Kíváncsiak voltunk, hogyan kezelik ezt a dilemmát az EP-ben. A mostani kampány retorikája miatt látványos lojalitást feltételeztünk a Fidesz irányába: elhangzott már olyan kijelentés is, hogy azért kell az RMDSZ-re szavazni, hogy támogathassák a Fideszt. 

Ehhez képest egyáltalán nem egyértelmű, hogy a két EP-képviselő minden olyan kérdésben, ahol a Fidesz harcos módon kisebbségben marad, velük tartana, sőt. Például az ukrajnai háború kérdésében az erdélyiek nagyon is atlantista módon szavaznak. Persze ott, ahol az európai többség a magyar kormányt büntetné, két szavazattal mindig megvédik őket.

Érdekes lett volna megvizsgálni, összességben hogyan viszonyulnak az RMDSZ-es szavazatok a fideszesekhez, ez azonban rengeteg adat feldolgozását jelentette volna, amelyre nincs kapacitásunk. A perfekcionista EP-képviselő összesen 19 610 szavazáson vehetett részt ebben a mandátumban. Ráadásul megtörténik, hogy a plenáris ülésen egy javaslatcsomagnak több száz módosító javaslatáról döntenek. Cikkünkben így nem vállalhattuk mindezek összesítését. 

Amit azonban meg tudtunk tenni, hogy különböző kulcsszavak alapján vizsgáltuk meg a szavazatokat, és külön figyeltünk a botrányt keltő ügyekre. Hogy ki melyik ügyben hogyan szavazott, azt a howtheyvote.eu adatbázisban néztük meg.

Ahol a Fidesz botrányhősködik, oda az RMDSZ nem tart vele

Vizsgáljuk meg első körben azokat a szavazásokat, amikor az, ahogyan a Fidesz szavazott, jelentős felháborodást váltott ki. Olyan módon tért el az európai fősodortól, hogy az már nagy figyelmet váltott ki mind a magyarországi, mind a nemzetközi sajtóban. 

Friss történet, hogy miközben a Fidesz megmondóemberei és politikusai napokon át harsogták, hogy Magyar Péter nőverő, az EP-ben nem szavazták meg a nők elleni és családon belüli erőszakkal szemben hozott uniós irányelveket. Ezeket a képviselők túlnyomó többsége, 84 százaléka fogadta el, a fideszesek tartózkodtak. Az eset viszont remekül mutatja, hogy az RMDSZ függetlenül lép fel ilyenkor, és nem követi a Fideszt teljesen a párhuzamos világértelmezésbe. 

Az EP közleménye szerint a szabályok hathatósabb védelmet biztosítanak a nőknek az online zaklatással szemben, az áldozatok védelme és a nemi erőszak megelőzése érdekében. Bővül a komolyabb szankciókkal büntethető bűncselekmények súlyosbító körülményeinek listája: más elbírálás alá esnek majd például a közszereplők, az újságírók és az emberi jogi aktivisták sérelmére elkövetett bűncselekmények. 

Ugyanígy súlyosbító körülménynek számít, ha valaki nemük, szexuális irányultságuk, bőrszínük, vallásuk, társadalmi hovatartozásuk vagy politikai meggyőződésük miatt, illetve az állítólagos „becsület” védelmére hivatkozva árt másoknak. A tagállamok három évet kaptak arra, hogy beillesszék az új szabályokat a saját jogrendjükbe.

Tavaly év elején az EP nagy többséggel fogadott el egy állásfoglalást, amelyben azt követelték, hogy jöjjön létre egy különleges bíróság, amely felelősségre vonná az orosz katonai és politikai vezetést a bucsai és irpinyi civilek lemészárlásáért. Az elképzelés szerint a tagországok Ukrajnával szorosan együttműködve hoztak volna létre egy új, speciális törvényszéket a célra. 

A fideszesek közül senki nem nyomott gombot. Tartózkodott és ellene szavazott néhány szélsőjobboldali képviselő meg az oroszpárti bolgár szocialisták. Nem szavazott a Néppártban ragadt KDNP-es Hölvényi György sem. Vincze és Winkler azonban a javaslat mellett szavazott. 

Ugyanez volt a helyzet idén év elején is, amikor az EP állásfoglalásban állt ki az ellen, hogy Oroszország beavatkozzon az idei európai parlamenti választásokba. Az úgynevezett RussiaGate ügy rávilágított, hogy volt olyan EP-képviselő, akiről az is kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat (FSB) tartótisztjének szokott jelenteni. Az EP szerint a Kreml újult erővel fogja megpróbálni befolyásolni az EU-s döntéshozókat. 

A két RMDSZ-es egyetértett a nyilatkozat szövegével, a Fidesz politikusai ismét nem nyomtak gombot, ahogyan Hölvényi sem. Többnyire csak a szélsőjobból szavaztak az állásfoglalás ellen, illetve néhányan a radikális baloldali frakcióból.

Egy másik példa arra, hogy az RMDSZ Oroszországgal kapcsolatban szembemegy a Fidesszel (legalábbis az EP-szavazatok alapján), hogy idén, amikor Alekszej Navalnij embertelen fogvatartási körülményeinek elítéléséről kellett szavazni, Winkler Gyula megszavazta, a fideszesek nem. Vincze nem nyomott gombot, vagy nem volt jelen.

Nehéz logikát találni abban, hogy milyen szempontok alapján tér el a két romániai magyar képviselő bizonyos ügyekben a néppárti fősodortól. Például idén februárban nem szavazták meg az EP azon állásfoglalását, amely kimondta, hogy Szerbiában a decemberi választások „igazságtalan körülmények között zajlottak”. Eszerint Belgrád nem teljesítette a szabad választásokra vonatkozó kötelezettségeit, a közhivatalok gyakorlói folyamatosan visszaélnek az intézményekkel és a médiával, és a választások elmaradnak egy EU-tagjelölttől elvárható normáktól. 

Vincze és Winkler tartózkodott, holott a pártcsaládjukban alig volt az igentől eltérő szavazat. A jelen lévő fideszesek a Belgrádot elítélő állásfoglalás ellen szavaztak. Ha hihetünk a hazai szakembereknek, az erdélyi magyarok körében igencsak magas az ukrajnai háborúval kapcsolatban az oroszpártiság, így azt gondolná az ember, hogy az EP-képviselők magyarázatra szorulnának itthon, miért nem a fideszes álláspontot veszik fel. Persze ha felvennék, akkor a román pártok indítanának ellenük hadjáratot. 

Az egyetlen magyarázat, hogy abban bíznak (úgy tűnik, joggal), hogy az erdélyi magyarok nem értik és nem követik az EU működését. Igaz, ezen nem segít, ha a kampányban az RMDSZ is inkább a homályt növeli, és összemossa a tagállami meg az uniós kompetenciákat, illetve az uniós intézmények szerepköreit.

Mennyire zöldell a tulipán Brüsszelben?

Nem mondok újdonságot azzal, ha kijelentem, hogy az EU-ban a leghangsúlyosabb kérdéskör a környezetvédelem. Az Unió a globális észak hangsúlyos szereplőjeként vezető szerepet vállalt a klímaválság elleni küzdelemben. Az Európai Zöld Megállapodás keretében azt vállalta, hogy 2050-re klímasemlegessé teszik a kontinest. A legújabb célszámok szerint: 2030-ra negyven százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. Továbbá három milliárd fát ültetnek 2030-ig, de számos más intézkedést is elfogadtak a most záruló ciklusban.

Az Európai Zöld Megállapodást 2020-ban mind Vincze, mind Winkler megszavazta. Sőt a fideszesek nemcsak megszavazták, hogy az Európai Parlament üdvözölte a Bizottság által kidolgozott Európai Zöld Megállapodást, hanem jelezték és elérték, hogy ne 50%-os csökkentés kerüljön be a tervekbe, hanem 55%-os.

Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője nemrég a Transtelex beszélgetésén azt mondta, az Európai Zöld Megállapodás tendenciózus, Európa túl sokat vállalt. A kibocsátásnak csak egy töredékéért felel, és hiába lesz klímasemleges, ezzel nem segít érdemben a bolygón. Ennek ellenére Vincze és Winkler nemcsak a fenti állásfoglalást szavazta meg, hanem azt is, hogy miképpen fogja az EU finanszírozni a zöld átállást. Ezen a szavazáson a fideszesek már tartózkodtak. 

A Fenntartható Európa Beruházási Terv – A Zöld Megállapodás finanszírozásáról szóló bizottsági javaslatról szóló szavazáson a Fidesz tartózkodott, az RMDSZ-esek és Néppárt megszavazta. A javaslat kimondja, hogy minden tagállamnak ökológiailag és gazdaságilag versenyképesebbnek kell lennie. A beruházásoknak a „ne okozz jelentős kárt” elvet kell követniük, az állami és a magánberuházásoknak pedig ki kell egészíteniük egymást a zöld beruházási szakadék áthidalása érdekében.

A greenwashing szintén remek példa a Fidesztől való különállásra. A zöld állításokról szóló irányelvben a Bizottság megszabja, hogyan és kinek kell megvizsgálnia a vállalatoknak azon marketingállításait, amelyek „biológiailag lebomlóként” vagy „kevésbé szennyezőként” címkéznek fel egy terméket, mielőtt engedélyezik azok használatát. Ebben szintén mást gondoltak az erdélyiek és a magyarországiak. 

Az irányelv azt is rögzíti, hogy az egyszerűbb és gyakoribb állítások esetében könnyebb, gyorsabb ellenőrzést kell végezni. Ha valamely vállalat zöldnek hazudja magát, büntetésként ki lehet zárni a közbeszerzési eljárásokból, el lehet kobozni a bevételeiből, vagy az éves forgalmának legalább 4%-ára lehet büntetni. A szavazáson a jelen lévő Fideszesek tartózkodtak, Vincze és Winkler a Néppárt zömével együtt megszavazta a bizottság javaslatait.

Az eddig felsorolt példákból úgy tűnhet, hogy az RMDSZ-esek zöld ügyekben jeleskednek, de ez korántsem igaz. Ahogy kezdett kiderülni, hogy a konkrét intézkedések némelyike társadalmi elégedetlenséget vált ki, elkezdtek más irányba szavazni. 

A természet-helyreállítási javaslatról kötött előzetes megállapodás idén februárban alig ment át az EP-n, mindössze 52%-ot kapott. Winkler és Vincze, ahogy a teljes néppárti frakció, ellenezte, hogy az uniós országoknak 2030-ig a rossz állapotban lévő élőhelyek legalább 30%-át, 2040-ig 60%-át, 2050-ig pedig 90%-át kell helyreállítaniuk. Érdekes módon a Fidesz képviselői itt igennel szavaztak. A csomagban szerepel egy vészfék: a mezőgazdasági ökoszisztémákra vonatkozó rendelkezések kivételes körülmények között és ideiglenesen felfüggeszthetők.

Az EU egyik legizgalmasabb folyamata a Fit for 55 törvénycsomag. Célja olyan intézkedések kidolgozása és elfogadtatása a tagállamokkal, amelyek reálisan csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szigorítani tudták a kibocsátáskereskedelmi rendszert, többször szavaztak a repülési üzemanyag fenntarthatóbbá tételéről. 2025-től a repülőgép-üzemanyag 2%-ának, 2050-re pedig 70%-ának kell fenntartható forrásból származnia. A használt étolajból előállított hidrogén és üzemanyag környezetbarátnak minősül, és 2025-től uniós ökocímkét vezetnek be a repülőjáratokra. 

Ezt mindenki megszavazta. De például azon a szavazáson, ahol arról döntöttek, hogy az eddig ingyenes kibocsátási egységek fokozatosan szűnjenek meg a kibocsátáskereskedelmi rendszerben, azaz a közúti közlekedés és a középületek 2027-től szintén a kibocsátási rendszer alá kerülnek, olyan is volt, hogy Vincze támogatta, Winkler tartózkodott, és a teljes Fidesz delegáció ellene ment. 

Magyarországot „megvédik”, de sokkal jobban támogatják az ukránokat, mint a Fidesz

A két RMDSZ-es képviselő arra nagyon vigyázott, és ez valahol természetes is a Fidesz stratégiai partnereként, hogy olyasmit ne szavazzon meg, ahol a magyar kormányt ítélik el. Legyen szó a hetes cikkelyes eljárásról, a befagyasztott EU-s pénzekről vagy a melegeket megbélyegző törvényről.

Utóbbival kapcsolatban Vincze fel is szólalt: „Az Európai Parlament ismét olyan ügyben foglalt elhamarkodottan állást, amelyet nem vizsgált meg körültekintően, nem vette figyelembe a tagállami sajátosságokat és a törvény célját”. Annak célja szerinte a gyermekek védelme az életkoruknak nem megfelelő szexuális tartalmaktól, témáktól. Felszólalása végén még azt is elmondja, hogy bezzeg az őshonos nemzeti kisebbségek nem érdeklik az EU-t, csak az LMBT-csoport tagjai.

Vagyis az RMDSZ EP-képviselői igyekeznek a néppárti társaik előtt európai arcot mutatni, és csak akkor állnak bele a harcba, ha nagyon kínos lenne a választóiknak magyarázgatni, miért „hagyták cserben” Orbán Viktort Brüsszelben. 

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban Winkler és Vincze megszavazza az EP 2023. június 15-i állásfoglalását Ukrajna fenntartható újjáépítéséről és integrációjáról az euroatlanti közösségbe. Ezen a fideszes EP-képviselők nem nyomnak gombot, és a KDNP-s Hölvényi sem. Ugyanez a helyzet akkor is, amikor a Parlament állást foglal az EU-Ukrajna csúcstalálkozó előkészítéséről. A néppártosok és az RMDSZ is megszavazza, a Fideszesek mindannyian kimaradnak. Az RMDSZ megszavazza a Makroszintű pénzügyi támogatást Ukrajna 2023-as támogatására, a néppárt és a fideszesek nem.

A parlament egy másik állásfoglalását az Ukrajna elleni háború nőkre gyakorolt hatásairól szintén megszavazza Vincze. Ebben az európai parlamenti képviselők nagyon nagy többsége határozottan elítéli a szexuális és nemi alapú erőszak alkalmazását háborús fegyverként. Kiállnak amellett, hogy az alapvető szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférést az EU valamennyi fogadó és tranzitországában biztosítani kell, és rögzítik, hogy az Ukrajnából menekülők 90 százaléka nő és gyermek. A fideszesek azonban nem értenek egyet az állásfoglalással, a jelenlévő képviselőik tartózkodnak.

Az RMDSZ tehát a legtöbb esetben inkább a Néppárt felé húz Brüsszelben. Kérdés, a mostani választás hogyan írja át az erőviszonyokat, hová lép be a Fidesz (ha beveszik bárhová), és viszi-e magával az RMDSZ-t. Ez még a jövő zenéje, de aki kíváncsi, pontosan hogyan szavazott a két RMDSZ-es képviselő a többi ügyben, az ezen az oldalon böngészhet. Az értékorientált választáshoz igencsak hasznos lehet.

A nyitóképhez felhasznált fotó forrása az RMDSZ hivatalos Facebook-oldala.

Az európai parlamenti választásról és a választási kampányról szóló sorozatunkat az Internews támogatta az Expanding Production of Independent Content (EPIC) programban. A program romániai koordinátora a bukaresti Független Újságírásért Központ – Centrul pentru Jurnalism Independent (CJI). A cikkekben szereplő állításokért se az Internews, se a CJI nem vonható felelősségre, azokért kizárólag az Átlátszó Erdély felel.

The post Ritkán táncol úgy az RMDSZ Brüsszelben, ahogy a Fidesz fütyül appeared first on Átlátszó Erdély.

Szavazatai és indoklásai között csak elvétve találtuk nyomát a Fidesz retorikájára, valamint az erdélyi magyarság EU-val szembeni bizalmatlanságára rájátszó kampányszlogeneknek (elhibázott EU-s döntések, túlburjánzó EU-s bürokrácia, „káros” zöld ideológia, visszatérés az EU „gyökereihez”, változás és az „emberközpontú” közpolitikák szükségessége, stb.).

Ez a kettős beszéd, úgy tűnik, szándékos: miközben az EP-ben hangsúlyos külkereskedelemről, a Brüsszelben zajló vitákról, döntésekről, a két magyar EP-képviselő voksairól a legritkább esetben jelenik meg információ az erdélyi magyar sajtóban, Winkler Gyula maga sem igyekszik ezt a hiányt pótolni magyar nyelvű közösségi oldalán. 

Winkler angol nyelvű, nemzetközi közönségnek szóló Twitter-oldalán, valamint a hivatalos, magyar nyelvű Facebook-oldalán megjelenő témák, információk, hangvétel között akkora a különbség, hogy a figyelmetlen szemlélő 

akár azt is gondolhatná, két különböző politikusról van szó. 

Az egyik oldalon egy Brüsszelben jól beágyazott, negyedik mandátumát töltő technokrata beszél, aki 2007 óta képviseli az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben. A másikon a választók – sokszor valós és jogos –  elégedetlenségére, félelmeire rájátszó populista politikus kampányol. Olyan témákkal, amelyek nem feltétlenül EP-hatáskörök, de legalább úgy vannak megfogalmazva, hogy azokat számon kérni sem igazán lehet.

Kizárólag az RMDSZ kommunikációjára hagyatkozva az átlagos szavazóknak kevés fogalmuk lehet arról, hogyan néz ki egy EP-képviselő munkája. Még kevesebb információ áll rendelkezésre arról, hogy Winkler és Vincze pontosan mit is csinált az utóbbi 5 évben Brüsszelben.

Éppen ezért célunk egy valamennyire átfogó képet mutatni a két EP-képviselő 2019-2024 közötti mandátumáról. Munkánk során az Európai Parlament oldalán elérhető, részletes anyagokat – a témák ismertetőit, a szavazásokról szóló információkat, illetve Winkler és Vincze oldalán az egyes szavazások indoklásait – vetettük össze a két EP-képviselő hivatalos, angol nyelvű X/Twitter-oldalával (itt és itt), magyar nyelvű Facebook-oldalával (itt és itt), valamint az ugyanitt megosztott sajtóanyagokkal. 

A két RMDSZ-es képviselő számszerűsíthető teljesítményét a Panorama, a Politico és a WWF összeállításai segítségével helyeztük tágabb kontextusba.

Az anyag mennyisége hatalmas, ezért szűrnünk kellett: Winklernek és Vinczének eleve csak a legutóbbi mandátumát tekintettük át. Másrészt szelektáltunk a témák között, a magyar nyelvű kommunikációjukat például csak a választási kampány időszakában néztük tüzetesen át. Így csak a legfontosabb témákat tudjuk bemutatni, gyűjtésünk tehát messze nem teljes.

A két politikustól interjút is kértünk: többek között arra szerettünk volna rákérdezni, hogy mit tartanak mandátumuk legfontosabb eredményének, és miért válik szét ennyire élesen az EP-ben végzett munkájuk attól, ahogyan erről a munkáról a választóiknak beszámolnak a kampány idején. 

Sűrű kampányprogramjára hivatkozva sem Winkler, sem pedig Vincze nem fogadta el a felkérést. Winkler Gyulától június 11-én, két nappal a választások után kaptunk volna fél órát, de mivel ez a téma a választások után már nem aktuális, ezért ezt a felajánlást nem fogadtuk el.

Winkler mandátuma számokban 

Ha pusztán a számokat nézzük, akkor Winkler Gyula teljesítménye EP-képviselőként nem kiemelkedő, de távolról sem a legrosszabb sem az országos, sem az európai mezőnyben. 

Winkler az Európai Néppárt (EPP) frakciójának tagjaként két jelentést terjesztett elő előadóként, vagyis raportőrként (EU-szlengben raporteur). Az Európai Parlamentben az előadók kiemelt szerepet játszanak, ugyanis az általuk összeállított, szakértőkkel és az érdekelt felekkel való konzultáción alapuló jelentéseket – miután a szakbizottságokban elfogadják – a plenáris ülésen is megtárgyalják és szavaznak róluk. Egy fontos téma nagy felelősség, és komoly láthatóságot biztosít a jelentést készítő EP-képviselőnek.

A jelentések kidolgozása során szintén fontos szerep hárul az árnyékelőadókra (shadow raporteur). Az árnyékelőadókat a képviselőcsoportok nevezik ki, ők követik nyomon az eljárást, és azon dolgoznak, hogy a jelentés elfogadható legyen az általuk képviselt frakció számára. Winkler árnyékelőadóként négy jelentésen dolgozott az elmúlt öt évben.

Ezen kívül három véleményt terjesztett elő előadóként, nyolc állásfoglalási indítványa volt és további három, szóban megválaszolandó kérdést nyújtott be. 

Nem kiemelkedően jó, de nem is sereghajtó

Ezekkel a számokkal Winkler nem tartozik a legaktívabb romániai EP-képviselők közé: a liberális Siegfried Mureșan vagy REPER-es Ramona Strugariu tíz-tíz jelentést terjesztett elő előadóként. Winkler RMDSZ-es kollégája, Vincze Lóránt is hét jelentésen dolgozott előadóként. Ugyanakkor 11 romániai EP-képviselő – köztük olyan nevek, mint Dacian Cioloș vagy Traian Băsescu – egyetlen jelentést sem terjesztett elő.

Family photo of @EP_Trade #INTA at the end of the 9th term of @Europarl_EN.
Thank you for everything, dear colleagues, it was a fantastic journey!#trade pic.twitter.com/Q26e2c5CGM

— Winkler Gyula (@IuliuWinkler) April 24, 2024

A számokon alapuló statisztikák nem mindig tükrözik hűen egy-egy képviselő munkáját, valós befolyását az Európai Parlamentben. Gazdasági/külkereskedelmi szakemberként Winkler az EP egyik fontos bizottságának, a Külkereskedelmi Bizottságnak (INTA) volt az alelnöke. A külkereskedelem az EP ötödik legfontosabb témaköre volt a most lejáró ciklusban több mint 250 kezdeményezéssel. Ezek közül az Európai Néppárt 91-ben játszott vezető szerepet a Politico összeállítása szerint. 

Kemény nyilatkozatok Kínáról

Winkler ezen kívül tagja volt a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségnek (D-CN), így a külkereskedelem mellett nagyon sok Kínával kapcsolatos megszólalást, témát találtunk a Twitter-oldalán. Mivel az EP-ben a lobbitevékenységeket is rögzítik, tudjuk azt is, hogy az INTA tagjaként Winkler többször is találkozott kínai delegációkkal, illetve részt vett Kína-témájú beszélgetéseken. 

Itt kiemelendő, hogy bár a Political Capital egy friss elemzése szerint a Fidesz-képviselők az ukrajnai háború kezdete után látványosan Moszkva és Peking pártjára álltak, ennek a pálfordulásnak Winkler nyilatkozataiban nem találtuk nyomát. Bár Oroszországot nem igazán kritizálja közvetlenül, Winkler nemrég megosztotta Roberta Metsola EP-elnök bejegyzését Alexander Navalnij halálhíréről.

The world has lost a fighter whose courage will echo through generations.

Horrified by the death of Sakharov Prize laureate Alexei Navalny.

Russia took his freedom & his life, but not his dignity.

His struggle for democracy lives on.

Our thoughts are with his wife & children. pic.twitter.com/JMSAkLpb0T

— Roberta Metsola (@EP_President) February 16, 2024

Az itthon óvatosan nyilatkozó, folyton egyensúlyozó Winkler 2022 áprilisában – tehát két hónappal az ukrajnai orosz agresszió kezdete után – az euroatlanti diskurzussal összhangban számon kérte Kínán az orosz agresszió támogatását, hogy nem érvényesülnek az emberi jogok at az ujgur kisebbség lakta Hszincsiang tartományban és Tibetben, a demokrácia eltiprását Hong Kongban. (Ezek a nyilatkozatok egyébként összhangban vannak az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyen-nek és a Néppártnak az üzeneteivel).

While clearly poor results for summit, it’s good to see a direct & outspoken EU
With @EPPGroup, I call for a responsible #China in affairs
given #trade dynamics, important to restart HED & tackle structural market issues
#sanctions against MEPs must be swiftly removed pic.twitter.com/3nQbuKe79z

— Winkler Gyula (@IuliuWinkler) April 6, 2022

Korábban, 2021-ben a Külkereskedelmi Bizottság (INTA) részéről társjelentéstevőként olyan véleményt fogalmazott meg az EU-Kína stratégiához, mely felszólítja Kínát az emberi jogok tiszteletben tartására. Szóvá teszi az ujgur kényszermunkatáborokat, az emberi jogok megsértését Hong Kongban, sürgeti a Tajvannal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, és szóvá teszi az olyan – értelemszerűen kínai – beruházásokat, amelyek veszélyeztethetik az EU biztonságát és közrendjét.

Szankciók, ipari kémkedés, szabotázs

„A(z EU-Kína – szerk. megj.) jelentés nagyon fontos, mert tisztázza és megszilárdítja az EU álláspontját a Kínával való stratégiai jelentőségű kapcsolat terén. Felszólítjuk a Bizottságot, hogy javítson a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban egyre nyilvánvalóbbá váló egyenetlenségeken. (…) 

Az EU és Kína közötti beruházási megállapodás ratifikációs folyamata nem kezdődhet meg addig, amíg az európai parlamenti képviselők és az uniós intézmények elleni kínai szankciókat fel nem oldják. Bár a kölcsönös szankciók miatt az EU és Kína politikai és diplomáciai kapcsolatai sajnálatos módon mélypontra süllyedtek, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok egyre erősödnek. (…)” – indokolta meg Winkler az EU-Kína stratégiára adott „igen” szavazatát.

2023-ban a Kína által az Európai Unió kritikus infrastruktúrájára gyakorolt befolyás biztonsági és védelmi vonatkozásairól aztán egy további véleménynek is előadója az INTA részéről. Ebben szó van az a 2022-ben rekordnagyságú, közel 400 millió euróra rúgó külkereskedelmi hiányról Kínával szemben, valamint arról, hogy egyes ágazatokban egyre nagyobb a függés Kínától. 

Felveti, hogy nem világos, milyen érdekek húzódnak meg a harmadik országbeli – és nyilván EU-s – kritikus infrastruktúrákba irányuló beruházások mögött, és ezeket szorosan figyelemmel kell követni. Azt is szóvá teszi, hogy egyre több uniós székhelyű vállalkozás válik zsarolás, ipari kémkedés, szabotázs vagy adatlopás célpontjává úgy, hogy a támadások nagy része Kínából érkezik.

Étel- és italutánzatok: EU-Kína egyezség az eredetmegjelölésről

A politikai nyilatkozatokon túl Winkler a földrajzi jelzésekről szóló EU-Kína határozatnak volt a jelentéstevője. Ez azért fontos, mert ez az első külkereskedelmi egyezmény az EU és Kína között. Lényege, hogy első körben 100, később 175 európai agrárélelmiszer és ital – köztük a hazai Rékási, a küküllőmenti, a Murfatlar, a Dealu Mare borok, a Zetea pálinka és a szebeni szalámi – élvez oltalmat a kínai piacon a termékutánzatokkal szemben, és ugyanez érvényes hasonló számú kínai termékre az európai piacon.

Hogy miért fontos a megállapodás Kína és az EU között, azt Winkler Gyula így magyarázta:

„Elsősorban azért, mert megvédik a megállapodásban szereplő termékeket a termékutánzatoktól a kínai piacon. Másrészt kiemelt fontosságú gazdasági szempontból, hiszen a Kínába irányuló európai agrárélelmiszeri export értéke közel 15 milliárd euró. Harmadrészt pedig politikai jelentősége is van, hiszen ez az első kereskedelmi megállapodás az EU és Kína között. Ez az egyezmény segíthet a két fél bizalmának visszaépítésében, olyan körülmények között, hogy hónapok óta globális kereskedelmi háború zajlik.”

The facts and info about GI Agreement https://t.co/htcmpjINBd

— Winkler Gyula (@IuliuWinkler) November 12, 2020

Ha nevesítik a Fideszt, Winkler hangja ellágyul

Mindezek fényében némileg meglepő, hogy Winkler nem szavazta meg azt a különbizottsági jelentést, amely az Európai Unió demokratikus folyamataiba történő külföldi beavatkozással foglalkozik. A különbizottság munkájában részt vállaló Winkler indoklásából az derül ki, hogy bár a jelentés

• feltárja az EU és tagállamai számos kiskapuját és hiányosságát;
• beazonosít olyan dezinformációs kampányokat, célzott hackertámadásokat, hibrid fenyegetéseket, amelyeket tekintélyelvű hatalmak – köztük Oroszország, Kína – az európai demokratikus társadalmak alapjainak megtámadására használnak;
• olyan megoldásokat javasol, mint jogalkotási és gazdasági intézkedések, médiaműveltség megerősítése, a dezinformációs kampányokban résztvevő szereplőkkel szembeni szankciók, a politikai tevékenységekre szánt külföldi adományok betiltása.

Mi több, Winkler maga is dolgozott a jelentésen, konkrét gazdaság- és kereskedelempolitikai javaslatokkal erősítette meg. Csakhogy a jelentés nevesíti többek között a magyarországi Fideszt és a Jobbikot mint a Kremlhez közel álló pártokat – az EP-képviselő emiatt nem támogatja a jelentést. 

A jelentés „aránytalan módon kezeli az Európai Unió tagállamait és ezek közül igen megkérdőjelezhető módon veszi górcső alá Lengyelországot és Magyarországot, illetve a nyugat-balkáni országok közül Szerbiát. Mi több, Magyarország esetében a kárpát-medencei magyar közösségekre is nagy általánosságban utal a jelentés mint a káros félretájékoztatásban szerepet játszó entitásokra. Ez számomra elfogadhatatlan” – áll az írásos indoklásban.

Szintén nemmel szavazott Winkler „Az uniós jog és az LMBTIQ-személyek jogainak megsértése Magyarországon a magyar Országgyűlésben elfogadott jogszabályváltozások következtében” című európai parlamenti állásfoglalási indítványra, melyet 2021 júliusában fogadott el az EP.

Winkler azért szavazott nemmel, mert szerinte ez Macron „kulturális csatája” néhány keleti uniós tagállam ellen, másrészt szerinte a kérdés tagállami hatáskör. Harmadrészt joggal értetlenkedik:

„miért van az mindig, hogy bizonyos kisebbségi jogok esetében az Európai Bizottság készen áll feszegetni a saját hatásköreinek a szubszidiaritás által lefektetett határait, míg a hagyományos kisebbségi jogok esetében rendületlenül és ismételten a tagállami hatáskörök sérthetetlenségére hivatkozik?”

Largely an @EPPGroup driven #CAP reform in favor of small farmers, #youngfarmers and realistic, feasible transition goals & instruments https://t.co/h16rl3L7Z0

— Winkler Gyula (@IuliuWinkler) October 24, 2020

Igen az új közös agrárpolitikára (KAP), Nem a Farm to Fork stratégiára

Az új, 2023-2027-es időszakra vonatkozó közös agrárpolitikai javaslatcsomagot megszavazta Winkler. „Az új KAP elismeri a családi gazdaságok alapvető szerepét, mely így a fenntarthatóság fő támasza” – indokolta döntését az EP-képviselő 2021 novemberében, hozzátéve, hogy a tagállamok dolga a stratégiai tervek kidolgozása. „A romániai nemzeti stratégiai tervnek csökkentenie kell a bürokráciát, előtérbe kell helyeznie a családi gazdaságok versenyképességét, és a vidéki közösségek újraélesztését” – így Winkler.

A politikus azonban a Farm to Fork stratégiát leszavazta 2021 októberében. Az European Green Deal fontos részét képező stratégia az élelmiszer-termelés minden szakaszára kiterjed, a mezőgazdasági termeléstől a feldolgozáson és forgalmazáson át a fogyasztásig azzal a céllal, hogy fenntarthatóbb, egészségesebb és ellenállóbb élelmiszer-rendszereket hozzon létre.

„Nem támogatjuk a hamis zöldítést (…) a F2F stratégia nem veszi figyelembe a romániai mezőgazdaság realitásait, és a kelet-európai mezőgazdasági szektor jellegzetességeit. A romániai mezőgazdászok felelősen cselekednek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében, és egy fenntartható és erős mezőgazdasági szektor megvalósításáért” – így az indoklás, melyből azonban nem derül ki, hogy miért hamis zöldítés ez a javaslat.

A természet-helyreállítási rendelet tönkreteheti a mezőgazdaságot?

Szintén nemmel szavazott Winkler a természet-helyreállítási rendeletre (ezt a rendeletet egyébként az egész Néppárt ellenezte), noha azt olyan vezető zöld szervezetek, mint a WWF vagy a Birdlife, hatalmas lehetőségként értékelték, és azt az EP aztán el is fogadta. 

A rendelet előírja, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek – például erdők, gyepek, vizes élőhelyek – legalább 30 százalékán, 2040-re minimum 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. 

Nemzeti tervekben kell részletezniük, hogyan fogják teljesíteni a kitűzött célokat. A rendeletbe egy vészféket is beépítettek, ha az előírások teljesítése rendkívüli körülmény miatt veszélyeztetné az EU élelmezésbiztonságát.

We believe climate change is the biggest challenge of our generation, & we must get it right.

This also means criticising legislation when it is not up to our standards.

This is the case with the #NatureRestoration Law: it should be rejected.

Read why: https://t.co/6er2DsqCtM pic.twitter.com/KMzb18mGd1

— EPP Group (@EPPGroup) July 7, 2023

„Nem támogattam szavazatommal a természet-helyreállítási rendeletet. Az RMDSZ támogatja a biológiai sokféleség megőrzését, a természet védelmét és az európai klímacélok elérését, viszont az Európai Bizottság javaslata erre nem alkalmas. Az EB folytatja az elmúlt két év alatt elkezdett túlszabályozást, a környezetvédelem területét érintően már több mint harminc jogszabályt fogadtak el négy év alatt. 

A javaslatok ezúttal az európai gazdákra rónak terheket. A jogszabály a mezőgazdasági területeket az 1950-es éveknek megfelelő méretre zsugorítaná, amely negatív hatással lenne a vidékre, a gazdákra és családjaik megélhetésére. (…) Amennyiben életbe léptetik a jogszabályt, az tönkreteheti a mezőgazdaságot, veszélyezteti az élelmezésbiztonságot, az árak emelkedéséhez és inflációhoz vezet. Európa nehéz helyzetben van, nem kísérletezhetünk (…) 

A Bizottság terve nem tartalmaz finanszírozási keretet, a KAP forrásait csoportosítaná át az új célokra. A tagállamoknak Nemzeti helyreállítási terveket kellene bemutatniuk az EB-nek, megvalósításukhoz vállalva a saját források biztosítását. Ez elfogadhatatlan, aki szabályt javasol, az a megvalósítás pénzbeli forrásait is köteles megnevezni” – áll Winkler indoklásában. 

Szívesen olvastunk volna pár adatot arról, hogy 1950-ben hány hektáron gazdálkodott hány ember, ehhez képest mi a helyzet a 2020-as években. Vagyis mielőtt elkezdenénk félteni a hasunkat és a kisgazdák megélhetését, tudjuk meg, Románia konkrétan mekkora területen kellene felhagyjon a gazdálkodással, ha egyáltalán fel kellene hagyjon.

Igen oda, ahol van pénz: az Igazságos Átmenet Alapra

Az Igazságos Átmenet Alap viszont megkapja Winker támogatását. Ennek az alapnak a célja, hogy támogatást nyújtson a klímasemlegességre való átállás folyamatából adódóan súlyos társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesülő területeknek. A 17,5 milliárd eurós Igazságos Átmenet Alap elő fogja segíteni az európai zöld megállapodás végrehajtását, amelynek célja, hogy az EU 2050-ig klímasemlegessé váljon. 

„Az Igazságos Átmenet Alap biztosítja azon EU-régiók gazdasági, társadalmi és ökológiai átállását, melyek jelenleg a szénkitermeléstől és hasonló tevékenységektől függnek. A Romániának kiutalt pénz a zsíl-völgyi és más, hasonló területek számára biztosítja az elviselhetőbb és hatékonyabb átállást a klímasemlegességre” – indokolta Winkler a szavazatát.

Mit nem találtunk Winkler Gyula nemzetközi kommunikációjában?

• Kisebbségi jogokról az utóbbi években angolul nem kommunikált – egészen pontosan 2021 januárjában fedeztük fel a legutolsó Twitter-bejegyzést a Minority SafePackről. 

Action for ethnic minority rights started in Europe way before the @EU_Commission was even created. Will not stop now! https://t.co/OJVLHMvKVn

— Winkler Gyula (@IuliuWinkler) January 21, 2021

• Legutóbb 2020 októberében posztolt arról, hogy a 2019-es választások után az EU közelebb került a polgárokhoz – ezek szerint mégsem volt ez a nyitás annyira sikeres, ha 2024-ben a választási kampány egyik fő témájává lett?

.@IuliuWinkler from the @EPPGroup speaks about the @Europarl_EN and #GlobalTrade at #EIF20. pic.twitter.com/DeGWqgSqWh

— Martens Centre (@MartensCentre) October 27, 2020

• Egyetlen olyan, 2019-es megosztást találtunk, mely az RMDSZ egyik kampánytémájához, a medvekérdéshez valamennyire kapcsolható. A jelenleg „Ne védje jobban az EU a medvét, mint saját állampolgárait!” szlogennel kampányoló Winkler ehhez annyit fűz hozzá, hogy a régióknak személyre szabott EU-kezdeményezésekre van szükségük. A kiemelt idézet alapján Borboly Csaba sem tűnik annyira véresszájúnak, mint magyar nyelvű Facebook-bejelentkezéseiben.

Regions need EU initiatives taylored to their specific needs and situation. Happy #NationalWildlifeDay! https://t.co/Ml9TG6SEc3

— Winkler Gyula (@IuliuWinkler) September 5, 2019

• Ugyan találtunk néhány utalást a túlburjánzó EU-bürokráciára és a szabályozási szünetre Winkler nyilatkozatai között, azonban ez marginális téma a Twitter-megosztásai között – itt például Manfred Weber Néppárt-elnök hasonló nyilatkozatát osztotta meg.

One year ago, the EPP spoke about a moratorium on a new bureaucratic burden. About an effective EU external border control. About the concerns of farmers, about competitiveness and jobs, about an industrial deal for Europe. Today, everybody can see the EPP was right! #EPP2024 pic.twitter.com/l7QD85fuHs

— Manfred Weber (@ManfredWeber) March 7, 2024

Noha több zöld témájú javaslatot is kritizált Winkler (ezek közül néhány kifogást fennebb lehet olvasni), az egyik fő kampányüzenetről, az “ideológiák által vezérelt döntéshozásról”, “erőltetett zöld átmenetről” nem találtunk bejegyzést.

Az európai parlamenti választásról és a választási kampányról szóló sorozatunkat az Internews támogatta az Expanding Production of Independent Content (EPIC) programban. A program romániai koordinátora a bukaresti Független Újságírásért Központ – Centrul pentru Jurnalism Independent (CJI). A cikkekben szereplő állításokért se az Internews, se a CJI nem vonható felelősségre, azokért kizárólag az Átlátszó Erdély felel.

The post Winkler Gyula mesebeli megkettőződése appeared first on Átlátszó Erdély.

A két erdélyi magyar EP-képviselő nem szavazta meg azt az indítványt, mely a bakui megvesztegetési alap ügyének kivizsgálását szorgalmazta.

A Fidesz politikusaival együtt Sógor Csaba és Winkler Gyula, az RMDSZ két EP-képviselője is ellene szavaztak annak a módosító javaslatnak, mely arról szólt, hogy az EP vizsgálja ki annak az azerbajdzsáni megvesztegetési alapnak az ügyét, melyet az Organized Crime and Corruption Project (OCCRP) tárt fel a közelmúltban.

Ebből a feketekasszából Magyarországra is jutott mintegy több millió dollár: az ügy magyarországi szálait felgöngyölítő átlátszós sorozat szerint egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett 2012-ben, éppen akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost, Ramil Safarovot.

A nemzetközi kritikákat próbálták tompítani

Az összesen 2,9 milliárd dollárnyi pénzalap mozgását bizonyító banki dokumentumok a 2012-2014-es időszakra szólnak. Ekkor az azeri kormány több mint kilencven emberijogvédő aktivistát, ellenzéki politikust és újságírót zárt börtönbe politikai okokból. Ezt határozottan elítélték nemzetközi emberjogi szervezetek.

A dokumentumokból kiderül azonban, hogy a kedvezményezettek között van legalább három – az azerbajdzsáni választásokról kedvezően nyilatkozó – európai politikus, valamint az UNESCO bolgár vezetőjének a férje.

Az EP-képviselők nem lelkesedtek a kivizsgálásért

Az Európai Parlament szerdán szavazott egy, korrupcióról és az emberi jogokról szóló jelentésről – ehhez nyújtott be a katalán EP-képviselő, Jordi Solé egy, 95 EP-képviselő által kezdeményezett módosító javaslatot, mely elítéli azt, hogy Azerbajdzsán és „egyéb autokratikus rezsimek” törvénytelen módon próbálnak befolyásolni európai döntéshozókat, egyben a korrupció-gyanús esetek kivizsgálását kérik.

Ezt az indítványt eredetileg nem szavazták meg a Fidesz politikusai, a két RMDSZ-es EP-képviselő, az Európai Néppárt, a konzervatívok (ECR) valamint a liberálisok és demokraták (ALDE) számos politikusával egyetemben (a szavazásról szóló név szerinti kimutatás itt a 68-69. oldalon).

Meglepetésre azonban az indítványt elfogadták, az bekerült a jelentés szövegébe – a jelentést aztán már megszavazta a teljes Európai Néppárt, így a Fidesz és az RMDSZ politikusai is.

Csütörtök délután e-mailben megkerestük úgy Sógor Csabát, mind Winkler Gyulát, arra kérve őket, indokolják meg a döntésüket. Kérdéseinkre válasz nem érkezett.

Update 20:01, 15.09.2017: Sógor Csaba válaszolt megkeresésünkre, válaszából idézünk (a teljes e-mail itt megtekinthető).

„Engedje meg, hogy néhány pontosítást megfogalmazzak a kérdésével kapcsolatban:
A vonatkozó állásfoglalás címe: Korrupció és emberi jogok a harmadik országokban. Az eredeti jelentés 95 cikkelyből állt, ehhez egyetlen módosítót nyújtottak be a baloldali képviselők, az Azerbajdzsánt nevesítőt.
A szavazások során mindvégig annak az európai parlamenti frakciónak a megközelítését követtem, amelynek tagja vagyok, vagyis az Európai Néppártét. A vonatkozó módosító indítványt baloldali európai parlamenti képviselők nyújtották be az EPP-vel való egyeztetés nélkül, a frakciódöntés pedig az ilyenkor szokásos volt: az indítvány ellen szavazott az EPP. Bár az indítvány bekerült az állásfoglalás végső szövegébe, nem ennek az egyetlen cikkelynek a fényében döntötte el az EPP, hogy megszavazza-e az állásfoglalást. Furcsa is lenne és megbénítaná az EP-t, ha egyetlen cikkely miatt blokkolná a legnagyobb frakció egy egyébként fontos és szükséges állásfoglalás elfogadását, amely a korrupció jelenségéről és az emberi jogok helyzetéről szól harmadik országokban.

A vonatkozó módosító indítványról  a személyes véleményem: az állásfoglalás átfogó jellege és a 78. cikkely szövege miatt már az eredeti szöveg is minden korrupciós helyzetre, így az azeri helyzetre is vonatkozott. Túlzónak gondolom mindegyik korrupciógyanús ügy nevesítését, lehetetlen is volna ezt megtenni. Másrészt az EP nem ügyészség, egy politikai testületnek nem feladata korrupciós bűncselekmények kivizsgálása – ezt a célt szolgálják az ügyészségek.

(…) Mindazonáltal engedje meg, hogy csalódottságomnak adjak hangot az atlatszo.ro internetes oldalon közzétett, Ön által jegyzett cikk címe miatt, amelyet a fentiek fényében teljesen manipulatívnak tartok. A jelentést, ahogyan azt a cikk végén Ön is leírta, megszavaztam. Kérem, ezzel a címmel ne tájékoztassa félre a közvéleményt. Ez a fajta magatartás nem az olvasó iránti tiszteletről szól, remélem ebben egyetértünk.”

Sipos Zoltán

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Sógor és Winkler is az Azeri Pénzmosoda kivizsgálása ellen szavaztak az EP-ben appeared first on Átlátszó Erdély.