A vádemelés azt jelenti, elkészült a vádirat, és azt az ügyészség átadta a bíróságnak. A bírósági portálon így megjelentek a nevek az ügy adatlapján, és kiderült, hogy a Mikes-örökös Gregor Roy Chowdhury az egyik vádlott, a másik pedig a Secuiana készruhagyár volt igazgatója, Gyergyai Botond. A többi vádlott az általuk tulajdonolt, illetve igazgatott cég.

Bár ezek közül a Zabola Estate neve tűnt fel, mert ez működteti az elit kastélyszállót a Zabolán visszakapott és felújított Mikes-kastélyban, de nem ez a cég volt a kulcsszereplő. 

Kikértük az ügyészségtől a vádiratot, mert kíváncsiak voltunk, kit lehetett közel kétmillió euróval megkárosítani Háromszéken, de ahelyett az ügyészség csak egy háromoldalas beszámolót küldött. Ennek ellenére a megadott évszámokból és a cégnevek kezdőbetűiből ki tudtuk következteni a sikkasztással vádolt főszereplőt, és innen a megkárosított céget is: 

a nagy múltú, de nemrég óriási veszteségeket felhalmozó Secuiana nadrággyárat.

Amelynek 2021 óta Gregor Roy Chowdhury a többségi tulajdonosa. A főként külföldre dolgozó kézdivásárhelyi cég pedig elég nagy válságban van: tavaly ősszel 91 alkalmazottjától vált meg a közel 600-ból. Akkor úgy tűnt, egy nagyobb megrendelő kiesését ki tudják egyenlíteni a leépítéssel és azzal, hogy egy másik külföldi ügyfelük jócskán növelte a megrendelt nadrágok számát.

Idén nyáron viszont, a vádemelés előtt mindössze 12 nappal a Secuiana megelőző csődvédelmet kért a bíróságon. Hatvan napot kapott az átszervezésre és négy hónapnyi türelmi időt, ez alatt nem lehet végrehajtást indítani a súlyosan eladósodott cég ellen. A Secuiana adósságállománya 3 millió lej volt 2021-ben, amikor Gregor Roy Chowdhury átvette a részvények 60 százalékát, 2025-öt viszont már 23 millió lejes adóssággal zárta. 

A Covid-járvány alatt ugyan nagyságrendekkel visszaesett a cég árbevétele, de a nyilvános mérlegadatok szerint a Secuiana összeszedte magát 2021-re, amikor átvette Roy Chowdhury. Utána bővülésnek indult, üzleti forgalma 27 millióról 2025-ben 49 millió lejre emelkedett. Soha nem volt ekkora árbevétele korábban, és kétszázzal több embert tudott foglalkoztatni is: 376-ról 590 fölé nőtt az alkalmazottainak száma. 

De profit helyett a nadrággyár vesztesége nőtt meg korábban sosem látott mértékben: 2024-ben és ‘25-ben összesen 18 millió lejes mínuszt hozott össze. Ezt a cég jelenlegi vezetése általános iparági trendekkel magyarázta a Székelyhon megkeresésére, a bűnügyet pedig nem kívánta kommentálni.

Hogy jöttünk rá, hogy innen, a saját cégétől sikkaszthatott Roy Chowdhury és Gyergyai?

Az ügyészség nekünk küldött válaszában leírja, hogy a 128 rendbeli sikkasztást az O. BT nevű cég hajtotta végre. A bírósági adatlapon könnyen beazonosítható Onesta BT kft. a cégadatbázis szerint Gyergyai Botond cége, és azért kulcsszereplő, mert Gyergyai ezzel a céggel láttal el a Secuiana vezetését. 

A 128 rendbeli sikkasztást az ügyészség szerint 2021 november eleje és 2024 októbere között követték el. A vádlott személyek és cégek egyetlen céget károsítottak meg, amelynek vezetését ebben az időszakban ellátták, írja az ügyészség. 

Roy Chowdhury ekkor vette át a Secuiana többségi tulajdonát, és lecserélte a vezetését. Az Onesta BT pontosan ebben az időszakban volt a Secuiana részvénytársaság céggondnoka, derül ki a Lista Firme cégadatbázisból. Ahogy az is, hogy ezek az adatok nem illenek rá más cégre, csak a Secuianára.

Még a Kali Land Kft.-nek hasonló az irányítása, Gregor Roy Chowdhury az egyetlen tulajdonos, és az Onesta BT a céggondnok, de: 

• ez már évekkel a sikkasztások előtt így volt, 
• 2024-től nincs semmilyen árbevétele, 
• és a mostani sikkasztási ügynek a vádlottjai között szerepel. 

Nem véletlenül: Roy Chowdhury-nek és Gyergyainak ez a cége számlázta ki a legnagyobb összeget, 950 ezer eurót és 30 ezer lejt a Secuianának azok közül a számlázások közül, amelyeket az ügyészség törvénytelennek ítélt. Vagyis a 9,2 millió lejes kár fele először a Kali Land Kft.-nél landolt, amely a cégadatbázis szerint gabonatermesztéssel foglalkozik. Honlapjaként viszont Chowdhury-ék zabolai kastélyszállójának honlapja szerepel a cégadatbázisban.

Az ügyészség szerint fiktív szolgáltatásokkal és hitelezésekkel papírozta le négy cég a Secuianából kilapátolt összegeket. A másik három vádlott cég a bankszámláival segítette azokat a gyors utalásokat a hét cég és a két magánszemély, Roy Chowdhury és Gyergyai között, amelyekkel elfedni próbálták, hogy a pénz sikkasztásból származik.

Az ügyészség válasza természetesen azzal zárul, hogy a vádemelés nem jelenti a vádlottak bűnösségét, az ártatlanság vélelme megilleti őket a jogerős ítéletig.

Gazdálkodási korrektség és közpénz

Az, hogy többségi tulajdonosa milyen gazdálkodást és törvénytelenségeket engedett meg a Secuiana részvénytársaságnál, elsősorban azért fontos, mert ez a nadrággyár tavaly még Háromszék második legnagyobb foglalkoztatója volt. Akkor közel 600, most 500 ember (és család) megélhetését biztosítja.

Gregor Roy Chowdhury viszont azzal lett híres a környéken, hogy családjával visszaigényelte, visszakapta, felújította és kastélyszállóként működteti a zabolai Mikes-birtokot. 

Ezt a fejlesztést viszont közpénz is jócskán segítette. Az Átlátszó Erdélynél nyomon követjük a magyarországi Bethlen Gábor Alapnál megítélt határon túli támogatásokat. Az ezekből épített adatbázisunkban több mint 880 millió forint támogatást találtunk: a BGA több részletben ennyi közpénzt ítélt meg a Roy Chowdhury – Mikes Alapítványnak 2017-ben és 2018-ban ingatlan- és eszközfejlesztésre, a Mikes-kastély és parkjának felújítására.

Biztos, hogy csak egy éve folyik a nyomozás? És mit számlázott több millió lej értékben a nadrággyárnak egy gabonatermesztő vállalat?

Többször kerestük Lőrincz Mária Ágnest, a Secuiana Rt. jelenlegi vezérigazgatóját, hogy arról érdeklődjünk, van-e összefüggés a Secuiana válsága és az elmúlt években a cégtől elsikkasztott nagy összegek között. 

Úgy véljük, a Secuiana elbocsátott és jelenlegi alkalmazottjainak kiváltképp joguk van tudni, hogy az a közel kétmillió euró, amit a tulajdonos és a volt céggondnok a vád szerint jogtalanul vitt ki a cégből, mennyiben járult hozzá az ő anyagi bizonytalanságukhoz. De az ügy mindenképp közérdekű, hiszen a térség egyik legnagyobb foglalkoztatójának a jövőjét is érinti. 

A Secuiana vezérigazgatója egyelőre nagyon elfoglalt, tudtuk meg a titkárnőjétől. Reméljük, Lőrincz Mária Ágnes tud majd időt szakítani ránk, ezekre a kérdésekre várjuk a válaszát:

1. Az ügyészség nekünk küldött válaszának és a cégadatbázis összevetéséből egyértelműen kiderül, hogy Gregor Roy Chowdhury és Gyergyai Botond több cégük segítségével a Secuiana részvénytársaságtól sikkasztott több mint 9 millió lejt 2021 és 2024 között. Meg kívánja ezt erősíteni?

2. A Secuiana mint károsult cég feljelentése nyomán indult a nyomozás a sikkasztási és pénzmosási ügyben? Ha igen, mikor tették meg a feljelentést?

3. A napi sajtó híradásai szerint 2025-ben indult a nyomozás, de az ügyészségi dosszié száma 2022-es. Lehetséges, hogy már 2022-ben észlelték a vádirat szerint 2021-ben kezdődött sikkasztásokat? 

4. Gregor Roy Chowdhury mennyi osztalékot vett ki a Secuiana részvénytársaságból azóta, hogy 2021-ben többségi tulajdont szerzett?

5. A Lista Firme adatbázis szerint Gregor Roy Chowdhury 60 százalékos tulajdonrésszel bír a Secuiana részvénytársaságban. Kik a többi tulajdonosok, és hozzávetőlegesen mekkora tulajdonrésszel bírnak a fennmaradó 40 százalékból?

6. Hogyan és kinek tűnt fel, hogy jogtalan kifizetések történnek a Secuiana cégnél?

7. Az tűnt fel, hogy a többségi tulajdonos Gregor Roy Chowdhury, illetve a volt vezérigazgató, Gyergyai Botond más cégei papírozták le ezeket a kifizetéseket?

8. A Secuiana igazgatását ellátó Onesta BT Kft. felé történt 1,7 millió lejes kifizetés szúrt szemet önöknek? Ez a kifizetés mikor történt, és miért szúrt szemet? Ez jóval meghaladta a cégvezetésért az Onesta BT által máskor kiszámlázott összegeket?

9. A többi vádlott cég mit számlázott a Secuianának? Konkrétan mire fizetett a Secuiana 440 ezer lejt a Guzmo Project Kft.-nek, 2,2 millió lejt a Ghelinta Management Kft.-nek, 950 ezer eurót a Kali Land Kft.-nek?

10. 2026 júniusának közepén, két héttel a sikkasztási ügyben történt vádemelés előtt a Secuiana csődvédelmet kért. A bíróság két hónapot adott a cég átszervezésére, és négy hónapnyi türelmi időt ítélt meg, ezalatt a hitelezők nem indíthatnak végrehajtást a részvénytársaság ellen. Szerepelt-e a sikkasztások ténye és összege a keresetben, amit a Secuiana nyújtott be a bírósághoz? Felsorolták-e az indokok között, amelyek miatt a cég átszervezésre és a hitelezők türelmére szorul?

11. A Székelyhonnak azt nyilatkozták a Secuiana csődvédelme kapcsán, hogy az átalakításra és a csődvédelemre az egész iparágat Kelet-Európában sújtó keresletvisszaesés miatt van szükség. A nyilvános adatok azonban azt mutatják, hogy azóta, hogy az irányítást Gregor Roy Chowdhury és Gyergyai Botond átvette, a cég árbevétele megduplázódott (5,4 millió euróról 9,6 millió euróra nőtt), az alkalmazottak száma 376-ról 585-re nőtt. A cikkek szerint most 500 alkalmazottal dolgoznak. Az is látszik, hogy a cég adósságállománya is rendkívüli mértékben megnőtt ebben az időszakban, 616 ezer euróról 4,6 millióra, illetve idén 28 millió lejre, ami közel 6 millió euró. Mitől futott így fel az árbevétel? Reális megrendelésekből vagy hitelekből finanszírozták a bővülést? 

12. Miért csökkent a cég vagyonelemeinek értéke húsz százalékkal 2024-2025 között, és miért feleződött meg a cég tőkéje ugyanekkor?

13. A 128 rendbeli sikkasztás összértéke 9,2 millió lej, közel kétmillió euró. Mekkora szerepe van a sikkasztásoknak abban, hogy a 2021-re talpra álló Secuiana 2024-ben, a sikkasztások utolsó évében másfél millió eurós veszteséget termelt?

14. Van-e, és ha igen, mekkora a szerepe a cégből a vádirat szerint törvénytelenül kivett 9,2 millió lejnek abban, hogy a Secuiana 2025 őszén a munkásainak hatodát, 91 személyt bocsátott el?

A címlapfotó a Secuiana gyár weboldaláról származik.

The post A Secuianától sikkaszthatott a Mikes-örökös Gregor Roy Chowdhury és cégtársa appeared first on Átlátszó Erdély.

Ha valaki esetleg még nem hallott volna erről az egyesületről, azt kell tudni róla, hogy a Fidesz-kormányok ezen az egyesületen keresztül vásárolták fel, majd építették le az erdélyi magyar sajtó nagy részét.

Az addig ismeretlen, minimális költségvetésből működő egyesület 2017 végén nyert a magyar kormánytól 1,45 milliárd forintot. Az akkori erdélyi szerkesztőségek éves költségvetéséhez képest kirívóan magas támogatásból „vertikális és horizontális” terjeszkedést, fejlesztéseket, nem utolsó sorban 

körültekintő gazdálkodást és fenntartható működést

ígért Demeter Szilárd, az egyesület „nem hivatalos nagykövete”. Az Erdélyi Médiatér Egyesület ezután menetrendszerűen kapta a milliárdos nagyságrendű támogatásokat a Bethlen Gábor Alaptól. Ebből a pénzből sokszor megkérdőjelezhető módszerekkel és nem mindig üzleti megfontolások mentén vásárolta fel az erdélyi napi-, heti- és havilapokat, rádiókat, helyi televíziót, internetes újságokat.

Az évek során a kisgömböc egyre csak terjeszkedett, azonban a fejlesztésekre hiába vártak az olvasók. Az érdemi munkát végző munkatársak, az Erdélyi Médiatér Egyesület által fenntartott szerkesztőségek ugyanolyan kevés pénzből tengődnek ma is, mint korábban. 

A fenntarthatóság irányába sem történt elmozdulás: amikor megcsappant a magyar kormányzati támogatás, a lapok nyomtatását és terjesztését 2023 januárjától felfüggesztették, 

a szerkesztőségekben számottevő leépítésekre került sor.

Bár távolról sem látjuk a teljes képet, a Magyar Hang által kikért elszámolásokból már sejtjük, hova ment a rengeteg közpénz: az egyesület körül hemzsegtek a busásan megfizetett „tanácsadók” és „menedzserek”, akik aztán ilyen-olyan kamu munkák révén lapátolták ki a pénzt.

Néhány beszédes cím a Magyar Hang és az uh.ro sorozatából:

• Amerikai luxusterepjárót vehettek az erdélyi média támogatására szánt pénzből
• Demeter Szilárd egyetemista felesége többet keresett, mint Orbán
• Nicsak, kinek volt még szép fizetése a bezárt erdélyi médiából!
• Hogyan keresett egymillió lejt a Gaga rádióból a Médiatér egykori ügyvezetője?
• Kevés jövedelmezőbb munka van, mint erdélyi irodalmi lapot szerkeszteni!
• Egy udvarhelyi férfi is havi 4.000 eurót tehetett zsebre
• A Fidesz halálos csókja

2023 júliusában aztán Demeter Szilárd és a hozzá köthető személyek kiszorultak a vezetésből. 2025 októberében a Mediaworks kulturális divíziójának igazgatója, Toót-Holló Tamás lett az egyesület elnöke, méghozzá úgy, hogy a választás napján kérte felvételét az egyesületbe. Toót-Holló egyébként a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke.

Összesítésünk szerint a kormányváltásig az Erdélyi Médiatér Egyesület összesen 13,4 milliárd forintot (nagyjából 35 millió eurót) kapott a Fidesz-kormánytól. Ezt az egyesület nyilvános mérlegadatai is alátámasztják.

Ennek a pénznek a nagy részét már rég eltapsolták. Azonban az utolsó, 2 milliárd forintos (5,5 millió EUR) támogatás – melyet közvetlenül a választások előtt ítéltek meg nekik – remélhetőleg még nincsen elköltve. 

Tudjuk azt, hogy a Bethlen Gábor Alap Bizottsága a döntéseit utólag is módosíthatja, illetve arra is tudunk példát mondani, amikor a BGA a döntését visszavonta és a kedvezményezettet a támogatás visszafizetésére kötelezte.

A Médiatér Egyesület eddigi tevékenységének a fényében nyomatékosan kérjük a döntéshozókat, illetve a Bethlen Gábor Alapkezelőt, hogy döntését vonja vissza és 

kötelezze az Erdélyi Médiatér Egyesületet a megítélt 2 milliárd forint visszafizetésére.

Úgy véljük, hogy a sajtótámogatásokat az erdélyi és határon túli magyar sajtó egésze számára kell hozzáférhetővé tenni. 

Visszásnak és igazságtalannak tartjuk azt a helyzetet, hogy miközben az Erdélyi Médiatér Egyesület a Fidesz-korszak utolsó pillanataiban kapott milliárdos támogatásból akár még évekig biztosíthatja saját, egyébként átláthatatlan működését, az erdélyi független sajtó számára nincsenek érdemi finanszírozási források. 

Legyen ez a nulladik pontja egy új, méltányos és átlátható támogatási rendszernek, amelyben nyílt pályázatokon, egyértelmű szakmai kritériumok alapján indulhat minden szerkesztőség.

Átlátszó Erdély
Miközöd
Transtelex

The post Vonja vissza a BGA a választások előtt kiosztott, 2 milliárd forintos erdélyi médiatámogatást! appeared first on Átlátszó Erdély.

Bár a nagykép tekintetében nincsen látványos változás a 2024-es évhez képest, az erdélyi szervezetek pályázataival kapcsolatos döntéseket

alaposabban megvizsgálva azt látjuk, hogy:

• a korábbi gyakorlathoz képest jóval kevesebb nagy összegű (milliárd forintos) támogatásról született döntés;
• a nagyléptékű ingatlanberuházások, -fejlesztések és -vásárlások megfogyatkoztak;
• a korábban kiemelten támogatott erdélyi magyar történelmi egyházak – különösképp az Erdélyi Református Egyházkerület – már nem szerepelnek a képzeletbeli toplistán; 
• az RMDSZ két alapítványa, az Eurotrans és az Iskola Alapítvány a legnagyobb kedvezményezettek közé emelkedett;
• a Sapientia-EMTE fenntartása mellett a foci- és hoki klubok fenntartására ítéltek meg számottevő támogatást.

Mielőtt rátérnénk a részletekre, térjünk ki néhány sarokszámra. A Bethlen Gábor Alap által 2025-ben jóváhagyott összes döntés a számításunk szerint 90,94 milliárd forintot (241 millió euró) tesz ki. 

Ami a döntések területi eloszlását illeti: a legtöbb támogatást romániai szervezetek és magánszemélyek számára ítélték meg (34,92 milliárd). Ez az összes támogatás nagyjából harmada, és megfelel a korábbi évek gyakorlatának.

Ezt követi Magyarország (17,35 milliárd), Szlovákia (16,13 milliárd), Ukrajna (10,25 milliárd), Szerbia (7,89 milliárd), Horvátoszág (0,9 milliárd), valamint Szlovénia (0,7 milliárd). A fennmaradó összeget a diaszpórában tevékenykedő szervezetek számára ítélték meg.

Ami a fontosabb támogatási programokat illeti: az oktatási-nevelési támogatás (Szülőföldön magyarul program) teszi ki a legnagyobb összeget – 22,7 milliárd forintot. Ez a program arra ösztönzi a szülőket, hogy gyermekeiket magyar nyelvű oktatási intézménybe járassák. Ennek érdekében gyermekenként évi 100 ezer forintot kapnak. 

A Határtalanul! Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek nevű programra beérkezett pályázatokat 10 milliárd forintos keretből támogatták. A nemzetpolitikai célú támogatások 47,8 milliárd forintot tettek ki. 

Ki fizet forinttal Erdélyben?

Erdélyi civil szervezetek számára fontos a „Jelentős szakmai és kulturális intézmények működésének támogatási programja”. Ebből a keretből összesen 661 millió forintot (1,7 millió euró) ítéltek meg. A legnagyobb összegek itt 20 millió forint körüliek, azonban a többség 1-2 millió forintot kapott.

A legnagyobb erdélyi támogatott azonban a Sapientia-EMTE. A magyar kormány által alapított és fenntartott magánegyetem számára 6,5 milliárd (17,2 millió EUR) támogatást ítéltek meg 2025-ben. 

A képzeletbeli toplistán a második helyen az RMDSZ-hez köthető alapítványok: az Iskola Alapítvány, valamint az Eurotrans Alapítvány áll. Utóbbi a könnyített honosítással kapcsolatos ügyintézésben segédkezik, és erre 950 millió forint támogatást ítélt meg a BGA.

Az Iskola Alapítvány számára 4 milliárd forintot (10 millió euró) ítéltek meg többek között a nagyváradi Sonnenfeld-palota, valamint egy nemrég megvásárolt tusnádfürdői villa felújítására, az after school és irodalmi programokra. 

Az Iskola Alapítvány oktatási és kulturális programokat bonyolít, emellett számottevő ingatlan-portfólióval rendelkezik. Tavaly például 9 millió euróért vásárolt impozáns villát Kolozsvár központjában – erről itt írtunk. Ezt a beruházást egyébként tudomásunk szerint nem a Bethlen Gábor Alap támogatta. 

A fociklubok támogatása továbbra is prioritás: 

a Futball Klub Csíkszereda számára 1,27 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg tavaly, a Sepsi OSK számára 720 millió forintot, a Partium Akadémia pedig 520 millió forintot zsebelt be. A foci mellett a csíkkarcfalvi Székelyföldi Jégkorong Akadémia (Mens Sana Alapítvány) 931,5 millió forint támogatásban részesült.

300 millió forintot ítélt meg a BGA a Vass Levente RMDSZ-es parlamenti képviselő által elnökölt, a marosvásárhelyi felsőoktatást támogató Stúdium Prospero Alapítvány számára. A Székelyföldi Legendáriumot és Mini Erdély Parkot működtető Visus Kulturális Egyesület 200 millió forint támogatásban részesült. Végül pedig 230 millió forintot ítéltek meg annak a nagyváradi székhelyű, RMDSZ-közeli Léda Alapítványnak, melyre Tőkés Lászó EMNT-elnök egy 2024-es közleménye szerint „a korrupció árnyéka vetül”.

A történelmi egyházak támogatása már nem prioritás

A képzeletbeli toplistáról feltűnően hiányoznak az erdélyi magyar történelmi egyházak. Korábban ezek – és kiemelten az akkoriban még Kató Béla püspök által vezetett Erdélyi Magyar Egyházkerület – minden évben ott voltak a legnagyobb támogatottak között. 

Hogy érzékeltessük a különbséget: 2020-ban csak az Erdélyi Református Egyházkerület 13 milliárd forintot kapott. 2025-ben az összes egyház – egyházkerületek és egyházközségek egyaránt – összesen mintegy 530 millió forint támogatást kaptak. Ezeknek a támogatásoknak a túlnyomó többsége 1 millió, vagy még annál is kevesebb forint.

A nyitóképen Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. A nyitókép forrása Kelemen Hunor Facebook-oldala.

The post Nagyot szakítottak az RMDSZ alapítványai 2025-ben a Bethlen Gábor Alapnál appeared first on Átlátszó Erdély.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), a magyar kormány és a határon túli magyar nemzeti közösségek közötti kapcsolattartó kormányzati szerv 2021 januárjában úgy döntött, hogy a nehéz járvány sújtotta év után 2021 a magyar nemzeti újrakezdés éve lesz. Ennek kapcsán a kormány ígéretet tett, hogy a nemzetpolitikai programok megújult formában folytatódnak – a támogatás mértékéről viszont nem esett szó.

Mint azt korábban megírtuk, a Fidesz vezette magyar kormány évente több milliárd forinttal támogatja a szomszédos országok magyar közösséget. A nemzetpolitikai célú állami támogatások legnagyobb részét a Bethlen Gábor Alap (BGA) folyósítja. 2021-ben azonban a korábbi évekhez képest lényegesen kevesebb támogatást juttatott a határon túli, így a szlovákiai magyar szervezeteknek is. A döntési listákon már hiába keresünk Szlovákiába irányuló milliárdos támogatásokat. 

Az Átlátszó Erdély számításai szerint a Bethlen Gábor Alap tavaly összesen mintegy 32,3 milliárd forintnyi támogatást (91,5 millió eurót) ítélt meg a határon túli magyar szervezeteknek. Ez a 2020-ra jóváhagyott támogatások teljes összegének (129 milliárd forint, 365 millió euró) csupán a negyede. A visszaesés már csak azért is látványos, mert a BGA-n keresztül folyósított támogatások összege a második Orbán-kormány óta – 2019 kivételével – folyamatosan nőttek.

A visszaesés a felvidéki szervezetek számára megítélt támogatások terén is érezhető, látható, bár ezek esetében nem lehet egyértelmű trendről beszélni. Míg 2020-ban a BGA (a módosított döntéseket beleértve) hozzávetőleg 9,2 milliárd forintot (26,3 millió eurót) hagyott jóvá szlovákiai entitások számára, addig 2021-ben ennek már csak a harmadát – kevesebb, mint 3,1 milliárd forintot (8,5 millió eurót).

Fontos viszont megjegyezni, hogy a szlovákiai szervezeteknek 2021-ben megítélt támogatások listája nem tartalmazza azokat a tételeket, amelyeket a „Nemzeti Újrakezdés Program 2021”-en keresztül  osztottak szét. A teljes összeg tartalmazza ezt a tételt, viszont nem derül ki belőle, mennyi jutott ebből az egyes országokba. 

A BGA honlapján viszont megtalálható a nyertes projektek listája földrajzi megoszlás szerint is (1. kör, 2. kör). Ennek alapján a fent említett 3,1 milliárd forinthoz még további 282 millió forintot kell hozzáadni. Ezzel együtt a szlovákiai ​​támogatások teljes összege átszámítva eléri a 9 millió eurót. 

A csökkenés okai

Ahogy arra az Átlátszó Erdély is rámutatott, a 2021-es jelentős visszaesés okait csak találgatni lehet, hivatalos magyarázattal egyelőre sem a Bethlen Gábor Alap, sem a magyar kormány nem szolgált. Valószínű azonban, hogy a támogatások csökkenésében Magyarország rekordnak számító, 5100 milliárd forintos költségvetési hiánya is szerepet játszott. 

Érdekesség viszont, hogy a 2020-as pandémiás évben, amikor még magasabb volt a magyar költségvetési hiány, a magyar kormánynak nem okozott gondot a tervezett külhoni támogatások több mint háromszorosát kifizetni a BGA-n keresztül. A „nemzetpolitikai támogatásra” szánt költségvetési kiadások abban az évben a tervezett 37,8 milliárdról 127,7 milliárd forintra nőttek, elsősorban az egyedi támogatási kérelmek miatt. 

A nagy beruházások már a múlté? 

Az elmúlt években a BGA kivételesen magas támogatásokat rendszerint a Szlovákiai Református Keresztény Egyháznak, a DAC futballakadémiájának, a komáromi fociklubnak, a Pro Media Alapítványnak és a Jövőért Alapítványnak ítélte oda. A 2021-re jóváhagyott projektek listáján azonban hiába keresnénk futballklubokat vagy médiaalapítványt. A többi, korábban kiemelkedően magas összeggel támogatott szervezetet a előző évekhez képest csak jelképes összegekkel támogatták. 

Az egyik szlovákiai nemzeti jelentőségű intézmény – a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) – szintén hiányzik a listáról. A szervezet egyesíti a szlovákiai oktatási, ifjúsági és kulturális szervezeteket, emellett pedig a Felvidék.ma portál kiadója is. 

Megkerestük a szervezet elnökét, Gubík Lászlót, aki szerint viszont nincs okuk feltételezni, hogy kiemelt jelentőségű nemzeti intézményként a Szövetség a Közös Célokért ne részesülne támogatásban az idei évben. Hozzátette, hogy a SZAKC számos más pályázati forrásnak köszönhetően működik, nem a BGA az egyedüli támogatója. “Bár összegét tekintve kétségkívül a (BGA) a legnagyobb” – tette hozzá. 
Felhívta a figyelmet viszont arra, hogy a Bethlen Gábor Alapnál általában a folyó évben ítélik meg és folyósítják a támogatásokat. “A 2021-es támogatási összeg egyébként kivételt képezett. Arról még 2020 decemberében született meg a döntés” – jegyezte meg. A szervezet végül idén március elején kapott ígéretet, hogy működését a BGA 78 millió forinttal támogatja idén. Azt, hogy az összeg mikor érkezik meg, nem tudni.

A Szlovákiai Református Keresztény Egyház számára például a BGA-n keresztül 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is jelentős összegeket hagyott jóvá a magyar kormány a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési programjához kapcsolódó beruházásokra. 2020-ban és 2021-ben viszont lényegesen alacsonyabb anyagi támogatást ígértek az egyháznak, ezek célja elsősorban a működési költségek fedezése. Nem világos, hogy az egyház és a magyar kormány között él-e még az óvodafejlesztéssel kapcsolatos együttműködés. Erről Géresi Róbert püspököt is meg szerettünk volna megkérdezni, többször próbáltuk elérni telefonon, de sikertelenül. 

2021-ben jelentősen kevesebb támogatást kapott a Jövőért Alapítvány is. Míg 2020-ban a BGA bizottsága kevesebb mint 1,2 milliárd forintos (több mint 3 millió eurós) támogatást ítélt meg beruházásra, tavaly már csak 20 millió forintot hagytak jóvá számukra (kevesebb mint 55 000 euró) eszközbeszerzésre.

Támogatás nélkül maradt foci

A kultúra és az oktatás mellett Orbán Viktor kedvenc sportja, a labdarúgás az elmúlt években az egyik leginkább támogatott területté vált Magyarországon kívül. Milliók áramlottak Szlovákiába a komáromi futballklub és a DAC futballakadémiája felé a magyar kormánytól. Ezen szervezetek egyike sem szerepel 2021-ben a jóváhagyott projektek között.

A BGA a múltban jelentős összegekkel jutalmazta a komáromi klubot. A KFC Komárnonak 2019-ben 300 millió forintot (csaknem 1 millió eurót) hagyott jóvá a működési költségek fedezésére, 2020-ra pedig további 260 milliót (több mint 860 ezer eurót). Ebben az évben a működési költségek mellett a komáromi stadion felújítására is sikeresen pályáztak. 

A Hungarian Money projekt részeként az ICJK birtokába jutott dokumentumok szerint építési és felújítási munkákra több mint 4,9 millió eurót, valamint felszerelésre és előépítési költségekre több mint egymillió eurót kaptak, a végösszeg 6,04 millió euró. A klub 2020 végén a működési költségeire és fejlesztésére 590 millió forint támogatást nyert. Mindez egyéni kérelem alapján.

A projekt dokumentációja szerint komáromi stadion-beruházásnak 2021 végére be kellett volna fejeződnie, de ez nem történt meg. Az új tervek szerint a stadion felújításának legkésőbb 2023 tavaszán be kell fejeződnie, az építkezés tervezett összértéke áfa nélkül közel 11 millió euró. A KFC alelnökétől, Szüllő Bélától próbáltuk megtudni, kért-e egyáltalán újabb BGA-támogatást a futballklub. Megígérte, hogy válaszol kérdéseinkre, de később nem vette fel a telefont.

A DAC Academy a.s. projektjei kapcsán a BGA hasonlóan bőkezű volt korábban. Az alap hozzájárult az akadémia felépítéséhez és működéséhez is. 2018 decemberében a DAC Akadémia megbízásából Világi Réka, az akadémia elnöke 1,35 milliárd forintos (több mint 4 millió eurós) támogatást kért. A BGA jóváhagyta a kérést. A DAC Akadémia 2019 végén ismét támogatást kért a magyar kormánytól, ezúttal kisebb összegre (600 millió forint, mintegy 2 millió euró). Ezt is megkapta. Kiemelkedőnek számít az akadémiának 2020-ban megítélt támogatás is, amely 2,4 milliárd forint, tehát kevesebb mint 7 millió euró volt. Akárcsak a KFC Komárno esetében, kérdéseinkkel megkerestük a DAC Akadémiát is, de e-mailünkre nem válaszoltak.

Nemzeti-konzervatív média: 2021-ben hiányzott a döntési listákról

A Pro Media Alapítvány 2017 júliusában jött létre. A rendelkezésre álló adatok szerint 2017-ben, 2019-ben és 2020-ban több millió eurónyi támogatást ítélt meg neki a BGA bizottsága, így a legbőkezűbben támogatott szervezetek közé tartozott. Az alapítvány égisze alatt 2018 első felében létrejött a ma7.sk hírportál, emelett pedig a MAGYAR7 elnevezésű hetilapot is megjelentetik. A Pro Media Alapítvány hivatalos honlapja szerint „a médiacsoport nemzeti-konzervatív értékeket vall és közvetít”.

A kibővített médiaportfólióval rendelkező alapítványnak 2020-ban közel 1 milliárd forintos támogatást ítélt oda a BGA. Ez az összeg a 2021-es működési költségeket is tartalmazta. 2017 és 2020 között a Pro Media 1,9 milliárd forinthoz (átszámítva valamivel kevesebb mint 5,7 millió euróhoz) jutott az Alapon keresztül.

A Pro Media Alapítvány 2020-as éves beszámolója szerint szinte kizárólag a BGA-tól kapnak anyagi támogatást. Bevételük több, mint 95 százaléka a magyar állami alap támogatása. A 2021-re jóváhagyott támogatások listáján azonban hiába kerestük az alapítványt. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a 2022-es működési költségekre csak 2022 februárjának végén ítéltek meg nekik támogatást.

Korábban Puskás Attilát, a Pro Media Alapítvány igazgatóját is megkérdeztük, életképes-e a Ma7 projekt a magyarországi támogatás nélkül. Arra a kérdésünkre hogy kaptak-e bárminemű garanciát arra, hogy a jövőben is megkapják a támogatást, nem válaszolt. 

Mivel a rendelkezésre álló információk szerint a médiacsalád fennmaradása szinte kizárólag a BGA-tól kapott támogatásokon múlik, február végén ismét az alapítvány vezetőjéhez fordultunk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy igazak-e azok az információk, miszerint 2022-re nem kaptak anyagi támogatást az alapból, és ha igen, miből fedezik az idei kiadásaikat. Puskás azonban a kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, pedig a 2022-es támogatásukról szóló döntés csak pár nappal korábban született. 

Nemzeti Újrakezdés Program 2021

2021-ben, mint már említettük, a magyar kormány ígéretet tett, hogy a nemzetpolitikai programok megújult formában folytatódnak. Bizonyos átrendeződés a határon túli magyarok támogatási rendszerében valóban történt. Ezekről a változásokról maga Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is beszámolt. 

Az Államtitkárság Nemzeti Újrakezdés Program néven több pályázati programot és projektfelhívást összevont. Ez hat alprogramot foglal magában – „oktatás”, „kultúra”, „egyház”, „sport”, „ifjúság, cserkészek és közösség”, valamint a diaszpóra. A program 2022-ben is folytatódik.

A program két felhívásból áll. Az első 1,5 milliárd forintos pénzkerettel rendelkezik. Ezen belül a szervezetek 300 ezer és 5 millió forint közötti anyagi támogatásra pályázhatnak. Míg a második felhívás során a magyar kormány félmilliárd forintnyi támogatást oszt szét (a szervezetek 300 ezer és 1 millió forint között pályázhatnak anyagi támogatásra).

Ez az átszervezés azt is megmagyarázza, hogy a BGA által 2020-ig meghirdetett támogatási programok egy része hová tűnt. Ilyen volt például a „Határtalanul” program, amely több milliárd forintos támogatást jelentett a határon túli közösségnek. 

Milyen adatokkal dolgoztunk?

Az előző BGA-támogatásokról szóló cikkekhez hasonlóan a támogatások odaítéléséről szóló bizottsági döntésekre támaszkodtunk, amelyek megtalálhatóak a BGA honlapján. A második forrás elméletileg a nyilvános Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer adatbázisa lehetne. Ez tartalmazza a kifizetéseket is. Az összesítés kapcsán viszont használhatatlan, mivel csak  2019-ig aktuálisak az itt található adatok.

Fontos tényező, hogy a BGA Bizottsága rendszeresen módosítja támogatási döntéseit. A megítélt összeg gyakran változik, egyes esetekben évekkel az eredeti döntés után. Ez jelentősen megnehezíti a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott projektek ellenőrzését. 

Amint az Átlátszó Erdély is rámutatott, előfordulhat, hogy az adott évre vonatkozó határozatok nem vonatkoznak minden kifizetésre. Előfordulhat, hogy az adott évre vonatkozó támogatások részben egy másik évben fizetnek ki, így a kedvezményezettek nem feltétlenül érzik meg a 2022-ben jóváhagyott összeg csökkenését. 

Ráadásul nem a Bethlen Gábor Alap az egyetlen olyan alap, amelyen keresztül a magyar kormány támogatja a határon túli magyar közösségeket. Orbán Viktor kabinetjének más alapítványai és szervezetei is vannak, amelyek anyagi támogatást nyújtanak külföldi magyar szervezeteknek.

Címlapfotó: Orbán Viktor miniszterelnök Világi Oszkár társaságában megtekinti a DAC futballakadémiáját. Forrás: Facebook

Ez az anyag az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatásával készült.

The post BGA-támogatások: Szlovákia irányába is elzárták a pénzcsapot? appeared first on Átlátszó Erdély.