Dan Tanasă, az AUR alelnöke és parlamenti képviselője szerint: 

Az állítás forrása a szeptember 23-i parlamenti vita felvétele. A konkrét állítás 1:59:50-nél hangzik el. 

Kontextus

Az RMDSZ-nek feszült Dan Tanasă, amikor a kisebbségi nyelvhasználati jogokról vitáztak a parlamentben. Az RMDSZ által kezdeményezett törvénytervezet akkor is biztosítaná az anyanyelvhasználati jogokat, ha a nemzeti kisebbség aránya 20 százalék alá csökken egy településen. 

„Ami a romániai magyar közösség jogait illeti, úgy gondolom, hogy a magyar kisebbségeknek – általában a kisebbségeknek, nemcsak a magyaroknak– széles körű, kiterjedt jogaik vannak. Olyan kisebbségvédelmi jogszabályi keret, amilyen Romániában létezik, sehol máshol nincs a világon, még Magyarországon sem. Nincs olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai” – állítja Tanasă. 

A teljes vita 1 óra 41 perc és 2 óra 3 perc között hallható a képviselőház hivatalos felvételén. 

A törvénytervezet indoklásában az RMDSZ azzal érvelt, hogy ezzel a törvénymódosítással a már megszerzett nyelvhasználati jogot erősítenék meg azokon a településeken, ahol a következő népszámlálás eredményeinek érvényesítése során az derülne ki, hogy a jelenlegi 20 százalékos küszöb alá csökkent a magyarok aránya.

Ugyanis Romániában meghatározott ideig, vagyis a következő népszámlálás eredményének érvényesítéséig kötelező biztosítani a nyelvhasználati jogokat azoknak a településeknek és megyéknek a közigazgatásában, ahol az adott nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Ha ez 20 százalék alá csökken, onnantól a közigazgatási egységek maguk dönthetnek arról, hogy továbbra is biztosítják-e a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvhasználati jogokat a közigazgatásban, vagy sem. 

Az RMDSZ törvénymódosítási javaslata ezen változtatna: egyszerűen kivenné ezt a népszámlálási eredményhez kötött feltételt a közigazgatási törvénykönyvről szóló 57/2019. számú sürgősségi kormányrendelet 604. cikkének (1) bekezdéséből. 

Az AUR parlamenti képviselője szerint a törvénymódosítási javaslat valójában arról szól, hogy az RMDSZ meg akarja erősíteni a magyar nyelv már most is félhivatalos státuszát a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében, a szövetség valódi célja hivatalos nyelvvé tenni a magyart, és ezáltal erodálni a román nyelv hivatalos jellegét.

Tanasă: „Itt nem Magyarország, itt Románia, oké?”

A vita tárgyáról hamar elterelődött a szó. Tanasă a törvénymódosítási javaslat kezdeményezőjét, Markó Attilát bírálta azért, mert korábban korrupció miatt zajlott ellene eljárás. A vád alól végül a bíróság felmentette Markót 2022-ben. Csoma Botond RMDSZ-szóvivő és Alexandru-Paul Dimitriu USR-s képviselő pedig azzal vágott vissza, hogy az AUR kettős mércét alkalmaz, mivel ők kiálltak a csalás és szervezett bűnözés gyanúja miatt előzetes letartóztatásban lévő Călin Georgescu mellett.

Kettejük felszólalása között kapott szót ismét Dan Tanasă, és bevezetőként sütötte el románul, majd magyarul is, sőt némi székely akcentussal, hogy „itt nem Magyarország, itt Románia, oké?” Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy „közönséges és nyomorult politikai zsarolással” érte el, hogy a magyar nyelv de facto hivatalos a két székely megyében.

A képviselőház többsége végül a javaslat elutasítása mellett szavazott (mellette=157 ellene=81 távolmaradás=13), a javaslat mégis változatlanul került tovább a szenátushoz, mivel a hivatalos elutasító határozat kiadásával a képviselők kicsúsztak a 60 napos időkeretből. Így „hallgatólagosan elfogadottnak” minősült a javaslat. Ezt a szenátus változatlan formában iktatta, elméletileg november 3-ig dönt majd a felsőház közigazgatási és a jogi bizottsága. Ezután tűzik napirendre a plénumban, ahol már téttel bíró vita várható.

Mit ellenőrzünk?

Valóban nincs a világon olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai?

Az ellenőrzés

Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének tanácsadó bizottsága a 2023-ban megjelent értékelésében konkrét hiányosságokra hívja fel a figyelmet, sőt külön kitér a 20 százalékos küszöbérték merev alkalmazásának problémájára (.pdf, 4. oldal). 

Ráadásul visszalépésként értékeli a 2019 előtti szabályozáshoz képest, amikor a jogok fennmaradását nem kötötték lejárati időhöz, vagyis a következő népszámláláshoz. A korábbi törvény 131. cikke előírta, hogy az ott felsorolt kisebbségi nyelvhasználati rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya időközben 20 százalék alá csökken.

A tanácsadó bizottság alternatív küszöbértékek bevezetését javasolja, ugyanis egyes településeken akkor is jelentős számú közösségről lehet szó, ha az adott nemzeti kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot. Például Kolozsváron a 2021-es népszámlálás szerint a lakosság nem egészen 12 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek, de ez abszolút számban több mint 33 ezer lakost jelent. A tízezer aradi magyar a város lakosságának mindössze 7 százaléka.

Alternatív küszöb

Az egészségügyben Románia elvileg 2017-től már alkalmaz ilyen alternatív küszöböt. A 95/2006. számú egészségügyi törvény 7. cikkének m) pontja szerint, ami 2017-ben került be a törvénybe, a kisebbség nyelvét ismerő egészségügyi vagy szociális szakszemélyzetet kell biztosítani azokban a közigazgatási egységekben, ahol az adott kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, vagy létszáma eléri az ötezer főt. Az Európa Tanács 2023-as értékelése ugyanakkor a végrehajtáshoz szükséges szabályok és módszertan hiányára, valamint a célzott munkaerő-toborzás elmaradására hívta fel a figyelmet.

A nemzeti kisebbségek számára az is kedvezőtlen, hogy Romániában a népszámláláson kizárólag egy nemzetiséget lehetett megjelölni, ami korlátozza az önidentifikációt azok esetében, akik úgy érzik, hogy egyszerre több nemzetiséghez is tartoznak, például a vegyes nemzetiségű családból származók. A tanácsadó bizottság szerint a többes kötődés megjelölésének lehetősége azok számára is fontos lehet, akik a megbélyegzéstől tartva egyébként nem vallanák meg kisebbségi identitásukat. A jelentés ezt a kockázatot különösen a romák esetében említi.

Szlovákiában például a legutóbbi népszámlálás során lehetőséget biztosítottak arra, hogy az állampolgárok két nemzetiséget is megjelöljenek. Ez önmagában persze nem jelenti azt, hogy ott kedvezőbbek a feltételek, sőt az Európa Tanács több pontban is bírálta Szlovákiát. Korábban már részletesen írtunk a kisebbségi magyarok helyzetéről a két országban.

A küszöb a gyakorlatban

Az Európa Tanács romániai jelentésében arra is felhívja a figyelmet, hogy a kisebbségi nyelvhasználat azokon a településeken sem biztosított teljeskörűen, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a küszöbértéket. Például nincsenek lefordítva a hivatalos dokumentumok, vagy bizonyos közintézmények nem foglalkoztatnak kisebbségi nyelveket ismerő személyzetet. A nyelvi jogokra tett észrevételeken túl a jelentés több pontban is foglalkozik a romákkal szembeni strukturális diszkriminációval is. 

Az értékelés ugyanakkor a romániai rendszer erősségeit is kiemeli. A kisebbségvédelem jogi és szakpolitikai keretét összességében szilárdnak nevezi, és elismeri a kisebbségi kultúrák megőrzésére fordított jelentős anyagi állami támogatást. Pozitívumként említi a tizenkét kisebbségi nyelven zajló oktatást és a kisebbségek politikai részvételét segítő intézkedéseket. Ugyanis a romániai szabályozás lehetővé teszi, hogy az 5 százalékos választási küszöböt el nem érő kisebbségi szervezetek is mandátumot szerezzenek a képviselőházban. Ezzel szemben például Szlovákiában nincs külön parlamenti képviseleti garancia a nemzeti kisebbségek számára. 

De valóban Romániában lenne a legjobb kisebbségvédelmi rendszer a világon? 

Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, érdemes különböző szempontok mentén összehasonlítani olyan országok törvénykezésével, ahol köztudottan jó a nemzeti kisebbségek helyzete: ilyen Finnország, Olaszország Dél-Tirol tartománya, Svájc és bizonyos tekintetben Szlovénia is. Emellett még beveszem az összehasonlításba Magyarországot – ha már Dan Tanasă külön kiemelte. 

Ehhez a politikai képviseletet, az anyanyelvi oktatást, a hivatali nyelvhasználatot és a jogok gyakorlati érvényesülését vetjük össze.

Az olaszországi Dél-Tirol magasra helyezi a lécet

Dél-Tirolban a nyelvi jogok érvényesülését autonómia is támogatja. Az Olaszországban kisebbségben élő német nyelvi közösség a tartományon belül többséget alkot. A 2024-es nyelvcsoport-összeírás szerint az erről nyilatkozók 68,61 százaléka a német, 26,98 százaléka az olasz, 4,41 százaléka pedig a ladin nyelvi közösséghez tartozott. Az autonóm tartomány saját jogalkotási hatáskörökkel rendelkezik, a német az olasszal egyenrangú a hivatali szóbeli és írásbeli nyelvhasználatban. A jóval kisebb ladin közösség tagjai is használhatják hivatalosan az anyanyelvüket a ladin völgyek hivatalaiban, valamint a kifejezetten az ő ügyeikkel foglalkozó tartományi hivatalokban.

Az oktatásban külön német és olasz tannyelvű intézményrendszer működik, a ladin településeken pedig többnyelvű oktatás biztosít helyet mindhárom, sőt a kötelező angollal együtt négy nyelvnek. Az autonómia az anyanyelvi oktatás mellett a nyelvi közösségek saját iskolarendszerét és az oktatási döntésekben való részvételét is védi.

A hivatali nyelvhasználatot a személyzeti követelmények is segítik. A tartományi közigazgatásba jelentkezőknek az adott munkakörhöz előírt szintű kétnyelvűségi bizonyítvánnyal kell igazolniuk a német és az olasz nyelv ismeretét. A közszolgálatban a nyelvi arányosság elve, a Proporz alapján az elv hatálya alá tartozó álláshelyeket a nyelvi csoportok létszámarányának megfelelően osztják el. A ladin nyelvi csoportnak fenntartott állásokhoz háromnyelvűségi igazolás szükséges. A nyelvi jogok megsértése esetén külön tartományi hivatalnál, az Amt für Landessprachen und Bürgerrechte hivatalnál lehet panaszt tenni.

Minden harmadik finn kétnyelvű településen él

Finnországban az ország hivatalos nyilvántartása szerint a lakosság 5 százalékának svéd az anyanyelve. Finnországban is meghatározott időszakra szól a települések nyelvi besorolása. A kormány tízévente állapítja meg, mely önkormányzatok finn vagy svéd egynyelvűek, illetve kétnyelvűek. A besorolásnál a népességnyilvántartásban szereplő nyelvi adatokat veszik figyelembe. A jelenlegi besorolás a 2023–2032-es időszakra érvényes.

Azok a települések kétnyelvűek, ahol a lakosság 8 százaléka vagy legalább háromezer kisebbségi nyelvű lakos él – tehát az arány mellett az abszolút létszámot is figyelembe veszik. Ez az automatikus kétnyelvű státusz akkor szűnik meg, ha a kisebbségi lakosság aránya 6 százalék vagy létszáma 3000 fő alá csökken. Tehát van egy két százalékos pufferzóna. A 

képviselő-testület kezdeményezésére azonban a kormány a küszöbértékek teljesülése nélkül is kétnyelvűnek minősíthet egy települést a következő tízéves időszakra. Így történt például Lohja esetében a 2023–2032-es időszakra. 

Finnországban finn és svéd tannyelvű iskolák működnek. A két nemzeti nyelv használatának joga ugyanakkor nemcsak a kétnyelvű településeken érvényesül: az országos központi államigazgatási hatóságok, köztük a minisztériumok is kétnyelvűek.

Svájcban a német, a francia és az olasz szövetségi szinten hivatalos nyelv, 

a rétoromán pedig a rétorománul beszélőkkel való kapcsolattartásban az. Az alkotmány 70. cikke szerint a kantonok maguk határozzák meg a hivatalos nyelveiket, figyelembe véve a hagyományos nyelvterületeket és az őshonos nyelvi kisebbségeket. A jogok érvényesülése azonban itt sem teljes: az Európa Tanács értékelése az olasz és a rétoromán szélesebb körű használatát sürgette a gazdasági és társadalmi életben. 

Szlovénia egyes településein is hivatalos nyelv a magyar és az olasz

Szlovéniában a 2011 óta alkalmazott regiszteralapú népszámlálás nem gyűjt teljes körű nemzetiségi adatokat. A két őshonos közösség – az olasz és a magyar – nyelvi jogait ugyanakkor a szlovén szabályozás létszámtól függetlenül biztosítja azokon a településeken, ahol hagyományosan élnek. Ezeken a településeken a magyar, illetve az olasz a szlovén mellett hivatalos nyelv. 

Magyar–szlovén kétnyelvű, illetve olasz tannyelvű oktatás működik óvodától középiskoláig, egyetemen viszont korlátozottan érhetőek el magyar vagy olasz nyelvű szakok. Bár az Európa Tanács 2025-ös értékelése magas szintű jogi védelmet állapít meg, a megfelelő nyelvtudású tanárok és köztisztviselők hiánya nehezíti az érvényesülését. 

Magyarországon a kisebbségvédelem egyik fontos intézménye a nemzetiségi önkormányzat,

ezek oktatási és kulturális intézményeket is fenntarthatnak. Az Európa Tanács 2026 márciusában közzétett értékelése elismeri a szilárd jogi és intézményi keretet, valamint a nemzetiségi óvodák és iskolák hálózatát. Az oktatás azonban eltérő formákban működik, egyes intézményekben a kisebbségi nemzetiség nyelve a tanítás nyelve, máshol kétnyelvű oktatás folyik, de olyan is van, ahol a kisebbségi nyelvet csupán tantárgyként tanítják. Ezek nem biztosítanak azonos lehetőséget az anyanyelv használatára. A jelentés a tankönyvhiányt és a kisebbségi nyelveken tantárgyakat oktatni képes pedagógusok hiányát problémaként említi.

A hivatali nyelvhasználat egyes garanciáihoz Magyarországon alacsonyabb küszöb kapcsolódik, mint Romániában. A nemzetiségi törvény 6. cikke szerint már 10 százalékos aránynál az érintett nemzetiségi önkormányzat kérésére nemzetiségi nyelven biztosítani kell például a közigazgatási nyomtatványokat, valamint a rendeleteket és hirdetményeket. Más kötelezettségekre húszszázalékos küszöb vonatkozik. 

Ez viszont nem jelenti azt, hogy eredményes: az Európa Tanács szerint a nemzetiségi nyelveket a közigazgatási ügyintézésben és a bíróságokon a jogi lehetőségek ellenére ritkán használják.

Következtetés

Dan Tanasă állítása hamis.

„Olyan kisebbségvédelmi jogszabályi keret, amilyen Romániában létezik, sehol máshol nincs a világon, még Magyarországon sem. Nincs olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai.”

Dan Tanasă merész állítása, miszerint sehol máshol nincs olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai, nem igaz. Elég ha csak Dél-Tirolra vagy Finnországra gondolunk. Az viszont még elmondható, hogy sok más országnak is van még hova fejlődni ebben a tekintetben, akárcsak Romániának.

The post Románia a nemzeti kisebbségek paradicsoma? appeared first on Átlátszó Erdély.

Ha már a Mikulás-napi választások miatt egyébként is a honatya-jelöltjeink vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatait foglaljuk mostanában össze, úgy döntöttünk, december elsején egy kis extrával lepjük meg a Románia nemzeti ünnepét képernyő előtt töltő olvasóinkat. Mégpedig azzal, hogy megnézzük a nyilvános dokumentumokban, miből él meg Dan Tanasă, a sepsiszentgyörgyi blogger, aktivista, provokátor.

Politikailag parazita életmódot folytat: saját program hiányában azzal szerzett hírnevet, hogy a székelyföldi önkormányzatok vezetőit jelentette fel, majd indított száznál is több pert ellenük, ha intézményeikben nem biztosítottak

• kizárólagosságot a román nemzeti szimbólumoknak (azaz ha kitűzték a magyar és / vagy székely zászlót is),
• illetve dominanciát a román nyelvnek a hivatalos feliratokon és kiadványokban.

Az önkormányzatokat és vezetőiket Dan Tanasă a 2010-es évek elején a központi hatóságoknál jelentette fel. Mikor ezek már egyre kevésbé reagáltak a jelzéseire, 2014-ben létrehozta a Méltóságért Európában Polgári Egyesületet (ADEC), amellyel a székely megyék tanácselnökeit, illetve tucatnyi székelyföldi város és község polgármesterét perelte be.

A perek többségét a székely zászló hivatalos épületekre történt kitűzése miatt indította és nyerte meg. De azért is perelt, ha egy község nem azt írta ki, hogy polgármesteri hivatal, hanem azt, hogy községháza. Brassó megye tanácselnökét azért perelte be tavaly, hogy távolítsa el a Kovászna megye felőli bejáratánál elhelyezett, Brassó Megye, illetve Brassó megye jó utat kíván feliratokat.

Pitiáner dominancia

Pár napja alapfokon megnyert perrel szeretné arra kötelezni Tamás Sándort, hogy Háromszék Natura 2000-es területein kihelyezett tájékoztató pannókon az információkat előbb románul tüntesse fel, és csak az alatt magyarul és angolul. Jelenleg ugyanis az érdemi információk a három nyelven egymás mellett jelennek meg.

Tanasă ritkán ugyan, de néha jogosan indít eljárást a hivatali kétnyelvűség hiánya miatt – ha egy-egy község alkalmilag csak magyarul kommunikál a lakosaival, románul nem. Magyar nyelvű felirat, dokumentum, kiadvány hiánya miatt viszont még sosem perelt. Sőt azt sem követelte a központi hatóságoktól, hogy biztosítsanak az önkormányzatoknak külön forrást ahhoz, hogy két nyelven kommunikálhassanak a lakosokkal.

[irp posts=”30892″ name=”Kelemen Hunor a gazdagabb, vagy Lénárd András jobbkeze?”]

Célja nem a valós kétnyelvűség, hanem a román nyelvi dominancia érvényesítése a székelyföldi önkormányzatok hivatalos kommunikációjában. A provokáció sem áll távol tőle: képes felháborodni azon, ha valaki székely zászlós maszkban dolgozik a Kauflandban, de videós cáfolat ellenére sem vonja vissza téves állítását, miszerint csak magyarul zajlott volna két hete a marosvásárhelyi Bethlen Gábor-szobor avatása.

Bár Tanasă kizárólag szimbolikus politizálásban utazik, nagyon konkrétan meg szeretne élni belőle. Ahogy 2016-ban, úgy idén is képviselőjelöltként indul a parlamenti választáson. Ezúttal a nacionalista George Simion-féle AUR Maros megyei jelöltjeként. Jelölése mindjárt két előnnyel is jár:

• már kétszer nyújtott be vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatot;
• másodjára is bizonyíthatja, hogy a kizárólag magyarellenes szimbolikus politizálás már Romániában sem tudja berepíteni a parlamentbe.

Azt nem is feltételezzük, hogy egy ekkora patrióta elhallgatná az állam és a közvélemény elől a jövedelmét. Így vagyonbevallásainak legfőbb tanulsága:

Dan Tanasă nem keres pénzt.

Annyit semmiképp sem, amennyiből meg tudna élni. Vagy nem vallja be a keresetét, vagy a feleségei tartják el. A 39 éves wannabe politikus ugyanis elvált, majd újra nősült. Ma már gyermeke is van, mondja el az egyik kampányvideójában.

A 2016 októberében benyújtott vagyonnyilatkozatában azt állította, 2015-ben nem volt fizetése. Akkori felesége a frankfurti SSI projektmenedzsereként keresett 25 900 eurót, ő pedig a Voiculescu család alapítványától kapott 42 096 lejt A sajtó szabadsága a bátorságért nevű díj jutalmaként. Ez annak a Dan Voiculescunak a családi alapítványa, aki médiamágnásként, az Intact Csoport és az Antena televíziós csatornák tulajdonosaként a legtöbbet tette Romániában a hagyományos hírmédia lejáratásáért, a sajtó hitelének rombolásáért, és az elfogult pártsajtó felvirágzásáért.

Több tízezer euróra rúgó 2015-ös bevételüknek köszönhetően Tanasáék nem szűkölködtek 2016-ban sem. Akkor húszezer lej volt a folyószámlájukon, és fejenként több mint 22 ezer lej a 2009-ben kötött életbiztosításuk kontóján. A 2007-ben felvett 16 800 eurós hitelük elvileg 2017-ben járt le. Az nem derül ki, mire vették fel: Dan Tanasă nevén se ház, se telek, se autó nem szerepelt.

Az már Dan Tanasă civil szervezetének adataiból derül ki, hogy később elvált jól kereső feleségétől. A 2015-ben beinduló szervezetből ugyanis menet közben kitették, vagy kilépett Adina Mereuta, aki addig Adina Tanasă néven az egyesület alelnöke volt. Az új alelnök Raluca Tanasă, aki ezen a néven szerepel Dan Tanasă 2020-as vagyonbevallásában is. Kezdő jogász lehet, ugyanis 2019-ben mindössze 38 400 lejt, azaz havi 3200 lejt keresett egy nagy nemzetközi ügyvédi iroda brassói kirendeltségénél.

Maga Dan Tanasă 2019-ben éhbérért, összesen 7500 lejért dolgozott

a bukaresti Automatic Serv SRL marketing menedzsereként. Ez úgy is kevés, hogy csak 2019 júliusától dolgozik ennek a cégnek aszerint a friss önéletrajza szerint, amelyet jelölésével együtt nyújtott be a Képviselőházhoz. Saját cége nincs.

Önéletrajzában azt állítja, 2018 júliusa és 2019 júniusa között az egyik európai parlamenti képviselő tanácsosa volt, akinek beszédeket írt, munkadokumentumokat írt és fordított, tanulmányokat állított össze neki, összefoglalókat készített az ülésekről, stb. Vagy ingyen kulizott az EP-képviselőnek, vagy szerényen elhallgatta az ezért járó összeget.

Tavaly mindenesetre a feleségével felvettek egy 274 ezer lejes hitelt harminc évre, amiből vettek egy 114 négyzetméteres lakást Brassóban.

[irp posts=”30986″ name=”Bejött a parlament a háromszéki honatyáknak”]

Mielőtt ingyen tanácsokkal látta volna el a meg nem nevezett EP-képviselőt, Dan Tanasă azt állítja magáról, hogy független újságíró volt 2011 augusztusától. Ez a blogbejegyzései mellett abból is állt, hogy bejárt tévéműsorokba híreket, eseményeket kommentálni. Blogja korábban is megvolt, miközben különböző piac- és közvélemény-kutató cégeknél vállalt munkát egy két évre. 2013-ban kapta meg a Mile Cărpenișan Díjat a Bátorságért és Újságírói Kiválóságért, ezzel ezer euró járt.

Tavaly október óta újra egyetemista, a brassói egyetemen jogot hallgat. Egyébként 16 éve végzett pszichopedagógia szakon, 2011-ben mesterizett kommunikáció és közkapcsolatokból.

A perek inkább viszik, mint hozzák a pénzt

Az, hogy esetleg az egyesületéből, az ADEC indította perekből élne meg, nem derül ki a szervezet nyilvános mérlegéből, amelyben alkalmazott nem szerepel. Bár az egyesület bevétele évente növekedett, a büdzséje mínuszban van.

A 2015-ös évet 7307 lejes mínusszal zárta, mert kilencezer lej kölcsönt vett fel, amit 2016-ban nem törlesztett. Ekkor 3600 lej bevételre még csak 2900 lej kiadás jutott, de 2017-ben már közel 13 ezer lej adóssága volt, és abban az évben kétezer lejjel többet költött, mint amennyi pénz bejött az egyesületbe. Tavalyelőtt hatezer lejes bevétel mellett közel 11 ezer lej volt a kiadása, tavaly pedig 17 ezer lejes bevétel mellett 300 lejjel költött többet. Összadóssága viszont már közel 23 ezer lej volt.

Azért nem valószínű, hogy Dan Tanasă ebből a pénzből élt volna, mert önmagukban nem nagyok az éves bevételek. Ráadásul abban a mennyiségben, amelyben ő indítja a pereket, pusztán azok adminisztrálása (bélyegilleték, útiköltség, stb.) is felemésztheti a bevételt, még ha nem is fogad ügyvédet. Arról pedig nincs adat, hogy az egyesületének honnan származnak a bevételei: támogatóiról Tanasă nem számol be.

Nyitókép: Dan Tanasă pandémiás kortesbeszédet tart Marosvásárhelyen 2020. november 24-én. A kép forrása a blogger-aktivista Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Miből él meg Dan Tanasă? appeared first on Átlátszó Erdély.