„Úgy érezzük, a munkánk ezen az intézményen belül már teljességgel ellehetetlenült, és tovább már nem tudjuk a legjobb szakmai tudásunk szerint ellátni azt a feladatot, ami a mindenkori szabad sajtó feladata lenne.”

Ezekkel a mondatokkal kezdődik az a közlemény, melyben a Transindex szerkesztősége bejelenti: testületileg felmond, és ezzel az erdélyi magyar sajtó legrégebbi portálja lényegében megszűnik létezni.

A közlemény nem szolgáltat részleteket arra vonatkozóan, hogy miért érzi azt a szerkesztőség, hogy a munkájuk a Transindex projekt keretein belül ellehetetlenült, és miért nem tudják a szabad sajtó feladatát ellátni.

Összeszedtük, amit a Transindex utolsó időszakáról tudni lehet

Mi hónapok óta próbáljuk összerakni, pontosan miben áll az a fenyegetés, amelyről a Transindex szerkesztősége tavaly október 23-án adott hírt. 

Milyen érvek szóltak tavaly ősszel amellett, hogy a Transindex folytatására kérjenek adományokat, és miért döntöttek úgy végül, hogy a portált otthagyják, és új projektbe kezdenek? 

Jelen információink szerint a portál többségi tulajdonosával, Hajdu Áronnal folytatott tárgyalások csődje vezetett ehhez a döntéshez. De mielőtt ismertetnénk azt a kevés részletet, amit sikerült erről kiderítenünk, elmagyarázzuk, miben áll a probléma.

A Transindex.ro portál mögött két jogi entitás áll kiadóként: a Media Index Egyesület, melynek tagjai jelenlegi és volt transindexesek (köztük Gyöngyi Annamária, az egyetlen aki a lap alapítása óta a Transindexnél dolgozik), valamint a Media Net SRL, melynek jelenlegi többségi tulajdonosa Hajdu Áron (67%). Kisebbségi tulajdonos a projekt igazgatója, Gyöngyi Annamária (30%), valamint az egyik korábbi felelős szerkesztő, Balázsi-Pál Előd (3%). 

Ennek a némileg szokatlan felállásnak a magyarázata az, hogy a Transindex a múltban pályázatokból, illetve különféle gazdasági tevékenységekből – reklámok eladásából, honlapok készítéséből, stb. – tartotta fenn magát. A pályázatok az egyesületen, a gazdasági tevékenységek a cégen futottak. A csapat tagjainak egy része az egyesület, másik része a cég alkalmazottjaként dolgozott.

A Media Net tulajdonosa elvben totális kontrollal rendelkezik

Történetünk szempontjából kiemelt fontosságú, hogy a Media Net a transindex.ro domain tulajdonosa is egyben. Bárki is ennek a cégnek a többségi tulajdonosa, de facto teljes kontrollt gyakorol a portál fölött. (Later edit 16:17 2022 február 17: olyan, transindexes portfólióhoz tartozó domainek mint például az adatbank.ro vagy a penzcsinalok.ro viszont az egyesület tulajdonában vannak.)

A 2002-ben alapított cég az idők során többször is tulajdonost váltott. Legismertebb tulajdonosa 2003-tól Kelemen Hunor jelenlegi RMDSZ-elnök volt, aki 2015 júliusában adta el 60 százalékos tulajdonrészét Kelemen Attila Ármin alapító/társtulajdonos/ügyvezetőnek és Balázsi-Pál Előd akkori felelős szerkesztőnek. Úgy tudjuk, ez a tranzakció névértéken történt, vagyis a részesedésért szimbolikus pénzösszeget fizettek.

Ironikus módon ekkor, 2015 júliusában állt elő az ideális helyzet: a transindex.ro domain nem egy kívülálló tulajdonos, hanem a transindexes csapat kezében volt. 

Ez azonban nem tartott sokáig, Kelemen Attila Ármin 2017 októberében eladta céges részvényeit Hajdu Áronnak. Nem világos, miért döntöttek úgy, hogy Hajdu Áronnak felkínálják a tulajdonrészt, de úgy tudjuk, a Media Net többségi tulajdonrésze névértéken került hozzá.

2017-ben csődközeli helyzetbe került a Transindex

2017 különösen nehéz időszaka volt a portálnak, mely fennállása óta folyamatosan anyagi problémákkal küzd. „Egyszerűen nem volt elég bevételünk ahhoz, hogy fenntartsuk a projektet” – emlékezett vissza egy transindexes forrásunk.

A kialakult helyzethez hozzájárult az is, hogy az Iskola Alapítvány látványosan megemelte az irodájuk addig jelképes lakbérét. A váratlan lépés oka minden bizonnyal az volt, hogy a Transindex tovább próbálta görgetni az Átlátszó Erdély által feltárt L’Alchimiste-sztorit. A történet arról szólt, hogy Kelemen Hunor akkori sajtófőnöke, Debreczeni Hajnalka L’Alchimiste néven éttermet nyitott Kolozsvár központjában, és ehhez az Iskola Alapítvány nyújtott igen kedvezményes kölcsönt. Az Iskola Alapítvány igazgatója, Nagy Zoltán Debreczeni Hajnalka férje és egyben Kelemen Hunor kabinetfőnöke.

De vissza a Transindex tulajdonosváltásához: Hajdu Áron csíkszeredai üzletembernek egy sor érdekeltsége van, többek között a Bookart Könyvkiadó, a Fun FM rádió és az Alutus nyomda. Hajduról egy sor forrásunk állítja, hogy frontember, az igazi tulajdonost az RMDSZ politikusai közt kell keresni. 

Ezt a szóbeszédet sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk. Az azonban alátámasztja ezt a szóbeszédet, hogy 2017-től, a tulajdonosváltás után a Communitas Alapítvány számottevő pénzösszeggel támogatni kezdte a Media Index Egyesületet. A Communitas Alapítványt az RMDSZ alapította, ez az alapítvány osztja szét az erdélyi magyar civil szféra szereplői közt annak az éves román kormánytámogatásnak egy részét, melyet az RMDSZ kezel.

A Communitas mentőövet dobott a nem nyilvános alapból

Úgy tudjuk, a kétségbeesett helyzetben lévő szerkesztőség levélben fordult Takács Csabához, a Communitas kuratóriumának elnökéhez. Ebben azt kérték, a Communitas vállalja át a portál működési költségeinek bizonyos százalékát az Erdély TV-t és Erdély FM-et működtető Janovics Jenő Alapítvány mintájára.

Fontos megjegyezni, hogy a Transindex korábban is kapott projektalapú, kisebb-nagyobb összegű támogatásokat a Communitas-tól. A 2015-2017-es periódusban például évi 23-25 ezer lejt ítélt meg számukra az alapítvány Sajtó Szaktestülete, és 2017 után is adtak be más pályázatokat a Communitas-hoz.

Ez a 2017-től folyósított támogatás abban különbözik a korábbiaktól, hogy évente mintegy 320 ezer lejt (64 ezer euró) tett ki, és a Communitas olyan alapjából folyósították, amelyre az alapítvány nem ír ki nyilvános pályázatot.

2021-ben azonban borult a viszonylagos nyugalom: RMDSZ-es politikusok jelezték a szerkesztőségnek, hogy további támogatásra nem számíthatnak a Communitas-tól. Úgy tudjuk, ezt a döntést szóban közölték Gyöngyi Annamáriával, írott értesítés, indoklás nem érkezett.

Nem tudunk arról, hogy a Transindex tartalmával kapcsolatban voltak-e kifogásai az RMDSZ-nek, vagy hogy egyes politikusok részéről történt-e nyomásgyakorlás. Azt viszont több transindexes is mondta, hogy egy ideje egyes RMDSZ-es politikusok már nem állnak velük szóba.

A Communitas nem árulja el, eddig miért támogatta a Transindexet, és idéntől miért nem

2021. december 18-án elküldött adatigénylésünkre, melyben az alapítvány 2020-2021-es támogatásainak listáját kértük, Takács Csaba kuratórium elnök halogató választ adott. Miután az infotörvény alapján tíz napon belüli választ vagy magyarázatot kértünk a halasztás okára, Takács Csaba 2022. január 11-én örömmel értesített arról, hogy feltöltötték az alapítvány weboldalára a 2020-as költségvetés beszámolóját.

Viszont arról is tájékoztattak, hogy a 2021-es összesített költségvetést nem tudják a rendelkezésünkre bocsátani, mert olyan támogatások is hozzátartoznak, amelyek csak 2022-ben zárulnak le, így csak a következő év elején készül róluk összesített beszámoló. 

A 2010-2020-as évek beszámolói alapján tehát nagy összegű, nem nyilvános támogatást kapott a Janovics Jenő Alapítvány az Erdély TV és Erdély FM működtetésére, valamint 2017 novembere óta a Media Index Egyesület a transindex.ro működtetésére. 

Megkérdeztük a Communitas kuratóriumát a nagy összegű támogatások elosztásának feltételeiről. A kuratórium tagjait telefonon kerestük, de ők arra kértek, hogy e-mailben küldjük el a kérdéseinket. Végül egyetlen válaszlevelet kaptunk a Communitas Alapítvány kuratóriuma aláírásával.

A kuratórium a nem nyílt pályázati támogatással kapcsolatos minden egyes kérdésünkre kitérő választ adott, és úgy tett, mintha nem értette volna a kérdést. 

Az alapítvány éves beszámolói a Media Index Egyesület és a Janovics Jenő Alapítvány támogatásánál a megye/alkotói terület/program típusa mezőben az országos címszót tüntetik fel. Ezért a nem nyilvános pályázatok megnevezés helyett az országos típusú besorolással pontosítottuk kérdéseinket. 

A kuratórium minden bizonnyal megértette, mert ezt a magyarázatot küldte: „Nincsenek „országos típusú” támogatásaink. Amennyiben a költségvetések negyedik oszlopában megjelölt „országos” szóra gondolt, ez a program területi lefedettségére vonatkozik, az érintettek országos körére, nem a finanszírozás típusára.”

A válaszlevél ezt a bűvös formulát ismételgette az összes többi kérdésünkre is, melyek azt feszegették, hogy 

• milyen kritériumoknak kellett, hogy megfeleljen a Média Index Egyesület és a Janovics Jenő Alapítvány ahhoz, hogy országos típusú, azaz nagy összegű támogatásban részesüljön;
• hol hirdették meg ezeket a típusú támogatásokat;
• a Communitasnak milyen támogatási céljai, illetve a Transindex portál milyen jellemzői indokolják, hogy a Communitas Alapítvány 2021-ben kevesebb, 2022-től semmilyen országos támogatásban nem részesíti a Media Index Egyesületet. 

Mindezekre egyetlen választ kaptunk:

„Nincsenek „országos típusú” támogatásaink.”

A Communitas válaszlevele megnevezett ugyan néhány pályázati feltételt (kisebbségi szempontok, relevancia, impakt, méret, régió, folyamatosság, kivitelezhetőség), de nem mutatott rá, melyiket teljesítette és mennyiben a Transindex eddig, melyiket nem.

Transindexes forrásunk megerősítette, hogy a kis és a nagy összegű támogatások igénylésekor is a Transindex meg kellett feleljen a fenti kritériumoknak. Azonban semmilyen értesítést sem kaptak arról, hogy mely kritériumoknak nem felelnek meg 2022-től.

Hajdu Áronnak elege lett és perrel fenyegetőzik

Azt határozottan állítja minden forrásunk, hogy Hajdu Áron szerkesztési kérdésekbe soha nem szólt bele. Voltak hirdetésekre vonatkozó ötletei (ezek aztán nem valósultak meg), ugyanakkor a Transindex működését nem finanszírozta, és támogatásokért sem kilincselt.

A helyzet tovább bonyolódott, amikor Hajdu közölte, hogy eladná részesedését a Media Net-ben, illetve a transindex.ro domaint. Úgy tudjuk, döntését azzal indokolta, hogy elege van a projekt okozta fejfájásból.

Előzetes telefonos egyeztetés után, két alkalommal kerestük fel személyesen Hajdu Áront a csíkszeredai Alutus Nyomdánál. Hajdu mindkét alkalommal idegesen elutasította, hogy nyilatkozzon, majd perrel fenyegette az interjúkészítőt a bekapcsolt hangrögzítő miatt.

Első alkalommal mégis válaszolt néhány kérdésre azzal a feltétellel, hogy nem kerül ki semmi a nyilvánosság elé: „Nyugodtan fölveheti, de azonnal beperelem, ha valami ebből a beszélgetésből kikerül”. Ennek tudatában is közöljük az elmondottakat.

Annyit tudtunk meg tőle, hogy magánvállalkozóként vásárolta meg 2017-ben a Transindexet kiadó cég többségi tulajdonrészét, és ugyancsak a piaci logika alapján fogja eladni. Felháborítónak találta, hogy 2017-ben a Krónika hazugnak nevezte őt, pedig igaz állításként közölte velük, hogy nem a Bookart Könyvkiadó vásárolta meg a Transindexet.

Kérdésünkre, hogy a birtokában lévő cégeknek vannak-e szerződéses vagy szimbolikus kötelezettségei egymás felé, azt válaszolta, hogy nincsenek. Például ha a könyvkiadó megrendel valamit a rádiótól, azt ki is fizeti.

Megkérdeztük, milyen elvárásai voltak a Média Index Egyesülettel szemben, amire azt válaszolta, hogy a Media Index Egyesülettel semmiféle együttműködésről nem kötöttek szerződést. Az egyesület gyártja az anyagot, ő csak a pénzt adminisztrálja, és nem szól bele a politikába. „Nem vagyok én gengszter, csak annak nézek ki” – mondta Hajdu Áron.

Mennyibe kerül a Transindex?

A transindexes csapat két fő csapáson próbálta a helyzetet rendezni. Egyrészt tavaly októberben elindult a támogatási kampányuk – ezzel a kieső Communitas-támogatást próbálták pótolni, hogy a szerkesztőség tovább működhessen. 

A kampány eredményeképp valamivel több, mint 3 hónap alatt sikerült is 91 ezer lejt (18 ezer euró) összegyűjteni. Ez ugyan erdélyi viszonylatban szép összeg, de az évi több mint 60 ezer eurós Communitas-támogatást nem tudja kiváltani.

Ezzel párhuzamosan tárgyalni kezdtek Hajdu Áronnal a céges részesedésének megvásárlásáról. Úgy tudjuk, Hajdu kezdetben azt hangoztatta, hogy tulajdonrészéért 150 ezer eurós ajánlatot kapott, később közölte, hogy 100 ezer euróért odaadná azt a szerkesztőségnek.

Ez azonban így is messze túlmutat a szerkesztőség anyagi lehetőségein. A csapat mintegy 10 ezer eurós ajánlatot tett, amelyet Hajdu Áron elutasított. Ismereteink szerint ezzel a tárgyalások holtpontra jutottak, a Media Net kft. többségi tulajdonrésze jelenleg is eladó.

Transtelex, a B terv

A transindexesek B tervvel is készültek: a magyarországi Telex segítségével új projekt elindításán kezdtek el dolgozni. Ennek részeként 2021. november 3-án – tehát az adománygyűjtő kampányuk indulása után nem sokkal – lefoglalták a transtelex.hu és a transtelex.ro domaint. A transtelex.ro oldalon már az új adománygyűjtő kampány fut. A kiadóként feltüntetett kolozsvári Van Masik Media SRL-t idén január 19-én jegyezték be.

Úgy tudjuk, január utolsó hetében dőlt el, hogy a szerkesztőség egységesen felmond, és a B terv – tehát az új projekt – fog elindulni. Ezt február 15-én jelentették be. 

„Az olvasói adományok nem voltak elegendőek a szerkesztőség fennmaradására. De ha valahogy ki is tudtunk volna jönni ebből a pénzből, akkor is folyamatosan ott lebegett volna a fejünk fölött az, hogy a Transindexet eladja Hajdu Áron, és ki tudja, ki lesz a tulajdonos. Ezért döntöttünk úgy, hogy új projektet indítunk” – magyarázta a döntés hátterét egy transindexes újságíró. Döntésükről Hajdu Áron is csak utólag, a sajtóból értesült, mondta el Hajdu a Krónikának.

Az elképzelés az, hogy a működéshez szükséges kezdőtőkét, valamint az üzleti modellt a Telex biztosítja, már el is indult az adománygyűjtés a Telexen. A terv az volt, hogy a teljes szerkesztőség, 11 teljes munkaidős munkatárs átigazol. Úgy tudjuk, mindenkit meglepett Kulcsár Árpád, aki bejelentette, hogy nem tart a többiekkel, hanem az Azonnali.hu-nál folytatja.

Dull Szabolcs, a Telex főszerkesztője szerint első körben “több tízmillió” forintra lenne szükség a Transtelex indulásához. A mi becslésünk szerint egy 10 fős csapatból álló szerkesztőség működtetése alsó hangon, a romániai átlagfizetésnél alacsonyabb nettó bérekkel nagyjából 150 ezer euró, vagyis körülbelül 50 millió forint lesz évente.

Miért kell takargatni a múltat?

Gyöngyi Annamáriával közvetlenül azután felvettük a kapcsolatot, hogy tavaly októberben a nyilvánosság elé léptek, és az olvasók segítségét kérték. Amellett, hogy arra kértük olvasóinkat, támogassák a Transindexet, informálisan is felajánlottuk fundraising tapasztalatunkat a portál helyzetének a rendezésére.

Azt is jeleztük, hogy szeretnénk nagyobb anyagot írni a Transindex ellehetetlenüléséről, és ehhez kértük Gyöngyi Annamária segítségét. Ő erre rá is bólintott, és megígérte, hogy részletesen beszámol arról, mi történt a színfalak mögött – egy feltétellel: ha ez az anyag csak akkor jelenik majd meg, miután a tárgyalások ilyen vagy olyan módon dűlőre jutottak Hajdu Áronnal. Ugyanis az akkori, kényes és bonyolult helyzetben nem lehet kiszámítani, milyen hatása lenne egy ilyen cikknek – indokolta a kérését. Ezt meg is ígértük.

Gyöngyi Annamária tudása azért fontos, mert a jelenlegi csapatból ő az egyedüli ős-transindexes. 1999-től, tehát a projekt indulásától kezdve lényegében folyamatosan a Transindexnél dolgozott különféle beosztásokban. Gyöngyi az alapító és sokáig kisebbségi tulajdonos Kelemen Attila Ármin felesége/élettársa, jelenleg pedig a Média Index Egyesület elnöke és a Media Net SRL kisebbségi tulajdonosa. 

Utóbbi minőségében az utóbbi években minden, a Transindex jövőjével kapcsolatos tárgyaláson részt vett, így nála senkinek nincsen jobb rálátása a portál helyzetére, valamint a tárgyalások, döntések hátterére.

Munkatársunk, Bilibók Karola decemberben kért tőle interjút. A beszélgetésre február elején került sor, és különösen ért véget: miután Gyöngyi Annamária több kérdésre válaszolt, hirtelen meggondolta magát. 

Jelezte, nem tetszenek neki a kérdések, ő „baráti beszélgetésre” készült, és nem szeretné, ha abból bármi is megjelenne. (Az Átlátszó Erdélynél szabály, hogy nálunk interjút nem lehet letiltani. Bár ezt a beszélgetést nem publikáljuk, az ott elhangzott információkat felhasználtuk ebben az anyagban – szerk. megj.)

A következő találkozón Bilibók Karola mellett az anyag másik szerzője, Sipos Zoltán is részt vett. Gyöngyi Annamária oldalán pedig Kertész Melinda is megjelent, aki sokáig a Transindex közéleti szerkesztője volt, majd Oláh Emese kolozsvári alpolgármester sajtósaként dolgozott. Most pedig úgy tudjuk, Kertész Melinda a Transtelexnél folytatná felelős szerkesztőként. 

Ezen a beszélgetésen sem sikerült dűlőre jutni, végül azzal váltunk el, hogy harmadjára is találkozunk majd, amikor tényleg választ kapunk a kérdéseinkre. Azóta többször írtunk Gyöngyi Annamáriának ezügyben, az utolsó válasza február 16-án az volt, hogy nagyon sok mindent meg kell oldania, ezért nem ér rá. 

A Transindex megszűnése pótolhatatlan veszteséget jelent az erdélyi magyar nyilvánosság számára. Ugyanakkor sok sikert kívánunk a volt transindexesek új terveihez! Reméljük, az új projekt finanszírozása és tulajdonosi háttere körül nem lesz annyi maszatolás. 

The post Miért állt fel a Transindex szerkesztősége, és miért titkolózik? appeared first on Átlátszó Erdély.

Egyre nagyobb szerepet játszanak az erdélyi magyar online piacon a magyarországi közpénzek, a legnagyobb portálok bevételeit 2016-ban kisebb-nagyobb mértékben meghatározták ezek a támogatások. Bár eddig az erdélyi médiában nem volt jellemző a magyarországi kormánypropaganda, kérdés, hogy a választások közeledtével ez változik-e.

Szakmai körökben valószínűleg senki nem kapja fel a fejét arra, hogy a krónikus forráshiánnyal küszködő erdélyi magyar sajtó részben magyarországi támogatásokból tartja fenn magát.

2016-ra azonban érezhető egy hangsúlyeltolódás a támogatáspolitikában: míg korábban a Fidesz-kormány az ún. „jobboldali” médiaorgánumokat támogatta, addig mára irányultságtól függetlenül a négy legfontosabb portál – a székelyhon.ro, a maszol.ro, a Transindex és a Főtér – jövedelmeinek számottevő része a Miniszterelnöki Kabinetirodától, a Szerencsejáték Zrt.-től valamint az MVM Zrt.-től származik. Kérdés, hogy ezeknek a támogatásoknak van-e ára, és ha igen, akkor mikor és hogyan kell azt majd megfizetni.

A váltás azért figyelemreméltó, mert ugyan az utóbbi 25 évben az erdélyi magyar médiaorgánumok folyamatosan szerepeltek a határon túli magyarságnak szánt támogatási listákon, a kedvezményezettek köre azonban aszerint változott, hogy éppen a „baloldal” vagy a „jobboldal” volt kormányon.

Nagyberuházások, magyarországi közpénzekből

A különféle médiaorgánumoknak az idők során hébe-hóba megítélt, jellemzően nem túl nagy összegű támogatásai közül kiemelkedik a Medgyessy Péter elhamarkodott ígéretéből kinőtt Erdélyi Magyar Televízió (összefoglaló itt). A kormányváltás után az utóbbi évek leglátványosabb médiabefektetése szintén magyarországi közpénzekből történt: a jelenleg legnagyobb erdélyi magyar médiacég, a 4 helyi újság, regionális napilap és hetilap, valamint az egyik legnézettebb portál, a székelyhon.ro mögött álló Udvarhelyi Híradó Kft. többségi tulajdonosa 2011 óta a „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány, amely magyarországi állami tulajdonú vállalatok adományaiból évente millió eurós nagyságrendben finanszírozza a lapcsoport működését.

Az Udvarhelyi Híradó-lapcsoport mellett szintén a „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány támogatja a kisebb véleményportál, a Főtér kiadását.

Simicskától a propagandaminisztériumhoz

A „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány kezdetben Simicska Lajos érdekeltségébe tartozott. 2015-ben, az Orbán-Simicska konfliktus kezdetén azonban az üzletember „átadta” az alapítványt és vele együtt az alapítvány által finanszírozott erdélyi és felvidéki médiatermékeket (az átadásról és az átmenet okozta pénzügyi zavarokról itt írtunk).

Azóta fejlemény, hogy a „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány a közhasznúsági jelentése szerint 2016-ban a magyarországi független sajtó által egyszerűen csak „propagandaminisztériumként” emlegetett Miniszterelnöki Kabinetirodától kapja az éves támogatása háromnegyedét, 150 millió forintot (488 ezer euró) – a korábbi állami vállalatok közül egyedül a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. adományozott 50 millió forintot (162 ezer euró).

Heti egy sör árából te is médiatulajdonos lehetsz. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

A „baloldal” fele is nyitottak

Szintén újdonság, és valószínűleg az RMDSZ-Fidesz kiegyezésnek köszönhető az, hogy a támogatáspolitika mára meghaladta a korábbi bal-jobb logikát (a „bal” és a „jobb” jelzőket itt az egyszerűség kedvéért használjuk, ezeknek a címkéknak ideológiai alapja nem igazán van): mára a két nagy, hagyományosan „baloldali” portál, az RMDSZ által ellenőrzött maszol.ro és a Transindex is részben magyar közpénzekből működik.

Sokáig a „baloldali” médiatermékek egyáltalán semmilyen támogatást nem kaptak a Fidesz-kormányoktól. A jég 2015-ben tört meg, amikor a maszol.ro-t kiadó Progress Alapítvány 2 millió forintot (6,4 ezer euró) kapott a Szerencsejáték Zrt.-től (Szerencsejáték Zrt. támogatások listája itt). Ugyanebben az évben a Transindex-et kiadó Média Index Egyesületnek a Magyar Nemzeti Bank által alapított, határon túli támogatásokat folyósító Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (PADOC) 600 ezer forintot (1,9 ezer euró) ítél meg (PADOC támogatások listája itt).

A kezdeti, csekély összegeket 2016-ban konzisztensebb támogatások követik: a maszol.ro-t (Progress Alapítvány) 20 millió forinttal (64 ezer euró) támogatja a Szerencsejáték Zrt., a Transindex (Média Index Egyesület) 10-10 millió forintot (összesen: 20 millió forint, 64 ezer euró) kap a Magyar Villamos Művek Zrt.-től valamint a Szerencsejáték Zrt.-től (MVM támogatási lista itt).

Miért baj ez?

Főleg azért aggályos mindez, mert ahogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda, úgy a PADOC, az MVM Zrt. vagy a Szerencsejáték Zrt. sem szakmai befektető. Ezeknek az adományozóknak a célja nem az egészséges nyilvánosság, a sokszínű és professzionális erdélyi sajtó működtetése, hanem a magyar kormány mindenkori érdekeinek a képviselete, illetve bizonyos, a magyar kormány számára kiemelt fontosságú projektek diszkrét finanszírozása.

Mint a napokban egy véletlen elszólásból kiderült, az MVM Zrt.-nél nem önállóan döntenek a támogatásokról, hanem azokat minden esetben a Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyja jóvá. Valószínűleg a Szerencsejáték Zrt.-nél sincs ez másként.

Egyébként az MVM Zrt.-ről és a Szerencsejáték Zrt.-ről legutóbb Erdélyben akkor hallottunk, amikor a két állami vállalat szponzorizált egy sor, Erdélyi Magyar Néppárthoz köthető civil szervezetet. Már csak ezért is nehéz elhinni, hogy ezeknek a támogatásoknak nincsenek apróbetűs feltételei.

Tényleg számít ez a pár millió?

A magyarországi kormányközeli médiába tolt elképesztő összegekhez képest eltörpülnek az erdélyi médiának megítélt pénzek. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az Udvarhelyi Híradót leszámítva kis, legfeljebb tucatnyi újságírót foglalkoztató szakmai műhelyekről van szó. Itt már néhány tízezer euró is számottevő bevételnek számít, egy-egy ilyen támogatástól újságírók állása függ.

A Főteret kiadó Erdélyi Médiatér Egyesület (Asociatia pentru Spatiul Media Transilvan) 2016-ra például 633 ezer lej (138 ezer euró) jövedelmet jelentett be az éves beszámolójában. Ez gyakorlatilag megegyezik a „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítványtól kapott, 43 millió forintos támogatással – a véleményportál léte tehát teljes mértékben ettől a támogatástól függ.

(A Főtér nincsen jelen a Trafic.ro romániai audit-oldalon, olvasottságáról ezért nem rendelkezünk pontos adatokkal, de sejthető, hogy a látogatottsága nem nagyobb, mint pár helyi híroldal, például az uh.ro, a szatmar.ro vagy az erdon.ro. Összeállításunkban azért szerepel mégis negyedikként, mert a Főtér témaválasztása a helyi híroldalakkal ellentétben inkább regionális, tehát megítélésünk szerint közelebb áll a „nagy” hírportálokhoz.)

Számításaink szerint a Transindexet kiadó Média Index Egyesület 2016-os, 497 ezer lejre (108 ezer euró) rúgó jövedelmének 60 százalékát adta az MVM Zrt.-től és a Szerencsejáték Zrt.-től kapott, összesen 20 millió forintos (64 ezer euró) támogatás – igaz, itt a képet árnyalja az, hogy a portált kiadó egyesület mellett egy cég, a Media Net Kft. is működik, mely tavaly 208 ezer lej (45 ezer euró) jövedelemmel rendelkezett.

Noha a maszol.ro-t kiadó Progress Alapítvány fő jövedelemforrása valószínűleg továbbra is az a magyar kisebbségnek járó bukaresti kormánytámogatás melyet az RMDSZ-nek folyósítanak, az alapítvány 2016-os, 981 ezer lejre (214 ezer euró) rúgó jövedelmeinek negyedét-harmadát adta a Szerencsejáték Zrt.-től kapott 20 millió forint.

Az Udvarhelyi Híradó Kft. 2016-os jövedelmeiről nincsen adatunk, mivel ennek a cégnek a kimutatását még nem töltötték fel a Pénzügyminisztérium honlapjára, azonban 2015-ben a 17,3 millió lejes (3,8 millió euró) jövedelmének nagyjából harmadát adta a „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítványtól kapott, 392 millió forintos (1,3 millió euró) támogatás.

Heti egy sör árából te is médiatulajdonos lehetsz. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Könnyű pénz, biztos kiszolgáltatottság

Így állt elő az a helyzet, hogy mára az erdélyi magyar online piac három-négy legfontosabb szereplője kisebb vagy nagyobb mértékben ugyan, de magyarországi közpénzekből működik.

Az egy-két oldalas pályázatokkal elnyert „könnyű pénz” azt eredményezi, hogy a marketingre, reklámok értékesítésére, a pályázatírásra, egyáltalán: a médiatermék üzleti alapon való működtetésére kevesebb pénzt és energiát kell fordítsanak.

Ez azonban csak rövid távon jelent előnyt: közép- és hosszútávon az üzleti tudás és kapcsolatrendszer lassan elsorvad, és az adott cég még inkább kiszolgáltatottá válik – ezért amennyiben ezek a támogatások valamilyen okból kifolyólag megszűnnek, a fentiek közül néhány portál nehéz gazdasági helyzetbe kerül.

Egyébként némi iróniát is látunk ebben: a szereplők éles versenyben állnak egymással – a maszol.ro és a transindex.ro között például 2017 januárjában volt egy pengeváltás.

Cenzúra van, propaganda nincsen. Egyelőre

Mára világos, az erdélyi magyar médiában az (ön)cenzúra mindennapos gyakorlatnak számít, és amennyiben egy újságíró/szerkesztő foglalkozik egy politikailag kényesnek számító témával, akkor annak következménye van. Azonban eddig nem volt jellemző a menekült-ellenes propaganda, a folyamatos sorosozás, ahogy a karaktergyilkosság jellegű anyagokra sincsen példa.

Nagy kérdés azonban, hogy a közelgő magyarországi parlamenti választások idején ez változik-e. Azt már tudjuk, hogy a közelmúltban miniszteri biztost neveztek ki, akinek az a dolga, hogy minél többen menjenek el szavazni határon túlról.

„Nem akadályozunk semmit, legfeljebb vitatkozunk”

„(…) nem vezetjük félre sem az olvasóinkat, sem a munkatársainkat: egyértelmű, hogy milyen értékvilágot képviselünk, nincs áthidalhatatlan ellentét a tulajdonos (alapítvány) és a szerkesztőségeink meggyőződése között. Megakadályozni bármit is, de különösen a magyar politikum beszivárgását nekünk nem kell” – nyilatkozott az Átlátszó Erdélynek Szőke László, az Udvarhelyi Híradó Kft.-t tulajdonló alapítvány tartalomért felelős tanácsadója, egyben a cég egyik ügyvezető igazgatója, amikor megkérdeztük: hogyan tervezik megakadályozni azt, hogy a jövőben a magyarországi politikum befolyással legyen a tartalomra?

Szőke szerint „úgy általában politikum beszivárgásáról beszélni túl általános, nem jelent semmit, legfeljebb ügyek, témák, üzenetek lehetnek (így, feltételes módban!), ami a lapcsoport tartalomigazgatója és a főszerkesztők szűrőjén megy át: szakmai vitát követően, konszenzussal jelenhet meg bármi is, de nem a szerkesztők akarata ellenére.

Az öncenzúra is csak annyira működik nálunk, mint működhet például az Átlátszónál vagy az Indexnél: a sajátos kisebbségi lét által meghatározott értékvilág elfogadása egységes a lapcsoportnál, amihez igazodnak a munkatársak (különben nem jöttek volna hozzánk önszántukból!), és igen, ennek része az anyaország viszonyulása hozzánk, erdélyi magyarokhoz. Ami tehát a magyarországi politikából minket érint, az természetesen helyet kaphat nálunk, mert ez így természetes. Nem akadályozunk semmit, legfeljebb vitatkozunk. És nem támogatjuk, hogy egy szerkesztőséget túl szervilis személyiség vezessen.” (A válasz teljes egészében itt olvasható.)

„Támogatóinknak semmilyen ráhatása nincs”

A Főtér.ro főszerkesztője, Papp Attila Zsolt így válaszolt: „Szeretnék egy aprónak tűnő, de fontos különbségtételt tenni rögtön az elején: a Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány a Főtért kiadó Erdélyi Médiatér Egyesületnek nem a (kvázi) tulajdonosa, hanem a finanszírozója: vagyis nem az alapítvány hozott létre egy felületet, hanem egy erdélyi médiaprojekt keresett és talált támogatóra az alapítványban. A támogatást sem »automatikusan« kapjuk, hanem évente megújuló pályázat alapján; nem vagyunk részei az alapítványhoz köthető egyetlen médiaportfóliónak sem.

Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy támogatóinknak semmilyen ráhatása nincs a portál szerkesztési elveire: tartalmi kérdésekben kizárólag a szerkesztőség dönt, és ez – elég ehhez »fellapozni« az archívumunkat – remélhetőleg tükröződik is a Főtér tartalmában. Az elmúlt három évben nem érzékeltem politikai befolyásolási kísérletet vagy nyomásgyakorlást (emlékeztetőül: a 2014-es magyarországi parlamenti választások idején már közel négy hónapja működött a Főtér), és egyelőre semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a jövőben megváltozna.

Ez egyébként személyes vállalásom is: főszerkesztőként nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy bárki ily módon beleavatkozzon a szerkesztőség munkájába és a tartalomgyártásba – és ez így is marad.”

Megkerestük a maszol.ro-t kiadó Progress Alapítvány igazgatótanácsának elnökét, Nagy-Debreczeni Hajnalkát, azonban ő nem válaszolt érdemben a tartalom befolyásolására vonatkozó kérdésünkre. A Transindex egyáltalán nem reagált megkeresésünkre.

Sipos Zoltán

A szerző 2015 novemberéig a Transindex munkatársa volt.

Heti egy sör árából te is médiatulajdonos lehetsz. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Magához édesgette a Fidesz az erdélyi magyar online sajtót appeared first on Átlátszó Erdély.