Bukarestben 1500 euró a lakások négyzetméterének átlagára, Kolozsváron 2600 euró. A kolozsvári lakásárak nemcsak méltánytalanok, de már fenntarthatatlanok: a várost meghatározó egyetemi diákság ki fog kopni a város szövetéből, ha nem tud itt lakást fizetni, mondja a profitot igenlő, klasszikusan liberális közgazdász, Rácz Béla Gergely egyetemi oktató és városi tanácsos.

Szerinte a lakásárakat a növekvő fizetőképes kereslet és a bankok intenzív szerepvállalása hajtja: az építőket és a vásárlókat is támogatják, mert ez a hitel mindenképp megtérül. A vevők erős szükséglet miatt (lakni kell valahol) fizetnek, az építtetők magas profittal dolgoznak. De a kolozsvári túlszabályozás is emeli az árakat szerinte.

A 30-40 százalékos profitráta az ingatlanfejlesztésben viszont morálisan elfogadhatatlan, amíg óriási városi szegregátumok léteznek: Patarét, Őrkő, Hidegvölgy – veti fel Kiss Anna műsorvezető. Van-e, legyen-e társadalmi felelőssége a befektetőknek? És hogyan kérjük rajtuk számon?

Az állam adóztassa meg jobban az építtetőket, maga is építsen lakásokat, és a kínálat növelésével csökkentse az árakat ahelyett, hogy csak az iskolák, hivatalok, parkok építésével növeli a környék ingatlanfejlesztőinek lakásárait, mondja Vincze Enikő szociológus, egyetemi oktató, ismert kolozsvári lakhatási aktivista.

Nyugaton a sok szociális lakás miatt van jólét, vagy a jólét miatt van sok szociális lakás? A hatékonytalanság van belekódolva az államba, vagy a kapitalista ideológiába van belekódolva az, hogy az állam hatékonytalan? Az átlagbér vagy a szegénységi küszöb alatt járjon szociális lakás?

Itthon szabályozásból is megbukott az állam, ért egyet a közgazdász és az aktivista. Sőt abban is egyetértenek, hogy a városnak sokkal több szociális lakást kellene építenie. Hallgassátok végig a minden szempontból építő vitájukat: nyíltan felvállalják eltérő világnézetüket, mi pedig közben sok mindent megtudunk arról,

• hogyan lettünk iparosodó városokba terelt lakótelepi munkaerőből szegény ingatlantulajdonosok;
• hogyan termelődnek újra az ingatlanlufik;
• mi az állam hatása az ingatlanpiacra;
• vagy hány embernek van több mint száz lakása Kolozsváron.
  

Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!

A podcast tartalmából:

02:45 A lakhatás a politikai gazdaságtan középpontjában 1989 előtt és 1989 után

07:00 Az ingatlanvagyon privatizálásával indult a piacgazdaság Romániában

11:00 Szeretjük a magántulajdont, de brutálisan kinyílt az olló a bérek és a lakásárak növekedése között

13:00 A bankok is az ingatlanokat imádják → globálisan sok a pénz, nő a kereslet a lakások iránt, ez is hajtja fel az árakat. Az ingatlanlufik kipukkanása szokta korrigálni az árakat.

20:00 Kulturális percepció, ideológiai elfogultság, hogy szeretünk a saját tulajdonunkban lakni, hogy a szociális bérlakás stigmatizál és csak a mélyszegénységben élőknek jár. A törvény szerint mindenkinek járna, aki az országos átlagbér alatt keres.

24:30 Nyugaton nem minden szociális lakás az állam tulajdona. Romániában a szociális lakásállomány leépítésével is stigmatizál az állam, nem a lakásigénylést ösztönzi, hanem a magánszektor szabályozatlan fejlődését.

26:40 Az állam be nem avatkozása a piacba is politikai döntés, a lakáskereslet és -kínálat nem természetes, hanem a politika is termeli.

28:05 Az államnak csak a szegénységi küszöbig feladata felhozni a polgárait.

31:50 Annyira magasak az árak Kolozsváron, hogy már nem hatékony: a város elveszíti a védjegyét, az egyetemi ifjúságot. De azért magasak, mert az önkormányzat túlszabályoz, és túl hosszú az engedélyezés.

34:40 A város mesterségesen visszafogja a kínálatot, és átterheli a közfejlesztések költségeit a magánbefektetőkre. Ha fordítva lenne, normalizálódnának az ingatlanárak. Most valóban sok a spekuláció.

37:00 Kolozsvárnak sokkal több szociális lakást kellene építenie, de a szegénységi küszöb ne az átlagbér legyen, mondja a közgazdász. Mire elég Grazban a 3000 eurós fizetés?

41:00 A sok szociális lakás miatt van jólét, vagy a jólét miatt van sok szociális lakás? A jóléti varázstorta méltányos elosztása.

46:00 Az állam azért rossz gazda, azért nem megfelelőek a közszolgáltatások, mert az állam tudatosan keveset költött rájuk az elmúlt 30 évben. Politikai döntés, hogy az állam leépítette magát.

50:00 A 2000-es évek szabályozatlansága miatt fulladunk most bele a szmogba.

55:00 Kolozsváron a jól keresők is fizetésük 40-50%-át a lakhatásra költik.

59:40: Nagyon sok lakás épül Romániában, az árak viszont továbbra is növekednek. Miért? Nem a több magánlakás, hanem a több állami lakás csökkentené az árakat.

1:03:10 De milyen forrásból építsen az állam?

1:07:00 Főbérlői kapzsiság és korrupció; ha drágán veszed a lakást, drágán fogod kiadni.

1:11:11 Tovább drágul az albérlet, mert emelkedtek a banki kamatok.

1:14:00 Albérleti plafon és a nagy lakástulajdonok kisajátítása: álmok Berlinben, apátia itthon.

1:17:10 Hány embernek van száznál több lakása Kolozsváron? És mihez kezd vele?

1:19:50 Miért nincs speciális pénzalap szociális lakásokra?

1:24:10 Ipari vagy zöldövezetekben épüljön sok lakás? Visszaélések, kiskapuk, amelyekről a városvezetés is tud.

1:28:00 Kevés a pláza Kolozsváron a lakosság számához képest: a Carbochim-ügy

1:32:00 Azért épülnek lakások helyett plázák és irodák központközeli helyeken, mert nem a tőkebefektetést korlátozzuk, hanem az emberi jogokat és a társadalmi szükségleteket.

The post Miért dühítően drága Kolozsváron lakni? appeared first on Átlátszó Erdély.