<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>EUROVELO Archives - Átlátszó Erdély</title>
	<atom:link href="https://atlatszo.ro/tag/eurovelo/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://atlatszo.ro/tag/eurovelo/</link>
	<description>Átlátszó Erdély</description>
	<lastBuildDate>Thu, 04 Jun 2026 11:02:32 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.4.7</generator>

<image>
	<url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2023/12/cropped-favicon-3-32x32.png</url>
	<title>EUROVELO Archives - Átlátszó Erdély</title>
	<link>https://atlatszo.ro/tag/eurovelo/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Bicikliutak Romániában: a látványtervek szépek, az ígéretek nagyok, a valóság szomorú</title>
		<link>https://atlatszo.ro/kozlekedes/bicikliutak-romaniaban/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Sipos Zoltán]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 30 Jan 2023 10:47:16 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Klímaválság]]></category>
		<category><![CDATA[Közlekedés]]></category>
		<category><![CDATA[bicikliutak]]></category>
		<category><![CDATA[biciklizés]]></category>
		<category><![CDATA[biztonságos közlekedés]]></category>
		<category><![CDATA[Centru Național pentru Coordonare Velo]]></category>
		<category><![CDATA[Centrul pentru Cicloturism Napoca]]></category>
		<category><![CDATA[Charlotte Nørlund-Matthiessen]]></category>
		<category><![CDATA[Ciprian Secară]]></category>
		<category><![CDATA[Cristian Ghinea]]></category>
		<category><![CDATA[crossborder újságírás]]></category>
		<category><![CDATA[Európai Bizottság]]></category>
		<category><![CDATA[EUROVELO]]></category>
		<category><![CDATA[Federația Bicicliștilor din România]]></category>
		<category><![CDATA[fenntartható közlekedés]]></category>
		<category><![CDATA[Frans Timmermans]]></category>
		<category><![CDATA[helyreállítási alap]]></category>
		<category><![CDATA[Journalismfund]]></category>
		<category><![CDATA[kerékpározás]]></category>
		<category><![CDATA[Kolozsvár]]></category>
		<category><![CDATA[Környezetvédelmi Alap]]></category>
		<category><![CDATA[OPTAR]]></category>
		<category><![CDATA[Planwerk]]></category>
		<category><![CDATA[PNRR]]></category>
		<category><![CDATA[Radu Mititean]]></category>
		<category><![CDATA[Tiberiu Ciolacu]]></category>
		<category><![CDATA[Tudor Pănescu]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://dev2.atlatszo.exot.hu/?p=41486</guid>

					<description><![CDATA[<p>Bár a romániai háztartások felében van bringa, de csak a tizedével közlekednek. Utánajártunk, miért olyan kevés a kerékpárút, miért annyira esetleges a minőségük, és miért nem készült el az a jogszabályi környezet, mely bátorítja a lakossági bringás közlekedést.&#160; Egy biciklis a frissen felújított útszakaszon kijelölt biciklisávon suhant Kolozsvár központjából a Mărăști negyed felé. Az útszakaszt [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/kozlekedes/bicikliutak-romaniaban/">Bicikliutak Romániában: a látványtervek szépek, az ígéretek nagyok, a valóság szomorú</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p><strong>Bár a romániai háztartások felében van bringa, de csak a tizedével közlekednek. Utánajártunk, miért olyan kevés a kerékpárút, miért annyira esetleges a minőségük, és miért nem készült el az a jogszabályi környezet, mely bátorítja a lakossági bringás közlekedést.&nbsp;</strong></p>



<span id="more-41486"></span>



<p>Egy biciklis a frissen felújított útszakaszon kijelölt biciklisávon suhant Kolozsvár központjából a Mărăști negyed felé. Az útszakaszt mintha egy urbanisztikai látványtervből húzták volna elő: biliárdasztal-simaságú aszfalt, makulátlan festéssel kijelölt buszsáv, gránit térkövek, frissen ültetett platánok és kis terecske is azoknak, akik a két forgalmas sáv közt pihenni szeretnének a szentpéteri templom előtt. Tábla sem kell, minden négyzetcentiméterről ordít, hogy nem kevés uniós pénzt költöttek el itt, a fenntartható fejlődés jegyében.&nbsp;</p>



<p>A biciklisáv egy gyalogos átjáró előtt az úttestről a járdára fordul, majd nagyjából 50 méter után – mindenféle figyelmeztetés nélkül – véget is ér a felújított útszakasszal együtt. A lendületben lévő biciklis ösztönösen balra, az úttest felé fordul. Csak a véletlen menti meg attól, hogy egy hangtalanul suhanó troli elüsse.</p>



<p>Ez a szakasz egyike azoknak a bicikliutaknak, amelyek az utóbbi években az uniós támogatásokból megújuló Kolozsvár belvárosában megjelentek, és amelyek vonzóbbá, biztonságosabbá tennék a biciklizést az autós káoszba fulladó városban. Csakhogy ezek a bicikliutak egyelőre messze állnak attól, hogy összefüggő, biztonságos, mindenki számára könnyen használható hálózatot alkossanak. Használatukhoz nem árt némi biciklis rutin és helyismeret.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Mindenki szeretné, mégsem sikerül sehogy sem</h2>



<p>Határokon átnyúló (crossborder) projektünk Románián kívül Máltán, Csehországban és Litvániában járta körül a kerékpárutak kérdéskörét. Jelen anyag a romániai helyzetre fókuszál, és egyszerűnek tűnő kérdést próbál megválaszolni: hogyan lehetséges az, hogy Románia egyetlen városában sincs jó minőségű, összefüggő kerékpárút-hálózat? Úgy, hogy</p>



<ul><li>lassan mindenki elfogadja azt, hogy a kerékpározás széleskörű elterjedése a fenntartható közlekedés szempontjából kulcsfontosságú;</li><li>a biciklis infrastruktúra kiépítése csak ritkán igényel drága, bonyolult beavatkozásokat, a nyugati tapasztalatok, jó gyakorlatok pedig korlátlanul rendelkezésre állnak;</li><li>valamint mára már a kerékpáros infrastruktúra számára komoly pénzösszegek állnak rendelkezésre.</li></ul>



<p>A kerékpározás társadalmi elfogadottsága alacsony, a közlekedési balesetek más EU-tagállamokhoz képest gyakoriak, a kormányzat, illetve a romániai önkormányzatok továbbra is amolyan kötelezően kipipálandó elemként, Facebookon és a különféle kimutatásokban jól mutató, de amúgy fölösleges extraként tekintenek a kerékpárutakra.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img fetchpriority="high" decoding="async" width="1024" height="642" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00514-1024x642.jpg" alt="" class="wp-image-41495" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00514-1024x642.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00514-300x188.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00514-768x481.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00514-750x470.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00514-1140x714.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00514.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>Kerékpáros gyülekező 2022 utolsó critical mass-én Kolozsváron. Hideg, nedves az idő, ezért mintegy tucatnyian gyűlnek össze a Clubul de Cicloturism Napoca (CCN) által szervezett eseményre. A háttérben a helyi rendőrség várakozik &#8211; indulás előtt rövid tanakodás után az a döntés születik, hogy nem szükséges a rendőri kíséret.</em></figcaption></figure>



<h2 class="wp-block-heading">Arra sem érdemesek, hogy bekerüljenek a statisztikákba</h2>



<p>Nem könnyű kerékpáros adatokhoz hozzájutni, néhány tanulmány mégis rendelkezésre áll. Az országban más európai országokhoz képest a kerékpár-használat alacsony, 6 százalék körüli. A dél-keleti régióban 2018-19-ben készült felmérés hasonló számokat hozott: a megkérdezettek 5 százaléka jelezte, hogy a bicikli a kedvenc közlekedési eszköze – igaz, vidéken ez a szám magasabb, közel 9%.&nbsp;</p>



<p>A válaszadók 13-14 százaléka használja naponta közlekedésre a kerékpárt (ez az arány vidéken 20 százalék). Ugyanakkor a válaszadók 41 százaléka használja a biciklit szabadidős eszközként.</p>



<p>És bár Romániában nincsenek hivatalos, kerékpárosokra vonatkozó adatsorok, az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból kihámozható, hogy 2012 és 2021 között megnőtt azoknak a háztartásoknak a száma, ahol van bicikli. Míg 2012-ben a háztartások 30 százaléka rendelkezett ilyen eszközzel, a 2021-re ez a szám 47 százalékra emelkedett (a fentebb ismertetett adatokat az <a href="https://drive.google.com/file/d/1qLZUJpN8mC1dZs9Zu6hTNGvPfUqUnd_F/view?usp=sharing" target="_blank" rel="noreferrer noopener">első országos biciklis stratégiából</a> <a href="https://drive.google.com/file/d/1qLZUJpN8mC1dZs9Zu6hTNGvPfUqUnd_F/view?usp=sharing" target="_blank" rel="noreferrer noopener">vettük</a>).</p>



<h2 class="wp-block-heading">A zöld átmenet egyik kulcseleme a kerékpározás</h2>



<p>Márpedig a kerékpározás – mint a fenntartható városi közlekedés egy lényeges eleme – megkerülhetetlen, ha az Európai Unió döntéshozói komolyan gondolják <a href="https://climate.ec.europa.eu/eu-action/european-green-deal_en" target="_blank" rel="noreferrer noopener">a Green Deal egyik kulcselemét</a>. Azt, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2033-ra 55 százalékkal csökkentsék az 1990-es szinthez képest, 2050-re pedig klímasemlegessé váljon az Európai Unió.</p>



<blockquote class="wp-block-quote"><p>„Új szintre lépünk” – ígérte <a href="https://ec.europa.eu/commission/commissioners/2019-2024/valean/team_en" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Charlotte Nørlund-Matthiessen</a>, a közlekedésért felelős EU-biztos, Adina Vălean munkatársa a tavalyi biciklis világnap (World Bicycle Day 2022) alkalmából tartott <a href="https://www.youtube.com/watch?v=OTv33Eh1nL8" target="_blank" rel="noreferrer noopener">kerekasztal-beszélgetésen</a>. Matthiesen szerint az új, <a href="https://transport.ec.europa.eu/news/roadmap-new-eu-urban-mobility-framework-published-2021-04-27_en" target="_blank" rel="noreferrer noopener">városi mobilitási keretterv</a> (Urban Mobility Framework) forradalmi abból a szempontból, hogy a biciklizést és a gyaloglást helyezi előtérbe a városi közlekedésben.&nbsp;&nbsp;</p></blockquote>



<p>Hasonlóan radikális újításokról <a href="https://transport.ec.europa.eu/news/efficient-and-green-mobility-2021-12-14_hu">beszél</a> Frans Timmermans zöld átmenetért felelős uniós biztos is: „Európa zöld és digitális átállása nagy változásokat jelent majd a közlekedés tekintetében. A mai javaslatok révén az európai mobilitás fenntartható jövő felé tart: gyorsabb vasúti közlekedés könnyen megvásárolható jegyekkel (&#8230;) a városok támogatása, hogy javíthassák a közszállítást, valamint a gyalogos és biciklis közlekedés infrastruktúráját (&#8230;).</p>



<h2 class="wp-block-heading">A bicikli gyermekeknek való játék</h2>



<p>Ha a hazai politikusokra nem is jellemző a brüsszeli lelkesedés a kerékpározás és a gyaloglás iránt, úgy tűnik – nyilatkozatok szintjén legalábbis –, mindenki támogatja a fenntartható közlekedést, ezen belül pedig a kerékpározás terjedését. Kérdés azonban, ki mit ért kerékpározáson, és mennyi hajlandóság van az államigazgatás különféle szereplőiben gyökeres szemléletváltásra, ami a biciklis közlekedést illeti.</p>



<p>Sokáig tartotta, és egyes helyeken ma is tartja magát az a nézet, hogy a biciklizés amolyan gyermekeknek való játék, kellemes testmozgás, amire vasárnaponként, szép időben, a városi parkban lehet sort keríteni, mesélték várostervezéssel foglalkozó építészek. A bicikliutakat ennek megfelelően elsősorban parkokban, zöldövezetekben helyezték el, úgy, hogy oda elvben csak úgy lehet kijutni, hogy a szülő autóval kiviszi a gyermekek biciklijét.</p>



<p>Ezzel kapcsolatban személyes élményem is van: egy biciklitúránkon elbizonytalanodtunk, hogy merre menjünk tovább. Megkérdeztük a helyi rendőrt, hogyan juthatunk el a következő településre. „Hát oda biciklivel nem lehet eljutni!” hangzik a kategorikus válasz. „Miért?” – kérdezünk vissza. „Hát mert több mint tíz kilométerre van!” – így a rendőr.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img decoding="async" width="1024" height="589" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00521-1024x589.jpg" alt="" class="wp-image-41498" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00521-1024x589.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00521-300x173.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00521-768x442.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00521-750x431.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00521-1140x656.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00521.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>A semmiből induló, és a semmiben véget érő kerékpárút Kolozsvár központjában.</em></figcaption></figure>



<h2 class="wp-block-heading">Biciklis infrastruktúra-szabályozás: felemás kezdeményezések sora</h2>



<p>Bár interjúalanyaink szerint ez a szemlélet visszaszorulóban van, a kerékpár közlekedési eszközként való elfogadásáig még hosszú az út. A biciklisekre, biciklis infrastruktúrára vonatkozó, ilyen-olyan stádiumban elbukott szabályozási kezdeményezések, félmegoldások és abszurd tiltások hosszú listája jól mutatja, hogy a nyilatkozatokkal szemben valójában mekkora a hajlandóság egy olyan törvényes keret létrehozására, amely bátorítja a kerékpározást, a közlekedés motorizált résztvevőivel egyenrangú félként kezeli a bicikliseket, és elősegíti a biztonságos biciklis infrastruktúra kiépítését.</p>



<p>Vegyük szemügyre a kerékpározásra vonatkozó törvénykezést. Ezek a jogszabályok két csoportra bonthatók: a kifejezetten a kerékpárosokra vonatkozó szabályokra, másrészt más területek jogszabályaiban is felbukkannak biciklisekre vonatkozó rendelkezések.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">20 évig írták, a végén nem lett jó</h2>



<p>Tavaly márciusban megjelent <a href="https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocument/253521" target="_blank" rel="noreferrer noopener">a 441/2022-es, kerékpáros turizmusra használt bicikliutak kijelölésére vonatkozó kormányhatározat</a>, amelynek a gyökerei egészen 1999-ig nyúlnak vissza (<a href="https://ccncluj.blogspot.com/2008/03/reteaua-nationala-de-trasee.html" target="_blank" rel="noreferrer noopener">itt elérhető egy 2008-as kronológia</a>, a tervezet már ekkorra is kalandos utat járt be). Ez a kormányhatározat azért fontos, mert ennek az alapján el lehet kezdeni kijelölni azokat a települések között vezető bicikliutakat, melyek később ROVELO néven az európai szintű EUROVELO kerékpárút hálózatba fognak csatlakozni.&nbsp;</p>



<p>Ez a kormányhatározat ugyan fontos előrelépés, azonban a kerékpáros civilek nincsenek megelégedve vele. Létezett ugyanis egy, korábban a civilek által is elfogadott változat – csakhogy ezen az utolsó pillanatban, konzultáció nélkül fontos módosításokat eszközöltek. Így a határozatnak most sok terminológiai jellegű következetlensége, hiányossága van.&nbsp;</p>



<p><a href="https://drive.google.com/file/d/1jVAZ4Tz_GX5oq5LFbwThxzyolXp2sc4k/view?usp=sharing" target="_blank" rel="noreferrer noopener">A módosító javaslataik</a> közül csak egészen keveset vettek figyelembe – mondta Radu Mititean, a Federația Bicicliștilor din România elnöke. A rendelkezéseket minisztériumi utasítással kellett volna pontosítani, tette hozzá. Az utasítást ki kellett volna adják a határozat életbe lépése utáni 180 napon belül, erre azonban azóta sem került sor.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Terminológiai tisztázás elhamarkodottan</h2>



<p>Szintén tavaly fogadták el a <a href="https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocumentAfis/253862" target="_blank" rel="noreferrer noopener">85/2022-es törvényt</a>: ez a jogszabály módosítja az utakra vonatkozó kormányhatározatot úgy, hogy bevezeti a <em>bicikliseknek való út (drum pentru cicliști)</em> meghatározását. Ez azért jelent némi előrelépést, mert korábban csak biciklisáv (vagy szó szerinti fordításban: <em>biciklipálya/pistă de biciclete</em>) volt ismert a hazai törvénykezésben, ami bármit fedhetett az úttest szélén felfestett sávtól a járdán futó vagy az úttesttől elkülönülő, párhuzamosan futó bicikliútig. A jogszabály továbbá rendelkezik a biciklis infrastruktúra építéséhez szükséges kisajátításokról.&nbsp;</p>



<p>Negatívum azonban, hogy a bicikliseknek való út szélességét sávonként minimum 1,2 m-ben határozza meg (a nemzetközi jó gyakorlatok szerint 1,8 m az ideális). „A biciklisáv szélessége elfogadhatatlanul kevés” – állítja<a href="https://ccncluj.blogspot.com/2022/04/" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> a Clubul de Cicloturism Napoca</a>. Az aktivisták szerint a jogszabály ugyan jó szándékú, azonban „gyenge”, „elhamarkodott” és „súlyos hiányosságokat tartalmaz”. Így ahelyett, hogy fontos előrelépést jelentene, csak további problémákat eredményez. Sérelmezik továbbá, hogy a tervezetről nem konzultáltak velük. Ennek a törvénynek sincsen egyelőre alkalmazási szabályzata. </p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img decoding="async" width="1024" height="602" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/mititean-1024x602.jpg" alt="" class="wp-image-41505" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/mititean-1024x602.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/mititean-300x176.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/mititean-768x451.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/mititean-750x441.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/mititean-1140x670.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/mititean.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>Radu Mititean biciklis aktivista, a Clubul de Cicloturism Napoca elnöke</em></figcaption></figure>



<p>Tudunk továbbá néhány, hamvába holt próbálkozásról: 2016-ban a Dacian Cioloș által vezetett kormány elkészített egy bicikliutak kijelöléséről szóló <a href="https://www.juridice.ro/wp-content/uploads/2016/08/HG_privind_aprobarea_Normelor_metodologice_privind_crearea_amenajarea_si_omologarea_traseelor_de_cicloturism.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">kormányhatározatot</a>, ezt azonban nem sikerült a kormány napirendjére tűzni (erre később, egy sztori erejéig vissza fogunk térni). Civil szervezetek sürgetésére 2017-ben a különféle parlamenti pártok megpróbálkoztak <a href="https://www.cdep.ro/relatii_publice/site2015.text_presa?pid=14021" target="_blank" rel="noreferrer noopener">egy </a>„<a href="https://www.cdep.ro/relatii_publice/site2015.text_presa?pid=14021" target="_blank" rel="noreferrer noopener">biciklitörvény” kidolgozásával</a>. Munkacsoport is alakult a Képviselőházban, a lelkes sajtónyilatkozatok ellenére a kezdeményezés elhalt.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">‘90-es évekbeli standardok alapján tervezik a bicikliutakat?</h2>



<p>A Fejlesztési Minisztérium 2016 óta dolgozik a biciklis infrastruktúra tervezésére vonatkozó <a href="https://mdlpa.ro/pages/proiectordinaprobareaghidproiectareinfrstructurabiciclete" target="_blank" rel="noreferrer noopener">rendeleten</a>. A tervezetet 2020 augusztusában tették közzé a minisztérium honlapján, azonban nem tudni, hogy mikor fogadják el.&nbsp;</p>



<p>Ez a jogszabály azért lenne fontos, mert a mérnökök, építészek és várostervezők számára végre világos iránymutatást adhatna, amikor bicikliutakat terveznek. Jelenleg ugyanis csak néhány, ‘90-es évekbeli, rég elavult szabvány (STAS) áll rendelkezésre.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Pályázati felhívásba írt követelmények</h2>



<p>A biciklis infrastruktúra tervezésére vonatkozó standardok hiánya furcsa helyzeteket eredményez. Például a Környezetvédelmi Minisztérium tavaly októberben <a href="https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocument/259886" target="_blank" rel="noreferrer noopener">egy rendelettel kiadott pályázati felhívásba</a> foglalta bele, milyen minimális követelményeknek kell megfelelniük azoknak a bicikliutaknak, melyeket ebből a pénzből építenek a pályázó önkormányzatok.&nbsp;</p>



<p>„Nagyon rosszul van megírva, nem tartották be a kötelező konzultációkat, de legalább bekerült néhány alapvető követelmény, például a bicikliutak minimális szélességét 1,5 méterben határozza meg. Ha ez nem került volna bele, fennállt volna a veszélye annak, hogy egyes helyeken fél méter széles bicikliutakat építenek” – magyarázta Mititean.&nbsp;</p>



<blockquote class="wp-block-quote"><p>„Ez nem törvény, hanem én mint finanszírozó ezzel a feltétellel adok neked pénzt. Ez nem megoldás, mert ha így járunk el, akkor oda jutunk, hogy a bicikliutak más-más standardok szerint épülnek meg annak függvényében, hogy ki finanszírozta. Illetve ha egy önkormányzat saját pénzből építene biciklis infrastruktúrát, akkor azt úgy építheti meg, ahogy akarja, mindenféle megkötés nélkül” – így a biciklis aktivista.</p><p></p></blockquote>



<h2 class="wp-block-heading">Ha nincs szabály, akkor szabálysértés sincsen</h2>



<p>A biciklis infrastruktúrára vonatkozó világos iránymutatás hiánya azt eredményezi, hogy nagyon sok önkormányzat kerékpározásra alkalmatlan, veszélyes vagy egyszerűen csak a valós igényeket figyelmen kívül hagyó megoldásokat épít bicikliutak gyanánt, mondták a civilek, akikkel beszélgettünk.&nbsp;</p>



<p>Ezek a bicikliutak jól néznek ki a fotókon és a statisztikákban, azonban a minőségük, használhatóságuk megkérdőjelezhető. A hiányzó törvénykezés miatt az ilyen projekteket aztán a közigazgatási bíróságon sem lehet megtámadni. Ezeken a bíróságokon egy rendelkezés vagy projekt törvényességét vizsgálják, de ha nem létezik szabály, akkor szabályt sérteni sem lehet.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="609" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00546-1024x609.jpg" alt="" class="wp-image-41508" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00546-1024x609.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00546-300x179.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00546-768x457.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00546-750x446.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00546-1140x678.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00546.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>Alig hagyjuk el a városközpontot, a járda (és a járdán felfestett bicikliút) minősége látványosan romlik</em></figcaption></figure>



<p>„Mi 30 éve próbálkozunk (a kerékpáros közlekedés jogi hátterét megteremteni). Nagyon sok elakadt kezdeményezés létezik. A Belügyminisztérium részéről jön a legtöbb akadály, ők nagyjából mindent blokkolnak, és nyomást gyakorolnak más hatóságokra és minisztériumokra, hogy ők se hagyják jóvá” – magyarázta Radu Mititean.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Ha nincs biciklis, baleset sincs</h2>



<blockquote class="wp-block-quote"><p>Az aktivista szerint a Belügyminisztérium merev elutasítása a minisztériumban dolgozó középvezetők „milicista szemléletmódjának” köszönhető. „Azzal érvelnek, hogy Romániában nagyon magas a közlekedési balesetben elhunyt biciklisek száma. Hogyan lehet ezt a megoldani? Minél kevesebb biciklist kell a közutakra engedni! Ha nincsenek biciklisek, balesetek sem lesznek, a problémát megoldottuk” – így Mititean.</p></blockquote>



<p>Itt fontos megemlíteni, hogy az Unióban szinte Romániában történik legtöbb kerékpáros halálos baleset. Egyedül Hollandia előzi meg, vélhetően azért, mert ott az EU-átlaghoz képest is sokkal több a biciklis.&nbsp;</p>



<p>Egyébként <a href="https://etsc.eu/wp-content/uploads/PIN-Flash-38_FINAL.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">az európai közlekedésbiztonsági tanács (ETSC) 2020-as adatai szerint</a> évente nagyjából 5 ezer gyalogos és 2 ezer biciklis veszti életét közlekedési balesetekben EU-szinten – ezzel ők messze a legsérülékenyebb kategória. Bár a gyalogosok biztonsága az utóbbi 10 évben 20 százalékkal javult, a biciklis balesetek miatti haláleseteket 2010 óta nem sikerült visszaszorítani.</p>



<p>De vissza a törvénykezéshez. Azok a jogszabályok sem bátorítják a kerékpáros közlekedést, melyek alapvetően más területeket szabályoznak, azonban a biciklis közlekedésre vonatkozóan is tartalmaznak rendelkezéseket.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">A törvény betűje szerint szinte sehol nem lehet kerékpározni</h2>



<p>A <a href="https://legeaz.net/PdfDoc/noul-cod-rutier.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">KRESZ</a> egyik elhíresült rendelkezése például explicite megtiltja a 14 év alatti gyermekeknek, hogy közutakon biciklivel közlekedjenek. Ugyanitt arra kötelezik a bicikliseket, hogy ha egy adott útszakaszon létezik bicikliút, akkor azt használják – akkor is, ha a valóságban ez a bicikliút használhatatlan vagy balesetveszélyes. 2019-ben pedig a biciklis szabályok megsértéséért kiszabható büntetéseket is <a href="https://ccncluj.blogspot.com/2019/12/cresc-puternic-amenzile-rutiere-pentru.html" target="_blank" rel="noreferrer noopener">megemelték</a>.</p>



<p>Azonban az abszurd tiltások listája nem áll meg itt: az erdőtörvény friss módosítása előírja, hogy biciklisek csak túrázásra vagy kerékpározásra kijelölt útvonalakon közlekedhetnek. Csakhogy a túrázásra kijelölt útvonalak ritkák, biciklizésre kijelölt útvonalak pedig nem is léteztek eddig az erre vonatkozó törvény hiányában – <a href="https://ccncluj.blogspot.com/2020/09/intra-in-vigoare-modificarea-codului.html" target="_blank" rel="noreferrer noopener">hívja fel a figyelmet</a> a Clubul de Cicloturism Napoca. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ország nagyjából negyedét fedő erdők területén nagyrészt tilos biciklizni. </p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="573" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00550-1-1024x573.jpg" alt="" class="wp-image-41515" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00550-1-1024x573.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00550-1-300x168.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00550-1-768x429.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00550-1-750x419.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00550-1-1140x637.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00550-1.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>A Mărăști téren már határozottan óvatosan kell közlekedni biciklivel: ugyan van bicikliút, azonban bármikor utunkba berülhet egy járdaszegély vagy pocsolya </em></figcaption></figure>



<p>Hasonló a helyzet a természetvédelmi területekkel. <a href="https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocumentAfis/127715">201</a><a href="https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocumentAfis/127715" target="_blank" rel="noreferrer noopener">1</a><a href="https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocumentAfis/127715"> óta</a> itt is csak erre a célra kijelölt ösvényeken járhatnak biciklisek. Ez a rendelkezés azért is különös, mert például a Natura 2000-es területek is természetvédelmi területeknek számítanak, és ezeken a területeken gyakran találhatóak települések. Ezeken a településeken tehát tilos a biciklis turizmus.&nbsp;</p>



<p>Paradox módon ez a törvény még a quadosokkal szemben is megengedőbb: ők a természetvédelmi területet igazgató szerv engedélyével bemehetnek, biciklisek azonban engedélyt sem kérhetnek a törvény értelmében. És hogy a lista teljes legyen: elvben legelőkön sem lehet kerékpárral közlekedni, ahogy a mezőgazdasági területeket átszelő utakon sem, hívja fel a figyelmet Radu Mititean.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A lényeg, hogy a statisztikában jól nézzen ki</h2>



<p>Egységes és minden részletre kiterjedő szabályozás nélkül a tervezők, a megrendelő önkormányzatok és a terveket jóváhagyó hatóságok igen képlékeny terepen egyensúlyoznak akkor, amikor egy-egy közterület használatát újragondolják, és egy korábban autós és gyalogos forgalomra tervezett útszakaszra biciklis infrastruktúrát terveznek.</p>



<p>„A bicikliutakat úgy építik, ahogy a polgármester akarja” – fakadt ki a biciklis aktivista, amikor ez a téma került szóba. Mititean szerint a nyugati országokban elfogadott, bevált jó gyakorlatokat jogszabályok hiányában is lehetne Romániában alkalmazni, azonban erre nincsen politikai akarat.&nbsp;</p>



<blockquote class="wp-block-quote"><p>„Nálunk eddig nem épült semmi, vagy ha igen, akkor csak úgy, hogy jól nézzen ki a statisztikákban, hogy elmondhassuk, hogy nálunk is vannak bicikliutak, az erre szánt EU-s pénzeket elköltöttük. Ami a minőséget illeti, hát nem kötelez semmi, és akkor készültek azok a bicikliutak, melyekről Nyugaton azt hiszik, hogy Photoshop-montázsok.&nbsp;</p></blockquote>



<p>Ilyen a rendszer, ha (a tervezők) nem úgy készítik el a terveket, akkor keresünk mást aki elkészíti. Nagyon nagy a nyomás a tervezőkön, ők sokszor mondják magánbeszélgetések során, hogy én is undorodom ettől, de ezt kérik tőlem” – mesélte Mititean.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="707" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00559-1024x707.jpg" alt="" class="wp-image-41518" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00559-1024x707.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00559-300x207.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00559-768x531.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00559-750x518.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00559-1140x788.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00559.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>Itt véget ér a bicikliút. Aki szabályosan akar közlekedni, az le kell szálljon a bicikliről</em></figcaption></figure>



<h2 class="wp-block-heading">Tabunak számít forgalmi sávokat megszüntetni</h2>



<p>Az aktivista szempontját árnyalja a kolozsvári <a href="http://planwerkcluj.org/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Planwerk építészeti és urbanisztikai iroda</a> két munkatársa, akik több kolozsvári közterület újragondolásában vettek részt az utóbbi években. Tudor Pănescu és Tiberiu Ciolacu nem tapasztalt olyan közvetlen nyomásgyakorlást a megrendelők részéről, mint amiről Radu Mititean beszél.</p>



<p>„Általában nem az történik, hogy egy polgármesteri hivatal azt mondja, 80 cm széles bicikliutat szeretnék. A közbeszerzések részeként publikált részletes leírásokban (caiet de sarcini) magától értetődik a minimális szélesség betartása. Akkor válik problémássá a helyzet, amikor mindkét közlekedési irányban szeretnél bicikliutat tervezni, és az ehhez szükséges teret valahonnan el kell venni.&nbsp;</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="687" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/biciklisav-1024x687.jpg" alt="" class="wp-image-41529" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/biciklisav-1024x687.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/biciklisav-300x201.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/biciklisav-768x515.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/biciklisav-750x503.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/biciklisav-1140x765.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/biciklisav.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>Az 1989 December 21 sugárúton mindkét irányban létrehoztak bicikliutakat, ez az útszakasz az egyik viszonylagos sikertörténet  </em></figcaption></figure>



<p>Az az elv, hogy ezt a teret nem a járdákból vesszük el, nem építünk biciklis infrastruktúrát a gyalogosok rovására. Ez azt jelenti, hogy vagy a forgalmi sávokhoz, vagy a parkolókhoz kell hozzányúlni. Itt kezdődnek a viták, alkudozások” – mesélte Tudor Pănescu.</p>



<p>Az építész szerint Kolozsváron általában elfogadják a forgalmi sávok szűkítését. Egy korábban 4 sávos úton ha mindegyik sávból 50 centit elvesznek akkor 2 métert, talán többet is lehet nyerni. „Ezek az egyszerű esetek. Azonban a szélesség sokszor nem elegendő (a sávok szűkítésére) és a nehezebb döntés következik: egyes sávokról le kell mondani.&nbsp;</p>



<p>Itt kezdődnek a komolyabb beszélgetések a helyi tanács közlekedési bizottságában, a Közlekedési Rendőrséggel, a közmeghallgatásokon. Ez egyelőre még tabutémának számít” – így Pănescu, aki szerint ilyen esetben megoldás lehet az egyirányúsítás, mely révén le lehet mondani egy forgalmi sávról, és ez nagy nyereség a biciklis infrastruktúra számára.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Az ilyen projekt mindig kompromisszumos</h2>



<p>Az építészek ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy a tervezett és a gyakorlatban is megvalósított biciklis infrastruktúra között sokszor látványos eltérések vannak. „Talán ilyen kolozsvári sajátosság, hogy a nagyszabású projekteket kezdeti fázisban bocsátják közvitára, nem pedig akkor, amikor már részletes az elképzelés.&nbsp;</p>



<p>A közvita után jönnek a javaslatok, amelyeket megpróbálunk beépíteni, ami után a jóváhagyások bonyolult szakasza következik. Ebben a szakaszban az eredeti elképzelés módosulhat: például van olyan, hogy két sávot szeretnél megszüntetni, de csak egy sávot hagynak jóvá” – így Tiberiu Ciolacu.</p>



<p>A Kolozsvár történelmi belvárosában található Emil Isac utca újragondolása során volt erre példa. „Ebben az utcában kétirányú biciklisávokat szerettünk volna. A szélességük nem lett volna ideális, azonban mindkét irányban lehetett volna közlekedni.&nbsp;</p>



<p>A jóváhagyások során azonban ezt a megoldást kategorikusan elutasították, mondván, hogy egyirányú utcában nem lehet kétirányú biciklis forgalom. Így hiába szerepelt kétirányú bicikliút az első vázlatokon, végül csak egyirányú lett a bicikliút. Egy ilyen projekt mindig kompromisszumokról, tárgyalásról szól” – magyarázta Tudor Pănescu.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="650" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00538-1024x650.jpg" alt="" class="wp-image-41535" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00538-1024x650.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00538-300x191.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00538-768x488.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00538-750x476.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00538-1140x724.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/DSC00538.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /></figure>



<p>Arra is rákérdeztünk, hogy előfordul-e az, hogy kivitelezéskor élnek az építőtelepi utasítás (dispoziție de șantier) lehetőségével, és a tervektől számottevően eltérnek. „Velünk az még nem fordult elő, hogy kivitelezés során radikálisan módosuljon a biciklis infrastruktúra. Miután egy projektet jóváhagytak, az változatlanul kerül megvalósításra” – válaszolt Tudor Pănescu.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Kolozsváron némileg nyitott a közlekedési rendőrség</h2>



<p>Az építészek szerint a Közlekedési Rendőrség sokszor nagyon mereven áll hozzá egyes kérdésekhez. „Ezzel együtt az utóbbi években azt tapasztaljuk, hogy a rendőrség részéről van egyféle nyitás a biciklis infrastruktúra irányába, és ez főleg azért fontos, mert a (bicikliutak építésére vonatkozó) jogszabályokat nem frissítették.&nbsp;</p>



<p>Abban a pillanatban, hogy jóváhagysz egy olyan megoldást, amire nincsen szabály, felelősséget vállalsz az adott megoldásért, ez egy kockázat. A Kolozs Megyei Rendőrfelügyelőség ismeri és használja a fenntartható közlekedésért küzdő bukaresti civil szervezet (OPTAR) által kiadott <a href="https://www.scribd.com/document/319883428/Ghid-Infrastructura-Biciclete-OPTAR" target="_blank" rel="noreferrer noopener">iránymutató dokumentumot</a>. Ez elképzelhetetlen lett volna 10-15 évvel ezelőtt” – így Tudor Pănescu.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Semmiben kezdődik, váratlanul ér véget</h2>



<p>Az amúgy is igen változatos minőségű bicikliutak legnagyobb problémája, hogy nem alkotnak összefüggő hálózatot. „Ez olyan, mintha darabonként fektetnénk le egy csövet: amíg nem kerül a helyére minden darab, nem jó semmire” – magyarázza Radu Mititean, aki szerint Kolozsváron a legfontosabb az lenne, hogy a negyedekből be lehessen jönni a központba biciklivel.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="442" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/Screenshot-from-2022-12-15-19-09-18-1024x442.png" alt="" class="wp-image-41538" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/Screenshot-from-2022-12-15-19-09-18-1024x442.png 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/Screenshot-from-2022-12-15-19-09-18-300x130.png 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/Screenshot-from-2022-12-15-19-09-18-768x332.png 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/Screenshot-from-2022-12-15-19-09-18-750x324.png 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/Screenshot-from-2022-12-15-19-09-18-1140x492.png 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/Screenshot-from-2022-12-15-19-09-18.png 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>Az egyik kolozsvári szellem-bicikliút Moș Ioan Roată utcában, a város határában</em></figcaption></figure>



<blockquote class="wp-block-quote"><p>„Sokan mondják azt, hogy tessék, ott a bicikliút, hol vannak a biciklisek? Hát azért nincsenek biciklisek, mert a bicikliút a semmiben kezdődik, és váratlanul ér véget. Nem beszélve arról, hogy sok ilyen bicikliút keskeny, nincsen ellátva biztonsági zónákkal, sok helyen teljesen fölösleges, csak azért készült, hogy a statisztikákban jól mutasson, hogy a projektben legyen valami kis zöld izé is.”</p><p>Az aktivista szerint ez a probléma nagyban összefügg azzal, hogy az önkormányzatoknak nincsen hosszú távú elképzelésük arról, hogyan szeretnék a települést fejleszteni, és nem is akarják, hogy legyenek ilyen dokumentumok.&nbsp;</p></blockquote>



<h2 class="wp-block-heading">A tervek megkötik a hatóságok kezét</h2>



<p>„A hatóságok nem akarnak (aktuális) tervet. Jobb egy rég idejétmúlt Általános Területrendezési Terv (PUG), mert úgy este megegyeznek a befektetővel, reggel pedig bejelentik, hogy ez vagy az fog épülni az adott területen. Ha van ilyen dokumentum, azt megvitatják, elemzik, elfogadják, akkor már nincsen korlátlan mozgásterük” – mondta Mititean.&nbsp;</p>



<p>Szerinte a PUG-gal összefüggő, közlekedésre vonatkozó terv, Fenntartható Városi Mobilitási Terv (PMUD) is ilyen: a nagyobb városok elkészítették, mivel ez feltétele volt bizonyos EU-pályázatoknak. Azonban ezek nem olyan színvonalúak, amilyennek lenniük kellene, mert az önkormányzatoknak nem áll érdekében egy aktuális, koherens, PUG-gal összehangolt terv elkészítése.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Egy hálózatot nagyon nehéz egyszerre létrehozni</h2>



<blockquote class="wp-block-quote"><p>„Összefüggő bicikliút-hálózatot ki lehet gondolni egy adott pillanatban, arról lehet beszélni és akár vállalást is lehet tenni annak megépítésére. Azonban egy ilyen hálózatot nagyon nehéz egyszerre létrehozni” – magyarázta Tiberiu Ciolacu. Az építész szerint ez az oka annak, hogy általában akkor vezetik be a biciklis infrastruktúrát egy-egy útszakaszra, amikor újragondolják az adott területet. Egy hálózatot szerinte puzzle-ként lehet megvalósítani, fokozatosan.</p></blockquote>



<p>Miért nem létezik projekt kizárólag bicikliutak létrehozására a már létező infrastruktúrán belül? Ciolacu szerint ennek az az oka, hogy a bicikliutak nem autonóm részei egy utcának, azokat csak úgy lehet létrehozni, ha az utca – vagy terület – közlekedési profilját újragondolják.&nbsp;</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="442" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/Screenshot-from-2022-12-15-19-14-28-1024x442.png" alt="" class="wp-image-41541" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/Screenshot-from-2022-12-15-19-14-28-1024x442.png 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/Screenshot-from-2022-12-15-19-14-28-300x130.png 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/Screenshot-from-2022-12-15-19-14-28-768x332.png 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/Screenshot-from-2022-12-15-19-14-28-750x324.png 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/Screenshot-from-2022-12-15-19-14-28-1140x492.png 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/Screenshot-from-2022-12-15-19-14-28.png 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>Első pillantásra meggyőző bicikliút Kolozsvár egyik újonnan épült negyedében, a Bună Ziua utcában. Ezzel csak az a baj, hogy forgalmas és biciklis infrastruktúrát nélkülöző utcákon kell végighaladnia annak, aki innen a központba szeretne menni</em>.<em> Nehezítő körülmény, hogy ez a negyed a várost környező egyik domboldalon található</em></figcaption></figure>



<p>Ezek a projektek újradefiniálják az adott utca használatát, kitérnek minden közlekedési módra (autós és biciklis forgalom, tömegközlekedés, gyalogos közlekedés), a zöldövezetekre, az utcai bútorzatra, satöbbi. „Minden ilyen komponens összefügg a többi komponenssel, nem lehet a többitől függetlenül kezelni” – így a szakember.</p>



<blockquote class="wp-block-quote"><p>„A jelenlegi utcák autós és gyalogos forgalomra lettek kitalálva. Abban a pillanatban, amikor egy adott térbe egy újabb mobilitási módot szeretnénk bevezetni, a teret teljes egészében újra kell osztani, újra kell gondolni.&nbsp;Ha ez nem történik meg, akkor a bicikliút vagy nem fér el, vagy elfér de nem biztonságos, megszakítja egy buszmegálló vagy villanyoszlop, amit nem lehet elköltöztetni, vagy a szélessége nem lesz állandó. Ez a történelmi városközpontokra kiemelten érvényes” – mondta Tudor Pănescu.&nbsp;</p></blockquote>



<h2 class="wp-block-heading">Most már pénz is van</h2>



<p>Ha sokáig a hatóságok azzal érvelhettek, hogy biciklis infrastruktúra létrehozására nincsen pénz, ez nagyban megváltozott az utóbbi időben. A magyar és a bolgár határok mentén nagyon sok bicikliutat a határokon átnyúló együttműködési (interreg) projektekből finanszíroztak. Igaz, ezek közül sok azért nem használható, mert a tervezett határátkelők időközben nem nyíltak meg.</p>



<p>Bár elvben a Környezetvédelmi Alap (AFM) régóta finanszíroz kisebb összegekkel ilyen projekteket, tavaly volt az első nagy kiírása kerékpáros infrastruktúra építésére. <a href="https://www.agerpres.ro/mediu/2022/11/04/afm-un-numar-de-108-dosare-depuse-in-programul-de-realizare-a-pistelor-pentru-biciclete-in-doar-doua-minute--1008118" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Összesen 890 kilométer bicikliút megépítését finanszírozzák</a>, 750 millió lej (150 millió EUR) értékben. Erre az alapra megyei és helyi önkormányzatok pályázhattak.&nbsp;</p>



<p>Az AFM-kiírás eltörpül azonban a Helyreállítási Alapból (PNRR) rendelkezésre álló erőforrások mellett. Ebben Románia 3 ezer kilométernyi, településeken kívüli bicikliút építését vállalta. Településeken belül a fenntartható közlekedésre való áttérés jegyében is épülnek majd bicikliutak – ezek hosszára azonban nincsen számszerű ígéret.&nbsp;</p>



<p>Az, ahogyan a biciklis infrastruktúra fejlesztése bekerült a Helyreállítási Alapba, szépen illusztrálja, hogy Romániában stratégiák helyett mennyire esetlegesen, személyes elhatározások, szerencsés egybeesések mentén hoznak meg közpolitikai döntéseket.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A miniszter személyesen csempészte be a dokumentációba a biciklis részt</h2>



<p>Az történt ugyanis, hogy ezeket a vállalásokat személyesen <a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Cristian_Ghinea" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Cristian Ghinea</a>, az akkori uniós alapokért felelős miniszter tette be a dokumentációba. Ezt a sztorit eredetileg az egyik aktivista mesélte el, utólag azonban maga Cristian Ghinea is megerősítette a vele készített interjú során.</p>



<p>„Nem volt ellenállás a kormány részéről, őket ez (a biciklis infrastruktúra) nem érdekelte” – mondta erről Ghinea. A volt miniszter, aki jelenleg az USR politikusaként <a href="https://monitorpnrr.eu/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">a PNRR végrehajtását követi figyelemmel</a>, elmondta, azért gondolta, hogy a biciklis infrastruktúra fejlesztésének helye van a Helyreállítási Alapban, mert pozitív változást jelent a fenntartható közlekedésben és a turizmusban.</p>



<p>Ghinea amúgy a városban rollerrel közlekedik, és személyes motivációja is volt arra, hogy a biciklis infrastruktúrára vonatkozó részeket bevigye az általa összeállított tervekbe. Ugyanis 2016-ban, amikor még a technokrata Cioloș-kormány minisztere volt, megpróbálták az Eurovelo útvonalakról szóló <a href="https://www.juridice.ro/wp-content/uploads/2016/08/HG_privind_aprobarea_Normelor_metodologice_privind_crearea_amenajarea_si_omologarea_traseelor_de_cicloturism.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">kormányhatározatot</a> elfogadtatni.&nbsp;</p>



<p>Az apparátus azonban ellenállt, arra számítva, hogy a kormány úgyis megbukik. Ez a számításuk aztán helyesnek bizonyult, a tervezetet sikerült elszabotálni. A sors iróniája, hogy ezt a tervezetet tavaly elő kellett venni és elfogadni, ugyanis a Helyreállítási Alap része lett.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A bicikliút-pályázat már a szerződéskötés stádiumában van</h2>



<p>„Kellemes meglepetést okozott a pályázatok minősége” – nyilatkozta Ciprian Secară, a Fejlesztési Minisztérium keretein belül működő <a href="https://centrulnationaldecoordonarevelo.ro/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Biciklis Koordinációs Központ (Centru Național pentru Coordonare Velo, CNCV)</a> munkatársa a tavaly decemberben lezárult pályázatról.&nbsp;</p>



<p>Az önkormányzatok, megyei tanácsok 3 ezer kilométernyi kerékpárút építésére pályázhattak a Helyreállítási Alap (PNRR) részeként. Erre a projektre 247,5 millió euró volt előirányozva, ami azt jelenti, hogy kilométerenként átlag 80 ezer euróba fognak kerülni a bicikliutak.&nbsp;</p>



<p>Előírás volt, hogy egy szakasznak legkevesebb 150 kilométer hosszúságúnak kell lennie, azonban a beadott pályázatokban a legrövidebb ilyen szakasz 250 km, a leghosszabb pedig 1700 km.&nbsp;</p>



<p>Összesen 7 ezer kilométernyi bicikliútra érkezett pályázat – újságolta 2022 decemberében Secară. Azóta egyébként <a href="https://drive.google.com/file/d/1biBImaqHyart34WrfZ4lwqwP1wfaoLj1/view?usp=sharing" target="_blank" rel="noreferrer noopener">a pályázat eredményei is megvannak</a>, az ország nyugati régiójában <a href="https://www.transilvaniabusiness.ro/2022/12/31/regiunea-vest-a-castigat-jumatate-din-toti-banii-din-pnrr-alocati-pentru-piste-de-biciclete-se-vor-realiza-1-700-de-kilometri-de-piste/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">1700 km bicikliút fog épülni</a>. A székelyföldi (Maros, Hargita, Kovászna megye) pályázat utolsó helyen végzett – igaz, Maros és Kovászna megye is részt vesz két másik pályázatban, melyek sokkal magasabb pontozást ért el.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A Koordinációs Központnak egyelőre adatai nincsenek</h2>



<p>A CNCV-t egyébként tavaly hozták létre szintén a Helyreállítási Alap egyik intézkedéseként. A központ egyelőre még a kezdeti nehézségekkel küzd, és ez <a href="https://centrulnationaldecoordonarevelo.ro/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">a honlapján</a> is jól látszik. Ez az oldal a kerékpáros közlekedés, turizmus témakörében átfogó és naprakész tartalmat nyújtana, azonban egyelőre nagyon kevés anyag van fenn. A menüpontoknál csak annyi olvasható, hogy „a tartalom frissülés alatt”.</p>



<p>Úgy tűnik, maga a központ sem tudja, milyen biciklis infrastruktúra létezik az országban. Az oldalon ugyan megtalálható <a href="https://evt-as.s3.eu-central-1.amazonaws.com/xf5hk12acvtpa8h03vfm1ngcezsv?response-content-disposition=inline%3B%20filename%3D%22Anexa%202.Atlasul%20traseelor%20compressed%20%25281%2529.pdf%22%3B%20filename%2A%3DUTF-8%27%27Anexa%25202.Atlasul%2520traseelor%2520compressed%2520%25281%2529.pdf&amp;response-content-type=application%2Fpdf&amp;X-Amz-Algorithm=AWS4-HMAC-SHA256&amp;X-Amz-Credential=AKIAJSYHGRGV3SCK2MWA%2F20230129%2Feu-central-1%2Fs3%2Faws4_request&amp;X-Amz-Date=20230129T091124Z&amp;X-Amz-Expires=300&amp;X-Amz-SignedHeaders=host&amp;X-Amz-Signature=1abba94079db4614e2123cd998e6e28d86066880f0b9e9e301bf5b5489194249" target="_blank" rel="noreferrer noopener">a megyei szintű bicikliutak atlasza</a>, ez azonban nagyrészt a tervezett, nem pedig a jelenleg már létező biciklis infrastruktúrát tartalmazza.&nbsp;</p>



<p>„Mi kértünk információkat a már létező bicikliutakról, de a 41 megye közül csak 10 küldte el ezt, úgy tűnik, nekik sincsen ilyen adatbázisuk” – így Secară, aki azonban kilátásba helyezte, hogy amint elkészül a 3 ezer kilométernyi bicikliút, az útvonalakat elektronikus, letölthető formában közzéteszik.</p>



<p><em>Ez az anyag a <a href="https://www.journalismfund.eu/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Journalismfund</a> támogatásával készült.</em></p>



<figure class="wp-block-image size-full"><img loading="lazy" decoding="async" width="640" height="195" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/logo_journalismfund.jpg" alt="" class="wp-image-41545" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/logo_journalismfund.jpg 640w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/logo_journalismfund-300x91.jpg 300w" sizes="(max-width: 640px) 100vw, 640px" /></figure>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/kozlekedes/bicikliutak-romaniaban/">Bicikliutak Romániában: a látványtervek szépek, az ígéretek nagyok, a valóság szomorú</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2023/01/DSC00567-1.jpg</url>
								<title>300123_critical_mass_kolozsvár</title>
								<link>https://atlatszo.ro/kozlekedes/bicikliutak-romaniaban/</link></image><authorId>7</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/siposzoltan/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2023/01/DSC00567-1.jpg</url>
								<title>300123_critical_mass_kolozsvár</title>
								<link>https://atlatszo.ro/kozlekedes/bicikliutak-romaniaban/</link></image><authorId>7</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/siposzoltan/</authorUrl>	</item>
	</channel>
</rss>

<!--
Performance optimized by W3 Total Cache. Learn more: https://www.boldgrid.com/w3-total-cache/

Object Caching 156/180 objects using Memcached
Page Caching using Disk: Enhanced 
Content Delivery Network via atlatszo-ro.b-cdn.net
Database Caching 1/64 queries in 0.019 seconds using Memcached (Request-wide modification query)

Served from: atlatszo.ro @ 2026-11-21 09:57:15 by W3 Total Cache
-->