„Aggályosan odafigyelünk arra, hogy a pénz ne folyjon el. (…) A döntések végrehajtása már szintén szakemberek dolga, akik mellé erős kontrolling-rendszert teszünk, ennek a modelljét is kidolgoztuk.”

„A koncepció lényege nem az, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesület felvásárolja az erdélyi médiapiacot.”

„Ami a finanszírozást illeti: a mi elgondolásaink azt célozzák, hogy lehetőleg már középtávon saját lábra álljon, vagy saját jogán megálljon ez a vállalás.”

„Munkacímnek azt adtuk: «Erdély 3.0». Egy összetett koncepciót tettünk le az asztalra, amely egy integrált média felépítése mellett tartalmazza az erdélyi szcéna megteremtésének elemeit”

Ilyen és ehhez hasonló ígéretek hangoztak el abban az interjúban, amelyet az Erdélyi Médiatér Egyesület „nem hivatalos nagykövete”, Demeter Szilárd adott az Átlátszó Erdélynek 2018 januárjában. Akkor, amikor az addig ismeretlen egyesület megkapta az első látványosan nagy, 1,45 milliárd forintos (akkori árfolyamon kb. 4,5 millió euró) támogatást a magyar kormánytól.

Kilóg a lóláb

Az évi másfél-kétmilliárd forint megítélése követhető volt nyílt információkból. A kiadványok felvásárlásán kívül viszont nem látszott, mire megy el: az erdélyi magyar helyi sajtó eközben nem ment át sem mennyiségi, sem minőségi ugráson. Az igazán ütős erdélyi sztorikat nem a médiateres lapok hozták. De idén kiderült, hogy a fejlesztés helyett hova folyt el ez a rengeteg közpénz.

2024 folyamán a Magyar Hang együttműködve az uh.ro-val cikksorozatot közölt az erdélyi médiatröszt pénzügyeiről. A sorozat alapja, hogy Lukács Csaba, a Magyar Hang újságírója betekintést nyert az Erdélyi Médiatér Egyesület 2019-2022 között elkészített elszámolásaiba, amelyeket az egyesület nyújtott be a támogatásokat folyósító Bethlen Gábor Alapnak.

Az iratokból az derült ki, hogy bár hemzsegtek körülötte a busásan megfizetett „tanácsadók” és „menedzserek”, az akkoriban több napilapot, rádiót, heti-és havilapot, valamint több internetes újságot összefogó médiacég működtetését nem gondolták túl.

Az üzleti modell lényege az volt, hogy minden évben megkaptak körülbelül 2 milliárd forint támogatást a Bethlen Gábor Alaptól, aminek egy részét ilyen-olyan módokon visszajuttatták Magyarországra a haverokhoz, írja Lukács Csaba.

Közben az érdemi munkát végző munkatársak, a szerkesztőségek ugyanolyan kevés pénzből tengődtek, mint korábban. Nemcsak a beígért fejlesztések maradtak el, de azt sem találták ki, hogyan tartsa el magát a médiatröszt. Amikor megcsappant a magyar kormányzati támogatás, a lapok nyomtatását és terjesztését 2023 januárjától felfüggesztették, a szerkesztőségeknél számottevő leépítésekre került sor.

Egyes számlázók alaposan megnyomták a tollat

Néhány beszédes cím a sorozatból (az anyagok a Magyar Hangon és az uh.ro-n jelentek meg – mi az uh.ro-s cikkeket linkeljük:

• Amerikai luxusterepjárót vehettek az erdélyi média támogatására szánt pénzből
• Demeter Szilárd egyetemista felesége többet keresett, mint Orbán
• Nicsak, kinek volt még szép fizetése a bezárt erdélyi médiából!
• Hogyan keresett egymillió lejt a Gaga rádióból a Médiatér egykori ügyvezetője?
• Kevés jövedelmezőbb munka van, mint erdélyi irodalmi lapot szerkeszteni!
• Egy udvarhelyi férfi is havi 4.000 eurót tehetett zsebre
• A Fidesz halálos csókja
• Hogyan épített médiabirodalmat a Fidesz Erdélyben? (1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész)

Időközben a médiatrösztnél fontos változásokra került sor: 2023 júliusában Demeter Szilárd és a hozzá köthető személyek kiszorultak a vezetésből. Néhány nappal a váltás után újra megnyíltak a pénzcsapok: júliusban 1,95 milliárd forintot, decemberben további 2 milliárdot ítélt meg az egyesület számára a Bethlen Gábor Alap.

Tekintve a tavaly év végi apanázst, a 2024-es BGA-döntések közt egyelőre nem találtunk médiateres támogatást. Az azonban elmondható, hogy a magyar kormány az Erdélyi Médiatér Egyesületet eddig 11,4 milliárd forinttal (nagyjából 29 millió euróval) támogatta. Összefoglaljuk a fenti linkeken olvasható sztorit azok számára, akik nem követték a sorozatot.

A történet 2007-ig nyúlik vissza, amikor Tőkés László – valószínűleg Orbán Viktor bátorítására – függetlenként elindult az EP-választásokon az RMDSZ jelöltjei ellen, és be is jutott. Tőkés sikerét látva az akkoriban még ellenzékben politizáló Orbán Viktor értelmét látta annak, hogy támogassák egy erdélyi jobboldali erő létrehozását Tőkés vezetésével. Ennek az erőnek pedig sajtóra is szüksége volt.

A tehetséges és ambiciózus táskahordozó

Ebben az időszakban bukkant fel Tőkés mellett Demeter Szilárd, aki addig a Partiumi Keresztény Egyetemen logikát és filozófiát tanított. Demeter kezdetben a már EP-képviselő Tőkés László sajtósa volt, és amolyan táskahordozóként vitték el Budapestre a Fidesz-vezérkarral találkozni. Azonban Demeter gyorsan kilépett ebből a szerepkörből, és hamarosan már stratégiákkal házalt Orbán Viktor környékén.

Az egyik ilyen elképzelés egy erdélyi, Tőkést és csapatát támogató médiatröszt létrehozásáról szólt.

2010-ben, a Fidesz első kétharmados győzelme után eladóvá vált Székelyföld legnagyobb napilap-csoportja: az Udvarhelyi Híradó, a Vásárhelyi Hírlap, Csíki Hírlap és Gyergyói Hírlap. Orbán pedig kiadta akkori pénzügyi bizalmasának, Simicska Lajosnak: Erdélyben médiatulajdont kell szerezni.

Simicska az erdélyi médiavásárlások gyakorlati teendőivel Liszkay Gábort bízta meg (a Magyar Nemzet, Hír TV és Lánchíd Rádió mellett ő irányította a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítványt). Liszkay azonban nem érdeklődött a határon túli dolgok iránt, így nem törődött különösebben az alakulgató erdélyi médiatröszt folyó ügyeivel.

Elvben Tőkés médiája, csak erről nem szóltak Liszkaynak

Érdekesség, hogy – mint azt a Magyar Hang állítja – Liszkay arra nem kapott konkrét utasítást Orbán Viktortól, hogy az erdélyi sajtótrösztnek támogatnia kell Tőkést és a körülötte formálódó politikai alakulatot. Így a politikusok hiába próbálkoztak nála a négy székelyföldi napilap „barátságosabbá” tételéért.

Minden bizonnyal Liszkay érdektelenségének köszönhető, hogy miután 1,45 millió euróért megvásárolták a székelyföldi napilapokat kiadó Udvarhelyi Híradó Kft.-t, a cég addigi igazgatója, Székely Róbert a helyén maradhatott.

A régi-új igazgató azonnal meglátta a lehetőséget abban, hogy a budapesti tulajdonosok figyelmét a kétharmados győzelemmel adódó látványos átalakítások, a kormányközeli média kialakítása köti le, a határon túli dolgokra annyira nem figyelnek. Csak szólni kell, mennyit utaljanak a veszteségek fedezésére, és azonnal küldik is a pénzt.

Az igazgató viselt dolgai aztán büntető feljelentés tárgyát képezték (magánokirat-hamisítás, csalás, hűtlen kezelés és sikkasztás gyanújával). A feljelentés szerint Székely 2009 nyara és 2016 decembere között 1,7 millió lejre rúgó kárt okozott a cégnek. A feljelentés után ugyan megindult a nyomozás, de vádemelésnek nincsen nyoma.

A G-nap patthelyzetet és csődöt eredményezett

Időközben Budapesten is besűrűsödtek az események: 2015. február 6-án – az elhíresült G-napon – nyilvánossá vált Simicska Lajos konfliktusa a miniszterelnökkel, és emiatt a mintegy 300 embert foglalkoztató erdélyi lapcsalád finanszírozása is megakadt.

A szakítás során a médiatröszt tulajdonosa, a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány Simicska érdekkörében maradt. A magyar kormány a közpénz-csapokat elzárta az alapítvány felé, Simicska pedig nem akart saját zsebből erdélyi lapokat finanszírozni. Az így kialakult patthelyzetről itt írtunk.

4,7 millió euró egy addig ismeretlen egyesületnek

Ebben az időszakban kapta meg az első, 1,45 milliárd forintos (akkori árfolyamon 4,7 millió euró) támogatást a magyar kormánytól a Demeter Szilárdhoz köthető, apró, addig nagyjából ismeretlen Erdélyi Médiatér Egyesület.

2018 januárjában a csődbe jutott Udvarhelyi Híradó Kft.-től alaposan kigondolt, teljes diszkrécióval végrehajtott manőverrel vették át a lapokat és az alkalmazottakat – ezt a folyamatot itt írtuk le. Ezzel az Erdélyi Médiatér Egyesület egy csapásra az erdélyi magyar médiapiac legnagyobb és legtőkeerősebb szereplőjévé vált.

A Bethlen Gábor Alap pedig évekig menetrendszerűen utalta a milliárdos nagyságrendű támogatásokat az egyesületnek: 2021 nyarán az összeg már 7,45 milliárd forintra (akkori árfolyamon 20 millió euró) rúgott. Ezzel a bevétellel az Erdélyi Médiatér Egyesület nemcsak erdélyi magyar szinten, de a nagyságrendekkel nagyobb román médiapiacon is a nagyok közé került.

Mindent bekebeleznek, ami él és mozog

A tőkeerős médiatröszt agresszív terjeszkedésbe kezdett: gyakorlatilag az összes erdélyi médiumot megkeresték felvásárlási ajánlattal. Helyi és régiós napilapok, azok honlapjai, kereskedelmi rádiók, álláskereső portál, női magazin, kulturális melléklet, helyi televízió és teletextszolgáltatás is része lett a portfóliónak.

Csak az a néhány médium nem vált részévé a médiateres konglomerátumnak, amelyet így vagy úgy az RMDSZ vagy pedig az önkormányzatok finanszíroznak. Így nyilatkozott névtelenül Lukács Csabának az egyik, felvásárolt nyomtatott újság korábbi tulajdonosa:

„Nem volt választásom, képletesen szólva a falhoz állítottak: azzal fenyegettek, ha nem adom el nekik, megnehezítik az újság terjesztését és közben létrehozzák a konkurenciát. Közben elfogadható pénzt ajánlottak, mert nem ők fizették, így eladtam nekik a lapot.”

A Demeter Szilárd által beígért, pompázatos fogalmakba csomagolt fejlesztések – „21. századi erdélyi magyar web, Erdély 3.0” – kamunak bizonyultak. Ugyanúgy a reklámpiaci bevételekkel kapcsolatos várakozások sem jöttek be.

Mi több, a csoportnál dolgozó újságírók száma és fizetése nem nőtt látványosan. A lapcsoport terjesztői hálózatát felszámolták, a székelyföldi helyi újságokat pedig a Székelyhon napilapba olvasztották, hogy aztán 2023-tól az összes nyomtatott újság kiadását felfüggesszék, és a munkatársak 70 százalékától megváljanak.

Megjelennek a „tanácsadók”

Miközben a szerkesztőségek egyre jobban zsugorodtak, és egy átlagos szerkesztő-újságíró 3100 lej nettó (bruttó 5300, az akkori minimálbér kétszerese) fizetésért dolgozott havonta, tanácsadók, ilyen-olyan ügyeskedők kisebb hadserege sürgölődött a médiatröszt körül. Őket természetesen nem a minimálbérhez közeli összegekért alkalmazták. Lukács Csaba gyűjtéséből:

– noha a médiatrösztnél Demeter Szilárdnak sosem volt formális funkciója, feleségét, Birtalan Andreát havi 160 óra munkáért bruttó 43.419 lejes fizetéssel (nettó 25 ezer lej, kb. ötezer euró) alkalmazták „külföldi pénzügyi kapcsolatokért felelős menedzser” munkakörben. Az 1995-ben született Birtalannak sosem volt pénzügyi tapasztalata: az ELTE Bölcsészkarán végzett 2022-ben, elsőkötetes költő, slammer;

– Szentmártoni János, a magyar kormány volt helyettes államtitkára az az Előretolt Helyőrség című kiadvány főszerkesztéséért 2 ezer és 2500 euró közötti fizetést vihetett haza;

– az Index 2020-as botrányában elhíresült budapesti Gerényi Gábor cége, az Electromédia Kft. üzleti tanácsadás címen 2 ezer, később 2400 eurót számlázott;

– Szőke László székelyudvarhelyi újságíró egyéni vállalkozóként havi 3200, később 4800 euróról állított ki számlát. Szőkének Liszkay embereként szerepe a volt a régi, Udvarhelyi Híradó Kft.-s időkben lezajlott „tisztogatásban”, amikor a cég addigi igazgatóját, Székely Róbertet feljelentették. Később teljesen háttérbe szorult a döntéshozatalban, kiemelkedő fizetését azonban megtarthatta.

A Gaga Rádión nyerészkedett az ügyvezető

Nem csak fizetésekkel ügyeskedtek az egyesületnél: volt, aki a felvásárlások idején is jól járt. Például Nemes László Levente, az Erdélyi Médiatér Egyesület cégeinek ügyvezető igazgatója az általa alapított Setup Advisory Kft. révén részese volt a marosvásárhelyi Gaga Rádiót birtokló vállalkozás, az Alamo Impex 97 Kft. megvásárlásának 2021 júniusában.

A Médiatér Egyesület csak a részvények 85 százalékát vette meg, a fennmaradó 15 százalék a Setup Advisory Kft. birtokába került. A Setup Advisory Kft. a részvénycsomagot 5 hónappal később, 2021 novemberében továbbadta a budapesti Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ (MMTK) Nonprofit Kft.-nek (ennek a cégnek 2021. május végéig Nemes László Levente is résztulajdonosa volt). Lukács Csaba számítása szerint ez a tranzakció mintegy 1 millió lej (200 ezer euró) nyereséget hozhatott Nemes László Leventének.

A budapesti Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ (MMTK) Nonprofit Kft. számláira csak 2020-ban sok száz millió forintot pumpáltak át „teljes körű menedzsment, akvizíciók, cégvásárlások előkészítése, új akvizíciók beillesztése a cégcsoport működésébe, működési stratégia előkészítése, bevezetése, már folyamatban lévő támogatások koordinálása” jogcímen.

Itt aztán olyan, az erdélyi közösség és a magyar adófizetők szempontjából is hasznos eszközökre futotta, mint egy ilyen hófehér, 6,2 literes motorral szerelt Cadillac Escalade terepjáró.

Enyhén szólva különös üzleti döntések

A médiatröszt történetében egészen különös döntések is akadnak. Például 2022 szeptemberében megvásárolták a Székely Hírmondó napilapot, hogy aztán 2023 januárjától felfüggesszék a nyomtatott újságok kiadását.

Ennél is több kérdőjelet vet fel az a lépés, amikor 2023 augusztusában eladták a Székelyföldön négy központtal, összesen 12 frekvencián sugárzó Rádió Gaga (Alamo Impex 97 Kft.) többségi tulajdonosát, a Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft.-t egy Magyarországon is több médiaérdekeltséggel rendelkező, román származású nagyvállalkozónak, Radu Morarnak. Így az Erdélyi Médiatér Egyesület csak a részvények mintegy 45 százaléka felett rendelkezik jelenleg.

Azért figyelemreméltó ez a tranzakció, mert a Rádió Gaga és főleg a frekvenciák a médiatröszt talán legfontosabb vagyonelemei voltak: a kereskedelmi rádiók akár önállóan, magyarországi támogatás nélkül is megállhattak a lábukon. A Radio Gagát működtető cég mérlege az elmúlt húsz évben – 2021 kivételével – pozitív volt. A rádiók, valamint a nyomtatott lapok nélkül az erdélyi médiatröszt végső soron néhány online portál.

Demeter Szilárdnak mennie kell

2023-ban jelentek meg az első hírek arról, hogy az addig funkciót funkcióra halmozó Demeter Szilárd konfliktusba került a propagandaminiszter (hivatalosan: Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter) Rogán Antallal, és a konfliktusból az utóbbi került ki győztesen.

Ennek legbiztosabb jele, hogy Demeter Szilárd kiszorulni látszik a kormányzati funkciókból, bizalmi emberei pedig távoztak a Médiatér Egyesület vezetéséből. „Demeter Szilárd megbukott ebben a projektben, a lapok bezárása kínos a magyar kormánynak, ezért drasztikus lépések lesznek” – idézte a Magyar Hang az egyik fideszes forrást.

A médiatröszt fő cége, az alkalmazottak túlnyomó többségét – a korábbi 170-190-ből 2023-ban már csak mintegy 40 személyt – foglalkoztató Prima Press Kft. vezetésében 2023 júliusában volt a váltás. Ekkor vonták vissza a „régi” gárdát tartalmazó Transversum Kft.-től a cég ügyvezetését, és jelent meg újból a Liszkay embereként számon tartott Györfi Áron.

A Magyar Hang úgy tudja, Györfinek alapvetően két feladata van: az egyik a „szilárdtalanítás”, a másik pedig a médiatröszt integrálása a magyar kormányközeli médiabirodalomba, a KESMA-ba.

A váltás másik biztos jele az, hogy az egyesület újból feltűnt a Bethlen Gábor Alap támogatottjai között. 2022 óta ugyanis megakadtak az addig évente, menetrendszerűen érkező támogatások, a 2022 után megmaradt portálok a Demeter Szilárd irányította Petőfi Irodalmi Múzeum támogatását tüntették fel a láblécükben.

Az új menedzsment megjelenése után néhány nappal a BGA 1,95 milliárd forintot, az év végén pedig további 2 milliárdot ítélt meg az egyesület számára. Ezzel a két új támogatással a magyar kormány az Erdélyi Médiatér Egyesületet eddig legalább 11,4 milliárd forinttal (nagyjából 29 millió euró) támogatta.

A címlapfotón Demeter Szilárd (balra) és Mohácsi Árpád László látható. Utóbbi az Erdélyi Médiatér Egyesület elnöke volt a kezdeti időszakban. Fotó: Facebook

The post Így gurultak szét az erdélyi médiatröszt forintmilliárdjai appeared first on Átlátszó Erdély.

Szinte mindig pozitív kontextusban szerepelt az erdélyi magyar online sajtóban a magyar kormány az áprilisi választási kampányra való hangolás során. Az ellenzékkel kapcsolatos híreket vagy agyonhallgatták, vagy pedig kifejezetten negatív, lejárató hangú anyagokat közöltek róluk.

Ezzel párhuzamosan a magyar kormány számára kínos témák szinte egyáltalán nem jelentek meg az erdélyi magyar online sajtóban, ahogy a kormánnyal szemben kritikus hangokat is nagyítóval kell keresni.

Ez egyébként nem csoda: az erdélyi magyar sajtó túlnyomó többségét vagy a magyar kormány finanszírozza, vagy pedig a magyar kormány legfőbb erdélyi szövetségesévé előlépett RMDSZ.

Ahhoz, hogy módszeresen megnézzük, hogyan ír az erdélyi magyar online sajtó a választásokról, összesen mintegy 700, erdélyi online sajtótermékben megjelent cikket – hírt, elemzést, interjút és véleményanyagot – elemeztünk 2021. augusztus végétől 2022. február 11-ig, a magyarországi választási kampány hivatalos kezdetéig.

Kulcsszavakra kerestünk

Adatgyűjtési módszerünk egyszerű volt: a téma szempontjából releváns kulcsszavakat (pl. „Márki-Zay Péter”, „Orbán Viktor”, „regisztráció”) futtattuk meg a legismertebb erdélyi online sajtótermékek honlapjain található keresőben, a találatokat kigyűjtöttük, rendszereztük és téma szerint kategorizáltuk.

Az oldalak, amelyeket elemeztünk: Székelyhon, Krónika, Főtér, Erdon, Maszol, Transindex, Nethuszár, Szatmári Friss Újság, Háromszék, Szabadság, itthon.ma, erdely.ma, szekelyföld.ma, Erdélyi Napló, Székely Hírmondó.

Elemzésünk elkészítésekor elsősorban a legnézettebb portálokon megjelent anyagokat vettük figyelembe. Arról azonban nincsenek adataink, hogy az egyes cikkeknek hány olvasójuk volt, vagy hány személyhez jutottak el a közösségi médiában.

Fontos megjegyezni, hogy a találataink száma az oldalakon elhelyezett keresőktől függött. Gyanítjuk, hogy egyes oldalakon a keresők hibás működése miatt nem találtunk meg minden anyagot, noha törekedtünk alternatív kulcsszavakkal kiegészíteni az eredményeket.

Orbán Viktorról csak jót, az ellenzékről inkább semmit

Összességében az összegyűjtött anyagokról elmondható, hogy a magyar kormányt, valamint Orbán Viktor miniszterelnököt legtöbbször pozitív, ritkábban semleges fényben tüntetik fel. Az ellenzék politikusai legtöbbször negatív, kisebb arányban semleges kontextusban szerepelnek, ha egyáltalán. Jól látható ugyanis, hogy a magyar kormány ellenzéke látványosan kevés teret kap az erdélyi online felületeken.

Ezzel párhuzamosan a magyar kormány számára kellemetlen események teljes mértékben kimaradtak a hírekből. Nem találtunk anyagot például a Völner Pál igazságügyi államtitkár hivatali vesztegetési ügyéről, melyben az Erdélyben egyébként gyakran megforduló Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is érintett.

A magyarországi eseményeket naprakészen követő erdélyi magyar sajtó nem számolt be a tavalyi rekord költségvetési hiányról és az emiatt elrendelt megszorításokról, ahogy a Pegasus kémszoftverrel folytatott megfigyelések is teljes mértékben kimaradtak a hírekből.

A határon túli magyarokat érintő botrányok is alig jelennek meg

A magyar kormánypártokról szóló botrányok akkor sem rendelkeznek hírértékkel, ha határon túli magyarok támogatásairól van szó, és egy erdélyi származású hivatalnok a főszereplő. Nem találtunk beszámolót arról az ügyről, amelynek Kövér László házelnök kabinetfőnöke, a székelyudvarhelyi Veress László volt a fő érintettje.

Családja abban a budai luxusvillában lakik, amelyet egy határon túli magyarokat támogató alapítvány vásárolt 240 millió forintért. Veress Lászlónak a székelyudvarhely melletti Tibódban található villájáról szóló anyag viszont egy dühös hangú válaszcikket eredményezett.

Orbán a pozitív, Márki-Zay a negatív szereplő

Orbán Viktor az anyagok túlnyomó többségében pozitív vagy semleges fényben van feltüntetve. Az ő személyével kapcsolatban általában pozitív, lelkesítő hírt közölnek, őt magát határozott, karakán, a (nyugati) trendekkel szembemenő, ugyanakkor a magyarok érdekeit szem előtt tartó politikusként láttatják.

Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltről teljesen ellentétes kép rajzolódik ki: gyenge (Gyurcsány bábja), Bige László „vörös báró” támogatja pénzzel a kampányát, a választók többsége számára negatív kijelentést (bírálja a rezsicsökkentést), vagy valamilyen negatív gesztust tesz (például nyilatkozataival megsérti a határon túli magyarokat), az ellenzéki összefogás rosszul áll a felmérésekben.

Míg Orbán Viktor beszédeit rendszerint hosszasan idézik, addig az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szavait rendszerint az eredeti kontextusból kiragadva, gyakran rosszindulatú, az adott helyzethez nem illő kommentárral teszik közzé. Például nagyon gyakran megjelenik Gyurcsány Ferenc személye is az anyagban, függetlenül attól, hogy Márki-Zay eredeti nyilatkozata miről szólt.

A székelyföldi sajtótröszt agyonhallgatja az ellenzéket

Látványos a különbség abban, ahogyan a két nagy, magyar kormányhoz közel álló médiabirodalomhoz tartozó sajtóorgánumok – az Erdélyi Médiatér Egyesület portáljai, illetve a KESMA-birodalomhoz tartozó híroldal – kezelik a magyarországi ellenzéket.

A magyar kormány által az utóbbi néhány évben mintegy 20 millió euróval támogatott Erdélyi Médiatér Egyesület által birtokolt három, közéleti tartalmakat is közlő hírportál, a Székelyhon, a Krónika és a Főtér csak ritkán publikál ellenzékkel kapcsolatos anyagokat.

Például az ellenzéki előválasztás eredménye októberben csak egy mínuszos, MTI-ről átvett hírt ért meg a Krónikának (igaz, az ellenzéki pártok október 23-i megemlékezésén elhangzó beszédekből hosszasan idéző MTI-hírt viszont átvették).

Az erdélyi magyar sajtó egyik legnézettebb hírportálja, a Székelyhon számára Márki-Zay Péter győzelme az előválasztáson nem bírt hírértékkel, erről az eseményről a Főtér.ro-n sem találtunk anyagot.

Fontos kiemelni, hogy ez az agyonhallgatás egyben azt is eredményezi, hogy a magyar kormány ellenzékéről viszonylag kevés negatív hír jelenik meg ezekben a lapokban.

Üzengetés Márki-Zaynak

Az egyetlen ügy, ami megütötte a szerkesztők ingerküszöbét, az volt, amikor Székelyudvarhely polgármestere, Gálfi Árpád Facebookos szavazásra bocsátotta, fogadja-e Márki-Zay Pétert. Erről a Székelyhon részletesen beszámolt, később a Székelyhonon és a Főtér.ro-n is téma lett, hogy „kiszivárgott” az erdélyi magyar önkormányzati vezetők Márki-Zaynak írt levele, melyben közlik: a választásokig nem kívánnak vele találkozni.

Szokatlanul sok híranyag jelent meg ugyanakkor a Krónikában Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozójáról február 1-én: a lap négy MTI-hírt és egy elemzést is is közölt erről. Általában elmondható, hogy ez a lap az erdélyi átlaghoz képest viszonylag sokat foglalkozik az ukrán helyzettel, illetve a magyar kormány külpolitikájával (igaz, nagyrészt az MTI híranyagai alapján).

Az erdon.ro teljes gőzzel beszállt a sárdobálásba

Ha az Erdélyi Médiatér Egyesület portfóliójába tartozó lapok kerülni látszanak az ellenzékkel kapcsolatos híreket, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)-birodalomhoz tartozó erdon.ro gyökeresen más stratégiát követ. Ezen az oldalon naponta akár féltucatnyi hírt közölnek Márki-Zay Péterről és más ellenzéki politikusokról, támogatókról.

Talán jobban érzékelhető ez az anyagmennyiség, ha azt mondjuk, hogy az általunk összegyűjtött 700 hírnek több mint fele, 389 az erdon.ro-n jelent meg. Ezeknek a szerző nélküli anyagoknak a túlnyomó többsége negatív fényben tünteti fel az ellenzéket akár valamilyen kontextusból kiragadott félmondat, vagy kormánypárti politikus/szakértő/notabilitás Facebook-bejegyzése alapján.

Néhány kiragadott cím, mely érzékelteti ezeknek az anyagoknak a tartalmát:

Fogyatékossággal gúnyolódástól a Halálcsillagig – Márki-Zay top 5 legmeredekebb megnyilvánulása (videó);

Bayer Zsolt: Márki-Zay megtalálta a járvány elleni védekezés legjobb módját, a maszkba csulázást;

A teljesen összezavarodott Márki-Zay kétségbeesésében már bárkivel vitázna (videók).

A közeledés a Fideszhez skizofrén helyzetbe hozta az RMDSZ lapját

A szekelyhon.ro mellett a maszol.ro a legnézettebb erdélyi magyar hírportál. Ennek a kiadója az RMDSZ által alapított Progress Alapítvány, költségvetésének nagy részét is az RMDSZ-től kapja (noha a támogatói közt ott van a magyar állam – a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Villamos Művek Zrt., illetve a Szerencsejáték Zrt.).

A maszol.ro hagyományosan inkább a baloldal fele hajló médiaorgánum, ez azonban némileg felülíródott, mióta az RMDSZ vált a magyar kormány fő erdélyi szövetségesévé. A vizsgált periódusban a maszol.ro-n publikált hírek vegyes képet mutatnak.

Az ellenzéki előválasztásról több anyag is készült, a Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester Márki-Zay Péterrel kapcsolatos Facebook-bejegyzéséről ilyen címmel hoztak hírt: Kínos diplomáciai malőrbe keveredett Gálfi Árpád. A lap hozta az erdélyi értelmiségiek állásfoglalását is a közelgő magyarországi választásokról.

Ugyanakkor a maszol.ro-n hírértéke van annak is, hogy Orbán Viktor Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetést, hogy harmadszorra is beoltatta magát, és az MTI alapján hosszasan idézi a miniszterelnök kampányindítóját ezzel a címmel: Orbán Viktor: A baloldal, bár olyan, amilyen, „benne van a nemzetben, mint a balsors a Himnuszban”.

Az erdélyi magyarok voksolása már nem vitatéma

Azt szinte minden erdélyi médiaorgánumról el lehet mondani, hogy hozzák az országgyűlési választás szervezési kérdéseivel kapcsolatos információkat. Nagy médiavisszhangja van az Eurotrans Alapítvány, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által indított regisztrációs kampánynak.

Zsigmond Barna Pál miniszteri biztos, a Fidesz külhoni igazgatója, volt csíkszeredai főkonzul decemberi erdélyi kampánykörútjáról egy sor médiaorgánumban lehetett olvasni, ugyanígy Potápi Árpád és Szili Katalin látogatásairól is sok hírt találtunk.

Mindegyik anyag kiemeli, hogy buzdítják a magyar állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarokat a választásokon való regisztrációra. A választások időpontjával kapcsolatos hír is mindenhol megjelent.

Szembetűnő az, hogy ezekben a lapokban nem fogalmazódik meg fenntartás, vagy kritika a határon túli magyarok szavazásával kapcsolatban. A korábbi országgyűlési választásokon ez a kérdés komoly vitákat generált az erdélyi magyar sajtóban.

Saját kérdések helyett az MTI hírek copy-paste átemelése

Szintén jól látszik, hogy sajtótájékoztatón, interjú alkalmával az újságíró nem kérdez rá olyasmire, ami esetleg kényelmetlen lenne a magyar kormányt képviselő politikus számára, vagy szembemenne a magyar kormány narratívájával. Az anyagok nem próbálják kontextusba helyezni az állításokat, hosszasan idéznek olyan mondatokat, melyekről jól látszik, hogy előregyártott politikai panelek.

Ennek az egyik magyarázata az lehet, hogy az erdélyi magyar sajtó nagyon gyakran az MTI híreit használja – az állami hírügynökségnél pedig már rég átvették a politikai szempontok a független hírszerkesztés helyét, ahogy a Direkt36 feltárta.

Előfordul, hogy saját tudósító akkor sem vesz részt sajtótájékoztatón, ha az eseményre egyébként könnyen elmehetne. Ehelyett a kényelmes megoldást, az MTI tudósításának az átvételét preferálja. Viszonylag ritka az is, hogy az újságíró „saját” anyagot állítson össze – vagyis több hírforrásból dolgozzon, közérdekű adatokat használjon, esetleg ő maga járjon utána egyes témáknak.

A Transindex bővebb teret adott az ellenzéknek, de megszűnt

A Transindex.ro az egyedüli portál, mely néhol kritikusan viszonyult a magyar kormányhoz, illetve bővebb teret adott a magyarországi ellenzéknek. Egyedüliként hozott hírt Márki-Zay Péter árnyékkormányának a tagjairól, és hosszú anyagot szentelt az ellenzék programjának. Erdélyben egyedül a Transindex készített interjút Márki-Zay Péterrel.

A Transindex azonban megszűnt, miután a projektet részben finanszírozó, RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány 2021 tavaszán jelezte, hogy többet nem számíthatnak támogatásra.

A szerkesztőség 2022. február 15-én egységesen felmondott, egy nappal később pedig bejelentették egy új projekt, a Transtelex indulását. Jelenleg ez a projekt a fundraising stádiumában van, nem tudni, mikor indul az új oldal. A Transindexnél kialakult helyzet hátteréről itt írtunk.

Címlapfotón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Orbán Viktorral. Forrás: Kelemen Hunor Facebook-oldala

Ez az anyag a 2022 áprilisában sorra kerülő magyarországi választásokról szóló projektünk része. A projektet az Investigative Journalism Europe (IJ4EU) valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. Az itt megjelenő vélemények, következtetések a szerzők álláspontját mutatják be, azok nem feltétlenül tükrözik a projekt finanszírozóinak az álláspontját.

The post Orbán Viktorról csak jót, az ellenzékről szinte semmit, vagy Gyurcsányt appeared first on Átlátszó Erdély.