A Bihar megyei RMDSZ rég bejáratott embereit küldi Bukarestbe: Cseke Attila és Szabó József indul a szenátori, Biró Rozália és Szabó Ödön a képviselői lista befutó helyein.

A plakátokra felfért még a Szövetség ifjúsági szervezetének, a MIÉRT-nek sepsiszentgyörgyi beágyazottságú, de idén valamiért Bihar megyébe ejtőernyőzött jelöltje, Olteán Csongor. Az ő helye viszont csak erős optimizmussal nevezhető befutónak: a Bihar megyei RMDSZ-voksok négy éve is csak két képviselőt küldtek a parlamentbe. Ráadásul az idei önkormányzati választások eredményei azt mutatják, ez alatt a négy év alatt az RMDSZ szavazótábora ötvenezerről 43 ezerre csökkent a megyében.

Az új nacionalista párt, az AUR helyi előretörésével az RMDSZ eddigi mandátumait is fenyegeti. Cikkünk publikálásakor még nem világos, a kieső pártokra adott voksok visszaosztásával melyik párt pontosan hány honatyát küld a parlamentbe Bihar megyéből.

Cseke Attila 2008 óta dolgozik a parlamentben hol szenátorként, hol képviselőként. Jelenleg az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője. Szabó József Bihar megyemenedzsere volt Pásztor Sándor tanácselnöksége alatt, idén Szabó indult a tanácselnöki mandátumért. Mivel Cseke Attila teljesen esélytelenül, de megpályázta a nagyváradi polgármesteri széket, azaz mindketten megméretkeztek az önkormányzati választásokon, ezért mindkettejük vagyonosodásáról részletesen beszámoltunk bő két hónapja.

[irp posts=”30339″ name=”Bihar megyében megérte politikusnak állni: mutatjuk a jelöltek vagyonát”]

Szabó József Derzsi Ákos helyére került a bihari listán.

A Bihar megyei munkafelügyelőségen karriert építő Derzsi 2007-ben államtitkárként került Bukarestbe. 2008-ban képviselővé, 2016-ban szenátorrá választották.

2008-ban feleségével közösen egy 60 négyzetméteres váradi lakással és egy épp akkor épülő házzal rendelkezett Borson, ahol 2006-ban vásároltak egy 755 négyzetméteres telket. A 301 négyzetméteres házat 2009-re fejezték be. Kiadással foglalkozó cégükben ő a kisebbségi tulajdonos, felesége a többségi tulajdonos és az ügyvezető. Felesége nevén egy műszaki tanácsadással foglalkozó cég is szerepel. Akkoriban két hitelt is felvettek 32, illetve 31 ezer lej értékben.

Tíz évre rá vettek még egy hasonló méretű telket Borson. A szenátor idei vagyonnyilatkozatában egy Audi A4-es és két bankszámla szerepel 26 ezer euróval, illetve 45 ezer lejjel. Míg kezdő képviselőként évi 57 ezer lejt keresett Derzsi, 2019-ben szenátorként már 149 ezer lejt.

Cége egyáltalán nem mutat ekkora növekedést: a 2008-ban 461 ezer lejes árbevételű Europrint akkor 90 ezer lej profitot termelt, 2019-ben 455 ezer lejes forgalom mellett 63 ezer lejes mínuszt. A cég 2012-ben volt a csúcson közel 700 ezer lejes árbevétellel. Azaz Derzsi Ákos nyolc parlamenti éve alatt nem vált krőzussá, de stabilizálta anyagi biztonságát cége ingadozásaival együtt, és bukaresti mandátum nélkül sem kell aggódnia.

Szenátorként egyetlen egyszer szólalt fel a parlamentben, még mandátuma elején, 2017 februárjában a 2017-es költségvetés vitáján. Míg Derzsi Ákosnak otthon sincs különösebb renoméja,

Szabó Ödönt mindenki ismeri Bihar megyében,

aki időnként fellapozta a sajtót az elmúlt húsz évben. Az ötgyermekes képviselő még csak most zárja második alsóházi mandátumát, de 1999 óta ügyvezeti a Bihar megyei RMDSZ-t felváltva elnöki és alelnöki pozícióból.

A szilágysági származású politikus 1997-ben végezte el a földrajz szakot a Nagyváradi Egyetemen, egy évre rá a történelem mesterit, és akkor már tagja a megyei RMDSZ-választmánynak. 2000-ben önkormányzati képviselő lesz, muzeográfus állást kap a megyei múzeumnál, 2003-ban már a Bihar megyei tanács alelnöke.

Sajtóértesülések szerint ifjúsági vezetőként hathatósan segítette Kiss Sándor vállalkozót, megyei választmányi elnököt, hogy 2004-ben átvegye a megyei RMDSZ elnökségét. Azt a Kiss Sándort, akit 2015-ben helyezett vád alá a Korrupciós Ügyészség négymillió eurós megvesztegetés elfogadása miatt, de csak 2016-ban mondott le az elnökségről.

[irp posts=”587″ name=”Tévészerelőből Bihar megyei keresztapa: ismerjük meg Kiss Sándor életútját”]

(Érdekes fordulat történt pár hete a korrupciós ügyben, amelyben Kisst 2018-ban előbb nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, majd ezt megsemmisítve az ügyet alapfokra utalták vissza. Most épp kizárták a bizonyítékok közül azoknak a lehallgatásoknak a jegyzőkönyveit, amelyeket a SRI nemzetbiztonságra hivatkozva végzett. A G4Media forrásai szerint ráadásul az egész ügy hamarosan elévül.)

Szabó Ödön 2012 óta parlamenti képviselő, és az RMDSZ oktatási szakpolitikusaként pozicionálja magát. Vagyoni szerkezetében csak tavaly állt be jelentősebb változás az elmúlt nyolc évben, de ne szaladjunk ennyire előre. Inkább hátra: az RMDSZ helyi magyar ellenzéke még 2014-ben is azt rótta fel neki, hogy az nem lehetett méltányos és valószínűleg törvényes sem, ahogy a kétezres években három, közpénzből fizetett állása volt, és ahogy belvárosi ingatlanokat szerzett családtagjai nevére.

Ez utóbbi a vagyonnyilatkozataiból értelemszerűen nem derül ki. Az azonban valóban az emberi teljesítőképesség és fantázia határait feszegeti,

hogyan tudott helytállni annyi szerepkörben, ahány jövedelmi forrása volt.

2008-as a legkorábbi vagyonbevallása, amely szerint 2007-ben évi 30 ezer lejt keresett 17 ezer lejes múzeumi béréből és a 13 ezer lejes megyei tanácsosi üléspénzből. Egy cég volt a tulajdonában, annak és még egy cégnek volt az ügyvezetője, a Partium és a Mecénás Alapítvány igazgatója, illetve a Kárászteleki Fiatalok Egyesületének elnöke. Ezek közül egyikből sem származott jövedelme, legalábbis azokat a rubrikákat vonalkákkal töltötte ki az érdekeltségi nyilatkozatában.

Cseke Attila cégének, az azóta felszámolt Consacs kft.-nek az ügyvezetőjeként nem is kereshetett semmit, mert a kommunikációs tanácsokat adó cégnek egyedül 2004-ben volt egy 2400 lejes bevétele. Saját cégének, a Gubeur Consult kft.-nek viszont épp 2007 volt a legjobb éve: közel 113 ezer lejes forgalom mellett közel 40 ezer lej profitot termelt. A cég bevétele 2010-től évente feleződött, 2014-től nincs forgalma.

A cégadatbázis számára honlapként az itdh.hu-t adta meg a megyei tanácsos, és az Erdélyi Napló is úgy tudta, hogy a Gubeur kft.-re számlázta azt a pénzt, amelyet a vállalkozás- és kereskedelemösztönző magyar állami cég, az ITD Hungary Zrt. Bihar megyei képviseletéért kapott. A magyarországi ügynökségnek benyújtott elszámolásai szerint havi mintegy kétezer dollárt. Az ITD Hungary Zrt.-t a 2010-ben megválasztott Fidesz-kormány felszámolta, a céget állami hivatal váltotta fel 2011-től.

[irp posts=”31212″ name=”Kelemen Hunor biztos jövőt épít: mutatjuk a vagyonát”]

2011-től így onnan már nem kapott juttatást Szabó Ödön, viszont feltűnik a fizetések listáján a Fekete Sas palota címére bejegyzett APPAR egyesület. Ez szintén vállalkozásfejlesztéssel foglalkozik, és évi 30 ezer lej fizetést biztosított Szabó Ödönnek. A múzeum ekkor már csak 7800 lejt fizetett egész évben, tehát ott csökkentett óraszámban dolgozhatott, viszont befutott évi 26 400 lej doktori ösztöndíjként. Doktori kutatást folytatni és dolgozatot írni szintén felér egy teljes állással. Ennyi felelősségteljes feladatból 2011-ben 80 ezer lejt keresett.

Kellett is a jövedelem, mert Szabó 2010-ben tízezer euró hitelt vett fel tíz évre. Eladta a Szilágysomlyón örökölt lakás rá eső 25 százalékát 14 ezer lejért, és Nagyváradon vásárolt egy 98 négyzetméteres lakást magának és népesedő családjának. Ezenkívül egy 2002-ben örökölt kárásztelki 110 négyzetméteres ház fele és egy ugyanabban az évben vásárolt, húsz áras beltelek van a tulajdonában Várad egyik, akkoriban kiépülő villanegyedében.

Doktori helyett inkább vidéki birtokba fektet

2012-ben nem kapott doktori ösztöndíjat, 2013-ban viszont szinte megduplázódott az összege, vagy ekkor kapta meg az előző évit is. Így 59 ezer lejes képviselői fizetésével együtt már évi 106 ezer lejt keresett, de bankszámláján továbbra sincs ötezer eurónál több, így azt nem tüntette fel. A Bihoreanul szerint 2013-ban, majd 2015-ben is hosszabbítást kért a Nagyváradi Egyetemtől, hogy ledoktorálhasson. Az egyetem legfrissebb, 2019-es listáján is szerepel harmadéves doktoranduszként, mint aki 2017-ben iratkozott be.

2016-ban újabb, 40 ezer lejes hitelt vett fel öt évre, és vásárolt egy Fiat Grande Puntót. A hitel nem csak az autóra kellett, derül ki a 2018-as bevallásából, ahol elkezdődik a változás. 2017-ben ugyanis 90 ezer lejre nőtt a fizetése, és elkezdi földekbe fektetni: 1,22 hektár mezőgazdasági területet vásárolt Kárásztelken. Ez 2019-ben már 2,40 hektár, legutolsó, 2020-as vagyonbevallásában pedig már 15,90 hektár.

Közben eladta váradi lakását 150 ezer euróért, az árát három, ötvenezer eurós számlán helyezte el. Innen látszik, hogy ebből a vidéki birtok bővítésére és egy újabb Fiatra csak 27 ezer euró ment el. Nem csoda, mert időközben a fizetése 152 ezer lejre nőtt.

Bihar megyei képviselőkollégája,

Biró Rozália valószínűleg az RMDSZ legsikeresebb politikusa,

ha összesítve nézzük a formális politikai és gazdasági hatalmát. 2000-ben választották városi tanácsossá Nagyváradon, 2001-től 2012-ig a határ menti nagyváros alpolgármestere volt, majd szenátor, most pedig képviselő a parlamentben, ahol minden esélye megvan a folytatásra. A Képviselőház külpolitikai bizottságának elnöke.

2005-2014 között betanított a Partium Keresztény Egyetemen. 2012-ig volt a Varadinum Kulturális Alapítvány elnöke, illetve a Mecénás és a Partium Alapítvány kuratóriumi tagja. A későbbi érdekeltségi nyilatkozataiban ezek már nem szerepelnek.

Az RMDSZ-ben ő ül leghosszabban ugyanabban az országos vezető pozícióban: 2007 óta vezeti a Szövetségi Képviselők Tanácsát. Alapítója és elnöke 2013-tól az RMDSZ Nőszövetségének, 2014-től az Európai Néppárt Nőszövetségének alelnöke. Mindezt úgy, hogy anyagilag egyáltalán nem volt rászorulva a politikára. Közgazdász végzettséget szerzett 1989-ben, 1990 óta vállalkozó. Nem is akárhol:

ügyvezető volt, illetve társtulajdonos a Kiss Sándorhoz köthető cégekben.

Férje szintén vállalkozó, cégei jól jövedelmeznek. Biró Rozália nyolc évig, 2000-ig volt a TVS SRL vezérigazgatója, tulajdonrésszel is rendelkezett. Ez volt a váradi kábeltévé, Kiss Sándor és Teszári Zoltán közös indulása, amelyből aztán kinőtt az RDS- és a Digi-birodalom. Ezt a kezdeti céget azóta felszámolták. Biró Rozáliának 2016-ig voltak RDS-részvényei, utána ezek a férje nevén szerepelnek, és évi 60-70 ezer lej osztalékot kapnak utánuk.

2008-ban 11 közös cége volt Kiss Sándorral, most öt. Ingatlanok bérbeadásával foglalkozó cége, az Alexis SRL többségi tulajdonosa most Kiss Sándor volt felesége, maga Kiss 2015-ig birtokolta a cég háromnegyedét. A cégadatbázis szerint a 2000 óta tetszhalott cég három éve kezdett magához térni. Annyira, hogy az utóbbi két évben 300 ezer lej körüli forgalmának kétharmada volt a tiszta nyereség. Ugyan Biró Rozáliának csak tíz százaléka van ebben a cégben, de osztaléknak nyoma sincs a vagyonbevallásaiban.

Ugyanígy egy bani jövedelme sincs a többi, Hegyközpályiban bejegyzett cégből, ahol szintén kisebbségi tulajdonos, a többségi tulajdonos pedig Kiss Sándor.

• Az oktatási profilú Softpartnernek 2004-től nincs bevétele,
• a 2009-ig jól menő, 2-3 milliós árbevételű tejfeldolgozó Biolact Bihornak 2010-től csak az adósságai milliósak, bevétele semmi (2011-ben maga Kiss ismerte el, hogy beszállító volt, amikor tanácselnökként kezelte a programot, ezt 2004-ben megírta a Reggeli Újság és a Krónika is);
• a szintén 2009-ben bebukó pékség, a Bioland Bihor 2014-től kezdett ismét termelni, egyelőre pár ezer lejes évi forgalommal.

Egyedül a Hegyközpályiban bejegyzett építőipari cég, a Pro Idea SRL hozott hasznot Biró Rozáliának, amikor 2014-től három éven át a 25 százalékos részesedésének zömét eladta Kiss Sándornak évente 23 ezer lejért. 2016-ban ráadásul visszakapta azt a 113 ezer lejes tagi kölcsönt is, amit évekkel korábban a Pro Ideának nyújtott. Kiss Sándor úgy fizette ki Biró részét, hogy ennek a cégnek 2013 óta nincs bevétele.

Biró 2016-ban szállt ki a Partium Rádiót működtető cégből, ahol neki 25, Kiss Sándornak 75 százaléka volt. A rádió nemcsak a tulajdonosokat cserélte le, hanem nevet is váltott, ma Plusz FM-ként működik.

A Biró házaspár közös vendéglátó cégének, a Maros megyei Vármező kft.-nek sincs még bevétele. Bár a képviselőasszony vállalkozói vénája az elmúlt évtizedben nem sokszor hozott a konyhára,

azért a család sosem szűkölködött.

Biró Rozália már 2008-ban, a legkorábbi elérhető vagyonnyilatkozata évében is 50 ezer lejt keresett alpolgármesterként, 1300-at egyetemi oktatóként. Ugyan ez lecsökkent a válság utáni első években, de a szenátori éves fizetése az RDS-osztalékkal együtt 2013-ban meghaladta a százezer lejt. 2016-ban egyedül a szenátori fizetése közel százezer lej volt, 2019-ben pedig a bruttó éves képviselő fizetése meghaladta a 212 ezer lejt.

Ráadásul ez mind eltörpül amellett, hogy a férje 2007-ben másfél millió lejt keresett a Top Invest SRL ingatlanos cégével – gondoltuk első olvasásra. De aztán átnéztük Biró többi vagyonbevallását, és összevetettük azzal, amit a cégadatbázisban találtunk férje vállalkozásairól. Sok szám nem stimmel. Például a Top Invest egész 2007-es forgalma volt másfél millió lej. Igaz, a profit is 1,13 millió volt.

Más években is a cég egész árbevételét tünteti fel a férje jövedelmeként. Később pontosítja is, hogy ez a cég egész előző évi forgalma. De 2011-ben például megtoldja három nullával a 33 744 lejes forgalmat, bevallásában így férje 33,7 milliót keres. 2010-ben, 2013-ban, 2015-ben egyáltalán nem tüntetett fel semmilyen jövedelmet férje neve mellett, holott 2014-ben 236 ezer lejes forgalomból a cég 92 ezer lej profitot termelt. Lehet, ezért tudott Biró Barna 2019-ben a 73 ezer lejes forgalom mellett, 700 lejes profitból 673 ezer lejes osztalékot kivenni.

A jelzett hiányévekben is Biró Barna az Atomedical cégen keresztül résztulajdonos volt az Atomedical Vest nevű, fogorvosi eszközöket gyártó cégben, amely például egész jól ment. 2013-2018 között szerződésben állt a megyei egészségbiztosítókkal, derül ki Biró Rozália érdekeltségi nyilatkozataiból. A cég most is jól megy, tulajdonosai között már nem szerepel Biró Barna vagy az Atomedical. Viszont évi 60 ezer lej ingatlanbért fizet Biró Barnának.

Ezek a furcsa következetlenségek némileg hiteltelenítik a politikus vagyonnyilatkozatait, másrészt önkéntelenül is felidézik Biró Rozália és a váradi RMDSZ kínos kalandjait a Piros tó, a Szalázs vagy a Bánat utcával. Fordítócéget bíztak meg a váradi utcanevek fordításával, ez lett belőle. De egy román rádiós a kétlábú gyerekekkel is meg tudta viccelni 2010-ben az alpolgármesterasszonyt.

Férje jövedelmét 2018-tól kezdte strukturáltabban bemutatni, hogy mennyi a Top Investes ügyvezetői fizetése, mennyi jön be ingatlanbérekből, haszonbérbe adásból: 2017-ben 30 ezer lej. De ekkor utalta az RDS a 2015-ös és 2016-os osztalékot, szinte 140 ezer lejt, nem kellett izgulniuk. Egy évre rá férje különböző jövedelmeinek összege meghaladta a 342 ezer lejt, 2019-ben pedig a 908 ezer lejt.

Antik ingóság, örökzöld ingatlan

Biróék vagyoni szerkezete némileg különbözik más RMDSZ-es honatyákétól. Sok kisebb földparcellával rendelkeznek, ami nem csoda: mindkettejüknek van ingatlanos cége. Abban is mások, hogy nem szeretik bankszámlán tartani a pénzüket, akkor már inkább értékes ingóságokba fektetik: bútor, festmények, ékszerek.

Ezeket is lehet ám gyarapítani. Biró Rozália 2008-ban 25 ezer lejre taksálta a restaurált antik ebédlőbútorukat, 30 ezerre a 2005-ben vásárolt festményeket, és 35 ezer lejre az óráikat és ékszereiket. 2020-ban már 40 ezer lejt ér az antik ebédlőbútor, és újabb antik bútorok díszítik a lakásukat további 45 ezer lej értékben. Most már 61 ezer lej értékű festmények vannak a birtokukban, és 78 ezer lejt érnek a 2006-2013 között beszerzett órák és ékszerek.

Bankszámlákról 2008-ban számolt be utoljára Biró: három akkori számlájukon 13 ezer euró, 8200 lej és 41 dollár volt úgy, hogy egy évvel előtte bő félmillió lejért adtak el egy váradi lakóházat, 2008 elején pedig 25 ezer lejért egy BMW-t. Az elmúlt öt évben folyamatosan vásároltak és adtak el ingatlanokat – az utóbbi években például bő hét hektárt adtak el Vama Vechén közel 400 ezer euróért, vagy a keresztúri házat 42 ezer euróért –, bankszámlák mégsem tűntek fel a vagyonbevallásokban.

Cégeikbe változó mennyiségben és gyakorisággal tesznek be pénzt tagi kölcsön formájában. 2020-ban Biró Rozáliának több mint 406 ezer leje fekszik négy cégben, férjének 635 ezer leje három cégben. Ők maguk ritkán vettek fel hitelt az elmúlt tíz évben. Idén jár le a 2016-ban felvett 35 ezer eurós, illetve a 2018-ban felvett 111 700 lejes hitelük, 2024-ben pedig a tavaly júniusban felvett 102 ezer lejes bankhitelük.

A vagyonbevallások alapján a család egy 1300 négyzetméteres váradi telken lévő 498 nm-es házban lakik. Az elmúlt öt évben több lakást vettek, illetve örököltek a szüleiktől:

Jelenlegi telkeik zömét 2006-ig beszerezték, Biró Rozália alpolgármesteri mandátumai során. A 2008-as bevallás szerint a váradi beltelkek mind a Branului utcában vannak. A térkép szerint ez egy több ágas utca, egy mini lakónegyed a vasúti állomás és a Kórház utca közötti dombon, ahol a Google utcakép sok új, illetve most épülő villát mutat.

Nyitókép: Biró Rozália és Szabó Ödön. Az eredeti képek forrása Biró Rozália, illetve a Bihar megyei RMDSZ Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Antik kredencben és földben tartják a pénzt, nem a bankban appeared first on Átlátszó Erdély.

Ki mennyivel pótolt bele a nemrég lezárult önkormányzati választási kampányba? Megnéztük, hogy magánszemélyként mennyi pénzt adtak az RMDSZ, az MPP és az EMSZ jelöltjei erre a célra. Egészen elképesztő különbségeket találtunk aközött, ki mennyivel volt hajlandó meghitelezni a saját, illetve pártja kampányát.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

Az összeállításunk apropóját az adja, hogy az Expert Forum összegyűjtötte a jelöltek kampányra szánt adományainak összegét megyékre és pártokra bontva. Az adatbázist folyamatosan frissítik, mi a legutóbb október 1-én frissített adatokkal dolgoztunk.

Bár az Állandó Választási Hatóság (AEP) utólag megtéríti a kampány bizonyos költségeit, azokat a jelöltek megelőlegezhetik egyenként legfeljebb 446 ezer lejig. Ezt a plafont az RMDSZ egyetlen jelöltje sem érte el, bár egyvalaki azért megpróbálta megközelíteni.

Honnan volt erre pénzük a jelölteknek?

Az adakozó jelöltek fel kellett tüntessék, honnan származnak az összegek, amelyekkel megfinanszírozták a kampányt. A táblázatban három forrás szerepel: saját jövedelemből, adományból, illetve kölcsönből.

A jelöltek túlnyomó többsége saját jövedelmével szállt be. De minél magasabb pozíciót töltött be valaki, annál több pénzt tudott bemozdítani a kampányba a saját támogatóitól adomány vagy kölcsön formájában.

[wp_ad_camp_1]

Augusztusban és szeptemberben az RMDSZ-nek közel hétszáz jelöltje összesen 4 239 550 lejt dobott össze a kampányra. Az Expert Forum adatai szerint ebből 3 534 896 lej volt a saját pénzük, 494 000 lejt kértek kölcsön, és 210 654 lejt kaptak az őket támogatóktól.

Nem divat pénzzel is támogatni a jelölteket

Ez utóbbi összeget mindössze négy jelölt szedte össze. Szatmárnémeti újraválasztott polgármestere, Kereskényi Gábor kapta a legtöbbet, 97 654 lejt. Péter Ferenc 80 ezer lejről tudta meggyőzni a támogatóit, hogy finanszírozzák a kampányt.

Két kisebb összeget pedig Kolozs megyei jelöltek kaptak. A megyei tanácsosnak jelölt Bakó Béla-Alpár 18 ezer lejt, a fiatal Andacs Zsolt Levente 15 ezer lejt kapott arra, hogy az egyetem padjaiból üljön át a kolozsvári városi tanácsba. Az adomány ellenére Andacs épp hogy lemaradt a városi tanács utolsó befutó helyéről, bár a kampányban keményen dolgozott: őt fogta kérdőre Szakáts István helyi aktivista.

[irp posts=”29921″ name=”Ne csodálkozz, ha felhív az RMDSZ kampánycsapata”]

Saját jövedelméből a Maros megyei tanácselnök, Péter Ferenc szánta a legtöbbet arra, hogy újraválasszák. A 80 ezer lejes adománnyal együtt 343 ezer lejt tett be a közösbe. A legkisebb összeget pedig három, Bihar megyei községi tanácsos-, illetve polgármester-jelölt fizette be, fejenként 50 lejt.

Leginkább Ladányi Árpád Csabának nem érte meg. A Fehér megyei RMDSZ elnöke 47 700 lejt fektetett a kampányba, de sem ő, sem más magyar jelölt nem jutott be a Fehér megyei tanácsba.

Kölcsönből nyerték meg Hargita megyét

Az össz-befizetésben ezüstérmes Borboly Csaba, illetve a bronzérmes Bíró Barna Botond kért legtöbbet kölcsön a kampányra. Hargita megye sokmandátumos tanácselnöke 221 500 lejt fizetett be a kampányba, ebből 149 ezer lejt kölcsön kapott.

A négy éve alelnök Bíró a teljes befizetését, 190 ezer lejt kölcsönbe kapta. (A Hargita megyei tanács másik alelnöke, Barti Tihamér csak tízezer lejt szánt a kampányra, de azt mind a saját zsebéből fizette.) Mellettük Korodi Attila 30 ezer lejes befizetése is eltörpül.

Megkérdeztük tőlük, honnan származik a kiugróan magas összegű kölcsön: Borboly Csaba rokonaitól és közeli ismerőseitól szerezte, míg Bíró Barna-Botond válaszában részletesen kifejtette, hogy a kölcsönt magánszemélytől kapta. (UPDATE 16:14 13.10.2020 Korábban tévesen tüntettük fel, hogy két személytől kapott kölcsönt.) Arra a kérdésre, hogy miért ilyen magas összeggel járult hozzá a kampányköltségekhez, már nem kaptunk választ.

[irp posts=”30323″ name=”Borboly gazdagodott többet, vagy Gálfi? Korodi vagy Ráduly?”]

Kölcsönt összesen öt személy kapott, és az összeg túlnyomó többségét három személy.

Szatmáron és Háromszéken sem szűkölködnek

A Szatmár megyei tanács élére jelölt és az elnöki tisztet el is nyerő Pataki Csaba összesen 165 ezer lejt szánt a kampányra. Ezzel ő a negyedik legnagyobb befizető az RMDSZ-jelöltek között, és a harmadik legjobb kölcsönkérő: 105 ezer lejt fizet majd vissza a támogatóinak.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere az ötödik a 111 500 lejes hozzájárulásával. Zömét adományból szerezte, saját jövedelméből csak 13 846 lejt tett bele.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere négy tételben, összesen 69 ezer lejjel járult hozzá a költségekhez, míg Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor 70 ezer lejjel. A megyei tanácsosjelöltek befizetései két kategóriát mutatnak. Néhányan közülük 10-20 ezer lej között adtak, többségük pedig kétezer lejt. De például a 36. helyre sorolt Bartók Előd-Huba vállalkozónak is megért 41 ezer lejt a kampány. Igaz, ebből 40 ezret kölcsönbe kapott. (Korábban tévesen soroltunk minden befutó helyre jelöltet a nagy befizetések kategóriájába. Frissítés: 2020. 10.14., 9:45.)

Biharban a honatyák vitték a prímet

Bár Cseke Attila negyedannyit tett a közösbe, mint Hargita megye alelnöke, a Bihar megyei listán mégis kiemelkedik 50 ezer lejes hozzájárulásával. A szenátor mellett a többi honatya fizette be a legtöbbet a megyében: Biró Rozália, Derzsi Ákos és Szabó Ödön egyaránt 25 ezer lejt.

A megyei tanács élére jelölt Szabó József 15 ezer lejt fizetett, de neki nagy összegű bankhitelek is nyomják a vállát:

[irp posts=”30339″ name=”Bihar megyében megérte politikusnak állni: mutatjuk a jelöltek vagyonát”]

A legnagyobb befizetőnek, Péter Ferencnek köszönhetően Maros megyében szép összeg gyűlt össze. A teljes 4,2 millió lejből 811 ezer itt jött össze úgy, hogy egyedül Péter Ferenc 343 ezret fizetett be. Utána a helyettese, Kovács Mihály Levente következik 37 ezer lejjel. Kilenc jelölt egyenként 16 ezer lejt ajánlott fel, közülük ketten be is jutottak a megyei tanácsba.

Marosvásárhely névleg függetlenként induló polgármester-jelöltje, Soós Zoltán anyagilag nem független: 111 500 lejes kampány-befizetéséhez 109 800 lejt kért kölcsön.

Ahol az evidens esélytelenek még többet fizettek

Kolozs megyében átlagosan, de a bejutási eséllyel nem feltétlenül arányosan adakoztak az RMDSZ politikusai. A legnagyobb összeget, 24 ezer lejt Antal Géza megyei ügyvezető elnök fizette be a megyei tanácsosi lista harmadik helyéről. Hasonlóan sokat, 22 900 lejt viszont az az Albert Zoltán mérnök fizetett, aki a megyei tanácsosi listán csak a 16. helyen szerepelt. Ugyancsak esélytelenül, a 15. helyről adott 18 ezer lejt Bakó Béla-Alpár agrármérnök.

[wp_ad_camp_2]

Vákár István tanácselnök-jelöltként 18 450 lejjel, Balla Ferenc 15 ezer lejjel, a még biztosan befutó Rés Éva csak ötezer lejjel szállt be a közösbe. A bizonytalan ötödik, Lőrinczi Zoltán már 15 ezerrel.

Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere és Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke ugyanúgy 15 ezer lejt tett a közösbe, mint a politikai életbe frissen bekerülő Fugel Edina édesanya, Andacs Zsolt ifjúsági vezető és Rácz Béla-Gergely közgazdász, egyetemi adjunktus. László Attila, az RMDSZ kolozs megyei szenátora 10 ezer lejjel járult hozzá.

Az RMDSZ ellenzéke is összepótolt

Az MPP politikusai arányosan adakoztak, egyetlen kiugró összeggel találkozunk. Kiszner Csaba István az 500 lejes átlagot sokszorosan meghaladva, legalább 6400 lejjel járult hozzá a kampányköltségekhez. Azért legalább 6400, mert az Expert Forum Hargita és Szatmár megyei befizetőként is feltünteti teljesen azonos összegekkel, amelyek együtt már 12 800 lejt tesznek ki.

Az Erdélyi Magyar Néppártot nem kaptuk a pártok listáján, Bihar megyei jelöltjeit sem, amikor a nevükre kerestünk rá.

A két kispárt szövetsége, az EMSZ jelöltjeinek száma a tizedét sem teszi ki az RMDSZ bázisának, egyénenként azonban nagyobb összeggel járultak hozzá átlagosan a kampányköltségekhez. Kovászna megyében Benedek Erika tudott a legtöbbet, 8800 lejt a kampányra szánni, míg Hargita megyében kilenc jelölt is fejenként tízezer lejjel szállt be.

Van rá szabály, hogy ki mennyit kell adományozzon? 

Ha nincs, akkor ki és milyen szempontok szerint állapítja meg az összeg mértékét? Egyáltalán: elvárás, hogy a politikusok saját forrásból megelőlegezzék a kampányköltségeket?

Mi az oka annak, hogy egyesek aránytalanul nagy összeggel, míg mások egyáltalán nem járulnak hozzá a kampányköltségekhez? Megtéríti ezeket az összegeket az Állandó Választási Hatóság?

Kérdéseinkkel először Porcsalmi Bálinthoz, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez fordultunk. A kommunikációs iroda által kiadott válaszból kiderül, hogy az RMDSZ nem szabta meg a jelöltjeinek a hozzájárulásuk mértékét.

Az Állandó Választási Hatóság helyes elszámolás esetén utólag téríti meg az RMDSZ-nek ezeket az összegeket, az RMDSZ pedig a maga során 30 napon belül utalja vissza a pénzt a jelölteknek.

Egyöntetűen és tömören válaszolt kérdéseinkre Borboly Csaba, Kovács Attila, Ladányi Árpád Csaba, Nagy Szabolcs, Décsei Attila, Tamás Sándor, Cseke Attila, Péró Tamás, Szabó Ödön.

Nincs szabály és elvárás sem az RMDSZ-nél a helyhatósági választások kampányához történő hozzájárulás összegét illetően. Mindenki szabadon eldöntheti, hogyan és mennyivel szeretne hozzájárulni, ha egyáltalán szeretne.

Saját döntésükön kívül nincs más oka annak, hogy kollégáikhoz képest egyesek aránytalanul nagy összegekkel támogatják a kampányt.

Nyitókép: kollázs Bíró Barna Botond és Péter Ferenc kampányfotójából.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Nábobok kampány idején: mutatjuk, kik fektették a legtöbbet a megválasztásukba appeared first on Átlátszó Erdély.

A legfontosabb Bihar megyei választott tisztségekért az RMDSZ és az EMNP is a közéletben már kipróbált, régi kádereit indítja. Nem mindenki próbálta ki magát vagyonnyilatkozat-köteles pozícióban, de a Feddhetetlenségi Ügynökség és a jelölteknek korábban munkát adó közintézmények honlapján legtöbbjük bevallott jövedelme jól követhető.

Bihar megyében nem tekinthetünk el az RMDSZ leköszönő tanácselnökétől, Pásztor Sándortól, aki kizárólag állami forrásokból származó, de csodásan gyarapodó jövedelmeit már 12 éve vallja be. A vízügyi és árvízvédelmi mérnök 2008-tól városi tanácsos volt Nagyváradon, 2009-től árvízvédelmi főfelügyelő Bihar megyében, 2010-től vezette a Körösök medencéjének vízügyi igazgatóságát. 2014-től államtitkár az erdészeti és vízügyi minisztériumban, 2016-tól a Bihar megyei tanács elnöke.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

Pásztor Sándor vagyonát ingatlanokban és bankszámlákon gyarapította.

A 2007 végén kitöltött első jövedelembevallásában 30 ezer lej és 50 ezer euró található a bankszámláin, és akkori feleségével fele-fele arányban birtokolt Váradon egy 1696 négyzetméteres beltelket, vélhetőleg ezen egy 144 négyzetméteres házat és egy 32 négyzetméteres melléképületet, illetve 23 600 négyzetméternyi külterületet.

Érdekes módon 2009-ben került elő még egy, 2004-ben vásárolt váradi beltelek: 408 négyzetméter. Bár mindössze 51 ezer lejnyi jövedelmet vallott be az előző évre, 2009-ben újabb 50 ezer eurót tudott félretenni egy másik betéti számlán, és a lejes folyószámlája is hízott 23 ezer lejjel. Akkori feleségétől 2009-ben vált el, 

ingatlanvagyona pedig vagyonmegosztással szaporodott,

árulkodik erről a 2010-es vagyonbevallása. Igaz, az előző évi 50 ezer eurós betétje eltűnt, már csak 40 ezer lej és 32 ezer euró maradt a számláin. Viszont minden igatlana teljes mértékben az övé lett, sőt elkezdtek nőni: a háza már 219 négyzetméteresre bővült, az 1696 négyzetméteres beltelek 1888 négyzetméter lett, és a kültelek is kapott még 27 négyzetmétert. Mi több, ismét a semmiből bukkant fel egy hat éve vásárolt, 2002 négyzetméteres váradi kültelek.

2011-re megtriplázódtak az állandó bevételei: összesen 148 ezer lejt keresett, augusztusi esküvőjén pedig 48 ezer euró gyűlt össze a friss házasoknak. 

Gyorsan félre is tett belőle mindenhova, népmesei mértékben:

• eurós számlája húszezerrel gyarapodott; 
• lejes számlája elérte a 80 ezret, és nyitott még egy folyószámlát 55 ezer lejjel; 
• nagyobbik váradi kültelke megduplázódott, már 55 ezer négyzetméter; 
• Szalárd község területén is vett egy 3960 négyzetméteres kültelket; 
• és az övé lett egy 40 négyzetméteres váradi lakás fele is, a másik fele az új feleségéé.

Ezután kisebb mértékben nőttek Pásztor Sándor bevételei, pár tízezer lejjel gyarapodott csak a számlája, és eltűnt a 40 négyzetméteres váradi lakás a bevallásából. Szalárdon kezdett el építkezni. Az egy héttel később kitöltött bevallásában megduplázódott a szalárdi telek: 2012-ben újabb 4100 négyzetmétert vásárolt, és csak ötezer lej olvadt le vele az egyik folyószámlájáról. 

A 2013 májusi bevallásában már készen áll a 121 négyzetméteres nyaralója Szalárd területén (itt megtekinthető) úgy, hogy állandó jövedelme harmadával csökkent 113 ezer lejre, folyószámlán tartott pénze 55 ezer lejjel nőtt. Háziorvos felesége közben 45 ezer lejt keresett.

Hullámzó telkek és bevételek

Amikor tanácselnök lett, szentimrei telkének fele eltűnt. A Bihoreanulnak azt mondta, bő 2500 négyzetmétert átadott az államnak, mert kiderült, hogy vízfelület. 2016-ra csökkent a vízügyes bevétele is 92 ezer lejre, és pár tízezer lej leolvadt a bankszámláiról is. Igaz, nagyobbik váradi kültelke már közel 58 négyzetméteresre bővült. Egy év alatt szentimrei telke is újra kikerekedett 6855 négyzetméterre. Jövedelme csökkent, viszont a feleségéé megduplázódott.

2018-ra vagyoni helyzete alig változott, csak 17 ezer lejjel gyarapodott a folyószámlája, így azt feltételezhetjük, hogy 110 ezer lejes jövedelmét el is költötte. A nagyváradi sajtó többször is cikkezett róla, hogy a tanácselnök nem veti meg a luxuskirándulásokat. 

A 2019-es bevallásából derül ki, hogy 50 százalékkal nőtt a tanácselnöki fizetése, közben viszont 45 ezer lejjel csökkent a bankszámláján tárolt összeg. Két újabb kültelket vásárolt: 459 négyzetmétert vett Szalárdon, és 2755 négyzetmétert Hegyközcsatárban, ahol egy kis, 21 négyzetméteres melléképület is gyarapítja immár az ingatlanvagyonát. 

A drasztikus likviditáscsökkenést ez viszont nem magyarázza, mert az említett cikk szerint nagyon olcsón, tízezer lejért jutott ezekhez a kis telkekhez. Ingatlanközvetítők a Bihoreanulnak úgy becsülték, hogy azon a területen, ahol Pásztor elmondása szerint négyzetméterenként négy lej körül vett telket, a valós árak öt-tíz euró körül alakultak.

Szokatlan hiányok

Idén nyárra tízezer lejjel olvadt le a számlája, bár közel 170 ezer lejt keresett, ingatlanvagyona pedig nem bővült tovább. Most nyáron még kampányra sem kellett költenie, a hírek szerint visszamegy a vízügyhöz.

Ahhoz képest, hogy Pásztor Sándor volt az RMDSZ egyik legjobban kereső, választott tisztségviselője, meglepően kevés adománnyal szerepel az Expert Forum pártfinanszírozási adatbázisában. 2010-ben 300 lejjel, 2012-ben 13 750 lejjel, 2016-ban 22 ezer lejjel támogatta az RMDSZ-t, azaz jobbára csak kampányévekben juttatott vissza a közösbe.

[wp_ad_camp_1]

Három, politikusoknál elég gyakori vagyonforma is hiányzik Pásztor Sándor portfóliójából: nincs cége, autója és bankhitele. Utóbbi kettőnek nyoma sincs a vagyonbevallásaiban. A 2000-es években még felbukkanó cégét, az Eurofisch SRL-t még a 2010-es évek elején a feleségére íratta. A cég forgalma mindig is kicsi volt, az adósságai azonban egyre nagyobbak lettek.

A vagyonosodás teljesen más útját járja Szabó József,

akit az RMDSZ Pásztor Sándor utódjául szán Bihar megye élére. Szabó ugyan 13 évvel fiatalabb, de legalább húsz éve vesz részt aktívan a helyi közéletben ifjúsági szervezetek élén, majd a helyi RMDSZ-ben. Ugyanúgy 2008-tól ült Nagyvárad önkormányzati tanácsában, mint Pásztor Sándor, ahol két mandátumot is lehúzott.

De míg Pásztor műszaki végzettsége lehetővé tette, hogy nagy állami rendszerekben egyből jól fizető, majd menedzserként még jobban fizető állásokba kerüljön, Szabó József nem a földrajztanári diplomájával tudta megteremteni a jólét alapjait maga és családja számára. Cégeket alapított, jelentős hiteleket vett fel, és egyre gyarapodó civilszervezeti tagsága mutatja, hogy ő a kapcsolati tőkét igyekszik kamatoztatni. Míg Pásztor szolgálati autókkal közlekedett, Szabónak 2008-ban már volt egy használt Opel Corsája.

2008-as vagyonbevallásában tűnik fel a 2003-ban alapított, titkársági szolgáltatásokat nyújtó Badland cége, amelyet feleségével ketten vezetnek. A cég az elmúlt évtizedben már nyereséges volt: 2013-tól a forgalma közel tízszeresére emelkedett, 16 ezer lejről 141 ezerre 2019-ben, profitja pedig rakétaként lőtt ki a 2013-as háromezer lejről a 2019-es 85 ezerre. Az utóbbi három évben meg is duplázódott a Badland profitja, mióta Pásztor maga mellé vette Szabót a megyei tanácshoz megyemenedzserként.

Frissítés, 2020. 10. 01., 10:25: Szabó József október elsején levélben kereste meg szerkesztőségünket, amelyben kifogásolta, hogy közigazgatási karrierjének és cége profitjának felívelését úgy állítottuk be, mintha az egyidejűségen kívül más közük is lenne egymáshoz. Cége tevékenységét a felesége irányítja, Szabó pedig kifejezetten ügyelt arra, hogy se a megyei tanács, se a tanács alárendeltségébe tartozó cégek ne vásároljanak az ő cégétől. A Badland közel öt éve működik együtt egy játékforgalmazó szlovákiai vállalkozással, írta Szabó, annak romániai webboltját koordinálja. Ennek köszönhető a forgalom és a profit látványos emelkedése.

Másik cége, a munkaerő közvetítésre 2008-ban alapított Werlon rövid idő alatt bebukott. 13, majd 14 ezer lejes forgalma már 2009-ben közel ötezer lejes mínuszt termelt, míg 2015-ben végül felszámolta.

Szabó Józsefnek megválasztásától, 2008-tól származik jövedelme a közigazgatásból:

2009-es bevallása szerint összesen 26 ezer lejt keresett megyei tanácsi alkalmazottként, városi tanácsosi üléspénzből és önkormányzati cég vezetőtanácsi tagságából. Megházasodott, 2010-ben 57 ezer eurós hitelt vett fel harminc évre, és feleségével közösen vett egy 67 négyzetméteres lakást. Évi bevétele mintegy 25 ezer lej volt, és öt civil szervezet vezetéséből vállalt részt.

Később a közigazgatási bevétele drasztikusan csökkent, ezt egy vállalkozásfejlesztési egyesület tanácsadójaként, majd koordinátoraként kompenzálja, majd meg is haladja: 2013-ban már közel 60 ezer lej a bevétele, de ez a forrás 2014-re elapad. Ekkor ismét a megyei tanács foglalkoztatja a megyei közlöny főszerkesztőjeként, évi bevételei visszatérnek a 25-30 ezer lejes nagyságrendhez.

2017-ben Szabó József szintet lép: 

ekkor már megyemenedzser évi közel 60 ezer lejes fizetéssel. Feleségével 280 ezer lejes hitelt vesznek fel, apósáéktól kapnak 25 ezer eurót, kivesznek a Badlandből közel 40 ezer lej osztalékot, és vásárolnak egy 1116 négyzetméteres telket, rajta egy 238 négyzetméteres házzal. 

2019-re már több mint százezer lejt keres megyemenedzserként, 2020-ra pedig a Badland is közel százezer lejt hoz a családi kasszába, főleg osztalékokból. A Bihar megyei RMDSZ ügyvezetése mellett ekkor már 12 egyesület és alapítvány vezetői testületében szerepel. Ezek között van települési, ifjúsági, szülői, természetvédelmi területet kezelő és kulturális egyesület is.

[wp_ad_camp_2]

Szabó József elég korán, már 2008-tól juttat vissza adományt az RMDSZ-nek az Expert Forum adatbázisa szerint. Ekkor 13 750 lejt adott (ez évi jövedelmének a fele, ami több kérdést is felvet), a 2012-es kampányévben 17 ezer lejt, 2014-ben 248 lejt, 2016-ban hatezer lejt, 2019-ben négyezret. Idén szeptemberben pedig tízezer lejt kampányköltségekre.

A jól beágyazott RMDSZ-es jelölt ellenében az Erdélyi Magyar Szövetség, közelebbről a Néppárt 

szintén egy régi motorost, Szilágyi Zsoltot indította.

Szilágyi 1990-től a 2000-es évek közepéig az RMDSZ színeiben megválasztott parlamenti képviselő volt, majd Tőkés Lászlóval tartott a nagy szakítás után. Az ő brüsszeli irodáját vezette 12 évig, ezzel némileg átfedésben itthon az EMNP-t, amelynek most külügyi megbízottja. Azaz jövedelme közel 30 éven át politikai állásokból származott.

Bár nem volt választott tisztsége, mióta általánossá vált a vagyonbevallási kötelezettség, időnként elindult választásokon, például 2014-ben az államelnöki tisztségért. Akkor és most is vagyonnyilatkozatot kellett benyújtania.

Ezekből látszik, ahogy fokozatosan gyarapodott Szilágyi Zsolt nagyváradi ingatlanvagyona. Jelenleg egy lakás, három ház, egy nyaraló és a hozzájuk tartozó telkek birtokosa. Bő öt évnyi honatyai juttatásából, 1996-ban vett egy kis alapterületű, 38 négyzetméteres lakást, majd 2000-ben örökölt egy 83 négyzetméteres házat 335 nm telekkel.

2003-ban hasonló méretű telket vett, és 167 négyzetméteres házat vásárolt, illetve épített rá, ezt már feleségével közösen tulajdonolja. 2011-12-ben három különböző módon jut három egyforma méretű telekhez: adományként kap, örököl majd meg is vásárol egy-egy, 3995 négyzetméteres beltelket, összesen több mint egy hektárt. Ugyancsak 2012-ben vásárolt a feleségével közösen egy 72 négyzetméteres nyaralót egy tíz áras Hargita megyei telken. Végül tavaly vett még egy, 71 négyzetméteres házat Nagyváradon, ehhez csak egy 135 négyzetméteres telek tartozik.

Bankszámláin még legalább egy lakás árának megfelelő pénzösszeg, 87 ezer euró és tízezer lej található. Emellett van egy 2010-es Seatja és egy 2016-os Volkswagene. Előző évi jövedelmét, 35 ezer eurót európai parlamenti asszisztensként kereste. Van egy vállalkozástámogató és egy kommunikációs cége, egyiknek 2009, a másiknak 2010 óta nincs semmilyen forgalma.

Alapítója a Participatio, a Pro Universitate Partium, a Sapientia Varadiensis és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsért alapítványoknak, valamint a Rákóczi Szövetségnek. Még RMDSZ-tagként 18 ezer lejjel támogatta a Szövetséget 2008-09-ben, sőt 2013-ban is szerepel a neve mellett 138, 2014-ben pedig 88 lej adomány.

Néppártos kollégája, Zatykó Gyula váradi polgármester lenne,

pontosabban alpolgármester, ezért ökölpacsizik olyan lazán egyik kampányfotóján a jelenlegi liberális polgármesterrel, Ilie Bolojannal. Az ő személyes tanácsadója volt az elmúlt három évben, de nem szerepel a vagyonbevallási kötelezettséggel bíró városházi alkalmazottak között. 

Mivel négy, illetve nyolc éve is szeretett volna polgármester lenni, ezért három vagyonbevallása is megtalálható a Feddhetetlenségi Ügynökség honlapján. Ezek alapján Zatykó Gyula egyre szegényebb lett: 2012-ben még három telke volt, 2016-ban kettő, 2020-ban már csak egy. 

Előbb egy 2005-ben vásárolt, 603 négyzetméteres váradi telektől szabadult meg, de lett egy 90 ezer lejes bankbetétje. Majd a tíz áras csíkcsicsói telke is eltűnt, és a bankbetétje is 50 ezer lejre olvadt. Míg 2012-ben még 43 ezer lejt keresett az EMNT egyesület programigazgatójaként, és egyéni vállalkozóként is ötezer lejnyi bevétele volt, a 2016-os vagyonnyilatkozatában már csak 21 ezer lej szerepel programigazgatói fizetésként. 2012-es érdeknyilatkozatában még két cég szerepel (az akkori években nulla forgalommal), 2016-ra ezek eltűntek.

Most sincs túlfizetve: évi 38 213 lejért ad tanácsot Bolojannak. Feleségével közösen van egy 2005-ben kapott, 58 négyzetméteres váradi lakása, 2007-ben pedig Biharkeresztesen vettek egy 130 négyzetméteres házat egy 800 nm-es telken. Zatykó Gyulának 2010-es Volkswagen Golfja van.

Az RMDSZ polgármester-jelöltje, Cseke Attila nincs rászorulva

egyáltalán a városvezetői posztra és fizetésre. Ahogy 2012-ben, úgy most sem szerepel a városi tanácsosi jelöltlistán, vagyis azért kampányol, hogy az RMDSZ jelöltlistája minél több szavazatot kapjon, de ő maga nem kíván beülni a testületbe. Cseke Attila ugyanis 2005 óta az országos ligában játszik.

Margittai cég pár éves ügyvezetését hagyta ott 1996-ban, hogy Váradon jogot tanuljon. Egyetem után két évig a Bihar megyei RMDSZ előadója volt, 2002-ben került be a közigazgatásba: jogtanácsos lett a megyei tanácsnál Kiss Sándor alelnök, majd tanácselnök mellett.

Fél évig városi tanácsos Nagyváradon, majd 2005-től 2008 végéig államtitkár a kormányfőtitkárságon. Ekkor indult törvényhozói karrierje: szenátorrá választották. Ebben a mandátumban másfél évig egészségügyi miniszterként dolgozott. 2012 végén képviselővé, 2016 végén ismét szenátorrá választották.

[wp_ad_camp_3]

Vagyonát alapvetően bankszámlákon gyarapította, illetve 2006-ban vett egy tízáras telket Váradon. A rendelkezésünkre álló első, 2008-as vagyonbevallásában hétezer euró és összesen 127 ezer lej volt a bankszámláin. Ekkor az államtitkári bér mellett az RMDSZ is fizette, hisz az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök volt. Eximbankos felügyelőbizottsági tagságával együtt meghaladta a százezer lejt az évi bevétele. 

2010-ben már 230 ezer lej van a számláin, 2012-ben 335 ezer. 2013-ban nagy változások álltak be a vagyoni szerkezetében: 

Cseke Attila végre házat és autót vett.

Bankbetétjeit felszámolta, folyószámláján alig négyezer lejt hagyott, 59 ezer lej értékben elcserélte addigi telkét, felvett egy 13 és egy 40 ezer lejes hitelt is, és vásárolt Váradon egy 1431 négyzetméteres telket 173 négyzetméteres házzal, illetve egy Skoda Octaviát.

2014-ben a hiteltörlesztés mellett spórolni is tudott, 33 ezer lejt. A telke közben két árral, a háza 18 négyzetméterrel nőtt meg. Egy évvel később már 90 ezer lejt tudott félretenni, és ekkor jelenik meg bevallásaiban a parlamenti tanácsosként dolgozó felesége. Fizetésük mellett szép bevételt jelentett a 42 500 lejnyi nászajándék. 2016-os nyilatkozatában már 48 800 eurós nászajándék és 4500 eurós keresztelői ajándék szerepel. Egy évvel később 25 ezer eurót és 45 ezer lejt tudott lekötni úgy, hogy a hiteleit visszafizette.

2018-ban eladta a régi Skodáját és vett egy jobbat, Superb típusút, és újabb tízezer lejt tudott félretenni. De közben felvett két hitelt is összesen 84 ezer lej értékben. Tavaly újabb hitelt vett fel, de spórolt is, már százezer lejre rúgtak a banki betétjei a 25 ezer euró mellett. 

Idei vagyonnyilatkozatából kitűnik, hogy az újabb gyermekáldás 22 ezer lej keresztelői ajándékkal is járt, és persze a szenátori fizetése is háromszor annyi, mint tíz éve. Korábbi Opeljét VW Golfra cserélte. Idén lejárnak a hitelei, de biztosan fog tudni törleszteni, hisz 40 ezer lejjel gyarapodott a félretett pénze.

Cseke Attila az Expert Forum adatbázisa szerint 76 ezer lejjel támogatta az RMDSZ-t 2009 és 2018 között, idén pedig 50 ezer lejt fizetett be a kampánybüdzsébe.

A nyitókép forrása a Pixabay.

[irp posts=”30323″ name=”Borboly gazdagodott többet, vagy Gálfi? Korodi vagy Ráduly?”]

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Bihar megyében megérte politikusnak állni: mutatjuk a jelöltek vagyonát appeared first on Átlátszó Erdély.