Akkoriban még a Transindexnél dolgoztam, a szerkesztőségünk pedig ennek az ingatlannak a tetőterében bérelt irodát. Már nem emlékszem, pontosan miért, valamilyen adminisztratív ügyben kellett bemenjek Nagy Zoltánhoz, aki már abban az időben is az Iskola Alapítvány igazgatója volt. 

Az igazgató irodája szűk, spártai felszerelésű szobácska volt a földszinten: az asztalon újság, a tévében hírek mentek. Nagy Zoltán megfáradt szemekkel, összeroskadva ült az olcsó irodai székén. Beszélgettünk pár percet. Kétségbe volt esve.

Nagy akkor még nem tudta, hogy csak szűk négy évet kell valahogy átvészelni, és 2026 végére az általa vezetett alapítványok alig tudják majd számon tartani a projekteket, több száz alkalmazottjuk lesz és futószalagon vásárolják a patinás ingatlanokat Erdély nagyvárosaiban.

Nagyot fordult a világ a Fidesz győzelmével

Az alapítvány 2400 négyzetméteres épülete 21 tanári lakásnak, valamint irodáknak és közösségi tereknek ad otthont. A beruházás 2009 júniusában készült el, akkori árfolyamon nagyjából 1,35 millió euróba került. 

A pénzt a baloldali kormányokhoz köthető támogatásokból (Apáczai Közalapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Szülőföld Alap és Miniszterelnöki Hivatal) sikerült összekalapozni. Az avatón a magyar kormány részéről Kiss Péter, az MSZP társadalompolitikai minisztere, a szocialista párt egyik alapítója és doyenje volt jelen.

Nem sokáig tartott a nyugodt élet az új ingatlanban. Kevesebb mint egy évvel az avató ünnepség után, 2010 áprilisában a Fidesz kétharmados győzelmet aratott. Ez azért volt kínos az Iskola Alapítvány számára, mert ezt az alapítványt az RMDSZ alapította, az RMDSZ pedig akkoriban inkább a baloldali magyarországi pártokkal ápolt jó kapcsolatot. Orbán Viktor személyes rossz viszonya Markó Béla akkori RMDSZ-elnökkel köztudomású volt. Mindenki tudta, hogy az RMDSZ sok jót nem várhat az új magyar kormánytól.

Ráadásul a Fidesz akkoriban még az RMDSZ ellenzékét támogatta, mivel az volt a terv, hogy így, a politikai alternatíva felépítésével kezdik ki az RMDSZ erdélyi egyeduralmát.

Amint az várható volt, az új kormány minden, RMDSZ-hez köthető projektet azonnal karanténba tett. 

A Fidesz a mindenkori magyar kormányok támogatáspolitikájának egyik meghatározó elemét, a nemzeti jelentőségű intézmények listáját is átírta: ide nem került fel az Eurotrans Alapítvány, sem egyéb, RMDSZ-es kötődésű szervezet.

És ez még mindig csak a kezdet volt. 2011 tavaszán a magyar kormány elszámoltatási kormánybiztosa, Budai Gyula kilátásba helyezte, hogy a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is vizsgálódik majd; Ulicsák Szilárd, a határon túli támogatások összeállításáért és beindításáért felelős miniszteri biztos pedig azt a gyanút lebegtette meg nyilvánosan, hogy nem magyar oktatásban részesülők vagy nem magyar nemzetiségűek is kaptak pénzt oktatási-nevelési támogatás címén.

Se pénz, se paripa

Erre az akkoriban ügyvezető elnök Kelemen Hunor azt válaszolta, hogy „az RMDSZ-nél nincs mit kivizsgálnia a magyar kormánynak”. Továbbá hogy az Iskola Alapítvány, illetve az Eurotrans Alapítvány ugyan kaptak magyarországi támogatást, azonban ezekkel a közpénzekkel minden évben elszámoltak, eddig ezekben senki nem talált kivetnivalót.

A fenyegetőző kijelentéseknél sokkal fájóbb volt, hogy a Fidesz-kormány se szó, se beszéd elvette az Iskola Alapítványtól az oktatási-nevelési támogatás, a Szülőföldön magyarul program lebonyolítását. A döntés végrehajtása sem volt túl barátságos: 2011 májusában Nagy Zoltán egyoldalúan felbontott kormányközi egyezményre és hírzárlatra panaszkodott. 

A Medgyessy-kormány 2003-tól az Iskola Alapítványnak adta ezt a feladatot. 2011-től a Fidesz a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget (RMPSZ) bízta meg a lebonyolítással annak ellenére, hogy az Iskola Alapítvány nevesítve volt a magyar-román kormányközi egyezményben. 

Nem csak projekt: választói adatbázis 

A Szülőföldön magyarul program azért volt fontos, mert infrastruktúrát, munkahelyeket és egy politikai célokra is jól felhasználható PR-lehetőséget jelentett: ki ne kedvelné azt az alapítványt, amely hozzásegíti az erdélyi magyar családokat, hogy pénzt kapjanak? 

A program emellett – az RMDSZ ellenzéke szerint – a magyar állam pénzéből naprakészen tartott választói adatbázist jelentett az alapítvánnyal szorosan összefonódott RMDSZ számára. Ne feledjük, még bőven a GDPR előtti időkben járunk.

A Szülőföldön magyarul programmal, vagyis az oktatási-nevelési támogatások adminisztrációjával foglalkoztak az Iskola Alapítvány Șoimului utcai központjának földszintjén. A program befagyasztása volt a magyarázata annak, hogy a munkatársak körében akkora volt a bizonytalanság abban az időszakban. 

Az RMDSZ másik alapítványánál, az Eurotrans-nál sem volt jobb a helyzet. Ez az alapítvány 2010-ig a Bethlen Gábor Alap korábbi megfelelőjének, a Szülőföld Alapnak bonyolította az erdélyi pályázatait. Ezek a kisösszegű pályázatok együtt Semjén Zsolt beszámolója szerint 2010-ben a 41 millió forintot sem érték el. A szocialista kormányok által alapított Szülőföld Alap megszűnésével az Eurotrans értelemszerűen feladat nélkül maradt.

Fekete bárányból lett az egyik kedvenc

Bár 2010-ben igencsak bal lábbal indult az együttműködés, 2026-ra ott tartunk, hogy az RMDSZ a magyar kormány legfontosabb erdélyi szövetségese. Az RMDSZ-hez köthető alapítványokat kiemelten támogatja a Bethlen Gábor Alap. 2025 végéig ez a két alapítvány összesen legalább 18 milliárd forintot (2026 áprilisi árfolyamon 47 millió EUR) kapott egyetlen forrásból – ez csak a Bethlen Gábor Alapítvány által jóváhagyott pályázatokat jelenti.

Az RMDSZ és a Fidesz kiegyezésének hosszas folyamatáról itt írtunk. Most ideje összesíteni az Iskola és az Eurotrans alapítványok Bethlen Gábor Alaptól kapott támogatásait. A pályázatokat, támogatási szerződéseket, továbbá a pályázatok elszámolásait közérdekű adatigényléssel kértük ki a BGA-tól.

Szándékosan nem szentelünk külön anyagot a két alapítványnak. Jogilag ugyan külön entitások, azonban számos más alapítvánnyal együtt az RMDSZ civil szervezetekből álló holdudvarának részei. Számtalan formális és informális szálon függenek össze:

• Mindkét alapítványt az RMDSZ alapította: az Iskola Alapítványt 1996-ban, az Eurotrans Alapítványt 2004-ben;
• Mindkét alapítvány jogi képviselője hosszú ideje Nagy Zoltán-Levente, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kabinetfőnöke (korábban, a 2000-es évek elején az Iskola Alapítvány elnöke Kelemen Hunor volt);
• Az Eurotrans Alapítvány igazgatója, Balázs-Lészai Orsolya, az RMDSZ ügyvezető elnökének, Balázs Attilának a felesége;
• Az RMDSZ területi szervezetei és az Eurotrans Alapítvány vidéki irodái közül sok ugyanarra a címre van bejegyezve. A két szervezet munkatársai több városban egy légtérben dolgoznak. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és a Szövetségi Elnöki Hivatal is az Iskola Alapítvány ingatlanában székel. 

Miért kell háttérlapítványokkal trükközni?

De miért van szükség ezekre az RMDSZ-hez közelálló alapítványokra? Miért nem támogathatja a magyar kormány közvetlenül az RMDSZ-t? Ennek a magyarázata az lehet, hogy a romániai pártfinanszírozási törvény 15. cikkelye explicite tiltja, hogy a romániai pártok más államok vagy más államokban bejegyzett szervezetek által folyósított támogatásokat kapjanak. 

Bár az RMDSZ jogi formáját tekintve nem párt, hanem egyesület, az RMDSZ vezetése vélhetően jobbnak látta így, háttéralapítványok segítségével megkerülni ezt a törvényi tiltást. További érv lehet az, hogy az RMDSZ kezeli az erdélyi magyar kisebbségi közösségnek járó, a román kormány által folyósított éves támogatást. A román mellett a magyarországi támogatások könyvelése és elszámolása vélhetően így egyszerűbb.

A fenti grafikon az RMDSZ, az Iskola valamint az Eurotrans Alapítványok éves bevételeit hasonlítja össze, a nyilvános mérlegeik alapján. Ezen jól látható, ahogy az RMDSZ által kezelt romániai közpénzek mellett megjelennek és egyre növekednek a magyarországi támogatások, 2024-re pedig meg is haladják a Bukarestből kapott közpénzeket.

Amúgy több hazai párt is él ezzel a szürke zónában mozgó megoldással, és bonyolítja a külföldi támogatásait alapítványon keresztül. A legismertebb ilyen alapítvány a PSD-közeli Fundația Europeană Titulescu. Elvileg az Országos Választási Hatóság dolga lenne ellenőrizni, hogy a pártokhoz közeli alapítványoknak nyújtott külföldi támogatásokból ne a pártok működését vagy kampánytevékenységeket finanszírozzák. 

„Testvériesen” osztozik a Demokrácia Központokkal

Az RMDSZ és a Fidesz vezette magyar kormány között 2015-re oldódott annyira a hangulat, hogy az Eurotrans Alapítvány  februárban megállapodást köthetett a Miniszterelnökséggel, és a könnyített honosítással kapcsolatos tevékenységre kaphatott 250 millió forintot.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy a magyar állampolgárságért folyamodó személyeknek ingyenesen segítenek az Eurotrans munkatársai az űrlapok kitöltésétől, fénymásolásától kezdve a fényképkészítésen, fordításon keresztül a konzuli napok megszervezéséig. 

2015-re a könnyített honosítás első nagy hulláma már lejárt. Akiknek nagyon fontos volt a magyar állampolgárság, addigra megszerezték, így a külképviseleteken már nem kígyóztak sorok. A honosításban segédkező szervezetek feladata lett rendszeresen járni a kisebb-nagyobb településeket, és ott egyenként felkeresni azokat, akik valamilyen ok miatt még nem készítették el az iratcsomót, és nem adták be az igénylésüket.

Fontos megjegyezni, hogy abban az időben az RMDSZ ellenzéke által működtetett Demokrácia Központ-irodahálózat ugyanezt a tevékenységet végezte egy sor erdélyi településen. Ezeket az irodákat 2023 februárjában zárták be, miután a magyar kormány megvonta a támogatását az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól. Erről a folyamatról itt írtunk részletesen.

Azonban 2015-ben még szó sincsen arról, hogy a magyar kormány ne támogatná az RMDSZ ellenzékét. Ez a Nagy Zoltánnal készült interjú is azt emeli ki sikerként, hogy az Eurotrans Alapítvány „testvériesen osztozik” ugyanakkora támogatáson a Demokrácia Központokkal.

Ugyanitt az Eurotrans kuratóriumi elnöke maga hoz egy jó példát arra, hogy mennyire nehéz szétszálazni az RMDSZ és az Eurotrans honosítási tevékenységét: 

„[…] az RMDSZ több területi szervezete évek óta ingyen és bérmentve végzi ezt a munkát a saját hálózatában. Ezért a kolozsvári központi székhely bérlésén kívül semmilyen más ingatlannal kapcsolatos kiadásunk nincs […]. Az utóbbi években ebben a munkában az RMDSZ területi szervezetei, gondolok itt elsősorban Bihar megyére, Háromszékre és a Csíki Területi Szervezetre, az élen jártak azokkal szemben, akik éveken keresztül ezért a feladatért támogatást kaptak.”

Burkolt pártfinanszírozás?

Vagyis az RMDSZ a 2015 februárjában aláírt megállapodás előtt is végezte ezt a tevékenységet, ingyen, saját erőforrások felhasználásával. Az Eurotrans területi irodák gyanánt az RMDSZ területi szervezeteinek az ingatlanjait fogja használni. A burkolt pártfinanszírozás gyanújára így válaszol Nagy Zoltán:

„A (megállapodás) létrejötte után az egyszerűsített honosítással kapcsolatos ügyintézés, az, amit eddig az RMDSZ önként végzett, átkerült az Alapítvány hatáskörébe. (…) Semmilyen finanszírozási átfedés nincs az Alapítvány tevékenysége és az RMDSZ között, mint már említettem, egyetlen saját központi irodát tartunk fent, saját alkalmazottainkkal dolgozunk, és van egy szigorú elszámolási szabályzatunk is. Kifejezetten figyeltünk arra, hogy sem a tevékenységünkben, sem a személyi kérdésekben ne legyenek pénzügyi átfedések, így sem a kuratóriumi tagok, sem jómagam, mint a kuratórium elnöke, nem részesülünk javadalmazásban.”

Az Eurotrans Alapítvány számára 2015-2016-ban a Miniszterelnökség utalt évente 250 millió forintot a honosítási tevékenység költségeinek a fedezésére. A 2017-2021-es időszakra nincsen információnk a támogatásokról, bár nincsen okunk feltételezni hogy az évi 250 millió forintnyi támogatás elmaradt volna ebben az időszakban. Ezt az alapítvány éves mérlege is tanúsítja – például a 2020-as mérlege szerint az alapítványnak nagyjából 300 millió forintnyi bevétele volt.

Az RMDSZ számára megszervezik a FUEN kongresszusát

A Bethlen Gábor Alap 2017-ben ítélte meg az Eurotrans Alapítvány számára az első támogatást. Újabb összefonódás: nem a honosítás, hanem az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kolozsvári kongresszusának a megszervezésére kapja ezt a pénzt. A FUEN-nek az RMDSZ, nem pedig az Eurotrans Alapítvány a tagja.

Néhány kisebb pályázat után, 2021 decemberétől kezdi a BGA utalni a könnyített honosítás költségeit: ez akkor évi 400 millió forintot (akkori árfolyamon: kb. 1,1 millió EUR) jelent az Eurotrans számára. Ebben az időben az alapítványnál már mintegy 70 munkatárs végzi a könnyített honosítással kapcsolatos feladatokat.

2022-ben a BGA-tól nem kaptak támogatást, ennek ellenére az Eurotrans Alapítvány éves mérlege szerint nem volt fennakadás a bevételekben: 6,1 millió lejből, vagyis 1,3 millió euróból gazdálkodtak, munkatársaik száma pedig 103-ra duzzadt.

A Demokrácia Központoknak vége, beindul a nagyüzem

A 2023-2025-ös periódusban aztán számottevően bővültek a BGA-tól kapott támogatások: évente 700 millió forintot (kb. 1,7 millió EUR) ítélt meg az Eurotrans számára. 2023 elejétől a „konkurrencia”, vagyis az EMNT kegyvesztett lett, így az általa működtetett Demokrácia Központ-hálózat finanszírozás hiányában be kellett zárjon. 

Ezekben az években a feladatok is gyarapodtak, az Eurotrans gyakorlatilag magyar állami hivatalok kisegítőjeként működik. A különféle kedvezményekre feljogosító Magyar Igazolvány vagy a magyar útlevélhez szükséges iratcsomó összeállítása mellett adatfrissítést végez, anyakönyvi feladatokat (születés, házasság, elhalálozás bejelentése) lát el, és a Köldökzsinór-program új támogatásait bonyolítja le. Természetesen a 2026-os választásokra is készült az alapítvány – a 2025-ös pályázatukban a választási regisztrációval kapcsolatos ügyintézés kiemelt helyen szerepel.

Egy honosítási kérelem átlagosan 25 ezer forint

Az Eurotrans pályázati beszámolóiban egy sor számadat is szerepel az alapítvány által elvégzett munkáról: 2025-re összesen 125 ezer honosítási kérelmet segítettek összeállítani, továbbá 15 ezer iratcsomót a Köldökzsinór programban, 38 ezer anyakönyvezési kérelmet, valamint 25 ezer útlevélkérelmet „hozott” ez az alapítvány.

Az Eurotrans Alapítvány az általunk összegyűjtött, valószínűleg hiányos pályázati adatok alapján 2015-től mintegy 3,16 milliárd forintnyi támogatást kapott részben a Miniszterelnökségtől, részben pedig a Bethlen Gábor Alaptól. 

Ha ezt az összeget elosztjuk az Eurotrans saját bevallásával az összeállított honosítási kérelmek számáról (125 ezer), akkor durván számolva mintegy 25 ezer forintba (kb. 65 EUR) került a magyarországi adófizetőknek minden egyes, Eurotrans segítségével összeállított  iratcsomó. És ez csak a külképviseleten leadandó dosszié, tehát magának a honosításnak a költsége ebben nincsen benne.

2017-es cikkünkben is elvégeztük ugyanezt a számítást – akkor még az EMNT által összeállított iratcsomó átlagosan 5700 forintba került (18 euró). A különbség egyszerre több okra is visszavezethető: egyre kevesebb a honosítás iránt érdeklődő személy, megugrottak a költségek és az infláció is.

Trianon megemlékezés, de nem keseregve

Az Iskola Alapítvány régóta fontos szerepet játszik az erdélyi magyar kultúra és oktatás szervezésében. Amióta az RMDSZ kiegyezett a Fidesszel, korábban sosem látott erőforrások fölött rendelkezik. A magyarországi pályázati pénzek immár nemcsak kulturális és oktatási programokra, hanem milliárdos nagyságrendű ingatlanfejlesztésekre is érkeznek.

Az első nagyszabású, a BGA által támogatott projekt az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában: egy, a jelenlegi Románia megalakulásának 100 éves évfordulójára elkészített, nagyszabású program-, videó-, és kiadványsorozat kutatással és adatbázissal azokról a dolgokról, melyekkel az erdélyi magyar közösség az elmúlt száz évben Romániát gazdagította.

Bár a projektet a Bethlen Gábor Alap támogatta 2018 májusától összesen 960 millió forinttal, és a lebonyolítását az Iskola Alapítvány végezte, mint azt már megszokhattuk, a PR-nyereséget az RMDSZ kapitalizálja. A projekt honlapján, a különféle kreatív anyagokon mindenhol az RMDSZ logói tűnnek szembe. 

A projektbe egyébként szinte a teljes erdélyi magyar intézményrendszer és értelmiségi elit be volt vonva. Az Iskola Alapítvány 70 személlyel kötött szerzői jogi szerződést, és további 50 jogi személyiséggel szerződött a programban.

Érdekesség, hogy ez a programsorozat a román közösség fele is nyitott. A román nyelven is elérhető weboldal mellett például a román-magyar feszültségeket humoros videókkal és román sztárokkal tematizáló weboldal és YouTube-csatorna is elkészült.

Afterschool és buszprogram

A 2019-ben indul afterschool program szintén valós problémára kínál megoldást: a délutáni gyermekfelügyelet, foglalkozások és az ebéd hiánya a szórványoktatás elemi osztályaiban. A délutáni foglalkozás megléte vagy hiánya fontos érv akkor, amikor egy szülő eldönti, hogy magyar vagy román iskolába íratja a gyermekét. 

Bár ezt elvben az önkormányzatok kellene finanszírozzák, a gyakorlatban erre sok helyen nincsen forrás vagy odafigyelés. Így vagy a szülők finanszírozzák a délutáni tevékenységeket, vagy pedig az elmarad. Az Iskola Alapítvány 23 helyszínen biztosított délutáni foglalkozást, felügyeletet, illetve ebédet mintegy 1800 gyermeknek. Ez a program a 2025-2026-os tanévben is működik, jelenleg mintegy 3000 gyermek vesz benne részt 63 helyszínen (helyszínek listája itt). Ezt a programot a BGA összesen 4,5 milliárd forinttal támogatta.

Ehhez kapcsolódik az alapítvány buszprogramja, melyet a Rákóczi Szövetséggel közösen bonyolít 2023-tól. Ebben az iskolakezdő és elemista gyerekeket szállítják iskolába Erdély 11 megyéjében olyan településekről, ahonnan egyébként nem lenne lehetőségük nagyobb településeken található iskolákba bejárni.

Az irodalom bástyája

Emellett az Iskola Alapítvány irodalomszervezői és kiadói tevékenységbe is belevágott – szintén a magyar kormány támogatásaiból. Egy ideje ő szervezi a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet, emellett van 40 év feletti alkotóknak szóló irodalmi ösztöndíjprogramja. 

Azt pedig kevesen tudják, hogy 2024 szeptemberétől az Iskola Alapítvány hat erdélyi magyar folyóirat kiadási költségeihez is hozzájárul a nyomdaköltségek és tiszteletdíjak átvállalásával. Olyan folyóiratokról van szó, mint a Látó, a Székelyföld, a Helikon vagy az Újvárad. 

Nagy kérdés azonban, hogy irodalomszervezőként, kiadóként hogyan értelmezi a sajtó- és véleményszabadság kérdését az Iskola Alapítvány. Azt tudjuk, hogy a kényelmetlen sajtókérdéseket, és úgy általában a kritikus hangokat nem szereti az alapítvány képviselője, Nagy Zoltán. 

Ne feledjük, hogy 2017-ben az Iskola Alapítvány ingatlanában irodát bérelő Transindex szerkesztőségének hirtelen megemelték a lakbérét akkor, amikor elkezdték feszegetni az Átlászó Erdély által feltárt L’Alchimiste ügyet. Vagyis azt, hogy Nagy Zoltán az Iskola Alapítvány pénzéből gyakorlatilag kedvezményes, hosszú lejáratú hitelt nyújtott feleségének, Debreczeni Hajnalkának, hogy vendéglőt nyisson Kolozsvár főterén. 

Adatra nincs pénz

Ahogy azt is tudjuk, hogy az Iskola Alapítvány pénzhiányra hivatkozva 2023 februárjában leállította az Erdélystat projektet. Ez az egyedi kiadvány rendszerezte, megjelenítette és értelmezte a romániai magyar közösség helyzetére vonatkozó statisztikai adatokat (és mely adatsorok sokszor az RMDSZ számára kellemetlen trendekre világítottak rá). 

Információink szerint ennek a 2019-ben indult projektnek a költségvetése mintegy 40 ezer euró lehetett éves szinten, 4 éves időszakra ez körülbelül 186 ezer eurót jelentett. (Hibaigazítás, 14:50, 12.04.2026. A projekt költségvetésére vonatkozó mondatot Barna Gergő volt vezető munkatárs közlése alapján módosítottuk.) Annak ellenére nem volt erre a projektre pénz, hogy az Iskola Alapítvány csak az irodalomszervezési, kiadási tevékenységére mintegy 280 millió forint támogatást kapott a BGA-tól az utóbbi néhány évben.

A bérlakás-ingatlan, ami csak viszi a pénzt

Az Iskola Alapítvány számottevő ingatlan-portfólióval is rendelkezik. Az első ingatlanuk Kolozsváron – a cikkünk elején említett, Șoimului utcai épület – 2009 nyarán készült el baloldali kormányok támogatásaiból.

Ebben az ingatlanban összesen 21 lakás található, amelyet a kolozsvári lakbéreknél jóval olcsóbban (egyszobás: 100 EUR, kétszobás lakás: 145 EUR havonta) adnak ki meghatározott időre fiatal egyetemi oktatóknak és családjuknak.

Bár a bérlők a lakbér mellett maguk fizetik a rezsiköltségeket, illetve az ingatlan maga is relatíve új építésű, a Bethlen Gábor Alap 2017 óta évente mintegy 10 millió forinttal (kb. 25 ezer EUR) támogatja az “Egyetemi oktatók kedvezményes bérlakás programját”. Mostanra ez az összeg mintegy 100 millió forintra rúg.

Ez a pénz az épületgondnok fizetése mellett különféle javításokra ment el. A biztonsági kameráktól légkondicionálón keresztül a központi kazán cseréjéig, az ingatlan teljes külső-belső felújításáig, a távirányítós kapu vagy akár a kerítés megjavításáig és lefestéséig lényegében minden költséget a magyar adófizetők fedeztek.

Adja magát a kérdés: miért nem lehet ez a program önfenntartó? Miért nem lehet ezeket a költségeket a lakbérekből fedezni? Ezzel és sok más kérdéssel megkerestük Nagy Zoltánt: először egy interjút kértünk, majd elküldtük a kérdéseinket. Választ nem kaptunk.

Épül a 3100 négyzetméteres Minerva Kulturális Központ

Az Iskola Alapítvány következő ingatlanvásárlása szintén Kolozsvárhoz kötődik: 2018-ban a történelmi belvárosban, a Dávid Ferenc és a Brassai utca sarkán megvásárolták az egykori Minerva Nyomda összesen 1320 négyzetméteres, lepusztult épületegyüttesét a Minerva Egyesülettől. 

Évekig pereskedett az Iskola Alapítvány, míg a szomszédok beleegyezésüket adták az építkezéshez. Végül 2025 májusában sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megvan az építkezési engedély, és elindul az új Minerva Kulturális Központ építése. 

A központ egy 3100 négyzetméteres összterületű, három tömbből álló ingatlanegyüttes, mely részben irodákat, részben alternatív oktatási tereket, konferenciatermet és kortárs kiállítóteret tartalmaz majd, és a tervek szerint 2027-re készül el.

A beruházás összértéke 3,3 milliárd forint. 2018-ban a Bethlen Gábor Alap 932 millió forintot (2018-as árfolyamon közel 3 millió eurót) ítélt meg az ingatlan megvásárlására, valamint a bontási munkálatokra. Anyagunk megjelenése idején a területen alapozási munkálatok folynak.

Bár 5 milliárd forintot kaptak rá, nem készült el a nagyváradi Sonnenfeld palota felújítása

Szintén 2018-ban vásárolta meg az Iskola Alapítvány a Sonnenfeld palotát. A Nagyvárad központjában lévő, ikonikus épület szecessziós stílusban épült a 20. század elején. A 2283 négyzetméteres telken az épület több szinten közel 5500 négyzetméter bruttó összfelülettel rendelkezik.

A tervek szerint az ingatlan Magyar Ház és a nagyváradi magyarok kulturális központja lesz. Könyvtár, előadótermek, kiállítótér, pedagógusi és kulturális egyesületi irodák működnek majd itt, ha a felújítás véget ér. 

2019-ben a program költségvetése 2,47 milliárd forint volt. Ebből az épület és a telek megvásárlására nagyjából egymilliárd forintot költöttek. Az eredeti keretet azonban mára bőven túllépték: összesítésünk szerint a BGA az évek során mintegy 5 milliárd forintot ítélt meg erre a célra. 2022 januárjában sajtótájékoztatón jelentették be a munkálatok kezdetét, azonban az épület 4 év elteltével sem készült el. 

Az Iskola Alapítvány által 2025-ben leadott pályázati dokumentáció szerint az épületegyüttes hátsó épületei nagyrészt elkészültek. A pályázat szerint az utcáról látható főépület tetőszerkezetét is felújították, és hátra van az épület szerkezeti megerősítése, valamint a belső munkálatok.

Mindezt nem tudjuk sem megerősíteni, sem cáfolni: néhány hete jártunk a Moscovei utca 8 szám alatt, és egy elhagyatott építkezést találtunk. A bejáraton vaskos lakat volt, a szeméttel megtelt kapubejárót szemlátomást rég nem használta senki. A főépület homlokzatán nem tudtunk felfedezni látványos beavatkozást, a kapura kifüggesztett tájékoztató szerint az építkezési engedély 2026 március végén lejárt.

Diszkréten hallgat további szerzeményeiről az Iskola Alapítvány

Az Iskola Alapítvány Csíkszereda központjában 2020 októberében megvásárolta a színe miatt Kék házként ismert szecessziós épületet. A Petőfi utca sarkán álló épület három szintes, és 400 négyzetméteren terül el. Az épület teljes körű felújítása 2022-ben fejeződött be, és áfa nélkül 5,6 millió lejbe (1,1 millió euróba) került. 

Jelenleg ebben a Magyar ügyek háza feliratú ingatlanban található többek között a Pro Economica Alapítvány, az Eurotrans Alapítvány, valamint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csíkszeredai irodája.

Háromszintes, századfordulós villa Tusnádfürdőn

Ha a fenti ingatlanprojektek kaptak némi sajtónyilvánosságot, az alább következő ingatlanok megvásárlása után nem szervezett sajtótájékoztatót, nem tett nyilvános bejelentést az Iskola Alapítvány. Csak azért tudunk róluk, mert azokat említi a BGA-nak leadott pályázati dokumentáció.

Ez a hallgatás azért különös, mert egyébként az alapítvány Facebook-oldalán bőségesen találunk profin fotózott, kifogástalanul megírt anyagokat az alapítvány különféle tevékenységeiről. Feltűnő, hogy miközben egy irodalmi ösztöndíjassal készült rádióinterjú vagy egy vidéki könyvbemutató megér egy posztot, addig milliárd forintos nagyságrendű ingatlanberuházások valahogy elsikkadnak.

Emiatt nem ért el a szélesebb nyilvánossághoz, hogy 2020-ban Tusnádfürdőn is megvásárolt egy ingatlant az Iskola Alapítvány. A Brazilor utca 3 szám alatt található, három szintes villa érdekessége, hogy az egyetlen megmaradt gerendavázas, századfordulós épület az üdülőtelepülésen.

Az Iskola Alapítvány ezt a 232 négyzetméter alapterületű villát teljesen újjáépítette, és mellé felépült egy 200 négyzetméteres konferenciaterem is. Az ingatlan rendeltetése tanulmányi és alkotóház, a felújítása mostanra nagyrészt elkészült.

Erre a két ingatlanra összesen közel 2 milliárd forint, vagyis mintegy 4,8 millió euró támogatást ítélt meg a BGA. (A két ingatlan megvásárlását egyetlen támogatási döntés tartalmazza, így nem tudjuk, hogy a két épület külön-külön mennyibe került.) 

Közel 2 millió eurós ingatlan Marosvásárhely belvárosában

2021 októberében Marosvásárhely központjában is vásárolt egy ingatlant az Iskola Alapítvány: a Călărașilor (Kossuth Lajos) utca 18 szám alatt található szecessziós Potoczky-ház és a telek ára illetékekkel együtt 7,9 millió lej (560 millió HUF, akkori árfolyamon kb. 1,5 millió EUR) volt. 

Ezt az 1070 négyzetméter belső felülettel rendelkező ingatlant fel is újították. A tervezés, az udvar és a belső terek kialakítása, ezután pedig az előadóterek, irodák, konyhák felszerelése további 150 millió forintba (420 ezer EUR) került. Ezt is a Bethlen Gábor Alap állta.

A pályázat indoklása szerint az ingatlanban „a helyi közösségért tenni akaró civil szervezeteknek biztosítanának tevékenységükhöz megfelelő tereket”. De az alapítvány oktatási és tehetséggondozó programjainak is ez lenne a helyszíne.

Azt nem tudjuk, hogy milyen civil szervezetek kaptak itt irodát, mivel az ingatlant nem sikerült meglátogatunk. A Google Street View fotóján két cégért sikerült felfedeznünk az ingatlan kapuján: az egyik az Eurotrans Alapítványé, a másik pedig az RMDSZ jól ismert tulipánja – ez lett ugyanis a székhelye az RMDSZ Maros megyei szervezetének. 

Az erdélyi magyar írók is kaptak székházat

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája számára is sikerült megteremteni a „kiszámítható munkavégzéshez szükséges feltételeket”. Az Iskola Alapítvány a kolozsvári Nagypiac közvetlen közelében megvásárolt egy 85 négyzetméteres, kétszobás lakást egy 20. század elején épült bérházban. Ezt hosszú távra, ingyenes haszonbérleti szerződéssel az E-MIL rendelkezésére bocsátotta. Erre a célra 113 millió forintot (280 ezer EUR) kapott a Bethlen Gábor Alaptól.

A legrejtélyesebb villa egyben a legdrágább

A lista végére hagytuk az Iskola Alapítvány leglátványosabb, egyben legrejtélyesebb szerzeményét. A Kolozsvár szívében, a Sétatér mellett található Cardinal Iuliu Hossu (volt Pavlov/Fürdő) utca 41 szám alatt található villát birtokló cégért, az Adalgo Mirus Kft.-ért 9,1 millió eurót fizettek ki 2025 januárjában.

Annyira titkos volt ez a szerzemény, hogy az RMDSZ területi szervezeteinél is az Átlátszó Erdély tavaly áprilisban publikált anyagából értesültek arról, hogy hova költözik az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, valamint a Szövetségi Elnöki Hivatal, vagyis Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.

Nem sikerült kiderítenünk, hogy milyen pénzből vásárolta meg az Iskola Alapítvány ezt a villát. Annyit tudunk, hogy a Bethlen Gábor Alap 2024 áprilisában jóváhagyott 3,66 milliárd forintot „az alapítvány kolozsvári ingatlanfejlesztésének támogatása” címmel. 

Ez az összeg akkori árfolyamon nagyon közel állt a cég részvényeinek 9,1 millió eurós árához, amit az Iskola Alapítvány 2025 januárjában kifizetett.

„Mérlegelési jogkör” miatt „hatályát veszti”

Csakhogy két hónappal a tranzakció előtt, 2024 novemberében a BGA visszavonta ezt a döntést. Az oldalra feltöltött dokumentumban az a lakonikus magyarázat áll, hogy a 2024 április 29-én meghozott döntés „hatályát veszti”.

Magyarázatért fordultunk a BGA-hoz – az Alap válaszából annyi derült ki, hogy a bizottsági határozatot a „mérlegelési döntési jogkörében eljárva” vonta vissza a Bizottság, így támogatói okiratot nem adtak ki.

A Fürdő utcai villával, valamint az Iskola és az Eurotrans Alapítványok magyarországi támogatásaival kapcsolatban március elején kértünk interjút a két alapítvány jogi képviselőjétől, Nagy Zoltántól. 

Az e-mailt arra a címre küldtük el, melyről Nagy Zoltán az idők folyamán többször válaszolt kérdéseinkre, ezúttal azonban nem kaptunk választ. Április 1-én egy sor kérdést küldtünk el az előbbi címre, illetve az Iskola Alapítvány és az Eurotrans Alapítvány hivatalos e-mail címére. Választ anyagunk publikálásáig nem kaptunk, de amennyiben ez befut, akkor annak természetesen teret fogunk adni.

The post Hallgatni arany. Így hízlalta a NER az RMDSZ alapítványait appeared first on Átlátszó Erdély.

Bár a nagykép tekintetében nincsen látványos változás a 2024-es évhez képest, az erdélyi szervezetek pályázataival kapcsolatos döntéseket

alaposabban megvizsgálva azt látjuk, hogy:

• a korábbi gyakorlathoz képest jóval kevesebb nagy összegű (milliárd forintos) támogatásról született döntés;
• a nagyléptékű ingatlanberuházások, -fejlesztések és -vásárlások megfogyatkoztak;
• a korábban kiemelten támogatott erdélyi magyar történelmi egyházak – különösképp az Erdélyi Református Egyházkerület – már nem szerepelnek a képzeletbeli toplistán; 
• az RMDSZ két alapítványa, az Eurotrans és az Iskola Alapítvány a legnagyobb kedvezményezettek közé emelkedett;
• a Sapientia-EMTE fenntartása mellett a foci- és hoki klubok fenntartására ítéltek meg számottevő támogatást.

Mielőtt rátérnénk a részletekre, térjünk ki néhány sarokszámra. A Bethlen Gábor Alap által 2025-ben jóváhagyott összes döntés a számításunk szerint 90,94 milliárd forintot (241 millió euró) tesz ki. 

Ami a döntések területi eloszlását illeti: a legtöbb támogatást romániai szervezetek és magánszemélyek számára ítélték meg (34,92 milliárd). Ez az összes támogatás nagyjából harmada, és megfelel a korábbi évek gyakorlatának.

Ezt követi Magyarország (17,35 milliárd), Szlovákia (16,13 milliárd), Ukrajna (10,25 milliárd), Szerbia (7,89 milliárd), Horvátoszág (0,9 milliárd), valamint Szlovénia (0,7 milliárd). A fennmaradó összeget a diaszpórában tevékenykedő szervezetek számára ítélték meg.

Ami a fontosabb támogatási programokat illeti: az oktatási-nevelési támogatás (Szülőföldön magyarul program) teszi ki a legnagyobb összeget – 22,7 milliárd forintot. Ez a program arra ösztönzi a szülőket, hogy gyermekeiket magyar nyelvű oktatási intézménybe járassák. Ennek érdekében gyermekenként évi 100 ezer forintot kapnak. 

A Határtalanul! Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek nevű programra beérkezett pályázatokat 10 milliárd forintos keretből támogatták. A nemzetpolitikai célú támogatások 47,8 milliárd forintot tettek ki. 

Ki fizet forinttal Erdélyben?

Erdélyi civil szervezetek számára fontos a „Jelentős szakmai és kulturális intézmények működésének támogatási programja”. Ebből a keretből összesen 661 millió forintot (1,7 millió euró) ítéltek meg. A legnagyobb összegek itt 20 millió forint körüliek, azonban a többség 1-2 millió forintot kapott.

A legnagyobb erdélyi támogatott azonban a Sapientia-EMTE. A magyar kormány által alapított és fenntartott magánegyetem számára 6,5 milliárd (17,2 millió EUR) támogatást ítéltek meg 2025-ben. 

A képzeletbeli toplistán a második helyen az RMDSZ-hez köthető alapítványok: az Iskola Alapítvány, valamint az Eurotrans Alapítvány áll. Utóbbi a könnyített honosítással kapcsolatos ügyintézésben segédkezik, és erre 950 millió forint támogatást ítélt meg a BGA.

Az Iskola Alapítvány számára 4 milliárd forintot (10 millió euró) ítéltek meg többek között a nagyváradi Sonnenfeld-palota, valamint egy nemrég megvásárolt tusnádfürdői villa felújítására, az after school és irodalmi programokra. 

Az Iskola Alapítvány oktatási és kulturális programokat bonyolít, emellett számottevő ingatlan-portfólióval rendelkezik. Tavaly például 9 millió euróért vásárolt impozáns villát Kolozsvár központjában – erről itt írtunk. Ezt a beruházást egyébként tudomásunk szerint nem a Bethlen Gábor Alap támogatta. 

A fociklubok támogatása továbbra is prioritás: 

a Futball Klub Csíkszereda számára 1,27 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg tavaly, a Sepsi OSK számára 720 millió forintot, a Partium Akadémia pedig 520 millió forintot zsebelt be. A foci mellett a csíkkarcfalvi Székelyföldi Jégkorong Akadémia (Mens Sana Alapítvány) 931,5 millió forint támogatásban részesült.

300 millió forintot ítélt meg a BGA a Vass Levente RMDSZ-es parlamenti képviselő által elnökölt, a marosvásárhelyi felsőoktatást támogató Stúdium Prospero Alapítvány számára. A Székelyföldi Legendáriumot és Mini Erdély Parkot működtető Visus Kulturális Egyesület 200 millió forint támogatásban részesült. Végül pedig 230 millió forintot ítéltek meg annak a nagyváradi székhelyű, RMDSZ-közeli Léda Alapítványnak, melyre Tőkés Lászó EMNT-elnök egy 2024-es közleménye szerint „a korrupció árnyéka vetül”.

A történelmi egyházak támogatása már nem prioritás

A képzeletbeli toplistáról feltűnően hiányoznak az erdélyi magyar történelmi egyházak. Korábban ezek – és kiemelten az akkoriban még Kató Béla püspök által vezetett Erdélyi Magyar Egyházkerület – minden évben ott voltak a legnagyobb támogatottak között. 

Hogy érzékeltessük a különbséget: 2020-ban csak az Erdélyi Református Egyházkerület 13 milliárd forintot kapott. 2025-ben az összes egyház – egyházkerületek és egyházközségek egyaránt – összesen mintegy 530 millió forint támogatást kaptak. Ezeknek a támogatásoknak a túlnyomó többsége 1 millió, vagy még annál is kevesebb forint.

A nyitóképen Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. A nyitókép forrása Kelemen Hunor Facebook-oldala.

The post Nagyot szakítottak az RMDSZ alapítványai 2025-ben a Bethlen Gábor Alapnál appeared first on Átlátszó Erdély.

„Az Iskola Alapítvány évek óta több, az erdélyi magyar közösséget szolgáló programot bonyolít, munkatársai száma 240 fő. Ebből közel 20 személy Kolozsváron dolgozik és a rendelkezésre álló Sólyom utcai irodát rég kinőttük. Itt dolgoztunk az elmúlt 15 évben, annak idején egy lakás átalakításával hoztuk létre az irodát. A sokrétű feladatot ellátó adminisztratív munka valamint az utóbbi években megnövekedett alkalmazotti létszám indokolta egy korszerű, munkavégzésre alkalmas ingatlan vásárlását. Az Ön által említett Fürdő utcai ingatlan az Alapítvány új székhelye, amelyet az idén birtokba is vettünk, egy hónapja itt működik az Iskola Alapítvány központi irodája. A XX. század elején épült ház a mai kor követelményeinek megfelelően van kialakítva, teljes körű felújításon és bővítésen esett át, irodaház funkcióval. Az ingatlant az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének egy része is fogja használni. A tranzakció nem titokban ment végbe, az összes ezzel kapcsolatos információ publikus, a cégbírósági közlönyben megtekinthető.”

Nem mindennapi tranzakcióra került sor bő két hónapja, 2025. január 29-én: az az alapítvány, amelyet alapító okirata szerint az RMDSZ oktatási, tudományos, kulturális és szociális tevékenységek lebonyolítására hozott létre, megvásárolt egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó céget, az Adalgo Mirus Kft.-t.

Egyelőre sok a homály ezzel a céggel, valamint az üzlettel kapcsolatban. Két dolog biztos: ez a vállalkozás a tulajdonosa egy, a kolozsvári Sétatér mellett, a Cardinal Iuliu Hossu (volt Pavlov/Fürdő) utca 41 szám alatt található villának, valamint hogy a cégért 9,1 millió eurót fizet az Iskola Alapítvány.

Ennél exkluzívabb – és drágább – környéket ingatlanvásárlásra nehezen talált volna az Iskola Alapítvány Kolozsváron. A villa a Malom-árok partján található, teraszáról a Sétatérre nyílik kilátás. A tó, a reprezentatív épületek a Sétatéri tó körül, de akár a polgármesteri hivatal is kőhajításnyira van.

A telekkönyvi leírás szerint a villában emeletenként több iroda, az udvaron pedig 23 parkolóhely áll rendelkezésre

Nemcsak az elhelyezkedése kiváló, maga az irodaház sem tűnik hétköznapinak. Amennyire ki tudtuk deríteni, az ingatlan a ‘30-as években épült, jelenlegi tulajdonosa, az Adalgo Mirus Kft. pedig 2017 januárjában vásárolta meg, állítólag 1,3 millió euróért. 

A cégkivonat, amelyből kiderül a cég 9,1 millió eurós vételára

A villa 2015 és 2018 között alapos felújításon esett át, így jelenleg egy négyszintes, összesen 1280 négyzetméter hasznos felülettel rendelkező irodaház. Macskakővel burkolt 1767 négyzetméteres udvar tartozik hozzá, mely parkolóként használatos.

Mi lesz az ingatlan rendeltetése? 

Úgy tudjuk, ide költözik majd az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és / vagy a Szövetségi Elnöki Hivatal. Ezt azonban nem tudjuk megerősíteni, ugyanis e-mailben elküldött kérdéseinkre az Iskola Alapítvány képviselője, Nagy Zoltán Levente még nem válaszolt. Update: Nagy Zoltán Levente válasza anyagunk elején olvasható.

Szintén nem tudott érdemi információkkal szolgálni Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője: megkeresésünkre annyit válaszolt, hogy ő erről semmilyen információval nem rendelkezik. 

Kérdés, hogy miért lenne szüksége az Iskola Alapítványnak vagy akár az RMDSZ-nek egy ilyen drága és reprezentatív villára. Hiszen mind az alapítvány, mind az RMDSZ számos ingatlannal rendelkezik Kolozsváron, nem tűnik úgy, mintha helyszűkében lennének.

A szövetségi elnökség ideköltöztetése logikus továbblépés lenne az RMDSZ vezetősége részéről. Ehhez a villához képest az országos RMDSZ jelenlegi irodaépülete a kolozsvári Majális utcában – és bármelyik másik székháza – szerény kis kunyhó.

Nem mellékes, hogy ez az ingatlan akár külföldi, magas rangú látogatók fogadására is alkalmas. Nemrég még a kazahsztáni tiszteletbeli konzulátus működött itt néhány ingatlanos cég társaságában, az avatáson maga Emil Boc polgármester is tiszteletét tette.

Régóta gyűjti az ingatlanokat az Iskola Alapítvány

Ez a villa egyébként nem az egyedüli nagy értékű ingatlan az Iskola Alapítvány tulajdonában. Az alapítvány még a baloldali kormányok idején kapott pénzt Magyarországról arra, hogy Kolozsváron felépítsen egy fiatal tanároknak szánt komplexumot.

Később, az Orbán-kormányok idején az Iskola Alapítvány több, milliárdos nagyságrendű támogatásban részesült a Bethlen Gábor Alaptól, amelynek egy részét aztán ingatlanokba fektette (erről néhány éve írtunk utoljára). 

Mivel az Iskola Alapítvány alapítója az RMDSZ, a támogatásokról feltételezhető, hogy a Fidesz-RMDSZ közötti jó kapcsolat megalapozását is elősegítették. Ennek a kapcsolatnak az alakulásáról szóló összefoglalónk itt olvasható.

A botrányok sem kerülték el az Iskola Alapítvány ingatlanos ügyeit. Az Átlátszó Erdély tárta fel a L’Alchimiste sztorit, vagyis azt, hogy az alapítvány kibérelt és felújított egy 200 négyzetméteres üzlethelyiséget a Kolozsvár főterén álló Jósika-palotában, majd bérbe adta az alapítvány elnöke, egyben Kelemen Hunor kabinetvezetője, Nagy Zoltán Levente feleségének. Itt a feleség, Debreczeni Hajnalka – akkoriban Kelemen Hunor sajtósa – egy kávézót nyitott. A kávézónak előnyös konstrukcióból az Alapítvány akkori elmondása szerint kiszállt, Debreczeni Hajnalka egy évvel később, 2018 májusában adta el a részesedését a L’Alchimiste cégéből.

Miért hallgatnak róla, miért van rá szükség, és honnan volt rá pénz?

De vissza az új szerzeményhez. Mint fentebb jeleztük, a tranzakció rengeteg kérdést vet fel. Például: mi az oka annak, hogy a tranzakció tényét nem jelentették be nyilvánosan?

A hallgatás azért szembeszökő, mert az Iskola Alapítvány más ingatlanprojektjeiről mostanában gyakran oszt meg anyagokat a Facebookon. Az alábbi képernyőfotón épp a Minerva Központról osztottak meg információkat, és a nagyváradi Sonnenfeld Palota felújításáról is találtunk közleményt.

Továbbá nem tudni, hogy honnan volt az Iskola Alapítványnak erre pénze. Magyar kormánytámogatásokat használt fel erre a célra, vagy valamilyen más forrást?

Kérdéses még, hogy miért volt szükség arra, hogy az Adalgo Mirus Kft.-ben 100 százalékos tulajdonrészt szerezzen az Iskola Alapítvány. Miért nem lehetett csak az ingatlant megvásárolni? Ez azért fontos, mert a rendelkezésünkre álló információk alapján a 2013-ban alapított Adalgo Mirus Kft. korántsem az a virágzó, tőkeerős vállalkozás, amire a birtokában lévő ingatlan utal.

A cég 2024-es mérlege még nem publikus. Az azonban már ismert, hogy a 2023-as évet 335 ezer eurós üzlet forgalommal és 305 ezer eurós veszteséggel zárta, miközben 3 millió eurós adóssága volt.

Nagy kérdés még, hogy mennyibe került ez a villa?

A rendelkezésre álló mérlegadatok alapján nehéz a villa értékéről bármit mondani. Az látszik, hogy a vállalkozás mérlegének befektetett eszközök (active imobilizate) rubrikája – itt vannak feltüntetve az ingatlanok – az évek során 1 millió és 9 millió euró között fluktuált, 2023-ban pedig 9,4 millió euró volt. Azonban nem tudjuk, hogy a cégnek van-e még ezen az ingatlanon kívül más, nagyobb értékű vagyontárgya. 

Érdekes az Adalgo Mirus Kft. múltja is. A cég a kolozsvári nagyvállalkozók közt jól ismert Gadola család érdekeltsége volt. A családi vagyont az apa, Ștefan Gadola ingatlanfejlesztő alapozta meg. Idősebb Gadola az Energobit vállalat egyik alapítója, a CFR focicsapat egyik tulajdonosa, akinek a vagyona 50-60 millió euróra rúg a Capital szerint, és aki magyar gyökerekkel is rendelkezik (egy portré itt olvasható róla román nyelven).

Na de hogy jön ide az Untold fesztivál?

Az Adalgo Mirus Kft. jog szerinti tulajdonosa azonban Ștefan Gadola két fia, Sorin és Raul Gadola volt. Utóbbi a tulajdonosa a részvények 99 százalékát birtokló Neocrest Business Kft.-nek. 

Ebben a körben nem tudunk igazán alaposan elmélyülni a Gadola család, illetve a két fiú üzleti múltjában. Tény azonban, hogy ha apjukat bohém, nagyvonalú, kalandos életű üzletemberként írja le a kolozsvári helyi sajtó, a két fiú megítélése már inkább negatív.

Sorin Gadola, az Untold fesztivál egyik alapítója, súlyos betegség után az ezotéria és az alternatív gyógymódok felé fordult. Életvezetési tanácsokat ad a TikTok-on, ahol 217 ezer követője van. Az üzleti életben is a spirituális vonalat követi: egyebek mellett alternatív gyógyászatot kínáló magánklinikája van Kolozsváron és Bukarestben.

Raul Gadola jelenleg is ingatlanfejlesztő. Összesen 9 cég ügyvezetője, és azzal került be a hírekbe, hogy autójával áttört egy kerítést a szászfenesi Terra negyedben. Továbbá azzal, hogy 100 millió eurót készül egy újabb, 38 ezer négyzetméteres kolozsvári bevásárlóközpont, az Oxygene Mall fejlesztésére elkölteni.

Jelenleg nem rendelkezünk információkkal arról, hogy az Adalgo Mirus Kft.-nek milyen egyéb ingatlanvagyona van, ahogy arra is várni kell, hogy a 2024-es mérlegüket közzétegyék. Erről, valamint a Cardinal Iuliu Hossu utcai ingatlan körüli fejleményekről újabb anyagban készülünk beszámolni.

The post Impozáns villát vásárolt Kolozsvár szívében az RMDSZ alapítványa appeared first on Átlátszó Erdély.

„Úgy érezzük, a munkánk ezen az intézményen belül már teljességgel ellehetetlenült, és tovább már nem tudjuk a legjobb szakmai tudásunk szerint ellátni azt a feladatot, ami a mindenkori szabad sajtó feladata lenne.”

Ezekkel a mondatokkal kezdődik az a közlemény, melyben a Transindex szerkesztősége bejelenti: testületileg felmond, és ezzel az erdélyi magyar sajtó legrégebbi portálja lényegében megszűnik létezni.

A közlemény nem szolgáltat részleteket arra vonatkozóan, hogy miért érzi azt a szerkesztőség, hogy a munkájuk a Transindex projekt keretein belül ellehetetlenült, és miért nem tudják a szabad sajtó feladatát ellátni.

Összeszedtük, amit a Transindex utolsó időszakáról tudni lehet

Mi hónapok óta próbáljuk összerakni, pontosan miben áll az a fenyegetés, amelyről a Transindex szerkesztősége tavaly október 23-án adott hírt. 

Milyen érvek szóltak tavaly ősszel amellett, hogy a Transindex folytatására kérjenek adományokat, és miért döntöttek úgy végül, hogy a portált otthagyják, és új projektbe kezdenek? 

Jelen információink szerint a portál többségi tulajdonosával, Hajdu Áronnal folytatott tárgyalások csődje vezetett ehhez a döntéshez. De mielőtt ismertetnénk azt a kevés részletet, amit sikerült erről kiderítenünk, elmagyarázzuk, miben áll a probléma.

A Transindex.ro portál mögött két jogi entitás áll kiadóként: a Media Index Egyesület, melynek tagjai jelenlegi és volt transindexesek (köztük Gyöngyi Annamária, az egyetlen aki a lap alapítása óta a Transindexnél dolgozik), valamint a Media Net SRL, melynek jelenlegi többségi tulajdonosa Hajdu Áron (67%). Kisebbségi tulajdonos a projekt igazgatója, Gyöngyi Annamária (30%), valamint az egyik korábbi felelős szerkesztő, Balázsi-Pál Előd (3%). 

Ennek a némileg szokatlan felállásnak a magyarázata az, hogy a Transindex a múltban pályázatokból, illetve különféle gazdasági tevékenységekből – reklámok eladásából, honlapok készítéséből, stb. – tartotta fenn magát. A pályázatok az egyesületen, a gazdasági tevékenységek a cégen futottak. A csapat tagjainak egy része az egyesület, másik része a cég alkalmazottjaként dolgozott.

A Media Net tulajdonosa elvben totális kontrollal rendelkezik

Történetünk szempontjából kiemelt fontosságú, hogy a Media Net a transindex.ro domain tulajdonosa is egyben. Bárki is ennek a cégnek a többségi tulajdonosa, de facto teljes kontrollt gyakorol a portál fölött. (Later edit 16:17 2022 február 17: olyan, transindexes portfólióhoz tartozó domainek mint például az adatbank.ro vagy a penzcsinalok.ro viszont az egyesület tulajdonában vannak.)

A 2002-ben alapított cég az idők során többször is tulajdonost váltott. Legismertebb tulajdonosa 2003-tól Kelemen Hunor jelenlegi RMDSZ-elnök volt, aki 2015 júliusában adta el 60 százalékos tulajdonrészét Kelemen Attila Ármin alapító/társtulajdonos/ügyvezetőnek és Balázsi-Pál Előd akkori felelős szerkesztőnek. Úgy tudjuk, ez a tranzakció névértéken történt, vagyis a részesedésért szimbolikus pénzösszeget fizettek.

Ironikus módon ekkor, 2015 júliusában állt elő az ideális helyzet: a transindex.ro domain nem egy kívülálló tulajdonos, hanem a transindexes csapat kezében volt. 

Ez azonban nem tartott sokáig, Kelemen Attila Ármin 2017 októberében eladta céges részvényeit Hajdu Áronnak. Nem világos, miért döntöttek úgy, hogy Hajdu Áronnak felkínálják a tulajdonrészt, de úgy tudjuk, a Media Net többségi tulajdonrésze névértéken került hozzá.

2017-ben csődközeli helyzetbe került a Transindex

2017 különösen nehéz időszaka volt a portálnak, mely fennállása óta folyamatosan anyagi problémákkal küzd. „Egyszerűen nem volt elég bevételünk ahhoz, hogy fenntartsuk a projektet” – emlékezett vissza egy transindexes forrásunk.

A kialakult helyzethez hozzájárult az is, hogy az Iskola Alapítvány látványosan megemelte az irodájuk addig jelképes lakbérét. A váratlan lépés oka minden bizonnyal az volt, hogy a Transindex tovább próbálta görgetni az Átlátszó Erdély által feltárt L’Alchimiste-sztorit. A történet arról szólt, hogy Kelemen Hunor akkori sajtófőnöke, Debreczeni Hajnalka L’Alchimiste néven éttermet nyitott Kolozsvár központjában, és ehhez az Iskola Alapítvány nyújtott igen kedvezményes kölcsönt. Az Iskola Alapítvány igazgatója, Nagy Zoltán Debreczeni Hajnalka férje és egyben Kelemen Hunor kabinetfőnöke.

De vissza a Transindex tulajdonosváltásához: Hajdu Áron csíkszeredai üzletembernek egy sor érdekeltsége van, többek között a Bookart Könyvkiadó, a Fun FM rádió és az Alutus nyomda. Hajduról egy sor forrásunk állítja, hogy frontember, az igazi tulajdonost az RMDSZ politikusai közt kell keresni. 

Ezt a szóbeszédet sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk. Az azonban alátámasztja ezt a szóbeszédet, hogy 2017-től, a tulajdonosváltás után a Communitas Alapítvány számottevő pénzösszeggel támogatni kezdte a Media Index Egyesületet. A Communitas Alapítványt az RMDSZ alapította, ez az alapítvány osztja szét az erdélyi magyar civil szféra szereplői közt annak az éves román kormánytámogatásnak egy részét, melyet az RMDSZ kezel.

A Communitas mentőövet dobott a nem nyilvános alapból

Úgy tudjuk, a kétségbeesett helyzetben lévő szerkesztőség levélben fordult Takács Csabához, a Communitas kuratóriumának elnökéhez. Ebben azt kérték, a Communitas vállalja át a portál működési költségeinek bizonyos százalékát az Erdély TV-t és Erdély FM-et működtető Janovics Jenő Alapítvány mintájára.

Fontos megjegyezni, hogy a Transindex korábban is kapott projektalapú, kisebb-nagyobb összegű támogatásokat a Communitas-tól. A 2015-2017-es periódusban például évi 23-25 ezer lejt ítélt meg számukra az alapítvány Sajtó Szaktestülete, és 2017 után is adtak be más pályázatokat a Communitas-hoz.

Ez a 2017-től folyósított támogatás abban különbözik a korábbiaktól, hogy évente mintegy 320 ezer lejt (64 ezer euró) tett ki, és a Communitas olyan alapjából folyósították, amelyre az alapítvány nem ír ki nyilvános pályázatot.

2021-ben azonban borult a viszonylagos nyugalom: RMDSZ-es politikusok jelezték a szerkesztőségnek, hogy további támogatásra nem számíthatnak a Communitas-tól. Úgy tudjuk, ezt a döntést szóban közölték Gyöngyi Annamáriával, írott értesítés, indoklás nem érkezett.

Nem tudunk arról, hogy a Transindex tartalmával kapcsolatban voltak-e kifogásai az RMDSZ-nek, vagy hogy egyes politikusok részéről történt-e nyomásgyakorlás. Azt viszont több transindexes is mondta, hogy egy ideje egyes RMDSZ-es politikusok már nem állnak velük szóba.

A Communitas nem árulja el, eddig miért támogatta a Transindexet, és idéntől miért nem

2021. december 18-án elküldött adatigénylésünkre, melyben az alapítvány 2020-2021-es támogatásainak listáját kértük, Takács Csaba kuratórium elnök halogató választ adott. Miután az infotörvény alapján tíz napon belüli választ vagy magyarázatot kértünk a halasztás okára, Takács Csaba 2022. január 11-én örömmel értesített arról, hogy feltöltötték az alapítvány weboldalára a 2020-as költségvetés beszámolóját.

Viszont arról is tájékoztattak, hogy a 2021-es összesített költségvetést nem tudják a rendelkezésünkre bocsátani, mert olyan támogatások is hozzátartoznak, amelyek csak 2022-ben zárulnak le, így csak a következő év elején készül róluk összesített beszámoló. 

A 2010-2020-as évek beszámolói alapján tehát nagy összegű, nem nyilvános támogatást kapott a Janovics Jenő Alapítvány az Erdély TV és Erdély FM működtetésére, valamint 2017 novembere óta a Media Index Egyesület a transindex.ro működtetésére. 

Megkérdeztük a Communitas kuratóriumát a nagy összegű támogatások elosztásának feltételeiről. A kuratórium tagjait telefonon kerestük, de ők arra kértek, hogy e-mailben küldjük el a kérdéseinket. Végül egyetlen válaszlevelet kaptunk a Communitas Alapítvány kuratóriuma aláírásával.

A kuratórium a nem nyílt pályázati támogatással kapcsolatos minden egyes kérdésünkre kitérő választ adott, és úgy tett, mintha nem értette volna a kérdést. 

Az alapítvány éves beszámolói a Media Index Egyesület és a Janovics Jenő Alapítvány támogatásánál a megye/alkotói terület/program típusa mezőben az országos címszót tüntetik fel. Ezért a nem nyilvános pályázatok megnevezés helyett az országos típusú besorolással pontosítottuk kérdéseinket. 

A kuratórium minden bizonnyal megértette, mert ezt a magyarázatot küldte: „Nincsenek „országos típusú” támogatásaink. Amennyiben a költségvetések negyedik oszlopában megjelölt „országos” szóra gondolt, ez a program területi lefedettségére vonatkozik, az érintettek országos körére, nem a finanszírozás típusára.”

A válaszlevél ezt a bűvös formulát ismételgette az összes többi kérdésünkre is, melyek azt feszegették, hogy 

• milyen kritériumoknak kellett, hogy megfeleljen a Média Index Egyesület és a Janovics Jenő Alapítvány ahhoz, hogy országos típusú, azaz nagy összegű támogatásban részesüljön;
• hol hirdették meg ezeket a típusú támogatásokat;
• a Communitasnak milyen támogatási céljai, illetve a Transindex portál milyen jellemzői indokolják, hogy a Communitas Alapítvány 2021-ben kevesebb, 2022-től semmilyen országos támogatásban nem részesíti a Media Index Egyesületet. 

Mindezekre egyetlen választ kaptunk:

„Nincsenek „országos típusú” támogatásaink.”

A Communitas válaszlevele megnevezett ugyan néhány pályázati feltételt (kisebbségi szempontok, relevancia, impakt, méret, régió, folyamatosság, kivitelezhetőség), de nem mutatott rá, melyiket teljesítette és mennyiben a Transindex eddig, melyiket nem.

Transindexes forrásunk megerősítette, hogy a kis és a nagy összegű támogatások igénylésekor is a Transindex meg kellett feleljen a fenti kritériumoknak. Azonban semmilyen értesítést sem kaptak arról, hogy mely kritériumoknak nem felelnek meg 2022-től.

Hajdu Áronnak elege lett és perrel fenyegetőzik

Azt határozottan állítja minden forrásunk, hogy Hajdu Áron szerkesztési kérdésekbe soha nem szólt bele. Voltak hirdetésekre vonatkozó ötletei (ezek aztán nem valósultak meg), ugyanakkor a Transindex működését nem finanszírozta, és támogatásokért sem kilincselt.

A helyzet tovább bonyolódott, amikor Hajdu közölte, hogy eladná részesedését a Media Net-ben, illetve a transindex.ro domaint. Úgy tudjuk, döntését azzal indokolta, hogy elege van a projekt okozta fejfájásból.

Előzetes telefonos egyeztetés után, két alkalommal kerestük fel személyesen Hajdu Áront a csíkszeredai Alutus Nyomdánál. Hajdu mindkét alkalommal idegesen elutasította, hogy nyilatkozzon, majd perrel fenyegette az interjúkészítőt a bekapcsolt hangrögzítő miatt.

Első alkalommal mégis válaszolt néhány kérdésre azzal a feltétellel, hogy nem kerül ki semmi a nyilvánosság elé: „Nyugodtan fölveheti, de azonnal beperelem, ha valami ebből a beszélgetésből kikerül”. Ennek tudatában is közöljük az elmondottakat.

Annyit tudtunk meg tőle, hogy magánvállalkozóként vásárolta meg 2017-ben a Transindexet kiadó cég többségi tulajdonrészét, és ugyancsak a piaci logika alapján fogja eladni. Felháborítónak találta, hogy 2017-ben a Krónika hazugnak nevezte őt, pedig igaz állításként közölte velük, hogy nem a Bookart Könyvkiadó vásárolta meg a Transindexet.

Kérdésünkre, hogy a birtokában lévő cégeknek vannak-e szerződéses vagy szimbolikus kötelezettségei egymás felé, azt válaszolta, hogy nincsenek. Például ha a könyvkiadó megrendel valamit a rádiótól, azt ki is fizeti.

Megkérdeztük, milyen elvárásai voltak a Média Index Egyesülettel szemben, amire azt válaszolta, hogy a Media Index Egyesülettel semmiféle együttműködésről nem kötöttek szerződést. Az egyesület gyártja az anyagot, ő csak a pénzt adminisztrálja, és nem szól bele a politikába. „Nem vagyok én gengszter, csak annak nézek ki” – mondta Hajdu Áron.

Mennyibe kerül a Transindex?

A transindexes csapat két fő csapáson próbálta a helyzetet rendezni. Egyrészt tavaly októberben elindult a támogatási kampányuk – ezzel a kieső Communitas-támogatást próbálták pótolni, hogy a szerkesztőség tovább működhessen. 

A kampány eredményeképp valamivel több, mint 3 hónap alatt sikerült is 91 ezer lejt (18 ezer euró) összegyűjteni. Ez ugyan erdélyi viszonylatban szép összeg, de az évi több mint 60 ezer eurós Communitas-támogatást nem tudja kiváltani.

Ezzel párhuzamosan tárgyalni kezdtek Hajdu Áronnal a céges részesedésének megvásárlásáról. Úgy tudjuk, Hajdu kezdetben azt hangoztatta, hogy tulajdonrészéért 150 ezer eurós ajánlatot kapott, később közölte, hogy 100 ezer euróért odaadná azt a szerkesztőségnek.

Ez azonban így is messze túlmutat a szerkesztőség anyagi lehetőségein. A csapat mintegy 10 ezer eurós ajánlatot tett, amelyet Hajdu Áron elutasított. Ismereteink szerint ezzel a tárgyalások holtpontra jutottak, a Media Net kft. többségi tulajdonrésze jelenleg is eladó.

Transtelex, a B terv

A transindexesek B tervvel is készültek: a magyarországi Telex segítségével új projekt elindításán kezdtek el dolgozni. Ennek részeként 2021. november 3-án – tehát az adománygyűjtő kampányuk indulása után nem sokkal – lefoglalták a transtelex.hu és a transtelex.ro domaint. A transtelex.ro oldalon már az új adománygyűjtő kampány fut. A kiadóként feltüntetett kolozsvári Van Masik Media SRL-t idén január 19-én jegyezték be.

Úgy tudjuk, január utolsó hetében dőlt el, hogy a szerkesztőség egységesen felmond, és a B terv – tehát az új projekt – fog elindulni. Ezt február 15-én jelentették be. 

„Az olvasói adományok nem voltak elegendőek a szerkesztőség fennmaradására. De ha valahogy ki is tudtunk volna jönni ebből a pénzből, akkor is folyamatosan ott lebegett volna a fejünk fölött az, hogy a Transindexet eladja Hajdu Áron, és ki tudja, ki lesz a tulajdonos. Ezért döntöttünk úgy, hogy új projektet indítunk” – magyarázta a döntés hátterét egy transindexes újságíró. Döntésükről Hajdu Áron is csak utólag, a sajtóból értesült, mondta el Hajdu a Krónikának.

Az elképzelés az, hogy a működéshez szükséges kezdőtőkét, valamint az üzleti modellt a Telex biztosítja, már el is indult az adománygyűjtés a Telexen. A terv az volt, hogy a teljes szerkesztőség, 11 teljes munkaidős munkatárs átigazol. Úgy tudjuk, mindenkit meglepett Kulcsár Árpád, aki bejelentette, hogy nem tart a többiekkel, hanem az Azonnali.hu-nál folytatja.

Dull Szabolcs, a Telex főszerkesztője szerint első körben “több tízmillió” forintra lenne szükség a Transtelex indulásához. A mi becslésünk szerint egy 10 fős csapatból álló szerkesztőség működtetése alsó hangon, a romániai átlagfizetésnél alacsonyabb nettó bérekkel nagyjából 150 ezer euró, vagyis körülbelül 50 millió forint lesz évente.

Miért kell takargatni a múltat?

Gyöngyi Annamáriával közvetlenül azután felvettük a kapcsolatot, hogy tavaly októberben a nyilvánosság elé léptek, és az olvasók segítségét kérték. Amellett, hogy arra kértük olvasóinkat, támogassák a Transindexet, informálisan is felajánlottuk fundraising tapasztalatunkat a portál helyzetének a rendezésére.

Azt is jeleztük, hogy szeretnénk nagyobb anyagot írni a Transindex ellehetetlenüléséről, és ehhez kértük Gyöngyi Annamária segítségét. Ő erre rá is bólintott, és megígérte, hogy részletesen beszámol arról, mi történt a színfalak mögött – egy feltétellel: ha ez az anyag csak akkor jelenik majd meg, miután a tárgyalások ilyen vagy olyan módon dűlőre jutottak Hajdu Áronnal. Ugyanis az akkori, kényes és bonyolult helyzetben nem lehet kiszámítani, milyen hatása lenne egy ilyen cikknek – indokolta a kérését. Ezt meg is ígértük.

Gyöngyi Annamária tudása azért fontos, mert a jelenlegi csapatból ő az egyedüli ős-transindexes. 1999-től, tehát a projekt indulásától kezdve lényegében folyamatosan a Transindexnél dolgozott különféle beosztásokban. Gyöngyi az alapító és sokáig kisebbségi tulajdonos Kelemen Attila Ármin felesége/élettársa, jelenleg pedig a Média Index Egyesület elnöke és a Media Net SRL kisebbségi tulajdonosa. 

Utóbbi minőségében az utóbbi években minden, a Transindex jövőjével kapcsolatos tárgyaláson részt vett, így nála senkinek nincsen jobb rálátása a portál helyzetére, valamint a tárgyalások, döntések hátterére.

Munkatársunk, Bilibók Karola decemberben kért tőle interjút. A beszélgetésre február elején került sor, és különösen ért véget: miután Gyöngyi Annamária több kérdésre válaszolt, hirtelen meggondolta magát. 

Jelezte, nem tetszenek neki a kérdések, ő „baráti beszélgetésre” készült, és nem szeretné, ha abból bármi is megjelenne. (Az Átlátszó Erdélynél szabály, hogy nálunk interjút nem lehet letiltani. Bár ezt a beszélgetést nem publikáljuk, az ott elhangzott információkat felhasználtuk ebben az anyagban – szerk. megj.)

A következő találkozón Bilibók Karola mellett az anyag másik szerzője, Sipos Zoltán is részt vett. Gyöngyi Annamária oldalán pedig Kertész Melinda is megjelent, aki sokáig a Transindex közéleti szerkesztője volt, majd Oláh Emese kolozsvári alpolgármester sajtósaként dolgozott. Most pedig úgy tudjuk, Kertész Melinda a Transtelexnél folytatná felelős szerkesztőként. 

Ezen a beszélgetésen sem sikerült dűlőre jutni, végül azzal váltunk el, hogy harmadjára is találkozunk majd, amikor tényleg választ kapunk a kérdéseinkre. Azóta többször írtunk Gyöngyi Annamáriának ezügyben, az utolsó válasza február 16-án az volt, hogy nagyon sok mindent meg kell oldania, ezért nem ér rá. 

A Transindex megszűnése pótolhatatlan veszteséget jelent az erdélyi magyar nyilvánosság számára. Ugyanakkor sok sikert kívánunk a volt transindexesek új terveihez! Reméljük, az új projekt finanszírozása és tulajdonosi háttere körül nem lesz annyi maszatolás. 

The post Miért állt fel a Transindex szerkesztősége, és miért titkolózik? appeared first on Átlátszó Erdély.

2021-ben a korábbi éveknél látványosan kevesebb támogatást ítélt meg a Bethlen Gábor Alap határon túli szervezeteknek. Erdélyben szinte teljesen elmaradtak a milliárdos nagyságrendű támogatások; a régi ingatlanberuházásokat még befejezik, de új beruházások alig indulnak.

Frissítés 13.03.2023: Anyagunk publikálása után egy sor újabb 2021-es határozatot töltöttek fel a Betlen Gábor Alap honlapjára, ezekkel együtt a támogatások végösszege 48,6 milliárd forint. A cikkünkben szereplő datokat ezeknek a fényében újraszámoltuk és frissítettük.

Tavaly összesen mintegy 48,6 milliárd forint (napi árfolyamon 132 millió euró) támogatást ítélt meg a Bethlen Gábor Alap határon túli szervezeteknek. Ez kevesebb mint harmada a 2020-as 129 milliárd forintnak (365 millió euró).

Az erdélyi támogatások is csökkentek: míg 2020-ban 46,7 milliárd forintot (132 millió euró) ítéltek meg, addig 2021-re ez az összeg 24,5 milliárdra (66,5 millió euró) csökkent az összesítésünk szerint.

Ez a csökkenés azért is szembetűnő, mivel a második Orbán-kormány ideje óta folyamatosan növekedik a Bethlen Gábor Alap által megítélt támogatások összege, ahogy az az alábbi grafikonon is látszik. Kivétel a 2019-es év: ekkor látszik egy csökkenés, azonban a 2020-as év újabb rekordot állít a támogatások terén.

A 2021-es számottevő csökkenés okát csak találgatni lehet, hivatalos magyarázatról nem tudunk, a Bethlen Gábor Alap pedig nem válaszolt kérdéseinkre. Minden bizonnyal a rekordösszegű, 5100 milliárd forintos költségvetési hiány az egyik oka a támogatások elapadásának.

Az Erdélyi Médiatér Egyesület abszolút rekorder

Az erdélyi döntéseket végignézve szembetűnő, hogy a korábbi évekhez képest sokkal kevesebb milliárdos nagyságrendű döntés született. A legnagyobb összeget, 2,2 milliárd forintot (6,2 millió euró) a Székelyhon médiatrösztöt működtető Erdélyi Médiatér Egyesület számára ítélték meg. A médiatröszt pályázatairól, ellentmondásos nézettségi adatokat tartalmazó elszámolásairól, elmaradt fejlesztéseiről itt írtunk bővebben.

A temesvári Várbástya Egyesület kapott 1,1 milliárd forintot (3,1 millió euró) ingatlanvásárlásra, ingatlanfejlesztésre és eszközvásárlásra, a Sepsi OSK focicsapat mögött álló részvénytársaság, a Sepsi OSK SA 792 millió forinttal (2,2 millió euró).

A cég részvényeinek többségét a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. romániai leányvállalata, a Hodut Rom SRL birtokolja. A focicsapat mögött álló egyesület, az Asociația Club Sportiv Sepsi OSK kisebbségi tulajdonos a részvénytársaságban. (Az erdélyi focitámogatásokról itt írtunk.)

Befejezik a Sepsi Arénát, elkezdik felújítani a Sonnenfeld-palotát

A novemberben megítélt támogatás minden valószínűség szerint a Sepsi OSK új stadionjának a befejezéséhez és felszereléséhez szükséges összeg. A Sepsi Arénát 2021 októberében tervezték felavatni, azonban ezt a járványhelyzet miatt 2022 tavaszára halasztották.

Az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány is kapott 500 millió forintot az afterschool-programjára, illetve további 713 millió forintot (2 millió eurót) ingatlanfejlesztésre. Az alapítványnak több ingatlanberuházása is van folyamatban Nagyváradon, illetve Kolozsváron. A döntésből nem derül ki hogy ezt a pénzt pontosan mire kapta, mindenesetre az alapítvány nemrég bejelentette, elkezdi a 2018 decemberében megvásárolt nagyváradi Sonnenfeld-palota felújítását. Az Iskola Alapítvány ingatlan-beruházásairól itt írtunk.

A nagyobb ingatlan-támogatások közt megemlítendő az Erdélyi Hagyományok Alapítvány, mely a Barcsay család egykori gyalui várkastélyának felújítására kapott 550 millió forintot (1,5 millió euró). Ezt a projektet egyébként egy 5 millió eurós EU-pályázatból is finanszírozzák.

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 392 millió forint (1,1 millió euró) támogatásban részesült – ez nagy valószínűséggel a barokk püspöki palota felújításának a folytatásához szükséges.

Jóval szerényebb összegek a korábbi nagy nyerteseknek

Bár a 2002-ben indult oktatási-nevelési támogatás (Erdély számára évente 3 milliárd forint), valamint a nemzeti jelentőségű/regionális program (ebből az erdélyi rész nagyjából 2-300 millió forint) változatlan, egy sor, korábbi években működő programnak nem találtuk a nyomát a 2021-es döntésekben. Ilyenek a testvértelepülési programok, az ifjúsági és cserkész programok, a Határtalanul! program, valamint a diaszpóra támogatások.

Talán jobban látszik a támogatások csökkenése, ha megnézzük, hogy a 2020-as év nagy erdélyi nyertesei mennyi pénzt kaptak 2021-ben. Itt fontos megjegyezni, hogy a tavalyelőtti 129 milliárd forint új támogatási rekordnak számít: az évről évre folyamatosan emelkedő támogatások közt is kiugró év volt.

2020-ban például a Sapientia-EMTE működtetője, a Sapientia Alapítvány összesen 8,5 milliárd forint (24 millió euró) támogatásban részesült; 2021-ben azonban csak 3 milliárd forint támogatást kapott. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) tavalyelőtt összesen 13 milliárd forint (37 millió euró) támogatást kapott; ehhez képest 2021-ben összesen 4,7 milliárd forintot (2 millió euró) ítéltek meg számára a Kolozsvár melletti Ajtony községbeli idősotthonra, a marosvásárhelyi Teleki ház felújítására valamint az óvodafejlesztési programjára.

Az Iskola Alapítvány 2020-ban közel 2 milliárd forintot (5,6 millió euró) nyert a különféle pályázatokon – ehhez képest a tavaly csak 1,2 milliárd forintot nyertek két különböző pályázaton. A csíkszeredai fociklub (Futball Klub Csíkszereda Egyesület) 2,7 milliárd forint (7,6 millió euró) támogatásban részesült tavalyelőtt – 2021-ben ez 341 millió forintra (926 ezer euró) csökkent.

Egyedül a székelyföldi sajtótröszt kapott több pénzt

Az egyedüli kedvezményezett, mely számottevően több támogatást kapott tavaly, az Erdélyi Médiatér Egyesület: a 2021-es 2,2 milliárd forintjuk jóval több, mint a számukra 2020-ban megítélt 1,8 milliárd.

„A támogatások végösszege az év végén szokott nagyot ugrani, ez most az elszállt költségvetési hiány miatt bejelentetten elmaradt. Az egyezség az, hogy új nagy projekt nem indul, de a futó projektekbe beteszik azt az összeget, ami az építőipari drágulások okán szükséges a befejezéshez” – magyarázta egy, a támogatási rendszerre rálátással bíró politikus forrásunk.

A Bethlen Gábor Alap vezérigazgatóját, Erdélyi Rudolf Zalánt megkerestük egy sor kérdéssel. Azt szerettük volna tudni, hogy mi volt az oka a támogatások számottevő csökkenésének?

Mi az oka annak, hogy bár sokkal kevesebb nagy ingatlanberuházást támogattak tavaly, az Erdélyi Médiatér Egyesület mégis rekordösszegű támogatást, 2,2 milliárd forintot kapott?

Végül melyek a kilátások a 2022-es évre: a tavalyi évhez hasonló marad a támogatások szintje, vagy újból növekedés várható? Megkeresésünkre választ nem kaptunk. A BGA 2022-es költségvetésében a bevételi előirányzat mindenesetre 33,8 milliárd forint, melyből nemzetpolitikai célú támogatásokra 25 milliárd forintot szánnak.

Hogyan számoltunk?

Noha a magyarországi államapparátus több szereplője is támogat határon túli szervezeteket, nincsen naprakész, könnyen kereshető összesítés ezekről a támogatásokról. A különféle pályázati lehetőségek közül kiemelkedik a Bethlen Gábor Alap (BGA) – ebből a pénzalapból finanszírozza a kormány nemzetpolitikai céljainak a megvalósításait.

A benyújtott pályázatokról a BGA Bizottsága hoz döntést. Mi ezeket a döntéseket összesítettük, a jelen anyagban szereplő pénzösszegek ezeken a döntéseken alapulnak. Létezik ugyanakkor a BGA honlapján egy adatbázis, mely a kifizetéseket tartalmazza.

Munkánk során nehézséget okozott, hogy az utóbbi években a Bizottság nagyon sokszor utólag módosította egy korábbi évben meghozott döntés összegét.

Mivel a BGA nem tett közzé útmutatót arra vonatkozóan, hogy ezekkel az utólagos módosításokkal hogyan lehet számolni, és erre vonatkozó kérdéseinkre sem válaszolt, úgy döntöttünk, az eredeti döntéseket vesszük figyelembe, ezekkel számolunk.

Ugyanakkor az adott évre vonatkozó döntések nem biztos, hogy lefedik az összes kifizetést. Elképzelhető, hogy adott évi döntést részben más évben fizetnek majd ki, ezért a kedvezményezett szervezeteknél a döntések megcsappanása nem biztos, hogy 2022-ben a kifizetések terén is drasztikusan jelentkezik.

Nyitókép: Orbán Viktor szelfizik valahol Székelyföldön 2019 májusában. Forrás: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Facebook-oldala.

Ez az anyag a 2022 áprilisában sorra kerülő magyarországi választásokról szóló projektünk része. A projektet az Investigative Journalism Europe (IJ4EU) valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. Az itt megjelenő vélemények, következtetések a szerzők álláspontját mutatják be, azok nem feltétlenül tükrözik a projekt finanszírozóinak az álláspontját.

The post Határon túli támogatások: Budapesten elzárták a pénzcsapot? appeared first on Átlátszó Erdély.

„Nem tudunk szó nélkül eltekinteni Kövér Lászlónak a politikai értelemben felelőtlen erdélyi portyájától” – jelentette ki 2012 júliusában Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miután a Fidesz politikusa az önkormányzati választások idején a Magyar Polgári Pártnak kampányolt.

Nyolc évvel később, 2020 novemberében, a parlamenti választási kampányban az RMDSZ által közzétett Facebook-videókat végignézve nem könnyű eldönteni, hogy a Fidesz vagy az RMDSZ politikusai kampányolnak.

Ahogy közeledett a választások napja, egyre gyakrabban jöttek szembe Facebookon a magyar kormány tagjai, a magyar kormány segítségével létrejött beruházások, a Bukarestben megoldandó kérdésekpedig fokozatosan háttérbe szorultak.

Hogyan melegedett fel az RMDSZ és Fidesz közötti, kezdetben hidegháborús hangulat annyira, hogy ma már senki nem kapja fel a fejét, ha a választások napján Szijjártó Péter magyar külügyminiszter telefonos üzenetben buzdítja az erdélyi magyarokat arra, hogy szavazzanak az RMDSZ-re?

Hogyan lett mára teljesen természetes, hogy az RMDSZ egyik alapítványa segíti az erdélyi magyarok regisztrációját a magyarországi országgyűlési választásokra, a vezető RMDSZ-politikusok pedig nyilvánosan is a Fidesz mellett teszik le a garast a kampányban?

Mit jelent az, hogy az RMDSZ holdudvarába tartozó alapítványokhoz az utóbbi években nagyságrendileg ugyanannyi magyarországi közpénz érkezett, mint amennyi a magyar kisebbségnek járó bukaresti támogatás?

Ez a cikk a magyarországi kormánypártok és az RMDSZ közötti kapcsolatok alakulását tekinti át 2010-től, a második Orbán-kormány beiktatásától 2020 decemberéig, amikor az RMDSZ részvételével megalakult a Câțu-kormány.

Pontosan miről beszélünk?

Amikor a magyarországi kormánypártok és az RMDSZ közötti kapcsolatok (a továbbiakban egyszerűsítve: Fidesz-RMDSZ viszony) alakulásáról beszélek, akkor elsősorban Orbán Viktornak és a magyar kormány nemzetpolitika területén tevékenykedő magasrangú tisztségviselőinek, illetve az RMDSZ vezető politikusainak kapcsolataira, döntéseire és nyilvános kommunikációjára gondolok.

Tisztában vagyok vele, hogy az anyag így távolról sem teljes képet mutat. Ugyanis a magyarországi nemzetpolitikának az egyik fő jellemzője az, hogy a vezető politikusok mellett számos politikai és üzleti szereplő nyilatkozik, többé-kevésbé önállóan keres és épít ki partnerségeket, kezdeményez projekteket a különféle pártok színeiben politizáló erdélyi magyar politikusokkal, civil szervezetekkel, üzletemberekkel és egyházakkal.

A Fidesz vezető politikusai és egyes erdélyi magyar közéleti szereplők kapcsolatai akár a ’80-as évekig is visszanyúlnak. A több évtizedes pályafutások, bonyolult és sokszor terhelt viszonyok, viták részletes bemutatása messze túlmutat ennek az anyagnak a keretein, így ezekre csak akkor utalok vázlatosan, ha a téma szempontjából relevanciával bírnak.

A geopolitikai és a magyarországi, illetve romániai politikai kontextus ismertetéséről helyszűke miatt lemondok. A magyarországi és romániai politikai események, illetve az erdélyi magyar politikai színtér történéseit csak annyiban említem, amennyiben azok relevánsak a Fidesz-RMDSZ viszony alakulásának szempontjából.

Szintén további munkát igényel annak részletes feltárása, hogy a magyar nemzetpolitika hangsúlyos megjelenése, a látványosan megnövekedett támogatások, a Fidesznek és az RMDSZ-nek az évek során egyre szorosabbá váló viszonya hogyan befolyásolta a kisebbségi akkomodáció romániai modelljét és az RMDSZ bukaresti alkupozícióját. Erről régóta vita folyik, az elhangzott érveket, következtetéseket áttekinteni szintén nem fogom.

Az RMDSZ részvétele a Câțu-kormányban várhatóan szintén hatással lesz a Fidesz-RMDSZ viszonyra. Azonban mivel ez egy egészen friss fejlemény, erről szintén nem bocsátkozom jóslatokba.

[irp posts=”25483″ name=”NERdély 1.: így hódította meg az erdélyi magyarságot a Fidesz”]

Nagyban meghatározza az RMDSZ politikai mozgásterét a nemzetpolitika egyéni szintű hatása is. A könnyített honosítás és egyéb intézkedések révén zajlik, vagy talán már végbe is ment a virtuális nemzet intézményesülése. Ezt azonban szintén nem fogom alaposabban megvizsgálni.

Bárdi Nándor, Salat Levente, Toró Tibor, Székely István Gergő de főleg Kiss Tamás nemzetpolitikáról szóló írásai, előadásai határozzák meg azt a keretet, amelyben az eseményeket értelmezem.

A sajtószemlét háttérbeszélgetésekkel egészítettem ki

Anyagom gerincét a fenti periódus sajtószemléje alkotja az Udvardy Frigyes-féle kronológia, illetve az MTI archívuma alapján. Ennek előnye, hogy a korabeli sajtóbeszámolók az események, nyilatkozatok pontos tükrét nyújtják.

Az alább megtekinthető idővonal az utóbbi tíz év eseményeinek egészen részletes kronológiáját nyújtja – ezt érdemes a cikkel párhuzamosan megnyitni, és azon is végigkövetni az eseményeket.

Hátrányuk, hogy a vezető politikusokra, a sajtó számára könnyen elérhető, reflektorfényben zajló eseményekre koncentrálnak, és kevés az információ arról, hogy mi zajlott a színfalak mögött.

Például a megjelent nyilatkozatok alapján csak találgatni lehet, hogy milyen volt a hangulat, amikor Kelemen Hunor és Orbán Viktor először találkozott négyszemközt 2011 júliusában Tusnádfürdőn. Arról is csak szóbeszédek maradtak fenn, hogy miképp zajlott a közvetítés a „hidegháború”, majd a „hideg béke” időszakában.

Felemás eredménnyel járt, amikor aktív, illetve visszavonult RMDSZ-politikusokkal, a politikai viszonyokra és a támogatási rendszerre rálátással bíró hivatalnokokkal, újságírókkal és társadalomtudósokkal is próbáltam beszélgetni.

„Teljes hírzárlat van. A rendszeren belül dolgozókkal is csak a kiszabott feladat elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges információkat osztják meg” – magyarázta egy forrásom, aki korábban egy RMDSZ-közeli alapítvány alkalmazottja volt.

A teljes képre, a zárt körű tárgyalásokon elhangzottakra és egyes történések hátterére nagyon kevés embernek lehet rálátása. Interjút kértem RMDSZ-es vezető politikusoktól is, többek között Kelemen Hunortól és kabinetfőnökétől, Nagy Zoltántól. Megkereséseimre nem érkezett válasz. Ennek ellenére mintegy tucatnyi interjút sikerült készítenem – interjúalanyaim többsége azt kérte, maradhasson névtelen.

[irp posts=”2991″ name=”NERdély 2.: hogyan alakította át az erdélyi politikát a Fidesz?”]

„Rúgjuk-e szét az RMDSZ-t?”

„Értsétek meg, az RMDSZ nélkül nem tudok a Kárpát-medencében nemzetpolitikát csinálni” – mondogatta zártkörű beszélgetéseken Orbán Viktor a kilencvenes években. A Fidesz elnöke azonban nem feltétlenül arra a szoros együttműködésre gondolt, ami az utóbbi években a magyar kormány és az RMDSZ között kialakult.

„1998-ban, amikor Orbán Viktor először jött Tusványosra miniszterelnökként, egy zártkörű egyeztetésen megkérdezte, rúgjuk-e szét az RMDSZ-t. Kezdjünk-e invesztálni egy alternatív RMDSZ-be vagy nem? Mi akkor azt mondtuk, erre nincsen szükség, hanem ehelyett az RMDSZ-en belüli ellenzéket kell megerősíteni” – emlékezett vissza egy olyan politikus, aki az egykori Reform Tömörülés, vagyis az RMDSZ belső ellenzékének tagja volt.

És bár az első Orbán-kormány idején sikerült normalizálni a kapcsolatokat a Markó Béla által vezetett RMDSZ-szel, a feszültségek, súrlódások, üzengetések mindennaposak voltak. A forrófejű, folyton előreszaladó Orbán Viktor és a kimért, mindent aprólékosan mérlegelő, mindenkivel konzultáló Markó Béla kapcsolatát jól példázza a Sapientia magánegyetem alapításával kapcsolatos vita.

Markóval miért nem konzultált senki?

„1999-ben Orbán Viktor – miközben Tusványosra tartott – Marosvásárhelyen, a repülőtéren találkozott Markó Bélával. A mintegy tíz perces beszélgetés során Markó elmondta, hogy sikerült módosítani az oktatási törvényt, és ugyan a román állam által finanszírozott magyar egyetemre nincsen lehetőség, de egy magánegyetem megalapításának nincsen akadálya.

Tusványoson egy vacsora során szóba került egy magyarországi finanszírozással működő magánegyetem. Orbán Viktor hazament, majd augusztusban kijött a kormányhatározat az egyetem létrehozásáról, évi 2 milliárd forintos kerettel. A hír hallatán Markó felveszett, hogy vele miért nem konzultált senki. Erre a Fidesz pislogott, és nem értette, hogy akkor most mi van” – emlékezett vissza egy forrásunk.

A név nélkül nyilatkozó politikus forrásunk által elmondottakat megerősítette és árnyalta is az Átlátszó Erdély kérdéseire válaszolva Markó Béla. Az akkori RMDSZ-elnök szerint egy kötetlen beszélgetésen már 1998-ban felvetette Orbán egy posztgraduális, szűk keresztmetszetű, elit felsőoktatási intézmény ötletét, melyet ő is jónak tartott. Abban maradtak, hogy majd még gondolkoznak róla.

1999-ben valóban találkoztak Orbán Viktorral a marosvásárhelyi repülőtéren, együtt mentek be a városba, ahol a magyar miniszterelnöknek Radu Vasile miniszterelnökkel volt tárgyalása. „Igen, a repülőtérről befelé menet már konkrétan szóba került, hogy a magyar kormány segíteni fog egy alapítványi egyetem létrehozásában (ez már természetesen különbözött az eredeti, posztgraduális elképzeléstől, szélesebb spektrumban gondolkoztunk)” – így Markó.

Az RMDSZ-elnök szerint két ponton volt éles nézetkülönbségük: a magyar kormány elképzelése szerint csak Kolozsváron és Csíkszeredában lett volna kar, Marosvásárhelyen nem. A másik vita arról szólt, hogy a Sapientia komplementáris legyen, vagyis csakis olyan szakokat indítsanak, amilyenek nincsenek az állami felsőoktatásban magyarul. „Ez számomra nagyon fontos elv volt, az elején így is történt, később már nem” – fűzte hozzá Markó Béla.

Keveset tudunk arról, hogy az idők során pontosan miért romlott meg Markó Béla viszonya Orbán Viktorral. Egy gyakran emlegetett sztori szerint a végső törést az okozta, hogy Markó a 2002-es országgyűlési választások első fordulója után, amikor még nem volt világos, ki a nyertes, sietett gratulálni a szocialista miniszterelnök-jelölt Medgyessy Péternek.

Mivel Orbán Viktor akkoriban az RMDSZ-t a saját táborában tudta, ezt árulásként értelmezte.

„Amikor kimegyek a frontvonal elé, és az ellenség lő rám, arra fel vagyok készülve. De amikor saját táboromból lőnek hátba, az ellen nem tudok védekezni” – mondta egyszer Orbán Tusványoson.

Egy másik forrásunk arra emlékszik, hogy egyszer Orbán kijelentette: soha senki nem sértette meg annyira, mint Markó Béla. Azonban a politikus akkor nem részletezte, pontosan mi volt ez a sértés.

„Választások után illik gratulálni a győztesnek, de valami olyasmit mondtam, hogy gratulálok a magyar országgyűlésbe bejutott pártoknak, és kiemelten a legtöbb szavazatot szerzett MSZP-nek. Személyekről nem volt szó, azt viszont hozzátettem, hogy várjuk meg a második fordulót” – emlékezett vissza Markó Béla, aki szerint a konfliktusos viszonynak az volt az oka, hogy a Fidesz sokszor és sokféleképpen próbált beleszólni az RMDSZ életébe, el egészen személyi kérdésekig. „Hamar ki is derült, hogy ez nem megy, de attól kezdve már hullámzott a kapcsolatunk, bár viszonylag gyakran találkoztunk a Fidesz vezetőivel, én magam is Orbán Viktorral” – mondta.

Miért kéne ugyanúgy viszonyulni azokhoz, akik szeretnek, és akik nem szeretnek?

Markó egy 2010-es interjúban így beszélt kapcsolatáról a Fidesszel:

„Rám nagyon sok magyarországi politikus azért haragszik, mert mindenkit zavart, hogy az RMDSZ önálló politikát folytat. Én senkinek nem engedtem, hogy diktáljon, se Budapestről, se Bukarestből, miközben szinte mindenki megpróbálta. Bukarestben hamarabb rájöttek, hogy ez nem megy, Magyarországról folyamatos volt a sértődöttség, hogy nem tudtak ránk telefonálni (…).”

Az RMDSZ akkori elnöke az egyenlő távolság – vagy másképp fogalmazva: az egyenlő közelség – elveként fogalmazta meg azt az elgondolást, miszerint az RMDSZ-nek úgy Budapesten, mint Bukarestben kapcsolatot kell fenntartania úgy a jobb, mint a baloldali pártokkal. Ez azonban nem jelent alárendeltséget, az RMDSZ minden döntést önállóan, a saját érdekeinek megfelelően hoz meg.

„Az egyenlő közelség hülyeség. Miért kéne ugyanúgy viszonyulni azokhoz, akik szeretnek, és akik nem szeretnek téged?” – jegyezte meg erről a doktrínáról egy RMDSZ-politikus forrásunk, aki hozzátette azt is, hogy a Fidesz 2002-es bukása után felvidéki, vajdasági politikusok soha nem mentek úgy Gyurcsányhoz, hogy ne tették volna tiszteletüket a Lendvay utcában. Forrásunk szerint Markó soha nem tette meg ezt a gesztust Orbánnak.

„Nem emlékszem olyan elvre, hogy amikor Magyarországra mentünk, udvariasan mindenkit meg kellett volna látogatnunk. Akivel dolgunk volt, azzal tárgyaltunk, és természetesen a kormánnyal volt többször dolgunk. De egyébként végig tartottuk a kapcsolatot az ellenzékkel is, ezt nemcsak természetesnek, hanem hasznosnak is véltem és vélném ma is” – fejtette ki megkeresésünkre Markó Béla.

Bármi is történt, ha kezdetben csak Verestóy Attila szenátor volt indexen a Fidesznél, erre a tiltólistára 2002 után Markó Béla is felkerült. Így már a szocialista kormányzás idején világossá vált, hogy míg Markó Béla az RMDSZ elnöke, addig az RMDSZ és a Fidesz viszonyát nem lehet rendezni.

Mit gondol Markó? Kérdezd meg Kelemen Hunortól!

A Markó Béla által kiszemelt és a 2000-es évek második felében gondosan felépített utódnak, Kelemen Hunornak nem volt könnyű dolga. A Fideszben sokáig csak Markó Béla gyenge utánzatát látták benne.

A fizikai hasonlóság mellett ez annyiban is megalapozott volt, hogy Kelemen ebben az időben nagyon vigyázott arra, hogy mindig pontosan ugyanazt mondja, amit az RMDSZ-elnök. „Ha tudni akartad, miről mit gondol Markó, Kelemen Hunorral kellett beszélgetned” – fogalmazott ironikusan egy RMDSZ-politikus.

Egy másik interjúalanyunk szerint Orbán „gúnyosan, lenézően beszélt (Kelemen Hunorról), ha szóba került. Németh Zsolt kellett figyelmeztesse, hogy hamarosan ő lehet a főnök Erdélyben”. Kelemen csak megválasztása után lett érdekes a Fidesz, illetve Orbán Viktor számára, azelőtt nem rendelkezett kapcsolatokkal Orbán felé, és ők sem keresték különösebben a kapcsolatot vele.

A nagy váltásra 2011 februárjában a nagyváradi tisztújító kongresszuson került sor. Ekkor három jelölt indult az RMDSZ elnöki pozíciójáért: a fő esélyesnek tartott Kelemen Hunor mellett a szabadelvű Eckstein-Kovács Péter, valamint Semjén Zsolt pártfogoltja, Olosz Gergely.

Olosz, a totális tévedés

„Olosz totális tévedés volt. Mondtuk Orbán Viktornak és Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettesnek is, hogy ne invesztáljanak Geribe, mert korrupt, alkalmatlan, és esélye sincs” – mesélte egy forrásunk. Semjén, aki gyermekkora óta jól ismeri a tanulmányait a pannonhalmi bencés gimnáziumban végző Olosz Gergelyt, az erdélyi politikusok figyelmeztetését azzal hárította, hogy védencét a székelyföldi RMDSZ-politikusok, Tamás Sándor és Antal Árpád mocskolják, de valójában fordítva van, Tamás és Antal a korrupt.

Ez az epizód rávilágít Orbán Viktor egyik gyenge pontjára: fontos döntéseket úgy hoz meg, hogy nem mélyül el az adott kérdésben, és hajlamos vakon hallgatni a hozzá közelállók tanácsára.

[irp posts=”25485″ name=”Olosz Gergely, az erdélyi magyar közélet legnagyobb kalandora”]

Az pedig a sors különös fintora, hogy a befolyással való üzérkedésért jogerősen három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Olosz Gergely jelenleg Magyarországon bujkál. Védelmezője, Semjén Zsolt pedig gyakori vendége Tamás Sándornak és Antal Árpádnak.

Nyersen bunkó beszéd a nagyváradi kongresszuson

De vissza a nagyváradi kongresszusra: a Fidesz üzenetét hozó Pelczné Gáll Ildikó alig burkoltan megfenyegette az elnökválasztásra készülő RMDSZ-küldötteket. A magyarországi kormánypárt alelnöke szerint a politikai szervezetek is elfáradnak, amiként az emberi test: lomhává, betegessé válnak. „Önök ma eljutottak erre a szintre – jelentette ki. – Ha ma a változásra szavaznak, mi segítő kezet nyújtunk a jövőben.”

Arra nem számítottunk, hogy ez a beszéd ennyire nyersen bunkó lesz – fogalmazott egyik beszélgetőtársunk –, azonban korábban Orbán környezetéből már érkeztek olyan jelzések, hogy a Fidesz kész békét kötni az RMDSZ-szel, amennyiben a szervezet egy olyan elnököt választ, akivel Orbán Viktor szót ért.

Az RMDSZ élére megválasztott Kelemen Hunor egyik fő feladata az első pillanattól kezdve világos volt: rendeznie kell a viszonyt Orbán Viktorral.

A magyar kormány is világosan megfogalmazta, mit vár el: „az RMDSZ-nek változtatnia kell az egyenlő távolságtartás elvén” – jelentette ki a nagyváradi kongresszus után a Hargita Népének adott interjújában Semjén Zsolt. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hozzátette, „az új kezdet mindenkinek adott”.

Egyre sűrűbben járnak Magyarországra az RMDSZ politikusai

Keveset tudunk arról, hogy a zárt ajtók mögött mi zajlott, azt azonban tudjuk, hogy 2011-től az RMDSZ-politikusok magyarországi útjainak a száma folyamatosan emelkedett. Az Átlátszó Erdély információkat perelt ki az RMDSZ-től politikusainak külföldi útjairól, bár az RMDSZ nevekkel és részletekkel nem szolgált. Az adatokból kitűnik, hogy 2009-ben – tehát az MSZP (Bajnai)-kormány utolsó évében – összesen 11 külföldi útjuk volt az RMDSZ tisztségviselőinek, ebből tízszer Magyarországra utaztak.

2010-ben, tehát abban az évben, amikor a Fidesz kormányra került, az utak száma 38-ra nőtt, és túlnyomó többségben szintén Magyarországra vezetett. 2011-ben, Kelemen Hunor elnöki mandátumának első évében 49 utat számoltak el. Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden héten Magyarországon járt az RMDSZ valamelyik tisztségviselője.

Az évek során a külföldi utak száma folyamatosan növekedett. 2017 az utolsó év, amelyből vannak ilyen adataink, ekkor 130-szor utaztak az RMDSZ politikusai külföldre. A célország az esetek túlnyomó többségében Magyarország, ahol általában 2-3 napot, de nem ritkán akár egy hetet is tartózkodtak. Bár az adatokból az sem derül ki, hogy kivel találkoztak, de feltételezhetjük, hogy nem a magyarországi ellenzéki pártokat látogatták.

A békülékenyebb sajtónyilatkozatok és egyre gyakoribb találkozók ellenére 2011-ben még háborúban állt az RMDSZ és a Fidesz. 2011 áprilisában egy SZKT-ülésről kivonultak a magyarországi diplomaták, miután Lakatos Péter parlamenti képviselő gúnyosan bírálta az Orbán-kormányt.

Az RMDSZ kivéreztetése

Ennél az incidensnél jóval komolyabb érvágást jelentett az RMDSZ számára, hogy 2011 májusában a magyar kormány elvette az oktatási-nevelési támogatás lebonyolítását az RMDSZ alapította Iskola Alapítványtól.

Nem annyira a program lebonyolításával járó erőforrások, sokkal inkább az erdélyi magyar családokra vonatkozó, naprakész adatok elvesztése volt fájdalmas, magyarázták forrásaink. Ezek az adatok politikai marketing szempontjából, választási kampányok idején kincsesbányát jelentettek az RMDSZ számára. Ne felejtsük, a GDPR előtti időkben járunk.

Ezzel egy időben a szintén RMDSZ-közeli Progress Alapítvánnyal is közölték, hogy már nem jogosult ellátni a magyarigazolvány ügyintézésével kapcsolatos feladatokat. A státusirodák felszámolása azért érintette érzékenyen az RMDSZ-t, mert ezek nagyrészt az RMDSZ területi szervezeteivel egy irodában működtek, így a területi szervezetek működési költségeit, valamint az alkalmazottak egy részét el lehetett számolni a magyar kormány felé.

2011 júliusában, a marosfői EU-táborban Kelemen Hunor így fogalmazott: „Szükség van Budapest tanácsára, egy valamire viszont nincs szükség: a magyar fővárosból diktálják, mi jó az erdélyi magyarságnak”.

Gondosan megszervezett randevú Tusványoson

Jelen tudásunk szerint a marosfői tábor után néhány héttel, július 23-án találkozott először négyszemközt Kelemen Hunor és Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Nagyon keveset tudunk erről a találkozóról, egy részlet kivételével. A találkozó szervezői semmit nem bíztak a véletlenre: hogy kettejüket senki ne zavarja, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen jelen levő politikusoknak – köztük Tőkés Lászlónak, Sógor Csabának és Eckstein-Kovács Péternek – más programot szerveztek az üdülőváros másik felében.

A megbeszélés ténye sem volt nyilvános, a találkozóról szóló értesülés az Evenimentul Zilei román napilapban jelent meg először. „Úgy érzem, hogy a magyar kormánnyal való kapcsolat kimozdult a holtpontról (…) a következő időszakban tovább tudunk javítani a kapcsolaton, mivel mindkét fél részéről a nyitottság és az együttműködési szándék fogalmazódott meg (…)” – nyilatkozta Kelemen.

Ezzel párhuzamosan az RMDSZ ellenzéke szervezkedett. 2011. szeptember 15-én sikerült bejegyezni Bukarestben az Erdélyi Magyar Néppártot. „Ebben a párt bejegyzését megelőző időszakban egyáltalán semmilyen támogatást nem kaptunk a Fidesztől. Orbán úgy volt vele, hogy ha ezt akarják, csinálják. Nézzük meg, mit tudnak, támogassuk őket, de ne nagyon” – mondta az Átlátszó Erdélynek egy ellenzéki politikus, aki részt vett az aláírásgyűjtés, majd a párt bejegyzésének a folyamatában.

Igaz, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok alaptevékenységük, a könnyített honosításban való segédkezés mellett az EMNP területi szervezeteiként működtek. Akárcsak a Progress Alapítvány státusirodái, itt is ugyanazt az irodát és részben ugyanazt a csapatot foglalkoztatta a Demokrácia Központ, az EMNT és az EMNP. Ezt a gyakorlatot itt dokumentáltam.

Arra is fény derült, hogy a 2012-es júniusi önkormányzati választások, majd a 2012 decemberében tartott parlamenti választások idején miként támogatták magyar állami vállalatok összesen nagyjából 1 millió euróval azokat a frissen bejegyzett civil szervezeteket, amelyek az EMNP politikusaihoz köthetőek.

Hagyjuk őket futni, nézzük meg, mi lesz belőle

„Miközben az világos volt, hogy az RMDSZ le van vágva a támogatásokról, az nem volt világos, hogy az EMNP-t hogyan és mennyivel fogja támogatni a magyar kormány” – magyarázta Toró Tibor politológus.

Egy másik, EMNP-ben politizáló forrásunk szerint a pénzt későn utalták, és bár Kubatov Gábor pártigazgató tartott nekik képzést, Orbán Viktortól politikai támogatást egyáltalán nem kaptak, a miniszterelnök nem kampányolt nekik. Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára viszont részt vett a kampányban, ahogy az MPP kampányában Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

„2012-ben kísérlet zajlott: meg lehet-e roppantani az RMDSZ politikai monopóliumát? Maga Orbán Viktor sem lehetett biztos benne, hogy ez működni fog, ezért nem is állt bele teljesen. Sokkal inkább olyan volt ez, hogy próbáljuk ki, hagyjuk őket futni, nézzük meg, mi lesz belőle” – értékelt Toró Tibor.

Bár a választások előtt az EMNP saját szavazatarányát 30-40 százalékra becsülte, az erőviszonyokat a 2012 júniusi önkormányzati választások eredményei segítettek tisztázni: az EMNP 44 ezer (0,45%), az MPP pedig 36 ezer (0,37%) szavazatot kapott. Világossá vált, hogy egyik párt sem tudja veszélyeztetni az RMDSZ-t, amelynek listáira 490 ezren szavaztak.

2012 júliusában Orbán Viktor úgy az RMDSZ, mint az EMNP és az MPP elnökével konzultált. „(Orbán Viktor) nem kívánja Budapestről megmondani, hogy mi legyen Erdélyben. Nem adott tanácsot az őszi parlamenti választásokkal kapcsolatban” – nyilatkozta erről akkor az RMDSZ-elnök.

Orbán nem kíván konfliktusba keveredni az RMDSZ szavazóival

Ebben az évben Tusványoson ha lehet egy fokkal józanabb kijelentést tett Orbán Viktor: Tőkés Lászlóval és az EMNP-vel „stratégiai szövetségben vagyunk, és kívánok sikert számukra, de nem kívánok konfliktusba keveredni azzal a 80 százaléknyi magyarral, akik az RMDSZ-re szavaztak”.

A 2012 decemberében megtartott parlamenti választásokon az önkormányzati választásokhoz hasonló eredmény született: az RMDSZ képviselőjelöltjei 380 ezer szavazatot (5,13%), szenátorjelöltjei pedig 388 ezer szavazatot kaptak (5,23%). Az EMNP képviselőjelöltjeire 48 ezren (0,64%), szenátorjelöltjeire 58 ezren (0,79%) voksoltak.

„2007-ben, az EP-választásokon azt láttuk, hogy míg az RMDSZ jelöltjei 283 ezer szavazatot kaptak, addig a függetlenként induló Tőkés Lászlóra 176 ezer szavazatot adtak le, ami a szavazatok közel 40 százaléka. Világos volt, hogy létezik egy erős elégedetlenség az RMDSZ-szel szemben, a kérdés így az volt, hogy a Tőkésre leadott szavazatokat át lehet-e vinni az RMDSZ ellen induló pártokra. A későbbi választások tanulsága az, hogy ez nem működik” – értékelt egy politikus forrásunk.

Valahogy „újragombolni a mellényt”

„Hazardírozás, hogy néhány tizeddel alatta vagy felette van az RMDSZ az ötszázalékos küszöbnek, ilyen kockázatot nem szabad többet vállalni” – nyilatkozta a parlamenti választások után a közmédiának Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A politikus arról is beszélt, hogy az erdélyi magyar politikai pártok túl kell lépjenek a személyes konfliktusokon a jövőben, a parlamenti képviselet érdekében összefogásra van szükség.

„Vannak személyes konfliktusok, de ezek nem személyes kérdések, hanem az elmúlt évtizedekben a különböző politikai felfogásbeli különbségekből adódó vélt és valós sérelmek halmaza” – így Semjén, aki szerint ezeken a konfliktusokon túl kell lépni, mindenkinek önvizsgálatot kell tartania, és valahogy „újra kell gombolni a mellényt”.

2013 során számos találkozóra került sor. Óvatosan optimista nyilatkozatok is születtek, ennek ellenére Kelemen Hunor így fogalmazott egy, az Erdélyi Riportnak adott interjúban 2013 decemberében:

„Kiegyezésről nem beszélhetünk. Arról lehet beszélni, hogy a viszonyunk javult, változott. És ennek nagymértékben az az oka, hogy ők látják, tudják, érzik, hogy az RMDSZ megkerülhetetlen Erdélyben. (…) Az elmúlt három és fél esztendőben a Fidesz-KDNP kormánytól az RMDSZ, az RMDSZ közeli alapítványok nem kaptak semmiféle támogatást. Nem kértünk és nem kaptunk. Ez akkor sem változott, amikor a viszonyunk Orbánnal javult, és 2013-ban gyakran találkoztunk.”

A Fidesz-RMDSZ viszony alakulása szempontjából mérföldkőnek számít egy 2014 elején született interjú, melyben Semjén Zsolt úgy fogalmazott: el kell kerülni azt a helyzetet, hogy az RMDSZ 85-92 százalékos támogatása miatt az erdélyi magyarok ne tudjanak a magyarországi választáson leszavazni a Fideszre.

Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke ezt az interjút így gondolta tovább: „ha megfordítom ezt a mondatot, akkor világossá válik az RMDSZ legfontosabb érdeke ebben a viszonyban: a Fidesznek az erdélyi szavazótábora 95-96 százaléka az itteni magyaroknak. Nekünk az az érdekünk, hogy valaki egyszerre tudjon RMDSZ-es és fideszes lenni, és a rossz viszony ne legyen akadálya annak, hogy ez a különböző választásokon is megnyilvánuljon.”

Az EP-választási kampány hozta el az áttörést

A 2014-es országgyűlési választásokra való regisztráció lebonyolításába már az RMDSZ is besegített. A kampány során az RMDSZ második vonalbeli politikusai – közöttük Tamás Sándor és Borboly Csaba, az RMDSZ háromszéki és csíki területi szervezeteinek elnöke – nyilvánosan is a Fidesz mellett foglaltak állást.

„Fontosnak tartjuk, hogy mindenki éljen szavazati jogával, mert ez mindannyiunk állampolgári kötelezettsége. Én személy szerint ennek a kormánynak szavazok bizalmat, mert kézzelfoghatók az eredményeik. Elvárásom a jelenlegi kormánnyal szemben, hogy továbbra is hangsúlyos határon túli politikát folytasson” – jelentette ki Borboly Csaba.

Április 6-án az újabb kétharmados győzelmet arató Fidesz-KDNP eredményváróján 30-35 romániai magyar politikus gratulált a győzteseknek. Köztük olyan RMDSZ-politikusok, mint Kelemen Hunor, Antal Árpád, Tamás Sándor és Székely István. Fontos azonban megjegyezni, hogy korábban is jelen voltak RMDSZ-es politikusok a Fidesz eredményváróján, talán csak Kelemen Hunor jelenléte az újdonság.

2014 májusában megtörtént az áttörés: az EP-választási kampány idején Orbán Viktor és Kelemen Hunor együtt kampányolt. Az európai parlamenti választásokon „az RMDSZ és a Fidesz-KDNP egymást kölcsönösen támogatják (…). A Fidesz, a KDNP és az RMDSZ azért dolgozik, hogy erős Európai Néppárti frakció legyen a következő öt évben is. Ez csak akkor sikerülhet, ha mind a Fidesz, mind az RMDSZ jó eredményeket ér el, ehhez pedig arra van szükség, hogy a magyar emberek menjenek el szavazni” – nyilatkozott Orbán Viktor a szatmárnémeti Római Katolikus Püspöki palota parkjában.

A hét éve EP-képviselő Tőkés László ekkor már nem erdélyi, hanem a Fidesz-listán kapott befutó helyet.

Elnökválasztás TV macival és időjárásjelentéssel

Ha két évvel korábban Orbán Viktor még egyfajta kísérletnek fogta fel azt, hogy választásokon az EMNP jelöltjei is elindulnak az RMDSZ ellenében, a 2014-es államfőválasztásra ez az álláspontja gyökeresen megváltozni látszott – annak ellenére, hogy a parlamenti választásokkal ellentétben ennek a választásnak különösebb tétje nem volt.

Egy találkozón a miniszterelnök egy különös, TV maciról, híradóról és időjárásjelentésről szóló példázattal válaszolt az EMNP-nek arra a felvetésére, hogy Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke is indulna a választásokon – tudtuk meg egy EMNP-politikustól.

„Fiúk, ha engem kérdeztek, ez olyan, mint a TV maci és az időjárás-jelentés. Egyik sem érdekes, mindenki a híradót akarja nézni, de ha nem akarod lekésni a híradó elejét, akkor meg kell nézd a TV macit. Az időjárás-jelentés lehet, hogy kicsivel több embert érdekel, mint az esti mese” – idézte forrásunk Orbán Viktort. „Ebből azt kellett volna kiolvassuk, hogy fiúk, ne induljatok. Mi azt olvastuk ki, hogy Orbánnak mindegy, indulunk-e vagy sem” – mesélte forrásunk.

Ez a döntés azonban hiba volt: Orbán Viktor az RMDSZ-elnöknek kívánt sok sikert, ebből is látszott, a Fidesznek nincsen ínyére, hogy Szilágyi Zsolt versenybe szállt Kelemen Hunor ellen. A kampányban még az EMNP-vel hagyományosan baráti kapcsolatokat ápoló Németh Zsolt sem vett részt.

Az elnökválasztások egyébként lényegében nem módosították az erőviszonyokat: Kelemen Hunor 329 ezer vokssal 3,47 százalékon végzett, Szilágyi Zsolt 53 ezer szavazattal 0,56 százalékos eredményt ért el.

Senkit nem vágnak le teljesen

Bár minden jel szerint Orbán Viktor számára az EMNP ezután már nem érdekes, a mai napig nincsen jele annak, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által bonyolított honosításra évente megítélt 250 millió forintos (nagyjából 700 ezer EUR) támogatás vagy az EMNP holdudvara által különféle projektekre becsatornázható pénz látványosan csökkenne.

„Senkit nem vágnak le teljesen: az utolsó pillanatban mindenki kap egy kis gesztust, valamennyi pénzt, ezzel benntartják a rendszerben” – magyarázta a rendszer működését egy politológus interjúalanyunk. Szerinte emögött az a számítás, hogy olcsóbb egy-egy sikertelen politikai projektet lélegeztetőgépen tartani – és ha úgy adódik, valamilyen feladattal megbízni –, mint teljesen megszüntetni.

Időközben Bukarestben is zajlik az élet: 2014. december 13-án az SZKT úgy döntött, hogy az RMDSZ lépjen ki a 3. Ponta kormányból. Ez a mindössze nyolc hónapnyi kormányzás volt az RMDSZ utolsó kormányzati szerepvállalása az általunk vizsgált időszakban.

Kis elméleti gyorstalpaló

Rövid elméleti kitérőt kell tennünk ahhoz, hogy megértsük, hogyan változott meg az RMDSZ helyzete, miután tartósan ellenzékbe kényszerült, és ezzel párhuzamosan számottevően megnőttek az Erdélybe érkező magyarországi támogatások.

[irp posts=”25483″ name=”NERdély 1.: így hódította meg az erdélyi magyarságot a Fidesz”]

Az első ilyen fogalom az erdélyi magyar etnikai párhuzamosság (vagy pillarizáció): ez azt jelenti, hogy a közösség egy sor saját, a többségi társadalmi intézményekkel párhuzamos intézményt működtet, mely lehetővé teszi a közösség tagjai számára, hogy a mindennapi életüket úgy éljék, hogy csak ritkán lépnek interakcióba a többségi intézményekkel.

Az erdélyi magyar közösség által működtetett intézményrendszer egyfajta aszimmetrikus pillarizációnak is tekinthető. Azért nem szimmetrikus, mert az erdélyi magyar intézményrendszer beágyazódik a tágabb román társadalomba, amely azonban nem egy másik pillér, hanem a fősodor.

Az erdélyi magyar intézményrendszer egyik kulcsfontosságú működtetője az RMDSZ.

Kiss Tamás több helyen is kifejtett elmélete segít annak a megértésében, hogyan vált az RMDSZ kiszolgáltatottá a Fidesz irányába, miután 2015-től ellenzékbe került.

Ehhez egy újabb fogalmat, az aszimmetrikus kisebbségi akkomodáció fogalmát szükséges bevezetni. Ez azt jelenti, hogy Romániában nem létezik törvényes garancia az etnikai hatalommegosztásra, a többség és a kisebbségek – jelen esetben a magyar közösség – közötti erőforrás-elosztásra. Ezt minden esetben újra kell tárgyalni a hatalom többségi birtokosaival.

Kiss szerint az RMDSZ legitimitását a közösségen belül a forrás-allokációs képessége határozza meg. Vagyis az, hogy mennyi erőforrást tud a saját partonáltjai – az erdélyi magyar intézményrendszer, a magyarlakta területek – számára kialkudni.

Amikor a magyar nemzetpolitika túllicitálja a román államot

A 2010-es évek első feléig a Magyarországról érkező támogatások viszonylag kis összegűek voltak, így az RMDSZ elsősorban a nagyságrendekkel nagyobb bukaresti források megszerzésében volt érdekelt. Sikeresen monopolizálta is ezeket a forrásokat, vagyis Bukarestből a pénz minden esetben az RMDSZ révén érkezett. Csakhogy 2015 után az RMDSZ már nem kormányzati tényező, a korrupcióellenes harc pedig az RMDSZ egyedi érdekkijárásra, alkudozásra összpontosító bukaresti stratégiáját ellehetetlenítette.

Ezzel párhuzamosan a magyarországi támogatások 2016 után exponenciálisan megnövekedtek. Már nem kiegészítő jellegűek, hanem intézményes folyamatokat generálnak és változtatnak meg. Vagyis a magyar nemzetpolitika „felüllicitálja” a román államot. Kiss értelmezésében az RMDSZ és a Fidesz közeledését ebben a kontextusban kell szemlélni.

[irp posts=”2991″ name=”NERdély 2.: hogyan alakította át az erdélyi politikát a Fidesz?”]

Ehhez az elgondoláshoz annyit kell hozzátenni, hogy ismereteim szerint nem létezik kimutatás arról, hogy a román állam pontosan mennyi forrást biztosít a magyarlakta területeknek, és ebből mennyi pénz köszönhető az RMDSZ kormányzati szerepvállalásainak. Egy ilyen összesítés hiányában nehéz megmondani, hogy a román vagy a magyar állam által biztosított források nagyobbak.

Az RMDSZ monopolhelyzetének vége

Az azonban bizonyos, hogy a bukaresti jelenlét gyengülésével és a magyarországi nemzetpolitika térnyerésével alapvetően megváltozott az RMDSZ pozíciója: lojalitási versenybe kényszerült. Mit jelent ez?

Míg a bukaresti kormánnyal való alkufolyamatokban az RMDSZ – és annak vezetősége – minden esetben monopolhelyzetet élvezett (a román pártok szinte soha nem próbálták az RMDSZ-t megkerülve közvetlenül megszólítani a magyar közösséget), a magyarországi nemzetpolitika alapvetően másképp működik.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében a kontroll úgy valósul meg, hogy a hatáskörök, funkciók közt átfedések vannak, és ez a nemzetpolitika terén is jellemző. A miniszterelnök mellett mintegy féltucatnyi vezető politikus, valamint 15-20 nemzetpolitikai intézmény alakítja ezt a mezőt, ahol a szereplők látszólag önállóan és egymással is versenyezve építenek ki határon túli hálózatokat.

A versenyben nem annyira a mérhető teljesítmény, hanem egy sokkal szubjektívebb kritérium: a lojalitás a mérvadó. Ennek az az eredménye, hogy a szereplők nemcsak lesik Orbán Viktor óhaját, hanem adott esetben „továbbgondolják” a szándékát, és megpróbálják azt is teljesíteni, amit a miniszterelnök valójában nem is kért.

Ebben a mezőben az RMDSZ korábbi monopolhelyzete eltűnt. Számos beszámolónk van arról, hogy a szocialista kormányok idején Markó Bélának hozzáférése volt a támogatási döntések listáihoz, és azokat kedve szerint módosíthatta. Ma az RMDSZ csúcsvezetése csak egyike a magyar kormány kegyeiért versengő – és lojalitását bizonyítani próbáló – szereplőknek.

„Mindenről tudni, kevés dolgot meghatározni”

Forrásaink szerint Kelemen Hunor ugyan javasolhat támogatásra projekteket, de nincsen beleszólása abba, hogy végül kinek és mennyi pénzt ítélnek meg. Az RMDSZ politikusai gyakran közvetlenül, az RMDSZ vezetőségétől függetlenül is kapcsolódnak a magyar kormány valamelyik szereplője által felépített patronázshálózathoz. Ez tovább szűkíti az RMDSZ vezető politikusainak a mozgásterét.

Bár Kelemen Hunornak sikerült konszolidálnia saját helyzetét, azonban az általa vezetett RMDSZ már nem hasonlít arra a szigorúan centralizált szervezetre, ami Markó Béla idején volt. Markó ragaszkodott hozzá, hogy a legapróbb részletekről is egymaga döntsön, ezekről pedig számos anekdota kering.

Az egyik szóbeszéd szerint az RMDSZ sajtóközleményeit át kellett küldeni neki, ő azokat kinyomtatta, és korrektúrázta. A másik ilyen történet az, hogy állítólag ő döntött arról, hogy egy kongresszuson a büfében legyen-e ketchup és mustár. Az elnöki döntés az volt, hogy inkább ne legyen, ugyanis félő, hogy a küldöttek összepecsételik az öltönyeiket.

Kelemen „elengedte a széleket”, egy sokkal kevésbé centralizált RMDSZ-t épített. „Mindenről akarok tudni, kevés dolgot akarok meghatározni” – mondogatja gyakran. Markó idején elképzelhetetlen volt, hogy egy területi szervezet beszálljon a honosításba, vagy hogy egy helyi RMDSZ-politikus autonómia vagy magyar-román együttélés kapcsán olyan véleményt fogalmazzon meg, amit az RMDSZ országos vezetése nem tud vállalni. Ez azonban mára természetessé vált – állítják a beszélgetőtársaink.

[irp posts=”26556″ name=”Rekordösszegű médiatámogatások Erdélyben: burjánzó cégháló, nem szűnő homály”]

Sosem látott összegű médiatámogatásokkal tartják sakkban az RMDSZ-t

Az RMDSZ pozícióinak gyengüléséhez a magyar kormány sosem látott összegű médiaberuházásai is hozzájárultak. Ha összesítésünk teljes, akkor a Demeter Szilárdhoz kapcsolható Erdélyi Médiatér Egyesület 2017 decembere óta 5,25 milliárd forint (mintegy 15 millió EUR) támogatást kapott, és felvásárolta vagy együttműködési megállapodásokat kötött az erdélyi magyar médiaorgánumok túlnyomó többségével.

Bár két éve sokan attól féltek, hogy a magyarországi pénzzel együtt Erdélyben is megjelenik a szigorúan központosított kormánypárti propaganda, ennek nyomát egyelőre nem látni. Forrásaink szerint nem is az a lényeges, hogy mit írnak meg, sokkal inkább az, amit nem: a médiatröszthöz tartozó kiadványokban semmilyen, a magyar kormánnyal szemben kritikus hang nem jelenhet meg.

Bár korábban voltak példák az RMDSZ-t bíráló anyagokra, az utóbbi évek választási kampányai során ezek is eltűntek. „Egy funkciója van ennek a konglomerátumnak: sakkban tartja az RMDSZ-t” – mondta egy forrásunk, aki szerint az RMDSZ bajban lenne, ha egy választási kampány során ez a médiatröszt hirtelen kritikus hangra váltana. Egy másik, ellenzéki politikus forrásunk így magyarázta a felvásárlás mögött álló fideszes logikát: „megvesszük inkább mi, hogy ne vegye meg más”.

Megnyílnak a pénzcsapok az RMDSZ felé

De vissza az idővonalhoz: ha 2013 decemberében Kelemen Hunor még azt nyilatkozta, hogy a Fidesz-KDNP kormánytól az RMDSZ, az RMDSZ közeli alapítványok nem kaptak semmiféle támogatást, ez 2015-től megváltozott.

2015 februárjában írta alá az RMDSZ egyik alapítványa, az Eurotrans Alapítvány a Miniszterelnökséggel és a Külgazdasági és Külügyminisztériummal azt a megállapodást, amellyel részt tudott venni az egyszerűsített honosításhoz szükséges iratok előkészítésében. Erre évente 250 millió forintot kapott. (2015. december 31-i árfolyamon ez 790 ezer euró. Az anyagban az adott év utolsó napjának az Európai Központi Bank által megadott árfolyamát használom a forintban megadott összegek átszámításához euróra.)

Az Eurotrans Alapítvány ebből a pénzből egy sor irodát működtet (ezek címei itt elérhetőek). Ha ezeket a címeket összevetjük az RMDSZ területi szervezeteinek a címeivel, kiderül, hogy jelentősek az átfedések. Felmerül annak a gyanúja, hogy az RMDSZ területi szervezeteinek a fenntartási költségeit – legalábbis részben – ebből a magyarországi támogatásból fedezik.

Nagy Zoltán kuratóriumi elnököt ezzel kapcsolatban megkerestük, de nem reagált arra a kérdésünkre, hogyan választják szét az Eurotrans Alapítvány és az RMDSZ területi szervezeteinél zajló tevékenységet.

A Fidesz-RMDSZ kapcsolatok újabb állomása 2016 júliusa: gesztusértékű, hogy a Kárpát-medencei magyar szervetek vezetőivel elköltött tusnádfürdői vacsorájára Orbán Viktor csak Kelemen Hunort hívta meg. A Fidesz régi szövetségese, Tőkés László csak a másnapi munkareggelin találkozhatott Orbán Viktorral.

Ennek a magyarázata, hogy Orbán és Tőkés közötti viszony időközben megromlott. Tőkés László 2015 májusában egy könyvbemutatón „követhetetlennek” és „átláthatatlannak” nevezte a magyar kormány nemzetpolitikáját, 2015 decemberében pedig egy MÁÉRT-en nem volt hajlandó felszólalni és aláírni a zárónyilatkozatot.

Gyomlálják a kritikus hangokat

2016 végén az RMDSZ egy másik alapítványa, a szervezet médiaorgánumait kiadó Progress Alapítvány megszüntette az akkor már csak online megjelenő, csekély olvasottságú Erdélyi Riportot. Kiadóként nem tartott igényt továbbá egy sor baloldali kötődésű publicista munkájára az erdélyi magyar sajtó egyik legnézettebb portáljánál, a maszol.ro-nál.

[irp posts=”1757″ name=”„Fenyegetés az, amikor az ember fél, a kollégái félnek.” Így cenzúráz a Progress”]

Bár a kiadó indoklása szerint pusztán költséghatékonysági megfontolásokból döntöttek így, és nincsen közvetlen bizonyíték arra, hogy a magyar kormány kérte volna az RMDSZ-től a kritikus hangok elhallgattatását, ezzel kapcsolatban így fogalmazott egy RMDSZ-politikus forrásunk:

„A Fidesz rendkívül centralizált párt. Ha a kormányhoz közelálló médiában megjelenik egy kritikus hang, akkor annak üzenetértéke van. Ők úgy gondolják, hogy az RMDSZ is hasonlóképpen működik. Amikor megjelenik egy kritika a maszol.ro-n, a Transindexen vagy akár az Erdély TV-ben, akkor felhívják Kelemen Hunort, és megkérdik, mi a baj. Ő pedig visszakérdez: miért, mi baj lenne?

Képzeljük el, hogy a magyarországi kormánymédiában olyan anyagok jelennek meg, mint amilyenek sorozatosan megjelennek az erdélyi magyar médiában. A Fidesz annyit tud, hogy ezek a médiaorgánumok az RMDSZ pénzéből működnek, így feltételezi, hogy ezek az anyagok valamilyen módon az RMDSZ álláspontját közvetítik, azokkal az RMDSZ üzenni próbál.”

[irp posts=”2054″ name=”L´Alchimiste, Iskola Alapítvány és Transindex: egy hirtelen lakbéremelés rövid története”]

Az RMDSZ holdudvarába tartozó médiaorgánumok „áramvonalasítása” nem állt meg itt. 2017 májusában a Transindexnek költöznie kellett az Iskola Alapítvány egyik ingatlanának tetőterében berendezett szerkesztőségből, miután a L’Alchimiste botrányról közölt cikket. Később, 2019 áprilisában magyarázat nélkül mondtak fel az ETV Fidesz-szel szemben kritikus műsorvezetőjének, Gáspárik Attilának.

A gazdaságfejlesztési programmal is az RMDSZ kampányolhat

2017 márciusában jelent meg nyilatkozatok szintjén, hogy Erdélyben is elindul a gazdaságélénkítő program, amely Vajdaságban és Kárpátalján már működött. Miután Budapesten egyeztetett Orbán Viktorral, Kelemen Hunor így nyilatkozott az Erdély TV-nek:

„Azokról a programokról is beszéltünk, amelyeket a magyar kormány támogat Erdélyben, és amelyeket el fog indítani 2017-ben és 2018-ban, beleértve azt a gazdaságélénkítő programot is, amelyet már a Vajdaságban és Kárpátalján kipróbáltak, és kiválóan működik. Erdélyben is be fog indulni 2017 folyamán, előbb egy kisebb területen, aztán 2018-tól Székelyföldtől a Partiumig.”

A programért a Külgazdasági és Külügyminisztérium felel. A Mezőség Maros megyei részét felölelő első, 1 milliárd forintos (3,2 millió EUR) keretösszegű mintaprogram már 2017-ben elindult.

[irp posts=”27374″ name=”Megtudjuk, kik fejlesztik Székelyföldet 24 milliárd forintból – ígéri a Pro Economica Alapítvány”]

A gazdaságfejlesztő program újabb barátságtalan gesztus volt az EMNP felé. Úgy tudjuk, a program alapjául szolgáló stratégia valójában az ellenzék Mikó Imre Terve, amely az EMNT által felkért erdélyi közgazdászok és a VÁTI szakértői által kidolgozott gazdaságfejlesztési stratégiára épül, mellyel ők éveken keresztül házaltak a magyar kormánynál.

„Kértük, hogy vegyenek be a támogatásokat elosztó Pro Economica Alapítvány kuratóriumába, foglalkoztassák az elbírálásnál az mi szakértőinket is, vehessünk részt a népszerűsítésben” – így egy EMNP-ben politizáló forrásunk. Egyik kérésüket sem teljesítették.

Az RMDSZ viszont felhasználhatja ezeket a fejlesztési projekteket kampányok idején a promóciós anyagaiban. Az alapítvány igazgatótanácsában pedig ott ül Balázs Attila, az RMDSZ gazdasági igazgatója, valamint Novák Levente, a területi szervezetekért felelős alelnök.

Kelemen Hunor buzdít, hogy szavazzunk a Fideszre

Miközben az Eurotrans Alapítvány az EMNT-vel együtt segítséget nyújtott a magyarországi országgyűlési választásokat megelőző regisztrációban, 2017 szeptemberében újabb premierre került sor: az RMDSZ elnöke nyilvánosan a Fidesz mellett állt ki.

„Az az érdekünk, hogy továbbra is olyan kormány irányítsa Magyarországot, amely bebizonyította, nemzetpolitikai víziójában és a mindennapi gyakorlatban egyaránt fontos helyet foglalnak el az erdélyi magyarok” – mondta Kelemen Hunor.

A végleges szakítás a Markó-féle egyenlő távolság doktrínával 2018 februárjában történt. Molnár Gyula MSZP-elnök és Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje egy kolozsvári közéleti fórum után vacsorázni hívták meg Kelemen Hunort.

„Megkérdezték, hogy szerintünk mit kellene tenniük Erdélyben a választási kampányban. Nagyon őszintén azt mondtam, hogy semmit. Ez teljesen fölösleges időtöltés és energiabefektetés, hiszen én azt gondolom: az erdélyi magyar emberek világosan tudják, hogy kire szavazzanak” – idézte fel az RMDSZ elnöke a vacsorán elhangzottakat.

[irp posts=”2521″ name=”Törvénytelenül bonyolítja a választási regisztrációt az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány”]

Az Eurotrans Alapítvány közben gőzerővel segíti az erdélyi magyarok választási regisztrációját: 2018 február elejére 35 ezer magyar állampolgár választási névjegyzékbe való felvételét eszközlik. Mi több, az alapítvány szerepet vállalt a levélszavazatok összegyűjtésében és a magyar külképviseletekre történő eljuttatásában is (ugyanezt tették a Demokrácia Központok is).

Miközben Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint nem csak joga, hanem kötelessége is részt venni az országgyűlési választáson az erdélyi magyarságnak, a gazdaságfejlesztési programot bonyolító Pro Economica Alapítvány 1,5 milliárd forint értékben írt alá 521 személlyel támogatási szerződést eszköz- vagy tenyészállat-beszerzésre, illetve mezőgazdasági területek telekkönyvezésére.

Kétszer annyi levélszavazat a Fidesz-KDNP számára

A 2018 április 8-i országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP újabb kétharmados többséget szerzett. A kormánypárt a levélszavazatok 96 százalékát, összesen 225 ezer szavazatot kapott határon túlról (országonkénti bontásról nem tudunk). Ez közel duplája volt a 2014-es szavazatszámnak, azonban míg 2014-ben a 122 ezer szavazat egy-két mandátumot eredényezett, ezúttal nem voltak elegendőek egy mandátumra.

A 2018 októberében megrendezett, a család alkotmányos meghatározásáról szóló népszavazás árnyalja azt a képet, miszerint az RMDSZ – miközben közeli együttműködésre váltott a magyar kormánnyal – mindenben követni kezdte a magyar kormány retorikáját. Bár az RMDSZ számos vezető politikusa támogatta azt, hogy bekerüljön az alkotmányba az, hogy a család egy férfi és egy nő házasságán alapul, és ez egybe is csengett a Fidesz-KDNP melegellenes retorikájával, Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke így nyilatkozott a népszavazás előtt egy maszol.ro-nak adott interjúban:

„Nem értek egyet azzal, hogy házasságot kizárólag csak nő és férfi köthet. Romániában ugyan nem engedélyezett a melegházasság, de meggyőződésem, hogy ennek ellenkezője sem ördögtől való dolog: az Unió 15 tagállamában házasodhatnak az azonos nemű személyek. Nem értek egyet a szenátor kollegák azon véleményével sem, hogy a jelenlegi alkotmányos rendelkezésnél jobb tartalommal bír a most beterjesztett tervezet. Mert nem jobb: jogilag sem, szellemiségében sem. Egyrészt fenntartja a család korlátozó jellegű, rossz meghatározását, másrészt, hosszú távon kirekesztő egy olyan számottevő közösséggel szemben, olyan állampolgárokkal szemben, akiket ugyanolyan jogok illetnének meg, mint a heteroszexuálisokat.”

2018 novemberében Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette Kolozsváron, hogy Székelyföldre is kiterjeszti Magyarország azt a gazdaságfejlesztési programot, mely Maros megye mezőségi részén nyújtott támogatásokat gazdálkodóknak és kisvállalatoknak. Gazdaságfejlesztési programokra 50 milliárd forintot különítettek el a 2019-es költségvetésben, a székelyföldi gazdaságfejlesztési program 25 milliárd forintból gazdálkodhat.

Az RMDSZ 2019 februárjában tartott tisztújító kongresszusán Semjén Zsolt így fogalmazott: teljes a bizalmi együttműködés Orbán Viktor és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök között, ezt az erdélyi magyar választók kényszerítették ki. Kijelentette: „Semmi nem fogadható el, ami gyengíti az RMDSZ-t”, mert ha a szövetség meggyengülne, véget érne az erős magyar érdekképviselet az erdélyi önkormányzatokban és a bukaresti parlamentben.

2019 márciusában újból felmerül a Fidesz kizárása az Európai Néppártból (EPP). Kelemen Hunor azonban a román közszolgálati televíziónak elmondta, az RMDSZ két EP-képviselője a kizárás ellen fog szavazni.

Az időközben elkezdődött EP-választási kampányban Orbán Viktor – az RMDSZ meghívására – kétnapos erdélyi körutat tett. Felavatott két, magyarországi támogatásokból felépült létesítményt, a kerelőszentpáli takarmánykeverő üzemet, valamint a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát. Elmondta, hogy azoknak a magyaroknak, akik az összmagyar brüsszeli képviseletet szeretnék erősíteni, Romániában az RMDSZ-re kell szavazniuk.

„Téved, aki azt gondolja, hogy a támogatásoknak meg kell fizetni az árát”

Sajtótájékoztatón rákérdeztek az RMDSZ-közeli alapítványokhoz érkezett magyarországi kormánytámogatásokra. Kelemen kijelentette, az RMDSZ nem kapott és nem kap magyarországi támogatásokat, és téved, aki azt gondolja, hogy a támogatásoknak meg kellett fizetni valamilyen módon az árát.

A korai évek óvatosan egyensúlyozó megfogalmazásainak vége. 2019 szemptemberében Kelemen egy sepsiszentgyörgyi román-magyar ifjúsági találkozón elmondta, nem bírálni kell Orbán Viktort, hanem lemásolni. „A románok is megtehetnék a határokon túl élő román közösségekért, amit a magyar kormány tesz a határokon túl élő magyarokért. Mi a saját bőrünkön érezzük, milyen, amikor a magyar kormány kiáll mellettünk” – fogalmazott az RMDSZ-elnök.

A választási verseny „nemzetárulás”

A koronavírus-járvány miatt 2020 tavaszáról szeptemberre halasztották az önkormányzati választásokat. Az RMDSZ kampánya számára ismét nagyrészt a Fidesz szállította a muníciót. A már megszokott gazdaságfejlesztési támogatások újabb ütemének bejelentése, valamint a különféle, magyar állami pénzből megvalósult projektek felavatása mellett egy sor Facebook-videóban üzentek a magyarországi politikusok.

Az RMDSZ ellen induló jelöltekről Semjén Zsolt azt mondta, hogy „esélytelenek”. Potápi Árpád ennél is tovább ment: „a magyar közösség érdekei elleni cselekedetnek” minősítette az esélytelen magyar jelöltek indítását olyan településeken, ahol nincs elsöprő többségben a magyarság. Mi több, a 80 százalék fölötti magyar többséggel rendelkező településeken sem „jó megoldás a magyar-magyar verseny, mert egymásnak ugrasztja az embereket.”

Az ellenzéki pártok tiltakozása ellenére a választások után, 2020. október 12-én az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt még tovább vitte ezt a kijelentését Potápi Árpád: Biharban és Szatmárban az RMDSZ jelöltjére egy másik magyar jelöltet „ráindítani”, az nemzetárulás.

A bukaresti kormányalakítási tárgyalásokról egyenesen Orbán Viktor hivatalába

Az RMDSZ-Fidesz viszony alakulásáról szóló idővonalunkat talán nem is lehet sokatmondóbb eseménnyel zárni, mint azzal, hogy 2020. december 19-én az RMDSZ elnöke közvetlenül a bukaresti kormányalakítási tárgyalásokról – az koalíció összetételéről szóló megegyezés után, de a működéssel kapcsolatos részletek tisztázása előtt – utazott el Budapestre, hogy Orbán Viktorral egyeztessen. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár nem közölte, hogy mi volt az a sürgős egyeztetnivaló, ami az RMDSZ-elnök budapesti útját indokolta.

[irp posts=”25634″ name=”Tavaly is elárasztották Erdélyt a magyarországi közpénzek. Mutatjuk a legnagyobb nyerteseket”]

„A szocialista kormányok is nyilván maguk fele húztak, de mindig volt egy többé-kevésbé átlátható kuratórium, volt a támogatáspolitikának egy kerete, formája. A Fidesz szép lassan leépítette a formákat, mindent informális kapcsolatok mentén, megegyezésekkel döntenek el” – értékelte a jelenlegi támogatáspolitikát egy, az RMDSZ ellenzékében politizáló forrásunk.

Míg a második Fidesz-kormány kezdeti éveiben, a 2011-2013-as időszakban még erdélyi politikusok – az RMDSZ részéről Székely István, az EMNT részéről pedig Gergely Balázs – gyűjtötték össze és egyeztették a projekteket, mára már minden döntés Budapesten születik.

Hogyan működik jelenleg a támogatási rendszer?

Bár beszélgetőpartnereink a támogatási rendszer konkrét működésére vonatkozó több kérdésünkre sem tudtak pontos választ adni, egybehangzóan állítják, hogy a Bethlen Gábor Alap mára már nem más, mint egy kifizetőhely. A politikai döntések, a különféle struktúrákban személyesen kialkudott döntések számára biztosítja az intézményes keretet, a döntések leszerződését, valamint a pályázatok lebonyolításával és elszámolásával járó papírmunkát.

Abban is egyetértettek, hogy a nagy, milliárdos nagyságrendű projektekről Orbán Viktor személyesen dönt, a BGA már csak a kormányhatározatot hajtja végre. A miniszterelnök elé pedig Erdélyből jelenleg két ember: Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Kelemen Hunor terjeszthet be kiemelt, nagy költségvetésű projekteket.

„Kató és Kelemen közül pedig az előbbi van olyan viszonyban Orbán Viktorral, hogy akkor találkozik a miniszterelnökkel, amikor akarja” – így egy társadalomtudós forrásunk.

„Kell legyen valaki, aki beviszi”

Úgy tudjuk, a kisebb, 500 millió és 1 milliárd forint közötti projektekről Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes dönt. „Azonban kell legyen valaki, aki beviszi, és ezeket általában visszacsekkolják Kelemen Hunornál” – tudtuk meg. Az ennél is kisebb projektekről a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Potápi Árpád is dönthet.

A kis projekteket a Nemzetpolitikai Államtitkárság Erdélyi Osztályának főosztályvezető helyettese, Brendus Réka gyűjti össze, valószínűleg ő is dönti el, hogy kit támogatnak és kit nem. „Ebbe a körbe szinte bárki bekerülhet, hacsak nem haragszanak rá valamiért” – értékelt egy forrásunk.

[irp posts=”2225″ name=”Új egyházi óvodák Erdélyben. Kiknek?”]

Ha a magyar kormány kezdeményez egy projektet, akkor a rendelkezésre álló pénzkeret függvényében keres határon túli partnereket. Ennek jó példája az óvodaépítési program, melynek első ütemére 2016 december végén ítélt meg Orbán Viktor összesen 8,9 milliárd forint (28,8 millió EUR) támogatást.

Erről azt mesélte egy, a BGA ügyeire rálátással bíró forrásunk, hogy mindenkit meglepetésként ért ez a kirívóan magas összegről szóló döntés az év egyik utolsó munkanapján.

Mivel a pénzt el kellett költeni az év végéig, lázasan telefonálgatni kezdtek a határon túli partnereknek, adjanak be pályázatot, amely alapján meg lehet kötni a szerződést, és utalni lehet a támogatást. Ezt azonban nem előzte meg igényfelmérés, így a helyszínek kiválasztása esetleges volt – erről a programról itt írtunk.

Az egyházak után az RMDSZ is beruházhat

Mára az RMDSZ holdudvarához tartozó alapítványokhoz évente nagyságrendileg ugyanannyi, ha nem több magyarországi támogatás áramlik, mint amennyi az erdélyi magyarság számára kiutalt bukaresti kormánytámogatás, amelyet az RMDSZ kezel.

A már említett Eurotrans Alapítványnál is fontosabbá vált az utóbbi években az Iskola Alapítvány. Ezt az RMDSZ alapította 2004-ben az oktatási-nevelési támogatás bonyolítására. Később Kolozsváron indított bérlakás-programot egyetemi oktatók számára, mely jelenleg is működik, illetve egy vitatott kölcsönnel beszállt a kuratóriumi elnök feleségének a vendéglőjébe Kolozsvár főterén.

2017 után ez az alapítvány számottevő magyarországi támogatásokat kapott.

Az első, 300 millió forintos (970 ezer EUR) támogatásról szóló döntés a 2016 december végi nagy pénzosztás idején született meg (a pénzt azonban visszautalták, mivel a megvásárolni tervezett ingatlan tulajdonviszonyai nem voltak rendezettek). Talán véletlen, de érdekes részlet, hogy a döntés után egy héttel, 2017 januárjának első napjaiban vált nyilvánossá, hogy a Progress Alapítvány anyagi megfontolások miatt megszünteti az Erdélyi Riportot, illetve nem tart igényt egy sor, a magyar kormánnyal szemben kritikus publicista munkájára a maszol.ro portálnál.

Összesítésünk szerint az Iskola Alapítvány a 2016-ben megítélt 300 millió forintos, később visszautalt támogatást leszámítva a 2017-2020 periódusban, négy év alatt mintegy 7,1 milliárd forint (21 millió euró) összeget nyert a Bethlen Gábor Alapnál, ezzel a legnagyobb erdélyi kedvezményezettek közé került be (az első helyeken az Erdélyi Református Egyházkerület valamint a Sapientia Alapítvány áll).

Ennek a pénznek egy része olyan kulturális és oktatási programokat finanszíroz, mint az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában centenáriumi programsorozat, valamint a 33 iskolában működő délutáni oktatási program. A pénz túlnyomó többsége azonban ingatlanberuházásokra megy.

Nagy Zoltán, aki elintézi a dolgokat

Az alapítvány 2018-ban megvásárolt és lebontott egy ingatlant – az egykori Minerva-nyomdát – Kolozsvár központjában, hogy a helyére kulturális központot építsen. Ugyanebben az évben megvásárolta a nagyváradi Sonnenfeld-palotát szintén azzal a céllal, hogy az épület felújítása után kulturális központot működtessen benne.

Az alapítvány tavalyi szerzeménye egy szecessziós ház Csíkszereda központjában, továbbá egy századfordulón épült tusnádfürdői villa. Mindkét épület felújításra szorul.

[irp posts=”25509″ name=”Újra áramlik a magyar közpénz az RMDSZ felé: ingatlanokat vásárol az Iskola Alapítvány”]

Úgy az Eurotrans Alapítvány, mint az Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke Nagy Zoltán Levente (becenevén: Bigzé), Kelemen Hunor csapatának egyik legrégebbi tagja. Nagy Zoltán jelenlegi funkciója szerint az RMDSZ-elnök kabinetigazgatója, pontosabban: a jobbkeze.

Lojális, pragmatikus, konfliktusokban pedig „megfelelően durva”: ismerői így jellemzik a kabinetigazgatót. Az egykori biológus-denevérész (egy ősidőkbeli interjú itt) a 2000-es évek elejétől dolgozik az Iskola Alapítványnál, és rövid kormányzati kitérő után találta meg azt a szerepet, ami a leginkább illik hozzá: a reflektorfényt elkerülve, hatékonyan elintézi azokat a dolgokat, amelyekre Kelemen Hunornak már nincsen ideje és energiája.

Nagy Zoltán kezében fut össze minden, ami az RMDSZ és a magyar kormány projektjeinek a menedzselésével, a politikai alkuk adminisztratív részleteivel kapcsolatos. Ő a sofőrje az RMDSZ-elnöknek, amikor Budapestre utazik, és ugyancsak ő az, aki a magyarországi államapparátussal tartja a kapcsolatot.

„Annyiszor megy, ahányszor kell, annyiszor beszél, ahányszor kell”

„Az Orbán-Kelemen találkozókon ott ül Nagy János (Orbán személyi titkára – szerk. megj.) a füzetével, felírja, amiben megegyeztek. Nagy János a miniszterelnök utasítását továbbítja a jogi osztálynak, ezekből lesznek a kormányhatározatok. Ezzel párhuzamosan Kelemen Hunor is elmondja a kabinetfőnökének, miben egyeztek meg, és akkor Nagy Zoltán is megindul. Annyiszor megy, ahányszor kell, annyiszor beszél, ahányszor kell, Nagy János is leszól, ha kell” – részletezte egy RMDSZ-politikus.

„A magyarországi támogatások csak annyiban érdeklik Kelemen Hunort, hogy a projekteket beviszi Orbán Viktorhoz. Amint megvan a döntés, minden Nagy Zoltánra van bízva: egy-egy program részletei, az, hogy egy-egy beruházás hogyan halad, az RMDSZ-elnököt nem érdekli, mindent a kabinetigazgató és az általa összerakott csapat old meg. Politikai munícióval szolgál, megoldja a problémákat, és az elszámolások is rendben vannak” – így a forrásunk.

Senkinek nincsen rálátása az Iskola Alapítvány dolgaira

Az Iskola Alapítvány ugyanakkor az RMDSZ-szel teljesen párhuzamos struktúra. Bár éves költségvetése mára vetekszik az RMDSZ költségvetésével, az itt folyó dolgokra senkinek – sem az alapítvány kuratóriumának, de akár az RMDSZ gazdasági igazgatójának sincsen rálátása. „Emberileg megviseli az, hogy ekkora pénzösszeg felett rendelkezik” – értékelte egy olyan forrásunk, aki régebb óta ismeri Nagy Zoltánt.

Egykori munkatársai szerint Nagy Zoltán nem bonyolítja túl a dolgokat: kiosztja a munkát, aztán számonkéri, hogy megvan-e vagy sem, egyéb részletek nem érdeklik. „Pártkatona: elvégzi a feladatát, hogy milyen áron, az nem fontos. Megold problémákat, semmit nem filozofál túl” – így a jellemzés.

Nagy Zoltán sikerének fontos összetevője, hogy feleségével, Nagy Debreczeni Hajnalkával együtt nélkülözhetetlenekké tudott válni az RMDSZ-elnök és családja számára. A kabinetigazgató sofőrködik, felesége – amellett hogy a maszol.ro kiadójaként kontroll alatt tartja a portál szerkesztőségét – egy forrásunk szerint bevásárol a Kelemen-családnak, és ha kell, a gyermekekre is vigyáz.

Túszul ejtették Kelemen Hunort, mondogatják többen, azt értve ezen, hogy az RMDSZ-elnökhöz csakis a kabinetigazgatón keresztül lehet elérni.

Végül mi a nagy projekt?

Van-e a magyar kormánynak valamilyen elképzelése arról, mit szeretne a határon túli közösségekben – és így Erdélyben – elérni?

A cél a Kárpát-medence magyarlakta területeinek intézményes és egyéni integrációja, a párhuzamos társadalom építése, a kisebbségi és a többségi társadalom közötti határ fenntartása. Ezen kívül azonban nem úgy tűnik, hogy lenne írott stratégia – magyarázta Toró Tibor.

A politológus hozzátette, a Fidesz keretet és pénzt ad, ezen belül ki-ki azt csinálhat, úgy lobbizhat, ahogy akar. A különféle érdekcsoportok egymással versengenek, és ez az erdélyi magyar társadalom alaptermészetének megfelel, ezért is szeretik Orbán Viktort.

Bár nincsen megszabva, hogy mi az, ami támogatható, az mindenki számára világos, hogy mi számít tabunak: nincsenek román-magyar közös programok, vegyes intézmények vagy akár szexuális kisebbségeknek szóló rendezvények. Azonban ezeket a kereteket kevesen érzik korlátnak, mivel a konzervatív erdélyi magyar társadalom amúgy is nagyrészt elutasító ezekkel szemben.

Az idővonal szerkesztője Szabó Tünde, a grafikák Szén András munkái.

Ez az anyag az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatásával készült.

The post Milliárdokkal olajozott érdekházasság: így hódította meg az RMDSZ-t a Fidesz appeared first on Átlátszó Erdély.

A 2017-es 46,6 milliárdnál (146 millió euró) valamivel többet, 47 milliárd forintot ítélt meg tavaly a Bethlen Gábor Alap erdélyi szervezeteknek. Ezzel folytatódni látszik a határon túli, és ezen belül különösen az erdélyi támogatások látványos növekedése.
A támogatásokat összesítve azt láthatjuk, hogy 2017-hez képest valamivel kiegyensúlyozottabb volt a támogatások eloszlása: nem ismétlődött meg az a tavalyelőtti meglepetés, amikor egyetlen pályázó, az Erdélyi Református Egyházkerület kapta meg az Erdélybe irányuló támogatások 60 százalékát.

Foci, templom, iskola: 84 milliárd forint állami támogatás ment tavaly a határon túlra

Tavaly rátett egy lapáttal a Bethlen Gábor Alap a 2017-es rekordévre: összesítésünk szerint 84 milliárd forint támogatást ítélt meg, nagyrészt határon túli szervezetek számára. A legnagyobb pénzeket a határon túli egyetemek, egyházak, és persze a fociklubok kapták.

Hozzá kell tennünk ugyanakkor, hogy ez a 47 milliárd valószínűleg nem a teljes, Erdélybe irányuló összeg. Ugyanis a BGA által folyósított támogatások mellett több más forrás is létezik Magyarországon, például a Sepsi OSK valamint a Futball Klub Csíkszereda a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül is kaptak nagy összegű támogatásokat (a magyar kormány határon túli támogatási rendszerének kuszaságáról itt írtunk hosszasabban).

Határon túli támogatások 2.: Az állandó tételek és a legjobb barátok

A 2016-ban 60 milliárd forintot szétosztó Bethlen Gábor Alap a határon túli szervezetek legfontosabb támogatási forrása. Erdélyi szervezetek közül a Sapientia Alapítvány és az Erdélyi Refomátus Egyházkerület a legnagyobb kedvezményezettek, de milliárdos nagyságrendű összegek mennek a csíkszeredai fociklubra, és a székelyföldi hokiakadémiára is.

Hivatalos összesítés hiányában csak becsülni lehet

Mivel a magyar kormánynak továbbra sincsen egy olyan, publikus és könnyen kereshető adatbázisa, mely az összes, határon túlra irányuló támogatást és szponzorizációt tartalmazza, ezért kénytelenek vagyunk saját magunk összegyűjteni ezeket az adatokat, ugyanakkor belátni azt, hogy részleges adatok birtokában csak körültekintő becslést tudunk adni ezekről az összegekről.
A 47 milliárdos összesítésben benne vannak, ugyanakkor az alább látható toplistánkból kivettük a különféle, erdélyieket is érintő programokat, melyek közül a legfontosabb a Szülőföldön magyarul!. A magyar kormány által folyósított oktatási-nevelési támogatás 3,2 milliárd forintot tett ki 2018-ban (aki kíváncsi arra hogy hogyan dolgoztunk, itt talál erről egy részletes leírást).

A táblázatunk ide kattintva érhető el:

bga_2011_2018_kifizetesek

null

2018-ban a Sapientia-EMTE vezeti a toplistát 13,7 milliárd forinttal (43 millió euró). Ez több nyertes pályázatból adódott össze, az egyetem részben működésre, részben pedig a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és nagyváradi karok ingatlan- és eszközfejlesztésére kapta ezeket a támogatásokat. A döntésekből nem derülnek ki további részletek. Érdekesség, hogy az Erdélyi Művészeti Központ műtárgy-gyarapítására is kapott a Sapientia 100 millió forintot.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szintén egy sor programjára kapott támogatást, összesen 5 milliárd forint (15 millió euró) értékben. Ezek közül fontos az óvodafejlesztési program, amelynek egy részét az RMPSZ bonyolítja: erre a célra három pályázattal 4,2 millió forintot kapott, közel 500 millió forintot pedig ingatlan- és eszközfejlesztésre.

Nem találunk 1 milliárd forintot

Az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány összesítésünk szerint 2,4 milliárd forintot kapott a Bethlen Gábor Alaptól egy-egy nagyváradi, valamint kolozsvári ingatlan megvásárlására és kulturális központtá alakítására. Ez az összeg kiegészül egy 2017-ben megítélt, 527 millió forintos támogatással, melynek a célja szintén ingatlanberuházás.

Erről itt írtunk ‒ a cikkünk megjelenése után az RMDSZ honlapján közlemény jelent meg, mely szerint a magyar kormánytól 4,082 milliárd forintot kaptak. A BGA döntései között nem sikerült megtalálnunk a további 1 milliárd forintos támogatást, így feltételezni lehet, hogy ezt az összeget valamilyen más forrásból biztosították. Ezügyben írtunk egy e-mailt az Iskola Alapítvány elnökének, Nagy Zoltán Leventének, aki azonban nem válaszolt.

Azért jelzésértékű ez a támogatás, mert eddig a Fidesz-RMDSZ szövetség anyagi vonzatát nem sikerült felfedeznünk: az RMDSZ holdudvarába tartozó alapítványok nem kaptak számottevő támogatásokat a magyar kormánytól.

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 2,3 milliárd forintot (7,2 millió euró) kapott a Nagyváradi római katolikus püspöki palota felújítására.
A Futball Klub Csíkszereda Egyesület számára 2,1 milliárd forintot ítéltek meg részben az Székelyföldi Labdarúgó Akadémia működésére és fejlesztésére, részben pedig a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működésére. A Sepsi OSK további 2,1 milliárd forint támogatásban részesült. A székelyföldi fociklubokról írt anyagunk itt elérhető.

A magyar állam terjeszkedése grafikonokon és térképeken

Magyarország kormánya az utóbbi években rendre visszautasította, hogy az Európai Unió beleszóljon a magyar belpolitikába, a különféle uniós szándékokat pedig gyarmatosítási kísérletként bélyegezte meg. Ezzel szemben a magyar állam a rendszerváltás óta támogatja anyagilag és – a helyi nacionalista erők szerint – így befolyásolja a szomszédos országokban (a történelmi Magyarország területén) élő magyar közösségeket, valamint a diaszpórát, egyfajta virtuális, csak a fejekben létező Nagy-Magyarországot próbálva létrehozni.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) 2,1 milliárd forint támogatásban részesült, ennek nagy részét, 1,7 milliárdot az óvodaprogramra irányozták elő. A KREK-nél valamivel kevesebb támogatást kapott az Erdélyi Református Egyházkerület: az 1,8 milliárd forintból mintegy 600 millió forintot (1,8 millió euró) ítéltek meg az egyházkerület, valamint az egyházkerülethez tartozó intézmények működésére, további 1 milliárd forintot az óvodaprogramra költenek. Egy Kolozsvár melletti falu, Ajton egyházközösségének fejlesztési programjára 250 millió forintot kapott az EREK.
A Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség összesen 1,7 milliárd forintot kapott ‒ a pénz nagy részét a püspökség fejlesztésére fogják elkölteni. Az Erdély-szerte orvosi lakásokat építő Studium Prospero Alapítvány 1,4 milliárd forint támogatásban részesült, ezt a pénzt részben működésre, részben további orvosi lakások építésére kapta.
A beruházások, fejlesztések, felújítások nyilvánvaló pozitívumai mellett hátulütőkkel is jár az, hogy a magyar kormány szinte kizárólagos fenntartójává vált a közösségi szempontból kulcsfontosságú erdélyi magyar intézményeknek. Erről a tavaly szervezett kerekasztal-beszélgetésünkön beszéltek különböző világnézetű politológusok és szociológusok, a szöveg elérhető itt, valamint itt.

NERdély 2.: hogyan alakította át az erdélyi politikát a Fidesz?

Hogyan viszonyulnak az erdélyi magyar politikai elitek a második és harmadik Orbán-kormányhoz? Hosszú távon milyen hatása lehet a civil szférára a több milliárd forintos, ötletszerűen megítélt támogatásoknak? Lehet-e fizikailag Romániában, fejben azonban Magyarországon élni? Többek között ezeket a kérdéseket járjuk körül az Átlátszó Erdély által szervezett kerekasztal-beszélgetés második részében.

The post Tavaly is elárasztották Erdélyt a magyarországi közpénzek. Mutatjuk a legnagyobb nyerteseket appeared first on Átlátszó Erdély.

Mire költik ezt a pénzt?

A támogatásból az Iskola Alapítvány egy-egy ingatlant vásárol Kolozsváron, illetve Nagyváradon, mindkét ingatlanban kulturális-oktatási központ fog működni.
Kolozsváron a Minerva Egyesület egykori székházát vásárolták meg a Brassai utca 5, illetve Dávid Ferenc utca 4 szám alatt. A kétszintes, összesen 937 négyzetméter alapterületű, ám rossz állapotú ingatlan valamint a hozzá tartozó 1320 négyzetméter területű telek megvásárlása 2018 elején lezárult, jelenleg már az Iskola Alapítvány nevére van telekkönyvezve.

„A szerződésben szereplő elidegenítési ár bizalmas, két nem közhasznú civil szervezet ügye. A további rendeltetés felől pedig természetesen az új tulajdonosnál kell majd érdeklődnöd”

– válaszolt kérdésünkre Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Művelődési Egyesület elnöke. A Minerva Művelődési Egyesület a kolozsvári Szabadság napilap kiadójának, a Szabadsag SRL-nek a tulajdonosa.
„Terveink szerint egy multifunkcionális kulturális-oktatási központ fog megépülni, amelynek részleteiről a megfelelő időpontban tájékoztatjuk a közvéleményt” – válaszolta szűkszavúan Nagy Zoltán Levente, amikor e-mailben arra kértük, részletezze az ingatlan további rendeltetését. Az ingatlan egy részében a közelmúltig szintén kulturális intézmény működött: a tranzit.ro galéria.
Az Iskola Alapítvány célja a visszaszolgáltatott közösségi ingatlanvagyon hasznosítása. Az épületekben erdélyi jelentőségű művelődési és tudományos központot hoz létre, amelyekben a tervek szerint olyan közösségi terek kapnak helyet, amelyek az erdélyi és a kolozsvári magyar tudományos és kulturális jelenlét erősítéséhez hozzájárulnak.
Terveink között az egykori Minerva rehabilitált és megnövelt lakfelületű ingatlanjaiban olyan kulturális funkciók létrehozása szerepel, mint például kortárs képzőművészeti kiállítótér, műterem, vendégszobák, archívum, alternatív oktatási helyszín, kávézó, irodák és konferencia-rendezvényterem. A kolozsvári projekt költségvetése 1,612 milliárd forint.

Szecessziós nagyváradi ingatlant is megvásároltak

A nagyváradi ingatlannal kapcsolatban a Bethlen Gábor Alap munkatársának tájékoztatására támaszkodunk: eszerint a Moscovei utcában található, szecessziós stílusban épült Sonnenfeld-palotát vásárolták meg.
Nagyvárad belvárosában az utolsó eladó szecessziós palota, az 1911 és 1913 között épült Sonnenfeld-ingatlan tulajdonjogát szerezte meg az Alapítvány 2018 decemberében. A magyar épített örökség szerves részét képező ingatlan egy 2.283 négyzetméteres telken, összességében több szinten közel 5.500 négyzetméter bruttó összfelülettel rendelkezik.
Terveink szerint egy önálló, a teljes közösséget összefogó, egységes kulturális civil teret hoznánk létre, amelyben a már ott működő Szigligeti Színház és a hozzá tartozó intézmények mellett könyvtár, előadótermek, kiállítótér, pedagógusi és kulturális egyesületi irodák kapnak helyet. A Nagyváradon megvalósuló Magyar Ház biztosítja a működéshez szükséges stabilitást a helyi magyar kulturális szervezetek számára. A nagyváradi program költségvetése 2,47 milliárd forint.

Egyébként a 4 milliárd forintos támogatás mellett az Iskola Alapítvány tavaly további 310 millió forintot (960 ezer euró) nyert az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programsorozatra.
Az Alapítványról nemrég kiderítettük: Nagy Zoltán kuratóriumi elnök felesége éttermét támogatta, amikor az Iskola Alapítvány bérbe vett, felújított, majd minimális nyereséggel továbbadott egy 200 négyzetméteres üzlethelyiséget a Kolozsvár főterén álló Jósika-palotában.
Az Iskola Alapítványt egymillió lej kezdőtőkével az RMDSZ alapította 1996-ban. 2003-tól 2010-ig ez az alapítvány volt a romániai lebonyolítója a magyar kormány folyósította oktatási-nevelési támogatásnak.
2009-ben avatták fel a kolozsvári Sólyom utca 24/A szám alatti, egyetemi oktatók számára 21 lakást tartalmazó, 2300 négyzetméter hasznos felületű oktatási központot, mely befektetés értéke 1 millió 350 ezer euró volt, és melyet teljes mértékben a magyar kormány támogatott a különböző intézményein keresztül.
A második Orbán-kormány idején, míg az RMDSZ és a Fidesz között a viszony fagyos volt, az Iskola Alapítvány nem kapott magyarországi támogatásokat, az oktatási-nevelési támogatás lebonyolítását is a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kapta meg.

The post Újra áramlik a magyar közpénz az RMDSZ felé: ingatlanokat vásárol az Iskola Alapítvány appeared first on Átlátszó Erdély.

„nem történt törvénytelenség, az Iskola Alapítvány vagyonát nem rövidítette meg senki. Volt egy olyan döntés, amire az Iskola Alapítvány utólag visszatért, ha most konkrétan Nagy Zoltán kocsmájáról beszélünk, visszafizették ezt a kölcsönt. (…) Az Iskola Alapítvánnyal kapcsolatban ezt a kérdést rendeztük megnyugtatóan (…) én nem szoktam minden hónapban megnézni a cégbírósági adatokat, de hétfőn utánanézek.”

Miről szól a L’Alchimiste-sztori?

A történet lényege, hogy Debreczeni Hajnalka, az RMDSZ-elnök volt sajtósa, a Román Televíziótársaság igazgatótanácsának jelenlegi tagja különös konstrukcióban nyitotta meg elegáns vendéglőjét a Jósika-palota földszintjén 2016 decemberében.
A üzlethelyiséget eredetileg az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány vette bérbe a magánszemély tulajdonosoktól, a Videbor Kft. pedig albérlőként jelent meg. A szerződést az Iskola Alapítvány részéről a kuratórium elnöke, Nagy-Debreczeni Hajnalka férje, Nagy Zoltán Levente írta alá – ő egyébként az RMDSZ-elnök kabinetfőnöke. Mindketten Kelemen Hunor legbelsőbb bizalmi köréhez tartoznak, családi barátok.

Kedvezményes vállalkozásfejlesztési hitel

Az Iskola Alapítvány közbeékelésére, úgy tűnik, azért volt szükség, mert a 202 négyzetméteres üzlethelyiség beköltözés előtt komoly felújításra szorult, erre azonban a Videbor Kft.-nek nem volt pénze.
Az Iskola Alapítvány átvállalta az ingatlan veszélyesnek ítélt boltozatainak a megerősítését (a munkálatok összértéke 31 ezer euróra rúgott) és egy sor azonnali kiadást, például a szerződés megkötésekor fizetendő, 30 ezer eurót kitevő, első hat hónapnyi lakbért, illetve a 15 ezer eurós garanciát.
A busás jövedelemmel kecsegtető üzlet azonban nem indult be, a bisztrót működtető cég 50 százalékos részvénycsomagját 2018 áprilisában Debreczeni Hajnalka eladta egy ismert kolozsvári vendéglátósnak, Mircea Buteanunak.

Az ügyvezető látta a bankszámlakivonatokat, és szavát adja

Porcsalmi arról tájékoztatta még Ladó Andreát, hogy a bérleti szerződés aláírásakor letétbe helyezett 15 ezer eurót az ingatlan tulajdonosa fizeti vissza 2018. december 1-ig.
„Pénteken (szeptember 14-én) kaptam meg az Alapítvány számlakivonatait, beleértve az augusztusiakat is. Ezek alapján a Videbor eddig a 31.000 eurós beruházás 60 százalékát fizette vissza az Alapítványnak. A maradék összeget 2018 végéig törleszti. Ezt az információt a kolozsvári Szájkaratén tévesen mondtam, nem voltam minden adat birtokában.
Az Alapítvány által kifizetett bért (6 havi bér, 30 000 euró értékben) a Videbor volt adminisztrátora fogja visszatéríteni 2019 első felében.
Az Ön által kért szerződés mellékletét, valamint az utalásokat bizonyító számlakivonatokat nem áll módomban elküldeni. Én láttam, és ellenőriztem azokat, be kell érnie a szavammal. Porcsalmi Bálint”

The post L’Alchimiste: szerződést bontott, és részben visszakapta pénzét az Iskola Alapítvány appeared first on Átlátszó Erdély.

Eladta a vendéglőt üzemeltető cégbeli részesedését az RMDSZ-elnök volt sajtósa. Nem tudni, hogy az Iskola Alapítvány pénzével, amit a helyiség felújításába fektetett, mi lett.

Eladta 50 százalékos részesedését a Kolozsvár főterén található vendéglőben Nagy-Debreczeni Hajnalka: 2018 áprilisától a Videbor Kft. teljes egészében Inesa Butean tulajdona lett. Inesa Butean 83 éves, a valódi tulajdonos a fia, az egykori Diesel klub tulajdonosa, Mircea Buteanu.

A L’Alchimiste-ről az Átlátszó Erdély kezdett el cikkezni tavaly, miután kiderítettük, hogy az RMDSZ-elnök volt sajtósa, a Román Televíziótársaság igazgatótanácsának jelenlegi tagja különös konstrukcióban nyitotta meg elegáns vendéglőjét a Jósika-palota földszintjén, amelyhez nyáron jókora terasz csatlakozik a Főtéren.

Igazi családi vállalkozás közpénzből

A üzlethelyiséget eredetileg az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány vette bérbe a magánszemély tulajdonosoktól, a Videbor Kft. pedig albérlőként jelent meg. A szerződést az Iskola Alapítvány részéről a kuratórium elnöke, Nagy-Debreczeni Hajnalka férje, Nagy Zoltán Levente írta alá – ő egyébként az RMDSZ-elnök kabinetfőnöke. Úgy tudjuk, mindketten Kelemen Hunor legbelsőbb bizalmi köréhez tartoznak, családi barátok.

Az Iskola Alapítvány közbeékelésére, úgy tűnik, azért volt szükség, mert a 202 négyzetméteres üzlethelyiség beköltözés előtt komoly felújításra szorult, erre azonban a Videbor Kft.-nek nem volt pénze.

Az Iskola Alapítvány átvállalta az ingatlan veszélyesnek ítélt boltozatainak a megerősítését (a munkálatok összértéke 31 ezer euróra rúgott) és egy sor azonnali kiadást, például a szerződés megkötésekor fizetendő, 30 ezer eurót kitevő első hat hónapnyi lakbért, illetve a 15 ezer eurós garanciát.

Korábbi anyagaink:

L’Alchimiste – dörzsölt vendéglátós szállt be az Iskola Alapítvány által kistafírozott étterembe

L´Alchimiste-ügy: valóban szerződést bontott az Iskola Alapítvány?

L´Alchimiste: nehezen megy az aranycsinálás Debreczeni Hajnalkáéknak

L´Alchimiste, Iskola Alapítvány és Transindex: egy hirtelen lakbéremelés rövid története

Bérleti szerződések alkímiája. Az Iskola Alapítványnak vagy Debreczeni Hajnalkának éri meg?

“Felesége jelenléte a garancia”

Mint azt Nagy Zoltán Leventétől megtudtuk, az Iskola Alapítvány befektetése fokozatosan térül meg, miután a Videbor Kft. által fizetett lakbér valamivel magasabb az Iskola Alapítvány által kifizetett bérleti díjnál. A tervek szerint ebben a konstrukcióban az erdélyi magyar oktatást támogató alapítvány tíz év alatt 16 569 euró tiszta nyereségre tesz szert.

„Ez több, mintha azt az összeget, amit befektetett az Alapítvány, a bankban tartotta volna 0,5 százalék körüli kamattal” – indokolta az Átlátszó Erdélynek a befektetés mögött húzódó gazdasági rációt tavaly a kuratóriumi elnök, aki szerint „felesége jelenléte garantálja a cég működését és a szerződésben vállaltak teljesítését.”

A Transindexnek a szerkesztőségébe került egy cikk

Az étterem megnyitásáról szóló cikkeket az erdélyi magyar közélet síri csönddel fogadta. Az, hogy mennyire kényes a téma, az is mutatja, hogy a Transindex szerkesztőségének például mennie kellett az Iskola Alapítvány ingatlanából, miután megírták, hogy az Iskola Alapítvány kuratóriumi tagjai közül többen is ragaszkodnak ahhoz, hogy a kialakult helyzetet a jövőben a kuratóriumi üléseken kielemezzék, tisztázzák, és levonják a következtetéseket.

2017 nyarán már látszott, hogy a vendéglő nem olyan tuti üzlet, mint amire Debreczeni Hajnalka és férje, Nagy Zoltán Levente számított. A vendéglő főszakácsa felmondott, és miután a tulajdonosok nem fizették ki az utolsó havi fizetését, sőt megfenyegették, úgy döntött, kipakol.

A séf káoszról, hozzá nem értésről, spórlásról és az alkalmazottak értelmetlen szekálásáról számolt be az Átlátszó Erdélynek. A L´Alchimiste-ben nagy a fluktuáció: a 2016 őszén verbuvált, 15 fős, tapasztalt csapatból 2017 júniusában már csak ketten dolgoztak, a többiek újoncok voltak.

„Nem értenek abszolút semmihez”

A főszakács szerint már a kezdet kezdetétől látszott, hogy valami nincsen rendben ezzel a vállalkozással. „Van ez a két ember, aki úgy száll be a vendéglátásba, hogy nem értenek abszolút semmihez, és nem is fogadják el a tanácsot. Mindig azt csinálták, ami szerintük jó volt. Úgy képzeld el, amikor az éttermet megnyitottuk, sok bútor hiányzott, üres volt a terem. Merő káosz volt az egész, mindenki szaladgált jobbra-balra, semmi nem volt a helyén. Ezt észreveszed, ha bejössz mint vendég.”

A tulajdonos személyzeti politikája is meglehetősen különös volt: „mindig mondtam nekik, hogy fel kell venni embereket, ők erre azt mondták, hogy nincsen jelentkező. Szerintem az történt, hogy nem akarták megfizetni a tapasztalt munkaerőt, mindig kezdőket vettek fel.

Mindenkit mindennel basztattak. Velem, miután napi 15-16 órákat dolgoztam, kifizettették a kávémat. Az elején ki akarták fizettetni a személyzeti kaját. Vendéglátásban dolgozol, és ki kell fizesd a kajádat? Mondtam nekik, hogy ezt így nem lehet. Az utolsó garast is a fogukhoz verték.”

Ezzel párhuzamosan más jelek is mutatnak arra, hogy a vállalkozás nem megy jól: Facebookon hónapok óta folyamatosan keresik a személyzetet, ezen kívül egy kifizetetlen, 16 ezer lejre (3400 euró) rúgó villanyszámla, valamint egy 1725 lejes köztisztasági számla miatt is beperelték a céget.

De mi lesz az Iskola Alapítvány befektetésével?

És bár Nagy Zoltán Levente még 2017 márciusában nyilvánosan megígérte, hogy az általa vezetett alapítvány szerződést bont a bérlővel és a tulajdonossal egyaránt, 2017 szeptemberében a cégbíróságon még nem volt nyoma a szerződésbontásnak.

Nem tudjuk, hogy a cikk megjelenése idején érvényben van-e még ez a szerződés. Ha már szerződést bontottak, kérdés, hogy mi lesz az Iskola Alapítvány befektetésével.

Kérdéseinkkel megkerestük Nagy Zoltán Leventét. Amint az Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke válaszol, a témára visszatérünk.

Sipos Zoltán

Adományozd a jövedelemadód 2%-át az Átlátszó Erdély Egyesületnek!

The post Debreczeni Hajnalka kiszállt a L’Alchimiste-ből appeared first on Átlátszó Erdély.