Aki régóta követi az Átlátszó Erdélyt, valószínűleg találkozott már a magyar kormány támogatáspolitikájáról, a határon túli magyar közösségekbe irányuló különféle támogatásokról, valamint a Bethlen Gábor Alap által kiosztott pénzekről szóló anyagainkkal.

Talán az is feltűnt, hogy két éve nem közöltünk összefoglalókat a Bethlen Gábor Alap támogatásairól. Ennek jó oka van: bár a BGA honlapján, a bizottsági határozatok között továbbra is elérhetőek a támogatásokról szóló döntések, ezek összesítését egyre problémásabbnak láttuk.

Az történt ugyanis, hogy néhány éve a bizottsági határozatok között feltűntek a korábbi határozatok módosításai. Ezek lényegében korábbi bizottsági döntéseket bírálnak felül, gyakran az eredetileg megítélt pénzösszeget is módosítják. 

Annyit módosítgatják, hogy alig lehet követni

Az utóbbi években ezek a módosítások annyira gyakorivá váltak, hogy problémássá vált az egyes támogatási döntések követése. Amellett, hogy az egyes döntések esetében nehéz megmondani a megítélt összeget, a támogatások összesítését – tehát azt, hogy Erdélybe összesen mennyi támogatás érkezett egy adott évben – sem lehet pontosan kiszámolni a bizottsági döntések alapján.

Így más forráshoz folyamodtunk: a Bethlen Gábor Alap által évente elkészített, és az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága elé terjesztett beszámolókban közölt sarokszámokra támaszkodva dolgoztunk.

A 2023-as beszámolóból kiderül, hogy 81 milliárd forint (körülbelül 200 millió euró) összegben hagyott jóvá támogatásokat az alap felett rendelkező, négytagú Bizottság. Ebben az összegben benne vannak 

• a jogszabály alapján nyújtott normatív támogatások (ezek közül a legfontosabb a Szülőföldön magyarul program, ismertebb nevén az oktatási-nevelési támogatás);
• az általában nem túl magas keretekkel rendelkező nyílt és a meghívásos pályázatok; 
• valamint a legérdekesebb tételnek számító, egyedi döntés alapján nyújtott támogatások.

Egyedi döntések: így kapnak pénzt a csókosok

Az egyedi döntés alapján nyújtott támogatások azért tarthatnak számot kiemelt érdeklődésre, mert ezek esetében nem a Bizottság, hanem a Miniszterelnökség hozza meg a támogatási döntést. Egybehangzó értesüléseink szerint a nagyobb összegű döntéseket maga Orbán Viktor miniszterelnök hagyja jóvá (noha forrásaink más-más összegeket emlegetnek küszöbértékként). 

Akár Orbán dönt, akár nem, az biztos, hogy ezek azok a támogatások, melyekről politikai döntés születik, és melyekre a Miniszterelnökség forrást biztosít, a BGA pusztán lebonyolítója ezeknek a projekteknek. A BGA beszámolója így fogalmaz ezekről a támogatásokról: 

„Az egyedi támogatások eljárásrendjüket tekintve a pályázati rendszeren kívül biztosított, a támogatandó cél speciális körülményeit, finanszírozási szükségleteit kiemelten kezelő támogatások. (…) A támogatási kérelmek Államtitkársághoz kerülnek benyújtásra. Az Államtitkárság a szakmai javaslatával ellátott kérelmet továbbítja az Alapkezelő részére a döntéshozatal előkészítése, a támogatási ügylet lebonyolítása céljából.”

A tavaly megítélt támogatásoknak bőven több mint fele, 52 milliárd forint (127 millió euró) volt ilyen „pályázati rendszeren kívül biztosított” támogatás. Ez az összeg valamivel több, mint az utóbbi két év 30-40 milliárdja, azonban messze elmarad a 2020-as csúcstól: ebben az évben 117 milliárd forintot osztottak ki „rendszeren kívül”. Így is a tavalyi össztámogatás 63 százalékát teszi ki az egyedi döntések.

Vége a szűkös éveknek?

A 2018-as, majd 2020-as bőséget két szűk esztendő követte: a pályázati rendszerre rálátó forrásaink szerint „elzárták a pénzcsapot” – erről az Átlátszó Erdély itt írt. Úgy tudjuk, ebben az időszakban a magyar kormány ugyan támogatta a már megkezdett ingatlanfejlesztési projekteket, de új, milliárdos nagyságrendű projektek nem indultak (erről az időközben elhunyt Potápi Árpád államtitkár is beszélt 2023 márciusában). 

A mélypont 2022-ben jött el: ekkor nagyjából 40 milliárd forintnyi támogatásról született döntés. Igaz, ennek a háromnegyede, 31 milliárd egyedi döntésekre ment.

A Bethlen Gábor Alap kiadásai, az alap által összeállított éves jelentések alapján. Az összegek millió forintban, és a kurzorral a grafikán további adatok jelennek meg.

A BGA éves beszámolóiban közölt sarokszámokon jól látszik, 2023-ban a támogatások újból növekedtek. Az egyedi támogatások összege növekedett leginkább, 22 milliárd forinttal. De az össznövekedésbe belejátszik 18 milliárd forinttal az is, hogy az oktatási-nevelési támogatás összege majdnem megötszöröződött: a korábbi, diákonkénti 22 400 forintról százezer forintra emelkedett.

Az oktatási nevelési támogatást tavasszal kell megpályázni, és ősszel kapják kézhez a szülők. Célja a magyar iskolaválasztás ösztönzése és a magyar nyelvű oktatás megerősítése a külhoni területeken. Összege a 2022-es 5 milliárd forintról tavaly 23 milliárdra (56 millió euróra) nőtt, erről az emelésről is a Miniszterelnökség döntött.

Tavaly az oktatási-nevelési támogatás az össztámogatás több mint 28 százalékát tette ki. Összeadva a Miniszterelnökségen születő egyedi döntések 63 százalékos arányával az látszik, hogy a BGA által utalt támogatások

bő 90 százalékáról nem a BGA dönt. 

A határon túlra szánt támogatásoknak a tizedéről sem dönt az a szervezet, ahol elméletileg a legtöbb tudás és tapasztalat halmozódott fel a határon túli közösségek önszerveződéséről, civil szférájáról, intézményes igényeiről. A támogatások túlnyomó többsége egyedi intézményes szereplőkhöz, nagy beruházásokhoz irányul, illetve az oktatási-nevelési támogatás több mint kétszázezer egyéni igénylőjéhez. 

Az alulról jövő kezdeményezésekre, a kisebb közösségek önszerveződésére alig jut pénz. A rájuk szánt támogatások táblázataiból az látszik, hogy a határon túli civilek működésre fél-másfél millió forintot kaptak, programjaikra pedig alig 300-600 ezer közötti forintot úgy, hogy a pályázatoknak eleve csak a kétharmadát támogatták. Ezeknek az összegeknek a nagyságrendje sok-sok éve változatlan, miközben a forint értéke a felére csökkent az elmúlt tizenöt évben.

Keresünk ezer szabad erdélyi embert

Baj van. Szeptemberben muszáj volt a vésztartalékainkhoz nyúlnunk. Ezért keresünk ezer szellemileg és anyagilag független személyt, aki segíti az Átlátszó Erdélyt oknyomozó műhelyként fenntartani.

Ami az egyedi döntések területi megoszlását illeti, 

nincsenek meglepetések: Erdély a közel 25 milliárdos összeggel (61 millió euró) magasan vezet, a vajdasági (5,3 milliárd, 13 millió euró) és felvidéki (5,3 milliárd) összegek enyhén emelkedtek 2023-ban. A növekvő trend Kárpátalján hangsúlyos még, érthető módon. Ebbe a régióba összesen 8,8 milliárd forintot (21,5 millió eurót) ítéltek meg.

A Bethlen Gábor Alap kiadásai területi bontásban, az alap által összeállított éves jelentések alapján. Az összegek millió forintban, és a kurzorral a grafikán további adatok jelennek meg.

A BGA 2023-as beszámolójából kiderül még, hogy a 2022 decemberében visszavont erdélyi meghívásos pályázat miatt kiesett forrásokat pótolták. (A sok intézményt kínos helyzetbe hozó döntésről a Transtelex itt számolt be). Tavaly januárban ismét meghirdették a kiírást 280 millió forintos kerettel, melyre 139 szervezetet hívtak meg. 

Augusztusban aztán meghirdették a „rendes” pályázatot az erdélyi nemzeti jelentőségű programok támogatására 681 millió forintos keretösszeggel. Ebből összesen 638 millió forintot ítéltek meg 162 pályázatra.

Miért fontos a Bethlen Gábor Alap?

Bár a magyar kormány több minisztériumának is van határon túli támogatásokra szánt költségvetési előirányzata, ezek nem jelentős összegek. A legnagyobb, határon túli támogatásokat folyósító alap a Bethlen Gábor Alap. A határon túlra szánt pénzek túlnyomó többsége a BGA-n keresztül érkezik.

Erdélyben a külügyminisztériumi forrásokat elosztó Pro Economica Alapítvány a magyarországi támogatási rendszer másik számottevő szereplője. Ez az alapítvány mintegy 100 milliárd forintot (kb. 250 millió eurót) osztott ki az évek során Erdélyben különféle gazdaságfejlesztési programokra. 

A Pro Economica idén szeptemberben nyitotta újra támogatási programját tízmilliárd forintos kerettel. Az alapítvány évekig takaréklángon üzemelt, ugyanis a magyar kormány nem tudott megegyezni a románnal a gazdaságélénkítő pénzekről. 2020 márciusában a román külügy arra kérte a magyar kormányt, hogy kössenek egyezményt a Romániába irányuló gazdasági támogatásokról.

The post A csókosok és a diákok a határon túli támogatások legfőbb célcsoportja appeared first on Átlátszó Erdély.

Mindannyiunknak van olyan rokona, barátja, ismerőse, akivel „vigyázni kell”: elég egy figyelmetlenül elejtett félmondat, beszélgetést kezdeményező gesztus, máris félórás kiselőadást kapunk az élet legfontosabb kérdéseiről: a nyugati „no go” zónákról, a Kanadában nemváltó műtétre kényszerített óvodásokról, vagy akár az ukránokról, akik galádul rátámadtak a nyaralni érkező orosz katonákra.

Noha sok empirikus tapasztalatunk van a dezinformációs narratívák erdélyi terjedéséről, és azt is sejtjük, hogy ezek terjedésében nagy szerepe van annak, hogy az erdélyi magyarság lényegében a magyarországi médiatérben él, meglepően kevés konkrét adattal rendelkezünk arról, hogy a magyarországi kormánypropaganda hogyan férkőzik be mindennapjainkba.

Egyáltalán, az erdélyi magyarok médiafogyasztásáról szóló, valamennyire friss kutatásokat fél kezünkön lehet megszámolni. Az egyik ilyen a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2015-ös kutatása, melyből kiderül, hogy leggyakrabban a magyarországi televízió-csatornákat – RTL Klub, Duna TV, TV2, M1 – nézik az erdélyi magyarok.

Arról nincsen adat, hogy a médiafogyasztási preferenciák hogyan változtak 2015 óta. Valószínű, hogy a kedvelt csatornák tekintetében voltak változások, de minden bizonnyal továbbra is elsősorban a magyarországi médiatér jelenti az erdélyi magyarok tájékozódási alapját.

A magyar kormány paneljeit mondják fel az erdélyi magyarok

Ezzel magyarázható annak a felmérésnek az eredménye, amit 2022-ben, az ukrajnai háború kitörése után készített a Bálványos Intézet, és amely nem kis megrökönyödést okozott szakmai körökben.

Kiderült ugyanis, hogy két éve az erdélyi magyarok percepciója az ukrajnai háborúról számottevően eltért a román többségtől, és leginkább a magyarországi kormány narratíváját tükrözte. (Az erről szóló online előadás itt tekinthető meg.)

Mikor a kutatók rákérdeztek az ukrajnai háborúval kapcsolatos hírforrásokra, kiderült, hogy az erdélyi magyarok többsége (61%) a magyarországi közmédiából, illetve a román televíziókból (51%) tájékozódik. A román online portálok és a nemzetközi hírforrások a preferenciák végén szerepeltek.

Bizalom tekintetében is a magyarországi hírforrások vezettek: a válaszadók mintegy 50%-a mondta azt, hogy „nagy mértékben” vagy „eléggé” bízik a magyarországi közmédiában, míg a román televíziók esetében ez az arány 23-26% körül volt.

Az első kutatás, amely a magyar kormány propagandájának terjedését vizsgálja a határon túli közösségekben

Ezt a két korábbi kutatást egészíti ki a Political Capital Médiahegemónia és propaganda a határon túl című projektje, mely a magyar kormány narratíváinak határon túli terjedését vette szemügyre, és melyben az Átlátszó Erdély is részt vállalt.

A kutatás 2023. január 1. és július 15. között vizsgálta a magyar kormányhoz köthető dezinformációt és propagandát a Magyarország határain kívül – Felvidéken, Kárpátalján, Vajdaságban és Erdélyben – működő médiaorgánumokban.

Négy fő dezinformációs narratíva megjelenését vizsgálták: az ukrajnai háborúval, az Oroszország elleni szankciókkal, az illegális migrációval, valamint a gender témakörrel kapcsolatos narratívákat.

Első körben a Political Capital kutatói a helyi partnerek – Gyurkovics Virág (Átlátszó Vajdaság, Szerbia), Kőváry Sólymos Karin (ICJK, Szlovákia), András Soltész és Dmytro Tuzhanskyi (Varosh, Ukrajna) valamint Sipos Zoltán (Átlátszó Erdély, Románia) – segítségével beazonosították a legfontosabb helyi online médiaorgánumokat, valamint a legnagyobb követőszámmal és befolyással rendelkező Facebook-oldalakat.

Ezután a kutatók kulcsszavas kereséseket folytattak a médiaorgánumok Facebook-oldalain a CrowdTangle és SentiOne eszközökkel. Az így nyert, 1245 sort tartalmazó adatbázisban felbukkanó anyagokat kvalitatív elemzésnek vetették alá: a kutatók minden anyagot elolvastak, azokban további al-narratívákat azonosítottak be, és azt is megvizsgálták, hogy az egyes tartalmak milyen hálózatok révén terjednek.

A narratívaelemzés fontos része volt a helyi szereplők politikai, gazdasági, szervezeti kontextusának felvázolása. A propaganda hatását három további dimenzió befolyásolja:

• Mennyire erős az Orbán-kormány kontrollja az adott közösség médiaorgánumai fölött?
• Mennyire beágyazott a kisebbségi média a többségi médiatérbe?
• Mennyire szabad és versenyalapú a többségi médiatér?

A romániai magyar média esetében ugyan erős a magyar kormány kontrollja, azonban a kitettséget csökkenti a romániai politikai tér erős euroatlanti irányultsága, amellyel az RMDSZ sem igazán megy szembe.

További tényező, hogy a többségi médiatér tulajdonosi szerkezete a magyarországihoz képest sokszínűbb, a piaci verseny erősebb, és az elérhető információk sokszínűbbek. Itt azonban azt is meg kell említeni, hogy az erdélyi magyarok elsősorban magyar nyelvű sajtótermékeket fogyasztanak, így a román nyelvű médiatér milyensége másodlagos szerepet játszik.

Az erdélyi magyar média túlnyomó többsége a magyar kormány pénzén él

A vizsgált erdélyi magyar médiaorgánumok túlnyomó többsége az Erdélyi Médiatér Egyesület köré tömörül, ez a projekt a magyar kormány támogatásából működik.

Ezekre a médiaorgánumokra eddig nem volt jellemző az a szigorúan központosított, uniformizált üzenetekkel operáló propaganda, ami a magyarországi kormánymédia sajátja, azonban a magyar kormány narratíváját tükröző anyagok megjelennek.

Az RMDSZ kisebb, de szintén fontos szereplője az erdélyi magyar médiatérnek: a Progress Alapítvány az egyik legnagyobb internetes hírportál, a maszol.ro kiadója, a Janovics Jenő Alapítvány pedig az ETV-t, valamint az Erdély FM-et működteti. Mindkét alapítványt az RMDSZ finanszírozza.

Itt időről időre szintén megjelennek a magyar kormány narratíváit tükröző anyagok, noha az RMDSZ hivatalos kommunikációja – főként az ukrajnai háború kapcsán – a kezdetektől fogva megfelel az euroatlanti konszenzusnak az orosz agresszióval kapcsolatban.

Mit mutatnak az adatok?

A vizsgált tartalmak 40%-a a háborúval, 29%-a a migrációval, 19%-a a genderrel és 12%-a a szankciókkal kapcsolatos dezinformációt tartalmazott. Noha Erdélyben él a legnagyobb magyar közösség Magyarországon kívül, a manipulatív narratívákat tartalmazó anyagok száma alapján Szlovákia vezeti a toplistát. A vizsgált narratívák alapján a sorrend: Szlovákia (57%), Románia (24%), Szerbia (11%), Ukrajna (8%).

Az erdélyi magyar médiatér volt a második legaktívabb a magyar kormányhoz kapcsolódó dezinformáció terjesztésében. Az adatbázisban szereplő tartalmak nagyjából negyede származik innen.

Ez nem meglepő, lévén hogy Erdélyben él a legnagyobb határon túli magyar közösség, az erdélyi magyar sajtót nagyrészt a magyar kormány finanszírozza, az RMDSZ pedig szorosan együttműködik a Fidesszel. A propaganda terjedését olyan, a magyar kormány üzeneteit felerősítő rendezvények is segítik, mint Tusványos vagy a csíksomlyói pünkösdi zarándoklat.

A vizsgált időszakban a háborús dezinformációs narratívák domináltak (sárga görbe), a migrációs narratívák (szürke görbe) növekedése elsősorban a magyar kormány menekültek elosztására vonatkozó, új uniós mechanizmust ellenző kommunikációjának köszönhető.

A háborúval kapcsolatos narratívákat tartalmazó anyagok többsége azt hangsúlyozta, hogy (1) azonnali tűzszünetre és békére van szükség, valamint hogy (2) a fegyverletétel csak meghosszabbítja és fokozza a konfliktust. Kisebb mértékben megjelentek azok a narratívák, melyek a háborúpárti Nyugatot hibáztatják a háború kirobbantásáért és fenntartásáért, de előfordult az is, hogy orosz állami vezetők kritikátlan nyilatkozatait vették át.

A béke és a tűzszünet sürgetése elsősorban a magyar kormány és Ferenc pápa békepárti üzenetein keresztül jelent meg. Jó példa erre Szijjártó Péter nyilatkozata, miszerint „Magyarország és a Vatikán egyetért abban, hogy a háborúnak és az emberi szenvedésnek Ukrajnában minél hamarabb véget kell vetni”.

Erősen jelen voltak az illegális migrációhoz kapcsolódó narratívák. Az „illegális migráció” (43%) és a „migránscsempészet” (35%) mellett a harmadik domináns al-narratíva „Brüsszelről” szól (13%), amely alapvetően az Európai Uniót és az Európai Bizottságot okolja az illegális migrációért és annak minden negatív kulturális és gazdasági hatásáért.

A migrációról szóló véleménycikkek az erdélyi mintában voltak a leggyakoribbak. Szinte mindegyik ilyen anyagnak a szerzője Bíró Béla, a maszol.ro főmunkatársa volt. Ezek a cikkek gyakran kiemelték „Európa hanyatlásáról”, a menekültek befogadását és integrációját támogató „Wilkommenskultur” kudarcáról szóló szubnarratívákat is a nyugat-európai országok politikájának kritikáján keresztül.

A felvidéki és vajdasági magyarság a legsérülékenyebb

Az elemzés a határon túli közösségeket rangsorolja is, aszerint, hogy mennyire sérülékenyek a dezinformációs narratívákkal szemben. A Political Capital szempontjai szerint a Szerbiában és Szlovákiában élő magyar közösség bizonyult a legsérülékenyebbnek: a szlovák és szerb kormányfő egyaránt Orbán Viktor szövetségesei közé tartoznak, akik a magyar kormányfőhöz hasonló retorikával rendelkeznek.

Ukrajnában és Romániában a magyar közösség könnyebben hozzáfér elfogulatlanabb információkhoz, ugyanis a többségi médiatérben több a tényalapú anyag és kevesebb a dezinformáció, illetve a helyi politikai elitek nem szövetségesei az Orbán-kormánynak.

The post Mint forró kés a vajban, úgy terjednek a magyar kormány dezinformációs narratívái Erdélyben appeared first on Átlátszó Erdély.

2021 novemberében a Fidesz tisztújító kongresszust tartott Budapesten, a Hungexpo komplexumában. Ez nagy meglepetést nem hozott, a párttagok ismét Orbán Viktort választották meg a párt elnökének. A régi-új elnök beszéde előtt a Fidesz szatellit-pártjának számító KDNP párt elnöke is szót kapott.

Semjén Zsolt szerint a “gondviselés különleges kegyelme”, hogy 2014-ben és 2018-ban is a határon túli magyarok szavazatainak köszönhetően szerzett alkotmányozó többséget a Fidesz-KDNP. Szavai azt bizonyítják, hogy bár erősen korlátozott számú parlamenti mandátumot befolyásolnak, ezek a szavazatok fontosak a jelenlegi magyar kormány számára. 

Felvidék a külhoni szavazatok szempontjából talán épp a legkevésbé érdekes terep. 2010-ben ugyanis betiltották a kettős állampolgárságot, ez pedig a feltételezések szerint azt eredményezte, hogy a szlovákiai magyarok nem vették fel tömegesen a magyar állampolgárságot.

Hivatalosan nem volt kampány, de azért kicsit mégis

Ennek ellenére a magyarországi parlamenti választások előtt szimbolikus, „kampányszagú” megmozdulások dél-Szlovákiában is voltak. Bár az új közös magyar párt, a Szövetség azt ígérte, hogy nem vesz részt benne, MKP-platformja mégis gyakran közvetítette direkt módon a Fidesz üzeneteit. 

Emellett a magyar kormány által bőkezűen támogatott portálok sem tértek le a megszokott pályáról: a magyar kormányról, illetve annak tagjairól csak pozitív hangnemben írtak, nagy teret hagytak üzeneteinek. Az ellenzéki szereplőket ritkán említették, céljaikról – leszámítva azt, amit a Fidesz állított róluk, miszerint háborúba sodornák Magyarországot – nem sokat olvashattunk. Górcső alá vettük, hogy is nézett ki az elmúlt hónapokban a felvidéki szimbolikus kampány.

Külhoni szavazatok szempontjából a Felvidék nem érdekes 

A külhoni szavazatok tekintetében a felvidéki magyar közösség helyzete eléggé sajátos. A szlovák állampolgársági törvény 2010-es módosítása után Szlovákiában betiltották a kettős állampolgárság intézményét, így a második állampolgárság felvétele automatikusan a szlovák elvesztésével járt.  Nem hozott nagy változást az idei törvénymódosítás sem, amely bár a tiltást feloldotta, de egy másik ország állampolgárságának felvétele csak 5 év ott tartózkodás után lehetséges. 

Nem nagy meglepetés tehát, hogy ilyen nehezített terepen a felvidéki magyarok nem vették fel tömegesen a második állampolgárságot. Bár elméletileg ez a szlovák elvesztése nélkül is lehetséges – a törvény megkerülésével.

Arról, hogy pontosan vagy legalább megközelítőleg hány szlovák állampolgár rendelkezik magyar állampolgársággal, nincsenek nyilvános adatok. Csak annyit tudni, hogy április elejéig a kettős állampolgárságot tiltó országokból összesen 30 730-an kérték a szavazói nyilvántartásba vételüket, ebből nagyjából 23 ezernek sikerült is. Összehasonlításképpen: a szavazóként is regisztrált román kettős állampolgárok száma 196 104, Szerbiában 68 352.

Mozgósítás inkább szimbolikusan

Mivel a feltételezések szerint Szlovákiában a legalacsonyabb a kettős állampolgárok száma, nem meglepő, hogy a választások előtti mozgósítás sem volt olyan intenzív, mint például Erdélyben. A magyar állami támogatásokkal kapcsolatban gyakran érvelnek a kedvezményezettek, hogy nem lehet céljuk Orbán Viktor és a Fidesz népszerűségének és befolyásának növelése, hiszen Szlovákiában elenyésző a magyar kettős állampolgárok száma. 

A szlovákiai magyar politikusok egy részének a választások előtti kommunikációja, és a magyar kormány által támogatott médiumokban megjelenő anyagok is azt sugallják, hogy a mozgósítás megtörtént, igaz, inkább szimbolikus szinten.

Hogy folyt-e kampány Dél-Szlovákiában, ahhoz először fontos definiálni, mit is értünk pontosan kampány alatt, értékelt Szalay Zoltán, a DenníkN újságírója. Klasszikus kampányrendezvényekkel vagy kampánygyűlésekkel nem találkozhattunk a Felvidéken. „Ahol zajlott valamiféle kampány, az az online tér volt” – teszi hozzá. 

Ennek kapcsán Szalay kiemelte, a közös magyar párt, a Szövetség MKP-platformja többször is megosztott olyan posztokat, amelyekben egyértelműen támogatta a Fideszt, illetve a maga szimpatizánsait arra biztatta, hogy ha tudják, támogassák azt. Szerinte az MKP-közeli portálok sem maradtak tétlenek.

„Olyan cikkek születtek, hogy miért fontos a szlovákiai magyaroknak, hogy a Fidesz nyerjen, és mit tegyenek ezért. Hogy győzzék meg az ismerőseiket, akik tudnak szavazni, hogy menjenek el választani” – magyarázta Szalay.

A közös párt azt ígérte, nem vesz részt a kampányban

A magyar választási kampány hivatalosan 2022. február 12-én indult. Néhány szlovákiai magyar politikus azonban már hónapokkal korábban tudta, hogy melyik pártnak kéne megnyernie a választásokat. Kimondottan a választások témájával 2021 novemberében kezdtek el foglalkozni. 

Akkoriban az volt a nagy kérdés, hogy a szlovákiai magyar politikai egység jegyében alakult új párt, a Szövetség milyen álláspontra jut a magyarországi választásokkal kapcsolatban. A pártszövetség egyik tagja a ma már de jure nem létező Magyar Közösség Pártja (MKP), mely a Fidesz hivatalos stratégiai partnere volt. A közös projekt részese viszont az Orbán-kormányt régóta élesen bíráló Most-Híd is.

Bár a Szövetség vezetői 2021 őszén megígérték, hogy nem vesznek részt a magyarországi kampányban, néhányan mégis elfogadták a magyar kormánypárt meghívását a Fidesz tisztújító kongresszusára. Ezen nemcsak a régi-új elnököt választották meg, de szimbolikusan ez jelentette a párt választási kampányának kezdetét is.

A kongresszuson a Szövetség alelnöke, Mózes Szabolcs is részt vett. Ahogy arra a DenníkN cikke is rámutatott, ezt a lépést a Most-Híd platform elnöke, Rigó Konrád nyilvánosan is bírálta. Mint kiderült, az MKP és a Összefogás platform tagjai és maga a Szövetség elnöke, Forró Krisztián nem értesítették a párt vezetőségét arról, hogy részt vesznek a Fidesz rendezvényén.

Annak fényében, hogy a platformok ebben a kérdésben nem egységesek, továbbra is fontos kérdés, hogy a Szövetség megörökli-e az MKP-tól a stratégiai partnerséget a Fidesszel. Forró Krisztián elnök szerint a Szövetség együtt kíván működni a magyar kormánnyal, és szeretne vele korrekt viszonyt ápolni. Forró szerint a párt „főként a külföldi magyarokat támogató politikát támogatja”. 

A párton belül azonban megegyeztek abban, hogy a Szövetség nem vesz részt a magyarországi parlamenti választások kampányában. Igaz, egyes platformok és politikusok lépései ennek az ellenkezőjét mutatták.

Néhány politikus már tavaly év végén támogatását fejezte ki

A Szövetség visszafogott hozzáállását nem sokkal később a szlovák parlament OĽANO-s tagja, Gyimesi György novemberben nyilvánosan bírálta. A Facebookon azt állította, hogy a Szövetség politikusai taktikáznak. Szerinte „vannak helyzetek, amikor mellébeszélés helyett egyértelműen kell fogalmazni”, egyúttal egyértelmű támogatását fejezte ki a kormányzó Fidesz felé. A képviselő soha nem titkolta, hogy támogatja a magyar kormány politikáját, többször védelmébe vette az Orbán-kabinetet.

Nem tudni, hogy ennek hatására vagy sem, de december elején Berényi József, az MKP platformjának vezetője videóüzenetben beszélt a magyar választásról. Ebben nyíltan kiállt az aktuális magyar kormány, a FIDESZ-KDNP mellett. „A véleményem az, hogy a felvidéki magyar közösség szempontjából nem indokolt a kormányváltás igénye” – mondta el a Facebook-videóban Berényi. 

Kitért a magyar állam által folyósított támogatásokra, melyek szerinte alátámasztják, hogy miért fontos az, hogy a Fidesz kormányon maradjon. Annak családpolitikáját is dicsérte. A bekapcsolódást a kampányba a platformelnök az Új Szónak azzal magyarázta, hogy a „kampányba való be nem avatkozás elvét nem ő sértette meg”, hanem Rigó Konrád, a Híd-platform elnöke, mikor egy bejegyzésben pozitívan értékelte a budapesti szlovák nagykövet és Márki-Zay Péter találkozóját.

Úgy tűnhetett, hogy a téma kapcsán csak a két említett platform volt aktív. Viszont a harmadik, az Összefogás platformja is kifejtette véleményét: a magyar kormány határon túli támogatásait pozitívan értékeli. Orosz Örs, a Szövetség Összefogás platformjának elnöke az Új Szónak úgy nyilatkozott, hogy egyetért Berényi József véleményével, hogy kinek kell szurkolni a magyar választásokon. 

Forró Krisztián, a Szövetség elnöke egyébként többedmagával Orbán Viktor 23. évértékelőjén is felbukkant. Bár az elnök ügyelt arra, hogy direkt módon ne támogassa a Fideszt vagy Orbán Viktort, de több interjúban is kifejtette, hogy a jelenlegi nemzetpolitikai irányvonalnak kellene folytatódnia.

Online főleg az MKP platformja volt aktív

Az ősz végi „szövetségi” összezörrenés is jól mutatta, hogy a magyar kormány dicséretében épp a korábban Magyar Közösség Pártja, jelenlegi MKP-platform volt a legaktívabb. Gyakran megosztotta a magyar kormány, illetve a Fidesz üzeneteit, ami nem meglepő, hiszen a Szövetségbe való betagolódása előtt az MKP a magyar kormánypárt stratégiai partnere volt.

A megosztott posztok között olyan bejegyzések is felbukkantak, melyek egyenesen az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, Márki-Zay Pétert támadták.

Az online téren kívül, a való életben is mozgósított a párt platformja. Január közepén a platform arra buzdította szimpatizánsait, hogy vegyenek részt az Orbán Viktor által meghirdetett március 15-i békemeneten: „legalább így, szimbolikus módon kifejezzük támogatásunkat Orbán Viktornak és a nemzeti kormánynak.”

Március végén a Lévai járás politikusai egyértelműen kiálltak a Orbán Viktor és a Fidesz mellett. Pár nappal később az MKP-platform Facebook oldalán Berényi József ismét állást foglalt. Azt írta, hogy „a Szövetség MKP-platformja bízik a Fidesz-KDNP sikerében”. 

Szalay Zoltán, a DenníkN munkatársa szerint a békemenet kapcsán a Szövetség egyes helyi szervezetei is aktívak voltak. Delegációkat szerveztek a békemenetre, bár a párt ősszel bejelentette, hogy nem vesz részt a magyar kampányban.

A választás előtti napokban az MKP-platform egyes politikusai direkt módon támogatták a Fideszt egy-egy bejegyzésben. Azzal érveltek, hogy a felvidéki magyarság számára fontos, hogy a Fidesz kormányozzon tovább.

A felvidéki nemzeti-konzervatív médiaorgánumok Orbán oldalán

Ahogy azt már korábban is megírtuk, egyes felvidéki magyar kulturális és oktatási intézményekhez hasonlóan a szlovákiai magyar médiatér egy része is kap anyagi támogatást Budapestről. Ez létfontosságú a túlélésük szempontjából. A támogatott portálok és újságok mögött álló szervezetek egy része a nemzeti jelentőségű intézmények listáján is szerepel. Bár a magyar állami BGA-tól kapott támogatás nem jelent automatikusan cenzúrát, mégis szembetűnő lehet ezen portálok részrehajlása. 

A támogatások mértéke szerint jelenleg a legfontosabb a magyar közpénzből működő MA7 médiacsalád. A rendelkezésre álló adatok szerint 2017-ben, 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben több millió eurónyi támogatást ítélt meg számukra a BGA bizottsága. Kiadójuk a legbőkezűbben támogatott szervezetek közé tartozott. A portált működtető Pro Media Alapítvány honlapja szerint „a médiacsoport nemzeti-konzervatív értékeket vall és közvetít”. A BGA döntési listáin megtalálhatjuk még a Felvidék.ma portált üzemeltető Szövetség a Közös Célokért szervezetet, vagy a Körkép.sk mögött álló Vox Juventae-t. 

Ezek a portálok sokat foglalkoznak a magyar belpolitikával, annak is főleg a kormányzati oldalával. A választások idején – nem eltérve az eddigi tendenciáktól – szinte kizárólag csak a kormánypárt üzenetei jelentek meg a felületeiken. Gyakran közöltek még cikkeket a Felvidékre érkezett támogatásokról. 

Korábban is bevett szokás volt, hogy a magyar kormány politikusai lehetőséget kapnak a véleménynyilvánításra, de az ellenzék már nem. Ellentétben például az Új Szó napilappal, mely interjút készített a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölttel. Hasonlóan az erdélyi trendhez, az ellenzékről vagy hallgattak a magyar kormányközeli portálok, vagy negatív hangvételű anyagokat közöltek.

Ezzel szemben a magyar kormánnyal, illetve annak politikusaival kapcsolatban csakis pozitív hangvételű cikkeket olvashattunk. Korábbi tartalomelemzések is rámutattak, hogy például a Ma7 portál teret ad a magyar kormány propagandájának. Ez a médiaorgánum erősen elfogult a Fidesz felé, Fidesz-közeli politikusok és üzletemberek botrányairól hallgat. Nincs ez másképp a Felvidék.ma és a Körkép esetében sem, és a választás előtt sem változott a helyzet.

A részrehajlás egyik oka lehet, hogy ezeken a portálokon gyakran megjelennek az MTI hírei is. A Magyar Távirati Irodánál viszont, ahogy arra a Direkt36 rámutatott, a hírszerkesztési elveket teljesen alárendelték a politikai szempontoknak, így az MTI hírei eleve torz képet mutatnak a magyar politikai életről.

Mandátumok: mennyi az annyi?

Elemzők szerint – mint erről a Hungarian Money projektben is írtunk – a határon túli magyarok jelentős anyagi támogatásának egyik lehetséges oka a Fidesz azon törekvése, hogy a határon túli választók szavazatait megszerezze. 

A magyar állampolgársági törvény 12 évvel ezelőtti módosítása nyomán a Magyarországon kívül élő magyarok egyszerűsített módon kaphatják meg a magyar állampolgárságot. Ez pedig választójoggal jár a magyar országgyűlési választásokon.

Ahogy arra Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet elnöke is rámutatott, „a külhoni magyar szavazatok azokkal a szavazatokkal kerülnek egy kalapba, amelyeket belföldön listára adnak le”, tehát egyéni körzeteket nem befolyásolnak. 

Korábbi számítások szerint legfeljebb két-három parlamenti mandátum sorsáról dönthettek a határon túli szavazók. A 199 fős magyar parlamentben akár egy mandátum is dönthet a kétharmados, vagyis alkotmányozó többség megszerzéséről.

Ravasz szerint 2014-ben a határon túli szavazatok a számítások alapján csak 1 mandátum sorsáról dönthettek. Hozzáteszi, hogy „a választási törvény változásai után 2018-ban a határon túli szavazatok egyetlen mandátumot sem hoztak, annak ellenére, hogy többen szavaztak, mint 2014-ben”. Szerinte ennek oka az ún. töredékszavazatok (a szuperkompenzáció) bevezetése, amely az egyéni körzetekből további szavazatokat adott hozzá a listás szavazatokhoz.

Arról, hogy pontosan hány szlovákiai magyar rendelkezik magyar szavazati joggal, csak találgatni lehet. A választáson való részvételhez a külhoni magyaroknak elegendő az előzetes regisztráció. A Nemzeti Választási Iroda jelenlegi adatai szerint jelenleg 455 815 külföldi állampolgár regisztrált levélszavazásra.

Nem elhanyagolható tény, hogy a külhoni magyar választók szinte egyöntetűen Orbán Viktort támogatják. Az előző választásokhoz hasonlóan idén is a regisztrált külföldi magyarok több mint 90 százaléka szavazott a kormánypártra.

A külhoni szavazók többsége erdélyi és vajdasági magyar. Romániában közel 200 ezer személy regisztrált az elmúlt években sikeresen a választásokra, Szerbiában ez a szám több mint 68 ezer. A kettős állampolgárságot tiltó országok regisztrált szavazóinak száma jelenleg nem éri el a 23 000-et, és nem tudni, hogy hányan szlovák állampolgárok közülük.

Felvidék befolyási zóna a magyar kormány számára

Szalay Zoltán újságíró szerint ennek csak töredéke lehet szlovákiai magyar. Azt valószínűsít, hogy Ukrajnában több a kettős állampolgár, mert „ott több praktikus hozadéka van az ukrajnai magyarok számára a kettős állampolgárságnak”. Ő a magyar választások szlovákiai résztvevőinek a számát maximum 1-2 ezer főre teszi, akik így nem tudják lényegesen befolyásolni a szavazás kimenetelét. 

Ravasz Ábel szerint ez a szám maximum néhány tíz ezer, potenciálisan ennél is kevesebb főt jelenthet. Álláspontja szerint viszont Szlovákiában sohasem az itteni magyar szavazatok voltak a fő cél: „a magyarországi befolyás nem áll le a szavazati jognál”, magyarázta.

A határon túli közösség sok minden mást is adhat szerinte a mindenkori budapesti kormánynak: „kádereket, gazdasági partnereket és külgazdasági kapcsolatokat, PR lehetőségeket a határon túli közösségek támogatása a nemzeti oldal számára fontos narratív elemek közlésével és természetesen befektetési, pénzforgatási lehetőségeket is, például ingatlanvásárlás formájában”. 

A jelenlegi magyar kormány számára Dél-Szlovákia befolyási zónaként működik, ahol a magyar határon átívelő manővereket lehet lefolytatni, tette hozzá Ravasz.

Nyitókép: Az MKP platform tagjai Orbán Viktor 23. évértékelő rendezvényén 2022. februárjában. Forrás: Facebook/Forró Krisztián

Ez az anyag az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatásával készült.

The post Szimbolikus kampány Felvidéken a Fidesz-KDNP javára appeared first on Átlátszó Erdély.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), a magyar kormány és a határon túli magyar nemzeti közösségek közötti kapcsolattartó kormányzati szerv 2021 januárjában úgy döntött, hogy a nehéz járvány sújtotta év után 2021 a magyar nemzeti újrakezdés éve lesz. Ennek kapcsán a kormány ígéretet tett, hogy a nemzetpolitikai programok megújult formában folytatódnak – a támogatás mértékéről viszont nem esett szó.

Mint azt korábban megírtuk, a Fidesz vezette magyar kormány évente több milliárd forinttal támogatja a szomszédos országok magyar közösséget. A nemzetpolitikai célú állami támogatások legnagyobb részét a Bethlen Gábor Alap (BGA) folyósítja. 2021-ben azonban a korábbi évekhez képest lényegesen kevesebb támogatást juttatott a határon túli, így a szlovákiai magyar szervezeteknek is. A döntési listákon már hiába keresünk Szlovákiába irányuló milliárdos támogatásokat. 

Az Átlátszó Erdély számításai szerint a Bethlen Gábor Alap tavaly összesen mintegy 32,3 milliárd forintnyi támogatást (91,5 millió eurót) ítélt meg a határon túli magyar szervezeteknek. Ez a 2020-ra jóváhagyott támogatások teljes összegének (129 milliárd forint, 365 millió euró) csupán a negyede. A visszaesés már csak azért is látványos, mert a BGA-n keresztül folyósított támogatások összege a második Orbán-kormány óta – 2019 kivételével – folyamatosan nőttek.

A visszaesés a felvidéki szervezetek számára megítélt támogatások terén is érezhető, látható, bár ezek esetében nem lehet egyértelmű trendről beszélni. Míg 2020-ban a BGA (a módosított döntéseket beleértve) hozzávetőleg 9,2 milliárd forintot (26,3 millió eurót) hagyott jóvá szlovákiai entitások számára, addig 2021-ben ennek már csak a harmadát – kevesebb, mint 3,1 milliárd forintot (8,5 millió eurót).

Fontos viszont megjegyezni, hogy a szlovákiai szervezeteknek 2021-ben megítélt támogatások listája nem tartalmazza azokat a tételeket, amelyeket a „Nemzeti Újrakezdés Program 2021”-en keresztül  osztottak szét. A teljes összeg tartalmazza ezt a tételt, viszont nem derül ki belőle, mennyi jutott ebből az egyes országokba. 

A BGA honlapján viszont megtalálható a nyertes projektek listája földrajzi megoszlás szerint is (1. kör, 2. kör). Ennek alapján a fent említett 3,1 milliárd forinthoz még további 282 millió forintot kell hozzáadni. Ezzel együtt a szlovákiai ​​támogatások teljes összege átszámítva eléri a 9 millió eurót. 

A csökkenés okai

Ahogy arra az Átlátszó Erdély is rámutatott, a 2021-es jelentős visszaesés okait csak találgatni lehet, hivatalos magyarázattal egyelőre sem a Bethlen Gábor Alap, sem a magyar kormány nem szolgált. Valószínű azonban, hogy a támogatások csökkenésében Magyarország rekordnak számító, 5100 milliárd forintos költségvetési hiánya is szerepet játszott. 

Érdekesség viszont, hogy a 2020-as pandémiás évben, amikor még magasabb volt a magyar költségvetési hiány, a magyar kormánynak nem okozott gondot a tervezett külhoni támogatások több mint háromszorosát kifizetni a BGA-n keresztül. A „nemzetpolitikai támogatásra” szánt költségvetési kiadások abban az évben a tervezett 37,8 milliárdról 127,7 milliárd forintra nőttek, elsősorban az egyedi támogatási kérelmek miatt. 

A nagy beruházások már a múlté? 

Az elmúlt években a BGA kivételesen magas támogatásokat rendszerint a Szlovákiai Református Keresztény Egyháznak, a DAC futballakadémiájának, a komáromi fociklubnak, a Pro Media Alapítványnak és a Jövőért Alapítványnak ítélte oda. A 2021-re jóváhagyott projektek listáján azonban hiába keresnénk futballklubokat vagy médiaalapítványt. A többi, korábban kiemelkedően magas összeggel támogatott szervezetet a előző évekhez képest csak jelképes összegekkel támogatták. 

Az egyik szlovákiai nemzeti jelentőségű intézmény – a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) – szintén hiányzik a listáról. A szervezet egyesíti a szlovákiai oktatási, ifjúsági és kulturális szervezeteket, emellett pedig a Felvidék.ma portál kiadója is. 

Megkerestük a szervezet elnökét, Gubík Lászlót, aki szerint viszont nincs okuk feltételezni, hogy kiemelt jelentőségű nemzeti intézményként a Szövetség a Közös Célokért ne részesülne támogatásban az idei évben. Hozzátette, hogy a SZAKC számos más pályázati forrásnak köszönhetően működik, nem a BGA az egyedüli támogatója. “Bár összegét tekintve kétségkívül a (BGA) a legnagyobb” – tette hozzá. 
Felhívta a figyelmet viszont arra, hogy a Bethlen Gábor Alapnál általában a folyó évben ítélik meg és folyósítják a támogatásokat. “A 2021-es támogatási összeg egyébként kivételt képezett. Arról még 2020 decemberében született meg a döntés” – jegyezte meg. A szervezet végül idén március elején kapott ígéretet, hogy működését a BGA 78 millió forinttal támogatja idén. Azt, hogy az összeg mikor érkezik meg, nem tudni.

A Szlovákiai Református Keresztény Egyház számára például a BGA-n keresztül 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is jelentős összegeket hagyott jóvá a magyar kormány a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési programjához kapcsolódó beruházásokra. 2020-ban és 2021-ben viszont lényegesen alacsonyabb anyagi támogatást ígértek az egyháznak, ezek célja elsősorban a működési költségek fedezése. Nem világos, hogy az egyház és a magyar kormány között él-e még az óvodafejlesztéssel kapcsolatos együttműködés. Erről Géresi Róbert püspököt is meg szerettünk volna megkérdezni, többször próbáltuk elérni telefonon, de sikertelenül. 

2021-ben jelentősen kevesebb támogatást kapott a Jövőért Alapítvány is. Míg 2020-ban a BGA bizottsága kevesebb mint 1,2 milliárd forintos (több mint 3 millió eurós) támogatást ítélt meg beruházásra, tavaly már csak 20 millió forintot hagytak jóvá számukra (kevesebb mint 55 000 euró) eszközbeszerzésre.

Támogatás nélkül maradt foci

A kultúra és az oktatás mellett Orbán Viktor kedvenc sportja, a labdarúgás az elmúlt években az egyik leginkább támogatott területté vált Magyarországon kívül. Milliók áramlottak Szlovákiába a komáromi futballklub és a DAC futballakadémiája felé a magyar kormánytól. Ezen szervezetek egyike sem szerepel 2021-ben a jóváhagyott projektek között.

A BGA a múltban jelentős összegekkel jutalmazta a komáromi klubot. A KFC Komárnonak 2019-ben 300 millió forintot (csaknem 1 millió eurót) hagyott jóvá a működési költségek fedezésére, 2020-ra pedig további 260 milliót (több mint 860 ezer eurót). Ebben az évben a működési költségek mellett a komáromi stadion felújítására is sikeresen pályáztak. 

A Hungarian Money projekt részeként az ICJK birtokába jutott dokumentumok szerint építési és felújítási munkákra több mint 4,9 millió eurót, valamint felszerelésre és előépítési költségekre több mint egymillió eurót kaptak, a végösszeg 6,04 millió euró. A klub 2020 végén a működési költségeire és fejlesztésére 590 millió forint támogatást nyert. Mindez egyéni kérelem alapján.

A projekt dokumentációja szerint komáromi stadion-beruházásnak 2021 végére be kellett volna fejeződnie, de ez nem történt meg. Az új tervek szerint a stadion felújításának legkésőbb 2023 tavaszán be kell fejeződnie, az építkezés tervezett összértéke áfa nélkül közel 11 millió euró. A KFC alelnökétől, Szüllő Bélától próbáltuk megtudni, kért-e egyáltalán újabb BGA-támogatást a futballklub. Megígérte, hogy válaszol kérdéseinkre, de később nem vette fel a telefont.

A DAC Academy a.s. projektjei kapcsán a BGA hasonlóan bőkezű volt korábban. Az alap hozzájárult az akadémia felépítéséhez és működéséhez is. 2018 decemberében a DAC Akadémia megbízásából Világi Réka, az akadémia elnöke 1,35 milliárd forintos (több mint 4 millió eurós) támogatást kért. A BGA jóváhagyta a kérést. A DAC Akadémia 2019 végén ismét támogatást kért a magyar kormánytól, ezúttal kisebb összegre (600 millió forint, mintegy 2 millió euró). Ezt is megkapta. Kiemelkedőnek számít az akadémiának 2020-ban megítélt támogatás is, amely 2,4 milliárd forint, tehát kevesebb mint 7 millió euró volt. Akárcsak a KFC Komárno esetében, kérdéseinkkel megkerestük a DAC Akadémiát is, de e-mailünkre nem válaszoltak.

Nemzeti-konzervatív média: 2021-ben hiányzott a döntési listákról

A Pro Media Alapítvány 2017 júliusában jött létre. A rendelkezésre álló adatok szerint 2017-ben, 2019-ben és 2020-ban több millió eurónyi támogatást ítélt meg neki a BGA bizottsága, így a legbőkezűbben támogatott szervezetek közé tartozott. Az alapítvány égisze alatt 2018 első felében létrejött a ma7.sk hírportál, emelett pedig a MAGYAR7 elnevezésű hetilapot is megjelentetik. A Pro Media Alapítvány hivatalos honlapja szerint „a médiacsoport nemzeti-konzervatív értékeket vall és közvetít”.

A kibővített médiaportfólióval rendelkező alapítványnak 2020-ban közel 1 milliárd forintos támogatást ítélt oda a BGA. Ez az összeg a 2021-es működési költségeket is tartalmazta. 2017 és 2020 között a Pro Media 1,9 milliárd forinthoz (átszámítva valamivel kevesebb mint 5,7 millió euróhoz) jutott az Alapon keresztül.

A Pro Media Alapítvány 2020-as éves beszámolója szerint szinte kizárólag a BGA-tól kapnak anyagi támogatást. Bevételük több, mint 95 százaléka a magyar állami alap támogatása. A 2021-re jóváhagyott támogatások listáján azonban hiába kerestük az alapítványt. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a 2022-es működési költségekre csak 2022 februárjának végén ítéltek meg nekik támogatást.

Korábban Puskás Attilát, a Pro Media Alapítvány igazgatóját is megkérdeztük, életképes-e a Ma7 projekt a magyarországi támogatás nélkül. Arra a kérdésünkre hogy kaptak-e bárminemű garanciát arra, hogy a jövőben is megkapják a támogatást, nem válaszolt. 

Mivel a rendelkezésre álló információk szerint a médiacsalád fennmaradása szinte kizárólag a BGA-tól kapott támogatásokon múlik, február végén ismét az alapítvány vezetőjéhez fordultunk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy igazak-e azok az információk, miszerint 2022-re nem kaptak anyagi támogatást az alapból, és ha igen, miből fedezik az idei kiadásaikat. Puskás azonban a kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, pedig a 2022-es támogatásukról szóló döntés csak pár nappal korábban született. 

Nemzeti Újrakezdés Program 2021

2021-ben, mint már említettük, a magyar kormány ígéretet tett, hogy a nemzetpolitikai programok megújult formában folytatódnak. Bizonyos átrendeződés a határon túli magyarok támogatási rendszerében valóban történt. Ezekről a változásokról maga Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is beszámolt. 

Az Államtitkárság Nemzeti Újrakezdés Program néven több pályázati programot és projektfelhívást összevont. Ez hat alprogramot foglal magában – „oktatás”, „kultúra”, „egyház”, „sport”, „ifjúság, cserkészek és közösség”, valamint a diaszpóra. A program 2022-ben is folytatódik.

A program két felhívásból áll. Az első 1,5 milliárd forintos pénzkerettel rendelkezik. Ezen belül a szervezetek 300 ezer és 5 millió forint közötti anyagi támogatásra pályázhatnak. Míg a második felhívás során a magyar kormány félmilliárd forintnyi támogatást oszt szét (a szervezetek 300 ezer és 1 millió forint között pályázhatnak anyagi támogatásra).

Ez az átszervezés azt is megmagyarázza, hogy a BGA által 2020-ig meghirdetett támogatási programok egy része hová tűnt. Ilyen volt például a „Határtalanul” program, amely több milliárd forintos támogatást jelentett a határon túli közösségnek. 

Milyen adatokkal dolgoztunk?

Az előző BGA-támogatásokról szóló cikkekhez hasonlóan a támogatások odaítéléséről szóló bizottsági döntésekre támaszkodtunk, amelyek megtalálhatóak a BGA honlapján. A második forrás elméletileg a nyilvános Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer adatbázisa lehetne. Ez tartalmazza a kifizetéseket is. Az összesítés kapcsán viszont használhatatlan, mivel csak  2019-ig aktuálisak az itt található adatok.

Fontos tényező, hogy a BGA Bizottsága rendszeresen módosítja támogatási döntéseit. A megítélt összeg gyakran változik, egyes esetekben évekkel az eredeti döntés után. Ez jelentősen megnehezíti a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott projektek ellenőrzését. 

Amint az Átlátszó Erdély is rámutatott, előfordulhat, hogy az adott évre vonatkozó határozatok nem vonatkoznak minden kifizetésre. Előfordulhat, hogy az adott évre vonatkozó támogatások részben egy másik évben fizetnek ki, így a kedvezményezettek nem feltétlenül érzik meg a 2022-ben jóváhagyott összeg csökkenését. 

Ráadásul nem a Bethlen Gábor Alap az egyetlen olyan alap, amelyen keresztül a magyar kormány támogatja a határon túli magyar közösségeket. Orbán Viktor kabinetjének más alapítványai és szervezetei is vannak, amelyek anyagi támogatást nyújtanak külföldi magyar szervezeteknek.

Címlapfotó: Orbán Viktor miniszterelnök Világi Oszkár társaságában megtekinti a DAC futballakadémiáját. Forrás: Facebook

Ez az anyag az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatásával készült.

The post BGA-támogatások: Szlovákia irányába is elzárták a pénzcsapot? appeared first on Átlátszó Erdély.

Világi merész tervei

A DAC mindig is a szlovákiai magyarok csapata volt, híre már a nyolcvanas években is túlmutatott a Csallóközön: a Bayern München elleni párharcot a 30 évvel ezelőtti UEFA-kupában ma is emlegetik a szurkolók.
A jelenlegi tulajdonos, Világi Oszkár, aki a Kárpát-medence egyik legbefolyásosabb üzletembere, 2014 tavaszán vette át a klubot az akkori többségi tulajdonostól, az iráni Khashayar Mohsenitől, aki gyakorlatilag a csőd szélére sodorta.
Világi Dunaszerdahelyen született, jelenleg is ott lakik, gyerekkora óta járt DAC-meccsre, a sorozatos botrányok után (a játékosok csak hellyel-közzel kaptak fizetést, a stadionban végül a vizet és az áramot is lekapcsolták) a drukkerek is alig várták, hogy a lokálpatrióta Világi vegye a kezébe az ügyet.
A Slovnaft vezérigazgatója és a MOL igazgatótanácsának tagja merész tervekkel állt elő: modern stadiont és párját ritkító akadémiát álmodott szülővárosába.
Négy évvel később teljesen kész a stadion (az idén ősszel elkészült negyedik tribünt hivatalosan jövőre, a szlovák bajnokság első tavaszi fordulójában, a DAC-Slovan rangadón nyitják meg), és novemberben átadták a 10 pályával, három speciális játéktérrel rendelkező, 18 hektáron elterülő akadémiát is.
Az akadémia megnyitóján Orbán Viktor mondott beszédet: „A dunaszerdahelyi emberek, a Felvidéken élő magyarok most is és a jövőben is számíthatnak Magyarországra, számíthatnak a magyar kormányra, és személyesen rám is”.

Fontos emberek a VIP páholyban

Világi barátsága Orbán Viktorral 1990-re nyúlik vissza, amikor még mindketten liberálisként kezdték politikai pályafutásukat. Világi 1989 után a csehszlovák parlament alsóházának alelnöke volt, később (1998 és 2001 között) az MKP (akkori Magyar Koalíció Pártja) országos tanácsának a tagja lett.
Bár ma már nem politizál aktívan, Világi kapcsolatrendszere az MKP gazdasági hátterének vezetőjeként a politikára is kiterjed. Kapcsolatait az is mutatja, hogy a MOL Aréna főlelátójának megnyitóján, 2017 novemberében egy DAC-Slovan bajnokin illusztris társaság jött össze a VIP páholyban: Orbán Viktor miniszterelnök mellett ott volt Hernádi Zsolt MOL-vezér, Vladimír Poór, a Spartak Trnava tulajdonosa (a mečiari privatizációban szerezte vagyonát, a HZDS, majd a Smer egyik háttérvállalkozójának tartották – egyébként év végén távozik a Spartaktól), Ivan Kmotrík, a Slovan tulajdonosa (milliárdos oligarcha, aki szintén a zavaros ‘90-es években alapozta meg vagyonát; egyebek mellett a médiában vannak komoly érdekeltségei, hírtévéjében a kormánykoalíció politikusai kapnak nagy teret; 2008-ban meg akarta venni a Fradit), Bugár Béla, a Híd elnöke, Menyhárt József, az MKP elnöke, Érsek Árpád szlovák közlekedésügyi miniszter, Csicsai Gábor szlovák földművelésügyi államtitkár, Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester, Bárdos Gyula Csemadok-elnök.
De járt már DAC-meccsen Kövér László házelnök és Mészáros Lőrinc is.

„Nemzetközi színvonalú akadémia”

A MOL Akadémia 14 millió eurós (4,5 milliárd forint) építési költségének nagyjából a felét finanszírozta a magyar állam.

A magyar kormány két részletben ítélt meg támogatást a MOL Akadémiának, az erről szóló döntés a Magyar Közlöny 2016. évi 210. számában (1 milliárd forint), valamint a 2017. évi 227. számában (1,1 milliárd forint) jelent meg, ezeket a pénzeket a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül utalták ki.
Az MLSZ-nek leadott feladatterv szerint a beruházás célja egy nemzetközi színvonalú labdarúgó-akadémia kiépítése, melynek helyszínéül egy saját tulajdonban lévő, 17,5 hektáros terület szolgálna.
Ez helyet adna „8 füves pályának, 3 műfüves pályának, egy fedett műfüves sportcsarnoknak, homokos pályának, futópályáknak, és külön területet biztosítana a kondicionális képességek fejlesztésére. Ezen felül megtalálható lesz itt egy Footbonaut (egy olyan edzőeszköz, mely megadott időközönként labdákat lő – szerk. megj.), egy 300 fő befogadására alkalmas lelátó, valamint egy több kiszolgálóegységet tartalmazó épület (öltözők a játékosok számára, orvosi szoba, edzői és játékvezetői öltözők, fitnesszterem, irodák, szertár) és az ahhoz tartozó parkolók.”
A támogatásból két pályát, a pályák közti lelátót, valamint az épületet akarták megépíteni.

Az akadémia novemberi megnyitóján elhangzott, a 18 hektáros területen 10 szabványméretű pálya található, ebből 7 füves (közülük 2 fűthető), 3 műfüves, emellett pedig három speciális pálya is található itt. A főépületben van jól felszerelt edzőterem és pihenőszoba is. A jelenlévők meg is tekinthették a létesítményt, amelynél modernebb akadémia jelenleg nincs Szlovákiában.

Ábel a gyepen: a magyar kormány virágoztatja fel a székely focit?

A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia a magyar kormány határon túli fociakadémia-hálózatának első nagy beruházása. Az eddig 3,7 milliárd forintba (11,5 millió euró) kerülő akadémia felnőtt csapata a román bajnokság harmadik ligájában játszik, noha a második liga volt a cél. Hozzájuk képest a Sepsi OSK a bezzegcsapat: a semmiből létrehozott klub hat év alatt az első ligába jutott, majd 2 milliárd forintot kapott stadionépítésre.

A támogatási szerződéshez benyújtott költségtervben 2019-ben 55 millió forint működési eredménnyel számolnak, ez 2023-ra fokozatosan 81 millióra növekszik. Kiadási oldalon 2019-re 1,1 milliárd forinttal számolnak, a létesítmény felépülése utáni években egységesen körülbelül 138 millió forintba kerül a működés.
A működési eredmény végig negatív (bevételek mínusz kiadások): míg 2019-re 1,1 milliárd forint veszteséggel számolnak, addig a későbbi években évi 60-80 millió forinttal kell majd megtámogatni a működést.
A MOL-nak névadói szerződése van az akadémiával, amelynek keretében az akadémia működését segíti, beruházóként azonban nem vett részt a létesítmény megépítésében.

Közgazdaságilag és magyarként

A MOL Arénára nem érkezett támogatás az MLSZ-en keresztül, a MOL résztulajdonosként 2,6 millió euróval szállt be a beruházásba. A negyedik tribün megnyitása után a MOL Aréna végleges befogadóképessége 12 800 fő lesz.

A kérdésre, hogy miért fordítja a magyar állam az adófizetők pénzét egy határon túli futballcsapatra, Világi Oszkárnak begyakorolt válasza van.
„A kérdésre kétféleképpen lehet válaszolni: közgazdaságilag és magyarként – mondta a DAC tulajdonosa az akadémia megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón.
A határon túl élő magyarok nagyon sok adót hagynak Magyarországon azzal, hogy oda járnak, fogyasztanak. Győr gazdasági életének szerves részét képezik a (szlovákiai magyar) turisták, s ez így van a többi határ menti régióban is. Ha összeszámolnánk, mennyit költenek ott, sokkal jelentősebb összeg jönne ki, mint ahogy azt az átlagmagyar elképzeli. Annak az összegnek egy részét, amit a magyar állam Felvidéken eloszt, a szlovákiai magyarok fizetik be.
Ez a klub a szlovák futball szerves és erős része, de játszik benne három magyarországi játékos, ezek egyike a válogatott Kalmár Zsolt. Ha arról beszélünk, hogy az MLSZ ésszerűen használja-e fel a pénzt, akkor azt gondolom, azzal a lehetőséggel, hogy olyan játékosoknak is adok lehetőséget, akik magyar válogatottak lehetnek, azt gondolom, hogy igen, az MLSZ döntése jó volt. Segítem azt, hogy a magyar futball sikeres legyen, és segítem azt, hogy a szlovák futball is sikeres legyen.”
Két hónappal korábban, a Denník N napilap pódiumbeszélgetésén (melynek témája egyébként az volt, kell-e félni Orbán Viktortól) Világi hasonlóan fogalmazott: „A magyar kisebbség rendszeresen jár vásárolni Győrbe, Budapestre, és jelentős összeget otthagy Magyarországon: fizet áfát, fizet fogyasztói adót, vagyis gazdasági szempontból is van értelme, hogy az állam ebből valamit visszaad. Másrészt a szlovákiai magyarok nem tehetnek róla (hogy Szlovákiába születtek), és ha segíteni kell nekik, a magyar kormányfő miért ne támogassa a jó projekteket?
Ha a szlovák kormány is támogatna hasonló projekteket Magyarországon, én nem lennék ellene, bár előbb adhatna pénzt a szlovák sportra. Azzal is együtt tudok élni, ha előbb Magyarországon ad pénzt sportra, és csak utána itt, Szlovákiában.”

Meccsenként 7500 drukker

A szlovák állam és a Szlovák Labdarúgó Szövetség szerepvállalása az akadémia megnyitóján is felmerült: Világi megjegyezte, hogy a gyerekek „megérdemelnék”, hogy a szlovák szövetség félmillió eurónál többet adjon az akadémiára.
Ebből lett egy kisebb nyilatkozatháború a SFZ és a MOL Akadémia között, amelynek az lett a vége, hogy a SFZ közleményben kért elnézést, ha bármivel megsértette volna a dunaszerdahelyi klubot.

A DAC jelenleg megkerülhetetlen és meghatározó szereplője a szlovákiai futballnak, mind a felnőtt csapatával, mind az utánpótlás csapataival. Az A csapat a 3. helyen végzett a Fortuna Liga elmúlt idényében, és indulhatott az Európa Liga selejtezőjében. Az aktuális idényben a 2. helyen áll a DAC, amelyben három magyarországi játékos szerepel: Kalmár Zsolt, Vida Kristopher és Vida Máté.
A dunaszerdahelyiek hazai meccsein ősszel az össznézőszám 67 650 fő volt, ez meccsenként 7516 drukkert jelent – ezzel magasan vezetnek, az utánuk következő, bajnoki címvédő nagyszombati Spartak mérkőzéseire átlagban 4369-en voltak kíváncsiak, az országos átlag pedig 2000 fő körüli. Többször is előfordult, hogy a DAC meccsén több néző volt, mint az adott forduló többi öt találkozóján együttvéve.
Az impozáns MOL Arénát az ADIF kft. tervezte, kivitelezője pedig a galántai AVA-Stav kft. volt. A Gyurkovics Sándor által irányított cég 2014-ben megkapta az Év épülete díjat a Pozsony melletti Dunacsúnban álló, Danubiana múzeum kiegészítéséért, de építenek utakat, ipari és sportlétesítményeket, műemlék-felújításban is részt vesznek. Nemrég kaptak megbízást az új kassai futballstadion megépítésére.

Négy év alatt 30 válogatott

A DAC és a Szlovák Futballszövetség közötti megállapodás értelmében a válogatottak használhatják a MOL Arénát és a MOL Akadémiát is. A MOL Arénában 2018 őszén már kétszer szerepelt a szlovák U21-es válogatott.
Világi hangsúlyozta, az egész régió akadémiája szeretnének lenni, számítanak magyarországi játékosokra is, főleg Győr környékéről.
Németh Krisztián, a MOL Akadémia sportigazgatója a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a DAC-nak jelenleg az összes utánpótláscsapata az élvonalban játszik, és az utánpótlásképzést tekintve össz-szlovákiai szinten a negyvenedikről az 5. helyre jött fel a klub.
A MOL Akadémiában 300 játékos futballozik 14 csapatban (ebből kettő női), velük összesen 32 edző foglalkozik. Az akadémia csapataiból az eddigi négy év alatt összesen 30 játékos szerepelt különböző korosztályos válogatottakban – mindannyian a szlovák színeket képviselték.

„Mindenki személyesen hozza meg a döntést, hogy melyik válogatottat választja” – hangsúlyozta beszélgetésünk során Németh Krisztián sportigazgató. „Az U12-es korosztályig elsősorban Dunaszerdahelyről és a járásból vannak játékosaink, U15-ig már bevonjuk a tágabb régiót, Érsekújvár, Komárom, Galánta környékéről kisbusszal hozzuk a játékosokat.

A Bayern, az Anderlecht, az Ajax vagy az Arsenal akadémiája se jobb

Az U16-os korosztálytól kezdve pedig már egész Szlovákiából érkeznek játékosok, de ezen a szinten már csak válogatott szintű játékos tud bekerülni” – mondta érdeklődésünkre Németh Krisztián.
„Az infrastruktúrát tekintve mi vagyunk a legjobbak az országban. Sok akadémián jártam külföldön, ez a létesítmény a Bayern, az Anderlecht, az Ajax vagy az Arsenal akadémiáival is felvenné a versenyt. A csapataink is fokozatosan zárkóznak fel. A Zsolnát tartják a legjobbnak az országban, de nemrég játszottunk a zsolnai U19-es csapattal, és teljesen kiegyenlített meccs volt” – tette hozzá Németh Krisztián.
„A legszorosabb kapcsolatunk a Puskás Akadémiával van, de nagyon jó a kapcsolatunk a Vidivel, a Ferencvárossal, az Újpesttel és a Haladással is. Látogatjuk egymást, rengeteg előkészületi mérkőzést játszunk különböző korosztályokkal” – mondta Németh, majd kérdésünkre hozzátette, a játékosmozgás terén nem jellemző az együttműködés, vagyis nem igazolnak egymástól futballistákat, a jó kapcsolat az edzőmeccsek, tornák szervezésében és közös szakmai munkában nyilvánul meg.
A célkitűzésekkel kapcsolatban Németh Krisztián így fogalmazott: „Az egyik fő cél az volt, hogy a DAC kijusson az európai porondra, a következő lépés az, hogy saját nevelésű játékosok legyenek ebben az európai szintű csapatban.”

Délvidéki Sport Akadémia: a monopoly, ahol egy helyi vállalkozó osztja a lapokat

Eredetileg ez év végéig kellett volna elkészülnie a Délvidéki Sport Akadémia másik nagy beruházásának, a topolyai centerpályának, ám egyelőre még a látványterv sem készült el. Sikerült megszerezni azonban a Magyar Labdarúgó Szövetségtől (MLSZ) a Topolyai Sport Clubbal (TSC) és a Beruházási, Műszaki Fejlesztési és Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-vel (BMSK) kötött szerződéseket, így kiderült, milyen költségtervet szántak a magyar kormány 4,5 milliárd forintos (14 millió euró) futballtámogatásának.

„Mi lenne, ha épülne egy stadion?”

A komáromi KFC mögött nem áll Világihoz hasonló erős ember. Az egyesület polgári társulásként működik, elnöke Baráth György, alelnöke pedig Szüllő Béla.
A KFC az egyik legkorábban, 1900-ban alapított labdarúgóklub volt a mai Szlovákia területén, s bár olyan játékosokat nevelt ki, mint Szikora György, Németh Szilárd vagy a magyar válogatott Priskin Tamás, sosem szerepelt az élvonalban.
A 2016/17-es szezonban 40 év után került fel újra a II. ligába, ahol jelenleg is játszik. Az őszi idény végeztével a 4. helyen áll a KFC, a bajnokság első harmadában sokáig vezették a tabellát.
A komáromi stadion felújítására a magyar kormány az 1474/2017. határozatával különített el 5,9 millió eurónak megfelelő forintot, ugyanennek az évnek a végén pedig további 140 millió forintos (430 ezer euró) támogatás szerepel a Révkomárom Sport Akadémiának a Magyar Közlöny 2017. évi 227. számában.
A futballstadion felújításának gondolata először 2014-ben merült fel, amikor Czíria Attila, az MKP és a Híd akkori közös polgármesterjelöltje nem hivatalos találkozón vett részt Orbán Viktorral.
„Amikor a miniszterelnök úr megkérdezte, hogyan tudna segíteni a magyar állam Komáromnak és a régiónak, arról beszéltem, hogy itt van a volt mezőgazdasági iskola, azt meg lehetne venni, és csinálni egy erős magyar mezőgazdasági szakközépiskolát. Az nincs az országban, Komárom pedig a mezőgazdasági régió közepén helyezkedik el.
Továbbá ott a kikötő, amely csak döglődik, kellő akarattal és támogatással fel lehetne lendíteni. A volt poliklinika épületének hasznosítására is javaslatot tettem, konkrét funkcióval és hasznosítási megoldásokkal.
Orbán Viktor felvetette, mi lenne, ha épülne egy új stadion. Azt feleltem: miért ne? Ha az egyéb fejlesztések mellett erre is jut, miért ne legyen egy jó focicsapatunk, melynek előfeltétele egy modern stadion. Manapság már minden magára valamit adó városnak van focicsapata.
Azonban a gazdaságot fontosabbnak tartom, mert a szlovákiai magyarságnak nincs szervezett gazdasága. Van egy-két oligarchánk, meg különböző vállalkozásokhoz kötődő embereink, de szervezett, koncepciózus gazdaságunk nincs. Azt gondolom, fontos a foci, de ideje lenne a komfortzónát lecserélni egy komoly gazdasági koncepcióra” – fogalmazott kérdésünkre Czíria.
Mivel Czíriát nem választották meg polgármesternek, a stadion ügyével sem foglalkozott tovább. Úgy véli, valószínűleg most is Magyarországról érkezhetett az impulzus, hogy itt van ez a lehetőség, amit ki lehetne használni.
„A jó ügy mellé oda kell állni, ám szakmailag azt is át kell gondolni, hogyan lehet működtetni, fenntartani a stadiont. Előbb a szakmai, üzemeltetési koncepciót kellene kidolgozniuk hozzáértő embereknek, és aztán arról majd szavazhat-vitázhat a testület. Az akaratot értékelni kell, a segítséget el kéne fogadni, ezt magam is támogatom” – tette hozzá Czíria.

Egy jó barát és egy úriember

Szüllő Béla, a klub alelnöke így mesélt az Átlátszónak arról, hogyan kezdett konkrétabb formát ölteni az együttműködés: „2017-ben felkészülési mérkőzést játszottunk Gúta csapatával Ifjúságfalván. Egy jó barátomnak elhintettem, mik a céljaink, hogy úgy néz ki, sikerül megerősítenünk a csapatot, de a feltételeink nem megfelelőek.
Ez a beszélgetés majd’ másfél órásra sikeredett. Ezután két hónappal kaptam egy telefonos megkeresést, hogy magas beosztású úriember fog jelentkezni. Az információ eljutott a miniszterelnök úrhoz. Hogy kin keresztül, hogyan, annak nem jártam utána. Az az úriember, akiről mondták, hogy jelentkezni fog, jelentkezett nálam. Eljött megnézni a stadiont, beszélgettünk, hogy mire is volna mód, (hogyan kellene) kérvényt benyújtani. Ezt megtettük.”
Amikor érdeklődtünk, ki volt ez a barát és ez az úriember, Szüllő kitérő választ adott: „Nem kívánják, hogy ők szerepeljenek. Ők koordinálták a munkánkat. Nem akarnak ők itt reklámot, nem biztos, hogy ez szerencsés. Majd ha elkészül a stadion, akkor gondolom személyesen is itt lesznek. Mi a fociszeretetünket adtuk, a körülmények megteremtését majd nekik köszönhetjük.”
Szüllő elmondta, a kérvényt személyesen Orbán Viktor miniszterelnöknek címezte.
Bár a stadionfelújításról már 2017 júliusában megszületett a kormányhatározat, 2018 őszéig nem történt semmi a stadionban, mivel a városi képviselőtestülettel tisztázni kellett a stadion használati jogát. A létesítmény ugyanis a városé.
A képviselők még 2017 novemberében szándéknyilatkozatot fogadtak el a stadion felújításáról, de ahogy Szüllő fogalmaz: „Mivel szerződés nem érkezett, a szándéknyilatkozatot a városi képviselőtestület visszavonta.”
2018 nyarán megérkezett a szerződéstervezet, szeptemberben a város is megszavazta a szándéknyilatkozatot a támogatásról.

2020-ra kaphat új stadiont Komárom

A novemberi helyhatósági választások előtti utolsó képviselőtestületi ülésen Komárom városa ellenszavazat nélkül elfogadta a stadion hosszú távú bérbeadását a KFC-nek, vagyis elhárult az akadály a beruházás elől.
A határozat értelmében a város 20 évre, évi 1 euró jelképes áron adja bérbe a területet és a rajta lévő épületeket, továbbá a strandröplabdapályát és a kempinget, ahol edzőpályákat alakítanának ki. 20 év leteltével a beruházás díjmentesen átkerül a városhoz.
Ez idő alatt a város évi 205 ezer euróval járul hozzá a működési költségekhez a KFC-nek szánt éves támogatáson túl (amit eddig is megkapott a sportklub). A klubnak cserében – az időkeret 20 százalékában – ingyen kell a város rendelkezésére bocsátania a stadiont közhasznú rendezvényekre, egyéb sportklubok számára.
A kivitelező a magyar fél által kiválasztott Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság lesz.
Szüllő szeptemberi beszélgetésünk idején úgy vélte, 2020-ra készülhet el az új létesítmény, amelynek befogadóképessége 5000 fő lenne. A komáromiak átlagnézőszáma az aktuális idényben 865 fő, a legnagyobb nézőszám a szakolcaiak elleni meccsen volt: 1431.
Szüllő azt is elárulta, hogy a Szlovák Labdarúgó Szövetség megígérte, százezer euróval finanszírozza egy műfüves pálya kialakítását. Bevonták volna a Szlovák Atlétikai Szövetséget is a stadionfelújításba, mert a tervek szerint a focipályát futópálya vette volna körül. Mivel az atlétikai szövetség nem tudott hozzájárulni, ejtették a futópályára vonatkozó elképzelést, így a nézők közelebb kerülhetnek a játéktérhez. A pálya szintjét is meg akarják emelni, mert esős időszakban nehezen folyt el róla a víz – mondta az alelnök.
A KFC-nek jelenleg a felnőtt férfi és női csapat mellett kilenc korosztályos csapata van. A két felnőttcsapat a másodosztályban játszik, az U19, U17, U15, U13 korosztály szintén, az U11-esek a területi bajnokságban szerepelnek, de van U7, U8, U9 és U10 korosztály is.
„Meg kell oldani ezeknek az edzéseit – figyelmeztetett Szüllő. – A környékbeli községektől (Hetény, Marcelháza, Újfalu, Keszegfalva) eddig sok segítséget kaptunk pályahasználatra, most azt szeretnénk, hogy kialakítsunk egy akadémiát, bázist, hogy felfedezzük a tehetségeket.”
A Révkomárom Sport Akadémia támogatására nyújtott 140 millió forint felhasználásáról szóló költségterv szerint 44,5 millió forintot bérköltségre fordítanak, a második legnagyobb tételt az utazási költségek jelentik 29,5 millió forinttal, valamint egy autóbusz vásárlására is kötelezték magukat 27,8 millió forint értékben.
Emellett szállásköltségekkel (9,2 millió forint), közüzemi költségekkel (7,7 millió forint), bérleti díjakkal (7,7 millió forint), üzemanyag-költséggel (3,8 millió forint), szakértői és tanácsadói díjakkal, karbantartási szolgáltatásokkal, irodaszerek vásárlásával, kommunikációs kiadásokkal is számoltak.

Rimaszombatba diósgyőri kanyarral érkezne a pénz

A rimaszombati klub története némileg eltér az előző kettőtől: Rimaszombatba nem egyenesen a magyar kormánytól érkezne a támogatás, hanem a diósgyőri futballklubon keresztül.
Az 1472/2017. számú kormányhatározat értelmében a kormány egyetért a Diósgyőri Városrész Testgyakorló Kör Sportegyesület észak-magyarországi és felvidéki sportfejlesztési programjának megvalósításával, amelynek része egy felvidéki labdarúgó-akadémia létrehozása. A helyzetet bonyolítja, hogy Rimaszombat nem magyar többségű város, így a magyarországi pénzt nem mindenki fogadja kitörő örömmel.

A rimaszombatiakat a DVTK választotta ki, mivel a két klub között évtizedek óta jó a kapcsolat: több rimaszombati játékos játszott Diósgyőrben, köztük a rimaszombatiak jelenlegi utánpótlásért felelős menedzsere, Richard Rubint is.
A rimaszombati felnőtt csapat jelenleg a III. ligában játszik. A 2016/17-es szezonban esett ki a II. ligából, de korábban négy szezont töltött az élvonalban, a fénykorban 5-6 ezer néző járt a meccseikre, sokan Magyarországról is átjártak. Jelenleg mintegy 250 fő megy ki egy-egy mérkőzésre.
A rimaszombati klubnak jelentős utánpótlásbázisa is van, 260 gyerek futballozik az MŠK-ban.
A kormányhatározat szerint a DVTK SE összesen 9,9 milliárd forint támogatást kap a komplex csomag megvalósítására. Az első hírek arról szóltak, hogy a felvidéki fociakadémiára ebből 1,45 milliárd forint jut, de a konkrét tárgyalások során már 1,27 milliárd forintról volt szó.
Bár a felek már 2018 januárjában beszéltek a lehetséges együttműködésről, november végéig nem született megegyezés, annak ellenére, hogy a városi képviselőtestület egyetlenegyszer sem utasította el az ötletet.
A projekt egyik ellenzője Ivan Hazucha (Smer) képviselő volt, aki elmagyarosítási szándékot látott az akadémia létrehozásában, és szecskavágóhoz hasonlította azt (bemegy a szlovák gyerek, kijön a magyar).

Nincs az a pénz

Különös volt Jozef Šimko polgármester hozzáállása is. Ő független, ám támogatta Marián Kotleba szélsőjobboldali pártját, A Mi Szlovákiánk Néppártot, a közösségi oldalán pedig gyakran oszt meg összeesküvés-elméleteket és fake news-oldalak híreit.

Šimko, bár nyíltan nem ellenezte az akadémiát, először nem akarta elhinni, hogy az akadémiára szánt pénz létezik. Több forrásunk megerősítette, személyesen utazott el az MLSZ-hez, hogy meggyőződjön erről, végig úgy érvelve, hogy a város vagyonát védi. (A város a stadionnal szállt volna be a futballakadémiába. A létesítményt 2,2 millió euróra értékelték fel, de egy-két éven belül mindenképpen komoly felújításra szorulna.)
A 30 évre szóló együttműködési szerződés tervezete alapján a stadionfelújításra nyújtott pénz mellett a magyar fél, azaz a DVTK-t képviselő Borsodsport Invest éves szinten 50 millió forinttal (kb. 150 ezer euró) járult volna hozzá az akadémia működéséhez, Rimaszombat városa pedig 200 ezer euróval.

Ha van az a pénz, nem jöhetne közvetlenül?

A feltételes mód azért indokolt, mert bár hosszas huzavona után októberben úgy tűnt, megegyeztek a felek, az együttműködési megállapodást azóta sem írták alá, mert továbbra is vannak vitás pontok. Bár a polgármester a legtöbb dologban együttműködött az MKP-s képviselőkkel, és támogatásukat élvezte, ebben az esetben ez sem mozdította előre az ügyet.
A Borsodsport Invest szeretné 2018 végéig dűlőre vinni a dolgot, s már arra a lehetőségre is készül, hogy másik helyszínt kell találnia a felvidéki akadémiának. Ezügyben a magyar fél már a losonci polgármesterrel is összehozott egy tájékoztató jellegű találkozót.
Egy, a helyzetet jól ismerő forrásunk szerint Rimaszombat polgármestere a dunaszerdahelyi MOL Akadémia megnyitója után levelet írt Orbán Viktornak (aki a Dunaszerdahelyen elmondott beszédében a rimaszombati akadémiát is említette), mert azt szeretné elérni, hogy közvetítő nélkül érkezzen a városába a magyar támogatás. A levélre november 30-áig nem érkezett válasz.

Megszereztük, feldolgoztuk és nyilvánosságra hozzuk a határon túli fociakadémiák támogatásáról szóló szerződéseket

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen.

Nyitókép: A DAC Akadémia megnyitója. Somogyi Tibor/Új Szó
A projekt az IJ4EU tényfeltáró újságírás-alap támogatásával készült.

The post Orbán Viktor milliárdokkal focizta be magát a Felvidékre appeared first on Átlátszó Erdély.