Az egyetlen kivétel az ammónia, amelynek a koncentrációja még mindig a hatszorosa a megengedett maximális értéknek. Viszont itt is javulást látunk, mivel április végén még 30-szorosan haladta meg az ammónia koncentrációja a megengedett értéket. Az ammónia nagy koncentrációban mérgező a vízi élővilágra, különösen a halakra.

A szalacsi szennyvizet az Apă Canal Nord-Vest részvénytársaság kezeli, amelynek azok a főként érmelléki települések a részvényesei, amelyeket hagyományosan RMDSZ-es polgármesterek vezetnek. A céget idén többször feljelentettem szennyezés miatt, a környezetőrség pedig megbírságolta. A feljelentések, a hatósági odafigyelés és a bírságok nyomására a cég valóban tisztítani kezdte a szennyvizet.

A minőségi javulás szemmel látható és szagolható

is a környéken, amit az előzött meg, hogy napokig dolgoztak a tisztítóállomáson. Ez nagyszerű! Főleg annak fényében, hogy a szennyvízkezeléssel megbízott Apă Canal Nord-Vest cég vezetője szerint nem lett volna érdemes egy ilyen ócskavastelep felújításával foglalkozni, mint amilyen a szalacsi tisztítóállomás.

Bár a szalacsi szennyvíz még mindig nem elég tiszta, nem teszek egyelőre több feljelentést emiatt a tisztító miatt, mert nem az a cél, hogy a vállalat a pénzét (pontosabban: a pénzünket, hiszen a környék önkormányzatai alapították a vállalatot) büntetésként befizesse. Sokkal hasznosabb lenne, ha arra költene, hogy teljes mértékben megfeleljen a határértékeknek, és a kifolyó víz

ne mérgezze, hanem táplálja a környéket.

Melyet a szennyezés mellett az aszály is sújt. Javasolnék is mindjárt két megoldási lehetőséget, ami olcsóbb is, mint a bírságok befizetése, ha megint feljelenteném a céget a szalacsi környezetszennyezés miatt:

1. a jelenlegit egészítsék ki gyökértéri szennyvíztisztítóval (a gyökértéri vagy gyökérzónás tisztítás olyan természetközeli eljárás, amelyben a szennyvizet náddal, sással vagy egyéb vízi növényekkel beültetett, sóderes-földes talajrétegen szivárogtatják át, a tisztítást a talajban élő baktériumok és a növények gyökérzete végzik, amelyek lebontják a szerves szennyeződéseket);
2. a jelenlegi szalacsi tisztító szomszédságában nemrég szüntette meg a működését egy disznóhizlalda, ennek a tisztítórendszerét fel lehetne használni a szennyvíz további tisztítására.

A szalacsi siker, bár nagyon örvendetes, mégiscsak csepp a tengerben, ha azt vesszük, hogy az Apă Canal Nord-Vest cég ezen kívül még vagy 20 településen látja el ezt a szolgáltatást. Eddigi ismereteim szerint rosszul vagy nagyon rosszul.

Például a tízezer lakosú Székelyhídon a mai napig irtózatosan büdös és szennyezett vizet enged bele közvetlenül az Érbe. És ahol gond van, ott fellépek ezentúl is.

A nyitóképen a székelyhídi, illetve a szalacsi szennyvízkifolyónál július 20-án vett minták láthatók. Fotó: Babos Krisztina.

The post Dolgoztak a szarhuszárok: sokat javult a szennyvíz minősége Szalacson appeared first on Átlátszó Erdély.

A Bihar megye észak-nyugati részén működő Apă Canal Nord-Vest ráadásul nemcsak Romániában okoz károkat: közvetlenül a határ közelében is enged szennyvizet a folyókba, mellyel magyarországi területeket is mérgez.

A román vízügyi hatóság  mérése szerint az egyik „tiszítóállomásukból” kiengedett vízben a mérgező ammónia 27-szer volt töményebb, mint a megengedett határérték. A zavarosság a határérték hatszorosa, a szerves szennyezőanyagok koncentrációja a határérték hétszerese, a mosószerek töménysége több mint háromszorosa, míg az olajok, zsírok koncentrációja a határérték több mint kétszerese volt. Ez igen súlyos szennyezést jelent, ami pusztító hatással van az élővilágra és a környéken élők egészségére.

Ezeket az kétségbeejtő értékeket a Szalacsot és Ottományt kiszolgáló „tisztítónál” mérték márciusban, miután feljelentést tettem a hatóságoknál. De nem ez a cég egyetlen működésképtelen telepe: a több mint négyezer lakosú Szalárd szennyvize szintén tisztítás nélkül ömlik a Berettyóba, kb. 10 kilométerre az országhatártól. A 6,5 ezres Bihardiószegé pedig ‒ ugyancsak bűzös és zavaros állapotban ‒ alig 9 kilométerre a határtól, így Magyarországnak is bőven jut a mérgekből.

A bihari RMDSZ huszárvágása

Az Apă Canal Nord Vest részvénytársaságot az a több mint húsz Bihar megyei önkormányzat alapította, melyeknél kb. tíz éve RMDSZ-es volt a polgármester. A helyi sajtó szerint az ötletgazda Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke volt, valamint a korábbi megyei elnök, Kiss Sándor. Három kisváros – Margitta, Érmihályfalva és Székelyhíd – és 19 község lett a tagja annak a társulásnak, amely a vállalat mögött áll. 

A közműcég több mint 70 ezer embert szolgálna ki Bihar megyének egy olyan, 1500 négyzetkilométeres területén, ahol a magyar lakosság aránya megközelíti a 80 százalékot. Ezen a tömbmagyar vidéken az RMDSZ az egyeduralkodó: volt olyan település, ahol egyetlen jelölt indult a polgármesterválasztáson, nyilván az RMDSZ színeiben, de a többiben is fölényesen győzött az RMDSZ jelöltje.

A cégben részvényes önkormányzatok RMDSZ-es vezetői kellene felügyeljék, hogy a vállalat törvényesen működjön, és ne szennyezze épp azoknak a lakóknak a környezetét, akik megválasztották őket.

Amikor az RMDSZ-es vezetésű települések létrehozták ezt a közműcéget úgy, hogy átnevezték az Apă Canal Borș részvénytársaságot Apă Canal Nord Vestre, átadták az addig kiépített vezetékrendszereket és a tisztítóállomásokat, és megbízták a céget ezek működtetésével. A vállalat azonban alig fejlesztett, így gyakoriak a meghibásodások. A nagyobb fejlesztéseket továbbra is az önkormányzatok végzik, ha kapnak rá kormánytámogatást.

A helyi lapok szerint nemcsak a szolgáltatás minősége volt pocsék, amit az RMDSZ-es önkormányzatok cége nyújtott, de a cég tarifái is sokáig magasabbak voltak annál, mint amit a Bihar megye többi települését kiszolgáló vállalat megszab az ivóvízért és a kanalizálásért. Ez a nagyobb cég viszont tavaly megemelte az árait, míg az érmelléki Nord Vest még a 2023-as díjai alapján számláz. 

A cég honlapjáról kiderül, a szolgáltatás árát a részvényesi közgyűlés, azaz a települések jobbára RMDSZ-es polgármesterei döntik el a cég javaslata és a Közszolgáltatásokat Szabályozó Országos Hatóság véleményezése alapján. 

Eközben a cég szépen fejlődik: míg 2022-ben egymillió, 2024-ben már kétmillió euró volt az üzleti forgalma, és most már nyereséges is. Nem csoda: a víz- és csatornázási törvény kötelezi a háztartásokat, hogy csatlakozzanak a meglévő vagy újonnan kiépített szennyvízrendszerekhez. 

A gyenge minőségű és romló rendszerekkel egyre jobban szennyez

Öt-hat évvel ezelőtt több településen is komoly gond volt az ivóvíz minőségével, a közegészségügyi hatóság helyi vízforrásokat záratott le, mert arzént találtak bennük. Idén az ivóvíz minősége volt az egyik panasz, ami utcára vitte a székelyhidi lakosság egy részét. 

Míg az ivóvíz tisztaságára és az árra érzékenyek a környék lakói és polgármesterei, addig a szolgáltatás büdösebb és veszélyesebb része, a szennyvíz kezelésének módja nem került be a helyi sajtóba. A szennyezés viszont nagyon is feltűnő:

„12-13 évvel ezelőtt ebben a kanálisban, ahová a szalacsi szennyvíztisztító ürít, még horgásztunk, rengeteg volt a hal, a teknősbéka a környéken. Most viszont már a békák sem kuruttyolnak, megmérgeztek mindent” – kesergett egy helybéli, akit arról kérdeztem, hogy mit tud a szennyezésről.

„Tíz éve itt nem fejlesztett semmit az Apă Canal Nord-Vest, csak a pénzt szedik be az emberektől. A kanalizálási rendszerre sokakat rácsatlakoztattak, hogy a szennyvízért is fizessünk, de úgy tudom, nem szakszerűen fektették le a vezetékeket. Kérdéses, hogy működik-e rendesen vagy elfolyik a szennyvíz nagyrésze már útközben a talajba” – mondta egy aggódó szalacsi.

A feljelentéseim nyomán megbírságolták a céget, 

és megtiltották számára, hogy továbbra is mérgező vizet engedjen ki a kanálisokba és az Ér folyóba. Előírták számára, hogy mindaddig, amíg nem teszi rendbe a szalacsi tisztítóállomást, a lakossági szennyvizet lajtos kocsikkal hordja egy működő tisztítóba, például Érmihályfalvára.

A vállalat vezetése azonban ahelyett, hogy rendbe hozta volna a tisztítóberendezést, inkább úgy döntött, hogy megpróbál elhallgattatni. Beállítottak hozzám, és „megkértek szépen”, hogy legyek türelmes. Mert különben rám uszítják a környék lakosságát, és szedhetem a sátorfámat, költözhetek. 

A cég igazgatója azt is elmondta, hogyan akarja kijátszani a hatóságokat: küld egy kamu jelentést arról, hogy lezárták a rendszert és dolgoznak megoldáson, de ugyanúgy fogják üríteni továbbra is a szennyvizet a határra. 

Meg is tették. Hiába jelentettem kétszer is a vízügyi és a környezetvédelmi hatóságnak, hogy évek óta mérgeznek természetvédelmi területen (mert az Érmellék annak számít), az Apă Canal Nord-Vest rá se hederít, folytatja, amit tíz éve csinál.

Az Érmelléki Ősmocsár természetiből politikaivá vált

Érmelléki vagyok, és bár felnőtt korom túlnyomó részében máshol éltem, pár éve visszaköltöztem a szülőfalumba, Ottományba, ami a már említett Szalacs községhez tartozik. 

Hogy milyen volt az Érmelléki Ősmocsár, azt már nem láthattam. Azt a csodavilágot, ahol pelikánok fészkeltek és akkora vizek voltak, hogy télen a falvak között korcsolyával közlekedtek az emberek. Ahol tavasszal nem mezőgazdasági munkával kezdték az évet, hanem rekesztő halászattal az elöntött földeken. A Kraszna és az Ér vizei áradáskor összeértek, és amikor levonultak, méteres halak maradtak a szárazon.

Gyerekkoromban a határt labirintus szerűen behálózó kanálisrendszerben még volt némi víz. Nedvesebb, üdébb volt a mikroklíma, sokkal több volt a csapadék. Nagyapám úgy mondta: az Ér lehúzza az esőt. 

Ma azonban már nincs, ami lehúzza az esőt.

Az Érmellék Románia egyik legaszályosabb területévé vált

Tavaly volt vagy talán tavalyelőtt, amikor két hónapon keresztül nem esett egy csepp eső sem. Az Érmellék lecsapolása a Ceaușescu-rendszer őrült elképzeléseinek egyike volt. Sajnos azoknak az egyike, amit sikerült véghezvinni.

Tavaly helyenként teljesen kiszáradt az Ér főkanálisa is. Lassan sivatag lesz itt, ha a vízügyi hatóság így folytatja, azaz ha továbbra is csak kotorja a kanálisokat, de nem tartja vissza a vizet. Ezen kattogtam sokadszorra, sétálva az Ér töltésén, amikor eldöntöttem, teszek valamit. Ásót ragadtam, és elkezdtem mederküszöböt kialakítani azon az egyetlen befolyó árkon, amiben még csörgedezett a víz kora tavasszal. 

A mederküszöbök visszatartják a vizet. A folyó és a kanálisrendszer vízszintjétől függ a környező területeken a talajvíz szintje. Ha túl mélyek a kanálisok, az szárazságot okoz a szántóföldeken is. A mederküszöbökkel növelni lehet a talajvíz szintjét és enyhíteni az aszályt. Az Ér is túl mélyre ásta már magát, ezért ahelyett, hogy táplálná vízzel a környéket, inkább úgy működik, mint egy vízelvezető árok. Javasoltam a vízügyi hatóságnak, hogy alakítson ki mederküszöböket az Éren, de ‒ sajnos ‒ eddig nem volt hajlandó rá. A videón látható kis mederküszöbbe azért építettem bele átvezető csövet, hogy magasabb vízállásnál ezen keresztül folyjon át a víz, ne a kis gát tetején, mert hamar lerombolná.

Jó méteres lett az építmény, mögötte kicsit felduzzadt a víz, nekem enyhült a klímaszorongásom, végül néhány fűzfaágat is ledugtam a gátacskánál, hogy legyen, ami megtartja, ha gyökeret vernek.

Ahogy sürgölődtem, egyre erősebben kezdtem érezni, hogy a víz, amit nagy lelkesedessél igyekeztem visszatartani, bizony büdös. Az a fajta szag, amit városok közelében éreztem gyakran a folyókon. És nemcsak büdös volt, de zavaros is.

Rászántam egy egész napot, addig-addig követtem a labirintus szerű kanálisrendszert, amíg sikerült lokalizálnom, hol folyik be a bűzös trutyi. Írtam is gyorsan a hatóságoknak, a vízügynek és a környezetvédelemnek, hogy jöjjenek, mert baj van. Annál is inkább, mert az Érmellék védett terület. 

Eszembe jutott, hogy korábban a szennyezett kanális partján egy elpusztult teknőst is találtam, a fotóját is csatoltam a levélhez. Hogy mitől halt meg szegény, nem tudtam megállapítani, de annak a nagy ároknak a partján feküdt, amiben legtovább megmarad a víz nyáron.

A vízügy még aznap kijött, 

mintákat vettek az Érből a szennyezett kanális befolyása fölött és alatt, valamint azon a helyen, ahol jeleztem, hogy észleltem a szennyezést. Követve a zavaros vizet, hamar eljutottak a községi szennyvíztisztítóhoz. 

Amiből épp ürítettek: fekete, bűzös, zavaros löttyöt, a két falu „megtisztított” szennyvizét. Ebből is vettek mintát. Majd egy buldózerrel eltömették azt az árkot, amin én korábban a kis mederküszöböt megcsináltam. 

A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság (ABA Crișuri) munkatársai mintát vettek a szalacsi tisztítóból kifolyó vízből. A vederben látszik, hogy fekete, az undorító bűzt a felvételek nem adják vissza. Mint kiderült, pl. az ammónia koncentrációja 27-szer volt magasabb, mint a megengedett.

A környezetvédelmi őrszolgálat válaszolt hamarabb: elismerte, hogy igazam van, valóban súlyos szennyezés éri a védett területet. Tudatta, hogy megbírságolta a szennyvíztisztításra szerződött vállalatot, illetve megtiltotta a cégnek, hogy a felszíni vizekbe ürítse a szennyvizet. Ami azt jelenti, hogy szippantós kocsival kellene a szennyvizet egy működő tisztítóba hordania, ameddig rendbe nem teszi a tisztítóállomást.

Csakhogy én közben ki-kinéztem, és láttam, hogy továbbra is folyik a mocskos víz a kanálisba a tisztítóállomásról. Sőt, március 21-én (egy nappal a nekem címzett válaszlevél keltezése után) le is filmeztem ezt. 

Megköszöntem a választ a környezetvédelmi őrszolgálatnak, és csatoltam a videómat, arra kérve őket, hogy próbáljanak meg hatékonyabban eljárni, mert első nekifutásra nem sikerült valami jól. 

Másnap azonban váratlan látogatóim érkeztek. Öt tagbaszakadt férfi. 

Otthon, a lakásom ajtaján kopogtak. Hogy az udvarra miként jutottak be, azt nem tudom. Pedig fel is hívhattak volna előtte, a cég egyik kisfőnökének, Kovács Zoltánnak megadtam a számomat, amikor korábban szűk másfél órában próbálta nekem elmagyarázni, hogy jobb lenne, ha nem ugrálnék. 

Csak egyikük mutatkozott be, Balogh Ferenc, a vízszolgáltató Apă Canal Nord Vest igazgatója. A másik négy között volt Kovács, aki már próbált jobb belátásra bírni, és – gondolom – a többi három szintén a cégtől jött. 

A nagyfőnök, Balogh Ferenc a vízügyi hatóságtól kapott felszólítást lobogtatta, és igyekezett világossá tenni a számomra, hogy ha tovább folytatom a feljelentéseket, rám uszítja a környék lakosságát. Azaz elhitetik az emberekkel, hogy miattam vannak gondok a szennyvíztisztítással. Ha arra jutnak, hogy lezárják a rendszert, és nem lehet többé használni a vécét, én leszek a hibás. Ha eleget kell tenniük a feltételeknek, ami pénzbe kerül, azt a lakossággal fizettetik meg, és szintén én leszek érte a hibás. Az igazgató nyomatékosan kijelentette: nem ő lesz az, akinek el kell majd költöznie.

Beszéltek közben egy tervről is, amit ha támogat  pénzzel az EU, megoldást hozhat a szennyezésre. A határideje: 2030. Eddig kellene várni türelmesen – lényegében ez volt a „kérésük”.

Balogh Ferenc azt is megosztotta velem, hogy mi történik akkor, ha jobb belátásra térek, és nem jelentgetem őket a továbbiakban. Mivel a vízügy a rendszer teljes lezárására kötelezte őket, ők lezárják. A „blindázsról” készítenek egy fotót, akit elküldenek a vízügynek és közlik, hogy elkezdték a rendszer javítását. Három nap múlva pedig megszüntetik a lezárást, és megy minden tovább, mint korábban. 

Rákérdeztem, hogy ugyanaz a mocskos víz folyna-e továbbra is. Balogh pedig teljes lelki nyugalommal közölte, hogy „igen”.

És bármilyen hihetetlen, meg is csinálták. 

Nekitámasztottak egy műanyag dugószerűséget a kivezető csőnek, de vigyáztak arra, hogy mellé tegyék, azaz maradjon egy jókora rés. Amin kifér a szennyvíz továbbra is. És nemcsak kifér, de folyik is, amint látszik a videón. 

Cselesek a szarhuszárok, úgy zárják le a rendszert, hogy attól még kiférjen a mocskos trutyi. 

A beszélgetés során megtudtam, hogy nemcsak Szalacs és Ottomány határát mérgezik tíz éve, ahol egy széles és mély, az úttal párhuzamosan futó kanálisban pang a szennyvíz tíz éve. És szívódik be a földbe, megmérgezve a szántókat, a legelőt, a gombászó helyeket és az állatok ivóvizét.

A cég igazgatója azt is elfecsegte, hogy Bihardiószegen és Szalárdon is gondok vannak. Én pedig utána is néztem. A 4 ezer lakosú Szalárd szennyvize mindenféle előzetes tisztítás, ülepítés nélkül ömlik a Berettyóba. Olyan bűz terjeng a befolyó környékén, hogy az embernek a bele kifordul. 

Nemcsak mi, romániaiak vagyunk kénytelenek ezt tűrni, de Magyarország is, a Berettyó ugyanis alig 10 kilométerre a szennyezés helyétől átszeli az országhatárt. A 6 és fél ezres Bihardiószeg szennyvize pedig szintén kellő tisztítás nélkül ömlik a folyóba, az Érbe, kb. 9 kilométerre az országhatártól.

Mindezt olyan körülmények között, hogy Érmellék és a Berettyó mente is értékes vizes élőhely kellene legyen. Ahelyett, hogy vigyáznánk rá, a (szintén RMDSZ-es vezetésű) vízügyi hatóság kiszárítja, az RMDSZ-es hátterű cég pedig pöcegödörnek használja a folyók medrét.

Tegyünk együtt azért, hogy megállítsuk a környezetszennyezést és az egészségünk veszélyeztetését. Ha problémát látsz ott, ahol ez a cég szolgáltatja az ivóvizet és a kanalizálást, jelezd a baboskriszta@yahoo.com címen. A cég honlapja szerint ez a 22 önkormányzat alkotja az Északnyugat Közösségi Fejlesztési Társulást, és vált az Apă Canal Nord Vest vállalat részvényesévé: Margitta megyei jogú város, Érmihályfalva város, Székelyhíd város, Vedresábrány község, Bihar község, Bors község, Érbogyoszló község, Hegyközcsatár község, Kiskereki község, Vámosláz község, Érkörtvélyes község, Bihardiószeg község, Alsólugos község, Biharfélegyháza község, Szalacs község, Szalárd község, Szentjobb község, Érsemjén község, Értarcsa község, Tóti község, Érszőllős község).

A nyitóképen az egyetlen nagyobb kanális Ottomány és Szalacs között, ami gazdag vizes élőhely kellene legyen. Korábban horgásztak is benne, ma már halott, mert a község szennyvizét belevezették és megmérgezték. Ráadásul nyaranta mostanában ki is szárad a vízügyi hatóság „szakszerű” munkája miatt. Fotó: Babos Krisztina

The post Megfenyegettek az RMDSZ szarhuszárai: elűznek a szülőfalumból, ha nem tűröm, hogy tovább mérgezzenek appeared first on Átlátszó Erdély.

Fellélegezhet az a 385 székelyföldi gazda, aki a Pro Economica Alapítvány gazdaságfejlesztési támogatásából Belarus 820-as traktort vásárolt. Elfogadták és kihirdették Benedek Zakariás RMDSZ-képviselő törvénymódosítási javaslatát, mely megteremti a feltételeit annak, hogy ezek a traktorok közúton is közlekedhessenek.

Tavaly a magyar kormány által rendelkezésre bocsátott 131 millió lejes (30 millió euró) keretösszegből körülbelül kétezer gazda igényelhetett legtöbb 70 ezer lejt (15 ezer eurót) 25 százalékos önrész mellett.

A támogatást mezőgazdasági tevékenységekhez szükséges felszerelések, mezőgépek, tenyészállatok vásárlására vagy gyümölcsösök telepítésére, illetve felújítására lehetett megpályázni Hargita, Kovászna és Maros megye területén.

Belarus 820, az abszolút sláger

A mezőgazdasági gépek – ezen belül a traktorok – nagy népszerűségnek örvendtek a pályázó gazdák körében. Úgy tudjuk, a traktorok közt is az olcsó, könnyen javítható, mégis viszonylag nagy teljesítményű, Fehéroroszországból származó Belarus 820-as volt a legkelendőbb.

Ez a traktor 20 ezer euró alatti árával verhetetlen ajánlatnak számít Romániában. További előnye, hogy a Pro Economica keretösszegből és az önrészből épp meg lehetett vásárolni.

Csakhogy volt egy bökkenő, amiről a gazdáknak senki nem szólt.

„A Belarus 820-as traktorokat elvileg nem is lenne szabad árulják a piacon, mivel a motorjuk nem teljesíti a környezetvédelmi előírásokat, ezért ezeket nem lehet törzskönyvezni. Ez a típus a megfelelési nyilatkozata szerint Tier 1-es besorolású, noha az Európai Unióban a Tier 4-es szintet kell teljesíteni. Ennek ellenére a hatóságok eddig szemet hunytak afölött, hogy ezt a traktort forgalmazzák” – magyarázta egy, használt traktorok értékesítésével foglalkozó vállalkozó az Átlátszó Erdélynek.

Szigorodtak ez előírások, bezárult a kiskapu

Több gazdával, illetve vidéki polgármesterrel is beszélgettünk, akik elmondták, hogy a régi, semmilyen környezetvédelmi előírásnak nem megfelelő traktorokat egyfajta szürke zónában használták eddig. Az volt a rendszer, hogy a polgármesteri hivatalok az adásvételi szerződések alapján olyan helyi (sárga színű) rendszámokat adtak ki, amelyekkel a települések határain belül úgy közúton, mind földutakon közlekedni lehetett.

2020 elején azonban a Belügyminisztérium közölte, hogy ezeket a sárga rendszámokat sem lehet kiadni törzskönyv nélkül (erről aztán augusztusban rendelet is született). Továbbá kötelező biztosítás és érvényes műszaki vizsga is szükséges ahhoz, hogy a traktor közúton közlekedhessen.

„Bár földutakon, mezőgazdasági utakon továbbra is lehet közlekedni mindenféle papír nélkül, a földekre sokszor lehetetlen kijutni közutak érintése nélkül” – így egy mezőgazdasági kérdésekben járatos forrásunk, aki szerint a háztáji gazdálkodás helyett egyre inkább előtérbe kerül a nagyipari mezőgazdasági termelés.

A saját földterület megművelése helyett egyre elterjedtebb az eszközök bérbeadása, a traktorok folyamatosan járnak közúton egyik szántóföldről a másikra, így várható volt ennek a kiskapunak a felszámolása.

Nagyon reklámozták ezt a típust

Sok jóhiszemű gazda nem is tudta, hogy a Belarus 820-as traktor nem felel meg a szabványoknak, magyarázta egy Maros megyei település polgármestere az Átlátszó Erdélynek.

Van rá esély, hogy nem csak a kedvező ár vagy figyelmetlenség miatt vásároltak annyian ebből a problémás traktorból. A pályázati időszakban a Pro Economica Alapítvány Facebook-oldalán közzétett fotók közül több képen is ez a típus látható.

A szászrégeni IRUM SA által forgalmazott Belarus traktorokon kívül az IRUM SA saját gyártmányú Tagro traktorai láthatóak még a Pro Economica Alapítvány oldalán közzétett fotókon, egyéb traktormárkák jóval ritkábban fordulnak elő.

Mi az oka annak, hogy a Pro Economica Alapítvány kiemelt reklámfelületet biztosított ezeknek az előírásokat nem teljesítő mezőgazdasági gépeknek? – kérdeztük Kozma Mónikától, az alapítvány ügyvezető igazgatójától.

„Az Alapítvány szívesen veszi és közzé is teszi azokat a pályázói köszönőleveleket és fotókat, amelyeket kapunk. Tekintettel arra a tényre, hogy az erdélyi gazdák és nem csak, hanem a romániai kisebb gazdálkodók nagy tömege elavult eszközökkel rendelkezik, ezért azt tapasztaltuk, hogy a családi gazdálkodók és vállalkozások körében a legnagyobb örömet és sikerélményt egy új gép, eszköz vásárlása jelentette, hiszen jelentősen megkönnyíti a munkát, éppen ezért, számunkra egyáltalán nem feltűnő, hogy ezek a gépek bukkannak fel. Az Alapítvány oldala nem reklámfelület, a saját közleményeink közlésére használjuk!” – válaszolta az ügyvezető.

Kozma Mónika hozzátette, az alapítvány által kezelt program keretében és az EU-előírásoknak megfelelve azt kérték a pályázóktól, hogy csak uniós származási igazolással rendelkező eszközöket vásároljanak. Ennek meglétét az elbíráló szakértők vizsgálták, és feltétel volt a támogatás kifizetéséhez.

A Pro Economica Alapítvány nyilvántartása szerint a 4660 kifizetett pályázat közül összesen 385 esetben vásároltak Belarus 820 traktort.

[irp posts=”27126″ name=”Gazdaságfejlesztési pályázat Székelyföldön: pult alatt megy a susmus”]

„Mást nem lehetett venni”

Észrevettük azt is, hogy az egyik minősített beszállító, a Royal Dru SRL kifejezetten ezzel a traktorral reklámozta a Pro Economica pályázatát a Facebookon. A Royal Dru SRL-ről tavaly megírtuk, hogy „pult alatt”, 1000 lejért árulta a pályázati regisztrációhoz szükséges felhasználókat.

Bár akkor ígéretet kaptunk arról, hogy a céget kizárják a forgalmazók köréből, a jelek szerint ez nem történt meg: a cég Facebook-oldalán láthatóak a Pro Economica Alapítvány pályázattal kapcsolatos közleményei, valamint a boldog tulajdonosok fotói az épp átadott traktorokkal.

„Mást nem lehetett venni” – mondta egy gazda, aki épp a Royal Dru SRL-től vett Belarus 820-ast.

Hozzátette, ő egy lengyel Farmtrac traktort szeretett volna vásárolni, azonban nem sikerült árajánlatot szereznie. A Royal Dru által forgalmazott más traktorokat is nézegette, azonban a cég kifejezetten ezt a típust ajánlotta neki, mondván, hogy ezt tudják szállítani.

Szerencse, hogy van Minősített Szállítói Adatbázis

Elvben a Minősített Szállítói Adatbázis is garantálja a gyanútlan gazdáknak azt, hogy a támogatásból megvásárolt eszközzel nem érik majd meglepetések. Azzal is ösztönzik a pályázókat, hogy az itt szereplő cégek árajánlataira a Pro Economica Alapítvány pályázatán a lehetséges maximális pontszámot lehet kapni.

„A szállítói adatbázis egy régóta működő megoldás. A létrehozásával azt szeretnék elérni, hogy legyenek olyan kiemelt magyarországi és egyéb EU-s cégek, amelyeknek át kell esniük egy bevizsgáláson, amely jó néhány kritérium mellett például azt ellenőrzi, hogy megfelelnek-e a beszállítók a piaci sztenderdeknek, vagy nem sértettek-e piaci versenyt.

A pályázók pedig, mint említettem, nem szeretik a hosszadalmas előkészítést, ezért, ha már létezik egy ilyen adatbázis, és abba már jelentkezett sok székelyföldi cég is, ez az egyszerűsített eljárás segítségnyújtásnak tűnt” – nyilatkozta 2019 júniusában a Transindexnek a Pro Economica Alapítvány ügyvezetője.

[irp posts=”27195″ name=”Gazdaságfejlesztési pályázat Székelyföldön: egyes minősített szállítók nem teljesítik a feltételeket”]

Az adatbázisban nem szerepel, pedig de

„A Minősített Szállítói Adatbázisban az alább jelzett termék nem szerepel” – válaszolt röviden Csík László, az adatbázist működtető CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat, Nonprofit Kft. ügyvezetője. Rákérdeztünk ugyanis, hogyan fordulhat elő az, hogy ebben az adatbázisban szereplő beszállítók, mint az IRUM SA vagy a Royal Dru SRL ilyen, az előírásoknak nem megfelelő traktorokat árultak.

Az adatbázisban nem kell hosszasan keresgélni ahhoz, hogy megtaláljuk a Belarus traktorokat, azon belül pedig a problémás 820-ast. Igaz, itt 892-esként szerepel, azonban a fotón jól látszik a 820-as szám a motorháztetőn, a leírásból pedig kiderül, hogy a motor hengerűrtartalma és teljesítménye egyezik a 820-assal, környezetvédelmi besorolása pedig szintén Euro 1-es.

Az RMDSZ támogatja a gazdákat

Miért volt szükség arra, hogy az RMDSZ törvénymódosítást kezdeményezzen egy harmadik fél – jelen esetben a Pro Economica Alapítvány – hibája kijavítására, kérdeztük az RMDSZ szóvivőjétől, Hegedüs Csillától.

„Az RMDSZ kiemelt célja a romániai magyar gazdák támogatása. Számos gazda jelezte felénk azt, hogy az általuk vásárolt, Romániában összeállított traktorokat egy augusztus 11-én hatályba lépett módosítás miatt nem tudják forgalomba iratni és a közutakon használni, ami természetesen hátráltatja őket a mezőgazdasági munkák elvégzésében. Ezt az áldatlan állapotot szüntette meg az RMDSZ törvénymódosítása, hogy azok a gazdák, akik 2020. április 30-ig ilyen traktorokat vásároltak, de még nem tudták beiratni, tudják őket beiratni a forgalomba. Ennek tehát semmi köze a belorusz traktorokhoz, minden olyan traktort érint, amit a törvénymódosítás miatt nem tudtak beiratni. A törvénymódosítás 6 hónapig érvényes” – így a szóvivő.

Hegedüstől azt is megkérdeztük, nem-e lát ellentmondást aközött, hogy miközben nemrég Kelemen Hunor államelnöki kampányának a központi témája a környezetvédelem volt, az RMDSZ által kezdeményezett törvénymódosítás azt teszi lehetővé, hogy semmilyen környezetvédelmi előírást nem teljesítő traktorokat forgalomba lehessen íratni?

Erre a kérdésre nem kaptunk választ.

Nyitókép: Belarus 820-asok sorakoznak a Pro Economica Alapítvány egyik rendezvényén. A fotó forrása az alapítvány Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Használhatatlan traktorok: a Pro Economica Alapítvány átvert gazdáit megsegíti az RMDSZ appeared first on Átlátszó Erdély.

Túlságosan decentralizált a rendszer?

A kormányrendelet indoklása szerint az eddigi rendszer túlságosan szét volt aprózva, a területek kezelése nem volt egységes, a jogszabályokat a különféle gondnokok többféle módon értelmezték, az engedélyek késlekedése miatt lassan haladtak a beruházások, és emiatt az uniós források felhasználása is akadozott.
Az átszervezés és központosítás csökkenti a költségvetési kiadásokat, a környezetvédelmi engedélyt igénylő vállalatok gördülékenyebben valósíthatják meg a beruházásaikat, a környezetszennyezési jelentések pontosabbak lesznek, valamint a környezetvédelmi területek felügyelete is egységessé válik, érvel a kormány.

A gondnokok értetlenül állnak

Az általunk megkeresett gondnokok szerint a sürgősségi rendelet több kérdést hagyott, mint választ, jelenleg folyik az útkeresés. A hiányos törvénykezés miatt senki sem tudja igazán, hogy mi lesz a továbbiakban, állítják.
A civilek a rendszer központosítását elvben nem tartják ördögtől valónak, azonban kiemelik, az új ügynökségnek nem lesz megfelelő szakembergárdája és tapasztalata, hogy az összes természetvédelmi terület felügyeletét ellássa. Míg a gondnokok jelenleg összesen 700 személyt alkalmaznak, az ANANP mindössze 11 munkatárssal rendelkezik.
Amint egy jogi elemzés rámutat, azzal, hogy egy sürgősségi rendelet ekkorát változtat a rendszeren, oda vezethet, hogy a gondnokok jogaik és kötelezettségeik mellett eddigi finanszírozásaikat is elveszítik.

A volt gondnokoknak akár kártérítést is kell fizetniük

Szerződéses vállalásaikat egyik napról a másikra nem tudják többé teljesíteni, de nem tudnak emiatt perelni, mert keresetnek nincs helye sürgősségi kormányrendelettel szemben. Így az eddigi gondnokok azzal szembesülhetnek, hogy a területek elvesztése mellett károk kifizetésére is kötelezhetik őket.
Szinte minden, az Átlátszó Erdély által megkeresett civil szervezet hangsúlyozza, hogy a helyzet bonyolult: ugyan nagyon rossz az, ahogy most intézkedik a rendelet, viszont az ANANP mint irányító szervezet munkájára szükség volna. Többen kérték is a megalapítását 2015-ben.

A Kolozs megyei Natura Transilvaniei Egyesület, a kolozsvári Bükk-Malomvölgy, a Runk-erdő, valamint a Molhaşurile Căpăţânei természetvédelmi területeknek volt eddig a gondnoka. Válaszukban az áll, hogy a törvény értelmében ők már nem gondnokok, mivel ez a fogalom jogi értelemben már nem létezik, de még nem léteznek azok a helyi ANANP struktúrák, amelyeknek el kellene látniuk a feladatot. Így a területek jelenleg senkihez sem tartoznak, és minden tevékenység szünetel.

Újraindulhat a Hideg-Szamosra tervezett törpe vízerőmű projekt

Elmondták, pár nappal a rendelet előtt informális úton hallottak arról, hogy mi készül. Kérdésünkre, hogy mi lehet a rendelet oka, azt írták, hogy néhány éve hasonló próbálkozás volt, hogy a gondnokok által kiadott engedély kötelező érvényét el akarták venni. Ez akkor nem sikerült, így most a gondnokság intézményét törlik el. Így az tűnik hihetőnek, hogy a természetromboló projekteket megállító gondnokoktól szeretnének megszabadulni.
A szerződésbontással olyan, eddig leállított projektek kaphatnak lendületet, mint például a Hideg-Szamosra tervezett törpe vízerőmű, illetve a Kolozsvár mellett, a Bükkben tervezett lakótelep, amely védett növények élőhelyét tette volna tönkre. A Környezetvédelmi Minisztériumban nem tudtak a helyszín fontosságáról, a gondnok beavatkozása nélkül a lakótelep már épülne, a terület pedig örökre elpusztulna.

Először a nagy és rosszul menedzselt területeket kellett volna átvenni

Az egyesületnek nincsenek jelenleg olyan szerződései, amelyek a határozat miatt most nehéz helyzetbe kerülnének. Abban reménykednek, hogy a gondnokság lehetőségként – akár az ANANP-pal való partnerség keretében – visszakerül a törvénybe.
Megjegyzik, hogy elviekben nem rossz dolog, ha szakosodott ügynökség felügyeli a teljes intézményrendszert, azonban az ANANP nem birtokolja ehhez a megfelelő erőforrásokat (személyzet, finanszírozás).
Az egyesület szerint az lett volna az optimális, ha először a nagy és fontos területek kerülnek az ANANP fennhatósága alá, ahol a ROMSILVA gondnoksága katasztrofális eredményhez vezetett (mi is írtunk arról, hogy természetvédelmi területekről vágnak ki fát Romániában), illetve azok a területek, amelyeknek nincs jelenleg gondnokuk. Miután ezek kezelésében megerősödik és bizonyít az ügynökség, azután kellett volna a többi Natura 2000 terület irányítását átvenni.

Előzetes konzultáció nem volt

A Bihar megyei ECOTOP Egyesület a Székelyhíd határában lévő Csíkos-tó gondnoka. Az Átlátszó Erdélynek elmondták, két nappal a rendelet megjelenése előtt behívták az ANANP-hoz őket, ahol bejelentették, hogy mi fog történni. Előzetes konzultáció nem volt.
Eddig sem az ANANP, sem a Környezetvédelmi Minisztérium nem tudta megmondani nekik, hogy mi fog történni az egyesület szerződéseivel és elkezdett projektjeivel. A választ ők is azzal zárták, hogy a helyzet bonyolult, az biztos, hogy az ANANP nem rendelkezik elég személyzettel, ismerettel, tapasztalattal vagy finanszírozással a védett területek felügyeletének ellátásához.
Imecs István, az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet biológusa, az Alcsíki-medence Natura 2000 terület és a Sólyomkő Természetvédelmi Rezervátum gondnokságának tagja kérdésünkre azt válaszolta, hogy a Natura 2000 Koalíció kéri a kormánytól, hogy adja ki azokat az adatokat, amelyek alapján a rendeletet sürgősséginek nyilvánították.

Az ANANP létrehozásában szerepet játszott az is, hogy a civilek nem kaptak az államtól pénzt az ország védett területeinek fenntartására, a hatóságon keresztül finanszírozásnak is kellett volna érkeznie. Imecs tapasztalata szerint kialakult az az eljárás, hogy a befektetők és gondnokok már a tervezési fázisban egyeztettek, így nem érte anyagi kár a befektetőket.

Nem számítottak ilyen gyorsaságra és ennyire súlyos lépésre

A gondnokság további helyzetéről kérésre ugyan kaptak egy olyan levelet az ANANP-tól, miszerint a területi ügynökségek létrejöttéig megmaradt a gondnokok hatásköre, csakhogy mivel jogilag már nincs szerepkörük, ezért hiába folytatják munkájukat: a törvényszék semmissé nyilváníthatja az általuk kiadott engedélyeket.
A konzultációt illetően Imecs István elmondta, hogy sürgősségi rendeletként nem szükséges az egyeztetés, így őket is csak egy ad hoc tájékoztatón állították kész tények elé. Ugyan hallottak informális úton arról, hogy módosítások lesznek, de nem számítottak ilyen súlyos lépésre és ilyen gyorsaságra.
A biológus szerint 2-3 ezer alkalmazottra lenne szüksége egy ilyen hatóságnak, ezzel szemben úgy tudja, hogy országosan 400-zal terveznek. Ráadásul ők valószínűleg nem fognak tapasztalattal sem rendelkezni kezdetben.

A jelenleg futó projektek hatékonysága romolhat

Az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet területeit illetően olyan veszélyforrásokat nevezett meg, amelyek vagy engedély nélkül folytak volna (szabályozások, lecsapolások) vagy engedéllyel, de szakszerűtlenül, a források elköltését tartva szem előtt. Imecs egyelőre bizakodó, mivel a területek kezelési tervét rendelettel már elfogadták, így a törvényes háttér adott a természetvédelemre, tart viszont attól, hogy a részletekben találhatnak kihasználható, értelmezhető pontokat.
A futó projekteket illetően úgy gondolja, hogy elvileg azoknak le kell folyniuk, mivel a kedvezményezettek betartották a rájuk eső vállalásokat, a változást harmadik fél okozta. Viszont úgy gondolja, hogy már az aktuális projektek hatékonysága romolhat, mivel a pályázóknak annak tudatában kell végezniük a feladatokat, hogy minden eredményt maradéktalanul át kell adniuk az ANANP-nak.

A hatalmi vákuumot kihasználják majd

A Román Madártani Társaság (SOR) 17 területen gondnok vagy társgondnok. Ezek egyikében sem volt olyan infrastrukturális beruházás, amelyet meg kellett volna állítaniuk. A hivatalos közleményen túl nem tudnak konkrét válaszokat adni, mivel teljességel hiányoznak a törvénykezésből azok a részletek, amelyek szabályoznák azt, hogy a továbbiakban hogyan folyik majd a munka.
Megemlítik, hogy az ANANP szükséges volt, ők maguk is kérvényezték a létrehozását. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az ANANP az irányítást végzi (az egységes kezelés érdekében), illetve az állam a hatóságon keresztül megfelelő költségvetést is kiutalna.
Elmondták, 360 olyan terület létezik, amelynek nincs gondnoka, ezeket az ANANP kellene, hogy átvegye, viszont a civilek kizárása nagyon rossz ötlet, mivel a hatóságnak nincs meg a helyismerete és a megfelelő személyzete sem ahhoz, hogy átvegye az összes terület felügyeletét. Ez pedig könnyen ahhoz vezet, hogy a hatalmi vákuumot önös érdekből kihasználják érdekelt vállalkozók, önkormányzatok.

Bár az alkalmazottakat átvehetné az ANANP

A Buzău megyei Pâclele Mari és Pâclele Mici sárvulkánok gondnokságát a Sárvulkánok Egyesület (Asociația Vulcanii Noroioși) végzi. Kérdéseinkre azt válaszolták, hogy mivel a védett terület kicsi, ezért legfennebb a Petrom olajtársaság jelenthet rájuk veszélyt. Az évi 60-70 ezer látogató belépti díja fedezi a működésüket, hét személy teljes munkaidőben gondozza a területeket egy ökológus vezetésével.
A rendelet után a bevétel teljes egészében az ANANP-hoz kerülne, a személyzet sorsa kérdésessé válik. Remélik, hogy mivel a turizmus fenntartásához szükséges személyzetet fenntartani, ezért legalább az ANANP átveszi az alkalmazottakat, ha más megoldás nem lesz.

A Natura 2000 Koalíció felveszi a kesztyűt

A Natura 2000 Koalíció a Nép Ügyvédjéhez tervez fordulni, emellett az Alkotmánybíróságon támadja meg a rendeletet. Dan Trifu Eco-Civica elnök szerint az EU egyik elve az, hogy nem végezheti ugyanaz a szervezet az irányítást, értékelést és az ellenőrzést is, amint azt most az ANANP-pal tennék, így az uniós környezetvédelmi szervekkel is felveszik a kapcsolatot.
Buzás Ernő
Borítókép: a WWF törpe vízerőművek elleni kampányának egyik plakátja. Felirat: Olteana patak. Te nem állod meg hogy kitedd a számítógépedre borítóképnek, ők nem állják meg hogy építsenek ide egy törpe vízerőművet.

The post Központosított és hatékony környezetrombolás következik Romániában? appeared first on Átlátszó Erdély.

A réz és a cink koncentrációja is jócskán túllépte a törvény szabta határértéket abban a szennyvízben, amelyet a vetési húsfeldolgozó bocsát a Szamosba.

Túlságosan sűrű állaga miatt csak iszapként tudta elemezni a vetési üzemből kiömlő szennyvizet az a kolozsvári akkreditált laboratórium, melyet felkértek arra, hogy az Unicarm húsfeldolgozó üzemből kiömlő szennyvízből mintát vegyen, illetve azt elemezze.
„Megállapodtunk abban, hogy a mintát iszapként elemzik” – számolt be az Átlátszó Erdélynek Babos Krisztina biológus, hozzátéve, ez teljesen más eljárás, mást mérnek, ezért lehetett az elemzés eredménye teljesen más, mint amit nemrég Baranyi Krisztina, az Együtt szakpolitikusa mutatott be Vetésen, illetve amit a Greenpeace természetvédelmi szervezet is jelzett.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNT Egyesület) támogatásával készült laboratóriumi analízis kimutatta, a szennyvíz 3,14 mg/liter cinket (határérték: 0,5 mg/l) valamint 0,78 mg/liter rezet (határérték: 0,1 mg/liter) tartalmaz.

Korábbi anyagunk:
Súlyosan fertőző szennyvizet pumpál a Szamosba a vetési húsfeldolgozó

A terepen szerzett tapasztalatok, illetve a helybéliekkel folytatott beszélgetések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az Unicarm szennyvize nemcsak a Szamos élővilágára lehet negatív hatással, hanem közegészségügyi problémát is jelenthet.
Többen számoltak be ugyanis arról, hogy a vállalattól származó vizet a környékbeli szántóföldeken futó árkokba vezetik, ami azt jelenti, hogy nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy a szennyező anyagok az érintett mezőgazdasági területeken termelt növényekben, végső soron pedig az ezeket fogyasztók ételében is megjelennek.
Ez pedig a környezetszennyezésen túl már közegészségügyi problémát is jelent, hiszen köztudott, hogy a nehézfémek bizonyos határértékeken felül mérgező hatást gyakorolnak az emberi szervezetre.

Időközben az is kiderült, hogy a Szatmár megyei vízügyi hatóság (SGA Satu Mare) az idén májusban tapasztalt „incidens” nyomán figyeli a vállalat által kibocsátott szennyvizet, illetve megbírságolta az Unicarm vállalatot a 107/1996-os vízügyi törvény megszegéséért. A hatóság Babos Krisztinának adott válasza azonban nem tér ki arra, hogy pontosan miben is állt a szabályszegés.
Sipos Zoltán

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Nehézfémekkel is szennyezi a Szamost az Unicarm appeared first on Átlátszó Erdély.

A laborban is megdöbbentek a Szatmárnémeti melletti Unicarm-gyárból származó szennyvíz elemzésekor. A román hatóságok szerint véletlenről van szó, a vetési polgármester szerint a szennyezés nem folyik az orra alatt, ezért nem zavaró.

Adományozd a jövedelemadód 2%-át az Átlátszó Erdély Egyesületnek!

Van úgy, hogy a GPS túlságosan pontosan visz rá a megadott címre: ez akkor jut eszembe, amikor a felnyíló sorompón két élőállat-szállító kamion között behajtok a vetési húsfeldolgozó kapuján, és a visszapillantó tükörben meglátom az utánam rohanó portást.
„Eltévedtem, meg szeretnék fordulni” – szólok vissza, de rögtön megbánom, hogy leengedtem az ablakot: hányinger környékez az üzem területén terjengő szagtól, mely a disznóürülék, ammónia, romlott hús és sok más szerves hulladék nehezen leírható elegye.
Nem véletlenül kerültem a Szatmárnémetitől 11 kilométerre fekvő, mintegy 5 ezer lakosú község melletti húsfeldolgozó udvarára: a telep kapujában tart sajtótájékoztatót Baranyi Krisztina, az Együtt környezetvédelmi szakpolitikusa. A téma az üzem szennyvízelvezető csövénél vett vízminták mérési eredményeinek az ismertetése.
 

Zsír, szar lebeg a vízen

Baranyi 2016 szeptemberétől kutatja, hogy honnan jön a Tiszán egy ideje szabad szemmel is tapasztalható, a vízben lebegő ürülékből és zsírból álló szennyezés? Kiderült, a Tisza minősége közvetlenül azután romlik látványosan, hogy a Szamos Vásárosnaménynál beleömlik.
Így került a képbe a magyar-román határtól mintegy két kilométerre, közvetlenül a Szamos partján fekvő vetési húsfeldolgozó. A politikus által két hete közzétett videón jól látszik, amint az üzemből a szennyvízelvezető csövön keresztül előbb egy fehéres, valószínűleg vegyszeres folyadék távozik, később büdös, barnás színű, valószínűleg vérrel kevert vizet pumpálnak a folyóba.
 

A bűz hullámokban érkezik

A húsfeldolgozó hatalmas csarnokai a vetési szegénytelep minden szegletéből látszanak: egyes házak pár méterre állnak a csarnokok kék színű fémlemezeitől. Azonban a lakók nem a kilátásra vagy az üzemből folyamatosan hallatszó fehér zajra panaszkodnak. A bűz hullámokban érkezik, kora reggel és délután, amikor a szennyvizet kiengedik, akkor a legrosszabb – mondják.
Megtudjuk, egy időben a szennyvizet nem is a Szamosba engedték bele: egy, közvetlenül a kerítés mellett levő árokba folyt, ahol meggyűlt – az üzem néha exkavátorokkal kotorta ki a felgyűlt szennyet. A munkagépek azonban még véletlenül sem az üzem, hanem a helyiek földjén haladva dolgoztak, azt a kevés termést is tönkretéve, amit a helyiek learathattak volna.
„A földből is levágtak egy-egy darabot, azóta nem engedjük a gépeket a földünkre” – panaszkodik valaki. A helyiek emlékeznek arra, hogy kezdetben ígéretet kaptak, hogy a húsfeldolgozó megvásárolja az üzem közvetlen közelében levő területeket a házakkal együtt. Erre azóta is várnak.
 

Az Unicarm a legnagyobb munkaadó

Hiába teszik szóvá az utcán terjengő bűzt, nem kérdés, kinek az oldalára áll a polgármesteri hivatal akkor, amikor egy 650 millió lejes (142 millió euró) éves forgalmat bonyolító, Vetésen mintegy 2200 embert foglalkoztató vállalatról van szó.
Az Átlátszó Erdély megkeresésére Ilyés Gyula vetési polgármester nem tudta megmondani, hogy mennyi jövedelme származik az általa vezetett önkormányzatnak az Unicarm által fizetett adókból, azonban jelezte, a húsfeldolgozó messze a legnagyobb munkaadó a településen, a nagy gépkocsipark, épületek, alkalmazottak után befizetett adók tetemes összeget tesznek ki.

Cigánytelep, mindegy, ők is emberek

Ami a Szamosba folyó szennyvizet illeti, a polgármester szerint neki nem dolga ezzel foglalkozni, az erre vonatkozó kérdéseinkkel forduljunk a szakhatóságokhoz.

„A Szamos vize kimegy innen tőlünk, de mi a községben nem érezzük, nem látjuk. A község messze van a Szamostól, oda nem megy le csak egy-két ember néhanapján pecázni. Nem folyik el az én orrom alatt hogy lássam és zavarjon, ezért nem is követjük mi a vízminőséget, nem a mi feladatunk. Vannak erre szakintézmények, (…) most én mit okoskodjak ebben a témában? (…) nem kommentálhatom azt amit ez a hölgy hozott, hogy ezt hol mérte be és abban mennyi baktérium van. (…)
R.: Az üzem mellett lakik körülbelül 50-60 ember, akik viszont az ön szavazói.
Ó, hagyjuk már az ilyen meséket.
R.: Voltam ott, iszonyatos bűz van.
Én is voltam ott, én heti rendszerességgel végigjárom azokat az embereket, ismerem őket, ott egy ilyen cigánytelep van, most nem az, mindegy, ők is emberek, ott laknak. Hogy kerültek ők oda, ki volt előbb, a cigánytelep vagy a gyár, végül is mindegy, ott laknak emberek, tényleg a levegőben néha nincsen a legjobb illat, de őket ez a vízemisszió direkte nem zavarja, nincsen semmi köze. Megint két dolgot összetársítunk, aminek nincsen köze egymáshoz.
R.: Nagyon panaszkodtak arra, hogy mennyire szennyezett, egy időben magára a földre öntötték ki…
Még egyszer mondom, most már hadd válaszoljon maga egy kérdésre, maga feltette ezeket a kérdéseket a Környezetvédelmi Őrségnek? Megkeresték őket? Ne rajtam induljon el, maga mit akar tőlem megtudni? Azt, hogy én kiállok, és lapátolom a szennyet, hogy igazolom hogy van szennyezés vagy nincs? Ne éntőlem kérdezzék meg már! (…)”

Egyébként a pénteki sajtótájékoztatót megelőzően Ilyés Gyula vetési polgármester felajánlotta, hogy megszervez egy találkozót Baranyi Krisztina és az Unicarm tulajdonosai között. Ez azonban kútba esett, mert – mint a polgármester tájékoztatott – a cég vezetésének álláspontja az, hogy az ők papírjaik rendben vannak, nekik a román hatóságokkal van dolguk, egy magyarországi civil szervezettel nincsen mit tárgyalniuk.
 

A víz fertőző, nagyon komoly megbetegedéseket okozhat

Márpedig lenne miről beszélni: a Wessling Hungary akkreditált laboratórium által elvégzett teszt eredményei horrorfilmbe illőek. A víz szerves anyag-tartalmát mutató KOI (kémiai oxigénigény) érték – melynek határértéke tisztított szennyvíz esetén 100 mikrogramm/liter – 3890 mikrogramm/liter.
A minta az extrém magas szervesanyag-tartalom mellett hétszeres határérték-túllépést mutatott ammóniára – ez húgyra és bomló fehérjére utal – de szintén sok volt benne a zsír és a foszfor. A bakterológiai vizsgálat 13 millió telep patogén baktériumot mutatott ki 100 milliliter a vízben – miközben a határérték 200, ezen felül a víz fertőzőnek minősíthető. A talált baktériumok: coliform, fekálcoliform, escherichia koli illetve fekálstreptococus.

„Ezek olyan értékek, hogy maguk a laborosok is megdöbbentek rajta, erről a vízről kijelenthető, hogy maga a fertő. Egyetlen korty, vagy akár az ebben a vízben való fürdés nagyon komoly megbetegedéseket okozhat, tele van patogén, fertőző baktériumokkal” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Baranyi.
A szakpolitikus szerint ezek az értékek nemcsak azt mutatják, hogy tisztítatlanul engedik a Szamos vizébe a szennyvizet. Ha friss fekália kerül a vízbe, nincsenek ilyen magas baktérium-értékek, itt a gyár területén még egy kicsit rothasztják a húsdarálékot, a rothadó húst, illetve a fekáliát.
Baranyi büntető feljelentést készül tenni a román környezetvédelmi őrségnél, illetve az eredményeket az illetékes magyarországi hatóságoknak is eljuttatja.
 

A román hatóságok semmiről nem tudnak

A szatmár.ro a szennyezésről szóló első videó közzététele után megkereste a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Őrséget – a hatóság vezetője, Vasile Fănăţan szerint véletlen balesetről van szó, és kizártnak tartja azt, hogy az Unicarm a Szamost szennyezze.
Vasile Andrieş, a Szatmár Megyei Vízügyi Igazgatóság vezetője a portálnak elmondta, naponta végeznek vízminőségi ellenőrzéseket Vetés és Óvári közelében is, de soha nem tapasztaltak semmilyen rendellenességet. Ezekről az ellenőrzésekről havonta készítenek részletes jelentést, ám ezekben sem volt szükséges jelentős szennyezettségről beszámolniuk.
Megkerestük péntek reggel az Unicarmot is a cég honlapján megadott telefonszámon. Miután jeleztük mi lenne a téma, arra kértek, adjuk meg a telefonszámunkat, és majd visszahívnak. Erre a cikk publikálásáig nem került sor.
Sipos Zoltán

Adományozd a jövedelemadód 2%-át az Átlátszó Erdély Egyesületnek!

The post Súlyosan fertőző szennyvizet pumpál a Szamosba a vetési húsfeldolgozó appeared first on Átlátszó Erdély.