Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

Kedden a képviselőház nagy többséggel megszavazta azt az adótörvénykönyvet módosító javaslatot, mely felmentené a 10 százalékos jövedelemadó befizetése alól az újságírókat, és hasonló módon kivételezne egy sor más, sajtóhoz kapcsolódó tevékenységgel.

A javaslatot nagyrészt a Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyái kezdeményezték (lista itt), a javaslat indoklása szerint erre az adókedvezményre azért van szükség, mert “a szabad sajtó a demokratikus társadalom alapja”, ugyanakkor “a romániai sajtó gazdaságilag nehéz helyzetben van”, az újságírói tevékenység támogatása érdekében szükség van a “kedvező fiskális szabályozásra”.

[wp_ad_camp_1]

A módosítás ellen egy sor romániai újságíró és szerkesztőség tiltakozott, lényegében azt állítva, hogy a cél valójában nem a szabad sajtó megerősítése, hanem sokkal inkább az újságírók jóindulatának megvásárlása a közelgő választások előtt.

Három legyet egy csapással

“Csak a PSD gondolhatott ki egy ennyire perverz törvényjavaslatot” – írta egy Facebook-bejegyzésben Liviu Avram, az Adevărul főszerkesztő-helyettese. “Az állami költségvetés terhére (tehát nem a saját pénzükből, értjük?) egyszerre három fontos célt is eltalálnak:

– tovább rontják a közvélemény szemében a sajtó megítélését, miután az elfogadja a kedvezményeket;

– elveszik a sajtóban megjelenő kritikák élét mások privilégiumaival, például a speciális nyugdíjakkal kapcsolatban;

– ha a sajtó továbbra is kritikus a speciális nyugdíjakkal kapcsolatban, akkor a kettős mércét lehet hangsúlyozni: miközben másokat kritizál, ő a sajtó is profitál ezekből a kivételekből.”

A javaslatot a PSD, a PMP, a Pro Romania és a kisebbségiek mellett az RMDSZ 19 fős képviselőházi frakciója is megszavazta.

Ezt a gesztust azért tartjuk különösnek, mert az utóbbi évek történéseinek tükrében sem a szabad és gazdaságilag is erős sajtóért, sem pedig a demokratikus társadalomért való kiállás jut eszünkbe, ha az RMDSZ-re gondolunk.

[irp posts=”28534″ name=”30 éve szabad a sajtó: pillanatkép az erdélyi magyar médiáról”]

Semmi nem garantálja, hogy az újságírók nettó fizetése nőni fog

Az erdélyi magyar sajtó problémáit itt próbáltuk összefoglalni – az itt felsorolt közül a problémák közül édeskeveset old meg ez az adókedvezmény.

Ugyan első pillantásra úgy látszik, az újságírók fizetése növekedni fog az adókedvezmény hatására, valójában csak a munkáltató alkalmazással kapcsolatos költségei csökkennek.

Az, hogy a kiadó bruttó költségei 10 százalékkal csökkennek, nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az újságírók nettó fizetésében ugyanilyen arányú növekedés jelenik majd meg.

Mi nem gondoljuk azt, hogy politikusok dolga lenne a szabad sajtó megerősítése. A politikával szemben egy elvárásunk lehet: az, hogy ne akadályozzák az újságírók munkáját.

Bocsássák a sajtó rendelkezésére a kért információkat, illetve az általuk kezelt, média támogatására is felhasználható közpénzeket nyilvános és bárki által ellenőrizhető kritériumok szerint (pl. nézettség), fair módon osszák el.

Ha már itt tartunk, mutatjuk, mi mindent tehetne még az RMDSZ:

– válaszolhatna az általa kezelt közpénzekkel kapcsolatos adatigénylésekre, miután a bíróság immár kétszer erősítette meg, hogy az RMDSZ, mivel közérdekű tevékenységet folytat és ehhez közpénzeket használ fel, az 544/2001-es törvény hatálya alá esik;

– egy sor, közpénzek elköltésével kapcsolatos dokumentumot önként közzétehetne saját honlapján, úgy ahogy önkormányzatok és közintézmények ezt megteszik. Ezeket a dokumentuum-listákat aztán frissíteni is lehetne, azzal ellentétben, ami a jelenlegi gyakorlat;

– a központi RMDSZ sajtósai adhatnának gyors, érdemi és részletes válaszokat a sajtó részéről érkező kérdésekre;

– az Ügyvezető Elnökség szervezhetne gyakrabban sajtótájékoztatókat, melyekre a meghívókat minden újságíró megkaphatná; a Kelemen Hunor elnök által szervezett „háttérbeszélgetésekre” meghívhatnának kritikus újságírókat is;

– átláthatóvá és szakmaivá tehetné a Communitas Alapítvány által kezelt sajtótámogatások odaítélését. Jelenleg ebből a pénzből kizárólag az RMDSZ-hez közel álló, az RMDSZ-t sosem kritizáló sajtóorgánumokat támogatják;

– leszokhatna a kézivezérlésről az általa közvetlenül fenntartott médiaorgánumok (maszol.ro internetes portál, Erdély TV, Erdély FM) esetében; ha elfogadjuk hogy az RMDSZ az egész erdélyi magyarság képviselete, illetve hogy az RMDSZ által kezelt közpénzek az egész magyar közösséget megilletik, akkor ezeket a médiaorgánumokat a közszolgálatiság jegyében kellene üzemeltetni, úgy, hogy az RMDSZ-szel szemben kritikus hangok is megjelenjenek bennük;

– nem kellene szerkesztőségeket bezárni, illetve hirtelen lakbéremeléssel „válaszolni” akkor, amikor egy internetes lap az RMDSZ csúcsvezetése számára kényes témáról ír;

– leszokhatna saját, megbízható emberei kinevezéséről a közmédia magyar szerkesztőségeinek az élére; erre a legjobb példa az RMDSZ volt ügyvezető elnöke, Kovács Péter, aki lemondása után rögtön a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségének (informális) vezetője lett, noha alig 2 év rádiós tapasztalattal rendelkezett;

– kötelezhetné a saját politikusait, hogy ne vásároljanak meg médiaorgánumokat, illetve szabaduljanak meg ezektől az érdekeltségeiktől. Legutóbbi példa erre Turos Loránd szenátor, aki megvásárolta a Szatmári Friss Újságot.

– az RMDSZ-es többségű önkormányzatok reklámköltéseit átlátható és kiegyensúlyozott módon, nézettség függvényében osztanák el. Ugyanez lehetne szabály az RMDSZ-kampányok reklámköltéseivel kapcsolatban.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Segítené a szabad sajtót az RMDSZ? Mutatjuk, mi mindent tehetne appeared first on Átlátszó Erdély.