Idén 35. alkalommal rendezték meg Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, de most nagyon hosszú ideje először úgy, hogy nem Orbán Viktor a magyar miniszterelnök.

Az erdélyi magyar közösség számára ismerős rendezvény hangulata gyökeresen megváltozott: a Tisza-kormány felülvizsgálja a Magyarországról érkező támogatásokat, a kormány képviselői pedig távol maradtak a szakpolitikai vitáktól. Tusványos sátrai alatt ülő emberek arcán ott volt a bizonytalanság, ami attól biztos nem oszlik el, ha a vitáknak nincs tartalma, és vitatkozó felek sincsenek. 

Riportunkban főként erdélyi magyar közéleti szereplőket kérdeztünk arról, tartanak-e a támogatások átvilágításától, és Tusványosról hiányzott-e nekik Magyar Péter.  

Riporter: Kulcsár Árpád. Operatőr és vágó: Csont Zsombor

The post Csúcspolitikus még Orbán Viktor? A bizonytalanság Tusványosa appeared first on Átlátszó Erdély.

„Emberség, dialóguskészség, nyílt kommunikáció – ez Szent Benedek iránymutatása, és erre épül minden működő vállalkozás is” – vázolta Várszegi Asztrik főapát öt évvel ezelőtt, 2017 júliusában az Origónak a pannonhalmi apátság üzleti filozófiáját.

A főapát, aki 2017-ben átadta feladatait Hortobágyi Cirill atyának, a riportban arról beszélt, hogy szinte bárki képes sikerrel irányítani egy kolostort, ha megtartja a szabályzatot, ha pedig a kolostor szót vállalatra cseréljük, még a legközépszerűbb vezetők is használható segítséget találnak a Regulában.

Az nem világos, hogy Szent Benedek iránymutatása hogyan értendő akkor, amikor az apátság egyik cégét egy korrupció miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélt, és Magyarországon ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelet alatt álló személy irányítja.

View this post on Instagram

A post shared by Vis Vitalis ásványvíz (@vis_vitalis_pannonhalma)

Olosz szinte hazatért Pannonhalmára

Az viszont tény, hogy 2022 márciusától Olosz Gergely lett a pannonhalmi apátság egyik vállalkozásának, a pannonhalmi Szent Márton-hegy közelében fakadó ásványvíz palackozásával foglalkozó Vis Vitalis Holding Kft.-nek az ügyvezetője.

Olosz egyébként a középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte. A szóbeszéd szerint ebben az időben alakult ki a családi barátság Semjén Zsolttal, aki később a kisebbik magyarországi kormánypárt elnökeként és Olosz egyik fő pártfogójaként több ízben is „egyengette” Olosz RMDSZ-es karrierjét.

Úgy tudjuk, Semjén Zsolt közbenjárásának köszönhető az is, hogy Olosz 2012-ben szenátori mandátumért indulhatott annak ellenére, hogy a jelölések idején már tudni lehetett, hogy a politikus ellen hamarosan vádat emel az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Ez aztán a kampány előtt, 2012 októberében meg is történt.

Semjén Zsolt társaságában szerepelt utoljára nyilvánosan

A volt RMDSZ-es politikus és vállalkozó utoljára 2018 novemberében, a zágoni református templom újjászentelési istentiszteletén szerepelt a nyilvánosság előtt. Bár akkoriban korrupciós büntetőpere már ítélethirdetésre várt, Olosz az első sorban ült Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Márton Árpád RMDSZ-es képviselő mellett.

A Bukaresti Fellebbviteli Bíróság 2018. december 20-án 3 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Oloszt befolyással való folyamatos üzérkedés miatt. Ezen kívül elrendelték 384 ezer euró és 400 ezer lej elkobzását, és minden vagyonának zárolását. December 27-én európai elfogatóparancsot bocsátottak ki a nevére.

Ekkor azonban a politikus-vállalkozó már nem tartózkodott Romániában – a magyar rendőrség 2019. március 13-án fogta el a szökevényt. A magyarországi Fővárosi Törvényszék két nappal később, március 15-én ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyeletet rendelt el.

Ez azt jelenti, hogy Olosz Pest megye területén szabadon mozoghat, tartózkodási helyét azonban csak engedéllyel változtathatja meg, hollétét pedig nyomkövetővel ellenőrzik.

Olosz továbbra is Abonyban lakik, kiadatása terén fejlemény nincs

Nem sokkal ezután, 2019 szeptemberében Olosz Gergelyt a Pest megyei Abonyban látták többször. Az ingatlan, ahol rendszeresen megfordult, Halasi Olivérhez, a KDNP-hez közel álló üzletemberhez köthető.

A cégbírósági dokumentumok szerint Olosz jelenleg is Abonyban lakik, mintegy 500 méterre attól a Vasút u. 38 szám alatt található irodától, ahova 2019-ben naponta bejárt.

Olosz kiadatása terén előrelépés nem történt: a Fővárosi Törvényszéken a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárás továbbra is fel van függesztve. Igaz, ezúttal nem a romániai Legfelsőbb Bíróság döntését várják – azt 2021 decemberében elutasították –, hanem mert Olosz időközben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

Strasbourgban az ügye egyelőre nincsen napirenden

„Tájékoztatjuk, hogy az Ön által megjelölt ügyben a Fővárosi Törvényszék 2021. október 11-én a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárást – egy, a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyamatban lévő ügyben hozott döntésig – felfüggesztette” – tájékoztatott a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya.

A Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának a sajtóosztálya megerősítette ezt az információt: Olosz 2019 júliusában valóban a bírósághoz folyamodott. Viszont az ügyét egyelőre nem tűzték napirendre, és nem is tudni, hogy mikor kerül sor erre.

A Vis Vitalis Holding Kft. cégirataiban megadott e-mail címen kerestük Olosz Gergelyt, hogy interjút kérjünk tőle. Cikkünk publikálásáig nem kaptunk választ.

De miről is szólt ez a korrupciós történet?

Dióhéjban annyi történt, hogy Olosz – aki 2007-2008-ban az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) elnöke volt – a romániai energiapiacon nyüzsgő „okos fiúk” rendelkezésére bocsátotta kapcsolatait, ezért pedig busás fizetést kért és kapott.

Így a Gorj megyei alvilág egy ismert figurája, Ion Bârcină befolyása alatt álló két cég, a SC Budirom Serv SRL és SC Power Plus SRL olcsón vásárolt fel villamos energiát, majd ezt a piaci árnál drágábban adták tovább a CEZ áramszolgáltatónak 2010-2011-ben.

Oloszt tanácsadóként fizették ki. Az internetről összemásolt szövegeken, valamint a tanácsadói szerződésen „ország-világ röhög”, fogalmazott az egyik üzletember egy lehallgatott telefonbeszélgetés során, egyértelművé téve, hogy egy esetleges ellenőrzés során menthetetlenül lebuknak.

Az RMDSZ-es honatya – akit a vádirat szerint az üzletemberek egymás között sokszor Bilă (Golyó) néven emlegettek – összesen 516 ezer eurót kért, ebből 384 ezret meg is kapott. Továbbá a parlament előtti parkolóban egy ízben 400 ezer lejt is átadtak neki.

A villamosenergia mellett Olosz egy sor más üzlettel is hitegette Bârcinát és körét. Volt szó újrahasznosítható hulladékokról, tartozások behajtásáról és egy halászati ágazatban lehívható uniós támogatásról. A vádiratból azonban az derül ki, hogy ezekből nem lett semmi – az üzletemberek nagy csalódására.

„Rosszabb, mint az uzsorások”

Időközben a Gorj megyeiek számára is világossá vált, hogy Olosz átveri őket, illetve hogy túlságosan sok pénzt kér azért, hogy közbenjárjon a jövedelmező szerződések megkötésében. Egy lehallgatott telefonbeszélgetésben panszkodnak is: „az ember nincsen hozzászokva az ilyen nyílt lenyúláshoz, mit csináljunk?” Máskor pedig: „Kinyír ez a Bilă, rosszabb, mint az uzsorások!”.

Olosz ellen egyébként a 2010-es évek elején kezdődött az eljárás. Mivel a vád stabil lábakon állt, és bűntársai is mind ellene vallottak, Olosz végig időhúzásra és az ügy csűrésére-csavarására játszott abban a reményben, hogy valahogy mégis elkerülheti a börtönbüntetést.

Az időhúzás nagymestere

Az Oloszt hét év szabadságvesztésre ítélő bíró, Mitu Stegaru lesújtó véleményt közölt a vádlottról az ítélet indoklásában: „a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok, valamint a másod- és harmadrendű vádlottak beismerő vallomása ellenére, melyek gyakorlatilag falhoz állították Oloszt, ő végig időhúzásra játszott abban a reményben, hogy előbb vagy utóbb életbe lép az új Btk., mely kedvezőbb büntetést ír elő minden bűncselekmény számára. (…)”

A bíró azt is megjegyezte, hogy bár kérte Olosz ügyvédeitől, hogy iktassák a védencük ártatlanságát bizonyító iratokat, azok folyton halogatták, hogy az utolsó tárgyaláson elárasszák a bírót egy sor haszontalan bizonyítékkal abban a reményben, hogy ezzel is húzzák az időt.

Ezt a Bukaresti Törvényszék által hozott hétéves ítéletet azonban eltörölték, mivel Olosznak „eszébe jutott”, hogy ő 2010 óta a Bákó-Neamţ megyei ügyvédi kamara tagja, ebből kifolyólag a bukaresti törvényszék nem illetékes dönteni ügyében, erre csak a Bukaresti Fellebviteli Bíróság jogosult. Később aztán az ügye a a Legfelsőbb Bíróságon folytatódott, az elmarasztaló ítélet 2018 december 20-án született meg.

A Vis Vitalis Holding Kft. cégiratai között a Partizán bukkant rá Olosz Gergely nevére, a fülest köszönjük!

The post Megkerült Olosz Gergely: ásványvizet palackoz Pannonhalmán appeared first on Átlátszó Erdély.

„Nem tudunk szó nélkül eltekinteni Kövér Lászlónak a politikai értelemben felelőtlen erdélyi portyájától” – jelentette ki 2012 júliusában Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miután a Fidesz politikusa az önkormányzati választások idején a Magyar Polgári Pártnak kampányolt.

Nyolc évvel később, 2020 novemberében, a parlamenti választási kampányban az RMDSZ által közzétett Facebook-videókat végignézve nem könnyű eldönteni, hogy a Fidesz vagy az RMDSZ politikusai kampányolnak.

Ahogy közeledett a választások napja, egyre gyakrabban jöttek szembe Facebookon a magyar kormány tagjai, a magyar kormány segítségével létrejött beruházások, a Bukarestben megoldandó kérdésekpedig fokozatosan háttérbe szorultak.

Hogyan melegedett fel az RMDSZ és Fidesz közötti, kezdetben hidegháborús hangulat annyira, hogy ma már senki nem kapja fel a fejét, ha a választások napján Szijjártó Péter magyar külügyminiszter telefonos üzenetben buzdítja az erdélyi magyarokat arra, hogy szavazzanak az RMDSZ-re?

Hogyan lett mára teljesen természetes, hogy az RMDSZ egyik alapítványa segíti az erdélyi magyarok regisztrációját a magyarországi országgyűlési választásokra, a vezető RMDSZ-politikusok pedig nyilvánosan is a Fidesz mellett teszik le a garast a kampányban?

Mit jelent az, hogy az RMDSZ holdudvarába tartozó alapítványokhoz az utóbbi években nagyságrendileg ugyanannyi magyarországi közpénz érkezett, mint amennyi a magyar kisebbségnek járó bukaresti támogatás?

Ez a cikk a magyarországi kormánypártok és az RMDSZ közötti kapcsolatok alakulását tekinti át 2010-től, a második Orbán-kormány beiktatásától 2020 decemberéig, amikor az RMDSZ részvételével megalakult a Câțu-kormány.

Pontosan miről beszélünk?

Amikor a magyarországi kormánypártok és az RMDSZ közötti kapcsolatok (a továbbiakban egyszerűsítve: Fidesz-RMDSZ viszony) alakulásáról beszélek, akkor elsősorban Orbán Viktornak és a magyar kormány nemzetpolitika területén tevékenykedő magasrangú tisztségviselőinek, illetve az RMDSZ vezető politikusainak kapcsolataira, döntéseire és nyilvános kommunikációjára gondolok.

Tisztában vagyok vele, hogy az anyag így távolról sem teljes képet mutat. Ugyanis a magyarországi nemzetpolitikának az egyik fő jellemzője az, hogy a vezető politikusok mellett számos politikai és üzleti szereplő nyilatkozik, többé-kevésbé önállóan keres és épít ki partnerségeket, kezdeményez projekteket a különféle pártok színeiben politizáló erdélyi magyar politikusokkal, civil szervezetekkel, üzletemberekkel és egyházakkal.

A Fidesz vezető politikusai és egyes erdélyi magyar közéleti szereplők kapcsolatai akár a ’80-as évekig is visszanyúlnak. A több évtizedes pályafutások, bonyolult és sokszor terhelt viszonyok, viták részletes bemutatása messze túlmutat ennek az anyagnak a keretein, így ezekre csak akkor utalok vázlatosan, ha a téma szempontjából relevanciával bírnak.

A geopolitikai és a magyarországi, illetve romániai politikai kontextus ismertetéséről helyszűke miatt lemondok. A magyarországi és romániai politikai események, illetve az erdélyi magyar politikai színtér történéseit csak annyiban említem, amennyiben azok relevánsak a Fidesz-RMDSZ viszony alakulásának szempontjából.

Szintén további munkát igényel annak részletes feltárása, hogy a magyar nemzetpolitika hangsúlyos megjelenése, a látványosan megnövekedett támogatások, a Fidesznek és az RMDSZ-nek az évek során egyre szorosabbá váló viszonya hogyan befolyásolta a kisebbségi akkomodáció romániai modelljét és az RMDSZ bukaresti alkupozícióját. Erről régóta vita folyik, az elhangzott érveket, következtetéseket áttekinteni szintén nem fogom.

Az RMDSZ részvétele a Câțu-kormányban várhatóan szintén hatással lesz a Fidesz-RMDSZ viszonyra. Azonban mivel ez egy egészen friss fejlemény, erről szintén nem bocsátkozom jóslatokba.

[irp posts=”25483″ name=”NERdély 1.: így hódította meg az erdélyi magyarságot a Fidesz”]

Nagyban meghatározza az RMDSZ politikai mozgásterét a nemzetpolitika egyéni szintű hatása is. A könnyített honosítás és egyéb intézkedések révén zajlik, vagy talán már végbe is ment a virtuális nemzet intézményesülése. Ezt azonban szintén nem fogom alaposabban megvizsgálni.

Bárdi Nándor, Salat Levente, Toró Tibor, Székely István Gergő de főleg Kiss Tamás nemzetpolitikáról szóló írásai, előadásai határozzák meg azt a keretet, amelyben az eseményeket értelmezem.

A sajtószemlét háttérbeszélgetésekkel egészítettem ki

Anyagom gerincét a fenti periódus sajtószemléje alkotja az Udvardy Frigyes-féle kronológia, illetve az MTI archívuma alapján. Ennek előnye, hogy a korabeli sajtóbeszámolók az események, nyilatkozatok pontos tükrét nyújtják.

Az alább megtekinthető idővonal az utóbbi tíz év eseményeinek egészen részletes kronológiáját nyújtja – ezt érdemes a cikkel párhuzamosan megnyitni, és azon is végigkövetni az eseményeket.

Hátrányuk, hogy a vezető politikusokra, a sajtó számára könnyen elérhető, reflektorfényben zajló eseményekre koncentrálnak, és kevés az információ arról, hogy mi zajlott a színfalak mögött.

Például a megjelent nyilatkozatok alapján csak találgatni lehet, hogy milyen volt a hangulat, amikor Kelemen Hunor és Orbán Viktor először találkozott négyszemközt 2011 júliusában Tusnádfürdőn. Arról is csak szóbeszédek maradtak fenn, hogy miképp zajlott a közvetítés a „hidegháború”, majd a „hideg béke” időszakában.

Felemás eredménnyel járt, amikor aktív, illetve visszavonult RMDSZ-politikusokkal, a politikai viszonyokra és a támogatási rendszerre rálátással bíró hivatalnokokkal, újságírókkal és társadalomtudósokkal is próbáltam beszélgetni.

„Teljes hírzárlat van. A rendszeren belül dolgozókkal is csak a kiszabott feladat elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges információkat osztják meg” – magyarázta egy forrásom, aki korábban egy RMDSZ-közeli alapítvány alkalmazottja volt.

A teljes képre, a zárt körű tárgyalásokon elhangzottakra és egyes történések hátterére nagyon kevés embernek lehet rálátása. Interjút kértem RMDSZ-es vezető politikusoktól is, többek között Kelemen Hunortól és kabinetfőnökétől, Nagy Zoltántól. Megkereséseimre nem érkezett válasz. Ennek ellenére mintegy tucatnyi interjút sikerült készítenem – interjúalanyaim többsége azt kérte, maradhasson névtelen.

[irp posts=”2991″ name=”NERdély 2.: hogyan alakította át az erdélyi politikát a Fidesz?”]

„Rúgjuk-e szét az RMDSZ-t?”

„Értsétek meg, az RMDSZ nélkül nem tudok a Kárpát-medencében nemzetpolitikát csinálni” – mondogatta zártkörű beszélgetéseken Orbán Viktor a kilencvenes években. A Fidesz elnöke azonban nem feltétlenül arra a szoros együttműködésre gondolt, ami az utóbbi években a magyar kormány és az RMDSZ között kialakult.

„1998-ban, amikor Orbán Viktor először jött Tusványosra miniszterelnökként, egy zártkörű egyeztetésen megkérdezte, rúgjuk-e szét az RMDSZ-t. Kezdjünk-e invesztálni egy alternatív RMDSZ-be vagy nem? Mi akkor azt mondtuk, erre nincsen szükség, hanem ehelyett az RMDSZ-en belüli ellenzéket kell megerősíteni” – emlékezett vissza egy olyan politikus, aki az egykori Reform Tömörülés, vagyis az RMDSZ belső ellenzékének tagja volt.

És bár az első Orbán-kormány idején sikerült normalizálni a kapcsolatokat a Markó Béla által vezetett RMDSZ-szel, a feszültségek, súrlódások, üzengetések mindennaposak voltak. A forrófejű, folyton előreszaladó Orbán Viktor és a kimért, mindent aprólékosan mérlegelő, mindenkivel konzultáló Markó Béla kapcsolatát jól példázza a Sapientia magánegyetem alapításával kapcsolatos vita.

Markóval miért nem konzultált senki?

„1999-ben Orbán Viktor – miközben Tusványosra tartott – Marosvásárhelyen, a repülőtéren találkozott Markó Bélával. A mintegy tíz perces beszélgetés során Markó elmondta, hogy sikerült módosítani az oktatási törvényt, és ugyan a román állam által finanszírozott magyar egyetemre nincsen lehetőség, de egy magánegyetem megalapításának nincsen akadálya.

Tusványoson egy vacsora során szóba került egy magyarországi finanszírozással működő magánegyetem. Orbán Viktor hazament, majd augusztusban kijött a kormányhatározat az egyetem létrehozásáról, évi 2 milliárd forintos kerettel. A hír hallatán Markó felveszett, hogy vele miért nem konzultált senki. Erre a Fidesz pislogott, és nem értette, hogy akkor most mi van” – emlékezett vissza egy forrásunk.

A név nélkül nyilatkozó politikus forrásunk által elmondottakat megerősítette és árnyalta is az Átlátszó Erdély kérdéseire válaszolva Markó Béla. Az akkori RMDSZ-elnök szerint egy kötetlen beszélgetésen már 1998-ban felvetette Orbán egy posztgraduális, szűk keresztmetszetű, elit felsőoktatási intézmény ötletét, melyet ő is jónak tartott. Abban maradtak, hogy majd még gondolkoznak róla.

1999-ben valóban találkoztak Orbán Viktorral a marosvásárhelyi repülőtéren, együtt mentek be a városba, ahol a magyar miniszterelnöknek Radu Vasile miniszterelnökkel volt tárgyalása. „Igen, a repülőtérről befelé menet már konkrétan szóba került, hogy a magyar kormány segíteni fog egy alapítványi egyetem létrehozásában (ez már természetesen különbözött az eredeti, posztgraduális elképzeléstől, szélesebb spektrumban gondolkoztunk)” – így Markó.

Az RMDSZ-elnök szerint két ponton volt éles nézetkülönbségük: a magyar kormány elképzelése szerint csak Kolozsváron és Csíkszeredában lett volna kar, Marosvásárhelyen nem. A másik vita arról szólt, hogy a Sapientia komplementáris legyen, vagyis csakis olyan szakokat indítsanak, amilyenek nincsenek az állami felsőoktatásban magyarul. „Ez számomra nagyon fontos elv volt, az elején így is történt, később már nem” – fűzte hozzá Markó Béla.

Keveset tudunk arról, hogy az idők során pontosan miért romlott meg Markó Béla viszonya Orbán Viktorral. Egy gyakran emlegetett sztori szerint a végső törést az okozta, hogy Markó a 2002-es országgyűlési választások első fordulója után, amikor még nem volt világos, ki a nyertes, sietett gratulálni a szocialista miniszterelnök-jelölt Medgyessy Péternek.

Mivel Orbán Viktor akkoriban az RMDSZ-t a saját táborában tudta, ezt árulásként értelmezte.

„Amikor kimegyek a frontvonal elé, és az ellenség lő rám, arra fel vagyok készülve. De amikor saját táboromból lőnek hátba, az ellen nem tudok védekezni” – mondta egyszer Orbán Tusványoson.

Egy másik forrásunk arra emlékszik, hogy egyszer Orbán kijelentette: soha senki nem sértette meg annyira, mint Markó Béla. Azonban a politikus akkor nem részletezte, pontosan mi volt ez a sértés.

„Választások után illik gratulálni a győztesnek, de valami olyasmit mondtam, hogy gratulálok a magyar országgyűlésbe bejutott pártoknak, és kiemelten a legtöbb szavazatot szerzett MSZP-nek. Személyekről nem volt szó, azt viszont hozzátettem, hogy várjuk meg a második fordulót” – emlékezett vissza Markó Béla, aki szerint a konfliktusos viszonynak az volt az oka, hogy a Fidesz sokszor és sokféleképpen próbált beleszólni az RMDSZ életébe, el egészen személyi kérdésekig. „Hamar ki is derült, hogy ez nem megy, de attól kezdve már hullámzott a kapcsolatunk, bár viszonylag gyakran találkoztunk a Fidesz vezetőivel, én magam is Orbán Viktorral” – mondta.

Miért kéne ugyanúgy viszonyulni azokhoz, akik szeretnek, és akik nem szeretnek?

Markó egy 2010-es interjúban így beszélt kapcsolatáról a Fidesszel:

„Rám nagyon sok magyarországi politikus azért haragszik, mert mindenkit zavart, hogy az RMDSZ önálló politikát folytat. Én senkinek nem engedtem, hogy diktáljon, se Budapestről, se Bukarestből, miközben szinte mindenki megpróbálta. Bukarestben hamarabb rájöttek, hogy ez nem megy, Magyarországról folyamatos volt a sértődöttség, hogy nem tudtak ránk telefonálni (…).”

Az RMDSZ akkori elnöke az egyenlő távolság – vagy másképp fogalmazva: az egyenlő közelség – elveként fogalmazta meg azt az elgondolást, miszerint az RMDSZ-nek úgy Budapesten, mint Bukarestben kapcsolatot kell fenntartania úgy a jobb, mint a baloldali pártokkal. Ez azonban nem jelent alárendeltséget, az RMDSZ minden döntést önállóan, a saját érdekeinek megfelelően hoz meg.

„Az egyenlő közelség hülyeség. Miért kéne ugyanúgy viszonyulni azokhoz, akik szeretnek, és akik nem szeretnek téged?” – jegyezte meg erről a doktrínáról egy RMDSZ-politikus forrásunk, aki hozzátette azt is, hogy a Fidesz 2002-es bukása után felvidéki, vajdasági politikusok soha nem mentek úgy Gyurcsányhoz, hogy ne tették volna tiszteletüket a Lendvay utcában. Forrásunk szerint Markó soha nem tette meg ezt a gesztust Orbánnak.

„Nem emlékszem olyan elvre, hogy amikor Magyarországra mentünk, udvariasan mindenkit meg kellett volna látogatnunk. Akivel dolgunk volt, azzal tárgyaltunk, és természetesen a kormánnyal volt többször dolgunk. De egyébként végig tartottuk a kapcsolatot az ellenzékkel is, ezt nemcsak természetesnek, hanem hasznosnak is véltem és vélném ma is” – fejtette ki megkeresésünkre Markó Béla.

Bármi is történt, ha kezdetben csak Verestóy Attila szenátor volt indexen a Fidesznél, erre a tiltólistára 2002 után Markó Béla is felkerült. Így már a szocialista kormányzás idején világossá vált, hogy míg Markó Béla az RMDSZ elnöke, addig az RMDSZ és a Fidesz viszonyát nem lehet rendezni.

Mit gondol Markó? Kérdezd meg Kelemen Hunortól!

A Markó Béla által kiszemelt és a 2000-es évek második felében gondosan felépített utódnak, Kelemen Hunornak nem volt könnyű dolga. A Fideszben sokáig csak Markó Béla gyenge utánzatát látták benne.

A fizikai hasonlóság mellett ez annyiban is megalapozott volt, hogy Kelemen ebben az időben nagyon vigyázott arra, hogy mindig pontosan ugyanazt mondja, amit az RMDSZ-elnök. „Ha tudni akartad, miről mit gondol Markó, Kelemen Hunorral kellett beszélgetned” – fogalmazott ironikusan egy RMDSZ-politikus.

Egy másik interjúalanyunk szerint Orbán „gúnyosan, lenézően beszélt (Kelemen Hunorról), ha szóba került. Németh Zsolt kellett figyelmeztesse, hogy hamarosan ő lehet a főnök Erdélyben”. Kelemen csak megválasztása után lett érdekes a Fidesz, illetve Orbán Viktor számára, azelőtt nem rendelkezett kapcsolatokkal Orbán felé, és ők sem keresték különösebben a kapcsolatot vele.

A nagy váltásra 2011 februárjában a nagyváradi tisztújító kongresszuson került sor. Ekkor három jelölt indult az RMDSZ elnöki pozíciójáért: a fő esélyesnek tartott Kelemen Hunor mellett a szabadelvű Eckstein-Kovács Péter, valamint Semjén Zsolt pártfogoltja, Olosz Gergely.

Olosz, a totális tévedés

„Olosz totális tévedés volt. Mondtuk Orbán Viktornak és Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettesnek is, hogy ne invesztáljanak Geribe, mert korrupt, alkalmatlan, és esélye sincs” – mesélte egy forrásunk. Semjén, aki gyermekkora óta jól ismeri a tanulmányait a pannonhalmi bencés gimnáziumban végző Olosz Gergelyt, az erdélyi politikusok figyelmeztetését azzal hárította, hogy védencét a székelyföldi RMDSZ-politikusok, Tamás Sándor és Antal Árpád mocskolják, de valójában fordítva van, Tamás és Antal a korrupt.

Ez az epizód rávilágít Orbán Viktor egyik gyenge pontjára: fontos döntéseket úgy hoz meg, hogy nem mélyül el az adott kérdésben, és hajlamos vakon hallgatni a hozzá közelállók tanácsára.

[irp posts=”25485″ name=”Olosz Gergely, az erdélyi magyar közélet legnagyobb kalandora”]

Az pedig a sors különös fintora, hogy a befolyással való üzérkedésért jogerősen három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Olosz Gergely jelenleg Magyarországon bujkál. Védelmezője, Semjén Zsolt pedig gyakori vendége Tamás Sándornak és Antal Árpádnak.

Nyersen bunkó beszéd a nagyváradi kongresszuson

De vissza a nagyváradi kongresszusra: a Fidesz üzenetét hozó Pelczné Gáll Ildikó alig burkoltan megfenyegette az elnökválasztásra készülő RMDSZ-küldötteket. A magyarországi kormánypárt alelnöke szerint a politikai szervezetek is elfáradnak, amiként az emberi test: lomhává, betegessé válnak. „Önök ma eljutottak erre a szintre – jelentette ki. – Ha ma a változásra szavaznak, mi segítő kezet nyújtunk a jövőben.”

Arra nem számítottunk, hogy ez a beszéd ennyire nyersen bunkó lesz – fogalmazott egyik beszélgetőtársunk –, azonban korábban Orbán környezetéből már érkeztek olyan jelzések, hogy a Fidesz kész békét kötni az RMDSZ-szel, amennyiben a szervezet egy olyan elnököt választ, akivel Orbán Viktor szót ért.

Az RMDSZ élére megválasztott Kelemen Hunor egyik fő feladata az első pillanattól kezdve világos volt: rendeznie kell a viszonyt Orbán Viktorral.

A magyar kormány is világosan megfogalmazta, mit vár el: „az RMDSZ-nek változtatnia kell az egyenlő távolságtartás elvén” – jelentette ki a nagyváradi kongresszus után a Hargita Népének adott interjújában Semjén Zsolt. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hozzátette, „az új kezdet mindenkinek adott”.

Egyre sűrűbben járnak Magyarországra az RMDSZ politikusai

Keveset tudunk arról, hogy a zárt ajtók mögött mi zajlott, azt azonban tudjuk, hogy 2011-től az RMDSZ-politikusok magyarországi útjainak a száma folyamatosan emelkedett. Az Átlátszó Erdély információkat perelt ki az RMDSZ-től politikusainak külföldi útjairól, bár az RMDSZ nevekkel és részletekkel nem szolgált. Az adatokból kitűnik, hogy 2009-ben – tehát az MSZP (Bajnai)-kormány utolsó évében – összesen 11 külföldi útjuk volt az RMDSZ tisztségviselőinek, ebből tízszer Magyarországra utaztak.

2010-ben, tehát abban az évben, amikor a Fidesz kormányra került, az utak száma 38-ra nőtt, és túlnyomó többségben szintén Magyarországra vezetett. 2011-ben, Kelemen Hunor elnöki mandátumának első évében 49 utat számoltak el. Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden héten Magyarországon járt az RMDSZ valamelyik tisztségviselője.

Az évek során a külföldi utak száma folyamatosan növekedett. 2017 az utolsó év, amelyből vannak ilyen adataink, ekkor 130-szor utaztak az RMDSZ politikusai külföldre. A célország az esetek túlnyomó többségében Magyarország, ahol általában 2-3 napot, de nem ritkán akár egy hetet is tartózkodtak. Bár az adatokból az sem derül ki, hogy kivel találkoztak, de feltételezhetjük, hogy nem a magyarországi ellenzéki pártokat látogatták.

A békülékenyebb sajtónyilatkozatok és egyre gyakoribb találkozók ellenére 2011-ben még háborúban állt az RMDSZ és a Fidesz. 2011 áprilisában egy SZKT-ülésről kivonultak a magyarországi diplomaták, miután Lakatos Péter parlamenti képviselő gúnyosan bírálta az Orbán-kormányt.

Az RMDSZ kivéreztetése

Ennél az incidensnél jóval komolyabb érvágást jelentett az RMDSZ számára, hogy 2011 májusában a magyar kormány elvette az oktatási-nevelési támogatás lebonyolítását az RMDSZ alapította Iskola Alapítványtól.

Nem annyira a program lebonyolításával járó erőforrások, sokkal inkább az erdélyi magyar családokra vonatkozó, naprakész adatok elvesztése volt fájdalmas, magyarázták forrásaink. Ezek az adatok politikai marketing szempontjából, választási kampányok idején kincsesbányát jelentettek az RMDSZ számára. Ne felejtsük, a GDPR előtti időkben járunk.

Ezzel egy időben a szintén RMDSZ-közeli Progress Alapítvánnyal is közölték, hogy már nem jogosult ellátni a magyarigazolvány ügyintézésével kapcsolatos feladatokat. A státusirodák felszámolása azért érintette érzékenyen az RMDSZ-t, mert ezek nagyrészt az RMDSZ területi szervezeteivel egy irodában működtek, így a területi szervezetek működési költségeit, valamint az alkalmazottak egy részét el lehetett számolni a magyar kormány felé.

2011 júliusában, a marosfői EU-táborban Kelemen Hunor így fogalmazott: „Szükség van Budapest tanácsára, egy valamire viszont nincs szükség: a magyar fővárosból diktálják, mi jó az erdélyi magyarságnak”.

Gondosan megszervezett randevú Tusványoson

Jelen tudásunk szerint a marosfői tábor után néhány héttel, július 23-án találkozott először négyszemközt Kelemen Hunor és Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Nagyon keveset tudunk erről a találkozóról, egy részlet kivételével. A találkozó szervezői semmit nem bíztak a véletlenre: hogy kettejüket senki ne zavarja, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen jelen levő politikusoknak – köztük Tőkés Lászlónak, Sógor Csabának és Eckstein-Kovács Péternek – más programot szerveztek az üdülőváros másik felében.

A megbeszélés ténye sem volt nyilvános, a találkozóról szóló értesülés az Evenimentul Zilei román napilapban jelent meg először. „Úgy érzem, hogy a magyar kormánnyal való kapcsolat kimozdult a holtpontról (…) a következő időszakban tovább tudunk javítani a kapcsolaton, mivel mindkét fél részéről a nyitottság és az együttműködési szándék fogalmazódott meg (…)” – nyilatkozta Kelemen.

Ezzel párhuzamosan az RMDSZ ellenzéke szervezkedett. 2011. szeptember 15-én sikerült bejegyezni Bukarestben az Erdélyi Magyar Néppártot. „Ebben a párt bejegyzését megelőző időszakban egyáltalán semmilyen támogatást nem kaptunk a Fidesztől. Orbán úgy volt vele, hogy ha ezt akarják, csinálják. Nézzük meg, mit tudnak, támogassuk őket, de ne nagyon” – mondta az Átlátszó Erdélynek egy ellenzéki politikus, aki részt vett az aláírásgyűjtés, majd a párt bejegyzésének a folyamatában.

Igaz, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok alaptevékenységük, a könnyített honosításban való segédkezés mellett az EMNP területi szervezeteiként működtek. Akárcsak a Progress Alapítvány státusirodái, itt is ugyanazt az irodát és részben ugyanazt a csapatot foglalkoztatta a Demokrácia Központ, az EMNT és az EMNP. Ezt a gyakorlatot itt dokumentáltam.

Arra is fény derült, hogy a 2012-es júniusi önkormányzati választások, majd a 2012 decemberében tartott parlamenti választások idején miként támogatták magyar állami vállalatok összesen nagyjából 1 millió euróval azokat a frissen bejegyzett civil szervezeteket, amelyek az EMNP politikusaihoz köthetőek.

Hagyjuk őket futni, nézzük meg, mi lesz belőle

„Miközben az világos volt, hogy az RMDSZ le van vágva a támogatásokról, az nem volt világos, hogy az EMNP-t hogyan és mennyivel fogja támogatni a magyar kormány” – magyarázta Toró Tibor politológus.

Egy másik, EMNP-ben politizáló forrásunk szerint a pénzt későn utalták, és bár Kubatov Gábor pártigazgató tartott nekik képzést, Orbán Viktortól politikai támogatást egyáltalán nem kaptak, a miniszterelnök nem kampányolt nekik. Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára viszont részt vett a kampányban, ahogy az MPP kampányában Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

„2012-ben kísérlet zajlott: meg lehet-e roppantani az RMDSZ politikai monopóliumát? Maga Orbán Viktor sem lehetett biztos benne, hogy ez működni fog, ezért nem is állt bele teljesen. Sokkal inkább olyan volt ez, hogy próbáljuk ki, hagyjuk őket futni, nézzük meg, mi lesz belőle” – értékelt Toró Tibor.

Bár a választások előtt az EMNP saját szavazatarányát 30-40 százalékra becsülte, az erőviszonyokat a 2012 júniusi önkormányzati választások eredményei segítettek tisztázni: az EMNP 44 ezer (0,45%), az MPP pedig 36 ezer (0,37%) szavazatot kapott. Világossá vált, hogy egyik párt sem tudja veszélyeztetni az RMDSZ-t, amelynek listáira 490 ezren szavaztak.

2012 júliusában Orbán Viktor úgy az RMDSZ, mint az EMNP és az MPP elnökével konzultált. „(Orbán Viktor) nem kívánja Budapestről megmondani, hogy mi legyen Erdélyben. Nem adott tanácsot az őszi parlamenti választásokkal kapcsolatban” – nyilatkozta erről akkor az RMDSZ-elnök.

Orbán nem kíván konfliktusba keveredni az RMDSZ szavazóival

Ebben az évben Tusványoson ha lehet egy fokkal józanabb kijelentést tett Orbán Viktor: Tőkés Lászlóval és az EMNP-vel „stratégiai szövetségben vagyunk, és kívánok sikert számukra, de nem kívánok konfliktusba keveredni azzal a 80 százaléknyi magyarral, akik az RMDSZ-re szavaztak”.

A 2012 decemberében megtartott parlamenti választásokon az önkormányzati választásokhoz hasonló eredmény született: az RMDSZ képviselőjelöltjei 380 ezer szavazatot (5,13%), szenátorjelöltjei pedig 388 ezer szavazatot kaptak (5,23%). Az EMNP képviselőjelöltjeire 48 ezren (0,64%), szenátorjelöltjeire 58 ezren (0,79%) voksoltak.

„2007-ben, az EP-választásokon azt láttuk, hogy míg az RMDSZ jelöltjei 283 ezer szavazatot kaptak, addig a függetlenként induló Tőkés Lászlóra 176 ezer szavazatot adtak le, ami a szavazatok közel 40 százaléka. Világos volt, hogy létezik egy erős elégedetlenség az RMDSZ-szel szemben, a kérdés így az volt, hogy a Tőkésre leadott szavazatokat át lehet-e vinni az RMDSZ ellen induló pártokra. A későbbi választások tanulsága az, hogy ez nem működik” – értékelt egy politikus forrásunk.

Valahogy „újragombolni a mellényt”

„Hazardírozás, hogy néhány tizeddel alatta vagy felette van az RMDSZ az ötszázalékos küszöbnek, ilyen kockázatot nem szabad többet vállalni” – nyilatkozta a parlamenti választások után a közmédiának Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A politikus arról is beszélt, hogy az erdélyi magyar politikai pártok túl kell lépjenek a személyes konfliktusokon a jövőben, a parlamenti képviselet érdekében összefogásra van szükség.

„Vannak személyes konfliktusok, de ezek nem személyes kérdések, hanem az elmúlt évtizedekben a különböző politikai felfogásbeli különbségekből adódó vélt és valós sérelmek halmaza” – így Semjén, aki szerint ezeken a konfliktusokon túl kell lépni, mindenkinek önvizsgálatot kell tartania, és valahogy „újra kell gombolni a mellényt”.

2013 során számos találkozóra került sor. Óvatosan optimista nyilatkozatok is születtek, ennek ellenére Kelemen Hunor így fogalmazott egy, az Erdélyi Riportnak adott interjúban 2013 decemberében:

„Kiegyezésről nem beszélhetünk. Arról lehet beszélni, hogy a viszonyunk javult, változott. És ennek nagymértékben az az oka, hogy ők látják, tudják, érzik, hogy az RMDSZ megkerülhetetlen Erdélyben. (…) Az elmúlt három és fél esztendőben a Fidesz-KDNP kormánytól az RMDSZ, az RMDSZ közeli alapítványok nem kaptak semmiféle támogatást. Nem kértünk és nem kaptunk. Ez akkor sem változott, amikor a viszonyunk Orbánnal javult, és 2013-ban gyakran találkoztunk.”

A Fidesz-RMDSZ viszony alakulása szempontjából mérföldkőnek számít egy 2014 elején született interjú, melyben Semjén Zsolt úgy fogalmazott: el kell kerülni azt a helyzetet, hogy az RMDSZ 85-92 százalékos támogatása miatt az erdélyi magyarok ne tudjanak a magyarországi választáson leszavazni a Fideszre.

Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke ezt az interjút így gondolta tovább: „ha megfordítom ezt a mondatot, akkor világossá válik az RMDSZ legfontosabb érdeke ebben a viszonyban: a Fidesznek az erdélyi szavazótábora 95-96 százaléka az itteni magyaroknak. Nekünk az az érdekünk, hogy valaki egyszerre tudjon RMDSZ-es és fideszes lenni, és a rossz viszony ne legyen akadálya annak, hogy ez a különböző választásokon is megnyilvánuljon.”

Az EP-választási kampány hozta el az áttörést

A 2014-es országgyűlési választásokra való regisztráció lebonyolításába már az RMDSZ is besegített. A kampány során az RMDSZ második vonalbeli politikusai – közöttük Tamás Sándor és Borboly Csaba, az RMDSZ háromszéki és csíki területi szervezeteinek elnöke – nyilvánosan is a Fidesz mellett foglaltak állást.

„Fontosnak tartjuk, hogy mindenki éljen szavazati jogával, mert ez mindannyiunk állampolgári kötelezettsége. Én személy szerint ennek a kormánynak szavazok bizalmat, mert kézzelfoghatók az eredményeik. Elvárásom a jelenlegi kormánnyal szemben, hogy továbbra is hangsúlyos határon túli politikát folytasson” – jelentette ki Borboly Csaba.

Április 6-án az újabb kétharmados győzelmet arató Fidesz-KDNP eredményváróján 30-35 romániai magyar politikus gratulált a győzteseknek. Köztük olyan RMDSZ-politikusok, mint Kelemen Hunor, Antal Árpád, Tamás Sándor és Székely István. Fontos azonban megjegyezni, hogy korábban is jelen voltak RMDSZ-es politikusok a Fidesz eredményváróján, talán csak Kelemen Hunor jelenléte az újdonság.

2014 májusában megtörtént az áttörés: az EP-választási kampány idején Orbán Viktor és Kelemen Hunor együtt kampányolt. Az európai parlamenti választásokon „az RMDSZ és a Fidesz-KDNP egymást kölcsönösen támogatják (…). A Fidesz, a KDNP és az RMDSZ azért dolgozik, hogy erős Európai Néppárti frakció legyen a következő öt évben is. Ez csak akkor sikerülhet, ha mind a Fidesz, mind az RMDSZ jó eredményeket ér el, ehhez pedig arra van szükség, hogy a magyar emberek menjenek el szavazni” – nyilatkozott Orbán Viktor a szatmárnémeti Római Katolikus Püspöki palota parkjában.

A hét éve EP-képviselő Tőkés László ekkor már nem erdélyi, hanem a Fidesz-listán kapott befutó helyet.

Elnökválasztás TV macival és időjárásjelentéssel

Ha két évvel korábban Orbán Viktor még egyfajta kísérletnek fogta fel azt, hogy választásokon az EMNP jelöltjei is elindulnak az RMDSZ ellenében, a 2014-es államfőválasztásra ez az álláspontja gyökeresen megváltozni látszott – annak ellenére, hogy a parlamenti választásokkal ellentétben ennek a választásnak különösebb tétje nem volt.

Egy találkozón a miniszterelnök egy különös, TV maciról, híradóról és időjárásjelentésről szóló példázattal válaszolt az EMNP-nek arra a felvetésére, hogy Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke is indulna a választásokon – tudtuk meg egy EMNP-politikustól.

„Fiúk, ha engem kérdeztek, ez olyan, mint a TV maci és az időjárás-jelentés. Egyik sem érdekes, mindenki a híradót akarja nézni, de ha nem akarod lekésni a híradó elejét, akkor meg kell nézd a TV macit. Az időjárás-jelentés lehet, hogy kicsivel több embert érdekel, mint az esti mese” – idézte forrásunk Orbán Viktort. „Ebből azt kellett volna kiolvassuk, hogy fiúk, ne induljatok. Mi azt olvastuk ki, hogy Orbánnak mindegy, indulunk-e vagy sem” – mesélte forrásunk.

Ez a döntés azonban hiba volt: Orbán Viktor az RMDSZ-elnöknek kívánt sok sikert, ebből is látszott, a Fidesznek nincsen ínyére, hogy Szilágyi Zsolt versenybe szállt Kelemen Hunor ellen. A kampányban még az EMNP-vel hagyományosan baráti kapcsolatokat ápoló Németh Zsolt sem vett részt.

Az elnökválasztások egyébként lényegében nem módosították az erőviszonyokat: Kelemen Hunor 329 ezer vokssal 3,47 százalékon végzett, Szilágyi Zsolt 53 ezer szavazattal 0,56 százalékos eredményt ért el.

Senkit nem vágnak le teljesen

Bár minden jel szerint Orbán Viktor számára az EMNP ezután már nem érdekes, a mai napig nincsen jele annak, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által bonyolított honosításra évente megítélt 250 millió forintos (nagyjából 700 ezer EUR) támogatás vagy az EMNP holdudvara által különféle projektekre becsatornázható pénz látványosan csökkenne.

„Senkit nem vágnak le teljesen: az utolsó pillanatban mindenki kap egy kis gesztust, valamennyi pénzt, ezzel benntartják a rendszerben” – magyarázta a rendszer működését egy politológus interjúalanyunk. Szerinte emögött az a számítás, hogy olcsóbb egy-egy sikertelen politikai projektet lélegeztetőgépen tartani – és ha úgy adódik, valamilyen feladattal megbízni –, mint teljesen megszüntetni.

Időközben Bukarestben is zajlik az élet: 2014. december 13-án az SZKT úgy döntött, hogy az RMDSZ lépjen ki a 3. Ponta kormányból. Ez a mindössze nyolc hónapnyi kormányzás volt az RMDSZ utolsó kormányzati szerepvállalása az általunk vizsgált időszakban.

Kis elméleti gyorstalpaló

Rövid elméleti kitérőt kell tennünk ahhoz, hogy megértsük, hogyan változott meg az RMDSZ helyzete, miután tartósan ellenzékbe kényszerült, és ezzel párhuzamosan számottevően megnőttek az Erdélybe érkező magyarországi támogatások.

[irp posts=”25483″ name=”NERdély 1.: így hódította meg az erdélyi magyarságot a Fidesz”]

Az első ilyen fogalom az erdélyi magyar etnikai párhuzamosság (vagy pillarizáció): ez azt jelenti, hogy a közösség egy sor saját, a többségi társadalmi intézményekkel párhuzamos intézményt működtet, mely lehetővé teszi a közösség tagjai számára, hogy a mindennapi életüket úgy éljék, hogy csak ritkán lépnek interakcióba a többségi intézményekkel.

Az erdélyi magyar közösség által működtetett intézményrendszer egyfajta aszimmetrikus pillarizációnak is tekinthető. Azért nem szimmetrikus, mert az erdélyi magyar intézményrendszer beágyazódik a tágabb román társadalomba, amely azonban nem egy másik pillér, hanem a fősodor.

Az erdélyi magyar intézményrendszer egyik kulcsfontosságú működtetője az RMDSZ.

Kiss Tamás több helyen is kifejtett elmélete segít annak a megértésében, hogyan vált az RMDSZ kiszolgáltatottá a Fidesz irányába, miután 2015-től ellenzékbe került.

Ehhez egy újabb fogalmat, az aszimmetrikus kisebbségi akkomodáció fogalmát szükséges bevezetni. Ez azt jelenti, hogy Romániában nem létezik törvényes garancia az etnikai hatalommegosztásra, a többség és a kisebbségek – jelen esetben a magyar közösség – közötti erőforrás-elosztásra. Ezt minden esetben újra kell tárgyalni a hatalom többségi birtokosaival.

Kiss szerint az RMDSZ legitimitását a közösségen belül a forrás-allokációs képessége határozza meg. Vagyis az, hogy mennyi erőforrást tud a saját partonáltjai – az erdélyi magyar intézményrendszer, a magyarlakta területek – számára kialkudni.

Amikor a magyar nemzetpolitika túllicitálja a román államot

A 2010-es évek első feléig a Magyarországról érkező támogatások viszonylag kis összegűek voltak, így az RMDSZ elsősorban a nagyságrendekkel nagyobb bukaresti források megszerzésében volt érdekelt. Sikeresen monopolizálta is ezeket a forrásokat, vagyis Bukarestből a pénz minden esetben az RMDSZ révén érkezett. Csakhogy 2015 után az RMDSZ már nem kormányzati tényező, a korrupcióellenes harc pedig az RMDSZ egyedi érdekkijárásra, alkudozásra összpontosító bukaresti stratégiáját ellehetetlenítette.

Ezzel párhuzamosan a magyarországi támogatások 2016 után exponenciálisan megnövekedtek. Már nem kiegészítő jellegűek, hanem intézményes folyamatokat generálnak és változtatnak meg. Vagyis a magyar nemzetpolitika „felüllicitálja” a román államot. Kiss értelmezésében az RMDSZ és a Fidesz közeledését ebben a kontextusban kell szemlélni.

[irp posts=”2991″ name=”NERdély 2.: hogyan alakította át az erdélyi politikát a Fidesz?”]

Ehhez az elgondoláshoz annyit kell hozzátenni, hogy ismereteim szerint nem létezik kimutatás arról, hogy a román állam pontosan mennyi forrást biztosít a magyarlakta területeknek, és ebből mennyi pénz köszönhető az RMDSZ kormányzati szerepvállalásainak. Egy ilyen összesítés hiányában nehéz megmondani, hogy a román vagy a magyar állam által biztosított források nagyobbak.

Az RMDSZ monopolhelyzetének vége

Az azonban bizonyos, hogy a bukaresti jelenlét gyengülésével és a magyarországi nemzetpolitika térnyerésével alapvetően megváltozott az RMDSZ pozíciója: lojalitási versenybe kényszerült. Mit jelent ez?

Míg a bukaresti kormánnyal való alkufolyamatokban az RMDSZ – és annak vezetősége – minden esetben monopolhelyzetet élvezett (a román pártok szinte soha nem próbálták az RMDSZ-t megkerülve közvetlenül megszólítani a magyar közösséget), a magyarországi nemzetpolitika alapvetően másképp működik.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében a kontroll úgy valósul meg, hogy a hatáskörök, funkciók közt átfedések vannak, és ez a nemzetpolitika terén is jellemző. A miniszterelnök mellett mintegy féltucatnyi vezető politikus, valamint 15-20 nemzetpolitikai intézmény alakítja ezt a mezőt, ahol a szereplők látszólag önállóan és egymással is versenyezve építenek ki határon túli hálózatokat.

A versenyben nem annyira a mérhető teljesítmény, hanem egy sokkal szubjektívebb kritérium: a lojalitás a mérvadó. Ennek az az eredménye, hogy a szereplők nemcsak lesik Orbán Viktor óhaját, hanem adott esetben „továbbgondolják” a szándékát, és megpróbálják azt is teljesíteni, amit a miniszterelnök valójában nem is kért.

Ebben a mezőben az RMDSZ korábbi monopolhelyzete eltűnt. Számos beszámolónk van arról, hogy a szocialista kormányok idején Markó Bélának hozzáférése volt a támogatási döntések listáihoz, és azokat kedve szerint módosíthatta. Ma az RMDSZ csúcsvezetése csak egyike a magyar kormány kegyeiért versengő – és lojalitását bizonyítani próbáló – szereplőknek.

„Mindenről tudni, kevés dolgot meghatározni”

Forrásaink szerint Kelemen Hunor ugyan javasolhat támogatásra projekteket, de nincsen beleszólása abba, hogy végül kinek és mennyi pénzt ítélnek meg. Az RMDSZ politikusai gyakran közvetlenül, az RMDSZ vezetőségétől függetlenül is kapcsolódnak a magyar kormány valamelyik szereplője által felépített patronázshálózathoz. Ez tovább szűkíti az RMDSZ vezető politikusainak a mozgásterét.

Bár Kelemen Hunornak sikerült konszolidálnia saját helyzetét, azonban az általa vezetett RMDSZ már nem hasonlít arra a szigorúan centralizált szervezetre, ami Markó Béla idején volt. Markó ragaszkodott hozzá, hogy a legapróbb részletekről is egymaga döntsön, ezekről pedig számos anekdota kering.

Az egyik szóbeszéd szerint az RMDSZ sajtóközleményeit át kellett küldeni neki, ő azokat kinyomtatta, és korrektúrázta. A másik ilyen történet az, hogy állítólag ő döntött arról, hogy egy kongresszuson a büfében legyen-e ketchup és mustár. Az elnöki döntés az volt, hogy inkább ne legyen, ugyanis félő, hogy a küldöttek összepecsételik az öltönyeiket.

Kelemen „elengedte a széleket”, egy sokkal kevésbé centralizált RMDSZ-t épített. „Mindenről akarok tudni, kevés dolgot akarok meghatározni” – mondogatja gyakran. Markó idején elképzelhetetlen volt, hogy egy területi szervezet beszálljon a honosításba, vagy hogy egy helyi RMDSZ-politikus autonómia vagy magyar-román együttélés kapcsán olyan véleményt fogalmazzon meg, amit az RMDSZ országos vezetése nem tud vállalni. Ez azonban mára természetessé vált – állítják a beszélgetőtársaink.

[irp posts=”26556″ name=”Rekordösszegű médiatámogatások Erdélyben: burjánzó cégháló, nem szűnő homály”]

Sosem látott összegű médiatámogatásokkal tartják sakkban az RMDSZ-t

Az RMDSZ pozícióinak gyengüléséhez a magyar kormány sosem látott összegű médiaberuházásai is hozzájárultak. Ha összesítésünk teljes, akkor a Demeter Szilárdhoz kapcsolható Erdélyi Médiatér Egyesület 2017 decembere óta 5,25 milliárd forint (mintegy 15 millió EUR) támogatást kapott, és felvásárolta vagy együttműködési megállapodásokat kötött az erdélyi magyar médiaorgánumok túlnyomó többségével.

Bár két éve sokan attól féltek, hogy a magyarországi pénzzel együtt Erdélyben is megjelenik a szigorúan központosított kormánypárti propaganda, ennek nyomát egyelőre nem látni. Forrásaink szerint nem is az a lényeges, hogy mit írnak meg, sokkal inkább az, amit nem: a médiatröszthöz tartozó kiadványokban semmilyen, a magyar kormánnyal szemben kritikus hang nem jelenhet meg.

Bár korábban voltak példák az RMDSZ-t bíráló anyagokra, az utóbbi évek választási kampányai során ezek is eltűntek. „Egy funkciója van ennek a konglomerátumnak: sakkban tartja az RMDSZ-t” – mondta egy forrásunk, aki szerint az RMDSZ bajban lenne, ha egy választási kampány során ez a médiatröszt hirtelen kritikus hangra váltana. Egy másik, ellenzéki politikus forrásunk így magyarázta a felvásárlás mögött álló fideszes logikát: „megvesszük inkább mi, hogy ne vegye meg más”.

Megnyílnak a pénzcsapok az RMDSZ felé

De vissza az idővonalhoz: ha 2013 decemberében Kelemen Hunor még azt nyilatkozta, hogy a Fidesz-KDNP kormánytól az RMDSZ, az RMDSZ közeli alapítványok nem kaptak semmiféle támogatást, ez 2015-től megváltozott.

2015 februárjában írta alá az RMDSZ egyik alapítványa, az Eurotrans Alapítvány a Miniszterelnökséggel és a Külgazdasági és Külügyminisztériummal azt a megállapodást, amellyel részt tudott venni az egyszerűsített honosításhoz szükséges iratok előkészítésében. Erre évente 250 millió forintot kapott. (2015. december 31-i árfolyamon ez 790 ezer euró. Az anyagban az adott év utolsó napjának az Európai Központi Bank által megadott árfolyamát használom a forintban megadott összegek átszámításához euróra.)

Az Eurotrans Alapítvány ebből a pénzből egy sor irodát működtet (ezek címei itt elérhetőek). Ha ezeket a címeket összevetjük az RMDSZ területi szervezeteinek a címeivel, kiderül, hogy jelentősek az átfedések. Felmerül annak a gyanúja, hogy az RMDSZ területi szervezeteinek a fenntartási költségeit – legalábbis részben – ebből a magyarországi támogatásból fedezik.

Nagy Zoltán kuratóriumi elnököt ezzel kapcsolatban megkerestük, de nem reagált arra a kérdésünkre, hogyan választják szét az Eurotrans Alapítvány és az RMDSZ területi szervezeteinél zajló tevékenységet.

A Fidesz-RMDSZ kapcsolatok újabb állomása 2016 júliusa: gesztusértékű, hogy a Kárpát-medencei magyar szervetek vezetőivel elköltött tusnádfürdői vacsorájára Orbán Viktor csak Kelemen Hunort hívta meg. A Fidesz régi szövetségese, Tőkés László csak a másnapi munkareggelin találkozhatott Orbán Viktorral.

Ennek a magyarázata, hogy Orbán és Tőkés közötti viszony időközben megromlott. Tőkés László 2015 májusában egy könyvbemutatón „követhetetlennek” és „átláthatatlannak” nevezte a magyar kormány nemzetpolitikáját, 2015 decemberében pedig egy MÁÉRT-en nem volt hajlandó felszólalni és aláírni a zárónyilatkozatot.

Gyomlálják a kritikus hangokat

2016 végén az RMDSZ egy másik alapítványa, a szervezet médiaorgánumait kiadó Progress Alapítvány megszüntette az akkor már csak online megjelenő, csekély olvasottságú Erdélyi Riportot. Kiadóként nem tartott igényt továbbá egy sor baloldali kötődésű publicista munkájára az erdélyi magyar sajtó egyik legnézettebb portáljánál, a maszol.ro-nál.

[irp posts=”1757″ name=”„Fenyegetés az, amikor az ember fél, a kollégái félnek.” Így cenzúráz a Progress”]

Bár a kiadó indoklása szerint pusztán költséghatékonysági megfontolásokból döntöttek így, és nincsen közvetlen bizonyíték arra, hogy a magyar kormány kérte volna az RMDSZ-től a kritikus hangok elhallgattatását, ezzel kapcsolatban így fogalmazott egy RMDSZ-politikus forrásunk:

„A Fidesz rendkívül centralizált párt. Ha a kormányhoz közelálló médiában megjelenik egy kritikus hang, akkor annak üzenetértéke van. Ők úgy gondolják, hogy az RMDSZ is hasonlóképpen működik. Amikor megjelenik egy kritika a maszol.ro-n, a Transindexen vagy akár az Erdély TV-ben, akkor felhívják Kelemen Hunort, és megkérdik, mi a baj. Ő pedig visszakérdez: miért, mi baj lenne?

Képzeljük el, hogy a magyarországi kormánymédiában olyan anyagok jelennek meg, mint amilyenek sorozatosan megjelennek az erdélyi magyar médiában. A Fidesz annyit tud, hogy ezek a médiaorgánumok az RMDSZ pénzéből működnek, így feltételezi, hogy ezek az anyagok valamilyen módon az RMDSZ álláspontját közvetítik, azokkal az RMDSZ üzenni próbál.”

[irp posts=”2054″ name=”L´Alchimiste, Iskola Alapítvány és Transindex: egy hirtelen lakbéremelés rövid története”]

Az RMDSZ holdudvarába tartozó médiaorgánumok „áramvonalasítása” nem állt meg itt. 2017 májusában a Transindexnek költöznie kellett az Iskola Alapítvány egyik ingatlanának tetőterében berendezett szerkesztőségből, miután a L’Alchimiste botrányról közölt cikket. Később, 2019 áprilisában magyarázat nélkül mondtak fel az ETV Fidesz-szel szemben kritikus műsorvezetőjének, Gáspárik Attilának.

A gazdaságfejlesztési programmal is az RMDSZ kampányolhat

2017 márciusában jelent meg nyilatkozatok szintjén, hogy Erdélyben is elindul a gazdaságélénkítő program, amely Vajdaságban és Kárpátalján már működött. Miután Budapesten egyeztetett Orbán Viktorral, Kelemen Hunor így nyilatkozott az Erdély TV-nek:

„Azokról a programokról is beszéltünk, amelyeket a magyar kormány támogat Erdélyben, és amelyeket el fog indítani 2017-ben és 2018-ban, beleértve azt a gazdaságélénkítő programot is, amelyet már a Vajdaságban és Kárpátalján kipróbáltak, és kiválóan működik. Erdélyben is be fog indulni 2017 folyamán, előbb egy kisebb területen, aztán 2018-tól Székelyföldtől a Partiumig.”

A programért a Külgazdasági és Külügyminisztérium felel. A Mezőség Maros megyei részét felölelő első, 1 milliárd forintos (3,2 millió EUR) keretösszegű mintaprogram már 2017-ben elindult.

[irp posts=”27374″ name=”Megtudjuk, kik fejlesztik Székelyföldet 24 milliárd forintból – ígéri a Pro Economica Alapítvány”]

A gazdaságfejlesztő program újabb barátságtalan gesztus volt az EMNP felé. Úgy tudjuk, a program alapjául szolgáló stratégia valójában az ellenzék Mikó Imre Terve, amely az EMNT által felkért erdélyi közgazdászok és a VÁTI szakértői által kidolgozott gazdaságfejlesztési stratégiára épül, mellyel ők éveken keresztül házaltak a magyar kormánynál.

„Kértük, hogy vegyenek be a támogatásokat elosztó Pro Economica Alapítvány kuratóriumába, foglalkoztassák az elbírálásnál az mi szakértőinket is, vehessünk részt a népszerűsítésben” – így egy EMNP-ben politizáló forrásunk. Egyik kérésüket sem teljesítették.

Az RMDSZ viszont felhasználhatja ezeket a fejlesztési projekteket kampányok idején a promóciós anyagaiban. Az alapítvány igazgatótanácsában pedig ott ül Balázs Attila, az RMDSZ gazdasági igazgatója, valamint Novák Levente, a területi szervezetekért felelős alelnök.

Kelemen Hunor buzdít, hogy szavazzunk a Fideszre

Miközben az Eurotrans Alapítvány az EMNT-vel együtt segítséget nyújtott a magyarországi országgyűlési választásokat megelőző regisztrációban, 2017 szeptemberében újabb premierre került sor: az RMDSZ elnöke nyilvánosan a Fidesz mellett állt ki.

„Az az érdekünk, hogy továbbra is olyan kormány irányítsa Magyarországot, amely bebizonyította, nemzetpolitikai víziójában és a mindennapi gyakorlatban egyaránt fontos helyet foglalnak el az erdélyi magyarok” – mondta Kelemen Hunor.

A végleges szakítás a Markó-féle egyenlő távolság doktrínával 2018 februárjában történt. Molnár Gyula MSZP-elnök és Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje egy kolozsvári közéleti fórum után vacsorázni hívták meg Kelemen Hunort.

„Megkérdezték, hogy szerintünk mit kellene tenniük Erdélyben a választási kampányban. Nagyon őszintén azt mondtam, hogy semmit. Ez teljesen fölösleges időtöltés és energiabefektetés, hiszen én azt gondolom: az erdélyi magyar emberek világosan tudják, hogy kire szavazzanak” – idézte fel az RMDSZ elnöke a vacsorán elhangzottakat.

[irp posts=”2521″ name=”Törvénytelenül bonyolítja a választási regisztrációt az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány”]

Az Eurotrans Alapítvány közben gőzerővel segíti az erdélyi magyarok választási regisztrációját: 2018 február elejére 35 ezer magyar állampolgár választási névjegyzékbe való felvételét eszközlik. Mi több, az alapítvány szerepet vállalt a levélszavazatok összegyűjtésében és a magyar külképviseletekre történő eljuttatásában is (ugyanezt tették a Demokrácia Központok is).

Miközben Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint nem csak joga, hanem kötelessége is részt venni az országgyűlési választáson az erdélyi magyarságnak, a gazdaságfejlesztési programot bonyolító Pro Economica Alapítvány 1,5 milliárd forint értékben írt alá 521 személlyel támogatási szerződést eszköz- vagy tenyészállat-beszerzésre, illetve mezőgazdasági területek telekkönyvezésére.

Kétszer annyi levélszavazat a Fidesz-KDNP számára

A 2018 április 8-i országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP újabb kétharmados többséget szerzett. A kormánypárt a levélszavazatok 96 százalékát, összesen 225 ezer szavazatot kapott határon túlról (országonkénti bontásról nem tudunk). Ez közel duplája volt a 2014-es szavazatszámnak, azonban míg 2014-ben a 122 ezer szavazat egy-két mandátumot eredényezett, ezúttal nem voltak elegendőek egy mandátumra.

A 2018 októberében megrendezett, a család alkotmányos meghatározásáról szóló népszavazás árnyalja azt a képet, miszerint az RMDSZ – miközben közeli együttműködésre váltott a magyar kormánnyal – mindenben követni kezdte a magyar kormány retorikáját. Bár az RMDSZ számos vezető politikusa támogatta azt, hogy bekerüljön az alkotmányba az, hogy a család egy férfi és egy nő házasságán alapul, és ez egybe is csengett a Fidesz-KDNP melegellenes retorikájával, Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke így nyilatkozott a népszavazás előtt egy maszol.ro-nak adott interjúban:

„Nem értek egyet azzal, hogy házasságot kizárólag csak nő és férfi köthet. Romániában ugyan nem engedélyezett a melegházasság, de meggyőződésem, hogy ennek ellenkezője sem ördögtől való dolog: az Unió 15 tagállamában házasodhatnak az azonos nemű személyek. Nem értek egyet a szenátor kollegák azon véleményével sem, hogy a jelenlegi alkotmányos rendelkezésnél jobb tartalommal bír a most beterjesztett tervezet. Mert nem jobb: jogilag sem, szellemiségében sem. Egyrészt fenntartja a család korlátozó jellegű, rossz meghatározását, másrészt, hosszú távon kirekesztő egy olyan számottevő közösséggel szemben, olyan állampolgárokkal szemben, akiket ugyanolyan jogok illetnének meg, mint a heteroszexuálisokat.”

2018 novemberében Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette Kolozsváron, hogy Székelyföldre is kiterjeszti Magyarország azt a gazdaságfejlesztési programot, mely Maros megye mezőségi részén nyújtott támogatásokat gazdálkodóknak és kisvállalatoknak. Gazdaságfejlesztési programokra 50 milliárd forintot különítettek el a 2019-es költségvetésben, a székelyföldi gazdaságfejlesztési program 25 milliárd forintból gazdálkodhat.

Az RMDSZ 2019 februárjában tartott tisztújító kongresszusán Semjén Zsolt így fogalmazott: teljes a bizalmi együttműködés Orbán Viktor és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök között, ezt az erdélyi magyar választók kényszerítették ki. Kijelentette: „Semmi nem fogadható el, ami gyengíti az RMDSZ-t”, mert ha a szövetség meggyengülne, véget érne az erős magyar érdekképviselet az erdélyi önkormányzatokban és a bukaresti parlamentben.

2019 márciusában újból felmerül a Fidesz kizárása az Európai Néppártból (EPP). Kelemen Hunor azonban a román közszolgálati televíziónak elmondta, az RMDSZ két EP-képviselője a kizárás ellen fog szavazni.

Az időközben elkezdődött EP-választási kampányban Orbán Viktor – az RMDSZ meghívására – kétnapos erdélyi körutat tett. Felavatott két, magyarországi támogatásokból felépült létesítményt, a kerelőszentpáli takarmánykeverő üzemet, valamint a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát. Elmondta, hogy azoknak a magyaroknak, akik az összmagyar brüsszeli képviseletet szeretnék erősíteni, Romániában az RMDSZ-re kell szavazniuk.

„Téved, aki azt gondolja, hogy a támogatásoknak meg kell fizetni az árát”

Sajtótájékoztatón rákérdeztek az RMDSZ-közeli alapítványokhoz érkezett magyarországi kormánytámogatásokra. Kelemen kijelentette, az RMDSZ nem kapott és nem kap magyarországi támogatásokat, és téved, aki azt gondolja, hogy a támogatásoknak meg kellett fizetni valamilyen módon az árát.

A korai évek óvatosan egyensúlyozó megfogalmazásainak vége. 2019 szemptemberében Kelemen egy sepsiszentgyörgyi román-magyar ifjúsági találkozón elmondta, nem bírálni kell Orbán Viktort, hanem lemásolni. „A románok is megtehetnék a határokon túl élő román közösségekért, amit a magyar kormány tesz a határokon túl élő magyarokért. Mi a saját bőrünkön érezzük, milyen, amikor a magyar kormány kiáll mellettünk” – fogalmazott az RMDSZ-elnök.

A választási verseny „nemzetárulás”

A koronavírus-járvány miatt 2020 tavaszáról szeptemberre halasztották az önkormányzati választásokat. Az RMDSZ kampánya számára ismét nagyrészt a Fidesz szállította a muníciót. A már megszokott gazdaságfejlesztési támogatások újabb ütemének bejelentése, valamint a különféle, magyar állami pénzből megvalósult projektek felavatása mellett egy sor Facebook-videóban üzentek a magyarországi politikusok.

Az RMDSZ ellen induló jelöltekről Semjén Zsolt azt mondta, hogy „esélytelenek”. Potápi Árpád ennél is tovább ment: „a magyar közösség érdekei elleni cselekedetnek” minősítette az esélytelen magyar jelöltek indítását olyan településeken, ahol nincs elsöprő többségben a magyarság. Mi több, a 80 százalék fölötti magyar többséggel rendelkező településeken sem „jó megoldás a magyar-magyar verseny, mert egymásnak ugrasztja az embereket.”

Az ellenzéki pártok tiltakozása ellenére a választások után, 2020. október 12-én az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt még tovább vitte ezt a kijelentését Potápi Árpád: Biharban és Szatmárban az RMDSZ jelöltjére egy másik magyar jelöltet „ráindítani”, az nemzetárulás.

A bukaresti kormányalakítási tárgyalásokról egyenesen Orbán Viktor hivatalába

Az RMDSZ-Fidesz viszony alakulásáról szóló idővonalunkat talán nem is lehet sokatmondóbb eseménnyel zárni, mint azzal, hogy 2020. december 19-én az RMDSZ elnöke közvetlenül a bukaresti kormányalakítási tárgyalásokról – az koalíció összetételéről szóló megegyezés után, de a működéssel kapcsolatos részletek tisztázása előtt – utazott el Budapestre, hogy Orbán Viktorral egyeztessen. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár nem közölte, hogy mi volt az a sürgős egyeztetnivaló, ami az RMDSZ-elnök budapesti útját indokolta.

[irp posts=”25634″ name=”Tavaly is elárasztották Erdélyt a magyarországi közpénzek. Mutatjuk a legnagyobb nyerteseket”]

„A szocialista kormányok is nyilván maguk fele húztak, de mindig volt egy többé-kevésbé átlátható kuratórium, volt a támogatáspolitikának egy kerete, formája. A Fidesz szép lassan leépítette a formákat, mindent informális kapcsolatok mentén, megegyezésekkel döntenek el” – értékelte a jelenlegi támogatáspolitikát egy, az RMDSZ ellenzékében politizáló forrásunk.

Míg a második Fidesz-kormány kezdeti éveiben, a 2011-2013-as időszakban még erdélyi politikusok – az RMDSZ részéről Székely István, az EMNT részéről pedig Gergely Balázs – gyűjtötték össze és egyeztették a projekteket, mára már minden döntés Budapesten születik.

Hogyan működik jelenleg a támogatási rendszer?

Bár beszélgetőpartnereink a támogatási rendszer konkrét működésére vonatkozó több kérdésünkre sem tudtak pontos választ adni, egybehangzóan állítják, hogy a Bethlen Gábor Alap mára már nem más, mint egy kifizetőhely. A politikai döntések, a különféle struktúrákban személyesen kialkudott döntések számára biztosítja az intézményes keretet, a döntések leszerződését, valamint a pályázatok lebonyolításával és elszámolásával járó papírmunkát.

Abban is egyetértettek, hogy a nagy, milliárdos nagyságrendű projektekről Orbán Viktor személyesen dönt, a BGA már csak a kormányhatározatot hajtja végre. A miniszterelnök elé pedig Erdélyből jelenleg két ember: Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Kelemen Hunor terjeszthet be kiemelt, nagy költségvetésű projekteket.

„Kató és Kelemen közül pedig az előbbi van olyan viszonyban Orbán Viktorral, hogy akkor találkozik a miniszterelnökkel, amikor akarja” – így egy társadalomtudós forrásunk.

„Kell legyen valaki, aki beviszi”

Úgy tudjuk, a kisebb, 500 millió és 1 milliárd forint közötti projektekről Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes dönt. „Azonban kell legyen valaki, aki beviszi, és ezeket általában visszacsekkolják Kelemen Hunornál” – tudtuk meg. Az ennél is kisebb projektekről a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Potápi Árpád is dönthet.

A kis projekteket a Nemzetpolitikai Államtitkárság Erdélyi Osztályának főosztályvezető helyettese, Brendus Réka gyűjti össze, valószínűleg ő is dönti el, hogy kit támogatnak és kit nem. „Ebbe a körbe szinte bárki bekerülhet, hacsak nem haragszanak rá valamiért” – értékelt egy forrásunk.

[irp posts=”2225″ name=”Új egyházi óvodák Erdélyben. Kiknek?”]

Ha a magyar kormány kezdeményez egy projektet, akkor a rendelkezésre álló pénzkeret függvényében keres határon túli partnereket. Ennek jó példája az óvodaépítési program, melynek első ütemére 2016 december végén ítélt meg Orbán Viktor összesen 8,9 milliárd forint (28,8 millió EUR) támogatást.

Erről azt mesélte egy, a BGA ügyeire rálátással bíró forrásunk, hogy mindenkit meglepetésként ért ez a kirívóan magas összegről szóló döntés az év egyik utolsó munkanapján.

Mivel a pénzt el kellett költeni az év végéig, lázasan telefonálgatni kezdtek a határon túli partnereknek, adjanak be pályázatot, amely alapján meg lehet kötni a szerződést, és utalni lehet a támogatást. Ezt azonban nem előzte meg igényfelmérés, így a helyszínek kiválasztása esetleges volt – erről a programról itt írtunk.

Az egyházak után az RMDSZ is beruházhat

Mára az RMDSZ holdudvarához tartozó alapítványokhoz évente nagyságrendileg ugyanannyi, ha nem több magyarországi támogatás áramlik, mint amennyi az erdélyi magyarság számára kiutalt bukaresti kormánytámogatás, amelyet az RMDSZ kezel.

A már említett Eurotrans Alapítványnál is fontosabbá vált az utóbbi években az Iskola Alapítvány. Ezt az RMDSZ alapította 2004-ben az oktatási-nevelési támogatás bonyolítására. Később Kolozsváron indított bérlakás-programot egyetemi oktatók számára, mely jelenleg is működik, illetve egy vitatott kölcsönnel beszállt a kuratóriumi elnök feleségének a vendéglőjébe Kolozsvár főterén.

2017 után ez az alapítvány számottevő magyarországi támogatásokat kapott.

Az első, 300 millió forintos (970 ezer EUR) támogatásról szóló döntés a 2016 december végi nagy pénzosztás idején született meg (a pénzt azonban visszautalták, mivel a megvásárolni tervezett ingatlan tulajdonviszonyai nem voltak rendezettek). Talán véletlen, de érdekes részlet, hogy a döntés után egy héttel, 2017 januárjának első napjaiban vált nyilvánossá, hogy a Progress Alapítvány anyagi megfontolások miatt megszünteti az Erdélyi Riportot, illetve nem tart igényt egy sor, a magyar kormánnyal szemben kritikus publicista munkájára a maszol.ro portálnál.

Összesítésünk szerint az Iskola Alapítvány a 2016-ben megítélt 300 millió forintos, később visszautalt támogatást leszámítva a 2017-2020 periódusban, négy év alatt mintegy 7,1 milliárd forint (21 millió euró) összeget nyert a Bethlen Gábor Alapnál, ezzel a legnagyobb erdélyi kedvezményezettek közé került be (az első helyeken az Erdélyi Református Egyházkerület valamint a Sapientia Alapítvány áll).

Ennek a pénznek egy része olyan kulturális és oktatási programokat finanszíroz, mint az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában centenáriumi programsorozat, valamint a 33 iskolában működő délutáni oktatási program. A pénz túlnyomó többsége azonban ingatlanberuházásokra megy.

Nagy Zoltán, aki elintézi a dolgokat

Az alapítvány 2018-ban megvásárolt és lebontott egy ingatlant – az egykori Minerva-nyomdát – Kolozsvár központjában, hogy a helyére kulturális központot építsen. Ugyanebben az évben megvásárolta a nagyváradi Sonnenfeld-palotát szintén azzal a céllal, hogy az épület felújítása után kulturális központot működtessen benne.

Az alapítvány tavalyi szerzeménye egy szecessziós ház Csíkszereda központjában, továbbá egy századfordulón épült tusnádfürdői villa. Mindkét épület felújításra szorul.

[irp posts=”25509″ name=”Újra áramlik a magyar közpénz az RMDSZ felé: ingatlanokat vásárol az Iskola Alapítvány”]

Úgy az Eurotrans Alapítvány, mint az Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke Nagy Zoltán Levente (becenevén: Bigzé), Kelemen Hunor csapatának egyik legrégebbi tagja. Nagy Zoltán jelenlegi funkciója szerint az RMDSZ-elnök kabinetigazgatója, pontosabban: a jobbkeze.

Lojális, pragmatikus, konfliktusokban pedig „megfelelően durva”: ismerői így jellemzik a kabinetigazgatót. Az egykori biológus-denevérész (egy ősidőkbeli interjú itt) a 2000-es évek elejétől dolgozik az Iskola Alapítványnál, és rövid kormányzati kitérő után találta meg azt a szerepet, ami a leginkább illik hozzá: a reflektorfényt elkerülve, hatékonyan elintézi azokat a dolgokat, amelyekre Kelemen Hunornak már nincsen ideje és energiája.

Nagy Zoltán kezében fut össze minden, ami az RMDSZ és a magyar kormány projektjeinek a menedzselésével, a politikai alkuk adminisztratív részleteivel kapcsolatos. Ő a sofőrje az RMDSZ-elnöknek, amikor Budapestre utazik, és ugyancsak ő az, aki a magyarországi államapparátussal tartja a kapcsolatot.

„Annyiszor megy, ahányszor kell, annyiszor beszél, ahányszor kell”

„Az Orbán-Kelemen találkozókon ott ül Nagy János (Orbán személyi titkára – szerk. megj.) a füzetével, felírja, amiben megegyeztek. Nagy János a miniszterelnök utasítását továbbítja a jogi osztálynak, ezekből lesznek a kormányhatározatok. Ezzel párhuzamosan Kelemen Hunor is elmondja a kabinetfőnökének, miben egyeztek meg, és akkor Nagy Zoltán is megindul. Annyiszor megy, ahányszor kell, annyiszor beszél, ahányszor kell, Nagy János is leszól, ha kell” – részletezte egy RMDSZ-politikus.

„A magyarországi támogatások csak annyiban érdeklik Kelemen Hunort, hogy a projekteket beviszi Orbán Viktorhoz. Amint megvan a döntés, minden Nagy Zoltánra van bízva: egy-egy program részletei, az, hogy egy-egy beruházás hogyan halad, az RMDSZ-elnököt nem érdekli, mindent a kabinetigazgató és az általa összerakott csapat old meg. Politikai munícióval szolgál, megoldja a problémákat, és az elszámolások is rendben vannak” – így a forrásunk.

Senkinek nincsen rálátása az Iskola Alapítvány dolgaira

Az Iskola Alapítvány ugyanakkor az RMDSZ-szel teljesen párhuzamos struktúra. Bár éves költségvetése mára vetekszik az RMDSZ költségvetésével, az itt folyó dolgokra senkinek – sem az alapítvány kuratóriumának, de akár az RMDSZ gazdasági igazgatójának sincsen rálátása. „Emberileg megviseli az, hogy ekkora pénzösszeg felett rendelkezik” – értékelte egy olyan forrásunk, aki régebb óta ismeri Nagy Zoltánt.

Egykori munkatársai szerint Nagy Zoltán nem bonyolítja túl a dolgokat: kiosztja a munkát, aztán számonkéri, hogy megvan-e vagy sem, egyéb részletek nem érdeklik. „Pártkatona: elvégzi a feladatát, hogy milyen áron, az nem fontos. Megold problémákat, semmit nem filozofál túl” – így a jellemzés.

Nagy Zoltán sikerének fontos összetevője, hogy feleségével, Nagy Debreczeni Hajnalkával együtt nélkülözhetetlenekké tudott válni az RMDSZ-elnök és családja számára. A kabinetigazgató sofőrködik, felesége – amellett hogy a maszol.ro kiadójaként kontroll alatt tartja a portál szerkesztőségét – egy forrásunk szerint bevásárol a Kelemen-családnak, és ha kell, a gyermekekre is vigyáz.

Túszul ejtették Kelemen Hunort, mondogatják többen, azt értve ezen, hogy az RMDSZ-elnökhöz csakis a kabinetigazgatón keresztül lehet elérni.

Végül mi a nagy projekt?

Van-e a magyar kormánynak valamilyen elképzelése arról, mit szeretne a határon túli közösségekben – és így Erdélyben – elérni?

A cél a Kárpát-medence magyarlakta területeinek intézményes és egyéni integrációja, a párhuzamos társadalom építése, a kisebbségi és a többségi társadalom közötti határ fenntartása. Ezen kívül azonban nem úgy tűnik, hogy lenne írott stratégia – magyarázta Toró Tibor.

A politológus hozzátette, a Fidesz keretet és pénzt ad, ezen belül ki-ki azt csinálhat, úgy lobbizhat, ahogy akar. A különféle érdekcsoportok egymással versengenek, és ez az erdélyi magyar társadalom alaptermészetének megfelel, ezért is szeretik Orbán Viktort.

Bár nincsen megszabva, hogy mi az, ami támogatható, az mindenki számára világos, hogy mi számít tabunak: nincsenek román-magyar közös programok, vegyes intézmények vagy akár szexuális kisebbségeknek szóló rendezvények. Azonban ezeket a kereteket kevesen érzik korlátnak, mivel a konzervatív erdélyi magyar társadalom amúgy is nagyrészt elutasító ezekkel szemben.

Az idővonal szerkesztője Szabó Tünde, a grafikák Szén András munkái.

Ez az anyag az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatásával készült.

The post Milliárdokkal olajozott érdekházasság: így hódította meg az RMDSZ-t a Fidesz appeared first on Átlátszó Erdély.

Ottjártunkkor kihalt volt az az abonyi ház, ahol korábban rendszeresen megfordult Olosz Gergely. A Pest megyei város egyik főutcáján található ingatlan redőnyei le voltak húzva, a kapucsengő nem működött, ellenben a tágas és nem túl rendezett udvarra szabadon be lehetett látni a tágra nyitott kapun.

A névtáblák alapján a házban több vállalkozás székhelye található. A cégek egy Halasi Olivér nevű vállalkozó tulajdonában vannak, a ház utcára néző részén egy Nemzeti Dohánybolt is található. Halasi Facebook-profilja nagyon aktív, tele van Fidesz- és KDNP kampánybejegyzésekkel, azonban hiába kerestük meg kérdésekkel, nem válaszolt.

Az Olosz hollétére vonatkozó információkat – néhány fotóval együtt – egy olvasó küldte el az Átlátszónak. A fotókon könnyen felismerhető Olosz Gergely egy Kovászna megyei rendszámú, fekete Audi mellett. Egy másik fotón ugyanez az Audi Abonyban, a Vasút u. 38 szám alatt található ingatlan udvarán parkol.

Egy hónapja újból eltűnt

„Naponta bejárt az irodába Olosz úr” – erősítette meg Abonyban az egyik szomszéd, aki szerint Olosz nem csak látogató volt, hanem úgy tűnt, ott is dolgozik. Körülbelül egy hónapja azonban kevesebbet lehet látni az erdélyi politikus-vállalkozót az abonyi ingatlan környékén.

Abony egyébként Pest megyében található, így nincsen arra utaló jel, hogy Olosz megsértette volna a Fővárosi Törvényszék által elrendelt ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelet magatartási feltételeit, azt, hogy a terhelt Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területét engedély nélkül nem hagyhatja el.

[irp posts=”25485″ name=”Olosz Gergely, az erdélyi magyar közélet legnagyobb kalandora”]

A politikus-vállalkozó utoljára 2018 novemberében, a zágoni református templom újjászentelési istentiszteletén szerepelt a nyilvánosság előtt. Bár korrupciós büntetőperében ítélethirdetésre várt, Olosz az első sorban ült Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Márton Árpád RMDSZ-es képviselő mellett.

A Bukaresti Fellebbviteli Bíróság 2018. december 20-án 3 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Oloszt befolyással való folyamatos üzérkedés miatt, ezen kívül elrendelték 384 ezer euró és 400 ezer lej elkobzását, és minden vagyonának zárolását. December 27-én európai elfogatóparancsot bocsátottak ki a nevére.

Ekkor azonban a politikus-vállalkozó már nem tartózkodott Romániában – a Semjén Zsolt KDNP-elnökkel ápolt jó viszonya okán mindenki azt sejtette, hogy Magyarországra menekült. Ez a sejtés be is igazolódott: a magyar rendőrség 2019. március 13-án fogta el a szökevényt.

[irp posts=”26555″ name=”A magyar rendőrség megerősítette: elfogták Olosz Gergelyt”]

Hamarosan sor kerül a kiadatási tárgyalásra

A Fővárosi Törvényszék március 15-én ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyeletet rendelt el. Ez azt jelenti, hogy Olosz Pest megye területén szabadon mozoghat, tartózkodási helyét azonban csak engedéllyel változtathatja meg, hollétét pedig nyomkövetővel ellenőrzik.

A márciusi tárgyaláson a Fővárosi Törvényszék egy sor dokumentumot, többek között a szabadságvesztést kiszabó jogerős határozatot is elkérte a román igazságügyi hatóságoktól. A román fél azonban nem siette el a válaszadást: a magyar fél által kért dokumentumok április 5-ig csak részben érkeztek meg, így április 12-én fenntartották az ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyeletet.

Olosz ügyében fejlemény, hogy a kiegészítő információk beérkeztek, így a Fővárosi Törvényszék hamarosan tárgyalást tűz ki a kiadatás ügyében, tájékoztatott a törvényszék sajtóosztálya.

The post Nyomára bukkantunk Olosz Gergelynek appeared first on Átlátszó Erdély.

“Magyarországon elfogták a rendőrök a nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló O. Gergelyt 2019. március 13-án. Az illetékes bíróság a férfi ideiglenes átadási bűnügyi felügyeletét rendelte el, mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával ellenőrzi. Kiadatása ügyében a Fővárosi Törvényszék dönt.” – tájékoztatta az Átlátszó Erdélyt az Országos Rendőrfőkapitányság Kommunikációs Szolgálata.

Olosz utoljára 2018 november 11-én jelent meg nyilvánosan a zágoni református templom újjászentelési istentiszteletén, az akkor készült fotók tanúsága szerint Olosz az első sorban ült Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Márton Árpád RMDSZ-es képviselő mellett.
Akkor már évek óta húzódott a Legfelsőbb Itélő és Semmítőszéken a büntetőügye – december 20-án meg is született az elmarasztaló ítélet: három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték befolyással való folyamatos üzérkedés miatt, ezen kívül elrendelték 384 ezer euró és 400 ezer lej elkobzását, és minden vagyonának zár alá helyezését.
De miről is szólt ez a korrupciós történet? Dióhéjban annyi történt, hogy Olosz – aki 2007-2008-ban az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) elnöke volt – a romániai energiapiacon nyüzsgő „okos fiúk” rendelkezésére bocsátotta kapcsolatait, ezért pedig busás fizetést kért és kapott.
Így a Gorj megyei alvilág egy ismert figurája, Ion Bârcină befolyása alatt álló két cég, a SC Budirom Serv SRL és SC Power Plus SRL olcsón vásárolt fel villamos energiát, majd ezt a piaci árnál drágábban adták tovább a CEZ áramszolgáltatónak 2010-2011-ben.
Oloszt tanácsadóként fizették ki – az internetről összemásolt szövegeken, valamint a tanácsadói szerződésen „ország-világ röhög”, fogalmazott az egyik üzletember egy lehallgatott telefonbeszélgetés során, egyértelművé téve, hogy egy esetleges ellenőrzés során menthetetlenül lebuknak.
Az RMDSZ-es honatya – akit a vádirat szerint az üzletemberek egymás között sokszor Bilă (Golyó) néven emlegettek – összesen 516 ezer eurót kért, ebből 384 ezret meg is kapott. Továbbá a parlament előtti parkolóban egy ízben 400 ezer lejt is átadtak neki.

Olosz Gergely, az erdélyi magyar közélet legnagyobb kalandora

Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! Miközben a Fidesz embereként RMDSZ-elnöki tisztségre pályázott, átverte a Gorj megyei maffiát, Székelyföldön pedig segített a Schweighofernek fűrészüzemet nyitni. Nemrég jogerősen három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, azóta elnyelte a föld. Publicisztika. November 11-én, a zágoni református templom újjászentelési istentiszteletén jelent meg utoljára nyilvánosan Olosz Gergely volt RMDSZ-politikus és üzletember.

Oloszról egyébként köztudott hogy a KDNP elnökének, Semjén Zsoltnak a pártfogoltja. Az erős katolikus identitással rendelkező magyarországi miniszterelnök-helyettes jó véleménye a bencés gimnázium volt diákjáról megingathatatlan, számos esetben volt Olosz vendége Háromszéken, együtt vadásztak, illetve számos fotón lehet őket együtt látni.
RMDSZ-en belül pályafutásának a csúcsát Olosz a 2011-es tisztújító kongresszuson érte el, amikor a Fidesz támogatásával bejelentkezett az RMDSZ elnöki tisztségére.
Címlapkép: Olosz Gergely és Orbán Viktor 2011-ben, amikor Olosz még az RMDSZ-elnöki székre pályázott

The post A magyar rendőrség megerősítette: elfogták Olosz Gergelyt appeared first on Átlátszó Erdély.

Nem tudjuk, volt-e protokollfelelőse a novemberi istentiszteletnek, mindenesetre elég különös, hogy az évek óta húzódó korrupciós büntetőügye ellenére Olosz az első sorban ült Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Márton Árpád RMDSZ-es képviselő mellett, aki nem mellesleg az alsóház jogi bizottságának tagjaként fontos szerepet játszik az igazságügyi törvények módosításában.
Azt nem tudni, hogy Olosz milyen minőségében lett meghívva, illetve miért ültették kiemelt helyre, a legmagasabb rangú vendégek mellé: ebben az időszakban Olosz már nem rendelkezik funkcióval, csak egy helyi üzletember, és üzleteiben sem túl sikeres, amint azt hamarosan meglátjuk.

Időhúzás a legjobb stratégia?

Olosz kigombolt, sötétkék öltönyét és széles vigyorát a templom mellett készült csoportképen is azonnal ki lehet szúrni, az Erdélyi Református Egyházkerület honlapján közzétett galériában azt is megörökítették, amint Semjén Zsolttal kíváncsian lapozgatnak egy vaskos, régi kötetet.

Az istentisztelet idején már világos lehetett Olosz számára, hogy akármennyire igyekszik csűrni-csavarni, ügyében közeleg az ítélethirdetés: a Legfelsőbb Itélő és Semmítőszéken zajló tárgyalások már két éve rendszeresen halasztással végződtek, nyilvánvaló volt, hogy ezt a végtelenségig húzni nem lehet. Egyébként a zágoni esemény után kevesebb, mint egy héttel jelezte a bíró, hogy decemberben hirdet ítéletet. Két további halasztás után, december 20-án meg is született az elmarasztaló ítélet.
Időhúzás: nagyjából ez volt Olosz stratégiája korrupciós ügyének tárgyalása során. Ez már akkor is feltűnő volt, amikor évekkel ezelőtt a Legfelsőbb Itélő és Semmítőszék irattárában megtekintettük a perének iratait.
Ezekből kiderült például, hogy Olosz folyamatosan váltogatta az ügyvédeit pusztán azért, hogy aztán az első tárgyaláson halasztást lehessen kérni arra hivatkozva, hogy az új ügyvédnek még nem volt ideje áttanulmányozni az iratcsomót.

A vádlottnak eszébe jut, hogy ő ügyvéd

Ugyanebbe a stratégiába illik az, hogy bár a tárgyalás eredetileg a Legfelső Bíróságon kezdődött, Olosz 2013-ban lemondott szenátori tisztségéről, így az ügy átkerült a Bukaresti Törvényszékre. Itt 2013-ban meg is született az elmarasztaló ítélet, azonban Olosznak „eszébe jutott”, hogy ő 2010 óta a Bákó-Neamţ megyei ügyvédi kamara tagja, ebből kifolyólag a bukaresti törvényszék nem illetékes dönteni ügyében, erre ugyanis csak a Bukaresti Fellebviteli Bíróság jogosult. Erre hivatkozva kérte a bukaresti törvényszék hétéves letöltendő börtönbüntetést tartalmazó ítéletének a törlését.
Az Oloszt hét év szabadságvesztésre ítélő bíró, Mitu Stegaru lesújtó véleményt közölt a vádlottról az ítélet indoklásában: „a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok, valamint a másod- és harmadrendű vádlottak beismerő vallomása ellenére, melyek gyakorlatilag falhoz állították Oloszt, ő végig időhúzásra játszott abban a reményben, hogy előbb vagy utóbb életbe lép az új Btk., mely kedvezőbb büntetést ír elő minden bűncselekmény számára. (…)”
A bíró azt is megjegyezte, hogy bár kérte Olosz ügyvédeitől, hogy iktassák a védencük ártatlanságát bizonyító iratokat, azok folyton halogatták, hogy az utolsó tárgyaláson elárasszák a bírót egy sor, haszontalan bizonyítékkal abban a reményben, hogy ezzel is húzzák az időt.

„Bilă” átveri a Gorj megyei alvilágot

De miről is szólt ez a korrupciós történet? Dióhéjban annyi történt, hogy Olosz – aki 2007-2008-ban az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) elnöke volt – a romániai energiapiacon nyüzsgő „okos fiúk” rendelkezésére bocsátotta kapcsolatait, ezért pedig busás fizetést kért és kapott.
Így a Gorj megyei alvilág egy ismert figurája, Ion Bârcină befolyása alatt álló két cég, a SC Budirom Serv SRL és SC Power Plus SRL olcsón vásárolt fel villamos energiát, majd ezt a piaci árnál drágábban adták tovább a CEZ áramszolgáltatónak 2010-2011-ben.
Oloszt tanácsadóként fizették ki – az internetről összemásolt szövegeken, valamint a tanácsadói szerződésen „ország-világ röhög”, fogalmazott az egyik üzletember egy lehallgatott telefonbeszélgetés során, egyértelművé téve, hogy egy esetleges ellenőrzés során menthetetlenül lebuknak.
Az RMDSZ-es honatya – akit a vádirat szerint az üzletemberek egymás között sokszor Bilă (Golyó) néven emlegettek – összesen 516 ezer eurót kért, ebből 384 ezret meg is kapott. Továbbá a parlament előtti parkolóban egy ízben 400 ezer lejt is átadtak neki.
A villamosenergia mellett Olosz egy sor más üzlettel is hitegette Bârcinát és körét – volt szó újrahasznosítható hulladékokról, tartozások behajtásáról és egy halászati ágazatban lehívható uniós támogatásról –, a vádiratból azonban az derül ki, hogy ezekből nem lett semmi, az üzletemberek nagy csalódására.

„Rosszabb, mint az uzsorások”

Időközben a Gorj megyeiek számára is világossá vált, hogy Olosz átveri őket, illetve hogy túlságosan sok pénzt kér azért, hogy közbenjárjon a jövedelmező szerződések megkötésében. Egy lehallgatott telefonbeszélgetésben panszkodnak is: „az ember nincsen hozzászokva az ilyen nyílt lenyúláshoz, mit csináljunk?” Máskor pedig: „Kinyír ez a Bilă, rosszabb, mint az uzsorások!”.
2018. december 20-án a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Olosz Gergelyt befolyással való folyamatos üzérkedés miatt. Ezen kívül elrendelte 384 ezer euró és 400 ezer lej elkobzását Olosz Gergelytől, és minden vagyonának zár alá helyezését.
Ion Bârcinát egy év és négy hónap letöltendő börtönbüntetésre, Bârcină munkatársait, Costin Iliescut egy év és négy hónap felfüggesztett, Cătălin Stant két év felfüggesztett, Ovidiu Ionel Badeát egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Olosznak azonban távolról sem ez a 2010-es „üzlet” volt az egyedüli erős húzása: bár közel tíz évet töltött el a politikában, semmilyen közösségi kezdeményezése nem jut eszünkbe, ellenben az RMDSZ-en belül és kívül is számos esetben kiverte a biztosítékot. Olosz nem alkotott maradandót az erdélyi közéletben – hacsak a Schweighofer rétyi fűrészüzemét nem tartjuk ilyen megvalósításnak.

Olosz-testvérek: egyedi konjunktúra szerencselovagjai

A háromszéki üzletember és testvére, Olosz Szabolcs a kétezres években jelent meg a közéletben, egy olyan politikai konjunktúrában, amikor az államapparátusban az RMDSZ előtt egy sor, korábban elérhetetlen pozíció nyílt meg.
A Transindex által összeállított portré szerint az Olosz-testvérek elsősorban apjuk révén rendelkeztek a boldoguláshoz szükséges kapcsolathálóval. Apjuk 1989 előtt a lakásgazdálkodási hivatal (ICRAL) vezetője, aztán vállalkozó, majd 2000-2004 között Kovászna megye alprefektusa volt.
Olosz Gergely a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte el az általános iskolát, majd a  Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban folytatta a középiskolai tanulmányait. 1998-ban a győri Széchenyi István Főiskolán közgazdasági oklevelet, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi szakokleveles közgazdászdiplomát szerzett, 2010-ben a Szegedi Tudományegyetem Jogi és Államtudományi karán avatták doktorrá.
Szakmai karrierjét Olosz Gergely a magánszférában kezdte: menedzser-közgazdászként dolgozott egy sor cégnél, majd 2004-ben kinevezték az Országos Urániumtársaság igazgatójának. Később a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnöke, majd 2007 májusától az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) elnöke lett, ahonnan egy fizetésekkel kapcsolatos botrány miatt lemondott.

Testvére Băsescu „embere”

Ezzel párhuzamosan az RMDSZ-en belül is szépen ívelt felfele a karrierje: Olosz 2008 decemberétől parlamenti képviselő, 2010-től, egy váratlan húzás eredményeképp az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. 2012 decembere után az RMDSZ háromszéki szenátora, erről a tisztségéről 2013-ban mondott le.
Az RMDSZ-nek a második Boc-kormányban való szerepvállalása miatti kedvező politikai konjunktúra mellett Olosz felemelkedésében fontos szerepet játszott testvére, Olosz Szabolcs: róla RMDSZ-es körökben tényként kezelték, hogy ő Traian Băsescu államelnök „embere”, aki egy ideig Băsescu védencének, Elena Udrea regionális fejlesztési turisztikai miniszternek a tanácsadójaként dolgozott, és mint ilyen komoly befolyása volt a Székelyföldre irányuló fejlesztési pénzek elosztásában.
Ebben az időben a PDL egyfajta párhuzamos kapcsolatépítéssel kísérletezett Székelyföldön: míg korábban az RMDSZ döntött a székelyföldi fejlesztésekről, Băsescu közvetlenül kezdte megkeresni a székelyföldi polgármestereket, így növelve befolyását. Ebben Elena Udreának, illetve tanácsadójának, Olosz Szabolcsnak volt nagy szerepe.
Az Olosz-testvérek RMDSZ-en belüli pályafutása a 2011-es tisztújító kongresszuson látszott csúcsra érni, amikor Olosz Gergely bejelentkezett az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségére. Markó Béla korábban bejelentette, hogy nem indul újabb elnöki mandátumért, így Olosznak Kelemen Hunorral, Markó gondosan felépített utódjával, valamint Eckstein-Kovács Péterrel kellett megméretkeznie az elnöki tisztségért.

Elnökválasztás fenyegetéssel

Kelemen Hunor nyilvánvaló fölényét az Olosz-testvérek meglehetősen unortodox módszerekkel próbálták ellensúlyozni: RMDSZ-es körökben nyílt titokként kezelik, hogy Olosz Szabolcs a kongresszusi küldött székelyföldi polgármestereket azzal fenyegette meg telefonon, hogy ha nem a testvérére szavaznak, nem juthatnak hozzá bukaresti fejlesztési pénzekhez.

Még inkább kiverte a biztosítékot, hogy a kongresszuson jelen levő fideszes küldött, Pelczné Gáll Ildikó beszédében nem is próbálta leplezni, kit favorizál az akkori magyarországi kormánypárt: „A Fidesz alelnökeként biztosíthatom önöket, ha ma a változás mellett döntenek, akkor mi segítő kezet fogunk nyújtani önöknek” – mondta a magyarországi politikus, mire a küldöttek lehurrogták.
Pelczné szavainak értelmezéséhez tudni kell, hogy az RMDSZ a Markó-éra idején a magyarországi pártokkal való egyenlő távolságtartás híve volt, Markó Bélának pedig meglehetősen hűvös volt a személyes viszonya Orbán Viktorral (sokak szerint épp ez volt a magyarázata annak, hogy nem indult újabb mandátumért).
Abban az időben az volt az általános feltételezés, hogy Markó politikai neveltje, Kelemen Hunor folytatja majd a Markó-féle irányt, így a Fidesz egyrészt más politikai projektek (például az Erdélyi Magyar Néppárt) felfuttatásával, illetve a politikai mainstream ellen induló Olosz Gergely támogatásával próbálkozott az RMDSZ-t befolyásolni.

Semjén Zsolt korlátlan bizalmát élvezi

De honnan Olosz Gergely fideszes kapcsolata? Az erdélyi magyar közbeszédben tényként kezelik, hogy Olosz a KDNP elnökének, Semjén Zsoltnak a pártfogoltja. Az erős katolikus identitással rendelkező magyarországi miniszterelnök-helyettes jó véleménye a bencés gimnázium volt diákjáról megingathatatlan, számos esetben volt Olosz vendége Háromszéken, együtt vadásztak, illetve számos fotón lehet őket együtt látni.
Azt is beszélik, hogy Semjén Zsolt közbenjárásának köszönhető az is, hogy 2012-ben Olosz szenátori mandátumért indulhatott annak ellenére, hogy a jelölések idején már tudni lehetett, hogy a politikus ellen hamarosan vádat emel az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) – ez aztán a kampány előtt, 2012 októberében meg is történt.
A Transindex szerint a KDNP elnöke előbb Kelemen Hunort kereste meg azzal a kéréssel, hogy Oloszt jelöljék egy szenátori vagy egy képviselői mandátumra, azonban a szövetségi elnök hárított azzal, hogy az ügyben a háromszéki RMDSZ-vezetők az illetékesek. A háromszéki RMDSZ vezetősége, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor megyei tanácselnök nem mondott nemet a KDNP elnöke kérésére, és megszavazta, hogy Olosz jelöltként induljon a felső-háromszéki szenátori választókerületben.

Mostanában rosszul megy az üzlet

Olosz Gergely jelenleg féltucatnyi romániai cégben rendelkezik érdekeltséggel, üzlettársa rendszerint testvére, Olosz Szabolcs, akinek a maga során szintén egy sor cégben van tulajdonrésze, többek között résztulajdonosa a Székely Hírmondónak. A vállalkozások mérlegeit átnézve feltűnik, hogy szinte mindegyik a 2013-2016-os időszakban élte fénykorát – ekkor számottevő üzleti forgalmat bonyolítottak –, azóta azonban a forgalmuk minimálisra csökkent.
A Syc Advertising SRL reklámügynökség például elektromos energia forgalmazásával is foglalkozik. A cégnek Olosz Gergely és Olosz Szabolcs fele-fele arányban a tulajdonosa. A vállalkozás – melynek honlapját nem tudtuk megtalálni – a 2016-os évben teljesített a legjobban, ekkor 31 ezer euró forgalma volt.
A Workteam SRL mérnöki szolgáltatásokat nyújt, 2014-ben 160 ezer euró forgalmat bonyolított, 2017-re forgalma 2800 euróra csökkent. Az épületgépészettel foglalkozó Instalatii Bomf SRL 2015-ben került az Olosz-testvérek tulajdonába, azóta szintén halódik.
A Sepsiszentgyörgytől 12 kilométerre levő, Angyaloson található farm üzemeltetésével foglalkozó Agro Complex Anghelus SRL-ben is 50 százalékos tulajdonos Olosz Gergely, ez a farm azonban szintén rosszul megy: 2017-ben kevesebb mint 5 ezer euró forgalmat bonyolított. Szintén Angyaloson birtokol egy panziót is a Remenyke SRL-n keresztül. A vállalkozás fénykora 2015-ben volt, ekkor 115 ezer euró forgalmat bonyolított, 2017-ben ez 60 ezer euróra csökkent.
A Terraprest SRL építőcég szintén látott már jobb napokat: míg 2014-ben még közel 300 ezer euró forgalmat bonyolított, 2017-et mindössze 2 ezer eurós üzleti forgalommal zárta, miközben egy 260 ezer eurós adósságot görget maga előtt évek óta.

Schweighofer, a nagy biznisz

Ezeknél érdekesebb azonban a Rutega SRL: 2012-2013-ban ez a cég vásárolta fel, majd adta tovább a Holzindustrie Schweighofernek azokat a telkeket, melyeken később felépítették a rétyi fűrészüzemet. És bár nincsen közvetlen bizonyíték arra, hogy Olosz Gergely ebben a cégben tulajdonrésszel rendelkezett volna, számos jel mutat arra, hogy a volt politikus állt a rétyi földfelvásárlások mögött.
A Holzindustrie Schweighofer megítélése Romániában rendkívül problémás, ugyanis jó okkal feltételezhető, hogy ez az osztrák cég áll az illegális erdőkitermelések mögött.
Mint azt a Transindex kiderítette, a helyi gazdák közül többen egyeztettek a földvásárlásokról Olosz Gergellyel, az akkoriban még szenátorként tevékenykedő politikus nyilvánosan dicsekedett is azzal, hogy a Schweighofer neki köszönhetően választotta új fűrésztelepe helyszínéül a Réty határában levő, vizenyős földterületet. Később Olosz Gergely az osztrák vállalat ügyvédjeként tevékenykedett.

De vissza a Rutega SRL-hez: a cég székhelye Olosz Gergely személyes sepsiszentgyörgyi lakcímére volt bejegyezve, később pedig egy másik címre, a Gödri Ferenc utca 18. szám alá helyezték át. Ez a cím számos, az Olosz család érdekeltségébe tartozó cég székhelyéül szolgál.

De kié a pénz? Ezt nem tudjuk

A Rutega SRL tulajdonosa a svájcban bejegyzett Rutega AG száz százalékos tulajdonában áll, azonban egy jogi kiskapunak köszönhetően nem tudni, hogy ennek a cégnek ki a tulajdonosa. Ugyanis ez egy úgynevezett „bearer share” (bemutatóra szóló részvény) alapon működő cég: a tulajdonos az a személy, akinek a birtokában van ez a részvény. Ez a részvény nem névre szóló és bármikor átruházható, a tranzakciónak pedig semmilyen nyoma nem marad.
Ha megnézzük a Rutega SRL mérlegét, 2013-ban, tehát a rétyi telekügylet évében bonyolította a legnagyobb üzleti forgalmát: 1,8 millió eurót, ugyanebben az évben minimális profitot, mintegy 76 ezer eurót könyvelt el. Azóta a cég 100 ezer euró körüli éves forgalommal zár, miközben adósságai meredeken ívelnek felfele: 2017-ben 2,2 millió euróra rúgtak.
Jelenleg nem rendelkezünk információval Olosz hollétéről. Mivel a politikus-üzletember minden bizonnyal magyar állampolgár, különösebb formaságok nélkül átléphette a román-magyar határt, Magyarországon pedig legálisan tartózkodhat, a volt macedón miniszterelnökkel, Nikola Gruevszkivel ellentétben neki menedékjogot sem kell kérnie.
Címlapfotó: Olosz Gergely-plakát Nagyvárad bejáratában 2011-ben, az RMDSZ tisztújító kongresszus napján. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

The post Olosz Gergely, az erdélyi magyar közélet legnagyobb kalandora appeared first on Átlátszó Erdély.

Erdélyi magyarként másodszor szavazok a magyar országgyűlési választásokon. 2014-ben könnyű dolgom volt, volt egy ellenzéki összefogás-lista, sokat nem kellett vacillálnom, hogy kire szavazzak. Most azonban választani kell.

Az egész választás persze, úgy ahogy van, nem fair. A kormánypártokra szabták a választói kerületeket, aránytalansághoz vezet az egyfordulós rendszer, teljesen egyoldalú a médiatér, a közmédiát kormánypropaganda-gépezetté züllesztették, gátolják az ellenzék kültéri kampányolását, a kampányfinanszírozás teljesen aránytalan, és még sorolhatnám.
És akkor itt vagyunk mi, külhoni magyarok, akiknek odadobták ezt a felemás szavazati jogot: csak listára szavazhatunk, nehogy megismerjünk valódi arcokat, jelölteket, esetleg akár saját magunk közül indítsunk jelölteket 3-4 saját választói kerületben. Egy félszavazat ez, amelyhez arcok nem, legfeljebb programok, de még inkább érzelmek kötődnek.
Olyan felelősséget kaptunk, amelyet nem kértünk, de amelyet el kell fogadjunk. Első látásra egymásnak két ellentmondó dolgot kell kibékítenünk:

saját érdekünk vagy a nemzeti érdek alapján szavazzunk?

Azon ne csodálkozzon senki, hogy a külhoni magyar is megnézni, hogy neki miért jó egy-egy párt. Nem mindegy nekünk sem, hogy ki van kormányon Budapesten. Ahogy a budapesti szavazó megnézi, hogy mit ígér neki a kerületi jelöltje, ahogy a miskolci vagy a pécsi megnézi, hogy az ő városában, megyéjében mit hozott vagy mit ígér egyik másik párt, ahogy egy Magyarországon élő tanár, vállalkozó vagy gazda megnézi, hogy neki mi a jó, úgy a világ legtermészetesebb dolga, hogy az erdélyi, vajdasági és a többi külhoni magyar is maga érdekét tartja szem előtt.
Tisztán kell látni azt is, hogy ez a választás nem Erdélyről, nem is a külhoni/határon túli/kisebbségben élő/kettős állampolgársággal rendelkező magyarokról szól.
Még ha megint kampánytéma is lettünk, egy erdélyi választónak az első és legfontosabb teendője, hogy arra gondol, amikor ráüti a pecsétet annak a szavazólapnak egyik kockájára: mi jobb Magyarországnak? Mert bár nem mindegy Erdélyben sem, hogy ki van kormányon Budapesten, a Magyarországon élők mindennapjai ennél sokkal jobban függnek ettől a szavazattól.
Az elnyert választójog nemcsak jog, hanem nagy felelősség is. Ezen a választáson elsősorban magyaroknak kell lennünk: össznemzetben kell gondolkodnunk, és csak másodsorban lehetünk erdélyiek. Lehet, hogy csak 2-3 mandátumról fogunk dönteni, de azon a pár mandátumon parlamenti többségek, frakciók múlhatnak.

Ha más nem is: a megítélésünk odaát.

Persze világos, hogy a külhoniak többsége (akárcsak a magyarországiak nagy része) érzelmek alapján fog szavazni, én azonban kíváncsi vagyok a mérések alapján bejutásra esélyes pártok programjára.

Választási körkérdéseink:

Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?

Változtatnának-e az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogán?

Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren?

Határon túli fiatal családok áttelepítése Magyarországra

A romániai kisebbségeket illető jogrendszer, valamint ezen törvények alkalmazása

Ki támogatja a székelyföldi autonómia-törekvéseket?

A magyarországi pártok viszonya az erdélyi magyar politikai képviselethez

Milyen romániai pártokkal lehetne szorosabban együttműködni?

Hogyan alakítanák a magyar-román diplomáciai kapcsolatokat?

Akkor vegyük hát sorra. Kezdjük azokkal a pártokkal, melyekre nem szavaznék:
Fidesz-KDNP: Erdélyi magyarként elsősorban azért nem tudok rájuk szavazni, mert rossz irányba vitték az országot az elmúlt 8 évben. Külpolitikailag elszigetelték Magyarországot, mellékvágányra tették az évszázados nyugat-orientációt. Az EU problémás tagállama lett Magyarország, a NATO sem bízik bennünk, Amerika kerülget. Csak az orosz elnök jár évente Budapestre. Abból meg volt elég 45 évig, eredményét láttuk és látjuk ma is.
Az alkotmányt ponyvává tették, az Alkotmánybíróságot és a Költségvetési Tanácsot kiherélték, a Számvevőszéket és az ügyészséget teljes kontroll alá vonták, a sajtót felvásárolták, a választási rendszert magukra szabták. Meggyengítették, sőt, szinte lehetetlenné a demokrácia működését. Közel harminc évvel a kommunizmus bukása után mintha visszaértünk volna a ´80-as évekbe. Abba már kár is belemenni, hogy milyen, minden eddigi kormányt megszégyenítő mutyik mentek az elmúlt 8 évben. Erdélyiként azt látom, hogy amióta 2015-ben a Fidesz az RMDSZ-t felvásárolta kilóra,

az erdélyi magyar közösségben is megbillentek az egyensúlyok.

Megszűnt a vita, ugyanazt a Budapesten írt maszlagot mondja mindhárom párt (az eddigi kettő helyett). Megszűnt a vita a sajtóban is, amelyet ugyancsak lehengerelt a magyar kormány és az oligarcháihoz közeli tőke. Lassan nincs már olyan lap vagy portál Erdélyben, amely közvetve vagy közvetlenül nem a Fidesztől függ.
Visszaléptünk az időben: politikai szereplővé léptek elő a történelmi egyházak, miután a masszív tőkeinfúzió az erdélyi egyházakat (különösen az Erdélyi Református Egyházkerületet) az RMDSZ-szel szinte azonos befolyású szereplővé tette. A magyar nyelvű iskola-, óvoda- és bölcsődehálózat jelentős részét uralják az egyházak, nélkülük a Sapientia és a PKE nem tud döntést hozni, lassan már törvénytervezeteket sem lehet majd megírni áldásuk nélkül, s értelmetlen, káros népszavazásokba is bele kell állni, ha úgy akarják.
Hogy lássuk, mekkora kárt okozott a narancsos lehengerlés Erdélyben, elég csak összehasonlítani magunkat a felvidéki magyarok helyzetével, ahol – mivel volt és van egy, a Fidesztől független hatalmi erő – továbbra is virágzik a plurális magyar társadalom, minden téren.
Jobbik: rájuk azért nem tudok szavazni, mert az égvilágon semmi hasznosat nem hoztak Magyarországnak az elmúlt 2 mandátum alatt. Nemzetközileg elijesztették a világot a magyar gárda neonáci képeivel, lépten-nyomon kibuggyanó antiszemitizmusukkal, rasszizmusukkal, cigányellenességükkel. Belföldön a végtelenül megosztó, uszító tematizálásukkal előkészítették a terepet a Fidesz elmúlt 4 évének. Szalonképessé tettek egy nyelvezetet, amelyet – talán az ő meglepetésükre is – a kormánypárt átvett, és őket sokszorosan lekörözte.
Erdélyiként nem tudom elfogadni a Jobbikot a fentiek mellett azért sem, mert a magyar szélsőjobboldali üzenet, az itt-ott kibuggyanó revizionizmus,

az Erdélybe zászlót lógatni leutazók haknijai csak bajt hoztak és hoznak ránk.

Nem tudom egyébként értelmezni a párt külhoni magyarokkal kapcsolatos politikáját sem. Azt mondják, támogatnak mindenféle autonómitörekvést, de a korábban állandóan előbukkanó revizionista, trianonozó üzeneteik mellett hogy lehet ezt komolyan venni? A revizionizmus a halál csókja az autonómia-küzdelem számára.
Ugyanakkor jogosan jegyzik meg, hogy míg a jelenlegi magyar kormány a külhoni magyarok jogainak a védelmezője szerepében tetszeleg, a valóságban alig áll ki ezek ügyeiért a kétoldalú kapcsolatokban. Az a kérésük is jogos, hogy a romániai pártok ne használják belpolitikai célokra a helyi magyarságot.
Ha mondjuk átaludtam volna az elmúlt 10 évet, most, a kampány közepén kelnék fel, és csak azt látnám a Jobbikból, amit most mond, akkor talán még le tudnám nyelni (bár szavazni rájuk így sem soha). De éber voltam, láttam, olvastam őket. Hiába az utóbbi évek látszólagos középre húzása, hiába a cukiságkampány, én nem tudom elhinni nekik, hogy jobbközép párt lettek, ahogy azt sem, hogy hirtelen megvilágosodtak külhoni témában. Tudjuk, kik vagytok, s ez nekünk a történelem során soha, semmi jót nem hozott sem Pesten, sem Kolozsváron, sem Marosvásárhelyen. A szélsőjobboldal minden kisebbség számára veszélyes.
Demokratikus Koalíció: ők egyértelműen a kampány nagy csalódása számomra. A várt európai hangvételű, nyugatos választási kampány helyett beálltak a hater pártok sorába, a külhoni magyarokban megtalálták a saját „migráncsaikat”, s az egész kampányukat ugyanúgy az utálatra, kirekesztésre építették, mint a Fidesz. Három hónapja kampányol a DK, de még mindig alig halljuk, hogy mit akar ez a párt tulajdonképpen.
Kampánykommunikációjuk nem a programjukról szól, hanem rólunk, külhoni magyarokról – programjukra rá kell keresni a honlapjukon, ha látni akarjuk. Kár, hogy az éles kormánykritika, a korrupcióellenes üzenet, a szekularista és a modern oktatásról szóló üzenetek

elvesznek a külhoniak ellen uszító sártengerben.

Így azt már tudjuk, hogy olyan sófalvi család is szavazni fog, amelynek tagjai nem is regisztráltak a választásokra, „ukrán” nyugdíjasok viszik el a magyarok nyugdíját, a Fidesz kampányhaknija („Békemenet”) százezres tömegeit erdélyiek és lengyelek adták össze (Báthory biztosan büszke lett volna!), illetve hogy egy maroknyi, elhomályosított arcú, horrorfilmzene mellett megszólaló, becsapott kolozsvári nyugdíjas a legnagyobb veszély a magyar demokráciára. Ennyire futotta a spin-doktoroktól. Magyarként már emiatt sem tudok rájuk szavazni.
Erdélyiként már külön erőt kellett vennem magamon, hogy megnézzem, mit akarnak velünk az uszításon túl. De nagyon nehéz olyan, amúgy értelmes mondataikra figyelni, mint hogy a Fidesz külhoni támogatása ugyanolyan oligarcharendszert épít a határon túl, mint otthon, hogy a Fidesz rátelepedése az RMDSZ-re jelentősen gyengítette annak befolyását Bukarestben, amikor explicite kijelentik, hogy nem akarnak semmilyen kapcsolatot fenntartani határon túli magyar pártokkal, vagy hogy nem támogatják a székelyföldi autonómia-törekvéseket (bár a kulturálisat igen). Na meg el akarják venni a szavazati jogomat. Erre hogyan lehet szavazni?

És akkor lássuk, kire szavaznék.

Az MSZP-t pár éve leírtam magamban. Látványos volt, ahogy nem heverte ki sem a 8 éves kormányzásának a korrupciós botrányait, sem a 2006-os őszödi beszédet, sem a 2011-es DK-s szakadást. A párt zuhanó spirálba került, otthagyták húzóemberei, otthagyta őket az értelmiség és a szakemberek nagy része. Elkövették a legsúlyosabb hibát, amit egy zuhanó párt tehet: karizma nélküli elnököt választottak, ráadásul háromszor egymás után.
Üzeneteik populista közhelyek sorozatává fajultak, az egy-két valamirevaló megmaradt arcukat mellékvágányon mutogatták csak. Ellenzéki oldalon a kezdeményezést átadták a DK-nak és a PM-nek. Fiatal arcuk alig volt már, úgy látszott, a párt egyetlen célja a megmaradás, a képviselői, polgármesteri helyek bebiztosítása a még meglévő embereknek. Váltópárt már nem akarnak lenni, nem tudnak, s az sem kizárt, hogy a lengyel szocdemek sorsára jutnak: mennek a levesbe a legközelebbi választáson.
Aztán jött Karácsony Gergely a Párbeszéd Magyarországért teljes friss lendületével, és megadott az MSZP-nek mindent, ami hiányzott: arcot, karizmát (Karácsony), hatékony ellenzékiséget (Jávor, Szabó) és jövőképet – talán. Legalább egy kampány erejéig úgy tűnik, hogy összeér az, aminek össze kell érnie: egy legalább 10%-os, társadalmi beágyazódással, országos hálózattal és pénzzel rendelkező hagyományos baloldali párt és egy lelkes, értelmes és hatékony fiatalokból álló, morálisan és értékrendileg vállalható, 1%-os balos pártocska.
Egyik mozgósít hálózatilag, a másik érzelmileg és intellektuálisan. A kettő együtt lett az, aminek egy magát váltópártnak remélő MSZP-nek lennie kellett volna az elmúlt 8 évben. A kormányváltáshoz már elkéstek ezzel az összeállással, de

a magyar baloldal megmentésére, esetleg megújulására

talán még nem. Nagy kérdés, hogy lesz-e ebből bármi április 8-a után. Alkalmi kaland volt-e, vagy összeolvadnak? A hátára tudja-e venni a Karácsony-Szabó-Jávor csapat a nehéz MSZP-s csomagot, le tudja-e nyelni az MSZP, hogy a megújulása és megmentése az, ha átadja a párt vezetését? Ha így tesznek, ezért tudnék most rájuk szavazni.
Erdélyiként szimpatikus volt számomra, hogy Karácsony Gergely eljött és kampányolt Erdélyben, túllépve az MSZP korábbi gátlásain. Nem sokan vették ezt komolyan ebben a kampányban, és nem sokan voltak olyan őszinték, mint ő. Emelem kalapom arra is, hogy az MSZP a kampány legelejétől bevállalta és nyíltan hangoztatta azt az álláspontját, hogy a külhoni magyaroknak pont úgy jár szavazati jog, mint a többi magyarnak, tudva azt, hogy ez sokakat zavar a saját szavazóbázisából is.
Kifejezetten szimpatikus számomra Karácsony azon javaslata, hogy a külhoni magyarok saját jelöltjeikre szavazzanak, és azokat juttassák be az Országgyűlésbe. Magam is ezt mondtam pár hónapja. Nehezen tudok fogást találni a határon túli magyar  támogatási rendszernek az átalakítási javaslatán is, ahol hosszú távú stratégia és szakmai kuratóriumok váltanák fel (vissza?) a jelenlegi kaotikus, stratégia nélküli, politikai vonalú leosztásokat. Továbbá elég pontosan felsorolták az utóbbi évek kisebbségi jogvédelmi problémáit és konkrét erdélyi ügyeit, illetve tisztán látják az autonómia-küzdelmek nemzetközi és hazai politikai kihívásait.
Az LMP kezdetektől fogva nagy kérdés számomra. A zöld mozgalmakkal és így az LMP-vel kapcsolatban ambivalens érzéseim vannak. Egyfelől szeretem a klasszikus ökológiai agendájukat, természet- és állatbarát vagyok. Nagyon szükségesnek tartok egy komoly zöld pártot minden demokráciában. Szeretem a szociális érzékenységüket, a lecsúszottak érdekeinek a folytonos tematizálását (nem csak populista kampányok szintjén). Szeretem a liberalizmusukat társadalmi kérdésekben, legyen az melegházasság vagy kisebbségek, menekültek jogai. Zavar ugyanakkor a már-már

szektás ragaszkodásuk néhány áltudományos érveléshez

(pl. GMO ellenzése) vagy a fanatizmusuk olyan ügyekben, amelyek sosem fehér-feketék (pl. külkereskedelmi egyezmények vagy az atomenergia).
De a nagy elvi kérdések mellett ugyanakkor látnom kell azt is, hogy az LMP mint politikai projekt a magyar demokráciának hasznára vált. Bár a harmadik útból láthatóan nem lehet váltópártot építeni, hisz az LMP harmadszorra is a bejutásért fog küzdeni, nem a 20-30%-ért, az nagyon jó, hogy bent tud lenni a parlamentben egy olyan párt, amely – mivel nem gyűjtőpárt, amely széles tömegeket akar megmozgatni – képes elvek mentén politizálni, képes túllépni a magyar politikai élet végtelenül beteg árokásási kultúráján, és tud tárgyalni mindenkivel, tud szavazni erre is, arra is, ha értelmes a javaslatról van szó.
Elnézve a mostani, már harmadik választási kampányukat, az LMP még mindig friss és hiteles tud maradni, ami nem egy könnyű dolog hattyúként ebben a krokodilok által uralt mocsárban. Ide menekülhetek, ha senki más nem vállalható fel.
Erdélyiként sem lehet sok okom panaszra. Az LMP hoz egy olyan középutas hozzáállást a határon túli magyar kérdéshez, amivel nincs mit vitatkozni. Nem vennék el a külhoniak szavazati jogát, átláthatóbbá, a helyi közösség bevonásával tennék hatékonyabbá a határon túli támogatáspolitikát, a román kisebbségi törvények alkalmazását tartják fontosnak, kifejezetten támogatják Székelyföld területi autonómiáját (s ez ügyben valóban felszólaltak többször az elmúlt években, a többi ellenzéki párttal ellentétben), sőt a környező országokkal való külpolitikában is meghatározónak tartják a határon túli magyarok ügyeit. Az LMP várhatóan el is éri az 5%-ot, tehát nem elveszett szavazat. Reális opció.
A Momentum villámként csapott be a magyar politikába több mint egy évvel ezelőtt a sikeres Nolimpia kampánnyal. Számomra a legelejétől nyilvánvaló volt, hogy a fiúk-lányok politizálni készülnek, amit a siker után pár héttel be is jelentettek. A magyar politika jelenlegi állapotában

kvázi lehetetlen küldetésre adták a fejüket:

felépíteni egy pártot egy év alatt, politikai sztárok nélkül, teljesen új, fiatal és nagyon fiatal arcokkal. Az LMP 2009-es teljesítményét is felül kellett múlniuk. Az induló ökopárt mellé már a legelején odaálltak az európai zöldek és a hazai értelmiségiek egy része. Továbbá ott volt a magába zuhanó SZDSZ pártot kereső választótábora, akik közül sokan végül az LMP-ben találták meg magukat (legalábbis az elején).
A Momentumnak nincs ilyen szerencséje. Maguk kellett tematizáljanak, a nemzetközi támogatottságuk elenyésző, még akkor is, ha elhívják az elnöküket ide-oda felszólalni. A kontextus is sokkal rosszabb, hisz közel tíz év után egy sokkal inkább jobbra tolódott, hiszterizált, kiégett politikai porondon kell kifaragni az 5%-ot, úgy, hogy a megmaradt balliberális tábor is jóval kisebb, mint az LMP indulásakor volt. Valóban külső, eddig nem szavazók tömegeit kell behozniuk, hogy bejussanak. Ha sikerül, nem kis teljesítmény lesz.
Programilag a Momentum hozza mindazt, amit egy valóban XXI. századi fiatalok által alapított párttól elvárni lehet: a tudásalapú társadalomtól a sokszínűség támogatásáig, a megújuló energiaforrásokra való építéstől a politika maximális transzparenciájának a követeléséig. Frissek, EU-pártiak, nem a múltban élnek, jövőt akarnak építeni. Zene füleimnek majdnem minden mondatuk.
S ha ilyen lesz a jövő határon túli magyar politikája, akkor azzal sincs semmi baj. Más liberális társaikkal ellentétben aktívan érdeklődnek a külhoni magyarok ügyei iránt. A szavazati jogot nemhogy nem vonnák meg, hanem ők is saját külhoni szavazókerületeket hoznának létre a határon túli magyaroknak, hogy azoknak teljes szavazata legyen.
Ők is a külhoni magyar támogatási rendszer átláthatóbbá tételét kérik, továbbá a határon túli magyarok jogainak a bővítéséért aktív külpolitikát is folytatnának, s rábíznák a határon túli magyarokra, hogy kiköltöznének-e Magyarországra vagy sem sem, támogatnák őket ebben is, abban is.
Idealizmus és realizmus normális keveréke. A Momentum egy ilyen „to good to be true” mozgalom. Kicsit olyanok, mintha Hollandiából pottyantak volna ide. S éppen ez a gond velük. 3-4% között mozognak már egy éve és ez valahogy nem akar 5-6% felé menni, így a választások előtt sem. A szavazat tehát kockázatos.

Erdélyi ügyekben a józan ész, terepismeret, érdeklődés hármas kombinációját

csak az MSZP-PM-nél láttam. A Fidesznél és a Jobbiknál van érdeklődés, de nincs józan ész, és felületes és torz a terepismeret. A DK-nál van józan ész, de nincs se terepismeret, se érdeklődés. A Momentumnál és az LMP-nél van józan ész, van érdeklődés, de nincs terepismeret.
Nos, egy héttel a választás előtt itt tartok. Tudom, kire nem tudok szavazni. Tudom, kire tudok: az eszem a kormányváltó pártot erősítené (MSZP) vagy legalábbis biztosra menne a szavazat hasznosításában (LMP), a szívem a legszimpatikusabbat választaná (Momentum). A döntést jó eséllyel a legutolsó pillanatban hozom meg.
Biztos csak egy dologban vagyok: azt a pártot kell választanom, amely Magyarországnak a legjobb, hisz ez a szavazat elsősorban a Magyarországon élőkről szól, azt kell választani, amely nekik a legjobb (de nekünk is elfogadható). Jó döntést mindenkinek!
Czika Tihamér jogász, publicista, az RMDSZ Szabadelvű Körének volt alelnöke. Jelenleg Brüsszelben él.

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Országgyűlési választások: kevés múlik rajtunk, de azért érdemes okosan dönteni appeared first on Átlátszó Erdély.

Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8-án.

Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérdésről. Sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.

Így dolgoztunk

Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütésnyi terjedelemben.

A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.

A válaszok a pártok neve szerinti ábécérendben olvashatóak.

A sorozat eddigi részei:

Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?

Változtatnának-e az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogán?

Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren?

Határon túli fiatal családok áttelepítése Magyarországra

A romániai kisebbségeket illető jogrendszer, valamint ezen törvények alkalmazása

Ki támogatja a székelyföldi autonómia-törekvéseket?

A magyarországi pártok viszonya az erdélyi magyar politikai képviselethez

Milyen romániai pártokkal lehetne szorosabban együttműködni?

A kilencedik kérdés:

Hogyan alakítanák a magyar-román diplomáciai kapcsolatokat?

Demokratikus Koalíció: Lévén, hogy az erdélyi a legnagyobb határon túli magyar kisebbség, a Bukaresttel való viszony stratégiai a DK számára. A 2004-2009 közötti időszakban példaértékű volt ez a kapcsolat: előnyös volt Budapestnek, Bukarestnek és Erdélynek egyaránt. Sok tekintetben azt a mechanizmust hoznánk vissza, persze számolva azzal, hogy a helyzet azóta alaposan megváltozott.

Együtt: Strukturális átalakításra nincs szükség, azonban az intenzitás növelésére, a partnerség erősítésére, a párbeszéd kiszélesítésére és a nemzeti érdekérvényesítés hatékonyabbá tételére van szükség. Ennek mások mellett kiemelt formái lehetnek a megfelelően előkészített, rendszeres bilaterális találkozók és a közös kormányülések, amelyek gyakorlata fájdalmasan megszakadt.

A magyarság ügye szempontjából súlyos problémát jelent Magyarország nemzetközi tekintélyvesztése és leértékelődése, ami közvetlenül is hatással van a romániai román politikai elit hazánkkal és a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos hozzáállására is.

Így legelőször ezen kell változtatni, a hatékony kisebbségvédelmi szerepvállaláshoz vissza kell térni, újra kell építeni Magyarország nyugatias, uniós komolyanvehetőségét, és újra megbízható észak-atlanti partnerré kell válnunk. Ezt tudja követni a hatékonyabb magyar-román kapcsolatépítés.

Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.

Jobbik: Partneri viszonyra törekszünk minden környező állammal, így Romániával is, ezt többször elmondtuk, többek között a román sajtónak is. Számos olyan problémánk van, melyeket csak közösen tudunk megoldani. Ilyen az egyre aggasztóbb méreteket öltő kivándorlás, a demográfiai csapdahelyzet, az elöregedés, a korrupció, a migrációs válság, a Nyugathoz való felzárkózás elhúzódása, a cigányság helyzetének megoldatlansága vagy éppen a kommunista örökséggel való leszámolás kudarca.

Hisszük és valljuk, hogy ezekre csak közösen tudunk választ adni. Ugyanakkor elvárjuk a környező államoktól, így Romániától is, hogy ne elüldözendő, beolvasztandó, nemzetbiztonsági kockázatként kezelendő kisebbségként tekintsen az erdélyi magyar nemzeti közösségre, hanem államalkotó nemzetként. Ennek pedig része az, hogy többé

ne használják belpolitikai célokra a helyi magyarságot,

illetve végre értelmes párbeszéd indulhasson meg a területi és kulturális autonómia ügyében. A kétoldalú kapcsolatokban számunkra az elszakított területeinken élő nemzetrészek érdeke lesz az elsődleges, minden más politikai vagy gazdasági szempont csak ez után következhet majd.

LMP: Visszatérünk az értékalapú külpolitikához. A diplomáciai bazárpolitika, a hisztipolitika és a politikai zsarolások nem vezetnek sehová. A környező országokkal való kapcsolatunkat elsősorban az ott élő magyarok érdekei és nem a külgazdaság kell, hogy meghatározza.

Momentum: Románia és Magyarország fontos gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik, nem beszélve a közös EU- és NATO-tagságról és más, közös értékekről. A kapcsolatok erősítése, javítása fontos feladat, de a romániai magyar kisebbség jogai nem feláldozhatóak a feltétel nélküli jó kapcsolatokért. Ez viszont nem zárja ki a másik nemzethez, szimbólumaihoz való tiszteletet mutató hozzáállást. Nagyon károsnak tartjuk a magyar külügy nemrég elkövetett hibáit Romániával szemben.

MSZP: Helyre kell állítani a helyes arányokat a szomszédságpolitika és a magyarságpolitika között. A mindenkori magyar kormány felelős magyarságpolitikája megkerülhetetlen, de nem pótolhatja azt az érdekérvényesítő tevékenységet, amit a legitim külhoni magyar szervezetek az adott ország parlamentjében, kormányában vagy önkormányzataiban végeznek. Veszélyes és káros az a felfogás, hogy Budapest képes szavatolni a külhoni magyarok jogait Bukarest, Pozsony, Kijev, Belgrád, Zágráb, Ljubljana és Bécs politikai támogatása és akarata nélkül.

Az Antall-kormány által Ukrajnával megkötött alapszerződés után a Horn-kormány Szlovákiával és Romániával is alapszerződést kötött. Ez egyértelműen pozitív hatással volt térségünk stabilitására, egyben hozzájárult ahhoz, hogy a magyarság legitim képviselői először Romániában, majd pedig Szlovákiában kormányzati tényezőkké váljanak.

A magyarság a kormányzati pozícióban mindkét országban jelentősen előmozdította a magyar nemzeti közösségek helyzetét, hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság elmélyítéséhez, az európai uniós integrációhoz, a szülőhazája és Magyarország közötti sokoldalú kapcsolatok erősödéséhez. Meggyőződésünk, hogy

nem ideologikus, hanem pragmatikus külpolitikára és nemzetpolitikára van szükség.

Nem a küldetéstudatos, irritáló, hanem a következetes politikai stílus és a kompromisszumkészség a célravezető a szomszédokhoz való viszonyban. A retorikus és érzelmi indíttatású magyarságpolitikai stílus helyett visszafogott, higgadt hangnem és határozottság szükséges.

Újra kellene indítani a közös kormányülések gyakorlatát Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Románia vonatkozásában, és kiterjeszteni ezt a gyakorlatot Szlovákiára és Ukrajnára is. A jelenlegi kormány ezeket az RMDSZ kifejezett kérése ellenére sem volt hajlandó Románia vonatkozásában megszervezni és működtetni, holott a szocialista kormányok által megszervezett négy magyar-román közös kormányülésen nagyon fontos eredmények születtek (a csíkszeredai magyar, illetve a gyulai román főkonzulátus megnyitása, az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítása, a Gozsdu-örökség rendezése, valamint a Sepsiszentgyörgyön és Szegeden megnyitott magyar, illetve román kulturális fiókintézet létesítése).

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Hogyan alakítanák a magyar-román diplomáciai kapcsolatokat? Választási vitasorozat, 9. rész appeared first on Átlátszó Erdély.

Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8.-án.

Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérésről.

Most induló sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.

Így dolgoztunk

Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütés terjedelemben.

A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.

A válaszok a pártok neve szerint, ábécé-sorrendben olvashatóak.

A sorozat eddigi részei:

Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?

Változtatnának-e az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogán?

Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren?

Határon túli fiatal családok áttelepítése Magyarországra

A romániai kisebbségeket illető jogrendszer, valamint ezen törvények alkalmazása

Ki támogatja a székelyföldi autonómia-törekvéseket?

A magyarországi pártok viszonya az erdélyi magyar politikai képviselethez

A nyolcadik kérdés:

Milyen romániai pártokkal tudnának szorosabban együttműködni?

Demokratikus Koalíció: Jelen pillanatban megválaszolhatatlan ez a kérdés. Bár más természetű a romániai politikai válság, de ott is tetemes a legitimációs űr a pártok körül, miként az ideológiai káosz is. A DK csak olyan pártokkal tudna jó viszonyt fenntartani, melyek orientációja egyértelműen európai, s melyek a nyugati típusú liberális demokrácia elkötelezettjei.

Együtt: Politikai ideológiai értelemben hozzánk legközelebb az ALDE és az USR pártok vannak, velük volt is kapcsolatfelvétel. Ugyanakkor minden olyan pártot tárgyalópartnernek tekintünk, akik nyitottak az előítéletmentes, partnerségen alapuló, konstruktív párbeszédre.

Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.

Jobbik: Azokkal, amelyek a fenti keretrendszert legalább nagyvonalakban el tudják fogadni.

LMP: A magyarság érdekeiért és értékeiért kiálló romániai magyar pártokkal, akik szélsőségektől mentesen gondolkodnak Európáról és a világról. További együttműködést azzal tudunk elképzelni, aki felvállalja a fenntarthatóság, környezet-, természetvédelem ügyét. És nem csak pártokkal, de a fenti értékeket képviselő civilekkel is együttműködünk.

Momentum: Az USR párttal jó kapcsolatokat ápolunk, ez a sok hasonlóságon és a közös értékeken alapszik. A magyar pártokkal, mint említettük, szoros és egyenlő kapcsolatra törekszünk. Emellett igyekezni fogunk a többi jelentős román párttal is párbeszédet kialakítani, viszont a korrupciótól és magyarellenességtől elhatárolódunk.

MSZP: Az MSZP a demokratikus szocialista, szociáldemokrata pártok és munkáspártok világszervezeteként működő Szocialista Internacionálé és az Európai Szocialista Párt keretében együttműködik a Szociáldemokrata Párttal kormányon és ellenzékben egyaránt.

A két párt közötti kapcsolat és együttműködés azonban nem zárja ki, hogy amennyiben olyan megnyilvánulások látnak napvilágot, mint legutóbb a magyar autonómiatörekvésekkel és a székely szimbólumokkal kapcsolatos korábbi miniszterelnöki nyilatkozat, akkor ezekkel szemben nem lépjünk fel a leghatározottabban. Mesterházy Attila a Szocialista Internacionálé alelnökeként szólította fel Tudose román kormányfőt, hogy a romániai magyarságot és annak képviselőit létében fenyegető nyilatkozatát azonnal vonja vissza és kérjen bocsánatot.

Ugyanakkor nem zárjuk ki az együttműködést egyetlen olyan demokratikusan működő román párttal sem, amely a romániai magyarság sajátos érdekeit, szempontjait hajlandó szem előtt tartani és a kisebbségi kérdés európai gyakorlatát kívánja gyakorlatba ültetni Romániában.

A sorozat következő részét holnap publikáljuk.

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Milyen romániai pártokkal lehetne szorosabban együttműködni? Választási vitasorozat, 8. rész appeared first on Átlátszó Erdély.

Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8-án.

Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérdésről. Sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.

Így dolgoztunk

Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütésnyi terjedelemben.

A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.

A válaszok a pártok neve szerinti ábécérendben olvashatóak.

A sorozat eddigi részei:

Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?

Változtatnának-e az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogán?

Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren?

Határon túli fiatal családok áttelepítése Magyarországra

A romániai kisebbségi jogok és alkalmazásuk

Ki támogatja a székelyföldi autonómia-törekvéseket?

A hetedik kérdés:

Milyen viszonyt alakítanának ki az erdélyi magyar politikai képviselettel (RMDSZ, EMNP, MPP)?

Demokratikus Koalíció: A DK semmilyen kapcsolatot sem óhajt fenntartani a határon túli pártokkal. Ha kormányra kerülünk, akkor pedig – hivatalos magyar állami keretek között – egyenlően kezelnénk minden legitim politikai szervezetet, nem lennének kedvencek és ellenségek, mint az orbáni politikában. Meg akarjuk szüntetni az erdélyi magyarok tudatos politikai megosztását, azt a gyűlöletexportot, melynek gyakorlatát a Fidesz nem 2010-ben, hanem már sokkal előbb elkezdte.

Együtt: Az Együtt már jelenleg is folyamatos, élő kapcsolatot ápol számos civil szervezeten túl az RMDSZ és az EMNP számos politikusával és vezetőjével. Ennek szélesítését folytatni kívánjuk, elismerve az ügyben döntő szereppel bíró RMDSZ kiemelt státuszát. Mi minden olyan szervezettel partnerségre törekszünk, akik ugyanerre nyitottak velünk.

E viszony, viszonyok ápolása kétoldalú, pártközi kapcsolatépítéssel és a MÁÉRT átlátható és tervezhető működtetésével valósítható meg.

Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.

Jobbik: Kormánypártként majd partneri kapcsolatra kell törekednünk minden olyan külhoni magyar politikai közösséggel, amely mögött magyar emberek szavazatai, támogatása, bizalma áll. Ennek sikere eddig sem rajtunk állt.

A Fidesszel szemben azonban mi nem csatlósokat és vazallusokat látunk a határon túli magyarok szervezeteiben, akik majd minket képviselnek Erdélyben, hanem partnereket, akik az erdélyi magyarokat képviselik Budapesten. A helyi magyar pártok jelenleg csak az első képviseletet látják el, a másodikat a legkevésbé sem.

Szívünkhöz, habitusunkhoz mindezekkel együtt is nyilvánvalóan az Erdélyi Magyar Néppárt következetesen autonomista politikája közelebb áll, mint azé az RMDSZ-é, amelynek elnöke szívesen látja és megvendégeli a kettős állampolgárság ellen annak idején uszító MSZP vezetését, de Vona Gábor látogatását elhibázottnak tartja. Ugyanez áll a az RMDSZ platformjává töpörödött MPP-re is. Az erdélyi magyarság számára fontos kérdések sikerre vitelében tehát

mindenkivel készek vagyunk együttműködni.

Még akkor is, ha valamely párt képviselői ettől most elzárkóznak. Az előzmények ismeretében ez bizonyára egyikünk számára sem lesz könnyű, de nem lesz más helyes út.

LMP: Évek óta kölcsönös partneri viszony áll fenn az LMP és az összes romániai magyar párt között, ezt csak erősíteni tudjuk.

Momentum: A Momentum számára nem elfogadható a magyar érdekképviseletet végző pártok, szervezetek alárendeltként való kezelése. Kötelességünknek tartjuk, hogy minden demokratikus felhatalmazással bíró magyar politikai erővel kapcsolatot ápoljunk, és demokratikus módon bevonjuk a döntéshozatal mechanizmusaiba más magyar szervezetekkel együtt.

MSZP: A külhoni magyar szervezetekhez fűződő viszonyban mi a be nem avatkozás, a kölcsönös felelősségvállalás és az egyenlő közelségtartás elveire alapozzuk politikánkat és gyakorlatunkat.

Az MSZP korábban sem avatkozott be sem a külhoni magyar szervezetek közötti versengésbe, sem az egyes szervezetek belső életébe, döntéseibe, s a jövőben is így cselekszik. A fenti elvek jegyében mi mindenkor egyenjogú partneri viszonyra törekszünk. Ennek szellemében meggyőződésünk, hogy a magyar politika mindenkori partnerei azok a szervezetek, amelyeket a szomszédos országokban lezajlott választásokon a külhoni magyar közösségek szavazataival legitimáltak.

Mi a külhoni magyar szervezetek képviselőivel folytatott érdemi konzultációra törekszünk. Hatalomra kerülve véget kell vetnünk a megosztás és a manipuláció politikájának. Készen kell állunk a türelmes építkezése, a párbeszédre, az együttműködésre. Készen kell állunk a magyarság közös sikereire!

A sorozat következő részét holnap publikáljuk.

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Magyarországi pártok és az erdélyi magyar politikai képviselet. Választási vitasorozat, 7. rész appeared first on Átlátszó Erdély.