Eltérő indokok bukkantak fel a Szatmár megyei román sajtóban arról, miért léptette vissza tanácselnök-jelöltjét az Erdélyi Magyar Szövetség. A helyi magyar sajtóban az jelent meg, hogy az MPP és az EMNP alkotta szövetség azért léptette vissza Pop Zoltán Károlyt mindössze három nappal a jelölése után, hogy ne veszélyeztesse az RMDSZ-es Pataki Csaba valószínű győzelmét a választási versenyben azzal, hogy megosztja a magyar szavazatokat, ha a román pártok egyetlen jelöltet indítanak.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

A román portálok viszont belső pártforrásokra hivatkozva tudni vélik, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség budapesti telefonhívás hatására gondolta át ezt a szavazatmegosztásos érvet és az ezzel járó felelősséget, innen a csalódottság és keserűség magának Pop Zoltán Károlynak a visszaléptetéséről szóló bejelentésében.

Ráadásul a visszaléptetést valójában az ellenjelölt, a jelenleg is megyei tanácselnök Pataki Csaba hozta nyilvánosságra azzal a felütéssel, hogy immár az EMSZ Szatmár megyei szervezete is őt támogatja.

A legfurcsább az egészben az, hogy cikkünk írásáig nem jelent meg hivatalos közlés, bejelentés a visszaléptetésről az egyesülni készülő két kis pártnak se a honlapján, se a Facebook-oldalán. A közös és a saját felületeken is az az utolsó hír, hogy Pop Zoltán Károlyt jelölik.

Megkerestük a Magyar Polgári Párt, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei elnökét és az országos vezetőket is, hogy valóban felhívták-e őket Budapestről azzal, hogy ne osszák meg a helyi magyar szavazatokat, illetve a pártok és a szövetségük miért nem kommunikált még semmit hivatalosan a jelöltjük visszaléptetéséről.

Azt mindannyian cáfolták, hogy Budapestről szóltak volna nekik. Egyikük sem tudja, hogy a helyi román sajtó honnan szerzett ilyen értesülést, és mindannyian fontosabbnak tartják az etnikai képviseletet, vagyis hogy továbbra is magyar személy töltse be a Szatmár megyei tanács elnöki tisztségét, mint az erdélyi magyar politikai versenyt.

Szóbeszéd, amit itt így beszélnek a megyében

– válaszolta Tar Miklós, a Szatmár megyei MPP elnöke arra a kérdésünkre, honnan tudták, hogy a román pártok összefognak és egymást támogatják a szeptember 27-i önkormányzati választáson, hogy leváltsák Pataki Csabát a tanácselnöki tisztségből.

Augusztus 7-én ugyanis, amikor az EMSZ társelnökei bejelentették, hogy az Országos Talajjavító Vállalat nagykárolyi kirendeltségét vezető közgazdászt jelölik tanácselnöknek, már két román jelölt neve volt ismert. Mircea Ciocant az USR-Plus szövetség indította július 29-én, Adrian Cozma pedig a liberálisok ismert jelöltje volt. Mi több, a PNL Szatmár megyei képviselője augusztus 5-én élesen elhatárolódott bármilyen együttműködéstől a Szociáldemokrata Párttal.

11-én aztán a Pro Romania kispárt is bejelentette a jelöltjeit azzal, hogy két hete valóban arra hívták fel a román közösségeket, hogy közös jelöltekkel készüljenek az idei önkormányzati választásokra. De senki sem volt hajlandó szövetkezni, így ők is előrukkoltak a saját jelöltjeikkel. Tar Miklós szerint a román pártok valószínűleg kivártak: a több magyar jelölt nagyobb lendületet adott volna egy román összefogásnak.

Tanácselnök-jelöltet valójában azért is indítottak,

hogy jelöltjeik nagyobb eséllyel jussanak be a megyei tanácsba, mondta Mezei János, az EMSZ társelnöke, aki maga is jelen volt Pop Zoltán Károly indításánál. A tanácselnöki pozícióra eleve kevés lett volna az esélyük így, hogy mindössze 23 településen tudnak jelölteket indítani, bár az EMSZ számára már ez a szám nagy eredmény, magyarázta az elnök. Pop Zoltán Károly visszahívása a párt számára hátrányos, ismerte el, de a magyar közösség számára előnyös.

Kérdésünkre, hogy ezt miért nem közölte se az EMSZ, se az őt alkotó két párt egyetlen hivatalos felülete sem, Mezei azt válaszolta, az RMDSZ kommünikéje után már nem látták fontosnak, hogy ezt ők is megerősítsék.

[wp_ad_camp_1]

Jelöltjük visszaléptetéséért nem kértek és nem kaptak cserébe semmit, mondta Tar Miklós, ellentétben a Német Demokrata Fórum helyi szervezetével, amely befutó helyet kapott úgy az RMDSZ megyei tanácsosi, mint a szatmárnémeti városi tanácsosi listáján. Megyei és városi tanácsosi listáját az EMSZ megtartja, Szatmár megyében az MPP listájaként. Választási szövetségként ugyanis magasabb, 8 százalékos a bejutási küszöb, mint a pártok 5 százalékos küszöbe. A megyében az MPP-nek most négy polgármestere van, egy tucat településen jelöl polgármestert, illetve több mint húsz településen tanácsosokat.

Mindössze tíz állást kértek

Találgatáson kívül nem igazán volt más eszközük a megye választói preferenciáinak felmérésére. Közvélemény-kutatásra nem volt pénzük, erősítette meg Kiszner Csaba is, a másik kispárt, az EMNP Szatmár megyei elnöke.

Annak fejébe, hogy visszaléptessék a tanácselnök-jelöltjüket, írásban azt kérték az RMDSZ-től, hogy adja vissza azt a tíz falugazdászi állást, amely korábban az Érmelléki Gazdák Egyesületének hálózatához tartozott, de elvesztette a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület javára. Erre azóta sem kaptak választ, és ez nem fair, mondta Kiszner Csaba, aki maga vezette az RMDSZ-szel folytatott helyi tárgyalásokat.

Erőteljes RMDSZ-lobbi hatására az Érmelléki Gazdák Egyesülete tíz munkahelyet veszített el a Partiumot lefedő falugazdász-hálózatban, magyarázta Kiszner. Azért az RMDSZ-től kérték ezeket vissza, mert a falugazdászok partiumi hálózatát tavaly nyár óta Magyar Lóránd, az RMDSZ parlamenti képviselője koordinálja, ő foglalkozik azzal az egyesülettel, amely ezeket a munkahelyeket „finoman szólva elvette tőlünk”, mondta Kiszner Csaba. Annak is örülnének, ha akár a választások után is, de meg tudnának egyezni ebben a kérdésben.

[wp_ad_camp_2]

Az erdélyi magyar falugazdász-hálózatot és ezeket az állásokat a magyarországi Agrárminisztérium finanszírozza, erősítette meg az egyesületi honlapokon látható információkat Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az EMSZ társelnöke. A honlapokról kiderül továbbá, hogy ez a minisztérium 2016 óta működteti a Kárpát-medencei falugazdász-programot. A 2013-ban bejegyzett érmelléki gazdaegyesület küldöttei 2017-ben már részt vettek ennek a programnak a képzésén, 2018 végén pedig teljes munkaidejű falugazdászi állásokat hirdetett meg.

A falugazdászoknak az a dolga,

hogy megismertessék a gazdálkodással foglalkozókat a különböző pályázati kiírásokkal, segítsenek nekik pályázni például munkagépekre, tájékoztassák őket a szakmai konferenciákról, képzésekről, tanulmányutakról, vásárokról. Azaz információhoz, logisztikához és piachoz segítsék őket, emellett közösségépítő és kulturális tevékenységeket szervezzenek a falusi közösségek számára.

A rivális, Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület tavaly nyáron kezdett el működni bevallottan azért, hogy bekapcsolódjon a Kárpát-medencei falugazdász-hálózatba, és egyesítse Máramaros, Szatmár, Szilágy és Bihar megye falugazdász-hálózatát.

Máshol nem kértek (vissza) falugazdászi állásokat, mondta megkeresésünkre Mezei János, és nem is szeretnék átpolitizálni ezeket. A hálózatot a Néppárt kezdte kiépíteni nagyon sok munkával, őket pedig félretaszította az RMDSZ, ezzel mély sebet ütött az érmelléki gazdaegyesületen, mondta Mezei, ezért joggal érzik úgy, hogy járna nekik az a tíz falugazdászi pozíció.

[wp_ad_camp_3]

A falugazdászi állások létrehozásáról, elterjedtségéről, elveszítéséről, illetve visszakéréséről szerettünk volna többet megtudni Csomortányi Istvántól, az EMNP elnökétől is. Az Érmelléki Gazdák Egyesületének 2018 végi falugazdászi álláshirdetését ugyanis ő maga írta alá az egyesület ügyvezetőjeként. Csomortányit telefonon és asszisztensén keresztül is kerestük, de megkeresésünkre mindeddig nem reagált.

Frissítés, 2020. 08. 19., 11:25: Cikkünk megjelenése után Csomortányi István az asszisztensén keresztül annyit üzent, hogy az ügyben nem kíván nyilatkozni.

Azt, hogy a két kis pártot, illetve szövetségüket semmibe veszi az RMDSZ,

Csomortányi és Mezei társelnökök hétvégi sajtótájékoztatójukon is nehezményezték Marosvásárhelyen. A most EMSZ néven tömörülő nemzeti oldal konkrétan azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy leszalámizza őket: a pártszervezeteket megkerülve az ő népszerű helyi politikusaikat keresi meg, és ajánl számukra befutó helyeket az RMDSZ listáin. A legtöbben elutasították az RMDSZ ajánlatait, néhányan a háromszékiek közül engedtek a csábításnak, nyilatkozta Mezei.

Az MPP egyébként RMDSZ-hatás nélkül is bomlik. Múlt hét végén, mandátuma lejártával a székelyudvarhelyi MPP két tanácsosa és mintegy húsz tagja lépett ki a pártból. Gálfi Árpád udvarhelyi polgármestert már tavaly szeptemberben kizárták. Most helyi vállalkozókkal és korábbi MPP-sekkel a vásárhelyi alapítású, kétnyelvű POL – Szabad Emberek Pártja színeiben indul újabb mandátumért.

Önkormányzati választásokon az erdélyi magyar politikai alakulatokra adott szavazatoknak összesen 85-88 százalékát szokta megszerezni az RMDSZ. A kispártok ereje inkább egy-egy településen tudott megmutatkozni, ahol karizmatikusabb, helyileg népszerű politikust tudtak indítani választott köztisztségekért.

Nyitókép: Mezei János és Csomortányi István bejelenti az EMSZ megalakulását és az MPP, illetve az EMNP várható összeolvadását. A kép forrása az EMNP Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Vidéki állásokat kért a nemzeti oldal az RMDSZ-től. Választ se kapott appeared first on Átlátszó Erdély.