Több hónapig tartó hangolás után a héten teljesen kampányüzemmódba váltott az RMDSZ és az EMNT. A két szervezet politikusainak a facebookos tevékenységét végignézve az az érzésünk támad, mintha ezek az erdélyi tisztségviselők egy „éles” választási kampányban a saját mandátumaikért küzdenének – pedig csak a levélszavazatok összegyűjtése folyik.

Állításuk szerint az összegyűjtött levélszavazatokat vagy a kolozsvári és csíkszeredai konzulátusra, vagy pedig egy magyarországi választókörzetbe juttatják el. Ezt azonban nehéz ellenőrizni: a borítékok átvétele az esetek többségében teljesen informálisan történik, a szavazók csak ritkán kapnak átvételi elismervényt, általában visszajelzés sem érkezik arról, hogy szavazatukat bedobták az urnába.

Nem törvénytelen a segítségnyújtás – csak nem tiszta, mit fed

Ezt a „segítségnyújtást” a magyarországi választási törvény megengedi. Azonban nem határozza meg pontosan, mi fér bele ebbe a segítségnyújtásba, és mi az, ami már sérti a szavazás titkosságát.

Mivel az RMDSZ és az EMNT szerepvállalása nem átlátható, felveti a választási visszaélés gyanúját. Hogyan is lehetne a korrekt, pártatlan közvetítőt látni azokban a szervezetekben, amelyeket a jelenlegi magyar kormány finanszíroz, amelyek az utóbbi hónapokban a Fidesznek kampányoltak, és amelyeknek a vezetői egy percig sem titkolják politikai opciójukat?

Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg nincsenek bizonyítékaink arra, hogy akár az Eurotrans Alapítvány irodáiban, akár a Demokrácia Központok hálózatában szervezett választási csalás történne. Azok a gyanús esetek, amelyek a levélszavazás során eddig a tudomásunkra jutottak, nem kötődnek feltétlenül valamelyik szervezethez, és inkább túlbuzgóságból elkövetett visszaéléseknek tűnnek.

Ugyanakkor az RMDSZ és EMNT mellett számos más szervezet, akár magánszemély gyűjti a levélszavazatokat. Nem ritka, hogy egyes falvakban az egyházhoz adják le a borítékokat, vagy valamelyik szomszéd viszi azokat be a konzulátusra. Háromszéken például a Bertis üzlethálózat is beszállt a gyűjtésbe: a levélszavazatokat a kasszáknál lehet leadni.

Pár tucat levélszavazat érkezett a Demokrácia Központokhoz

A négy évvel ezelőtti parlamenti választásokhoz képest annyi változás történt, hogy most már nem jellemző az, hogy az Eurotrans és a Demokrácia Központok címeire kérik a választók a levélcsomagokat.

„Idén néhány irodánkba érkezett még pár tucat, az ügyfelek megbízásából, és azokat javarészt ki is osztottuk. Természetesen ezek elérhetőséget is bíztak ránk, így tudtuk őket értesíteni. Jelenleg összesen kettő ilyen szavazócsomag várja még tulajdonosát egy-egy irodánkban” – válaszolta kérdésünkre Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető igazgatója. Az Eurotrans annyit válaszolt erre a kérdésünkre, hogy nem érkeztek címeikre levélcsomagok.

A konzulátusok látványosan keveset kommunikálnak

Miközben Erdélyben mindenki teljes gőzzel gyűjti a levélszavazatokat, és sokszor kifejezetten arra kérik a szavazókat, hogy ne a konzulátusokra vigyék a borítékokat, a kolozsvári és csíkszeredai konzulátusok látványosan keveset kommunikálnak a Facebookon. Cikkünk írásának a pillanatában 1-2 fizetett kampányuk fut a választási tudnivalókkal.

Az az információ, miszerint a levélszavazatokat a konzulátusokon személyesen is le lehet adni, megjelenik ugyan az oldalon, de nem hangsúlyosan. Figyelmesen kell végiggörgetni és elolvasni a bejegyzéseket ahhoz, hogy rábukkanjunk. Ez azért különös, mert a szavazás legbiztonságosabb módja a szavazatok személyes eljuttatása a konzulátusokon található urnákba.

A csíkszeredai főkonzulátus tavaly december végétől mintegy 14,4 ezer lejt (2900 euró) költött Facebook-hirdetésekre. A választásokkal kapcsolatos hirdetések csak februártól kezdtek el futni. A kolozsvári főkonzulátus ugyanebben az időszakban közel 11,8 ezer lejre (2385 euró) hirdetett, a reklámkampányok szintén februártól kezdődtek.

A konzulátusoknak elküldött kérdéseinkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya válaszolt szűkszavúan. A facebookos kommunikációról ennyit tudtunk meg:

„Külképviseleteink a rendelkezésre álló felületeken megjelentetett információk tartalmával és azok megosztásával hívja fel a választópolgárok figyelmét mindazokra a lehetőségekre, amelyek biztosítják, hogy levélszavazataik határidőn belül beérkezzenek a Nemzeti Választási Irodába.”

Most az erdélyi magyarok sora köszönetet mondani

A főkonzulátusokkal ellentétben a két, könnyített honosításban besegítő szervezet – az RMDSZ-közeli Eurotrans Alapítvány, valamint az EMNT által működtetett Demokrácia Központok hálózata – már tavaly ősztől kampányol. Kezdetben regisztrációra és adataik frissítésére buzdították az erdélyi magyarokat, majd a regisztrációs határidő, március 9. és a borítékok megérkezése után elkezdték gyűjteni a levélszavazatokat.

Az Eurotrans Alapítvány hirdetéseiben nem is próbálja azt a látszatot kelteni, hogy a választások lebonyolítását független szervezetként segíti. A kreatívok túlnyomó többsége azt sugallja, hogy az erdélyi magyarság érdeke az, hogy a jelenlegi kormány folytassa munkáját. Számos kampányanyag emlegeti a magyarországi támogatásokat, megjegyezve, hogy most az erdélyi magyarokon van a sor, hogy segítsék a magyarországi kormányt.

Miközben Szijjártó Péter külügyminiszter és a magyar kormány más tagjai többször is szerepelnek a hirdetésekben, az ellenzék csak negatív kontextusban jelenik meg, ha egyáltalán.

Az Eurotrans Alapítvány az utóbbi három hónapban 247 hirdetést tett közzé összesen 23,7 ezer lej (4770 euró) értékben. Ennek az összegnek mintegy felét, 10,7 ezer lejt (2160 euró) az utóbbi 30 napban költötték el 119 hirdetésre. A kampány összköltsége azonban minden bizonnyal sokkal több ennél: a filmek, egyéb kreatívok elkészítése sem lehetett olcsó.

Az Eurotranshoz képest szerényen kampányolnak a Demokrácia Központok

Az RMDSZ ellenzéke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok jelenléte a Facebookon jóval szerényebb. Ők az utóbbi három hónapban 3,65 ezer lejt (740 euró) költöttek hirdetésekre, amelyek között az ukrajnai menekültek megsegítésére folytatott kampányuk és több kisebb projektjük is szerepel.

A Demokrácia Központok szemlátomást kevesebb erőforrást tudnak megmozgatni az Eurotrans-hoz képest. Míg az utóbbi szervezet kifogástalan minőségű kisfilmekkel hirdet, addig a Demokrácia Központok mozgóképes anyagait híradókból vették át, reklámanyagaik többsége egyszerű grafika, és a magyar kormány tagjai sem tűnnek itt fel.

Ugyan fontos az online jelenlét, de a levélszavazatok begyűjtése nem a Facebookon folyik. A munka zömét az Eurotrans Alapítvány, valamint a Demokrácia Központok alkalmazottai végzik a két szervezet területi irodáiban. Ha figyelmesebben megnézzük ezeket az irodákat, rájövünk, miért szerepel sok hirdetésben az Eurotrans Alapítvány, valamint az RMDSZ egyetlen entitásként.

Egy légtérben a pártokkal

Az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány ugyan különálló jogi személyiség, de lényegében ugyanazt a szervezetet takarja. Az Eurotrans Alapítványt az RMDSZ hozta létre, kuratóriumi elnöke Nagy Zoltán, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kabinetfőnöke. Az Eurotrans irodahálózata nagyrészt egybeesik az RMDSZ területi szervezeteinek a címeivel.

Vagyis az Eurotrans és az RMDSZ területi alkalmazottai egy irodában, légtérben dolgoznak Erdély-szerte. Kérdés, hogy kampány idején hogyan tud elkülönülni a civil és a politikai aktivitás. Hasonló a helyzet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központ-hálózattal: ezek az irodák egyben az Erdélyi Magyar Néppárt területi szervezeteinek a székhelyei.

Hogy mennyire egybefolynak ezek a szervezetek, jól mutatja egy, az Átlátszó Erdély által megszerzett körüzenet, amelyet az RMDSZ egyik Kolozs megyei politikusa március 28-án küldött ki. Ebben arra buzdítja a kollégákat, „vegyék komolyan a feladatot”, ugyanis a négy évvel ezelőtti szavazatmennyiségnek csak 40 százalékát sikerült begyűjteni. „Ne adjátok se a papnak, ne vigyétek a konzulátusra! A megyei RMDSZ-hez jusson el!” – így az üzenet.

Egy nappal később, március 29-én újabb, ezúttal dicsérő SMS ment ki: „Köszönöm a munkátokat! A mai nappal 60 százalékon vagyunk. (…) A hátralevő napban az a dolgunk, hogy egyetlen szavazat se maradjon a megyében. (…) Húzzunk bele!”

Az SMS valós, de nincsen kvóta, amit teljesíteni kell

Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének az ügyvezető elnöke kérdésünkre megerősítette, valóban küldtek ilyen SMS-eket, és azok az RMDSZ választott tisztségviselőinek és belső testületi vezetőinek szóltak.

Rákérdeztünk arra is, van-e kvóta, amit a megyei RMDSZ-nek teljesítenie kell a levélborítékok összegyűjtésében, és ha igen, azt ki szabta meg. Antal szerint nincs olyan kvóta, amit a választásokkal kapcsolatban bárki is megszabott volna az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének.

A teljesítési kényszer nem csak a mozgósításon látszik. RMDSZ-es és EMNT-es tisztségviselők előszeretettel fotózkodnak a munkatársaik által összegyűjtött, vagy a konzulátusokon felállított urnákba bedobott borítékokkal.

Nincs kvóta, de célszámok azért vannak

A kvótára rákérdeztünk az Eurotrans-nál, valamint az EMNT-nél is. Az Eurotrans válasza: „Nincs egy előre meghatározott szám. 2018-ban közel 100 ezer személynek segítettünk a levélszavazatuk visszajuttatásában és a levélcsomag összeállításában. Ezeket a levélcsomagokat kivétel nélkül sikeresen eljuttattuk a Főkonzulátuskra vagy magyarországi határmenti szavazókörzetekbe. Az emberek igénylik ezt a segítséget, várhatóan ez a szám idén még nagyobb lesz.”

„Nincs ilyen külső fél által meghatározott szám, nem is lehet normázni ezt a munkát, mert sok lehetőség van a levélszavazat visszajuttatására. A saját munkaszervezésünk szempontjából használunk célszámokat, mert így hatékonyabb, de ezek csak a belső folyamatokat segítik, és csak arra vannak hatással” – így az EMNT.

Évente 250-400 millió forint támogatásból működik a két irodahálózat

Úgy az Eurotrans Alapítvány, mint a Demokrácia Központok a magyar kormány – pontosabban a Miniszterelnökség – támogatásaiból működik. Szerződéseiket és elszámolásaikat adatigényléssel kértük ki. A Miniszterelnökség kérésünket részben teljesítette: nem küldte el az iratokat, de lehetőséget adott arra, hogy azokat egy betekintés során végiglapozzuk és kijegyzeteljük.

2017 óta az Eurotrans Alapítvány évente 250 és 400 millió forint (680 ezer-1 millió euró) közötti támogatást kapott a Miniszterelnökségtől, illetve a Bethlen Gábor Alaptól. Az alapítványnak 2020-ban 71 alkalmazottja volt, a támogatás legnagyobb részét a személyi juttatások teszik ki. 2020-ban például 212 millió forintot (578 ezer euró) tervezetek elkölteni erre a célra, dologi kiadásokra 120 millió forintot (320 ezer euró) különítettek el a költségvetésükben.

Az EMNT Egyesület nagyjából hasonló mértékű támogatásban részesül: 2017 óta 250 és 400 millió forint (680 ezer-1 millió euró) közt mozog a Miniszterelnökségtől kapott támogatás mértéke. Fontos megjegyezni, hogy mindkét szervezet a könnyített honosítás kezdete (2012) óta besegít a honosítási iratcsomók összeállításában. Az EMNT Egyesületnek utolsó publikus mérlege szerint 53 alkalmazottja volt. Pénzügyi terveikből az derül ki, hogy a személyi juttatások teszik ki a költségek legnagyobb részét: 2020-ban 179 millió forintot (486 ezer euró) irányoztak elő erre a célra, a dologi kiadások 62 millió forintra (168 ezer euró) rúgtak.

A levélcsomagok átvétele, átadása nagyrészt bizalmi alapon megy

Nem világos, hogy kapnak-e átvételi elismervényt azok a személyek, akik a levélcsomagokat az Eurotrans irodáiban, illetve a Demokrácia Központokban hagyják. Hogyan értesítik őket arról, hogy a levélcsomagjukat leadták, illetve eljutott valamelyik konzulátusra vagy az NVI-hez? A konzulátusok kiállítanak-e elismervényt a beérkező levélszavazatokról?

„Amennyiben igénylik az átvételi elismervényt, természetesen kapnak. De nem jellemző, mert az emberek bíznak az Alapítványban és munkatársaiban, és akik átadják nekünk a levélszavazatokat, biztosak abban, hogy mi időben eljuttatjuk a Főkonzulátusokra. Amennyiben a választópolgár a levélcsomag átadásakor megadja a telefonszámát, sms-ben értesítjük a leadásról” – válaszolta megkeresésünkre az Eurotrans Alapítvány kommunikációs irodája.

Sándor Krisztina ezt írta az átvételi elismervényekkel kapcsolatos kérdésünkre: „Nem kapnak elismervényt és visszajelzést sem arról, hogy szavazatukat eljuttattuk valamelyik konzulátusra. Ugyanúgy, ahogy a posta sem biztosít ilyesmit azoknak, akik bedobják szavazatukat a postai gyűjtőládába.” Sándor szerint az EMNT sem kap semmilyen elismervényt akkor, amikor átadják a levélcsomagokat.

Hogyan biztosítják a szavazás titkosságát?

Pontosan milyen utasításokat kapnak azok a munkatársaik, akik a levélszavazatok összegyűjtését végzik? Egy olyan helyzetben, amikor egy idős szavazó arra kéri az munkatársakat, hogy segítsen kitölteni a nyomtatványokat, hogyan biztosítják a szavazás titkosságát? – kérdeztük az Eurotrans Alapítványtól és az EMNT-től.

„Munkatársaink kizárólag a levélcsomag összeállításában és az azonosító nyilatkozat kitöltésében segítenek. Arra kérjük az embereket, hogy a szavazólapot maguk töltsék ki otthon. A levélszavazat csomagot úgy vesszük át, hogy abban már a szavazólapot tartalmazó lezárt belső boríték van” – így az Eurotrans.

„Munkatársaink csak az azonosító nyilatkozat kitöltésében és a borítékokba való csomagolásban segíthetnek és segítenek a hozzánk fordulóknak. Ha előfordul olyan ügyfél, akinek nincs még kitöltve a szavazólapja, vagy „népszavazólapja”, azt megkérjük, hogy vonuljon félre az e célból kialakított külön helyiségbe, vagy külön sarokba és ott végezze el a tulajdonképpeni szavazást.

Ugyanakkor az ügyfelek nagy többsége csak a levélszavazat visszajuttatásáért fordul hozzánk, tehát már kitöltött, lezárt szavazási levélcsomaggal jön hozzánk. Emellett sokaknak segítünk a módszertani eligazításban is: mi kerül a kisebb és mi a nagyobb borítékba, mert emiatt a korábbi években is sok volt az érvénytelen szavazat” – válaszolt Sándor Krisztina.

A főkonzulátusra akkor se vigyék, ha egyébként 180 méterre van az Eurotrans irodától

Feltűnő, hogy a hivatalos kommunikációban mindenhol azt hangsúlyozzák, hogy a borítékokat az Eurotrans Alapítványhoz, valamint a Demokrácia Központokhoz kell elvinni. Alig jelenik meg az az információ, hogy a szavazók a borítékokat közvetlenül is elvihetik Kolozsváron, illetve Csíkszeredában a konzulátusra, és ott bedobhatják a szavazóurnákba.

Kolozsváron például az Eurotrans Alapítvány irodája a Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 2 szám alatt, pontosan 180 méterre van a főkonzulátustól. Ennek ellenére az Eurotrans Alapítvány arra kér mindenkit, hogy a levélszavazatokat hozzájuk vigyék, ne a főkonzulátusra.

A személyes leadás azért fontos, mert minél több kézen megy keresztül a levélszavazat, míg a szavazótól az Nemzeti Választási Irodába elér, annál nagyobb az elméleti esélye a visszaélésnek.

„(…) Az Eurotrans Alapítvány online kommunikációjában a prioritás, hogy aki bizonytalan, igényeljen segítséget az azonosító nyilatkozat helyes kitöltésében és a levélcsomag összeállításában, valamint az, hogy vállaljuk a levélszavazatok eljuttatását a külképviseletekre a megadott határidőre. Csíkszeredai és kolozsvári lakosokat leszámítva kevésbé életszerű, hogy valaki akár több száz kilométert utazzon, hogy személyesen leadja a szavazatát. Ezért Szatmártól, Marosvásárhelyen keresztül Vajdahunyadig megkeresik munkatársainkat” – válaszolt az Eurotrans Alapítvány kérdésünkre.

„Az ügyfeleink elsöprő többsége nem Kolozsváron és nem Csíkszeredában fordul hozzánk, így számukra nem reális opció a konzulátusokon való személyes leadás. Ezért a szűkös hirdetési lehetőségeinket is az ügyfeleink többségének tájékoztatására fordítjuk. A postai visszaküldést kifejezetten nem ajánljuk az erdélyi választóknak, elsősorban azért, mert a választás napjáig be is kell érkezzenek a szavazatok a NVI budapesti címére (…) A konzulátusokra való leadást sokkal biztonságosabb módszernek látjuk, ezt több helyen megemlítjük, és minden irodánkból mi magunk is oda visszük a begyűjtött levélszavazatokat” – így Sándor Krisztina.

Címlapfotó: Levélszavazatokat visz a Kolozsvári Főkonzulátusra az RMDSZ egy munkatársa. Forrás: a Kolozs megyei RMDSZ Facebook-oldala

Ez az anyag a 2022 áprilisában sorra kerülő magyarországi választásokról szóló projektünk része. A projektet az Investigative Journalism Europe (IJ4EU) valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. Az itt megjelenő vélemények, következtetések a szerzők álláspontját mutatják be, azok nem feltétlenül tükrözik a projekt finanszírozóinak az álláspontját.

The post RMDSZ-től élelmiszerboltig: úgy gyűjtik a levélszavazatokat, mintha az életük múlna rajta appeared first on Átlátszó Erdély.