Vagyis: annak ellenére, hogy jó ideje minden, nem létfontosságú kiadásunkat levágtuk, most már két év telt el úgy, hogy az éves működési költségeink mintegy negyedének nincsen fedezete. Ráadásul a bevételeink nemcsak csökkentek, kiszámíthatatlanná is váltak – itt írtunk bővebben arról, hogyan alakult át az a környezet, amelyben működünk.

Ha emlékeznünk kell az Átlátszó Erdély 2025-ös évére, akkor ezek a fontosabb tényezők:

• A két éve tartó mínuszokat eddig az évek során felhalmozott tartalékainkból fedeztük. Csakhogy ezek a tartalékok elfogytak.
• A tavalyi év végére világossá vált, hogy radikálisan át kell alakítanunk a szerkesztőségünk működését, ha el akarjuk kerülni a fizetésképtelenséget (ehhez 2026 májusában nagyon közel kerültünk).
• A pénzügyi gondjaink ellenére szerkesztőségünk sokat és jól dolgozott: több nagy hatású anyagot is publikáltunk, hivatkozottságunk és nézettségünk is sokat javult.
• Mivel minden rendelkezésre álló adat azt mutatja, hogy az olvasóink médiafogyasztási szokásai változnak, a már megszokott hosszú, alapos cikkeink mellett elkezdtünk vizuális anyagokkal kísérletezni: megújult és felpörgött az Instagram-oldalunk, több a tartalom a YouTube-csatornánkon, és a TikTokon is elkezdtünk építkezni.
• Sok időnket és energiánkat emésztették fel a SLAPP pereink, mert most már több is van. Az elsőt Balázs Attila gyergyói származású nagyvállalkozó és a Bayer Agrouniver Kft. indította a gyergyóremetei luxusberuházásokról szóló riportunk miatt. Ezt a pert 2026 márciusában ugyan másodfokon megnyertük, de a felperesek a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak. Emellett Sallai János, Szék polgármestere is beperelt a Kolozs megyei nagyközség ügyeit feltáró anyagaink miatt – jelenleg az első tárgyalást várjuk.
• Kicsi, mégis fontos győzelmet könyvelhettünk el: a Kolozs megyei táblabíróság az RMDSZ-t arra kötelezte, hogy pénzbüntetést fizessen nekünk amiatt, hogy késve és hiányosan adták ki azokat a gazdálkodásával kapcsolatos közérdekű adatokat, amelyeket még 2021-ben kértünk. 

A feldolgozott témáink

2025-ben a legfontosabb anyagunk az Osonó: bolyongás egy erdélyi dráma színfalai mögött. Tényfeltáró riportunk a társulat vezetőjének a visszaéléseit, a társulatban zajló határátlépéseket, a kiskorú társulat tagjainak manipulációját dokumentálja. A cikk hatására Fazakas Misi lemondott az Osonó Színházműhely vezetéséről. Ez az anyag fontos szakmai vitát indított el – a Játéktér egy sor szakmai hozzászólást közölt az üggyel kapcsolatban. Nem utolsósorban Kulcsár Árpád kollégánk megkapta ezért az anyagért a Minőségi Újságírás Díj különdíját.

Fontos cikkünk volt még az Iskola Alapítvány által megvásárolt, 9,1 millió eurós villa Kolozsvár belvárosában – ebben az ingatlanban működik azóta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök irodája. Továbbra sem tudjuk, hogy erre az ingatlanra honnan volt pénze az RMDSZ által alapított, oktatási tevékenységeket végző alapítványnak. 

Tavaly is folytattuk a magyarországi támogatások monitorozását. Az Átlátszó Erdély és az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom akciószociológiai munkacsoportja együttműködésében készült, a magyarországi támogatáspolitika hatásairól szóló elemzésünk valószínűleg az első próbálkozás arra, hogy a támogatási adatok alapján, makro szinten számba vegyük a NER támogatáspolitikájának a társadalmi és közéletre gyakorolt hatásait. Továbbá néhány javaslatot is tettünk arra, hogy hogyan kellene kinézzen egy nyitott, elszámoltatható és versenyelvű pályázati rendszer.

A parajdi tragédia napján mi is ott voltunk a helyszínen – a sóbánya vízzel feltelésének napján végig tudósítottuk, majd pár napra rá helyszíni riportban gyűjtöttük össze a helyiekben dolgozó kérdéseket, valamint azt a keveset, amit hivatalosan tudni lehetett. A vidék elveszítette legerőteljesebb identitásképző elemét, a környék legfontosabb turisztikai potenciálját és munkaadóját. 

A parajdi tragédia sok vonatkozásában hasonló a Tamási Áron bentlakásának leomlásához – mindkét esetben a közösségek a mai napig keresik a válaszokat egyszerű kérdésekre. És szembesülnek azzal, hogy válaszok, felelősök nincsenek.

Hogyan érintette ez a két tragédia a közösségek legkiszolgáltatottabb csoportját: a gyerekeket? Mit tanulhatunk a két eset utáni iskolai krízisintervenciókból? Pál Edit Éva kollégánk ezért a megoldásfókuszú cikkért a Superscrieri helyi sajtó kategóriájának a 3. díját nyerte el.

Megjelent a Kolozs megyei nagyközség, Szék közügyeiről szóló anyagunk második része, mely a községet több mint 30 éve vezető polgármester, Sallai János és családja viselt dolgairól szól. A politikus rendkívül hatékonyan csatornázza a családjához a vidékre irányuló közpénzeket és több, a nevéhez köthető beruházás kapcsán felmerül a bűncselekmény gyanúja. 

A polgármester és családja 2025 végén beperelte az Átlátszó Erdélyt, és a cikkek szerzőit: Szabó Tündét, Bilibók Karolát és Sipos Zoltánt. Érdemes még hozzátenni, hogy 2026 áprilisában a polgármester otthonában és hivatalában házkutatást tartottak, Sallait őrizetbe vették, azonban 24 óra elteltével ki is engedték további korlátozó intézkedések nélkül. Nem tudunk arról, hogy azóta vádemelés történt volna.

Szabó Tünde kollégánk 2025-ben a Bertha Challenge ösztöndíjasaként dolgozott: egy évig foglalkozott a fenntartható mezőgazdaság, az agrártámogatások, valamint a mezőgazdaság és természetvédelem témakörével. Többek között azt adatolta, hogyan jutnak helyi politikusokhoz a Kolozs megyei agrártámogatások: kiderült, 2023-ban átlagosan 666 euróval kapott több agrártámogatást egy községi polgármester vagy helyi tanácsos, mint egy olyan gazdálkodó, aki nem tölt be helyi politikai tisztséget. A projekt keretében megjelent anyagokat, podcastokat itt lehet elérni.

Egy új műfajjal, a Solutions Journalismmal, azaz megoldásfókuszú újságírással is elkezdtünk kísérletezni. 

Ennek lényege, hogy a felmerülő problémákra az emberek, közösségek megoldásokkal válaszolnak. A megoldásfókuszú újságírás ezeknek a megoldásoknak a kivitelezéséről, működéséről és eltérő környezetben való alkalmazhatóságáról számol be a tényfeltárás eszközeivel.

Írtunk arról, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a turizmust azzal, hogy a juhászok egyre agresszívebb kutyákat tartanak. Mi a titka annak, hogy a néhány éve még a forgalmi dugókban, porban és zajban fuldokló Torda élhetőbb és kényelmesebb város lett? És hogyan jut el egyre több gyerek a zetelaki romatelepről a középiskoláig? Hogyan lehet ezeket a jó példákat máshol is gyakorlatba ültetni? Itt elérhetőek a SoJo anyagaink.

Tavaly Bocz Henrietta kolléganőnk a Thomson Foundation támogatásával egy évet szentelhetett olyan témáknak, melyek a nők helyzetét és a nemek közötti egyenjogúság hiányát járják körül. Írt összefoglalót arról, hogy mi a romániai pártok ajánlata a nők számára, hogyan lehet nők számára biztonságosabbá tenni az éjszakai életet és mit tesz a román állam a nőgyilkosságok megakadályozása érdekében. Feltárta azt is, hogy egy kolozsvári férfi Facebook-csoportokban publikált, félrevezető hirdetésekkel próbál fiatal lányokat behálózni.

A 2024-ben publikált, Méhes György Securitate-val való kapcsolatát dokumentáló cikkünk hatására tavaly a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy elindítja az erdélyi magyar írók és a Securitate viszonyát vizsgáló átfogó programját. A történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság 2026 januárjában megkezdte munkáját, és júniusban megjelent az erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történetének feltárását célzó pályázat.

Nézettség és impakt

Nézettségünk is javult 2024-hez képest: tavaly 142 ezer egyedi felhasználó (unic user) látogatta az oldalunkat, és 266 ezer oldalletöltésünk (pageviews) volt. A látogatóink 37 százaléka kattint be közösségi médiából (organic social), keresések révén (organic search) nagyjából 28 százalék jön az oldalunkra, a direkt forgalom pedig 25 százalékot tesz ki. 

Az Átlátszó Erdélyt összesen 82 alkalommal hivatkozta a nemzetközi, országos és a helyi sajtó. Anyagainkat szemlézte a Libertatea, G4media, media9, valamint a kelet-európai független média fejlesztésével foglalkozó The Fix. 

A magyarországi támogatáspolitika hatásairól szóló elemzésünk nyomán írásbeli kérdéssel fordult a román külügyminisztériumhoz az AUR egyik szenátora. A külügy válasza itt olvasható.

Szerkesztőség, adminisztráció

Csapatunk 2025 elejétől egy új szerkesztővel bővült: Pál Edit Évával. Bocz Henrietta kolléganőnk a Thomson Foundation támogatásával tanult ismert és elismert újságíróktól. 2026 első félévéig minden más változatlan volt 2024-hez képest.

Azt még kiemeljük, hogy már negyedik éve készítünk pénzügyi auditot az Átlátszó Erdélynél. A könyvvizsgáló pozitív jelentése további biztonságot jelent a támogatóink számára a tekintetben, hogy pénzköltéseink teljes mértékben megfelelnek a vállalt szakmai céljainknak és a romániai jogszabályoknak.

Bevételek

Na de miből volt minderre pénzünk? 2025-ben összesen 687 ezer lej (mintegy 136 ezer euró) jövedelmünk volt. A 2024-es év bevételeinél (502 ezer lej) ez ugyan több, azonban a tavalyi kiadásainktól elmarad, így 2025 a második év, amikor veszteségben zárunk.

A korábbi évekhez hasonlóan a jövedelmeink nagy része 2025-ben is nemzetközi pályázatokból származott. 

2025-ben a legfontosabb támogatónk a Bertha Foundation volt – a tőlük kapott 200 ezer lej (39 ezer euró) Szabó Tünde kollégánk éves fizetését, valamint a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos projektjének a különféle produkciós költségeit fedezte: az adatelemzést, a kiszállásokat, a fotós és a videós munkadíját.

A Civitates-nél egy nagyobb, többéves grantünk fut, ebből tavaly 120 ezer lejt (22 ezer euró) kaptunk meg. Ez a pénzalap a szerkesztőségünk adminisztrációs és marketinges feladatokat ellátó területét finanszírozta, és ebből a támogatásból egy hároméves stratégiát is el fogunk készíteni idén.

A Thomson Foundationtól összesen mintegy 90 ezer lejt (17 ezer euró) kaptunk – ebből a pénzből az egyik újságírónk fizetését és az oldalunk fejlesztését fizettük ki.

A Journalismfundnál több, kisebb cross-border pályázatot nyertünk összesen mintegy 80 ezer lej (15 ezer euró) értékben. Ezekből a pályázatokból készült el például az Osonó-cikkünk, valamint a SoJo-anyagaink. 

Megkaptuk továbbá az Európai Bizottság által támogatott, kétéves Journalism Value Project utolsó részletét, mintegy 70 ezer lejt (13 ezer euró). Ebben a projektben az Átlátszó Erdély feladata podcast interjúk készítése volt a Reference hálózat tagjaival, emellett a hálózat tagjai közötti tapasztalatcserét szerveztük. A projekt weboldala itt érhető el, a podcastok pedig itt hallgathatók meg.

Olvasói adományokból 62 ezer lej (nagyjából 12 ezer euró) gyűlt össze – ez jóval kevesebb, mint a 2024-es 107 ezer lejes összeg. 

Emellett volt még mintegy 60 ezer lej kisebb összegekből, projektekből származó bevételünk – ebbe a kategóriába számoltuk például az RMDSZ által kifizetett büntetést és a perköltségünket, amit szintén megtérítettek.

Kiadások

Tavaly a kiadásaink 816 ezer lejre (162 ezer euró) rúgtak. Ahogy a korábbi években is, a legfontosabb költségtételt a szerkesztőségi munkatársak fizetései, valamint a fizetések után befizetendő adók és járulékok jelentik – ezek összesen 650 ezer lejt (124 ezer euró) tettek ki. Emellett a kiszállások és útiköltségek voltak még fontos tétel (37 ezer lej), a design, podcast és fundraising kampánnyal kapcsolatos költségek (37 ezer lej), valamint a szerkesztőség működésével kapcsolatos költségek – a lakbér, internet, rezsi (31 ezer lej).

Az itt felsorolt támogatások egy része több mint egy naptári évig tart, más része pedig több, egymástól elkülönülő támogatási szerződést jelent. A beszámolóban megadott összegek a tavalyi év bevételeire vonatkoznak, nem pedig a támogatókkal megkötött szerződések összértékére. Ez a magyarázata annak, hogy a pénzügyminisztérium honlapján elérhető 2025-ös mérlegünk számai ezekhez képest némi eltérést mutatnak.

The post Második évünk mínuszban. Nélküled nincs Átlátszó Erdély appeared first on Átlátszó Erdély.

• Bár tíz éve körültekintően gazdálkodunk, 2024-ben először volt számottevően kevesebb jövedelmünk, mint kiadásunk: bő 40 ezer eurós mínuszban zártuk az évet. 
• A kiszámíthatatlanná vált bevételeink cash flow problémákat okoztak – tavaly ősszel először fordult elő, hogy hónap végén nem tudtuk, miből utaljuk következő hónapban a fizetéseket;
• A jó hír, hogy a hiányzó pénzt az évek során felgyűlt tartalékainkból tudtuk pótolni. A rossz hír, hogy a tartalékaink vészesen megcsappantak;
• Figyelmünk és energiáink egy jó részét lekötötte az első SLAPP perünk: Balázs Attila gyergyói származású nagyvállalkozó, valamint a Bayer Agrouniver Kft. hitelrontásért beperelte az Átlátszó Erdélyt, illetve a szerző Egyed Ufó Zoltánt az egyik riportunk miatt, összesen mintegy 60 ezer euró kártérítést kérve;
• A Facebook-os elérésünk 65 százalékkal csökkent 2023-hoz képest (pedig tavalyelőtt sem volt kiemelkedően magas). Vagyis egyre kevesebb olvasóhoz érnek el anyagaink.

Január óta pedig folyamatosan jönnek a rossz hírek. A Trump-kormányzat egyik első intézkedése az USAID beszántása volt. A fejlődő világban igen fontos humanitárius feladatokat ellátó fejlesztési ügynökség Közép-Kelet Európában is egy sor programot finanszírozott, többek között a független média-ökoszisztémának is fontos támogatója volt.

Szakértői becslések szerint az USAID világszinten évi 250-300 millió dollárral támogatott médiaprogramokat. Ez a független média számára elérhető pénznek mintegy fele, és ezt pótolni nem lehet rövid távon.

Az USAID bezárása miatt az Átlátszó Erdély „csak” egy támogatási szerződést, mintegy 15 ezer dollárt bukott. Ez egész szerencsésnek számít ahhoz képest, hogy más szerkesztőségek az éves költségvetésük felét-háromnegyedét veszítették el lényegében egy tollvonással. 

És ez nem minden. Idénre világossá vált, hogy az OSF megszüntette médiatámogatási programját és kivonult Európából. A Facebook (Meta) és a Google is megszüntette vagy megszüntetni készül azokat a programjait, melyek szintén valamennyi jövedelemforrást jelentettek a független sajtó számára. 

Alapjaiban rendült meg az a viszonylag stabil környezet,

melyben az Átlátszó Erdély – és a többi, hozzánk hasonlóan független, hatalommal szemben kritikus média – a térségben eddig működött. 

Ma még nem tudjuk, hogy a jelenleg is zajló átrendeződés hova vezet. Az biztos, hogy sokkal kevesebb pénzért az eddiginél jóval nagyobb lesz a verseny. És ez egy nulla összegű játszma lesz: aki nyer, az végignézheti, amint csökkentik tevékenységüket vagy bezárnak azok a szerkesztőségek – régi kollégák, barátok, partnerek –, akik kevésbé voltak szerencsések. Nem jó idők jönnek.

Miközben az Átlátszó Erdély működését eddig biztosító jövedelmek kiesni látszanak, az elérésünk is veszélybe került. Nem tudjuk, hogyan fogjuk elérni az olvasóinkat, ha az olvasóink továbbra is főként a Facebookról informálódnak, miközben a Facebook algoritmusai szinte egyáltalán nem terjesztik a közéleti témájú médiatartalmakat, így a mi anyagainkat sem. 

Vagyis nemcsak a bevételeink, az elérésünk is zuhanórepülésben.

Közben Trump és környezete elképesztő határátlépéseivel itthon is felbátorítja azokat, akik finoman szólva nem hívei a szabad sajtónak, az átláthatóságnak és úgy általában a hatalommal szemben kritikus hangoknak, azonban eddig ezt nyilvánosan nem merték felvállalni. 

Lekerült a kesztyű: jó példa erre a magyar miniszterelnök mácius 15.-i „poloskázása”, és ennek a folyamatnak egyik korai jele az a per, amit Balázs Attila és a Bayer Agrouniver Kft. indított az Átlátszó Erdély és Egyed Ufó Zoltán ellen.

Mindez tökéletes viharrá látszik összeállni. 

Mi azonban nem készülünk feladni. Bár a helyzet súlyos, mi nem pánikolunk, igyekszünk megoldásokat keresni. Ennek az on-line kérdőívnek a kitöltésével segíthetsz nekünk kigondolni, milyen irányba fejlesszük tovább az Átlátszó Erdélyt.

És ebben a kiszámíthatatlan új világban kiemelten fontossá válik a közösség, az olvasóink támogatása – nélkületek az Átlátszó Erdély a jelenlegi formában nem marad fenn.

A közösségi adományok biztosítják számunkra a függetlenséget – azt, hogy kizárólag azokkal a témákkal foglalkozhatunk, ami szerintünk az olvasóink, az erdélyi magyar közösség számára fontos. 

A jó hír, hogy egészen sikeresek voltak tavaly az adománygyűjtő kampányaink. Összesen 21 ezer euró jövedelmünk származott éves szinten adományokból – ez több mint a duplája a 2023-as összegnek. A rossz hír, hogy egyelőre nem sikerült teljesíteni azt a célkitűzésünket, hogy az Átlátszó Erdély jelenlegi működési költségeinek harmadát olvasói adományokból álljuk.

Számunkra nem csak szlogen a transzparencia: miközben az összes közszereplőtől elvárjuk azt, hogy átláthatóan gazdálkodjon az adófizetők pénzével, mi magunk is évről évre, a lehető legaprólékosabban beszámolunk arról, hogy milyen jövedelmeink és kiadásaink voltak, illetve hogy ebből a pénzből mit értünk el. 

Ez a beszámoló alább olvasható.

Anyagaink

A 2024-es év első hónapjaira is áthúzódott az Orbán Zsolt-botrány követése. Aki még nem olvasta volna, kétrészes anyagunkban azt tártuk fel részletesen, hogyan használta ki húsz éven keresztül szexuálisan diákjait a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium volt tanára, Orbán Zsolt.

Ebben a témában sajnos nincsen fejlemény. Információink szerint a nyomozás zsákutcába jutott, és noha a visszaéléseiről számos bizonyíték áll rendelkezésre, a tettei elévülése miatt valószínűleg nem fognak vádat emelni a történelemtanár ellen. 

Ahogy a KMDSZ-ben sem töri senki magát azért, hogy kiderítse, majd mindenki számára világosan elmagyarázza, hogyan tűnhetett el a bankszámlájáról 333 ezer lej, és pontosan hogyan is pótolta ezt a hiányt.

Mély hallgatás övezte azt az anyagunkat is, mely részletesen bemutatta a romániai magyar gyermekirodalom megkerülhetetlen alakjának, Méhes Györgynek a több évtizeden át tartó együttműködését a kommunista titkosszolgálattal. Az írónak 2002-ben Kossuth-díjat járt ki nagyvállalkozó fia, és sokáig erdélyi irodalmi díjak viselték nevét. Tavaly ősszel, hosszas noszogatásra az Erdélyi Magyar Írók Ligája végül megváltoztatta az ifjúsági tehetségkutató pályázatának a nevét.

A választási szuperévben két nagy projektet is szenteltünk a választásoknak. Az első a két RMDSZ-es EP-képviselő, Winkler Gyula és Vincze Loránt tevékenységét vette szemügyre: kiderítettük, hogy a riogatáson és EU-kritikus szlogeneken alapuló kampányuk mögött derék, bár kissé talán szürke szakpolitikusok rejtőznek. 

Mennyire mozog a Fidesszel együtt Winkler és Vincze? Szavazásaikból kiderült, hogy a két RMDSZ EP-képviselő igyekszik a néppárti társaik előtt európai arcot mutatni, és csak akkor áll bele a Fidesz mellett a kultúrharcba, ha nagyon kínos lenne a választóiknak magyarázgatni, miért „hagyták cserben” Orbán Viktort.

A Képviselőfánk nevű projektre különösen büszkék vagyunk. Ez volt az első alkalom, amikor az erdélyi magyar sajtó kritikus része – az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro – közösen dolgozta fel az RMDSZ-képviselők és -szenátorok, esélyes jelöltek vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatait. 

A dokumentumokból például kiderült, hogy Novák Levente Maros megyei RMDSZ-szenátornak különösen bejött az élet: sikerült megvásárolni egy új építésű, 500 négyzetméteres villát Marosvásárhely legelegánsabb környékén, a Somos-tetőn. Mindezt úgy, hogy vagyonnyilatkozataiból nem derül ki, honnan volt erre pénze.

Utánajártunk, miért kellett a csíkszeredai szociális központból kiköltöztetni 30 családot. Mi az oka annak, hogy a Gyermek sétány 9. szám alatti tömbház falain egyre nagyobb repedések jelentek meg, és hova költözhettek a rászorulók? 

Továbbá írtunk arról is, hogy mi az oka az egyre gyakoribb vízkorlátozásoknak, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy mindenkinek jusson elegendő víz. (spoiler alert: az egyre több magánmedence része a problémának).

A Kolozs megyei nagyközség, Szék dolgaival is foglalkoztunk: itt egy olyan polgármestert választanak újra 32 éve, aki a múlt rendszerben a Securitate besúgója volt. De bárcsak ez lenne a legnagyobb baj vele – Sallai János nem vacakol az engedélyekkel, sőt fittyet hány a törvényességre, miközben két perc alatt háromszor mond ellent saját magának.

Írtunk egy összefoglalót arról a sorozatról, mely az Erdélyi Médiatér Egyesület által kapott milliárdos támogatások elszámolásain alapul. Az erdélyi médiatrösztbe a simlik, leépítések és vitatható üzleti döntések ellenére tolja a magyar kormány a közpénzt – jelenleg 29 millió eurónál tart a számláló.

Összesítettük a Bethlen Gábor Alap támogatásait is: kiderült, hogy két év drasztikus csökkenés után 2023-ban újból nőttek a Bethlen Gábor Alap által folyósított támogatások. A növekedés zömét az egyedi döntések és a százezer forintra növelt oktatási-nevelési támogatás teszi ki.

Végül pedig fontos leköszönésekre is sor került tavaly: Borboly Csabától ezzel a videó-válogatással búcsúztunk, Klaus Iohannis államelnöktől pedig ezzel a tízéves mandátumát elemző podcasttal.

Nézettség és impakt

A 2023-as rekordévtől jócskán elmaradt tavaly a nézettségünk: éves szinten 168 ezer látogatás (visit), 239 ezer oldalletöltés (pageviews) volt az oldalunkon – ez nagyjából a fele a 2023-as nézettségünknek. Ennek részben az az oka, hogy a Facebookról érkező látogatások már csak a nézettségünk 23 százalékát teszik ki (a 2023-as arány 46 százalék). A Facebook adatai szerint elérésünk 65 százalékkal csökkent 2024-ben a 2023-as évhez képest.

Éves szinten 51 alkalommal hivatkozták más lapok az Átlátszó Erdélyt, ez szintén elmarad a 2023-as szinttől. Jellemzően a budapesti és bukaresti média idézte anyagainkat – különösen büszkék vagyunk arra, hogy a romániai reklámszakma legfontosabb kiadványa, az IQads valamint a Balkan Insight is hivatkozott.

Szerkesztőség

A csapatunkban is voltak változások tavaly: Veress Abigél, aki kommunikációs és marketinges feladatokat látott el, már nem dolgozik velünk. Az ő feladatait részben Bocz Henrietta vette át, aki 2023-ban gyakornokként kezdett dolgozni velünk, és 2024 őszétől a szerkesztőségünk teljes munkaidős tagja lett. Bilibók Karola szintén nem dolgozik már velünk. 

Jó hír, hogy szerkesztőnk, Szabó Tünde megnyert egy menő ösztöndíjat: 2025-ben minden energiáját a Bertha Challenge projektjének szenteli, miközben továbbra is egyik alapembere marad az Átlátszó Erdélynek. Az idei év elejétől Pál Edit Éva, az uh.ro korábbi főszerkesztője igazolt át hozzánk – ő vette át a szerkesztői feladatokat Szabó Tündétől.

A Bertha Foundation ösztöndíja támogatásával  Szabó Tünde nyolc másik oknyomozó újságíróval és öt aktivistával együtt azt vizsgálja egy éven keresztül, hogy  a vállalati érdekek és a politikai hatalom összefonódása hogyan erősíti fel  a klímaválság hatását  a mezőgazdaságra, és mit tesznek ez ellen a helyi közösségek. Tünde konkrétan az APIA-támogatásokat fogja megvizsgálni Kolozs megye településeinek döntéshozóinál.

A Bertha Fellowship-re közösen pályázott a kalotaszegi ALPA – Land for Life egyesület vezetőjével, Szőcs Boruss Attilával, aki segít bemutatni a feltárt tényeket a helyi közösségekben. Dokumentumfilm is készül majd arról, hogyan képzelik el maguk a gazdák a fenntartható gazdálkodást, miközben a rohamos iparosítás és a területalapú támogatás által súlyosbított kihívásokkal szembesülnek.. Ilyen a vízhiány, a biodiverzitás csökkenése, a kistermelők ellehetetlenülése, a hagyományos kalotaszegi táj átformálása.

Admin ügyek

A legfontosabb fejlemény, hogy tavaly nyár folyamán új szerkesztőségbe költöztünk: az egyik kolozsvári villanegyedben található tetőtéri irodánkba most már úgy-amennyire be is férünk, amikor összegyűl a teljes csapat.

View this post on Instagram

A post shared by Átlátszó Erdély (@atlatszo_erdely)

Fontos még, hogy az új weboldalunk nemcsak szép, hanem jó is. 2024 folyamán rendre sikerült kiküszöbölni a számos kisebb-nagyobb hibáját, így most már minden további nélkül hozza azt a felhasználói élményt, amit eredetileg elképzeltünk, amikor belevágtunk az újratervezésbe. 

Már harmadik éve készítünk pénzügyi auditot az Átlátszó Erdélynél. A könyvvizsgáló pozitív jelentése további biztonságot jelent a támogatóink számára a tekintetben, hogy pénzköltéseink teljes mértékben megfelelnek a romániai törvénykezésnek.

Bevételek

2024-ben összesen 502 ezer lej (101 ezer EUR) bevétele volt az Átlátszó Erdélynek – ez 2023-hoz képest mintegy 40 százalékos csökkenés. Akárcsak eddig, tavaly is a nemzetközi média pályázatok képezték a legfontosabb jövedelemforrásunkat.

Grantok, projektek

A tavalyi év egyik kiemelt projektje a Journalism Value Project volt. Ezt az Európai Bizottság finanszírozza, és célja hozzájárulni az európai független média fenntarthatóságához. Ebben a projektben az Átlátszó Erdély feladata podcast-interjúk készítése a Reference hálózat tagjaival, továbbá a hálózat tagjai közötti tapasztalatcserét szervezzük. A projekt weboldala itt érhető el, a podcastok pedig itt hallgathatók meg.

Tavaly is támogatott minket a Civitates. Ez a pénzalap a szerkesztőségünk adminisztrációval és marketinggel foglalkozó részét finanszírozta összesen mintegy 27 ezer euróval. Fontos támogatónk volt még a Thomson Foundation: a brit alapítvány a gyakornoki programunkhoz, valamint a szerkesztőségünk működéséhez járult hozzá, összesen 16 ezer euróval.

A The Prague Civil Society Centre a szerkesztőség lakbérét, valamint (videó)podcastok készítését támogatta. Ezt a szerződést azonban 2025 januárjában, Trump beiktatása után először felfüggesztették, majd felmondták – így a szerződött 25 ezer euróból csak 10 ezer eurót kaptunk végül meg. Az Internews Epic programja az EP-választásokról szóló projektünket támogatta 14 ezer euróval. 

(Figyelem, az itt felsorolt támogatások egy része több, mint egy naptári évig tart, más része pedig több, egymástól elkülönülő támogatási szerződést jelent. A beszámolóban megadott összegek a tavalyi év bevételeire vonatkoznak, nem pedig a támogatókkal megkötött szerződések összértékére.)

Olvasói adományok, egyéb jövedelmek

Egészen sikeresek voltak tavaly az adománygyűjtő kampányaink: összesen 21 ezer euró jövedelmünk származott éves szinten adományokból – ez több, mint duplája a 2023-as összegnek. A rossz hír, hogy egyelőre nem sikerült teljesíteni azt a célkitűzésünket, hogy az Átlátszó Erdély jelenlegi működési költségeinek harmadát olvasói adományokból álljuk.

Bevételeinket több, kisebb együttműködéssel egészítettük ki 2024-ben. Dolgoztunk a Funky Citizens-szel, a Partizánnal, valamint a FDSC-vel. Ezek a projektek összesen 1400 euró jövedelmet jelentettek számunkra. Továbbá különféle költség-visszatérítésekből további 10 ezer euró bevételünk származott.

Kiadások

Az Átlátszó Erdélynek tavaly összesen 705 ezer lej (141 ezer EUR) kiadása volt. Ez körülbelül 10 százalékkal kevesebb a 2023-as kiadásainknál. 

Ahogy a korábbi években is, a legfontosabb költségtételt a csapat fizetései, valamint a fizetések után befizetendő adók és járulékok jelentik – ezek összesen 540 ezer lejt (109 ezer EUR) tettek ki. Emellett a kiszállások és útiköltségek voltak még fontos tétel (54 ezer lej), valamint a szerkesztőség működésével kapcsolatos költségek – lakbér, internet, rezsi (26 ezer lej).

Címlapfotó: Fortepan / Benedek Tamás

The post Bajban vagyunk. Itt az Átlátszó Erdély 2024-es beszámolója appeared first on Átlátszó Erdély.

2023-ban jelent meg a legtöbb olyan anyag az Átlátszó Erdélyen, amely igazán nagy port vert. Több cikkünk hetekig meghatározta a közbeszédet Erdélyben, sőt Magyarországon is.

A legolvasottabb tavalyi cikkünk Orbán Zsolt csíkszeredai történelemtanár határátlépéseiről szólt. Az anyag első része itt érhető el, a második pedig itt. Sorozatunk nagy hatást keltett, külön anyagban foglaltuk össze a cikkek megjelenése utáni eseményeket. Idén podcastban beszélgettünk Zsombori Gabriellával, a Márton Áron Főgimnázium frissen kinevezett igazgatójával, valamint Sógor Enikővel, Csíkszereda alpolgármesterével arról, hogy a líceum vezetősége mit lépett és mit tervez még lépni az ügyben.

A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetése által eltussolt szexuális visszaélésről szólt egy másik, igen fontos 2023-as anyagunk. A szovátai visszaélés és annak eltussolása mellett feltártuk a harminc éves alapítvány gazdasági hátterét is – először a magyar nyelvű sajtóban.

Nagy felzúdulást okozott az a cikkünk, amely egy erőszakos juhász-nagygazda, valamint egy városfalvi gazda hosszú ideje húzódó konfliktusát mutatja be. Azzal a vitatható szereppel együtt, amelyet a közpénz játszik benne: a mezőgazdasági támogatások fűtik a földek szabálytalan felvásárlását.

Szintén nagyon fontosnak érezzük azt az anyagunkat, mely azt járja körül, hogy a Fidesz miért döntött úgy, hogy húsz év bajtársiasság után nem támogatja tovább az RMDSZ ellenzékét. Támogatja viszont luxusszállodák építését Erdélyben, az erről szóló cikkeket is több tízezren olvastátok.

Olvasók a Facebookon túl

Tavaly megoldást kezdtünk keresni arra a problémára, hogy a Facebook mellett még hogyan érhetnénk el az olvasóinkat. Olvasóink ugyanis nagyrészt a Facebookról kattintanak át az anyagainkra. Ennek viszont a közösségi óriás állandó algoritmusmódosításai és az egyre toxikusabbá váló közeg miatt egyre kevésbé örülünk.

Ezért úgynevezett pop-up newsroomokkal, valamint online közönségtalálkozókkal kezdtünk el kísérletezni. Bővítettük a hírlevelünket, ahol minden szombat reggel extra tartalmat küldünk a feliratkozóknak.

Továbbá megvásároltunk egy podcast-stúdióhoz szükséges felszerelést, így idéntől az Átlátszó Airday kéthetente jelentkezik olyan közéleti témákkal, melyekről nem sok szó esik máshol.

Nézettség és impakt

Nem egyszerű összehasonlítani a 2023-as nézettségünket a korábbi évekkel amiatt, hogy szeptembertől a „régi” Google Analytics rendszerről átálltunk a GA4-re. Az azonban egyértelmű, hogy a tavalyi év nézettség szempontjából is rekordév volt: összesen 320 ezer olvasó (users/readers) olvasta anyagainkat. Cikkeinket összesen 79 esetben idézték, jellemzően budapesti, bukaresti és nemzetközi médiaorgánumok – többek között a Szabad Európa, a Libertatea vagy a Balkan Insight.

Premiernek számít, hogy Orbán Zsolt közvetlenül a róla szóló anyagunk megjelenése előtt lemondott városi tanácsosi mandátumáról. Az iskolát már tavaly augusztusban otthagyta. A sorozat megjelenése után után szinte azonnal bűnügyi eljárást indított a Hargita megyei rendőrfelügyelőség, továbbá lemondott a Márton Áron Főgimnázium igazgatója személyes okokra hivatkozva.

Szerkesztőség

Az Átlátszó Erdély csapata is sokat változott tavaly: kollégánk, Egyed Ufó Zoltán úgy döntött, az uh.ro-nál folytatja a munkát (de Ufó továbbra is tagja az Átlátszó Erdélyt kiadó egyesület igazgatótanácsának). Kulcsár Árpád, akivel 2022-23-ban többször is együtt dolgoztunk, teljes állásban hozzánk igazolt.

Újraindult a gyakornoki programunk: 2023 őszétől Bocz Henrietta dolgozik gyakornokként nálunk. Ő nemrég publikálta első tényfeltáró anyagát arról, hogy a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) két évig titkolta, hogy bankszámlájáról Örmény Márk akkori pénzügyi felelős a szervezet éves költségvetésének megfelelő összeget lopott el.

Fontos újdonság még, hogy tavaly nyártól a csapatunk részmunkaidős tagja Veress Abigél kommunikációs kolléga. Így egy kézben tömörül minden kommunikációval, közösségi médiával, adománygyűjtő kampányokkal, a különféle KPI-kkel kapcsolatos tennivaló, és ezeket nem kell szétosztani az amúgy is túlterhelt újságírók között. Neki köszönhetően vizuálisabb lett a Facebook-oldalunk, és felpörgött az Instagram-oldalunk.

Adminisztráció

A tényfeltáró anyagoknál kevésbé látványos, de legalább ugyanannyira fontos projekteket sikerült kipipálni tavaly az adminisztráció terén. Most már második éve készítünk pénzügyi auditot az Átlátszó Erdélynél. A könyvvizsgáló pozitív jelentése további biztonságot jelent a támogatóink számára a tekintetben, hogy pénzköltéseink teljes mértékben megfelelnek a romániai törvénykezésnek.

2023-ban a pénzügyi audit mellett a szerkesztőségi folyamatainkat is alaposan átfésültük a Journalism Trust Initiative révén. A Deloitte által készített jelentés itt érhető el, a JTI etikai elvei szerint frissített tájékoztató a szerkesztési eljárásainkról pedig itt olvasható.

Nem utolsó sorban ez az anyag már az új, a réginél sokkal szebb, felhasználóbarátabb és gyorsabb weboldalunkon olvasható. Az új oldalon 2023 kora őszén kezdtünk el dolgozni, és nemrég élesítettük. Persze a honlapnak még megvannak a gyermekbetegségei, de ezeken folyamatosan dolgozunk. Addig is ha van kérdésed, észrevételed a honlapunkról, írj nekünk!

Projektek

Tavaly történt meg először, hogy az Átlátszó Erdély számottevő jövedelemre tett szert olyan projektekből, melyek elsősorban nem tényfeltáró anyagok elkészítéséról szóltak, hanem ahol a független média menedzselésében, az erdélyi magyar nyilvánosság működésében szerzett tapasztalatainkat kamatoztattuk.

Az egyik ilyen projekt a magyarországi Political Capital által készített Médiahegemónia és a dezinformációk exportja a határon túl című kutatás, melynek az erdélyi része az Átlátszó Erdély közreműködésével készült el. A magyarországi dezinformációk erdélyi terjedésével kapcsolatos anyagunk itt olvasható.

A másik ilyen kezdeményezés a jövő tavaszig tartó Journalism Value Project. Az Európai Bizottság finanszírozta projekt az európai független média fenntarthatóságához járul hozzá. Ebben a projektben az Átlátszó Erdély feladata podcast-interjúk készítése a Reference hálózat tagjaival, továbbá a hálózat tagjai közti tapasztalatcsere szervezését bonyolítjuk. A projekt weboldala itt érhető el.

Bevételek

2023-ban összesen 841 ezer lej (kb. 169 ezer euró) bevétele volt az Átlátszó Erdély Egyesületnek. Ez 2022-höz képest számottevő, több mint 50 százalékos bővülést jelent. Akárcsak eddig, tavaly is a nemzetközi újságírás-pályázatok képezték a legfontosabb jövedelemforrásunkat.

Legfontosabb támogatónk a brit Thomson Foundation volt, mely a szerkesztőség működésén túl a hírlevelünk bővülését, a podcaststúdiónk felszerelését, valamint az új weboldalunk elkészítését támogatta 300 ezer lejjel (60 ezer euró).

A Civitates a szerkesztőségünk adminisztrációval és marketinggel foglalkozó részét támogatta 168 ezer lejjel (33 ezer euró). Az IPI Transition Accelerator révén indíthattuk el a pop-up newsroomokat, és szintén ebből a 91 ezer lejes (18 ezer eurós) támogatásból bővülhetett számottevően a hírlevelünk.

A Journalismfundtól két tényfeltáró projektre kaptunk támogatást: a magyarországi támogatásból épülő luxushotel-sorozatra (első rész, második rész) a Magyar Hanggal közösen, valamint a Böjte Csaba alapítványánál elkövetett és eltussolt visszaélések feltárására (első rész, második rész) a Mércével együtt. A két projektre összesen 48 ezer lejt (9600 euró) kaptunk.

A Journalism Value projekt, melyről fentebb már írtunk, 165 ezer lej (33 ezer euró) jövedelmet jelentett tavaly, míg a Political Capital-együttműködésből 19 ezer lej (3800 euró) bevételünk keletkezett.

Az olvasói adományok összesen 47 ezer lejt (9600 euró) tettek ki. Ez mintegy 15 százalékkal kevesebb a 2022-es összegnél.

Kiadások

2023-ban az Átlátszó Erdély működése 774 ezer lejbe (156 ezer euró) került. Ez a 2022-es kiadásainknál nagyjából 30 százalékkal több. Ahogy az a korábbi években is volt, a csapat tagjainak a fizetése, valamint a fizetések után befizetendő adók képezték a legfontosabb kiadásunkat – ez összesen 508 ezer lej (102 ezer euró) volt.

Szintén fontos kiadás volt az új weboldalunk, valamint a podcaststúdiónk számára vásárolt felszerelés körülbelül 26 ezer lej értékben (5200 euró). Ezentúl belföldi útjaink, illetve külföldi kiszállásaink költsége volt még számottevő tétel, összesen 62 ezer lej (12 ezer euró). A nyáron kibérelt szerkesztőség fenntartása – lakbér, rezsi és hasonló költségek – 23 ezer lejbe (4600 euró) került.

Meggyőztek az eredményeink? Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

The post Rekordévet zárt az Átlátszó Erdély – itt a 2023-as beszámolónk appeared first on Átlátszó Erdély.

A magyarországi Direkt36-al és 444-el, valamint a romániai PressOne-nal együtt az Átlátszó Erdély is megnyerte a Civitates független médiaorgánumok számára kiírt pályázatát.

A nyertesek közt olyan nevek szerepelnek még, mint az online térben bárki által hozzáférhető adatok (OSINT) alapján az oknyomozást forradalmasító Bellingcat, az első olaszországi tényfeltáró központ, az IRPI, valamint a szlovéniai Pod črto.

A Civitates a Network of European Foundations égisze alatt működik, és úgynevezett „pooled funding” alap, amelybe több donor szervezet pótol bele. A támogatók listája itt megtekinthető.

A Civitatesnek ez a többfordulós kiírása nem tényfeltáró anyagok elkészítését, hanem a működést és a szervezeti struktúra megerősítését szolgálja. Az Átlátszó Erdély három év alatt összesen 66 ezer euró támogatást fog kapni.

Mire használjuk ezt a pénzt?

Ha az Átlátszó Erdély kezdetben egy egyszemélyes projekt volt, mára annyira megnőtt, hogy egy személynek közel lehetetlen átlátni az összes, napi működéssel kapcsolatos részletet. A Civitates-támogatást egy olyan tervvel nyertük el, amely az újságírói és az adminisztratív/adományszervező szerepkörök szétválasztását célozza. Így az Átlátszó Erdély szervezetként robusztusabbá válik, másrészt több idő és energia jut majd újságírásra.

„A Civitates célja létrehozni egy erős mezőnyét a független, közérdekű tevékenységgel bíró újságíró-szervezeteknek, melyek az európai demokrácia védelmében tevékenykednek, és melyek fényt derítenek a hatalommal való visszaélésekre, a társadalmi polarizáció okaira, és biztosítják, hogy mindenki hallathassa a hangját” – így a program felhívása.

A nyertesek listája:

Magyar Jeti/444.hu – Magyarország

Direct36 – Magyarország

IRPI – Investigative reporting project – Olaszország

Stichting Bellingcat – Hollandia

Fundacja Pismo – Lengyelország

OKO – Foundation centre for civic monitoring – Lengyelország

Divergente – Portugália

Átlátszó Erdély – Románia

PressOne – Románia

Pod črto – Szlovénia

Civio – Spanyolország

The post Megnyertük a Civitates független médiaorgánumoknak kiírt pályázatát appeared first on Átlátszó Erdély.