Június végén ezekről beszélgettem a hollandiai Marc Siepman trénerrel a kalotaszegi Magyarókerekén, ahol Marc nagyon is kézzelfogható módon vezette be az érdeklődő gazdákat és a fenntartható gazdálkodás iránt érdeklődőket a termőföld izgalmas életébe.

Marc már felnőtt fejjel, lelkes amatőrként vetette bele magát a talaj tanulmányozásába. Könyveket fordított ebben a témában, és most írja róla a sajátját. Volt ugyan nagyobb kertje, de évekkel ezelőtt felhagyott a gazdálkodással, mivel sokat utazik. A képzésein nemcsak az ismereteket, hanem a lelkesedését is hatékonyan át tudja adni.

Megtudtuk, miből áll a talaj, hogyan alkalmazkodnak a talajban élő lények a folyamatos változásokhoz, és ezért miért nem jó bolygatni a talajt. Meg azt is, hogy milyen észvesztő ritmusban veszítjük a termőföldet.

De a talaj kizsigerelése visszafordítható. Csak addig még átélünk néhány sokkot, állítja Marc, akivel a sokkoló adatokról kezdtünk beszélgetni. Például hogy az ipari mezőgazdaság legalább 8 kalóriányi energiával termel meg 1 kalóriát adó élelmiszert, és ez nem fenntartható. Viszont bárkibe visszatérhet a kíváncsiság, hogy olyan gazdálkodással vagy közösségszervezéssel kísérletezzen, amelytől a talaj, a fogyasztó és az egész környezetünk egészségesebb lesz.

Jó és friss hír itthonról:

talajjavító uniós kutatásba kapcsolódik be a kolozsvári mezőgazdasági egyetem, közölte október 21-én az egyetem sajtószolgálata. 12 ország száz gazdálkodási helyszínén vizsgálják öt évig, hogy milyen típusú talaj hogyan regenerálódik kímélő művelési módokkal:

• talajtakarással,
• agroökológiával,
• fekete talajok konzerválásával,
• az állattartás és növénytermesztés integrálásával.

Nemcsak azt nézik meg, hogyan hat a talajok egészségére az, ahogy műveljük őket, hanem azt is, hogy a kímélő művelés hogyan hat a terméshozamra, a kifizetődésre, a gazdálkodók jólétére és persze az egész környezetre.

Ugyanis az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 62%-a degradálódott valamilyen szinten. Azt, hogy pontosan melyik régióban mi pusztítja leginkább: víz, szél, túlművelés vagy túlvegyszerezés, az EB talajmegfigyelő szolgálata tartja számon és mutatja meg. Az adatokban és térképeken itt lehet elmerülni.

Elmerülés előtt nézzétek vagy hallgassátok meg Marc Siepmant:

Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!

Marc-kal angolul beszélgettem, amely egyikőnknek sem anyanyelve, elnézést kérünk a néhol helytelen fogalmazásért. A YouTube-on a beszélgetés magyar felirattal követhető.

Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!

Videóinterjúkkal kísérletezünk, írjátok meg YouTube-kommentben, hogy inkább nézitek vagy inkább hallgatjátok a beszélgetéseinket.

A podcast tartalmából:

2:00 Adatok a Föld biomasszájáról: mekkora a növények, baktériumok, állatok, emberek aránya, mennyi állat él vadon? A legdurvább az emberek és a háziasított állatok aránya a szárazföldi emlősök csoportjában.

5:00 Mit művelünk az ipari mezőgazdaságban; brutális a talajvesztés, de az elsivatagosodást vissza lehet fordítani, a talajt regenerálni.

13:20 Kevés növényt fogyasztunk a 25 ezer ehető fajtából

16:20 Mi a valódi biodiverzitás?

24:00 A csúnya növények piaca

25:30 Kalóriák vs tápanyagok

27:55 Mit támogassunk közpénzzel?

29:55 Élelmiszerbőség vs profit

32:09 Íz, oktatás, unalom és a változás szikrája

38:30 Hogyan lehet átállni a művelésintenzív mezőgazdaságról a szántás nélkülire?

40:55 A közösség szerepe a szlogeneken túl

44:20 Lesz éhínség Európában?

Földszagú beszélgetések

Ha kíváncsiak vagytok, hogyan finanszírozzuk az egészséges (vagy kevésbé egészséges) élelem megtermelését és terjesztését közpénzből, hallgassátok meg a következő epizódokat is ebben a sorozatban, amelyet a Bertha Alapítvány támogatásával készítünk.

Az élelmiszer előállításának és piacra dobásának kevésbé ismert helyszínein beszélgetünk arról, kinek mi a fenntartható, hogyan számolják a biológusok a biodiverzitást, vagy milyen növény adaptációját kutatják most a kolozsvári Palocsay-kertben. Megszólalnak kutatók, kistermelők és nagybani piac működtetője is. De beszélgetünk olyan kistermelői üzletek vezetőivel, akik sajnos bezárták a boltot.

Ha tetszenek ezek a földszagú beszélgetések, támogassátok az Átlátszó Erdélyt itt vagy a YouTube-on Szuperköszönettel.

Az anyag a 2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj keretében készült.

The post Mit művelünk a lakható földfelszín felén? appeared first on Átlátszó Erdély.