Szinte teljesen megváltozott az RMDSZ Kovászna megyei jelöltjeinek listája 2016-hoz képest. Így még érdekesebb, hogy ki milyen és mekkora vagyonnal indítja, illetve zárja le parlamenti karrierjét.

Harminc év törvényhozás után ugyanis visszavonul a közélettől Márton Árpád, a zakóra kihajtott inggallér és a parlamenti paragrafusbűvölés erdélyi magyar bajnoka. A rendszerváltás előtti évtizedben színészként dolgozott, 1990 óta parlamenti képviselő. Menet közben végezte el a jogot a Titu Maiorescu Egyetemen. Felesége családorvos.

Márton Árpád utolsó mandátumát azzal tette nevezetessé, hogy 2017-ben alelnökként igen hatékonyan módosította az igazságügyi törvényeket a rossz emlékű Iordache-bizottság alelnökeként. Az ez ellen kirobbant utcai tiltakozásokat a bukaresti bányászjárásokhoz hasonlította, és ezzel önkéntelenül is az RMDSZ és a PSD közötti, erősen vitatott értékű együttműködés arcává vált.

De megérte-e megőszülni a parlamentben?

A honatyákat egy 2003-as törvény kötelezi vagyonuk nyilvánosságra hozatalára. Márton Árpád legkorábbi vagyonbevallása így 2004-ből származik. Eszerint az első, 1992-ig tartó töredékmandátum anyagilag már megérhette: 1992-ben vásárolt egy 79 négyzetméteres lakást Sepsiszentgyörgyön. 1995-ben vett egy abban az évben gyártott, 1310-es Daciát, 2002-ben pedig egy Peugeot 206-ost.

2001-ben gyors ingatlanügyletet bonyolított, de ez csak a 2005-ös bevallásából derül ki. Nemcsak hogy visszaigényelt ingatlant a 2001-ben hozott 10-es törvény alapján, de meg is kapta, sőt még abban az évben el is adta, az árából pedig vásárolt egy szentgyörgyi garzont, amelyet orvosi rendelőként hasznosítottak. Az eltartásában élő fia pedig vett egy 1965-ös bogárhátú Volkswagent.

2004-ben két cégben volt tulajdonrésze. Az építkezési cégben a tömeges privatizáció révén kapott részesedést, jegyzi meg, 2010-ben pedig azt nyilatkozta, kisrészvényesként nem kapott osztalékot. A másik a Trinvest, amelyről a cégadatbázis úgy tudja, Lányi Szabolcs és a Communitas Alapítvány cége volt, és 2000-2005 között profit helyett adósságot termelt. Frissebb mérlegadatok nincsenek. 2006-ban Márton azt írta róla, felszámolás alatt áll, a Lista Firme szerint végül 2014-ben szűnt meg. Az mindenképp érdekes, hogy 2002-ben hatról negyvenre ugrik a cég alkalmazottjainak száma, egy év múlva pedig kettőre csökkent.

Márton érdekeltségi nyilatkozata szerint az RMDSZ különböző fórumai mellett tagja a Mikes Kelemen Kulturális Egyesületnek, a Pro Natura Alapítványnak,

valamint a MÚRE-nak, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének.

Nem ő az egyetlen RMDSZ-es politikus ott.

A 2005-ös esztendő szomorú történéssel gyarapította a képviselő vagyonát. Édesanyja elhunyt, a szülői házat eladták. Örökrészét Márton Árpád kölcsönadta a testvérének. Feleségével közösen egynyolcad, illetve feles tulajdonrészt örökölt továbbá egy 354, illetve 426 négyzetméteres telekből és a hozzájuk tartozó 200, illetve 150 négyzetméteres emeletes házból Gyergyóban. 2006-ban vallotta be, hogy 2005-ben Gyergyóban megörökölte egy bő 14 hektáros erdő felét is. Később kiderült, ezek visszaszolgáltatásból származó ingatlanok.

Közben szülői örökségből vettek egy közel 52 nm-es lakást, ebbe költöztették át felesége orvosi rendelőjét. A garzonlakást nem adták el, hanem odaadták a lányuknak, akit akkor már nem ők tartottak el. 2006 végén jelent meg az első, ötezer eurónál magasabb értékű bankszámlája 26 ezer lejjel. Márton nagyon tisztességes: megemlíti a magánnyugdíját is, bár az akkor még nem érte el az ötezer eurót.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

2007-ben eladták a bogárhátút és az örökrészét az egyik telekben és házban százezer lejért. Folyószámláján decemberben mégis kevesebb, mint ötezer eurónyi készpénz volt, így azt nem tüntette fel. Képviselői honoráriuma az évek során fokozatosan nőtt, ekkor már megközelítette az évi 56 ezer lejt.

2008-ban ingatlanörökségéből már csak az erdőt tartotta meg, a másik házat és telket is eladta összesen 250 ezer lejért. A pénz egy része bankszámlákon jelent meg: a 14 ezer lejes nyugdíjmegtakarítása mellett két folyószámlán összesen bő 171 ezer lej. Közben az ő és felesége fizetése is emelkedett.

2009-ben az egyik autót eladták, a másikat, feltehetően a Daciát beadták az állami roncsprogramba, és vettek egy 2008-as Peugeot-t. Bár képviselői juttatása évi 87 ezer lejre emelkedett, felesége bevétele pedig megháromszorozódott, és meghaladta az övét, Márton Árpád folyószámláján 2009. május 25-én csak 326,5 lej volt.

Érdemes figyelembe venni, hogy 2008 választási év volt, 2009 tavaszán pedig EP-választást is tartottak.

A második ház ára felesége számláján volt, ezt még abban az évben szétszedték több, lejes és eurós betétre. 2009-es bevételeik mintegy kétharmadukra csökkentek (vélhetőleg a pénzügyi válsággal járó megszorítások miatt), derül ki 2010-es nyilatkozatból. Bekerül közben az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány kuratóriumába laikus tagként, 2018-tól szűnik meg ez a státusa.

2011-ben tölti ki először számítógépen a vagyonbevallását. Így könnyebben olvasható, hogy gyarapodott a nyugdíjmegtakarítása, és a folyószámláin is látszik, hogy egy honatyát nem fenyeget a létbizonytalanság. Bár csak 52 ezer lejt keresett 2010-ben, számláján közel 35 ezer lej volt. A következő két évben nem változik vagyoni helyzete, 2013-ban enyhén nő a bevétele, a 206-os Peugeot mellé vásárol egy 208-ast is.

2015-ben már több mint 77 ezer lej van a számláján, 2016-ban közel 120 ezer lej úgy, hogy 110 ezer lejt még le is tudott kötni. A 2016-os választási év 70 ezer lejre fogyasztotta a folyószámláját, de egy év alatt szépen visszahízott 150 ezerre. Nem csoda: a 2015-ös 60 ezer lejhez képest ekkor már évi 90 ezer lejt keresett. (A honatyák fizetése mellett ekkor, 2017-ben módosították az igazságügyi törvényeket is.)

Így 2018-ban már közel 250 ezer lejt tudott a folyószámláján, 2019-ben 316 ezer lejt az előző évi 125 ezer lejes fizetéséből. Vett is egy Renault Capturt. 2019-ben tovább nőtt a fizetése, a 2020-as parlamenti választások kampányába pedig már nem is kell beszállnia. Hét és fél parlamenti mandátum után az öregségi nyugdíj mellett várja őt a speciális nyugdíj is.

Márton Árpád szinte az utolsó olyan RMDSZ-politikus, aki már kialakult bölcsész-, illetve művészpályáról tért át a politikaira. Pályáváltásával olyan anyagi helyzetet tudott teremteni magának, amelyre erdélyi magyar színészként esélye sem volt. Lakhatási biztonságát első mandátuma során megteremtette, anyagi bizonytalanság később sem fenyegette, lakás a gyerekeknek is jutott.

Parlamenti karrierjének második felétől kezdett pénzt félretenni. Különösebben nem menőzött, kicsi, de csinos autókkal járt. Utolsó mandátuma során pedig akkorát nőttek a parlamenti fizetések, hogy folyó- és betétszámláin már több százezer lejt tudott összegyűjteni a zavartalan nyugdíjas évekre.

A bölcsészvonal idéntől teljesen háttérbe szorul Háromszéken

Ugyanis a szintén bölcsész (politológus és kommunikációs végzettségű) Benkő Erika csak az anyagi helyzetét tudta konszolidálni az elmúlt négy évben, a parlamenti helyét nem. Képviselői mandátuma után most a szenátori lista második helyét kapta meg. Kovászna megyében viszont csak erős mozgósítással tud az RMDSZ két szenátori helyet nyerni, 2016-ban csak egy jött össze. Az MPP jelöltje pedig, a jogász-közgazdász Kulcsár-Terza József idén a Maros megyei listán kapott befutó helyet.

Benkő Erika a háromszéki helyi közigazgatásból került be az RMDSZ parlamenti frakciójába. 2005-től Antal Árpád képviselői kabinetjében dolgozott, majd 2008-tól a sepsiszentgyörgyi Városimázs Iroda munkatársa volt. 2010-től a polgármesteri hivatalnak, 2011-től párhuzamosan a megyei tanácsnak is adott kommunikációs tanácsokat.

Mivel 2012-ben szerepelt az RMDSZ Buzău megyei szenátori listáján, akkor is vagyonnyilatkozatot nyújtott be. Ebből kiderül, az ő anyagi biztonságát is megalapozta, hogy karrierjét a politikához kötötte. Abban az évben, amikor csatlakozott Antal Árpád képviselői kabinetjéhez, vett egy kis, 70 négyzetméteres házat Sepsiszentgyörgyön, majd 2007-ben egy 68 négyzetméteres lakást. Akkori férje, egy magyarországi ügyvéd szintén 2007-ben vásárolt egy budapesti lakást.

2000-ben gyártott Alfa Romeóval járt, és 50 százalékos részesedése volt a családi ruhakereskedésben, amelynek akkor 394 lejes árbevétele és sokkal több adóssága volt. A cégnek azóta nincs alkalmazottja, az utóbbi négy évben már bevétele se. Ugyancsak 2012-ben lett Benkő a Pro Regio Siculorum Egyesület elnöke társadalmi munkában.

2016-os vagyonbevallásában szereplő ingatlanok adatai ellentmondanak a négy évvel korábbiaknak. Eszerint 2003-ban vásárolta a szentgyörgyi házat, amely nem 70, hanem száz négyzetméteres, és 2009-ben a 60 négyzetméteres lakást. Férje pedig nem vásárolta, hanem a szüleitől kapta a budapesti lakást. Benkő ekkor Toyota Yarist vezetett, és végre fizetett egy kicsit a Pro Regio Siculorum Egyesület is.

A képviselő közben elvált, a 2018-as vagyonnyilatkozatában már nem szerepel a férje lakása. Bevétele megháromszorozódott a képviselői fizetéssel, és az RMDSZ visszafizette a kampányköltségeit is. Vett egy Volvót, és 2018-ra kiszállt a nem működő családi cégből. Most először haladta meg az ötezer eurót a folyószámlája: 19 ezer lej, 2019-ben 18 ezer lej, 2020-ban 23 ezer lej volt rajta, miközben az évi képviselői juttatása 152 ezer lejre emelkedett.

A biztosan befutó helyekre idén vállalkozók kerültek:

a kézdivásárhelyi Fejér László Ödön gépészmérnök, vállalkozó vezeti ismét a szenátori listát. 2016-tól tagja a szenátusnak, előtte négy évig parlamenti képviselő volt, 2000 – 2008 között megyei tanácsos Háromszéken. Egyetem után négy évig volt tervezőmérnök a kézdivásárhelyi csavargyárban, majd hét cégben résztulajdonos és ügyvezető.

Első, 2008-as vagyon– és érdeknyilatkozata szerint 2003-ban örökölt egy 136 négyzetméteres beltelket és egy 80 négyzetméteres házat Kézdivásárhely központjában. 2006-ban vásárolt egy 68 nm-es lakást Budapesten, amely a gyermekei nevén szerepelt.

Ekkor hat cégben volt érdekelt. A Fejer & Company neki és feleségének egyenként 95 ezer lejes bevételt biztosított. Ugyan nem szerepel Fejér romániai életrajzaiban, de Magyarországon is 50 százalékos részesedése volt egy Fejér és Társa nevű cégben. Az Opten cégadatbázisban talált összes Fejér és Társa nevű cég azóta megszűnt, vagy felszámolás alatt áll.

A hazai Fejer & Company SRL-ből származó bevételéből meg tudta hitelezni a többi cégét: az 1996-ban alapított Fekete Gyöngy, illetve a 2002-ben alapított Carpatgraf 56 ezer, illetve 105 ezer lejes kölcsönt kapott. Közel tízezer lejes jövedelmet jelentett Fejér számára, hogy a tulajdonos megyei tanácsot képviselte a Kovászna megyei útépítő cégben.

Fejér vállalkozásai

A Carpatgraf honlapja szerint csomagolásnyomtatási munkákat végez évi 4-8 millió lej közötti árbevétellel. 21-24 személynek ad munkát, pár ezertől kétszázezer lejig terjed az évi profitja. A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó Diamantult 2013-ban felszámolták.

A Fekete Gyöngy most ékszereket készít, és két alkalmazottal működik úgy, hogy Fejér évente mintegy 35 ezer lejes tagi kölcsönnel támogatja. Az évek során több profilváltáson is átesett. Legjobban a kétezres években ment, 17-20 embert foglalkoztatott. A címén, Kézdivásárhely központjában panzió működött Fekete Gyöngy, később Vörös Vendégház néven, 2018-ban eladásra kínálták.

Vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatai 2012-től válnak rendszeressé, amikor bekerült a parlamentbe. Innen látszik, hogy felesége 2011-ben beltelket, házat és öt hektárnyi mezőgazdasági területet örökölt a Brassó megyei Krizbán. Ugyanott egyet el is adtak még abban az évben. Fejér László Ödön hétezer euróra becsüli az ékszereket, amelyek 1990 óta a tulajdonába kerültek.

Nyilatkozataiban ekkor már nem a Fejer & Co SRL szerepel, hanem a Laser DT SRL. A cégadatbázis szerint ez ugyanaz a vállalkozás, és papíripari szerszámgépeket gyárt. 2011-től indult bővülésnek, az elmúlt tíz év alatt megháromszorozta a személyzetét, 2019-ben 21 személyt foglalkoztatott.

Árbevétele és adóssága is a 700 ezer lejes tartományból a 3,5 milliósba lépett. Éves profitja meghaladta a százezer lejt, a 2010-es évek közepén elérte a 300-400 ezer lejes szintet. Igaz, 2019-ben közel 3,5 milliós forgalomból a húszezer lejes profit se jött össze.

A vállalkozó 2010-11-ben lejben felvett, nem túl nagy összegű hitelei lejártak a 2010-es évek második felében. Két, 17-18 ezer eurós hitele pedig idén, illetve jövőre járt volna le, de ezeket a következő években még rövidebb lejáratú hitelek váltották fel. Igazgatói fizetéséből és osztalékokból félmillió lejes bevétele származott, ha hozzászámoljuk felesége 44 ezer lejét is ugyanazoktól a cégektől. Parlamenti karrierje előtti évben, 2012-ben is még kétszázezer lej volt a személyes jövedelme.

Érkeznek az uniós támogatások

Ahogy Fejér bekerült a parlamentbe, 140 ezer lejre csökkent a céges jövedelme, de ez még mindig duplája volt az akkoriban 70 ezer lejes évi képviselői juttatásának. Viszont a Carpatgraf és a Laser DT is rögtön 2013-ban uniós támogatáshoz jutott 1,6, illetve 1,7 millió lej értékben. (Nem kizárt, hogy korábban is, de Fejérnek ekkortól kezdve kellett nyilvánosságra hoznia.) A Laser DT 2014-ben is pályázatot nyert az európai alapok minisztériumánál bő százezer lej értékben.

Ezekben az években Fejér László-Ödön tagi kölcsönt is nyújtott a cégeinek több tízezer lej értékben. 2015-ben csak a Laser DT-ből vett ki 14 700 lejnyi osztalékot, más céges jövedelme nem volt, igazgatói, adminisztrátori pozícióit fel kellett adnia a parlamentiért.

Szintén 2015-ben elég nagy, 379 ezer lejes jelzáloghitelt vett fel mindössze két évre. Az összege később 600 ezer lejre nő, most épp 2021-ig tart a futamideje. A többi bankhitelét legkésőbb 2016-ban törlesztette. Osztalékból származó jövedelme ekkor már megközelítette 58 ezer lejes éves parlamenti fizetését, 2016-ban jócskán meg is haladta: feleségével együtt ekkor ismét 200 ezer lejt tudtak kivenni a Laser DT-ből.

2017-ben többet keresett szenátorként, mint cégtulajdonosként: 88 ezer lej volt az évi fizetése, feleségével együtt 60 ezer lejnyi osztalékot vett ki. 2018-ban nyilatkozott először a bankszámláiról, bár nehezen tartjuk elképzelhetőnek, hogy korábban az ott tárolt összegek ne haladták volna meg a bevallási kötelezettség ötezer eurós határát. Folyószámláján ekkor 95 ezer lej volt, betétszámláján tízezer euró. Miközben szenátori fizetése közel 120 ezer lejre nőtt, folyószámlája tavaly júniusban 18 ezer lejre olvadt.

A 2018-as és 2019-es érdekeltségi nyilatkozatából derül ki, hogy a két nagyobb cége, a Laser DT és a Carpatgraf is nagyobb uniós pályázatot nyert 5,6 millió, illetve 5,7 millió lej értékben eszközbeszerzésre. Ezeknek a pályázati összegeknek mintegy kétharmadát biztosítják az uniós alapok, tizedét az állami büdzsé, a maradék a pályázó önrésze. A Carpatgraf forgalma 2019-ben indult ismét növekedésnek.

Fejér László Ödön folyószámláján idén nyáron 159 ezer lej volt. Szenátori keresete tavaly évi 133 ezer lejre emelkedett, és valószínűleg idén nem csökkent. Parlamenti mandátumai előtt is sikeresen vállalkozott, és a cégek nyilvános mérlegei azt mutatják, úgy is jól működtek, hogy nem maga Fejér ült az igazgatói székben. Sőt uniós támogatásokkal szépen gyarapodtak.

Benedek Zakariás csak a háromszéki listán új, nem a parlamentben.

A Szeben megyei építőmérnök – nagyobb építkezési cégekben betöltött vezető pozíciók után – 2016 decemberében került be a képviselőházba a Hargita megyei jelöltlistáról. Három évnyi munka után kollégái frakcióvezetőnek választották meg.

Benedeket biztos nem a gyors meggazdagodás vezette: 2016-ban építkezési vállalkozás ügyvezető igazgatójaként több mint négyszerannyit keresett, mint a tanárként dolgozó felesége, képviselőként viszont 30 ezer lejjel kevesebbet, mint cégvezetőként. Saját cége, a K&B Betontechnik kft három évig működött, ebben az évtizedben már nem volt bevétele.

Az elmúlt négy év parlamenti fizetéseinek parádés emelkedése őt sem kerülte el. 2018-ban már évi 120 ezer, 2019-ben évi 131 ezer lejt keresett, idén frakcióvezetőként valószínűleg még többet.

Ingatlanvagyona mandátuma során csak öröklés miatt változott. Felesége 1996-ban örökölte egy 362 négyzetméteres nagyszebeni beltelek és egy 210 nm-es ház negyedét, ő pedig 2016-ban egy 65 nm-es beltelek és 65 nm-es lakás nyolcadát. 2002-ben feleségével közösen vásároltak 360 nm beltelket és egy 70 nm-es víkendházat a Hargita megyei Kápolnásfaluban. Benedek Zakariás 2019-ben nem egészen 17 százaléknyi részt örökölt egy nagyszebeni 34 nm-es lakásban.

Benedek sokáig egy 2004-es Matizzal járt, 2018-tól lízingel egy Volkswagen Passatot. Idén vásárolt egy szintén 2004-ben gyártott Toyotát. 2016-ban ötvenezer lej hitelt vett fel, amely jövőre jár le, akárcsak a 2018-ban felvett 25 500 eurós hitele.

A parlamenti újoncok cég- és hivatalvezetők

A képviselői listavezető, a sepsiszentgyörgyi Miklós Zoltán 1999-től dolgozott a CEC Bank helyi kirendeltségén, 2003 óta vezető beosztásokban. 2008 óta volt városi tanácsos. Bankár szakmájáról és választott tisztségéről 2018 októberében mondott le, mert novembertől elvállalta a várostól pár km-re lévő szépmezői ipari park vezetését. Felesége szintén bankár, a Transilvania Banknál dolgozik.

Ennek megfelelően Miklós Zoltán 2012-től elérhető vagyonbevallásai bizalmasként kezelik az ő és a felesége fizetését. Ezen felül évente 7-9 ezer lej körüli volt a tanácsosi juttatása, és 2-7 ezer lej között keresett két-három lakóegyesület cenzoraként. A szépmezői ipari park irányítójaként havi bruttó 14 200 lejt keres, derül ki az év eleji cégtulajdonosi határozatból, és évente kap még egy havi juttatást, ha az ipari park üzleti számai teljesítik a kitűzött célokat.

A bankár házaspár 2005-ben ezeregy négyzetméteres beltelket és mintegy 200 nm-esre bővített házat vásárolt Sepsiszentgyörgyön, 2011-ben pedig egy 715 nm-es rétet és egy 68 nm-es lakást. 2018-ban Miklós egy 2013-as Toyotával járt, felesége egy 2003-as Ford Fiestával.

Szakmájukból adódóan nem ijednek meg a pénzügyi termékektől: kettejüknek összesen 11 bankszámlájuk volt két éve, két bankhitelük és egy tízezer lejes korlátú hitelkártyájuk. Számlájuk zömén szinte semmi nem volt. A maradékon Miklós Zoltán kétszáz eurót és mintegy ezer lejt tárolt. A nagyobb összegeket (ezerötszáz eurót, 32 ezer lejt) mutató számlákat a felesége kezelte.

Kintlevőségük 75 ezer lej volt, ennyivel tartozott nekik egy család egy százezer lejes kölcsönből. A honatyajelöléshez kötelező aktuális vagyonbevallás még nem elérhető.

A már említett lakótársulási egyesületek mellett Miklós Zoltán alapítója a Pro Regium Siculorum és a Könczey László Egyesületnek, és elnöke a Sepsi Sic Sportegyesületnek. Önkormányzati képviselőként tagja volt a Gulliver óvoda, az Ady Endre, majd a Váradi József Általános Iskola és a Református Kollégium vezetőtanácsának. Illetve az önkormányzat tulajdonában lévő cégek (közszállítás, közterületfelügyelet, ipari park) felügyelőbizottságában képviselte a város érdekeit, míg át nem vette az ipari parkot működtető cég vezetését.

A bürokrata

A másik biztos befutó, Könczei Csaba tíz éven át a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságot vezette, előtte volt a hivatal aligazgatója is. Mezőgépész végzettségű, vezetett farmot és fűtéssszerelő céget is, felesége fodrász.

Ahhoz képest, hogy bürokrata, és tíz éve hivatalvezető, vagyonbevallásai kissé szétszórtan bukkantak fel. A Feddhetetlenségi Ügynökség honlapján az első, 2009-es nyilatkozatot egy 2015-ig tartó szünet követi, az utolsó 2018-ból származik. Az általa vezetett hivatal honlapja elérhető egy .ro és egy .eu-s doménen is, ezeken böngészhetők a 2018-2020-as nyilatkozatai.

Maguk a nyilatkozatok nem túl érdekesek: tizenegy éve is megvolt az 1994-ben vásárolt, 63 négyzetméteres szentgyörgyi lakása, a 2004-ben gyártott Dacia Solenzája, és a 2008-as, hitelre vett Volkswagen Sharanja. A hitelt viszont nem tüntette fel. Se telke, se ötezer eurónál több pénze nem volt, csak 20 százalékos részesedése a mezőgazdasági gépek forgalmazásával foglalkozó Agro-Promt SRL-ben. Tagja volt az Alpin Sport és a Green Energy egyesületeknek.

A 2006-ban indult cég azért érdekes, mert 2012-ig 48 és 353 ezer lej között hullámzott a bevétele, 2013-ban hirtelen egymillió lejre ugrott a forgalma, azóta pedig nulla. Könczeinek már nincs részesedése a cégben, annak kizárólag magyarországi állampolgárok a tulajdonosai.

Könczei Csaba 2016-ban is szerepelt a képviselőjelölti listán. Akkorra már összegyűjtött 25 ezer lejt a folyó- és közel kilencezer lejt a hitelszámláján. A Volskwagenje érdekes módon öt évet öregedett, ekkor 2003-asként tüntette fel, és mégiscsak megjelent az a hitel 2008-ból: ötvenezer lej, és 2023-ig kell visszafizetnie. Ötven százalékot emelkedett a fizetése évi 33 ezerről 49 ezer lejre.

2020-ra a vagyona nem, csak a hitele és a fizetése gyarapodott. Idén vett fel négy évre 69 ezer lejt, amelyet 86 ezer lejes évi jövedelemből törleszt, honatyaként pedig már bőven százezer lej fölött fog keresni. A jelenlegi, közel 73 ezer lejes fizetéséhez hasonlóan megnőtt az utóbbi években az az üléspénz, amit azért kap, mert tagja a megyei tanács rendészeti hatóságának.

Ahhoz, hogy valaki beülhessen ebbe a tanácsadói testületbe, nem is kell feltétlenül megyei tanácsosnak lennie. Az ATOP Covasna tagja a megyei rendőr-, csendőr- és katasztrófaelhárítás parancsnoka, a rendőrségi állomány területi képviselője, az alprefektus, hat megyei tanácsos és a közösség három képviselője, akiket a tanácselnök nevez ki. Ha ez a 14 tag mind megkapja az évi 13 685 lejnyi üléspénzt, akkor nem mondhatjuk, hogy az állam nem fektet abba, hogy az erőszakszervezetei harmonikusan működjenek együtt a helyi közösségekkel.

A kereskedő

A harmadik, még biztosan befutó helyről a szórványt képviselő Benedek Zakariás indul, de ha az RMDSZ belehúz, Gál Károly baróti kereskedő is bejut a negyedikről. A napi sajtó nem árul el sokat róla, csak annyit, hogy ő is céget vezet, helyi tanácsos Baróton, és tagja a megyei tanácsnak is.

2012-es vagyonbevallása szerint feleségével 2001-ben vásárolt egy 83 négyzetméteres lakást Baróton, 2006-ban örököltek, illetve megvásároltak 974 nm-nyi beltelket, 2009-ben 140 négyzetméteres házat építettek. Gál Károly egy 2001-es Citroënnel járt, és csak az érdekeltségi nyilatkozatából derül ki, hogy azért jövedelme is volt: az Orex Import-Export SRL kereskedelmi igazgatójaként kapott szemérmesen elhallgatott mértékű fizetést.

Az építkezési anyagokat forgalmazó Orex a cégadatbázis szerint Vargyason bonyolít milliós forgalmat 2001 óta. 2008-ban árbevétele elérte az 52 millió lejt, azóta is 34-48 millió lej között mozog, pár százezer és egymillió lej közötti profittal. Tavaly már 83 alkalmazottal működött.

Ehhez képest Gál Károly igazgatóként csak 19 560 lejt keresett 2012-ben a 2013-as vagyonnyilatkozata szerint. Kevesebbet, mint a felesége tanárként, pedig akkor még nem is emelték meg a pedagógusok bérét. Így még az évi 1600 lejes tanácsosi illetménye is számíthatott. Kiváltképp úgy, hogy 2014-ben az illetménye évi 2700 lejre nőtt, míg a fizetése alig haladta meg az évi 21 ezer lejt.

Fizetése a következő években is ezen a szinten maradt, ami már csak azért is hihetetlen, mert a 2010-es évek közepén az újságírói fizetésünk is ennél azért leheletnyivel magasabb volt. Igazgatói bére 2016-ban nagy nehezen, az étkezési jegyekkel együtt érte el az évi 25 ezer lejt. Szerencsére kapott a szárazajtaji szövetkezettől 2850 lejt, és 3500 lejnyi üléspénzt a baróti helyi és a megyei tanácstól.

2018-ra enyhén, 27 844 lejre emelték az igazgatói juttatását, a megyei tanácsi ülések tízezer lejt hoztak, így a 17 éves Citroën helyett vásárolt egy 11 éves Renault Mégane-t. 2019 januárjában Gálék eladták a lakást, az árát euróra pontosan bankban kötötték le. Végre az igazgatói bére meghaladta a nem túlfizetett erdélyi magyar újságírókét, étkezési jegyekkel és 300 lejes prémiummal együtt elérte az évi 37 ezer, a havi 3106 lejt.

Legutolsó, 2020-as vagyon- és érdekeltségi nyilatkozata sokkal megnyugtatóbb. Eszerint az előző évben 52 ezer lejt keresett igazgatóként, a megyei tanács közel 11 ezerre emelte az üléspénzt, és 3800 lej befoyt a szövetkezettől is a családi kasszába. Gál Károlynak, az alulfizetett igazgatónak mindenképp megérné kampányolni és bejutni a parlamentbe: éves jövedelme egy csapásra megduplázódna.

Nyitókép: Fejér László-Ödön és Benedek Zakariás. A kép forrása a szenátor Facebook-oldala.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Bejött a parlament a háromszéki honatyáknak appeared first on Átlátszó Erdély.

Különböző nagyságú és profilú szervezetek hogyan birkóznak meg a mostani bizonytalansággal? Mit terveznek a karantén utánra? Statisztikákat böngésztünk, üzleti tanácsadót és vállalkozókat kérdeztünk, mi a cégük karanténstratégiája, és mit terveznek utána.

Arról, milyen állapotban vannak most a cégek, kevés a felmérés, kimutatás, mert éppen minden változik, és a karanténidőszak végén sem pattan hirtelen vissza minden cég oda, ahol március 15-én volt. A hazai kis- és közepes vállalatok április közepén megkérdezett vezetőinek kétharmada mondta, hogy nagyon is érinti a mostani válság. Egyharmaduk forgalma már több mint 70 százalékkal esett vissza, és mindössze 4 százalékuk nem tapasztalt visszaesést. Itthon a kiskereskedelem az az ágazat, amely még nőtt is áprilisban az egy évvel korábbi volumenhez képest 4,1, százalékkal.

Ahhoz képest, hogy az Európai Bizottság 6 százalékos GDP-visszaesést jósol idénre Romániának, és 7,5 százalékos zsugorodást a teljes Európai Unióban, a hazai kisvállalkozók egészen bizakodóak. Bő egyharmaduk arra számít, a forgalmuk hat hónapon belül visszatér a válság előtti szintre, közel egyharmaduk egy év alatt gondolja ledolgozni a válságot, és csak negyedük szerint lesz ehhez szükség akár két évre is.

A szükségállapot végén nem szabadulunk meg a koronavírustól,

ezért minden vállalkozó igyekszik valahogy csökkenteni a fertőzés kockázatát. Körülbelül egymillió munkavállaló dolgozik most otthonról Romániában, és a cégek egyik nagy kívánsága, hogy még rugalmasabbá váljon a távmunka a munkatörvénykönyvben és nyilvántartása a jelenléti naplóban. Annak ellenére, hogy az általunk megkérdezett vállalkozók egyike sem szeret otthonról dolgozni, mert nem hatékony.

Az említett felmérésben a cégvezetők több mint 80 százaléka tartja szükségesnek maszk viselését a munkahelyen, háromnegyedük a munkafelületek rendszeres fertőtlenítését, kétharmaduk az egyszerhasználatos kesztyűket, és a megkérdezettek több mint fele növelné az egyéni munkafelületek közötti távolságot. 

[wp_ad_camp_1]

A fizikai távolságot van, aki időben teremti meg a munkavállalói között: az eddig egyetlen váltásban zajló termelését széthúzza három váltásba, válaszolta Farkas Levente üzleti tanácsadó a kérdésünkre, hogy ügyfelei milyen biztonsági intézkedéseket vezettek be a cégüknél.

Azaz a járvány elleni védekezés is befektetésre kényszeríti a vállalkozókat, akik vállalnának többet is: például fizetnének azért, hogy leteszteljék a munkatársaikat, amennyiben kapcsolatba kerültek fertőzött személlyel, de ezt a jelenlegi tesztelési protokoll nem engedi. Pedig mindenkinek jobban megérné, mint az, hogy az illető így otthonülésre kényszerül. 

A biztonságra fordított összeg elhanyagolható amellett, hogy nem indulhat automatikusan újra minden vállalkozás a szükségállapot lejártával, május 15-én, és az újraindulók sem fognak tudni ugyanúgy működni, mint eddig. 

Ha egyáltalán túlélik az újrakezdést, 

avatott be Farkas Levente abba, mekkora kihívást jelent főleg a kisebb cégeknek alkalmazkodni a megváltozott piaci körülményekhez. Nagyon sok cég nem lesz rá képes. Úgy sejti, a világjárvány kiváltotta gazdasági válságba nagyságrendileg annyi cég fog belebukni, mint a 2008-2009-es pénzügyi válságba. 

Ezt egy bezárt és egy végig működő ágazattal illusztrálta: a virágárusítással és az építkezéssel. Az építkezések nem álltak le, de az, hogy munkahelyi igazolással lehet csak eljutni az építőtelepekre, gyakorlatilag csődbe juttatja a munkásait eddig feketén fizető cégeket. Ha ugyanis eddig nem alkalmazta őket törvényesen, akkor nem tud munkáltatói igazolást adni számukra. Ha pedig hirtelen, a szükségállapot bevezetésével egy időben jelennek meg az alkalmazottak a nyilvántartásában, az felkeltheti a munkaerőt felügyelő hatóságok gyanúját.

A kijárási korlátozások gyakorlatilag bezárták azokat a virágüzleteket, amelyek nem tudtak átállni a házhozszállításra, azaz a kis üzletek többségét. Ezekre egyenként valószínűleg több ezer lejnyi virág hervadt rá, és két hónapnyi zárva tartás már elég ahhoz, hogy a vevők egy része elpártoljon tőlük.

A nyitáshoz be fogják szerezni az eddig megszokott virágmennyiséget, de valószínűleg nem fogják tudni teljesen eladni, és újabb veszteségeket halmoznak heteken, akár hónapokon át, amíg újra kalibrálják a kínálatukat a megváltozott kereslethez.

Sok olyan egyedi termelő és kereskedő megy most tönkre, aki az elmúlt években a magasabb keresetű vásárlók megcélzása miatt bevitte az üzletét a lakónegyedből a plázába, magyarázta Farkas. A plázák nem igazán engedtek a bérleti díjakból a bezártság hónapjaiban, miközben a kis üzletek semmilyen bevételt nem tudtak termelni. A tanácsadó szerint sokat javított volna az ilyen kis üzletek tárgyalási pozícióján, ha az állam határozottan azt üzeni a bérleti díjakból élő vállalkozásoknak, hogy tarifáik csökkentésével segítsék a bevétel nélkül maradó kereskedőket.

Azok a cégek vészelik át sikeresen a válságot,

amelyek nemzetközi, tőkeerős üzletláncok tagjai, vagy amelyek mögött eddig is egy nagyobb cég állt akár teljesen más profillal, mondja a tanácsadó. A kis cégek méretüknél fogva gyorsabban tudnak váltani, alkalmazkodni. 

Tapasztalata szerint ennek most egyik legjobb eszköze az, hogy a vállalkozók bevonják a döntésbe az alkalmazottakat: felvázolják, hogy a visszaesett bevétel milyen forgatókönyveket tesz lehetővé (pár hónapig csökkentett munkaidő, csökkentett fizetés, átállás új termékekre, bezárás, stb.), és együtt döntik el, melyikbe vágnak bele. Nagy cégeknél ez a döntéshozatal nem kivitelezhető.

Az egyetlen valós segítség, amit az állam most nyújt, az az, hogy elhalasztotta az adók, illetékek befizetésének kötelezettségét. Ha egy cég nem most kell áfát fizessen, azaz a bevételének a közel ötödét, azzal meg tud menteni pár állást. Farkas azt hiányolja, hogy a kormányzat nem tisztázta, a most elmaradó adókat milyen ütemezésben kell majd befizetniük a cégeknek. Ő azt tartaná hasznosnak, ha a felhalmozott adóhátralékot legalább egy évre széthúzva lehetne törleszteni.

Jelenleg óránként 70 céget számolnak fel a szükségállapot alatt Romániában, legalábbis a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtan Karának magyar oktatói által működtetett honlap szerint, amely a válság legfontosabb mutatóit összesíti. Eszerint 918 ezer munkaszerződést függesztettek fel, és 320 ezret szüntettek meg. 

A külföldi idénymunkások hazaszorulásával együtt ez a cégek munkaerőpiaci helyzetét erősíti, válaszolta kérdésünkre Farkas Levente. Elsősorban azzal, hogy a váratlan konkurencia a munkavállalók mentalitását változtatja meg: azok is felelősebben állnak hozzá ezentúl a munkájukhoz, akiket eddig a cég költségén sem lehetett például továbbképzésre rábírni.

Az általunk megkérdezett vállalkozók inkább az eddigi munkatársaik megtartására összpontosítanak, és ösztönösen is azt teszik, amit a szakértő tanácsol: fertőtlenítenek, új piacokat keresnek, és egyeztetnek a munkatársaikkal a hogyan továbbról. Szinte mindannyian szívesen nyilatkoztak, akiket megkerestünk, csak néhányan kérték, hogy inkább ne tüntessük fel a nevüket.

Gravírozó és promóciós anyagokat gyártó családi vállalkozás

Udvarhely környékén tudott annyit tartalékolni, hogy ne küldje el az egyetlen alkalmazottját, aki nem családtag. Tavalyi, körülbelül 40 ezer eurós árbevételéből tudja fizetni a decemberben felvett hitel 4000 lejes részleteit. A törlesztési moratóriummal nem kíván élni elsősorban az állammal szembeni bizalmatlanság miatt.

A szükségállapot kihirdetése utáni első két hétben egyetlen megrendelésük sem volt, majd egy állami fenntartású intézmény rendelt pár pecsételőt. Azóta újabb ügyfelek jelentkeztek, olyan cégek, amelyek bonyolult gépeket gyártanak, és egy-egy alkatrész előállításához vagy gravírozós feliratozáshoz veszik igénybe a szolgáltatásukat annak köszönhetően, hogy a környéken hasonló szolgáltatást nyújtókkal szemben ők több mindent és magasabb színvonalon tudnak kivitelezni. 

Látnak fantáziát, azaz új piacot az arcpajzsokban is fogorvosok, orvosok számára, akik a járvány lecsengése után is szívesebben dolgoznának ilyenben. Ezt egyelőre az akadályozza, hogy a plexi rövid távon hiánycikké vált.

A turizmusban értékesíthető szuvenírt eddig is keveset gyártottak, mert kerülni igyekeztek a tömegízlést és a giccset, a nyári tömegrendezvények elmaradását viszont meg fogják érezni. Arra számítanak, hogy magánszemélyek családi ünnepekre azért igénybe fogják venni gravírozó, egyediesítő szolgáltatásukat, a cégek év végi rendelései viszont valószínűleg elmaradnak majd. A cégek ugyanis a marketing költségeikből vágnak leghamarabb, saját logójukkal ellátott írószerekről, határidőnaplókról mondanak le leggyorsabban. 

Ezzel együtt a vállalkozó arra számít, cégük a felszínen tud maradni, de a tervezett bővítést egyelőre jegelik. A legnagyobb érvágás az, ha elromlana valamelyik gépük, amelyben egy-egy értékesebb alkatrész több ezer euróba kerül. 

Mivel kis cég, és otthonról működtetik, szinte mindig dolgoztak, ezért ezt a karantén-időszakot használták ki arra, hogy átnézzék a más munkák miatt halogatott ötleteiket, közülük egyeseket meg is valósítottak.

Építészeknek is fáj a fesztiválok elmaradása

Néhány hónapig még biztos a 80-150 ezer eurós árbevételű cégének jövője, mivel épp a szükségállapot előtt adott le egy nagyobb tervet, amelynek 60 százalékát ki is fizette a megrendelő, és sínen van a befejezés, válaszolta a vállalkozókhoz intézett felhívásunkra Sisak Tamás kolozsvári építész. 

A járvány hatását azonban több szinten is megérzi a nyolc főt foglalkoztató cég: 

• egy tervezett idősotthon építése biztosan csúszik, mert a megrendelőnél az ápolás vált elsődlegessé; 
• valószínűleg esik vagy csúszik a TIFF és Electric Castle fesztivál díszleteinek, bárjainak, pavilonjainak és ezek elhelyezésének a megtervezése;
• nagyon körülményes és nem hatékony az otthoni munka: amit korábban csak átkiabáltak a másik szobába, azt most le kell rajzolni, fotózni, írásban magyarázni és átküldeni. Ráadásul legalább három üzenetküldő programban dolgoznak a munkatársak, ahol már-már követhetetlenül keverednek az információk.

Az építkezések szinte alig álltak le, és vannak kisebb megrendeléseik (családi ház, irodabelső), ezért nem pánikol az építész, de hosszabb távra nem lát előre. Korábban is voltak megrendelésekben szegényebb időszakaik, amelyeket sikeresen átvészeltek, abban bízik, hogy ez most is így lesz.

A gyártónak is hiányzik, hogy nem iszunk meg a haverokkal egy sört

Dezső Péter két cég működésére is közelről rálát: társtulajdonos a Bere à la Cluj kézműves sörfőzdében, és a Goodwill Consulting pályázatíró és tanácsadó cég ügyvezetője.

Bár több sört rendelnek házhozszállítással, mint eddig, ez messze nem kompenzálja a kocsmák, éttermek bezárása miatti kiesést: az ilyenkor szokásos forgalom 15-20 százalékával működik most a Bere à la Cluj. Ezt a szűk, de még így is hullámzó keresletet ki tudják elégíteni a téli üzemmódban előállított sörökkel, a sörfőzde nem állt át nyári termelésre. Nagyjából el tudják adni, amit termelnek, de ez nem elég a cég szinten tartásához, csak egyes számlák kiegyenlítéséhez.

A cégben hárman dolgoznak, de csak egy ember alkalmazotti státusban, így nem küldtek senkit kényszerszabadságra. A sörfőzdék köztes állapotban vannak: nem zárták be őket rendeletileg, mint a vendéglátóipari egységeket, de mivel ezek jelentették a legfőbb értékesítési csatornát, ezért a bezárásuk nagyon is érintette a főzdéket, amelyek közül egyesek be is zártak, magyarázta Dezső. 

Tulajdonostársával még vacillálnak, hogy igénybe vegyék-e az államilag garantált hitelt, mert nem igazán látják, miben segítené őket. Inkább azt remélik, azok a kocsmák, éttermek veszik igénybe, amelyeknek ők korábban szállítottak, de még nem fizették ki a sört.

Úgy látják, a kocsmák nagyon nehéz helyzetbe kerültek, mert félhavi bevételből kellene kifizessék a főbérlőjüket, az alkalmazottak bérének felét és a beszállítóikat is. 

A Bere à la Cluj nem elég nagy ahhoz, hogy áruházláncok beszállítója legyen (a tavalyi egész éves forgalmukat nagyjából 700 ezer lejre becsülte Dezső), inkább helyi kisboltokkal szeretnének megállapodni. A bringás házhozszállításon kívül jelenleg Kolozsvár egyetlen klasszikus italboltjában lehet megvenni a söreiket.

Az általa vezetett, mintegy száz fős tanácsadói cégcsoport forgalma nem csökkent jelentősen, csak mindenki otthonról dolgozik. A kommunikáció közvetettebb, körülményesebb és időigényes lett, és így kevésbé hatékony a munkavégzés, mint az irodában, magyarázta Dezső Péter. 

Kellemesen biztató munkazajban 

érte a csíkszeredai Tipographic nyomdát a szükségállapot bevezetése március 16-án, de a hónap végére elfogytak a megrendelések, válaszolta megkeresésünkre Váli Erika, a nyomda társtulajdonosa. 

Mivel korábbi jó éveknek köszönhetően tudtak tartalékolni, és ragaszkodnak az alkalmazottjaikhoz, akiknek a szaktudását nem is lehetne könnyen pótolni, ezért senkit nem bocsátottak el és nem küldtek kényszerszabadságra a nyomda 16 munkatársa közül, mondta a vállalkozó az Átlátszó Erdélynek. Olyan alkalmazottjuk is van, aki a nyomda 1994-es alapításától velük dolgozik.

Általában címkéket, különböző kiadványokat, plakátokat, szórólapokat, határidőnaplókat készítenek. Az ilyen megrendelések hiányában átálltak maszkkészítésre március végétől. Ezt egyrészt az ipari varrógép tette lehetővé, amellyel eddig a határidőnaplók borítását varrták le, másrészt pedig az a zokszó nélküli tenni akarás, amellyel mindenki azt nézte, mivel tudja leginkább segíteni az átállást, magyarázta a vállalkozó. Ő maga rég nem vasalt annyit, mint abban a két hétben, mondta Váli, aki kvázi csapatépítő tréningként élte meg a gyors átállást. Egyszerű, mosható maszkjaik iránt két hétig volt kereslet, utána a piacot ellepték az egyszeri használatos, kínai maszkok.

Áprilisban újból kaptak nyomdai megrendeléseket, és közben igyekeztek olyan munkákat is elvégezni, amire korábban nem volt idő, például a műhely kimeszelése, fertőtlenítése. A tartalékolást megszokták, mert más években is tavasszal, nyár elején kevesebb a munka, mint ősszel és télen. Ezzel együtt Váli úgy becsüli, a szükségállapot hozta leállás mintegy 50 százalékkal vetette vissza a cég forgalmát. A nyomda főként a rendezvények elmaradását érzi meg, rendezvényekre pedig legfeljebb nyár végén van kilátás, ha egyáltalán megtartják őket.

Ahogy a 2008-as válság hatásait is banki hitellel élték túl, úgy most is gondolkodnak abban, hogy ha elfogy a tartalékuk, akkor banki kölcsönhöz folyamodnak. Figyelik ugyan az államilag garantált és kamattámogatott hitelt, amelyet a kormány április közepén hirdetett meg kisvállalkozások számára, de beszélgetésünk idején még az állami program honlapja sem működött. Ha az nem felel meg a vállalkozás számára, akkor a jelenlegi banki szerződésük biztosította hitelvonalat is igénybe tudják venni, mondta Váli Erika.

A nyári tömegrendezvények helyzete a legbizonytalanabb:

nemcsak az anyagi alapjuk, de megrendezésük legális és morális alapja is roppant bizonytalan. Május 15. után is egyelőre tilos összegyűlni három embernél nagyobb csoportokban, de ez bármikor változhat, az államfő pedig április végén azt valószínűsítette, hogy a nyári fesztiválok idén elmaradnak. 

Az államelnök által meglebegtetett forgatókönyvnek elég nagy a valószínűsége, de a kormánynak ennél határozottabb álláspontot kell közzétennie, hogy mikortól engedélyezi a nagyobb rendezvényeket, mert ennél a mostani bizonytalan állapotnál a biztos tiltás is jobb, nyilatkozta az Átlátszó Erdélynek Gergely Balázs, a több tízezer főt megmozgató Kolozsvári Magyar Napok főszervezője.

A KMN évente augusztus második felében zajlik, és anyagilag három fő lábon áll: a magyar és román állami támogatások, valamint magáncégek adományai biztosítják a finanszírozását. Az egyik láb idén teljesen kiesik: a hagyományos céges támogatóikat nem is keresték meg, mert tudják, hogy nehéz helyzetbe kerültek, mondta Gergely Balázs, a Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke.

Egyes pályáztatók is behúzták a kéziféket: a kolozsvári városháza minden kulturális pályázatot felfüggesztett a járványügyi intézkedések miatt. Ugyancsak a járványhelyzetre való tekintettel a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság sem támogat augusztus 31. előttre tervezett rendezvényeket. Más pályáztatók viszont gyorsan alkalmazkodtak a helyzethez, és jelezték, a már megítélt támogatásokat megadják, és amennyiben nem vagy csak részlegesen lehet a támogatott rendezvényt idén megszervezni, akkor a pénzt a jövő évi rendezvényre lehet fordítani.

Az anyagi kockázaton túl számolni kell a morális vonatkozásokkal is, magyarázta Gergely Balázs, jelenleg ugyanis nagyon ambivalens a viszonyunk az önfeledt bulikhoz. Egyrészt sokan igénylik a közös együttlétet, annak stresszoldó hatását, másoknak viszont visszatetsző felhőtlenül ünnepelni, szórakozni, miközben egyének, családok sokasága kerül egzisztenciális válságba, az anyagi csőd szélére. 

Azt pedig minden szervezőnek felelősen meg kell fontolnia,  hogy mivel jár, ha egy esetleges megengedő helyzetben az általa szervezett rendezvény válik gócponttá, és éppen ott robban be a járvány, vázolta a rendezvényszervezés többismeretlenes egyenletét Gergely Balázs.

Azt is tapasztalja, hogy a társadalom számottevő része végletesen megosztott a járványt illetően: egyesek felelősen állnak a megelőzéshez, és legalább akkora felelősséget várnak el másoktól is, mások viszont a őszinte meggyőződésből meredekebbnél meredekebb összeesküvés-elméleteket terjesztenek arról, hogy az egész világjárvány csak kamu. Így a környezetünk egyik fele minden bizonnyal kárhoztatná, a másik fele ünnepelné a tömegrendezvényeket és szervezőiket.

A Kincses Kolozsvár Egyesület kevés számú alkalmazottal működik, és a Nemzetpolitikai Államtitkárság által biztosított normatív támogatásból a jelen állás szerint biztosítani tudja a béreket, így mindeddig nem kellett senkit elbocsátani. Enélkül a támogatás nélkül viszont olyan értékes és egyedi tudást felhalmozott csapatot kellene szélnek ereszteni, amelyet nagyon nehéz lenne újból összerakni, mondta az egyesület elnöke.

Kolozsvári rendezvény- és reklámfilmkészítő cégnél 

is érdeklődtünk, mennyiben érinti őket a rendezvények, összejövetelek teljes hiánya. Meglepő módon pozitívan, tudtuk meg a cég képviselőitől. Az utóbbi években ráerősítettek a céges reklámfilmek készítésére, így az ő vállalkozásuk most több lábon áll, nem függ annyira a rendezvényektől, amelyek a bevétel harmadát adják. Ráadásul az irodájuk bérleti díját is le tudták alkudni.

Azt viszont nem látják át jelenleg, mikor kezdődnek újra a céges és privát események. Eddig általában novemberre ritkultak meg, ezért a fotós-filmes cégek télen bevétel nélkül maradtak, nekik a reklámfilmezés miatt nem ürült most ki a téli időszak. Arra számítanak, nyárról őszre-télre csúsztatják az események zömét. De olyan milánói tömegrendezvényre is van megbízásuk, amelyről már pontosan tudják, hogy az idei lemondás után jövőre mikor tartják meg. 

Céges megbízásaik általában több hónapot is átíveltek az előkészítéstől a leadásig, nagyobb projektjeik akár egy évig is tartanak. Most inkább az utómunkálatokra koncentrálnak, amelyeket otthonról is el tudnak végezni. Egyelőre nem kellett elbocsássanak senkit az alkalmazottak közül, de a csapatnak nem mindegyik tagja alkalmazott. A videózásban gyakori, hogy cégként szerződnek egymással a munkatársak, mert évente 10-12 akkora rendezvény adódik, amelyet 10-15 fős csapattal tudnak csak lefedni, egyébként az állandó munkákat négy-öt ember végzi.

Mivel korábbi munkáikat épp a leállás utáni első hetekben fizették ki, a pénzügyi forgalmuk sem csökkent úgy, hogy államilag támogatott kényszerszabadságra küldjék a munkatársakat.

A fizikai leállás pedig új piacokat nyitott meg számukra: vannak már olyan online kurzusok, ahol egy webcam nem elég, és profi videósokat bíznak meg a felvétellel és streaminggel. Újabban pedig 360 fokban készített felvételekkel kísérleteznek, amelyekkel interaktív sétákat tehetünk belterekben, ahova most nem juthatunk el, vagy épp virtuális valóságokban.

Nemcsak az új technikákkal történő kísérletezésnek örülnek, hanem annak is, hogy most jut idejük brandépítésre, tervezésre, rendrakásra a fizikai és digitális nyilvántartásukban. Polcot szerelnek, kábeleket rendszereznek, frissítik a cég honlapját, profiljait a különböző közösségi oldalakon, munkafolyamatokat optimizálnak, igyekeznek online kurzusokból tanulni. Most nem annyira a cégben, mint inkább a cégen magán dolgoznak, amit azzal együtt fontosnak tartanak, hogy nem rendelkeznek ilyen irányú szaktudással, és eddig inkább ösztönszerűen építették a vállalkozást.

[wp_ad_camp_2]

A kapcsolattartás náluk is nehézkessé vált, nekik is könnyebb közös irodában dolgozni, mint a különböző online felületeken. De ebből is igyekeznek tanulni: próbálnak olyan platformokra berendezkedni mappákkal, kulcsszavakkal, címkékkel, amelyek nemcsak a jelenlegi igényeiket szolgálják ki, hanem akkor is hasznosak maradnak, ha esetleg bővül a cég. 

Azt tartanák ideálisnak, ha minden évben akadna ilyen lelassuló, reflektáló-tanuló időszak a cég életében, természetesen járvány nélkül. A lustasághoz való jog a korai szocialista Paul Lafargue pamfletjéből már nemcsak a művészetekbe szivárgott át, hanem a kapitalista cégszervezésbe is: kreativitásra építő cég nem tud jól működni, azaz alkotni folyamatos hajtásban, leeresztő és feltöltő időszakok nélkül.

Ennek a cégnek a képviselői konkrétan arra számítanak, hogy az újraindulás a járvány miatt is szakaszos lesz, az oltás kifejlesztésééig és elterjedésééig rendszeresen jönnek majd hasonló visszavonulásra, feltöltődésre alkalmat adó időszakok.

A számok és a vállalkozók véleménye nem azt sugallja, 

hogy elhinnék a kormány töretlen sikerkommunikációját. Ludovic Orban kormányfő és Florin Cîțu pénzügyminiszter is azt állítja, a cégek jobban bírják a válságot, mint remélni lehetett, és ezt a márciusi és áprilisi adóbefizetések tükrözik. Számadatot viszont nem közöltek. Annyit lehet tudni, hogy a 320 ezer kényszerszabadságolt munkavállaló közül 57 ezer személy bérének háromnegyedét állta eddig a kormány.

A hiteltörlesztési moratóriummal is eddig inkább magánszemélyek éltek: 260 ezer magánszemély és nem egészen tízezer vállalkozás kérte eddig a törlesztőrészletek befizetésének halasztását, összesítette május elején a romániai bankszövetség. Ez a hitelt felvett magánszemélyek 17, illetve a cégek tíz százalékát jelenti.

Azt, hogy most új hitelt vegyenek fel, csak azoknak a vállalatoknak ajánlja Farkas Levente tanácsadó, amelyek elég erősek ahhoz, hogy valójában a hitel nélkül is meg tudják lépni azt, amire igényelnék. Túlélésre nem alkalmas, mert bevétel nélkül nem lehet törleszteni. 

A különböző kisvállalkozói szövetségek kifejezetten elégedetlenek a válság elején meghirdetett, államilag garantált hitelkonstrukcióval. A kkv-knak eleve csak az ötöde hitelképes, állítja a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsa, és azt sürgeti, hogy a kormány a most elérhető uniós gyorssegélyből legalább egymilliárd eurót szánjon a bajba került kis- és közepes vállalkozások megsegítésére. Óva inti a kormányt a túlszabályozástól, arra biztatja, hogy inkább a szükségállapot pozitív hozadékait ‒ kevesebb, gyorsabb, digitalizáltabb kommunikáció az állami intézményekkel ‒ alkalmazza hosszú távon.

Hogy konkrétan mi a baj az újonnan meghirdetett hitellel, és miért nem alkalmas túlélésre, azt a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége magyarázta el a Facebook-oldalán:

„Általános vélekedés, hogy ha valami így indul (egy nem túl bonyolult hitelkonstrukciót készítenek elő hosszú hetekig, megtöltik szűrő opciókkal, majd amikor elindítják, pár perc után bedöglik az egész az inkompetens irányítás és rendszer miatt), akkor a folytatása ki tudja, milyen lesz ‒ talán jobb nem foglalkozni vele.”

Összesítésük szerint mikrovállalkozásoknak azért sem éri meg felvenni, mert egy részére ugyan a szokásosnál kedvezőbb a garancia, de a maradékra a bankok kemény garanciákat kérnek, amivel a tőkeszegényebb kis cégeknek meg fog gyűlni a bajuk, és a kamatkedvezmény is csak az idei évre vonatkozik. A garanciakeret eleve kevés, így ebből valószínűleg a legrászorultabb cégek esnek ki, a kedvezőbb feltételekért pedig az állami intézmények és a bankok kemény ellenőrzésekkel fenyegetnek. A fokozott érdeklődéssel együtt a vállalkozói szövetség azt ajánlja a cégeknek, hogy ne ugorjanak bele egyedül, a hitelfelvételhez igényeljék szakember segítségét.

A vállalkozások újraindítását segítheti, ha május végén belehallgatunk a Nagy Restart címen meghirdetett online konferencia előadásaiba: egy héten át válogathatunk, hogy az üzleti, jogi és akadémiai szférából érkező, több mint 30 előadó közül kiknek a tanácsait fogadjuk meg.

Frissítés, 2020. 05. 07., 19:00: Eredetileg tévesen, abszolút számként tüntettük fel az óránként megszűnő cégek számát. A tévedésért elnézést kérünk.

Frissítés, 2020. 05. 08., 10:10: A cikk korábbi változatában tévesen tüntettük fel a nyomda egyedüli tulajdonosaként Váli Erikát, aki egyike a Tipographic nyomda három tulajdonosának.

A nyitóképet Gustavo Fring készítette. A fotó forrása: pexels.com.

The post Vészfék és padlógáz között. Vállalkozók a koronaválságban appeared first on Átlátszó Erdély.

Gazdasági életünk alapmechanizmusa, hogy árut, információt, szolgáltatásokat cserélünk egymás között. Minél többet és minél gyakrabban, annál inkább növekedik a gazdaság. De mi történik, amikor a gazdasági növekedést felülíró szempont – egymás egészségének, életének védelme – miatt hetekig mellőzzük ennek a cserének egyik intenzív terepét, a személyes és közösségi találkozást?

Az első, teljesen otthon töltendő hétnek rögtön az első napján látszott, milyen hazai cégek szenvedik meg azonnal, hogy otthon ülve lassítjuk az új koronavírus terjedését: a vendéglátó cégek. Élőben lehetett követni a Facebookon, ahogy a törzshelyeink egymás után jelentették be, hogy ideiglenesen bezárnak. Kormányzati tiltás sem kellett hozzá, csak gazdasági racionalitás. Majd megérkezett a kormányzati tiltás is. Közgazdászokat kértünk meg, magyarázzák el, mivel jár az, hogy most visszafogjuk a fogyasztásunk közösségi formáit, és egyre kevesebben járunk dolgozni.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

A vendéglátóipar mellett a légi közlekedés

az az ágazat, amelynek életben tartása a kormány egyik sürgető feladata – természetesen a legfontosabb kihívás, a járvány leküzdése mellett, mondta Dr. Rácz Béla-Gergely az Átlátszó Erdélynek. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának Magyar Intézetében oktató egyetemi adjunktus maga is érzi a személyes találkozás hiányát: hasznos ugyan az egyetem online Moodle felülete, de nem biztosít olyan hatékony oktatást, mint az osztályterem, árulta el kérdésünkre.

A kereslethiány miatt rögtön bajba jutott cégeken a kormány adóterhek csökkentésével, a kereslet mesterséges élénkítésével, illetve támogatásokkal tud segíteni. Bár a vendéglátóipar és a légi közlekedés iránti keresletet épp most nem lehet élénkíteni, a piaci szereplők általános gazdaságélénkítést várnak a kormánytól, mondta a közgazdász. Egy ilyen anticiklikus, azaz az aktuális trendekkel szembemenő gazdaságpolitikára Romániának korlátozottak a lehetőségei, mert kifejezetten prociklikus politikát folytatott:

akkor költekezett túl, amikor a gazdaság önmagától is növekedett volna.

A nyugdíjnövelés mellett nagyon megemelte a béreket a közszférában, emelt a minimálbéren, és mindkettővel arra kényszerítette a magánszférát is, hogy növelje a fizetéseket (hogy a cégek alkalmazottai ne vándoroljanak át a közszférába). Nem az a gond, hogy az állam bért emelt, hanem annak mértéke és időzítése, pontosított Rácz Béla-Gergely. Akkor tette, amikor a gazdaság magától is növelte volna a fizetéseket, de csak a termelés emelkedésének mértékében.

Ez úgy fűti túl a gazdaságot, hogy a nagyobb fizetésekből többet költekezünk, és ez a fogyasztás nagyobb mértékben pörgeti a gazdaságot, mint a termelés. Ráadásul Romániában tipikusan külföldről fogyasztunk, az import mértéke jóval meghaladja az exportét, ezért az elmúlt években folyamatosan növekedett a külkereskedelmi mérleg hiánya, évről évre. A fizetésemelésből származó többlet nem a hazai termelésben csapódott le, hanem külföldi termelőknél. A közgazdász szerint értelmetlen volt olyankor olajat önteni a gazdasági tűzre, amikor az egyébként is jól égett.

Most kellene a tartalék, amit nem halmoztunk fel

Az állami költségvetés hiánya a koronavírusos járvány kitörése előtt is már elszaladt, mert a kormányzat fedezet nélkül költekezett. (Az elmúlt három évben például megkétszereződött az állami alkalmazottak bérköltségére fordított kiadás.) Elemzők szerint az új kormány is túlzottan optimista volt, amikor az idei bevételeket tervezte, a járvány okozta leállás pedig tovább csökkenti az államháztartás idei bevételeit.

A keresletkiesés és a járvánnyal járó extra kiadások miatt Románia költségvetési hiánya egészen biztosan meghaladja majd a 4, de lehet hogy az 5 százalékot is, jósolja Rácz, aki szerint viszont az Európai Bizottság a járvány miatt kivételesen nem fogja büntetni a 3 százalékos határ túllépését. (Olaszországot már fel is mentették az állami túlköltekezés szankcionálása alól.)

Románia a járvány hatásai nélkül is túllépte volna a 3 százalékos határt, miközben a közgazdász szerint költekezés helyett tartalékot kellett volna képeznie nehezebb időszakokra, mint amilyen most is elkerülhetetlenül bekövetkezik. Az, hogy Románia tipikus prociklikus gazdasági pályán mozog, azt eredményezi, hogy amikor a gazdaság negatív ciklusba kerül, a kormányzat negatív, megszorító intézkedéseket hozhat (adóemelés, bércsökkentés), vagyis az aktuális ciklust erősíti, nem a gazdaságot élénkíti, mert arra már nincs eszköze.

Ugyanezt játszotta el a román kormány a 2008-as válságkor is, vetettük fel, ami igaz, válaszolta a közgazdász, a két helyzet viszont gazdasági értelemben nagyon különbözik, nem is érdemes összehasonlítani.

Ezért más a helyzet, mint 2008-ban

A 2008-as válságot hitelezési buborék okozta: egyik napról a másikra derült ki, hogy nincs annyi pénz a piacon, mint amennyit a bankok nyilvántartottak. Konkrétan a likviditás egyharmada tűnt el a piacokról. A lufi hirtelen pukkant ki, és a válság a pénzügyi szektorból indult ki, utána gyűrűzött be a reálgazdaságba.

A mostani helyzetet Rácz Béla-Gergely még nem válságként jellemezné, egyelőre csak a növekedés lassulása vehető biztosra. Az egészségügyi vészhelyzet egyből a reálgazdaságban okoz kiesést, és még nem tudni, hogy csak megtorpan a növekedés, vagy visszaesés következik be. A folyamat nem a bankszektorból indult, és ami fontos, hogy nem tűnt el jelentős mennyiségű likviditás, pénz a piacokról, azaz a pénzpiacokon van amiből fedezni a reálgazdaság lassulása miatti veszteségeket.

Az is fontos különbség, hogy a mostani lassulás nem váratlan (a járvány kitörése ellenére). A közgazdasági lapok évek óta cikkeznek arról, hogy várható valamilyen lassulás. Olaszország gyakorlatilag évek óta stagnál, az államadósság, a költségvetési hiány ott nagyon elszaladt, tehát eddig is rossz helyzetben volt. Kína esetében is gyakran szóltak arról a szaklapok, magyarázza Rácz, hogy az ország túl van egy pozitív gazdasági cikluson, és mindenképp megtorpanás következik.

Azok a válságok, amelyekre számítunk, általában nem mélyülnek el annyira, mint a váratlanok, szögezte le a közgazdász. Ugyanis a teljes pénzügyi rendszerünket a bizalom tartja életben. Ha a bizalom meginog, pénz tűnik el a piacokról.

Négyszázezer körüli állás azonnali veszélyben

A tovagyűrűző hatások sokkal fontosabbak, mint az, hogy a turizmus, amely egyszámjegyű aránnyal járul hozzá a hazai GDP-hez, átmenetileg szünetel, vázolja Rácz Béla-Gergely. A vendéglátóipar és a légi közlekedés ugyanis négyszázezer körüli embert foglalkoztat Romániában. Az vásárlóerőben is jelentkezik, ha egyszerre ennyi embernek szűnik meg az egzisztenciája vagy jelentősen csökken a bevétele. Kevesebbet fog tudni vásárolni, azaz kevesebb pénz áramlik a termelőkhöz és szolgáltatókhoz, és kisebb lesz így az állam adóbevétele is (szinte minden dolog árának, amit megveszünk, 19 százaléka az államot illeti áfa formájában). Ez a mintegy négyszázezer fő a hazai magánszférában foglalkoztatottaknak több mint a tizedét jelenti. Egy friss felmérés szerint a munkavállalók negyedének egy hónapra elegendő tartaléka sincs.

A statisztikai intézeteink még nem tudják mérni az elbocsátásokat, de már elkezdődtek, mondta Rácz. (Ausztriában valamiért ez is mérhetőbb: egyedül hétfőn 16 ezer új munkanélküli segélykérelmet nyújtottak be.) A vendéglátósok egy része valószínűleg gyorsan talál új munkát, például a pincérek átmennek a futárcégekhez, illetve az utóbbi idők munkaerőhiánya miatt is várhatóan nem sokan maradnak állás nélkül. Az a kérdés, hogy a kormányzat milyen mértékben tudja a most zsugorodó iparágakat felkarolni, mert

összgazdasági érdek is, hogy ne legyenek jelentős elbocsátások,

magyarázta a közgazdász. Azok az adókedvezmények, amelyeket még múlt héten említett Florin Cîțu pénzügyminiszter, önmagukban nem elégségesek az egy-két hónapos kiesés kompenzálására, véli Rácz Béla-Gergely, de ha a bankok is partnerek lesznek például két-három hónapi hiteltörlesztési moratóriumban, akkor a kettőnek az összhatása nyomán az említett iparágak túlélhetik a következő pár hónapot. A kormányzatnak pedig megvannak az eszközei arra, hogy erre ösztönözze, netalán kényszerítse a bankokat.

Ezek az iparágak eddig tipikusan jól működtek, húzóágazatnak számítottak, évről évre növekedtek, azaz ezek a cégek feltételezhetően nyereséget és saját tőkét halmoztak fel, és kellene tudniuk finanszírozni az átmeneti veszteségeiket. Ha teljes mértékben nem is, az mindenképp segítene rajtuk, ha átmenetileg nem kellene törleszteniük a hiteleiket, és nem kellene adókat fizetniük, vagyis ezek a szektorok elméletileg nem kellene bedőljenek, vázolta Rácz.

[wp_ad_camp_1]

Ha most a bárok, vendéglők, szállodák kénytelenek bezárni, miért az autógyárak bezárása, munkásaik kényszerszabadságolása jelent meg egyből a hírekben, kérdeztük az ellátási láncok gazdaságtanában otthonosan mozgó egyetemi oktatót. Elsősorban azért, válaszolta, mert az autóipar rendkívüli mértékben függ a beszállítóktól, talán az autóipari vállalatoknak van a legtöbb beszállítójuk minden iparág közül.

A Volkswagen csoport közleményében is arra hivatkozott, hogy nagyon sok olasz és spanyol beszállítójuk van, ahonnan egyáltalán nem, vagy nehezen érkeznek alkatrészek. Másrészt az autógyártás volt az, amely a profitnövelés érdekében a lehető legnagyobb mértékben tudta csökkenteni a készleteit, de ezzel még inkább függővé vált a beszállítóitól. Harmadrészt pedig eddig is jelentősen visszaesett az autók iránti kereslet, vírus nélkül is lassult volna a termelés, csak nem ilyen mértékben, magyarázta Rácz.

A kormányintézkedésekből nem sok látszott

a szükségállapot hétfő délutáni bejelentése után sem: a pártok megtették a javaslataikat, illetve Cîțu pénzügyminiszter szombaton azt jelentette, a nehéz helyzetbe jutott vállalatok megsegítésére a hazai GDP-nek akár 1 százalékára is szükség lehet. Kedden már a GDP két százalékát elérő hatásról beszélt.

Hétfőn az előkészített intézkedéseket jelentette be, a kormány szerdán késő este fogadta el ezeket. Amellett, hogy természetesen megkönnyíti az egészségügyi beszerzéseket, a kormány jelentős likviditást készül visszaáramoltatni a gazdaságba: a márciusi 2,3 milliárd lejről áprilisban 6,7 milliárd lejre akarja növelni az áfavisszatérítést a cégek számára. Nem indítanak végrehajtást állami tartozás miatt, nem zárolják a bankszámlákat, csak büntetőügyes ítéletek esetében, és adócsalás ellen csak olyan vizsgálatokat folytatnak le, amelyek miatt az adóellenőröknek nem szükséges kiszállniuk a cégekhez. A tervezett intézkedések a szükségállapot után még 30 napig lesznek érvényben.

Kedden már állami hitelgaranciákat említett a miniszter, az adó befizetésének felfüggesztését egyes ágazatok számára, kényszerszabadságolások alatt fizetendő bértámogatást. A pénzügyminiszter szerint áprilisban csúcsosodik majd a gazdasági válság, de rögtön a következő hónapokban már javulni fog a helyzet. Csütörtökön pedig a kis- és középvállalatok (a továbbiakban: kkv-k) számára nyújtható hitelek állami garanciájának mértékét pontosította.

A hatásokat azért nehéz most megítélni, mondta Rácz Béla-Gergely még hétfőn, mert míg a 2008-as válság tisztán gazdasági volt, a pénzügyi szektor felelőtlen viselkedése idézte elő, és a válság mélysége, hossza a gazdasági beavatkozásokon múlt, most elsősorban az egészségügyi válságot kell kezelni, mert ennek a folyománya a gazdaság hirtelen belassulása, és a járvány leküzdésének hossza határozza meg a gazdasági helyzetet is. A hazai gazdaság szerinte aránylag könnyen át tud vészelni egy két-három hetes otthonmaradás okozta lelassulást, ettől még növekedési pályán marad.

Az ennél hosszabb otthonülés már más kérdés, mert ami a világgazdaságban folyik, visszagyűrűzik a nemzetgazdaságba. Ha itthon hamarabb lecseng a járvány, de a világgazdaságot jelentősen megviseli, azt itthon is érezni fogjuk, ahogy azt is, magyarázta a közgazdász, ha a világ esik túl hamarabb az egészen, és itthon húzódik el.

Korábbi egészségügyi válsághelyzetekről

vannak gazdasági feljegyzések:

• az első világháború utáni spanyolnátha, amelynek hatását erősítette a lakosság rossz egészségügyi állapota és a gazdaság kimerülése, nagyon mély válsághoz vezetett. Akkor több tízmillió ember belehalt, szerencsére ettől mi távol állunk.
• az ázsiai influenza az `50-es évek végén;
• a hongkongi influenza a `60-as évek végén;
• a SARS járvány 2003-ban.

Az utóbbiak bár jóval lokálisabbak voltak, pánikot okoztak a pénzügyi piacokon és az emberekben is. De a SARS járvány után csak egy százalékot esett vissza a kínai gazdaság növekedése, amely így is hat százalékos maradt, és a világgazdaság is növekedni tudott, magyarázta a közgazdász.

A világgazdasági szervezetek még nem jósoltak visszaesést, szerintük a növekedés fog megtorpanni: az OECD a 3 százalékos várható globális növekedést 2,4%-osra csökkentette, az Erste Csoport a 3 százalékos közép-európai növekedést 2,6 százalékosra jósolja, Románia 3,5 százalékos növekedését 3 százalékosra módosította, sorolta Rácz Béla-Gergely. Mindezt azzal a feltételezéssel, hogy gyorsan és hatékonyan fogjuk tudni kezelni a járványt.

Ha nem, arra az esetre borúlátóbb becslések is napvilágot láttak. A közgazdász Varga Mihály magyarországi pénzügyminiszter nyilatkozatát említette, aki szerint ha elhúzódik a járvány okozta kiesés, akkor a legrosszabb forgatókönyv a magyar gazdaság kilátásaira nézve a 0,3 százalékos csökkenés. Romániában senki nem említett még gazdasági csökkenést, maga Rácz sem tartja valószínűnek, de azt sem igazán, hogy Romániában egyáltalán elvégezték volna a számításokat a különböző esetekre. Mindenesetre nyilvánosságra nem hozták, és választási megfontolásokból valószínűleg nem is fogják. De ha csökken is a hazai gazdaság volumene, akkor szerinte hasonló mértékben fog, mint Magyarországon.

Két, egymásnak ellentmondó trendet jósoltak

a napokban a gazdasági témájú cikkek: 1. a járvány heteken belül csúcsosodik, a gazdaság pedig két hónapon belül elkezd visszaállni a növekedési pályára; 2. semmi sem lesz már olyan, mint eddig, az alap fogyasztói árak is elszállnak. Melyiket tartja valószínűbbnek a BBTE adjunktusa, aki a reálgazdasági folyamatokat vizsgálja?

Ami az árakat illeti, a gazdaságban két hatás figyelhető meg, válaszolta Rácz Béla-Gergely. Az egyik a kínálati sokk: minden ellátási láncban töredezések, szakadások következnek be az elektronikai cikkektől az élelmiszerekig. Vagyis az árukibocsátás alacsonyabb: vagy azért, mert az emberek nem mennek be a gyárakba termelni, vagy azért, mert nincs alapanyag. Ha a kínálat csökken, az ár emelkedni szokott.

[wp_ad_camp_2]

Ezt viszont ellensúlyozhatja a másik, a keresleti hatás, amelyben most még szintén nem látunk tisztán. Az, hogy egyes iparágak ebben a rövid periódusban jelentősen zsugorodnak, csökkenti az általános keresletet is, mert csökken a vásárlóerő, és az élelmiszeren kívül szinte mindenben visszafogjuk a vásárlásainkat. A kereslet visszaesése önmagában csökkenti az árakat. A kérdés Rácz szerint az, hogy a két hatás közül melyik fog erőteljesebben érvényesülni. Ezt egyelőre a piaci pánik okozta információs zaj miatt nem látjuk tisztán.

A piaci pánikot az okozza,

hogy egyrészt van esély az ellátási láncok tartósabb megszakadására, másrészt a piacokon a pánik mindig erősebb, mint a gazdaságilag racionális félelem, mert ilyen az emberi természet: az aggodalmat azonnal pánikká erősíti, magyarázta a közgazdász. Például a légitársaságok részvényeit senki nem akarja most vásárolni, pedig racionális lenne, hisz most alacsony az áruk. Ehelyett mindenki eladja őket, emiatt a részvények ára jóval nagyobb mértékben esik, mint amekkora kiesés várható a légitársaságok árbevételében és termelékenységében.

A kormányzatok és a nemzeti bankok szerepe az lenne, hogy ne erősítsék, hanem enyhítsék a pánikot. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke például hibázott múlt héten, amikor az EKB intézkedéseinek bejelentésekor hozzátette, az EKB-nak nem feladata, hogy az olasz és a német államkötvények hozama közötti különbséget csökkentse. Ezzel gyakorlatilag már a sajtótájékoztatója alatt elindította az olasz államkötvények pánikszerű eladását, és szinte bedöntötte azok árfolyamát, jobban elmélyítette az olasz gazdaság válságát. Utána gyorsan korrigálta magát és bocsánatot kért.

Az Európai Központi Bank egyik feladata az erkölcsi ráhatás, magyarázta Rácz: a vezetőjének nem azt kell mondania feltétlenül, amit gondol, hanem azt, ami pozitív hatással van a piacokra. Például Mario Draghi korábbi elnök kijelentése, miszerint az EKB legfontosabb feladata az eurózóna megmentése, megnyugtatta a piacokat az akkori egyensúlytalanságban.

Az élelmiszerellátásban nem lesz fennakadás,

mert stratégiai ágazat, és a kormány nem fogja hagyni, az ipari termelés nemzetközi hálózataiban pedig attól függ a fennakadások mértéke, hogyan folytatódik a járvány, mondta Rácz. Azzal illusztrálta, hogy az európai autógyártók és elektronikai cikkek globális piaca is megérezte, amikor Kína egész városokat zárt le: az új Apple telefonok biztos nem kerülnek piacra szeptemberben, mint eddig. A komplexebb termékek ugyanis ma már globális ellátási láncban készülnek.

A román gazdaság kitettsége Kínának alacsony, mi inkább az európai (német, olasz) gazdaságtól függünk. Ezért a kínai leállás a mi ellátási láncainkat jóval kevésbé fogja érinteni, mint a globális ellátási láncokat.

Élelmiszerből is sokat importálunk európai országokból, és nemcsak késztermékeket, hanem nyers zöldséget és gyümölcsöt, de az európai országok Rácz szerint sem fogják korlátozni az áruforgalmat. Ráadásul a retailerek számos beszállítóval dolgoznak: ha egyik ország kiesik mint forrás, a következő beszállítóhoz fordulnak. Ez persze azzal járhat, hogy drágulnak egyes élelmiszerek, mert messzebbről hozzák őket, de nem jelentősen. Természetesen ez is a vírus terjedésének ütemétől függ majd, jelezte a közgazdász.

Ökooptimizmusra van okunk?

Egyes gyárak és az autós közlekedés leállása rövid lesz, ezért a hatása is ideiglenes lesz a levegő szennyezettségére, válaszolta a közgazdász. Mérhetően kevesebb lesz az éves globális széndioxid- és más üvegházhatású gázok kibocsátása a koronavírus miatt, de ettől nekünk nem lesz jobb: a felmelegedés folyamatát ekkora csökkenés még nem lassítja, mondta Rácz.

Hosszabb távon is pozitív hatása a fenntarthatóságra annak lehet, ha a globális termelők újragondolják az ellátási láncaikat, és lokálisabbá válik a termelés, kevesebbet utaztatják az alkatrészeket. Egyelőre viszont Kínában még mindig jobban megérni termelni, mint az Egyesült Államokban az utóbbi protekcionista politikája ellenére, magyarázta Rácz.

A 2008-as válság után is több spekuláció látott napvilágot arról, mi minden fog újraszerveződni, de ha megvizsgáljuk, nem sok minden változott, véli a közgazdász. Komolyabb reguláció és szigorítás a bankszektort ellenállóbbá tette, de a globális ellátó láncok globálisak maradtak, a széndioxid-kibocsátás egyenesen nőtt, a társadalom még fogyasztóibbá vált.

Szűkebb környezetünk, Kolozsvár

pénzügyileg relatíve jó helyzetben van, és bár a globális és nemzetgazdasági problémák ide is begyűrűznek, költségvetése stabil, és szükség esetén tud forrásokat átcsoportosítani, magyarázta Rácz. Az egészségügyi kiadások zömét a központi kormányzat fedezi, a most már közegészségügyi szempontok miatt is fontos közszolgáltatásokat pedig a város akkor is fenn tudja tartani, ha a lakosok egy része hirtelen nem tudná fizetni a számláit.

A hozzájutást a hitelekhez pedig mindenképp könnyíteni fogják mindenki – állampolgárok, cégek, önkormányzatok, államok – számára, tette hozzá a közgazdász.

Miért zuhannak a tőzsdék?

A tőzsdéket ugyanúgy meglepte a koronavírus terjedése, mint mindenki mást, kivéve Barabási Albert-Lászlót – tudtuk meg hétfőn Nagy Bálinttól, a BBTE egyetemi docensétől, aki a pénzügyi piacok működését tanítja a közgazdaságtan kar Magyar Intézetében. Akkor még úgy látszott, hogy két nap zuhanásából az egyik szinte teljesen visszajött hétfőre, nagyjából 2019 júliusának szintjére, de azóta is folyamatos az esés a világ részvénypiacain. Február 19-től március 19-ig a fontosabb tőzsdék indexei mintegy 34 százalékkal estek vissza. Ezt bárki könnyen megnézheti, ha egyszerűen beírja az amerikai Dow Jones vagy a londoni FTSE-100 nevét a Google-be, és a kapott, élő folyamatábrán beállítja az egy hónapos nézetet.

Jól látható, hogy a meredekebb esés mindenhol két hete, március 4-én indult meg, ezen a napon jelentette be az olasz kormány, hogy két hétig bezár minden iskolát és egyetemet, a sportmérkőzéseket pedig zárt kapuk mögött játsszák. Egy hete váltott durva zuhanásba az esés: ekkor nyilvánította világjárvánnyá a koronavírusos megbetegedést a WHO, ekkor zárt be minden üzletet Olaszország az élelmiszerboltokon és patikákon kívül, és rendelt el kvázi kijárási tilalmat. Ugyanekkor kezdtek más európai országok enyhébb, de különböző le- és bezárásokhoz folyamodni, Romániában például múlt szerdán zárták be az iskolákat.

Az a hullámvasút, amit az azóta eltelt egy hétben produkáltak a tőzsdék, a piaci reakciót jelzi a kapkodásra, az időbeni és tartalmi eltérésre, amellyel az európai országok és az Egyesült Államok tagállamai meghozták a különböző szigorúságú intézkedéseket. Illetve arra a bizonytalanságra, hogy már államfőkről se lehet biztosan tudni, hogy elkapták-e a koronavírust, kormányokról sem, hogy karanténban vannak-e épp vagy nem, magyarázta Nagy Bálint. Ahogy azt is csak találgatják a piaci szereplők, hogy az érvényben lévő lezárások elegendőek-e a járvány megfékezéséhez, és hol mennyire tartják be azokat.

Akkor fognak még mélyebbre zuhanni a tőzsdék, ha kiderül, mekkora pusztítást végez a vírus az Egyesült Államokban, ahol az egészségbiztosítási rendszerek közel sem fedik le a lakosság egészét, ezért várhatóan nagyobb lesz a COVID-19 halálozási rátája. Nagy-Britannia sem zárta be a közösségi helyeket, inkább a 75 év fölöttiek elkülönítésében bízott, és ez visszaüthet – a piac pedig próbálja beárazni, mi történik a reálgazdaságban, vázolta Nagy.

Mentik, ami menthető

Az amerikai Fed múlt héten kvázi zéróra csökkentette az irányadó kamatát, 1,75%-ról a 0 és 0,25% közötti sávba. Az Európai Központi Bank annyira nem nyugtatta meg a piaci szereplőket, a német pénzügyminiszter viszont bejelentette, hogy újra előveszik a második világháború után létrehozott fejlesztési bankot, a KfW-t (Kreditanstalt für Wiederaufbau), ami 2008-ban majdnem csődbement, de helyreállították, és most ezen keresztül biztosítanak korlátlan hitelvonalat bármilyen cég számára, a taxisofőrtől a nagy multikig, vázolta az oktató. Nem kamatmentes a hitel, amit igényelhetnek, de az állam garantálja, azaz ha egy ilyen hitel bedől, az állam be tud lépni a cég helyett törlesztőként.

A német költségvetésben van annyi plusz, hogy 550 milliárd euró értékben tud garanciát vállalni ezen a bankon keresztül. Az állami garancia nélkül viszont egyáltalán nem biztos, hogy a most bajba jutott kis- és középvállalatok hitelhez juthatnak. Azóta hasonló gazdasági intézkedéseket jelentettek be a nyugat-európai országok közel hasonló nagyságrendű hitelkerettel, mondta Nagy Bálint, mert azóta vált nyilvánvalóvá, hogy mindegyik gazdaságban óriási problémák lesznek.

Már látszik, hogy ugyanúgy bajban van a KLM, a Lufthansa. A nagy német autógyártók zárják be a gyáraikat nemcsak a nyugati, hanem már a keleti országokban is. Az európai és amerikai termelési és keresletvisszaesést pedig a feléledő Kína kereslete és termelése nem fogja tudni kiegyensúlyozni Nagy szerint. A kormányok a gazdasági intézkedésekkel nem késtek el, véli a gazdasági szakember, hisz a tömeges gazdasági leállás következményei, amelyeket enyhíteniük kell, ezután mutatkoznak meg, illetve a víruspánik ezek nélkül is robbant volna.

Romániában

Világviszonylatban a romániai tőzsdézők száma elenyésző, a román gazdaságot elsősorban a bankszféra egészsége érdekli, nem a tőzsdéké. Adókedvezmények nem fogják életben tartani a szolgáltatási szektort, egyértelműen hitelekre van szüksége, csak Romániának nem igazán van, amiből, véli Nagy Bálint. Ursula von der Leyen közel 30 milliárd euró átcsoportosítását jelentette be az unió közös költségvetésében a koronavírus elleni harcra, a Romániára eső részt jó lenne átcsatornázni a kkv-k megsegítésére.

Nagy számára igencsak kevésnek tűnik az az ötmilliárd lej, amellyel a kormány most megemelte a kkv-knak nyújtható állami hitelgarancia felső határát. Ez az alap (FNGCIMM), amelyből a kkv-k hitelei mellett az állam az Első otthon, az Első autó, a Start Up Nation, stb. hitelprogramok garanciáit állja.

Ilyen támogatás mellett bizonyos kkv-k be fognak csődölni, és lesznek nem teljesítő hitelek. El kellett volna halasztani a vállalatok és magánszemélyek hiteleinek következő pár törlesztőrészletét, ahogy Magyarország év végéig befagyasztotta az ottani hitelvisszafizetési kötelezettséget. Egyes bankok Romániában is bevezettek egyféle hitelmoratóriumot, de Nagy szerint egységesen kellene biztosítsák a törlesztőrészletek befizetésének halasztását vagy kisebb részletekre bontását.

[wp_ad_camp_3]

Az, hogy a román kormány szubvencionálni fogja a vállalati hitelek kamatait, azért nem elég, mert nem a kamatok terhelik le a cégek büdzséit, hanem maguk a törlesztőrészletek. A kamatot le tudják írni az adóalapjukból, a tőketörlesztést viszont a nettó, adózás utáni profitjukból fizetik a cégek, a szakember szerint ezért inkább a törlesztést kellett volna elengedni pár hónapig.

A gazdaságot meg tudja nyugtatni egy olyan kemény intézkedés, mint a magyarországi törlesztési moratórium, mert a szereplők legalább tudják, mire számítsanak. A forint árfolyama viszont tovább esik, hívta fel a figyelmet a szakember az ellentétes hatásra. A nemzeti valutába befektetők ugyanis azt nézik, mi lesz az illető állam államháztartásával: ha plusz terheket vállal, akkor óriási lesz a deficitje, és akkor inkább nem fektetnek abba a valutába, az eladásoktól pedig tovább gyengül az árfolyama. Ugyanaz a határozott intézkedés, amely megnyugtatja a gazdaság belső szereplőit, nyugtalanítja a gazdaság külső hitelezőit, a nagy befektetési bankokat és hedge fundokat.

A lej ugyanúgy lejtmenetben van, mint a forint, bár a román központi bank a héten keményen közbelépett a valutaárfolyam stabilizálásáért, mondta a közgazdász. A Román Nemzeti Bank egyelőre csak kérni tudja a kereskedelmi bankokat, hogy hitelkedvezményeket nyújtsanak a reálgazdaság cégeinek, de Nagy Bálint arra is számít, hogy szükségállapotban a Nemzeti Bank extra hatásköröket kap. Akár elő is írhatná a kereskedelmi bankoknak, hogy a hitelkamatlábak és a betétkamatlábak között ne 3-4-5 százalékpontos legyen a különbség, hanem érjék be 1 százalékkal, így volna Nagy szerint értelme a szükségállapotnak a gazdaságban.

Ami jó,

hogy még alapvetően nincs akkora bizalomvesztés a piacokon, mint 12 éve. Ahogy a járvány visszaszorul, a piacok sokkal hamarabb helyre fognak állni, mint 2008 után, vélik a szakértők.

Az azonnali visszaesés viszont durvább, mint amire az elemzők számítottak. Kínában nemrég kijöttek első negyedévi adatok: míg elemzők 2-3 százalékos esésre számítottak a feldolgozóiparban, addig a reális esés 15 százalékos lett, a kiskereskedelemben pedig 20 százalékos. Hasonló számok Romániában is elképzelhetőek, a turizmusban minimum kétszámjegyű visszaesést becsülnek az általunk megkérdezett szakértők, a piacok viszont, ahogy az emberek is, még optimisták, azaz bíznak a viszonylag gyors helyreállásban.

Címlapfotó: terasz a hamburgi kikötőben 2019 őszén. Fotó: Szabó Tünde

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Ledönti a lábáról a gazdaságot a koronavírus, de gyorsan felépülhet appeared first on Átlátszó Erdély.