A 2017-es 46,6 milliárdnál (146 millió euró) valamivel többet, 47 milliárd forintot ítélt meg tavaly a Bethlen Gábor Alap erdélyi szervezeteknek. Ezzel folytatódni látszik a határon túli, és ezen belül különösen az erdélyi támogatások látványos növekedése.
A támogatásokat összesítve azt láthatjuk, hogy 2017-hez képest valamivel kiegyensúlyozottabb volt a támogatások eloszlása: nem ismétlődött meg az a tavalyelőtti meglepetés, amikor egyetlen pályázó, az Erdélyi Református Egyházkerület kapta meg az Erdélybe irányuló támogatások 60 százalékát.

Foci, templom, iskola: 84 milliárd forint állami támogatás ment tavaly a határon túlra

Tavaly rátett egy lapáttal a Bethlen Gábor Alap a 2017-es rekordévre: összesítésünk szerint 84 milliárd forint támogatást ítélt meg, nagyrészt határon túli szervezetek számára. A legnagyobb pénzeket a határon túli egyetemek, egyházak, és persze a fociklubok kapták.

Hozzá kell tennünk ugyanakkor, hogy ez a 47 milliárd valószínűleg nem a teljes, Erdélybe irányuló összeg. Ugyanis a BGA által folyósított támogatások mellett több más forrás is létezik Magyarországon, például a Sepsi OSK valamint a Futball Klub Csíkszereda a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül is kaptak nagy összegű támogatásokat (a magyar kormány határon túli támogatási rendszerének kuszaságáról itt írtunk hosszasabban).

Határon túli támogatások 2.: Az állandó tételek és a legjobb barátok

A 2016-ban 60 milliárd forintot szétosztó Bethlen Gábor Alap a határon túli szervezetek legfontosabb támogatási forrása. Erdélyi szervezetek közül a Sapientia Alapítvány és az Erdélyi Refomátus Egyházkerület a legnagyobb kedvezményezettek, de milliárdos nagyságrendű összegek mennek a csíkszeredai fociklubra, és a székelyföldi hokiakadémiára is.

Hivatalos összesítés hiányában csak becsülni lehet

Mivel a magyar kormánynak továbbra sincsen egy olyan, publikus és könnyen kereshető adatbázisa, mely az összes, határon túlra irányuló támogatást és szponzorizációt tartalmazza, ezért kénytelenek vagyunk saját magunk összegyűjteni ezeket az adatokat, ugyanakkor belátni azt, hogy részleges adatok birtokában csak körültekintő becslést tudunk adni ezekről az összegekről.
A 47 milliárdos összesítésben benne vannak, ugyanakkor az alább látható toplistánkból kivettük a különféle, erdélyieket is érintő programokat, melyek közül a legfontosabb a Szülőföldön magyarul!. A magyar kormány által folyósított oktatási-nevelési támogatás 3,2 milliárd forintot tett ki 2018-ban (aki kíváncsi arra hogy hogyan dolgoztunk, itt talál erről egy részletes leírást).

A táblázatunk ide kattintva érhető el:

bga_2011_2018_kifizetesek

null

2018-ban a Sapientia-EMTE vezeti a toplistát 13,7 milliárd forinttal (43 millió euró). Ez több nyertes pályázatból adódott össze, az egyetem részben működésre, részben pedig a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és nagyváradi karok ingatlan- és eszközfejlesztésére kapta ezeket a támogatásokat. A döntésekből nem derülnek ki további részletek. Érdekesség, hogy az Erdélyi Művészeti Központ műtárgy-gyarapítására is kapott a Sapientia 100 millió forintot.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szintén egy sor programjára kapott támogatást, összesen 5 milliárd forint (15 millió euró) értékben. Ezek közül fontos az óvodafejlesztési program, amelynek egy részét az RMPSZ bonyolítja: erre a célra három pályázattal 4,2 millió forintot kapott, közel 500 millió forintot pedig ingatlan- és eszközfejlesztésre.

Nem találunk 1 milliárd forintot

Az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány összesítésünk szerint 2,4 milliárd forintot kapott a Bethlen Gábor Alaptól egy-egy nagyváradi, valamint kolozsvári ingatlan megvásárlására és kulturális központtá alakítására. Ez az összeg kiegészül egy 2017-ben megítélt, 527 millió forintos támogatással, melynek a célja szintén ingatlanberuházás.

Erről itt írtunk ‒ a cikkünk megjelenése után az RMDSZ honlapján közlemény jelent meg, mely szerint a magyar kormánytól 4,082 milliárd forintot kaptak. A BGA döntései között nem sikerült megtalálnunk a további 1 milliárd forintos támogatást, így feltételezni lehet, hogy ezt az összeget valamilyen más forrásból biztosították. Ezügyben írtunk egy e-mailt az Iskola Alapítvány elnökének, Nagy Zoltán Leventének, aki azonban nem válaszolt.

Azért jelzésértékű ez a támogatás, mert eddig a Fidesz-RMDSZ szövetség anyagi vonzatát nem sikerült felfedeznünk: az RMDSZ holdudvarába tartozó alapítványok nem kaptak számottevő támogatásokat a magyar kormánytól.

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 2,3 milliárd forintot (7,2 millió euró) kapott a Nagyváradi római katolikus püspöki palota felújítására.
A Futball Klub Csíkszereda Egyesület számára 2,1 milliárd forintot ítéltek meg részben az Székelyföldi Labdarúgó Akadémia működésére és fejlesztésére, részben pedig a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működésére. A Sepsi OSK további 2,1 milliárd forint támogatásban részesült. A székelyföldi fociklubokról írt anyagunk itt elérhető.

A magyar állam terjeszkedése grafikonokon és térképeken

Magyarország kormánya az utóbbi években rendre visszautasította, hogy az Európai Unió beleszóljon a magyar belpolitikába, a különféle uniós szándékokat pedig gyarmatosítási kísérletként bélyegezte meg. Ezzel szemben a magyar állam a rendszerváltás óta támogatja anyagilag és – a helyi nacionalista erők szerint – így befolyásolja a szomszédos országokban (a történelmi Magyarország területén) élő magyar közösségeket, valamint a diaszpórát, egyfajta virtuális, csak a fejekben létező Nagy-Magyarországot próbálva létrehozni.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) 2,1 milliárd forint támogatásban részesült, ennek nagy részét, 1,7 milliárdot az óvodaprogramra irányozták elő. A KREK-nél valamivel kevesebb támogatást kapott az Erdélyi Református Egyházkerület: az 1,8 milliárd forintból mintegy 600 millió forintot (1,8 millió euró) ítéltek meg az egyházkerület, valamint az egyházkerülethez tartozó intézmények működésére, további 1 milliárd forintot az óvodaprogramra költenek. Egy Kolozsvár melletti falu, Ajton egyházközösségének fejlesztési programjára 250 millió forintot kapott az EREK.
A Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség összesen 1,7 milliárd forintot kapott ‒ a pénz nagy részét a püspökség fejlesztésére fogják elkölteni. Az Erdély-szerte orvosi lakásokat építő Studium Prospero Alapítvány 1,4 milliárd forint támogatásban részesült, ezt a pénzt részben működésre, részben további orvosi lakások építésére kapta.
A beruházások, fejlesztések, felújítások nyilvánvaló pozitívumai mellett hátulütőkkel is jár az, hogy a magyar kormány szinte kizárólagos fenntartójává vált a közösségi szempontból kulcsfontosságú erdélyi magyar intézményeknek. Erről a tavaly szervezett kerekasztal-beszélgetésünkön beszéltek különböző világnézetű politológusok és szociológusok, a szöveg elérhető itt, valamint itt.

NERdély 2.: hogyan alakította át az erdélyi politikát a Fidesz?

Hogyan viszonyulnak az erdélyi magyar politikai elitek a második és harmadik Orbán-kormányhoz? Hosszú távon milyen hatása lehet a civil szférára a több milliárd forintos, ötletszerűen megítélt támogatásoknak? Lehet-e fizikailag Romániában, fejben azonban Magyarországon élni? Többek között ezeket a kérdéseket járjuk körül az Átlátszó Erdély által szervezett kerekasztal-beszélgetés második részében.

The post Tavaly is elárasztották Erdélyt a magyarországi közpénzek. Mutatjuk a legnagyobb nyerteseket appeared first on Átlátszó Erdély.

„Soha nem ragadtam le az apró részleteknél. Nagy ívben kell megrajzolni, hogy hova akarunk eljutni, mi a célunk”

– nyilatkozott Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (továbbiakban: EREK) vezetője 2018 januárjában a maszol.ro-nak.
A református püspök azzal a rekordösszegű, 26 milliárd forintos támogatással kapcsolatban adott interjút, melyet a magyar kormány ítélt meg az EREK számára 2017. december 27-én, és melyet elsősorban templomok felújítására és ingatlanberuházásokra szántak.
Ez az összeg kiegészíti a korábban kapott támogatásokat, így az EREK az utóbbi néhány évben összesen 43,5 milliárd forintot (2018. augusztusi árfolyamon 134 millió euró, a továbbiakban ezt az árfolyamot használjuk) kapott.
Miután összegyűjtöttük a beruházásokról elérhető közérdekű információkat, több a kérdésünk, mint a válaszunk akár a célokkal, akár az apró, de sokszor kulcsfontosságú részletekkel kapcsolatban. Ilyenek például:

• Valóban egy ilyen léptékű ingatlanberuházás-sorozat a legsürgetőbb és legfontosabb az erdélyi magyar közösség jövője szempontjából?
• Miért nem ismerjük részleteiben ezeket a terveket? Miért nem szólhat hozzá ezekhez sem a közösség, sem pedig a szakma? Milyen testület határozza meg a prioritásokat, és milyen mechanizmusok léteznek ezeknek a döntéseknek a szakmai érvekkel való befolyásolására?
• A 200 templom felújítása során melyek a prioritások? A közösségi funkció, az építészeti érték vagy valamilyen más szempont határozza majd meg a beruházások sorrendjét és a beavatkozás mértékét?
• Mi a magyarázata annak, hogy míg eddig határon túli műemlékekre relatíve kis, néhány tíz- vagy akár százmillió forintos nagyságrendű pénzösszegeket lehetett elnyerni, az EREK egyetlen pályázatára 26 milliárd forintot (80 millió euró) kapott?
• Jut-e ebből a pénzből olyan, nem református, de az összmagyarság szempontjából jelentős értéket képviselő műemlékek állagmegóvására, melyek most még talán menthetőek, de néhány éven belül megsemmisülnek?
• Bizonyos típusú beruházásokra uniós pénzek is elérhetőek jelenleg Romániában. Hogyan aknáznák ki ezeket a lehetőségeket is?
• Milyen töréseket, konfliktusokat, hatalmi játszmákat eredményez akár az erdélyi történelmi egyházak között, akár közösségen belül az, hogy egyetlen szereplő kezében ilyen méretű erőforrás összpontosul? Ezt hogyan tervezik kezelni?
• Van-e az EREK-nek adminisztratív kapacitása a különféle egyéb – szintén nagyméretű – beruházás mellett a több mint 200 templom felújításának a szakmai előkészítésére és menedzselésére?
• Milyen szakmai kontroll érvényesül majd a műemlékek felújítása során? Jelen lesz-e állandó jelleggel műemlékes szakember a munkálatok helyszínein?
• Hol lehet ezekre az építkezési munkálatokra pályázni, és milyen kritériumok alapján választják ki a kivitelező cégeket?
• Hogyan lehetséges az, hogy az egyik, 900 millió forintos (2,7 millió euró) ingatlanfelújítást kivitelező cég Kató Béla püspök érdekeltségi körébe tartozik?
• Miért költöttek 300 millió forintot (1 millió euró) egy föld alatti garázsra, tetején egy kisméretű focipályával?

A hallgatás fala

Nincsen egyszerű dolga annak, aki a már elkészült ingatlanok felavatása alkalmával rendezett sajtóeseményeken túl érdeklődik arról, hogy az utóbbi években az Erdélyi Református Egyházkerület milyen ingatlanberuházásokat eszközölt, és melyek a további tervei.
Első e-mailünket 2018. május 21-én küldtük el az EREK sajtóosztályának, illetve a gazdasági ügyosztály előadótanácsosának, Ballai Zoltán lelkipásztornak – erre semmilyen választ nem kaptunk. Augusztus 14-én telefonon felhívtuk Kató Béla püspököt, hogy interjút kérjünk tőle.
Ő arra hivatkozva utasított el, hogy szeptemberig szabadságon van, és azt javasolta, dolgozzunk azokból az információkból, amelyek már megjelentek a sajtóban. Felvetettük, hogy szeptemberben, a vakáció lejártával beszélgethetnénk. Az volt a válasz, hogy „ez attól függ, milyen cikket írunk”.
Mivel fontosnak tartottuk, hogy publikálás előtt a püspök elé kerüljenek főbb állításaink, és azokra lehetősége legyen reagálni, augusztus 25-én e-mailben elküldtük neki kérdéseinket. Másnap megjött a válasz:
Tisztelt szerkesztő úr,
Nagyon sajnálom, hogy egy évben 2 hetet sem tudok csendben és nyugodtan eltölteni szabadság gyanánt, hanem folyamatos zaklatásnak vagyok kitéve. De hogy segítsem munkáját, figyelmébe ajánlom a következő cikket, amelyben 90%-ban választ adok az ön kérdéseire:
MASZOL- 2018. január 15.
Cseke Péter :
Kató Béla református püspök: csak az intézményeink révén tudunk megmaradni-interjú
Tisztelettel: Kató Béla
Akiknek rálátásuk van az EREK ingatlanprojektjeire, általában szintén elutasítottak. Azon kevesek, akik mégis szóba álltak velünk, jelezték, nemhogy névvel nem vállalják a nyilatkozatukat, de a tisztségüket sem szeretnék, ha körülírnánk.

„Mindenki érdekelt valamilyen szinten ezekben a projektekben. És bár sokan látják a problémákat, inkább nem vállalják a nyilvánosságot, mert valamilyen egyéni nyereségre számítanak, noha tudják, hogy amiatt, hogy ezekről a kérdésekről nincsen nyilvános vita, összességében mindenki rosszul jár hosszú távon” – jellemezte a helyzetet egy forrásunk.

Azért nehéz megérteni, hogy ezek a támogatások miért számítanak tabutémának, mert az EREK működéséhez, programjaihoz, beruházásaihoz közpénzeket használ fel, műemlékvédelem terén fontos szereplő, és az erdélyi magyarság mindennapjaiban is egyre inkább jelen van: óvodáktól iskolákon keresztül a Sapientia Egyetemig az oktatás teljes spektrumához kapcsolódik valamilyen módon, a különféle szociális intézményekről, az egyház által támogatott programokról, a vidéki, gyakran elszigetelt közösségekben végzett munkáról, az erdélyi nagyvárosokban cégeknek és civil szervezeteknek kiadott irodahelységekről nem is beszélve.

A támogatások háromnegyedét egyházak kapták tavaly

Az egyházak társadalmi szerepvállalásának az újbóli növekedésével párhuzamosan megfigyelhető, hogy a magyar kormány által az erdélyi magyarságnak folyósított támogatások egyre inkább egyházaknak vagy egyházakon keresztül érkeznek.
Adatainkból kitűnik, 2011 és 2015 között a Bethlen Gábor Alap támogatásainak csak egy viszonylag kis hányadát kapták egyházak.
Ez 2016-ban megváltozott: összesítésünk szerint az erdélyi szervezetek számára megítélt 33,4 milliárd forint kétharmadát, 21 milliárd forintot egyházak kapták; a 2017-es 46,3 milliárdból 35,9-et ítéltek meg az erdélyi történelmi egyházaknak – ez az összes támogatás 77 százaléka.
Az is látszik, hogy az egyházak közül magasan az EREK kapta a legtöbb támogatást – a 2017-es 46,3 milliárd több, mint fele, 28,1 milliárd forint ment a Kató Béla vezette egyházkerületnek.
Fontos megjegyezni, hogy ez a kimutatás a legfontosabb magyarországi pénzforrás, a Bethlen Gábor Alap kifizetéseit összesíti, és a plébániák és különféle egyházközségek számára megítélt pályázatokat nem tartalmazza (ezek azonban kis összegek, az összképet számottevően nem befolyásolják).

Jogfolytonosság a magyarázat

A magyar kormány konzervatív világszemlélete mellett elsősorban az egyházak által garantált jogfolytonosság és stabilitás az oka annak, hogy a kormány a határon túli civil szervezetek helyett az egyházakat tekinti partnernek, és ide irányítja az erőforrások egyre növekvő részét.

„Ingatlanberuházásokra azért nem ítélnek meg szívesen pénzt civil szervezetek számára, mert egy egyesület, alapítvány esetében elég közgyűlésen módosítani az alapító okiratot ahhoz, hogy a szervezet célkitűzései, tevékenysége megváltozzon; egyházak esetén ez azért nem ennyire egyszerű” – magyarázta egy, támogatási rendszerre rálátással bíró forrásunk.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy az ortodox egyház hatalmas befolyása miatt a romániai államigazgatás valószínűleg semmilyen formában nem fog az egyházakhoz hozzányúlni, az ötvenes évekbeli államosításhoz hasonló lépés ma nehezen elképzelhető.
De ha mégis fennállna egy ilyen veszély, további garanciát nyújt az a gyakorlat, hogy a finanszírozó jelzálogot is bejegyez a támogatásból felépített/felújított ingatlanra, amely így a magyar állam beleegyezése nélkül nem idegeníthető el.

Katolikus hoki?

Mindez oda vezet, hogy az egyházak egyre inkább jelen vannak az erdélyi magyarság hétköznapjaiban. Az erdélyi magyar közoktatás szinte teljes egészében, bölcsödétől a Sapientia Egyetemig akár formálisan, akár informálisan valamelyik egyházhoz köthető.
Vannak ennél bizarrabb konstrukciók is: például a székelyföldi, szintén magyarországi támogatásokból létrehozott hokiakadémiát működtető Mens Sana Alapítvány tulajdonosai a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia, illetve a csíkkarcfalvi római katolikus plébánia.

Az egyházak társadalmi szerepvállalása nem új

Az erdélyi történelmi egyházak társadalmi szerepvállalása nem új: az erdélyi magyar egyházak kiterjedt felekezeti iskolahálózatot tartottak fenn, ezek jelentősége 1918 után, majd a két világháború között felértékelődött. A ‘30-as évek elején például a magyar tanköteles diákok több, mint fele járt egyházak által fenntartott iskolába.
Az iskolákat és a karitatív intézményeket az egyházi tulajdonban levő mezőgazdasági területek és erdők jövedelméből tartották fenn. A kommunizmus idején mindezt elkobozták, azonban az egyházaknak ebben az időszakban is kulcsfontosságú szerepük volt az erdélyi magyar közösségi identitás megőrzésében.

Kató Béla, a miniszterelnök erdélyi bizalmasa

Egyértelmű azonban, hogy a magyar kormány nem általában az erdélyi magyar történelmi egyházakat, hanem kifejezetten a Kató Béla által vezetett EREK-et támogatja.
Ez a Kató Béla és Orbán Viktor közötti viszonyra vezethető vissza. Azt beszélik, a püspök az egyedüli erdélyi közéleti személyiség, aki előtt a miniszterelnök dolgozószobája mindig nyitva áll, és akinek a szavára nemzetpolitikai kérdésekben hallgat a miniszterelnök.

„A magyar miniszterelnök esetében a nemzetstratégiával kapcsolatos gondolataink találkoztak. Orbán Viktorral nem voltam barát, nem látogattuk egymás házát, én egyszerűen végeztem a dolgomat, küzdöttem és küzdök a közösségünkért. (…) Visszautasítom a támogatás összekapcsolását az aktuálpolitikával, a magyarországi választásokkal. Ez a támogatás nem az egyház lekenyerezése” – vallott a püspök a miniszterelnökkel való viszonyáról.

„Mer nagyot álmodni, és van csapata ezeknek az álmoknak a kivitelezésére” – világított rá egy politikus forrásunk Kató Béla és a többi erdélyi egyházi elöljáró közötti különbségre. Egy másik vélemény szerint Katóban – ugyanúgy, mint Orbán Viktorban – érezhető egy erős küldetéstudat, talán ez kapcsolja össze őket.
Többen hangsúlyozták, hogy ugyan határozott víziója van az erdélyi magyar közösségről, Kató mindig is elutasította a pártpolitikát, politikai ambíciókkal nem rendelkezik.

Ismerői egy figyelmes, diplomatikus, karizmatikus személyiségnek írják le Katót, aki tud csapatban dolgozni. És bár tisztában van hatalmával, mindig tiszteletben tartja a különféle egyházi testületek véleményét. Egy beszélgetőtársunk szerint a püspökkel lehet vitatkozni, érvekkel meg lehet győzni.

Inkább vezérigazgató, mint lelkipásztor

Közvetlensége és meggyőzőereje ellenére közösségépítésre némileg kevesebb affinitással rendelkezik: elsősorban egy gazdasági/adminisztratív beállítódású személy, az egyházat vezérigazgatói habitussal, vállalathoz hasonlóan irányítja.
Első püspöki mandátuma idején érezhető volt az eltolódás a lelki ügyeket érintő dolgok irányából az adminisztrációs ügyek irányába, az egyházi vezetésben is egyre erőteljesebbé vált azon személyek hatásköre, akik elsősorban gazdasági szempontok szerint mérlegelnek bizonyos döntések meghozatalakor.
Idén decemberben újabb püspökválasztásra kerül sor – és bár Kató már elérte a nyugdíjkorhatárt, úgy tudjuk, módosították az erre vonatkozó szabályokat, hogy egy újabb 6 éves mandátumot kaphasson.

Túl sok pénz téglára, túl kevés pénz emberre

Van egy fontos kérdés, ha az EREK ingatlanberuházásairól beszélünk: az, hogy ezek a felújított ingatlanok mennyiben mozdítják előre a közösségi életet? Valóban az ingatlanok a kulcsai az erdélyi magyar közösség megmaradásának?
Kató Béla előszeretettel nyilatkozik interjúkban arról, hogy a közösséget meg kell erősíteni, az erdélyi magyarság csak az intézményei révén tud megmaradni, vagy hogy az EREK tulajdonában levő iskolákban az oktatást 21. századi színvonalra kell hozni.
A kontextusból ugyanakkor kitűnik, hogy amikor intézményépítésről beszél, a püspök mindig ingatlanfelújításokra és -beruházásokra gondol.
„Túl sok pénzt fektetnek téglába, és túl keveset emberekbe” – fogalmazott ennek kapcsán egy név nélkül nyilatkozó forrásunk az Átlátszó Erdélynek, arra utalva, hogy a legigényesebben felújított vagy legkorszerűbb technológiával felépített ingatlannak is csak akkor van értelme a közösség szempontjából, ha annak sikerül funkciót találni, ha azt a közösség használja, és meg tudja tölteni tartalommal.
Találkoztunk egy másik látásmóddal is: eszerint az EREK számos ingatlanának felújítása halaszthatatlanná vált. A ’89 utáni viszonylagos fellendülés után, amikor holland segélyből számos templom és ifjúsági ház épült, az utóbbi évtizedekben nagyon kevés beruházás történt, sok ingatlan esztétikai és műszaki állapota leromlott. Egy ilyen 30 éves távlatból már nem is annyira kirívó a beruházások mostani hulláma.
Ami a közösségi funkciót illeti, nem lehet azt elvárni, hogy az egyházkerület vezetősége Kolozsvárról minden közösségben megszervezze a gyülekezeti életet. Ez egyrészt praktikus okok miatt nem lenne kivitelezhető, másrészt pedig bármilyen fajta, a kerület által előírt programszervezés a gyülekezeti autonómia figyelmen kívül hagyását jelentené.

Hűbérbirtokok osztogatásához hasonlít?

Kérdés az is, hogy az egyes közösségek hogyan reagálnak majd a hirtelen jött pénzforrásokra: fennáll annak a veszélye, hogy egy erős közösség, amely fenntartja a templomát, ha támogatást kap, akkor felhagy a saját erőfeszítésekkel, a „mások” által végzett munkában csak a hibát keresi, nem érzi a sajátjának, nem tartja karban, ezért az eredmény is gyorsan múlandóvá válik.

„A tavaly decemberben megítélt 26 milliárdos támogatás illeszkedik abba a vonulatba, ahogy ad hoc módon, rendszeren kívüli eszközökkel operál az Orbán-kormány, például sorozatosan nevez ki miniszteri és kormánybiztosokat egy-egy olyan ügy elintézésére, amelyre egyébként lenne rendszerszerű megoldás.
Ezzel olyan helyzetet teremt, ami a különböző püspökségek között egyfajta versenyhelyzetet hoz létre. Mindegyik püspök azt nézi, hogy a másik kapott, s vajon hogyan kaphatna ő is: ez a hűbérbirtokok osztogatásához hasonlít. Nem kiegyensúlyozott, stabil rendszer épül, hanem kiszámíthatatlan.
Nem olyan rendszer alakul, amelyben lehet tudni, hogy mi jár, hanem olyan, amelyben egyéni érdemekért jutalmat osztanak” – magyarázta egy forrásunk.

Miért ingatlanberuházások?

Kézenfekvő magyarázata is van annak, hogy a magyar kormány egy ideje az ingatlanberuházásokat preferálja. „Egy politikus mindig a látványos beruházásokat fogja választani: ezeket fel lehet avatni, ezeket lehet fotózni, ezekkel lehet kampányolni” – így az egyik politikus, akivel beszéltünk.
Szerinte nem elhanyagolható szempont az sem, hogy egy ingatlanberuházás kevesebb adminisztrációval jár, mint mondjuk egy pedagógusoknak szóló képzési program kifizetései. „Viszonylag kevés, nagy összegű számlát kell elkönyvelni. Érthető, hogy az apparátus is jobban kedveli ezeket az ingatlanprojekteket” – magyarázta a forrásunk.

Igazi kézműves adataink vannak

Mivel az EREK megkeresésünket válaszra sem méltatta, a bonyolultabb és munkaigényesebb módon kellett kiderítenünk, milyen ingatlanberuházásokat eszközölt az utóbbi években az egyházkerület: a városi és megyei közigazgatástól kikértük az utóbbi négy év során kiadott építkezési és területrendezési engedélyeket, innen pedig kiszűrtük azokat az engedélyeket, melyeket az EREK nevére állítottak ki – ezeket itt meg lehet tekinteni.
Kisebb áttörést jelentett, amikor a Bethlen Gábor Alap jelezte, hogy ugyan nem adja ki az EREK számára megítélt támogatások iratait, azonban betekintésre lehetőséget nyújt. Ez azt jelentette, hogy előre egyeztetett időpontban az Alap budapesti, Gellérthegy utcai irodájában levő tárgyalóba kihozták az általunk kért pályzati dokumentációt, és az iratok alapján egy hivatalnok szóban válaszolt a kérdéseinkre.
Mivel itt semmilyen elektronikus rögzítőeszközt nem engedtek használni, jegyzetfüzetünkbe írtuk ki a 43,5 milliárd forintot kitevő támogatások részleteit, többek között a munkálatok kivitelezésére szerződött cégek neveit. Ezeket bevezettük a táblázatunkba, amit most közzéteszünk.
Hiába érveltünk azzal, hogy ennek semmilyen értelme nincsen, ráadásul a tévedés lehetősége is megnő – a BGA hajthatatlan maradt.

Van-e Erdélynek Mészáros Lőrince?

A kivitelező cégekre azért voltunk kíváncsiak, mert rendre felmerül a gyanú, hogy a magyarországi gyakorlat szerint a nagy értékű munkálatokat Erdélyben is egy jól meghatározott vállalkozói kör végzi, majd a gyakran túlárazott beruházásokon keletkező profit valamilyen módon visszacsorog a politikai döntéshozókhoz.
Azt nem tudjuk, hogyan választja ki az EREK a kivitelezőket: az egyházkerület honlapján nem sikerült versenytárgyalásokra vonatkozó információt találni, ahogy általában a beruházásokról is minimálisat közölnek. Kató Béla a kivitelezők kiválasztásáról így nyilatkozott:

„Eddig sem egy, hanem 8-10 építőcéggel dolgoztunk. Több vállalkozást akarunk bevonni a beruházásokba, megnézzük mindegyikük erősségét, és versenyeztetjük egymással őket. Nem az utcáról betérő első vállalkozást bízzuk meg a feladattal. Egymást is ellenőrzik, s munkájukat a közösség is ellenőrizheti. Természetesen tisztességesen, a piaci viszonyok szerint fizetjük meg őket, de szeretnénk mindenféle gyanakvást szétoszlatni.
Emlékszem, hogy néhány éve a kolozsvári Sapientia meghirdetett egy versenytárgyalást egy építkezésre. Akkor sokan úgy gondolták, hogy előre le volt zsírozva, melyik cég kapja meg a munkát. Végül, amikor eredményt hirdettek, éppen az a vállalkozó lepődött meg a legjobban, aki a versenytárgyalást megnyerte. De ez így működik: ha meggyőzőek a számok, megbízható a cég, jók a referenciái, csak akkor vannak esélyei. Ezeket a munkálatokat csak a legjobbak kaphatják meg.”

Bár nem sikerült teljes listát összeállítanunk a kivitelezőkről, a jelenlegi tudásunk alapján kijelenthetjük, hogy az EREK beruházásait valóban több, Romániában bejegyzett cég végzi.
„Az egyedüli kérés az, hogy a kivitelező magyar legyen. Ezen az úton is segíteni szeretnénk az erdélyi magyar vállalkozókat” – mondta el kérdésünkre egy, a magyarországi államapparátusban dolgozó, az erdélyi támogatásokkal napi szinten foglalkozó hivatalnok. Forrásunk nem fejtette ki, hogy mit jelent a „magyar kivitelező”.

Érdekellentét biztosan van

Hónapok óta nincsen mozgás a Monostori út elején (Mócok/Moţilor u. 4) található Bornemisza-Szilvássy ház körül. Az épület homlokzata fel van állványozva, és amennyire az utcáról meg lehet állapítani, a tetőt is teljesen felújították, érdemben más munkálat nem folyik az épületen.
Az ingatlan felújítására és kulturális központtá alakítására az EREK 942 millió forintot (2,9 millió eurót) kapott a Bethlen Gábor Alaptól. A kivitelező az illyefalvi Constructii Comert Ilcom Kft., melynek 50 százalékos részvényese az a Kida Alapítvány, amelynek Kató Béla az elnöke (cégtörténet itt megtekinthető).
A püspöknél rákérdeztünk arra, hogy amennyiben vita alakulna ki a beruházó és a kivitelező között, akkor ő az EREK vagy az építőcég érdekeit fogja képviselni? Választ nem kaptunk, így itt idézzük a januári interjúban elhangzottakat:

„Nagyon ügyelünk majd arra, hogy a korrupciónak még csak az árnyéka se vetüljön ezekre a beruházásokra. Ha ezt nem tudjuk megoldani, akkor érdemtelenek vagyunk a támogatásra. Ezt a bizalmat eljátszani nem szabad, nagyot vétünk vele, ha megtesszük.”

Elkészült az erdélyi magyar közösség legdrágább garázsa

A rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet megítélni, túlárazottak-e a beruházások, ahogy egy-egy ingatlan által betöltött közösségi funkció is mindig véleményes.
Azonban nehéz bármilyen közösségi funkciót belelátni abba a föld alatti, becslésünk szerint 20-25 autóbeállóval rendelkező garázsba, mely a kolozsvári Protestáns Teológia udvarán készült el, és amire a Bethlen Gábor Alap 300 millió forintot (926 ezer euró) ítélt meg.
Ezt a garázst sajnos nem sikerült közelebbről megnéznünk, az udvar ugyanis folyamatosan zárva van. Az mindenesetre látszik, hogy a garázs tetején, a járószinten egy kisebb focipályát is kialakítottak.
Igaz ugyan, hogy Kolozsvár belvárosában óriási probléma a parkolás, és a sportolási lehetőségek is korlátozottak, de csak a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásával lehet elhessegetni a gyanút, hogy ezt az összeget talán értelmesebb célokra is fel lehetett volna használni.
Összehasonlításképp: a légvonalban pár száz méterre levő Apáczai Csere János Gimnázium épületének felújítása és kibővítése a garázs árának kicsivel több, mint duplájába: 650 millió forintba került.

Mi a helyzet a műemlékekkel?

Örvendetes tény, hogy régóta érkezik pénz különféle magyarországi államtitkárságoktól határon túli műemlék-felújításokra. Ezek az összegek hatalmas jelentőségűvé válhatnak, hiszen sok műemlék jutott az elmúlt évtizedekben katasztrofális állapotba, és sok érték megmenthető.
Különös fontossága van a magyarországi támogatásnak azoknál a műemlékeknél, amelyeknél a fenntartó közösségnek nincsen ereje restaurálási, helyreállítási munkákat finanszírozni, vagy a közösség már teljesen elenyészett, szétszóródott.
Persze nemcsak pénzre van szükség, hanem arra is, hogy azt megfelelő módon adják, és a szakmai szabályok betartásával használják fel. Sajnálatos azonban, hogy gyakran szembesülünk a magyar kormányzat tájékozatlan, dilettáns lépéseivel, amelyekkel éppen saját maga veszélyezteti céljainak elérését, magyarázta Sarkadi Márton műemlékvédelmi szakember, aki korábban a magyar kormány határon túli műemlék-programjával foglalkozott.
A 2011-től 2015-ig tartó időszakban a kifejezetten műemlékvédelmi célú források nevetségesen kicsiny, néhány tízmillió forintos pénzösszegek voltak. Egyházi vonalon egy nagyságrenddel nagyobb támogatás érkezett és érkezik évente a rendszeresen meghirdetett felhívás útján.
Itt a hitéleti és a műemlékvédelmi cél nemigen válik el. A projektekhez nem kérnek be terveket, engedélyeket, érdemben nem ellenőrzik, hogy a célkitűzések megfelelnek-e a műemlékvédelmi elvárásoknak, és gyakran nem a projekt léptékének megfelelő támogatást adnak.

Elhibázott tevékenységeket finanszíroz a magyar állam?

Ennek az a veszélye, hogy mind műszaki, mind műemléki, mind gazdaságossági szempontból elhibázott tevékenységeket finanszírozhat a magyar állam. Kárpát-medence-szerte számtalan templomba építettek be az elmúlt években műanyag ablakokat, készítettek oda nem illő padlócsempe-burkolatot, cserélték gyenge minőségű új bútorokra a régieket, amelyeken esetleg értékes festés is rejtőzhetett a 20. századi olajfesték alatt.
Gyakori az is, hogy nem a ténylegesen szükséges feladatokat végzik el, hanem a látványos, mindenki által értékelt tennivalókat. Nem egy olyan esettel találkozni, ahol szépen kifestették a templomot, miközben a tetőszerkezet, toronysisak már-már az összedőlés szélére jutott.
2015-től annyiban változott a helyzet, hogy a Miniszterelnökség kulturális örökség védelméért felelős államtitkárságán elindult egy kifejezetten műemlékvédelmi célú program, a Rómer Flóris Terv. Ennek a kialakítása során az alapvető  elképzelés az volt, hogy a határon túli műemlékek feltérképezését, kutatását és az állagmegóvási, restaurálási munkákat, valamint az emlékek megismertetését, népszerűsítését integráló program induljon, tehát a műemlékvédelem teljes spektrumára kiterjedjen.

Nem a gyülekezet nagysága, a műemlék értéke határozza meg a prioritást

„Kevés volt a pénz, ezért ha dönteni kellett aközött, hogy egy műemléket teljesen felújítsunk, vagy megjavítsuk tíz műemlék tetejét, és ezzel megállítsuk a további romlását, akkor az utóbbit javasoltuk” – így a szakember. A gyülekezet méretétől függetlenül a műemlék értéke határozta meg, hogy milyen prioritást élvez. Különös hangsúlyt fektettek azokra a szórványközösségekre, ahol nincsen tudás és energia pályázni, illetve egy ilyen projektet menedzselni.
Okulva az egyéb támogatási programok tanulságaiból, a magyar kormány szakmai partnert vont be, a  Teleki László Alapítványt. A konstrukció az volt, hogy a támogatási összeg 10 százalékáért a Teleki László Alapítvány vállalja a Minisztérium által kiválasztott projektek megszervezését és lebonyolítását az előkészítéstől a kivitelezésen át az elszámolásig.
A költségvetés sajnos 2016-ban igen szerény, mindössze 200 millió forint volt, és 2017-ben is csupán 250 millió forintra nőtt. „Ez még mindig nem hatalmas összeg, de a korábbi 20-30 millió forintokhoz képest mindenképpen ugrás”, így Sarkadi.
Azonban a szakmai elképzeléseket már kezdetektől felülírta több tényező, köztük a nemzetpolitika: mivel Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesnek gyakorlatilag vétójoga volt a döntéseknél, döntő szempont lett, hogy a műemlék milyen felekezet tulajdonában van, a nagyobb gyülekezetek pedig prioritást élvezzenek a szórványgyülekezetekkel szemben, ezért többször át kellett alakítani a támogatásra javasolt projektek listáját. Az időveszteség következtében sajnos el is veszett pénz, mivel nem sikerült év végéig átvinni a döntést.
Újabb törést jelentett, amikor 2016 őszén az elhunyt Granasztói Györgyöt a Fidesz frakcióvezetője, később a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely váltotta a Teleki László Alapítvány kuratóriumának elnöki székében. „Ettől a pillanattól az Alapítvány feletti kontroll nem érvényesült, hiába igazolódott be, hogy az Alapítvány nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, a kritikákat a minisztériumi vezetés nem akarta meghallani” – így a forrásunk, akinek részletes elemzése a Rómer Flóris-terv problémáiról itt elérhető.

Tényleg nincsen pénz műemlékre?

Ebben a forráshiányos közegben, ahol nemrég még félmillió forintokról ment a vita, üstökös módjára jelent meg az Erdélyi Református Egyházkerület számára főként műemlékek felújítására megítélt 26 milliárd forintos támogatás.

„Korábban mindig azt mondták nekünk, hogy nincsen pénz műemlékekre. Most látjuk, hogy van pénz – amennyiben van  politikai akarat”, kommentált a szakember.

Bár nem tudni, hogyan ütemezték ezt a támogatást, az bizonyosra vehető, hogy ez az összeg kormányzati ciklushoz kötődik, tehát 2022 májusáig el kell elkölteni. „Ennek az összegnek a szakmailag megalapozott elköltése négy év alatt nem lesz problémamentes” – így a szakértő, aki szerint az egyik alapvető gondot az Erdélyben rendelkezésre álló szakemberek kis száma okozza majd.
„A műemlékes szakma meglehetősen kicsi: alig néhány ember foglalkozik restaurálással, tartószerkezetek tervezésével, épületkutatással, ezt onnan látjuk, hogy a különféle szálak, projektek rendre ugyanazoknál a szakembereknél futnak össze. A szigorú jogosultsági rendszer pedig nem kedvez annak, hogy a szükségnek megfelelően új szakemberek jelenhessenek meg a piacon.”

A vakolattal könnyen leverhetik a freskómaradványokat

Egy műemlék épületen végzett beavatkozás rengeteg lehetőséget, ugyanakkor nagyon nagy veszélyeket  rejteget.

„A műemlékek megbecsülésének végső oka a történeti értékük, amelyet sérülékeny, múlékony nyomok, jelenségek hordoznak. Ezek a nyomok egy-egy építőipari munka során előtűnnek, azonban nagyon könnyű azokat tönkretenni vagy figyelmen kívül hagyni: ha a munkálatok során nincsen jelen műemlékes szakértő, biztosra vehető, hogy dokumentálásuk elmarad, és utólag értékelhetetlenek lesznek, újból elfedik őket, de legrosszabb esetben előfordulhat az is, hogy megsemmisülnek: például a munkások leverik az átfestett freskómaradványokat a vakolattal együtt, észre sem véve, mi történik.”

Az, hogy párhuzamosan nagyon nagyszámú műemlék épületen kell munkának folynia (a pályázat szerint több mint 200 templomot újítanak majd fel, azt jelenti, hogy négy év alatt havonta átlag négy templom felújítása kell elkezdődjön – szerk. megj.), azt a veszélyt hordja magában, hogy nem tud majd minden helyszínen a kellő időben jelen lenni szakember. „Félő, hogy épp a kutatómunka-része lesz hiányos ezeknek a projekteknek”, mondta a szakember.

A pénznél fontosabb a következetesség

Az erdélyi műemlékek rengeteg művészettörténeti meglepetéssel szolgálhatnak. Jó példa erre a kiszsolnai templom, ahol nemrég a római Szent Péter-bazilika elődjében Giotto által készített mozaik másolatára bukkantak.
Az eset jól mutatja, hogy nem mindig a pénz a legfontosabb – a felfedezés a minimális költségvetéssel működő magyarországi Möller István Alapítvány programjában részt vevő Papp Szilárd művészettörténész érdeme.
Jelentősége messze túlmutat egy vidéki templomén, az egész egykori magyar királyság művészeti, kulturális kapcsolataira, színvonalára fényt vet. A művészettörténeti kutatás elmaradása alapvetően más irányba vihette volna a templom kezelését, amiből jól érzékelhető, hogy mekkora felelősséget jelent egy műemléken végzett beavatkozás, és az is, mekkora a felelőssége ebben a folyamatban annak, aki pénzt ad a műemlékeken végzett munkára: a pénz odaítélésének módja dönt azokról az elvárásokról, körülményekről is, amelyek az eredményt meghatározzák.
A magyar kormány kétségtelenül jószándékú és önmagában elismerést érdemlő fellángolásai sajnos nem stabil, kiszámítható rendszer épülését szolgálják, ami a műemlékekről való helyes gondoskodás alapvető feltételét jelenti, értékelt Sarkadi Márton.
A közérdekű adatok összegyűjtésében és rendszerezésében közreműködött: Darvas Boróka
Nyitókép: Orbán Viktor és Kató Béla felavatják a kolozsvári Református Kollégium szakiskoláját. Fotó: MTI

The post Téglák és emberek. Az Erdélyi Református Egyházkerület ingatlanberuházásai appeared first on Átlátszó Erdély.

Összesen 27 erdélyi településen építenek óvodákat és bölcsődéket az erdélyi magyar történelmi egyházak. Vajon a megfelelő helyszíneken?

8,9 milliárd forint (28,8 millió euró) támogatást ítélt meg a Kárpát-medencei egyházaknak 2016. december 21-én a Bethlen Gábor Alap (BGA). Ez a támogatás az első üteme annak a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak, melyről a magyar kormány nem egészen egy héttel a támogatás megítélése előtt, 2016. december 15-én döntött.

A BGA decemberi döntése révén első körben tíz, határon túli egyház kapott támogatást óvoda- és bölcsődefejlesztésre. A nem egyházi intézmények részére 2017-2018 során további 8,1 milliárd forintot (26,1 millió euró) fognak elkülöníteni.

Nem kérdés, a szórványközösségekben sok helyen szükség van magyar nyelvű bölcsődékre és óvodákra. Nem találtuk nyomát azonban annak, hogy a helyszínek kiválasztását huzamosabb egyeztetések előzték volna meg társadalomtudósokkal, oktatási szakemberekkel, a programban részt vevő egyházakkal és az óvodákat működtető nem egyházi intézményekkel.

A demográfiai trendek helyi és regionális szintű elemzése nélkül kérdés, hogy a legfontosabb helyszíneken történnek-e a beruházások, az újonnan létesített bölcsődék és óvodák közép- és hosszú távon be tudják-e tölteni funkciójukat, ahogy az sem egészen világos, hogy ezeket az intézményeket ki fogja majd fenntartani.

Röviden:

A megítélt összeg tekintetében élen jár az Erdélyi Református Egyházkerület, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Ők kapták az Erdélybe irányuló támogatás 90%-át, amely összegből 18+6 településen fognak munkálatokat folytatni.

Kolozsvár és Brassó a legnépszerűbb helyszínek a programban. Kolozsváron lesz református, unitárius és katolikus óvodafejlesztés is, Brassóban pedig unitárius és református beruházások fognak folyni.

Az unitárius egyház két fejlődő várost választott célhelyszínül.

A lutheránus egyház két elszigetelt településen alapít ökumenikus óvodát/bölcsődét.

A jelentősebb szórványtelepülések mellett néhány kisebb település is bekerült a kiválasztott helyszínek közé: Szászrégen, Backamadaras, Erdőszentgyörgy, Felenyed, Búzásbocsárd.

Úgy tűnik, a helyszínválasztás elvei a következők: a kiválasztott település legyen szórványban (de például Erdőszentgyörgy vagy Backamadaras nem szórvány település); mutatkozzon igény az új intézményre, vagy a felújítás legyen indokolt; legyen fenntartható az intézmény (önkormányzat bevonása, elég népes vallási felekezet).

Az kedvezményezettek saját lehetőségeik és elképzeléseik alapján döntöttek a helyszínekről, így nem egyenletes a beruházások eloszlása a régiókban, városokban.

Nem visszakereshető egy olyan egységes stratégia, ami a magyar tannyelvű oktatás egészére való tekintettel indokolná, miért éppen az óvodák/bölcsődék fejlesztése a prioritás (tekintettel arra, hogy a tannyelvváltás és lemorzsolódás az elemi osztályokban kezdődik el).

Átfogó oktatáspolitikai stratégiát kerestünk

A magyar kormány sem segít eloszlatni a homályt: amikor a BGA-nál a program közpolitikai megalapozását szolgáló tanulmányok és kutatások iránt érdeklődtünk, a határozat előterjesztőjéhez, a Miniszterelnökséghez irányítottak – itt azonban egy kormányinfón elhangzottakkal, valamint egy sajtóközleménnyel tudtak szolgálni.

Az adatigénylésünkre adott válaszban Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár hozzátette még: „A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program a határon túli szakmai szervezetek és egyházak bevonásával, javaslataik alapján került meghatározásra. Célja a magyar oktatási rendszer megerősítése, valamint az, hogy a nemzeti identitásformálás alapjaként megfelelő színvonalú magyar nyelvű óvodák működjenek.”

A rendelkezésünkre bocsátott anyagok azonban nem világítanak rá a program szakmai hátterére, egy átfogó oktatáspolitikai stratégiára, amely a veszélyeztetett oktatási helyszínek feltérképezésén, beóvodázási, beiskolázási trendeken nyugodna.

Nem sikerült megfejteni, hogy a lelkészfeleségek pontosan milyen szakmai kompetenciáik, pedagógiai képesítés alapján válnak önkéntelenül részeivé az óvodafejlesztésnek, amikor Grezsa István kormánybiztos arról beszél, hogy „a Magyarországon megújuló bölcsődeprogram hasznosítható elemeit a külhoni magyar lelkészfeleségek számára” is elérhetővé fogják tenni.

Sietős szakmai döntések két hónap leforgása alatt

„Jelentős óvodakutatási program indul, hat külhoni magyar régióban mérik fel az óvodák jelenlegi helyzetét, vizsgálják a szülői attitűdöket” – nyilatkozta Gerzsa István kormánybiztos 2017 márciusában, miközben az összegek elosztására már sor került. A későn kikért szakmai véleményezés visszaköszön a kormánynyilatkozatokban is: óvodafejlesztési programról beszélnek hivatalosan, amibe közben belekerültek a bölcsődék is.

Az oktatáspolitikai stratégiát kutatni naiv vállalkozás, hiszen Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár márciusban maga számolt be arról, hogy az államtitkárság hirtelen megnövekedett költségvetéséről sürgősen kellett határozni.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság költségvetése az év utolsó két hónapjában növekedett 28 milliárdról 73 milliárdra (a magyar kormány 2016 decemberi költekezéséről itt olvashat bővebben). Az egyházi óvodaalapításra és fejlesztésre szánt összeget decemberben már szét is osztották a kedvezményezettek között.

Kik, mennyit és miért?

Erdélyben hat egyházi intézmény a kedvezményezett. Az általuk benyújtott egyedi kérelmek eléggé szűkszavúak (azokat itt lehet megtekinteni), a részletes költségvetések pedig nem hozzáférhetőek.

A kérvényezők két-három mondatban, nagyon általánosan összegzik a bölcsőde- és óvodafejlesztés identitáspolitikai és pedagógiai indokoltságát.

Nem derül ki az egyedi kérelmekből, hogy:

milyen átfogó oktatási stratégia áll az új intézmények alapítása mögött;

milyen felmérések, háttértanulmányok alapozták meg az új óvodák építését, az oktatási helyszínek kiválasztását;

az újonnan létesített óvodák/bölcsődék hogyan csatornázódnak be a környék iskolahálózatába;

mire alapozzák az óvodafejlesztés feltételezett hatását: azt, hogy a magyar óvodások száma 48 ezerről 60 ezerre nő.

A benyújtott kérelmek közül a legnagyobb támogatásban részesülők esetében nem derül ki, hogy milyen megfontolások alapján választották ki a beruházások helyszínét. Az Erdélyi Református Egyházkerület kérelmében 25 új épület felépítéséről és 4-5 épület felújításáról olvashatunk, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület esetében a tervekre egyáltalán nem lehet következtetni az egyedi kérelemből.

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Mit lehet tudni a tervekről

A kisebb intézmények terveiben pontosan megjelenik, hogy milyen beruházásra akarják költeni a pénzt, ezt valamennyire meg is indokolják.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség a Gróf Majlát Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceumhoz tartozó óvoda tetőszerkezetét és udvarát fogja felújítani. A Kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia pedig a Szent Imre Római Katolikus Bölcsőde megalapítására vállalkozik. Indoklásuk szerint a szülők már nagyon várják, nagy az igény az új bölcsődére.

A Magyar Unitárius Egyház tervei alapján a kolozsvári unitárius bölcsőde fog megújulni, és Brassóban épül egy teljesen új bölcsi. Terveik kapcsán Dácz Tibor gazdasági előadótanácsos az Átlátszó Erdélynek elmondta, hogy a Kolozsváron működő unitárius bölcsőde korszerűsítése időszerű, hiszen régi épületben működik. Az óvodával való kiegészítés is a célok között van.

A Brassóba tervezett bölcsődealapítást azzal indokolta, hogy olyan fejlődő szórványtelepülés, ahol nem működik magyar tannyelvű bölcsőde, ezek alapján belefért a keretbe. Azt is elmondta, kisebb települések nem jöhettek szóba, mert a fenntarthatóság is szempont: legyen népes a helyi unitárius közösség, és gazdaságilag erős a város, másképp a magánintézmény fenntartása lehetetlen. Megtudtuk, hogy Székelykeresztúron is szerettek volna óvodát, azonban a program nem célozza meg a tömbmagyarságban élő közösségeket.

A Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház Brassó és Szeben megyében (Halmágy-Fogarason és Oltszakadáton), valamint Szatmárnémetiben tervez óvodaalapítást, amit a szórvány óvodahálózat kiépítésével indokol, és röviden vázolja, hogy a kiválasztott helyszíneken miért fontos a beruházás. Halmágy-Fogaras kapcsán úgy érvelnek, hogy a magyar oktatást fokozottan veszélyezteti az intézményes és nyelvi asszimiláció.

Ugyanakkor jelzik, hogy az óvoda ökumenikus jelleggel fog működni, így minden magyarul tanuló gyermeknek szól. Oltszakadát kapcsán azt írják, hogy Erdély legtávolabb eső nyelvszigete, ahol a pozitív szaporulat lehetővé teszi az óvodaindítást. Szatmárnémeti esetében a magyar tannyelvű óvodák hiánya az indok.

A két református egyházkerület (Erdélyi Református Egyházkerület és Királyhágómelléki Református Egyházkerület) az egyházi óvodák és bölcsődék fejlesztésére juttatott összeg körülbelül 90%-át kapta, a maradék 10%-on osztozik a katolikus, az unitárius és a lutheránus egyház.

Az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerületektől kérésünkre pontosítást kaptunk arról, hogy milyen stratégia és szakmai egyeztetés alapján döntöttek a fejlesztési helyszínekről, és hogy pontosan hol fognak épülni, megújulni óvodák, bölcsődék.

25 helyett 18 óvodát és bölcsődét épít az EREK

„Elsősorban a helyi igényeket és adottságokat vettük figyelembe. Stratégiánk lényege az, hogy olyan településeken is indulhasson bölcsődei vagy óvodai csoport, ahol azok különféle okok miatt nem léteznek, vagy ha léteznek, akkor hiányosan felszereltek, vagy az épületek egyáltalán nem alkalmasak ilyen tevékenység folytatására” – tudtuk meg Ballai Zoltántól, az Erdélyi Református Egyházkerület tanácsosától.

„Azokon a helyszíneken, ahol már jól és jó körülmények között működnek ilyen jellegű intézmények, természetesen nem tervezünk párhuzamos intézményt indítani” – fogalmazott. „A legtöbb esetben a helyszínek tulajdonosa a helyi egyházközösség, amely felajánlotta telkét és/vagy épületét e nemes célra. A cél az, hogy partnerségben a helyi önkormányzatokkal tudjuk működtetni ezeket a helyi magyar közösségek javára” – derült ki az intézmények fenntartására vonatkozó elképzelés.

„A nemzeti gyarapodás egyik legfontosabb színtere és első lépcsőfoka a magyar tannyelvű oktatási intézmény” – érvelt az Erdélyi Református Egyházkerület tanácsosa. „Azt szeretnék, ha a vegyes házasságokból származó gyermekek is nagyobb eséllyel kerülnek olyan intézménybe, ahol a minőségi oktatás nyelve magyar.”

Elmondása szerint stratégiájuk kapcsán a Romániai Magyar Pedagógusszövetséggel és az RMDSZ oktatási főosztályával egyeztettek, a helyszíneket az Iskolák veszélyben program adatai és az egyházi ingatlanok adottságai alapján határozták meg.

Az Erdélyi Református Egyházkerület által a szerkesztőségünkbe eljuttatott listán 18 helyszín szerepel, a pályázatban 25 olvasható – erre a projektre közel 3 milliárd forintot (9,7 millió euró) kaptak.

Frissítés 10:52, 2017 július 6.: szerkesztőségünkbe Ballai Zoltán pontosítást juttatott el, miszerint „a tervezett 25 intézmény 18 helyszínen valósul meg. Kolozsváron például 4 ilyen intézményről beszélünk, Marosvásárhelyen 3-ról, Nagyenyeden 2-ről… mindez jelenleg is zajló egyeztetések kérdése.”

A beruházások területi eloszlása. Jelmagyarázat: piros – Erdélyi Református Egyházkerület, narancs – Királyhágómelléki Református Egyházkerület, kék – Magyar Unitárius Egyház, zöld – Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház, sárga – Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, illetve a Kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia

A KREK 6 óvodát újít fel, és 4 intézményt alapít

„A helyszínek kiválasztásánál nyilvános és belső egyházi adatokra támaszkodtunk” – tudtuk meg Farkas Zsolt tanácsostól a Királyhágómelléki Református Egyházközösség eljárásáról. A tanácsos úgy véli, ezek az információk teljes képet nyújtanak a szóban forgó közösségről.

A program bemutatásában és az egyház oktatásban vállalt felelőssége kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyházi intézmények mindig is fontos szerepet vállaltak az oktatásban: „célunk, stratégiánk nem lehet  más, mint  szülőföldön megvalósuló anyanyelvű oktatás feltételeinek biztosítása. Természetesen ennek ott lehet megfelelni, ahol előreláthatólag több évtizedre biztosított a működés és a fennmaradás” – fogalmazott.

A Királyhágómelléki Egyházkerület négy megyében hat óvodát fog felújítani, és négy új intézményt alapít 1,4 milliárd forintból (4,5 millió euró).

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

A magyar gyerekek már most is magyar oviba járnak

A kormánybiztos vonatkozó nyilatkozata szerint a magyar óvodában tanuló gyermekek magyar iskolában folytatják tanulmányaikat. Többek között az Iskolák veszélyben kutatásaiból viszont az derül ki, hogy a 3,5 – 6 év közötti magyar gyermekek csaknem 100%-a magyar tannyelvű óvodákban tanul, a rendszerből való lemorzsolódás és a tannyelvváltás a beiskolázásnál kezdődik el.

A Bethlen Gábor Alap 2016-os támogatásainak az Átlátszó Erdély által publikált elemzéséből kitűnik, hogy a magyar kormány látványosan támogatja az erdélyi egyházakat. A megítélt összegek tekintetében a Sapientia Alapítvány mellett az Erdélyi Református Egyházkerület a legnagyobb kedvezményezettje a támogatásoknak.

Az adatok alapján 2010-2016 között az EREK 15,4 milliárd forint (50 millió euró) támogatást kapott a BGA-tól. Az egyik, Átlátszó Erdélynek nyilatkozó szakértő elmondása szerint az a megfontolás állhat az egyházaknak juttatott, nagy összegű támogatások mögött, hogy „Romániában legalábbis az ortodox egyház befolyása akkora, hogy a politikum sosem fog merni az egyházakkal ujjat húzni.”

„Elvben lehet bárhonnan indítani, a kérdés, hogy miként”

– válaszolta Kiss Tamás, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, az Iskolák veszélyben egyik szerzője kérdésünkre, hogy jó stratégiának találja-e óvodafejlesztéssel indítani a magyar oktatási hálózat megerősítését. Megerősítette, hogy a demográfiai adatok alapján a magyar tannyelvű óvodai hálózat szinte 100%-ban telített (a magyar gyerekek magyar óvodákba járnak), viszont magyar nyelvű bölcsődékre valóban nagy szükség mutatkozik. A kutató nem tud róla, hogy intézetükkel folyt volna egyeztetés az óvodafejlesztés kapcsán.

Az Iskolák veszélyben program keretében 12 kiemelten fontos településen összesen 42 városi kisiskolát jelöltek meg veszélyeztetettként. A jelzett települések közül az óvodafejlesztés egyházi vonatkozású része Brassóra, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Segesvárra, Nagyváradra és Szatmárnémetire vonatkozik.

Magyari Tivadartól, az RMDSZ oktatási főosztályának alelnökétől megtudtuk, hogy 2016 novemberében az egyházak kérésére véleményezték az erdélyi óvodafejlesztés tervét, ami azokra a helyszínekre vonatkozik, „ahol szükség van rá.” Meglátása szerint javaslataik helyet találtak a tervek között: terjesszék ki a programot az építésről az épület felújításra, illetve a bölcsődealapítás irányába is, és találjanak helyet az óvodai pedagógusok szakmai képzésének, továbbképzésének is.

riporter: Jakab Villő Hanga, infografika: Sipos Zoltán

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Új egyházi óvodák Erdélyben. Kiknek? appeared first on Átlátszó Erdély.