Az újságírói végzettségű, majd közigazgatásból mesteriző Vincze Loránt a Bukaresti Rádiónál dolgozott, majd az Új Magyar Szó napilapot kiadó Scripta Kiadót vezette Bukarestben 2007-2009 között, amíg Verestóy Attila szenátor és a Communitas Alapítvány finanszírozta. 2009-ben dobbantott Brüsszelbe, ahol 2018-ig dolgozott az akkori RMDSZ-es EP-képviselők irodájánál.

Közben az Európai Nemzetiségek Föderális Unióját, a FUEN-t élesztette újra és a Minority SafePacket koordinálta a magyar kormány anyagi támogatásával. Itt, a FUEN-ben kezdte kiépíteni a nemzetközi kapcsolatait, és ebben annyira sikeres lett, hogy 2019-ben már jobb választásnak tűnt az RMDSZ EP-listája számára, mint az Európai Parlamentben addig már egy ciklust lehúzó Sógor Csaba.

Így 2019-ben újonc képviselőként, de kilenc éves brüsszeli bürokrata beágyazottsággal indult az Európai Parlamentbe, ahol Winkler Gyula már 2007 óta teljes jogú képviselő. Míg Winkler most már az EP-ből fog nyugdíjba menni, Vinczét valószínűleg a bizonyítási vágy is nagy lendülettel vetette a munkába. Az elmúlt öt évének szavazásait például 38 oldalnyi terjedelemben indokolta, zömmel magyarul, és EP-mandátumával együtt vezeti továbbra is a FUEN-t.

Le kellett dolgoznia azt a hátrányt is, hogy míg Winkler szemmel láthatóan könnyen teremt kapcsolatot sokféle emberrel, Vincze Loránt alkatilag zárkózottabb, személyes karizmája pedig még a Kelemen Hunorét is alulmúlja. Winkler Gyula európai parlamenti tevékenységét itt ismertettük, most nézzük meg a Vinczéét.

Vincze ebben az első mandátumában az EP Alkotmányügyi Bizottságának (AFCO) volt az alelnöke, tagja volt a Petíciós Bizottságnak, illetve annak a két küldöttségnek, amely felel az EP-nek az Egyesült Királysággal és Indiával fenntartott kapcsolatáért. Összesen hat jelentést és egy ajánlást fogalmazott meg előadóként, és további hat jelentésen dolgozott árnyékelőadóként.

Tudtad? 

• Az EP-képviselők parlamenti bizottságokban dolgoznak. A bizottságban az előadó (rapporteur) feladata a jelentéskészítés az új jogalkotási és költségvetési jellegű javaslatokról. A jelentéseket szakértők és az érintett felek véleménye alapján fogalmazzák meg, ehhez a bizottság tagjaiból kinevezett árnyékelőadókkal (shadow rapporteur) is konzultálnak. Egy jelentésen addig dolgoznak, amíg a bizottság szavazati többséggel elfogadja. Ezt követően terjesztik fel az EP plenáris ülésére, ahol az EP-képviselők együtt tárgyalnak, majd szavaznak róla.

Vinczének a Facebookon három nagy témája van, amely szerinte a romániai magyarokat érdekli: a kisebbség, a gazdák és a medve. Kommunikációja a közösségi médiában összhangot mutat felszólalásaival az Európai Parlament ülésein. Zöld kérdésekben például csak a hangsúlyok tolódtak el a mandátuma elején megosztott álláspontja és a kampányidőszakban promózott véleménye között.

A zöld Vincze egyre inkább kifakul

A zöld átállásról 2021 decemberében még bizakodva, bár némi aggodalommal tájékoztatta a Maros megyei településvezetőket Zoomon, illetve követőit a Facebookon. A lehívható támogatásokban kiemelt szerepet kapnak a klímacélok, figyelmeztette őket. Ugyanis az Európai Parlament 2020-ban elfogadta, hogy Európában 2030-ra 55%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, és az EP bizottságai 2021-ben elkezdték kidolgozni a klímacélt ágazatokra lebontó Fit for 55 jogszabálycsomagot. 

Vincze szerint Románia nem mondhat le sem a gázról, sem az atomenergiáról, és e nézete mellett kitart a mai napig, olvashatjuk három szavazatának indoklásában is (az összes indoklás megjelenítéséhez legalább tízszer kell a Továbbiak betöltése gombra kattintani). Romániának nem is kell lemondania ezekről, mivel Vincze posztja után két hónappal az EB, fél évvel később az EP is klímabarát energiaforrássá nyilvánította az atomot és a földgázt.

Posztjában megemlíti Románia nem elég zöld hulladékgazdálkodását, ami miatt több kötelezettségszegési eljárás is indult az ország ellen. Vincze szerint az intézmények és a polgárok környezettudatosságán kellene javítani, de az nem derül ki, hogy a polgárok szemléletváltása hogyan indítaná be a több megyében elszaboltált hulladékkezelő központokat. Egyetlen későbbi posztjában sem említi, hogyan venné rá a polgárokat a környezettudatosabb cselekvésre.

Oroszország Ukrajna ellen indított támadása után egy hónappal Vincze többek között a megújuló energiaforrásokra való átállással és persze adócsökkentéssel sürgeti a leválást az orosz olajról és gázról.

De a fokozatos átállást támogatja, derül ki 2022 nyarán, amikor az EP többségével együtt leszavazza a Fit for 55 klímacsomagját. Csak olyan előírásokat támogat, amelyek nem kényszerítik térdre a gazdaságot, és „nem az emberekkel akarják megfizettetni a jövőben felhalmozódó többletköltségeket”.

Vincze a kampányban már beszól a „baloldali és zöld ideológiák vak követőinek”, és az elhibázott zöld politikákat akarja megváltoztatni.

A kampányt azzal fokozza, hogy „kabaréba illő”, ami az Európai Unióban történik, ahol „a józan ész helyett baloldali és zöld ideológiák diktálják a döntéseket”.

De hogyan kommunikál az EP-ben?

Úgy tűnik, Vincze hisz a fenntartható fejlődésben, és abban, hogy az új zöld technológiák megoldást hoznak a globális felmelegedésre, továbbá természetvédelmi és gazdasági kérdésekben konzervatív álláspontot képvisel az Európai Parlament ülésein is.

Vincze tart a globális felmelegedés fenyegető hatásaitól, és legalább ilyen fontos számára az ökoszisztéma védelme, a biodiverzitás megőrzése. És persze támogatja a helyi termelőket és rövid élelmiszerláncokat – derül ki a szavazásaihoz fűzött írásbeli indoklásaiból. Idén megszavazta, hogy a környezeti bűnözést uniós jogszabályok definiálják, sőt ő foglalkozott a témával az Európai Néppárt részéről.

Viszont egyáltalán nem támogatja azokat a javaslatokat, amelyek szerinte túl nagy terhet rónának a romániai vállalkozókra. Vincze szerint az EU nem veszi figyelembe egyes országok és régiók sajátosságait, amikor a környezetvédelmi szabályozásokról dönt. Úgy véli, Romániában kevésbé szigorú szabályokra van szükség, az itteni mezőgazdasági földterületek, erdők és legelők eleve jobb állapotban vannak, mert itthon a hagyományos gazdálkodás dominál, míg nyugaton az intenzív mezőgazdaság jellemző.

Románia ipara és alacsonyabb fejlettségi szintje miatt szerinte az EU nem várhatja el a romániai állampolgároktól a gyors átállást a környezetkímélőbb technológiákra, ahogy a mezőgazdaságban sem a növényvédő szerek nélküli élelmiszertermelésre. 

A beporzók számára kialakítandó zöld folyosók szerinte „a mezőgazdasági területek egy részének parlagosítását” jelenti, amit nem az EU, hanem a tagországok kell majd kifizessenek a gazdáknak, ezért az EP többségével ellentétben nem szavazta meg. A természet helyreállításáról szóló javaslatot ezért a „túlszabályozás és a dogmatikus zöld politika” kategóriájába sorolta a Facebookon is:

Hagyományőrzésből és gazdasági indokokkal leszavazta az EU fehérjestratégiáját is, amely biztosítani szeretné az állampolgároknak a megfelelő mennyiségű és minőségű növényi és állati alapú fehérjét. Az EP többségével ellentétben Vinczének az nem tetszett, hogy beleírták, megfelelő biztonsági standardokkal a rovaralpú fehérjék emberi táplálkozásra és állati takarmányozásra is alkalmasak. 

Szerinte ez szembemegy a hagyományos gazdasági modellekkel, és még tovább nehezítené a romániai kis- és középtermelők munkáját, akik így sem tudják felvenni a versenyt a globális húsiparral. A jogszabály megemlíti, egyelőre túl drága és nem tömeges a rovartenyésztés, amelynek a környezetvédelmi, egészségügyi, állatjóléti, társadalmi és gazdasági hatásait még egyébként is elemezni kell.

Tényleg csak adminisztráció?

Ahogy a zöld témáknál sem csak száraz adminisztráció az, amivel az EP foglalkozik, úgy azok a témák is érintik az erdélyi magyarokat, amelyekről Vincze Loránt jelentést, jogszabálytervezetet készített. Valóban nem könnyű elmagyarázni őket, Vincze ennek ellenére következetesen igyekszik magyarázni őket több felületen is: szavazásai indoklásainál az EP honlapján, a politikusi Facebook-oldalán és a személyes honlapján is. 

Bár a vagyonvisszaszerzést és -elkobzást könnyítő vagy a konzuli védelmet bővítő intézkedések minden bizonnyal kevés erdélyi magyart érintenek, mert remélhetőleg kevesen ártják bele magukat a határokon átnyúló szervezett bűnözésbe vagy kevesen rekednek olyan távoli országokban, ahol Romániának nincs külképviselete, még ezek sem értéksemleges tevés-vevések vagyontárgyakkal és válsághelyzetbe került emberekkel. Mindkettő arról szól, hogy igazságos, a rászorulókkal befogadó és támogató Európai Uniót szeretnénk.

Vincze előadóként a következő jelentéseken dolgozott:

• A Petíciós Bizottság 2021 során folytatott tanácskozásainak eredménye (2022-ben itt);
• Az EU és az Európa Tanács közötti intézményi kapcsolat (2023-ban itt);
• Az európai polgári kezdeményezésekről szóló rendeletek végrehajtása (2023-ban itt);
• Jogszabályok a szervezett bűnözés ellen: vagyonvisszaszerzés- és elkobzás (2023-ban itt);
• Az Európai Parlament összetétele (2023-ban itt és itt);
• A harmadik országokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmét elősegítő intézkedések (2024-ben itt).

Az általában forró politikai kérdés, hogyan osszák újra az Európai Parlamentben a képviselői helyeket a megváltozott demográfia miatt úgy, hogy a 750 fős felső limittel együtt maradjanak szabad helyek a csatlakozni szándékozó országok számára is. Románia jól jött ki az egészből azzal, hogy megtarthatta az eddigi 33 helyét azzal együtt, hogy csökkent a lakosságszáma. Vincze nem számolt be róla, hogy mekkora volt a vita és a háttéregyezkedés a kérdésben.

Ha pedig az EU tényleg belép az Európa Tanácsba, és beépíti az uniós jogrendbe ennek a lazább és tágabb európai szervezetnek a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, ahogy Vincze ajánlja az erről szóló jelentésében, az nagyobb durranás lesz, mint ha az Európai Bizottság végre komolyan venné a Minority SafePacket. A jelentést nagy többséggel szavazta meg a parlament, akárcsak korábban a MSP-et.

Vincze és az RMDSZ viszont inkább a SafePackkel kampányol, nem Vincze jelentésével. Mindegyik maratonfutás: a MSP 2018, a belépés az Európa Tanácsba 2014 óta hányódik az Európai Bizottság asztalán. Addig egyikből sem lesz semmi, ameddig az EB nem végzi el a kezdőrúgást (ahogy azt ebben a cikkünkben elmagyaráztuk). Az utóbbi azonban nagyon jó példa arra, hogyan lehet a nemzeti kisebbségek jogait más típusú kisebbségi jogokkal együtt előmozdítani.

Ha ugyanis az EU magára nézve kötelezőnek fogja tekinteni a nemzeti kisebbségeknek azt a védelmét, amelyet a Kisebbségi Keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája biztosít, akkor azt nem csak a belépni kívánó tagjelölteken tudja számonkérni, ahogy jelenleg, hanem a már belépett tagállamokon is, ahogy azt Vincze magyarázza.

Vincze érthetően erre fókuszál a Facebook-oldalán, de maga a jelentése kiáll más alulreprezentált közösségek és hátrányos helyzetű csoportok jogaiért is – igaz, utóbbiak jóval kevesebb alkalommal szerepelnek a szövegben.

„(…) az Európa Tanáccsal folytatott együttműködés létfontosságú területe a kiszolgáltatott személyek – például a nők, a fogyatékossággal élők, a romák, az LMBTI+-személyek és az idősek – hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem és jogainak javítása, amelyeket a tagállamokban még mindig nem tartanak teljes mértékben tiszteletben”.

Később sem posztolt semmit azzal kapcsolatban, hogy a jelentés a nemi alapú hátrányok leküzdése miatt is fontos. Olyan új, morális/etikai dilemmákat felvető fejleményekről sem tájékoztatta a követőit, hogy a jelentés felkéri a Bizottságot, „hogy szorosan működjön együtt az Európa Tanáccsal a mesterséges intelligencia és az új digitális technológiák területén, beleértve azok bűnüldözés terén való megfelelő használatát, valamint emberi jogokra, jogállamiságra és demokráciára gyakorolt hatását”, írja a jelentésben.

Már dolgozik az EU a háború utáni újraépítésen

Az EU és Európa Tanács intézményi kapcsolatának bővítéséért született jelentés sok helyen hivatkozik az „Oroszországi Föderáció által Ukrajna ellen viselt agressziós háborúra”. A kisebbségek védelmét is sok helyen a háborús konfliktus kontextusában tárgyalja a jelentés. Például a demokráciáról, jogállamiságról és alapvető jogokról szóló részben ezt olvashatjuk:

„(Az Európai Parlament) hangsúlyozza, hogy a kisebbségi jogok terén folytatott megerősített együttműködés valószínűleg az Európa Tanács normáinak és ajánlásainak való fokozott megfelelést eredményezné, ugyanakkor lehetővé tenné a célzottabb finanszírozást is, többek között a bővítés vagy a konfliktus utáni újjáépítés összefüggésében.

Ezért ismételten felhívja az Európai Uniót, hogy csatlakozzon a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményhez és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájához, valamint szorosabb jogi kapcsolatokat szorgalmaz az EU és az Európa Tanács között a kisebbségi jogok területén, nem utolsósorban a Nyugat-Balkánt, Törökországot, Ukrajnát, Moldovát és Grúziát érintő bővítési folyamatra tekintettel”.

Miközben Vincze minden jelentésében következetesen úgy hivatkozik az ukrajnai háborúra, mint: orosz háborús agresszió, katonai agresszió, Oroszország Ukrajna ellen indított támadása stb., és 2022 február 24.-én egy, az orosz agressziót határozottan elítélő nyilatkozatot tett közzé, később a közösségi médiás kommunikációjában alábbhagyott ez a narratíva.

2024-ben már csak általánosan beszél a háborús krízisről, posztjaiban nagyobb hangsúlyt kapnak az elmúlt időszak nagyrészt már leküzdött válságai: az energia-, élelmiszer- és migrációs válság.

Az EB továbbra sem lép a Minority SafePack ügyében

Vincze fő mozgatórugója volt a „Minority SafePack – Egymillió aláírás a sokszínű Európáért” kezdeményezésnek. A nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelméről szóló polgári kezdeményezést 2013-ban nyújtotta be az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójával (FUEN) közösen, amelynek Vincze Loránt volt az akkori és jelenlegi elnöke is.

A kezdeményezés lényege az az elvárás, hogy az uniós jogalkotás ismerje el az emberi jogok között a kisebbségek csoportidentitásához való jogát. A kezdeményezéssel azt szerették volna elérni, hogy az EU figyeljen arra, hogy a tagállamai valóban elismerik és védik a kisebbségek különjogait.

Noha az aláírásgyűjtés sikeres volt, és az EP nagy többséggel meg is szavazta, az Európai Bizottság elutasította a törvényalkotást, azzal az indoklással, hogy a kisebbségi jogok kérdésköre tagállami kompetencia, abba az EB-nek beleszólása nincsen. A döntést a kezdeményezők már több alkalommal is fellebezték, egyelőre sikertelenül.

Minority SafePack ügyében egyébként annyi a fejlemény, hogy a FUEN európai kisebbségvédelmi szakértőkkel tárgyal, és még nem adták fel: 

„Az európai kisebbségvédelem témájában az RMDSZ-re minden kisebbségi közösségben zászlóvivőként tekintenek. A küzdelmet a Minority SafePack kezdeményezésért folytatni kell”, írja Vincze Facebook-oldalán, a kampányidőszakban.

Az RMDSZ-es EP-képviselő amúgy nemcsak kezdeményezőként foglalkozott európai polgári kezdeményezéssel: 2023-ban jelentést készített az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletek végrehajtásáról.

Másik út az alapjogok bővítése felé

Vincze Loránt a Petíciós Bizottság tagja, és ő készítette el a bizottság 2021-es beszámoló jelentését is. 2021-ben a petíciók leggyakoribb témái az alapvető jogok, a környezetvédelem és az egészségügy voltak, ez 2022-re annyiban változott, hogy a környezetvédelmi problémákkal kapcsolatban érkezett a legtöbb petíció a bizottsághoz, majd ezt követték az alapvető jogok és az igazságügy kérdései.

A bizottság tevékenységének része az, hogy az az állampolgárok által megfogalmazott problémákra tanulmányokat rendelnek, illetve szakértői bizottságot küldenek ki a terepre tényfeltárni. 2021-ben a tanulmányok nagy része természetvédelmi kérdésekről szólt, néhány kiragadott példa ezek közül:

• A műanyagok és mikroműanyagok szennyezésének környezeti hatásairól;
• A ketreces állattartás alternatíváiról;
• Az illegális fakitermelés elleni jogi keretről;
• A bányászati tevékenységek társadalmi és környezeti hatásairól az EU-ban.

2022-ben felmérést készítettek a víz nitrogéntartalmáról az EU tagállamain belül, továbbá a fogyatékkal élő személyek jogairól is készült egy kutatás.

Miközben a példákból is jól látható hogy mennyire szerteágazóak azok a témakörök melyekkel a petíciós bizottság foglalkozik, Vincze a közösségi médiában a petíciós jogról is a kisebbségi kérdés, másrészt – mint később látni fogjuk – a medvekérdés mentén kommunikál.

Miközben a petíciókat böngésztük, felfigyeltünk arra hogy Vincze azzal indokolta meg „igen” szavazatát a Petíciós Bizottság 2022. évi tanácskozásai című javaslatról, hogy „a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos petíciók továbbra is a Petíciós Bizottság napirendjén maradtak, különösen az anyanyelvi oktatáshoz való joggal és a nyelvhasználattal kapcsolatos megkülönböztető gyakorlatok terén”.

Csakhogy a Petíciós Bizottság honlapján nem találtunk az utóbbi évekből egyetlen olyan petíciót sem, amely a kisebbségi oktatásról, az anyanyelvhasználatról vagy a kisebbség jogairól szólt volna. Valójában a kisebbség kulcsszóra keresve egyetlen petíciót találtunk 2016-ból, amely a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák hiányát nehezményezi, és nem az RMDSZ, hanem Fancsali Ernő nyújtotta be.

És most jöjjön a medve

A romániai magyar közösség által leginkább ismert petíciót 2019-ben Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke nyújtotta be a bizottsághoz, amelyben panaszt tett a romániai barnamedvék kezelésével kapcsolatban. 

„A román kormány kevés erőfeszítést tesz az érintett élőhelyeken élő polgárok biztonságának és tulajdonának védelme érdekében”, írja a petícióban Borboly.

Az kevésbé ismert tény, hogy több román állampolgár is nyújtott be petíciót a medve ellen vagy épp mellette. Volt olyan, aki a gazdasága és haszonállatai védelmében kéri a medve megfékezését (2020-ban, a Zsil-völgyében). Mások a barnamedve élőhelyének védelmében, és a fejetlenül történő kilövések ellen tettek panaszt (2019-ben itt, 2021-ben itt, 2022-ben itt, 2023-ban itt).

A panasztételek nyomán a Petíciós Bizottság küldöttséget szervezett Romániába, hogy vizsgálják meg helyszínen a barnamedve ellen/mellett felhozott érveket. A küldöttség egyúttal a romániai illegális fakitermelés miatt tett panaszoknak is utánajárt (2019-ben itt, 2020-ban itt és itt, 2021-ben itt).

A tényfeltáró látogatásról készült beszámolóban (2023. november 29.) a küldöttség ajánlásokat fogalmazott meg a romániai illetékes hatóságok, illetve az Európai Bizottság számára a barnamedve populáció kezelését és az állampolgárok tájékoztatását illetően.

A 2023. november 11-én publikált beszámoló többek között azt szorgalmazza, hogy “figyelemfelhívó kampányokra van szükség az emberek és a vadak együttélésének szükségességéről”. A skandináv és balti országok, valamint Kanada és az Amerikai Egyesült Államok bevált gyakorlatait hozza fel követendő példaként.

Az Európai Petíciós Bizottság tényfeltáró látogatásáról Vincze igencsak egyoldalúan számolt be a Facebook-oldalán. Kiemelte a bizottságnak azt az ajánlását, hogy az EB vizsgálja felül a medve szigorú védettségét olyan régiókban, ahol túlszaporodtak.

Viszont nem tájékoztatja sehol az embereket arról, hogyan kell elkerülni az együttélési konfliktusokat: például semmilyen körülmények között nem szabad etetni a medvét.

Az RMDSZ-es politikusok Facebook-oldalain is kizárólag olyan üzeneteket látunk medvekérdésben, ahol azt a kilövési kvótát éljenzik, amelyet Tánczos Barna, volt környezetvédelmi miniszter a mandátumának utolsó napján írt alá:

• Winkler Gyula: „Nem menekíteni, kilőni kell!”
• Tamás Sándor: „kvóta alapján távolítsunk el egyedeket, és állítsuk vissza az egyensúlyt.”
• Tánczos Barna: „Brüsszelnek sem a farkas, sem a medve nem lehet fontosabb, mint az emberek jóléte.”
• Vincze Loránt: „ Az elmúlt napok medvetámadásai nyomán az eddig hangos és ‘medvét védünk minden áron’ zöld szervezetek és politikusok itthon és Európában elnézést kértek az eddigi magatartásuk miatt, belátták hibáikat és benyújtották lemondásukat … Ja nem, nem ez történt, hallgatnak. Nekik Artúr, a medve fontosabb, mint az emberi élet. ”

A medve kérdésben az RMDSZ politikusai elsiklanak afelett, hogy a Hargita megyei Tusnádfürdőn már van egy sikeresnek mutatkozó projekt, amelyet 2019-én indítottak el az ún. „bear smart” (a medvék jelenlétét megfelelő módon figyelembe vevő) kanadai és egyesült államokbeli példára. A helyi közösségnek számos csatornán keresztül szerveznek oktató jellegű tevékenységeket, például a 2021 óta évente megtartják az EcoBear elnevezésű fesztivált.

Tusnádfürdőn 2022-re sikeresen visszaszorították a medvetámadásokat, számolt be a Transtelex dialógon a település polgármestere, Butyka Zsolt.

Az európai parlamenti választásról és a választási kampányról szóló sorozatunkat az Internews támogatta az Expanding Production of Independent Content (EPIC) programban. A program romániai koordinátora a bukaresti Független Újságírásért Központ – Centrul pentru Jurnalism Independent (CJI). A cikkekben szereplő állításokért se az Internews, se a CJI nem vonható felelősségre, azokért kizárólag az Átlátszó Erdély felel.

The post Vincze tud dolgokat, csak nem mondja el appeared first on Átlátszó Erdély.

Szavazatai és indoklásai között csak elvétve találtuk nyomát a Fidesz retorikájára, valamint az erdélyi magyarság EU-val szembeni bizalmatlanságára rájátszó kampányszlogeneknek (elhibázott EU-s döntések, túlburjánzó EU-s bürokrácia, „káros” zöld ideológia, visszatérés az EU „gyökereihez”, változás és az „emberközpontú” közpolitikák szükségessége, stb.).

Ez a kettős beszéd, úgy tűnik, szándékos: miközben az EP-ben hangsúlyos külkereskedelemről, a Brüsszelben zajló vitákról, döntésekről, a két magyar EP-képviselő voksairól a legritkább esetben jelenik meg információ az erdélyi magyar sajtóban, Winkler Gyula maga sem igyekszik ezt a hiányt pótolni magyar nyelvű közösségi oldalán. 

Winkler angol nyelvű, nemzetközi közönségnek szóló Twitter-oldalán, valamint a hivatalos, magyar nyelvű Facebook-oldalán megjelenő témák, információk, hangvétel között akkora a különbség, hogy a figyelmetlen szemlélő 

akár azt is gondolhatná, két különböző politikusról van szó. 

Az egyik oldalon egy Brüsszelben jól beágyazott, negyedik mandátumát töltő technokrata beszél, aki 2007 óta képviseli az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben. A másikon a választók – sokszor valós és jogos –  elégedetlenségére, félelmeire rájátszó populista politikus kampányol. Olyan témákkal, amelyek nem feltétlenül EP-hatáskörök, de legalább úgy vannak megfogalmazva, hogy azokat számon kérni sem igazán lehet.

Kizárólag az RMDSZ kommunikációjára hagyatkozva az átlagos szavazóknak kevés fogalmuk lehet arról, hogyan néz ki egy EP-képviselő munkája. Még kevesebb információ áll rendelkezésre arról, hogy Winkler és Vincze pontosan mit is csinált az utóbbi 5 évben Brüsszelben.

Éppen ezért célunk egy valamennyire átfogó képet mutatni a két EP-képviselő 2019-2024 közötti mandátumáról. Munkánk során az Európai Parlament oldalán elérhető, részletes anyagokat – a témák ismertetőit, a szavazásokról szóló információkat, illetve Winkler és Vincze oldalán az egyes szavazások indoklásait – vetettük össze a két EP-képviselő hivatalos, angol nyelvű X/Twitter-oldalával (itt és itt), magyar nyelvű Facebook-oldalával (itt és itt), valamint az ugyanitt megosztott sajtóanyagokkal. 

A két RMDSZ-es képviselő számszerűsíthető teljesítményét a Panorama, a Politico és a WWF összeállításai segítségével helyeztük tágabb kontextusba.

Az anyag mennyisége hatalmas, ezért szűrnünk kellett: Winklernek és Vinczének eleve csak a legutóbbi mandátumát tekintettük át. Másrészt szelektáltunk a témák között, a magyar nyelvű kommunikációjukat például csak a választási kampány időszakában néztük tüzetesen át. Így csak a legfontosabb témákat tudjuk bemutatni, gyűjtésünk tehát messze nem teljes.

A két politikustól interjút is kértünk: többek között arra szerettünk volna rákérdezni, hogy mit tartanak mandátumuk legfontosabb eredményének, és miért válik szét ennyire élesen az EP-ben végzett munkájuk attól, ahogyan erről a munkáról a választóiknak beszámolnak a kampány idején. 

Sűrű kampányprogramjára hivatkozva sem Winkler, sem pedig Vincze nem fogadta el a felkérést. Winkler Gyulától június 11-én, két nappal a választások után kaptunk volna fél órát, de mivel ez a téma a választások után már nem aktuális, ezért ezt a felajánlást nem fogadtuk el.

Winkler mandátuma számokban 

Ha pusztán a számokat nézzük, akkor Winkler Gyula teljesítménye EP-képviselőként nem kiemelkedő, de távolról sem a legrosszabb sem az országos, sem az európai mezőnyben. 

Winkler az Európai Néppárt (EPP) frakciójának tagjaként két jelentést terjesztett elő előadóként, vagyis raportőrként (EU-szlengben raporteur). Az Európai Parlamentben az előadók kiemelt szerepet játszanak, ugyanis az általuk összeállított, szakértőkkel és az érdekelt felekkel való konzultáción alapuló jelentéseket – miután a szakbizottságokban elfogadják – a plenáris ülésen is megtárgyalják és szavaznak róluk. Egy fontos téma nagy felelősség, és komoly láthatóságot biztosít a jelentést készítő EP-képviselőnek.

A jelentések kidolgozása során szintén fontos szerep hárul az árnyékelőadókra (shadow raporteur). Az árnyékelőadókat a képviselőcsoportok nevezik ki, ők követik nyomon az eljárást, és azon dolgoznak, hogy a jelentés elfogadható legyen az általuk képviselt frakció számára. Winkler árnyékelőadóként négy jelentésen dolgozott az elmúlt öt évben.

Ezen kívül három véleményt terjesztett elő előadóként, nyolc állásfoglalási indítványa volt és további három, szóban megválaszolandó kérdést nyújtott be. 

Nem kiemelkedően jó, de nem is sereghajtó

Ezekkel a számokkal Winkler nem tartozik a legaktívabb romániai EP-képviselők közé: a liberális Siegfried Mureșan vagy REPER-es Ramona Strugariu tíz-tíz jelentést terjesztett elő előadóként. Winkler RMDSZ-es kollégája, Vincze Lóránt is hét jelentésen dolgozott előadóként. Ugyanakkor 11 romániai EP-képviselő – köztük olyan nevek, mint Dacian Cioloș vagy Traian Băsescu – egyetlen jelentést sem terjesztett elő.

Family photo of @EP_Trade #INTA at the end of the 9th term of @Europarl_EN.
Thank you for everything, dear colleagues, it was a fantastic journey!#trade pic.twitter.com/Q26e2c5CGM

— Winkler Gyula (@IuliuWinkler) April 24, 2024

A számokon alapuló statisztikák nem mindig tükrözik hűen egy-egy képviselő munkáját, valós befolyását az Európai Parlamentben. Gazdasági/külkereskedelmi szakemberként Winkler az EP egyik fontos bizottságának, a Külkereskedelmi Bizottságnak (INTA) volt az alelnöke. A külkereskedelem az EP ötödik legfontosabb témaköre volt a most lejáró ciklusban több mint 250 kezdeményezéssel. Ezek közül az Európai Néppárt 91-ben játszott vezető szerepet a Politico összeállítása szerint. 

Kemény nyilatkozatok Kínáról

Winkler ezen kívül tagja volt a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségnek (D-CN), így a külkereskedelem mellett nagyon sok Kínával kapcsolatos megszólalást, témát találtunk a Twitter-oldalán. Mivel az EP-ben a lobbitevékenységeket is rögzítik, tudjuk azt is, hogy az INTA tagjaként Winkler többször is találkozott kínai delegációkkal, illetve részt vett Kína-témájú beszélgetéseken. 

Itt kiemelendő, hogy bár a Political Capital egy friss elemzése szerint a Fidesz-képviselők az ukrajnai háború kezdete után látványosan Moszkva és Peking pártjára álltak, ennek a pálfordulásnak Winkler nyilatkozataiban nem találtuk nyomát. Bár Oroszországot nem igazán kritizálja közvetlenül, Winkler nemrég megosztotta Roberta Metsola EP-elnök bejegyzését Alexander Navalnij halálhíréről.

The world has lost a fighter whose courage will echo through generations.

Horrified by the death of Sakharov Prize laureate Alexei Navalny.

Russia took his freedom & his life, but not his dignity.

His struggle for democracy lives on.

Our thoughts are with his wife & children. pic.twitter.com/JMSAkLpb0T

— Roberta Metsola (@EP_President) February 16, 2024

Az itthon óvatosan nyilatkozó, folyton egyensúlyozó Winkler 2022 áprilisában – tehát két hónappal az ukrajnai orosz agresszió kezdete után – az euroatlanti diskurzussal összhangban számon kérte Kínán az orosz agresszió támogatását, hogy nem érvényesülnek az emberi jogok at az ujgur kisebbség lakta Hszincsiang tartományban és Tibetben, a demokrácia eltiprását Hong Kongban. (Ezek a nyilatkozatok egyébként összhangban vannak az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyen-nek és a Néppártnak az üzeneteivel).

While clearly poor results for summit, it’s good to see a direct & outspoken EU
With @EPPGroup, I call for a responsible #China in affairs
given #trade dynamics, important to restart HED & tackle structural market issues
#sanctions against MEPs must be swiftly removed pic.twitter.com/3nQbuKe79z

— Winkler Gyula (@IuliuWinkler) April 6, 2022

Korábban, 2021-ben a Külkereskedelmi Bizottság (INTA) részéről társjelentéstevőként olyan véleményt fogalmazott meg az EU-Kína stratégiához, mely felszólítja Kínát az emberi jogok tiszteletben tartására. Szóvá teszi az ujgur kényszermunkatáborokat, az emberi jogok megsértését Hong Kongban, sürgeti a Tajvannal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, és szóvá teszi az olyan – értelemszerűen kínai – beruházásokat, amelyek veszélyeztethetik az EU biztonságát és közrendjét.

Szankciók, ipari kémkedés, szabotázs

„A(z EU-Kína – szerk. megj.) jelentés nagyon fontos, mert tisztázza és megszilárdítja az EU álláspontját a Kínával való stratégiai jelentőségű kapcsolat terén. Felszólítjuk a Bizottságot, hogy javítson a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban egyre nyilvánvalóbbá váló egyenetlenségeken. (…) 

Az EU és Kína közötti beruházási megállapodás ratifikációs folyamata nem kezdődhet meg addig, amíg az európai parlamenti képviselők és az uniós intézmények elleni kínai szankciókat fel nem oldják. Bár a kölcsönös szankciók miatt az EU és Kína politikai és diplomáciai kapcsolatai sajnálatos módon mélypontra süllyedtek, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok egyre erősödnek. (…)” – indokolta meg Winkler az EU-Kína stratégiára adott „igen” szavazatát.

2023-ban a Kína által az Európai Unió kritikus infrastruktúrájára gyakorolt befolyás biztonsági és védelmi vonatkozásairól aztán egy további véleménynek is előadója az INTA részéről. Ebben szó van az a 2022-ben rekordnagyságú, közel 400 millió euróra rúgó külkereskedelmi hiányról Kínával szemben, valamint arról, hogy egyes ágazatokban egyre nagyobb a függés Kínától. 

Felveti, hogy nem világos, milyen érdekek húzódnak meg a harmadik országbeli – és nyilván EU-s – kritikus infrastruktúrákba irányuló beruházások mögött, és ezeket szorosan figyelemmel kell követni. Azt is szóvá teszi, hogy egyre több uniós székhelyű vállalkozás válik zsarolás, ipari kémkedés, szabotázs vagy adatlopás célpontjává úgy, hogy a támadások nagy része Kínából érkezik.

Étel- és italutánzatok: EU-Kína egyezség az eredetmegjelölésről

A politikai nyilatkozatokon túl Winkler a földrajzi jelzésekről szóló EU-Kína határozatnak volt a jelentéstevője. Ez azért fontos, mert ez az első külkereskedelmi egyezmény az EU és Kína között. Lényege, hogy első körben 100, később 175 európai agrárélelmiszer és ital – köztük a hazai Rékási, a küküllőmenti, a Murfatlar, a Dealu Mare borok, a Zetea pálinka és a szebeni szalámi – élvez oltalmat a kínai piacon a termékutánzatokkal szemben, és ugyanez érvényes hasonló számú kínai termékre az európai piacon.

Hogy miért fontos a megállapodás Kína és az EU között, azt Winkler Gyula így magyarázta:

„Elsősorban azért, mert megvédik a megállapodásban szereplő termékeket a termékutánzatoktól a kínai piacon. Másrészt kiemelt fontosságú gazdasági szempontból, hiszen a Kínába irányuló európai agrárélelmiszeri export értéke közel 15 milliárd euró. Harmadrészt pedig politikai jelentősége is van, hiszen ez az első kereskedelmi megállapodás az EU és Kína között. Ez az egyezmény segíthet a két fél bizalmának visszaépítésében, olyan körülmények között, hogy hónapok óta globális kereskedelmi háború zajlik.”

The facts and info about GI Agreement https://t.co/htcmpjINBd

— Winkler Gyula (@IuliuWinkler) November 12, 2020

Ha nevesítik a Fideszt, Winkler hangja ellágyul

Mindezek fényében némileg meglepő, hogy Winkler nem szavazta meg azt a különbizottsági jelentést, amely az Európai Unió demokratikus folyamataiba történő külföldi beavatkozással foglalkozik. A különbizottság munkájában részt vállaló Winkler indoklásából az derül ki, hogy bár a jelentés

• feltárja az EU és tagállamai számos kiskapuját és hiányosságát;
• beazonosít olyan dezinformációs kampányokat, célzott hackertámadásokat, hibrid fenyegetéseket, amelyeket tekintélyelvű hatalmak – köztük Oroszország, Kína – az európai demokratikus társadalmak alapjainak megtámadására használnak;
• olyan megoldásokat javasol, mint jogalkotási és gazdasági intézkedések, médiaműveltség megerősítése, a dezinformációs kampányokban résztvevő szereplőkkel szembeni szankciók, a politikai tevékenységekre szánt külföldi adományok betiltása.

Mi több, Winkler maga is dolgozott a jelentésen, konkrét gazdaság- és kereskedelempolitikai javaslatokkal erősítette meg. Csakhogy a jelentés nevesíti többek között a magyarországi Fideszt és a Jobbikot mint a Kremlhez közel álló pártokat – az EP-képviselő emiatt nem támogatja a jelentést. 

A jelentés „aránytalan módon kezeli az Európai Unió tagállamait és ezek közül igen megkérdőjelezhető módon veszi górcső alá Lengyelországot és Magyarországot, illetve a nyugat-balkáni országok közül Szerbiát. Mi több, Magyarország esetében a kárpát-medencei magyar közösségekre is nagy általánosságban utal a jelentés mint a káros félretájékoztatásban szerepet játszó entitásokra. Ez számomra elfogadhatatlan” – áll az írásos indoklásban.

Szintén nemmel szavazott Winkler „Az uniós jog és az LMBTIQ-személyek jogainak megsértése Magyarországon a magyar Országgyűlésben elfogadott jogszabályváltozások következtében” című európai parlamenti állásfoglalási indítványra, melyet 2021 júliusában fogadott el az EP.

Winkler azért szavazott nemmel, mert szerinte ez Macron „kulturális csatája” néhány keleti uniós tagállam ellen, másrészt szerinte a kérdés tagállami hatáskör. Harmadrészt joggal értetlenkedik:

„miért van az mindig, hogy bizonyos kisebbségi jogok esetében az Európai Bizottság készen áll feszegetni a saját hatásköreinek a szubszidiaritás által lefektetett határait, míg a hagyományos kisebbségi jogok esetében rendületlenül és ismételten a tagállami hatáskörök sérthetetlenségére hivatkozik?”

Largely an @EPPGroup driven #CAP reform in favor of small farmers, #youngfarmers and realistic, feasible transition goals & instruments https://t.co/h16rl3L7Z0

— Winkler Gyula (@IuliuWinkler) October 24, 2020

Igen az új közös agrárpolitikára (KAP), Nem a Farm to Fork stratégiára

Az új, 2023-2027-es időszakra vonatkozó közös agrárpolitikai javaslatcsomagot megszavazta Winkler. „Az új KAP elismeri a családi gazdaságok alapvető szerepét, mely így a fenntarthatóság fő támasza” – indokolta döntését az EP-képviselő 2021 novemberében, hozzátéve, hogy a tagállamok dolga a stratégiai tervek kidolgozása. „A romániai nemzeti stratégiai tervnek csökkentenie kell a bürokráciát, előtérbe kell helyeznie a családi gazdaságok versenyképességét, és a vidéki közösségek újraélesztését” – így Winkler.

A politikus azonban a Farm to Fork stratégiát leszavazta 2021 októberében. Az European Green Deal fontos részét képező stratégia az élelmiszer-termelés minden szakaszára kiterjed, a mezőgazdasági termeléstől a feldolgozáson és forgalmazáson át a fogyasztásig azzal a céllal, hogy fenntarthatóbb, egészségesebb és ellenállóbb élelmiszer-rendszereket hozzon létre.

„Nem támogatjuk a hamis zöldítést (…) a F2F stratégia nem veszi figyelembe a romániai mezőgazdaság realitásait, és a kelet-európai mezőgazdasági szektor jellegzetességeit. A romániai mezőgazdászok felelősen cselekednek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében, és egy fenntartható és erős mezőgazdasági szektor megvalósításáért” – így az indoklás, melyből azonban nem derül ki, hogy miért hamis zöldítés ez a javaslat.

A természet-helyreállítási rendelet tönkreteheti a mezőgazdaságot?

Szintén nemmel szavazott Winkler a természet-helyreállítási rendeletre (ezt a rendeletet egyébként az egész Néppárt ellenezte), noha azt olyan vezető zöld szervezetek, mint a WWF vagy a Birdlife, hatalmas lehetőségként értékelték, és azt az EP aztán el is fogadta. 

A rendelet előírja, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek – például erdők, gyepek, vizes élőhelyek – legalább 30 százalékán, 2040-re minimum 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. 

Nemzeti tervekben kell részletezniük, hogyan fogják teljesíteni a kitűzött célokat. A rendeletbe egy vészféket is beépítettek, ha az előírások teljesítése rendkívüli körülmény miatt veszélyeztetné az EU élelmezésbiztonságát.

We believe climate change is the biggest challenge of our generation, & we must get it right.

This also means criticising legislation when it is not up to our standards.

This is the case with the #NatureRestoration Law: it should be rejected.

Read why: https://t.co/6er2DsqCtM pic.twitter.com/KMzb18mGd1

— EPP Group (@EPPGroup) July 7, 2023

„Nem támogattam szavazatommal a természet-helyreállítási rendeletet. Az RMDSZ támogatja a biológiai sokféleség megőrzését, a természet védelmét és az európai klímacélok elérését, viszont az Európai Bizottság javaslata erre nem alkalmas. Az EB folytatja az elmúlt két év alatt elkezdett túlszabályozást, a környezetvédelem területét érintően már több mint harminc jogszabályt fogadtak el négy év alatt. 

A javaslatok ezúttal az európai gazdákra rónak terheket. A jogszabály a mezőgazdasági területeket az 1950-es éveknek megfelelő méretre zsugorítaná, amely negatív hatással lenne a vidékre, a gazdákra és családjaik megélhetésére. (…) Amennyiben életbe léptetik a jogszabályt, az tönkreteheti a mezőgazdaságot, veszélyezteti az élelmezésbiztonságot, az árak emelkedéséhez és inflációhoz vezet. Európa nehéz helyzetben van, nem kísérletezhetünk (…) 

A Bizottság terve nem tartalmaz finanszírozási keretet, a KAP forrásait csoportosítaná át az új célokra. A tagállamoknak Nemzeti helyreállítási terveket kellene bemutatniuk az EB-nek, megvalósításukhoz vállalva a saját források biztosítását. Ez elfogadhatatlan, aki szabályt javasol, az a megvalósítás pénzbeli forrásait is köteles megnevezni” – áll Winkler indoklásában. 

Szívesen olvastunk volna pár adatot arról, hogy 1950-ben hány hektáron gazdálkodott hány ember, ehhez képest mi a helyzet a 2020-as években. Vagyis mielőtt elkezdenénk félteni a hasunkat és a kisgazdák megélhetését, tudjuk meg, Románia konkrétan mekkora területen kellene felhagyjon a gazdálkodással, ha egyáltalán fel kellene hagyjon.

Igen oda, ahol van pénz: az Igazságos Átmenet Alapra

Az Igazságos Átmenet Alap viszont megkapja Winker támogatását. Ennek az alapnak a célja, hogy támogatást nyújtson a klímasemlegességre való átállás folyamatából adódóan súlyos társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesülő területeknek. A 17,5 milliárd eurós Igazságos Átmenet Alap elő fogja segíteni az európai zöld megállapodás végrehajtását, amelynek célja, hogy az EU 2050-ig klímasemlegessé váljon. 

„Az Igazságos Átmenet Alap biztosítja azon EU-régiók gazdasági, társadalmi és ökológiai átállását, melyek jelenleg a szénkitermeléstől és hasonló tevékenységektől függnek. A Romániának kiutalt pénz a zsíl-völgyi és más, hasonló területek számára biztosítja az elviselhetőbb és hatékonyabb átállást a klímasemlegességre” – indokolta Winkler a szavazatát.

Mit nem találtunk Winkler Gyula nemzetközi kommunikációjában?

• Kisebbségi jogokról az utóbbi években angolul nem kommunikált – egészen pontosan 2021 januárjában fedeztük fel a legutolsó Twitter-bejegyzést a Minority SafePackről. 

Action for ethnic minority rights started in Europe way before the @EU_Commission was even created. Will not stop now! https://t.co/OJVLHMvKVn

— Winkler Gyula (@IuliuWinkler) January 21, 2021

• Legutóbb 2020 októberében posztolt arról, hogy a 2019-es választások után az EU közelebb került a polgárokhoz – ezek szerint mégsem volt ez a nyitás annyira sikeres, ha 2024-ben a választási kampány egyik fő témájává lett?

.@IuliuWinkler from the @EPPGroup speaks about the @Europarl_EN and #GlobalTrade at #EIF20. pic.twitter.com/DeGWqgSqWh

— Martens Centre (@MartensCentre) October 27, 2020

• Egyetlen olyan, 2019-es megosztást találtunk, mely az RMDSZ egyik kampánytémájához, a medvekérdéshez valamennyire kapcsolható. A jelenleg „Ne védje jobban az EU a medvét, mint saját állampolgárait!” szlogennel kampányoló Winkler ehhez annyit fűz hozzá, hogy a régióknak személyre szabott EU-kezdeményezésekre van szükségük. A kiemelt idézet alapján Borboly Csaba sem tűnik annyira véresszájúnak, mint magyar nyelvű Facebook-bejelentkezéseiben.

Regions need EU initiatives taylored to their specific needs and situation. Happy #NationalWildlifeDay! https://t.co/Ml9TG6SEc3

— Winkler Gyula (@IuliuWinkler) September 5, 2019

• Ugyan találtunk néhány utalást a túlburjánzó EU-bürokráciára és a szabályozási szünetre Winkler nyilatkozatai között, azonban ez marginális téma a Twitter-megosztásai között – itt például Manfred Weber Néppárt-elnök hasonló nyilatkozatát osztotta meg.

One year ago, the EPP spoke about a moratorium on a new bureaucratic burden. About an effective EU external border control. About the concerns of farmers, about competitiveness and jobs, about an industrial deal for Europe. Today, everybody can see the EPP was right! #EPP2024 pic.twitter.com/l7QD85fuHs

— Manfred Weber (@ManfredWeber) March 7, 2024

Noha több zöld témájú javaslatot is kritizált Winkler (ezek közül néhány kifogást fennebb lehet olvasni), az egyik fő kampányüzenetről, az “ideológiák által vezérelt döntéshozásról”, “erőltetett zöld átmenetről” nem találtunk bejegyzést.

Az európai parlamenti választásról és a választási kampányról szóló sorozatunkat az Internews támogatta az Expanding Production of Independent Content (EPIC) programban. A program romániai koordinátora a bukaresti Független Újságírásért Központ – Centrul pentru Jurnalism Independent (CJI). A cikkekben szereplő állításokért se az Internews, se a CJI nem vonható felelősségre, azokért kizárólag az Átlátszó Erdély felel.

The post Winkler Gyula mesebeli megkettőződése appeared first on Átlátszó Erdély.

1. téged ugyan nem érdekel a politika, és meg sem karcol a kampány, de ha gyorsan le lehet tudni a tájékozódást és a szavazást is, akkor engednél a közéleti lelkifurdalásodnak, és beugranál egy közeli szavazófülkébe;
2. kiégetett a politika, elfordítod a tekinteted a választási panókról, és annyira eleged van a bullshitelésből, hogy oda sem bírsz figyelni, amikor megszólalnak a jelöltek. Már ki se nyitod a Facebookot, mert minden második poszt kampányhirdetés. Az életben nem szavaznál akkora veszélyes szélhámosra, mint George Simion, de irritál, hogy az RMDSZ is őt tolja ellenségként az arcodba, amikor te csak egy videóval szeretnél lazítani a YouTube-on;
3. lefárasztott, de lelkiismeretes polgárként mindenképp beleszólnál abba, hogy ki legyen a polgármestered, és ha már ott vagy, akkor egy füst alatt az európai képviselőket is kipipálnád. Esetleg van is értelmes jelölted, akiért mégis úgy döntesz, hogy összeszeded magad, és kezedbe veszed a sorsod szavazópecsétet.

Hogyan szavazhatsz könnyen és gyorsan?

Ha a személyi igazolványodban szereplő állandó lakhelyeden élsz, és évek óta jársz szavazni, akkor már tudod, merre vedd az irányt. Ha Romániában vagy, de másik településen, mint az állandó lakhelyed, akkor csak belibbensz a legközelebbi szavazóhelyiségbe, ahol felvesznek az ideiglenes választói névjegyzékbe, és máris kezedbe nyomják az íveket a jelöltekkel.

Ha most szavazol először, esetleg címet, lakhelyet változtattál a legutóbbi voksolás óta, vagy más okból meg szeretnéd nézni, hol van az a szavazóhelyiség, ahol lakhelyed (domiciliu) szerint szerepelsz az állandó választói névjegyzékben, akkor kattints ide. Ez a Választási Hatóságnak a nyilvántartása (Registrul Electoral), úgyhogy bátran megadhatod a személyi számodat (CNP) és a nevedet. Ezeket kéri a honlap, miután bizonyítottad, hogy élő ember vagy – azzal, hogy rossz minőségű képeken azonosítottál buszokat vagy tűzcsapokat.

Az adataid után még egyszer be kell kattintanod, hogy nem vagy robot, és a honlap megjeleníti a szavazóhelyiséged számát, pontos címét, és annak az intézménynek – általában iskolának, óvodának – a nevét, ahol az illető szavazóhelyiséget berendezték. A honlap térképen is megmutatja, hogy ez hol van, illetve ha oda kattintasz, hogy Du-ma la sectie!, akkor megnyitja neked a Google Maps útvonalkereső funkcióját.

Ha külföldön vagy a szavazás napján akár azért, mert ott laksz, akár azért, mert épp vakációzol, akkor a külügyminisztériumnak ezen a listáján tudod megkeresni, hol van legközelebb hozzád olyan román nagykövetség, konzulátus vagy kulturális intézet, ahol voksolhatsz. A külképviseleteken június 9-én csak az európai parlamenti képviselőjelöltekre szavazhatsz, az itthoni településed polgármester- és tanácsosjelöltjeire nem.

Ha külföldön élsz, és annyira integrálódtál már, hogy feliratkoztál egy másik uniós ország választói névjegyzékére, akkor nem szavazhatsz a román külképviseleteken a romániai jelöltekre. Csak akkor, ha aláírod, hogy becs’szó nem szavaztál az aktuális országod jelöltjeire.

Ha itthon vagy külföldön bejutottál a szavazóhelyiségbe, először beszkennelik a személyidet (külképviseleteken az útleveled is elfogadják). Így bizonyosodik meg a helyi választási bizottság, hogy betöltötted a 18 évet, és nem kaptál olyan jogerős ítéletet, amely eltiltana a voksolástól. Ezután megkapod az íveket a jelöltlistákkal és a pecsétet, hogy elvonulj a szavazófülke magányába, és élj állampolgári jogoddal.

Kire szavazz?

Ez az, amit nem fogunk megmondani neked. Ha rutinos szavazó vagy, akkor ezt már valószínűleg eldöntötted. Ha még nem, akkor te a kisebbségünk kisebbségéhez tartozol, és meghagyjuk neked a jelöltek felfedezésének örömét. Az abszolút hivatalos listát az összes párt összes jelöltjével itt találod az Országos Választási Bizottság honlapján.

Ez pedig az Expert Forum (közpolitikákat és közigazgatási reformot elemző bukaresti think-tank) összesítése róluk foglalkozás, nemi megoszlás, betöltött munkakör szerint:

A közel 500 jelölt (a 12 párt szinte mindegyike feltöltötte a 43 fős listát) harmada nő. A legtöbben, 80-an közgazdászok, de sok a jogász és a mérnök a jelöltek között. Ezek persze játékok. Azok is tudják, akik készítették, hogy a választó nem aszerint dönt, hogy a jelölt hány éves, és tanár-e vagy gázszerelő, hanem hogy neki személyesen mit mond a jelölt, a párt, és mekkora bizalmat keltenek benne.

A jelöltek közül kevesen élnek azzal a hagyományos módszerrel, amely a választót józan eszűnek és érdeklődőnek feltételezi: hogy elmondják, eddig mit csináltak (akár az EP-ben, ha már képviseltek minket korábban), és milyen konkrét ügyeknek szentelik a következő öt évet, ha bejutnak. Listából is sok van, jelöltből kiváltképp (12 pártlista plusz négy egyéni jelölt), és ha az ember nem szán rá pár napi kutatómunkát, akkor esélye sincs tisztába jönni azzal, hogy legalább az esélyes jelöltek mit kínálnak neki.

Ezt a túlterhelést szeretnék könnyíteni a jelölteket osztályozó rangsorok. De nem biztos, hogy sikerül nekik. A társadalmi ügyekért online és offline lobbizó Declic csoport alkalmazását könnyű használni: az elején eldöntöd, hogy kevesebb lopást vagy kevesebb pazarlást szeretnél, kiad pár témát, azok közül is rákattintasz egyre, majd a következő kattintásnál már azokat a jelölteket jeleníti meg, akik szerinte leginkább illenek az elképzeléseidhez. Ezt hatszor tudod végigjátszani, és ha a témákban számodra következetes jelöltekre akadtál, akkor csak gratulálni tudunk.

Az ennyire egyszerű és egyszerűsítő alkalmazásoknál mindig érdemes megnézni, hogyan társítja a te elképzeléseidet a jelöltek elképzeléseihez, és a Declic ezt el is árulja. A saját, az elmúlt években felkarolt témáit hat cél szerint csoportosította, majd megnézte, hogy 27, tartalmában ezekhez illő EP-javaslatról hogyan szavaztak vagy nyilatkoztak a mostani jelöltek. Aki 66%-ban a Declic szája íze szerint szavazott, az a TOP kategóriában landolt, az 50-50%-osak a MEH kategóriába kerültek. Aki nem szavazott vagy nyilatkozott a témában, annak esélye se volt bárhova bekerülni. Megtörténhet, hogy itt nem is bukkansz rá arra, aki neked eredetileg szimpatikus volt.

A nemzetközi környezetvédő és klímatudatos szervezetek aszerint rangsorolták az eddigi képviselőket, hogy mennyire zöldek. Mondhatod, hogy ez szűk szempont, de ha figyelembe veszed, hogy ebben a Föld nevű kondérban mind együtt fődögélünk, és hogy az EU gigantikus összegeket ad minden téren a zöldítésre a következő hét évben, rögtön nem lesz mindegy, hogy ezeket a pénzeket tervezetten, az üvegházhatást csökkentő befektetésekre költjük el, vagy a közelgő határidő miatt pánikszerűen, átgondolatlanul. Így is, úgy is alklamazkodunk a klímaváltozáshoz, de tervezetten alkalmazkodni olcsóbb, és több embert megvéd.

Aszerint, hogy a zöld átállással, klímával, biodiverzitással, szennyezéssel kapcsolatos 30 EP-témában hogyan szavaztak, és mennyi elkötelezettséget mutattak afelé, hogy ne sivatagosodjunk el, ne szennyezzük egymás vizét és levegőjét, a képviselőket a Védelmezők, a Halogatók és a Prehistorikus nézeteket vallók közé sorolták.

Bár azt gondolnánk, hogy legtöbben az így is, úgy is szavazgató Halogatók voltak, a zöld civilek összesítésében Prehistorikusból volt a legtöbb, az EP közel fele (304 képviselő), de jönnek fel a Védelmezők, 247-en voltak ebben a ciklusban. A képviselőket úgy rangsorolták, hogy 0 és 100 közötti pontszámot adtak nekik aszerint, mekkora százalékban követték a nemzetközi zöld szervezetek ajánlásait a 30 szavazásnál.

A Néppárt soraiban és azzal együtt szavazó RMDSZ-es képviselőink mindössze 18 százalékban követték a zöldek ajánlásait, és a prehistorikus nézeteket vallók közé kerültek (.pdf, 28. oldal). Holott egyéni megszólalásaik nem ennyire katasztrofálisak. Se Winkler Gyula, se Vincze Lóránt nem tagadja a klímaváltozást, és megszavazta a zöld átállást kezdeményező Európai zöld megállapodást 2020 januárjában. A zöld átállás hogyanjáról szóló ügyekben vegyesen szavaztak, és csak a kampányban kezdtek el méregzöldezni.

Ha téged nem annyira a témák érdekelnek, mint inkább az, hogy a szép fizetéssel járó pozícióban legalább dolgozzon meg a képviselő a pénzedért (az unió intézményeit is mi tartjuk el), akkor merülj el a Panorama.ro látványos kimutatásában arról, hogy a hazai EP-képviselők közül ki hányszor volt jelentéstevő, árnyékjelentéstevő, hány ügyet vitt azokban a szakbizottságokban, amelyekbe beült.

A számok szerint Vincze a hazai élboly végéhez vagy a középmezőny éléhez tartozik, Winkler inkább a végéhez. Vincze két-háromszor annyit dolgozott, mint Winkler – állíthatnánk, ha tudnánk, gyakorlatilag mennyi munkát jelentett Vinczének a hét, Winklernek a két jelentéstevés ebben a mandátumban. A számok mindenesetre jóval aktívabbnak mutatják Vincze Lórántot mind a hét vizsgált munkaterületen, mint Winkler Gyulát. Winkler viszont legalább nyilatkozott a Panoramának a munkájáról – igaz, nagyjából kampányszlogenekben. Konkrét tevékenységüknek külön anyagot fogunk szentelni.

(Ha szórakozni szeretnél a statisztikákon, akkor a Politico ábráiba és rövid leírásaiba pillants bele. Kiderül, egy német nevű spanyol szélsőjobb képviselő tweetelt legtöbbet, 116 ezret a most lejáró mandátumban. Megtudhatod, ki adta be a legtöbb egyéni indítványt, nem vesztegette az időt azzal, hogy szövetségeseket keressen az ötleteihez, és ki dumált legtöbbet a plénumban. Azt nem kell megtippelned, ki bukott ki az EP-ből a legvadabb, ERESZd-el-a-hajamat módon, mert azt minden magyar ember tudja.)

Az RMDSZ-nek és szavazóinak akkora mázlijuk van, hogy jelöltjeik a szavazólap első oldalára kerültek. Ha eleve rájuk akartál szavazni, akkor nincs nehéz dolgod. Ha viszont utána néztél a független jelölteknek, és köztük van az, aki végül elnyerte a politikai szimpátiád, akkor a jelölti ívek utolsó oldalaihoz kell ellapoznod, ott tudsz rájuk pecsételni. Azt ugyan nem mondjuk meg, kire szavazz, de azt igen, hogy

mire szavazol.

Az Európai Uniót több testület irányítja: az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Tanács (European Council) és az Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union). Igen, tudjuk, hogy bonyolult – ha úgy érzed, itt már elveszíted az intézményi fonalat, ugorj egyből az Európai Parlamenthez, vagy az RMDSZ harcias 12 pontjához.

Nézzük erősorrendben: az Európai Tanácsban a tagállamok állam- és kormányfői ülnek, attól függően, melyik ország kit küld. Kormány- és államfői pozíciójukba mi választottuk meg őket. Az Európai Tanács tagja még az Európai Bizottság elnöke, és testületnek saját elnöke is van, jelenleg Charles Michel. Az Európai Tanács negyedévente ül össze, vagy ha a tagországok vezetőinek az Unió egészét érintő, nagy horderejű ügyben kell sürgősen dönteniük. Ezeken a csúcstalálkozókon a szabályok konszenzusra kényszerítik őket, és mindenkinek vétójoga van.

Az Európai Unió Tanácsában (Council of the European Union) – egyszerűbben: a Tanácsban – hozzák meg az ágazati döntéseket, amelyek aktuálisan a leginkább érintenek bennünket. Az Európai Unió Tanácsában a tagországok miniszterei, esetenként államtitkárai ülnek össze havonta, de menet közben is irgalmatlanul megy az egyeztetés szakértői szinten. Összehangolja az uniós országok szakpolitikáit, és kialakítja az EU kül- és biztonságpolitikáját a fentebb említett Európai Tanács irányelvei alapján.

Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel közösen dolgozza ki, vitatja meg és fogadja el az uniós jogszabályokat. Hogy mikor miről dönt az Európai Unió Tanácsa, vagyis hogy mi kerül napirendre, azt leginkább a soros elnökséget betöltő ország befolyásolja. Most Belgium, júliustól félévig Magyarország. (Frissítés, 2024.06.06.: A szöveget a két Tanács világosabb elkülönítése érdekében módosítottuk az eredetileg megjelenthez képest.)

Az Európai Bizottság közkeletű beceneve az Európai Unió kormánya. Tagjait, az egyes szakterületekért felelő biztosokat nem mi szavazzuk meg, a személyekről az őket delegáló ország kormánya és kormánypártja dönt. A bizottság nagy szakapparátussal dolgozik (a.k.a. bürokraták, de nem kóklerek), és több szerepet lát el: végrehajtja az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben született döntéseket, azokat számonkéri a tagállamokon, és közben ő maga kezdeményezi a fontos jogszabályokat.

Az Európai Parlament nem hozhat olyan jogszabályt, amit nem az Európai Bizottság kezdeményezett. Egyre több területen van együttdöntési joga az Európai Tanáccsal (ezt lejjebb, az RMDSZ prioritásainál világítjuk meg jobban), és ezek legalább fontos döntési jogkörök: költségvetés, mezőgazdasági politikák, zöld átállás. Az, hogy az EP egyedül nem dönt, azért is paradoxon, mert az Európai Parlament a legnagyobb, bő hétszáz fős testület, és tagjait, az EP-képviselőket közvetlenül mi választjuk meg. Azaz az uniós döntéshozásban ez a legreprezentatívabb intézmény, és ez rendelkezik a legerősebb választói felhatalmazással.

Míg az előző két testületben a cél az azonnali érdekek összecsiszolása, az EP egyik fő szerepe, hogy hallassa a polgárok hangját: szabad és nyilvános a vita, hangosak az érdekellentétek, és folyamatosan, ügyenként változik a többség, amely eldönti a szavazásokat. Van ugyan hét pártcsalád (meg a pária státusú függetlenek), de nincs pártfegyelem: a frakciók az EP-ben nem írhatják elő a tagjaiknak, hogy milyen ügyben hogyan szavazzanak.

Ilyen szempontból teljesen indokolt az RMDSZ egyik kampányszlogene, miszerint legyen hangunk Európában. Meg abból a szempontból is, hogy a júliustól 720 fős Európai Parlamentben a romániai polgárokat mindössze 33, kifejezetten az erdélyi magyarságot pedig felvállaltan két ember fogja képviselni. S akkor legalább hangunk legyen.

Mire elég két ember az EP-ben?

Semmire, ha azt a szlogenüket vesszük, hogy meg kell változtatni az Uniót. Viszont igen sokra, ha belegondolunk, hogy a 2019-ben 747 fős parlament Ursula von der Leyent mindössze 9 – kilenc! – fős többséggel választotta meg az Európai Bizottság elnökévé. A mi képviselőink is megkérhetik az árukat, amikor megszavazzák von der Leyen utódját. Ez ugyanis az Európai Parlament egyik fontos jogköre: hiába egyeznek meg a tagállami kormányok, hogy kit akarnak az Európai Bizottság élére, az illető személyt meg kell szavaznia az EP egyszerű többségének is: fele + egy képviselőnek.

Az EP szavaz az EU hétéves költségvetéséről is. A jelenlegi 2027-ben jár le. A most megválasztandó képviselők a mandátumuk felénél gőzerővel kell belevessék magukat az újabb költségvetés megtervezésébe. Főleg, hogy akkor már látszik, mit tudtunk jól elkölteni ahhoz, hogy 2030-ra tényleg tudjuk érdemben csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Az Európai Parlament jóvá kell hagyja az új tagállamok felvételét az Unióba, és azt is, ha az Európai Tanács meg akarja állapítani és büntetni, ha valamelyik tagállam rendre megszegi az uniós alapelveket és a szövetség értékeit. Jelenleg egyedül Magyarország áll ilyen eljárás alatt, amelynek egyik, mostanában egyre hangosabban emlegetett következménye az is lehet, hogy egyszerűen megvonják Magyarország vétójogát az Európai Tanácsban. Ezt két vagy tizenöt képviselő nem tudja megakadályozni, annyit simán le lehet szavazni egy 720 fős parlamentben.

Arra viszont elég két EP-képviselő, hogy kampányban elmagyarázza, milyen konkrét ügyekkel foglalkozott öt évig az Európai Parlamentben. (Nagyon hasznosakkal egyébként.) Hogy elmagyarázza, konkrétan milyen döntéseket tart rossznak, ha már ezt hangoztatja. Hogy miért csak kampányban jutott eszébe megváltoztatni az Uniót, addig miért szavazott zömében együtt a legnagyobb frakcióval. Hogy az RMDSZ hogyan szeretne beleszólni az Európai Bizottság összetételébe, ha a romániai biztost jelölő kormányból kiszorították, mert az elnöke nem volt hajlandó elítélni Orbán Viktor rasszista kijelentését.

Ahogy arra is elég két képviselő, hogy összemosás helyett elmagyarázza, hogy az uniós tagállamokban fizetett mezőgazdasági támogatást, az APIA-pénzeket nem érinti az az alap, amelyből az EU támogatja Ukrajnát. Arra is elég, hogy ha a kampánybeszélgetéseken felmerül a háborús félelem, akkor elmagyarázza, hogy az Uniónak egyszerűen nincs jogköre arra, hogy tagállamainak sorkatonáit Ukrajnába vagy bárhova máshova küldje, és nem is fogja küldeni. Nincs közös katonaság, nincs védelmi biztos az EB-ben, Romániában pedig nincs sorkatonaság. Hogy mindenhol elmagyarázzák, nem az Unió halogatja a schengeni csatlakozásunkat (az EB már rég késznek tartja rá Romániát), hanem egyetlen tagország, Ausztria.

Mit akar elérni az RMDSZ az Európai Parlamentben?

Ezek az összemosások az RMDSZ-nek az EP-ben érvényesíteni kívánt politikai céljait, prioritásait vezetik be a kampány honlapján. Arra sajnos nem jók, hogy kritikai gondolkodásra sarkalljanak, és ezzel megerősítsenek téged, erdélyi magyar választót, mert semmilyen érvelés nem áll mögöttük. Így csak elbizonytalanító kampányszlogenek egy olyan közegben, ahol az elmúlt pár évben amúgy is megcsappant az EU-ba vetett bizalom.

Közvélemény-kutatásokból tudjuk, hogy bár az erdélyi magyaroknak már csak 26 százaléka bízik az Európai Unióban, azért a kétharmadunk el fog menni EP-képviselőt választani. És azoknak a kétharmada, akik elmennek, az RMDSZ jelöltjeire fog szavazni. Az RMDSZ listáján az első két, minden valószínűség szerint befutó helyet az aktuális EP-képviselőink foglalják el, Winkler Gyula és Vincze Lóránt. Ezért azt vizsgáljuk meg tüzetesebben, mit szeretne elérni számunkra az EP-ben az RMDSZ és két befutó jelöltje. (Frissítés, 2024. 06. 06.: A bizalmi indexet eredetileg tévesen tüntettük fel 49%-ként. A kutatás szerint a románok 49%-a bízik az EU-ban, az erdélyi magyaroknak csak a 26%-a.)

(A harmadik jelölt, Szilágyi Dóra Emese egy személyben pipálja ki az RMDSZ saját kvótáit: fiatal és nő. Annak ellenére, hogy nem fog bejutni, az RMDSZ rá testálta az egyik legnehezebb feladatot: hogy becsatornázza a fiatalok voksait. Csak a tutira nem befutó negyedik és ötödik helyre fért fel az EMSZ és a MPE jelöltje annak fejében, hogy ezek a törpepártok ne kampányoljanak az RMDSZ ellen. Mondjuk mellette se nagyon kampányolnak: nem Szilágyi Zsolt beszél hozzánk a YouTube-reklámokban, Zazula Béla neve pedig csak a hardcore MPP-sek számára ismerős.)

Az RMDSZ 12 pontban jelölte meg, mit szeretne az Európai Parlamentben.

1. Tovább fog harcolni uniós kisebbségvédelmi szabályozásokért.

Az erre hivatott Minority SafePack-et az EP elfogadta, az Európai Bizottság tíz éve nem akar jogszabályt alkotni róla. Ha az RMDSZ valóban ezt szeretné, akkor kérdés, hogy miért folyamatosan szuverenistázó partnereket hív meg a kampányrendezvényeire (Szijjártó Péter, Orbán Balázs, Orbán Viktor), akik azt szeretnék, hogy az Unió még kevesebb dologba szóljon bele, mint most, amikor a kisebbségvédelembe még nem is szól bele.

2. Kapjuk meg a nekünk járó uniós forrásokat, és az Unió vonja be az önkormányzatokat is a kohéziós és agrárpolitikák előkészítésébe.

Egyrészt az Unió tőlünk nem vont meg forrásokat, teljes mértékben a kormányon és a pályázó önkormányzatokon, vállalkozókon múlik, hogy a nekünk járó forrásokból mennyit tudunk lehívni. Másrészt a helyi közösségek autonómiáját erősíti, ha az Unió bevonná az előkészítésbe az önkormányzatokat, és ez egyúttal jól irányzott gyomros volna a PSD-nek és a Fidesz szuverenistáinak, akik minden forrást igyekeznek központosítani.

Mindenképp megérné legalább kampányban tisztázni, hogy az EP rá tudja-e venni a Bizottságot, hogy konzultáljon közvetlenül az önkormányzatokkal, illetve hogy a Régiók Bizottsága, ahol gyakran felszólal Borboly Csaba és Emil Boc, pont ezt a feladatot látja el, amit az RMDSZ követel.

3. Az EU itthon segítsen munkahelyeket teremteni a fiataloknak, ne pedig arra ösztönözze őket, hogy külföldön keressék a megélhetést. Olyan uniós közpolitikákra van szükség, amelyek a szakemberképzés és a szakiskola-hálózat megszilárdítását szolgálják.

A munkahelyteremtés, a fiatalok munkába állásának támogatás a román állami szabályozáson és a vállalkozók hozzáértésén múlik. Nem az Európai Parlament szabja meg, hogy nyugatabbra magasabbak legyenek a bérek, itt is, ott is minden vállalkozó kétségbeesne, ha az EP határozná meg a fizetéseket. Hogy hol milyen szakiskola működjön, azt Romániában a helyi önkormányzatok döntik el. Az RMDSZ legalább annyit elárulhatott volna ebben a kompetenciakeverésben, milyen közpolitikákat fog javasolni az EP-ben, hogy azok a szakképzést erősítsék.

4. Támogatjuk az uniós minimálbér elvének alkalmazását itthon is.

Az jó, mert azt az EP már 2022 nyarán megszavazta, és most telik le a kétéves határidő, hogy a tagállamok a minimálbért a bruttó országos átlagbér felére emeljék. Két éve ez nálunk 35% volt, ha a Ciolacu-kormány júliusban megemeli az ígért 3700 lejre, akkor elérné az országos átlagbér 43,5%-át. Az átlagbér 50 százalékának eléréséhez 4250 lejre kellene emelni a minimálbért. Ehhez „pusztán” a román kormányt és a hazai vállalkozókat kell meggyőzni, már rég nem az EP-t.

5. Tagállami döntéshozatalt a migráció kezelésében!

Ez most is tagállami kompetencia. Akkor mégse változzon az Unió?

6. Az ukrán gabona exportja helyett az erdélyi magyar gazdákat, a helyi termékeket támogassa az Unió!

A kettő egyáltalán nem függ össze, és ezt az RMDSZ is jól tudja. Ráadásul Magyarország, Lengyelország és Szlovákia továbbra is tiltja, hogy kereskedői ukrán gabonát importáljanak, és Románia is csak akkor engedi meg a hazai gazdáknak és feldolgozóknak, hogy Ukrajnából importáljanak gabonát, ha dokumentumokkal igazolják, hogy szükségük van erre a plusz importra. Az agrágminisztérium még ekkor is megtilthatja nekik. Románia is élhet az általános tiltással, az RMDSZ ebben a kérdésben is a román kormányhoz, nem az EP-hez kell, hogy forduljon.

7. Több támogatást a kis- és középvállalkozásoknak!

Ugyanez volt a 2. pontban. Itt még az RMDSZ kiegészíti azzal, hogy Az uniós projekteket lebonyolító vállalkozások esetében állami fedezetű kamattámogatott hiteleket kell elérhetővé tenni. Vagyis ismét állami kompetenciát, állami fedezetű hiteleket kér – de miért az EP-től?

8. Kevesebb bürokráciát! Ne legyen nehezebb a támogatások lehívása, mint a valódi értékteremtés.

Ellent kell mondanunk a cikk címének: azt még a kampányban is megtudtuk, mert a kolozsvári megmondóesten mesélte Kelemen Hunor, hogy például a PNRR ráeső részében Cseke Attila fejlesztési miniszterként sikeresen csökkentette az itt lehívható támogatásokkal járó bürokráciát. Vagyis hogy melyik állam mennyire bízik meg a polgáraiban, a vállalkozóiban, a polgármestereiben, és mennyi papírmunkával terheli meg őket, az szintén az állam saját belső döntése, és egyáltalán nem függ az EP-től.

9. Méltányos legyen a zöld átállás, ne erőltetett ! Az Unió az ambiciózus éghajlatvédelmi céljait egyeztesse össze a tagállamok gazdasági lehetőségeivel és társadalmi tűrőképességével.

Ez a pont remekül illusztrálja, hogy kinek mi a szerepe egy ilyen monstre folyamatban, mint például a zöld átállás. Az Európai Tanács 2019-ben véglegesítette, az Európai Parlament 2020-ban fogadta el, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Mivel irgalmatlanul sok területen kell megszabni, hogy ezt hogyan csináljuk, az Európai Parlament 2023 őszéig dolgozta ki az Európai Tanáccsal, és szavazta meg sok külön jogszabályban, hogy melyik területen (fuvarozás, energiatermelés, mezőgazdaság, stb.) hogyan és mennyivel csökkentsük a kibocsátást úgy, hogy egyik ágazat vagy tagállam se pusztuljon azért bele. Ezeket a külön jogszabályokat nevezzük Fit for 55 csomagnak. Ez most már hatályos, és arra vár, hogy a tagállamok kidolgozzák a konkrét kibocsátáscsökkentő intézkedéseiket.

Itt lép be az Európai Bizottság hatásköre: sürgetni fogja a tagállamok kormányait, hogy dolgozzák ki az intézkedéseket, számon fogja kérni ezeket, és bírálni fogja, ha ezek látszatintézkedések lesznek, és előreláthatóan nem vezetnek a jogszabályokban megszavazott klímacélokhoz. Vagy hosszas tárgyalások után ideiglenes felmentést ad egyik vagy másik tagországnak egyik vagy másik vállalás alól. De azt a feladatot, hogy az egész méltányos legyen, és összeegyeztethető a tagállamok lehetőségeivel, azt elméletileg az Európai Parlament elvégezte a most záruló mandátumban a Fit for 55 jogszabálycsomagban. Ha pont az erdélyi magyar gazdákkal szúrna ki, akkor azzal Winkler és Vincze legkésőbb tavaly végig kellett volna turnézza Erdélyt, de valahogy akkor nem kongatták a vészharangot.

A társadalmi és gazdasági tűrőképesség pedig azzal is formálható, hogy az RMDSZ két jelöltje például elmondja, a jogszabálycsomagban Románia nem 55%-os csökkentést, hanem 12,7%-osat vállalt a 2005-ös kibocsátási szinthez képest. És hogy ez konkrétan mit jelent majd a romániai gazdákra nézve.

10. Ne védje jobban az EU a medvét, mint a saját állampolgárait! Brüsszelnek meg kell szüntetnie a barnamedve szigorúan védett státuszát.

Igazán szép csúsztatás, mert itt is az egyes tagországok maguk döntenek arról, engedélyezik-e a medve vadászatát, az állomány kontrollját a bevételt is hozó vadászattal. A skandináv vagy a nyugat-balkáni országokban létezik vadászati kvóta, évente bizonyos számú medvét jogszerűen ki lehet lőni. Nálunk is létezett 2016-ig, amikor a Cioloș-kormány betiltotta, és azóta egyik kormány se dolgozta ki vagy vállalta fel a medvevadászat szabályozását.

Holott nálunk él a legnagyobb medvepopuláció, emiatt itt támadnak legtöbbször emberekre és háziállatokra, és valószínűleg itt mérgezik meg a legtöbb medvét. Ezt sem az EP fogja megoldani, képviselőink nem is kérték eddig a faj szigorú védettségének megszüntetését.

11. Erősebb fellépést a szélsőségesek ellen!

Végül is az Európai Parlamenten keresztül is meg lehet kérni a román csendőrséget, hogy védje jobban az úzvölgyi temetőt a román szélsőjobbtól, ha az ismét oda kíván látogatni, de talán hatásosabb lesz közvetlenül a román hatóságoknak szólni. Főleg hogy most az egyik hivatali kapcsolat, a Hargita megyei prefektus is magyar, RMDSZ-es politikus.

12. Olyan Európát akarunk, amelynek súlya van a világban, gazdaságilag versenyképes marad. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje határait és polgárait. Támogatjuk a védelmi biztos pozíció létrehozását, az európai védelmi ipar és az ehhez kapcsolódó kutatások fejlesztését.

A követelés első felével minden európai polgár és európai képviselő egyetért. Csak az nem derült ki a kampányban, hogy az EP-képviselőink eddig mit tettek az Unió versenyképességének megőrzéséért – miközben ténylegesen tettek érte.

Arra viszont jó volt a kampány, hogy kiderüljön, az RMDSZ, lám, szeretne védelmi biztost az EB-be, a kampánymeghívottjai viszont, a Fidesz vezetői nem. Konkrétan a kolozsvári megmondóesten derült ki, de csak akkor, ha nagyon figyeltél Orbán Balázs hosszas válaszaira. Sajnos se Kelemen Hunor, se a vendégei nem voltak érdekeltek abban, hogy élőben tisztázzák számunkra, ezekben a vitás kérdésekben ki hol áll, és miért pont ott áll.

Az RMDSZ május végéig 1,1 millió eurót csoportosított a kampányra: a vidékjárásra, a városi Nincs mese megmondóestekre, és hogy szlogenek, posztok, fotók, videók ezreivel hirdesse tele a social media felületeinket. Ebből 1,1 millió lejt szánt az EP-kampányra, 4,4 millió lejt az önkormányzati választási kampányra az Expert Forum összesítése szerint.

Hogy ezekből a szlogenekből, videókból miért nem áll össze egy öt évre szóló, koherens politikai program? Az RMDSZ miért állítja be inkompetensnek a saját képviselőit, amikor létező vagy abszurd dolgokat követelget „az Uniótól” prioritásokként? A kampányban miért nem tudtál meg semmit arról, hogy az RMDSZ 12 pontjából mit és hogyan lehet elérni öt év alatt és miért pont az Európai Parlamentben?

Miért nem hallunk róla, hogy az RMDSZ konkrétan milyen kisebbségvédelmi lépéseket tervez, amikor itt az Unió keleti felén rendezés helyett egyre veszélyesebbnek tartják a nemzeti kisebbségek igényeit? Ezekben a lépésekben milyen szerepet szán az RMDSZ neked, erdélyi magyar választónak? Az RMDSZ miért csak annyit képzel rólad, hogy átlátható számadás és realista, hihető program helyett összefüggéstelen szlogeneket mantrázzon a füledbe, és Simionnal meg Șoșoacával riogasson? Többek között ezeket szerettük volna megkérdezni a két jelölttől és Kelemen Hunortól, de olyan sűrű a kampányprogramjuk, hogy egyikük sem vállalta, hogy válaszol.

De te, erdélyi magyar választó, most talán már sejted, miért fárasztja le az agyadat ez a kampány.

A nyitóképhez felhasznált fotó forrása az RMDSZ hivatalos Facebook-oldala.

Az európai parlamenti választásról és a választási kampányról szóló sorozatunkat az Internews támogatta az Expanding Production of Independent Content (EPIC) programban. A program romániai koordinátora a bukaresti Független Újságírásért Központ – Centrul pentru Jurnalism Independent (CJI). A cikkekben szereplő állításokért se az Internews, se a CJI nem vonható felelősségre, azokért kizárólag az Átlátszó Erdély felel.

The post Amit nem a kampányból fogsz megtudni az EP-választásról appeared first on Átlátszó Erdély.

2019 márciusa óta nagyjából 40 ezer eurót költött el Facebook-hirdetésekre az RMDSZ, az idei választási kampányok idején százas nagyságrendben futtattak reklámokat a közösségi hálón. A hirdetések elkészítésének költségeiről nem rendelkezünk adatokkal, azonban mivel profi fotós-filmes anyagok, nem lehettek olcsók.

A többi erdélyi magyar párt az RMDSZ hirdetéseinek nyomába sem ér: az EMNP nagyságrenddel kevesebbet, nagyjából 3 ezer eurót költött el Facebook-hirdetésekre ugyanebben az időszakban, a Székely Nemzeti Tanács eddig összesen 24 eurót (nem elírás) fizetett a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés reklámozására, az MPP pedig egyáltalán nem hirdetett.

Honnan vannak Facebook kampányköltésre vonatkozó adataink?

Az amerikai elnökválasztás befolyásolásával kapcsolatos botrányok után a Facebook elkezdte közzétenni, hogy a rendszerében kik és mennyit költenek politikai hirdetésekre. Az Ads Library májustól az európai szereplőket is tartalmazza.

Az új, szigorúbb szabályozás szerint minden politikai vagy társadalmi célú hirdetés esetében meg kell adni a hirdető kilétére vonatkozó adatokat. A hirdető, a hirdetésekre elköltött pénzösszeg és egy sor más hirdetési adat nyilvános, és bárki rájuk kereshet ebben az adatbázisban.

Mi néhány napot töltöttünk el az erdélyi magyar vonatkozású hirdetések böngészésével. Arra voltunk kíváncsiak, ki mennyit költött politikai hirdetésekre a magyarlakta megyékben. Mivel kampányolt az RMDSZ és a többi erdélyi magyar párt az idei választásokon? Továbbá: mennyire célozták meg román pártok a magyar választókat?

A hirdetések közt keresgélve hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ugyan transzparencia tekintetében mindenképpen nagy előrelépés az Ads Library, azonban a rendszer távolról sem tökéletes. Nagyon sok olyan hirdetést találtunk, ahol a hirdető adatai vagy nincsenek megadva, vagy pedig kamugyanúsak – ezeket a Facebook valószínűleg nem ellenőrzi.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

Összesen 85 erdélyi magyar (vagy magyarországi, de Erdélyben is hirdető) oldalt találtunk, ezek itt megtekinthetőek. A listát böngészve nyilvánvaló, hogy az RMDSZ, valamint az RMDSZ-hez köthető oldalak (politikusok, civil szervezetek) messze a legnagyobb hirdetők. Az RMDSZ Facebook-oldalán például 530 hirdetés található, ez az oldal március óta összesen mintegy 73 ezer lejt (15 ezer euró) fizetett a Facebooknak azért, hogy anyagai a felhasználók idővonalára bekerüljenek.

Kelemen Hunor magyar FB-oldalán futó 430 hirdetés 67 ezer lejbe (14 ezer euró) került, de komoly Facebook-jelenlétük van Vincze Loránt és Winkler Gyula EP-képviselőknek (7200, illetve 4400 lej reklámköltséggel), Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnöknek (2600 lej), valamint Csoma Botond képviselőnek (1800 lej).

Agyonlájkolt kamuoldalak kampányolnak az RMDSZ-nek jó pénzért

Ennél érdekesebb az a három oldal, amely ugyan közvetlenül nem köthető az RMDSZ-hez, azonban aktivitásuk alapján nyilvánvaló, hogy az RMDSZ kampánykommunikációját segítették a májusi EP-választási, valamint a novemberi elnökválasztási kampány első fordulójában. Ebben a három oldalban közös, hogy:

– az RMDSZ idei választási kampányai idején voltak aktívak, ezekben az időszakokban százas nagyságrendben hirdettek párhuzamosan, a magyarlakta megyékre célozva;

– a bejegyzések vizuális identitása (színek, betűtípusok) és üzenetei hajaznak az RMDSZ által használt vizuális anyagokra;

– a kreatívok népszerű témákra alapoznak: Orbán Viktor, Böjte atya, a csíksomlyói búcsú, az úzvölgyi haditemető, a székely zászló bukkan fel a fotókon, az üzenet pedig mozgósító jellegű;

– esetenként jelen van a negatív kampány is: a román választói részvétellel riogatnak, illetve lejártják, nevetségessé teszik a román jelölteket;

– a Facebook-oldalakon megosztott anyagok egységesek, a kivitelezés pedig professzionális – sejthető, hogy nem volt olcsó legyártani az összesen mintegy 200 anyagot;

– az oldalak készítői szemlátomást arra törekedtek, hogy kilétüket elrejtsék: a Facebookon megadott postacímek kamugyanúsak, a telefonszámok nem működnek, e-mailekre nem válaszolnak. Az oldal nevének megfelelő domaineket is lefoglalták magánszemélyek nevére, így kilétük a romániai domain-neveket tartalmazó adatbázisból sem derül ki. Mindegyik webcímen egy egyszerű weboldal fogad, melyek kinézete nagyjából hasonló.

Csíkország – 4,3 ezer like, 6705 RON (1400 EUR)

Témáját tekintve az oldal az európai uniós tagság előnyeit, illetve az EU-pénzekből eszközölt beruházásokat mutatja be, pozitív hangvételű filmekkel buzdít szavazásra az EP-választáson. A videós stáb nincsen feltüntetve, azonban a kivitelezésből egyértelmű, hogy profik készítették ezeket.

Az oldal a májusi EP-választások környékén összesen 84 hirdetést publikált. Később az elnökválasztás első fordulója előtt volt aktív, amikor az RMDSZ, Kelemen Hunor és Borboly Csaba megyei tanácselnök anyagait osztotta.

A Csíkországot 2019. április 26-án hozták létre, egy csíkszeredai címre (Libertăţii 8.) van bejegyezve. Létezik egy másik, hasonló nevű Facebook-oldal is, ahol Péter András szociális munkás teszi közzé Csíkszereda környékén készült látványos tájképeit.

De vissza a minket érdeklő oldalra: a csikorszag.ro domaint magánszemély foglalta le, neve nem nyilvános. Az oldalon megadott telefonszám nem érvényes, így e-mailen és Messengeren küldtük el a kérdéseinket. Válasz nem érkezett.

További részletek az oldal adatlapján.

Erdélyi magyarok Orbán Viktor mellett – 43 ezer like, 5452 RON (1140 EUR)

Az oldal profin elkészített mémeket publikál, amelyek helyenként az RMDSZ vizuális identitás-elemeit használják. Anyagai választási részvételre buzdítanak, de gyakran bukkan fel a negatív kampány is. Állandó szereplő Orbán Viktor, Böjte atya, valamint Kelemen Hunor.

Főként a májusi EP-választások környékén volt aktív, ebben az időszakban több mint 50 hirdetést publikált. Az elnökválasztások első fordulója előtt három hirdetéssel jelentkezett az oldal. Az utolsó mém egy ízes gyurcsányozás/momentumozás.

A Facebook-oldalt 2017. július 9-én hozták létre, hibásan megadott vagy nem létező csíkszeredai címre (Florilor 17-23.) van bejegyezve, az erdelyiek.ro domain magánszemély tulajdona. A domainen egy minimál-weboldalt is létrehoztak. A telefonszám nem él, az e-mailben és Messengeren feltett kérdéseinkre válasz nem érkezett.

További részletek az oldal adatlapján.

Kárpát-medencei Magyar Összefogás – 11,3 ezer like, 5043 RON (1054 EUR)

Újabb oldal, amely az RMDSZ vizuális identitás-elemein alapuló posztokat, illetve a román jelölteket lejárató és a román részvétellel riogató mémeket publikál. Visszatérő motívum Csíksomlyó, a székely zászló és az úzvölgyi katonatemető.

A májusi EP-választások idején 64 hirdetést publikált, a novemberi elnökválasztás első fordulóján az aktivitása jóval alacsonyabb volt – alig két mozgósító hirdetést tett közzé.

A Facebook-oldalt 2019. január 5-én hozták létre, egy sepsiszentgyörgyi cím (Crinului 1.) van elérhetőségként megadva. Le van foglalva az osszefogas.ro domain is egy magánszemély nevére, és sebtében egy tartalom nélküli oldalt is összedobtak. A telefonszám nem él, az e-mailben és Messengeren feltett kérdéseinkre válasz nem érkezett.

További részletek az oldal adatlapján.

Az RMDSZ-hez köthető oldalak közül ki kell emelni a Boti învață românește (Boti románul tanul) nevű oldalt: György Botond humorista kisfilmjei rímelnek az RMDSZ kommunikációs paneljeire, viszont viccesek.

A projekt mögött az Octopus Communications Kft. áll, az a cég, melyről itt írtunk, és amelyről forrásaink egybehangzóan állítják, hogy a központi RMDSZ Facebook-kampányait bonyolítja.

[irp posts=”26557″ name=”Haverok, buli, hanta: mutatjuk az RMDSZ-közeli kommunikációs cégeket”]

A Facebook-kampányokkal kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét is. Kíváncsiak voltunk arra, hogy:

A Facebook-hirdetésekre elköltött 190 ezer lejt hogyan számolják el a román kormány fele?

Összesen mennyibe kerültek az oldalakon közzétett kreatív anyagok, és milyen cégeket vontak be ebbe a munkába?

Ha helyi politikus hirdet Facebookon, akkor azt a központi RMDSZ fizeti, vagy erre valamilyen más megoldásuk van?

Ki fizette a Csíkország, az Erdélyi magyarok Orbán Viktor mellett és a Kárpát-medencei magyar összefogás oldalon közzétett hirdetéseket? Miért titok az oldal készítőinek identitása?

Milyen szerepe volt az Octopus Communications Kft.-nek ezekben a kampányokban, és ezért a munkáért mennyi pénzt kaptak?

A válasz: az RMDSZ az EP-választási kampány idején 45 ezer lejt költött el Facebook-hirdetésekre, az elnökválasztási kampány során elköltött összegeket még nem összesítették (a válasz teljes terjedelmében itt). A többi kérdésünkre nem kaptunk választ.

Az EMNP szerényebb, de legalább párhuzamos

Ahogy az sejthető, az utóbbi évek választásain nem induló és emiatt a politikai mezőny szélére sodródott Erdélyi Magyar Néppárt Facebook-aktivitása jóval visszafogottabb az RMDSZ-éhez képest. Ők a rendelkezésre álló adatok szerint 14 ezer lejt (2900 eurót) költöttek el hirdetésekre.

A reklámok színvonala is jóval szerényebb az RMDSZ-éihez képest: szó sincsen profin összevágott filmekről, minőségi hangtechnikáról vagy akár drónos felvételekről. A legtöbb hirdetésről lerí, hogy abból állították össze, ami éppen rendelkezésre állt: neten keringő vagy sajtótájékoztatón készült fotóból, esetleg híradóból kivágott felvételből.

Érdekes, hogy az EMNP a májusi kampány idején egyáltalán nem hirdetett az EP-választásokkal kapcsolatban saját oldalán, ehelyett az a Csomortányi-nyilatkozat futott, melyben a pártelnök Dan Tănasă kitiltását kérte Magyarországtól.

A nyár folyamán több hirdetésük volt Tusványos, az “állami szintre emelt magyarellenesség”, valamint a katasztrofális bukaresti kormányzás témájában. Külön hirdetést kapott a momentumos Fekete Győr András erdélyi meghívása ellen tiltakozó Minta-közlemény, októberben pedig Karácsony Gergely frissen megválasztott budapesti főpolgármester Wass Alberttel kapcsolatos nyilatkozatával kapcsolatban hirdettek.

Az államelnök-választással kapcsolatban nem reklámoztak semmit, jelenleg az EMNP-MPP fúzióról szóló bejelentést hirdetik. Az EMNP oldalán futó reklámokra 7500 lejt (1500 EUR) költöttek március óta. Csomortányi István pártelnök hivatalos Facebook-oldalán futó hirdetések 2500 lejbe (520 EUR) kerültek.

Erdélyi magyar közéleti trash

Úgy tudjuk, az EMNP kommunikációs gerilla-akciókat is folytat a Legyen ELÉG nevű Facebook-oldal révén. A hirdető kiléte itt is homályban marad, azonban biztos forrásokból úgy tudjuk, hogy ezt az oldalt az EMNP működteti. Megkeresésünkre az EMNP határozottan tagadta, hogy köze lenne ehhez az oldalhoz.

A Legyen ELÉG oldalon főként RMDSZ-szel és a PSD-vel kapcsolatos, változó színvonalú és kivitelezésű mémeket hirdetnek, téma Winkler Gyula EP-képviselő állítólagos kapcsolata Sorossal, illetve az EP-választások gyanús eredményei, amikor az RMDSZ gyanúsan sok szavazatot kapott a Kárpátokon túlról.

Hogyan számolják el a Facebook-hirdetésekre elköltött összegeket a magyar kormány felé? Összesen mennyibe kerültek az oldalakon közzétett kreatív anyagok, és milyen cégeket vontak be ebbe a munkába? Valamint: meg tudják-e erősíteni, hogy az EMNP áll a Legyen ELÉG nevű oldal mögött? – kérdeztük az EMNP-től.

A válaszok: a hirdetéseket teljes egészében magánadományokból fedezik, a kreatív anyagokat szimpatizánsok készítik önkéntesen, a Legyen ELÉG nevű oldalhoz pedig nincsen köze a pártnak. (A válaszok megtekinthetőek itt.)

Stílusban és témaválasztásban a Legyen ELÉG oldalhoz hasonló, de egy szinttel amatőrebb a Forum Cogitorium: az oldalon elérhetőségként Ferencz Zsombor marosvásárhelyi magánszemély van megadva, aki magát saját profilján “hobbiújságírónak” nevezi.

Ezen az oldalon olyan mémek futnak, amelyek azt bizonygatják, hogy az RMDSZ vezetése valójában Fidesz-ellenes és balliberális. Az oldal összesen 12 hirdetést fizetett, kevesebb mint 100 lej értékben.

Megkeresésünkre Ferencz Zsombor elmondta, ezeket a hirdetéseket a saját zsebéből fizeti, mivel „5 lejt megér a szólásszabadsága”. Ugyancsak Ferencz áll az „Adják vissza a rádiónkat. A Marosvásárhelyi Rádió a MI rádiónk” című oldal mögött, amely lényegében Parászka Boróka újságíró-szerkesztő ellen kampányol évek óta.

Ha még mélyebbre megyünk, akkor ott van a „Romániai magyar médija” nevű oldal is – impresszumában ez áll: „A Romániai magyar médija azzal acéllal alakult, hogy tűzzel és vassal terjessze az igazat, csakis az igazat! Mi fügetlenek vagyunk.” Az oldal készítőit nem sikerült megtalálnunk.

Mi a helyzet a román Facebook kampányokkal?

A tömbmagyar megyékben (Hargita, Kovászna, Maros) erősen jelen voltak a román pártok hirdetései az utóbbi 90 napban: az USR-Plus államfőjelöltje, Dan Barna például a második legnagyobb hirdető Kelemen Hunor után, Ramona Ioana Bruynseels pedig a harmadik.

Miközben több ezer lejes tételben költöttek magyar megyéket célzó Facebook-reklámokra, egyik román jelöltnek sem jutott eszébe magyarra lefordítani, vagy valamilyen minimális szinten a magyar közösség számára adaptálni az üzeneteket. Így a magyar választók is ugyanazt a sablonos, bukaresti kreatívok által kitalált anyagokat láthatták, mint bárki más az országban.

A nyitóképen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sajtótájékoztatót tart. Fotó: RMDSZ Facebook-oldala

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Erdély Analytica: szép summát éget az RMDSZ a Facebookon, hogy rá szavazzunk appeared first on Átlátszó Erdély.