Jelenleg a Brassó Megyei Törvényszék ítélkezik abban az ügyben, melyet a Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) indított, és amely először szolgál részletes adatokkal egy régi szóbeszédre. Arra, miszerint Barti Tihamérről nem mindig lehet egyértelműen megmondani, hogy köztisztviselő, vagy pedig a térségbeli gazdasági szereplők kijáró embere. A gyergyószéki politikusnak erről a kettős szerepéről már mi is sokszor hallottunk, és a Transtelex által összeállított portré ezt részletesebben is körüljárja. 

A DNA 2025 szeptemberében emelt vádat a Hargita megyei politikus és bűntársai ellen. Azonban a büntetőeljárás korábban, 2024 decemberében indult meg először Kurkó András ellen, akit 30 napra előzetes letartóztatásba helyeztek. Az eljárást aztán 2025 februárjában kiterjesztették Barti Tihamérra, a Hargita megyei tanács alelnökére, egyben az RMDSZ akkori gyergyószéki elnökére is.

Februárban a Hargita megyei törvényszék alapfokon mindkettejük számára 30 nap előzetes letartóztatást rendelt el, azonban a Maros Megyei Ítélőtáblánál sikeresen fellebbeztek. Így egy enyhébb intézkedést, hatósági felügyeletet rendeltek el kettejük ellen. Ezt aztán 60 naponként október közepéig hosszabbították.

Kurkó András és pártfogója, Barti Tihamér fókuszban

Ugyan a közel 100 oldalas dokumentumban a Hargita megyei pénzügyi igazgatóság több alkalmazottja is felbukkan, a vádak többsége egyértelműen Kurkó Andrást, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció (AJFP Harghita) helyettes igazgatóját, valamint Barti Tihamért, a Hargita megyei tanács alelnökét célozza.

A Barti ellen felhozott vádak lényege, hogy párttisztségét, politikai befolyását jogtalan előnyök megszerzésére használta. Továbbá, hogy nem nyilvánosságnak szánt információk felhasználására bújtatott fel másokat, és ezen információk révén pénzhez vagy más előnyökhoz jutott. 

Kurkó Andrást azzal vádolják, hogy folytatólagosan (18 rendben) felhasznált nem nyilvánosságnak szánt információkat, illetve illetéktelen személyeknek engedélyezte az ilyen információkhoz való hozzáférést. Informatikai rendszerekbe lépett be illetéktelenül, és nem publikus vagy szolgálati titoknak számító információkat árult el. Ezen kívül pedig olyan üzleti/kereskedelmi tevékenységeket folytatott, melyek nem férnek össze az általa betöltött tisztséggel, és melyekhez felhasznált olyan információkat, melyeket a köztisztség betöltése által szerzett meg.

Klasszikus win-win: politikai védelemért cserébe bizalmas információk

Az ügyészség azt állítja, Barti Tihamér politikai befolyása révén segített Kurkó Andrásnak megszerezni és megtartani pozícióját a Hargita megyei pénzügyi igazgatóságnál. Cserébe Kurkó a Barti Tihamér kérésére hozzáférést biztosított egy sor magáncég pénzügyi tevékenységével kapcsolatos, bizalmas adathoz.

Kurkó Andrást 2013-ban alkalmazták a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztrációhoz osztályvezetőnek. 2018-ban ideiglenesen helyettes igazgatónak nevezték ki, és azóta kinevezését legfeljebb fél évre ideiglenesen hosszabbították. (Ezt az adminisztratív trükköt széles körben alkalmazzák közintézményeknél annak érdekében, hogy az állásra ne kelljen versenyvizsgát kiírni.)  

A vádirat részletesen dokumentálja azt is, hogy mit csinált a hivatal élén Kurkó András akkor, amikor épp nem bizalmas információkat adott át Barti Tihamérnak. 2024 júniusa és decembere között – ebben az időszakban figyelte tevékenységét a DNA – Kurkó hivatali idejében annak a közúti áruszállítási cégnek az ügyes-bajos ügyeit intézte, melyhez papíron semmi köze nem volt. Az 1994-ben alapított cég az anyja nevére volt íratva, ügyvezetője névleg a sofőr volt.

Munkaidőben, a hivatali irodájából intézte a céges ügyeket

Az ügyészek kiemelik, sem a cég formai tulajdonosa, sem pedig ügyvezetője nem tartották telefonon a kapcsolatot a cég könyvelőjével és alkalmazottaival. Az igazgatóként szereplő gépjárművezető helyett Kurkó intézte a különféle utalásokat a céges számláról, tárgyalt az alkatrész-forgalmazókkal, intézte a könyvelést és számlázást. 

Ő tette be bankautomatán keresztül a céges bankszámlára a készpénz-bevételeket. Szintén ő volt az, aki a cég alkalmazottaival, a sofőrökkel, adminisztratív személyzettel, valamint a különféle céges partnerekkel tartotta a kapcsolatot – 2022 augusztusa és 2024 májusa között több száz ilyen telefonhívást bonyolított WhatsApp-on. Ezen kívül SMS-ben és e-mailben is kommunikált.

Mindezt munkaidőben, a hivatal irodájában úgy, hogy a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció adatbázisaiban tárolt információkhoz hozzáférése volt. Illetve annak ellenére, hogy a törvény köztisztviselőknek kifejezetten megtiltja azt, hogy bármilyen kereskedelmi tevékenységet folytassanak.

Az ügyészek arra is találtak bizonyítékot, hogy 2024 októberében szolgálati titoknak minősülő információt – a pénzügyi ellenőrzések tervezett időpontját és az ellenőrzést végző csapat személyi összetételét – telefonon közölte annak a cégnek az igazgatójával, melynek ásványvíz termékeit az általa de facto adminisztrált cég a szállította. Kurkó a beszélgetés során biztosította a cégvezetőt arról is, hogy az ellenőrzésen ő maga is részt fog majd venni (ez a történet a DNA 2024 decemberi közleményében is felbukkan).

A vádiratból nem derül ki, hogy milyen ásványvizes cégről van szó, és kereséseink sem vezettek egyértelmű eredményre. A Kurkó András vagyonnyilatkozatából azonban tudjuk, hogy felesége, Kurkó Mária a SC Perla Harghitei SA alkalmazottja.

„Kérlek, kezeljétek bizalmasan”

A Kurkó elleni vádak másik része arra vonatkozik, hogy a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció adatbázisaiból generált és továbbított Barti Tihamér számára bizalmasnak számító pénzügyi adatokat, bankszámla forgalomról/kifizetésekről szóló kimutatásokat.

A .pdf dokumentumokat a hivatal által kezelt C-LYNX és Nexus adatbázisokból generálta, majd WhatsApp-on vagy pedig Facebook Messengeren küldte el, miután a politikus azokat kérte tőle. Természetesen mindketten tisztában voltak vele, hogy amit tesznek, törvénytelen. Barti Tihamér egy 2023 szeptemberében írt WhatsApp üzenetben meg is jegyezte, miután egy sor cégről kért információt:

„Kérlek, kezeljétek bizalmasan. Vagyis csak LEVENTE foglalkozzon ezzel.”

Az ügyészek szerint Barti cserében latba vetette politikai befolyását, annak érdekében, hogy Kurkó ideiglenes kinevezéseit meghosszabbítsák. 2024 július-augusztusában a politikus egy RMDSZ-es parlamenti képviselő révén nyomást gyakorolt két további személyre azzal a céllal, hogy 2024 decemberéig hosszabbítsák meg Kurkó ideiglenes mandátumát a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció helyettes igazgatójaként. 

„Barti pozícióját nem a közérdek szolgálatára használja”

Ez a nyomásgyakorlás eredményes is volt: az ANAF elnöke egy rendelettel 2024 júliusában az év végéig meg is hosszabbította a Kurkó András mandátumát (melyet egyébként 2017 decembere óta folyamatosan meghosszabbítottak).

„Szeretnénk rámutatni, hogy 2020 óta a vádlott Barti Tihamér következetesen befolyásolja a döntéshozókat annak érdekében, hogy hozzá közeli személyeket nevezzenek ki vagy tartsanak meg különféle köztisztségekben. Ez egyértelműen arra mutat, hogy Barti pozícióját nem a közérdek szolgálatára használja, hanem arra, hogy klientúrája kulcspozíciókhoz jusson. (…) Ezek a közbenjárások nem szakmai kompetencián vagy érdemeken alapultak, hanem a vele és közeli politikai körével szembeni lojalitáson.”

– áll a vádiratban, mely ezt az állítást egy sor lehallgatott beszélgetésre alapozza (ezeket a beszélgetéseket azonban a nekünk elküldött vádirat nem tartalmazza).

A borítóképen Barti Tihamér. A fotó forrása: a politikus nyilvános Facebook-oldala

The post Hogyan jutott bizalmas üzleti információkhoz Barti Tihamér? Itt a DNA vádirata appeared first on Átlátszó Erdély.

A nyomozást a rendőrség két gyanú – minősített üzemanyaglopás és illegális gázbekötés – miatt indította. Bő három éve zajlik az eljárás érzékelhető eredmény nélkül: vádemelésnek nyoma sincs a bíróságok portálján, és 2025 elején az ügyészség még biztosan nem zárta le az ügyet. Idén viszont az ügyészség már nem is válaszolt a pár havonta elküldött kérdéseinkre.

Ugyanilyen csendbe burkolóznak a hatóságok azoknak a széki fejlesztéseknek az ügyében is, amelyek kapcsán évek óta nyomozás zajlik. Ezeket vesszük most sorra, megmutatjuk, hogyan profitál belőlük egy helyi építkezési vállalkozó, valamint a polgármester családja. 

Bemutatjuk azt a törvényszegést is, amellyel a polgármester és hivatala kvázi rejtegette a község lényeges dokumentumait, miközben ezt a ködösítést a törvény nem bünteti. Sallai János polgármester ebből politikai és anyagi előnyt is húz:

• a választói főként arról tudnak, amit ő közöl velük, elsősorban szóban; 
• kihívói alig látnak bele a hivatal működésébe, lehetetlen évekre visszakövetni akár a helyi tanács döntéseit;
• helyben nem tudják, hogy a polgármester és családtagjai a fizetésük és a vállalkozásaik mellett mekkora agrártámogatást kapnak, miközben alig gazdálkodnak.

Erdély és a Mezőség büszkesége

A székiek joggal büszkék a falu városias múltjára, híres és gazdag folklórjára. Mindkettővel kitűnik a mezőségi falvak közül, akárcsak turisztikai potenciáljával és lakosságának szemmel látható jólétével. A székiek a gazdálkodást már a huszadik században kolozsvári és budapesti vendégmunkával egészítették ki. 

Azóta sokan városokban és külföldön ragadtak, így a relatív jólét és a beköltözők ellenére Szék lakossága tízévente tíz százalékkal csökken. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 2234 lakosának több mint 90 százaléka magyar. 1992 óta választják polgármesterré Sallai Jánost: a besúgóbotránya előtt az RMDSZ színeiben, később függetlenként, de az RMDSZ hallgatólagos támogatásával.

Sallai már évtizedekkel ezelőtt fantáziát látott a faluturizmusban, derül ki a korabeli sajtóból. A legtöbb erdélyi falunál hamarabb bevezette Székre például a vezetékes ivóvizet és a földgázt, bár néha egy-egy ilyen közművesítés akár tíz évig is elhúzódott. Leaszfaltoztatta a falu kisebb utcáit is már több mint tíz éve, de a lakosok csak idén tudnak a szennyvízhálózatra csatlakozni. Tájházat és kormányzati támogatással turisztikai információs központot hozott létre. 

A faluban több panzió is próbál megélni. A népi kultúrát két magánkezdeményezés igyekszik őrizni: az idén elhunyt Michel Van Langeveld táncházmúzeuma és a Kék Ház, amelyet a Széki Polgári Kör Egyesület vett meg, hogy közösségi központ, később pedig falumúzeum működjön a felújított parasztházban.

Székről és polgármesteréről bővebben írtunk tavaly ősszel, amikor azokat a fejlesztéseket részleteztük, amelyekhez a polgármester nem kért engedélyt a szakhatóságoktól, és vitatható módon indította vagy zárta le őket. Ilyen a széki nádast szárító és szennyező sósfürdő, a falut átszelő patak medrének kibetonozása és lefedése, vagy a csatornázás utáni aszfaltozás.

Akkor már kénytelenek voltunk jelezni Sallai János polgármester furcsa viszonyát a tényekhez és saját múltjához. Az Alkotmánybíróságig is elment, hogy eltörölje a dokumentumok által bizonyított, és 2008 óta nyilvános információt, miszerint 1990 előtt a Securitate besúgója volt. Majd a nekünk adott interjúban nemcsak azt tagadta le, hogy jelentett a Szekunak, hanem azt is, hogy éveken át fellebbezett a besúgói múltja eltörléséért. Sikertelenül. 

Ezzel az eljárásával viszont megkérdőjelezi az összes olyan információ hitelességét, amelynek ő maga a forrása.

Nem a polgármester roppant bele a botrányba

A vele készült interjúnk során többször jelezte, hogy szerinte minket a helyi riválisai uszítanak ellene, és már a tavalyi önkormányzati választások előtt várta, hogy felbukkanunk. Sallai 2007 óta emlegeti, hogy politikai lejáratás áldozata. Ezzel magyarázta akkor, hogy a rendőrség nyomozást indított ellene szociális segélyek jogtalan kifizetése miatt és azért, mert informálisan végzett útjavításokat, beszerzéseket, például a fia cégével szállított követ bizonyos útjavításokhoz. Tudomásunk szerint az ügyből nem lett semmi, viszont ekkor kapott Sallai komolyabb helyi riválisokat.

Bár maga Markó Béla személyesen kampányolt Széken az első romániai EP-választáson, 2007 novemberében a faluban többen szavaztak az akkor függetlenként indult Tőkés Lászlóra, mint az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeire. 2008 tavaszán meg is alakult a Magyar Polgári Párt helyi szervezete, amely a nyári önkormányzati választásokon az addig alpolgármester Csorba Mártont támogatta.

Ezen a választáson sikerült Sallait leginkább megszorongatni, mivel ekkor derült ki a besúgói múltja a CNSAS jelzése nyomán. Az RMDSZ elhatárolódott tőle és ellenjelöltet állított, a második fordulóba mégis a függetlenként induló Sallai és Csorba jutott. Ezt a fordulót Sallai 57%-kal nyerte meg. Azóta egyre magasabb aránnyal győz, az RMDSZ-től nem kap ellenfelet, csak hallgatólagos támogatást.

Csorba Márton még egyszer, 2016-ban pályázta meg a polgármesteri széket, sikertelenül. 2024-ben a fia, Csorba Szilárd, az Erdélyi Magyar Szövetség ifjúsági alelnöke indult Sallai ellen, bevallottan azért, hogy ne a személyes ellentétek és indulatok dominálják a helyi kampányt, és a szavazatok 30 százalékát szerezte meg.

Egy szem homokot sem látott az árokban

A személyes ellentétek az idősebb Csorba és Sallai között 2004 és 2008 között keletkeztek, amikor közösen irányították a falut. Csorba Márton mesélte el nekünk, hogy, akkor rúgták össze a port, amikor ő alpolgármesterként nem volt hajlandó aláírni, hogy az akkoriban lefektetett gázcsövek alá az előírt mennyiségű homokot tette a kivitelező, amikor ő egy szem homokot sem látott az árkokban. Rálátott viszont a sosemvolt öregotthon botrányos beruházására, amelynek ügye szintén elsikkadt, az épületből pedig a polgármester fia húz most hasznot.

Az elmúlt bő tíz évben kikoptak a széki ügyek a maradék napi sajtóból. Nincsenek rendszeres tudósítások a korábban népszerű tánctáborokról, Széki Napokról, a falu fejlesztéséről, az évi Bertalan-napi ünnepségről is ritkán. A korábbi magyar mintafalu képe kifakult.

Maga Sallai nem is tartja kötelességének, hogy beavasson azoknak az ügyeknek minden részletébe, amelyekre rákérdeztünk. „Nem vagyok én annyira köteles, hogy mindent kitáruljak, most nem?” ‒ vetette közbe, amikor épp azt próbáltuk tisztázni vele, hogy meddig volt övé a cég, amely működteti a Sóvirág Panziót.

Három éve ugyanis ennél a panziónál szakította át a vélhetően illegális gázbekötést egy markológép, miközben ásta az árkot a közművesítés újabb szakaszához. Az akkor indított nyomozásról Csorba Márton szerzett tudomást, aki fűrészüzemet működtet a közelben. Gyakran járt-kelt ott a háromnapos helyszínelés közben is, megállították a rendőrök, és miután megtudta tőlük, mi történt, értesítette a helyi sajtót.

Egyedül a szamosújvári GherlaInfo számolt be róla, hogy a rendőrség a gázvállalat munkatársaival közösen azonosította a mintegy 75 méter hosszú, illegálisan bekötött gázvezetéket. A Kolozs megyei magyar nyelvű sajtó hallgat. A nyomozást vezető szamosújvári ügyészség három éve nem ad érdemi információt, és nem látszik, hogy dolgozna az ügyön. Holott a panzió körüli családi és érdekviszonyok nem olyan bonyolultak.

Gáz a polgármesteri panziónál

A földgáz bevezetésének időszakában a széki Sóvirág Panziót és a mellette lévő lakodalmas termet két külön cég működtette. Az egyiket a polgármester lánya, Pap (Sallai) Zsuzsi alapította 2005-ben, és nem egészen tíz év múlva beolvadt a családi cégbe, a Tipcába. A Tipca Import Export Kft.-t Sallai János 1993-ban alapította, szűk egy évvel azután, hogy polgármesterré választották. 

Sallai nem emlékezett pontosan, hogy a panziót mikor nyitotta meg, de egy szállásfoglaló honlap leírása szerint 2000-ben. A panziót üzemeltető Tipca Import Export 2007-ben váltott vendéglátásra, de az állattenyésztés, asztalos- és ácsmunka, villanyszerelés, festés-mázolás ugyanúgy feltűnik a cég akkori profiljában. 

2007, az uniós csatlakozásunk éve még egy fontos változást hozott a cég életébe: a polgármesternek ki kellett szállnia belőle. Kiszállt a felesége is, aki addig a Tipca céggondnoka volt. A céget a polgármester azonos nevű fia, Sallai János vette át. Testvére, Zsuzsi 30 százalékos részesedést kapott benne 2014-ben, amikor az ő cége beolvadt a Tipcába, derül ki a cégadatbázisból.

Azért is volt előnyös, hogy két cég állt a panzió két egysége mögött, mert így mindkettővel tudtak uniós pénzre pályázni. Mindkettő előcsatlakozási alapokból épült: az egyik a Phare, a másik a SAPARD programban, derül ki a polgármester első, 2008-as vagyonnyilatkozatából, amelyet a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) adatbázisaiból töltöttünk le. Az információt, hogy a két egység Phare-, valamint SAPARD-alapokból épült, a polgármester az interjú során is megerősítette.

Amikor bő három éve megtalálták a gázcsövet, amelynek nem kellett volna ott lennie, hiába volt a fiáé a panzió már 14 éve, a polgármester a panziómként említette azon a paprikás hangulatú tanácsülésen, amelyen a helyi ellenzék, az MPP akkori tanácsosai lemondásra szólították fel. Ők azt kifogásolták, hogy a gázlopásos ügy árnyéka rávetül az egész falura.

„Van úgy, hogy azt mondom, panzióm. Ez nem jelent semmit. Tehát ők [a gyerekei ‒ szerk.megj.] vezetik, az övéké minden” ‒ hangzott a polgármester egyik válasza, amikor rákérdeztünk a szóhasználatára. A másik válasza az volt, hogy úgy is szokta említeni, hogy a panziónk, és ő és a felesége is szoktak menni segíteni a panzióhoz, ha a gyerekek kérik.

A cső meg a gáz

Sallai Jánossal és a fiával pár hét eltéréssel beszéltünk a gázügyről. Állításaikban csak annyi volt a közös, hogy a panzió biztos nem lopta a gázt, mert oda csak a legális bekötésen keresztül érkezett a földgáz. 

A polgármester azt mondta, a három éve megtalált gázcső bemegy ugyan a panzióhoz, de ő azt feltételezi, hogy a gázhálózatot kiépítő vállalat hagyott félbe ott valamit. Szerinte a kivitelező arra akarta elvezetni a gázt, amikor még nem voltak meg a Sóvirág épületei. Ennek ellentmond a polgármester 2008-as vagyonnyilatkozata, amely szerint a panzió később épült egysége is 2006-ban már kész volt. A gázbevezetési munkálatok nagyjából akkor kezdődtek, a tényleges gázszolgáltatás pedig több forrásunk szerint is csak évekkel később indult el.

Az ifjabb Sallai János azt mondta, a gázcső, amely miatt a nyomozás folyik, nincs is bekötve a panzió később épült egységéhez. Mivel az az épület is egy pályázatból készült, az ifjabb Sallai szerint megtörténhet, hogy a projekt része volt a külön gáz bevezetése, de végül nem vittek külön gázt ahhoz az épülethez, hanem az elsőtől vezették át.

Mindennek ellentmond a két bűncselekmény,

amelynek tárgyában nyomozást indított a rendőrség: illegális gázbekötés és minősített üzemanyaglopás. Kérdésünkre ezt a két gyanút nevezte meg az ügyészség pár héttel azután, hogy elindult a nyomozás. 

Az üzemanyaglopás gyanúja fel sem merült volna, ha a cső nincs bekötve a panzióhoz, és a gázszolgáltatónak nem keletkezett volna kára. A nyomozásról elsőként beszámoló cikk azzal zárul, hogy következik a kár megállapítása, de évekig hiába kérdeztük az ügyészségtől, hogy megállapították-e a kárt, és mennyire becsülik. 

Közben viszont úgy értesültünk, hogy az ifjabb Sallai megtérítette a kárt a CPL Concordia gázszolgáltatónak. Igen érdekes válaszokat kaptunk, amikor erre rákérdeztünk. A polgármester nemmel válaszolt, amikor megkérdeztük, hogy ő közvetített-e a fia és a gázszolgáltató vállalat között. 

„Erről nem szeretnék nyilatkozni. Nem… Hát hogy ne menjünk bele, nem folytattak ők se nyomozást, semmit” ‒ válaszolta az ifjabb Sallai a kérdésre, hogy ő vagy a Tipca fizetett-e kártérítést a CPL Concordia gázszolgáltatónak. Majd megismételte, hogy erről nem szeretne nyilatkozni.

A CPL Concordia vezetője izgatott hallgatásba burkolózott. Előbb személyesen kerestem fel a cég kolozsvári székhelyét, ahol az olasz igazgató, Andrea Gualdi a titkárnőjével üzente meg, hogy nem szeretne beszélni az ügyről. Egy óra múlva e-mailben is elküldtem a kérdéseimet, hátha meggondolja magát. A kár és az esetleges kártérítés mellett az is érdekelt, hogy csatlakozhat-e valaki úgy a hálózatukra, hogy arról a hálózat kiépítője ne tudjon, vagy a Concordia ne lássa a veszteséget.

Az igazgató egy percen belül megnyitotta a kilenc kérdést tartalmazó e-mailt. Majd a következő egy órában még húszszor. Legalábbis ezt jelezte az e-mail tracker program, amelyet használok.

Miért húzódik a nyomozás már több mint három éve?

Tavaly ősszel az idősebb és az ifjabb Sallai János is azt mondta, őt még nem hívták be vallomást tenni az ügyben. Vagyis az ügyészség se tanúként, se gyanúsítottként nem hallgatta ki a panziót működtető ifjabb Sallait a helyszínelés utáni két és fél évben. 

Az utóbbi egy évben már rendszeresen megkérdeztem a szamosújvári ügyészségtől, hogy mitől olyan bonyolult ez az ügy, hogy nem haladnak vele: vádat sem emelnek, de nem is zárják le. Az ügyészség erre sem felelt. Hiába érveltem azzal, hogy a polgármester és családjának érintettsége miatt az ügy közérdeklődésre tart számot, az ügyészség azt ismételte, hogy a nyomozásról csak annak adhat információt, akinek valamilyen büntetőjogi minősége van az ügyben.

Ugyanerre hivatkozva titkolózik a szamosújvári ügyészség két másik ügyben is, amely viszont teljes mértékben közügy. Még azt sem árulta el, hogy még folyik-e a nyomozás, és ha igen, milyen bűncselekmény gyanújával. A DNA-tól és magánszemélyektől tudjuk, hogy nyomoztak a széki önkormányzat két, egyébként indokolt beruházása után, de az eljárások lezárásáról nincs hivatalos információ.

Széken már nem öregszenek

A sosemvolt öregotthon után kilenc-tíz éve még nyomozott a DNA, erősítette meg értesülésünket Sallai Márton, a széki református egyházközség lelkésze. A Korrupcióellenes Ügyészség ugyanis tanúként hallgatta meg 2016 körül, mivel az épület, amelyben Szék község kormánytámogatással öregotthont hozott létre, a református egyház tulajdona. Az öregotthon viszont sosem működött.

A falu központjában lévő egyházi épületben felekezeti iskola volt az államosítás előtt, utána pedig, a kommunizmus éveiben kultúrotthon, majd raktár. A rendszerváltás utáni években teljesen romossá vált. Mivel az épület az önkormányzat leltárában szerepelt – mesélte a polgármester – Sallai évekig kereste, hogy miből újíthatná fel. Amikor az Országos Befektetési Társaság (CNI) öregotthonokra írt ki kormánytámogatást, a polgármester élt a lehetőséggel, és megpályázta.

Az épületet 2004-re felújították és berendezték a polgármester emlékei szerint a CNI-től kapott 300 ezer lejből. Néhány ágyat még adományba is kaptak, erősítette meg a polgármester és Csorba Márton, aki 2004-ben lett alpolgármester. Az öregotthon viszont sosem működött, mert a községnek nem volt pénze szakácsot és gondozókat fizetni, magyarázta Sallai János. 

A pályázati kiírás ugyan tartalmazta, hogy az öregotthon működtetésére majd további pénzt kell szerezni, de maga a pályázat ezt nem fedezte, és működtetési kötelezettséget sem írt elő, mondta Sallai. 

Csorba Márton és a lelkész erre másként emlékszik. 

Csorba szerint a felújítási pályázat igenis előírta, hogy aztán öregotthonként működtessék az erre a célra felújított épületet. Még ellenőrök is kiszálltak a helyszínre, amikor ő alpolgármester volt, mondta. Konkrétan emlékszik a jelenetre, hogy a polgármester leküldte a hivatal gondnokát a pincébe a tábláért, amit ki kellett függeszteni az öregotthonra, mielőtt érkeztek volna az ellenőrök. 

Vele nem beszéltek az ellenőrök, nem volt akkor a hivatalban, és nem tudja, hogy a polgármester hogyan kezelte a helyzetet. Azt sem érti, hogy a hivatal hogyan kaphatott kormánypénzt és engedélyt a felújításra úgy, hogy az épület nem állt az önkormányzat tulajdonában. A polgármester visszautasította azt a feltételezését, hogy a pályázatba egy másik épület helyrajzi számát írták volna bele, olyanét, amely ténylegesen az önkormányzat tulajdonában állt.

Szerinte akkor csak a felújítást ellenőrizték, amit a pályázat finanszírozott, és mindent rendben találtak, ahogy tíz évvel később a rendőrségi nyomozás is. Az viszont már kiterjedt az épület tulajdonjogára is, de nem tudni, hogy bűncselekmény hiányában vagy esetleg elévülés miatt zárták le. Az ügyészség mindenesetre nem emelt vádat, mondta a polgármester.

Ha közösségi a funkciója, akkor nem lehet fenntartani

Sallai Márton lelkész úgy emlékszik, hogy amikor ő 2008-ban Székre került, mondták neki az akkori presbiterek, hogy az épület az egyházközségé, és ha akarják, akkor az önkormányzat visszaadja az egyház kezelésébe. 

„Akkor azt mondtam, hogy nem kérjük egyelőre, mert nem működött benne öregotthon (bár be volt rendezve: voltak benne ágyak, éjjeliszekrények, konyha, központi fűtés), és nem akartam, hogy az állam, amely támogatta az öregotthon beindítását, rajtunk kérje számon, hogy öt éven keresztül miért nem arra a célra működtetjük, amelyre felújították, vagyis öregotthonként” ‒ magyarázta a lelkész. Idősek ellátására, személyzet fizetésére pedig az egyházközségnek sem volt pénze.

Sallai Márton úgy tudja, az épület korábbi államosítását soha nem vezették be a telekkönyvbe, így az jogilag végig az egyházközség tulajdonában állt. A rendőrség a 2010-es évek közepén folytatott nyomozás során arra kérte, keresse meg az egyházközség rendelkezését arról, hogy az épületet felújítás céljából átadja az önkormányzat kezelésébe. Ő azonban ilyen iratot nem talált.

Közben az egyházközség több mint kétmillió eurót nyert a templom felújítására. A munkálatokat 2013-2015 között végezték úgy, hogy a kivitelező kérésére az egyházközség szállásolta el a munkásokat. Ezért kérték és kapták vissza végül a sosemvolt öregotthon épületét, amit a polgármesteri hivatal előzőleg kiürített.

Öregotthonból családi vállalkozás

Az épület már akkor is statikailag ingatag volt, magyarázta a lelkész. A polgármester szerint statikailag rendben van, csak mivel nem használták, beázott, és emiatt kezdtek repedezni a falak. A lelkész a templomfelújításkor kikérte a statikus véleményét is, aki azt tanácsolta, legjobb volna lebontani az épületet.

Az egyre romló állagú épületet végül mégsem bontották le azután sem, hogy már munkásszállóként sem volt rá szükség. Az egyházkerület nem tudta hasznosítani, magyarázta a lelkész, és Széken egy vállalkozó sem érdeklődött iránta. Így amikor 2022-ben jelentkezett a polgármester fia, hogy kibérelné, kiadták neki. Pontosabban a polgármester családjának újabb cége kapott benne helyet, hogy újabb közpénzekből újabb vállalkozást indítson.

Ifjabb Sallai János 2020-ban vette át az addig építkezéssel foglalkozó Chicibalazs Const Kft-t. 2021-ben átadta édesanyjának, Sallai polgármester feleségének. [Frissítés, 2025. augusztus 7.: Névhasonlóság miatt korábban tévesen tüntettük fel, hogy a polgármester felesége könyvelő volna. A tévedés miatt az érintettek és az olvasók elnézését kérjük.] A cég új profilja szerint papírból és kartonból gyárt majd háztartási termékeket. A termelés beindításához a cég 160 ezer eurót nyert az AFIR vidékfejlesztési alapjából. Ehhez csak tíz százalékos önrészt kellett hozzátennie.

A termelésnek a pályázati pannó szerint legkésőbb 2024-ben kellett volna beindulnia. Az épület 2023 tavaszi ottjártunkkor még romos volt, 2024 nyarára viszont már rendbetették a középső részét, amelynek üvegajtaja mögött feltűnt egy óriási papírtekercs is. Papírból fognak könnyű termékeket gyártani, azt megbírja az épület, válaszolta ifjabb Sallai János, aki szerint az sem gond, hogy az épülethez gyalogos sétány vezet fel. Kamionnal ugyan nem, de kisebb autóval fel lehet hajtani.

Csorba Márton szerint idén sem indult be még a termelés, a telket viszont lezárták. A Csipkeszeg felső részén lakók évtizedek óta az épület melletti ösvényen jártak le a falu központjába. Az épület füves udvarát idén viszont kerítéssel zárták le az ösvénnyel együtt, és megszüntették azt a bejáratott rövidítést. 

Csorbát zavarta, hogy az egyházközség nem hirdette meg az épületet, hanem azt egyből a polgármester családja vehette bérbe. A lelkész szerint folyamatosan kerestek bérlőt, de ifjabb Sallai János azt válaszolta, az épület nem volt meghirdetve. Ő a kolozsvári egyházkerülettel tárgyalt róla, mivel hosszabb időre akarták bérbe venni úgy, hogy a nagyon alacsony bérért cserébe felújítják. Azt végül a lelkésztől tudtuk meg, hogy az egyház 11 évre adta bérbe az épületet havi ötven euróért.

Frissítés, 2025. augusztus 8.: Cikkünk publikálása után megkaptuk az ifjabb Sallai Jánostól magát a bérleti szerződést is, amelyet a Chicibalazs Const kft. kötött a széki egyházközséggel 2021 novemberében. Ebből az derül ki, hogy a havi 200 eurós bérleti díjból ötven eurót fizet a cég az egyházközségnek, a fennmaradó részből pedig, összesen 20 050 euróból vállalja, hogy karbantartja az épületet tizenegy éven át.

Így művelik a föld helyett a pénzt

Az elmúlt három évben a polgármester családtagjainak más cégei is részesültek vidékfejlesztési támogatásban. A nyilvános adatbázis szerint, melynek adatai csak két évig elérhetők a felületen, a polgármester lányának szépségápolási cége 2022-ben 14 ezer eurót kapott azért, mert vidéken működik, miközben abban az évben az összes árbevétele alig haladta meg az ötezer eurót. 

A Tipca Import Export Kft., amely most a polgármester fiáé, 26 ezer euró közpénzt kapott 2023-ban 110 ezer eurós árbevétel mellett. Ezek az összegek egyébként nem ugranak ki a többi széki kft. vidékfejlesztési támogatásai közül: a többségük 14-26 ezer euró között kap.

Frissítés, 2025. augusztus 21.: A Tipca ennél jóval nagyobb közpénztámogatással jelenik meg az AFIR vidékfejlesztési ügynökség 2023-as támogatási listáján, amelyet egy most készülő cikkhez kértünk ki. Eszerint a Tipca Import Export tavalyelőtt 118 680 eurót kapott műanyag bútorelemek gyártásának beindításához. Így érdemes tudomásul venni, hogy 110 ezer euró volt az összes árbevétele abban az évben. Székre 2023-ban 220 ezer euró kifizetés érkezett az AFIR-tól, ennek háromnegyede a polgármester családtagjainak cégeihez.

A polgármester és családja a céges pályázatok mellett egyénileg is jelentős bevételhez jut mezőgazdasági támogatásokból. Sokkal többhöz, mint amennyit a polgármester valaha bevallott. Sokkal többhöz, mint amennyiért bevallottan megdolgoztak. 

Sallai János polgármester pozíciójával járó kötelessége, hogy bevallja és közzétegye a saját és a vele egy háztartásban élő családtagjai vagyonát. A közzététellel nem bajlódott: se az ő, se a helyi tanácsosok vagyonbevallásai nem találhatók meg a község honlapján. Azokat az ANI adatbázisaiból töltöttük le, miközben a választóitól nem reális elvárni, hogy tudják, ott megtalálják ezeket a dokumentumokat.

Vagyonbevallásában a polgármester 2013-ig tüntette fel a gyermekei jövedelmét és ingatlanját, vélhetőleg addig laktak együtt. Utána már csak a saját és felesége fizetését írta be jövedelemként. A mezőgazdasági támogatást pedig csak 2019-től tüntette fel, ráadásul a tényleges összegnél jóval kevesebbet: évi 10 ezer lejt, 2023-ra pedig 16 ezer lejt.

Ezért kikértük az APIA kifizetési ügynökségtől az évenkénti mezőgazdasági támogatást, amit Sallai János 2007-től kapott, a családtagjai támogatását pedig 2015-től. A polgármester 2007-2023 között összesen 553 ezer lejnyi fizetést vallott be, és 46 ezer lejt mezőgazdasági támogatásként. Valójában viszont ebben az időszakban 170 ezer lejt kapott az APIA-tól, a bevallott összeg közel négyszeresét. 2013-14-ben például majdnem annyit, mint amennyi az akkori évi fizetése. Eközben 14 hektárnyi területet tüntetett fel a sajátjaként. 

Szűk családjával együtt 2015 óta összesen 700 ezer lejt kapott mezőgazdasági támogatásként. Családtagjai a polgármesterhez hasonlóan jól kerestek „gazdálkodással”: a felesége 122 ezer, a lánya 175 ezer, a fia 224 ezer lej mezőgazdasági támogatást kapott a 2015-2023-as időszakban. Beházasodni is érdemes a Sallai családba: a polgármester veje, Pap Zsolt évek óta az alpolgármester tanácsnoka. És persze ő is kap évi 30 ezer lej mezőgazdasági támogatást legalább 2022 óta.

Hobbigazdáknak nem hobbi pénz

Összevetettük a szűk család által 2022-23-ban kasszírozott támogatások fejenkénti átlagát annak átlagával, hogy a széki magánszemélyek mennyit kaptak ugyanebben az időszakban. A családtagokra 53 ezer lejes, a falu lakosaira 37 ezer lejes átlagos agrártámogatás jött ki két évre. (A cégek támogatásait nem számoltuk ide.)

Ennél még nagyobb gond, hogy olyan személyek jólétét támogatja busásan az állam az agráralapokból, akik bizonyíthatóan nem gazdálkodásból élnek. Maga Sallai 33 éve polgármester, a gyermekei más profilú vállalkozásokat vezetnek, a felesége reménybeli papírtermék-gyártó, illetve betegnyugdíjas ‒ a férje legutóbbi vagyonbevallása szerint.

Az ifjabb Sallai János egyértelmű nemmel felelt a kérdésre, hogy bármelyikük életvitelszerűen gazdálkodna. Azt mondta, a családtagoknak csak pár hektárjuk van és csak háztáji gazdaságuk, nagybani termeléssel és állattenyésztéssel nem foglalkozik egyikük sem.

Sallai polgármester az interjú során megpróbálta azt a látszatot kelteni, hogy ő és a felesége valamiféle hobbigazda, aki délutánonként pár órát kint dolgozik a földjein. De azt is mondta, hogy „nem nagyon termelünk”. Az összegek nagyságát, amellyel akkor szembesítettük, végül azzal indokolta, hogy ezek zöme úgynevezett pillangós támogatás. 

Szárnyaló összegek

Bár a pillangós támogatás mesebeli kifejezésnek tűnik, nagyon is valóságos és vaskos támogatást takar. Mint kiderült, Szék környékének egy része is beleesik a hangyaboglárka (kék lepke, Maculinea) védett övezetébe. A ritka lepkefaj csak vegyszermentes és minél érintetlenebb réteken, kaszálókon él. Hogy ezeket minél kevesebbszer bolygassák, a román állam a standard szántók, kaszálók támogatásának akár a négyszeresét is kifizeti azoknak, akiknek a magán vagy bérelt földje ilyen területre esik. Ezeken a területen csak meghatározott időszakban szabad kaszálni, de a polgármester szerint le kell takarítani róla a cserjéket.

A kaszálók megszabadítása a bokroktól úgy került szóba, hogy megkérdeztük, hogy a valós támogatásnak, amelyet személyesen ő kapott, miért csak a negyedét vallotta be tavalyig. „Nem hiszem… Kifelejtettem volna?” „Nem tudom. Utánanézek.” „Amit kaptam, azt fel szoktam tüntetni.” Miután túlestünk ezeken a hitetlenkedő és tagadó körökön, Sallai azt mondta, azt hitte, csak azt az összeget kell beírnia, ami a kaszálók letakarításának költségén felül fennmarad.

Elmagyaráztuk neki, hogy az űrlapon a bevételt kell feltüntetnie, nemcsak a belőle származó nyereséget, de ő ezt vagyonbevallások gyakorlott kitöltőjeként kellene hogy tudja. Mindenesetre az, hogy egyáltalán szóba hoztuk az átláthatóságot, pozitív következménnyel járt: a 2024 végi vagyonnyilatkozatában már 66 ezer lejes APIA-támogatást tüntetett fel.

Az átláthatóság a választások megrontója?

Azt az ígéretét azonban még nem tartotta be, hogy a széki adminisztráció minden olyan dokumentumát nyilvánosságra hozza a község honlapján, amit számára a közigazgatási törvény előír. Ilyen lenne például 

• a saját, a tanácsosok és a jegyző vagyon- és érdeknyilatkozata; 
• a helyi tanács üléseinek napirendi pontjai, határozattervezetei, határozatai és az ülésekről készült jegyzőkönyvek;
• a szakbizottságok üléseinek napirendje és időpontja, hogy azon is részt vehessen a községből, aki akar;
• polgármesteri rendeletek, építkezési engedélyek;
• a hivatali személyzet bértáblája;
• a költségvetés tervezete és az elfogadott költségvetés.

Mindez évekre visszamenően, hogy bárki: helyi lakos, kivándorolt széki, újonnan beköltözött lakos, politikai támogató és politikai ellenfél, sőt újságíró is vissza tudja követni, ki mit mondott, döntött és tett az adott közösség ügyeiben, vagyonával. A honlapon jelenleg csak tavalyi és tavalyelőtti morzsák találhatók ezekből, azok sem feltétlenül logikusan elrendezve. Így aztán mindenki nagyjából a polgármester szóbeli közléseire van utalva.

„Tudok róla, nem az, hogy nem tudok róla, hogy nem működik. Kérdeztem kétszer-háromszor is, hogy te, rakjátok, csináljátok? Ne legyen nekem ebből gondom, hogy nem így, nem úgy. Vannak hiányosságok, de ki fogjuk javítani, az biztos. Tehát nem az a tervem, hogy ne látszódjon, hogy mind mondják vagy gondolják, hogy eltüntettünk vagy el akartuk tüntetni, ez nem igaz. […] nem az a cél, hogy ne legyen tiszta s transzparens minden” ‒ válaszolta a polgármester, amikor azzal szembesítettük, hogy míg korábban fenn volt pár évnyi helyi határozat és jegyzőkönyv a község honlapján, 

2024 elejére teljesen kiürült a honlap, minden dokumentumot levettek.

Legalább három ok miatt nem volt hiteles már akkor sem a polgármester fogadkozása. Tudtuk, hogy helyi politikai riválisai már nyolc éve is külön adatigénnyel próbáltak hozzájutni a tanácsülések jegyzőkönyvéhez, ami alapból nyilvános kell hogy legyen. Ráadásul a polgármester ezt nagyon átlátszó indokkal utasította el. Utána kezdte el a hivatal közzétenni a jegyzőkönyveket.

Tudtuk azt is, hogy Sallai János és az általa vezetett polgármesteri hivatal az interjúnk előtt pár héttel felszólítást kapott a Kolozs megyei prefektustól, hogy a község jegyzője tegyen eleget a törvényes kötelezettségének, és hozza nyilvánosságra az önkormányzat és a hivatal dokumentumait a község honlapján. Kérdésünkre a prefektúra elárulta, hogy ehhez a kötelezettséghez a közigazgatási törvény sajnos nem társít semmilyen szankciót. 

Az információs törvény 2022-es módszertana még több dokumentumtípust sorol fel olyanként, amelyet eleve nyilvánosságra kell hozni a hivatal honlapján. Ez a törvény legalább lehetőséget ad a polgároknak, hogy bepereljék azt a közintézményt, amely nem szolgáltatott információt számukra. Viszont továbbra is a hivatal vezetőjétől függ, hogy indít-e fegyelmi eljárást az ellen az alkalmazott ellen, aki nem hozta nyilvánosságra vagy nem küldte el a kérelmezőnek a kért dokumentumokat.  

Azt pedig a közbeszerzési adatbázisból tudtuk, hogy a tavalyi önkormányzati választások előtt három hónappal a széki polgármesteri hivatal egy marosvásárhelyi céget bízott meg azzal, hogy frissítse a község honlapját. Se az erre szánt 934 lej, se a prefektusi felszólítás nem ösztönözte túlzottan a munkát, fél évvel később a honlap még mindig teljesen üres volt. Idénre megújult a honlap, de jóval kevesebb rajta a hivatalos dokumentum, mint a tavalyi kiürítés előtt.

A polgármester a Facebookon kommunikál a lakosokkal, a SIC Info oldalon tesz közzé néhány közérdekű információt. Rendszeresen meghirdette a tanácsüléseket, de a döntésekről már nem számolt be. Viszont az évi költéseket és a tervezett költségvetés tételeit közérthető módon szokta itt ismertetni. A konkrét be- és kifizetésekről már nem számol be, pedig néhány vaskosabb tétel mögött érdekes, sőt családi összefüggések is meghúzódnak. 

Pénztenyésztés a községi legelőkön

A széki büdzsé egyik bevételi forrása a községi legelők bérbeadása. Több magánszemély és cég is foglalkozik állattenyésztéssel, közülük mintegy kéttucatnyian állattartó szövetkezetbe tömörültek. A szövetkezetet azért hozta létre 2013-ban Dániel Gergely Márton, mert akkor már licitálni kellett a községi legelőkre. Ő nagygazdaként ellicitálta mindet, de nem volt szüksége mindre, és nem is akarta magára haragítani a többi tenyésztőt, magyarázta megkeresésünkre. 

Viszont be kellett vennie olyanokat, akikről tudta, hogy nem tartottak állatokat, különben a polgármesteri hivatal nem kötötte volna meg a bérleti szerződést a szövetkezettel. A szövetkezetet arra használták, mondta el teljesen nyíltan Dániel, hogy felvegyék vele az APIA-szubvenciót, abból fizették a legelők bérleti díját. Dániel 2016-ban szállt ki, nem viselte jól, hogy a többi tag zsémbel, miközben ő addigra rendbe tette a legelőket és a szövetkezetet is.

Akkortól szigorított az APIA is a támogatási feltételeken: a juhok egy részét át kellett helyezni szövetkezeti tulajdonba, hogy maga a szövetkezet is gazdálkodjon, ne csak felvegye az állami támogatást. 2016-17-ben fel is tűnik egy minimális üzleti forgalom. Gazdálkodásnak viszont azóta nincs nyoma. A nyilvános mérlegekből látszik, hogy a szövetkezet azóta évente 200-400 ezer lejes bevételre tesz szert zéró üzleti forgalom mellett. 

Vagyis a szövetkezet nem ad el se állatot, se tejterméket, a bevétel zömét vagy egészét az állami szubvenció jelenti. A bevétel fele-harmada pedig megmarad profitként. [Frissítés, 2025. augusztus 7.: Névhasonlóság miatt ennél a résznél korábban tévesen tüntettük fel, hogy a szövetkezet pénzügyeit a polgármester felesége könyvelné. A tévedésért az érintettek és az olvasók elnézését kérjük.]

Filep Sándor 2017 óta vezeti a szövetkezetet. Bárányokat adnak el, mondta, de gyenge a forgalom, gyenge a szövetkezet, magyarázta. Azt nem tudta megmondani, hogy az eladásaik miért nem látszanak a könyvelésben. Azt megerősítette, hogy most csak olyanok tagjai a szövetkezetnek, akik valóban tartanak állatokat.

Betonbiztos vállalkozás közpénzből

Filep Sándor nemcsak állattenyésztő, hanem építkezési vállalkozó is. Több cége is szép összegekre szerződött a polgármesteri hivatallal. A patakmeder vízügyi engedély nélküli kibetonozására például másfél millió lejt kapott 2020 és 2022 között, ahogy ezt jeleztük az engedély nélküli beruházásokat feltáró cikkünkben. 

Azt mi magunk is láttuk, hogy a mederbetonozáson még azután is dolgozott a cége, hogy a vízügyi hatóság leállította a munkálatot, de még nem állította ki az árvízvédelmi engedélyt. A gyanúnkra, hogy az egyik házát engedély nélkül építi, mivel nem láttunk tájékoztató pannót az építkezésen, azt válaszolta, hogy már három éve dolgozik annak a háznak az újjáépítésén, és biztos menet közben tűnt el a tábla.

Összevetettük két cégének, a Filbetonnak és a Beton Filnek a nyilvános mérlegeit a közbeszerzési portálon található adatokkal. Ezekből az látszik, hogy Filbeton Sic Construct Kft. évi bevétele 2019 és 2023 között rendre kisebb, mint a közbeszerzéseken elnyert összegek. Nagy valószínűséggel állítható, hogy az önkormányzati munkákon kívül nem volt más megrendelése. (Azoknak az árát nem mindig abban az évben fizették ki, amelyikben a cég elnyerte, innen az eltérés.) A Beton Fil jóval kisebb árbevételű cég, ott nem látszott ilyen egyértelmű összefüggés.

Az állattenyésztő szövetkezet egyik vezetőségi tagja Zsoldos András is. Az ő Zsoldos Farm nevű cége idén mintegy 150 ezer lej értékben szerződött a polgármesteri hivatallal különböző földmunkákra, derül ki a közbeszerzési portálról.

Meg kellett támasztani, mégis nyomozzák

Sallai János polgármester bevallotta, azért szeret Filep Sándorral szerződni, mert olcsón dolgozik, és nem kér előleget. Filep Sándor azt mondta, a polgármesteri hivatal kifizetett neki minden munkát, amit leszerződött. Sallai viszont azzal akarta illusztrálni, mennyire vigyáz a közpénzre, hogy nem fizette ki teljesen azt a kis támfalat, amely tartja a csúszni akaró földet a sétányon, amely a sosemvolt öregotthonhoz vezet, ahol most elméletileg a felesége cége működik.

Filep Sándor cégei több beton- és kőtámfalat, valamint parkolót építettek Széken az elmúlt öt évben. Senki nem kérdőjelezi meg, hogy szükség volt parkolókra a templomok, parókiák közelében, a református parókia körüli támfal miatt azonban nyomozás indult. Csorba Márton azért tett feljelentést, mert szerinte az önkormányzat magánterületen ruházott be közpénzt.

A régebbi támfal folyamatosan repedezett és veszélyessé vált, magyarázta Sallai Márton lelkész. A megyei út a református templom és a parókia között kanyarog fel Szék központjában, ahol a parókia pár méterrel magasabban fekszik az út szintjénél. A támfal a parókia alatti talajt tartja, hogy ne zúduljon rá a megyei útra, legalább száz méteren keresztül.

Az egyházközségnek nem volt pénze kicserélni az omladozó támfalat, de a presbitérium és a helyi tanács közös tagjain keresztül az önkormányzat megüzente, hogy megépíti közpénzből a támfalat, amennyiben az egyházközség ezt kérvényezi, és ha beljebb építheti 2,5 méterrel, hogy parkolót alakítsanak ki a hívek számára.

Sallai Márton az erről szóló egyházközségi iratokkal ment be kihallgatásra a DNA-hoz. 2022 nyarán még folyt a nyomozás, de azóta semmilyen értesítést nem kapott róla. Megkeresésünkre a DNA azt írta, az ügyet átadta a szamosújvári ügyészségnek, amely viszont erről sem adott tájékoztatást.

Csorba Márton évek óta rá van szállva, 

mert hiába akart polgármester lenni, nem választották meg, mondja Sallai polgármester minden hatósági ügynél, amelyet felvetettünk. Az ifjabb Sallai János és Filep Sándor is azzal vádolta Csorbát, hogy irigységből gáncsol minden fejlesztést. 

Az ifjabb és az idősebb Sallai mással is vádolja az MPP széki alapemberét, de visszakérdezésünkre, hogy ha ezek köztörvényes ügyek, akkor miért nem jelentik fel, csak azt ismételgetik, hogy akkor folyamatosan Csorbával kellene foglalkozniuk. Csorba szerint kitalálnak és híresztelnek róla dolgokat, amiket nem tudnak bizonyítani.

Ad neki Csorba elég munkát, mondja Sallai polgármester, hisz több nyomozáshoz is elő kellett keressen iratokat, amelyeket a hivatal hol visszakap a rendőrségtől, ügyészségtől, hol nem. Azt mondja, a hatóságok őt sem értesítik, ha olyan ügyet zárnak le, amelyben neki nincs büntetőjogi minősége.

„Nem az a fajta ember vagyok, aki állandóan azon gondolkodik, hogy na most már ezt feljelentem, azt feljelentem. Lehet, hogy eljön az ideje. És biztos el fog jönni az ideje, mert ezzel foglalkozik már harminc éve” ‒ mondta Csorbáról és a saját szándékairól a polgármester. 

A te kecskéd is mindig zöldebb!

Csorba egyébként kismillió ügyben tartja sárosnak a polgármestert. Itt csak azokról írtunk, amelyekben valóban megkérdőjelezhető, ahogyan a polgármester kezeli a közpénzt és más közvagyont, és amelyekről hivatalos, illetve más helyi forrásoktól is tudtunk tájékozódni. 

Ugyanígy jártunk el Csorba Mártonnal szemben is, akinek egy adócsalásos és egy közpénztartozásos ügyét is említette a polgármester.

Sallai Jánossal ellentétben Csorba Márton mindkettőt részletesen elmesélte. Az áfacsalási ügyben másfél év felfüggesztetett kapott, mert a könyvelője fiktív számlákat folyatott át azon a nyolc cégen, amelynek dolgozott, köztük a Csorbáén is, a végén pedig visszaigényelte az áfát. Erről egyik cégvezető sem tudott, mesélte Csorba, de ki kellett fizetniük a büntetést, mert egy cégvezető mindenért felelős, ami a cégében történik, mindenről tudnia kell. Ennek a pernek minden tárgyalására beült a polgármester ügyvédje, jegyezte meg Csorba Márton.

A másik ügy akkor indult, amikor Csorba még helyi tanácsos volt. Sallai szerint sokat hiányzott, ezért kitették a tanácsból. Csorba azt mondja, azért nem ment el az ülésekre, mert akkoriban még nem küldték el nekik előre a napirendi pontokat sem, nem tudta, hogy miről kell döntenie, amikor odamegy. A tanács megszavazta, hogy kitegyék, ő pedig bíróságon támadta meg ezt a határozatot.

A pert Csorba elveszítette, így a hivatal perköltségét is ráterhelték, amit ő azóta sem hajlandó kifizetni, mert igazságtalannak tartja a döntést. Azt mondja, ha kell az a pénz a hivatalnak, indítson végrehajtást ellene, amit eddig a hivatal nem tett meg.

Ezzel együtt Csorba Márton is minden év augusztus 24-én ott ünnepli a Bertalan-napot a széki emlékműnél a polgármesterrel, a helyi tanácsosokkal és az RMDSZ megyei vezetőivel együtt.

Az ünnepi beszédek természetesen az újrakezdésről szólnak, mert ugyan Bertalan napkor dúlták fel Széket a tatárok 1717-ben, és szinte minden lakosát megölték, de utána talpra tudott állni a közösség többek között a talpa alatti só kitermelésével. Hogy azzal a morális válsággal hogyan tud szembenézni és talpra állni, amit nem külső ellenség, hanem saját vezetőinek a döntései okoznak, arra a büszke széki közösségnek még ezután kell választ adnia.

Nyitókép: Sallai János polgármester beszédet mond a Bertalan-napi ünnepségen. Fotó: Szabó Tünde

A cikk a 2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj keretében készült.

The post Minden nyomozás lepattan Szék örökös polgármesteréről appeared first on Átlátszó Erdély.

Április 27-én jelentette be a DNA, hogy vádat emel a december 3-án előzetes letartóztatásba helyezett, majd három hónap után házi őrizetbe került székelyudvarhelyi kórházigazgató, Lukács Antal, és két kollégája ellen.

Megszereztük a DNA vádiratát. A 122 oldalas dokumentumnak nem próbáljuk meg az összes részletét kivesézni, inkább kiemeljük belőle az érdekesebb részeket.

1. Az udvarhelyi kórházigazgató házában 56 800 eurót és 151 300 lejt talált a DNA készpénzben.

A stiripesurse.ro oldal DNA-s forrásokra hivatkozva még a kórházigazgató letartóztatása után megírta, hogy Ikeás zacskókban 15-20 ezer eurós és lejes pénzösszegek voltak a házban, de most már azt is tudjuk pontosan, mennyi volt a végösszeg.

Ezt még azzal az információval is megtoldja a DNA, hogy a kórházigazgató nem tudott elfogadható magyarázattal szolgálni ezen pénzösszegek kapcsán.

2. Lukács Antal javait és mindenféle bevételét zárolják. 2 321 728 lejt foglalnak le a kórháznak okozott károk megtérítésére, 30 000 eurót elkobzás céljából, és 67 615 lejt az igazságszolgáltatási költségek megtérítésére. Tehát összesen több mint félmillió eurót foglalnak le a volt kórházigazgató vagyonából.

3. Bálint Enikő és Barczán László vagyonát is zárolják. Előbbi a kórház közbeszerzésekkel foglalkozó alkalmazottja, utóbbi raktáros volt az üzletek lebonyolításakor. Mindkettőjük keze benne volt a törvénytelen üzletekben, állítja bizonyítékokkal alátámasztva a DNA.

4. A DNA dicséretnek is beillő szavakkal írja le Bálint Enikő munkáját, aki a brassói cég munkatársával „tökéletesen egybehangolódva” egyeztetett telefonon, Whatsappon és emailben a termékek kategóriájáról, mennyiségéről, kódjáról.

5. Ez a „tökéletes egybehangolódás” összefüggésben állhat azzal a ténnyel, hogy Bálint Enikő ígéretet kapott a cég képviselőjétől, hogy anyagi juttatásban fog részesülni, ha a céget előnyben részesíti a következő szerződéseknél. Sőt, készpénzt is elfogadott, minimum 150 eurót.

6. Az igazgató ennél nagyobb ígéreteket és összegeket is elfogadott. A vádirat szerint Lukács elfogadta a cégvezető ajánlatát a szerződések értékének 20%-os visszajuttatásáról és 5000 és 20 000 eurós összegeket is elfogadott. A 20 000 eurós tétel elfogadásának dátumaként 2020. november 28. van feltüntetve, a házkutatásokat és letartóztatásokat december 3-án ejtette meg a korrupcióellenes ügyészség.

7. Bár a kórháznak épp nem volt pénze, az igazgató jóváhagyta, hogy a kórház sürgősen fizesse ki, amit a cég kiszámlázott a kórháznak. Azért, hogy a kórház megkapja a kettes besorolást, míg csak a hármasnak felelt meg. A cégvezető – állítása szerint – egyetemi társa, katonatársa és jó barátja volt az Országos Egészségügyi Minőségmenedzsmenti Ügynökség (ANMCS) elnökének, ezért próbálta Lukács rajta keresztül elérni a kórház jobb besorolását, amit normálisan a szolgáltatások minőségének növelésével kellett volna elérnie.

8. Lukács nem volt megelégedve a vásárolt befolyás minőségével, egy beszélgetésben panaszkodott, hogy a hármas besorolás automatikusan is kijött volna. A DNA információi szerint a cégvezetőnek nem ígérte meg az országos hatóság elnöke a kórház magasabb besorolását, így ennek állításai csak azt a célt szolgálták, hogy folytatódjon a cég és a kórház közötti közbeszerzési mutyi.

A cégvezető, habár tudta, hogy a kórház nem kapta meg az áhított besorolást, mégis úgy próbálta meg elérni céljait, hogy Bálint Enikőt emlékeztette arra, hogy ő mekkora szerepet játszott a kórház akkreditációs folyamatában.

9. A cégvezető a kenőpénzeket osztalékként vette ki a cég bankszámlájáról. Mikor a banki alkalmazottaknak feltűnt, mekkora összegeket vesz ki készpénzben, és magyarázatot kértek rá, másik banknál nyitott számlát.

10. A bűnbeesésről is sokat megtudunk a vádiratból: a lapát típusú tárgát és a sárga zsákokat túlárazva vették. És minden mást is. A túlárazásból származó különbség lett a cégvezető és a kórházi alkalmazottak törvénytelen nyeresége.

A megvásárolt tárgyak és eszközök nem csak túlárazottak voltak, de esetenként nem megfelelőek is. És szükségtelenek.

11. A cég olyan információkhoz jutott hozzá, amelyekhez nem kellett volna. Bálint Enikő folyamatosan ellátta a céget belső kórházi információkkal.

12. A cég érdekei szerint állították össze a kórház beszerzési listáit. A raktáros által összeállított beszerzési listát a céggel való egyeztetés után módosították a cégtől faxon kapott adatok alapján. A kórház átküldte a listákat a cégnek, a cég kiegészítette azokat a saját áraival és különböző más termékekkel.

13. Egy kis trükk: hasonló termékeket külön CPV kód alá soroltak, hogy ne haladják meg a közvetlen beszerzés törvény által előírt határértékét.

14. Olyan kórházi egységek számára vásároltak túlárazott berendezéseket, amelyeknek az építéséhez még megvalósíthatósági előtanulmányuk sem volt.

Lukács orvosokkal és főnővérekkel összeíratta, milyen bútorzatra és felszerelésre lesz szükség az újonnan épülő kórházrészben, majd átküldte ezt a cégvezetőnek, aki saját érdekei alapján módosíthatta a termékeket, mennyiségeket és árakat úgy, hogy minél magasabb legyen a törvénytelen nyeresége.

15. A cég viselkedése nem volt szokványos abban a tevékenységi körben, amelyet saját maga vállalt. Alkalmazottja alig van. Az elmúlt két évben senki mással nem volt szerződése, csak egy brassói és az udvarhelyi kórházzal.

2020-ban az udvarhelyi kórház volt a cég egyetlen vásárlója.

A cégvezető és a kórházigazgató között régóta fennálló kapcsolat van, sokkal régebbi, mint az ügy tárgyát képező bűncselekmények. Ki tudja, a mutyi mióta zajlott, és még meddig zajlott volna, ha nincs a DNA.

+1

A DNA operativitását szépen jellemzi az a tény, hogy éjjel álltam neki a vádirat megszerzésének, és másnap reggel fél tízkor a vádirat a postaládámban volt, vezetőségi engedéllyel, mindennel.

Az udvarhelyi kórháznak másfél hónapja küldtem adatigénylést, amiben négy, már létező lapot kellett volna befotózzanak vagy a számítógépről átküldjenek. A mai napig nem kaptam meg az igényelt információt, de visszautasítást sem. Pedig új igazgató van, elvileg.

The post 15 dolog, amit nem tudtál az udvarhelyi kórházigazgató DNA-s ügyéről appeared first on Átlátszó Erdély.

Néhány napja ismét utcára vonultak Románia nagyvárosaiban az igazságügyi szabályozások tervezett módosítása miatt. A tüntetők félelmei ugyanazok, mint az év eleji, több százezres megmozdulások alkalmával: a kormánykoalíció feddhetetlennek nagy jóindulattal sem nevezhető vezetői megpróbálják ellenőrzésük alá vonni az igazságszolgáltatást és ellehetetleníteni a korrupcióellenes harcot.

Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett román kormány az igazságügyi törvények módosítására készül. Szövegszerű elképzelés egyelőre nem látott napvilágot, de az igazságügyi miniszter által sajtótájékoztatón ismertetett homályos tervek – Florin Tudose miniszterelnök utólagos „elemzése” szerint: elvek – is kivágták a biztosítékot egyes társadalmi csoportoknál.

A Tudorel Toader igazságügyi miniszter által ismertetett változtatások többsége az ügyészek és bírák fölötti kontrollt érinti. A miniszter első helyen említette, hogy hét évre növelnék az előléptetéshez szükséges szolgálati időt. Ez az ügyészekre és a bírákra egyaránt vonatkozna.

Egy másik javaslat a vezető beosztásban lévő ügyészek és bírák megbízatásának időtartamát érintené. Jelenleg ez három év, miközben a közszférában a mandátumok általában négy évre szólnak. A miniszter erre hivatkozva javasolta az ügyészségi és bírósági vezetők megbízatásának a meghosszabbítását, azzal a kiegészítéssel, hogy a jelenleg tisztségben lévő vezetők mandátumát nem érintik a változtatások.

A legvitatottabb javaslat az, amelyik kiiktatja az államfőt a bírák és ügyészek kinevezéséből. Ezentúl az ügyészségi vezetőket a Legfelső Bírói Tanács (CSM) nevezné ki az igazságügyi miniszter javaslatára. Toader szerint a jelölteket „átlátható és nyilvános eljárás útján” választanák ki a legalább 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkező ügyészek közül. A hatályos eljárás ettől annyiban különbözik, hogy a kinevezéseket az államfő írja alá, miután a CSM véleményezi az igazságügyi miniszter jelölését.

Nem kevésbé vitatott az az javaslat, amely szerint az ügyészek és bírák fegyelmi ügyeiben eljárni hivatott igazságszolgáltatási felügyelet a CSM-től átkerülne az igazságügyi minisztérium fennhatósága alá. Emellett az igazságügyi miniszter létrehozná az „ügyészek ügyészségét”, amely a bírói kar tagjai által elkövetett feltételezett törvénysértéseket vizsgálná ki. (A román jogrendszer egyik furcsasága, hogy az ügyészek is a bírói kar részét képezik. Előfordult már, hogy a Legfelső Bírói Tanács elnöke egy ügyész volt.)

Az igazságügyi miniszter elmondta, a javasolt változtatásokat nem sürgősségi kormányrendelet, hanem a kormány előterjesztésére, törvényként fogadják el.

„Támadás a jogállamiság ellen”

Klaus Johannis szerint a kormány tervei támadást jelentenek a jogállamiság ellen. Az államfő úgy vélte, a javasolt módosítások célja az igazságszolgáltatás gyengítése, következménye pedig az lehet, hogy a nemzetközi porondon rossz színben tüntetik fel Romániát.

Az ellenzéki pártok is keményen bírálták az igazságügyi miniszter javaslatait. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban közölte, hogy a parlamentben határozottan ellenszegül a javaslatok elfogadásának. Szerinte az államfő kizárása az igazságszolgáltatási vezetők kinevezéséből, valamint az igazságszolgáltatási felügyelet alárendelése az igazságügyi miniszternek támadás az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság ellen. Orban úgy értékelte, a PSD vissza akar térni a 2005 előtti állapotokhoz, amikor az igazságszolgáltatást az akkori (és a jelenlegi) kormánypárt ellenőrizte.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bejelentette, hogy indítványozza az igazságügyi miniszter leváltását.

A tervezett módosítások aggodalmat keltettek jóformán valamennyi szakmai szervezet körében. Elsőként az országos korrupcióellenes ügyészség fejezte ki rosszallását azzal kapcsolatban, hogy az igazságszolgáltatási felügyelet az igazságügyi minisztérium alárendeltségébe kerülne. Az ügyészség rámutatott, hogy egyelőre semmiféle írásos tájékoztatást nem kapott a kormány terveit illetően.

A bírák és az ügyészek egyesületei is követelték a Tudorel Toader által hivatkozott tervezetek szövegének nyilvánosságra hozatalát. Annyit előre leszögeztek, hogy az igazságszolgáltatási felügyelet alárendelése a szaktárcának súlyosan veszélyezteti az ügyészek függetlenségét.

Egy parkolójegy árával járulj hozzá az erdélyi független sajtó fennmaradásához. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Az USA is aggódik

Liviu Dragnea PSD-elnök elhamarkodottnak nevezte a bírálatokat, hiszen mint hangsúlyozta, egyelőre csupán elveket ismertetett az igazságügyi miniszter, a tervezeteket csak ezután küldik el véleményezésre a CSM-nek, és csak azt követően kerülnek majd a parlament elé megvitatásra és elfogadásra.

A kisebbik kormánypártot, az ALDE-t vezető Călin Popescu-Tăriceanu szerint is higgadt parlamenti vitára van szükség. Szerinte az államelnök kizárása az igazságszolgáltatási vezetők kinevezéséből éppenséggel a politizálás megszüntetését célozza, hiszen ezentúl az utolsó szó a bírói tanácsé lesz, amely – az elnökkel ellentétben – nem politikai szereplő.

Nem ő volt az egyetlen, aki az ügy kapcsán kizárólag az álláspontját alátámasztó részletet emelte ki a javaslatokból. Cezar Preda liberális alelnök ugyanis azt válaszolta Tăriceanunak: még egy zöldfülű politikus vagy jogász számára is nyilvánvaló, hogy az igazságszolgáltatási felügyelet alárendelése a szakminiszternek az igazságszolgáltatás átpolitizálását jelenti.

A CSM szerdán elemezte volna a javaslatokat, de a tagok egy része megtagadta a részvételt, így nem volt döntőképes jelenlét, az ülést elnapolták. Egy hete viszont a CSM ügyészi szekciója állást foglalt, és megállapította, hogy a javasolt változtatások nyomást gyakorolnak az ügyészek és a bírák tevékenységére, aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét és a korrupcióellenes harc terén elért eredményeket, valamint szöges ellentétben állnak a kötelezettségekkel, amelyeket Románia vállalt az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében az Európai Unióval szemben.

Augustin Lazăr legfőbb ügyész – miután konzultált az alárendeltségébe tartozó 17 főügyésszel – úgy értékelte: a javasolt változtatások értelmében az ügyészek „teljeskörű politikai ellenőrzés alá” kerülnének. A DNA pontszerűen elutasította a javaslatok többségét, míg a szervezett bűnözés és terrrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) vezetője, Daniel Horodniceanu azt mondta: megvárja a bírálatokkal a törvényszöveget, viszont annyit már most elárulhat, hogy a javaslatok közül egyesek nemkívánatosak.

Megszólalt az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége is, amely egy közleményben fejezte ki aggodalmát a javasolt módosítások miatt, és arra biztatta a kormányt, hogy működjön együtt a törvényhozással és az igazságszolgáltatás intézményeivel „a korrupcióellenes harcban és az igazságszolgáltatási intézmények hitelességének megőrzése érdekében”.

Egy parkolójegy árával járulj hozzá az erdélyi független sajtó fennmaradásához. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

A kutyák ugatnak, a karaván halad?

A bírálatokra reagálva Tudorel Toader közölte: minél szélesebb körű vitát akar a tervezetek elfogadása előtt. Ezért nagy körültekintéssel elemezni fogja az ellenvetéseket, érkezzenek azok a szakmai szervezetek vagy az utcán tüntető polgárok részéről. Ez volt kedden.

A szakmai szervezetek részéről érkező, sokasodó bírálatokat látva a miniszter álláspontja 24 óra leforgása alatt megváltozott. Szerdán már nem volt kíváncsi az ügyészek véleményére, hiszen mint hangsúlyozta, az alkotmány értelmében az ügyészek nem vesznek részt a törvényhozási folyamatban, az ő dolguk a törvények alkalmazása.

A kormánykoalíció vezető politikusai az elmúlt napokban több olyan kijelentést tettek, amelyek arra utalnak, hogy a tervezett módosításokat a román társadalom vagy a külföldi partnerek részéről érkező bírálatoktól függetlenül véghez viszik.

Először is Tudorel Toader igazságügyi miniszter azzal indokolta a szakmai szervezetek által jóformán egyöntetűen kifogásolt módosításokat, hogy a román tarsadalomban folyó nyilvános vitákból merített „nagyon valószínű megoldásokat”, mert „az igazságügyi miniszter az egész román ország minisztere”. Ezzel nagy valószínűséggel a kormánypárti sajtó által napirenden tartott „elméletekre” utalt, amelyeket Liviu Dragnea pártelnök tényszerűen is említett a téma kapcsán adott vasárnapi nyilatkozatában.

Eszerint a román igazságszolgáltatást több éve egy háttérhatalom irányítja, amelynek célja a románok által demokratikusan megválasztott kormány „lefejezése”, mellesleg pedig a román tőke ellehetetlenítése. „A rendszer nem adja meg magát egykönnyen. (…) Nem lesz könnyű, de türelemmel, vállalva az összes személyes kockázatot is, ezt a folyamatot végig kell vinni” – figyelmeztetett a pártelnök, aki nemrégiben konkrétan Soros Györgyöt nevezte meg a PSD-kormány ellenségeként.

A nyilatkozatokból arra is lehet következtetni, hogy a következő hetekben ismét elő-, illetve a parlament napirendjére kerulhetnek a büntető törvénykönyvet módosító javaslatok, amelyek miatt februárban 1989 óta nem látott utcai megmozdulások robbantak ki.

Akkor egyetlen ember, Florin Iordache igazságügyi miniszter vitte el a balhét, a kormány visszavonta a hivatali visszaélés részleges dekriminalizálását, aminek köszönhetően egyebek mellett leállt volna Liviu Dragnea folyamatban levő büntetőpere. Ezúttal a PSD arra készül, hogy „a kutyák ugatnak, a karaván halad” elvet alkalmazza. Codrin Ștefănescu, a PSD főtitkára és a párt egyik „arca” egy kedd esti tévéműsorban egyértelművé tette: nem zárkóznak el a vitáktól, meghallgatják az esetleges utcai tüntetések résztvevőit is, „de dönteni a többség fog”.

A kormánypártban uralkodó hangulatról árulkodik Liviu Pleșoianu szociáldemokrata törvényhozó kirohanása. A fiatal politikus, aki napi rendszerességgel képviseli a pártot a hírtelevíziók vitaműsoraiban, az amerikai nagykövet azonnali kitoloncolását követelte. A Ceaușescu-(közelebbről az Orbán-)rezsim megnyilatkozásaira hajazó nyilatkozata szerint Hans Klemm beleavatkozik Románia belügyeibe, gyarmatosítóként viselkedik, nem adja meg a kellő tiszteletet a románoknak.

„Ha a külügyminiszter és a kormányfő nem hozzák meg azonnal a szükséges lépéseket, azt jelenti, hogy hallgatólagosan elfogadják a tengeren túlról igazgatott gyarmat státuszát” – jelentette ki a képviselő, aki szerint Romániának demonstrálnia kell a kitoloncolással Washington előtt, hogy „több tiszteletet érdemel”.

Szőcs Levente

Egy parkolójegy árával járulj hozzá az erdélyi független sajtó fennmaradásához. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Újabb igazságszolgáltatási reform-kísérlet: forró őszre készül Bukarest appeared first on Átlátszó Erdély.

Könnyen a Kövesi-éra végét jelentheti a román korrupcióellenes ügyészség életében (DNA) egy kiszivárogtatási botrány. Egyes megfigyelők szerint a kérdés már csak az, hogy a főügyész magával rántja-e a Nyugaton is mintaintézményként emlegetett vádhatóságot.

Nem kevesebb, mint hét ügyész kérte az áthelyezését a DNA kötelékéből az utóbbi napokban. Az ügyészek és a bírák szakmai ügyeiben eljárni hivatott Legfelső Bírói Tanács (CSM) szerdáig négy ügyész kérését hagyta jóvá. A „dezertálásokat” a román sajtó egyértelműen a DNA-t irányító főügyészt lejáratni hivatott hangfelvételekhez köti, amelyek nemcsak a DNA körül, hanem az intézményen belül is botrányt okoztak.

A felvételek valamikor az év elején készülhettek az ügyészség egyik munkaülésén, amelyen Laura Codruta Kövesi élesen bírálta beosztottjait. Arról beszélt, hogy a DNA már öt hete nem zárt le egyetlen ügyet sem, a vádemelések száma az előző évinek a felére csökkent, miközben a DNA forrásai – beleértve a kirendelt nyomozók számát – bővültek. Úgy vélte, az ügyészek egy része elkényelmesedett vagy megijedt. „Aki nem akar dolgozni, elmehet” – fogalmazott.

A felvételeket a kormányon lévő Szociáldemokrata Párthoz (PSD) közel álló Romania TV hírtelevízió hozta nyilvánosságra, Kövesi kompromittálásának nyilvánvaló szándékával. A hírtévé értelmezése szerint ugyanis Kövesi túllépte hatáskörét, amikor arról beszélt beosztottjainak, hogy jó lenne „eljutni a miniszterelnökig”, vagy hogy szükség volna egy miniszter lebuktatására ahhoz, hogy a DNA nyilvános ellenzői ne „másszanak rá” a vádhatóságra.

Tudorel Toader igazságügyi miniszter még aznap este bejelentette a Facebook-oldalán, hogy az ügyben vizsgálatot kér a Legfelső Bírói Tanácstól.

Interjúnk Laura Codruta Kövesivel:

“A korrupcióellenes harc kulcsa az ügyészek függetlensége” – Laura-Codruţa Kövesi, a DNA főügyésze

Akár jól is kijöhetett volna a botrányból

Kövesi maga sem tagadta, hogy a Romania TV által sugárzott felvételen az ő hangja hallatszik, viszont azt állította – a DNA sajtóosztálya révén –, hogy a felvételt megvágták, olyan kifejezéseket „ékelve be”, amelyek teljesen kiforgatják mondandója értelmét.

Esetleges közbeékeléseket legfeljebb szakértő tudna felfedezni a felvételen, viszont az a laikus fül számára is jól érzékelhető, hogy az eredeti felvételt megvágták, elhagytak belőle részeket. Ezzel együtt a mondanivaló aligha változott számottevően. Nehezen elképzelhető például, hogy Kövesi szavai másként is szólhattak, mint szemrehányásként elkényelmesedett kollégáival szemben.

A felvétel alapján egy elhivatott, a küldetése érdekében konfliktusokat is vállaló intézményvezető képe rajzolódik ki, amit éppenséggel nem kellene titkolnia a nyilvános megítélésére amúgy rendkívül érzékeny Kövesinek. Csakhogy a felvételen elhangzanak valóban problémásnak mondható kijelentések is.

Például Kövesi kitér a több százezres tömegtüntetéseket kiváltott, hírhedt 13-as kormányrendeletre, közelebbről az annak kapcsán indított eljárásra, amelyet utólag az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított. Ezzel kapcsolatban Kövesi leszögezte, hogy az ügyben eljáró ügyészek minden mozdulatáról tudomása volt, az ő személyes jóváhagyásával cselekedtek, sőt az eljárást – ellentétben az alkotmánybíróság döntésével – továbbra is törvényesnek és indokoltnak tartja.

Egyes feltételezések szerint részben ez okozhatta a DNA-n belüli feszültséget: az ügyészek egy része nem hajlandó tovább elfogadni – a visszaélésekkel korábban is megvádolt – Kövesi módszereit és felfogását az intézmény szerepét illetően. Ebben az olvasatban a felvétel kiszivárgása nem a DNA-n belüli feszültségek forrása, hanem az (egyik) eredménye.

A helyzetet fokozta, hogy Kövesi bűnvádi eljárást indított, és hazugságvizsgálatnak vetette alá az ominózus ülés résztvevőit, amit hárman visszutasítottak. Doru Ţuluş, Mihaela Iorga şi Nicolae Marin a bírói tanácshoz fordult, amire válaszként kettejüket egyszerűen leváltotta Kövesi, hivatalosan a mostani botránytól független okok miatt, évekkel korábban elkövetett hivatali mulasztásokért. Ezzel pedig – egyes vélemények szerint – aláaknázza az intézmény hitelét, miközben hiába próbálja menteni a sajátját.

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

A kormány készíti a selyemzsinórt

A kölcsönös vádaskodások nyomán Tudorel Toader igazságügyi miniszter a hét elején újabb vizsgálatot kért a CSM-től: ezúttal az ügyészségi vezetők egész tevékenységének, „menedzseri hatékonyságának” az átvilágítását kérte. „Azt hiszem, eljött a tisztázás ideje a DNA-nál” – fogalmazott a miniszter, mintegy jelezve, hogy befejezni készül, amit máciusban elkezdett. Közvetlenül a kinevezése után ugyanis Toader elrendelte Laura Codruta Kövesi és Augustin Lazar legfőbb ügyész tevékenységének az átvilágítását, akkor azonban úgy ítélte meg, hogy nem időszerű a leváltásuk, noha az elkészült jelentés felért egy vádirattal.

A szociáldemokraták korábban sem voltak Kövesi rajongói, ami érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a párt vezetését megtizedelték a DNA vizsgálatai. A legfőbb ügyész azzal került a kormány célkeresztjébe, hogy Kövesivel vállvetve határozottan ellenezte a hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendeletet, amely – a hivatali visszaélés részleges dekriminalizálásával – biztosította volna a PSD elnökének büntetlenségét. (Erről korábban itt írtunk.)

Ha tehát csak a kormányon múlna, aligha volna kérdéses Kövesi leváltása, csakhogy az alkotmány szerint a végső döntés az államfőjé. Klaus Iohannis pedig jelezte, hogy – egyelőre legalábbis – nem áll szándékában ilyesmit aláírni, és nagyon is elégedett Kövesi a DNA tevékenységével.

Sokak szerint Kövesi személye a garancia arra, hogy a DNA folytassa a harcot a nagykorrupció ellen. Ha így volt is, az új történések fényében az állítás nyugodtan mult időbe tehető. Hiába marad ugyanis a posztján, ha nem sikerül megszüntetnie a belső feszültségeket, ha a „dezertalások” folytatódnak, a kiszivárogtatott felvétel könnyen Kövesi „őszödi beszédének” bizonyulhat.

Szőcs Levente

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post A korrupcióellenes főügyész "őszödi beszéde" appeared first on Átlátszó Erdély.

Kapcsolódó anyagaink:
Borboly aszfaltozós trükkjei. Itt a vádirat
Felvillanyozta üzlettársát a Bihar megyei RMDSZ-elnök elmés pénzmosodája

Mi is az a hivatali visszaélés?
A hivatali visszaélés azt jelenti, hogy egy közhivatalnok hivatali helyzetével visszaél: nem tesz eleget valamely hivatali kötelezettségének, vagy pedig hibásan látja el valamely kötelezettségét, és ezzel sérti egy magán- vagy jogi személy legitim érdekét. A hivatali visszaélés bűncselekmény, 2-től 7 évig terjedő börtönbüntetéssel, valamint köztisztség betöltésétől való eltiltással sújtható.
A DNA szerint Szőke Domokost 2014 júniusában arra kérték, módosítsa egy magáncégnek az önkormányzattal kötött ingatlanbérleti szerződését úgy, hogy az önkormányzat tulajdonában levő ingatlan egy részét a bérlő a maga során bérbe adhassa. Nem tudni, hol van és mekkora a szóban forgó ingatlan, mindenesetre a cég 2014 augusztusától havonta 317 lej (70 euró) bérleti díjat szedett be az ingatlanért, az önkormányzatot eddig 7600 euróval károsította meg.
A Rét utcai parkot építő cég a környező területet is kitakarította
A következő vádpont Szőke Domokos ellen az, hogy 2011-ben a Rét utcai kis park kialakítását végző céggel, a bukaresti SC GARDEN CENTER GRUP SRL-vel összesen több, mint 184 ezer négyzetméternyi munkára szerződőtt 1 millió RON (220 ezer euró) értékben, miközben a technikai dokumentumok szerint a park területe mindössze 1800 négyzetméter. Helyi lakosként, de a technikai dokumentációból is tudhatta volna, hogy a park felülete jóval kisebb – jegyzik meg az ügyészek.
A vádiratból kitűnik, a park létrehozása mellett a cég a környező területet is kitakarította, az alpolgármester pedig elfogadta a cégnek a jóval nagyobb területre szóló elszámolását, az pedig így 42 ezer euróval károsította meg az államkasszát. A Számvevőszék azonban 2014-ben felfedezte a rendellenességet, és az okozott kárt megtérítették.
Hiányos dokumentáció ellenére építkezési engedélyt adott a Sapientiának
Ráduly Róbert Kálmánt azzal vádolják az ügyészek, hogy 2014 szeptember-októberében úgy adott építkezési engedélyt a Sapientia EMTE Szabadság téri épületén végzendő felújítási munkálatokra, hogy az egyetemnek hiányzott egy jóváhagyása a Hargita megyei Kulturális Igazgatóságtól. A jóváhagyásra azért volt szükség, mert a közelben az ortodox egyháznak van egy műemléke.
Az ügyészek ennek kapcsán azt is észrevették, hogy Ráduly 2003 óta könyvelést tanít a Sapientián – innen az érdekkonfliktus vádja.

Magáncélra használták a szolgálati autójukat
Ha a nagy korrupciós ügyekhez szokott olvasó számára a vádirat eddig csip-csup törvényszegéseket tartalmazott, amelyek valószínűleg akármelyik polgármesteri hivatalnál előfordulnak, az utolsó vádpontokban jön a kegyelemdöfés.
Szőke Domokosnak azt róják fel az ügyészek, hogy a polgármesteri hivatal tulajdonában levő személygépkocsival 2014 júliusában meglátogatta rokonait. Nem tudni, milyen távolságot tett meg az alpolgármester, az üzemenyagköltségek mindenesetre 300 lejre (66 euróra) rúgtak – ezt a polgármesteri hivatal állta. 2015 márciusában Ráduly Róbert is magánjellegű utat tett meg a szolgálati autójával. Okozott kár: 270 lej, és ezen felül az autó kopása.
Sipos Zoltán

Az Átlátszó Erdély működtetésében nagyon nagy szerepük van a közösség adományainak. Azt szeretnénk, ha minél több olvasónk adományozna havonta egy kis pénzösszeget az Átlátszó Erdély Egyesületnek.

Csakis így, magánszemélyektől érkező kis adományokkal lehet elkerülni azt, hogy érdekcsoportok, hirdetők, szponzorok, tulajdonosok befolyást szerezzenek a tartalom fölött.

A pénzt PayPal-on keresztül (a doboz az oldal tetején, jobb oldalon) vagy közvetlenül a bankszámlánkra lehet utalni.

Bankszámla:

Asociatia “Atlatszo Erdely Egyesulet”

RO71OTPV200000913457RO01

SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA

Cod BIC: OTPVROBU

The post 70 euró miatt kerülhet börtönbe Csíkszereda volt polgármestere? Itt a vádirat appeared first on Átlátszó Erdély.

Update 17:35, 25.06.2015: A DNA sajtóosztálya elküldte a vádiratot, melyet alább közzéteszünk. A cikk azonban az előzetes letartóztatás alkalmával készített jelentés alapján íródott.

A Bihar Megyei Törvényszék a múlt hét szerdán részben elutasította az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) előzetes letartóztatásra vonatkozó javaslatát: a politikust – Beniamin Rus üzletemberrel egyetemben – bírói felügyelet alá helyezték.

A DNA előzetes letartóztatás alkalmával készített jelentéséből (propunere arestare preventivă) sok részlet derül ki arról, hogy hogyan élt vissza befolyásával a Bihar megyei tanács alelnöke, és aztán hogyan mosta tisztára a kapott csúszópénzt.

A vád lényege, hogy 2004 elején két cég – a debreceni Keviép Kft., valamint a nagyáradi Selina cégcsoport – összesen mintegy 400 ezer eurónyi csúszópénzt fizetett Kiss Sándornak, a Bihar megyei RMDSZ elnökének, egyben a Bihar Megyei Tanács alelnökének és a néhai Mudura Sándornak azért, hogy megnyerjenek egy sor közbeszerzést. Eddig semmi különös.

Korábbi anyagunk:

Borboly aszfaltozós trükkjei. Itt a vádirat

Az ügy érdekességét az adja, hogy a csúszópénz túlárazott munkagépek révén jutott célba. A Kiss Sándorék által kidolgozott módszer annyira elmés, hogy azt nemcsak a néhai Mudura Sándor dicséri („egészen felvillanyoztál” – mondja egyszer az RMDSZ-politikusnak) hanem az ügyészek is beleírtak egy elismerő mondatot az előzetes letartóztatást indokló jelentésükbe.

A jelentés szerint 2003 őszén a Keviép Kft. részt vett egy sor, európai uniós alapokból finanszírozott munkálat elvégzésére meghirdetett versenytárgyaláson. Ezek közül a legfontosabb a 12 millió euró értékű nagyváradi hulladéklerakó építése és üzemeltetése volt. Az értékelő bizottság első körben 4 cég ajánlatát választotta ki, majd 2003. június 30-tól a tárgyalásokat a legjobb ajánlatot benyújtó céggel folytatták.

Váratlanul ejtik a nyertest

Három hónappal később, 2003. szeptember 30-án azonban a bizottság váratlanul ejtette ezt a céget, így a második helyezett Keviép Kft. került helyzetbe.

Az tárgyalások megszakításáról készült nyilatozat szerint a döntés azért indokolt, mert „a konszern álláspontját inkoherensnek találták”, valamint a tárgyalásokon a cég álláspontja „olyan természetű volt, hogy az bizalmatlanságot szült a bizottságban”, valamint „(a cég) kommunikációja és bemutatói hibásak voltak”.

Bár a bizottság döntését a cég képviselői elképedéssel fogadták, és hangsúlyozták, hogy a vád alaptalan, a bizottság visszautasította a fellebbezést, és a második helyezett Keviép Kft.-vel folytatta a tárgyalásokat.

Megváltozott a helyi tanács álláspontja

A pompázatos indoklás ellenére a valóságban a konszernt azért diszkvalifikálták, mert Kiss Sándor, Mudura Sándor, valamint Bojtor Vilmos László latba vetették befolyásukat a Keviép Kft. érdekében – állítják az ügyészek.

„Megváltozott a helyi tanács álláspontja azzal a dologgal kapcsolatban – úgy ahogy megbeszéltük –, úgyhogy 3-án elkezdik veletek a megbeszéléseket a hulladéklerakó ügyében” – mondta 2003. szeptember 30-án Kiss Sándor a Keviép Kft. vezetőjének, Miklóssy Ferencnek. Kiss még hozzátette, „mi azzal fogtuk meg a többieket, hogy nem biztosították a finanszírozást”.

A debreceni céggel 2003. október 8-án kezdődtek a tárgyalások; december 23-án alá is írták a PPP-szerződést. A tárgyalások megkezdése előtti napon, október 7-én Kiss felvette a kapcsolatot egy, a rendelkezésünkre álló iratban meg nem nevezett személlyel, és rákérdezett: „nem lehet, hogy a szakállas barátod velünk játsszon egy kicsit?”, valamint érdeklődött egy másik személy álláspontjáról.

Beszélgetőpartnere biztosította a tanácselnököt arról, hogy a helyzetet ellenőrzés alatt tartják, mivel ennek „nincsen választása”.

Hogyan mossák tisztára a kenőpénzt?

A vád szerint ötletelés folyt arról, hogy a Keviép Kft. milyen formában fizesse ki a csúszópénzt, illetve hogyan mossák azt tisztára. Október 27-én Kiss telefonon szólt Mudura Sándornak, hogy állítsa le a szerződés aláírását „a debreceniekkel”, mivel azok „nem tudnak elszámolni ebben a formában”, vagyis Kissék nem tudják felvenni a pénzüket.

A beszélgetés során Kiss azt mondta Mudurának, hogy „az ilyen szerződéseket a mi barátunknak (vagyis Bojtor Vilmos Lászlónak) kell aláírnia velük” – úgy, hogy „a mi barátunk és ők is el tudjanak számolni”.

A pénzmozgások megtervezésében Bojtor Vilmos László játszott főszerepet – tűnik ki a rendelkezésünkre álló iratokból. Bojtor több forgatókönyvet is felvázolt, Kissék pedig gondosan mérlegelték mindegyik megoldás költségeit.

Olcsó, egyszerű, nehéz bizonyítani

Végül egy olyan megoldást választottak, mely egyszerre olcsó, egyszerű, és a hatóságok dolgát nagyon megnehezíti. A megoldás lényege az volt, hogy a csúszópénz túlárazott áruk – jelen esetben munkagépek és különféle építőanyagok – formájában érkezett volna Magyarországról Romániába.

A módszer a következő volt: a Keviép Kft. munkagépeket ad el a Bojtor Vilmos László Londonban bejegyzett cégének, az Ariston Distribution Corporation Ltd.-nek, mely aztán két-háromszoros áron továbbadja a munkagépeket egy romániai cégnek, a SC Martex Trans SRL-nek. Ez a nagyváradi cég aztán ugyanezeket az eszközöket továbbadta a Keviép Kft. romániai cégének, a SC East Bau Construct SRL-nek.

A vád szerint a tranzakció 2004. március 18-án kezdődött, április 30-ra mind a 10 importált munkagép után kifizették a vámot. Az eszközöket a Keviép Kft. összesen 187 ezer euróért adta el – néhány nappal később a debreceni cég romániai leányvállalata, a SC East Bau Construct SRL 508 ezer euróért vásárolta vissza ugyanazokat a munkagépeket.

Londoni paraváncég a kulcs

Az „üzletben” kulcsszerepe volt Bojtor Vilmos László londoni paravéncégének – állapítják meg az ügyészek. A Romániában háromszoros áron eladott munkagépek vételára az Ariston Distribution Corporation Ltd. magyarországi bankszámlájára jött be, a cég ezután kifizette a Keviép Kft.-nek a gépek 187 ezer eurós árát, majd a maradékot – tehát a mintegy 300 ezer eurónyi kenőpénzt – Kiss Sándor, Mudura Sándor, valamint Bojtor Vilmos László készpénzben vette fel.

Az Ariston Corporation Distribution Ltd. közbeiktatása azért is volt fontos, mert így a román nyomozó hatóságoknak nem volt egyszerű felfedezni, hogy a Keviép Kft. gyakorlatilag saját magának adta el a gépeket, és hogy amíg kézről kézre jártak, a vételáruk néhány nap alatt megháromszorozódott.

„A törvénytelen juttatásoknak a különféle áruk vételárába való elrejtése számottevően csökkentette annak a kockázatát, hogy a haszonélvezőket be lehessen azonosítani és büntetőjogi felelősségre lehessen vonni” – írják elismerően az ügyészek, amikor Kissék módszerét ismertetik.

A Kiss és Bojtor által kitalált módszert egyébként Mudura Sándor is elmésnek találta: „Egyszerűen felvillanyoztál! Ügyes vagy” – idézik az ügyészek az egyik leggazdagabb romániai magyar vállalkozót, aki 2014-ben elhunyt.

A Bihar megyei tanácselnök-helyettes (2004 júniusától tanácselnök) ugyanezzel a módszerrel kapta meg a Rus Beneamin tulajdonában álló Selina cégcsoporttól is a kenőpénzt. Kiss cserében egy sor Bihar megyei közbeszerzésen, illetve két telek ügyében közbenjárt a Selina érdekében.

Sipos Zoltán

Az Átlátszó Erdély működtetésében nagyon nagy szerepük van a közösség adományainak. Azt szeretnénk, ha minél több olvasónk adományozna havonta egy kis pénzösszeget az Átlátszó Erdély Egyesületnek.

Csakis így, magánszemélyektől érkező kis adományokkal lehet elkerülni azt, hogy érdekcsoportok, hirdetők, szponzorok, tulajdonosok befolyást szerezzenek a tartalom fölött.

A pénzt PayPal-on keresztül (a doboz az oldal tetején, jobb oldalon) vagy közvetlenül a bankszámlánkra lehet utalni.

Bankszámla:

Asociatia “Atlatszo Erdely Egyesulet”

RO71OTPV200000913457RO01

SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA

Cod BIC: OTPVROBU

The post Felvillanyozta üzlettársát a Bihar megyei RMDSZ-elnök elmés pénzmosodája appeared first on Átlátszó Erdély.

Update 08.09.2026: a Marosvásárhelyi Ítélőtábla augusztus 24.-én részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és felmentette Borboly Csabát a folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés, a hivatali visszaélésre való folytatólagos felbujtás, valamint az igazságszolgáltatási szervek félrevezetésének vádja alól. A Maros Megyei Törvényszék 2025-ben még elévülés miatt szüntette meg a büntetőeljárást.

Borboly Csaba személyes utasítására sorozatos szabálytalanságot követtek el a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es megyei út felújítása során. Az utat a tervekben előírt vastagságnál jóval vékonyabb aszfaltréteggel borították, majd utólag, iratokat hamisítva igyekeztek „lepapírozni” a munkálatokat. A trükközés azután is folytatódott, hogy a megyei tanácsnál tudták: folyik a nyomozás.
Mindez a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vádiratából derül ki, melynek egy anonimizált verziója az Átlátszó Erdély birtokában van. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a vádiratot, illetve magát az ügyészek által összeállított dokumentumot is közzétesszük.
A vádiratból kiderül, hogy noha az RMDSZ-es Hargita megyei tanácselnök mozgatta a szálakat, a megyei tanács számos más hivatalnoka és a kivitelező cég képviselői is érintettek az ügyben.
A vádlottak között ott van Sófalvi László, a megyei tanács akkori alelnöke, Pálffy Domokos megyei tanácsos, a Stravia Group SRL de facto ügyvezetője, Csiszér Botond Benedek, a megyei önkormányzat útügyi igazgatóságának ügyvezetője, valamint Kelemen Csongor osztályvezető is.

Tucatnyi párhuzamos vizsgálat
Az ügyészek által összeállított iratokból az is kiderül, hogy 2012 júniusától tucatnyi, útfelújítással kapcsolatos ügyben indult párhuzamosan nyomozás és vizsgálat: nyomozás indult például a 131-es út felújítására kiírt közbeszerzés ügyében is.
Az útfelújítással kapcsolatos kifizetések miatt a Hargita megyei számvevőszék indított vizsgálatot, egy másik útépítő cég, a Bridge Road Construct SRL-nak nyújtott kifizetést a DNA vizsgált. Az útfelújítások ügyében érkeztek feljelentések is, sőt maga Borboly Csaba is feljelentette egyik beosztottját.
Emellett az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) is vizsgálta Pálffy Domokos RMDSZ-es megyei tanácsos érdekeltségét az útfelújítást végző Stravia Group SRL-ben. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit összesítették aztán az ügyészek egy vádiratban.
Útfelújításban utazó megyei tanácsos
Az ügy egyik fontos szála a Pálffy Domokos megyei tanácsos, valamint a 131-es út felújítását végző cég, a Stravia Group SRL közötti kapcsolat. A cég papírforma szerint Pálffy húga birtokában van, ügyvezetője pedig Sajó Tibor. Azonban minden jel arra mutat, hogy a cégnél de facto Pálffy Domokos a döntéshozó.
A vádiratban idézett lehallgatási jegyzőkönyvekből kiderül, a 131-es út felújításával kapcsolatos ügyekkel több ízben is Pálffy Domokost keresik meg, ő pedig a cég ügyvezetőjeként válaszol a kérdésekre, tesz ígéreteket.
Minden jel arra mutat, hogy Pálffy aktívan részt vesz a cég munkájában, az árajánlatok kidolgozásában, a szerződések megkötésében, a szerződéses partnerekkel való komunikációban, valamint az alkalmazottak irányításában is szerepet vállal. Mi több, a cég bankszámlái felett is rendelkezik – így a vádirat.
Négy év alatt 5,7 millió eurónyi szerződés
Az ügyészek kiemelik, Pálffy esetében az összeférhetetlenség gyanúja áll fenn, mivel a 2008-2012-es időszakban megyei tanácsosként részletes információkkal rendelkezett azokról az összegekről, melyeket a tanács infrastrukturális beruházásokra, útjavításokra szánt.
2008-2012 között a Stravia Grouppal összesen 40 szerződést kötött a Hargita Megyei Tanács, 25 millió lej (kb. 5,7 millió euró) összértékben. Ráadásul Pálffy megyei tanácsosként rendszeresen jelen volt a Stravia Group által végzett munkálatok átvételekor, az ő aláírása gyakran szerepel az átvételi jegyzőkönyveken.
Szabálytalanul kiírt közbeszerzés
A megyei tanács szabálytalanul úgy írta ki a közbeszerzést a 131-es megyei út felújítására, hogy azzal a Stravia Group SRL-t hozzák helyzetbe. A kezdeti, 2010 novemberében megjelent kiírásban az ÁFA nélkül 1,9 millió lej (kb. 400 ezer euró) összértékű munkálatoknak csak egy kis részét hirdették meg, anélkül, hogy tisztázták volna: a kivitelezés többi részét közvetlen felhívással induló tárgyalásos úton ítélik oda az első közbeszerzés nyertesének.

A 131-es megyei út a Google Maps-en
Az ügyészek szerint a Stravia Group egy további trükköt is alkalmazott, hogy bebiztosítsa magát: az út alsó rétegeinek kivitelezésére rendkívül alacsony, az út felső rétegeire viszont kifejezetten magas árral jelentkezett. A végösszeg azonban így is alacsonyabb volt, mint a többi ajánlattevőé.
Azt azonban a többi pályázó nem tudhatta, hogy a kivitelezés kezdetekor Borboly Csaba tanácselnök utasítást ad arra, hogy a tervben szereplő alsóbb rétegeket hagyják el, és csak a felső koptatóréteget fektessék le, melyre a Stravia Group a többi céghez képest 1,3-2,6-szoros árat szabott.
A 65 kilométeres 131-es megyei út felújítása pedig egyáltalán nem kis feladat. Így nyilatkozott a felújításról a Hargita Megye Tanácsa által megjelentetett kiadványban Borboly Csaba (a teljes interjú elérhető itt):

Miért volt szükség a munkálatok leállítására április végén röviddel az elkezdésük után?
A leállásnak műszaki okai voltak, a 131-es számú megyei út javítása a többihez viszonyítva nehezebb, ugyanis a térségben nagyon kedvezőtlenek domborzati és talajtani feltételek. Azóta már ismét aszfaltoznak és hamarosan át is vehetjük a frissen felújított útszakaszt.
Mi okozta a DJ131 állapotának leromlását?
Egy igen forgalmas és 65 kilométer hosszú útról van szó, amely hosszú ideig el volt hanyagolva. Nagyon nehéz rövid idő alatt behozni a lemaradást egy olyan úton, amely egy rendkívül instabil talajrétegen fekszik. Ez sok bonyodalmat okozott, folyamatosan eredményteleníti törekvéseinket.
Milyen nehézségekkel szembesültek a DJ131 út felújítása során?
A hátralévő öt kilométer nagyon nehéz és költséges szakasz, nagy sülyedések vannak rajta, ezért több méter mélyen alapot, támfalakat kell építeni. Erre a munkálatra nem lenne elég a megyei tanács utakra szánt teljes költségvetése, ugyanis 240 milliárd lejbe kerül, ami hozzávetőlegesen tíz falu teljes évi költségvetése, de a kormány felvállalta, hogy két év alatt befejezi.

Borboly utasítást ad
A vádlottak vallomása szerint az utat a tervek szerint, 16 cm vastag aszfaltréteggel kezdték el felújítani. Azonban alig haladtak 10 métert, a helyszínen jelen levő megyei tanácselnök a fehér Daciájához hívatta Kelemen Csongor osztályvezetőt.
Kelemen aztán odament a Stravia Group ügyvezetőjéhez, Sajó Tiborhoz, és közölte vele: Borboly azt az utasítást adta, hogy a terv szerint előírt vastagság helyett csak 4 cm koptató, illetve 1 cm kiegyenlítő réteget fektessenek le, „hogy minél hosszabb távon lehessen aszfaltozni”.
„Biztosított, hogy megoldják”
„Vitatkoztam egy ideig Kelemen Csongorral, elmagyaráztam neki, hogy ez az utasítás nem tartja tiszteletben a tervet. Ő biztosított arról, hogy megoldják a tervezővel, hogy adjon egy tervmódosó tervezői nyilatkozatot. (…)
Másnap faxon megkaptam a munkálatok megkezdésére vonatkozó utasítást, melyben átlagosan 5 cm vastagságú aszfaltréteg lefektetését irányozták elő. Így mi nem aggódtunk amiatt, hogy a tervet nem tartjuk be, mi a megrendelő utasításai szerint jártunk el” – nyilatkozott Sajó.
Nem stimmel
A vád szerint azonban a munkálatok megkezdésére vonatkozó, Kelemen Csongor és Csiszér Botond Benedek által aláírt utasítást is utólag állították ki, és látták el 2010. december 3-i dátummal.
A munkálatok megkezdése után nem sokkal mások számára is világossá vált, hogy a kivitelezés nem tartja be a tervben előírtakat. A vádirat idézi a Stravia Group egy alkalmazottját, aki 2010. december 10-én járt a munkálatok helyszínén, amikor már mintegy 6400 méter hosszan lefektették az aszfaltot.
A tanú méréseiből kiderült, nem csak az a gond, hogy az előírt három, összesen 16 cm vastagságú réteg helyett csak egy, átlagosan 4,8 cm vastagságú réteget fektettek le: a munkálatok átlagos szélessége 6,06 m, a padkák pedig hiányoznak.

A műszaki ellenőr nem javasolja a kifizetést
Az építési műszaki ellenőr 2010. december 16-án kelt, a Hargita Megyei Tanácsnak és a kivitelező cégnek is megküldött szakjelentése is számos szabálytalanságról tesz említést.
A jelentésből kitűnik, hogy a kivitelezési tervek más útpályaszerkezetet írnak elő; többek között hiányzik a munkálatok megkezdésére vonatkozó utasítás, nincsen tervmódosító tervezői nyilatkozat, a beépített anyagok minőségellenőrzését nem végezték el, hiányzik az építési napló, melyben részletesen le vannak írva az elvégzett munka fázisai, a beépített anyagok mennyisége, valamint az egyes munkafázisokért felelő személyek nevei.
„Az elvégzett munkák pénzügyi elszámolásában szereplő munkamennyiség nem egyezik a helyszíni mérések eredményeivel”, írja az ellenőr, majd így zárja a jelentését: „nem tudjuk elfogadni és kifizetésre javasolni a Stravia Group SRL által 2010. december 15-én benyújtott pénzügyi elszámolást”. Az építési ellenőr jelentését úgy Borboly Csaba, mint az alelnök Sófalvi László is ismerte, azon szerepel a kézjegyük – állítják az ügyészek.
Formális átvétel után fizetnek
A munkálatok 2010-re előirányozott részére ennek ellenére december 17-én kiállítják az átvételi elismervényt. Egyik tanú szerint a megyei tanács hivatalnokai ki sem mentek a helyszínre. Sőt az átvételről az építési ellenőrt sem tájékoztatták, noha neki kötelező részt venni az átvételi bizottságban, az átvételi elismervényt pedig alá kellett volna írnia.
Bár törvény szerint az elvégzett munkák pénzügyi elszámolását az építési ellenőrnek is jóvá kell hagynia, továbbá egy sor dokumentum hiányzik, december 23-án kifizetnek 1,9 millió lejt (kb. 400 ezer eurót) a kivitelezőnek.

„A mennyiségek valósak”
Sófalvi László erről így nyilatkozott: „emlékszem, hogy a jelentés megérkezése (december 16.) és a kifizetés (december 23.) közötti időszakban Csiszér Botond Benedekkel együtt beszéltünk az elnök úrral arról, hogy az elvégzett munkák pénzügyi elszámolásában található mennyiségek valósak, a munkát megvalósították (noha nem a terv által előírt vastagságban), és szó volt arról is, hogy az építési ellenőr nem fogadja el a Stravia Group SRL által benyújtott pénzügyi elszámolást. Nem emlékszem, hogy akkor beszéltünk volna kifizetésről. Nem tudom, miben maradtunk.”
A számvevőszék vizsgálódni kezd
Fél évre rá, 2011 júniusában a Hargita megyei Számvevőszék auditja számos szabálytalanságot tár fel a megyei tanácsnál. A könyvvizsgálók főként a 131-es út felújítását tartják gyanúsnak, és elkezdik bekérni a munkálatok dokumentációját. A megyei tanács hivatalnokai, bár biztosítják a könyvvizsgálókat arról, hogy a kért dokumentumok megvannak, folyamatosan halogatják azok átadását.
A megyei tanácsnál ekkor óriási kapkodás kezdődik; megpróbálják utólag, hamisított dokumentumokkal „lepapírozni” a már elvégzett és kifizetett munkálatot. Csiszér Botond-Benedek és Kelemen Csongor először a terveket készítő céget keresi meg több ízben, ahol szó szerint könyörögnek egy utólagos, visszadátumozott tervmódosító tervezői nyilatkozatért, mely az eredeti 16 centis vastagság helyett 4+1 centis vastagságot ír elő a 131-es útra.
Ezután az építési ellenőrt környékezik meg egy rendben levő szakjelentésért, mely indokolja a kifizetést. A vádirat több, Borboly Csaba és beosztottai között zajlott telefonbeszélgetést is idéz. 2011. július 13-án például ez a párbeszéd zajlott a megyei tanácselnök és Csiszér Botond Benedek között (a párbeszédek eredetileg magyarul hangzottak el, ezt az ügyészek románra fordították, mi ezt a verziót magyarítottuk ismét. Igyekeztünk visszaadni a valószerű beszédfordulatokat úgy, hogy közben az elhangzottak lényege ne módosuljon. A fontos mondatokat mi emeltük ki – szerk. megj.).

Csiszér Botond Benedek: – Halló?
Borboly Csaba: – Hol van az építési ellenőr levele?
Csiszér Botond Benedek: – Hát ott van… az ellenőr … elment valahová, megyünk most és elhozzuk. Elhozom tőle.
Borboly Csaba: – Nem, nem, Boti, te elmész…
Csiszér Botond Benedek: – De hát én ma megyek…
Borboly Csaba: – Nem érdekel, akár az országban van, akár az országon kívül, míg nem hozod eredetiben a levelet.
Csiszér Botond Benedek: – Beszéltem velük, hajlandóak…
Borboly Csaba: – És legyen iktatási száma, legyen mindene. Hogy legyen rendben.
Csiszér Botond Benedek: – Igen, igen, úgy ahogy volt a másik. Igen, igen, megoldom. Beszéltem vele.
Borboly Csaba: – Na kérlek oldd meg.
(…)
Borboly Csaba: – Nem, neked egy feladatod van…
Csiszér Botond Benedek: – Egy feladat, igen, értem.
Borboly Csaba: – Hogy elhozd azt a levelet az építési ellenőrtől, érted?
Csiszér Botond Benedek: – Rendben, értem.
Borboly Csaba: – Eredetiben, iktatva és kész.
Csiszér Botond Benedek: – Igen.

(…)
Ugyanaznap, egy másik telefonbeszélgetés Borboly Csaba és Csiszér Botond között:

Csiszér Botond Benedek: – Halló?
Borboly Csaba: – Na hol a papír?
Csiszér Botond Benedek: – Hát azt mondják rendben van részükről, reggel megírták a papírt, csak … azt mondja hogy hiányzik az az autó aszfalt, pontosabban 8 autónyi aszfaltot kell még leönteni. Mert…
Borboly Csaba: – Ez engem nem érdekel…
Csiszér Botond Benedek: – Én megoldom ezt.
Borboly Csaba: – … annak a papírnak léteznie kell.
Csiszér Botond Benedek: – Igen.
Borboly Csaba: – A papír létezett. Remélem, nem innentől arrafele lesz.
Csiszér Botond Benedek: – Igen, azt mondták hogy ők akkor lépnek amikor … megállapodtak (…) hogy leöntik az aszfaltot (…) nem öntötték le, december volt, siettek hogy ne legyen harag (…)
Borboly Csaba: – De akkor hogy tudtál fizetni, ne hülyéskedj, ne mesélj nekem.
Csiszér Botond Benedek: – De ha kiszámoljuk, csak egy kicsivel kevesebb … érted, együtt mérték, a céggel …
Borboly Csaba: – Nem érdekel, nem érdekel, papír nélkül ne is gyere munkába Boti.
Csiszér Botond Benedek: – Megcsináljuk a papírt. Rendben. Rendben.
Borboly Csaba: – Papír nélkül nincs mit keress itt.
Csiszér Botond Benedek: – Értem. Rendben. Rendben. Rendben.
Borboly Csaba: – Várom.

Ugyanaznap a tanácselnök Kelemen Csongort is felhívja:

Borboly Csaba: – Halló?
Kelemen Csongor: – Szervusz elnök úr, kerestél csak nem vettem észre.
Borboly Csaba: – Hát csak azt akartam mondani amit mondtam (…)-nak, hogy csak akkor gyertek munkába ha megvan a papír.
Kelemen Csongor: – Rendben, holnap reggel megkapjuk.
Borboly Csaba: – OK! Ennyit akartam, szervusz!
Kelemen Csongor: – Szervusz!

Július 14-én Borboly Csaba az alelnököt, Sófalvi Lászlót is felhívja (a vádiratban Borboly egy „úrral” beszélget, a kontextusból azonban teljesen világos, hogy Sófalviról van szó. Mi a vádirathoz hűen „urat” használunk – szerk. megj).

Úr: – Halló?
Borboly Csaba: – Szervusz, hol vagy?
Úr: – Én most parkoltam a kórháznál. Azt mondták, elmentél.
Borboly Csaba: – Jó, jó, de itt ég a ház és minden omlik össze…
Úr: – Vagyis?
Borboly Csaba: – Kifizettünk egy csomó pénzt utakra, hamis papírok alapján…
Úr: – Igen?
Borboly Csaba: – Én nem értem miért nem figyelsz ezekre a dolgokra, na.
Úr: – Hamis papírokkal, hát olyan dolgokat mondasz itt nekem…
Borboly Csaba: – Igen.
Úr: – Őszintén megmondom…
Borboly Csaba: – Hát nem olvastad? A 131-esre azt írta a műszaki ellenőr, hogy nem szabad kifizetni, egy kollégád betette a műszaki ellenőr papírját és fizettünk. Érted? És a Számvevőszék most ebből ügyet akar csinálni. Holnap lezárják a vizsgálatot, mind mehetünk Keresztúrra kórházat avatni, csinálhatunk bármit, ez van. A 124-es törvénytelen, és nem biztos hogy az én aláírásom van rajta … ööö … a pénzt kifizettük, ami simán büntetőügy. Tegnap is felhívtalak háromszor, nem hívtál vissza, most a 131-esre kifizették, érted, a pénzt (…) ellenőr nélkül. Benn van az iratok között, a Számvevőszék megtalálta a papírt miszerint az ellenőr nem hagyja jóvá, nem szabad fizessünk, és fizettünk, érted? Nem tudom mit csinálnak a kollégáink…
Úr: – Megnézzük, hát én most mit csináljak?
Borboly Csaba: – Hát…
Úr: – A kollégák, a kollégák nem csak az én kollégáim…
Borboly Csaba: – Jó, jó, jó, én nem mondom, az én irányításm alatt levő igazgatóságnál én nem mondom hogy te felelsz értük, de felelsz amiatt hogy a papír hamis… hogyhogy hoznak elszámolást?
(…)
Borboly Csaba: – Tehát 810 milló… 840 millió a 124-es, ha nem fizetik vissza holnapig, büntetőügy lesz belőle. Érted miről van szó?
Úr: – Értem. Értem.
Borboly Csaba: – A 131-es pedig, ööö… akiknek aláírtam vagy aláírtuk a kifizetéseket, vissza kell szerezzük a 18 milliárdot. Ha holnap délig nem kapjuk meg a papírt a műszaki ellenőrtől, nem jelenik meg.
Úr: – (…) nekem azt mondta hogy megtalálták a papírt a műszaki ellenőrtől.
Borboly Csaba: – Nincs, érted, ez az, hogy nincs. Kiderült, nem is öntöttek annyi aszfaltot amennyi van, 8 autóval kevesebb aszfalt van mint kellene, na, hogy el ne mondjam mi derült még ki. 8 autóval kevesebb aszfalt van, mint kellene. Nem hiszem hogy mi kifizettük ezt. Nem hiszem. Nem akarom hinni, de ezt mondja az ellenőr. És holnap délig…
Úr: – Ki ez az ellenőr?
Borboly Csaba: – (…) Hívd fel kérlek, beszéljétek meg, kell legyen egy ilyen papír, mert másképp nagyon nagy problémák vannak, másrészt pedig … a Bridge ma vissza kell adja a pénzt. Ma.
Sófalvi László: – Na jó, felhívom. (…)

A vádirat szerint a műszaki ellenőr végül kötélnek áll, és hajlandó kiadni egy dátum nélküli, 131-es útról szóló tevékenységi naplónak a fénymásolatát, azzal a megjegyzéssel, hogy az eredetit csak a számvevőszék vizsgálata után kaphatják meg. Hozzáteszi azt is, hogy ha valaha valaki rákérdez, letagadja a kérdéses iratot.
Azonban az, hogy a háttérben milyan alkudozás folyt, jól mutatja egy 2011. december 14-i telefonbeszélgetés Gábor László, megyei tanács Gazdasági Igazgatóságának ügyvezetője és a műszaki ellenőr között (az ő neve a rendelkezésünkre álló vádiratban ki van takarva, de a beszélgetés kontextusából egyértelműen kiderül, hogy csak róla lehet szó).

Gábor László: – Halló! … úr?
… – Igen
Gábor László: – Jó napot! Gábor László vagyok a megyei tanácstól, a gazdasági igazgató.
… – Jó napot!
Gábor László: – Itt van ez a 131-es út amin dolgoztunk, és ehhez kéne, nem tudom hogyan került hozzám hogy elszámoljam és most látom hogy nincsen meg az építési műszaki ellenőr tevékenységi naplója és nem is pecsételt le semmit a műszaki ellenőr (nem érthető)
… – Hát nincs mert nincs terv, nem teljesülnek azok a dolgok melyeket teljesíteni kellett volna, nincsenek mérések, senki nem hív fel, senki nem hívott fel akkor amikor dolgoztak, ezeket a dolgokat már megbeszéltem (…)
Gábor László: – Hát jó de én azt szeretném…
… – Ezzel nem tudunk mit kezdeni. Mi ezzel a projekttel nem tudunk mit kezdeni. Múlt év óta…
Gábor László: – És akkor mi lesz a szerződéssel, amit megkötöttünk.
… – Hát én azt nem tudom hogy mi lesz a szerződéssel. A szerződésnek vannak bizonyos feltételei.
Gábor László: – Hát igen, persze, értem én…
… – És azokat a feltételeket nem tartották be, én pedig nem tudok egy olyan helyen dolgozni, ahol nem tartják be a törvényeket.
Gábor László: – Nem tudom, meg kéne oldjuk valahogy. Hogyan oldhatnánk meg?
… – Nem tudjuk megoldani, én már mindenkivel beszéltem ötször és minden beszélgetés vége ugyanaz. Nem tudom.
Gábor László: – Ön megfogalmazta a munkálatokkal kapcsolatos kifogásait?
… – Mi már múlt évben megírtuk. (…) Ebben az évben kezdeményeztünk egy gyűlést, egyikből sem lett semmi. Akkor megjelent a Számvevőszék. Hirtelen történt valami, voltak még próbálkozások, aztán jött az ICSIC (valószínűleg az Állami Építészeti Felügyelet – szerk. megj.). Én mondom, hogy ott nincs terv, a terv helyett készítettek egy tanulmányt, de az egy teljesen más helyre szól, egy másolat, a tervező ezt nem vállalja be, mi ezeket a dolgokat leírtuk, mi nem dolgozhatunk terv nélkül, nem dolgozhatunk a technikai (zavaros) nélkül.
Gábor László: – A kollégáim azt mondták, hogy azok a változtatások benne vannak a tervben.
… – Hát jó, mindenki mondja, de először valaki meg kéne mutassa nekünk azt a tervet. Ez eddig nem jött össze. Eddig még senki nem mutatott be nekünk egy valós, reális tervet. Mi CD-n kaptunk egy régi tervet, amit valaki megtervezett, majd egy másik másolatot, melyet egy másvalaki írt alá, van még egy szakvélemény másolt pecséttel és aláírásokkal. Én egyszerűen nem tudom, mit csináljak. Annak idején beszéltem az alelnök úrral, a jogi osztállyal, elmondtam nekik, mi nincsen rendben, ennél többet én nem tudok tenni.
Gábor László: – Akkor ezt sehogy sem tudjuk megoldani?
… – Nem, velünk nem.
Gábor László: – Azt sem hogy legalább az anyagmennyiségek ott vannak?
… – Azt aztán főleg nem.
Gábor László: – Úgy tűnik, a kollégája volt ott.
… – Én is voltam ott, csak az a probléma, hogy összevegyült a tömítőanyaggal, összevegyült nem is tudom (…)
Gábor László: – Igen.
… – Új mennyiségek voltak. Nem lehet tudni, mi volt.
Gábor László: – A felügyeletbe vétel egy dolog, de … hm?
… – De az akkor hogy van? Hát én most nem tudom, mit írok alá.
Gábor László: – Az el van számolva. A felügyeletbe vett dolgok egy része el van számolva.
… – Hát ha nincs a helyszínen, akkor hogy van?
Gábor László: – Aha…
… – Hát én most nem tudom mi van felügyeletben, mi a másik, nem lehet tudni.
Gábor László: – És ha én elmagyarázom önnek mi hol van?
… – De nem tudja elmagyarázni nekem, mert ez eddig senkinek nem sikerült, és tízszer voltam már ott és már nem…
Gábor László: – Jó, de…
… – Én versenytárgyaláson nyertem ezt a munkát, ott voltam tízszer, hússzor, látom, mi a baja a munkának, és mi tényleg ki szeretnénk maradni ebből.
Gábor László: – Jó, de akkor fel kéne bontani a szerződést, hogy keressünk más műszaki ellenőrt. Ez lett volna a megoldás. Azt kellett volna mondja, hogy nem, ezek között a körülmények között ön nem akarja folytatni, és fel kellett volna bontani a szerződést. Nem így, hogy év végén futunk körbe, megyünk körbe mert nem…
… – De pont nem miattam vannak itt, ha valaki tiszteletben tartja a törvényt, akkor nem jut ide.
Gábor László: – Jó, most törvény szerint van megírva, most (nem érthető) autópálya, mert mi nem akarjuk megépíteni, ebben nem kell…
… – Akkor arra kell tervezni, és nem kéne mástól olyan dolgot kérni, amit a törvény értelmében nem lehet betartani.
Gábor László: – Itt…
… – Én nem vagyok tervező sem, és nem írhatok alá olyan dolgokat, melyek nem a terv szerint történtek.
Gábor László: – Tudom, hogy nem tervező, tudom hogy nem…
… – De akkor miért kér tőlem ilyesmit?
Gábor László: – Hivatalosan ön ennek a munkának a műszaki ellenőre, és nem adott le semmilyen szakvéleményt.
… – Hát vegyék ki a tavalyi papírokat, a tavalyi szakvéleményeim megvannak, azóta a helyzet nem változott.
Gábor László: – Jó, de nekem egy idei szakvélemény kellene, az hogy nem változott semmi tavaly óta, rendben van.
… – Ön találja ki, mit kell csinálni.
Gábor László: – Mit találjak ki, nem vagyok műszaki ellenőr. Én közgazdász vagyok. Én nem értek ezekhez a dolgokhoz, most már ne haragudjon, de…
… – Akkor keressék meg a (kivitelező) cégnél a technikai dolgokért felelős embert, ő lehet, hogy meg tudja mondani.
Gábor László: – Jó, rendben, kit keressek, mondja meg.
… – Hát én nem tudom, ez nekem sem sikerült, a cégnek, mely dolgozik, kell legyen egy olyan embere, aki a kivitelezés műszaki részéért felel.
Gábor László: – Jó, de mi most egy valamilyen megoldást szeretnénk erre, mert ez…
… – Én tudom, hogy önök szeretnék, de nem velünk. Akkor, amikor jelen van a tervező, és időben, nem most, utólag, amikor már kész van. Akkor kellett volna, amikor dolgoztak tavaly. Oda kellett volna hívják a tervezőt, mondják meg neki, mi a megoldás, a tervező megoldotta volna, és utólag ennek alapján mérünk, újra elkészülnek a tervek, ha ez létezik, és ott az építő is, aki mondja, akkor megkezdjük és megmérjük.
Gábor László: – Nem tudom, de ezek nem voltak leírva, és semmi ilyen nem volt ide betéve, hogy ezeket a lépéseket csináljuk meg.
… – Sajnos nem csak én írtam meg, hanem…
Gábor László: – Az aszfalt le van fektetve, és most mindenki rohan, mint egy bolondgyermek.
… – Írt az ICSC is, nekik nem én írtam, az ICSC (…)
Gábor László: – Jó, most hogy mit ír az ICSIC, az az ő dolga…
… – Na hát, ha az, amit az ICSIC ír, az az ő dolga, akkor…
Gábor László: – De a mennyiségek, amik ott vannak, és amikről tudni lehet, azok legalább ott vannak?
… – Hát ezt én honnan tudjam? Mi nem írtunk alá mennyiségeket, egy darabot sem.
Gábor László: – Nem írt alá semmit…
… – Mi nem tudunk aláírni, míg…
Gábor László: – Ez a legegyszerűbb…
… – De mi nem írhatunk alá, ön összekeveri a jól meghatározott dolgokat más dolgokkal. Úgy ahogy önnek jól meghatározott feladatai vannak, az én legfontosabb feladatom az, hogy a kivitelezővel betartassam a törvényt. Ez nekem nem sikerült.
Gábor László: – Jó, most elmegyek beszélgetni az útügyis kollégákkal, és újból felhívom, jó?
… – Kérem szépen.
Gábor László: – Jó? Rendben, minden jót, a viszont látásra.

1000 tonnával több aszfaltot számoltak el?
A Hargita Megyei Számvevőszék számításai szerint a 131-es út felújítása során mintegy 1000 tonnával több aszfaltot számoltak el, mint amennyit valójában lefektettek. A számítások megerősítésére a számvevőszék az Állami Építészeti Felügyelet Hargita megyei kirendeltségét hívta segítségül.
Ők egyrészt megerősítették azt, hogy egy sor dokumentum hiányzik, és számos törvényes rendelkezést megsértettek a munkálatok során. Ugyanakkor műszaki ellenőrzést rendeltek el, hogy megállapítsák: pontosan mennyi munkát végzett, és mennyi anyagot használt fel a kivitelező.
A méréseket is hamisítják
2012. április 2-án a Hargita Megyei Tanács, valamint a Stravia Group SRL képviselőiből álló bizottság kiszáll a 131-es úthoz, hogy jelen legyenek az útpálya teherbírásának a felmérésénél. A megyei tanács alkalmazottai itt is kísérletet tesznek arra, hogy a mérés eredményeit befolyásolják. Az eredményeknek azért van nagy tétje, mert ezektől függ az, hogy végül a számvevőszék mekkora kárt állapít meg.
A vádirat ezt egy újabb, a Stravia Group alkalmazottja és Pálffy Domokos közötti telefonbeszélgetéssel, valamint a méréseket végző munkás tanúvallomásával támasztja alá.

Hargitai: – Igen.
Pálffy Domokos: – Halló?
Hargitai: – Jó napot! Parancsoljon!
Pálffy Domokos: – Jó napot! Azt szeretném megkérdezni – épp itt vagyok, fúrnak és az út teherbírását mérik – most az emberünk írja az értékeket, növeljük, hogy jobbak legyenek az értékek, vagy kevesebbet írjunk?
Hargitai: – Kisebbeket, kisebbeket.
Pálffy Domokos: – Tehát, mit mond ő (a méréseket végző munkás, Mandache Daniel Cristian)
Hargitai: – Tehát, ami meggörbül, meggörbül, minél kisebb kell legyen a görbület.
Pálffy Domokos: – Értem. Tehát mint mond ő, 5, akkor inkább írjon 4,5-öt vagy 4-et inkább?
Hargitai: – Igen, igen, igen.
Pálffy Domokos: – Tehát csökkentsük.
Hargitai: – Igen. Minél kevésbé görbüljön meg befele, az az.
Pálffy Domokos: – Aha.
Hargitai: – Az az, hogyishívják.
Pálffy Domokos: – Jó. Jó. Jó. Jó. Na, akkor köszönöm! Viszontlátásra!

Szintén a mérések befolyásolásáról beszél a méréseket végző útügyi laboratórium munkása, Mandache Daniel Cristian. Mint kiderült, ez a fajta munka két ember kíván: az egyik cipeli a nagyméretű műszert, a másik pedig lejegyzi a mérések eredményeit. Mivel a kollégája nem lehetett ott a felmérésen, a munkásnak a megyei tanács egy alkalmazottja segített.
„Vagy nem tud románul, vagy rosszhiszemű”
„Amikor megszakítottuk a méréseket, elvettem attól a munkástól a mérések eredményeit, hogy aláírjuk a megyei tanács képviselőivel. Amikor megláttam, azonnal tudtam, hogy egyes helyeken más értékeket írt be, mint amit én mértem, és lediktáltam neki.
Az a munkás vagy nem értett románul, vagy rosszhiszeműen járt el. Mivel fáradt voltam, és meg voltam fagyva, nem kértem magyarázatot, mert úgyis hiába lett volna minden. Akkor már nem lehetett csinálni semmit, nem lehetett újra mérni” – állította az ügyészeknek a munkás.
Borboly Csaba feljelenti beosztottját
Nem csak a mérések eredményeivel próbáltak trükközni a megyei tanácsnál. Borboly Csaba tanácselnök – amikor már tudta, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség nyomoz – 2012 októberében csalás miatt hazug módon feljelentette beosztottját, Kelemen Csongort.
A megyei tanácselnök azzal vádolta Kelement, hogy a műszaki ellenőr 131-es megyei útról készült jelentését meghamisította, hogy az álljon benne: a feltüntetett munkamennyiségek megfelelnek a terepen tapasztaltakkal. A dátum nélküli jelentést aztán betette abba az iratcsomóba, melynek alapján aztán a Megyei Tanács kifizette a munkálatokat.
Sorozatos halasztások
Borboly Csaba és 12 vádlott-társának a perének érdemi része a folyamatos halasztások miatt még nem kezdődött meg. A legutóbbi, 2015 januárjában lezajlott tárgyaláson egy bonyolult jogi kérdés is felmerült. Az uh.ro tudósítása szerint az ügyvédek még tavaly jelezték az Alkotmánybíróságnak a 2014-ben életbe lépett új perrendtartási törvénykönyv egy hiányosságát.
Az új törvény egy, a bírósági tárgyalás előszobájaként is értelmezhető tárgyalási szakaszt határoz meg, ez az úgynevezett „cameră preliminară”. Ennek lényege, hogy még az érdemi tárgyalás előtt megállapíthassák, az ügyben felhozott bizonyítékok használhatóak-e, illetékes-e az adott bíróság az ügyben stb.
Az uh.ro szerint Borbolyék ügyvédei ezt kifogásolták, ugyanis úgy találták, hogy a törvény nem biztosít a perek minden résztvevője számára egyenlő bánásmódot, ezért ez a rendelkezés alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróságjogosnak találta a kifogásokat, alkotmányellenesnek nyilvánította a kérdéses passzusokat, ám a törvényt még nem módosították.
Ennek ellenére a román bíróságok már a módosítások figyelembe vételével dolgoztak, ám Borbolyék ügyében a tárgyalás ezen szakasza már lejárt, mire az Alkotmánybíróság meghozta döntését. A következő tárgyalási nap március 3-ra van kitűzve.
Sipos Zoltán

Az Átlátszó Erdély működtetésében nagyon nagy szerepük van a közösség adományainak. Azt szeretnénk, ha minél több olvasónk adományozna havonta egy kis pénzösszeget az Átlátszó Erdély Egyesületnek.

Csakis így, magánszemélyektől érkező kis adományokkal lehet elkerülni azt, hogy érdekcsoportok, hirdetők, szponzorok, tulajdonosok befolyást szerezzenek a tartalom fölött.

A pénzt PayPal-on keresztül (a doboz az oldal tetején, jobb oldalon) vagy közvetlenül a bankszámlánkra lehet utalni.

Bankszámla:

Asociatia “Atlatszo Erdely Egyesulet”

RO71OTPV200000913457RO01

SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA

Cod BIC: OTPVROBU

The post Borboly aszfaltozós trükkjei. Itt a vádirat appeared first on Átlátszó Erdély.