Vagyis: annak ellenére, hogy jó ideje minden, nem létfontosságú kiadásunkat levágtuk, most már két év telt el úgy, hogy az éves működési költségeink mintegy negyedének nincsen fedezete. Ráadásul a bevételeink nemcsak csökkentek, kiszámíthatatlanná is váltak – itt írtunk bővebben arról, hogyan alakult át az a környezet, amelyben működünk.

Ha emlékeznünk kell az Átlátszó Erdély 2025-ös évére, akkor ezek a fontosabb tényezők:

• A két éve tartó mínuszokat eddig az évek során felhalmozott tartalékainkból fedeztük. Csakhogy ezek a tartalékok elfogytak.
• A tavalyi év végére világossá vált, hogy radikálisan át kell alakítanunk a szerkesztőségünk működését, ha el akarjuk kerülni a fizetésképtelenséget (ehhez 2026 májusában nagyon közel kerültünk).
• A pénzügyi gondjaink ellenére szerkesztőségünk sokat és jól dolgozott: több nagy hatású anyagot is publikáltunk, hivatkozottságunk és nézettségünk is sokat javult.
• Mivel minden rendelkezésre álló adat azt mutatja, hogy az olvasóink médiafogyasztási szokásai változnak, a már megszokott hosszú, alapos cikkeink mellett elkezdtünk vizuális anyagokkal kísérletezni: megújult és felpörgött az Instagram-oldalunk, több a tartalom a YouTube-csatornánkon, és a TikTokon is elkezdtünk építkezni.
• Sok időnket és energiánkat emésztették fel a SLAPP pereink, mert most már több is van. Az elsőt Balázs Attila gyergyói származású nagyvállalkozó és a Bayer Agrouniver Kft. indította a gyergyóremetei luxusberuházásokról szóló riportunk miatt. Ezt a pert 2026 márciusában ugyan másodfokon megnyertük, de a felperesek a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak. Emellett Sallai János, Szék polgármestere is beperelt a Kolozs megyei nagyközség ügyeit feltáró anyagaink miatt – jelenleg az első tárgyalást várjuk.
• Kicsi, mégis fontos győzelmet könyvelhettünk el: a Kolozs megyei táblabíróság az RMDSZ-t arra kötelezte, hogy pénzbüntetést fizessen nekünk amiatt, hogy késve és hiányosan adták ki azokat a gazdálkodásával kapcsolatos közérdekű adatokat, amelyeket még 2021-ben kértünk. 

A feldolgozott témáink

2025-ben a legfontosabb anyagunk az Osonó: bolyongás egy erdélyi dráma színfalai mögött. Tényfeltáró riportunk a társulat vezetőjének a visszaéléseit, a társulatban zajló határátlépéseket, a kiskorú társulat tagjainak manipulációját dokumentálja. A cikk hatására Fazakas Misi lemondott az Osonó Színházműhely vezetéséről. Ez az anyag fontos szakmai vitát indított el – a Játéktér egy sor szakmai hozzászólást közölt az üggyel kapcsolatban. Nem utolsósorban Kulcsár Árpád kollégánk megkapta ezért az anyagért a Minőségi Újságírás Díj különdíját.

Fontos cikkünk volt még az Iskola Alapítvány által megvásárolt, 9,1 millió eurós villa Kolozsvár belvárosában – ebben az ingatlanban működik azóta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök irodája. Továbbra sem tudjuk, hogy erre az ingatlanra honnan volt pénze az RMDSZ által alapított, oktatási tevékenységeket végző alapítványnak. 

Tavaly is folytattuk a magyarországi támogatások monitorozását. Az Átlátszó Erdély és az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom akciószociológiai munkacsoportja együttműködésében készült, a magyarországi támogatáspolitika hatásairól szóló elemzésünk valószínűleg az első próbálkozás arra, hogy a támogatási adatok alapján, makro szinten számba vegyük a NER támogatáspolitikájának a társadalmi és közéletre gyakorolt hatásait. Továbbá néhány javaslatot is tettünk arra, hogy hogyan kellene kinézzen egy nyitott, elszámoltatható és versenyelvű pályázati rendszer.

A parajdi tragédia napján mi is ott voltunk a helyszínen – a sóbánya vízzel feltelésének napján végig tudósítottuk, majd pár napra rá helyszíni riportban gyűjtöttük össze a helyiekben dolgozó kérdéseket, valamint azt a keveset, amit hivatalosan tudni lehetett. A vidék elveszítette legerőteljesebb identitásképző elemét, a környék legfontosabb turisztikai potenciálját és munkaadóját. 

A parajdi tragédia sok vonatkozásában hasonló a Tamási Áron bentlakásának leomlásához – mindkét esetben a közösségek a mai napig keresik a válaszokat egyszerű kérdésekre. És szembesülnek azzal, hogy válaszok, felelősök nincsenek.

Hogyan érintette ez a két tragédia a közösségek legkiszolgáltatottabb csoportját: a gyerekeket? Mit tanulhatunk a két eset utáni iskolai krízisintervenciókból? Pál Edit Éva kollégánk ezért a megoldásfókuszú cikkért a Superscrieri helyi sajtó kategóriájának a 3. díját nyerte el.

Megjelent a Kolozs megyei nagyközség, Szék közügyeiről szóló anyagunk második része, mely a községet több mint 30 éve vezető polgármester, Sallai János és családja viselt dolgairól szól. A politikus rendkívül hatékonyan csatornázza a családjához a vidékre irányuló közpénzeket és több, a nevéhez köthető beruházás kapcsán felmerül a bűncselekmény gyanúja. 

A polgármester és családja 2025 végén beperelte az Átlátszó Erdélyt, és a cikkek szerzőit: Szabó Tündét, Bilibók Karolát és Sipos Zoltánt. Érdemes még hozzátenni, hogy 2026 áprilisában a polgármester otthonában és hivatalában házkutatást tartottak, Sallait őrizetbe vették, azonban 24 óra elteltével ki is engedték további korlátozó intézkedések nélkül. Nem tudunk arról, hogy azóta vádemelés történt volna.

Szabó Tünde kollégánk 2025-ben a Bertha Challenge ösztöndíjasaként dolgozott: egy évig foglalkozott a fenntartható mezőgazdaság, az agrártámogatások, valamint a mezőgazdaság és természetvédelem témakörével. Többek között azt adatolta, hogyan jutnak helyi politikusokhoz a Kolozs megyei agrártámogatások: kiderült, 2023-ban átlagosan 666 euróval kapott több agrártámogatást egy községi polgármester vagy helyi tanácsos, mint egy olyan gazdálkodó, aki nem tölt be helyi politikai tisztséget. A projekt keretében megjelent anyagokat, podcastokat itt lehet elérni.

Egy új műfajjal, a Solutions Journalismmal, azaz megoldásfókuszú újságírással is elkezdtünk kísérletezni. 

Ennek lényege, hogy a felmerülő problémákra az emberek, közösségek megoldásokkal válaszolnak. A megoldásfókuszú újságírás ezeknek a megoldásoknak a kivitelezéséről, működéséről és eltérő környezetben való alkalmazhatóságáról számol be a tényfeltárás eszközeivel.

Írtunk arról, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a turizmust azzal, hogy a juhászok egyre agresszívebb kutyákat tartanak. Mi a titka annak, hogy a néhány éve még a forgalmi dugókban, porban és zajban fuldokló Torda élhetőbb és kényelmesebb város lett? És hogyan jut el egyre több gyerek a zetelaki romatelepről a középiskoláig? Hogyan lehet ezeket a jó példákat máshol is gyakorlatba ültetni? Itt elérhetőek a SoJo anyagaink.

Tavaly Bocz Henrietta kolléganőnk a Thomson Foundation támogatásával egy évet szentelhetett olyan témáknak, melyek a nők helyzetét és a nemek közötti egyenjogúság hiányát járják körül. Írt összefoglalót arról, hogy mi a romániai pártok ajánlata a nők számára, hogyan lehet nők számára biztonságosabbá tenni az éjszakai életet és mit tesz a román állam a nőgyilkosságok megakadályozása érdekében. Feltárta azt is, hogy egy kolozsvári férfi Facebook-csoportokban publikált, félrevezető hirdetésekkel próbál fiatal lányokat behálózni.

A 2024-ben publikált, Méhes György Securitate-val való kapcsolatát dokumentáló cikkünk hatására tavaly a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy elindítja az erdélyi magyar írók és a Securitate viszonyát vizsgáló átfogó programját. A történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság 2026 januárjában megkezdte munkáját, és júniusban megjelent az erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történetének feltárását célzó pályázat.

Nézettség és impakt

Nézettségünk is javult 2024-hez képest: tavaly 142 ezer egyedi felhasználó (unic user) látogatta az oldalunkat, és 266 ezer oldalletöltésünk (pageviews) volt. A látogatóink 37 százaléka kattint be közösségi médiából (organic social), keresések révén (organic search) nagyjából 28 százalék jön az oldalunkra, a direkt forgalom pedig 25 százalékot tesz ki. 

Az Átlátszó Erdélyt összesen 82 alkalommal hivatkozta a nemzetközi, országos és a helyi sajtó. Anyagainkat szemlézte a Libertatea, G4media, media9, valamint a kelet-európai független média fejlesztésével foglalkozó The Fix. 

A magyarországi támogatáspolitika hatásairól szóló elemzésünk nyomán írásbeli kérdéssel fordult a román külügyminisztériumhoz az AUR egyik szenátora. A külügy válasza itt olvasható.

Szerkesztőség, adminisztráció

Csapatunk 2025 elejétől egy új szerkesztővel bővült: Pál Edit Évával. Bocz Henrietta kolléganőnk a Thomson Foundation támogatásával tanult ismert és elismert újságíróktól. 2026 első félévéig minden más változatlan volt 2024-hez képest.

Azt még kiemeljük, hogy már negyedik éve készítünk pénzügyi auditot az Átlátszó Erdélynél. A könyvvizsgáló pozitív jelentése további biztonságot jelent a támogatóink számára a tekintetben, hogy pénzköltéseink teljes mértékben megfelelnek a vállalt szakmai céljainknak és a romániai jogszabályoknak.

Bevételek

Na de miből volt minderre pénzünk? 2025-ben összesen 687 ezer lej (mintegy 136 ezer euró) jövedelmünk volt. A 2024-es év bevételeinél (502 ezer lej) ez ugyan több, azonban a tavalyi kiadásainktól elmarad, így 2025 a második év, amikor veszteségben zárunk.

A korábbi évekhez hasonlóan a jövedelmeink nagy része 2025-ben is nemzetközi pályázatokból származott. 

2025-ben a legfontosabb támogatónk a Bertha Foundation volt – a tőlük kapott 200 ezer lej (39 ezer euró) Szabó Tünde kollégánk éves fizetését, valamint a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos projektjének a különféle produkciós költségeit fedezte: az adatelemzést, a kiszállásokat, a fotós és a videós munkadíját.

A Civitates-nél egy nagyobb, többéves grantünk fut, ebből tavaly 120 ezer lejt (22 ezer euró) kaptunk meg. Ez a pénzalap a szerkesztőségünk adminisztrációs és marketinges feladatokat ellátó területét finanszírozta, és ebből a támogatásból egy hároméves stratégiát is el fogunk készíteni idén.

A Thomson Foundationtól összesen mintegy 90 ezer lejt (17 ezer euró) kaptunk – ebből a pénzből az egyik újságírónk fizetését és az oldalunk fejlesztését fizettük ki.

A Journalismfundnál több, kisebb cross-border pályázatot nyertünk összesen mintegy 80 ezer lej (15 ezer euró) értékben. Ezekből a pályázatokból készült el például az Osonó-cikkünk, valamint a SoJo-anyagaink. 

Megkaptuk továbbá az Európai Bizottság által támogatott, kétéves Journalism Value Project utolsó részletét, mintegy 70 ezer lejt (13 ezer euró). Ebben a projektben az Átlátszó Erdély feladata podcast interjúk készítése volt a Reference hálózat tagjaival, emellett a hálózat tagjai közötti tapasztalatcserét szerveztük. A projekt weboldala itt érhető el, a podcastok pedig itt hallgathatók meg.

Olvasói adományokból 62 ezer lej (nagyjából 12 ezer euró) gyűlt össze – ez jóval kevesebb, mint a 2024-es 107 ezer lejes összeg. 

Emellett volt még mintegy 60 ezer lej kisebb összegekből, projektekből származó bevételünk – ebbe a kategóriába számoltuk például az RMDSZ által kifizetett büntetést és a perköltségünket, amit szintén megtérítettek.

Kiadások

Tavaly a kiadásaink 816 ezer lejre (162 ezer euró) rúgtak. Ahogy a korábbi években is, a legfontosabb költségtételt a szerkesztőségi munkatársak fizetései, valamint a fizetések után befizetendő adók és járulékok jelentik – ezek összesen 650 ezer lejt (124 ezer euró) tettek ki. Emellett a kiszállások és útiköltségek voltak még fontos tétel (37 ezer lej), a design, podcast és fundraising kampánnyal kapcsolatos költségek (37 ezer lej), valamint a szerkesztőség működésével kapcsolatos költségek – a lakbér, internet, rezsi (31 ezer lej).

Az itt felsorolt támogatások egy része több mint egy naptári évig tart, más része pedig több, egymástól elkülönülő támogatási szerződést jelent. A beszámolóban megadott összegek a tavalyi év bevételeire vonatkoznak, nem pedig a támogatókkal megkötött szerződések összértékére. Ez a magyarázata annak, hogy a pénzügyminisztérium honlapján elérhető 2025-ös mérlegünk számai ezekhez képest némi eltérést mutatnak.

The post Második évünk mínuszban. Nélküled nincs Átlátszó Erdély appeared first on Átlátszó Erdély.