak az a 62 négyzetméteres lakás szerepel, amelyet férjével közösen vásárolt 2003-ban Marosvásárhelyen, illetve az évi 7518 lejes fizetése, amelyet 2007-ben az Iskola Alapítványtól kapott.

Csép Andrea a Bukaresti Egyetemen és a marosvásárhelyi Sapientia karon végzett kommunikáció és PR szakon. 2004 óta dolgozik az RMDSZ-nek, és neki is három gyermeke van, akárcsak Biró Zsoltnak és Vass Leventének. Egy évig programszervezője, majd ügyvezetője volt a Maros megyei RMDSZ-nek, 2009-ig ügyvezető alelnöke. 2007-ben Frunda György EP-választási kampányát, 2008-ban Lokodi Edit megyei tanácselnöki kampányát vezette. 2012-ben szintén Frunda kampányát koordinálta, akkor épp a vásárhelyi polgármesteri székért, amely választást Frunda elveszítette. 2012-ben Csép Andrea szenátorjelölt volt, 2016 óta a Nőszervezet országos alelnöke.

2009-től az Erdély FM rádió marketing menedzsereként dolgozott, így átkerült az Iskola Alapítvány fizetési listájáról a szintén RMDSZ alapította Janovics Jenő Alapítványhoz. 2008-2016 között megyei tanácsos volt, és megyei tanácsosi üléspénze adott évre mindig kicsit több volt, mint az évi fizetése. A kettő együtt talán csak 2015-ben érte el az évi 40 ezer lejt. Ekkor bejött egy POSDRU pályázat is a Transparency Internationallel a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenségekről, ez 11 ezer lejnyi plusz bevételt jelentett.

2011-ben férjével közösen vett 321 négyzetméternyi legelőt Csíkszentimrei Büdősfürdőn. Férje 2016-ig a közös családi cégük alkalmazottja volt. A Vivien Gold a cégadatbázis szerint ékszerkészítéssel foglalkozott, férjének évi 8-9 ezer lej bevételt biztosított. 2017 óta a cégnek nincs tevékenysége.

2016 nemcsak az év végi választások miatt jelentett fordulópontot. Ekkor a férje több ingatlant örökölt, és átment dolgozni a megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hivatalhoz évi 25-26 ezer lejért. Csép Andrea így a 45 ezer lejes (valószínűleg kampány-)kölcsön mellett ekkor már feltüntetett egy 25 áras vásárhelyi beltelket, egy 58 négyzetméteres lakást, egy 40 négyzetméteres mezőgazdasági melléképületet, egy 15 négyzetméteres lebontható garázst, illetve egy 9436 négyzetméteres házat a Kolozs megyei Várfalván. Megörököltek egy 2012-es Daciát, és a régi VW Sharan mellé vettek egy Škodát is.

Válás és eltartási per jött a vagyonosodással

A háznak hatalmas alapterület zöme a 2018-as vagyonbevallásában átkerül a telkek közé, az épületről pedig kiderül, hogy 118 négyzetméter. A telekből eladtak 1429 négyzetmétert 45 ezer lejért, és vettek egy Suzuki Vitarát. Képviselőként Csép közel 90 ezer lejt keresett, ez aztán emelkedett előbb évi 122 ezer, majd 134 ezer lejre.

Közben elvált a férjétől, az ő öröksége már nem jelenik meg a képviselő 2019-es vagyonnyilatkozatában. Az autók közül a Škoda maradt az ő nevén. Csép Andrea 2020-ban Jedden vett egy 256 és egy 1169 négyzetméteres beltelket, bankszámláin összesen 67 ezer lej volt tavaly decemberben. A kampányba ötvenezer lejjel szállt be.

Ugyancsak tavaly decemberben döntött a bíróság a perben, amit a frissen nagykorúvá vált fia indított ellene októberben, hogy megkaphassa édesanyja jövedelmének egyhatodát. Csép Andrea januárban közölte, hogy nem fellebbez az ítélet ellen. Ebben a posztban tárta fel a furcsa per hátterét:

Szintén újrázott az MPP-s Kulcsár-Terza József,

bár Biró Zsolthoz hasonlóan előbb ő is konfliktusba került pártja új vezetésével. A tavalyi választási év közeledtével kibékültek, így az MPP ismét őt jelölte a parlamentbe. Azt már az RMDSZ sakkozta ki, hogy Kulcsár-Terza ne otthoni, sepsiszentgyörgyi választókerületében, hanem Maros megyében induljon.

A kétgyermekes Kulcsár-Terza József Kolozsváron végzett a Bogdan Voda egyetem jogi karán, majd Bukarestben tanult a Közgazdasági Akadémián, áll a parlamenti CV-jében. 2001-től dolgozott a sepsiszentgyörgyi IAME Rt alkatrészgyárban, amíg annak közel ezer alkalmazottja volt, egészen 2005-ig, amikor az alkalmazottak több mint felét elbocsátották. Egy-két évig az ARDAF biztosítónál dolgozott, majd 2009-ig Tőkés László EP-képviselői irodájában. Utána a sepsiszentgyörgyi önkormányzat ingatlanközvetítő cégének gondnoka volt, majd négy évig, képviselővé választásáig egy fémmegmunkáló cég alkalmazottja volt.

Kulcsár-Terza 2008-2016 között az MPP Kovászna megyei tanácsosa volt, ami az ő esetében is azt jelenti, hogy már 2008-as vagyonnyilatkozata is a rendelkezésünkre áll. Eszerint abból nem származott jövedelme, hogy Tőkés képviselői irodájában dolgozott, csak abból, hogy két kicsi, azóta felszámolt cég jogásza volt. A Palathermo SRL-nek eleve csak 2007-ben volt bevétele, a Ro Fenstherm kereskedelmi kft pedig egy hasonló nevű magyarországi cég tulajdonában és épp felfutóban volt, öt alkalmazottal. Évi 8200 lej bevételt biztosított Kulcsár-Terzának. Ennél kicsivel többet kapott a felesége gyermeknevelési támogatásként.

48,8 négyzetméteres lakásukat 2004-ben vették, Kulcsár-Terza pedig ekkor egy Opel Corsával járt. 2004-ben, majd 2007-ben is hitelt vettek fel összesen 18 500 euró értékben tíz, illetve tizenöt évre. 2011-ben Kulcsár-Terza már bő 14 ezer lejt keresett úgy, hogy ebből 12 800 lej a megyei tanácsosi juttatása volt. Felesége fizetése pszichopedagógusként meghaladta az évi 16 ezer lejt. 2012-ben vettek egy 84 négyzetméteres házat.

Kicsi lakásból kicsivel nagyobba

A házat és a lakást két év múlva eladták összesen 120 ezer lejért, felvettek 145 ezer lej hitelt 23 évre, és megvásároltak egy 1544 négyzetméteres telket szintén Sepsiszentgyörgyön. Illetve ezt a képviselő végig, 2020 decemberéig házként tünteti fel a bevallásában, de a mérete miatt a legnagyobb jóindulattal sem tudjuk házként elképzelni. Ugyanis nagyobb lenne, mint Péter Ferencék több emeletes, szovátai panziója, amelyet másfél millió eurós uniós támogatásból készülnek felépíteni.

Ekkor Kulcsár-Terza már a fémmegmunkáló Eltor SRL jogásza volt, de évi 13 ezer lejes keresete továbbra sem haladta meg az alulfizetett erdélyi magyar újságírókét. Felesége fizetése szerencsére majdnem elérte a húszezer lejt, és 2016-ra Háromszéken is megemelték annyira az üléspénzt, hogy a megyei tanácsos összesen évi 26 ezer lejt tudjon hazavinni.

2017-től a honatyai juttatással radikálisan megnő a fizetése, az évi 87 ezer lej két év múlva már 120 ezer, 2020-ra eléri a 131 ezer lejt. Kulcsár-Terza törlesztette a korai hiteleit, 2018-ban pedig vásárolt egy 65 négyzetméteres lakást is. Ezt egy évvel később eladták 48 ezer euróért, felvettek még 68 ezer lej hitelt, és ezúttal Budapesten vásároltak egy 36 négyzetméteres kis lakást. Tavaly ezt is eladták 34,9 millió forintért, és vettek egy nagyobbat, 66 négyzetmétereset szintén Budapesten. Kulcsár-Terza képviselői fizetése biztosan nem fog csökkenni a következő négy évben, és felesége is remekül keres, logopédusként legutóbb már több mint ötvenezer lejjel gyarapította a családi kasszát.

A dúsgazdag fekete ló a Fekete Ló panzióban

Az igazi Maros megyei újoncot még a megyében is alig ismerik. Az RMDSZ-eseket is meglepte, hogy a gernyeszegi állatorvos, vállalkozó és tanácsos Kolcsár Anquetil-Károly került a képviselői jelöltlista élére. Kolcsár 1994-ben végzett a kolozsvári agráregyetemen, otthon állatorvosi praxisba, majd marhatenyésztésbe kezdett. Ezt 15 éve alakította át turisztikai vállalkozássá, jelenleg két panziót működtet Gernyeszegen Fekete Ló és Fehér Ló néven, írja a vásárhelyi Népújság. 2012-ben a kies Târgoviștéből jutott volna a parlamentbe, ha a visszaosztás neki kedvez.

Annyi bizonyos, hogy Kolcsár nincs rászorulva a parlamenti fizetésre: sok földje, sok lakása, többféle járműve, kilenc bankszámlája és milliós kintlevősége van. Nézzük, mekkora vagyonnal kezdi első parlamenti mandátumát a lendületes léptű Kolcsár Anquetil-Károly.

Három, összesen 102 hektárnyi mezőgazdasági területét 1994-2016 között vásárolta Maros megyében. Három beltelkét 1998-ban, 2002-ben és 2009-ben vásárolta. 2002-ben vette a legnagyobbat, a 2,39 hektárosat. Körtvélyfáján egy 260 és egy 99 négyzetméteres háza van, Budapesten és Marosvásárhelyen egy 67, illetve egy 70 négyzetméteres lakása, Gernyeszegen pedig két kereskedelmi/ipari terület: egy 4100, illetve 800 négyzetméteres.

Ezek között egy Kawasaki és egy Honda motorkerékpárral, egy Volvo személyautóval, egy Peugeot furgonnal vagy legrosszabb esetben az Arbos traktorral tud közlekedni. Kilenc letéti és folyószámláján január közepén összesen 834 ezer lej és 733 euró volt. A választási kampányba 97 ezer lejjel szállt be. 1,1 millió lej tagi kölcsönt nyújtott két cégének, személyeknek pedig 590 ezer lejt.

Tanár felesége hatvanezer lejt keresett tavaly. Kolcsár állatorvosi kabinetjével 30 ezer lejt, mezőgazdasággal 49 ezer lejt, megyei tanácsosként 12 ezer lejt keresett. Mindennek tetejébe még örökölt is közel 319 ezer lejt.

Szép profit önkormányzati megrendelésekből

Regioturism nevű cége a cégadatbázis szerint állatorvosi tevékenységet folytat három alkalmazottal, 2017 óta hatványozódó bevétellel. A 2019-es 1,6 millió lejes árbevételből 904 ezer lejes profitot termelt. A K & K Turism SRL fele az övé, fele a magyarországi Kvacskai Károlyé. Ez a cég 2019-ben fordult nyereségesre: egymillió lejes árbevételből nyolc főt foglalkoztatott, és 260 ezer lej profitot ért el. Emellett van egy magyarországi cége is, a Flexible Tehnology KFT.

Érdekeltségi nyilatkozata árulja el, mitől mennek ilyen jól a cégei. A K & K Turism SRL Nagysomkút városától közbeszerzésen három éves megbízást nyert el 2018-ban összesen 2 596 885 lej értékben, amiből 2020-ra, a turizmus leépülésének évére 208 571 lej jut. A közeli Petele általános iskolája pedig 623 ezer lejes szerződést kötött a céggel szintén három évre, ebből 36 ezer lej esik 2020-ra.

A Regioturism Srl pedig egész egyszerűen be van ágyazva a környék önkormányzatainak megrendeléseibe. A Brassó közeli Feketehalom, Marosszentgyörgy, az AFIR, Kerelőszentpál, Mezőpanit, Petele, Marosfelfalu, Felvinc, Kiskapus vagy épp a Maros megyei állategészségügyi igazgatóság összesen 2,7 millió lej és 60 ezer euró értékben szerződött a Regioturism céggel. Ezek között vannak 4-5 hónap lefutású, másfél vagy akár három évre szóló szerződések, sőt egy 7,5 évre szóló is az állategészségüggyel. Részletek ezen a linken, csak le kell görgetni a dokumentum végéhez.

Ha eddig kibírta a kedves olvasó, akkor már csak a négy éve bejáratott szenátori duót ajánljuk figyelmébe: a történészt és a hivatalnokot. A közízléssel ellentétben a jelölteket rangsoroló testületben kétszerannyian szavaztak a hivatalnokra, mint a történészre, így négy év után

itt az ideje, hogy megismerjük Császár Károlyt, Gyulakuta volt jegyzőjét,

aki 2018 óta a szenátusi RMDSZ-frakció titkára. Jogot végzett `99-ben, nyolc évvel később közigazgatási jogból mesterizett, 2000-ben helyi tanácsossá választották Gyulakután, ahol egy év múlva jegyző lett, és ezzel foglalkozott 15 évig. Nős, két gyerek apja, és érezhetően olvassa a bürokrácialeépítő szöveget a tavaly novemberi kampányvideójában.

Az országos politika iránt jobban érdeklődő olvasóinknak ismerős lehet a neve a Recorder tavalyi videójából, amelyben a Romsilva elmozdítani kívánt Maros megyei igazgatója említi. Állítása szerint Császár 2018-ban felajánlotta neki, hogy ha nem tudja összeszedni a pénzt, amelynek fejében a PSD békén hagyná a pozíciójában, akkor szól ő az ismerős faipari vállalkozóknak, akik összedobják neki a pénzt. Az illető igazgató nem kívánt élni az RMDSZ-es szenátor ajánlatával.

Császár Károly Zsolt szerény vagyonnal vágott neki a parlamentnek. 2004-ben kapott öt ár belterületet Gyulakután a legfeljebb 35 éves fiatalok letelepedését támogató törvénynek köszönhetően, erre épített még abban az évben egy száz négyzetméteres házat. 2014-15-ben pedig vásárolt 1,8 hektár szántót. Egy Opel Corsája és egy Škoda Octaviája volt, illetve 25 ezer lej kölcsöne, amelyet magánszemélyektől igényelt valószínűleg a kampányra. Gyulakuta polgármesteri hivatalától, illetve az ELDI pékségtől összesen bő 48 ezer lejes évi fizetést kapott, felesége Székelybere polgármesteri hivatalának alkalmazottja volt évi 41 ezer lejért. Megtakarításuk, cégük nem volt.

Négy évvel később Császár már évi 126 ezer lejt keres, picit kisebb a kültelke, de 2019-ben 14 árasra bővült a beltelke, és 200 négyzetméteresre a háza. Škodáját újabb Superbre cserélte, vett egy VW Polót is, és 60 ezer lejt fektetett a tavalyi kampányba. Ehhez magánszemélytől kapott húszezer lej adományt.

A parlamentben is történelmet ír

Míg Császár önéletrajza négy év alatt sem került fel a szenátus honlapjára, addig Novák Csaba Zoltán történész több CV-jére is rá lehet bukkanni egy egyszerű guglizással. A most 45 éves szenátor a BBTE történelem karán végzett, kortárs történelemből mesterizett 2003-ban, és 2011-ben védte meg a Ceaușescu-rendszer magyarságpolitikájáról szóló doktori dolgozatát a Román Akadémia Nicolae Iorga Történeti Intézetében.

Óraadó volt a BBTE-n, 2013-tól sajtótörténetet és ideológiatörténetet oktatott a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, kutatást irányított a Kisebbségkutató Intézetben a romániai forradalomról, kétnyelvű történeti lapot szerkesztett középiskolásoknak. Politikai karrierje előtt a vásárhelyi Gheorghe Șincai Társadalomtudományi Kutatóintézet munkatársa volt. Részletesebb publikációs listája itt böngészhető. Ugyanúgy két gyermeke van, ahogy Császár Károlynak.

Tagja a marosvásárhelyi Borsos Tamás Egyesületnek, illetve az Erdély TV-t és az Erdély FM-et működtető Janovics Jenő Alapítvány igazgatótanácsának.

Szenátori mandátuma kezdetén egy 2014-ben vásárolt, 28 négyzetméteres vásárhelyi lakás volt az ő és felesége nevén, illetve egy Chevrolet Aveo és egy Ford Focus. Három bankszámláján összesen 4555 lej és 288 ezer forint volt, és három személynek tartozott összesen 38 500 lejjel, valószínűleg kampánykölcsönként. Kutatóként, szerzőként, tanácsosként, óraadó tanárként 2016-ban összesen 63 ezer lej jövedelme volt, felesége a színházban dolgozott évi 15 ezer lejért. A kis lakást összesen 1350 lejért adták ki.

Mandátuma során nemcsak szenátori, hanem egyetemi oktatói fizetése is megnőtt. Előbbi évi 90 ezer lejről 132 ezerre, utóbbi évi hétezer lejes óraadásról évi 75 ezer lejes munkaszerződéssé izmosodott. Eközben eladta a Fordot, és vett egy Toyota Avensist, illetve egy 68 négyzetméteres lakást Marosvásárhelyen. Valószínűleg ezt is kiadja, mert tavaly 11 400 lejt és 3420 eurót tüntetett fel ingatlankiadásból származó jövedelmeként. Bankszámláján idén januárban 36 ezer lej volt. Felesége bevételeit egyáltalán nem tüntette fel, minden valószínűség szerint elváltak.

Nyitókép: Maros megyei kampányszórólap. A kép forrása Csép Andrea képviselő Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Kőgazdagok és pénztelenek a parlamentben: vagyonmustra Maros megyéből appeared first on Átlátszó Erdély.

Ki mennyivel pótolt bele a nemrég lezárult önkormányzati választási kampányba? Megnéztük, hogy magánszemélyként mennyi pénzt adtak az RMDSZ, az MPP és az EMSZ jelöltjei erre a célra. Egészen elképesztő különbségeket találtunk aközött, ki mennyivel volt hajlandó meghitelezni a saját, illetve pártja kampányát.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

Az összeállításunk apropóját az adja, hogy az Expert Forum összegyűjtötte a jelöltek kampányra szánt adományainak összegét megyékre és pártokra bontva. Az adatbázist folyamatosan frissítik, mi a legutóbb október 1-én frissített adatokkal dolgoztunk.

Bár az Állandó Választási Hatóság (AEP) utólag megtéríti a kampány bizonyos költségeit, azokat a jelöltek megelőlegezhetik egyenként legfeljebb 446 ezer lejig. Ezt a plafont az RMDSZ egyetlen jelöltje sem érte el, bár egyvalaki azért megpróbálta megközelíteni.

Honnan volt erre pénzük a jelölteknek?

Az adakozó jelöltek fel kellett tüntessék, honnan származnak az összegek, amelyekkel megfinanszírozták a kampányt. A táblázatban három forrás szerepel: saját jövedelemből, adományból, illetve kölcsönből.

A jelöltek túlnyomó többsége saját jövedelmével szállt be. De minél magasabb pozíciót töltött be valaki, annál több pénzt tudott bemozdítani a kampányba a saját támogatóitól adomány vagy kölcsön formájában.

[wp_ad_camp_1]

Augusztusban és szeptemberben az RMDSZ-nek közel hétszáz jelöltje összesen 4 239 550 lejt dobott össze a kampányra. Az Expert Forum adatai szerint ebből 3 534 896 lej volt a saját pénzük, 494 000 lejt kértek kölcsön, és 210 654 lejt kaptak az őket támogatóktól.

Nem divat pénzzel is támogatni a jelölteket

Ez utóbbi összeget mindössze négy jelölt szedte össze. Szatmárnémeti újraválasztott polgármestere, Kereskényi Gábor kapta a legtöbbet, 97 654 lejt. Péter Ferenc 80 ezer lejről tudta meggyőzni a támogatóit, hogy finanszírozzák a kampányt.

Két kisebb összeget pedig Kolozs megyei jelöltek kaptak. A megyei tanácsosnak jelölt Bakó Béla-Alpár 18 ezer lejt, a fiatal Andacs Zsolt Levente 15 ezer lejt kapott arra, hogy az egyetem padjaiból üljön át a kolozsvári városi tanácsba. Az adomány ellenére Andacs épp hogy lemaradt a városi tanács utolsó befutó helyéről, bár a kampányban keményen dolgozott: őt fogta kérdőre Szakáts István helyi aktivista.

[irp posts=”29921″ name=”Ne csodálkozz, ha felhív az RMDSZ kampánycsapata”]

Saját jövedelméből a Maros megyei tanácselnök, Péter Ferenc szánta a legtöbbet arra, hogy újraválasszák. A 80 ezer lejes adománnyal együtt 343 ezer lejt tett be a közösbe. A legkisebb összeget pedig három, Bihar megyei községi tanácsos-, illetve polgármester-jelölt fizette be, fejenként 50 lejt.

Leginkább Ladányi Árpád Csabának nem érte meg. A Fehér megyei RMDSZ elnöke 47 700 lejt fektetett a kampányba, de sem ő, sem más magyar jelölt nem jutott be a Fehér megyei tanácsba.

Kölcsönből nyerték meg Hargita megyét

Az össz-befizetésben ezüstérmes Borboly Csaba, illetve a bronzérmes Bíró Barna Botond kért legtöbbet kölcsön a kampányra. Hargita megye sokmandátumos tanácselnöke 221 500 lejt fizetett be a kampányba, ebből 149 ezer lejt kölcsön kapott.

A négy éve alelnök Bíró a teljes befizetését, 190 ezer lejt kölcsönbe kapta. (A Hargita megyei tanács másik alelnöke, Barti Tihamér csak tízezer lejt szánt a kampányra, de azt mind a saját zsebéből fizette.) Mellettük Korodi Attila 30 ezer lejes befizetése is eltörpül.

Megkérdeztük tőlük, honnan származik a kiugróan magas összegű kölcsön: Borboly Csaba rokonaitól és közeli ismerőseitól szerezte, míg Bíró Barna-Botond válaszában részletesen kifejtette, hogy a kölcsönt magánszemélytől kapta. (UPDATE 16:14 13.10.2020 Korábban tévesen tüntettük fel, hogy két személytől kapott kölcsönt.) Arra a kérdésre, hogy miért ilyen magas összeggel járult hozzá a kampányköltségekhez, már nem kaptunk választ.

[irp posts=”30323″ name=”Borboly gazdagodott többet, vagy Gálfi? Korodi vagy Ráduly?”]

Kölcsönt összesen öt személy kapott, és az összeg túlnyomó többségét három személy.

Szatmáron és Háromszéken sem szűkölködnek

A Szatmár megyei tanács élére jelölt és az elnöki tisztet el is nyerő Pataki Csaba összesen 165 ezer lejt szánt a kampányra. Ezzel ő a negyedik legnagyobb befizető az RMDSZ-jelöltek között, és a harmadik legjobb kölcsönkérő: 105 ezer lejt fizet majd vissza a támogatóinak.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere az ötödik a 111 500 lejes hozzájárulásával. Zömét adományból szerezte, saját jövedelméből csak 13 846 lejt tett bele.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere négy tételben, összesen 69 ezer lejjel járult hozzá a költségekhez, míg Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor 70 ezer lejjel. A megyei tanácsosjelöltek befizetései két kategóriát mutatnak. Néhányan közülük 10-20 ezer lej között adtak, többségük pedig kétezer lejt. De például a 36. helyre sorolt Bartók Előd-Huba vállalkozónak is megért 41 ezer lejt a kampány. Igaz, ebből 40 ezret kölcsönbe kapott. (Korábban tévesen soroltunk minden befutó helyre jelöltet a nagy befizetések kategóriájába. Frissítés: 2020. 10.14., 9:45.)

Biharban a honatyák vitték a prímet

Bár Cseke Attila negyedannyit tett a közösbe, mint Hargita megye alelnöke, a Bihar megyei listán mégis kiemelkedik 50 ezer lejes hozzájárulásával. A szenátor mellett a többi honatya fizette be a legtöbbet a megyében: Biró Rozália, Derzsi Ákos és Szabó Ödön egyaránt 25 ezer lejt.

A megyei tanács élére jelölt Szabó József 15 ezer lejt fizetett, de neki nagy összegű bankhitelek is nyomják a vállát:

[irp posts=”30339″ name=”Bihar megyében megérte politikusnak állni: mutatjuk a jelöltek vagyonát”]

A legnagyobb befizetőnek, Péter Ferencnek köszönhetően Maros megyében szép összeg gyűlt össze. A teljes 4,2 millió lejből 811 ezer itt jött össze úgy, hogy egyedül Péter Ferenc 343 ezret fizetett be. Utána a helyettese, Kovács Mihály Levente következik 37 ezer lejjel. Kilenc jelölt egyenként 16 ezer lejt ajánlott fel, közülük ketten be is jutottak a megyei tanácsba.

Marosvásárhely névleg függetlenként induló polgármester-jelöltje, Soós Zoltán anyagilag nem független: 111 500 lejes kampány-befizetéséhez 109 800 lejt kért kölcsön.

Ahol az evidens esélytelenek még többet fizettek

Kolozs megyében átlagosan, de a bejutási eséllyel nem feltétlenül arányosan adakoztak az RMDSZ politikusai. A legnagyobb összeget, 24 ezer lejt Antal Géza megyei ügyvezető elnök fizette be a megyei tanácsosi lista harmadik helyéről. Hasonlóan sokat, 22 900 lejt viszont az az Albert Zoltán mérnök fizetett, aki a megyei tanácsosi listán csak a 16. helyen szerepelt. Ugyancsak esélytelenül, a 15. helyről adott 18 ezer lejt Bakó Béla-Alpár agrármérnök.

[wp_ad_camp_2]

Vákár István tanácselnök-jelöltként 18 450 lejjel, Balla Ferenc 15 ezer lejjel, a még biztosan befutó Rés Éva csak ötezer lejjel szállt be a közösbe. A bizonytalan ötödik, Lőrinczi Zoltán már 15 ezerrel.

Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere és Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke ugyanúgy 15 ezer lejt tett a közösbe, mint a politikai életbe frissen bekerülő Fugel Edina édesanya, Andacs Zsolt ifjúsági vezető és Rácz Béla-Gergely közgazdász, egyetemi adjunktus. László Attila, az RMDSZ kolozs megyei szenátora 10 ezer lejjel járult hozzá.

Az RMDSZ ellenzéke is összepótolt

Az MPP politikusai arányosan adakoztak, egyetlen kiugró összeggel találkozunk. Kiszner Csaba István az 500 lejes átlagot sokszorosan meghaladva, legalább 6400 lejjel járult hozzá a kampányköltségekhez. Azért legalább 6400, mert az Expert Forum Hargita és Szatmár megyei befizetőként is feltünteti teljesen azonos összegekkel, amelyek együtt már 12 800 lejt tesznek ki.

Az Erdélyi Magyar Néppártot nem kaptuk a pártok listáján, Bihar megyei jelöltjeit sem, amikor a nevükre kerestünk rá.

A két kispárt szövetsége, az EMSZ jelöltjeinek száma a tizedét sem teszi ki az RMDSZ bázisának, egyénenként azonban nagyobb összeggel járultak hozzá átlagosan a kampányköltségekhez. Kovászna megyében Benedek Erika tudott a legtöbbet, 8800 lejt a kampányra szánni, míg Hargita megyében kilenc jelölt is fejenként tízezer lejjel szállt be.

Van rá szabály, hogy ki mennyit kell adományozzon? 

Ha nincs, akkor ki és milyen szempontok szerint állapítja meg az összeg mértékét? Egyáltalán: elvárás, hogy a politikusok saját forrásból megelőlegezzék a kampányköltségeket?

Mi az oka annak, hogy egyesek aránytalanul nagy összeggel, míg mások egyáltalán nem járulnak hozzá a kampányköltségekhez? Megtéríti ezeket az összegeket az Állandó Választási Hatóság?

Kérdéseinkkel először Porcsalmi Bálinthoz, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez fordultunk. A kommunikációs iroda által kiadott válaszból kiderül, hogy az RMDSZ nem szabta meg a jelöltjeinek a hozzájárulásuk mértékét.

Az Állandó Választási Hatóság helyes elszámolás esetén utólag téríti meg az RMDSZ-nek ezeket az összegeket, az RMDSZ pedig a maga során 30 napon belül utalja vissza a pénzt a jelölteknek.

Egyöntetűen és tömören válaszolt kérdéseinkre Borboly Csaba, Kovács Attila, Ladányi Árpád Csaba, Nagy Szabolcs, Décsei Attila, Tamás Sándor, Cseke Attila, Péró Tamás, Szabó Ödön.

Nincs szabály és elvárás sem az RMDSZ-nél a helyhatósági választások kampányához történő hozzájárulás összegét illetően. Mindenki szabadon eldöntheti, hogyan és mennyivel szeretne hozzájárulni, ha egyáltalán szeretne.

Saját döntésükön kívül nincs más oka annak, hogy kollégáikhoz képest egyesek aránytalanul nagy összegekkel támogatják a kampányt.

Nyitókép: kollázs Bíró Barna Botond és Péter Ferenc kampányfotójából.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Nábobok kampány idején: mutatjuk, kik fektették a legtöbbet a megválasztásukba appeared first on Átlátszó Erdély.

A történet, melynek végén a Mezei család egy 538 négyzetméteres, Gyergyószentmiklós központjától 1 kilométerre felépült luxusingatlanba költözik, meglehetősen átlagosan indul.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

2006-ban Mezei János (aki akkoriban még nem polgármester) feleségével együtt vásárolt egy 2494 négyzetméteres telket a római katolikus temető, illetve a Victoriei utca mellett található, beltelek besorolású, ám még beépítetlen területen.

2009-ben, tehát egy évre rá hogy a Magyar Polgári Párt színeiben polgármesterré választották, Mezei János vagyonbevallásából az derül ki, hogy 10 ezer lejért adott el egy telket nyugdíjas apósának, Fazakas Sándornak.

A vagyonnyilatkozat nem részletezi, hogy pontosan milyen telek ez. Azért vagyunk biztosak benne, hogy a Victoriei utcai telekről (vagy annak egy részéről) van szó, mert Mezei vagyonbevallásaiban nem volt más telek, és a nyilatkozatokban ez a telek nem szerepel a továbbiakban.

[wp_ad_camp_1]

Feltűnően olcsón adta a telket

Ellenőriztük, 2009 novemberétől a telekkönyvi kivonatokban is megjelenik Fazakas Sándor mint az 1247 négyzetméteres telek tulajdonosa a Victoriei utcából nyíló Földváry Károly utcában. A polgármester apósa a telek négyzetméteréért 8 lejt (akkori árfolyammal számolva 1,8 eurót) fizetett 2009 novemberében.

A 10 ezer lej nagyon kevés pénznek számított már 2009-ben is. Miért volt szükség arra, hogy ezt a telket ennyire olcsón adja el az apósának? – kérdeztük e-mailben Mezei Jánostól, azonban sem erre, sem a többi kérdésünkre nem kaptunk választ.

Ezen a telken az utcáról nézve nem szembeszökő, ám impozáns, három szintes lakóház épült fel: a telekkönyvi kivonatokból kiderül, hogy a 223 négyzetméteres alapterületű, összesen 538 négyzetméteres, 5 szobás ingatlan alagsorában házimozi van, az első emeleten pedig egy szauna és jacuzzi szolgálja a lakók kényelmét.

Több forrásból tudjuk, hogy egy ideig ebben az ingatlanban lakott Mezei János a családjával együtt. (A politikus időközben elvált, jelenleg felesége és gyerekei laknak ott). Erre a címre jegyezték be a Mezei János tulajdonában levő céget, a Selemenis SRL-t, és 2018-ban ez volt feltüntetve Mezei János hivatalos lakcímeként.

Hogyan épít egy nyugdíjas ekkora házat?

Ezt a házat egyébként abban a vádiratban is megemlítik, amelyben Mezei Jánost hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással vádolta 2015-ben a Korrupcióellenes Ügynökség (DNA).

Ebben az ügyben már született egy felmentő ítélet, azonban a Marosvásárhelyi Táblabíróság visszaküldte első fokra a pert, azt jelenleg a Maros megyei törvényszék tárgyalja.

De vissza a vádirathoz: az ügyész kiderítette, hogy a Földváry Károly utcában található ingatlan adózási értéke 1,1 millió lej (mai árfolyamon 225 ezer euró), miközben a névleges tulajdonos, Fazakas Sándor nyugdíja 2015-ben 600 lej volt.

Hogyan építhetett fel Mezei János nyugdíjas apósa egy ekkora házat? A kérdés, hogy milyen jövedelemből épült ez az ingatlan, akkor is érvényes marad, ha megnézzük Mezei János hivatalos jövedelmeit.

Gyergyószentmiklós volt polgármestere 2008-ban, megválasztása előtt, nagyjából akkor, amikor a telket vásárolta, mérnökként dolgozott egy építkezési cégnél évi 18 ezer lejes fizetéssel (vagyonnyilatkozat itt). Egy 2002-ben vásárolt 60 négyzetméteres lakást birtokolt felerészben. Más számottevő vagyontárggyal nem rendelkezett, ellenben 2005-ben felvett egy 14 ezer lejes hitelt.

[wp_ad_camp_2]

A 2012-ben kitöltött vagyonnyilatkozata szerint polgármesterként évi 34 ezer lej jövedelemmel rendelkezett. Ehhez hozzáadódott tanítónőként dolgozó feleségének az évi 14 ezer lejes fizetése. A lakás a 2013-as vagyonnyilatkozatából már hiányzik, azt feltehetőleg eladta.

A politikus hivatalos jövedelmei sosem voltak magasak

Bár polgármesterként folyamatosan nőtt a fizetése (2015-ben elérte a 45 ezer lejt), ezek a jövedelmek nem magyarázzák, hogy miképpen épülhetett fel ez az ingatlan. Később, az MPP Hargita megyei tanácsosaként sem volt túlfizetve, ahogy a Magyar Polgári Párt elnöki tisztségéért sem kapott számottevő összeget.

Igaz, ebben az időszakban egy sor kiegészítő jövedelemre tett szert magyarországi forrásokból. A felesége például 105 ezer lejt (22 ezer EUR, 7,4 millió HUF) kapott a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézettől egy népdalgyűjteményért.

2018-ban Mezei az MVM Future Energy Technology SRL alkalmazottja volt, ilyen minőségben összesen nettó 150 ezer lej (kb. 31 ezer euró) fizetést kapott. Ez a cég működteti azt a törpe vízerőművet az Úz völgyében, melyet a 2010-es évek elején épített Lénárd András székelyföldi vállalkozó a felvidéki Világi Oszkárral, valamint a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézetével közösen.

Mezei Jánost tegnap délután kerestük meg e-mailben egy sor, a Földváry Károly utcában található ingatlannal kapcsolatos kérdéssel. A cikk publikálásáig nem kaptunk választ. Amint válaszol, cikkünket frissítjük.

Fotók: Egyed Ufó Zoltán

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Kormozott üvegzseb: mutatjuk a Mezei Jánoshoz köthető luxusingatlant appeared first on Átlátszó Erdély.

A Néppárt Erdélybe, helyi szintekre akarja áthelyezni a döntéshozatal súlypontját, így segítve elő az autonómiaformák kialakulását is. A helyi képviselet, az Erdély-szintű politizálás elkötelezettjei vagyunk” ‒ deklarálja autonómia-pártiságát az Erdélyi Magyar Néppárta saját honlapján.

A párt országos vezetése viszont úgy rúgta fel Bihar községi szervezetének döntését arról, kiket jelöl az önkormányzati tanácsba, hogy arról egyeztetni sem volt hajlandó. A községi szervezet összes tanácsosjelöltjét egy nappal a jelölési határidő előtt cserélte le.

A fúzióra törekvő két kis párt, az EMNP és a Magyar Polgári Párt így egymással is rivalizál Bihar megye névadó községében. A hónapok alatt előkészített vegyes lista jelöltjei ugyanis testületileg az MPP színeiben indulnak tanácsosi mandátumért.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

A helyiek szerint azért söpörte félre őket a nagyváradi központú pártvezetés, mert ők nem hívei annak, a Néppárt egyes Bihar megyei pozíciókért hajlandókiszolgálni a Nemzeti Liberális Párt érdekeit.

A Néppárt elnöke szerint viszont a bihariak annyira nem csináltak semmit az elmúlt években, hogy még a kötelező tisztújítást sem tartották meg. A sértődött és passzív emberekből álló pártszervezet helyett „alkalmasabb, felkészültebb, elkötelezettebb csapat jelentkezett”, válaszolta Csomortányi István pártelnök az Átlátszó Erdélynek, ő pedig ennek az új csapatnak adott esélyt. Aki nem dolgozik, az nem lehet jelölt, szögezte le.

Az új csapat húzónevei olyan RMDSZ-esek, akik alulmaradtak a Bihart is irányító Szövetség tavaszi előválasztásán. Arra a kérdésre a pártelnök már nem volt hajlandó válaszolni, hogy az RMDSZ-től érkező csapat hogyan „jelentkezett” a Néppártnál, ki és hogyan választotta ki, hogy kik kerüljenek fel az új listára, és erről miért nem szólt a helyi néppártosoknak, akikkel tavasszal és nyáron többször is találkozott.

Csomortányit azon a szeptember 22-i sajtótájékoztatón kérdeztük, amelyen Toró T. Tiborral együtt számoltak be az EMNP és az Erdélyi Magyar Szövetség kampánysikereiről.

A vidéki pártpolitika részleteibe

Almaşan Sándor, az EMNP eddigi bihari tanácsosa avatta be az Átlátszó Erdélyt. Bihar Nagyvárad északi szomszédja. A mintegy 4500 fős községet két falu, Bihar és Hegyközkovácsi alkotja. 13 fős önkormányzati tanácsában a kilenc RMDSZ-es mellett korábban két-két néppártos és MPP-s tanácsos ült. A 2016-os választások után már csak egy-egy tanácsost tudott bejuttatni a két kis párt, egyet-egyet pedig a PSD és a PNL.

Almaşan Sándor 2014-től vezeti a Néppárt községi szervezetét, jelenleg is tanácsos. Tavasszal annak hírére, hogy az EMNP összeolvad az MPP-vel, az MPP helyi vezetésével kezdte összeállítani a két párt jelöltjeinek közös listáját. Nyolc-nyolc személyt jelöltek, akik felváltva követték egymást a közös listán.

A községet húsz éve vezető Nagy Gizella nem kíván újabb polgármesteri mandátumot vállalni, ezért az RMDSZ tavasszal előválasztást szervezett. Az előválasztást a fiatal vállalkozó és RMDSZ-tanácsos Szilágyi Zoltán nyerte meg Nemes Ferenccel szemben, aki az elmúlt négy évben alpolgármester volt szintén az RMDSZ színeiben.

Az előválasztás után összeült Biharban a Néppárt és az MPP helyi szervezete az EMNP országos elnökével, Csomortányi Istvánnal és megyei tanácselnök-jelöltjével, Szilágyi Zsolttal, hogy megbeszéljék a tanácsosi jelöléseket, mondta Almaşan. A helyiek ekkor még úgy tudták, közös listán indulnak Erdélyi Magyar Szövetség néven.

Egy héttel később Nagyváradon találkoztak, mesélte Almaşan Sándor. Ekkor szembesültek azzal, hogy indíthatnak ugyan közös listát, de mivel választási szövetségek számára a bejutási küszöb magasabb, ezért Bihar megyében a Néppárt, Szatmár megyében a Magyar Polgári Párt színeiben indulnak a jelöltek. Hogy ez nem lehetőség, hanem eldöntött tény, az a helyi vezetők és Csomortányi augusztus eleji találkozóján derült ki számukra.

Abban maradtak, hogy Almașanék összegyűjtik a jelöléshez szükséges dokumentumokat, a pártelnök pedig majd Biharban aláírja a listát. Ha csak néppártos lett volna a lista, elég lett volna a megyei szervezet elnökének aláírása, de mivel két párt jelöltjei szerepeltek rajta, várták, hogy a pártelnök írja alá. Később Almașan Sándor többször is próbálta hívni Csomortányit, de a pártelnök már nem vette fel neki a telefont.

Két nappal a jelölés benyújtásának határideje, augusztus 18. előtt érte el a megyei elnököt, akivel megegyeztek, hogy másnap érkezik ki az országos elnök, és benyújtják a jelölési dossziékat a polgármesteri hivatalban működő helyi választási bizottsághoz. Almașan könyvelői irodája a hivatal mellett van, másnap oda hívta MPP-s kollégáját, Méhes Zoltánt is a jelölések véglegesítéséhez. Aláírás helyett viszont Csomortányi István azt közölte velük, hogy

rájuk már nincs szüksége, megvan a saját csapata, teljes a listája.

A Néppárt így olyan jelöltlistát nyújtott be Biharban, amelyből épp a bihari Néppártot hagyta ki. Csomortányi pártelnök nem értesítette a helyi szervezetet sem az alternatív lista létéről, sem a jelöltek személyéről. Almașan szerint azért intézték ezt a határidő előtt egy nappal, hogy a helyi szervezetek már ne tudjanak lépni.

[wp_ad_camp_1]

Ők azonban léptek: Almașan maga bejelentkezett független polgármester-jelöltnek és tanácsosnak. Kérésére Méhes Zoltán egyeztetett az eredeti listán szereplő jelöltekkel, akik úgy döntöttek, hogy az MPP színeiben indulnak a szeptember 27-i választáson. Augusztus 17-én délután újból kitöltötték a szükséges iratokat, ezúttal az MPP nevére, az utolsó napon, 18-án pedig benyújtották a választási bizottsághoz. Ezzel együtt Almașan nehezményezi, hogy

a Néppárt az RMDSZ előválasztáson bukott polgármester-jelöltjét támogatja.

Miután az előválasztáson feleannyi szavazatot szerzett, mint a győztes Szilágyi Zoltán, Nemes Ferenc független jelöltként szállt be a választási versenybe. Eddigi RMDSZ-es karrierje ellenére most a Néppárt jelöltjei támogatják: közösen kampányol Szilágyi Zsolt tanácselnök-jelölttel, említik a Néppárt új jelöltjei a kampányfilmecskékben.

Listavezetőjük, Boros Ilona az RMDSZ színeiben volt eddig önkormányzati tanácsos, de az RMDSZ listáján olyan helyre sorolták, amelyet nem tudott elfogadni, így átpártolt az EMNP-hez.

Almașan szerint Nemes Ferenc korábban is Darabont Sándor helyi nagyvállalkozó protezsáltjának számított, a felesége Darabont Sándor főkönyvelője. Almașan azt feltételezi, Darabont támogatja az RMDSZ-t és a Néppártot is. Elmondta, hogy váradi találkozójukon Csomortányi azt szorgalmazta neki, hogy ha nincs elég embere a helyi szervezetben a jelöltállításhoz, akkor kérjen Darabonttól.

Kérdésünkre, hogy Darabont támogatja-e a Néppártot anyagilag, vagy ígért-e választási mozgósítást, Csomortányi István nemmel felelt.

Almașan úgy értelmezi, hogy a Néppárt leváltotta őt a helyi szervezet éléről, bár erről sem szóbeli, sem írásbeli értesítést nem kapott. Amikor Csomortányi kijelentette, hogy nincsen szüksége rá, ő is bejelentette, hogy a választások után otthagyja a Néppártot. Bejelentésének viszont nem adtak semmilyen hivatalos formát, így Almașan most se tudja, elnöke-e még a Néppárt helyi szervezetének.

Inaktivitás miatt jogilag a bihari szervezet évek óta nem létezik,

mondta Csomortányi az Átlátszó Erdélynek. Olyan jelöltet pedig nem indítanak, illetve nem tartanak versenyben, mondta, akinek az az egyetlen célja, hogy megtartsa saját mandátumát, amely minimális részvételt biztosít a Néppártnak a helyi önkormányzatban.

Az EMNP-nek nemcsak ott vannak jelöltjei, ahol helyi szervezete is van, egészítette ki Csomortányi. Támogatóknak, partnereknek nevezhető személyeket is jelöltek az idei önkormányzati választásokra.

Az EMNP benyújtotta bihari listán minden jelölt neve mellett a Néppárt szerepel a Politikai hovatartozás rubrikában. Kérdésünkre, hogy őket ki és mikor vette fel a pártba, és leváltották-e Almașan Sándort a helyi szervezet éléről, Csomortányi annyit válaszolt, hogy nincs több mondanivalója Bihar községről.

[wp_ad_camp_2]

Azt feszegető kérdésünkre, hogyan egyezteti össze az EMNP autonómiapártiságát azzal, hogy teljesen figyelmen kívül hagyta a párt helyi embereivel folyatott egyeztetéseket, Csomortányi azt ismételte el, hogy a Néppártnak évek óta nincs működőképes bihari szervezete.

Almașan elismerte, valóban nem tartottak közgyűléseket, ahogy egyik Néppárt-szervezet sem a környékbeli falvakban. Azt azonban nem érti, hogy ha Csomortányi pártelnök szerint évek óta nem létezik a bihari pártszervezet, akkor miért tárgyalt velük többször is tavasszal és nyáron a jelöltállításról ahelyett, hogy őt leváltotta volna, és megújította volna az egész helyi szervezetet.

A PNL farvizén a közigazgatásba

Almașan megmondta Csomortányinak, azért akarja otthagyni a Néppártot, mert az elvei nem egyeztethetők össze a Néppártnak Nagyvárad mellett kialakult programjával, magyarázta az Átlátszó Erdélynek. Mióta Várad polgármestere, Ilie Bolojan személyes tanácsadójává fogadta Zatykó Gyulát, a Néppárt alelnökét, azóta Almașan szerint a Néppárt 180 fokot fordult: nem feszegeti a magyar utcanevek kérdését, nem teszi szóvá, hogy mit rombol le Bolojan, nem bírálja a döntéseit.

A Néppárt semmilyen elvét nem adta fel, miközben Zatykó Gyula a polgármester mellett ténykedett, hangsúlyozta Toró T. Tibor ügyvezető elnök. Mi több, váradi önkormányzati frakció nélkül is több ügyben ért el eredményt három év alatt, mint az RMDSZ négy fősre olvadt városi képviselete, állítja Csomortányi.

Ilyen ügy a főtéri híd hivatalos elnevezése Szent Lászlóról, a magyar helyek megőrzése az önkormányzati fenntartású iskolák vezetőtanácsaiban, az Olaszi temető visszanevezése Mihai Viteazuról Olaszi parkká, Rimanóczy és Rhédey szobrának felállítása, magyar rendezvények támogatása, bővítése és kivitele a város főterére, Biharpüspöki régi magját alkotó utcák leaszfaltozása, sorolta Csomortányi.

Almașan Sándor és más bihariak attól tartanak, hogy Bolojan megyei tanácselnökként is szorgalmazná azt, amit polgármesterként már kijelentett:

Nagyvárad közigazgatásilag is bekebelezné a szomszédos falvakat.

Mivel ezt szóvá tették, a Néppártban rossz szemmel kezdték nézni őket, véli Almașan. A környékbeli falvak lakói nemcsak önkormányzatuk és a helyi ügyintézés elvesztésétől tarthatnak, hanem adó- és közműdíj-emeléstől is, mert ezek magasabbak a megyeközpontban, mint a falvakban, magyarázta Almașan. Ő a bekebelezési szándékot látja abban, hogy

• egy időben a váradi vízművek átvette volna a bihari vízszolgáltatást azzal az ígérettel, hogy megcsinálja a csatornázást (Biharban szippantóskocsi jár a mintegy 1500 háztartáshoz, az emésztőgödrök folyamatosan szennyezik a talajt);

• Várad vizsgálta a helyi közszállítás kiterjesztését Biharra, de az elképzelés végül esett;

• a szemétszállítást már a váradi köztisztasági vállalat végzi;

• és hogy Várad és Bihar közösen építene még egy terelőutat az autópályától Váradig a falutól keletre (bár még a falutól nyugatra tervezett első terelőutat sem építette meg a város).

Csomortányi nem tud ilyen konkrét elképzelésről, és a Néppárt nem is támogatná a szomszédos falvak beolvasztását Nagyváradba. A Néppárt ellenezte leginkább, amikor az egyetlen ilyen konkrét terv, Szentmárton csatlakozása felmerült, hangsúlyozta a pártelnök.

A jelenlegi magyar települések önkormányzati önállóságán túl a Néppárt régóta szorgalmazza annak megvitatását, hogy Várad magyar többségű városrésze, az 1956-ban oda csatolt Biharpüspöki önállósodjon, mondta Csomortányi.

Bolojan és a magyar pártok

Váradon közismert, hogy a liberális párti Ilie Bolojan viszonya az RMDSZ-szel a 2016-os önkormányzati választások után romlott meg. A rendszerváltástól folyamatosan alpolgármestert biztosító RMDSZ csak négy főt tudott a városi tanácsba juttatni. Ők is ellenzékbe kerültek, miután megyei szinten az RMDSZ nem engedte át a tanácselnöki tisztséget a legnagyobb megyei frakciót alakító Nemzeti Liberális Pártnak, hanem a PSD-vel és az ALDE-val alakított koalíciót.

[wp_ad_camp_3]

Bolojan 2017 végén nevezte ki Zatykó Gyulát a magyar ügyekért is felelős tanácsosává. A Néppárt azóta igyekszik úgy pozícionálni magát a váradi helyi politikában, mint a magyar ügyekben egyedül eljárni képes alakulat. Ezt az üzenetet erősítette fel a mostani kampányban is, ezért rákérdeztünk, hogy Bolojan váradi alpolgármesteri és Bihar megyei tanácselnök-helyettesi pozíciót ígért-e a Néppártnak. A Néppárt nem ragaszkodik írott egyezséghez egyetlen párttal sem, a garancia számukra az elmúlt három év együttműködési gyakorlata – válaszolta Csomortányi.

Bolojan minden felmérés szerint megnyeri a megyei tanácselnök-választást, a vele folytatott együttműködést pedig a Néppárt ki tudja terjeszteni a megye egészére, válaszolta Csomortányi arra a kérdésünkre, miért kampányolt együtt a két rivális, Szilágyi Zsolt és Ilie Bolojan Hegyközcsatárban. Bolojan ezzel jelezte, megyevezetőként támogatni fogja a néppárti vezetést választó helyi közösségeket is, ez vegyes lakosságú megyében teljesen normális, hangsúlyozta Csomortányi.

Azonban a Bihar megyei RMDSZ-nek is érdeke, hogy rendezze viszonyát a legesélyesebb tanácselnök-jelölttel. Egyrészt a megye magyar többségű településeinek zöme valószínűleg ismét RMDSZ-es vezetőket választ. Másrészt Kelemen Hunor szövetségi elnök is megszabta az irányt: az RMDSZ szervezetei igyekezzenek a PNL-vel szövetséget kötni, ahol csak lehet.

Nyitókép: Nemes Ferenc és Szilágyi Zsolt fát ültet Bihar község területén. A kép forrása az Erdélyi Magyar Néppárt – Bihar község Facebook-oldal.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Bukott RMDSZ-esek mögé állt be a Néppárt Biharban appeared first on Átlátszó Erdély.

Eltérő indokok bukkantak fel a Szatmár megyei román sajtóban arról, miért léptette vissza tanácselnök-jelöltjét az Erdélyi Magyar Szövetség. A helyi magyar sajtóban az jelent meg, hogy az MPP és az EMNP alkotta szövetség azért léptette vissza Pop Zoltán Károlyt mindössze három nappal a jelölése után, hogy ne veszélyeztesse az RMDSZ-es Pataki Csaba valószínű győzelmét a választási versenyben azzal, hogy megosztja a magyar szavazatokat, ha a román pártok egyetlen jelöltet indítanak.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

A román portálok viszont belső pártforrásokra hivatkozva tudni vélik, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség budapesti telefonhívás hatására gondolta át ezt a szavazatmegosztásos érvet és az ezzel járó felelősséget, innen a csalódottság és keserűség magának Pop Zoltán Károlynak a visszaléptetéséről szóló bejelentésében.

Ráadásul a visszaléptetést valójában az ellenjelölt, a jelenleg is megyei tanácselnök Pataki Csaba hozta nyilvánosságra azzal a felütéssel, hogy immár az EMSZ Szatmár megyei szervezete is őt támogatja.

A legfurcsább az egészben az, hogy cikkünk írásáig nem jelent meg hivatalos közlés, bejelentés a visszaléptetésről az egyesülni készülő két kis pártnak se a honlapján, se a Facebook-oldalán. A közös és a saját felületeken is az az utolsó hír, hogy Pop Zoltán Károlyt jelölik.

Megkerestük a Magyar Polgári Párt, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei elnökét és az országos vezetőket is, hogy valóban felhívták-e őket Budapestről azzal, hogy ne osszák meg a helyi magyar szavazatokat, illetve a pártok és a szövetségük miért nem kommunikált még semmit hivatalosan a jelöltjük visszaléptetéséről.

Azt mindannyian cáfolták, hogy Budapestről szóltak volna nekik. Egyikük sem tudja, hogy a helyi román sajtó honnan szerzett ilyen értesülést, és mindannyian fontosabbnak tartják az etnikai képviseletet, vagyis hogy továbbra is magyar személy töltse be a Szatmár megyei tanács elnöki tisztségét, mint az erdélyi magyar politikai versenyt.

Szóbeszéd, amit itt így beszélnek a megyében

– válaszolta Tar Miklós, a Szatmár megyei MPP elnöke arra a kérdésünkre, honnan tudták, hogy a román pártok összefognak és egymást támogatják a szeptember 27-i önkormányzati választáson, hogy leváltsák Pataki Csabát a tanácselnöki tisztségből.

Augusztus 7-én ugyanis, amikor az EMSZ társelnökei bejelentették, hogy az Országos Talajjavító Vállalat nagykárolyi kirendeltségét vezető közgazdászt jelölik tanácselnöknek, már két román jelölt neve volt ismert. Mircea Ciocant az USR-Plus szövetség indította július 29-én, Adrian Cozma pedig a liberálisok ismert jelöltje volt. Mi több, a PNL Szatmár megyei képviselője augusztus 5-én élesen elhatárolódott bármilyen együttműködéstől a Szociáldemokrata Párttal.

11-én aztán a Pro Romania kispárt is bejelentette a jelöltjeit azzal, hogy két hete valóban arra hívták fel a román közösségeket, hogy közös jelöltekkel készüljenek az idei önkormányzati választásokra. De senki sem volt hajlandó szövetkezni, így ők is előrukkoltak a saját jelöltjeikkel. Tar Miklós szerint a román pártok valószínűleg kivártak: a több magyar jelölt nagyobb lendületet adott volna egy román összefogásnak.

Tanácselnök-jelöltet valójában azért is indítottak,

hogy jelöltjeik nagyobb eséllyel jussanak be a megyei tanácsba, mondta Mezei János, az EMSZ társelnöke, aki maga is jelen volt Pop Zoltán Károly indításánál. A tanácselnöki pozícióra eleve kevés lett volna az esélyük így, hogy mindössze 23 településen tudnak jelölteket indítani, bár az EMSZ számára már ez a szám nagy eredmény, magyarázta az elnök. Pop Zoltán Károly visszahívása a párt számára hátrányos, ismerte el, de a magyar közösség számára előnyös.

Kérdésünkre, hogy ezt miért nem közölte se az EMSZ, se az őt alkotó két párt egyetlen hivatalos felülete sem, Mezei azt válaszolta, az RMDSZ kommünikéje után már nem látták fontosnak, hogy ezt ők is megerősítsék.

[wp_ad_camp_1]

Jelöltjük visszaléptetéséért nem kértek és nem kaptak cserébe semmit, mondta Tar Miklós, ellentétben a Német Demokrata Fórum helyi szervezetével, amely befutó helyet kapott úgy az RMDSZ megyei tanácsosi, mint a szatmárnémeti városi tanácsosi listáján. Megyei és városi tanácsosi listáját az EMSZ megtartja, Szatmár megyében az MPP listájaként. Választási szövetségként ugyanis magasabb, 8 százalékos a bejutási küszöb, mint a pártok 5 százalékos küszöbe. A megyében az MPP-nek most négy polgármestere van, egy tucat településen jelöl polgármestert, illetve több mint húsz településen tanácsosokat.

Mindössze tíz állást kértek

Találgatáson kívül nem igazán volt más eszközük a megye választói preferenciáinak felmérésére. Közvélemény-kutatásra nem volt pénzük, erősítette meg Kiszner Csaba is, a másik kispárt, az EMNP Szatmár megyei elnöke.

Annak fejébe, hogy visszaléptessék a tanácselnök-jelöltjüket, írásban azt kérték az RMDSZ-től, hogy adja vissza azt a tíz falugazdászi állást, amely korábban az Érmelléki Gazdák Egyesületének hálózatához tartozott, de elvesztette a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület javára. Erre azóta sem kaptak választ, és ez nem fair, mondta Kiszner Csaba, aki maga vezette az RMDSZ-szel folytatott helyi tárgyalásokat.

Erőteljes RMDSZ-lobbi hatására az Érmelléki Gazdák Egyesülete tíz munkahelyet veszített el a Partiumot lefedő falugazdász-hálózatban, magyarázta Kiszner. Azért az RMDSZ-től kérték ezeket vissza, mert a falugazdászok partiumi hálózatát tavaly nyár óta Magyar Lóránd, az RMDSZ parlamenti képviselője koordinálja, ő foglalkozik azzal az egyesülettel, amely ezeket a munkahelyeket „finoman szólva elvette tőlünk”, mondta Kiszner Csaba. Annak is örülnének, ha akár a választások után is, de meg tudnának egyezni ebben a kérdésben.

[wp_ad_camp_2]

Az erdélyi magyar falugazdász-hálózatot és ezeket az állásokat a magyarországi Agrárminisztérium finanszírozza, erősítette meg az egyesületi honlapokon látható információkat Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az EMSZ társelnöke. A honlapokról kiderül továbbá, hogy ez a minisztérium 2016 óta működteti a Kárpát-medencei falugazdász-programot. A 2013-ban bejegyzett érmelléki gazdaegyesület küldöttei 2017-ben már részt vettek ennek a programnak a képzésén, 2018 végén pedig teljes munkaidejű falugazdászi állásokat hirdetett meg.

A falugazdászoknak az a dolga,

hogy megismertessék a gazdálkodással foglalkozókat a különböző pályázati kiírásokkal, segítsenek nekik pályázni például munkagépekre, tájékoztassák őket a szakmai konferenciákról, képzésekről, tanulmányutakról, vásárokról. Azaz információhoz, logisztikához és piachoz segítsék őket, emellett közösségépítő és kulturális tevékenységeket szervezzenek a falusi közösségek számára.

A rivális, Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület tavaly nyáron kezdett el működni bevallottan azért, hogy bekapcsolódjon a Kárpát-medencei falugazdász-hálózatba, és egyesítse Máramaros, Szatmár, Szilágy és Bihar megye falugazdász-hálózatát.

Máshol nem kértek (vissza) falugazdászi állásokat, mondta megkeresésünkre Mezei János, és nem is szeretnék átpolitizálni ezeket. A hálózatot a Néppárt kezdte kiépíteni nagyon sok munkával, őket pedig félretaszította az RMDSZ, ezzel mély sebet ütött az érmelléki gazdaegyesületen, mondta Mezei, ezért joggal érzik úgy, hogy járna nekik az a tíz falugazdászi pozíció.

[wp_ad_camp_3]

A falugazdászi állások létrehozásáról, elterjedtségéről, elveszítéséről, illetve visszakéréséről szerettünk volna többet megtudni Csomortányi Istvántól, az EMNP elnökétől is. Az Érmelléki Gazdák Egyesületének 2018 végi falugazdászi álláshirdetését ugyanis ő maga írta alá az egyesület ügyvezetőjeként. Csomortányit telefonon és asszisztensén keresztül is kerestük, de megkeresésünkre mindeddig nem reagált.

Frissítés, 2020. 08. 19., 11:25: Cikkünk megjelenése után Csomortányi István az asszisztensén keresztül annyit üzent, hogy az ügyben nem kíván nyilatkozni.

Azt, hogy a két kis pártot, illetve szövetségüket semmibe veszi az RMDSZ,

Csomortányi és Mezei társelnökök hétvégi sajtótájékoztatójukon is nehezményezték Marosvásárhelyen. A most EMSZ néven tömörülő nemzeti oldal konkrétan azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy leszalámizza őket: a pártszervezeteket megkerülve az ő népszerű helyi politikusaikat keresi meg, és ajánl számukra befutó helyeket az RMDSZ listáin. A legtöbben elutasították az RMDSZ ajánlatait, néhányan a háromszékiek közül engedtek a csábításnak, nyilatkozta Mezei.

Az MPP egyébként RMDSZ-hatás nélkül is bomlik. Múlt hét végén, mandátuma lejártával a székelyudvarhelyi MPP két tanácsosa és mintegy húsz tagja lépett ki a pártból. Gálfi Árpád udvarhelyi polgármestert már tavaly szeptemberben kizárták. Most helyi vállalkozókkal és korábbi MPP-sekkel a vásárhelyi alapítású, kétnyelvű POL – Szabad Emberek Pártja színeiben indul újabb mandátumért.

Önkormányzati választásokon az erdélyi magyar politikai alakulatokra adott szavazatoknak összesen 85-88 százalékát szokta megszerezni az RMDSZ. A kispártok ereje inkább egy-egy településen tudott megmutatkozni, ahol karizmatikusabb, helyileg népszerű politikust tudtak indítani választott köztisztségekért.

Nyitókép: Mezei János és Csomortányi István bejelenti az EMSZ megalakulását és az MPP, illetve az EMNP várható összeolvadását. A kép forrása az EMNP Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Vidéki állásokat kért a nemzeti oldal az RMDSZ-től. Választ se kapott appeared first on Átlátszó Erdély.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

Ennek fényében különös olyan beszámolót olvasni, hogy a város 89 millió lejes költségvetésének kétharmadát, 62 millió lejt fordítja majd fejlesztésekre és beruházásokra.

Az ügyben nemrég született bírósági döntés: február 17-én a Marosvásárhelyi Táblabíróság elutasította Gyergyószentmiklós önkormányzatának fellebbezési kérelmét, így a Hargita Megyei Törvényszék döntése érvényes, melynek értelmében az E-Star Centrul de Dezvoltare Regionala SRL (korábbi nevén: SC RFV Centrul de Dezvoltare Regionala SRL, a továbbiakban: E-Star) jogosan bontott szerződést 2015 szeptemberében.

Frissítés 20:43, 20.03.2020: A Marosvásárhelyi Táblabíróság közzétette a döntés indoklását, az E-Star tulajdonosa, az ENEFI Nyrt. erről szóló közleménye itt elérhető.

Így nem az a kérdés, hogy fog-e kártérítést fizetni az önkormányzat a cégnek, hanem az, hogy mennyit. Ezt a kérdést újabb per dönti el.

„Az önkormányzat szavahihetetlen. Ez sajnos számtalanszor bebizonyosodott. Volt olyan lehetősége az önkormányzatnak, hogy peren kívül megállapodjunk, de végül bármiben is állapodtunk meg, mire hazaértek, már másképp gondolták. Mi most már maradunk a peres eljárásnál, nem olyan ördögtől való az” – nyilatkozta az Átlátszó Erdélynek Soós Csaba, amikor rákérdeztünk: lát-e lehetőséget peren kívüli megállapodásra.

Az E-Star igazgatója nem mondott végösszeget, amikor a kártérítés mértékéről kérdeztük. „Egyrészt kérjük az összesen 15 millió euróra rúgó beruházás megtérítését késedelmi kamatokkal növelten. Másrészt kérjük, hogy fizessen az önkormányzat 13 millió euró összegű kártérítést. Harmadrészt kérjük az elmaradt hasznunk megtérítését 15%-os piaci hozammal kalkulálva” – vázolta az Átlátszó Erdély számára.

A Transindex szerint a kártérítés lakosonként 1500 eurót is kitehet – másképp fogalmazva, mintegy 5 ezer eurót kell kifizessen minden család.

Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkkel egy hete kerestük Nagy Zoltánt, Gyergyószentmiklósnak a Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott polgármesterét. A polgármester egy múlt kedden írt SMS-ben szerdára-csütörtökre ígérte a válaszokat, de azokat a mai napig nem kaptuk meg.

[wp_ad_camp_1]

Hogyan jutottak ide? Tekintsük át röviden az utóbbi bő tíz évet:

2009 augusztusában a helyi tanács felhatalmazza Mezei János akkori polgármestert, hogy a városi távfűtés biztosítása érdekében tárgyaljon, illetve szerződést is kössön.

2009 októberében a helyi tanács megállapítja, hogy az önkormányzat tulajdonában álló SC GO SA nem képes megfelelően biztosítani a távfűtést Gyergyószentmiklóson.

2010. szeptember 8-án rendkívüli tanácsülésen határoznak arról, hogy elfogadják az E-Star távfűtés-szolgáltatásra vonatkozó ajánlatát, egyben felhatalmazzák a polgármestert, hogy aláírja azt a 25 évre szóló szerződést, mely a határozat részét képezi.

Kérdés, hogy tisztában voltak-e a tanácsosok azzal, hogy milyen feltételekkel fogadják el ezt a szerződést.

A polgármesteri hivatal által az Átlátszó Erdélynek elküldött dokumentumban csak a határozat és a szerződéstervezet található, a szerződés mellékletei hiányoznak. (A szerződés szövege hivatkozik mellékletekre, így már egy felületes olvasásra is világos, hogy ez a dokumentum nem teljes).

Ez azért fontos mert a 3. melléklet tartalmazza a kártérítés kiszámításának a módját (az E-Star által is teljesnek elismert szerződés másolata ide kattintva érhető el). Itt írja, hogy a cég különféle jogcímeken összesen akár 26 millió euró kártérítést is követelhet, amennyiben az önkormányzat hibájából bontják fel a szerződést.

2010. szeptember 13-án aláírják a szerződést.

A szerződés főbb pontjai:

Az önkormányzat az E-Star használatára bocsátja a távfűtés már létező infrastruktúráját. Ennek a használatáért a cég évente 320 ezer lejt fizet úgy, hogy a szerződés teljes, 25 éves futamidejére szóló, összesen 8 millió lejre (mai árfolyamon 1,6 millió euró) rúgó összeget az első 6 évben kifizeti.

Az E-Star továbbá:

– átvállalja a város távfűtési rendszerén 2009-ben elkezdett és 36 millió lejre (7,5 millió euró) rúgó beruházási munkálatok költségét;

– saját költségén ruház be a város távfűtés-infrastruktúrájába (az E-Star állítása szerint összesen mintegy 15 millió eurót fektetett be az infrastruktúrába);

– átvállalja a GO SA 2,6 millió lejre (540 ezer euró) rúgó adósságait (késedelmi kamatokkal együtt), valamint a 3,8 millió lejre (780 ezer euró) rúgó hiteleit;

– átveszi és legalább 1 évig alkalmazza a GO SA 20 alkalmazottját.

A szerződés a távfűtési szolgáltatás lakossági árát is rögzíti: 184,8 lej/Gcal (ÁFA nélkül) a szerződés aláírását követő 36 hónapban.

Fontos, hogy a lakossági ár számottevően alacsonyabb a távfűtési szolgáltatás termelési áránál (az árak változásáról l. infografikánkat).

Az önkormányzat a maga részéről kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés teljes ideje alatt a távfűtés lakossági árának 10 százalékát támogatásként kifizeti. Ez az összeg a szerződés megkötésének pillanatában 1,3 millió lej évente, később azonban a 4 millió és az 500 ezer lej közt fluktuál.

Szakítás egy 10 százalékos áremelés miatt

2012 júniusában Mezei János fölényesen megnyeri az önkormányzati választásokat, miután azzal kampányol, hogy Gyergyószentmiklóson a lakossági fűtésár jóval alacsonyabb, mint más városokban.

2013 januárjában az önkormányzat csődeljárást kér a GO SA ellen. Ez a lépés érzékenyen érinti az E Start, mivel neki az önkormányzati cég összesen 6,5 millió lejjel tartozik.

2014 szeptemberében lejár az a 3 éves időszak, amelyre rögzítették a távfűtés lakossági árát. Az E-Star új termelési árként a 391 lej/Gcal árat jelöli meg, és azzal érvel, hogy ebbe az árba beépítette az amortizáció értékét, valamint a koncesszióba vállalt költségeket, úgy, ahogy azt a törvény előírja.

Fontos, hogy ez a termelési ár csak mintegy 10 százalékkal magasabb a korábbinál – 2011 februárjától ugyanis 355 lej/Gcal a fűtés termelési ára Gyergyószentmiklóson.

Érdekesség, hogy amikor a közművek árát szabályozó hatóság (ANRSC) tisztázást kér a polgármestertől ez ügyben, Mezei János úgy válaszol, mintha polgármesterként semmi köze nem lenne a szolgáltató cég és az önkormányzat között megkötött szerződéshez.

2014 decemberében az ANRSC jóváhagyja az E-Star által megszabott árat.

2015 márciusában Nagy Zoltán ideiglenes polgármester (Mezei János akkoriban el van tiltva a hivataltól, illetve vizsgálati fogságba is helyezik) előterjeszti az E-Star 391 lej/Gcal árra vonatkozó kérését. A határozattervezetet a tanácsosok nem fogadják el, ezt az elutasító határozatot azonban 2015 júniusában a Hargita Megyei Törvényszék semmissé nyilvánítja.

[wp_ad_camp_2]

Sesztákban bíznak

2015. szeptember 4-én az E-Star közli az önkormányzattal, hogy egyoldalúan felmondja a szerződést, miután a helyi tanács a törvény által megszabott határidőn belül nem fogadta el az általa kért és az ANRSC által is jóváhagyott távhőárat. Azt is bejelenti, hogy be fogja nyújtani a szerződés felbontásából fakadó kárigényét.

2015. szeptember 9-én az önkormányzat tárgyalni próbál: levélben fordul az E-Starhoz, hogy magyarországi tulajdonosával, az ENEFI Energiahatékonysági Nyrt. képviselőjével találkozzon.

Az E-Star válaszából kiderül, a gyergyószentmiklósiak különös feltételt szabtak: hogy a találkozóra kizárólag Seszták Miklós akkori nemzeti fejlesztési miniszter, vagy Seszták Miklós valamely képviselője jelenlétében kerülhet sor. (Az ENEFI Energiahatékonysági Nyrt. igazgatóságának korábban tagja volt Szivek Norbert, akinek üzleteiről az Átlátszó összefoglalója itt olvasható.)

Megkeresésünkre Soós Csaba, az E-Star képviselője elmondta, azokon a találkozókon, amelyeken jelen volt, sosem találkozott Seszták Miklóssal.

Az önkormányzati határozatból kimaradt mellékletekre és egy sor más részletre is rákérdeztünk Mezei Jánosnál, aki a kérdéses időszakban polgármester volt, válasz azonban nem érkezett február 25-én küldött e-mailünkre. A Magyar Polgári Párt ügyvezető elnökétől annyit tudtunk meg, hogy Mezei a kérdéseinket megkapta, és azokat el is olvasta.

Az RMDSZ előválasztását egy hete megnyerő Csergő Tibor polgármesterjelölt biztosra veszi, hogy az RMDSZ legyőzi a várost jelenleg vezető MPP-t a nyári önkormányzati választásokon.

Nyitókép: Illusztráció – Debreceni Hőszolgáltató Zrt. szolgáltatói hőközpontja. Fotó: MTI/Oláh Tibor

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Hidegzuhany Gyergyóban: nagyon drágán fizetik meg az olcsó távfűtést appeared first on Átlátszó Erdély.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

„Jelen politikai együttműködési megállapodás nem tartalmaz további, nem nyilvános záradékokat” – áll annak a dokumentumnak a végén, amelyet Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Biró Zsolt, az MPP akkori elnöke írt alá 2014 márciusában, az EP-választások előtt.

Ha ez a megállapodás nem is tartalmazott titkos záradékot, biztos forrásból tudjuk, hogy a következő, 2016 szeptemberében aláírt megállapodásnak van egy nem nyilvános része, amely a mai napig érvényben van.

Az MPP nem csak két bejutó helyet kapott az RMDSZ parlamenti listáján, hanem pénzt is.

Az utóbbi hetekben mintegy féltucatnyi MPP-s politikussal beszéltünk. Az anyagi juttatásokra vonatkozó értesülésünket mindenki megerősítette, bár a megállapodás részleteiről csak kevesen rendelkeztek pontos információkkal.

Szavazatarányos támogatás helyett csak morzsák

„Az MPP önkormányzati szavazatainak, illetve megszerzett mandátumainak alapján úgy számoltuk, hogy a román kormány által a magyar kisebbségnek kiutalt és az RMDSZ által kezelt éves támogatásnak a 7-8 százaléka minket illetne” – magyarázta az Átlátszó Erdélynek egy olyan MPP-s politikus, aki a tárgyalások idején vezető pozíciót töltött be a pártban.

Biró Zsolt akkori MPP-elnök azonban nem járt sikerrel: a Kisebbségi Alapból folyósított 26 millió lej (5,4 millió EUR) 7-8 százaléka helyett csak morzsákat kapott, nevezetesen:

• nyolc, minimálbérre bejelentett állást;
• évente 100 ezer lejt (20 ezer EUR);
• egy szolgálati autót.

Fontos megjegyeznünk, hogy bár az RMDSZ-től érkező juttatásokat, illetve az alkalmazottakat minden MPP-s forrásunk tényként kezelte, a fentebb ismertetett részleteket egyetlen olyan forrásunk állítja, akinek a a 2016-os tágyalások idején és később is rálátása volt a párt pénzügyeire.

Mezei János jelenlegi MPP-elnök megkeresésünkre tagadta hogy pártja anyagi juttatásokat kapna az RMDSZ-től.

Mint forrásunktól megtudtuk, a rendszer úgy működik, hogy az MPP elnöke nevesíti azokat a személyeket, akiket a párt alkalmazni kíván, és akik a munkaszerződésüket már az RMDSZ-szel kötik meg. A megállapodás minimálbérről szól, azonban az MPP ezzel a 8 pozícióval belátása szerint rendelkezhet. Össze is vonhat posztokat, így van arra lehetőség, hogy egy munkatárs két minimálbérnyi juttatást kapjon.

Az évi 100 ezer lejes pénzkeret fölött szintén az MPP-elnök rendelkezik. Az általa megvásárolt tárgyakat és szolgáltatásokat azonban az RMDSZ-nek számlázzák, majd az MPP az RMDSZ székházából hozza el azokat.

Forrásunk szerint ezzel az éves összeggel nemcsak Biró Zsolt, hanem Mezei János is rendelkezett.

Bőrüléses Daciával szervezik az RMDSZ ellenzékét

Ezen kívül az MPP-nek jár egy szolgálati autó is. A B XX HUF rendszámú személygépkocsi ugyan csak egy Dacia Logan, azonban az RMDSZ nagylelkű volt, és számos extrát, többek között bőrülést is rendelt bele. Úgy tudjuk, ezt az autót jelenleg Sorbán Attila Örs ügyvezető elnök használja.

Időközben az MPP-ben váltás történt: az új elnök, Mezei János jelenleg az RMDSZ ellenében szövetkezik az Erdélyi Magyar Néppárttal. A két párt január 18-án közös kongresszust tart Csíkszeredában, ahol várhatóan döntést hoznak a két alakulat fúziójáról.

Így tehát az a különös helyzet állt elő, hogy az RMDSZ ellen dolgozó MPP-apparátus az RMDSZ alkalmazásában áll. Úgy tudjuk, hogy Mezei János MPP-elnök irodájában több RMDSZ-alkalmazott dolgozik.

A helyzet komikumán túl ez a támogatás azért problémás, mert a pártok finanszírozásáról szóló 334/2006-os törvény részletesen előírja, hogyan kell beszámolni a bevételekről és a kiadásokról.

Az MPP beszámolójában, amelyet az Állandó Választási Hatóságnak nyújtott be, nem találtuk nyomát ezeknek a támogatásoknak. Igaz, a rosszul szkennelt dokumentumban több oldal is üres.

Mezei tagad és hárít

„Amint az Állandó Választási Bizottság számára benyújtott költségvetésünkből is kitűnik, az MPP nem részesült semmiféle pénzjuttatásban az RMDSZ részéről, továbbá nincs a pártunknak tulajdonában egyetlen személygépkocsi sem.

Az az állítás, hogy az MPP egyik fontos jövedelemforrása az RMDSZ-től érkezne, hamis.

A párt előző elnöke, Biró Zsolt nem avatott be minket (sem a korábbi, sem pedig a mostani vezetőséget) ezekbe a kérdésekbe, és sok minden maradt számunkra homályos. Többek közt e miatt van, hogy Biró Zsolt már csak volt elnöke és tagja pártunknak.” – válaszolt Mezei János e-mailben elküldött kérdéseinkre (a teljes válasz megtekinthető itt).

Egyébként az MPP másik jövedelemforrása az utóbbi időben a kedvezményes honosítás volt – a párthoz közel álló Orbán Balázs Akadémia Egyesület a program lebonyolítása céljából 50 millió forint támogatást kapott a magyar kormánytól. Ebből a pénzből többek között 5 Dacia Logant vásároltak, ezek Kolozs megyei rendszámmal lettek forgalomba írva.

Az RMDSZ számára is kényes lehet ez az ügy: az általa kezelt kormánytámogatás elköltésére ugyanis szintén részletes szabályozás vonatkozik. Az erről rendelkező kormányhatározat szintén nem említi, hogy ebből a pénzből politikai pártokat lehetne támogatni.

Kérdéseinkkel megkerestük Biró Zsoltot, azonban telefonon nem tudtuk elérni, az e-mailre nem válaszolt. Az RMDSZ sem válaszolt kérdéseinkre.

A vezető fotón Kelemen Hunor és Biró Zsolt elégedett mosollyal írják alá az RMDSZ-MPP megállapodást 2016 szeptember 15.-én. Fotó: Szabó Tünde

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Kényszerházasság apanázzsal: az RMDSZ-MPP megállapodás titkos záradékai appeared first on Átlátszó Erdély.

Az utóbbi évek bevételei alapján nem tűnik gazdaságilag túlságosan sikeresnek a Magyar Polgári Párt (MPP). A párt elnöke, Mezei János szintén nem rendelkezik számottevő vagyonnal, megélhetését így a magyar kormányhoz kapcsolódó projektek révén látszik biztosítani.

Gyergyószentmiklós akkori polgármestereként Mezeit 2015-ben a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hivatali visszaéléssel, zsarolással, valamint sikkasztásra való felbujtással vádolta meg, miután az önkormányzat és a budapesti V. kerületi önkormányzat tulajdonában álló cég, a Monturist SRL eladta az alaptőkéje részét képező 400 négyzetméteres telket a Gyilkos-tó partján.

Mezeit 2018 júliusában alapfokon minden vád alól felmentették – a döntés ellen fellebbezett az ügyészség, így az ügyet jelenleg a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság tárgyalja. Bár újabb polgármesteri mandátumért nem indulhatott, a politikus jelenleg a Hargita Megyei Tanács tagja az MPP színeiben, 2018 novemberében pedig az MPP elnökévé választották.

Vagyonnyilatkozatai szerint azonban sem az MPP elnöki tisztsége, sem pedig a tanácsosi funkció nem jár számottevő jövedelemmel. 2017-ben, amikor még nem volt elnök, az MPP-beli tevékenységét nettó 16 400 lejjel (3500 euró) honorálták, megyei tanácsosként 3700 lej jövedelme volt, mérnökként, valamint projektmenedzserként tett szert további minimális összegekre.

Szász Jenőn keresztül érkezik a segítség

Felesége a Szász Jenő által vezetett Nemzetstratégiai Kutatóintézettel (NSKI) szerződött 105 ezer lejre (22 ezer EUR, 7,4 millió HUF). A rendelkezésünkre álló vagyonnyilatkozat annyit megemlít, hogy szerzői jogdíjakról van szó, illetve hogy egy könyvbemutatóra is sor került. Az NSKI eddig nem válaszolt adatigényünkre, és nem is számítunk arra, hogy válasz fog érkezni.

„Egy több éves néprajzi kutatásról van szó: gyergyói népdalokat kutatott, gyűjtött, kottázott le, majd adott ki CD-n” – árulta el megkeresésünkre Mezei János, hozzátéve, hogy ehhez a projekthez hasonló projekt mostanáig nem létezett.

Mezei szerint nem nyílt pályázatról volt szó, ötletüket több helyre elküldték és az NSKI válaszolt arra pozitívan. Aki esetleg nem tudná: Szász Jenő, az NSKI elnöke az MPP alapítója, és jelenleg is nagyban befolyásolja a pártbeli történéseket.

A rendelkezésünkre álló információk alapján nehéz megbecsülni egy ilyen projekt valós költségvetését, valamint a honorárium méltányos szintjét. Több mint tíz éve azonban botrány volt amiatt, hogy a Krónika kiderítette: a csíkszeredai Bookart könyvkiadó egy 2005-ben kötött megállapodás alapján 90 ezer lejes (akkori árfolyamon kb. 30 ezer euró) szerzői jogdíjat fizetett Markó Béla akkori RMDSZ-elnök gyermek- és ifjúsági verseinek öt évre szóló kiadási jogaiért, illetve 12 könyvért.

Létezik egyáltalán ez a gyűjtés?

Gyergyói népdalokról szóló projektre vonatkozó információkat az NSKI honlapján nem találtunk, mi több, a Google sem ad erre találatot. Azonban a keresgélés során kiderült, hogy legalább két másik gyergyói népdal-gyűjtemény jelent meg az utóbbi években: a FolkEurópa által kiadott, Enyedi Ágnes és Kelemen László által szerkesztett album, valamint a Gyergyóremete község önkormányzata által támogatott „39 gyergyói népdal” című CD.

A kérdéseinkre korábban készségesen válaszoló pártelnök meglehetősen ingerültté vált, amikor visszahívtuk, és arra kértük, mutassa meg az elkészült projektet, vagy akár árulja el a gyűjtés címét, hogy könnyebben meg tudjuk találni. Megígérte azonban, hogy postán elküld nekünk egy példányt a CD-ből és a könyvből.

MVM a másik kifizetőhely

De vissza a vagyonnyilatkozatokhoz: Mezei János 2018-ban az MVM Future Energy Technology SRL alkalmazottja volt, ilyen minőségben összesen nettó 150 ezer lej (kb. 31 ezer euró) fizetést kapott. Ez a cég működteti azt az Úz-völgyében található törpe vízerőművet, melyet a 2010-es évek elején épített Lénárd András székelyföldi vállalkozó a felvidéki Világi Oszkárral, valamint a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézetével közösen.

[irp posts=”27649″ name=”Törpe vízerőmű óriási buktával: a magyar állam finanszírozza a csődöt”]

Bár az erőmű által termelt villamos energia mennyisége folyamatosan elmaradt a tervektől, illetve időközben az alternatív energiapiac is kedvezőtlenül változott, ennek ellenére 2015-ben a magyarországi állami áramszolgáltató, a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) romániai érdekeltsége, az MVM Partner Bucharest SRL megvásárolta a cég (akkori nevén: Hivatalos SRL) 90 százalékos részvénycsomagját.

A cég legrosszabb évét fogta ki

A cég, melynek nevét pár éve MVM Future Energy Technology SRL-re változtatták, eddig minden évben veszteséges volt, azonban a 2018-as évet brutális számokkal zárta: 319 ezer eurós forgalom mellett 6,2 millió eurós veszteséget könyvelt el, miközben egy közel 20 millió eurós adósságot görget maga előtt. Az építőmérnök végzettségű Mezei kérdésünkre elárulta, technikai igazgatóként dolgozott a cégnél, azonban a munkaviszonya később megszűnt.

Mindeközben a párt pénzügyei körül is sok a kérdőjel: az Állandó Választási Hatóság 2018 áprilisában vizsgálta az MPP 2015-2017-es pénzügyeit. A hatóság honlapjára feltöltött jelentés szerint sem a párt bevételeire, sem pedig a kiadásaira vonatkozó dokumentumok nem voltak rendben.

2017-re például a párt könyvelésében 18 ezer lej bevétel szerepelt, azonban az összeg felének a származását nem tudták igazolni. Szintén hiányos volt a kiadási oldal – a 8 ezer lejre rúgó kifizetések egy kisebb részére szintén nem tudtak számlát bemutatni.

Még nem volt idő rendbetenni a korábbi elnök által hátrahagyott hiányosságokat

A 334/2006-os párttörvény által előírt, jövedelmekről és kiadásokról szóló éves jelentéseket sem töltötték fel, az Állandó Választási Hatóság honlapján a pártra vonatkozó menüpontok üresek.

„Tudunk erről, valóban voltak hiányosságok. Most rakjuk össze a könyvelést, azokat az anyagokat, melyek szükségesek, teljes legalitásba szeretnénk kerülni. Nem szeretnénk semmi olyant tenni, ami korlátozná a betekintést a párt pénzügyeibe” – nyilatkozott erről Mezei János hozzátéve, időhiány miatt nem tudtak eddig ez ügyben lépni.

Az MPP-elnök szerint a hiányosságok elődjének, a 2018 novemberében leköszönt Biró Zsoltnak tulajdoníthatóak, így „ez a váltás nem véletlenül történt meg”.

Címlapfotón Mezei János, forrás: MTI/Beliczay László

The post Magyarországi közpénzekből egészíti ki jövedelmét az MPP elnöke appeared first on Átlátszó Erdély.