1. téged ugyan nem érdekel a politika, és meg sem karcol a kampány, de ha gyorsan le lehet tudni a tájékozódást és a szavazást is, akkor engednél a közéleti lelkifurdalásodnak, és beugranál egy közeli szavazófülkébe;
2. kiégetett a politika, elfordítod a tekinteted a választási panókról, és annyira eleged van a bullshitelésből, hogy oda sem bírsz figyelni, amikor megszólalnak a jelöltek. Már ki se nyitod a Facebookot, mert minden második poszt kampányhirdetés. Az életben nem szavaznál akkora veszélyes szélhámosra, mint George Simion, de irritál, hogy az RMDSZ is őt tolja ellenségként az arcodba, amikor te csak egy videóval szeretnél lazítani a YouTube-on;
3. lefárasztott, de lelkiismeretes polgárként mindenképp beleszólnál abba, hogy ki legyen a polgármestered, és ha már ott vagy, akkor egy füst alatt az európai képviselőket is kipipálnád. Esetleg van is értelmes jelölted, akiért mégis úgy döntesz, hogy összeszeded magad, és kezedbe veszed a sorsod szavazópecsétet.

Hogyan szavazhatsz könnyen és gyorsan?

Ha a személyi igazolványodban szereplő állandó lakhelyeden élsz, és évek óta jársz szavazni, akkor már tudod, merre vedd az irányt. Ha Romániában vagy, de másik településen, mint az állandó lakhelyed, akkor csak belibbensz a legközelebbi szavazóhelyiségbe, ahol felvesznek az ideiglenes választói névjegyzékbe, és máris kezedbe nyomják az íveket a jelöltekkel.

Ha most szavazol először, esetleg címet, lakhelyet változtattál a legutóbbi voksolás óta, vagy más okból meg szeretnéd nézni, hol van az a szavazóhelyiség, ahol lakhelyed (domiciliu) szerint szerepelsz az állandó választói névjegyzékben, akkor kattints ide. Ez a Választási Hatóságnak a nyilvántartása (Registrul Electoral), úgyhogy bátran megadhatod a személyi számodat (CNP) és a nevedet. Ezeket kéri a honlap, miután bizonyítottad, hogy élő ember vagy – azzal, hogy rossz minőségű képeken azonosítottál buszokat vagy tűzcsapokat.

Az adataid után még egyszer be kell kattintanod, hogy nem vagy robot, és a honlap megjeleníti a szavazóhelyiséged számát, pontos címét, és annak az intézménynek – általában iskolának, óvodának – a nevét, ahol az illető szavazóhelyiséget berendezték. A honlap térképen is megmutatja, hogy ez hol van, illetve ha oda kattintasz, hogy Du-ma la sectie!, akkor megnyitja neked a Google Maps útvonalkereső funkcióját.

Ha külföldön vagy a szavazás napján akár azért, mert ott laksz, akár azért, mert épp vakációzol, akkor a külügyminisztériumnak ezen a listáján tudod megkeresni, hol van legközelebb hozzád olyan román nagykövetség, konzulátus vagy kulturális intézet, ahol voksolhatsz. A külképviseleteken június 9-én csak az európai parlamenti képviselőjelöltekre szavazhatsz, az itthoni településed polgármester- és tanácsosjelöltjeire nem.

Ha külföldön élsz, és annyira integrálódtál már, hogy feliratkoztál egy másik uniós ország választói névjegyzékére, akkor nem szavazhatsz a román külképviseleteken a romániai jelöltekre. Csak akkor, ha aláírod, hogy becs’szó nem szavaztál az aktuális országod jelöltjeire.

Ha itthon vagy külföldön bejutottál a szavazóhelyiségbe, először beszkennelik a személyidet (külképviseleteken az útleveled is elfogadják). Így bizonyosodik meg a helyi választási bizottság, hogy betöltötted a 18 évet, és nem kaptál olyan jogerős ítéletet, amely eltiltana a voksolástól. Ezután megkapod az íveket a jelöltlistákkal és a pecsétet, hogy elvonulj a szavazófülke magányába, és élj állampolgári jogoddal.

Kire szavazz?

Ez az, amit nem fogunk megmondani neked. Ha rutinos szavazó vagy, akkor ezt már valószínűleg eldöntötted. Ha még nem, akkor te a kisebbségünk kisebbségéhez tartozol, és meghagyjuk neked a jelöltek felfedezésének örömét. Az abszolút hivatalos listát az összes párt összes jelöltjével itt találod az Országos Választási Bizottság honlapján.

Ez pedig az Expert Forum (közpolitikákat és közigazgatási reformot elemző bukaresti think-tank) összesítése róluk foglalkozás, nemi megoszlás, betöltött munkakör szerint:

A közel 500 jelölt (a 12 párt szinte mindegyike feltöltötte a 43 fős listát) harmada nő. A legtöbben, 80-an közgazdászok, de sok a jogász és a mérnök a jelöltek között. Ezek persze játékok. Azok is tudják, akik készítették, hogy a választó nem aszerint dönt, hogy a jelölt hány éves, és tanár-e vagy gázszerelő, hanem hogy neki személyesen mit mond a jelölt, a párt, és mekkora bizalmat keltenek benne.

A jelöltek közül kevesen élnek azzal a hagyományos módszerrel, amely a választót józan eszűnek és érdeklődőnek feltételezi: hogy elmondják, eddig mit csináltak (akár az EP-ben, ha már képviseltek minket korábban), és milyen konkrét ügyeknek szentelik a következő öt évet, ha bejutnak. Listából is sok van, jelöltből kiváltképp (12 pártlista plusz négy egyéni jelölt), és ha az ember nem szán rá pár napi kutatómunkát, akkor esélye sincs tisztába jönni azzal, hogy legalább az esélyes jelöltek mit kínálnak neki.

Ezt a túlterhelést szeretnék könnyíteni a jelölteket osztályozó rangsorok. De nem biztos, hogy sikerül nekik. A társadalmi ügyekért online és offline lobbizó Declic csoport alkalmazását könnyű használni: az elején eldöntöd, hogy kevesebb lopást vagy kevesebb pazarlást szeretnél, kiad pár témát, azok közül is rákattintasz egyre, majd a következő kattintásnál már azokat a jelölteket jeleníti meg, akik szerinte leginkább illenek az elképzeléseidhez. Ezt hatszor tudod végigjátszani, és ha a témákban számodra következetes jelöltekre akadtál, akkor csak gratulálni tudunk.

Az ennyire egyszerű és egyszerűsítő alkalmazásoknál mindig érdemes megnézni, hogyan társítja a te elképzeléseidet a jelöltek elképzeléseihez, és a Declic ezt el is árulja. A saját, az elmúlt években felkarolt témáit hat cél szerint csoportosította, majd megnézte, hogy 27, tartalmában ezekhez illő EP-javaslatról hogyan szavaztak vagy nyilatkoztak a mostani jelöltek. Aki 66%-ban a Declic szája íze szerint szavazott, az a TOP kategóriában landolt, az 50-50%-osak a MEH kategóriába kerültek. Aki nem szavazott vagy nyilatkozott a témában, annak esélye se volt bárhova bekerülni. Megtörténhet, hogy itt nem is bukkansz rá arra, aki neked eredetileg szimpatikus volt.

A nemzetközi környezetvédő és klímatudatos szervezetek aszerint rangsorolták az eddigi képviselőket, hogy mennyire zöldek. Mondhatod, hogy ez szűk szempont, de ha figyelembe veszed, hogy ebben a Föld nevű kondérban mind együtt fődögélünk, és hogy az EU gigantikus összegeket ad minden téren a zöldítésre a következő hét évben, rögtön nem lesz mindegy, hogy ezeket a pénzeket tervezetten, az üvegházhatást csökkentő befektetésekre költjük el, vagy a közelgő határidő miatt pánikszerűen, átgondolatlanul. Így is, úgy is alklamazkodunk a klímaváltozáshoz, de tervezetten alkalmazkodni olcsóbb, és több embert megvéd.

Aszerint, hogy a zöld átállással, klímával, biodiverzitással, szennyezéssel kapcsolatos 30 EP-témában hogyan szavaztak, és mennyi elkötelezettséget mutattak afelé, hogy ne sivatagosodjunk el, ne szennyezzük egymás vizét és levegőjét, a képviselőket a Védelmezők, a Halogatók és a Prehistorikus nézeteket vallók közé sorolták.

Bár azt gondolnánk, hogy legtöbben az így is, úgy is szavazgató Halogatók voltak, a zöld civilek összesítésében Prehistorikusból volt a legtöbb, az EP közel fele (304 képviselő), de jönnek fel a Védelmezők, 247-en voltak ebben a ciklusban. A képviselőket úgy rangsorolták, hogy 0 és 100 közötti pontszámot adtak nekik aszerint, mekkora százalékban követték a nemzetközi zöld szervezetek ajánlásait a 30 szavazásnál.

A Néppárt soraiban és azzal együtt szavazó RMDSZ-es képviselőink mindössze 18 százalékban követték a zöldek ajánlásait, és a prehistorikus nézeteket vallók közé kerültek (.pdf, 28. oldal). Holott egyéni megszólalásaik nem ennyire katasztrofálisak. Se Winkler Gyula, se Vincze Lóránt nem tagadja a klímaváltozást, és megszavazta a zöld átállást kezdeményező Európai zöld megállapodást 2020 januárjában. A zöld átállás hogyanjáról szóló ügyekben vegyesen szavaztak, és csak a kampányban kezdtek el méregzöldezni.

Ha téged nem annyira a témák érdekelnek, mint inkább az, hogy a szép fizetéssel járó pozícióban legalább dolgozzon meg a képviselő a pénzedért (az unió intézményeit is mi tartjuk el), akkor merülj el a Panorama.ro látványos kimutatásában arról, hogy a hazai EP-képviselők közül ki hányszor volt jelentéstevő, árnyékjelentéstevő, hány ügyet vitt azokban a szakbizottságokban, amelyekbe beült.

A számok szerint Vincze a hazai élboly végéhez vagy a középmezőny éléhez tartozik, Winkler inkább a végéhez. Vincze két-háromszor annyit dolgozott, mint Winkler – állíthatnánk, ha tudnánk, gyakorlatilag mennyi munkát jelentett Vinczének a hét, Winklernek a két jelentéstevés ebben a mandátumban. A számok mindenesetre jóval aktívabbnak mutatják Vincze Lórántot mind a hét vizsgált munkaterületen, mint Winkler Gyulát. Winkler viszont legalább nyilatkozott a Panoramának a munkájáról – igaz, nagyjából kampányszlogenekben. Konkrét tevékenységüknek külön anyagot fogunk szentelni.

(Ha szórakozni szeretnél a statisztikákon, akkor a Politico ábráiba és rövid leírásaiba pillants bele. Kiderül, egy német nevű spanyol szélsőjobb képviselő tweetelt legtöbbet, 116 ezret a most lejáró mandátumban. Megtudhatod, ki adta be a legtöbb egyéni indítványt, nem vesztegette az időt azzal, hogy szövetségeseket keressen az ötleteihez, és ki dumált legtöbbet a plénumban. Azt nem kell megtippelned, ki bukott ki az EP-ből a legvadabb, ERESZd-el-a-hajamat módon, mert azt minden magyar ember tudja.)

Az RMDSZ-nek és szavazóinak akkora mázlijuk van, hogy jelöltjeik a szavazólap első oldalára kerültek. Ha eleve rájuk akartál szavazni, akkor nincs nehéz dolgod. Ha viszont utána néztél a független jelölteknek, és köztük van az, aki végül elnyerte a politikai szimpátiád, akkor a jelölti ívek utolsó oldalaihoz kell ellapoznod, ott tudsz rájuk pecsételni. Azt ugyan nem mondjuk meg, kire szavazz, de azt igen, hogy

mire szavazol.

Az Európai Uniót több testület irányítja: az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Tanács (European Council) és az Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union). Igen, tudjuk, hogy bonyolult – ha úgy érzed, itt már elveszíted az intézményi fonalat, ugorj egyből az Európai Parlamenthez, vagy az RMDSZ harcias 12 pontjához.

Nézzük erősorrendben: az Európai Tanácsban a tagállamok állam- és kormányfői ülnek, attól függően, melyik ország kit küld. Kormány- és államfői pozíciójukba mi választottuk meg őket. Az Európai Tanács tagja még az Európai Bizottság elnöke, és testületnek saját elnöke is van, jelenleg Charles Michel. Az Európai Tanács negyedévente ül össze, vagy ha a tagországok vezetőinek az Unió egészét érintő, nagy horderejű ügyben kell sürgősen dönteniük. Ezeken a csúcstalálkozókon a szabályok konszenzusra kényszerítik őket, és mindenkinek vétójoga van.

Az Európai Unió Tanácsában (Council of the European Union) – egyszerűbben: a Tanácsban – hozzák meg az ágazati döntéseket, amelyek aktuálisan a leginkább érintenek bennünket. Az Európai Unió Tanácsában a tagországok miniszterei, esetenként államtitkárai ülnek össze havonta, de menet közben is irgalmatlanul megy az egyeztetés szakértői szinten. Összehangolja az uniós országok szakpolitikáit, és kialakítja az EU kül- és biztonságpolitikáját a fentebb említett Európai Tanács irányelvei alapján.

Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel közösen dolgozza ki, vitatja meg és fogadja el az uniós jogszabályokat. Hogy mikor miről dönt az Európai Unió Tanácsa, vagyis hogy mi kerül napirendre, azt leginkább a soros elnökséget betöltő ország befolyásolja. Most Belgium, júliustól félévig Magyarország. (Frissítés, 2024.06.06.: A szöveget a két Tanács világosabb elkülönítése érdekében módosítottuk az eredetileg megjelenthez képest.)

Az Európai Bizottság közkeletű beceneve az Európai Unió kormánya. Tagjait, az egyes szakterületekért felelő biztosokat nem mi szavazzuk meg, a személyekről az őket delegáló ország kormánya és kormánypártja dönt. A bizottság nagy szakapparátussal dolgozik (a.k.a. bürokraták, de nem kóklerek), és több szerepet lát el: végrehajtja az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben született döntéseket, azokat számonkéri a tagállamokon, és közben ő maga kezdeményezi a fontos jogszabályokat.

Az Európai Parlament nem hozhat olyan jogszabályt, amit nem az Európai Bizottság kezdeményezett. Egyre több területen van együttdöntési joga az Európai Tanáccsal (ezt lejjebb, az RMDSZ prioritásainál világítjuk meg jobban), és ezek legalább fontos döntési jogkörök: költségvetés, mezőgazdasági politikák, zöld átállás. Az, hogy az EP egyedül nem dönt, azért is paradoxon, mert az Európai Parlament a legnagyobb, bő hétszáz fős testület, és tagjait, az EP-képviselőket közvetlenül mi választjuk meg. Azaz az uniós döntéshozásban ez a legreprezentatívabb intézmény, és ez rendelkezik a legerősebb választói felhatalmazással.

Míg az előző két testületben a cél az azonnali érdekek összecsiszolása, az EP egyik fő szerepe, hogy hallassa a polgárok hangját: szabad és nyilvános a vita, hangosak az érdekellentétek, és folyamatosan, ügyenként változik a többség, amely eldönti a szavazásokat. Van ugyan hét pártcsalád (meg a pária státusú függetlenek), de nincs pártfegyelem: a frakciók az EP-ben nem írhatják elő a tagjaiknak, hogy milyen ügyben hogyan szavazzanak.

Ilyen szempontból teljesen indokolt az RMDSZ egyik kampányszlogene, miszerint legyen hangunk Európában. Meg abból a szempontból is, hogy a júliustól 720 fős Európai Parlamentben a romániai polgárokat mindössze 33, kifejezetten az erdélyi magyarságot pedig felvállaltan két ember fogja képviselni. S akkor legalább hangunk legyen.

Mire elég két ember az EP-ben?

Semmire, ha azt a szlogenüket vesszük, hogy meg kell változtatni az Uniót. Viszont igen sokra, ha belegondolunk, hogy a 2019-ben 747 fős parlament Ursula von der Leyent mindössze 9 – kilenc! – fős többséggel választotta meg az Európai Bizottság elnökévé. A mi képviselőink is megkérhetik az árukat, amikor megszavazzák von der Leyen utódját. Ez ugyanis az Európai Parlament egyik fontos jogköre: hiába egyeznek meg a tagállami kormányok, hogy kit akarnak az Európai Bizottság élére, az illető személyt meg kell szavaznia az EP egyszerű többségének is: fele + egy képviselőnek.

Az EP szavaz az EU hétéves költségvetéséről is. A jelenlegi 2027-ben jár le. A most megválasztandó képviselők a mandátumuk felénél gőzerővel kell belevessék magukat az újabb költségvetés megtervezésébe. Főleg, hogy akkor már látszik, mit tudtunk jól elkölteni ahhoz, hogy 2030-ra tényleg tudjuk érdemben csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Az Európai Parlament jóvá kell hagyja az új tagállamok felvételét az Unióba, és azt is, ha az Európai Tanács meg akarja állapítani és büntetni, ha valamelyik tagállam rendre megszegi az uniós alapelveket és a szövetség értékeit. Jelenleg egyedül Magyarország áll ilyen eljárás alatt, amelynek egyik, mostanában egyre hangosabban emlegetett következménye az is lehet, hogy egyszerűen megvonják Magyarország vétójogát az Európai Tanácsban. Ezt két vagy tizenöt képviselő nem tudja megakadályozni, annyit simán le lehet szavazni egy 720 fős parlamentben.

Arra viszont elég két EP-képviselő, hogy kampányban elmagyarázza, milyen konkrét ügyekkel foglalkozott öt évig az Európai Parlamentben. (Nagyon hasznosakkal egyébként.) Hogy elmagyarázza, konkrétan milyen döntéseket tart rossznak, ha már ezt hangoztatja. Hogy miért csak kampányban jutott eszébe megváltoztatni az Uniót, addig miért szavazott zömében együtt a legnagyobb frakcióval. Hogy az RMDSZ hogyan szeretne beleszólni az Európai Bizottság összetételébe, ha a romániai biztost jelölő kormányból kiszorították, mert az elnöke nem volt hajlandó elítélni Orbán Viktor rasszista kijelentését.

Ahogy arra is elég két képviselő, hogy összemosás helyett elmagyarázza, hogy az uniós tagállamokban fizetett mezőgazdasági támogatást, az APIA-pénzeket nem érinti az az alap, amelyből az EU támogatja Ukrajnát. Arra is elég, hogy ha a kampánybeszélgetéseken felmerül a háborús félelem, akkor elmagyarázza, hogy az Uniónak egyszerűen nincs jogköre arra, hogy tagállamainak sorkatonáit Ukrajnába vagy bárhova máshova küldje, és nem is fogja küldeni. Nincs közös katonaság, nincs védelmi biztos az EB-ben, Romániában pedig nincs sorkatonaság. Hogy mindenhol elmagyarázzák, nem az Unió halogatja a schengeni csatlakozásunkat (az EB már rég késznek tartja rá Romániát), hanem egyetlen tagország, Ausztria.

Mit akar elérni az RMDSZ az Európai Parlamentben?

Ezek az összemosások az RMDSZ-nek az EP-ben érvényesíteni kívánt politikai céljait, prioritásait vezetik be a kampány honlapján. Arra sajnos nem jók, hogy kritikai gondolkodásra sarkalljanak, és ezzel megerősítsenek téged, erdélyi magyar választót, mert semmilyen érvelés nem áll mögöttük. Így csak elbizonytalanító kampányszlogenek egy olyan közegben, ahol az elmúlt pár évben amúgy is megcsappant az EU-ba vetett bizalom.

Közvélemény-kutatásokból tudjuk, hogy bár az erdélyi magyaroknak már csak 26 százaléka bízik az Európai Unióban, azért a kétharmadunk el fog menni EP-képviselőt választani. És azoknak a kétharmada, akik elmennek, az RMDSZ jelöltjeire fog szavazni. Az RMDSZ listáján az első két, minden valószínűség szerint befutó helyet az aktuális EP-képviselőink foglalják el, Winkler Gyula és Vincze Lóránt. Ezért azt vizsgáljuk meg tüzetesebben, mit szeretne elérni számunkra az EP-ben az RMDSZ és két befutó jelöltje. (Frissítés, 2024. 06. 06.: A bizalmi indexet eredetileg tévesen tüntettük fel 49%-ként. A kutatás szerint a románok 49%-a bízik az EU-ban, az erdélyi magyaroknak csak a 26%-a.)

(A harmadik jelölt, Szilágyi Dóra Emese egy személyben pipálja ki az RMDSZ saját kvótáit: fiatal és nő. Annak ellenére, hogy nem fog bejutni, az RMDSZ rá testálta az egyik legnehezebb feladatot: hogy becsatornázza a fiatalok voksait. Csak a tutira nem befutó negyedik és ötödik helyre fért fel az EMSZ és a MPE jelöltje annak fejében, hogy ezek a törpepártok ne kampányoljanak az RMDSZ ellen. Mondjuk mellette se nagyon kampányolnak: nem Szilágyi Zsolt beszél hozzánk a YouTube-reklámokban, Zazula Béla neve pedig csak a hardcore MPP-sek számára ismerős.)

Az RMDSZ 12 pontban jelölte meg, mit szeretne az Európai Parlamentben.

1. Tovább fog harcolni uniós kisebbségvédelmi szabályozásokért.

Az erre hivatott Minority SafePack-et az EP elfogadta, az Európai Bizottság tíz éve nem akar jogszabályt alkotni róla. Ha az RMDSZ valóban ezt szeretné, akkor kérdés, hogy miért folyamatosan szuverenistázó partnereket hív meg a kampányrendezvényeire (Szijjártó Péter, Orbán Balázs, Orbán Viktor), akik azt szeretnék, hogy az Unió még kevesebb dologba szóljon bele, mint most, amikor a kisebbségvédelembe még nem is szól bele.

2. Kapjuk meg a nekünk járó uniós forrásokat, és az Unió vonja be az önkormányzatokat is a kohéziós és agrárpolitikák előkészítésébe.

Egyrészt az Unió tőlünk nem vont meg forrásokat, teljes mértékben a kormányon és a pályázó önkormányzatokon, vállalkozókon múlik, hogy a nekünk járó forrásokból mennyit tudunk lehívni. Másrészt a helyi közösségek autonómiáját erősíti, ha az Unió bevonná az előkészítésbe az önkormányzatokat, és ez egyúttal jól irányzott gyomros volna a PSD-nek és a Fidesz szuverenistáinak, akik minden forrást igyekeznek központosítani.

Mindenképp megérné legalább kampányban tisztázni, hogy az EP rá tudja-e venni a Bizottságot, hogy konzultáljon közvetlenül az önkormányzatokkal, illetve hogy a Régiók Bizottsága, ahol gyakran felszólal Borboly Csaba és Emil Boc, pont ezt a feladatot látja el, amit az RMDSZ követel.

3. Az EU itthon segítsen munkahelyeket teremteni a fiataloknak, ne pedig arra ösztönözze őket, hogy külföldön keressék a megélhetést. Olyan uniós közpolitikákra van szükség, amelyek a szakemberképzés és a szakiskola-hálózat megszilárdítását szolgálják.

A munkahelyteremtés, a fiatalok munkába állásának támogatás a román állami szabályozáson és a vállalkozók hozzáértésén múlik. Nem az Európai Parlament szabja meg, hogy nyugatabbra magasabbak legyenek a bérek, itt is, ott is minden vállalkozó kétségbeesne, ha az EP határozná meg a fizetéseket. Hogy hol milyen szakiskola működjön, azt Romániában a helyi önkormányzatok döntik el. Az RMDSZ legalább annyit elárulhatott volna ebben a kompetenciakeverésben, milyen közpolitikákat fog javasolni az EP-ben, hogy azok a szakképzést erősítsék.

4. Támogatjuk az uniós minimálbér elvének alkalmazását itthon is.

Az jó, mert azt az EP már 2022 nyarán megszavazta, és most telik le a kétéves határidő, hogy a tagállamok a minimálbért a bruttó országos átlagbér felére emeljék. Két éve ez nálunk 35% volt, ha a Ciolacu-kormány júliusban megemeli az ígért 3700 lejre, akkor elérné az országos átlagbér 43,5%-át. Az átlagbér 50 százalékának eléréséhez 4250 lejre kellene emelni a minimálbért. Ehhez „pusztán” a román kormányt és a hazai vállalkozókat kell meggyőzni, már rég nem az EP-t.

5. Tagállami döntéshozatalt a migráció kezelésében!

Ez most is tagállami kompetencia. Akkor mégse változzon az Unió?

6. Az ukrán gabona exportja helyett az erdélyi magyar gazdákat, a helyi termékeket támogassa az Unió!

A kettő egyáltalán nem függ össze, és ezt az RMDSZ is jól tudja. Ráadásul Magyarország, Lengyelország és Szlovákia továbbra is tiltja, hogy kereskedői ukrán gabonát importáljanak, és Románia is csak akkor engedi meg a hazai gazdáknak és feldolgozóknak, hogy Ukrajnából importáljanak gabonát, ha dokumentumokkal igazolják, hogy szükségük van erre a plusz importra. Az agrágminisztérium még ekkor is megtilthatja nekik. Románia is élhet az általános tiltással, az RMDSZ ebben a kérdésben is a román kormányhoz, nem az EP-hez kell, hogy forduljon.

7. Több támogatást a kis- és középvállalkozásoknak!

Ugyanez volt a 2. pontban. Itt még az RMDSZ kiegészíti azzal, hogy Az uniós projekteket lebonyolító vállalkozások esetében állami fedezetű kamattámogatott hiteleket kell elérhetővé tenni. Vagyis ismét állami kompetenciát, állami fedezetű hiteleket kér – de miért az EP-től?

8. Kevesebb bürokráciát! Ne legyen nehezebb a támogatások lehívása, mint a valódi értékteremtés.

Ellent kell mondanunk a cikk címének: azt még a kampányban is megtudtuk, mert a kolozsvári megmondóesten mesélte Kelemen Hunor, hogy például a PNRR ráeső részében Cseke Attila fejlesztési miniszterként sikeresen csökkentette az itt lehívható támogatásokkal járó bürokráciát. Vagyis hogy melyik állam mennyire bízik meg a polgáraiban, a vállalkozóiban, a polgármestereiben, és mennyi papírmunkával terheli meg őket, az szintén az állam saját belső döntése, és egyáltalán nem függ az EP-től.

9. Méltányos legyen a zöld átállás, ne erőltetett ! Az Unió az ambiciózus éghajlatvédelmi céljait egyeztesse össze a tagállamok gazdasági lehetőségeivel és társadalmi tűrőképességével.

Ez a pont remekül illusztrálja, hogy kinek mi a szerepe egy ilyen monstre folyamatban, mint például a zöld átállás. Az Európai Tanács 2019-ben véglegesítette, az Európai Parlament 2020-ban fogadta el, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Mivel irgalmatlanul sok területen kell megszabni, hogy ezt hogyan csináljuk, az Európai Parlament 2023 őszéig dolgozta ki az Európai Tanáccsal, és szavazta meg sok külön jogszabályban, hogy melyik területen (fuvarozás, energiatermelés, mezőgazdaság, stb.) hogyan és mennyivel csökkentsük a kibocsátást úgy, hogy egyik ágazat vagy tagállam se pusztuljon azért bele. Ezeket a külön jogszabályokat nevezzük Fit for 55 csomagnak. Ez most már hatályos, és arra vár, hogy a tagállamok kidolgozzák a konkrét kibocsátáscsökkentő intézkedéseiket.

Itt lép be az Európai Bizottság hatásköre: sürgetni fogja a tagállamok kormányait, hogy dolgozzák ki az intézkedéseket, számon fogja kérni ezeket, és bírálni fogja, ha ezek látszatintézkedések lesznek, és előreláthatóan nem vezetnek a jogszabályokban megszavazott klímacélokhoz. Vagy hosszas tárgyalások után ideiglenes felmentést ad egyik vagy másik tagországnak egyik vagy másik vállalás alól. De azt a feladatot, hogy az egész méltányos legyen, és összeegyeztethető a tagállamok lehetőségeivel, azt elméletileg az Európai Parlament elvégezte a most záruló mandátumban a Fit for 55 jogszabálycsomagban. Ha pont az erdélyi magyar gazdákkal szúrna ki, akkor azzal Winkler és Vincze legkésőbb tavaly végig kellett volna turnézza Erdélyt, de valahogy akkor nem kongatták a vészharangot.

A társadalmi és gazdasági tűrőképesség pedig azzal is formálható, hogy az RMDSZ két jelöltje például elmondja, a jogszabálycsomagban Románia nem 55%-os csökkentést, hanem 12,7%-osat vállalt a 2005-ös kibocsátási szinthez képest. És hogy ez konkrétan mit jelent majd a romániai gazdákra nézve.

10. Ne védje jobban az EU a medvét, mint a saját állampolgárait! Brüsszelnek meg kell szüntetnie a barnamedve szigorúan védett státuszát.

Igazán szép csúsztatás, mert itt is az egyes tagországok maguk döntenek arról, engedélyezik-e a medve vadászatát, az állomány kontrollját a bevételt is hozó vadászattal. A skandináv vagy a nyugat-balkáni országokban létezik vadászati kvóta, évente bizonyos számú medvét jogszerűen ki lehet lőni. Nálunk is létezett 2016-ig, amikor a Cioloș-kormány betiltotta, és azóta egyik kormány se dolgozta ki vagy vállalta fel a medvevadászat szabályozását.

Holott nálunk él a legnagyobb medvepopuláció, emiatt itt támadnak legtöbbször emberekre és háziállatokra, és valószínűleg itt mérgezik meg a legtöbb medvét. Ezt sem az EP fogja megoldani, képviselőink nem is kérték eddig a faj szigorú védettségének megszüntetését.

11. Erősebb fellépést a szélsőségesek ellen!

Végül is az Európai Parlamenten keresztül is meg lehet kérni a román csendőrséget, hogy védje jobban az úzvölgyi temetőt a román szélsőjobbtól, ha az ismét oda kíván látogatni, de talán hatásosabb lesz közvetlenül a román hatóságoknak szólni. Főleg hogy most az egyik hivatali kapcsolat, a Hargita megyei prefektus is magyar, RMDSZ-es politikus.

12. Olyan Európát akarunk, amelynek súlya van a világban, gazdaságilag versenyképes marad. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje határait és polgárait. Támogatjuk a védelmi biztos pozíció létrehozását, az európai védelmi ipar és az ehhez kapcsolódó kutatások fejlesztését.

A követelés első felével minden európai polgár és európai képviselő egyetért. Csak az nem derült ki a kampányban, hogy az EP-képviselőink eddig mit tettek az Unió versenyképességének megőrzéséért – miközben ténylegesen tettek érte.

Arra viszont jó volt a kampány, hogy kiderüljön, az RMDSZ, lám, szeretne védelmi biztost az EB-be, a kampánymeghívottjai viszont, a Fidesz vezetői nem. Konkrétan a kolozsvári megmondóesten derült ki, de csak akkor, ha nagyon figyeltél Orbán Balázs hosszas válaszaira. Sajnos se Kelemen Hunor, se a vendégei nem voltak érdekeltek abban, hogy élőben tisztázzák számunkra, ezekben a vitás kérdésekben ki hol áll, és miért pont ott áll.

Az RMDSZ május végéig 1,1 millió eurót csoportosított a kampányra: a vidékjárásra, a városi Nincs mese megmondóestekre, és hogy szlogenek, posztok, fotók, videók ezreivel hirdesse tele a social media felületeinket. Ebből 1,1 millió lejt szánt az EP-kampányra, 4,4 millió lejt az önkormányzati választási kampányra az Expert Forum összesítése szerint.

Hogy ezekből a szlogenekből, videókból miért nem áll össze egy öt évre szóló, koherens politikai program? Az RMDSZ miért állítja be inkompetensnek a saját képviselőit, amikor létező vagy abszurd dolgokat követelget „az Uniótól” prioritásokként? A kampányban miért nem tudtál meg semmit arról, hogy az RMDSZ 12 pontjából mit és hogyan lehet elérni öt év alatt és miért pont az Európai Parlamentben?

Miért nem hallunk róla, hogy az RMDSZ konkrétan milyen kisebbségvédelmi lépéseket tervez, amikor itt az Unió keleti felén rendezés helyett egyre veszélyesebbnek tartják a nemzeti kisebbségek igényeit? Ezekben a lépésekben milyen szerepet szán az RMDSZ neked, erdélyi magyar választónak? Az RMDSZ miért csak annyit képzel rólad, hogy átlátható számadás és realista, hihető program helyett összefüggéstelen szlogeneket mantrázzon a füledbe, és Simionnal meg Șoșoacával riogasson? Többek között ezeket szerettük volna megkérdezni a két jelölttől és Kelemen Hunortól, de olyan sűrű a kampányprogramjuk, hogy egyikük sem vállalta, hogy válaszol.

De te, erdélyi magyar választó, most talán már sejted, miért fárasztja le az agyadat ez a kampány.

A nyitóképhez felhasznált fotó forrása az RMDSZ hivatalos Facebook-oldala.

Az európai parlamenti választásról és a választási kampányról szóló sorozatunkat az Internews támogatta az Expanding Production of Independent Content (EPIC) programban. A program romániai koordinátora a bukaresti Független Újságírásért Központ – Centrul pentru Jurnalism Independent (CJI). A cikkekben szereplő állításokért se az Internews, se a CJI nem vonható felelősségre, azokért kizárólag az Átlátszó Erdély felel.

The post Amit nem a kampányból fogsz megtudni az EP-választásról appeared first on Átlátszó Erdély.

Szinte teljesen megváltozott az RMDSZ Kovászna megyei jelöltjeinek listája 2016-hoz képest. Így még érdekesebb, hogy ki milyen és mekkora vagyonnal indítja, illetve zárja le parlamenti karrierjét.

Harminc év törvényhozás után ugyanis visszavonul a közélettől Márton Árpád, a zakóra kihajtott inggallér és a parlamenti paragrafusbűvölés erdélyi magyar bajnoka. A rendszerváltás előtti évtizedben színészként dolgozott, 1990 óta parlamenti képviselő. Menet közben végezte el a jogot a Titu Maiorescu Egyetemen. Felesége családorvos.

Márton Árpád utolsó mandátumát azzal tette nevezetessé, hogy 2017-ben alelnökként igen hatékonyan módosította az igazságügyi törvényeket a rossz emlékű Iordache-bizottság alelnökeként. Az ez ellen kirobbant utcai tiltakozásokat a bukaresti bányászjárásokhoz hasonlította, és ezzel önkéntelenül is az RMDSZ és a PSD közötti, erősen vitatott értékű együttműködés arcává vált.

De megérte-e megőszülni a parlamentben?

A honatyákat egy 2003-as törvény kötelezi vagyonuk nyilvánosságra hozatalára. Márton Árpád legkorábbi vagyonbevallása így 2004-ből származik. Eszerint az első, 1992-ig tartó töredékmandátum anyagilag már megérhette: 1992-ben vásárolt egy 79 négyzetméteres lakást Sepsiszentgyörgyön. 1995-ben vett egy abban az évben gyártott, 1310-es Daciát, 2002-ben pedig egy Peugeot 206-ost.

2001-ben gyors ingatlanügyletet bonyolított, de ez csak a 2005-ös bevallásából derül ki. Nemcsak hogy visszaigényelt ingatlant a 2001-ben hozott 10-es törvény alapján, de meg is kapta, sőt még abban az évben el is adta, az árából pedig vásárolt egy szentgyörgyi garzont, amelyet orvosi rendelőként hasznosítottak. Az eltartásában élő fia pedig vett egy 1965-ös bogárhátú Volkswagent.

2004-ben két cégben volt tulajdonrésze. Az építkezési cégben a tömeges privatizáció révén kapott részesedést, jegyzi meg, 2010-ben pedig azt nyilatkozta, kisrészvényesként nem kapott osztalékot. A másik a Trinvest, amelyről a cégadatbázis úgy tudja, Lányi Szabolcs és a Communitas Alapítvány cége volt, és 2000-2005 között profit helyett adósságot termelt. Frissebb mérlegadatok nincsenek. 2006-ban Márton azt írta róla, felszámolás alatt áll, a Lista Firme szerint végül 2014-ben szűnt meg. Az mindenképp érdekes, hogy 2002-ben hatról negyvenre ugrik a cég alkalmazottjainak száma, egy év múlva pedig kettőre csökkent.

Márton érdekeltségi nyilatkozata szerint az RMDSZ különböző fórumai mellett tagja a Mikes Kelemen Kulturális Egyesületnek, a Pro Natura Alapítványnak,

valamint a MÚRE-nak, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének.

Nem ő az egyetlen RMDSZ-es politikus ott.

A 2005-ös esztendő szomorú történéssel gyarapította a képviselő vagyonát. Édesanyja elhunyt, a szülői házat eladták. Örökrészét Márton Árpád kölcsönadta a testvérének. Feleségével közösen egynyolcad, illetve feles tulajdonrészt örökölt továbbá egy 354, illetve 426 négyzetméteres telekből és a hozzájuk tartozó 200, illetve 150 négyzetméteres emeletes házból Gyergyóban. 2006-ban vallotta be, hogy 2005-ben Gyergyóban megörökölte egy bő 14 hektáros erdő felét is. Később kiderült, ezek visszaszolgáltatásból származó ingatlanok.

Közben szülői örökségből vettek egy közel 52 nm-es lakást, ebbe költöztették át felesége orvosi rendelőjét. A garzonlakást nem adták el, hanem odaadták a lányuknak, akit akkor már nem ők tartottak el. 2006 végén jelent meg az első, ötezer eurónál magasabb értékű bankszámlája 26 ezer lejjel. Márton nagyon tisztességes: megemlíti a magánnyugdíját is, bár az akkor még nem érte el az ötezer eurót.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

2007-ben eladták a bogárhátút és az örökrészét az egyik telekben és házban százezer lejért. Folyószámláján decemberben mégis kevesebb, mint ötezer eurónyi készpénz volt, így azt nem tüntette fel. Képviselői honoráriuma az évek során fokozatosan nőtt, ekkor már megközelítette az évi 56 ezer lejt.

2008-ban ingatlanörökségéből már csak az erdőt tartotta meg, a másik házat és telket is eladta összesen 250 ezer lejért. A pénz egy része bankszámlákon jelent meg: a 14 ezer lejes nyugdíjmegtakarítása mellett két folyószámlán összesen bő 171 ezer lej. Közben az ő és felesége fizetése is emelkedett.

2009-ben az egyik autót eladták, a másikat, feltehetően a Daciát beadták az állami roncsprogramba, és vettek egy 2008-as Peugeot-t. Bár képviselői juttatása évi 87 ezer lejre emelkedett, felesége bevétele pedig megháromszorozódott, és meghaladta az övét, Márton Árpád folyószámláján 2009. május 25-én csak 326,5 lej volt.

Érdemes figyelembe venni, hogy 2008 választási év volt, 2009 tavaszán pedig EP-választást is tartottak.

A második ház ára felesége számláján volt, ezt még abban az évben szétszedték több, lejes és eurós betétre. 2009-es bevételeik mintegy kétharmadukra csökkentek (vélhetőleg a pénzügyi válsággal járó megszorítások miatt), derül ki 2010-es nyilatkozatból. Bekerül közben az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány kuratóriumába laikus tagként, 2018-tól szűnik meg ez a státusa.

2011-ben tölti ki először számítógépen a vagyonbevallását. Így könnyebben olvasható, hogy gyarapodott a nyugdíjmegtakarítása, és a folyószámláin is látszik, hogy egy honatyát nem fenyeget a létbizonytalanság. Bár csak 52 ezer lejt keresett 2010-ben, számláján közel 35 ezer lej volt. A következő két évben nem változik vagyoni helyzete, 2013-ban enyhén nő a bevétele, a 206-os Peugeot mellé vásárol egy 208-ast is.

2015-ben már több mint 77 ezer lej van a számláján, 2016-ban közel 120 ezer lej úgy, hogy 110 ezer lejt még le is tudott kötni. A 2016-os választási év 70 ezer lejre fogyasztotta a folyószámláját, de egy év alatt szépen visszahízott 150 ezerre. Nem csoda: a 2015-ös 60 ezer lejhez képest ekkor már évi 90 ezer lejt keresett. (A honatyák fizetése mellett ekkor, 2017-ben módosították az igazságügyi törvényeket is.)

Így 2018-ban már közel 250 ezer lejt tudott a folyószámláján, 2019-ben 316 ezer lejt az előző évi 125 ezer lejes fizetéséből. Vett is egy Renault Capturt. 2019-ben tovább nőtt a fizetése, a 2020-as parlamenti választások kampányába pedig már nem is kell beszállnia. Hét és fél parlamenti mandátum után az öregségi nyugdíj mellett várja őt a speciális nyugdíj is.

Márton Árpád szinte az utolsó olyan RMDSZ-politikus, aki már kialakult bölcsész-, illetve művészpályáról tért át a politikaira. Pályáváltásával olyan anyagi helyzetet tudott teremteni magának, amelyre erdélyi magyar színészként esélye sem volt. Lakhatási biztonságát első mandátuma során megteremtette, anyagi bizonytalanság később sem fenyegette, lakás a gyerekeknek is jutott.

Parlamenti karrierjének második felétől kezdett pénzt félretenni. Különösebben nem menőzött, kicsi, de csinos autókkal járt. Utolsó mandátuma során pedig akkorát nőttek a parlamenti fizetések, hogy folyó- és betétszámláin már több százezer lejt tudott összegyűjteni a zavartalan nyugdíjas évekre.

A bölcsészvonal idéntől teljesen háttérbe szorul Háromszéken

Ugyanis a szintén bölcsész (politológus és kommunikációs végzettségű) Benkő Erika csak az anyagi helyzetét tudta konszolidálni az elmúlt négy évben, a parlamenti helyét nem. Képviselői mandátuma után most a szenátori lista második helyét kapta meg. Kovászna megyében viszont csak erős mozgósítással tud az RMDSZ két szenátori helyet nyerni, 2016-ban csak egy jött össze. Az MPP jelöltje pedig, a jogász-közgazdász Kulcsár-Terza József idén a Maros megyei listán kapott befutó helyet.

Benkő Erika a háromszéki helyi közigazgatásból került be az RMDSZ parlamenti frakciójába. 2005-től Antal Árpád képviselői kabinetjében dolgozott, majd 2008-tól a sepsiszentgyörgyi Városimázs Iroda munkatársa volt. 2010-től a polgármesteri hivatalnak, 2011-től párhuzamosan a megyei tanácsnak is adott kommunikációs tanácsokat.

Mivel 2012-ben szerepelt az RMDSZ Buzău megyei szenátori listáján, akkor is vagyonnyilatkozatot nyújtott be. Ebből kiderül, az ő anyagi biztonságát is megalapozta, hogy karrierjét a politikához kötötte. Abban az évben, amikor csatlakozott Antal Árpád képviselői kabinetjéhez, vett egy kis, 70 négyzetméteres házat Sepsiszentgyörgyön, majd 2007-ben egy 68 négyzetméteres lakást. Akkori férje, egy magyarországi ügyvéd szintén 2007-ben vásárolt egy budapesti lakást.

2000-ben gyártott Alfa Romeóval járt, és 50 százalékos részesedése volt a családi ruhakereskedésben, amelynek akkor 394 lejes árbevétele és sokkal több adóssága volt. A cégnek azóta nincs alkalmazottja, az utóbbi négy évben már bevétele se. Ugyancsak 2012-ben lett Benkő a Pro Regio Siculorum Egyesület elnöke társadalmi munkában.

2016-os vagyonbevallásában szereplő ingatlanok adatai ellentmondanak a négy évvel korábbiaknak. Eszerint 2003-ban vásárolta a szentgyörgyi házat, amely nem 70, hanem száz négyzetméteres, és 2009-ben a 60 négyzetméteres lakást. Férje pedig nem vásárolta, hanem a szüleitől kapta a budapesti lakást. Benkő ekkor Toyota Yarist vezetett, és végre fizetett egy kicsit a Pro Regio Siculorum Egyesület is.

A képviselő közben elvált, a 2018-as vagyonnyilatkozatában már nem szerepel a férje lakása. Bevétele megháromszorozódott a képviselői fizetéssel, és az RMDSZ visszafizette a kampányköltségeit is. Vett egy Volvót, és 2018-ra kiszállt a nem működő családi cégből. Most először haladta meg az ötezer eurót a folyószámlája: 19 ezer lej, 2019-ben 18 ezer lej, 2020-ban 23 ezer lej volt rajta, miközben az évi képviselői juttatása 152 ezer lejre emelkedett.

A biztosan befutó helyekre idén vállalkozók kerültek:

a kézdivásárhelyi Fejér László Ödön gépészmérnök, vállalkozó vezeti ismét a szenátori listát. 2016-tól tagja a szenátusnak, előtte négy évig parlamenti képviselő volt, 2000 – 2008 között megyei tanácsos Háromszéken. Egyetem után négy évig volt tervezőmérnök a kézdivásárhelyi csavargyárban, majd hét cégben résztulajdonos és ügyvezető.

Első, 2008-as vagyon– és érdeknyilatkozata szerint 2003-ban örökölt egy 136 négyzetméteres beltelket és egy 80 négyzetméteres házat Kézdivásárhely központjában. 2006-ban vásárolt egy 68 nm-es lakást Budapesten, amely a gyermekei nevén szerepelt.

Ekkor hat cégben volt érdekelt. A Fejer & Company neki és feleségének egyenként 95 ezer lejes bevételt biztosított. Ugyan nem szerepel Fejér romániai életrajzaiban, de Magyarországon is 50 százalékos részesedése volt egy Fejér és Társa nevű cégben. Az Opten cégadatbázisban talált összes Fejér és Társa nevű cég azóta megszűnt, vagy felszámolás alatt áll.

A hazai Fejer & Company SRL-ből származó bevételéből meg tudta hitelezni a többi cégét: az 1996-ban alapított Fekete Gyöngy, illetve a 2002-ben alapított Carpatgraf 56 ezer, illetve 105 ezer lejes kölcsönt kapott. Közel tízezer lejes jövedelmet jelentett Fejér számára, hogy a tulajdonos megyei tanácsot képviselte a Kovászna megyei útépítő cégben.

Fejér vállalkozásai

A Carpatgraf honlapja szerint csomagolásnyomtatási munkákat végez évi 4-8 millió lej közötti árbevétellel. 21-24 személynek ad munkát, pár ezertől kétszázezer lejig terjed az évi profitja. A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó Diamantult 2013-ban felszámolták.

A Fekete Gyöngy most ékszereket készít, és két alkalmazottal működik úgy, hogy Fejér évente mintegy 35 ezer lejes tagi kölcsönnel támogatja. Az évek során több profilváltáson is átesett. Legjobban a kétezres években ment, 17-20 embert foglalkoztatott. A címén, Kézdivásárhely központjában panzió működött Fekete Gyöngy, később Vörös Vendégház néven, 2018-ban eladásra kínálták.

Vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatai 2012-től válnak rendszeressé, amikor bekerült a parlamentbe. Innen látszik, hogy felesége 2011-ben beltelket, házat és öt hektárnyi mezőgazdasági területet örökölt a Brassó megyei Krizbán. Ugyanott egyet el is adtak még abban az évben. Fejér László Ödön hétezer euróra becsüli az ékszereket, amelyek 1990 óta a tulajdonába kerültek.

Nyilatkozataiban ekkor már nem a Fejer & Co SRL szerepel, hanem a Laser DT SRL. A cégadatbázis szerint ez ugyanaz a vállalkozás, és papíripari szerszámgépeket gyárt. 2011-től indult bővülésnek, az elmúlt tíz év alatt megháromszorozta a személyzetét, 2019-ben 21 személyt foglalkoztatott.

Árbevétele és adóssága is a 700 ezer lejes tartományból a 3,5 milliósba lépett. Éves profitja meghaladta a százezer lejt, a 2010-es évek közepén elérte a 300-400 ezer lejes szintet. Igaz, 2019-ben közel 3,5 milliós forgalomból a húszezer lejes profit se jött össze.

A vállalkozó 2010-11-ben lejben felvett, nem túl nagy összegű hitelei lejártak a 2010-es évek második felében. Két, 17-18 ezer eurós hitele pedig idén, illetve jövőre járt volna le, de ezeket a következő években még rövidebb lejáratú hitelek váltották fel. Igazgatói fizetéséből és osztalékokból félmillió lejes bevétele származott, ha hozzászámoljuk felesége 44 ezer lejét is ugyanazoktól a cégektől. Parlamenti karrierje előtti évben, 2012-ben is még kétszázezer lej volt a személyes jövedelme.

Érkeznek az uniós támogatások

Ahogy Fejér bekerült a parlamentbe, 140 ezer lejre csökkent a céges jövedelme, de ez még mindig duplája volt az akkoriban 70 ezer lejes évi képviselői juttatásának. Viszont a Carpatgraf és a Laser DT is rögtön 2013-ban uniós támogatáshoz jutott 1,6, illetve 1,7 millió lej értékben. (Nem kizárt, hogy korábban is, de Fejérnek ekkortól kezdve kellett nyilvánosságra hoznia.) A Laser DT 2014-ben is pályázatot nyert az európai alapok minisztériumánál bő százezer lej értékben.

Ezekben az években Fejér László-Ödön tagi kölcsönt is nyújtott a cégeinek több tízezer lej értékben. 2015-ben csak a Laser DT-ből vett ki 14 700 lejnyi osztalékot, más céges jövedelme nem volt, igazgatói, adminisztrátori pozícióit fel kellett adnia a parlamentiért.

Szintén 2015-ben elég nagy, 379 ezer lejes jelzáloghitelt vett fel mindössze két évre. Az összege később 600 ezer lejre nő, most épp 2021-ig tart a futamideje. A többi bankhitelét legkésőbb 2016-ban törlesztette. Osztalékból származó jövedelme ekkor már megközelítette 58 ezer lejes éves parlamenti fizetését, 2016-ban jócskán meg is haladta: feleségével együtt ekkor ismét 200 ezer lejt tudtak kivenni a Laser DT-ből.

2017-ben többet keresett szenátorként, mint cégtulajdonosként: 88 ezer lej volt az évi fizetése, feleségével együtt 60 ezer lejnyi osztalékot vett ki. 2018-ban nyilatkozott először a bankszámláiról, bár nehezen tartjuk elképzelhetőnek, hogy korábban az ott tárolt összegek ne haladták volna meg a bevallási kötelezettség ötezer eurós határát. Folyószámláján ekkor 95 ezer lej volt, betétszámláján tízezer euró. Miközben szenátori fizetése közel 120 ezer lejre nőtt, folyószámlája tavaly júniusban 18 ezer lejre olvadt.

A 2018-as és 2019-es érdekeltségi nyilatkozatából derül ki, hogy a két nagyobb cége, a Laser DT és a Carpatgraf is nagyobb uniós pályázatot nyert 5,6 millió, illetve 5,7 millió lej értékben eszközbeszerzésre. Ezeknek a pályázati összegeknek mintegy kétharmadát biztosítják az uniós alapok, tizedét az állami büdzsé, a maradék a pályázó önrésze. A Carpatgraf forgalma 2019-ben indult ismét növekedésnek.

Fejér László Ödön folyószámláján idén nyáron 159 ezer lej volt. Szenátori keresete tavaly évi 133 ezer lejre emelkedett, és valószínűleg idén nem csökkent. Parlamenti mandátumai előtt is sikeresen vállalkozott, és a cégek nyilvános mérlegei azt mutatják, úgy is jól működtek, hogy nem maga Fejér ült az igazgatói székben. Sőt uniós támogatásokkal szépen gyarapodtak.

Benedek Zakariás csak a háromszéki listán új, nem a parlamentben.

A Szeben megyei építőmérnök – nagyobb építkezési cégekben betöltött vezető pozíciók után – 2016 decemberében került be a képviselőházba a Hargita megyei jelöltlistáról. Három évnyi munka után kollégái frakcióvezetőnek választották meg.

Benedeket biztos nem a gyors meggazdagodás vezette: 2016-ban építkezési vállalkozás ügyvezető igazgatójaként több mint négyszerannyit keresett, mint a tanárként dolgozó felesége, képviselőként viszont 30 ezer lejjel kevesebbet, mint cégvezetőként. Saját cége, a K&B Betontechnik kft három évig működött, ebben az évtizedben már nem volt bevétele.

Az elmúlt négy év parlamenti fizetéseinek parádés emelkedése őt sem kerülte el. 2018-ban már évi 120 ezer, 2019-ben évi 131 ezer lejt keresett, idén frakcióvezetőként valószínűleg még többet.

Ingatlanvagyona mandátuma során csak öröklés miatt változott. Felesége 1996-ban örökölte egy 362 négyzetméteres nagyszebeni beltelek és egy 210 nm-es ház negyedét, ő pedig 2016-ban egy 65 nm-es beltelek és 65 nm-es lakás nyolcadát. 2002-ben feleségével közösen vásároltak 360 nm beltelket és egy 70 nm-es víkendházat a Hargita megyei Kápolnásfaluban. Benedek Zakariás 2019-ben nem egészen 17 százaléknyi részt örökölt egy nagyszebeni 34 nm-es lakásban.

Benedek sokáig egy 2004-es Matizzal járt, 2018-tól lízingel egy Volkswagen Passatot. Idén vásárolt egy szintén 2004-ben gyártott Toyotát. 2016-ban ötvenezer lej hitelt vett fel, amely jövőre jár le, akárcsak a 2018-ban felvett 25 500 eurós hitele.

A parlamenti újoncok cég- és hivatalvezetők

A képviselői listavezető, a sepsiszentgyörgyi Miklós Zoltán 1999-től dolgozott a CEC Bank helyi kirendeltségén, 2003 óta vezető beosztásokban. 2008 óta volt városi tanácsos. Bankár szakmájáról és választott tisztségéről 2018 októberében mondott le, mert novembertől elvállalta a várostól pár km-re lévő szépmezői ipari park vezetését. Felesége szintén bankár, a Transilvania Banknál dolgozik.

Ennek megfelelően Miklós Zoltán 2012-től elérhető vagyonbevallásai bizalmasként kezelik az ő és a felesége fizetését. Ezen felül évente 7-9 ezer lej körüli volt a tanácsosi juttatása, és 2-7 ezer lej között keresett két-három lakóegyesület cenzoraként. A szépmezői ipari park irányítójaként havi bruttó 14 200 lejt keres, derül ki az év eleji cégtulajdonosi határozatból, és évente kap még egy havi juttatást, ha az ipari park üzleti számai teljesítik a kitűzött célokat.

A bankár házaspár 2005-ben ezeregy négyzetméteres beltelket és mintegy 200 nm-esre bővített házat vásárolt Sepsiszentgyörgyön, 2011-ben pedig egy 715 nm-es rétet és egy 68 nm-es lakást. 2018-ban Miklós egy 2013-as Toyotával járt, felesége egy 2003-as Ford Fiestával.

Szakmájukból adódóan nem ijednek meg a pénzügyi termékektől: kettejüknek összesen 11 bankszámlájuk volt két éve, két bankhitelük és egy tízezer lejes korlátú hitelkártyájuk. Számlájuk zömén szinte semmi nem volt. A maradékon Miklós Zoltán kétszáz eurót és mintegy ezer lejt tárolt. A nagyobb összegeket (ezerötszáz eurót, 32 ezer lejt) mutató számlákat a felesége kezelte.

Kintlevőségük 75 ezer lej volt, ennyivel tartozott nekik egy család egy százezer lejes kölcsönből. A honatyajelöléshez kötelező aktuális vagyonbevallás még nem elérhető.

A már említett lakótársulási egyesületek mellett Miklós Zoltán alapítója a Pro Regium Siculorum és a Könczey László Egyesületnek, és elnöke a Sepsi Sic Sportegyesületnek. Önkormányzati képviselőként tagja volt a Gulliver óvoda, az Ady Endre, majd a Váradi József Általános Iskola és a Református Kollégium vezetőtanácsának. Illetve az önkormányzat tulajdonában lévő cégek (közszállítás, közterületfelügyelet, ipari park) felügyelőbizottságában képviselte a város érdekeit, míg át nem vette az ipari parkot működtető cég vezetését.

A bürokrata

A másik biztos befutó, Könczei Csaba tíz éven át a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságot vezette, előtte volt a hivatal aligazgatója is. Mezőgépész végzettségű, vezetett farmot és fűtéssszerelő céget is, felesége fodrász.

Ahhoz képest, hogy bürokrata, és tíz éve hivatalvezető, vagyonbevallásai kissé szétszórtan bukkantak fel. A Feddhetetlenségi Ügynökség honlapján az első, 2009-es nyilatkozatot egy 2015-ig tartó szünet követi, az utolsó 2018-ból származik. Az általa vezetett hivatal honlapja elérhető egy .ro és egy .eu-s doménen is, ezeken böngészhetők a 2018-2020-as nyilatkozatai.

Maguk a nyilatkozatok nem túl érdekesek: tizenegy éve is megvolt az 1994-ben vásárolt, 63 négyzetméteres szentgyörgyi lakása, a 2004-ben gyártott Dacia Solenzája, és a 2008-as, hitelre vett Volkswagen Sharanja. A hitelt viszont nem tüntette fel. Se telke, se ötezer eurónál több pénze nem volt, csak 20 százalékos részesedése a mezőgazdasági gépek forgalmazásával foglalkozó Agro-Promt SRL-ben. Tagja volt az Alpin Sport és a Green Energy egyesületeknek.

A 2006-ban indult cég azért érdekes, mert 2012-ig 48 és 353 ezer lej között hullámzott a bevétele, 2013-ban hirtelen egymillió lejre ugrott a forgalma, azóta pedig nulla. Könczeinek már nincs részesedése a cégben, annak kizárólag magyarországi állampolgárok a tulajdonosai.

Könczei Csaba 2016-ban is szerepelt a képviselőjelölti listán. Akkorra már összegyűjtött 25 ezer lejt a folyó- és közel kilencezer lejt a hitelszámláján. A Volskwagenje érdekes módon öt évet öregedett, ekkor 2003-asként tüntette fel, és mégiscsak megjelent az a hitel 2008-ból: ötvenezer lej, és 2023-ig kell visszafizetnie. Ötven százalékot emelkedett a fizetése évi 33 ezerről 49 ezer lejre.

2020-ra a vagyona nem, csak a hitele és a fizetése gyarapodott. Idén vett fel négy évre 69 ezer lejt, amelyet 86 ezer lejes évi jövedelemből törleszt, honatyaként pedig már bőven százezer lej fölött fog keresni. A jelenlegi, közel 73 ezer lejes fizetéséhez hasonlóan megnőtt az utóbbi években az az üléspénz, amit azért kap, mert tagja a megyei tanács rendészeti hatóságának.

Ahhoz, hogy valaki beülhessen ebbe a tanácsadói testületbe, nem is kell feltétlenül megyei tanácsosnak lennie. Az ATOP Covasna tagja a megyei rendőr-, csendőr- és katasztrófaelhárítás parancsnoka, a rendőrségi állomány területi képviselője, az alprefektus, hat megyei tanácsos és a közösség három képviselője, akiket a tanácselnök nevez ki. Ha ez a 14 tag mind megkapja az évi 13 685 lejnyi üléspénzt, akkor nem mondhatjuk, hogy az állam nem fektet abba, hogy az erőszakszervezetei harmonikusan működjenek együtt a helyi közösségekkel.

A kereskedő

A harmadik, még biztosan befutó helyről a szórványt képviselő Benedek Zakariás indul, de ha az RMDSZ belehúz, Gál Károly baróti kereskedő is bejut a negyedikről. A napi sajtó nem árul el sokat róla, csak annyit, hogy ő is céget vezet, helyi tanácsos Baróton, és tagja a megyei tanácsnak is.

2012-es vagyonbevallása szerint feleségével 2001-ben vásárolt egy 83 négyzetméteres lakást Baróton, 2006-ban örököltek, illetve megvásároltak 974 nm-nyi beltelket, 2009-ben 140 négyzetméteres házat építettek. Gál Károly egy 2001-es Citroënnel járt, és csak az érdekeltségi nyilatkozatából derül ki, hogy azért jövedelme is volt: az Orex Import-Export SRL kereskedelmi igazgatójaként kapott szemérmesen elhallgatott mértékű fizetést.

Az építkezési anyagokat forgalmazó Orex a cégadatbázis szerint Vargyason bonyolít milliós forgalmat 2001 óta. 2008-ban árbevétele elérte az 52 millió lejt, azóta is 34-48 millió lej között mozog, pár százezer és egymillió lej közötti profittal. Tavaly már 83 alkalmazottal működött.

Ehhez képest Gál Károly igazgatóként csak 19 560 lejt keresett 2012-ben a 2013-as vagyonnyilatkozata szerint. Kevesebbet, mint a felesége tanárként, pedig akkor még nem is emelték meg a pedagógusok bérét. Így még az évi 1600 lejes tanácsosi illetménye is számíthatott. Kiváltképp úgy, hogy 2014-ben az illetménye évi 2700 lejre nőtt, míg a fizetése alig haladta meg az évi 21 ezer lejt.

Fizetése a következő években is ezen a szinten maradt, ami már csak azért is hihetetlen, mert a 2010-es évek közepén az újságírói fizetésünk is ennél azért leheletnyivel magasabb volt. Igazgatói bére 2016-ban nagy nehezen, az étkezési jegyekkel együtt érte el az évi 25 ezer lejt. Szerencsére kapott a szárazajtaji szövetkezettől 2850 lejt, és 3500 lejnyi üléspénzt a baróti helyi és a megyei tanácstól.

2018-ra enyhén, 27 844 lejre emelték az igazgatói juttatását, a megyei tanácsi ülések tízezer lejt hoztak, így a 17 éves Citroën helyett vásárolt egy 11 éves Renault Mégane-t. 2019 januárjában Gálék eladták a lakást, az árát euróra pontosan bankban kötötték le. Végre az igazgatói bére meghaladta a nem túlfizetett erdélyi magyar újságírókét, étkezési jegyekkel és 300 lejes prémiummal együtt elérte az évi 37 ezer, a havi 3106 lejt.

Legutolsó, 2020-as vagyon- és érdekeltségi nyilatkozata sokkal megnyugtatóbb. Eszerint az előző évben 52 ezer lejt keresett igazgatóként, a megyei tanács közel 11 ezerre emelte az üléspénzt, és 3800 lej befoyt a szövetkezettől is a családi kasszába. Gál Károlynak, az alulfizetett igazgatónak mindenképp megérné kampányolni és bejutni a parlamentbe: éves jövedelme egy csapásra megduplázódna.

Nyitókép: Fejér László-Ödön és Benedek Zakariás. A kép forrása a szenátor Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Bejött a parlament a háromszéki honatyáknak appeared first on Átlátszó Erdély.