Másik fontos jövedelmünk, az olvasóinktól kapott adományok évről évre növekednek. Ezért nagyon hálásak vagyunk, azonban ezek a hozzájárulások távolról sem pótolják azt a kieső jövedelmet, amit a pályázatok jelentettek. 

Így az idei, 140 ezer eurós költségvetésünkből mintegy 60 ezer euró hiányzik, és nincsen kilátásban olyan pályázati forrás, ami ezt be tudná hozni. Csak az atlatszo.ro fenntartása – vagyis azok az eszközök és szolgáltatások, melyek révén működni tud az oldalunk – évi hétezer euróba kerül.

Minden olyan kiadást levágtunk, amit nélkülözni tudunk: jelenleg havonta 12 ezer euróba kerül a működésünk. A korábbi évekből az Átlátszó Erdély Egyesületnek volt némi pénzügyi tartaléka, így a jövedelmek és kiadások között fennálló különbséget eddig ebből a pénzből pótoltuk.

Csakhogy mostanra ez a tartalékunk is elfogyott. 

Most a legfontosabb kiadási tételhez, az újságíróink fizetéséhez, munkaszerződéséhez is hozzá kell nyúlnunk. 

A csapatunk egyhangúan azt szeretné, ha az Átlátszó Erdély megmaradna. Jelenleg azon dolgozunk, hogy kitaláljuk annak a módját, hogy csökkentett munkaidővel, projekt-alapú munkavégzéssel le tudjuk zárni a futó projektjeinket, és teljesítsük a szerződéses vállalásainkat. Világos, hogy az olvasóink nélkül nem fogjuk tudni működtetni az Átlátszó Erdélyt. 

Júniustól csak annyi munkát tudunk átlátszósként vállalni, amennyit a bevételeink megengednek. Részmunkaidőben, másik állás mellett természetesen csökken a figyelmünk és a kapacitásunk, amelyet a tőlünk megszokott, elmélyült és alapos cikkekre tudunk fordítani.

Az Átlátszó Erdélyben az az újságírói tudás a legértékesebb, amelyre szert tettünk ebben a szerkesztőségben és demonstráltuk is az elmúlt években. Ha a szerkesztőség szétszéled, ez a tudás, tapasztalat szó szerint pótolhatatlan. 

Értékes, és megfizethető. Szállj be!

Egy tucat menő vállalkozó havi ezer eurós adománnyal fenn tudná tartani az Átlátszó Erdélyt. De nem kergetünk hiú ábrándokat. 120 tehetős polgár havi száz euróval fenn tudná tartani az Átlátszó Erdélyt. Amiben nagyon bízunk: 1200 elkötelezett olvasó havi tíz euróval fenn tudja tartani az Átlátszó Erdélyt.

Keresünk 1200, elkötelezetten támogató olvasót, hogy ne álljon le az Átlátszó Erdély!

A nyitókép 2026 januárjában készült, az Átlátszó Erdély csapatépítőjén. Pál Edit Éva azért nincsen rajta a fotón, mert ő fotózott (az ő hóban elakadt autóját toltuk).

The post Egy hónapra maradt pénzünk. Tőletek függ a folytatás appeared first on Átlátszó Erdély.

Fizetésünk negyven százalékát és a megvásárolt termékek árának durván az ötödét automatikusan beadjuk a közösbe. Ebből és más adókból, illetékekből működtetjük az országot, a településünket. Kiemelten szerencsés időszakban élünk: az erdélyi településekre is – ha ügyesen vezetik – elképesztő mennyiségű uniós pénz érkezik az adóink mellé.

Dübörögnek az aszfaltozógépek, vidéken is egyre többen csatlakoznak rá a víz-, gáz- és csatornarendszerekre, új buszok szelik az utcákat. Megújulnak a középületeink – az utcán és a Facebookon is, hiszen választási szuperévhez szuper kampány is jár.

Az viszont nem fejlődik ilyen ritmusban, hogy rálássunk és beleszóljunk, hogy a választottjaink mikor mire költik a közös pénzünket. Holott erre a közpénzügyi törvény 2006 óta kötelezi azokat a választottjainkat, akiket meg is fizetünk ezért.

Ráadásul az éves beleszólás a helyi költségvetésbe maradt az állampolgárok közvetlen politikai részvételének leggyakoribb és legrelevánsabb terepe. Olyan körülmények között, hogy a vezető politikusok kiüresítették az országos politikát, összevonják a választásokat, a két, hagyományosan nagy párt pedig közös EP-listát tervez, és Bukarestért sem hajlandó megvívni egymással.

Minél kevesebben értenek a közpénzhez, annál átláthatatlanabb, hogyan költik el. Hogy a városházákon ne csak a pénzügyi osztály és frakciónként legfeljebb 1-2 tanácstag értsen ahhoz, hogyan épül fel a település költségvetése, a bukaresti Funky Citizens egyesület érdeklődő civileknek és újságíróknak képzéseket és elemzéseket biztosít a helyi költségvetésekről és arról is, hogy általában mennyire átláthatóan működik egy-egy községi vagy városi önkormányzat.

Hasznos linkekkel és három tanulsággal távoztam a Funky Citizens egyik ilyen képzéséről:

1. helyi civilek tényleg érdeklődnek a helyi ügyek iránt, meg akarják érteni, hogyan szólhatnak bele évente a településük fejlődési irányába, sőt néhányuk beülne a helyi tanácsba is;
2. fél nap alatt meg lehet tanulni tájékozódni a helyi költségvetés táblázataiban, ahogy azt is, hogyan kell a költési terveket összevetni a tényleges költésekkel, azaz a költségvetési végrehajtás táblázataival;
3. mégis a helyi tanácsosoknak csak egy töredéke hajlandó ezt megtanulni.

Átláthatóság ideális esetben

Vagyis ha a Székely Nemzeti Tanácsnak ugyanolyan fontos volna az állampolgári részvétel, mint a Funky Citizens-nek, és az évi autonómiatüntetés mellett az SZNT beavatna évente pár tucat embert a helyi költségvetésekbe, mi több: ha az RMDSZ és az EMSZ rendszeresen képezné a tanácsosait, máris előrébb volnánk, ami a helyi kompetenciát, a helyi döntéseket, a tényleges autonómiát illeti.

Ideális esetben ugyanis nemcsak négyévente szólunk bele a politikába a voksunkkal, hanem évente abba is, mire költsön a településünk. Ideális esetben van erre időnk és tudásunk. De mivel nincs, a motivációnak és a beavatásnak is onnan kell jönnie, ahol a pénz és a szakértelem van: a polgármesteri hivataloktól. Ideális esetben a nem túlterhelt és rendesen megfizetett hivatalnokoktól várjuk el, hogy újabb púpot vegyenek a hátukra – megtanítsanak büdzsét olvasni – azért, hogy újabb púpot vegyenek a hátukra: fogadják és beépítsék a mi javaslatainkat is a büdzsé tervébe.

Ideális esetben nemcsak arról értesülnénk hangsúlyosan, hogy a városunk önkormányzata megszavazta a költségvetést, vagy egy hónapot csúszott vele, mint Gyergyószentmiklóson, ahol emiatt hetekre zárolták a város fontos számláit. Ideális esetben először arról értesülnénk hangsúlyosan, hogy elkészült a településünk költségvetéstervezete, és azt a polgármesteri hivatal közvitára bocsátotta.

A közpénzügyi törvény erre szigorú határidőt szab. Mivel az állami költségvetést tavaly december 29-én publikálták a Hivatalos Közlönyben, a helyi költségvetések tervezetét 15 napon belül, idén január 13-ig kellett (volna) közzétenni. A közvitára további 15 napot kellett szánni, azaz a lakosoknak január 27-ig kellett volna tudniuk hozzászólni a tervezethez, amelyet aztán legkésőbb február 12-én minden települési önkormányzatnak meg kellett volna szavaznia.

Ideális esetben a közzététel nem azt jelenti, hogy a városháza a kinyomtatott és .pdf fájlba szkennelt tervezetet eldugja a honlapjának egy sarkába. Hanem azt, hogy feltölti akár kereshető formátumban is, és elérhetővé teszi a honlapjának minden logikus menüpontjából: a pénzügyi rovatból, a határozattervezetek között és természetesen a közlemények között. Ugyanis olyan közleményt kell kiadnia róla, amelyben szerepel, hogy a lakosság javaslatait milyen email címre várja pontosan meddig. Ha tényleges vitát is rendez róla a városháza, akkor annak helyszínét és időpontját is közzé kell tennie.

Végképp ideális helyzetben maga a városháza gondoskodik róla, hogy az érdeklődő polgárok megértsék azt a könyvelői szemléletű táblázatot, amelyben a városnak arra az évre tervezett bevételei és kiadásai szerepelnek. Erre itthon még nem láttunk példát, de arra igen, hogy a büdzsé egy-egy részéről a hivatal hajlandó részletes tájékoztatást adni.

• Több hivatal vizuálisabb bemutatót készít a tervezett (vagy csak odafikcionált) beruházásairól.
• Több városban összehívják a civil szervezetek képviselőit, hogy segítsék őket megpályázni a városi büdzsé számukra elkülönített részét.
• Székelyföldnek szinte mindegyik megyei jogú városa belevágott a részvételi költségvetésbe, ahol maguk a lakosok jöhetnek ötletekkel, hogy minimális összegből mit szerveznének vagy újítanának fel.

A részvételi költségvetés mint állampolgári gyakorlat viszont nem váltja ki az önkormányzati költségvetéstervezés kötelező transzparenciáját, legfeljebb annak előszobájaként szolgál. Eleve nem kötelező részvételi költségvetési programot futtatni. Eleve a teljes büdzsének csak egy töredékéről dönthetnek így a lakosok.

A lakosok által megszavazott miniprojektek nem kerülnek be tanácsi határozatba, nem válnak kötelezővé, így csak az önkormányzati vezetők szavatartásán múlik a kivitelezésük. És a helyi sajtó is ritkán néz utána, hogy a lakossági miniprojektek közül végül melyek kaptak pénzt, és mi készült el belőlük év végére.

Átláthatóság a székelyföldi városokban: a sunnyogó stréberségtől a kész katasztrófákig

Több mint száz megyei jogú város költségvetéstervezésének átláthatóságát elemzi idén is a Funky Citizens. Felkérésére elvállaltuk, hogy megnézzük, mivel találkozhattak Hargita és Kovászna megye municípiumainak lakosai, ha bele akartak volna szólni városuk idei büdzséjébe. Nemcsak azt néztük, mit és hogyan tesznek közzé a szinte mindenhol kétnyelvű hivatali honlapokon, hanem részben azt is, mi ment át ebből az írott sajtóba.

Mivel több hivatal esetében a Google és a helyi sajtó sem adott kielégítő információt, végül sajtókérdésekkel fordultunk a hat megyei jogú városhoz. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a legtöbb hivatal miért nem tette közzé a honlapján a hírt, hogy megtervezte a költségvetését, és azt, hogy hogyan lehet ahhoz hozzászólni. Illetve hogy miért nem hirdetett és szervezett egyik hivatal sem tényleges, élő közvitát.

Háromszéken Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely számít megyei jogú városnak. Mindkét hivatal igyekezett betartani a határidőket és azokat az átláthatósági követelményeket, amelyeket előír számukra a közpénzügyi törvény. De úgy, hogy ne szaporítsák meg a saját dolgukat azzal, hogy beleszólásra ösztönzik a polgáraikat.

Hargita megye városai közül Csíkszereda és Maroshévíz diszkréten intézte a pénzügyeit, majd kérésre bevallotta, hogy igen, ez nem az átláthatóság csúcsa, de idén ennyire futotta az energiájukból. Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós viszont akkora késéssel hozakodott elő a terveivel, hogy februárban már a tanácsosok balhéztak a sajtóban, hogy a hivatalok legalább nekik mutassák meg a büdzsé tervét. És ha lehet, úgy, hogy át is tudják nézni a szavazás előtt. Kérdéseinkre ezek a hivatalok csúsztattak, vagy nem is válaszoltak.

Jöjjenek tehát a szaftos és unalmas részletek, mert az erőfeszítést kívánó átláthatóság ördöge (sőt: angyala) is a részletekben lakozik. Először azt mutatjuk meg, hogyan lehet stréber módon dugdosni a költségvetéstervezetet vagy a beleszólás lehetőségét úgy, hogy közben mindkét háromszéki hivatal honlapja bő és színes hírszolgáltatással, illetve gyakran frissülő közösségi médiával rendelkezik.

Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala pedánsan igyekezett,

hogy ne szegje meg az explicit előírásokat. Közel két hetet ugyan késett a tervezet közzétételével, de hát senki se dörömbölt a kapuján, hogy azonnal mutassák meg neki az idénre tervezett bevételeket és kiadásokat. A hivatal január 25-én közzétette a tervezetet a honlapjának leglogikusabb részén, ahol az érdeklődő polgár keresné: a címlap fejlécében is kiemelt Közpénzügyi igazgatóság menüpont Költségvetés tervezet nevű almenüjében a tervezet minden kötelező kimutatásával együtt. Bárcsak minden hivatal ott publikálná évtizedekre visszamenően.

A közzététel tényéről azonban nem számolt be a honlap Hírek vagy a Hirdetések rovatában. Antal Árpád polgármester viszont összehívta a sajtót, és elsorolta a büdzsé sarokszámait és a tervezett főbb beruházásokat. A helyi és regionális sajtó lelkiismeretesen meg is írta a sajtótájékoztatón elhangzottakat, és futólag megemlítette, hogy hozzá lehet szólni. A maszol.ro belinkelte a tervezetet, a Háromszék és a Székelyhon nem, és egyik beszámoló sem részletezte, hogy a polgárok hogyan szólhatnak hozzá a tervekhez.

A hogyant a hivatal két nyúlfarknyi hirdetés feladásával intézte el a helyi sajtóban úgy, hogy sima guglizással nem sikerült ráakadnunk. Igaz, itt főleg magyarul kerestük a nyomát. Kérésre viszont a sepsiszentgyörgyi hivatal elküldte a linket, illetve a képet. A Háromszéknek ugyanis csak a nyomtatott változatában jelent meg a büdzsétervezet linkje és az infó, hogy a hivatal iktatóirodájában, illetve a petitii@sepsi.ro címen várják a polgárok javaslatait február 8-ig (azaz az előírásszerű 15 napig).

A Covasna Media legalább a honlapján is közzétette az infókat, és linkelte a tervezetet. Ezt a hirdetést azonban egyik kiadvány sem kötötte össze a tervezetet bemutató cikkével, így tét nélküli adminisztratív lépés benyomását keltik, amelyet a hivatal könnyen kipipált. A helyi sajtó pedig kiszámlázza, hogy felületet biztosít a hivatal kötelező közleményeinek.

A polgármester a költségvetés megszavazása előtti napon újabb sajtótájékoztatón ismertette azt, illetve más beruházásokat sorolt fel, mint amelyeket két héttel korábban említett. A hivatal arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy miért nem hirdetett és rendezett valódi közvitát a büdzséről, ahol a polgárok élőszóban mondhatják el a véleményüket a városháza terveiről.

Kézdivásárhely villámgyorsan letudta

az idei költségvetésének a megtervezését. Olyan gyorsan, hogy észre se vettük. Sehol. Január 31-én megjelent a hír a kézdivásárhelyi hivatal és a Háromszék napilap honlapján, hogy előző nap az önkormányzat meg is szavazta. A hír tartalmazza a büdzsé sarokszámait és az idei beruházásokat a hozzájuk rendelt összegekkel.

Hiába böngésztük viszont a honlap költségvetési szekcióját és a híreket a saját szemünkkel, illetve célzottan a Google-lal a költségvetés-tervezet kulcsszóra keresve. Végül kérdésünkre a hivatal kommunikációs irodája küldte el a linket, ahol közzétették január 16-án. Ebből látszott, hogy a meghirdetés és a szavazás között nem telt el a kötelező 15 nap, csak 14, amikor a polgárok hozzászólhattak volna. Az élő közvitára vonatkozó kérdésünkre pedig nemes egyszerűséggel nem válaszoltak.

Bár a hivatal teljesen mellőzte a Facebookján és a helyi sajtóban a tervezet közzétételének hírét, az nem hagyott nyugodni, hogy a szöszbe nem vettük észre a január 16-i hirdetést a hivatal honlapján. A honlap felépítését és a közzététel módját sejtjük amögött, hogy miért nem találtuk a tűt a szénakazalban.

A kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal honlapja ugyanis bonyolultabb, mint első látásra tűnik. Pedig első látásra ott van minden, és pont ez a baj. Már a címoldalon összetett menüsor van a fejlécben (az egyik legördülőben például Hirdetőtábla gomb is van, csak épp nem ott vannak a hirdetmények), és tucatnyi gomb, menüpont sorjázik függőlegesen az oldal jobb- és balszélén is. Ha pedig az ember bekattint valamire, akkor megváltoznak a jobb- és baloldali oszlopban sorjázó gombok, csak ez nem válik nyilvánvalóvá, hogy mikor és hogyan.

Ha például az egyik hírre kattint be a kézdivásárhelyi polgár, akkor nem jelenik meg, de ha valamilyen hivatalibb gombot nyom meg, akkor megjelenik baloldalon a Közérdekű hirdetés gomb. Fentről a hetedik úgy, hogy vizuálisan az első öt a hangsúlyos. Rákattintva jönnek elő a .pdf-ben feltöltött hirdetések címei. A célzott keresés a költségvetéstervezet kulcsszóra pedig azért nem mutatott eredményt, mert ez a hirdetés címe: Határozattervezet: költségvetés.

A tervezet ide feltöltött dokumentumai képként voltak beszkennelve, azaz a keresőmotorok nem igazán látják a tartalmukat. A táblázatok az emberi szem számára jól követhetők, de érdemes kinyomtatni a 33 oldalas büdzsétervet, mert váltakoznak benne a vízszintes és függőleges beállítású oldalak. Az egyedüli szöveges .pdf a terv román nyelvű meghirdetése, és ebben sem szerepel az evidens keresőszó, a proiectul de buget 2024, csak a millió találatot hozó proiect de hotărâre. Jövőre kreatívabbak leszünk a keresésben.

Az pedig végképp a vicc kategóriája, hogy

• a hirdetés nem említi, hogy a tervezet fel van töltve a honlapra, csak az áll benne, hogy meg lehet nézni a hivatalban;
• február 7-ig ad lehetőséget a polgároknak, hogy véleményezzék a büdzsét és javaslatokat tegyenek, miközben az önkormányzat január 30-án már meg is szavazta azt.

Székelyudvarhelyen a büdzséből is botrány lett

A „székely anyaváros” önkormányzata nemcsak a polgáraival, hanem a tanácsosaival is mostohán bánt: vagy dugdosta előlük az idei költségvetés tervezetét, vagy egyszerűen elkésett vele, és ezt a tényt szerette volna dugdosni. Azért nem sikerült, mert a városi tanács összes frakciója gyakorlatilag a polgármester ellenzéke.

A tanácsosok már a januári üléseken kérték a polgármestert, hogy mutassa meg nekik a tervezetet, de semmilyen információt nem kaptak – számoltak be erről részletesen a helyi sajtónak. A február 2-i összehívóban látták a sarokszámokat, 5-én meghallgatták a pár órás bemutatót, és látták az előkészített táblázatokat, végül 7-én írásban kérték és meg is kapták azokat a kiegészítő anyagokat, amelyekkel már át tudták látni, mire mennyit szán a hivatal. Ezt annak a POL-nak a frakcióvezetője mesélte az uh.ro-nak, amellyel Gálfi Árpád polgármester hatalomra került 2020-ban, de azóta velük is összerúgta a port.

A február 5-i egyeztetésen számonkérték a közvita elmaradását a polgármesteren. A tanácsosok ekkor hallották először, hogy a hivatal azzal védekezik, hogy a tervezetet a pénzügyi osztály ajtajára függesztették ki már január 12-én. Miközben a tanácsosok a hivatal honlapját és hirdetőtábláját lesték. A tanácsosok fizikai képtelenségnek tartják, hogy a több száz oldalas tervezet elférjen a hivatal egyik ajtaján.

És persze nem értik, hogy ha a tervezet elkészült, miért nem szóltak nekik a január végi tanácsülésen, és miért hallgatták el előlük a kifüggesztés tényét is. Gálfi Árpád polgármester azzal az elképesztő magyarázattal állt elő, hogy azért nem küldték el a tanácsosoknak az egyébként kötelező módon nyilvános dokumentumokat, hogy azok „ne kerüljenek illetéktelen kezekbe”, és a tervezetet csak a hivatalban, „ne pártok és cégek irodáiban vitassák meg”.

A hivatal a kifüggesztésről szóló jegyzőkönyvvel véli bizonyítani, hogy a tervezetet valóban kifüggesztették a pénzügyi osztály ajtajára. A polgármester volt párttársai viszont úgy vélik, a jegyzőkönyv és maga a tervezet is „visszadátumozással” készült, amivel a késést akarta leplezni a hivatal. Ezt a jegyzőkönyvet nekünk is elküldte az udvarhelyi városháza szóvivője. Sebtében készülhetett, mert a tavalyi évet utólag, tollal javították át 2024-re a szövegben:

Kérdésünkre, hogy a honlapon miért nem tették közzé a tervezetet, és miért nem hirdettek közvitát, nem kaptunk választ. A szóvivő megjegyezte, a közvita iránt nem volt érdeklődés, javaslatok nem érkeztek.

A tervezetet a polgármester és munkatársai február 15-én mutatták be a sajtónak. A hivatal honlapjára ez a rövid bemutató került fel, benne tíz dián lehet áttekinteni a főbb költségtételeket. A városi tanács február 16-án ült össze megvitatni és megszavazni Székelyudvarhely költségvetését. Itt olvasható részletesen, hogy a tanácsosok mit fogadtak el, és hol húzták át alaposan a polgármester számításait.

Gyergyószentmiklós minden határidőből kicsúszott

A gyergyói önkormányzat tagjai február 28-án kapták meg a város költségvetésének tervezetét, miután hetekig egymást vádolták Csergő Tibor polgármesterrel, hogy kinek a hibája ez az óriási csúszás. A tanácsosok szerint a polgármester inkompetens módon vezeti a hivatalt, Csergő szerint viszont azért csúszott ekkorát a tervezet, mert a tanácsosok nem szavazták meg idejében a hivatalnokok béremelését, és ezzel hátráltatták a büdzsé tervezését.

Ennek az volt az egyenes következménye, hogy az állami kincstár egy hónapig zárolta a városnak azokat a számláit, ahova a legnagyobb bevételek érkeznek a központi büdzséből. Azaz a visszaosztás az ÁFÁ-ból és a személyi jövedelemadóból.

A polgármester március elsején mutatta be a tervezetet a sajtónak, amelyet március negyediként még a saját, azaz RMDSZ-es tanácsosai is leszavaztak. Azzal indokolták, hogy a büdzsé abban a formájában érthetetlen, átláthatatlan és önkényes, kidolgozása során a polgármester egyáltalán nem egyeztetett a tanácsosokkal. Hogy a káosz még teljesebb legyen, a polgármester kijelentéseit azoknak az intézményeknek a vezetői is cáfolták vagy megkérdőjelezték az ülésen, amelyeket részben vagy egészben a városháza finanszíroz.

A tanácsosok végül négy nappal később, március 8-án szavazták meg a költségvetést, de minimális többséggel, bizalmatlanul és kényszeredetten: hogy ne váljon működésképtelenné a város. A polgármesteri hivatal nem tette közzé a honlapján a sem a költségvetést, sem a tervezetét, és természetesen nem hirdetett közvitát sem. A gyergyószentmiklósi hivatal egyetlen kérdésünkre sem válaszolt.

Csíkszereda lepapírozta

Csíkszereda is csak a városházán hirdette meg az idei költségvetésének a tervezetét – derült ki a városháza válaszából. Azért küldtünk kérdéseket a polgármesteri hivatalnak, mert se a honlapján, se a helyi sajtóban nem találtunk arra vonatkozó híreket, hogy mikor és hol tette közzé a hivatal, hogy megtervezte a büdzsét, és hozzá lehet szólni.

A költségvetést február 12-én szavazta meg a városi tanács, rá pár órára számolt be erről a hivatal. A közlemény ismerteti a büdzsé néhány sarokszámát, a végén pedig belinkelték a vizuálisabb bemutatót. A költségvetés táblázatait jó helyen, a honlap Gazdaság menüpontja alatt tették közzé. Mivel a különböző táblázatokat külön fájlként töltötték fel, ezért az intézmények beazonosíthatóak. De magukban a táblázatokban nem lehet keresni, mivel azokat képként szkennelték be – a fájlnevekből ítélve február 15-én.

A korábbi években széles körben hirdették a tervezetet, áll a hivatal válaszában, amelyben elismeri, hogy idén ez korántsem sikerült. Ennek okaként a kormány takarékossági előírásait tartalmazó „salátarendeletet” jelöli meg, amely december 15-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A hivatal nem részletezte, hogy ez miben bonyolította meg a város költségvetésének tervezését.

A tervet január 12-én függesztették ki a városházán, a kifüggesztési jegyzőkönyvet a hivatal csatolta a válaszához. A jegyzőkönyv szerint a lakosok (ha betévednek ugye a hivatalba, észreveszik és elkezdik böngészni a táblázatokat) január 15. és 30. között, írásban szólhatnak hozzá a tervezethez. Civil szervezetek pedig szintén írásban kérhetnek közvitát róla.

A jegyzőkönyvet fájlnevéből ítélve március 5-én szkennelhették be, amikor a hivatal elküldte a válaszát. A szöveg (keltezése szerint januári) megfogalmazásakor itt is kapkodhattak, mert a második oldalon ott maradt, hogy ezt a közleményt 2023. március 22-én függesztették ki a polgármesteri hivatalban.

Ugyan a lakosságot nem vonták be, de a tervezetet egyeztették „alintézményeinkkel, önkormányzati cégeinkkel, az oktatási intézmények igazgatóival vezetői szinten, gazdasági szakemberek bevonásával”, illetve a városházi kiírásokra pályázó civil és egyházi szervezetekkel, írja a hivatal válaszában.

Ez az egyeztetés február elejéig tarthatott. A költségvetést elfogadó tanácsi határozatban ugyanis február 2-án véglegesített, megalapozó dokumentumok is szerepelnek. Mi több, a kormány csak január 31-én döntött arról, hogy például Csíkszeredának 10,7 millió lejt juttat a tartalékalapjából.

Maroshévíz elszámította magát, és kétszer szavazta meg

Hargita megye legkisebb municípiumának önkormányzatában is sok a vita, csak épp románul zajlik, és ezért ritkán figyelünk oda. Itt a polgármesteri hivatal január 19-én közzétette a költségvetés tervezetét a honlapján. A hirdetésbe beleírta, hogy a tervezetről másolat igényelhető a városházán, és ott várják az írásos észrevételeket is február 4-ig. Illetve ha valaki közvitát szeretne, akkor azt civil szervezet vagy hatóság révén igényelje.

A hivatal kényes a hírnevére legalább annyira, hogy a városmenedzser felhívott telefonon, a város főjegyzője pedig írásban részletesen válaszolt, még ha próbáltak is csúsztatni. Konkrétan arról próbáltak meggyőzni, hogy két közvita is volt, csak a lakosok közül nem jött el senki, csak pár tanácsos és a hivatal néhány alkalmazottja. El is küldték a polgármester meghívóját a február 6-i és 8-i munkaülésekre és ennek a két ülésnek a jegyzőkönyvét.

Mivel a meghívókat nem találtuk a városháza honlapján, ezért az üléseket nem tudjuk közvitának tekinteni. A döntési folyamatok viszont annyiban átláthatóbbak a megye magyar többségű önkormányzatainál, hogy a munkaüléseket ugyan nem, de a tanácsüléseket közvetítik a YouTube-on, majd a felvételeket közzéteszik a hivatal honlapján.

A költségvetés tervezetét idén négyszer vették napirendre, háromszor szavaztak róla, egyszer elutasították, kétszer megszavazták, derült ki a főjegyző válaszából. Mindez a tanácsosok hozzá nem értése miatt történt így, sugalmazta a városmenedzser. A február 12-én kora reggelre összehívott tanácsülésen elutasították, a délutánra összehívott ülésen megszavazták a büdzsét. A vitáról részletesen beszámolt a helyi sajtó is.

A megyei közpénzügyi igazgatóság viszont következetlenségeket talált a büdzsében, ezért új formában tűzték az önkormányzat napirendjére február 16-án, írta a főjegyző. Ekkor mégsem szavaztak róla, mert a javaslattevő, azaz a polgármester visszavonta a napirendről. Azt nem írta meg a hivatal, hogy miért, de kiderült az ülés 22 perces felvételéből, hogy kivette a tanácsosok javaslatait belőle.

A városvezetés és a tanácsosok egy része is némi szégyenkezéssel említette az ülésen, hogy a Hargita megyei közpénzügy most először dobott vissza önkormányzati büdzsét, mert nem érte a széle a hosszát. Kiderült, a tanácsosok csak a kiadási oldalt módosították február 12-én, a bevételeket nem igazították hozzá. Így szavazták meg, a városháza pedig így továbbította a „fináncoknak”.

Február 16-án a korábbi módosításokat is javasló tanácsos vette észre, hogy a városháza ismét az eredeti büdzsétervet tűzte napirendre, amelyhez ő ekkor szóban nyújtotta be a módosításait immár a kiadási és a bevételi oldalhoz is. A könyvelő rendben lévőnek találta őket, azonban a polgármester írásban kérte őket, és hirtelen levette az egyetlen pontot az ülés napirendjéről. Cserébe az „akadékoskodó” tanácsos is kérte az összes kiadási tétel részletes indoklását. Bár a részletes írásos indoklások nem születtek meg, a költségvetést február 20-án ismét napirendre tűzték, és az önkormányzat ismét megszavazta. (Egyúttal semmissé nyilvánította a 12-én elfogadott változatot.)

Hogy egy település büdzséje reális politikai kérdés,

onnan látszik még ezen a szűk mintán is, hogy ahol a tanácsosok versenyben vagy akár váltásban is reménykednek az idei önkormányzati választásokon, ott hosszas és tényleges vita alakult ki a költségvetés körül. Gyergyószentmiklóson és Maroshévízen például azt vitatták sokat, hogy a két hivatal jóval kevesebb kiadást tervezett az év második felére. A tanácsosok felrótták, hogy a polgármester alig van jelen, és kiegyensúlyozatlan a büdzsé, és nem lesz pénz bérekre sem nyár után. A polgármesterek azt hangoztatták, hogy az év első felére kell tervezni a beruházások javát, és a második felében egyébként is ki szokták igazítani a költségvetést.

Mindez simán értelmezhető úgy, hogy a polgármester még átadna pár kampányberuházást az év első felében, a leváltását remélő tanácsosok viszont amiatt aggódnak, hogy mire ők kerülnének a város élére, kongani fog a kassza. A tanácsosok Székelyudvarhelyen sem véletlenül, hanem valószínűleg a kampányra gondolva vágták vissza durván a polgármester protokollkiadásait. Gálfi Árpád szóvá is tette, hogy őt akarják így ellehetetleníteni.

Azaz nagyon is érdemes rászánni egy fél napot beletanulni, majd évente kikövetelni és beleszólni a költségvetésbe. A saját településünkön tudunk változásokat elérni, vagy legalábbis éreztetni a választottjainkkal, hogy rajtuk és a közpénzünkön tartjuk a szemünket.

A nyitóképen a szerkesztőség szomszédja, Dolly kutya őrzi a közpénzek átláthatóságát. Fotó: Szabó Tünde

The post Watchdog székelyek, szevasztok! appeared first on Átlátszó Erdély.

„Nagyon nehéz és nagyon eredményes év volt számunkra 2020” – írtuk a legutolsó beszámolónkban. Akkor még nem tudtuk, hogy mi fog következni 2021-ben. Miközben független médiaorgánumot semmivel nem lett könnyebb üzemeltetni, egy új, az eddigieknél is bonyolultabb év következett az Átlátszó Erdély életében.

Az történt, hogy a 2020-ban leszerződött projektjeink 2021 tavaszára lejártak, miközben új projektek nem igazán tűntek fel a láthatáron. Jelenleg ezek a nemzetközi pályázatok jelentik az Átlátszó Erdély fő jövedelemforrását, így elmaradásuk egyben azt is jelenti, hogy jövedelmeink látványosan megcsappannak. Miközben a havi kiadásaink a korábbi szinten maradtak, mert a szerkesztőséget fenn kell tartani.

Néhány hónapig a tartalékainkból éltünk, de kicsi szerkesztőség vagyunk, így ezek a pénzügyi tartalékok nem végtelenek. Május-június környékén az Átlátszó Erdély indulása óta először látványosan „mínuszba” fordult a cash flow elemzésünk: a táblázat szerint nyártól nem tudtuk volna a szerkesztőség működését a megszokott szinten tartani.

Így május-június környékén először kellett elgondolkoznunk azon, hogy miképpen lehet az Átlátszó Erdélyt takaréklángon üzemeltetni – vagyis hol tudjuk számottevően csökkenteni a kiadásainkat. Mivel az újságírók fizetése messze a legnagyobb költségtételünk, nem volt kérdés, hogy mihez kell hozzányúlni.

Üresen kongó kassza után rekord bevétel

Szerencsére a kiadásokat, vagyis a szerkesztőséget nem kellett végül lefaragni. Az év második felében megjelentek a pályázati kiírások, mi pedig elkezdtünk projekteket írni és nyerni. A pályázatok végül annyira összejöttek, hogy az éves jövedelmeinket a 2020-as szinthez képest bőven megdupláztuk: a 2020-as 366 ezer lejhez (75 ezer EUR) képest tavaly 755 ezer lej (154 ezer EUR) jövedelmünk volt.

A 2020-ban megnyert és jelenleg is futó, összesen 3 éves grantunk, a Civitates mellett folytatódott az is, amelyben európai uniós pénzalapok elköltéséről írunk anyagokat. Ezt az Európai Bizottság támogatja, és a Freedom House Romania a főpályázó.

A 2021-es év legnagyobb híre számunkra az volt, hogy beválogattak a Google News Initiative Startups Lab Europe első workshopjára. Ezen a 6 hónapig tartó, rendkívül tömény képzésen annyi mindent tanultunk, hogy azt most még felmérni sem tudjuk. Az itt elkezdett kísérleteket folytatni fogjuk, és bizakodunk, hogy ezek hozzásegítenek ahhoz, hogy az Átlátszó Erdély önfenntartóbbá váljon.

A magyarországi választások határokon átívelő monitorozása

A magyarországi parlamenti választások határon túli vonatkozásainak – a kampánynak, a regisztrációnak, valamint a levélszavazásnak – a monitorozását célzó projektünket az IJ4EU tényfeltáró újságírásalap, valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. A projekt Erdély mellett a Vajdaságban, Kárpátalján valamint Magyarországon zajlott. Az elkészült, Átlátszó Erdélyen publikált anyagok itt elérhetőek, jelenleg a román fordításokon és az angol nyelvű honlapon dolgozunk.

A Manevi Zrt. erdélyi ingatlanvásárlásairól szóló pályázatunkat a többségi, illetve kisebbségi újságírók együttműködését ösztönző NewsSpectrum alap támogatta. Szintén ez az alap támogatta egy további projektünket is, melyet hamarosan publikálni fogunk.

Az Open Society Foundations (OSF) keretei közt működő Program on Independent Journalism tavaly 100 ezer dollárral támogatta az Átlátszó Erdélyt. Ez az összeg három évre szól.

Az olvasói adományokból származó bevételünk is növekedett tavaly: a különféle támogatási formákból összesen 27 ezer lej (5600 EUR) gyűlt össze. Ez 30 százalékos növekedés 2020-hoz képest.

Ami a kiadási oldalt illeti, 2021-ben az Átlátszó Erdély összesen 428 ezer lejből (87 ezer EUR) működött – ez mintegy duplája a 2020-as kiadásainknak. A legnagyobb költségtételt továbbra is a fizetések és bérjellegű kiadások, valamint adók képezik: ez a két tétel 292 ezer lejre rúgott. Mivel a magyarországi választásokat monitorozó projektben mi voltunk a főpályázó, ezért kiadási oldalon megjelentek a partnereinknek utalt kifizetések.

A különféle szolgáltatások – ügyvéd, grafika, könyvelés stb. – összesen 16 ezer lejre rúgtak, az irodák fenntartására 20 ezer lejt fordítottunk. Kiszállásokra mintegy 12 ezer lejt költöttünk, munkaeszközre 5 ezer lejt, a különféle közérdekű dokumentumok, adatbázisok pedig mintegy 1500 lejbe kerültek.

Nézettségben valamivel – de nem sokkal – gyengébb évet zártunk a 2020-as rekordévnél. Éves szinten 255 ezer felhasználónk volt. (A mellékelt képernyőfotón azért látszik más érték, mert 2021 februárjától Google Analytics-kontót váltottunk, így a januári nézettséget ehhez hozzá kell adni.)

The post Vakrepülés után pályázati dömping: itt a 2021-es beszámolónk appeared first on Átlátszó Erdély.

Kolozs megye lakosságának több mint fele Kolozsváron és a szomszédságában óriásira duzzadt alvótelepüléseken él. Kolozsvár közvetlen környékén legalább százezer ember él, jelentős részüket a városhoz köti a munkája, oktatása, beszerzései, kulturális fogyasztása.

Naponta több tízezer ember ingázik Kolozsvár és a lakóhelye között. Ez a tömeg rég meghaladta a létező vasúti és közúti tömegközlekedés kapacitását, és naponta órákat tölt a város és a lakóhelye közötti dugókban úgy Szászfenes és Kisbács, ahogy most már Apahida irányába is.

Legalább ilyen rég vetül fel időnként, hogy ezen helyi érdekű vasúttal (HÉV) lehet enyhíteni. Két éve már konkrét tervekről beszél a városvezetés, de 2021 második felétől mégis a távoli és drága metróra koncentrál.

2020. október 27-i tanácsülésén fogadta el Kolozsvár önkormányzata a metró-HÉV-projekt megvalósíthatósági előtanulmányát. A projekt a kezdetektől két komponensre, a metróra és a HÉV-re épült, ám ezeket önállóan kell tervezni, mert különböző engedélyekre van szükségük.

A helyiérdekű vasút Magyarnádas és Bonchida között közlekedne a már meglévő vasúti infrastruktúrán, de egységes szállítási rendszert képezne a metróval, hangoztatják évek óta az illetékesek. A metró pedig a város Kelet-Nyugat irányú, később pedig a Szászfenesről érkező autós forgalmat csökkentené 21 kilométerével és 19 megállójával.

De az, hogy melyiket ki építi, mikor készülhet el, milyen és mennyi pénzből, mennyi utast szállítana, mit kötne össze mivel, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz, eddig nem állt össze egyetlen és világos képben. A helyi sajtó zömmel csak a városvezetők ígéreteit és információk töredékeit közölte.

Ahol már a sínek is megvannak

A HÉV a Magyarnádas és Bonchida közötti 43 kilométeres távolságon 22 állomáson áll majd meg. Ezek közül kettőt, a Tetarom és a repülőtér mellettit újonnan kell felépíteni. Emil Boc polgármester szerint így 50 kilométeres körzetből akár 15 perc alatt is bejuthatunk a városba. A HÉV-et Kolozsvár tervezteti, pályázza meg a finanszírozását és működteti majd beágyazva a városi tömegközlekedésbe.

A 15 perces ingázási időt a polgármester tavaly decemberben ígérte meg nyilvánosan. Boc épp egy magán vasúti szolgáltató új, Egeres és Kolozsvári közötti járatának indításán vett részt, ahol a szolgáltató a 23 km-es távot 18-20 éves szerelvényekkel fedi le.

A HÉV csúcsidőben 30 perces időközönként járna, és várhatóan 10-25 perccel csökkentené az átlagos menetidőt Magyarnádas és Kolozsvár között, 15-30 perccel pedig a Bonchida – Kolozsvár szakaszon, áll Kolozsvár nemrég megszavazott városi közlekedési tervében (271. oldal). A helyi érdekű vasút a Magyarnádas – Bonchida közötti teljes szakaszon 70 perc alatt menne végig.

A HÉV a fenntartható városi közlekedési stratégia mellett a következő nyolc évre szóló, integrált városfejlesztési stratégia részét is képezi. Ez utóbbi szerint Bácsban, a Tetarom I ipari parknál és az IRA hídnál terveznek új megállót építeni, de felújítják a meglévő állomásokat is. Itt új padokat, szemetes kosarakat, mosdókat szerelnének fel, utazási igazolványok vásárlására alkalmas helyeket és fedett várakozóhelyeket építenének.

Park and ride parkolókat is létesítenek, ahol a hely mérete megengedi, hogy például a távolabbról, autópályán érkező utasok a magyarnádasi letérőnél hagyhassák az autójukat. Olyan szerelvények beszerzését is előírja a stratégia, amelyek nem villamosított vonalakon is tudnak közlekedni: akkumulátoros szerelvények vagy hibrid dízel-villamos szerelvények.

A HÉV összköltségét kezdetben 75 millió euróra, tavaly már 200 millióra becsülték. A városi közlekedési terv pedig már 280 millió euróra teszi az árát.

Amihez fel kell ásni Kolozsvár legforgalmasabb útvonalát

A metró a több tízezer lakosú Szászfenest kötné össze Kolozsvárral, de leghamarabb csak tíz év múlva. Ugyanis a város mobilitási terve szerint először ‒ és remélhetőleg 2027-re ‒ a legzsúfoltabb útvonal, a Monostor és a Mărăști negyed közötti főút forgalmát vinné a föld alá.

A 600 főt szállítani képes, 50 méteres metrószerelvények csúcsidőben három percenként közlekednének a közös, Szászfenes ‒ Mărăști tér szakaszon, és hat percenként a két szárnyvonalon, áll a mobilitási tervben.

Ahogy látható, a város leggyorsabbra tervezett tömegközlekedési vonala nem érinti sem a vasútállomást, sem a repülőteret. Ahhoz át kell majd szállni a HÉV-re az ipari negyedbe vivő szárnyvonalon. De ami a legfontosabb: a metrót teljesen a nulláról kell kezdeni, jelenleg egyetlen fizikai eleme sem létezik.

A metró kiépítéséhez el kell terelni a forgalmat, és fel kell ásni az útvonalat legalább a megállók helyén, ami az amúgy is leterhelt infrastruktúrájú várost még élhetetlenebbé teszi, mondta el megkeresésünkre Tudor Măcicăşan független mobilitási szakértő. Szerinte még a részleges felásás is legalább egy év nyílt ásást igényel megállónként, ami a 19 metróállomás esetében, amelynek körülbelül a fele van főútvonalon, akár egy évtized is lehet.

Az ő félelme az, hogy egy bizonyos pontig megépül a metró, de 15 év múlva egy építőtelep marad a helyén, amely felemészti a város költségvetését, és közel sem áll majd a befejezéshez.

A metró tervezése és kivitelezése 128 hónapot, azaz közel 11 évet igényel a megvalósíthatósági tanulmánya szerint. Tervezett költsége jelenleg 10,1 milliárd lej, azaz több mint kétmilliárd euró.

Mindkét óriásprojekt zömét a városháza az EU Kohéziós Alapjának különböző programjaiból szeretné finanszíroztatni. A pályázati pénzeket pedig az állami és a helyi költségvetésből reméli kiegészíteni.

Hány lakosra hány utas?

Nincsenek pontos adatok arról, hogy jelenleg hányan élnek Kolozsváron és a környező településeken. A sajtóban különféle számok szerepelnek, és a kolozsvári metró környezetvédelmi engedélyéhez szükséges tanulmányban (13. oldal) is csak annyit írnak, hogy becsléseik szerint mennyivel nő évente a lakosság.

2005-ben évi átlag 800 fővel nőtt Kolozsvár lakossága, 2020-ban már évi 1500 fővel. Szászfenes lakossága évi 3500 fővel nőtt, de a tanulmány szerint jelentős a gyarapodás Apahidán, Bácsban és Gyaluban is. A népszámlálás idén indul, és várhatóan csak jövőre lesznek véglegesek az adatai.

Mi a Román Országos Statisztikai Intézet alárendeltségébe tartozó Kolozs Megyei Statisztikai Igazgatóság legfrissebb, 2020-as adataiból indultunk ki. Ez a táblázat a megye tíz legnagyobb településén bejelentett lakcímmel rendelkező lakosságát veszi számba:

A statisztika szerint Kisbács községben – amelynek része Méra, Andrásháza és Szucság is – 12 395-en laknak bejelentetten, Apahidán 14 659-en, míg Zsuk községben a polgármesteri hivatal adatai szerint 4987-en. Bonchidán már 2011-ben is közel ötezren éltek.

Összesen tehát valamivel több mint 37 ezren voltak bejelentve 2020-ban azokon a településeken, amelyeket a HÉV kötne össze Kolozsvárral. És akkor még nem említettük a vasút melletti Tetarom I és Tetarom III ipari parkokban dolgozók számát, ami nagyjából 11 ezer (3500+7500) a cég honlapja szerint. A HÉV köti majd össze az állomást és a repülőteret, a város pedig azzal számol, jócskán emelkedik majd a Kolozsváron vasúton és repülőn érkező tranzitutasok száma is.

A városi mobilitási terv viszont csak 17 ezerre teszi a HÉV vonalán kiszolgálható utasok számát. Ebből napi legfeljebb kétezer potenciális HÉV-utassal számol.

Hogy lássuk, mi alapján becsülte a hivatal a HÉV várható utasszámát, elkértük a polgármesteri hivataltól a HÉV megvalósíthatósági tanulmányát vagy előtanulmányát (a projektvezető szerint még nem lehet tudni, hogy melyik készül el végül). Annyit válaszoltak, hogy ezt 2022 júliusában véglegesítik, és egyik eddig elkészült változatot sem tudják elküldeni.

Hányan tolongunk majd Kolozsváron?

Ha Kolozsváron két éve 328 ezren laktak, és a metró kiépítésének tíz éve alatt megmarad az évi 1500 fős növekedés, akkor 2030-ra 355 ezerre nő a lakosság. Ugyanígy számolva Szászfenesen 77 ezren laknak majd, bár a helyi sajtó már most 70 ezerre teszi a nagyközség tényleges lakosságát.

A kettőt összekötő metró egy 432 ezres lakosságot szolgálhat majd ki. A HÉV tizedennyi lakost és átutazó turistát szolgálna ki – már most.

Megvalósíthatósági tanulmánya a kolozsvári metró éves utasforgalmát 60 millió főre becsüli. Napi 164 ezer utassal számol. Ez szakértők szerint egyáltalán nem reális, főleg ha összevetjük más, hasonló méretű vagy nagyobb város adataival.

A spanyolországi Granadában például, ahol a lakosság kisebb, 232 ezer körüli, a metró 11,7 millió utast szállított 2019-ben, míg a Kolozsvárnál nagyobb, 570 ezres Malaga metróját is csak évi 6,8 millióan használják (szintén 2019-es adat szerint). A malagai metró 2014 júliusi üzembe helyezése óta alig 40 millió utast szállított 2021. december 31-ig. Az olaszországi Catania lakossága majdnem megegyezik Kolozsváréval, ahol a metró egy 2018-as adat szerint 5,8 millió utast szállít évente. A kolozsvári metró utasszámát a torinóihoz hasonlónak tervezik, de Torinóban több mint kétszer annyian laknak, mint majd Kolozsváron.

Tudor Măcicăşan szerint egyértelmű, hogy a metró tervében az utasszámokat indokolatlanul felfújták, míg a HÉV tervében direkt kevesebb utazót tüntettek fel. Például szerinte nem vették figyelembe azokat sem, akik jelenleg buszokkal ingáznak Apahida, Bács, Szucság, Méra vagy Szamosszentmiklós irányába, és akik a HÉV működése esetén valószínűleg inkább azt használnák.

Pompásan buszozunk, de hányan?

A metró tervezett utasszámát Titus Man, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának oktatója is vitatja. Az egyetem Adattudományi Központjának munkatársaival együtt mérte fel a tömegközlekedést aktuálisan használók számát a város megbízásából. A koronavírus-járvány előtti reális kihasználtságot a Kolozsvári Tömegközlekedési Vállalat (CTP) jegyérvényesítési adatai alapján állapították meg.

A pandémia előtt naponta 132 ezer utazást regisztráltak, számolt be az eredményről Titus Man az EBS Rádióban. Hozzátette, hogy a 132 ezer utazás fele nem releváns a metró szempontjából, mert az Észak-Dél irányon történt, vagy épp Apahida, Bács vagy a Dónát negyed felé, azaz nem a metró nyomvonalán.

Az egyetemi oktató nem érti, miért becsülik napi 164 ezerre a metró utasainak várható számát a megvalósíthatósági tanulmány készítői, mikor ő a város mobilitási tervében azt olvasta, Kolozsvár lakosságszáma stagnál, és csak a környező települések népessége növekszik.

A város friss mobilitási terve szerint (.pdf, 121. oldal) a CTP 2020. egyik októberi napján 127 ezer utazást regisztrált az összes járatán, amely a Kelet-Nyugat irányt fedi le. A Monostortól a Mărăști térig pedig naponta 25 ezer ember utazik.

Kolozsváron és metropoliszövezetében folyamatosan nő a tömegközlekedés iránti kereslet, állapítja meg a CTP-re hivatkozva az integrált városfejlesztési stratégia (177. oldal). 2014-ben évi 182 milliószor buszoztunk és troliztunk, 2018-ban már 190 milliószor, 2019-ben 196 milliószor. Vagyis a CTP-nek naponta átlag 537 ezer utazás jött ki 2019-ben, ami a háromszorosa annak, amit a BBTE Adattudományi Központja mért. Ez óriási eltérés, és senki nem szolgált rá magyarázattal.

Miért lett fontosabb a metró?

„Tudnod kell, melyik kikötő felé tartasz, mielőtt be akarnád fogni a jó szelet, mely odarepít”

‒ idézte Senecát idén januárban Emil Boc polgármester a városfejlesztési stratégia kapcsán, de az idézethez korábban sem tartotta magát. Egyrészt előszeretettel hangsúlyozza, hogy „egyetlen projekt sem fontosabb a másiknál” az önkormányzat számára, másrészt úgy tűnik, mégis fontosabb lett a metró.

Csakis azért, mert erre fújtak hamarabb a jó szelek: 300 millió euró, amit Románia a kolozsvári metró építésére szán az Európai Unió biztosította Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből. Ez úgy működik, hogy a tagország csak akkor hívhatja le a következő összeget a helyreállítási alapból, ha a valóságban is elérte a saját tervében meghatározott mérföldköveket. A kolozsvári metró pedig ilyen mérföldkő Románia tervében, a PNRR-ben (.pdf, 121. oldal). A PNRR-t Románia szeptember 27-én véglegesítette. Megkeresésünkre Dan Tarcea alpolgármester is tagadta, hogy a város prioritizálná egyiket a másik rovására, másrészt ő is a PNRR-re hivatkozott.

De ahogy a költségeket ütemező táblázatban láthattuk, a 300 millió euró a PNRR-ben csak az első két év, azaz a metró technikai tervezésének költségeit fedezi.

Így előzte meg a metró a HÉV-et

A közvélemény akkor figyelt fel ismét a metró-HÉV-projektre, amikor a 2021. november 22-i tanácsülésen jóváhagyták a metró megvalósíthatósági tanulmányát, pontosabban a Tren metropolitan Gilău-Florești-Cluj-Napoca-Baciu-Apahida-Jucu-Bonțida – etapa I a sistemului de transport metropolitan rapid Cluj: Magistrala I de Metrou și Tren Metropolitan, inclusiv legătura dintre acestea și a studiilor conexe viitoarelor obiective de investiții nevű projekt tervét. Ekkor vált világossá, hogy a sokat ígérgetett HÉV helyett inkább a metró a polgármesteri hivatal prioritása, annak ellenére, hogy a HÉV beüzemelése egyszerűbb lenne.

Hogy a városi adminisztráció miért nem kezeli külön projektként a metrót és a HÉV-et, miközben nyilvánvalóan csak az egyikre koncentrált, arra nem ad senki konkrét választ. A polgármesteri hivatal sajtóosztálya szerint „technikai és gazdasági” szempontból hangolták össze a terveket. Ezeket a technikai és gazdasági szempontokat viszont nem magyarázta el a hivatal, miközben az látszik, hogy a HÉV és a metró technikailag és gazdaságilag is teljesen más súlycsoportba esik.

A metró projekt nagyon hosszú és zömmel félrevezető címét pedig azért nem változtatják meg, hogy így biztosítsák a „közpénz befektetésének nyomonkövethetőségét”.

Tudor Măcicăşan független mobilitási elemző szerint viszont ez az összekapcsolás nagy hiba volt, és emiatt nincs mind a mai napig HÉV Kolozsváron. „Ezt a két szolgáltatást nem kellett volna összekapcsolni, mert így egy nagyon hosszú ütemtervbe foglaltak bele egy olyan projektet is, amelynek kidolgozása kevés időt vett volna igénybe” – mondta.

Szerinte ezt a két tervet indok nélkül, tisztázatlan okok és politikai akarat miatt kapcsolták össze.

Eredetileg a HÉV sokkal kompaktabb terve is szerepelt volna a megvalósíthatósági tanulmányban, ám a metrót prioritizálták, mivel a PNRR-ben a metrókat támogatják, nem a HÉV-eket, mondta ki a november 22-i tanácsülésen Ionel Oprea, a metró megvalósíthatósági tanulmányát készítő csapat vezetője.

Innentől egyre többször kérdezték Ionel Oprea projektvezetőt és Emil Boc polgármestert a sorrendről. Utóbbi egyre agresszívebben és idegesebben állította minden kérdezésnél, hogy márpedig a metró nem fontosabb a HÉV-nél, és azon is „folyamatosan dolgoznak”.

Tudor Măcicăşan szerint azonban a metrót igenis prioritizálták, mégpedig politikai okok miatt, műszaki alap nélkül, mivel ez az önkormányzat törekvése volt, amelybe „objektív, technikai indoklás nélkül vágtak bele”.

A HÉV triplájára drágult, a metróba az árának ötödével is belevágnak

„Ez nem jelenti azt, hogy nem dolgoztunk a vasút tervén is, a probléma az, hogy a Román Vasúttársasággal (CFR) és a területi-közigazgatási egységekkel folytatott megbeszélések alapján úgy tűnik, a projekt összege megnőtt. Kezdetben 75 millió euróra becsülték az értékét, így még megvalósíthatósági előtanulmányra sem volt szükségünk, ám mostanra elérte a 200 millió eurót, amihez már megvalósíthatósági előtanulmány is kell, és ennyi pénzért nem éri meg belevágni a munkálatokba” – mondta Oprea a november végi tanácsülésen. Ugyanekkor mondta ki Emil Boc polgármester, hogy tulajdonképpen egyetlen metró sem kifizetődő.

Úgy tűnik, ez nem akadályozza a városvezetést, hogy mégis nekifogjon a metrónak, ráadásul a HÉV előtt. Idén március 16-án már meg is hirdette a metró kolozsvári szakaszának tervezését és kivitelezését: május 9-ig lehet ajánlatot tenni a komplex munkálatokra TVA nélkül 6,6 milliárd lejért, ami TVA-val együtt most 1,6 milliárd eurót jelent. Április közepéig 15 cég jelentkezett a metróépítés kiírására, árulta el Dan Tarcea alpolgármester.

Ennek ötöde, 300 millió euró áll rendelkezésre az európai helyreállítási alapban. Az építőanyagok ára azonban folyamatosan emelkedik, a kormány pedig még nem frissítette a közbeszerzési árakat. Megtörténhet, hogy emiatt senki nem jelentkezik metróépítési ajánlattal, bár Dan Tarcea alpolgármester április elején még bízott abban, hogy a hónap végére a piachoz frissíti a kormány az árakat.

Mitől drágul papíron a HÉV?

A novemberi tanácsülésen Oprea felsorolta, mitől nőtt majdnem háromszorosára a HÉV projekt költsége. A projekt a már meglévő vasúti hálózat felújítása és a megállók korszerűsítése mellett sokkal több infrastrukturális elemet tartalmaz, de nem magyarázta el, ezek egyenként mennyibe kerülnek:

• közúti felüljáró a vágányok fölött a Törökvágás utca végén,
• egy-egy átkelő a Cukorgyár utca és Zsuk környékén,
• valamint több gyalogos átkelőhely.

A projektet „nem éri meg finanszírozni”, mivel vagy ötször több utast kellene elszállítania ezért a pénzért, vagy ötször kevesebbe kellene kerülnie a projektvezető szerint. Ionel Oprea azt is elmondta, hogy a jelenlegi kereslet nem indokolja az európai uniós források lehívását.

„Valamilyen HÉV biztosan lesz”, mondta, csak az Európai Bizottsággal, a közlekedési minisztériummal és az érintett önkormányzatokkal folytatott tárgyalások fogják meghatározni, hogy milyen formában folytatják.

Azonban úgy tűnik, hogy olyan elemek miatt nőttek a költségek, amelyeket nélkülözni lehetne, illetve egy részüknek már megvan a finanszírozása. Tudor Măcicăşan becslései szerint 50-60 millió euróból kivitelezhető lenne az egész HÉV-projekt, mivel ehhez nincsen szükség másra, csak vonatszerelvényekre. Szerinte legfeljebb öt új szerelvényt kellene vásárolni, amelyek egyenként nagyjából 10 millió euróba kerülnek, és ezeket akár holnaptól üzembe lehetne helyezni, hiszen a sínek használhatóak.

„A HÉV tanulmányában a vasútállomások közelében lévő utcák aszfaltozása és többemeletes park and ride parkolók építése is szerepel. Az biztos, hogy ha ezeket is belevesszük a tervbe, nagyon sokba fog kerülni a projekt. Viszont ha csak azzal számolunk, amire tényleg szükség van, vagyis a vonatokkal, akkor a projekt kivitelezhető 50-60 millió euróból” – mondta.

A szakértő kapásból felsorolt négy másik finanszírozási lehetőséget a PNRR-n kívül: a Nagy Infrastruktúra Operatív Program, a hamarosan induló Közlekedési Operatív Program, a Fenntartható Fejlődés Operatív Program és a Regionális Operatív Program keretében is pályázni lehetne a HÉV-re.

Szerinte a HÉV szolgáltatást el lehetne indítani használt vonatokkal is, ami csökkentené a projekt költségeit. Mint mondja, ehhez először is ezt akarnia kellene az önkormányzatnak és a Kolozsvár Metropolisz Övezet Fejlesztési Egyesületének (ADI ZMC). Szerinte legalább öt magánszolgáltató is érdekelt lenne egy ilyen befektetésben.

Amire nem Kolozsvárnak kell pályáznia

A Törökvágás utcai felüljáróra már megvan a húszmillió euró Emil Boc polgármester szerint is, mert az része a CFR Kolozsvár és Nagyvárad közötti nagy pályafelújítási programjának. A CFR már ki is írta a közbeszerzést a HÉV nyugati részét magába foglaló Egeres – Kolozsvár szakaszra, derül ki a CFR idei közleményeiből.

A teljes pályakorszerűsítésre és az állomások, megállóhelyek felújítására ezen a szakaszon a CFR áfa nélkül másfél milliárd lejt (300 millió eurót) szán. Meglepetés: ezt a CFR is a PNRR-ből szeretné finanszírozni. A Magyarnádas és Bonchida közötti szakasz villamosítása már 75 százalékban készen van, tudtuk meg a CFR-től, tehát erre sem a HÉV büdzséjéből kell majd költeni.

A CFR március 7-én szerződött 29,6 millió lej értékben az Apahida – Kisilva szakasz felújításának megtervezésére. Ez a szakasz átfedi a HÉV vonalát Apahida és Bonchida között, azaz ezt sem Kolozsvárnak vagy Kolozs megyének kell finanszíroznia.

Mi több, országos hatóság finanszírozza majd a menetrend átdolgozását is. Április 7-én hirdette meg közbeszerzésen az ígéretes nevű Vasúti Reformért Hatóság a menetrend korszerűsítését azért, hogy be lehessen iktatni a nagyvárosok körüli HÉV-eket, illetve olyan sűrített járatokat, amelyek szomszédos megyék központjait kötnék össze.

Vagyis sok minden, ami 200 millió euróra duzzasztja a HÉV becsült árát, már szerepel országos hatóságok, illetve vállalatok aktuális beruházásaiban. Ezzel együtt is csak a tizedébe kerülne a most a több mint kétmilliárd euróra becsült metrónak. És tizedannyi lakost szolgálna ki már most, mint a metró talán tíz év múlva. Igaz, nem kolozsvári lakost, hanem főként a szomszéd településekét és turistákat, míg a metró, ha majd elkészül, elsősorban és első körben csak a kolozsváriakat.

Tudor Măcicăşan szerint a HÉV-hez valójában nincs szükség villamosításra vagy korszerűsítésre. Ez hasznos, de nem szükségszerű, mivel a legtöbb mai új elektromos vonat akkumulátorral működik. Szerinte ha a pálya lehetővé is tenné a nagy sebességre gyorsulást, a HÉV nem tudná ezt kihasználni, mivel gyakran kell megállnia.

„Bár a forgalmi sebességük nem ideális a távolsági vonatoknak, a ma meglévő vonalak teljesen elegendőek a HÉV bevezetéséhez” – magyarázta. Szerinte ugyanez igaz a Kolozsvár – Egeres közötti szakaszon is, ahol ma is akkumulátoros és dízel vonatok közlekednek.

Így robog a HÉV az ígéretek földjén

Ha a városvezetés tényleg akarta volna, akkor a HÉV már két-három éve működhetne, hiszen ennek ötlete 2015 óta szerepel Kolozsvár mobilitási tervében, mondta Tudor Măcicăşan. Egyáltalán nem újkeletű vagy innovatív megoldás, a legtöbb nagyvárosban már létezik HÉV, Romániában pedig már a kommunizmus idején közlekedtek úgynevezett ingázó vonatok, amelyeken többnyire az alacsonyabb jövedelműek utaztak rövid távon, mondta Măcicăşan.

Kolozsvár Polgármesteri Hivatala 2020. április 23-án arra szerződött a SWS Engineering SPA – Systra – Metrans Engineering kft. konzorciummal, hogy a HÉV első megvalósíthatósági tanulmányát 2021 augusztusára készítik el, míg a metróét 2023 júniusára.

Fél évvel később, 2020. október 27-én Oláh Emese Facebook-oldalán azt írta, maga a HÉV akár hamarabb is elkészülhet, mint a metró: „Elkezdődtek a geotechnikai próbafúrások a kolozsvári metró nyomvonalán a metró és a helyiérdekű vasút projekt keretében! Az előtanulmány szerint a kolozsvári 14,4 kilométeres metróvonal a város keleti és nyugati részét köti majd össze a belváros érintésével, a HÉV pedig, amely hamarább elkészülhet, hiszen létező infrastruktúrára épül, a metropolisz-övezet utasait veszi át.” A 2020-as nyilatkozat óta a metró hossza 21 kilométerre bővült, ám úgy tűnik, a HÉV-vel nem sokat haladtak.

2021 decemberében Emil Boc polgármester már úgy vélte, finanszírozástól függően akár 2030-ig is elhúzódhat a kolozsvári HÉV kivitelezése, bár ő gyorsabb befejezést remél. A polgármesteri hivatal sajtóosztálya pedig idén azt mondta, a HÉV megvalósíthatósági tanulmánya 2022 júliusának végére készül el, míg a metró megvalósíthatósági tanulmánya nemcsak hogy elkészült, de 2021 végén már meg is szavazta az önkormányzat.

2022. január 18-án két nagyon fontos dokumentumot szavazott meg Kolozsvár önkormányzata. A város ezekben szabott irányt saját fejlődésének. A város integrált fejlesztési stratégiája 2023-24-re ígéri, hogy elkészül a HÉV, vagyis két év múlva már rendszeres, félóránként járó szerelvényekkel ingázhatnának a Kolozsvár környékiek.

A fenntartható városi közlekedés terve (.pdf, 268. oldal) ennél realistább idővel számol: 2023 és 2027 közé teszi úgy a HÉV, mint a metró első szakaszának kivitelezését.

A polgármesteri hivatal kerüli a konkrétumokat

Az anyag elkészítéséhez Ionel Opreát is próbáltuk elérni, így írtunk az SWS Engineering SPA – Systra – Metrans Engineering kft.-nek. Az emailre két hét után sem válaszoltak, ahogy aztán a telefonhívásra sem. SMS-ben azt írták, hogy csak a polgármesteri hivatalon keresztül tudnak válaszolni, ne keressük őket.

Ekkor írtunk a polgármesteri hivatalnak is, de a hivatal nagyjából általánosságokra hivatkozott. Arra nem adott konkrét választ, miért indult egy csomagban a két projekt, mikor és hogyan dőlt el, hogy a metró és a HÉV a gyakorlatban szétválik, és miért a metró tervezésével kezdték.

Arról, hogy hogyan halad a HÉV tanulmánya, azt írták, jelenleg a szállítási tanulmányok és a költséghatékonyság szempontjából tervezik azt újra, és várhatóan 2022 júliusára készül el. Dan Tarcea alpolgármester legutóbb úgy becsülte, a HÉV megvalósíthatósági tanulmánya 2022 végére lehet kész. Arról, hogy mi változna a HÉV vonalán az olcsóbb terv esetében, azt írták, hogy ez esetben le fognak mondani egyes állomásokról, ám erről még nem született döntés.

Csak általánosságban magyarázták, nem a konkrét költségtételekkel, hogy miért emelkedett a HÉV büdzséje közel háromszorosára: „különféle egyéb munkálatok” beiktatása miatt, például az új állomások, vasúti, közúti és gyalogos infrastruktúra építése miatt a teljes nyomvonalon. Mint írják, ebbe beletartoznak az aluljárók és felüljárók úgy a gyalogosok, mint az autók számára.

Arra a kérdésre, hogy miért nem változtatták meg a projekt címét, ami most megtévesztő, azt válaszolták, hogy pontosan a „közpénzek elköltésének nyomonkövethetősége” miatt. És hogy miért nem esik egyetlen szó sem a projekt Övezeti Területrendezési Tervében arról, hogy mi a kapcsolat a metró és a HÉV között? Mert most aktualizálják a Fenntartható Városi Közlekedési Stratégia alapján, amely tartalmazza mindkét komponenst és a köztük lévő kapcsolatot is, írta a hivatal.

Legfőbb kérdésünkre pedig, hogy mikorra készül el a HÉV, az volt a válasz, hogy a megvalósíthatósági tanulmány befejezése (2022 júliusa) után 3-6 hónappal szavazza meg az önkormányzat. Utána kezdődhet a tervezési és közbeszerzési procedúra, amely akár 12 hónapig is eltarthat. Ennek fényében a polgármesteri hivatal szerint a tényleges munkálatok valamikor 2024 júliusában kezdődhetnek el. Épp amikorra be kellene fejezni a városfejlesztési stratégia szerint.

Miért érné meg jobban a HÉV?

A megvalósíthatósági tanulmányok változásait, a tanácsülések fejleményeit és a különböző nyilatkozatokat, reakciókat egybevetve úgy tűnik, a polgármesteri hivatal nem akarja észrevenni, amit a sajtó és a különböző, egymástól függetlenül megszólaló szakértők évek óta mondogatnak: hogy jobban megérné a HÉV, mint a metró. A hivatal a városi tanácsosokat is úgy meggyőzte, hogy a metró megvalósíthatósági tanulmányát a november 22-i tanácsülésen 24 igen és csak két ellenszavazattal fogadták el.

A város fejlesztési stratégiája szerint a HÉV-et már két év múlva használnunk kellene, de még a megvalósíthatósági előtanulmánya sincsen készen. Mégis a metró tervét küldték az Országos Helyreállítási és Rezilienciatervbe, azaz világos, hogy a metró a fontosabb. Csak az nem érthető, hogy Emil Boc miért titkolja ezt.

A kolozsvári önkormányzat álláspontja világos, metrót akarnak, még akkor is, ha ez Emil Boc szerint sem kifizetődő. Ehhez képest amikor a HÉV terve 75 millió eurósról 200-ra nőtt (ami még így is a metró árának tizede), rögtön arra hivatkoztak, hogy amiatt késik a megvalósíthatósági tanulmánya, mert ennyi pénzért „nem kifizetődő”.

Vagyis az belefér a városnak, hogy a kétmilliárdos metró ne legyen kifizetődő, de az nem, hogy a 200 milliós HÉV ráfizetéses legyen. Azt pedig egyetlen városvezető vagy tanulmányszerző sem magyarázta el a nagyközönségnek, hogy melyiknél mekkora ráfizetés várható, és miért éri meg a drágább.

A HÉV ezzel szemben nem csak hogy kis befektetést igényel, de költséghatékony is Tudor Măcicăşan szerint. A félóránkénti járatot akár négy vonat is tudná biztosítani, helyettesítve az M31, M32, M33, M34 és M41, M42, M43, M44 elővárosi vonalakat lefedő dízel autóbuszokat, mondta Măcicăşan.

A szakértő szerint a HÉV akár már holnaptól működhetne sokféle módon: újonnan vásárolt vonatokkal, használt mozdonyokkal, a sínek korszerűsítése és villamosítása után, de előtte is, új állomásokkal vagy azok építése nélkül. Sőt, a szolgáltatás vonatok vásárlása nélkül is működhetne, különböző magánüzemeltetők gördülőállományának felhasználásával. Úgy tűnik, már csak a politikai akarat hiányzik.

Címlapkép: Emil Boc felavatja egy magán vasúti társaság Kolozsvár – Egeres járatát. A kép forrása: képernyőmentés a cluj24.ro Facebook-videójából.

The post Nagyobb HÉVvel vágott neki Boc a metrónak. De miért? appeared first on Átlátszó Erdély.

Beláthatatlan, mi következik, csak találgatni tudjuk, hogyan tudjuk folytatni a munkát – ezt írtuk tavaly márciusban, a szükségállapot bevezetése után nem sokkal. Azóta eltelt egy év, megtanultunk együttélni a koronavírussal és annak visszaszorítására hozott intézkedésekkel.

Ma már senki nem lepődik meg azon, ha a nagyon fontos online meetingbe beleugat a kutya, többé-kevésbé sikerült beleszokni az online oktatásba, és nem pánikolunk, ha egy reggel, fogmosás közben arra figyelünk fel, hogy nem érezzük a fogpaszta ízét.

Egy év alatt az online tér sokkal megosztottabbá vált:

a bezártság miatti türelmetlenség, a felgyűlt frusztrációk még inkább jelen vannak a kommentfolyamokban, a világjárvány kezelésével kapcsolatos hatósági bénázások pedig minden korábbinál termékenyebb táptalajt biztosítanak az összesküvés-elméleteknek.

Újságíróként az egyik legnagyobb problémánk az volt tavaly, hogy csak korlátozottan tudtunk terepen dolgozni. Interjúalanyainkkal, forrásainkkal jóval ritkábban találkozhattunk személyesen.

Bár erre vonatkozó adataink nincsenek, de az az érzésünk, hogy a hatóságok jóval lassabban válaszolnak a közérdekű adatigénylésekre, mint korábban (és azért eddig sem a gyorsaságukról voltak híresek).

A szerkesztőség számára legnehezebb mégsem ez volt, hanem az, hogy lehetetlenné vált a tervezés: márciusban leírtuk a 2020-as terveinket, és azután csak improvizálni tudtunk. Az otthoni munkavégzés szintén nagyon megterhelő hosszú távon – de hát ezt mindenki tudja.

A nehézségek ellenére jó évet zárt az Átlátszó Erdély.

A nézettségünk látványosan megnőtt: 2020-ban összesen 276 ezer látogatónk volt, 170 százalékkal több, mint 2019-ben.

A nézettség növekedése nagyrészt annak köszönhető, hogy csapatunk négy főre bővült: az Átlátszó Erdély egyik alapítója, a fotós/riporter Egyed Ufó Zoltán ősztől igazolt a szerkesztőséghez.

Ufó mellett Czintos Emese is csatlakozott hozzánk. Az ő feladata, hogy az Átlátszó Erdély egyre bonyolultabb adminisztrációjában rendet tartson, no meg hogy a fundraising terén szintet ugorjunk.

A szerkesztőség bővülését az tette lehetővé, hogy tavaly több jövedelemre tettünk szert. 2020-ban 366 ezer lej (75 ezer EUR) jövedelmünk volt, az OSF támogatás mellett megnyertünk egy IJ4EU crossborder pályázatot. Ezt a projektet nemrég publikáltuk, az angol nyelvű gyűjtőoldal itt elérhető.

[irp posts=”30836″ name=”Megnyertük a Civitates független médiaorgánumoknak kiírt pályázatát”]

Ezen kívül egy három évig tartó részfinanszírozást is nyertünk a Civitates független médiaorgánumok számára kiírt pályázatán. Továbbá partnerei vagyunk a Freedom House Romania projektjének, melyben EU-s források felhasználásáról írunk tényfeltáró anyagokat az Európai Bizottság támogatásával.

Az olvasóinktól kapott adományok összesen 20 ezer lejre rúgnak. Ez valamivel ugyan kevesebb, mint a 2019-ben kapott 24 ezer lej, de a támogatóink száma nem lett kevesebb. Az összeg amiatt csökkent, hogy a céges profitadóból származó szponzorizációk tavaly – egyáltalán nem meglepő módon – elmaradtak.

Ami a kiadási oldalt illeti, tavaly az Átlátszó Erdély működése 216 ezer lejbe (45 ezer EUR) került. Ennek túlnyomó része a projektben dolgozók fizetése, illetve a fizetések után fizetendő adók. A különféle szolgáltatások – grafika, könyvelés, ügyvéd – összesen 17 ezer lejbe került, a szerkesztőség fenntartása 10 ezer lej volt. Kiszállásokra 4800 lejt költöttünk, az eszközeink 4 ezer lejbe, a különféle adatbázis-előfizetések és közérdekű dokumentumok költségei összesen 3 ezer lejbe kerültek.

The post Nagyon nehéz és nagyon eredményes év volt számunkra 2020. Itt a beszámolónk appeared first on Átlátszó Erdély.

Tavaly összesen 203 ezer lej (42 ezer euró) jövedelme volt az Átlátszó Erdély Egyesületnek. Noha legfontosabb jövedelemforrásunk továbbra is az Open Society Foundations által megítélt támogatás, további fontos bevételt képeztek azok a projektek, amelyeken magyarországi anyalapunkkal, az Átlátszóval együtt dolgoztunk.

Az olvasóink felajánlásai 2019-ben 24 ezer lejre (kb. 5 ezer euró) rúgtak – ez mintegy 7 százalékos bővülést jelent a 2018-as évhez képest. Jövedelmeinknek mintegy 12 százalékát tették ki ezek a kisebb-nagyobb adományok.

Egyre több olvasónk támogat

2015-ös megalakulása óta az Átlátszó Erdélynek sikerült 13 ezer lejről több, mint 200 ezer lejre növelnie az éves bevételét.

Mindezt úgy, hogy nem kötöttünk kompromisszumokat, nem pályázunk olyan támogatásokra, amelyeket politikai alapon osztoganak, és ahol a tartalommal kapcsolatos (íratlan) feltételekhez kötnék a támogatások megítélését.

Olvasóink felajánlásai 3 ezer lejről ennek nyolcszorosára, 24 ezer lejre nőttek ezalatt az öt év alatt – ezt mi annak a jeleként értelmezzük, hogy jó az út, amin elindultunk.

[irp posts=”28621″ name=”Az átláthatóság volt a legfontosabb témánk 2019-ben is”]

Blogból önálló portállá váltunk

Kiadásaink 2019-ben 160 ezer lejre (kb. 34 ezer euró) rúgtak. A legtöbb pénz az újságírók fizetésére, illetve adókra megy. Az előző évhez képest újdonság az, hogy 2019 nyarától az Átlátszó Erdélynél két újságíró dolgozik teljes munkaidőben a külsős munkatársak mellett. Ez az oka annak, hogy fizetésekre, illetve adókra számottevően többet költöttünk tavaly, mint 2018-ban.

Fontos lépés, rengeteg munka és nagy kiadás volt az, hogy Átlátszós, .hu-s domain alatt működő blogstátuszból önálló, .ro domain alatt működő portállá váltunk. Az áttérés még 2018-ban elkezdődött, ennek az olvasók számára is látható és élvezhető része az új címoldal, amelyet 2019 tavaszán élesítettünk.

Nyitókép: Sipos Zoltán főszerkesztő egy ügyvédi felszólítást visz be az RMDSZ Ügyvezető Elnökségére 2019 november 20.-án

The post Ennyiből működött az Átlátszó Erdély 2019-ben appeared first on Átlátszó Erdély.

Régóta nem jelentkeztünk az RMDSZ által kezelt közpénzek transzparenciájáról szóló sorozatunkkal, és ez nem véletlen.

Nem volt ugyanis különösebb fejlemény május óta, amikor – elutasítva az Átlátszó Erdély fellebbezését – a kolozsvári Fellebbviteli Bíróság bírói testülete teljes egészében fenntartotta az alapfokon született ítéletet.

Ez az alapfokú ítélet arra kötelezte az RMDSZ-t, hogy kiadja az általunk kért adatok egy részét, továbbá hogy megtérítse a perköltségeink felét.

[irp posts=”26664″ name=”A bíróság megerősítette: közérdekű, mire költi az RMDSZ a közpénzt”]

Ennél fontosabb eredmény volt, hogy az ítélet indoklása másodszorra is megerősítette: „minden közpénzből történő finanszírozás, amiben az RMDSZ részesül, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 544/2001-es törvény hatálya alá esik”.

Ez azért fontos, mert az RMDSZ újból azzal az érvvel próbálkozott, miszerint az RMDSZ egy közhasznú státusszal nem rendelkező civil szervezet, ezért rá nem vonatkozik az 544/2001-es törvény.

Miről is szól ez a vita?

Romániában a kormány minden nemzeti kisebbség számára éves támogatást folyósít – az erdélyi magyarság számára elkülönített összeg 2018-ban 26 millió lej (5,5 millió euró) volt. Ezeket a támogatásokat a kisebbségek parlamenti képviseletét ellátó szervezetek – a mi esetünkben az RMDSZ – kezeli.

Az RMDSZ sokáig egyáltalán semmilyen információt nem tett közzé honlapján arról, hogy mire költi ezt az összeget, minden ezzel kapcsolatos újságírói kérdést elutasítva. 2016 tavaszán az Átlátszó Erdély elkezdte publikálni azokat az elszámolásokat, melyeket az RMDSZ az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) nyújtott be.

Ezután adatigényléseket kezdtünk küldeni az RMDSZ-nek, majd miután megtagadta a válaszadást, bírósághoz fordultunk. Így jutottunk el oda, hogy 2018 októberében két olyan ítéletünk van, mely világosan kimondja: az RMDSZ a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 544/2001-es törvény hatálya alá esik.

Nem közérdekű dokumentum a költségvetés?

Egy ügyvédi felszólításba és újabb 5 hónapba telt, míg az RMDSZ október végén eleget tett az ítéletnek: az általa kezelt közérdekű dokumentumok listája gyanánt elküldött egy listát azokkal a dokumentumokkal, melyek a honlapjára fel vannak töltve.

Véletlen vagy sem, de költségvetésére, úgy általában az általa kezelt közpénzekre vonatkozó dokumentumok nem szerepelnek ezen a listán – noha egy nem túl részletes adatsor a költségvetés végrehajtásáról megtekinthető a honlapon.

Október 28-án újabb adatigényléssel fordultunk az RMDSZ-hez. A 30 napos határidő lejártával nem kaptunk semmilyen választ, és az előzmények fényében nem mondhatjuk, hogy meglepődtünk.

Egy másik kérvényt is elküldtünk az RMDSZ Ügyvezető Elnökségére: azt szeretnénk, ha sajtótájékoztatókra és más, sajtó számára szervezett eseményekre meghívót kapnánk, és ezeken a rendezvényeken mi is feltehetnénk kérdéseket úgy, ahogy azt minden újságíró megteheti.

Ennek a kérésnek a jogalapja, hogy a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény előírja: kérésre az újságírókat akkreditálni kötelesek a közintézmények, és ezt az akkreditációt nem lehet megtagadni az újságíró publicisztikai tevékenysége során kifejtett nézetei miatt.

Mondanunk sem kell, erre a kérésre sem kaptunk semmilyen választ, így hát mindkét ügyben perelünk.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

Nyitókép: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egy iskolában kampányol. Fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala

The post Az RMDSZ két elvesztett per után is titkolja, mire költ évi 5,5 millió eurót appeared first on Átlátszó Erdély.

Miközben ez egyáltalán nem így megy, nem a tanácsosok szavaznak arról, hogy a hivatal Andrát vagy Dancs Annamarit hívja fellépni, és arról sem döntenek, hogy mennyiért ‒ derül ki Tatár Lehellel folytatott beszélgetésünkből. A helyi Szabad Emberek Pártjának fiatal tanácsosa elmagyarázta, hogyan lehet átláthatatlanul zsonglőrködni egy város költségvetésének tételeivel.

Miről szavaznak a tanácsosok?

Láttam a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal koncertköltéseiről szóló cikkedben Cosmin Blaga szóvivő és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal Társadalmi-kulturális, épített örökségi és kereskedelmi tevékenységek osztályának (DASCPC – Direcția de activități socio-culturale, patrimoniale și comerciale) válaszát. A költségvetés azért ennél komplexebb, ezért gondolom, hogy ferdítés – ha nem hazugság – az, amit ő mond.

Ez úgy működik, hogy év elején a városi tanács megszavazza a költségvetést, ez azonban csak irányadó, nem jelenti azt, hogy az ott előirányozott pénzeket feltétlenül el is költik. De mondjuk hogy megszavazunk 10 lejt sportra, 10 lejt kultúrára és 10 lejt az egyházaknak.

Ezt nem lehet túllépni?

Igen, azt nem lehet túllépni. Akkor van baj, ha a polgármester többet költ, vagy rosszul költi el ezt a pénzt. Azonban ha az előirányozott keretnél kevesebbet költ, akkor azt senki nem tudja számon kérni, és azt sem lehet megmondani neki, hogy melyik kategória élvezzen prioritást.

Ez azt eredményezi, hogy ha a polgármester ingyen koncertekre 2017-ben az előirányott pénzösszeg 94 százalékát elkölti, míg befektetésekre csak az előirányzott költségvetési összeg 34 százalékát, akkor azt senki nem tudja számon kérni.

[irp posts=”26626″ name=”Húzd rá, primár! Százával adja Dorin Florea a koncerteket a vásárhelyieknek”]

Hogyan zajlik az az ülés, amikor a tanács megszavazza a költségvetést?

A városi tanács ülésein szavazunk a költségvetésről, illetve két-három havonta költségvetési kiigazításokról. 2018-ban például hat költségvetési kiigazítás volt. Nincsen megszabva, hogy hányszor kell kiigazítani a költségvetést, ha kiderül hogy valamit olcsóbban kapunk meg, mint amennyi pénz el volt különítve rá, akkor kiigazítjuk a költségvetést, hogy a megmaradt pénzösszeget más célokra fel lehessen használni.

Például ha akarunk építeni egy utat, arra a költségvetésben előirányozunk 1 millió lejt, de ha a licitet egy 500 ezer lej értékű ajánlat nyeri, akkor felszabadul a maradék 500 ezer, másra lehet elkölteni, ilyenkor következik a kiigazítás.

Tehát az, amit év elején megszavazunk, nem feltétlenül reális. A valóban elköltött pénzeket mutatja a végrehajtott költségvetés (execuție bugetară), amely nyilvános, azonban nem feltétlenül átlátható.

Ebben a végrehajtott költségvetésben is el lehet rejteni dolgokat. Mi az RMDSZ-es kollégáktól kaptunk egy  fülest, mert nekik van már tapasztaltuk, tudják, hogyan kell kiszúrni a gyanús kiadásokat.

Az év eleji költségvetésben meg lehet nézni, hogy azelőtti évben mennyit költöttek az adott célra. Hogyha 0 lejt költött rá a városháza, és most hirtelen ugyanazon a tételen szerepel 500 ezer lej valami furcsa célra – például „hrană pentru oameni” (élelem emberek számára) –, akkor az gyanús. Akkor lehet sejteni, hogy az a tétel év közben át fog kerülni egy másik kategóriába.

Azt hogyan lehet nyomon követni, hová kerülnek az eredeti célra nem elköltött összegek?

Nem tudom. Ha év közben jön egy projekt, amit ők már tudtak előre, csak nem szóltak róla, akkor azt nehezen lehet követni. Ha év elején van 100 ezer lej kiflire, de aztán nem kell kiflire, a pénzt kiigazításkor bedugják valamilyen más kategóriába, és hirtelen vesznek rajta valamit, akkor azt nem feltétlenül látja az ember. Amiatt is körülményes átlátni, mert ez a dokumentum legtöbb esetben elektronikusan nem kereshető, hanem szkennelt.

Le sincsenek bontva a különböző kategóriák.

Így nem tudod, hogy mi micsoda. A különböző költségvetési kategóriákban például a „hrană pentru oameni” több helyen megjelenik. És azt nem magyarázza el nekünk senki, hogy miért. A gazdasági osztály igazgatója, akihez én többször intéztem hasonló kérdéseket, csak néz és pislog. Ez az oka annak, hogy mi egy kivétellel soha nem szavaztuk meg a költségvetést. Abban az egy esetben is csak azért, mert rengeteg olyan összeget sikerült belefoglalni, amelyek a számunkra fontos projektekhez szükségesek voltak.

Amikor a költségvetésről szavaznak, a koncertek is sorra kerülnek?

Nem szavazzuk meg a koncerteket külön, pont ezért hazugság a válasz, amit kaptatok. A költségvetésben kategóriák vannak, például van egy olyan, hogy „Cultură, sport si recreere” (kultúra, sport és szabadidő), ebbe minden beletartozik, és mi erre a célra szavazunk meg összegeket. Lehet, hogy a költségvetésben megjelennek külön tételként a marosvásárhelyi napok, de olyan nincsen benne, hogy Andra- vagy Holograf-koncert. Sőt azt sem mondjuk, hogy prioritást élveznek a koncertek például az oktatással szemben.

Így történik az, hogy például 2017-ben ingyenkoncertekre és profi sportra – ez nem tömegsport, hanem az önkormányzat által fenntartott sportkluboknak, például a CSM vagy régebben ASA – 13 758 000 lejt szavaztunk meg, ennek az összegnek a 96 százalékát elköltötték. Ehhez képest ha megnézzük a befektetéseket – amelyek között ott van az iskolák fejlesztése –, akkor látjuk, hogy az összeg 41 százalékát költötték el, az 52 millió lejből elköltöttek 21 milliót. A konkrét összegeket Adrian Mureșan kollégám költségvetési kivitelezésre vonatkozó elemzéséből tudom.

Tehát ha a tanácsban a költségvetést meg is szavazzuk, az nem jelenti azt, hogy ezt az összeget el is kell költsék, vagy pont Holografra kell elköltsék.

A polgármester köti meg ezeket a szerződéseket. Ő kivel konzultál? Van valaki, aki felméri, hogy milyen koncertekre van igény?

Jó kérdés. Ilyenkor jönnek a nem hatékonysághoz köthető kritériumok. Mondok egy példát: ha a Holograf elmegy Nagyváradra mondjuk 10 ezer euróért, és hozzánk 20 ezer euróért jön el, akkor az elég gyanús. Az azt jelenti, hogy az a 10 ezer euró különbség egy másik zsebben köt ki.

Nincs semmilyen felmérés, véletlenszerűen megy minden?

Semmilyen felmérés nincsen, random választják ki az együtteseket. Mi a POL-nál nagyon sokszor elmondtuk, hogy ez pénzpazarlás, meg abszurd is. Gondolj bele: vannak lokálok, koncertszervező cégek a városban, amelyek helyben adót fizetnek. A városháza az ő adójukból teremt nekik konkurenciát ezekkel az ingyen koncertekkel. Nem illegális, de abszurd.

Van néhány cég, amely elég gyakran megjelenik a szerződésekben.

Persze, vannak nekik házi cégeik. Szerintem azért választják ugyanazokat az együtteseket/cégeket, mert ha sikerült valakivel megegyezni, hogy visszajusson zsebbe a pénz, akkor sokkal egyszerűbb, hogy ne vonjanak be új céget.

Semmilyen törvény nem tiltja, hogy ugyanazokkal a cégekkel kössenek szerződést?

Nem tudok róla. Nem feltétlenül illegális dolgok ezek, hanem csak esetleg immorálisak. Vagy simán pénzpazarlás, hülyeség.

Szerződésekben minden harmadik, negyedik tétel tárgya nyomtatóvásárlás. Minek kell annyi nyomtató?

Ki tudja ellenőrizni, ki ért a nyomtatókhoz? Egyáltalán minek kell nekünk annyit nyomtatni? Vaskos köteg papírokat kapunk minden tanácsülés előtt háromszor ahelyett, hogy digitalizálnánk mindent. Van egy ilyen osztály, amelyik a tanácsosokkal való kapcsolattartással foglalkozik, ők napokon keresztül nyomtatnak meg fénymásolnak, ebből áll a munkájuk. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogy ha amúgy is digitális formátumban készülnek a dokumentumok, akkor azokat átküldenék mindenkinek.

Mégsem ezekre megy el az elmúlt három év 4,45 milliós reklám- és hirdetésköltsége.

A 2006–2018 közötti periódusban Marosvásárhely önkormányzata 4,45 millió eurót költött el reklámra és hirdetésre (203001-es gazdasági besorolás), ennek az összegnek megközelítőleg felét egy személy, Cătană Marius kapta két különböző cégen keresztül. Érdekes, hogy az egyik cég mindegyre megjelenik más projekteknél is, a MEDIA MARKETING SRL például egy útépítésnél készít most alaprajzokat. Különös, hogy ugyanaz a cég foglalkozik reklámokkal és alaprajzokkal is.

Tanácsosként miért nem látjátok át ezeket a dolgokat?

Csomó minden nem transzparens, illetve ellenzéki tanácsosként nem fogják az orromra kötni, hogy hol bizniszelnek. Azt nem mondhatom, hogy nincsen előrelépés: korábban a tanácsülések első 10-15 perce volt nyilvános, utána a sajtót kitessékelték a teremből, ami törvényellenes. Amikor a POL bekerült a tanácsba, Hermann Mark Christian kollégám Facebookon kezdte közvetíteni az üléseket, azóta az önkormányzat is elkezdte közvetíteni ezeket az üléseket.

Visszatérve a koncertekre: miért prioritás ez?

Egy koncert nagyon jó alkalom arra, hogy megjelenjen Florea és Maior (a polgármester és a volt alpolgármester ‒ szerk. megj.), felálljon a színpadra, és azt mondja, hogy mi megcsináltuk! És akkor ott van persze az a Ioan Chiorean, aki az örökös bemondó a koncerteken.

Ez nagyon jól működött addig, amíg a sajtó nem írt arról, hogy ők mit csinálnak, az ülések nem voltak publikusak, semmiféle transzparencia nem volt. Most, hogy megjelent a POL, és megjelenik hamarosan az USR-Plus is, ez a dolog már nem fog annyira működni.

Cosmin Blaga azt is mondja a válaszában, hogy nem szenved hátrányt más beruházás a koncertek miatt, sőt hozzáteszi, hogy turisztikai vonzata is van a koncerteknek, mivel azok kereskedelmi hasznot hoznak a városnak. Erről mi a véleményed?

Egyrészt nincsen arra vonatkozó adat, hogy valóban pluszban jönnének ki ezek a rendezvények. Másrészt az sem igaz, hogy más beruházás nem szenved hátrányt, mert a költségvetés véges összeg. Tehát ha valahova többet adok, akkor máshova kevesebbet tudok adni, mert így működik a matek.

Cosmin Blaga azt is írta, nem érti, hogy Marosvásárhely miért lenne kivétel, amikor minden városban rendeznek koncerteket. 225 koncertet évente?

Nem a városháza kellene ezeket a koncerteket szervezze. A helyes az volna, hogy ha ezt a magánszféra, magánbefektetők rendeznék, ők odafigyelnének arra, hogy ezek a koncertek profitot generáljanak. A városházának az a dolga, hogy infrastruktúrát építsen.

The post Bulik félhomályban: a vásárhelyi tanácsosok sem látják át, ki és mennyiért mulattatja az adófizetőket appeared first on Átlátszó Erdély.

Elkezdte közzétenni gazdálkodási adatait az RMDSZ: a honlapja egyik legeldugottabb sarkában, a „Dokumentumok” menüpont alatt július 22-én megjelent egy „Költségvetés” almenüpont, benne a 2015-ös év költségvetési teljesítéséről szóló adatsorral.

A közzététel az első kézzelfogható lépése az RMDSZ-nek, hogy nyilvánosan beszámoljon annak az évi 4-4,5 millió eurónak a sorsáról, melyet a román kormány évente a magyar közösségnek kiutal.

A sorozatban eddig megjelent:

Pereljük az RMDSZ-t és a Communitas Alapítványt

Adatigényléssel kikértük az RMDSZ szerződéseit

Kovács Péter: marhaság, hogy ez az erdélyi magyarságnak járó támogatás

RMDSZ-beszámolók: mindig mindent rendben találtak a hatóságok?

RMDSZ-beszámolók: élnek, mint Marci a Hevesen

RMDSZ-beszámolók: hányszor kerülik meg a Földet kampányévben?

Mire költik az erdélyi magyarság pénzét? Publikáljuk az RMDSZ beszámolóit

Eddig semmit nem lehetett tudni

Ennek a Kormányfőtitkárság által nyújtott támogatásnak a negyedét-ötödét osztotta ki az RMDSZ nyílt pályázatokon civil szervezetek és magánszemélyek számára. A fennmaradó pénzösszeg tekintélyes részét az RMDSZ gyakorlatilag saját működésére költi: a különféle testületek működtetésére, székházak fenntartására, különféle rendezvényekre, valamint fizetésekre.

Korábban az RMDSZ honlapján semmilyen információ nem szerepelt a szervezet gazdálkodásáról. Idén májusban cikksorozatban publikálta az Átlátszó Erdély azokat az elszámolásokat, melyeket az RMDSZ a román kormánynak 2009-től benyújtott. A cikksorozat nagy port kavart, válaszképp Kelemen Hunor RMDSZ-elnök megígérte, hogy közzéteszik a működési költségeket, valamint a meghívásos pályázatok eredményeit.

Az adatok nyilvánosak, de sokat nem érünk velük

A tény, hogy az RMDSZ elkezdte publikálni a költségvetési teljesítésről szóló adatait, pozitív, maga az adatsor azonban szinte semmivel nem visz közelebb annak kiderítéséhez, hogy mire is megy el a költségvetési támogatás nagy része.

Az adatsorral kapcsolatban az első szembeszökő dolog az, hogy az éves teljesítés struktúrája lényeges eltéréseket mutat ahhoz a költségvetés-tervezethez képest, melyet az RMDSZ az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) leadott (a tervezetek .pdf formátumban itt, .xls formátumban itt érhetőek el).

A fenti dokumentumból látható, hogy a költségvetés tervezetében egészen másképp vannak csoportosítva az egyes kiadási tételek, mint a végrehajtásról szóló dokumentumban (lásd lenti infografikát) – emiatt a két adatsort nem lehet összehasonlítani, tehát nem lehet megmondani, mire költött a tervezettnél többet vagy kevesebbet az RMDSZ.

Mivel egyetlen év adatait közölték, ezt a korábbi évekkel sem lehet összevetni – pedig ez is fontos szempont lehetne az adatok értelmezéséhez.

Mi több, az egyes kiadási tételeket a végrehajtás nem részletezi, így csak feltételezni lehet, hogy például a 3.3-as „Beruházások – állóeszközök, autópark, székházfelújítások” tétel, mely mellett 1,5 millió lej (336 ezer euró) szerepel, tartalmazza-e például a 140 ezer lejes (31 ezer euró) Škoda Superbet, vagy annak a tíz székháznak a felújítását, melyre összesen 421 ezer lejt (94 ezer euró) költött a szervezet, és melyről az RMDSZ a DRI-nek egy másik dokumentumban beszámol.

Nem tudjuk, mi számít működési költségnek (3.2-es pont), melyre az RMDSZ 2,3 millió lejt (510 ezer euró) költött, ahogy például az is kérdés, hogy végülis hány alkalmazottnak biztosít fizetést a 3.1-es pontban feltűntetett 3,3 millió lejből (740 ezer euró).

A Communitas támogatott programjainak a teljes listája nyilvános

Újdonság azonban az, hogy publikálták a Markó Béla korábbi RMDSZ-elnök által vezetett Kós Károly Akadémia Alapítvány költségvetésének a teljesítését, az RMDSZ által normatív alapon támogatott civil szervezetek listáját, a Communitas Alapítványnak egy teljes költségvetését, valamint a Communitas Alapítvány kuratóriuma által támogatott programok teljes listáját.

Ebből kiderül, hogy a Communitas mintegy 1800 programot támogatott 2015-ben – a támogatások döntő többsége néhány száz, vagy néhány ezer lejes nagyságrendű. A támogatott programok közül a legnagyobb tételt az Erdélyi Magyar Televízió és az Erdély FM rádió működési költsége jelenti (2,7 millió lej, vagyis 600 ezer euró).

Nagyobb tétel még a 2015. március 20-21-én megszervezett MIÉRT Országos Küldöttgyűlés (34 ezer lej, vagyis valamivel kevesebb mint 8 ezer euró), és szembeszökő az is, hogy a Communitas támogatottjainak a listáján a Communitas Alapítvány is többször megtalálható programszervezőként (Alkotói Ösztöndíj Gála – 19 ezer lej, 4 ezer euró, V. Bölcs Diákok – tábor – 27 ezer lej, azaz 6 ezer euró, Kolozsvári Magyar Napok: Communitas sátor – 19 ezer lej, 4,2 ezer euró).

Ami a rendezvényeket illeti, az RMDSZ Főtitkársága által szervezett „25 éves az RMDSZ” országos programsorozat például 187 ezer lejbe (41 ezer euró) került, 20 területi szervezet március 15-i ünnepségsorozata 195 ezer lejbe (43 ezer euró), az augusztus 20-i ünnepségek 100 ezer lejbe (22 ezer euró) kerültek.

Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány ellen a közelmúltban panaszt tettünk, mivel nem teljesítették adatigényléseinket. Ezzel a lépéssel azt szeretnénk elérni, hogy bíróság kötelezze őket arra, hogy közzétegyenek egy sor olyan dokumentumot, mely fényt derít arra, hogy mire ment el az utóbbi hat évben az a mintegy 28 millió euró, amelyet a román kormány folyósított az erdélyi magyarság számára.

Sipos Zoltán

Az Átlátszó Erdély működtetésében nagy szerepük van a közösség adományainak. Adakozz, hogy még több ilyen cikket írhassunk! Tudnivalók itt.

Bankszámlánk:

RO71OTPV200000913457RO01

SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA

Cod BIC: OTPVROBU

The post Cselesen tálalja gazdálkodási adatait az RMDSZ appeared first on Átlátszó Erdély.