Nem kis érdeklődés övezte az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának ülését 2024 októberében: ezen az ülésen dőlt el, hogy ki lesz a szórvány képviselőjelöltje. Bodoczi Annamária 13 szavazatot kapott, így alulmaradt a 15 szavazatot szerző Markó Attilával szemben. Ezzel a politikus az RMDSZ Maros megyei képviselőházi listáján kapott egy harmadik, befutónak számító helyet.

Ez a döntés azért is figyelemreméltó, mert Markó Attiláról az utóbbi években nem sokat lehetett hallani. A politikus Magyarországon bujkált, miután 2014-ben 3 év felfüggesztett börtönbüntetést kapott az úgynevezett Mikó-ügyben. 2018-ban pedig öt év letöltendő börtönre ítélték egy további kártérítési ügyben.

Budapesti bujkálás után RMDSZ-es médiasztár

A politikus igazi kommunikációs tour de force-szal jött haza 2023 áprilisában, miután ejtették a vádakat ellene, és a priuszát is törölték. Első sorban foglalt helyet és külön köszöntést kapott az RMDSZ-kongresszuson, ezután Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatót tartott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök társaságában, amiről az MTI hosszas beszámolót közölt.

Interjút adott a háromszéki RMDSZ-hez közel álló Pertu podcastnak, részt vett az MCC-s Tabakó Fesztiválon, programpont volt a Tavaszi Sokadalomban és motivációs beszédet tartott Brassóban. Meghívták Tusványosra, az RMDSZ pártlapjának számító maszol.ro annyit foglalkozott vele, hogy meg sem tudjuk számolni.

Nem vitás, megérdemelte a médiaérdeklődést. Tény, hogy Markó Attila élettörténete, meghurcoltatása figyelmet érdemel. Azonban Facebook-profilját végignézve észre kell venni azt is, hogy helyezkedni is tud. Álljon itt emléknek ez a bejegyzés, melynél gyengédebben kevesen simogatták meg az RMDSZ-elnök egóját:

Kisebbségi politikus-hivatalnokként indult pályafutása

No de ne rohanjunk előre, nézzük meg, honnan indult a politikus. A Wikipédián, valamint az RMDSZ oldalán közzétett részletes önéletrajza alapján Markó Attila igazi régi motoros, abból a kilencvenes évekbeli értelmiségi politikus-generációból, amely még inkább a kisebbségi jogok, mintsem a vagyona bővítésén dolgozott. 

Mára ez a generáció vagy nyugdíjba ment, vagy perifériára szorult/kiutálták a szervezetből. Markó Attila azon kevés RMDSZ-politikus közé tartozik, akinek könnyen elérhető, részletes, naprakész önéletrajza van. Telefonon könnyen elértük, e-mailben elküldött kérdéseinkre részletesen válaszolt – szomorú dolog ezt megjegyezni, dehát 2025-ben már ezt is értékelni kell.

Markó Attila 1989-ben alapítója volt az RMDSZ Brassó megyei szervezetének, ezután az ELTE-n végzett jogot és politológiát. 1997-ben társszerzője volt a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló kormányhatározatnak, ezután 2001-ig a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályvezetőjeként dolgozott. 2005 és 2008 között az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) államtitkára volt, a restitúciós bizottságok tagjaként tevékenykedett.

(Társ)szerzője egyházi ingatlanokat visszaszolgáltató kormányrendeleteknek és törvényeknek. Hozzájárult a diszriminációellenes törvényhez, valamint a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) létrehozásáról szóló kormányhatározathoz, a 2005-ös kisebbségi törvénytervezethez, a 2007-es Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának ratifikálásáról szóló törvényhez, stb. 

Vagyonnyilatkozatai olyanok, mint egy Tarr Béla film: sokáig nem történik bennük semmi

Első, online elérhető vagyon- és érdekeltségi nyilatkozata 2008 áprilisából származik. Ebből az derül ki, hogy 2006-ban egy 1100 négyzetméteres telket, valamint egy 150 négyzetméteres házat vásárolt a Brassó melletti Négyfalu (Săcele) községben. Az ingatlan 87 ezer eurós vételára részben csere, részben pedig egy 35 ezer eurós hitel révén gyűlt össze. Közben egy Dacia Solenzával járt Markó Attila – ezt az autót is egy 20 ezer lejes hitelből vásárolta meg 2003-ban.

A következő vagyonnyilatkozatai nem túl mozgalmasak, csak az autók jönnek-mennek. 2010-ben vásárolt egy Skoda Octaviát, a következő évben aztán egy további használt Dacia Logannal, valamint egy új, hitelre vásárolt Opel Astrával bővült a családi autóflotta. 2014-ben végül 3500 euróért eladja a Skodát, és a Dacia Logan is eltűnik a következő évben.

Az üzlet nem erőssége

Már ebben az időben látszott, hogy Markó Attilának nem erőssége az üzlet. Az Emira Tours Kft. nevű, Zetelakán bejegyzett turisztikai ügynökség, melyben tulajdonrésze volt (további tulajdonosok a felesége, Markó Magdolna, valamint bizonyos Ferencz Róbert) 2004-től 2010-ig működött nulla üzleti forgalommal, folyamatos veszteséggel és egyre csak növekvő adósságokkal.

2014-ig Markó Attila és felesége különféle állásokat töltöttek be a kormányban, illetve a törvényhozásban. Nem célunk részletesen bemutatni Markó Attila politikai pályafutását ebben az időszakban, így ezt a periódust csak a vagyonnyilatkozatok alapján ismertetjük.

2008-ban Markó Attila az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) államtitkárként, valamint a Restitúciós Bizottság tagjaként dolgozott, ebből a két funkcióból összesen mintegy 110 ezer lej jövedelme volt. Felesége, Markó Magdolna ebben az időben irodavezető volt a képviselőházban, és évi 24 ezer lejt keresett.

Szürke bukaresti hivatalnokévek

A második Boc-kormányban Markó Attila kisebbségi államtitkár lesz (52 ezer lejes évi fizetéssel), felesége viszont a képviselőházi munkahelye mellett Kelemen Hunor akkori kulturális miniszter személyes tanácsadója lesz (21 ezer lej). Emellett a Nemzeti Múzeum számára vállal szövegszerkesztői munkákat (összesen 4 ezer lej).

A 2012-es vagyonnyilatkozata szerint Markó Attila visszatér az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) élére 49 ezer lejes éves jövedelemmel. Feleségének megmarad az állása a kulturális minisztériumban Kelemen Hunor mellett (23 ezer lej), emellett az RMDSZ-nél is vállal referensi munkát (5 ezer lej), és a Nemzeti Múzeumnál is szövegszerkeszt (13 ezer lej).

2012-től Markó Attilát megválasztják képviselőnek, államtitkári jövedelme mellett ez a fizetése is megjelenik a 2013-as, valamint 2014-es vagyonnyilatkozatában. 

Mandátumáról azonban 2015 áprilisában lemond, ugyanis 2014 novemberében, az egyházi restitúciós bizottság tagjaként jogerősen 3 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték amiatt, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégium épületét visszaszolgáltatta az Erdélyi Református Egyházkerületnek. 

Más ügyben a bukaresti táblabíróság 2018-ban öt év letöltendő börtönre ítélte olyan visszaélésekért, amelyeket az államosított ingatlanok után fizetendő jóvátételi összegek megállapítása során követett el. Erről is nagyon sok – és igen részletes – anyag jelent már meg, Markó Attilát pedig időközben minden vád alól felmentették. 

A politikus elmondása szerint 2014 novembere óta öt vádemelés történt, ezek közül három perben felmentették, kettőben az ügyészség ejtette a vádat. További 32, teljesen azonos kártérítési ügyben az ügyészség megszüntette az eljárást az első jogerős felmentés után. Az utolsó perében 2023. április 27-én vált jogerőssé a felmentés, a priuszát is törölték.

Menekülés Semjén Zsolt szárnyai alá

Kevés információ jelent meg azonban arról, hogy mi történt Markó Attilával 2015 után. A politikus feleségével együtt Magyarországra menekült, ahol – mint a visszatérése után tartott sajtótájékoztatón elmondta – Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes biztosította a védelmét, és Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának a főosztályvezetője intézte az „apró-cseprő” ügyeiket.

Arra kértük Markó Attilát, mondja el részletesebben, miben állt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „védelme”, valamint milyen ügyeket intézett számukra  Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának a főosztályvezetője.

Válaszából kiderült, a Nemzetpolitikai Államtitkárság egyik háttérintézményének, a Bethlen Gábor Alap keretei közt működő Nemzetpolitikai Kutatóintézetnek volt a külsős munkatársa Markó Attila. Nekik és a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak írt különböző anyagokat.

Jó értelemben vett  „megfigyelés”

 „Ezek zöme egy adott esemény vagy ügy részletesebb ismertetője volt. Kisebbségi jogi elemzések voltak jelentős részben, a Mikóról, jogállamisági témákról, jogsérelmekről (Úzvölgye, vásárhelyi római katolikus líceum, Dan Tanasă-pereskedések, egyházi javak, református püspökök elleni nyomozás, nemzetközi szervezetek jelentéseinek elemzései, stb.). 

Emellett számos olyan rövid anyag is készült, mely egy adott kormányzati tisztviselő erdélyi látogatásához volt szükséges. Tehát igyekeztem a kormányzat számára az erdélyi helyzetet ismerő szemszögéből hasznos információkat megosztani. Ugyancsak ezidő alatt írtam meg a könyvet az egyházi ingatlanokról is.

A kormány védelméről most csak annyit, hogy voltunk olyan szituációban, amikor valamilyen kamu bejelentésre (valószínűleg olyan céllal, hogy letartóztassanak, majd ennek következtében kiadjanak) kiszállt a rendőrség, aztán szépen elsimult minden, mert a rendőrség nem tartóztatott le, nem is történt semmilyen intézkedés, azaz csak olyan, amivel a hatóságok figyelmének középpontjába kerültünk, és ez egy jó értelemben vett  »megfigyelés« volt. 

Erről azonban bővebben a nyolc és fél évet részletesen leíró, készülő könyvemben lehet majd olvasni, szerkesztés alatt áll. Brendus Réka pedig az első időszakban az irataink megszerzésében, ideiglenes lakcím ügyében, illetve minden olyan apró ügyben segített, ami egy odacsöppent család mindennapjaihoz szükségesek. A legnagyobb segítség viszont az volt, hogy tartotta bennünk a lelket.”

Alkalmazó: Gellérthegy u. 30

A Bethlen Gábor Alap egyébként képviselői mandátuma kezdetekor, 2024 decemberében benyújtott vagyonnyilatkozatában is szerepel, méghozzá egészen érdekes módon elrejtve. Markó Attila a Sursa venitului: numele, adresa (Jövedelem forrása: név, cím) rubrikát úgy értelmezte, hogy ott az alkalmazó székhelyének a címét kell megadni. 

Így tüntette fel a Gellérthegy u. 30-at a munkáltatót jelző oszlopban, melyről egy egyszerű Google-keresés azonnal kiadja, hogy az a Bethlen Gábor Alap budapesti székhelye. Az is feltűnő, hogy a politikus csak a BGA esetében sunnyog, a feleségét alkalmazó RMDSZ-t és Eurotrans Alapítványt szabályosan tüntette fel ugyanitt.

Szerényen éltek, de nem nyomorogtak Magyarországon

Ez a tavaly decemberi vagyonnyilatkozata további információkat szolgáltat a magyarországi évekről. Kiderül, hogy távolról sem nyomorgott azért Markó Attila és felesége Budapesten. Sőt, vagyonuk egészen szolidan gyarapodott.

2024-ben továbbra is megvan a telkük és házuk Négyfaluban, mellé 2023-ban vásároltak egy közel kétezer négyzetméteres telket, valamint egy 100 négyzetméteres házat a Kovászna megyei Rétyen. Ezek az ingatlanok feleségével közös tulajdonuk. 

Budapesten 2015-ben felesége és bizonyos Szilágyi Piroska megvásárolta a felét egy 48 négyzetméteres háznak. Ezt a házat Markó Attila és felesége saját kezűleg újította fel, erről szemlátomást szívesen mesélt a Pertu podcastban.

Jelenleg három autójuk van Markóéknak: a 2003-ban vásárolt Dacia Solenza mellett megjelenik egy 2012-es Opel Astra, valamint egy 2022-es Ssangyong Korando.

Markó Attilának 3,5 millió forintnyi (8500 eurónyi) értékpapírja van, ezen kívül 2023-ban bizonyos Antal Mihály Endrétől kapott kölcsön 100 ezer eurót. Ezt az összeget 2025-ben kell megadnia.

2024-ben Markó Attila mintegy 5 millió forintot (12 ezer eurót) keresett a Bethlen Gábor Alapnál, feleségének a fizetése 3,3 millió forint (8 ezer euró) volt ugyanitt. Markó Magdolna 2024-ben az RMDSZ, továbbá az RMDSZ-közeli, könnyített honosítással foglalkozó Eurotrans Alapítvány alkalmazottja volt, innen összesen 40 ezer lej fizetést kapott.

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Maros megyében

A titokban végbement csoda: így lett villája Novák Leventének – az Átlátszó Erdély cikke

Az RMDSZ Császára a templom egere – az Átlátszó Erdély cikke

Csép Andrea különös élete: szakpolitikussá vált ahelyett, hogy meggazdagodott volna – az Átlátszó Erdély cikke

Másokat etet közpénzből, de az ő vagyona hízik, ki az? Kolcsár Anquetil Károly! – az Átlátszó Erdély cikke

Hargita megyében

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

Sokkoló! 2024-ben nincs még bankszámlája Ladányinak! De Jaguárja már van – az uh.ro cikke

Bende Sándor öt éve ült már a parlamentben, mikor meghallotta Szent Mercédesz hívó szavát – az uh.ro cikke

Ki gyűjtött a fia keresztelőjén 54.000 eurót? Antal Lóránt! – az uh.ro cikke

Lénárd András integet folyton Hajdu Gábor érdekbevallásából – az uh.ro cikke

Tánczos Barna többet tesz félre, mint amennyit keres. A felesége még többet – az uh.ro cikke

Borbolynak a szüleitől kell kölcsön kérnie négyévente – az uh.ro cikke

Kántor Boglárka nyerte a választási lottót, négy évig fogja képviselni a vaslui-iakat a parlamentben – a Transtelex cikke

Bihar megyében

Szabó Ödön lottón is nyert az elmúlt négy évben, de nem ebből van a vagyona – a Transtelex cikke

Se kocsija, se bankszámlái, de legalább nagyobb lett a háza Cseke Attilának – a Transtelex cikke

Biró Rozália romániai mércével gazdag, de a vagyonnyilatkozatából nehezen deríthető ki, mennyire – a Transtelex cikke

Szatmár megyében

Jót tett Nagy Szabolcs képviselő vagyonának a négyéves parlamenti mandátum – a Transtelex cikke

Magyar Lóránd: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem – a Transtelex cikke

Százszor megbánhatta Turos Lóránd szenátor a Szatmári Friss Újság megvásárlását – a Transtelex cikke

Kovács Máté bejutásával két szenátora lett a Szatmár megyei RMDSZ-nek, de nem felhőtlen az öröm – a Transtelex cikke

Máramaros megyében

Zahoránszki Brigitta, aki talán a legtöbb interjút készítette Kelemen Hunorral, Máramaros megyei képviselő lett – a Transtelex cikke

Szilágy megyében

Új kocsival csapatja Kovács Irénke, a legszorgosabb szenátor – az Átlátszó Erdély cikke

Seres Dénes, a szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament – az Átlátszó Erdély cikke

Kolozs megyében

Garzonlakásokba fektette megtakarításait Csoma Botond kolozsvári képviselő – a Transtelex cikke

Tasnádi István Szilárd személyében a Kolozs megyei RMDSZ már az ötödik jogászt küldi a parlamentbe – a Transtelex cikke

Kovászna megyében

Miklós Zoltán az az ex-bankár, aki meghitelezte Antal Árpád kampányát – az Átlátszó Erdély cikke

Végre magára is gondol Könczei Csaba, a köz igazi szolgája – az Átlátszó Erdély cikke

Gál Károly a szótlan székely, aki spórol, örököl, és mindent aláír – az Átlátszó Erdély cikke

Kulcsár-Terza József a kakukk a háromszéki RMDSZ-fészekben – az Átlátszó Erdély cikke

Ékszereket és házakat gyűjt Fejér László Ödön, a leggazdagabb háromszéki honatya – az Átlátszó Erdély cikke

A címlapfotón Markó Attila és felesége, Markó Magdolna kampányol 2024 őszén. A kép forrása Markó Attila Facebook-oldala

The post Semjén Zsolt karjaiból röpült a román parlamentbe appeared first on Átlátszó Erdély.

Idén Szatmár megyében is befejeződik a generációváltás az RMDSZ-ben: öt mandátum után már nem indult újabbért Erdei Dolóczki István. A helyi RMDSZ a megyemenedzser Nagy Szabolcsot indította befutó helyen az egy mandátumos, mindössze 40 éves Magyar Loránd mellett. 2016 után ismét Turos Lóránd került a szenátusba, aki szintén nem lépett még a szenior életkorba: még csak 43 éves.

Nézzük tehát, anyagilag mit jelentett húsz év a parlamentben

a leghosszabb politikai múlttal rendelkező partiumi honatyának. Erdei Dolóczki Istvánnak már 28 éve beindult a politikai karrierje: 1992 és 2000 között megyei tanácsos volt. Az 1981-ben elektrotechnikai végzettséget szerző mérnök 1984-től dolgozott az Electrica szatmári kirendeltségén egyre magasabb beosztásban, majd húsz évig a parlamentben.

2004-ben kellett először nyilatkoznia a vagyonáról, ekkor még csak egy 110 négyzetméteres ház és egy `87-ben vásárolt 1300-as Dacia volt a tulajdonában, illetve nyolcezer lej a bankszámláján. Házát parlamenti mandátumai előtt, 1996-ban vásárolta. A tömeges privatizációkor kapott értékjegyeit a SIF Transilvania befektetési alapnál helyezte el. Tagja az RMDSZ különböző fórumainak, illetve az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságnak.

A következő évben tüntette fel azt a 250 négyzetméteres telket, amelyen a háza áll. A módosított űrlap ekkor kérdezett rá az ékszerekre, a képviselő pedig ötezer euróra taksálta a család aranyékszereit, illetve ezer euróra kortárs hazai festők alkotásait, amelyeket 2005-ig vásárolt meg. A hétezer lej mellett ekkor már hétezer euró is szerepelt a számláin, és negyvenezret kölcsön is tudott adni egy magánszemélynek.

Ekkor jelent meg először a képviselői fizetése is: 2004-ben 361,9 millió régi lejt keresett – merthogy az új lejt 2005 júliusában vezették be. Azaz Erdei Dolóczki képviselő mai pénzben évi 36 ezer lejt keresett. Itt tüntette fel először felesége fizetését is, aki ezek szerint már 2004-ben a Szatmár megyei tanács gazdasági osztályán dolgozott.

Válságban hullámzik a fizetés, de az arany örök

Ebben a mandátumában a családi ékszerek és festmények értéke évről évre emelkedett, és enyhén a képviselői fizetése is. 2008-ban pedig nagyot ugrott, évi nem egészen ötvenezerről közel nyolcvanezerre, épp mielőtt Romániába is begyűrűzött a pénzügyi világválság. A következő évek megszorításai hetvenezerre, majd évi ötvenezer lejre csökkentették a fizetését, de 2011-ben már kilenc befektetési alapban volt részvénye pár ezer lej értékben.

Ugyancsak 2011-ben gyarapodott a család ingatlanvagyona: felesége egy ház, egy bel- és egy kültelek negyedét örökölte a Nagykároly melletti Terem településen, valamint két apró erdős területet Tasnádbajom és Sződemeter közelében. Az aranyban továbbra is fantáziát láttak Erdei Dolóczkiék, ékszergyűjteményük értékét ekkor 12 ezer euróra becsülték.

A befektetési alapok 2012-ben kezdtek némi jövedelmet termelni: a képviselő feleségével együtt hétezer lejt keresett osztalékokból és kamatokból, 2400 lejt mezőgazdaságból. 2015-ben vett egy Renault Fluence-t a 35 éves Dacia mellé, amely a 2016-os nyilatkozatban már nem szerepel.

A teremi házat 2017-ben adták el, az ára látszik is a bankszámláikon: 117 ezer lej és ezer euró volt ekkor rajtuk. Igaz, a 2016-ban jelentős növekedésnek indult képviselői juttatás ekkor már évi 87 ezer lejre ugrott. Minimális vállalati és pénzügyi befektetései mellett Erdei ebben az évben 46 ezer lej esküvői ajándékot is feltüntetett. Ekkor nősült a fia.

A Renault messze nem bírta annyit, mint korábban a Dacia: az öt éves autó helyett 2018-ban újat vásárolt, szintén Renault márkájút. Képviselői fizetése ekkor már elérte az évi 120 ezer lejt, tavaly a 131 ezer lejt. Pár ezer lej folyt be kamatokból és mezőgazdaságból.

Idén nyáron nagy kiadása lehetett, bár a vagyonnyilatkozatokból nem derül ki, hogy mire ment el a pénz. Júniusban még 133 ezer lejt tartott lekötve a bankban, augusztusban ez 61 ezer lejre olvadt. Bár rajta volt a megyei tanácsosi listán, de nem befutó helyen, és a kampányfinanszírozásba se szállt be az Expert Forum adatbázisa szerint.

[irp posts=”30986″ name=”Bejött a parlament a háromszéki honatyáknak”]

Vagyonnyilatkozataiból az látszik, Erdei Dolóczki István fejét nem csavarta el a hatalom, nem kezdett üzletelni csak azért, mert képviselői fizetésével és kapcsolataival megtehette volna. Úgy saccoljuk, a Szatmár megyei képviselő az elmúlt húsz évben hasonlóan keresett volna az Electrica regionális közép- vagy felsővezetőjeként is, ha megmarad eredeti pályáján. Fizetéséhez képest jelentéktelen jövedelme származott befektetési alapok és az örökség kamatoztatásából, és csak ötödannyit tett félre parlament utáni éveire, mint a mandátumrekorder Márton Árpád, aki szintén idén vonul vissza.

Az újságíró, akinek a kampány hozta meg az étvágyát a politikához

Erdei Dolóczki István után a szintén két gyermekes Turos Lóránd számít a legtapasztaltabbnak. Parlamenti mandátumainak számában kifejezhető hátrányát bőven ellensúlyozza vállalkozói tapasztalata. Újságíróként annyira megkedvelte a politikát, hogy beszállt Ilyés Gyula 2004-es polgármesteri kampányába, és mások visszalépései után 2005-ben bekerült Szatmárnémeti városi tanácsába, mesélte ő maga ebben a négy évvel ezelőtti interjúban.

Ugyancsak 2005-ben alapították meg a City Rádiót Erdei Róbert Gyulával, csak azt hallgatta el diszkréten Turos, hogy milyen tőkéből. 2008-as vagyonnyilatkozatuk szerint Erdei eladó volt évi 6120 lejes fizetéssel, Turos pedig a rádiót működtető cég igazgatója 5280 lejért. Ebben az évben 5800 lejt keresett helyi tanácsosként is, illetve 2900-at parlamenti iroda titkáraként. Ekkor már közel félmillió lej volt a rádiót működtető Media Sat árbevétele 16 ezer lej profittal.

Turos kiadásai is nőhettek ebben az időszakban. 2006-ban hitelt vett fel tíz évre, 2007-ben fogorvos feleségével vásároltak egy 712 négyzetméteres telket közel a város széléhez, ahol 2010-re csinos házat építettek beépített manzárddal, összesen 404 négyzetméteren. A rádiós cég mellett még három másikban volt érdekelt, de 2008-ban, egy év alatt bebukott a kiskereskedés, 2010-re a nagybányai kiadó, 2011-re pedig a szatmári könyvesbolt is.

Állami posztok és pénzek

2011-ben jóval nagyobb hitelt vett fel, 33 ezer eurót 15 évre. Ekkor azért kellett nyilatkoznia, mert az Országos Rádiótársaság kereskedelmi igazgatója volt immár 106 ezer lejes évi fizetésért.

2011-es érdekeltségi nyilatkozata utal a City Rádió egyik bevételi forrására: a Szatmár megyei tanács 12 ezer lejt adott a nyilvánosság tájékoztatásáért. Ez persze nem sok a cég 306 ezer lejes árbevételéhez képest. 2012 elején választották be Turost az Országos Audiovizuális Tanácsba (CNA), ahol csak feleannyit keresett, mint az Országos Rádiótársaságnál. Ráadásul összeférhetetlenség is fenyegette, mert nem vált meg elég gyorsan a City Rádiós cégtől.

Az összeférhetetlenséget természetesen feloldotta: az illető cég 2012-ben beszüntette a tevékenységét. A rádiót az ugyanoda bejegyzett Voice Media Center SRL működteti a nagykárolyi, brassói és kovásznai City Rádióval együtt – egész ügyesen, a hullámzó adósság mellett állandó profittal. 2017 volt a csúcséve, 919 ezer lejes forgalomból 433 ezer lej profitot termelt. A cég Balázsi István tulajdonában és kezelésében van.

Turos ugyanakkor kiszállt a City Broadcast SRL-ből is, amelyet Túrós Boglárka vett át. A cég 2012-ben bebukott. De 2010-ben még figyelemreméltó, 128 ezer lejes profitot termelt 180 ezer lejes árbevételből.

Nulla temetés, nulla rovarirtás. Az állami vagyon őrzése annál jövedelmezőbb

A CNA-ba beválasztott Turos Lóránd egyedül a temetkezési profilú Nord Vest Proiect cégben lévő részesedését tartotta meg 2014-ig. Ennek a cégnek 2010-es alapítása óta nulla forgalma van, jelenleg egy Maros megyében stabilan működő hulladékfeldolgozó cég birtokában van.

Turos 2015-ben Nagy Szabolccsal és két másik cégtárssal hozta létre a Bihar megyében bejegyzett Dezinpro Plus SRL takarító- és rovartalanító céget. A Dezinpro Plus 2020 elején került át Hargita megyébe, Gálfi Zoltánnak, Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester fiának az ügyvezetésébe. A cégnek egyedül 2018-ban volt forgalma, mindössze 420 lej: érthető, ha Turos és Nagy nem kapott érte láthatólag semmit.

Úgy tűnik, nincs köze a sajtós múltjához annak a 2014-ben alapított margittai biztonsági cégnek sem, amelynek a szenátor a többségi tulajdonosa. A cég 2016-ban pörgött fel, tavaly 83 alkalmazottnak adott munkát, és félmillió lej nyereséget termelt 3,2 millió lejes árbevételből. Az őrző-védő kft 2016-2020. között évente több mint egymillió lej értékben szerződött Székelyhíd, Bihar és Kiskereki önkormányzatával.

Tavaly ismét sajtós cégeket alapított, kissé cselesen

A Media Sound Investnek ő az egyedüli tulajdonosa, és a City Rádiós Balázsi István az ügyvezetője. Ez a cég 95 százalékban birtokolja a magát független napilapnak nevező Szatmári Friss Újságot kiadó, szintén 2019-ben alapított Friss Press SRL-t. A maradék 5 százalékot Turos szenátor a saját nevén birtokolja, ügyvezetője Túrós Boglárka.

A cégnek tavaly még csak 119 ezer lejes árbevétele volt. De Turos Lóránd idei érdekeltségi nyilatkozata 49 olyan, egyenként kis értékű hirdetési szerződést sorol fel, amelyet a Szatmár megyei tanács, Szatmárnémeti város és több község, illetve hivatal kötött idén az újság kiadójával közérdekű hirdetések megjelentetésére. A 49 állami szerződés összesített értéke 54 ezer lej. Hátha olyan sikeres lesz az újság, mint a City Rádió, bár a vagyonőrzés egyelőre nyereségesebb, mint a magyar nyelvű sajtókultúra ápolása.

Turos Lóránd 2016-ban vásárolt autót, egy tíz éves Toyotát. Bankhitele mellett még ötvenezer lejt kölcsönzött két cégtársától, egy-két éves lejáratra. Nem kizárt, hogy a kampányra kellett. Megnövekedett, immár szenátori fizetéséből és a kampányköltségek visszatérítéséből ezeket mind időre törlesztette. 2017-ben vett ki először osztalékot a biztonsági cégéből, annyit, mint a szenátori juttatása: 90 ezer lejt.

2019-ben már ő adott kölcsön:

140 ezer lejt Túrós Boglárkának. Van miből: egy évvel korábbi, 125 ezer lejes fizetése mellé 190 ezer lej osztalékot vett ki margittai cégéből. 2019-ben elvált, az ingatlanok kikerültek idei vagyonbevallásából. Vett viszont egy 2003-as Yamaha motorkerékpárt.

Idén Túrós Boglárkának további 98 ezer lejt adott kölcsön, illetve 6,3 millió forintot egy cégtársának. Legfrissebb, októberi vagyonbevallásából derül ki, hogy ő volt az, aki 105 ezer lejt tudott kölcsönadni kampányra Pataki Csabának, a Szatmár megyei tanács idén újraválasztott elnökének.

[irp posts=”30464″ name=”Nábobok kampány idején: mutatjuk, kik fektették a legtöbbet a megválasztásukba”]

Parlamenti mandátumára ráment a háza és a házassága, de anyagilag megérte. Ebben az időszakban érzett rá, mivel és hogyan érdemes vállalkozni, hogy nyereséges – vagy állami források bevonásával legalábbis fenntartható – legyen a cég.

Kelemen Hunor nem az egyetlen állatorvos képviselő az RMDSZ-ben

Turoshoz hasonlóan Magyar Loránd-Bálint is a szatmárnémeti városi tanácsban kezdte, de három évvel később, 2008-ban. Eddig egy mandátumot töltött a parlamentben, csak ő a Képviselőházban.

Magyar állatorvosit végzett Kolozsváron, másfél évig dolgozott itt állatgyógyászati cégeknél. 2006 tavaszától tíz évig a vidékfejlesztési ügynökség Szatmár megyei kirendeltségén dolgozott egyre magasabb beosztásokban, így aztán évente írt legalább egy vagyonnyilatkozatot.

2006-ban hitelt vett fel tíz évre, 2008-ban már volt egy Audija. Hivatalnoki fizetésének bő negyedét kapta a szatmári közszállítási vállalat felügyelőbizottsági tagságáért, így több mint 22 ezer lejt keresett. Az RMDSZ-en kívül tagja volt az Erdélyi Magyar Állatorvosok Egyesületének, illetve az ITM Egyesület vezetőtanácsának tagja.

[irp posts=”31212″ name=”Kelemen Hunor biztos jövőt épít: mutatjuk a vagyonát”]

2014-re már közel hatvanezer lejre kerekedett a fizetése. Felesége az East Consultingnak és a gabonakereskedő East Grainnek dolgozott, illetve gyereknevelésin volt: két gyermekük született, hétezer eurónyi keresztelői ajándékot kaptak. Ekkor származott először bevétel Magyar egyéni vállalkozásából: 28 ezer lej valamilyen nyomdaipari ténykedésből, amit felesége 1700 lejért könyvelt.

Képviselői mandátuma előtt közvetlenül már évi 90 ezer lejt keresett, egyéni vállalkozásából inkább a felesége vett ki 9 ezer lejt eladásért és könyvelésért. 2016-ban hatvanezer lejt vett fel három évre, minden bizonnyal kampányra, és bezárta az egyéni vállalkozását. Következő évben visszakapta a kampányköltséget, és beszállt négy százalékkal, 75 ezer lej értékben egy csanálosi marhatenyésztő szövetkezetbe, a Schontal Innovative-be.

Tavaly csereszerződéssel szerzett 4800 négyzetméternyi mezőgazdasági területet, és kiadta 216 lejért a szövetkezetének. Képviselői fizetése rohamosan emelkedett, elérte a 131 ezer lejt. 2020 második felében részesedést szerzett a Plastic 2 Work SRL-ben, amely reciklálható anyagok visszanyerésével foglalkozik.

Akárcsak Turos, 2019-ben Magyar Loránd is elvált a feleségétől. Pár éve elnöke az egyik szatmári iskola szülői egyesületének, idén lett tagja a Szatmárért Egyesületnek.

Nagy Szabolcs hasonló pályán megy a parlamentbe:

ugyanúgy a sajtóban kezdte, mint Turos Lóránt, tévériporter volt, majd 2005-től a Szatmári Friss Újság főszerkesztő-helyettese lett, derül ki a neten elérhető legrészletesebb és kampányízű önéletrajzából. Ő is szeretett volna bekerülni 2008-ban a városi tanácsba, de ez csak 2014-ben jött össze, amikor egyik tanácsoskollégája kilépett.

Ekkorra Nagy Szabolcs elmondása szerint már túl volt a céges kalandjain, bár a 2011-ben alapított biztosítási cégének adatai csak 2015-re elérhetőek: termelt 1219 lej adósságot. Első Mosoly nevű kereskedelmi kft-je szintén 2011-ben indult be. 2014 volt a cég legjobb éve, amikor feltűnt Nagy érdekeltségi nyilatkozatában: 864 ezer lejes forgalom mellett 38 ezer lejes profitot ért el. Azóta viszont az árbevétele zuhan, az adósságai nőnek, és már nincs is Nagy nevén.

[irp posts=”31277″ name=”Bemutatjuk hargitai szenátoraink: a marhatartó és a pénzfejő”]

Nagy még 1994-ben megörökölte egy 70 négyzetméteres szatmári lakás felét. 2009-ben kölcsönt vett fel magánszemélytől, és feleségével egy 51 négyzetméteres lakásba költözött. Ekkor évi húszezer lejt keresett a megyei tanács szakfelügyelőjeként, ami duplája volt az Inform Médiától kapott bérének.

2013-ban ajándékba kaptak egy 700 négyzetméteres telket a Szatmárnémetivel gyakorlatilag egybeépült Kakszentmártonon, és eladták az örökölt szatmári lakást. Az ár felét, 55 ezer lejt Nagy Szabolcs családi kölcsönbe adta. 2015-ben újabb 700 négyzetméter beltelket kaptak ajándékba.

Akárcsak Magyar Loránd felesége, Nagyé is könyvelő, és szintén állami intézménynél, a filharmóniánál dolgozik. Magyar feleségét a megyei könyvtár alkalmazta. Szintén két gyerekük van, Nagy pedig a Kölcsey Gimnázium szülői egyesületének elnöke, de a párhuzamok szerencsére itt véget is érnek: Nagyék nem váltak el. 2011-től és 2014-től gyűjtenek a gyerekek megtakarítási számláin, ezek 2018-ban jelentek meg Nagy Szabolcs bevallásában, amikor megközelítették, illetve elhagyták a tízezer lejt.

[irp posts=”31254″ name=”Antik kredencben és földben tartják a pénzt, nem a bankban”]

Nagy Szabolcs ekkor már a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Azelőtt is jól keresett, hogy megyemenedzser lett volna: a megyei és városi önkormányzattól összesen 53 ezer lejt kapott 2016-ban. Övé a takarító és rovarirtó Dezinpro Plus SRL negyede, még ha a cég feltűnően nem is csinál semmit.

Két évvel később már 96 ezer lejt keresett, eladta az 51 négyzetméteres lakást 37 ezer euróért, és felvett 90 ezer lej hitelt öt évre. Idén kezdték el építeni a 240 négyzetméteres házat az immár 1400 négyzetméteres ajándéktelken.

Megyemenedzserként Nagy 107 ezer lejt keresett, honatyaként ennél 25-30 százalékkal lesz magasabb a bére. Felesége 75 ezer lejt keresett a filharmónia könyvelőjeként, további húszezer lejt a könyvelési cégeivel, és idén 73 ezer lejt kapott ajándékba is. Jövőre remélhetőleg felépítik a családi házat, és a házasságuk sem sínyli meg, hogy Nagy Szabolcs Bukarestben fogja az érdekeinket képviselni.

Nyitókép: Turos Lóránd választási plakátjának részlete. A kép forrása a szenátor Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Fiatal és nyughatatlan: anyagilag kalandozik és válik a szatmári parlamenti különítmény appeared first on Átlátszó Erdély.

Szinte teljesen megváltozott az RMDSZ Kovászna megyei jelöltjeinek listája 2016-hoz képest. Így még érdekesebb, hogy ki milyen és mekkora vagyonnal indítja, illetve zárja le parlamenti karrierjét.

Harminc év törvényhozás után ugyanis visszavonul a közélettől Márton Árpád, a zakóra kihajtott inggallér és a parlamenti paragrafusbűvölés erdélyi magyar bajnoka. A rendszerváltás előtti évtizedben színészként dolgozott, 1990 óta parlamenti képviselő. Menet közben végezte el a jogot a Titu Maiorescu Egyetemen. Felesége családorvos.

Márton Árpád utolsó mandátumát azzal tette nevezetessé, hogy 2017-ben alelnökként igen hatékonyan módosította az igazságügyi törvényeket a rossz emlékű Iordache-bizottság alelnökeként. Az ez ellen kirobbant utcai tiltakozásokat a bukaresti bányászjárásokhoz hasonlította, és ezzel önkéntelenül is az RMDSZ és a PSD közötti, erősen vitatott értékű együttműködés arcává vált.

De megérte-e megőszülni a parlamentben?

A honatyákat egy 2003-as törvény kötelezi vagyonuk nyilvánosságra hozatalára. Márton Árpád legkorábbi vagyonbevallása így 2004-ből származik. Eszerint az első, 1992-ig tartó töredékmandátum anyagilag már megérhette: 1992-ben vásárolt egy 79 négyzetméteres lakást Sepsiszentgyörgyön. 1995-ben vett egy abban az évben gyártott, 1310-es Daciát, 2002-ben pedig egy Peugeot 206-ost.

2001-ben gyors ingatlanügyletet bonyolított, de ez csak a 2005-ös bevallásából derül ki. Nemcsak hogy visszaigényelt ingatlant a 2001-ben hozott 10-es törvény alapján, de meg is kapta, sőt még abban az évben el is adta, az árából pedig vásárolt egy szentgyörgyi garzont, amelyet orvosi rendelőként hasznosítottak. Az eltartásában élő fia pedig vett egy 1965-ös bogárhátú Volkswagent.

2004-ben két cégben volt tulajdonrésze. Az építkezési cégben a tömeges privatizáció révén kapott részesedést, jegyzi meg, 2010-ben pedig azt nyilatkozta, kisrészvényesként nem kapott osztalékot. A másik a Trinvest, amelyről a cégadatbázis úgy tudja, Lányi Szabolcs és a Communitas Alapítvány cége volt, és 2000-2005 között profit helyett adósságot termelt. Frissebb mérlegadatok nincsenek. 2006-ban Márton azt írta róla, felszámolás alatt áll, a Lista Firme szerint végül 2014-ben szűnt meg. Az mindenképp érdekes, hogy 2002-ben hatról negyvenre ugrik a cég alkalmazottjainak száma, egy év múlva pedig kettőre csökkent.

Márton érdekeltségi nyilatkozata szerint az RMDSZ különböző fórumai mellett tagja a Mikes Kelemen Kulturális Egyesületnek, a Pro Natura Alapítványnak,

valamint a MÚRE-nak, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének.

Nem ő az egyetlen RMDSZ-es politikus ott.

A 2005-ös esztendő szomorú történéssel gyarapította a képviselő vagyonát. Édesanyja elhunyt, a szülői házat eladták. Örökrészét Márton Árpád kölcsönadta a testvérének. Feleségével közösen egynyolcad, illetve feles tulajdonrészt örökölt továbbá egy 354, illetve 426 négyzetméteres telekből és a hozzájuk tartozó 200, illetve 150 négyzetméteres emeletes házból Gyergyóban. 2006-ban vallotta be, hogy 2005-ben Gyergyóban megörökölte egy bő 14 hektáros erdő felét is. Később kiderült, ezek visszaszolgáltatásból származó ingatlanok.

Közben szülői örökségből vettek egy közel 52 nm-es lakást, ebbe költöztették át felesége orvosi rendelőjét. A garzonlakást nem adták el, hanem odaadták a lányuknak, akit akkor már nem ők tartottak el. 2006 végén jelent meg az első, ötezer eurónál magasabb értékű bankszámlája 26 ezer lejjel. Márton nagyon tisztességes: megemlíti a magánnyugdíját is, bár az akkor még nem érte el az ötezer eurót.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

2007-ben eladták a bogárhátút és az örökrészét az egyik telekben és házban százezer lejért. Folyószámláján decemberben mégis kevesebb, mint ötezer eurónyi készpénz volt, így azt nem tüntette fel. Képviselői honoráriuma az évek során fokozatosan nőtt, ekkor már megközelítette az évi 56 ezer lejt.

2008-ban ingatlanörökségéből már csak az erdőt tartotta meg, a másik házat és telket is eladta összesen 250 ezer lejért. A pénz egy része bankszámlákon jelent meg: a 14 ezer lejes nyugdíjmegtakarítása mellett két folyószámlán összesen bő 171 ezer lej. Közben az ő és felesége fizetése is emelkedett.

2009-ben az egyik autót eladták, a másikat, feltehetően a Daciát beadták az állami roncsprogramba, és vettek egy 2008-as Peugeot-t. Bár képviselői juttatása évi 87 ezer lejre emelkedett, felesége bevétele pedig megháromszorozódott, és meghaladta az övét, Márton Árpád folyószámláján 2009. május 25-én csak 326,5 lej volt.

Érdemes figyelembe venni, hogy 2008 választási év volt, 2009 tavaszán pedig EP-választást is tartottak.

A második ház ára felesége számláján volt, ezt még abban az évben szétszedték több, lejes és eurós betétre. 2009-es bevételeik mintegy kétharmadukra csökkentek (vélhetőleg a pénzügyi válsággal járó megszorítások miatt), derül ki 2010-es nyilatkozatból. Bekerül közben az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány kuratóriumába laikus tagként, 2018-tól szűnik meg ez a státusa.

2011-ben tölti ki először számítógépen a vagyonbevallását. Így könnyebben olvasható, hogy gyarapodott a nyugdíjmegtakarítása, és a folyószámláin is látszik, hogy egy honatyát nem fenyeget a létbizonytalanság. Bár csak 52 ezer lejt keresett 2010-ben, számláján közel 35 ezer lej volt. A következő két évben nem változik vagyoni helyzete, 2013-ban enyhén nő a bevétele, a 206-os Peugeot mellé vásárol egy 208-ast is.

2015-ben már több mint 77 ezer lej van a számláján, 2016-ban közel 120 ezer lej úgy, hogy 110 ezer lejt még le is tudott kötni. A 2016-os választási év 70 ezer lejre fogyasztotta a folyószámláját, de egy év alatt szépen visszahízott 150 ezerre. Nem csoda: a 2015-ös 60 ezer lejhez képest ekkor már évi 90 ezer lejt keresett. (A honatyák fizetése mellett ekkor, 2017-ben módosították az igazságügyi törvényeket is.)

Így 2018-ban már közel 250 ezer lejt tudott a folyószámláján, 2019-ben 316 ezer lejt az előző évi 125 ezer lejes fizetéséből. Vett is egy Renault Capturt. 2019-ben tovább nőtt a fizetése, a 2020-as parlamenti választások kampányába pedig már nem is kell beszállnia. Hét és fél parlamenti mandátum után az öregségi nyugdíj mellett várja őt a speciális nyugdíj is.

Márton Árpád szinte az utolsó olyan RMDSZ-politikus, aki már kialakult bölcsész-, illetve művészpályáról tért át a politikaira. Pályáváltásával olyan anyagi helyzetet tudott teremteni magának, amelyre erdélyi magyar színészként esélye sem volt. Lakhatási biztonságát első mandátuma során megteremtette, anyagi bizonytalanság később sem fenyegette, lakás a gyerekeknek is jutott.

Parlamenti karrierjének második felétől kezdett pénzt félretenni. Különösebben nem menőzött, kicsi, de csinos autókkal járt. Utolsó mandátuma során pedig akkorát nőttek a parlamenti fizetések, hogy folyó- és betétszámláin már több százezer lejt tudott összegyűjteni a zavartalan nyugdíjas évekre.

A bölcsészvonal idéntől teljesen háttérbe szorul Háromszéken

Ugyanis a szintén bölcsész (politológus és kommunikációs végzettségű) Benkő Erika csak az anyagi helyzetét tudta konszolidálni az elmúlt négy évben, a parlamenti helyét nem. Képviselői mandátuma után most a szenátori lista második helyét kapta meg. Kovászna megyében viszont csak erős mozgósítással tud az RMDSZ két szenátori helyet nyerni, 2016-ban csak egy jött össze. Az MPP jelöltje pedig, a jogász-közgazdász Kulcsár-Terza József idén a Maros megyei listán kapott befutó helyet.

Benkő Erika a háromszéki helyi közigazgatásból került be az RMDSZ parlamenti frakciójába. 2005-től Antal Árpád képviselői kabinetjében dolgozott, majd 2008-tól a sepsiszentgyörgyi Városimázs Iroda munkatársa volt. 2010-től a polgármesteri hivatalnak, 2011-től párhuzamosan a megyei tanácsnak is adott kommunikációs tanácsokat.

Mivel 2012-ben szerepelt az RMDSZ Buzău megyei szenátori listáján, akkor is vagyonnyilatkozatot nyújtott be. Ebből kiderül, az ő anyagi biztonságát is megalapozta, hogy karrierjét a politikához kötötte. Abban az évben, amikor csatlakozott Antal Árpád képviselői kabinetjéhez, vett egy kis, 70 négyzetméteres házat Sepsiszentgyörgyön, majd 2007-ben egy 68 négyzetméteres lakást. Akkori férje, egy magyarországi ügyvéd szintén 2007-ben vásárolt egy budapesti lakást.

2000-ben gyártott Alfa Romeóval járt, és 50 százalékos részesedése volt a családi ruhakereskedésben, amelynek akkor 394 lejes árbevétele és sokkal több adóssága volt. A cégnek azóta nincs alkalmazottja, az utóbbi négy évben már bevétele se. Ugyancsak 2012-ben lett Benkő a Pro Regio Siculorum Egyesület elnöke társadalmi munkában.

2016-os vagyonbevallásában szereplő ingatlanok adatai ellentmondanak a négy évvel korábbiaknak. Eszerint 2003-ban vásárolta a szentgyörgyi házat, amely nem 70, hanem száz négyzetméteres, és 2009-ben a 60 négyzetméteres lakást. Férje pedig nem vásárolta, hanem a szüleitől kapta a budapesti lakást. Benkő ekkor Toyota Yarist vezetett, és végre fizetett egy kicsit a Pro Regio Siculorum Egyesület is.

A képviselő közben elvált, a 2018-as vagyonnyilatkozatában már nem szerepel a férje lakása. Bevétele megháromszorozódott a képviselői fizetéssel, és az RMDSZ visszafizette a kampányköltségeit is. Vett egy Volvót, és 2018-ra kiszállt a nem működő családi cégből. Most először haladta meg az ötezer eurót a folyószámlája: 19 ezer lej, 2019-ben 18 ezer lej, 2020-ban 23 ezer lej volt rajta, miközben az évi képviselői juttatása 152 ezer lejre emelkedett.

A biztosan befutó helyekre idén vállalkozók kerültek:

a kézdivásárhelyi Fejér László Ödön gépészmérnök, vállalkozó vezeti ismét a szenátori listát. 2016-tól tagja a szenátusnak, előtte négy évig parlamenti képviselő volt, 2000 – 2008 között megyei tanácsos Háromszéken. Egyetem után négy évig volt tervezőmérnök a kézdivásárhelyi csavargyárban, majd hét cégben résztulajdonos és ügyvezető.

Első, 2008-as vagyon– és érdeknyilatkozata szerint 2003-ban örökölt egy 136 négyzetméteres beltelket és egy 80 négyzetméteres házat Kézdivásárhely központjában. 2006-ban vásárolt egy 68 nm-es lakást Budapesten, amely a gyermekei nevén szerepelt.

Ekkor hat cégben volt érdekelt. A Fejer & Company neki és feleségének egyenként 95 ezer lejes bevételt biztosított. Ugyan nem szerepel Fejér romániai életrajzaiban, de Magyarországon is 50 százalékos részesedése volt egy Fejér és Társa nevű cégben. Az Opten cégadatbázisban talált összes Fejér és Társa nevű cég azóta megszűnt, vagy felszámolás alatt áll.

A hazai Fejer & Company SRL-ből származó bevételéből meg tudta hitelezni a többi cégét: az 1996-ban alapított Fekete Gyöngy, illetve a 2002-ben alapított Carpatgraf 56 ezer, illetve 105 ezer lejes kölcsönt kapott. Közel tízezer lejes jövedelmet jelentett Fejér számára, hogy a tulajdonos megyei tanácsot képviselte a Kovászna megyei útépítő cégben.

Fejér vállalkozásai

A Carpatgraf honlapja szerint csomagolásnyomtatási munkákat végez évi 4-8 millió lej közötti árbevétellel. 21-24 személynek ad munkát, pár ezertől kétszázezer lejig terjed az évi profitja. A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó Diamantult 2013-ban felszámolták.

A Fekete Gyöngy most ékszereket készít, és két alkalmazottal működik úgy, hogy Fejér évente mintegy 35 ezer lejes tagi kölcsönnel támogatja. Az évek során több profilváltáson is átesett. Legjobban a kétezres években ment, 17-20 embert foglalkoztatott. A címén, Kézdivásárhely központjában panzió működött Fekete Gyöngy, később Vörös Vendégház néven, 2018-ban eladásra kínálták.

Vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatai 2012-től válnak rendszeressé, amikor bekerült a parlamentbe. Innen látszik, hogy felesége 2011-ben beltelket, házat és öt hektárnyi mezőgazdasági területet örökölt a Brassó megyei Krizbán. Ugyanott egyet el is adtak még abban az évben. Fejér László Ödön hétezer euróra becsüli az ékszereket, amelyek 1990 óta a tulajdonába kerültek.

Nyilatkozataiban ekkor már nem a Fejer & Co SRL szerepel, hanem a Laser DT SRL. A cégadatbázis szerint ez ugyanaz a vállalkozás, és papíripari szerszámgépeket gyárt. 2011-től indult bővülésnek, az elmúlt tíz év alatt megháromszorozta a személyzetét, 2019-ben 21 személyt foglalkoztatott.

Árbevétele és adóssága is a 700 ezer lejes tartományból a 3,5 milliósba lépett. Éves profitja meghaladta a százezer lejt, a 2010-es évek közepén elérte a 300-400 ezer lejes szintet. Igaz, 2019-ben közel 3,5 milliós forgalomból a húszezer lejes profit se jött össze.

A vállalkozó 2010-11-ben lejben felvett, nem túl nagy összegű hitelei lejártak a 2010-es évek második felében. Két, 17-18 ezer eurós hitele pedig idén, illetve jövőre járt volna le, de ezeket a következő években még rövidebb lejáratú hitelek váltották fel. Igazgatói fizetéséből és osztalékokból félmillió lejes bevétele származott, ha hozzászámoljuk felesége 44 ezer lejét is ugyanazoktól a cégektől. Parlamenti karrierje előtti évben, 2012-ben is még kétszázezer lej volt a személyes jövedelme.

Érkeznek az uniós támogatások

Ahogy Fejér bekerült a parlamentbe, 140 ezer lejre csökkent a céges jövedelme, de ez még mindig duplája volt az akkoriban 70 ezer lejes évi képviselői juttatásának. Viszont a Carpatgraf és a Laser DT is rögtön 2013-ban uniós támogatáshoz jutott 1,6, illetve 1,7 millió lej értékben. (Nem kizárt, hogy korábban is, de Fejérnek ekkortól kezdve kellett nyilvánosságra hoznia.) A Laser DT 2014-ben is pályázatot nyert az európai alapok minisztériumánál bő százezer lej értékben.

Ezekben az években Fejér László-Ödön tagi kölcsönt is nyújtott a cégeinek több tízezer lej értékben. 2015-ben csak a Laser DT-ből vett ki 14 700 lejnyi osztalékot, más céges jövedelme nem volt, igazgatói, adminisztrátori pozícióit fel kellett adnia a parlamentiért.

Szintén 2015-ben elég nagy, 379 ezer lejes jelzáloghitelt vett fel mindössze két évre. Az összege később 600 ezer lejre nő, most épp 2021-ig tart a futamideje. A többi bankhitelét legkésőbb 2016-ban törlesztette. Osztalékból származó jövedelme ekkor már megközelítette 58 ezer lejes éves parlamenti fizetését, 2016-ban jócskán meg is haladta: feleségével együtt ekkor ismét 200 ezer lejt tudtak kivenni a Laser DT-ből.

2017-ben többet keresett szenátorként, mint cégtulajdonosként: 88 ezer lej volt az évi fizetése, feleségével együtt 60 ezer lejnyi osztalékot vett ki. 2018-ban nyilatkozott először a bankszámláiról, bár nehezen tartjuk elképzelhetőnek, hogy korábban az ott tárolt összegek ne haladták volna meg a bevallási kötelezettség ötezer eurós határát. Folyószámláján ekkor 95 ezer lej volt, betétszámláján tízezer euró. Miközben szenátori fizetése közel 120 ezer lejre nőtt, folyószámlája tavaly júniusban 18 ezer lejre olvadt.

A 2018-as és 2019-es érdekeltségi nyilatkozatából derül ki, hogy a két nagyobb cége, a Laser DT és a Carpatgraf is nagyobb uniós pályázatot nyert 5,6 millió, illetve 5,7 millió lej értékben eszközbeszerzésre. Ezeknek a pályázati összegeknek mintegy kétharmadát biztosítják az uniós alapok, tizedét az állami büdzsé, a maradék a pályázó önrésze. A Carpatgraf forgalma 2019-ben indult ismét növekedésnek.

Fejér László Ödön folyószámláján idén nyáron 159 ezer lej volt. Szenátori keresete tavaly évi 133 ezer lejre emelkedett, és valószínűleg idén nem csökkent. Parlamenti mandátumai előtt is sikeresen vállalkozott, és a cégek nyilvános mérlegei azt mutatják, úgy is jól működtek, hogy nem maga Fejér ült az igazgatói székben. Sőt uniós támogatásokkal szépen gyarapodtak.

Benedek Zakariás csak a háromszéki listán új, nem a parlamentben.

A Szeben megyei építőmérnök – nagyobb építkezési cégekben betöltött vezető pozíciók után – 2016 decemberében került be a képviselőházba a Hargita megyei jelöltlistáról. Három évnyi munka után kollégái frakcióvezetőnek választották meg.

Benedeket biztos nem a gyors meggazdagodás vezette: 2016-ban építkezési vállalkozás ügyvezető igazgatójaként több mint négyszerannyit keresett, mint a tanárként dolgozó felesége, képviselőként viszont 30 ezer lejjel kevesebbet, mint cégvezetőként. Saját cége, a K&B Betontechnik kft három évig működött, ebben az évtizedben már nem volt bevétele.

Az elmúlt négy év parlamenti fizetéseinek parádés emelkedése őt sem kerülte el. 2018-ban már évi 120 ezer, 2019-ben évi 131 ezer lejt keresett, idén frakcióvezetőként valószínűleg még többet.

Ingatlanvagyona mandátuma során csak öröklés miatt változott. Felesége 1996-ban örökölte egy 362 négyzetméteres nagyszebeni beltelek és egy 210 nm-es ház negyedét, ő pedig 2016-ban egy 65 nm-es beltelek és 65 nm-es lakás nyolcadát. 2002-ben feleségével közösen vásároltak 360 nm beltelket és egy 70 nm-es víkendházat a Hargita megyei Kápolnásfaluban. Benedek Zakariás 2019-ben nem egészen 17 százaléknyi részt örökölt egy nagyszebeni 34 nm-es lakásban.

Benedek sokáig egy 2004-es Matizzal járt, 2018-tól lízingel egy Volkswagen Passatot. Idén vásárolt egy szintén 2004-ben gyártott Toyotát. 2016-ban ötvenezer lej hitelt vett fel, amely jövőre jár le, akárcsak a 2018-ban felvett 25 500 eurós hitele.

A parlamenti újoncok cég- és hivatalvezetők

A képviselői listavezető, a sepsiszentgyörgyi Miklós Zoltán 1999-től dolgozott a CEC Bank helyi kirendeltségén, 2003 óta vezető beosztásokban. 2008 óta volt városi tanácsos. Bankár szakmájáról és választott tisztségéről 2018 októberében mondott le, mert novembertől elvállalta a várostól pár km-re lévő szépmezői ipari park vezetését. Felesége szintén bankár, a Transilvania Banknál dolgozik.

Ennek megfelelően Miklós Zoltán 2012-től elérhető vagyonbevallásai bizalmasként kezelik az ő és a felesége fizetését. Ezen felül évente 7-9 ezer lej körüli volt a tanácsosi juttatása, és 2-7 ezer lej között keresett két-három lakóegyesület cenzoraként. A szépmezői ipari park irányítójaként havi bruttó 14 200 lejt keres, derül ki az év eleji cégtulajdonosi határozatból, és évente kap még egy havi juttatást, ha az ipari park üzleti számai teljesítik a kitűzött célokat.

A bankár házaspár 2005-ben ezeregy négyzetméteres beltelket és mintegy 200 nm-esre bővített házat vásárolt Sepsiszentgyörgyön, 2011-ben pedig egy 715 nm-es rétet és egy 68 nm-es lakást. 2018-ban Miklós egy 2013-as Toyotával járt, felesége egy 2003-as Ford Fiestával.

Szakmájukból adódóan nem ijednek meg a pénzügyi termékektől: kettejüknek összesen 11 bankszámlájuk volt két éve, két bankhitelük és egy tízezer lejes korlátú hitelkártyájuk. Számlájuk zömén szinte semmi nem volt. A maradékon Miklós Zoltán kétszáz eurót és mintegy ezer lejt tárolt. A nagyobb összegeket (ezerötszáz eurót, 32 ezer lejt) mutató számlákat a felesége kezelte.

Kintlevőségük 75 ezer lej volt, ennyivel tartozott nekik egy család egy százezer lejes kölcsönből. A honatyajelöléshez kötelező aktuális vagyonbevallás még nem elérhető.

A már említett lakótársulási egyesületek mellett Miklós Zoltán alapítója a Pro Regium Siculorum és a Könczey László Egyesületnek, és elnöke a Sepsi Sic Sportegyesületnek. Önkormányzati képviselőként tagja volt a Gulliver óvoda, az Ady Endre, majd a Váradi József Általános Iskola és a Református Kollégium vezetőtanácsának. Illetve az önkormányzat tulajdonában lévő cégek (közszállítás, közterületfelügyelet, ipari park) felügyelőbizottságában képviselte a város érdekeit, míg át nem vette az ipari parkot működtető cég vezetését.

A bürokrata

A másik biztos befutó, Könczei Csaba tíz éven át a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságot vezette, előtte volt a hivatal aligazgatója is. Mezőgépész végzettségű, vezetett farmot és fűtéssszerelő céget is, felesége fodrász.

Ahhoz képest, hogy bürokrata, és tíz éve hivatalvezető, vagyonbevallásai kissé szétszórtan bukkantak fel. A Feddhetetlenségi Ügynökség honlapján az első, 2009-es nyilatkozatot egy 2015-ig tartó szünet követi, az utolsó 2018-ból származik. Az általa vezetett hivatal honlapja elérhető egy .ro és egy .eu-s doménen is, ezeken böngészhetők a 2018-2020-as nyilatkozatai.

Maguk a nyilatkozatok nem túl érdekesek: tizenegy éve is megvolt az 1994-ben vásárolt, 63 négyzetméteres szentgyörgyi lakása, a 2004-ben gyártott Dacia Solenzája, és a 2008-as, hitelre vett Volkswagen Sharanja. A hitelt viszont nem tüntette fel. Se telke, se ötezer eurónál több pénze nem volt, csak 20 százalékos részesedése a mezőgazdasági gépek forgalmazásával foglalkozó Agro-Promt SRL-ben. Tagja volt az Alpin Sport és a Green Energy egyesületeknek.

A 2006-ban indult cég azért érdekes, mert 2012-ig 48 és 353 ezer lej között hullámzott a bevétele, 2013-ban hirtelen egymillió lejre ugrott a forgalma, azóta pedig nulla. Könczeinek már nincs részesedése a cégben, annak kizárólag magyarországi állampolgárok a tulajdonosai.

Könczei Csaba 2016-ban is szerepelt a képviselőjelölti listán. Akkorra már összegyűjtött 25 ezer lejt a folyó- és közel kilencezer lejt a hitelszámláján. A Volskwagenje érdekes módon öt évet öregedett, ekkor 2003-asként tüntette fel, és mégiscsak megjelent az a hitel 2008-ból: ötvenezer lej, és 2023-ig kell visszafizetnie. Ötven százalékot emelkedett a fizetése évi 33 ezerről 49 ezer lejre.

2020-ra a vagyona nem, csak a hitele és a fizetése gyarapodott. Idén vett fel négy évre 69 ezer lejt, amelyet 86 ezer lejes évi jövedelemből törleszt, honatyaként pedig már bőven százezer lej fölött fog keresni. A jelenlegi, közel 73 ezer lejes fizetéséhez hasonlóan megnőtt az utóbbi években az az üléspénz, amit azért kap, mert tagja a megyei tanács rendészeti hatóságának.

Ahhoz, hogy valaki beülhessen ebbe a tanácsadói testületbe, nem is kell feltétlenül megyei tanácsosnak lennie. Az ATOP Covasna tagja a megyei rendőr-, csendőr- és katasztrófaelhárítás parancsnoka, a rendőrségi állomány területi képviselője, az alprefektus, hat megyei tanácsos és a közösség három képviselője, akiket a tanácselnök nevez ki. Ha ez a 14 tag mind megkapja az évi 13 685 lejnyi üléspénzt, akkor nem mondhatjuk, hogy az állam nem fektet abba, hogy az erőszakszervezetei harmonikusan működjenek együtt a helyi közösségekkel.

A kereskedő

A harmadik, még biztosan befutó helyről a szórványt képviselő Benedek Zakariás indul, de ha az RMDSZ belehúz, Gál Károly baróti kereskedő is bejut a negyedikről. A napi sajtó nem árul el sokat róla, csak annyit, hogy ő is céget vezet, helyi tanácsos Baróton, és tagja a megyei tanácsnak is.

2012-es vagyonbevallása szerint feleségével 2001-ben vásárolt egy 83 négyzetméteres lakást Baróton, 2006-ban örököltek, illetve megvásároltak 974 nm-nyi beltelket, 2009-ben 140 négyzetméteres házat építettek. Gál Károly egy 2001-es Citroënnel járt, és csak az érdekeltségi nyilatkozatából derül ki, hogy azért jövedelme is volt: az Orex Import-Export SRL kereskedelmi igazgatójaként kapott szemérmesen elhallgatott mértékű fizetést.

Az építkezési anyagokat forgalmazó Orex a cégadatbázis szerint Vargyason bonyolít milliós forgalmat 2001 óta. 2008-ban árbevétele elérte az 52 millió lejt, azóta is 34-48 millió lej között mozog, pár százezer és egymillió lej közötti profittal. Tavaly már 83 alkalmazottal működött.

Ehhez képest Gál Károly igazgatóként csak 19 560 lejt keresett 2012-ben a 2013-as vagyonnyilatkozata szerint. Kevesebbet, mint a felesége tanárként, pedig akkor még nem is emelték meg a pedagógusok bérét. Így még az évi 1600 lejes tanácsosi illetménye is számíthatott. Kiváltképp úgy, hogy 2014-ben az illetménye évi 2700 lejre nőtt, míg a fizetése alig haladta meg az évi 21 ezer lejt.

Fizetése a következő években is ezen a szinten maradt, ami már csak azért is hihetetlen, mert a 2010-es évek közepén az újságírói fizetésünk is ennél azért leheletnyivel magasabb volt. Igazgatói bére 2016-ban nagy nehezen, az étkezési jegyekkel együtt érte el az évi 25 ezer lejt. Szerencsére kapott a szárazajtaji szövetkezettől 2850 lejt, és 3500 lejnyi üléspénzt a baróti helyi és a megyei tanácstól.

2018-ra enyhén, 27 844 lejre emelték az igazgatói juttatását, a megyei tanácsi ülések tízezer lejt hoztak, így a 17 éves Citroën helyett vásárolt egy 11 éves Renault Mégane-t. 2019 januárjában Gálék eladták a lakást, az árát euróra pontosan bankban kötötték le. Végre az igazgatói bére meghaladta a nem túlfizetett erdélyi magyar újságírókét, étkezési jegyekkel és 300 lejes prémiummal együtt elérte az évi 37 ezer, a havi 3106 lejt.

Legutolsó, 2020-as vagyon- és érdekeltségi nyilatkozata sokkal megnyugtatóbb. Eszerint az előző évben 52 ezer lejt keresett igazgatóként, a megyei tanács közel 11 ezerre emelte az üléspénzt, és 3800 lej befoyt a szövetkezettől is a családi kasszába. Gál Károlynak, az alulfizetett igazgatónak mindenképp megérné kampányolni és bejutni a parlamentbe: éves jövedelme egy csapásra megduplázódna.

Nyitókép: Fejér László-Ödön és Benedek Zakariás. A kép forrása a szenátor Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Bejött a parlament a háromszéki honatyáknak appeared first on Átlátszó Erdély.