Kolcsár Anquetil Károly négy éve nagy meglepetést szerzett, hogy az állandó belharcoktól megtépázott Maros megyei szervezetben ő kapta meg az első helyet a képviselői posztokért. Kisebb, de szintén meglepetés lett tavaly, Maros megyének eggyel több magyar képviselői hely jutott, így hiába volt hátrébb rangsorolva, a kegyelem taknyán és a választók akaratán csak becsúszott minket képviselni a honatya.

Amikor az állatok királya

Addig a megyén, vagy hát a felső Maros mentén kívül kevesen ismerték a vállalkozót, aki politizálásra adta a fejét. De amint belépett az országos politikába, az RMDSZ-nek lett egy újabb mogul képviselője. Azt, hogy az elmúlt mandátumban mennyire volt látványos, vagy mennyire volt egyáltalán politikai természetű munkája, mondja meg az olvasó. Én bevallom, újságíróként keveset hallottam róla az elmúlt időszakban, de a Transtelexnek a parlamenti tevékenységet bemutató cikkében az szerepel, hogy azért nem a legkevésbé aktívabbak közé tartozott az elmúlt időszakban. 

Kolcsár elsősorban mezőgazdasági szakemberként lépett színre. Eleve az agrártudományi egyetemen végzett Kolozsváron a ‘90-es évek derekán, s mint ilyen, bele is vágott a földművelésbe. 1994-ben szülőfaluja, Gernyeszeg környékén sok területet vásárolt, Marosjárán 81,6 hektárt, Körtvélyfáján 6 hektárt és Marospéterlakán 15 hektárt. 

Ekkoriban állatorvos volt, és mellette marhatenyésztéssel foglalkozott, de aztán ezzel felhagyott, és körülbelül 19 éve turisztikai vállalkozásra váltott. Ennek fényében aztán nem is bővítette az agrárterületek portfólióját, ezekben változás mindössze annyi történt, hogy két évvel ezelőtt egy 8,03 hektáros körtvélyfájai földterület háromnyolcad részét örökölte meg.

Amikor a föld hívja Károlyt

Azonban Kolcsár egyéb földterületeket is halmozott az elmúlt harminc évben. Első belterületnek minősülő, 0,62 hektáros belterületét feleségével együtt még 1998-ban vásárolták meg Körtvélyfáján, ezt követte 2002-ben egy gernyeszegi, 2,39 hektáros belterület vásárlása, ezt Kvacskay Károllyal közösen (róla a későbbiekben még lesz szó) majd hét év múlva újabb 0,16 hektárnyi, szintén ott. A vásárlás aztán Marosjárán folytatódott 2672 négyzetméternyi beltelekkel 2021-ben, majd a következő évben beltelkeket örökölt Körtvélyfáján, összesen 19 360 négyzetméternyi belteleknek és 8,07 hektár külteleknek a három nyolcadát. 

Marosvásárhelyen is örökölte 58 négyzetméter belterület három nyolcadát, és az épületeknél is fel fog tűnni egy marosvásárhelyi örökölt ingatlan három nyolcada.

A törvényhozó a Népújság 2020-as cikke alapján két panziót is működtet Fehér Ló és Fekete Ló néven. Kereséseink során azonban csak egy White Horse nevű étterem és szállás oldalát találtuk meg.

2021-ben Kolcsár már képviselő volt, 2023-ban azonban a Maros mentéről a felső Kis-Küküllő vidékére kezdett terjeszkedni, Szovátán vásárolt ugyanis jelentős méretű beltelkeket, egy 1663 négyzetméternyit a feleségével együtt és egy 19 000 négyzetméternyit pedig egy másik RMDSZ-essel, a gernyeszegi tanácsos Bartis Leventével úgy, hogy Kolcsárnak jutott a háromnegyed rész, Bartisnak a negyed. Ebben az évben még Körtvélyfáján is vett 26,23 négyzetméter területet a feleségével.

A képviselő számos helyen lakhat, ha kedve támad, 

mert rengeteg ingatlanja, van: a Kolcsár házaspár első, 260 négyzetméteres házát még 1998-ban vásárolták Körtvélyfáján, de azóta számos másik ház és apartman lett az övék. Időközben lett második házuk is a faluban, sőt, tavaly vásárolták meg a harmadikat is, az eddigi legnagyobbat: egy 298 négyzetméterest. Örökölte is 2022-ben több Maros megyei ház három nyolcadát, illetve egynek az egy negyedét.

Vásároltak apartmant Kolozsváron az elmúlt időszakban is, de ez a képviselő gyerekeinek nevére került, akik közül az egyik még kiskorú, a másik egyetemista Kolozsváron, vélhetően ő lakik benne. De a képviselő Budapesten, Marosvásárhelyen és Marosjárán is rendelkezik lakóingatlannal. 

Kereskedelmi és termelési felületei is vannak, Kvacskayval közösen vásárolt 2002-ben egy 4100 négyzetméteres épületet. A feleségével közösen pedig 2009-ben egy 800 négyzetmétereset. Mindkettőt Gernyeszegen. 

Jól megy a szekér

A családnak számos autója van, a legújabb egy 2016-os gyártású Volkswagen Passat, a legidősebb pedig egy 1999-es Peugeot, de van két motorkerékpár és egy traktor is a flottában. 

Ahhoz képest azonban, hogy mekkora a vagyon, viszonylag szerénynek mondható megtakarítása van Kolcsárnak: 260 242 leje és 363 775 eurója van folyószámlán, és 1 111 072  leje letéti számlán. Az összegek növekedtek tavaly óta, amikor is ezek a számok 204 599, 538 074 és 1 082 378 voltak. 

Mint említettük, Kolcsár Anquetil Károly nem igazán szorul rá arra, hogy a képviselői fizetéséből éljen, bőven megél abból, amit a turszitikai cégei hoznak, ennek ellenére a képviselő jelentős tőke infúziót lehelt beléjük. Hogy pontosan mikor pumpálta beléjük a pénzt, nem tudni, mindenesetre a 2022-es vagyonnyilatkozata nem árulkodik még ilyesmiről. Kevésnek látszik az esélye annak, hogy Kolcsár mindhárom vállalata egyszerre szorult volna plusz tőkére/fejlesztésre. 

Kolcsárnak három vállalata van, aminek múlt évben kölcsönadott, ezek közül a Regioturism Kft. 500 624 lejt, a K&K Turism 740 000 lejt kapott, és a viszonylag frissen létrejött Terra Energy System Kft. nevű vállalatának, aminek a cégadatkimutatásokban egyelőre nem látszik semmilyen üzleti forgalma, Kolcsár 84 740-et kölcsönzött.

A másik kettő turisztikai profilú cég. A Regioturism üzleti forgalma hasít, de még ehhez képest is hatalmasat ugrott 2023-ban. A 2019-es csúcs évhez viszonyítva, amikor az éves profitja 189 205 euró volt, 2023-ban több mint 390 000 eurós nyereséget hozott úgy, hogy közben a vállalat adóssága több mint százezer euróval csökkent. Hogy mitől megy ennyire jól a szekér, a cégadatok alapján önmagában nem megállapítható, még akkor sem, ha megnézzük, hány közbeszerzést nyert a vállalat. A Regioturism alapvetően RMDSZ-es önkormányzatoknál nyer közbeszerzéseket, iskolák étkeztetését szokta ellátni.

De persze a nagy pénzek nem ebben vannak

Kolcsár egész szépen leuralja a megyét, ha az iskolások étkeztetéséről van szó, és a Regioturism nevű cége bevételének nagyon nagy többsége közpénzből származik. Ha megnézzük a szerződéseit, azt látjuk, hogy nemcsak az RMDSZ-es önkormányzatokkal szokott csencselni, például izgalmas, hogy tavaly mindössze öt nap eltéréssel két, a bándi diákok étkeztetésére vonatkozó közbeszerzést nyert el Kolcsár cége, összesen 1 553 358,28 lej értékben, Bándnak pedig PSD-s a polgármestere.

De azért rengeteg RMDSZ-es önkormányzat szerződött a parlamenti képviselő cégével az elmúlt négy évben. Nagyernye, Ákosfalva, Nyárádremete, Nyárádszereda, Kerelőszentpál, Erdőszentgyörgy csak néhány ezek közül, és ezek némelyikben milliós nagyságrendűek a szerződések.

Az is látványos, hogy a Regioturism szerződései jelentősen megnőttek, mióta Kolcsár az országos politikában szerepel, míg 2020 decembere, azaz Kolcsár mandátumának kezdetéig az összes közbeszerzése 2 542 062 lej volt, az elmúlt négy évben azonban ez a szám majdnem négyszeresére nőtt: parlamenti mandátuma alatt a Regioturism több mint tízmillió lej összegben szállított kaját a környék önkormányzatainak.

A szélsőjobbos ügyvezető

Érdekesség még, hogy alapvetően a Regioturism fő profilja az állatorvosi szolgáltatásokra terjed ki a cég CAEN kódja szerint, mégis ez végzi a catering szolgáltatásokat, a turizmus profilú másik vállalat, a K&K Turism 2023-ban mindössze 163 euró nyereséget könyvelhet el, de amúgy az elmúlt években többször jött ki mínuszba. Érdekesség még, hogy ez utóbbi vállalatban ötven százalékos tulajdonrészt birtokol a már említett Kvacskay Károly, aki szélsőjobbos politikus, legalábbis tavaly a Mi Hazánk színeiben indult a ferencvárosi polgármesteri székért.

Kvacskay Károllyal a képviselő viszonya régre nyúlik vissza, és úgy tűnik, továbbra is kedvelik egymást, mert Kolcsár 2015-ben nyitott egy vállalkozást Flexible Technology néven, amelynek Budapesten van a székhelye, és ennek a Mi Hazánk tavalyi politikusa lett az ügyvezető elnöke. Kolcsár ezzel a céggel új vizekre evez: kipróbálja magát az építkezések terén, a vállalatnak ugyanis ez a fő profilja. De – mint a Regioturism bebizonyította – csomó minden mást is lehet csinálni vele, ha úgy alakul. 

Nem alakul különösen rosszul a közös vállalat sorsa, stabil nyereségekkel szokta zárni az évet. Az eddigi legnagyobb profitja 2022-ben volt, szolid 5 538 000 forint.Van még egy vállalat, amit Kolcsár valamiért nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában, ez pedig szintén egy állatorvosi profilú vállalat, a Regiosanvet.

A Regiosanvet vállalatot 2020-ban hozta létre az akkor már képviselő, s ha már meglett, annak rendje s módja szerint be is söpörte a környék falvainak medvekezelési pénzeit. A vállalat már 2021-ben megnyert két 12 000 lejes megrendelést medvekárok megelőzésére. Érdekes, hogy alapvetően nagyon baráti önkormányzatoktól kapta a megrendeléseket. Egyszer a gernyeszegitől, ahol a testvére a polgármester, Kolcsár Gyula, vagy éppen a marossárpatakitól, ahol meg a magyarországi közpénzek erdélyi nagyasszonya, Kozma Mónikának a férje a polgármester, Kozma Barna. 

A Regiosanvet amúgy is izgalmas vállalkozás. A cégadatbázisban az látszik, hogy a legnagyobb eddigi nyereségét már megalakítása után egy évvel hozta úgy, hogy nulla alkalmazottja volt 2021-ben, ekkor 143 494 lejes profitot termelt. A következő évre már lettek alkalmazottak is, 2022-re hat, 2023-ra hét, de alapvetően a nyeresége visszaesett. 2022-ban 80 653 lej volt az éves profit, 2023-ra mindössze 45 493 lett.

Azonban nőhet még a profitja, hiszen a vállalat tavaly 702 268 lejt nyert állatorvosi szolgáltatásokra a Maros megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági igazgatóságtól. Jól látszik hát, hogy Kolcsár az elmúlt években azért elkezdett húzni az eredeti szakmája felé is. 

Ha már pénze van, akkor Kolcsár kölcsön is ad, 

de nem mindig mutatja meg, kinek. Szerepel a vagyonbevallásában, hogy 2006-tól 462 000 lejt adott kölcsön magánszemélyeknek 2030-ig. Érdekes, hogy a 2022-es vagyonbevallásában ugyanilyen lejáratra mindössze egy 58 200 lejes összeget tüntetett fel a honatya. Rejtély, hogyan tízszereződött meg a következő évben, amikor 562 000 lett, majd hogyan történt, hogy egy év alatt az érintettek pontosan százezer lejt törlesztettek.

A másik rejtély, hogy miért nem tüntette fel ezeknek a magánszemélyeknek a nevét, amikor a vagyonnyilatkozatok kitöltési útmutatójában világosan szerepel, hogy meg kell nevezni azokat, akiknek pénzt adott, vagy akiktől pénzt kölcsönzött. 

A harmadik rejtély, hogy miért a Datorii, azaz Adósságok szekcióba sorolta, hogy tavaly egy bizonyos Mózes Miklósnak egy évre adott 250 000 lejt, illetve az RMDSZ ügyvezető elnöksége is kapott egy évre 11 000 lejt, vélhetően kampányra. Az idei, legfrisebb vagyonbevallásából úgy tűnik, Mózes megadta a tartozását, és az RMDSZ ügyvezető elnöksége is, mert azt írja Kolcsár, hogy 2024-ben adott egy ugyanakkora összeget. Ergo, Kolcsár évente ad ugyanennyi összeget nekik. Vagy csupán össze-vissza tölti ki a vagyonnyilatkozatát.

Ha már krőzus, akkor a Maros megyei RMDSZ kampányát is szépen megfinanszírozta, 190 000 lejjel. Ez végül is jó lépés volt, hiszen Kolcsár listás helye nem volt befutó, az összeg minden bizonnyal hozzásegített ahhoz, hogy végül az lett. 

Kolcsárnak amúgy 131 412 lej az éves képviselői fizetése, ezzel majdnem dupláját keresi, mint a felesége, aki tanító és aligazgató a gernyeszegi iskolában. A képviselő emellett 1606 lejért, azaz vélhetően 300 euróért bérbe adja egyik ingatlanát, de van 49 000 lej bevétele mezőgazdasági tevékenységből.

A legnagyobb bevételét azonban a Regioturism vállalatból kivett osztalék adja, 800 547 lej volt ez tavalyelőtt. Érdekes, hogy pont ugyanekkora az összeg a legfrissebb vagyonnyilatkozatában is. Megint csak az van, hogy Kolcsár vagy félvállról veszi a pontosságot, vagy pont ugyanekkora összeget fialt a cég két évben egymás után. Na, melyik a valószínűbb? 

Másrészt meg ebbe a cégbe tavalyelőtt betett 500 000 eurót (és tavaly is, állítólag, vagy csak megint benne felejtette a vagyonnyilatkozatban), ami a többi rejtély fényében ugyancsak különösnek hat: miért szorul infúzióra a vállalat, amelynek ekkora a nyeresége?

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Maros megyében

A titokban végbement csoda: így lett villája Novák Leventének – az Átlátszó Erdély cikke

Az RMDSZ Császára a templom egere – az Átlátszó Erdély cikke

Csép Andrea különös élete: szakpolitikussá vált ahelyett, hogy meggazdagodott volna – az Átlátszó Erdély cikke

A kakukk a háromszéki RMDSZ-fészekben – az Átlátszó Erdély cikke

Hargita megyében

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

Sokkoló! 2024-ben nincs még bankszámlája Ladányinak! De Jaguárja már van – az uh.ro cikke

Bende Sándor öt éve ült már a parlamentben, mikor meghallotta Szent Mercédesz hívó szavát – az uh.ro cikke

Ki gyűjtött a fia keresztelőjén 54.000 eurót? Antal Lóránt! – az uh.ro cikke

Lénárd András integet folyton Hajdu Gábor érdekbevallásából – az uh.ro cikke

Tánczos Barna többet tesz félre, mint amennyit keres. A felesége még többet – az uh.ro cikke

Borbolynak a szüleitől kell kölcsön kérnie négyévente – az uh.ro cikke

Kántor Boglárka nyerte a választási lottót, négy évig fogja képviselni a vaslui-iakat a parlamentben – a Transtelex cikke

Bihar megyében

Szabó Ödön lottón is nyert az elmúlt négy évben, de nem ebből van a vagyona – a Transtelex cikke

Se kocsija, se bankszámlái, de legalább nagyobb lett a háza Cseke Attilának – a Transtelex cikke

Biró Rozália romániai mércével gazdag, de a vagyonnyilatkozatából nehezen deríthető ki, mennyire – a Transtelex cikke

Szatmár megyében

Jót tett Nagy Szabolcs képviselő vagyonának a négyéves parlamenti mandátum – a Transtelex cikke

Magyar Lóránd: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem – a Transtelex cikke

Százszor megbánhatta Turos Lóránd szenátor a Szatmári Friss Újság megvásárlását – a Transtelex cikke

Kovács Máté bejutásával két szenátora lett a Szatmár megyei RMDSZ-nek, de nem felhőtlen az öröm – a Transtelex cikke

Máramaros megyében

Zahoránszki Brigitta, aki talán a legtöbb interjút készítette Kelemen Hunorral, Máramaros megyei képviselő lett – a Transtelex cikke

Szilágy megyében

Új kocsival csapatja Kovács Irénke, a legszorgosabb szenátor – az Átlátszó Erdély cikke

Seres Dénes, a szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament – az Átlátszó Erdély cikke

Kolozs megyében

Garzonlakásokba fektette megtakarításait Csoma Botond kolozsvári képviselő – a Transtelex cikke

Tasnádi István Szilárd személyében a Kolozs megyei RMDSZ már az ötödik jogászt küldi a parlamentbe – a Transtelex cikke

Kovászna megyében

Miklós Zoltán az az ex-bankár, aki meghitelezte Antal Árpád kampányát – az Átlátszó Erdély cikke

Végre magára is gondol Könczei Csaba, a köz igazi szolgája – az Átlátszó Erdély cikke

Gál Károly a szótlan székely, aki spórol, örököl, és mindent aláír – az Átlátszó Erdély cikke

Ékszereket és házakat gyűjt a leggazdagabb háromszéki honatya – az Átlátszó Erdély cikke

The post Másokat etet közpénzből, de az ő vagyona hízik, ki az? appeared first on Átlátszó Erdély.

Hol él Csép Andrea?

Jedd község Marosvásárhely közvetlen szomszédja, gyakorlatilag össze is épült vele, mióta a város egyik hálószobája lett. Csép az első mandátuma végén itt vásárolt egy 11 áras, illetve egy negyedekkora belterületet. Eleinte mindkettő az ő nevén volt, de idén a kisebbik teleknek ő már csak az egyik tulajdonosa a három közül. 

Csépnek még van egy három áras mezőgazdasági földterülete, amelyet volt férjével együtt vásárolt 2011-ben. Ez ugyanúgy közös tulajdonuk, mint a vásárhelyi 66 négyzetméteres apartman, amelyet 2003-ban vettek meg. 

Mivel jár Csép Andrea?

Ez a legkülönlegesebb része a képviselő vagyonbevallásának. Míg más honatya négy év alatt akár a teljes családi autóparkot megújította, vagy épp kalandvágyának adott teret és motort, addig Csép Andrea eleve tízéves Skodája még tíz évet öregedett mindössze négy év alatt.

Azaz míg a 2020-as és ‘21-es bevallásában még egy 2013-as Skoda szerepel, az azt követő években már egy 2003-as Skoda tűnik fel. Annak nincs nyoma, hogy eladta volna a 2013-as járgányt.

Miből él Csép Andrea?

A képviselőnek egyetlen bevételi forrása van, a parlamenti fizetése, amely most évi 137 256 lejt tesz ki. 

Már tudjuk, hogy ehhez érdemes hozzáadni a napidíjat, évi bő 30 ezer lejt, amelyet a nem bukaresti honatyák kapnak azért, hogy ne a fizetésükből fedezzék, hogy a fővárosban is kell dolgozniuk. Ezzel együtt Csép 14 ezer lejre becsülhető havi jövedelemre tesz szert.

Ezenkívül száz lej névértékű részesedése van egy vásárhelyi, Vivien Gold nevű cégben, ami az utóbbi években nem fejtett ki semmilyen üzleti tevékenységet.

Mit tett félre Csép Andrea?

A két beltelek megvásárlása után a képviselőnek spórolnia is sikerült. Négy éve 50 ezer lejt tett bele a kampányba, azt vissza is kapta 2021-ben. A költségek megtérítése után 113 ezer lej volt a két letéti számláján, idén nyáron pedig közel 117 ezer lej. 

Vegyük figyelembe, hogy a júniusi kitöltés előtt már valószínűleg beszállt, most ősszel pedig minden bizonnyal beszállt az RMDSZ-es kampánybüdzsébe. Ennek ki kell majd derülnie a most decemberben benyújtandó, mandátumkezdő vagyonbevallásából.

Mire költ Csép Andrea?

Drága autók, ékszerek, műtárgyak nincsenek a tulajdonában, ám egy bulvárszerű bírósági ügyéből kiderült, hogy jövedelme egyhatodát az egyik fiának kell folyósítania. 

Erről 2020 végén hozott elsőfokú döntést a bíróság, mivel a képviselő néhány hónapig nem küldte az apanázst a fiúnak. Állítólag azért, mert nem volt megelégedve az akkor még középiskolás srác tanulmányi eredményeivel, és a megvonással akarta ösztönözni. 

A fiú azonban bíróságra vitte az ügyet, az pedig kimondta, az anyjának finanszíroznia kell őt 26 éves koráig a jövedelme egyhatodával. A politikus nem fellebbezett az alapfokú döntés ellen, és a közösségi médiában magyarázta el a helyzetet. Azóta ezt a bejegyzést törölte. (A Krónika szerencsére szemlézte.)

A család- és szociálpolitika a szakterülete

Az eset azért is volt kínos, mert mióta a parlamentbe került, az alapvetően kommunikációs végzettségű Csép a családpolitikára szakosodott. Az elmúlt négy évben kiemelten foglalkozott a családok, idősek, valamint hátrányos helyzetű csoportok érdekeinek képviseletével.

Annak ellenére választotta ezt a szakterületet, hogy sem az egyetemi végzettsége, sem az előző munkatapasztalatai nem predesztinálták rá. Többnyire az RMDSZ-nél látott el kommunikációs és kampányfeladatokat, miközben az Erdély FM rádió marketingigazgatója volt. 

Az elmúlt időszakban több jogszabállyal igyekezett támogatni a családokat. Az egyik például lehetővé tette, hogy a 11 év alatti gyermeket nevelő szülők havonta négy napot otthonról dolgozhassanak, ha munkakörük ezt lehetővé teszi. Az indoklás szerint ez inkább egyensúlyba hozza a szülők munkáját a magánélettel.​

Támogatta, hogy az állami gondozásba vett gyermekeket ne csak 2, hanem 7 éves korukig nevelőszülőknél helyezzék el, ne pedig gyermekotthonokban. Emellett dolgozott az örökbefogadási folyamat egyszerűsítésén, hogy az árván maradt gyerekek gyorsabban családba kerülhessenek​.

Kezdeményezte, hogy a fogyatékkal élők utazási és orvosi támogatást kapjanak, és  szigorúbb intézkedéseket hozott a családon belüli erőszak visszaszorítására. Ennek egyik eszköze a bántalmazó azonnali eltávolítása a bántalmazottal közös otthonából​.

Képviselőként kiemelt figyelmet fordított a méltányos nyugdíjrendszer kialakítására, és támogatta a nyugdíjak lépcsőzetes emelését. Állítása szerint szakpolitikusként a szociális juttatások átláthatóbbá és igazságosabbá tételén dolgozott.

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Az ex-bankár, aki meghitelezte Antal Árpád kampányát – az Átlátszó Erdély cikke

A titokban végbement csoda: így lett villája Novák Leventének – az Átlátszó Erdély cikke

Az RMDSZ Császára a templom egere – az Átlátszó Erdély cikke

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

Sokkoló! 2024-ben nincs még bankszámlája Ladányinak! De Jaguárja már van – az uh.ro cikke

Bende Sándor öt éve ült már a parlamentben, mikor meghallotta Szent Mercédesz hívó szavát – az uh.ro cikke

Ki gyűjtött a fia keresztelőjén 54.000 eurót? Antal Lóránt! – az uh.ro cikke

Szabó Ödön lottón is nyert az elmúlt négy évben, de nem ebből van a vagyona – a Transtelex cikke

Se kocsija, se bankszámlái, de legalább nagyobb lett a háza Cseke Attilának – a Transtelex cikke

Jót tett Nagy Szabolcs képviselő vagyonának a négyéves parlamenti mandátum – a Transtelex cikke

Magyar Lóránd: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem – a Transtelex cikke

Új kocsival csapatja Kovács Irénke, a legszorgosabb szenátor – az Átlátszó Erdély cikke

Seres Dénes, a szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament – az Átlátszó Erdély cikke

Garzonlakásokba fektette megtakarításait Csoma Botond kolozsvári képviselő – a Transtelex cikke

The post Csép Andrea különös élete: szakpolitikussá vált ahelyett, hogy meggazdagodott volna appeared first on Átlátszó Erdély.

Az eredeti cikk:

A Murok vendéglő Nyárádmente turisztikai mérföldköve lehet, és nem feltétlenül csak azért, mert állítólag nagyon jól főznek. A panzió, amit Novák Levente RMDSZ-es szenátor az öccsével közösen kezdett építeni, egyszerre részesült EU-s és magyarországi támogatásban.

Miközben a panzió épült, a politikus egy új építésű, 500 négyzetméteres villát is meg tudott vásárolni Marosvásárhely legelegánsabb környékén, a Somos-tetőn.

Azonban ne ugorjunk előre: vegyük alaposabban szemügyre Novák Levente pályafutását. Igen tanulságos, ahogyan a nyárádmenti politikus először Bukarestben bukdácsolta végig a szamárlétrát, majd ebből a tapasztalat- és kapcsolatrendszerből helyben épített karriert és vagyont.

A politikus önéletrajzából kiderül, hogy Nyárádszeredában született 1984-ben. A 2005-ben akkreditált, marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir Egyetem jogi karán szerzett diplomát 2007-ben, 2009-ben a bukaresti Nemzetvédelmi Kollégium (Colegiul Național de Apărare) két hónapos képzését is elvégezte. Ezt a kollégiumot a román sajtó „kékszeműek képzőjének” nevezi, és sok ismert politikus (köztük az RMDSZ politikusai is) fordult meg ezeken a képzéseken, erről itt írtunk.

A bukaresti politizálás gyakorlatába a lehető legjobb személy, Verestóy Attila néhai RMDSZ-szenátor vezette be. Egy 2019-es interjúban így beszélt Novák a kezdetekről: 

„Az egyetem befejezése után, 2007-től Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető irodájában kezdtem el dolgozni 2009-ig, a frakcióvezető-cseréig. Tevékenységemet kormányzati szinten először az RMDSZ 2010-es kormányra lépésével, a kormányfőtitkár-helyettes tanácsosaként kezdtem, majd Kelemen Hunor 2011-es elnökké választása után a szövetségi elnöki hivatalba kerültem tanácsosként. 

Kelemen Hunor miniszteri és miniszterelnök-helyettesi kabinetjében is dolgoztam, amikor az RMDSZ elnöke a kormány tagja volt. Jelenlegi is a szövetségi elnöki hivatal munkatársa vagyok. Sokat dolgoztam együtt a választási kampányokban Porcsalmi Bálint jelenlegi ügyvezető elnökkel. 

2014-ben már a központi kampánystáb tagja voltam, én foglalkoztam a mozgósítással és az adatbázis-építéssel. Abban az évben a kezdeményezésemre a területi szervezetek adatbázisait egyetlen rendszerbe fésültük össze és feldolgozhatóvá tettük, hogy operatívan tudjunk segíteni a lakossági megkeresések alkalmával is.” Gyakorlatilag Novák csinálta meg az erdélyi Kubatov-listát.

Fiatal jogász-kocsmáros menni Bukarestbe szakérteni

Novák Levente első vagyon- és érdeknyilatkozata 2008-ból származik, és fúj is benne a szél rendesen, mint minden feltörekvő politikus első bevallásában. Ebben az időszakban Novák az RMDSZ szenátusi frakciójának dolgozott szakértőként, és 1300 lejes fizetést tüntetett fel. Alapítója a nyárádszeredai Titán Egyesületnek, valamint 50 százalékos részesedése volt egy 2007-ben alapított, SCD Company SRL nevű (azóta megszüntetett) cégben, melynek fő tevékenysége szeszes italok eladása. Vagyis ez egy kocsma volt.

Következő vagyonbevallását 2010-ben nyújtotta be. Ebben az időszakban a Kormányfőtitkárságon dolgozott tanácsosi beosztásban. Ebből az derül ki, hogy korábban, még a szenátusban évi 33 ezer lejes fizetése volt, emellett a Generalinál volt egy 1200 lejes befektetése valamint egy 6 ezer eurós BCR-hitele, amit két év alatt kellett törlesszen. Már nem kocsmatulajdonos, de a Titán Egyesület alelnöke. 

Egy év múlva Novák Levente már Kelemen Hunor kulturális miniszter személyes tanácsadója. A Titán Egyesület alelnökeként ekkor 600 lejt keresett.

A fiatal RMDSZ-gang Kínában karácsonyozik

2012-től újból a Kormányfőtitkárság tanácsosa lett, emellett 50 százalékos részesedést említett a Nyarad Agro Consult SRL nevű tanácsadócégben. A cég másik tulajdonosa a testvére, Novák Botond.

2013-tól a kormánynak az a szerve alkalmazta, amely az RMDSZ mint kisebbségi szervezet alapfinanszírozását is biztosítja: az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI). Novák ekkor vette meg az első autóját: egy 2004-es Toyota Corollát. Ebből az időszakból találtunk néhány érdekes fotót. Az egyik a pekingi Tiltott Városban készült 2013. december 23-án, Novák Levente (balra) mellett Balázs Attila, az RMDSZ jelenlegi ügyvezető elnöke látható. 

Novák Facebook-profilján még találtunk egy Kínában készült fotót Kurkó Cecíliával, aki abban az időben a nemzetközi kapcsolatokért felelt az RMDSZ elnöki hivatalában. Később pedig az RMDSZ-nek dolgozó egyik kommunikációs cég, az Octopus Communications SRL tulajdonosa lett. (A cég RMDSZ-szel kötött szerződéseiről itt írtunk.)

Ezt a kínai utat azért emeljük ki, mert néhány éve az RMDSZ-től kiperelt kiszállási listákon két, egyenként 6 napos kínai útról is találtunk feljegyzést. Csakhogy a listákon szereplő kiszállások időpontja nem egyezik a fotókon látható dátummal. Így nem állíthatjuk, hogy közpénzből fizetett kiküldetésen volt a három fiatal RMDSZ-es politikus. Minden bizonnyal magánúton jártak Kínában, és véletlenül futottak össze egy-egy fotó erejéig.

Álláshalmozás és választási kampány mellett azért lazítani is volt idő

A 2014-es év mozgalmas lehetett Novák Levente számára. Képviselőjelölt volt az EP-választásokon (nyilván nem befutó helyen), emellett a DRI-nél, a szenátusi RMDSZ-frakciónál, valamint a kulturális miniszter – Kelemen Hunor – tanácsosaként is dolgozott.

Szerencsére a három munkahelye és a választási kampány mellett szakított azért időt a lazításra is. Találtunk egy kampányidőszakban készült fotót, amelyen Antal Lóránt (jelenleg Hargita megyei szenátor) valamint Bíró Barna Botond (jelenleg Hargita megye tanácselnöke) társaságában vezeti le a feszültséget Székelyudvarhelyen.

Ekkor már az igazgatótanácsi pozíciókra is nevesítik olyan állami vállalatoknál, ahova az RMDSZ a kormánytagsága révén jogosult képviselőket delegálni. Ezek az igazgatótanácsi tagságok kevés munkával viszonylag jó fizetést biztosítanak. Bevett gyakorlat, hogy a pártok így fizetik ki a hűséges pártkatonákat. Novák 2014 második felében a Coresi nyomda igazgatótanácsának is tagja volt, 2015-ben pedig a tarnicai vízerőmű igazgatótanácsának tagjaként 5600 lejt keresett évente.

2015-ben továbbra is három állásban dolgozott. A már említett három tanácsosi pozíció éves szinten valamivel több, mint 50 ezer lej (akkori árfolyamon kb. 11 ezer euró) jövedelmet jelentett számára. Nincsen nyoma annak, hogy ebből a pénzből bármennyit is félretett volna, és a Toyotát is eladta Turós Loránd RMDSZ-es kollégájának 15 ezer lejért.

Felfelé a szamárlétrán

2016-ban a Cioloș-kormány már nem tartott igényt a tanácsaira a kulturális minisztériumban. A szenátusnak és a DRI-nek az alkalmazottja maradt, ez a tarnicai vízerőmű igazgatótanácsi tagságával együtt évi 73 ezer lej (akkori árfolyamon kb. 16 ezer euró) jövedelmet jelentett számára.

Novák első komolyabb vagyontárgya 2016-ban jelenik meg a vagyonnyilatkozatában. Ekkor vásárolta meg Nyárádszereda mellett, Székelytompán az 1545 négyzetméteres, beltelek minősítésű földterületet az OMV-től. A telken valamikor egy benzinkút állt. 

Ezen a telken épiti fel néhány év múlva a Murok panziót. Ez azért érdekes, mert egyszerre kapott rá támogatást a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynökségétől (FEADR), valamint a magyarországi Kisfaludy Programból – erről itt írtunk. 

No de vissza a szorgos bukaresti hétköznapokhoz. Novák 2017-ben már csak a szenátusnál dolgozott – igaz, ekkor már tisztességes fizetésért: éves szinten 68 ezer lejt keresett. Emellett alkalmazta az RMDSZ egyik háttéralapítványa, a könnyített honosítást bonyolító Eurotrans, ahonnan évi hatezer lej fizetést kapott.

A malacok már nem neki híznak

Bár az évek során szépen alakultak a dolgai az RMDSZ-nél, ez még az útkeresés időszaka lehet Novák Levente számára. 2017-ben egy kis mellékprojekt is megjelenik a vagyonnyilatkozatában: Gyulakután megalapítja a disznóhizlaló Littlepig Agro SRL-t.

A Littlepig Agro SRL-ben 2023 januárjáig résztulajdonos Novák Levente, 50 százalék körüli tulajdonrésszel. A tulajdonosi struktúra az évek során többször változott, a tulajdonostársak közül Novák Botond (a testvére), valamint Demeter Attila érdekes – utóbbi nevével hamarosan találkozunk még. 

A cég azonban nem termel, amíg Novák Levente a tulajdonosok között van. Még 2021-ben sincs üzleti forgalma, bár ekkor mintegy 80 ezer euró profitot könyvelt el. Ekkor futnak fel a cég aktívái a semmiből, azaz nem kizárt, hogy pályázatot nyert a cég, és 2022-től kezdte el aztán ténylegesen hizlalni a malacokat. Akkortól lettek bevételei és alkalmazottai, a szenátor pedig kiszállt belőle.

Lassan kerekké válik az élet

A 2018-as év fontos mérföldkő volt Novák Levente számára: megházasodik, a nászajándék 235 ezer lej (körülbelül 50 ezer euró) bevételt jelent. Meg is jelent egy újabb ingatlan a vagyonnyilatkozatában: egy 127 négyzetméteres nyárádszeredai lakóház 900 négyzetméter telekkel, amelyet a feleségével közösen birtokol.

Felvett ugyan egy 15 ezer lejes hitelt, de a bevételei is szépen alakultak. A szenátusi fizetése és az Eurotrans Alapítvány mellett az akkor induló, magyarországi gazdaságfejlesztési támogatásokat kezelő Pro Economica Alapítványnál kezdett dolgozni jogászként. Innen 18 ezer lej jövedelme származott. Így 2018-ban 89 ezer lejt (akkori árfolyamon mintegy 19 ezer eurót) keresett, ehhez jött a Maros Megyei Kórházban dolgozó felesége fizetése, évi 29 ezer lej (6 ezer euró).

Az üzleti érdekeltségei is szépen gyarapodtak. Nyilatkozatában újból felbukkan a Nyarad Agro Consult SRL (valójában 2011-től 2022 áprilisáig végig tulajdonosa ennek az üzleti tanácsadással foglalkozó cégnek, amely minden évben nyereséges). Emellett ott van a disznófarm (Littlepig Agro SRL), valamint egy lazac-tenyésztésre létrehozott cég, a Somon Atlantic SRL. Ez a cég azonban sosem indult el, négy év alatt végig nulla volt az üzleti forgalma. 

A vagyonnyilatkozatok sorában két év szünet következett: Novák Leventének 2018 és 2020 között nem volt olyan közéleti funkciója, mely vagyonbevallásra kötelezte volna. Az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke lesz, itt mondja el, milyen feladatokat lát el.

A nem befutó hely, amely mégis szenátori mandátumot hoz

2020-ban szenátornak jelölték, de már nem a „futottak még” kategóriában: neve közvetlenül a biztos bejutók után áll a listán. Így amikor Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor 2022 novemberében úgy dönt, hogy inkább a Kisebbségkutató Intézetet vezetné, Novák Levente veszi át a helyét. Az addig háttéremberként ismert Novák Levente számára ezzel megnyílnak a lehetőségek – és ez a vagyonnyilatkozataiban látszik meg a leginkább. 

Rakjuk össze a darabokat: a 2020-as, még csak jelölti vagyonnyilatkozatában nincsen nagy változás a korábbiakhoz képest. Novák fő jövedelemforrása a szenátusi állása és az Eurotrans Alapítvány (összesen 72 ezer lej, 14 ezer euró). Ennek a felét keresi meg a Pro Economica Alapítványnál (36 ezer lej, 7200 euró). Felesége rezidens orvosként 63 ezer lejt keresett éves szinten. 

Továbbra is megvan az 1545 négyzetméteres telek Székelytompán, valamint a házuk Nyárádszeredában. Novák cégei és egyesületi érdekeltségei is nagyrészt változatlanok. Igaz, 2021-ben már nem a szenátus fizeti meg a tanácsait, azonban az RMDSZ-től szép, 86 800 lejes (17 ezer eurós) fizetést kap. Ezt egészíti ki a Pro Economica Alapítványtól kapott 36 ezer lej (7200 euró), valamint 900 euró bérleti díj.

Eddigi érdekeltségei mellé bejött a Marosvásárhelyi SE 1898 alelnöki tisztsége. Ezt a fociklubot azért hozták létre, hogy lenyúlják az addigra már tizenéves MSE 08 sportklubot, mivel annak a vezetői nem akarták megérteni a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia felől érkező „üzenetet”, és átadni a már jól működő fociklubot. Ennek a történetnek a hátterét itt írtuk meg.

A főnyeremény

A 2022-es év minden valószínűség szerint nagy, piros betűkkel vésődik be Novák Levente emlékeibe. Egyrészt megszületett első gyermeke. Másrészt az eddig is szépen gyarapodó családi vagyonka látványosan – és nehezen magyarázhatóan – akkorát ugrott, hogy az egyébként mély kómában lévő Maros megyei DNA is összerezzent.

Megindult az építkezés a székelytompai telken: ide tervezték a 6 szobás, két margarétás panziót. A Marosvásárhely-Iași közötti, még csak tervezett autópálya letérője mellett induló projekt számára ráadásul rögtön két forrásból is sikerült finanszírozást lehívni.

A Nyarad Agro Turism SRL 2018 májusában a Nemzeti Vidékfejlesztési Programban (FEADR) nyert egy 70 ezer eurós, vissza nem térítendő támogatást, majd 2020-ban a Kisfaludy programban további 35 millió forint (akkori árfolyamon kb. 100 ezer euró) támogatást kapott. 

Igaz, 2021 januárjában Novák Levente kiszállt a cégből, 50%-os üzletrészét átadta öccsének, Novák Botondnak. A cég adminisztrátora Novák Botond maradt. A panzió azóta kinyitott, a Murok vendéglőbe pedig érdemes betérni: állítólag nagyon jó a konyhája.

Óragyűjteményét sem kellett eladja, hogy a villáját befejezze

Na de ez mind semmi. Ennél is szerencsésebb csillagállás hozta össze Novák Levente vadonatúj családi villáját Marosvásárhely legelegánsabb – és legdrágább – környékén, a Somos-tetőn.

A 606 négyzetméteres telken mediterrán-neoparaszt stílusban épült fel a 454 négyzetméteres, 3 emeletes hacienda. Szerkezetkész állapotban – „pirosban” – vásárolta meg Novák Levente és felesége 2022 augusztusában. A házat aztán gyorsan befejezték és belakták. Amikor a mellékelt drónfelvételek készültek 2024 őszén, a ház teljesen késznek tűnt.

Nem szeretnénk spekulálni arról, hogy mennyibe kerülhetett ez az ingatlan, és Novák Leventének honnan volt erre pénze. Semmi jele azonban, hogy ez kiadás megterhelte volna a családi kasszát: a politikus a 10 ezer eurós óragyűjteményét sem kellett eladja, hogy a házat befejezze. A gyulakutai disznófarmot is papíron 130 lejért adta át az öccsének.

Az tény, hogy Novák Leventének adósságai is lettek ebben az évben. A földhivatali dokumentumok tanúsága szerint az ingatlan jelzáloggal terhelt, és a politikus vagyonnyilatkozatában fel is tűnik egy 637 ezer lejes (127 ezer eurós) BCR-hitel, amit 2049-ig kell törlesszen.

Ezen kívül kapott 50 ezer lejt Novák Leventétől – ő talán a politikus apja, vagy valamilyen rokona lehet. Továbbá 90 ezer lejt kapott kölcsön Demeter Attilától. Ő az a régi üzlettárs, akivel összehozta az akkor még nem túl sikeres disznófarmot.

Demeter Attila egyébként a magyarországi MVM romániai leányvállalatának, az MVM Energy Romania SA-nak az igazgatója. Az MVM romániai érdekeltségeiről is írtunk már: ők vásárolták meg azt a bukásra ítélt úz-völgyi vízerőművet, melyet a 2010-es években Lénárd András és a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézete épített.

2022-ben persze szépen is keresett Novák Levente. Az RMDSZ-es állása mellett ilyen-olyan jogcímen fizeti a Pro Economica Alapítvány, a Maros megyei tanács, az Aquaserv és az OTP Consulting SRL. Összesen ez 217 ezer lej, vagyis 43 ezer euró. Felesége gyermeknevelési támogatása további 81 ezer lej, vagyis mintegy 16 ezer euró. A család közel ötezer eurónyi havi bevételéből így nem lesz gond 17 év alatt törleszteni a BCR-hitelt.

Olyan jól mennek a dolgok, hogy kifelejtette a szenátori fizetését

2023 júniusában leadott vagyonnyilatkozata alapján sem szakadt meg a sikerszériája. Novák Levente éves bevételei 300 ezer lej (60 ezer euró) körül alakulnak. Ehhez hozzáadódik felesége 56 ezer lejre (11 ezer euróra) rúgó gyermeknevelési támogatása, valamint a két gyermeke után járó gyerekpénz. 

Feltűnik azonban, hogy bár 2022 novemberétől szenátor, 2023-as vagyonnyilatkozatában nincsen nyoma a szenátori fizetésének, mely évi 130-150 ezer lej lenne. Az utolsó, 2024 novemberében leadott vagyonnyilatkozatában aztán már feltűnik a honatyai honorárium: 137 ezer lej (27 ezer euró). Azonban minden korábbi jövedelme hiányzik. Azt nem tudjuk hogy Novák kifelejtette ezeket, vagy korábbi munkaadói felbontották a munkaszerződéseit.

Furcsa az is, hogy bár 2023-ban tagja volt a marosvásárhelyi repülőteret fenntartó részvénytársaság igazgatótanácsának, egy évvel korábban pedig az Országos Összeférhetetlenségi Tanács (Consiliul Național de Integritate) tagja volt, az ezekért kapott javadalmazás szintén kimaradt a vagyonnyilatkozataiból. Az Aquaserv vízszolgáltató részvénytársaság igazgatótanácsi tagsága viszont megjelenik.

Novák érdekeltségi nyilatkozatai is említésre méltóak: 2023-ban és 2024-ben a Marosvásárhelyi SE 1898 fociklub, melynek alelnöke, 1,5 millió lejes nagyságrendű támogatásokban részesült a Maros megyei tanács, valamint a marosvásárhelyi helyi tanács részéről. Arról, hogy a fociklub addósságai hogyan nőttek a hatalmas támogatások ellenére, és ezt az adósságot hogyan kísérelték meg szintén közpénzből rendezni, a vasarhely.ma írt nagyon alapos összefoglalót.

Képvisel, kijár, megold

A fenti rengeteg teendő mellett érthető, hogy Novák Leventének nem jut túl sok ideje és energiája saját gondolatokat megfogalmazni. Kommunikációja nagyrészt a már jól ismert RMDSZ-es szabványpanelekből épül fel. 

Saját kampányszövege sem ígér sokat:

„Arra vállalkozom, hogy a Maros megyei, marosvásárhelyi, szászrégeni emberek ügyeit és az önkormányzataink dolgait Bukarestbe vigyem: képviseljek, kijárjak és megoldjak.”

Szenátori mandátuma alatt 29 törvénykezdeményezésben vállalt szerepet (ezeket itt lehet böngészni). Ez nem sok, de nem is tragikusan kevés. Csonka mandátumáról sem tud átütő sikert megfogalmazni – ez a politikai hirdetés is csak két törvényt, az oktatási törvény módosítását, valamint a medvepopuláció szabályozására vonatkozó jogszabályok kidolgozását említi saját sikereként.

Az utóbbi törvényt megszavazták, itt megtekinthető. Az oktatási törvény módosítása tekintetében valami tévedés lehet. Novák azt állítja, célja a „magyar nyelvű oktatás megerősítése volt, amelynek eredményeként több iskolában sikerült elérni a kisebbségi jogok bővítését”. Mi egyetlen, oktatási törvényt módosító kezdeményezést találtunk Novák Levente szenátori oldalán, ez azonban nem kisebbségi jogokról szól, hanem arról, hogy családon belüli erőszak esetén a diákok könnyebben mehessenek át egyik iskolából a másikba.

És bár semmi nem áll távolabb Novák Leventétől, mint a világpolitika, a politikai preferenciái azért eléggé világosak:

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

Sokkoló! 2024-ben nincs még bankszámlája Ladányinak! De Jaguárja már van – az uh.ro cikke

Bende Sándor öt éve ült már a parlamentben, mikor meghallotta Szent Mercédesz hívó szavát – az uh.ro cikke

Szabó Ödön lottón is nyert az elmúlt négy évben, de nem ebből van a vagyona – a Transtelex cikke

Jót tett Nagy Szabolcs képviselő vagyonának a négyéves parlamenti mandátum – a Transtelex cikke

Magyar Lóránd: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem – a Transtelex cikke

Százszor megbánhatta Turos Lóránd szenátor a Szatmári Friss Újság megvásárlását – a Transtelex cikke

Seres Dénes, a szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament – az Átlátszó Erdély cikke

The post A titokban végbement csoda: így lett villája Novák Leventének appeared first on Átlátszó Erdély.

Elismerte a Maros megyei telekkönyvi hivatal, hogy szabálytalanul írták rá a vásárhelyi régi megyeházát a Maros Közbirtokosságra. Ennek a szabálytalanságnak most a nyomát is el akarják törölni, de úgy tűnik, hogy ezt is csak szabálytalanul sikerül, derül ki magának a törlésnek a közléséből.

A hivatal ugyanis tavaly októberben egyszerűen átírta a barokk kori volt megyeháza tulajdonjogát a Maros Közbirtokosságra. A Marosvásárhely belvárosában található, emeletes ingatlan hivatalosan több mint félmillió eurót ér. Helyi forrásaink szerint a valódi értéke ennek a többszöröse. Az biztos, hogy az épület felújításra szorul, ezt évtizedek óta szorgalmazzák az ott dolgozó művészek is.

A Maros Közbirtokosság elnöke Péter Ferenc, aki egyben Maros megye tanácselnöke. Péter Ferenc idén január óta hangsúlyozza, hogy az épület 1915 óta a közbirtokosság tulajdona. De a tulajdonjogot bizonyító eredeti dokumentumot még nem sikerült megmutatnia.

Hogy személyesen Péter Ferenc, illetve az általa vezetett közbirtokosság mennyiben volt az átírás kezdeményezője, azt egyelőre nem tudjuk. Az viszont látszik a dokumentumokból, hogy részt vett az átírásban, és annak egyértelmű haszonélvezője is a közbirtokosság – volt, idén márciusig.

Az épület tulajdonjogát több lépésben írták rá

a 2000-ben alapított Maros Közbirtokosságra, amelynek székhelye – a 150 évvel ezelőtti elődjéhez hasonlóan – Szovátán található.

1. Az épület régi telekkönyvében az áll, hogy ez Nemes Marosszék birtokos közönségének a székháza. A megnevezés fölé valaki ceruzával odaírta, hogy Composesoratul Scaunul Mureș, mintha ez egyértelműen a régi Marosszéki Közbirtokosság neve volna.
2. A régi telekkönyvből valaki kivette a B lapot, ahol a tulajdonosok kell, hogy szerepeljenek.
3. A kataszteri hivatal létrehozta az épület új, digitális telekkönyvét. Úgy, hogy a régiből a C, azaz az ingatlanra bejegyzett hiteleket rögzítő Teherlap bejegyzéseinek számát és keltezését vitte át az újnak a B, azaz tulajdonosi fejezetébe, minden alap nélkül. Tulajdonosként a valaki által ceruzával odaírt Composesoratul Scaunul Mureș-t jelenítette meg.
4. Bírósági ítéletekre alapozó, de sikertelen próbálkozások után a kataszteri hivatal végül tavaly októberben átírta a régi közbirtokosság nevét az újra. Mindössze arra alapozva, hogy Péter Ferenc elnök közjegyző előtt kijelentette, hogy beleegyezik a Composesoratul Scaunul Mureș megnevezés telekkönyvi átírásába Composesoratul Mureșul-ra.

Ezeket a lépéseket és szabálytalan voltukat ebben a cikkben részleteztük:

A telekkönyvi hivatal azzal ismerte el, hogy ezek a lépések szabálytalanok voltak, hogy kitörölte őket. Úgy tesz, mintha nem történtek volna meg. (Azt sajnos nem tudni, hogy előkerült-e a régi telekkönyv hiányzó B lapja a tulajdonosok nevével.)

Telekkönyvi bejegyzést viszont nem lehet olyan egyszerűen kitörölni, ahogy azt a hivatal megtette. Legalábbis törvényesen nem lehet. Megmutatjuk, miért nem.

Névtelenséget kérő forrástól megkaptuk az új, idén márciusban felfüggesztett digitális telekkönyv másolatát. A végén a B6 és B7 bejegyzést érdemes alaposan elolvasni:

Először is a kapkodás jele tűnik fel benne: ennek a módosításnak ugyanazt a telekkönyvi sorszámot és időpontot adták, mint a módosítás alapjául szolgáló kérvénynek, amelyet a városháza nyújtott be (17345/01.03.2023). Ilyen a korábbi bejegyzések egyikénél sem történt.

Az is szabálytalan, hogy ki kérte a korábbi bejegyzések felülvizsgálatát, és mikor kérte.

Az átírás felülvizsgálatát a vásárhelyi polgármesteri hivatal kérvényezte március elsején, bő négy hónappal az utolsó bejegyzés után.

A kataszteri törvény 31. cikkelye kimondja, hogy egy telekkönyvi bejegyzés felülvizsgálatát annak közlése után legtöbb 15 nappal lehet kérni. A bejegyzést közölni kell az érdekelt személyekkel a bejegyzés után legtöbb 30 napon belül. A cikkely első bekezdése határozza meg, ki lehet érdekelt személy: az, aki szerepel az illető ingatlan telekkönyvében, vagy a közjegyzője.

Vagyis a közbirtokosság tulajdonosként történt bejegyzését a városnak legkésőbb tavaly december elején meg kellett volna támadnia. Már ha tudja bizonyítani, hogy joga van megtámadni a bejegyzést. Marosvásárhely municípium ugyanis nem szerepel az épület telekkönyvében, állította maga Soós Zoltán idén januárban. Azaz a város nem minősül érdekelt személynek.

Bíróságra kellene menni, de a hivatal inkább elkerülné

A város mostani felülvizsgálati kérelmét a telekkönyvi hivatalnak törvény szerint el kellett volna utasítania akár azért, mert túllépte a törvényes határidőt, akár azért, mert a város nem szerepel a telekkönyvi megjegyzésekben érdekelt személyként. Ezt az elutasítást pedig a város a bíróságon kellett volna, hogy megtámadja, ahogy az a törvény 31. cikkelyének 3-4. bekezdésében áll.

A telekkönyvi hivatal a B6 bejegyzésben írja, hogy elfogadja a város kérelmét, megszünteti a kifogásolt bejegyzést. Hogy konkrétan melyiket, az a Referințe rubrikából látszik: nem pusztán a tavaly októberit, amellyel az új közbirtokosság nevére írták az épületet, hanem az 1915-ösnek keltezett B1 és B2 bejegyzést. Ezzel a hivatal is megerősíti azt az előző cikkben kifejtett feltételezésünket, hogy semmilyen okirat nem alapozta meg az 1915-ös bejegyzést. (Valószínűleg nem is akkor keletkezett, hanem bő száz évvel később.)

A telekkönyvi hivatalnak vélhetőleg nem áll érdekében bíróságra menni. Ez a B7 bejegyzésből derül ki. Itt részletezi, hogy azzal javítja ki az új telekkönyv tévedéseit, hogy

• megszünteti a digitális telekkönyvet, és így visszaáll az azelőtti helyzet (mintha mi sem történt volna az elmúlt két évben az ingatlan tulajdonjoga körül);
• és kitörli az eredeti papírokról azokat a ceruzával írt megjegyzéseket, amelyek a magyar szöveget fordították románra. Azaz a Nemes Marosszék birtokos közönségét Composesoratul Scaunul Mureș-re.

Utána pedig zárójelben meg is jelöli annak a szabálytalanságát:

nem derül ki, hogy azokat ki írta oda és mikor.

Vagyis valaki illetéktelenül belepiszkált a telekkönyvbe. A telekkönyvi hivatal pedig inkább elkerüli a törvényes utat, a bíróságot, mint hogy kiderülhessen, mégis ki írogatott rá és mikor a régi telekkönyvre.

A ceruzás megjegyzéseket valószínűleg ki lehet törölni anélkül, hogy a papír különösebben megsérülne. Arra azonban kíváncsiak vagyunk, hogyan fogják nyomtalanul kiradírozni – ha ki fogják – a most megszüntetett digitális telekkönyv számát (141014) és egy 2020-as dosszié számát, amelyet viszont golyóstollal írtak fel erre a több mint száz éves papírra.

Az pedig, hogy se Péter Ferenc, se Soós Zoltán, se a telekkönyvi hivatal igazgatója, Lucian Manisor nem válaszolt se a két héttel ezelőtti, se a keddi kérdéseinkre, azt mutatja, hogy a köztudatból is megpróbálják kitörölni, hogy Péter Ferenc két éve próbálja megszerezni a régi megyeházát az általa vezetett közbirtokosság számára.

Mindenesetre mi továbbra is kíváncsiak vagyunk például arra az 1952-es jegyzőkönyvre, amelyet tegnap említett Soós Zoltán a Székelyhonnak. A jegyzőkönyv állítólag arról szól, hogy a város átveszi a volt főispánság épületét. Kíváncsiak vagyunk, pontosan mit tartalmaz, illetve hogy ki, mikor és hol találta meg. És hogy eddig miért nem került elő.

The post Régi megyeháza: kiradírozzák a törvénytelenség nyomait a telekkönyvből appeared first on Átlátszó Erdély.

Frissítés, 2023. 03. 14, 18:50: „Pontosítással” állt elő ma a marosvásárhelyi városháza Facebook-oldala az ingatlannal kapcsolatban, ami azonban csak újabb kérdéseket vet fel. A következetesen kétnyelvű Facebook-oldal most csak románul közli, hogy Maros megye telekkönyvi hivatala elfogadta a városháza március elsejei felülvizsgálati kérelmét, és gyakorlatilag megszüntette az épület új telekkönyvét. Ismét a régi, 946-os számú telekkönyv érvényes, írják. (Ez a régi telekkönyv megtekinthető lejjebb a cikkben.)

Az nem derül ki, hogy a régi telekkönyvben szereplő tulajdonost, a Nemes Marosszék birtokos közönségét lefordították-e román nyelvre a hivatal dokumentumaiban, és ha igen, hogyan. Az sem derül ki, hogyan szüntethette meg a telekkönyvi hivatal a fél évvel korábbi bejegyzését, amellyel odaítélte az épület tulajdonjogát a Maros Közbirtokosságnak. Sőt az sem, hogy a városháza beperelte-e a telekkönyvi hivatalt. Mindössze az derül ki, hogy Soós Zoltán polgármester továbbra is minden lépést megtesz annak érdekében, hogy a régi megyeháza a város birtokába kerüljön.

A fő kérdés most már az, hogy a telekkönyvi hivatalnak melyik lépése volt törvénytelen: amellyel bejegyezte a Péter Ferenc vezette közbirtokosság tulajdonjogát a az épület telekkönyvébe, vagy amelyikkel most megszüntette? Kérdéseinket elküldtük úgy Péter Ferencnek és Soós Zoltánnak, mint a Maros megyei kataszteri hivatal vezetőjének, és továbbra is várjuk, hogy válaszoljanak a cikk végén felsorolt eredeti kérdéseinkre is.

Az eredeti cikk:

Erdélyben szokatlan konfliktus alakulgat két népszerű magyar politikus között: bíróság fogja eldönteni, hogy melyikük rendelkezhet egy legalább félmillió eurót érő történelmi épület fölött Marosvásárhely belvárosában. 

Az egyik népszerű politikus Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, akit Dorin Florea húsz éve után, 2020 szeptemberében választottak meg a város élére. A másik népszerű politikus Péter Ferenc, akit ugyanakkor már másodjára választottak meg Maros Megye Tanácsának élére, és kifejezetten támogatta Soós Zoltán polgármesterré választását. 

A barokk kori történelmi épület pedig a régi vármegyeháza a vásárhelyi Bolyai utca 5 szám alatt. Valódi értéke a hivatalos félmillió eurónak a többszöröse, állítják helyi és szakmai forrásaink. Ötven éve művészek dolgoznak benne, műtermet, kiállítóteret működtetnek ott. Leghíresebb közülük Bartha József B5 Studiója, ő a forradalomkor ment be az épületbe, és foglalt magának ott termet, mesélte el ő maga.

Jelenlegi ismereteink szerint az épület 1876 óta állami tulajdon, de azelőtt is Maros-Torda vármegye elődje, Marosszék törvényhatóságának a székhelye volt. Valószínűleg a marosszéki közbirtokosság székházaként is szolgált. A megyeháza 1744-45-ös, illetve az 1838-as bővítését, átépítését a közbirtokosság is finanszírozta.

Emiatt érdekes a két politikus háttere is: Soós Zoltán régész, jártas a műemlékvédelemben, és 2020-ig a Maros Megyei Múzeumot igazgatta. Péter Ferenc Szováta polgármestere volt 2000 és 2016 között, illetve a 2000 májusában bejegyzett Maros Közbirtokosság elnöke. 

Ha egyik politikus sem akar börtönbe vagy legalábbis büntetőperbe keveredni amiatt, hogy műemlékként ismert közvagyont hagyott vagy segített szabálytalanul magántulajdonba kerülni, akkor közigazgatási perben kell tisztázniuk, hogy az épület a várost vagy a közbirtokosságot illeti-e. A közbirtokosság ugyanis tavaly októberben a saját nevére íratta az épületet a telekkönyvben. 

Jelenlegi tudásunk szerint ezt szabálytalanul tette. 

A bő húsz éve újraalakult közbirtokosság jogilag egyesület, azaz a vagyona magántulajdonnak számít. Az épület kulturális rendeltetését viszont nem változtathatja meg, mert már legalább 25 éve ez a funkciója, mondta nekünk Bartha József arra az ügyvédre hivatkozva, akit a művészek kerestek meg. 

A régi megyeházában dolgozó művészeket elsősorban az érdekli, hogy maradhassanak ott vagy egy hasonlóan központi helyszínen hasonlóan alacsony lakbérért, mint amit legalább 25 éve fizetnek a városnak. Ők fizetik a rezsit is, emiatt most alig tartózkodnak ott: nem győzik kifűteni a félméteres, időnként felázó falakat, mondta Bartha József, a B5 Studió vezetője. Ő évek óta kéri a várostól, hogy a terembérleti szerződést írják át az ő nevéről az alapítványa nevére, hogy pályázati pénzből tudja fedezni a fenntartást és esetleges karbantartást. 

Ehhez képest csak az változik, hogy a város részéről kivel szerződnek. Évtizedekig a város ingatlankezelő cégének, a Locativ SA-nak fizették a lakbért, 2021-től a városháza ingatlankezelő hivatalának, a SPUM-nak. Idén új céggel jelentkezett a város: a patinás és felújítandó épületet január közepétől a Marosvásárhelyi Kulturális és Művészeti Központ kezeli. És ki is pattant az épület átírásának gyorsan lefojtott botránya.

A két politikus érdekkonfliktusa annyiban szokványos, hogy egyikük sem akar beszélni róla. Az ügyet több, egymástól független vásárhelyi forrás ajánlotta a figyelmünkbe. Mindegyikőjüktől olyan dokumentumokat kaptunk, amelyek eddig nem jelentek meg a sajtóban, bár az ügy már idén januárban kipattant. Írt róla a Székelyhon, a Maszol, a Népújság, a Marosvásárhelyi Rádió, innen tudjuk, hogy eddig mi a két politikus álláspontja.

Elveszett jelentés

Mit jelent az, hogy Nemes Marosszék birtokos közönsége? – néztünk nagyot február közepén, amikor egy anonimitást kérő forrás eljuttatta hozzánk az alábbi telekkönyvet.

A helyrajzi szám, a terület és a 28 helyiséges leírás alapján láttuk, hogy ez valóban a vitatott régi megyeháza telekkönyvének első oldala.

Addigra már olvastunk a vásárhelyi sajtóban január második felében kirobbant fura ingatlanügyről, miszerint a szovátai Maros Közbirtokosság a nevére íratta a vásárhelyi régi megyeházát. A román sajtó ezt gyanús telekbizniszként címkézte, és közölte a Szabad Emberek Pártja (POL) vásárhelyi tanácsosainak gyors kutatását és kérdéseit megfogalmazó nyílt levelet. 

A Székelyhon Rákossy Botond topográfus és kataszteri szakemberrel próbált magyarázatot találni arra, hogyan írathatta a nevére a közbirtokosság azt az épületet, amelyet legalább 1999 óta a város kezel, ő adja bérbe a művészeknek, és a Năstase-kormány 2002-es határozata is a város leltárába sorolta. A 101 legabszurdabb telekkönyvezésről könyvet író Rákossy és pár nap múlva Péter Ferenc részben ugyanazzal magyarázta: a város 2002 óta elmulasztotta telekkönyveztetni az épületet.

De míg Péter Ferenc azt állítja, hogy azért tudták egyszerűen átírni az épületet a jelenlegi közbirtokosságra, mert a telekkönyvben 1915 óta a közbirtokosság szerepel egyedüli tulajdonosként, és még az államosítás sincs benne feltüntetve, addig Rákossy szerint 

a közbirtokosságnak visszaszolgáltatási eljárást kellett volna indítania érte. 

Vagyis a közbirtokosság a városházától kellett volna kérje az épületet úgy, hogy megmutatja, milyen szerződéssel vagy jogszabállyal került az épület a régi közbirtokossághoz, amelyet aztán az 1946 utáni államosítással felszámoltak. Ha az igényt jogosnak tartja, akkor a városháza visszaszolgáltatási döntést vagy tulajdonjegyet állít ki, a közbirtokosság pedig ezzel megy a telekkönyvi hivatalba, hogy bejegyeztesse tulajdonjogát az épületre. Ha a városháza elutasítja a visszaszolgáltatást, a közbirtokosság továbbléphet a bíróságra, és ott kérheti az ingatlant.

A telekkönyvi hivatal munkatársai maguktól nem állapíthatják meg a jogutódlást a régi és az új közbirtokosság között, és nem írhatják át az épület tulajdonjogát tulajdonjegy vagy visszaszolgáltatási döntés nélkül, erősítette meg kérdésünkre Rákossy Botond. Egy általunk megkérdezett jogász viszont elméletben nem zárta ki, hogy lehetséges az ilyen kvázi automatikus átírás, ha a jogutódlást bírósági ítélet mondja ki.

Péter Ferenc azt állítja, van ilyen bírósági végzésük, a telekkönyvi hivatal pedig ez alapján egyszerűen kijavította a korábbi nevet, a Marosszékit az újra, Maros Közbirtokosságra. (Lentebb kiderül, ez nem igaz, a hivatal pusztán Péter elnök úr kijelentésére alapozva írta át a nevet.) Mindezek mellett azzal nyugtatta meg a közvéleményt, hogy az épületnek a vásárhelyi városvezetéssel összhangban továbbra is közösségi funkciót szeretnének adni.

Ezt az összhangot erősítette Soós Zoltán is azzal az állításával, hogy az épület sosem volt a város tulajdonában. Az összhangot viszont rontotta azzal, hogy be fogja perelni a telekkönyvi hivatalt, hogy töröljék a közbirtokosság tulajdonjogát megállapító bejegyzésüket, és a bíróság ítélje az épületet a városnak. Mivel Soós polgármester többszöri megkeresésünkre sem válaszolt, a jogászainktól tudtuk meg, hogy az épület több tíz évnyi használata jogán Soósnak hivatali kötelessége pert indítania az épület tulajdonjogáért.

Sőt: már egy éve kellett volna perelnie érte,

jöttünk rá abból a városházi dokumentumból, amelyet Pápai Zsolttól, a POL városi tanácsosától kaptunk. Ezt a technikai leírást tavaly február elsején állította össze egy földmérő mérnök az épületről. Azért mérte fel, hogy a városháza beírhassa a tulajdonjogát a régi megyeháza telekkönyvébe. Lásd a Scopul lucrării, A munkálat célja nevű részt:

Csakhogy a jogi leírásnál már ekkor szerepelt, hogy a tulajdonos a Marosszéki Közbirtokosság, Composesoratul Scaunul Mureș. 

Bár Soós Zoltán polgármester már tavaly februárban tudhatta, hogy a telekkönyvben nem a város szerepel tulajdonosként, mégis csak az idei kis botrány hatására jelentette be, hogy pert indít az épületért.

„Tudomásomra jutott, hogy az önkormányzat nem tud lépni, nem tud az épületbe beruházni, mert nem az övé. Akkor jogászokkal tisztáztuk a tulajdonjogi helyzetet” – nyilatkozta Péter Ferenc a Népújságnak. Ebből úgy tűnik, ő is legkorábban 2022 februárjában értesülhetett arról, hogy a város nem tudja magára íratni az épületet, és akkor lépett ő a közbirtokossággal.

Csakhogy a közbirtokosság már legalább két éve elkezdte magára íratni az épületet, derül ki abból a telekkönyvi kivonatból, amelyet a közbirtokosság juttatott el a Székelyhonhoz.

A kivonatot 2021 áprilisában állította ki a telekkönyvi hivatal. Vélhetően a közbirtokosság legalább akkortól tudta, hogy köze lehet az épülethez.

Ahogy a kivonatból is látszik, egy telekkönyv három részből áll. Az A rész tartalmazza az ingatlan helyrajzi számát, méretét, címét, fizikai leírását: emeletes kőház 28 helyiséggel. A B részben szerepel a tulajdonos és az esetleges tulajdonosváltások, a C részben pedig a terhek: hogy volt-e rajta jelzálog, vettek-e fel rá hitelt, aminek maga az épület a garanciája.

A POL közzétette 2023-as kivonaton két dolog tűnt fel. Nem az, ami be van keretezve.

Az egyik, hogy a közbirtokosság végül 2022 októberében íratta át az épületet a mostani nevére. Vagyis ha a város meg akarta volna akadályozni, hogy az ingatlan a szovátai közbirtokosságé legyen, akkor lett volna ideje tavaly február és október között, hogy benyújtsa a saját kérelmét a telekkönyvi hivatalhoz.

A másik, hogy a B2 és a B5 bejegyzés között hiányzik a B3 és a B4. Csak rövid ideig hiányzott: a POL-osok ugyanis elküldték a telekkönyv másolatát. Mi több, március 3-án nekünk is elküldte a telekkönyvi hivatal. Ez a dokumentum nagyon hasonlít a kivonathoz, de tartalmazza azokat a bejegyzéseket is, amelyek már érvényüket vesztették.

Mégpedig azt, hogy Ruta Valer a Maros Közbirtokosság nevében kétszer is sikertelenül próbálta átíratni az ingatlant a közbirtokosság mostani nevére. Tavaly júliusban két bírósági ítélettel igyekezett alátámasztani az átírási kérvényt, szeptemberben pedig ezek mellett egy közjegyzői okirattal is, amit akkor szeptemberben állítottak ki. Ruta Valer földmérő egyébként a szovátai polgármesteri hivatalnak is dolgozik.

Mivel Péter Ferencet többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült elérni, így csak feltételezzük, hogy a 2000-es ítélettel jegyezte be a bíróság a közbirtokosságot. Valószínűleg a 2003-as mondja ki, hogy a Maros Közbirtokosság a Marosszékinek a jogutódja, ezzel igényelhették vissza az erdőket húsz éve.

Feltűnt viszont, hogy a tavaly októberi sikeres átíráshoz nem volt szükség a bírósági ítéletekre. Elég volt csak a közjegyzői okirat, amelynek egy másolatába legnagyobb meglepetésünkre és sokadik forrásnak köszönhetően bele tudtunk nézni. Mindössze az áll benne, hogy Péter Ferenc, a közbirtokosság elnöke, a btk. terhe alatt és saját felelősségére beleegyezik abba, hogy az új telekkönyv B lapján a Marosszéki Közbirtokosság elnevezést Maros Közbirtokosság névre módosítsák.

Kitalált jelentés?

A hivatal nagyon részletesen feltüntette a B rész 2022-es bejegyezéseinél, hogy milyen okirat alapozta meg vagy épp nem alapozta meg az átírást. Ehhez képest az 1915-ös bejegyzésről csak azt lehet tudni, hogy augusztus negyedikén keletkezett, és egy szám és név nélküli törvényre hivatkozik, amely 1915 január elsején léphetett érvénybe.

Mivel időközben anonim forrásból megkaptuk az eredeti C lap másolatát, elmentünk a vásárhelyi telekkönyvi hivatalba, hogy ott megtekintsük a B lap eredetijét is, és mi is kérjünk másolatot. Legnagyobb meglepetésünkre azt láttuk, hogy a hivatal digitális nyilvántartásában

nincs meg a B lap a tulajdonos nevével.

Betekintéskor a díj befizetése után leültetnek egy számítógépes képernyő elé, és azon mutatják meg a régi telekkönyv beszkennelt lapjait. Megjelent a már ismert A lap a kalligrafikus Nemes Marossszék birtokos közönsége bejegyzéssel, fölötte ceruzával románul, hogy Composesoratul Scaunul Mureș. Efölött másik ceruzával írták fel a régi telekkönyv számát: 946. 

Középen az épület leírása magyarul a megjegyzéssel, hogy Székház, fölötte ceruzával románul, oldalt pedig a négyzetméterre átszámolt terület. A leírás alá golyóstollal írták oda az új telekkönyv (CF) számát és egy 2020-as ügyirat számát. Vélhetőleg ekkor nyitották az új telekkönyvet, immár digitálisan. Az oldal alján a 946-os íráshoz hasonló 1-es oldalszám szerepel. 

Legörgetve ennek a lapnak az üres hátoldala látszik, ahova enyhén átüt a Nemes Marosszék felirat tintája, az oldal alján ceruzával egy nagy 2-es. Tovább görgetve nem a B lap jelent meg, hanem a C, a Teher lap két bejegyzéssel, az alján 3-as oldalszámmal. Utána pedig ennek a lapnak az üres hátoldala gördült fel, alján a 4-es oldalszámmal.

Több beszkennelt oldal nincs, mondta megrökönyödésemre az ott dolgozó hivatalnok.

Ezért gondoljuk szabálytalannak a közbirtokosság bejegyzését tulajdonosként

Márpedig B lappal minden telekkönyvnek rendelkeznie kell, állította kérdésünkre Rákossy Botond telekkönyvezési szakember, aki 2008-ig a bukaresti kataszteri ügynökségnél dolgozott államtitkári rangban. Attól függetlenül léteznie kellett valamikor, hogy az A és a C lap számozása folyamatos, a B lap pedig hiányzik. 

Földmérő cége mellett a POL Hargita megyei tanácsosaként is tevékenykedő Rákossy úgy tudja, a vásárhelyi földhivatalból a forradalom után nagyon sok telekkönyvet egyszerűen elvittek az emberek. A Hargita megyei hivatalnál is azzal szembesült, hogy több száz régi telekkönyv hiányzik.

Hogy a régi megyeháza új, 141014-es telekkönyvének B fejezetébe hogyan kerültek át és milyen adatok a régi, 946-os számú telekkönyv nem létező B lapjáról, arról nincsen információnk. Arról sincs, hogy a régi C lapról miért nem tüntettek fel semmit az új telekkönyv elektronikus másolatának C fejezetében. Ahogy arról sincs, hogy az új telekkönyv tulajdonosi B fejezetét miért a régi telekkönyv C Teher lapjának metaadatai nyitják. 

Mindenesetre megkérdeztük a hivatal igazgatóját, szerinte miért hiányzik az eredeti B lap, hogyan és miért a C lapról kerültek adatok az új telekkönyv B fejezetébe, és a régi C lap információit miért nem vezették át az újnak a C fejezetébe. Ha úgy dönt, hogy válaszol, akkor természetesen frissítjük a cikket.

A szkennelt változatot helyben megmutató hivatalnok azt mondta, mindent be kellett, hogy szkenneljenek, ami megvolt papíron ebből a telekkönyvből, és illetéktelenek nem férhettek hozzá a papírokhoz.

Silabizáltunk

A C lap első bejegyzése nagyon nehezen olvasható, de az első sorában egyértelműen látszik, hogy a jegyzékszám (3078) és az időpont (1915. aug. 4.) azonos az új telekkönyv B részét nyitó bejegyzésével: 3078 / 04/08/1915.

Több történész segítségével értettük meg, hogy a C Teher lapon olvasható két bejegyzésnek semmi köze az új B1 és B2-ben szereplő tulajdonjog-szerzéshez. A régi C lapon az áll, hogy 1915. augusztus 4-én zálogjogot jegyeztek be az épületre 1270 korona értékben, melynek fejében Pap László marosvásárhelyi lakos haszonélvezeti jogot szerzett.

Mazochisták megpróbálhatják kiegészíteni: „……….” ………… zálog-jog Ezerkétszázhetven kor. tőke részlet és annak összes járulékai, ……. … ….. .. …….. alatt felvett ingatla-nokra (?) és azoknak ha-szonélvezetére Pap László marosvásárhelyi lakós javára bekebeleztetik. – Fősz.: 699 jz. ….

Mindez pedig három hónap múlva érvényét vesztette, ahogy a C1 bejegyzés mellett írja is, hogy Törlés C2. Mert a C2 bejegyzés nagyjából így olvasható: Érk. 1915. okt. 4-én 4214. sz.a. A mvhelyi t[örvény]széknek P.1482/9/1915 sz. végzése alapján a C1 sz. 1270 Kor. jár. erejéig bekebelezett …….. zjog bitorlása bekebeleztetik.

Már a dualizmusban államosították

Nem találtuk meg azt az 1915-től érvényes törvényt sem, amelyre hivatkozva tulajdonosként tüntetik fel a Marosszéki Közbirtokosságot. A 2016-ban kiadott, vaskos Székelyföld története harmadik kötetében [.pdf, 110. old.] a szerzők három, a közbirtokosságokra vonatkozó törvényt említenek, és egyik sem 1915-ben lépett életbe. A legutolsó 1913-as, és a legelőgazdálkodást szabályozza.

Megtaláltuk viszont azt a törvényt 1876-ból, amely egyértelműen államosítja a vármegyeházát. Ez az 1876. évi XXXIII. törvénycikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről amelynek így szól a 6. paragrafusa:

„Az egész területre nézve egyesitett eddigi megyék (kerületek, székek, vidékek) minden ingó vagy ingatlan vagyona fölött, a mennyiben az tisztán közigazgatási czélokra fordittatott, az egyesitett törvényhatóságok egyeteme rendelkezik. Az ily vagyon jövedelme ezentúl is a közigazgatási költségek fedezésére fordittatik, de azon rész javára számittatik be, melynek eddig tulajdonát képezte.

Kivételt csupán azon, eddig is közigazgatási czélokra használt épületek és azok felszerelvényei képeznek, melyek közigazgatási czélokra az egyesült törvényhatóságoknak is szükségesek. Az ily épületek az egyesült törvényhatóság köztulajdonává lesznek.”

Az ekkor alakult Maros-Torda vármegye egyesített megyének számított, a megyeházát előtte is közigazgatási célokra használták és utána is 1943-ig. Mi több, a közbirtokosság erdővagyonát is a vármegye kezelte annak elismerésével, hogy a tulajdonjog és a haszon a közbirtokosságot akkor alkotó 127 községet illeti. Így csak a történészi kíváncsiság számára igazán érdekes, hogy

mit is jelentett a  a Nemes Marosszék székely birtokos közönsége

• az eredeti telekkönyv megnyitásakor (nem tudjuk, hányban történt), 
• 1876-ban, amikor a törvényhatóság átalakult vármegyévé, 
• 1879-ben, amikor megjelenik a közbirtokosság cégneve, az Ősi Marosszék területén fekvő havasok székely nemes birtokosainak szövetkezete, 
• vagy épp 1918-ban.

Egyik anonim forrásunk ugyanis olyan telekjegyzéket mutatott, amely 1919-re fizetendő adót tünteti fel az ingatlanok mellett. Ebben az épület szintén megyeházaként szerepel, így adómentes, tulajdonosa pedig Nemes Marosszék birtokos közönsége. A megyeháza  megnevezés és az adómentesség arra utalhat, hogy a Nemes Marosszék itt talán a közigazgatási szervet jelenti. De az, hogy a tulajdonos nem Maros-Torda vármegyeként jelenik meg, akár azt is jelentheti, hogy a közbirtokosságé volt az épület.

Érvelni lehet mindkét változat mellett, és kell is majd, ha Soós Zoltán polgármester ígéretéhez híven beperli a telekkönyvi hivatalt, hogy írja rá a patinás épületet a városra. De az a vita a bíróságon fog lezajlani, és csak remélni tudjuk, hogy szakszerű lesz.

Kérdéseink Soós Zoltánhoz:

Mikor szembesült először azzal, hogy az 50 éve műtermeknek otthont adó, Bolyai utca 5 szám alatti ingatlan tulajdonosaként a Maros(széki) Közbirtokosság tűnt fel a telekkönyvben?

Január 23-i Facebook-bejegyzésében azt ígérte, pert indít a telekkönyvi hivatal döntése ellen, és igyekszik elérni, hogy a bíróság a város tulajdonának ítélje a volt megyeházát. Beperelték-e már a városháza jogászai a telekkönyvi hivatalt? Ha még nem, miért nem?

Miért nem perelték be már egy éve? Egészen biztosan tudjuk, hogy a városháza legalább egy éve tudja, hogy a régi vármegyeháza telekkönyvében a Marosszéki Közbirtokosság szerepel tulajdonosként.

Miért mondta, hogy a 2002-es Fehér Könyvben Marosvásárhely köztulajdonaként leltárba vett épületet csak 2010-ig lehetett volna telekkönyveztetni? Ha ez így van, akkor most miért próbálja bírósági úton városi tulajdonba venni?

Kérdéseink Péter Ferenchez:

Mikor írták rá a telekkönyvben a volt megyeházát a Marosszéki Közbirtokosságra? Elnökként ön kezdeményezte az átírást?

Miért nem volt szükség visszaszolgáltatási eljárás lefolytatására?

Milyen megfontolások alapján döntött úgy, hogy inkább a Maros Közbirtokosság számára, és nem a Maros Megyei Tanács számára igényli vissza a volt  megyeházát?

Mikor szerzett tudomást arról, hogy a volt megyeháza a közbirtokosság tulajdonában lehetett?

Ön látta-e a telekkönyvet eredetiben?

Volt-e tudomása arról, hogy az eredeti telekkönyv szkennelt változatában nem jelenik meg a B lap, azaz a tulajdonosváltásokat rögzítő lap?

Ön látta-e valaha ezt a B lapot?

Volt-e tudomása arról, hogy a kivonatokban szereplő B1 és B2 bejegyzés valójában a C jelzésű Teherlap 1915-ös bejegyzései alapján készültek, és hogy a Teherlap C1 és C2 bejegyzése egyáltalán nem a tulajdonosról vagy tulajdonlásról szól, hanem egy zálogjog bejegyzéséről, majd feloldásáról, törléséről?

A kivonatban szereplő B1 bejegyzés egy szám és tartalom nélküli törvényre hivatkozik, mint ami a közbirtokosság tulajdonába juttatta az ingatlant 1915 január elsején. Megmutatná ezt a konkrét törvényt?

Mit gondol, tavaly júliusban és szeptemberben miért utasította el a telekkönyvi hivatal, hogy a 2000-es, illetve 2003-as bírósági ítélet alapján átírja az épület tulajdonjogát a Marosszéki Közbirtokosságról a Maros Közbirtokosságra?

A Maros Közbirtokosságról köztudott, hogy részletes leltárral rendelkezik a jogelőd Ős-Marosszéki közbirtokosság vagyonelemeiről. Szerepel-e ebben a leltárban a volt megyeháza? Ha igen, hajlandó-e a közbirtokosság nyilvánosságra hozni, azaz megmutatni a régi leltárnak azt a részét? Ha nem, milyen más dokumentummal bizonyítja a közbirtokosság, hogy jogelődje megkapta a székház épületét a dualista államtól?

Ha bármelyikük válaszol, frissítjük a cikkünket.

The post Szabálytalanul írták át a Péter Ferenc vezette közbirtokosságra a régi megyeházát Marosvásárhelyen appeared first on Átlátszó Erdély.

Izgalmasabb lett Maros megye magyar politikai élete, mióta nem a betéve tudott Markó – Frunda – Borbély – Kelemen névsor uralja a szenátori és képviselői lista befutó helyeit. A generációváltás fluktuációt hozott az alsóházban: a 2016-ban megválasztott három képviselő közül csak egy kapott 2020-ban is mandátumot, Csép Éva Andrea. A Novák Csaba Zoltán és Császár Károly alkotta szenátusi duó egyelőre stabilnak tűnik.

A most távozott két képviselő nem is különbözhetne jobban abból a szempontból, amelyből a választások előtt indított sorozatunkban vizsgáljuk a honatyákat: vagyonosudásukat tekintve. Egyiküknek egyáltalán nem volt bevétele a megválasztása előtti évben, másikuknak nagyon is sok és sokféle. Egyikük kicsi hitelt vett fel, és igyekezett gyorsan törleszteni, másikuk még 22 évig úszik az adósságban.

De Biró Zsolt és Vass Levente sok másban is különbözik. Vass Levente diákszervezetis orvostanhallgatóként szocializálódott bele az erdélyi magyar és a vásárhelyi politikába, konkrétan az RMDSZ-be, és orvosi karrierjével párhuzamosan emelkedett a politikai pályán és gazdasági teljesítményben. Politikai pályája pedig nem ért véget parlamenti mandátumával.

Biró Zsolt rádiósként vetette bele magát a politikába, ám a Magyar Polgári Párt oldalán. Nem köztudott, hogy tanárképzőt végzett Szegeden, `96 és 2000 között tanított is. Ezután lett a hazai közszolgálati rádió marosvásárhelyi regionális stúdiójának munkatársa. Úgy került a parlamentbe, hogy az MPP elnökeként kiharcolta, hogy az RMDSZ saját listáján vigye be a saját ellenzékét.

[irp posts=”28661″ name=”Kényszerházasság apanázzsal: az RMDSZ-MPP megállapodás titkos záradékai”]

Az RMDSZ-MPP megállapodás titkos részét az Átlátszó Erdély hozta nyilvánosságra. A kampányért és szavazatokért cserébe az MPP nemcsak két képviselői helyet, hanem pártinfrastruktúrát is kapott: nyolc, minimálbérre bejelentett állást, évi százezer lejt és egy szolgálati autót.

Birónak magának nem volt jövedelme

ebben az időszakban. Mivel 2012-ben indult az önkormányzati választásokon, már akkor nyilatkoznia kellett a vagyonáról. Ebben 2011-es jövedelmeként még a rádiós fizetését tünteti fel, ami évi 13 600 lej volt. Ennél ezer lejjel kevesebbet keresett felesége pedagógusként. Vagyonbevallása kitöltésekor, 2012 tavaszán viszont már nem dolgozott a Marosvásárhelyi Rádiónál, a foglalkozás rubrikához vállalkozót írt be. Azonban érdekeltségi nyilatkozatában egyetlen céget sem tüntetett fel, ahol részesedéssel vagy cégvezetői funkcióval bírna.

Mindössze egy 2006-ban húsz évre felvett hitele volt 12 ezer euró értékben. Feleségével 2006-ban vásároltak egy 2700 négyzetméteres telket és egy 97 négyzetméteres házat a Vásárhely közelében lévő Marossárpatakon. Ekkor két autójuk volt, egy kicsi, 1997-es Daewoo Tico és egy 2001-es gyártású Opel Zafira. 2016-ban már csak a Zafirájuk volt meg. Biró Zsoltnak sem 2015-ben, sem 2016-ban nem volt semmilyen jövedelme a jelölti majd első képviselői vagyonbevallása szerint. Szerencsére felesége fizetése megduplázódott.

Vagyona parlamenti mandátuma során előbb zsugorodott, csak utána gyarapodott. 2016-tól ugyanis 2400 négyzetméteresként tünteti fel a telkét, 90 négyzetméteresként a házát, és 11 ezer eurósként a már csak 15 éves futamidejű hitelét. 2016-ban nyitott bankszámláján 2017 júniusában jelenik meg először akkora összeg, hogy fel kell tüntesse: 45 ezer lej. Ez valamivel több, mint a 2017-es évi teljes, 87 ezer lejes fizetésének fele. Azaz a háromgyermekes Biró Zsolt, bár nincs más jövedelme, nem szorult rá a honatyai illetményére. Felesége fizetése tovább nőtt, évi 38 ezer lejre.

2018-ban a bankszámla eltűnt a képviselő bevallásából, és vásárolt egy Škoda Octaviát. Ekkor ismét húsz éves futamidejűként tüntette fel a hitelt. Ebben az évben Biró 120 ezer lejt keresett, így a hitel már nem jelenik meg a 2019-es bevallásában. Tavaly pedig vettek egy 114 négyzetméteres lakást Marosvásárhelyen, és még a folyószámlán is maradt 60 ezer lej. Nemcsak a képviselő fizetése nőtt évi 131 ezer lejre, hanem a feleségéé is már több mint évi 66 ezer lej.

Biró Zsolt tehát négy év parlamenti tapasztalattal és egy házzal lett gazdagabb. Mandátumzáró bevallása szerint megtakarítása, céges részesedése nincs. A honatyákéhoz fogható jövedelmet hozó politikai pozícióra sincs kilátása, 2019 októberében ugyanis kizárták az MPP-ből.

Vass Levente szintén kiesett politikai alakulatának kegyeiből

parlamenti mandátuma során. Ő volt a vásárhelyi RMDSZ elnöke, és döntéseinek szakmaiatlansága, illetve Dorin Florea akkori polgármesterrel folytatott együttműködése miatt a városi RMDSZ legismertebb arcai kivonultak a szervezeti munkából, illetve nem vállalták a városi tanácsosi tisztséget, amelyre felkérték őket. Péter Ferenc megyei elnök kérésére Vass lemondott a városi szervezet elnökségről. A vásárhelyi RMDSZ 2019-es bedőlése mögötti történésekről akkor bővebben is írtunk.

[irp posts=”27798″ name=”Bedőlt a vásárhelyi RMDSZ. A 20 éve ellenfél Dorin Florea a mumus vagy a hunyó?”]

Vass túlélte a szervezeti válságot, nem vonult vissza, de befutó helyet sem kapott az RMDSZ Maros megyei listáján: az első kieső helyre sorolták a jelölési folyamatban. Országos politikai karrierjének viszont ez nem vetett véget, idén február elsején államtitkárnak jelölte az RMDSZ az egészségügyi minisztériumba. Vass szintén családos, Biróhoz hasonlóan három gyermeke van. Felesége gyógyszerész.

Kézdivásárhelyről származik, orvosit végzett Marosvásárhelyen, azóta ott él. A vásárhelyi magyar diákszervezet, majd az országos diákszervezet (OMDSZ) elnöke volt 2000-ig, azóta az orvosok képzését és lakhatását támogató Studium Prospero Alapítvány alapítója és ügyvezetője. 2003-ban egészségügyi menedzser mesterképzőt végzett a budapesti Semmelweis Egyetemen, 2011-től urológus főorvos, 2014-ben pedig a szebeni orvosin is elvégzett egy közegészségügyi képzést. Frissítés, 2021. 02. 10., 22:00: Ez tulajdonképpen egy második szakorvosi képzés az urológia mellett, jelezte Vass Levente cikkünk alatti kommentben.

2002-től 2014-ig tanított a MOGYE-n, közben egy bő évig volt a Maros megyei kórház orvosigazgatója, majd két évig Cseke Attila, illetve Ritli László egészségügyi miniszter tanácsadója. Utána két évig a Maros megyei kórház urológiai osztályát vezette, újabb két évig pedig, 2014 és 2016 között saját urológiai kabinetjében dolgozott, amíg parlamenti képviselővé választották. Vagyis Biróval ellentétben szakmai karrierje és bevétele töretlen, mi több, a 45 éves

Vass Levente ingatlanmágnásnak számít az RMDSZ honatyái között.

Telkei zömét és házait még parlamenti mandátuma előtt vásárolta, képviselőként már csak örökölt. 2004-ben 2,5 hektár mezőgazdasági területet vásárolt feleségével közösen a Sepsiszentgyörgy melletti Kilyénben, illetve 38,5 ár beltelket Marosvásárhelyen. Ennek 26 százaléka Vass Leventéé, a többi három másik magánszemély és a gyulafehérvári Caritas között oszlik meg. 2005 és 2009 között 927 négyzetméter beltelket vásárolt Sepsiszentgyörgyön. 2019-ben pedig két, összesen 72 árnyi szántót örökölt, illetve kapott Csernátonban.

Épületek terén még inkább gyarapodott az orvos-politikus. 2007-ben Marosszentgyörgyön épített egy 235, illetve egy 238 négyzetméteres házat egy 12 áras telken. Valószínűleg erre vett fel egy 25 éves futamidejű hitelt, amelyből 2020-ban még több mint 77 ezer euró törlesztenivalója volt. Legkorábbi, 2010-es vagyonbevallásában bő 111 ezer euró szerepelt törlesztendőként.

A többi épületet Marosvásárhelyen vásárolta:

• 2008-ban 127 négyzetméteres kereskedelmi felületet és egy 60 négyzetméteres házat (itt előszerződés és öröklés is szerepel, amely tavaly zárult),

• 2011-ben 150 négyzetméter kereskedelmi felületet és hozzá tartozó telket,

• 2012-ben egy 98 négyzetméteres házat és a hozzá tartozó telket,

• 2013-ban egy 97 négyzetméteres házat és 439 négyzetméter telket,

• 2014-ben egy 23,5 négyzetméteres házat.

Mindezt egy 2013-ban harminc évre felvett hitel segítette, amelyből 2016-ban 284 ezer lejt, 2020-ban 264 ezer lejt kell még visszafizetnie. 2016-ban adta el 53 ezer lejért a 2003-ban vásárolt, mindössze 29,8 négyzetméteres lakását Sepsiszentgyörgyön.

Ingatlanvásárlásait nagyban segítette, hogy Vass Levente anyagilag több lábon áll. Orvosi, tanári fizetését szinte mindvégig kiegészítette vagy megtöbbszörözte valamilyen adminisztratív beosztás, és ezek együtt is eltörpülnek azokhoz a bérbeadásokhoz és céges bevételekhez képest, amelyekre politikusi vagy közigazgatási funkciói előtt, illetve mellett tett szert. 2009-ben például évi 25 ezer lejt keresett egyetemi tanárként és kórházi orvosként, hatezer lejt és több mint 18 ezer eurót ingatlanok bérbeadásából, és közel 110 ezer lejt egy tanácsadói és egy szoftvercég profitjának 2007-2008-as osztalékaként.

Jól jövedelmező részesedését a DRG Audit és a DRG Soft cégben 2010 elején adta el, amikor a minisztériumba került tanácsadóként. Részvényeiért és 2009-es osztalékként 482 ezer lejt kapott. Tanácsadóként 2010-ben hatvanezer lejt keresett, a többi állásával és ingatlanok kiadásával még legalább 34 ezer lejt és húszezer eurót. Családi cége viszont alig jövedelmez, feleségével már 441 ezer lej tagi kölcsönt tettek bele. A nevében utazásszervezésre utaló, a cégadatbázis szerint ingatlanközvetítő Jetwing Travel Planner nevén szerepel viszont az a Toyota Camry, amelyet Vass bevallása szerint magáncélokra is igénybe tud venni.

Utolsó vagyonbevallása szerint a parlamentben már évi közel 150 ezer lejt keresett, míg felesége nem egészen 18 ezer lejt. Ingatlanok bérbeadásából viszont továbbra is befolyt húszezer euró és párezer lej. Két biztosítási számlán már 117 ezer lejt kötött le, folyószámláin 47 ezer lej, 12 ezer euró és 70 ezer forint volt tavaly decemberben. Államtitkári fizetése némileg alacsonyabb lesz a képviselői juttatásnál, és nem is annyira biztos állás, mint a parlamenti, viszont Vass Levente bármikor újranyithatja urológiai rendelőjét.

Maros megyéből egyedül Csép Andrea tudott újrázni a képviselői listán.

Mivel előtte megyei tanácsos volt, ezért neki 2008-as a legkorábbi vagyonbevallása. Ebben csak az a 62 négyzetméteres lakás szerepel, amelyet férjével közösen vásárolt 2003-ban Marosvásárhelyen, illetve az évi 7518 lejes fizetése, amelyet 2007-ben az Iskola Alapítványtól kapott.

Csép Andrea a Bukaresti Egyetemen és a marosvásárhelyi Sapientia karon végzett kommunikáció és PR szakon. 2004 óta dolgozik az RMDSZ-nek, és neki is három gyermeke van, akárcsak Biró Zsoltnak és Vass Leventének. Egy évig programszervezője, majd ügyvezetője volt a Maros megyei RMDSZ-nek, 2009-ig ügyvezető alelnöke. 2007-ben Frunda György EP-választási kampányát, 2008-ban Lokodi Edit megyei tanácselnöki kampányát vezette. 2012-ben szintén Frunda kampányát koordinálta, akkor épp a vásárhelyi polgármesteri székért, amely választást Frunda elveszítette. 2012-ben Csép Andrea szenátorjelölt volt, 2016 óta a Nőszervezet országos alelnöke.

2009-től az Erdély FM rádió marketing menedzsereként dolgozott, így átkerült az Iskola Alapítvány fizetési listájáról a szintén RMDSZ alapította Janovics Jenő Alapítványhoz. 2008-2016 között megyei tanácsos volt, és megyei tanácsosi üléspénze adott évre mindig kicsit több volt, mint az évi fizetése. A kettő együtt talán csak 2015-ben érte el az évi 40 ezer lejt. Ekkor bejött egy POSDRU pályázat is a Transparency Internationallel a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenségekről, ez 11 ezer lejnyi plusz bevételt jelentett.

2011-ben férjével közösen vett 321 négyzetméternyi legelőt Csíkszentimrei Büdősfürdőn. Férje 2016-ig a közös családi cégük alkalmazottja volt. A Vivien Gold a cégadatbázis szerint ékszerkészítéssel foglalkozott, férjének évi 8-9 ezer lej bevételt biztosított. 2017 óta a cégnek nincs tevékenysége.

2016 nemcsak az év végi választások miatt jelentett fordulópontot. Ekkor a férje több ingatlant örökölt, és átment dolgozni a megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hivatalhoz évi 25-26 ezer lejért. Csép Andrea így a 45 ezer lejes (valószínűleg kampány-)kölcsön mellett ekkor már feltüntetett egy 25 áras vásárhelyi beltelket, egy 58 négyzetméteres lakást, egy 40 négyzetméteres mezőgazdasági melléképületet, egy 15 négyzetméteres lebontható garázst, illetve egy 9436 négyzetméteres házat a Kolozs megyei Várfalván. Megörököltek egy 2012-es Daciát, és a régi VW Sharan mellé vettek egy Škodát is.

Válás és eltartási per jött a vagyonosodással

A háznak hatalmas alapterület zöme a 2018-as vagyonbevallásában átkerül a telkek közé, az épületről pedig kiderül, hogy 118 négyzetméter. A telekből eladtak 1429 négyzetmétert 45 ezer lejért, és vettek egy Suzuki Vitarát. Képviselőként Csép közel 90 ezer lejt keresett, ez aztán emelkedett előbb évi 122 ezer, majd 134 ezer lejre.

Közben elvált a férjétől, az ő öröksége már nem jelenik meg a képviselő 2019-es vagyonnyilatkozatában. Az autók közül a Škoda maradt az ő nevén. Csép Andrea 2020-ban Jedden vett egy 256 és egy 1169 négyzetméteres beltelket, bankszámláin összesen 67 ezer lej volt tavaly decemberben. A kampányba ötvenezer lejjel szállt be.

Ugyancsak tavaly decemberben döntött a bíróság a perben, amit a frissen nagykorúvá vált fia indított ellene októberben, hogy megkaphassa édesanyja jövedelmének egyhatodát. Csép Andrea januárban közölte, hogy nem fellebbez az ítélet ellen. Ebben a posztban tárta fel a furcsa per hátterét:

Szintén újrázott az MPP-s Kulcsár-Terza József,

bár Biró Zsolthoz hasonlóan előbb ő is konfliktusba került pártja új vezetésével. A tavalyi választási év közeledtével kibékültek, így az MPP ismét őt jelölte a parlamentbe. Azt már az RMDSZ sakkozta ki, hogy Kulcsár-Terza ne otthoni, sepsiszentgyörgyi választókerületében, hanem Maros megyében induljon.

A kétgyermekes Kulcsár-Terza József Kolozsváron végzett a Bogdan Voda egyetem jogi karán, majd Bukarestben tanult a Közgazdasági Akadémián, áll a parlamenti CV-jében. 2001-től dolgozott a sepsiszentgyörgyi IAME Rt alkatrészgyárban, amíg annak közel ezer alkalmazottja volt, egészen 2005-ig, amikor az alkalmazottak több mint felét elbocsátották. Egy-két évig az ARDAF biztosítónál dolgozott, majd 2009-ig Tőkés László EP-képviselői irodájában. Utána a sepsiszentgyörgyi önkormányzat ingatlanközvetítő cégének gondnoka volt, majd négy évig, képviselővé választásáig egy fémmegmunkáló cég alkalmazottja volt.

Kulcsár-Terza 2008-2016 között az MPP Kovászna megyei tanácsosa volt, ami az ő esetében is azt jelenti, hogy már 2008-as vagyonnyilatkozata is a rendelkezésünkre áll. Eszerint abból nem származott jövedelme, hogy Tőkés képviselői irodájában dolgozott, csak abból, hogy két kicsi, azóta felszámolt cég jogásza volt. A Palathermo SRL-nek eleve csak 2007-ben volt bevétele, a Ro Fenstherm kereskedelmi kft pedig egy hasonló nevű magyarországi cég tulajdonában és épp felfutóban volt, öt alkalmazottal. Évi 8200 lej bevételt biztosított Kulcsár-Terzának. Ennél kicsivel többet kapott a felesége gyermeknevelési támogatásként.

48,8 négyzetméteres lakásukat 2004-ben vették, Kulcsár-Terza pedig ekkor egy Opel Corsával járt. 2004-ben, majd 2007-ben is hitelt vettek fel összesen 18 500 euró értékben tíz, illetve tizenöt évre. 2011-ben Kulcsár-Terza már bő 14 ezer lejt keresett úgy, hogy ebből 12 800 lej a megyei tanácsosi juttatása volt. Felesége fizetése pszichopedagógusként meghaladta az évi 16 ezer lejt. 2012-ben vettek egy 84 négyzetméteres házat.

Kicsi lakásból kicsivel nagyobba

A házat és a lakást két év múlva eladták összesen 120 ezer lejért, felvettek 145 ezer lej hitelt 23 évre, és megvásároltak egy 1544 négyzetméteres telket szintén Sepsiszentgyörgyön. Illetve ezt a képviselő végig, 2020 decemberéig házként tünteti fel a bevallásában, de a mérete miatt a legnagyobb jóindulattal sem tudjuk házként elképzelni. Ugyanis nagyobb lenne, mint Péter Ferencék több emeletes, szovátai panziója, amelyet másfél millió eurós uniós támogatásból készülnek felépíteni.

Ekkor Kulcsár-Terza már a fémmegmunkáló Eltor SRL jogásza volt, de évi 13 ezer lejes keresete továbbra sem haladta meg az alulfizetett erdélyi magyar újságírókét. Felesége fizetése szerencsére majdnem elérte a húszezer lejt, és 2016-ra Háromszéken is megemelték annyira az üléspénzt, hogy a megyei tanácsos összesen évi 26 ezer lejt tudjon hazavinni.

2017-től a honatyai juttatással radikálisan megnő a fizetése, az évi 87 ezer lej két év múlva már 120 ezer, 2020-ra eléri a 131 ezer lejt. Kulcsár-Terza törlesztette a korai hiteleit, 2018-ban pedig vásárolt egy 65 négyzetméteres lakást is. Ezt egy évvel később eladták 48 ezer euróért, felvettek még 68 ezer lej hitelt, és ezúttal Budapesten vásároltak egy 36 négyzetméteres kis lakást. Tavaly ezt is eladták 34,9 millió forintért, és vettek egy nagyobbat, 66 négyzetmétereset szintén Budapesten. Kulcsár-Terza képviselői fizetése biztosan nem fog csökkenni a következő négy évben, és felesége is remekül keres, logopédusként legutóbb már több mint ötvenezer lejjel gyarapította a családi kasszát.

A dúsgazdag fekete ló a Fekete Ló panzióban

Az igazi Maros megyei újoncot még a megyében is alig ismerik. Az RMDSZ-eseket is meglepte, hogy a gernyeszegi állatorvos, vállalkozó és tanácsos Kolcsár Anquetil-Károly került a képviselői jelöltlista élére. Kolcsár 1994-ben végzett a kolozsvári agráregyetemen, otthon állatorvosi praxisba, majd marhatenyésztésbe kezdett. Ezt 15 éve alakította át turisztikai vállalkozássá, jelenleg két panziót működtet Gernyeszegen Fekete Ló és Fehér Ló néven, írja a vásárhelyi Népújság. 2012-ben a kies Târgoviștéből jutott volna a parlamentbe, ha a visszaosztás neki kedvez.

Annyi bizonyos, hogy Kolcsár nincs rászorulva a parlamenti fizetésre: sok földje, sok lakása, többféle járműve, kilenc bankszámlája és milliós kintlevősége van. Nézzük, mekkora vagyonnal kezdi első parlamenti mandátumát a lendületes léptű Kolcsár Anquetil-Károly.

Három, összesen 102 hektárnyi mezőgazdasági területét 1994-2016 között vásárolta Maros megyében. Három beltelkét 1998-ban, 2002-ben és 2009-ben vásárolta. 2002-ben vette a legnagyobbat, a 2,39 hektárosat. Körtvélyfáján egy 260 és egy 99 négyzetméteres háza van, Budapesten és Marosvásárhelyen egy 67, illetve egy 70 négyzetméteres lakása, Gernyeszegen pedig két kereskedelmi/ipari terület: egy 4100, illetve 800 négyzetméteres.

Ezek között egy Kawasaki és egy Honda motorkerékpárral, egy Volvo személyautóval, egy Peugeot furgonnal vagy legrosszabb esetben az Arbos traktorral tud közlekedni. Kilenc letéti és folyószámláján január közepén összesen 834 ezer lej és 733 euró volt. A választási kampányba 97 ezer lejjel szállt be. 1,1 millió lej tagi kölcsönt nyújtott két cégének, személyeknek pedig 590 ezer lejt.

Tanár felesége hatvanezer lejt keresett tavaly. Kolcsár állatorvosi kabinetjével 30 ezer lejt, mezőgazdasággal 49 ezer lejt, megyei tanácsosként 12 ezer lejt keresett. Mindennek tetejébe még örökölt is közel 319 ezer lejt.

Szép profit önkormányzati megrendelésekből

Regioturism nevű cége a cégadatbázis szerint állatorvosi tevékenységet folytat három alkalmazottal, 2017 óta hatványozódó bevétellel. A 2019-es 1,6 millió lejes árbevételből 904 ezer lejes profitot termelt. A K & K Turism SRL fele az övé, fele a magyarországi Kvacskai Károlyé. Ez a cég 2019-ben fordult nyereségesre: egymillió lejes árbevételből nyolc főt foglalkoztatott, és 260 ezer lej profitot ért el. Emellett van egy magyarországi cége is, a Flexible Tehnology KFT.

Érdekeltségi nyilatkozata árulja el, mitől mennek ilyen jól a cégei. A K & K Turism SRL Nagysomkút városától közbeszerzésen három éves megbízást nyert el 2018-ban összesen 2 596 885 lej értékben, amiből 2020-ra, a turizmus leépülésének évére 208 571 lej jut. A közeli Petele általános iskolája pedig 623 ezer lejes szerződést kötött a céggel szintén három évre, ebből 36 ezer lej esik 2020-ra.

A Regioturism Srl pedig egész egyszerűen be van ágyazva a környék önkormányzatainak megrendeléseibe. A Brassó közeli Feketehalom, Marosszentgyörgy, az AFIR, Kerelőszentpál, Mezőpanit, Petele, Marosfelfalu, Felvinc, Kiskapus vagy épp a Maros megyei állategészségügyi igazgatóság összesen 2,7 millió lej és 60 ezer euró értékben szerződött a Regioturism céggel. Ezek között vannak 4-5 hónap lefutású, másfél vagy akár három évre szóló szerződések, sőt egy 7,5 évre szóló is az állategészségüggyel. Részletek ezen a linken, csak le kell görgetni a dokumentum végéhez.

Ha eddig kibírta a kedves olvasó, akkor már csak a négy éve bejáratott szenátori duót ajánljuk figyelmébe: a történészt és a hivatalnokot. A közízléssel ellentétben a jelölteket rangsoroló testületben kétszerannyian szavaztak a hivatalnokra, mint a történészre, így négy év után

itt az ideje, hogy megismerjük Császár Károlyt, Gyulakuta volt jegyzőjét,

aki 2018 óta a szenátusi RMDSZ-frakció titkára. Jogot végzett `99-ben, nyolc évvel később közigazgatási jogból mesterizett, 2000-ben helyi tanácsossá választották Gyulakután, ahol egy év múlva jegyző lett, és ezzel foglalkozott 15 évig. Nős, két gyerek apja, és érezhetően olvassa a bürokrácialeépítő szöveget a tavaly novemberi kampányvideójában.

Az országos politika iránt jobban érdeklődő olvasóinknak ismerős lehet a neve a Recorder tavalyi videójából, amelyben a Romsilva elmozdítani kívánt Maros megyei igazgatója említi. Állítása szerint Császár 2018-ban felajánlotta neki, hogy ha nem tudja összeszedni a pénzt, amelynek fejében a PSD békén hagyná a pozíciójában, akkor szól ő az ismerős faipari vállalkozóknak, akik összedobják neki a pénzt. Az illető igazgató nem kívánt élni az RMDSZ-es szenátor ajánlatával.

Császár Károly Zsolt szerény vagyonnal vágott neki a parlamentnek. 2004-ben kapott öt ár belterületet Gyulakután a legfeljebb 35 éves fiatalok letelepedését támogató törvénynek köszönhetően, erre épített még abban az évben egy száz négyzetméteres házat. 2014-15-ben pedig vásárolt 1,8 hektár szántót. Egy Opel Corsája és egy Škoda Octaviája volt, illetve 25 ezer lej kölcsöne, amelyet magánszemélyektől igényelt valószínűleg a kampányra. Gyulakuta polgármesteri hivatalától, illetve az ELDI pékségtől összesen bő 48 ezer lejes évi fizetést kapott, felesége Székelybere polgármesteri hivatalának alkalmazottja volt évi 41 ezer lejért. Megtakarításuk, cégük nem volt.

Négy évvel később Császár már évi 126 ezer lejt keres, picit kisebb a kültelke, de 2019-ben 14 árasra bővült a beltelke, és 200 négyzetméteresre a háza. Škodáját újabb Superbre cserélte, vett egy VW Polót is, és 60 ezer lejt fektetett a tavalyi kampányba. Ehhez magánszemélytől kapott húszezer lej adományt.

A parlamentben is történelmet ír

Míg Császár önéletrajza négy év alatt sem került fel a szenátus honlapjára, addig Novák Csaba Zoltán történész több CV-jére is rá lehet bukkanni egy egyszerű guglizással. A most 45 éves szenátor a BBTE történelem karán végzett, kortárs történelemből mesterizett 2003-ban, és 2011-ben védte meg a Ceaușescu-rendszer magyarságpolitikájáról szóló doktori dolgozatát a Román Akadémia Nicolae Iorga Történeti Intézetében.

Óraadó volt a BBTE-n, 2013-tól sajtótörténetet és ideológiatörténetet oktatott a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, kutatást irányított a Kisebbségkutató Intézetben a romániai forradalomról, kétnyelvű történeti lapot szerkesztett középiskolásoknak. Politikai karrierje előtt a vásárhelyi Gheorghe Șincai Társadalomtudományi Kutatóintézet munkatársa volt. Részletesebb publikációs listája itt böngészhető. Ugyanúgy két gyermeke van, ahogy Császár Károlynak.

Tagja a marosvásárhelyi Borsos Tamás Egyesületnek, illetve az Erdély TV-t és az Erdély FM-et működtető Janovics Jenő Alapítvány igazgatótanácsának.

Szenátori mandátuma kezdetén egy 2014-ben vásárolt, 28 négyzetméteres vásárhelyi lakás volt az ő és felesége nevén, illetve egy Chevrolet Aveo és egy Ford Focus. Három bankszámláján összesen 4555 lej és 288 ezer forint volt, és három személynek tartozott összesen 38 500 lejjel, valószínűleg kampánykölcsönként. Kutatóként, szerzőként, tanácsosként, óraadó tanárként 2016-ban összesen 63 ezer lej jövedelme volt, felesége a színházban dolgozott évi 15 ezer lejért. A kis lakást összesen 1350 lejért adták ki.

Mandátuma során nemcsak szenátori, hanem egyetemi oktatói fizetése is megnőtt. Előbbi évi 90 ezer lejről 132 ezerre, utóbbi évi hétezer lejes óraadásról évi 75 ezer lejes munkaszerződéssé izmosodott. Eközben eladta a Fordot, és vett egy Toyota Avensist, illetve egy 68 négyzetméteres lakást Marosvásárhelyen. Valószínűleg ezt is kiadja, mert tavaly 11 400 lejt és 3420 eurót tüntetett fel ingatlankiadásból származó jövedelmeként. Bankszámláján idén januárban 36 ezer lej volt. Felesége bevételeit egyáltalán nem tüntette fel, minden valószínűség szerint elváltak.

Nyitókép: Maros megyei kampányszórólap. A kép forrása Csép Andrea képviselő Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Kőgazdagok és pénztelenek a parlamentben: vagyonmustra Maros megyéből appeared first on Átlátszó Erdély.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

„Az RMDSZ nem támogat és nem jelöltet olyan személyt, aki 1989 előtt együttműködött a titkosszolgálatokkal” – áll a Maros megyei RMDSZ sajtóirodája által ma kiadott közleményben, amely minden valószínűség szerint a mi kérdéseinkre született válaszul.

Felfedeztük ugyanis, hogy Sallai Imre jelenlegi nagysármási alpolgármester, az RMDSZ nagysármási szervezetének elnöke és egyben az RMDSZ tanácsosi listájának a vezetője a kommunista rezsim idején információkat szolgáltatott a kommunista titkosszolgálatnak.

A Securitatéval való együttműködéséről 2014 októberében jogerős bírósági határozat is született, ami teljes egészében elérhető a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) oldalán. Mivel az informátori dosszié nem áll rendelkezésünkre, az indoklás alapján csak elnagyolt képet alkothatunk arról, pontosan miben is segítette a Securitate munkáját Sallai.

Buldozer álnéven jelentett Nagysármás lakóiról

Az indoklásból kiderül, hogy Sallai 1984. augusztus 22-én írt alá írásos kötelezettségvállalást. Buldozer lett az álneve, és feladatul Nagysármás lakóinak a megfigyelését kapta. A dossziéban nincsen nyoma annak, hogy együttműködése lezárult volna. Magát a dossziét a forradalom után közel egy évvel, 1990. november 19-én szüntették meg.

[wp_ad_camp_1]

Az indoklás szerint Sallai több jelentést írt egy olyan hölgyismerőséről, akit az Egyesült Államokban élő nővére arról próbált meggyőzni, hogy kössön házasságot egy amerikai állampolgárral, és így vándoroljon ki. Ezeket a jelentéseket a Securitate hasznosnak ítélte, és felhasználta az operatív munka során: megtalálták az ismerőse megfigyelési dossziéjában.

Bár Sallai már 2012-ben fennakadt a CNSAS átvilágításán, úgy tűnik, ez nem akadályozta meg abban, hogy 2016-ban közéleti szerepet vállaljon Nagysármás alpolgármestereként, illetve képviselőjelöltként.

[irp posts=”29852″ name=”Ex-milicista a polgármestere? Az RMDSZ diszkréten félrenéz”]

Az RMDSZ nem tudott róla

Hogyan fordulhat elő az, hogy bár az RMDSZ alapszabályzata szerint nem vállalhat tisztséget a szervezetben az, aki együttműködött a kommunista titkosszolgálattal, Sallai a második olyan RMDSZ-politikus, aki bizonyíthatóan együttműködött a Securitatéval? – kérdeztük Hegedüs Csilla RMDSZ-szóvivőt. Ráadásul ez az információ (a Sallaira vonatkozó bírói döntés) régóta nyilvános és szabadon elérhető.

[wp_ad_camp_2]

„A Maros megyei RMDSZ-nek eddig nem volt tudomása arról, hogy Sallai Imre együttműködő volt, és ügyében évekkel ezelőtt már végleges bírósági ítélet is született. Tekintettel arra, hogy Maros megyében 1232 helyi tanácsosjelölt indul az RMDSZ színeiben, nem volt módunk minden egyes nyilatkozatot ellenőrizni. Ettől eltekintve, ez a mi mulasztásunk, vállaljuk ennek a felelősségét” – áll a válaszban.

A közlemény kitér még arra is, hogy a leadott jelöltlistákat már nem lehet módosítani, mert véglegesek, a bíróság azokat jóváhagyta. Sallai Imre lemondásában azonban jelezte, hogy amennyiben a bejut Nagysármás önkormányzati tanácsába, lemond a tanácsosi mandátumáról.

Címlapfotón Sallai Imre (balra) Ioan Mocean nagysármási polgármesterrel. Mocean a PNL jelöltje, megválasztása esetén Sallait illetné az alpolgármeteri tisztség. Fotó: zi-de-zi.ro

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Besúgó az RMDSZ nagysármási listavezetője appeared first on Átlátszó Erdély.