Véletlenül jutottam el ide, miután március végén Lisszabon egyik szállodájának több századik ablakából vizslatva felfedeztem egy zöld területet, ahol edzeni lehet. 

Reggeli futás közben jó párszor megálltam fotózni a tájat, az ötletes megoldásokat, és már kifele tartottam a Bela Vista parkból, amikor kissé vadabb környékre értem. Játszótér, veteményeskert és elhanyagolt udvar ötvözete. Vadnövények, olajfák, kitáblázott ágyások, komposztláda, rothadó fatönkök, kicsiny tó körül röpködő rovarok festői összevisszaságban. Szándékos az elvadulás, kétség sem fért hozzá. Tábla hirdeti, hogy felkérik a lakosságot, legyen türelemmel,

egy minierdő nevelkedik a közelben éppen. 

Az ágyások mögött méretes tömbházak sorakoznak. Épp a fényképbe igyekeztem belekomponálni a teljes városi tájat, amelyben ez a babaerdő található, amikor a biciklisávon egy férfi és két vidám kutyája gurult felém. A férfi megállt, és megállt az ütő bennem, ahogy megszólított. De szerencsére nem felháborodottan töröltetni akarta a képet, ahogy itthon jó eséllyel történt volna, hanem:

 – Csatlakozz te is hozzánk szombaton, 10-15-en szoktunk itt önkéntesként dolgozni – állt neki kedvesen összefoglalni, hogy miről szól a minierdő-kezdeményezés.

Sajnos pénteken már hazautaztam, így nem vehettem részt a mulatságon, de itthonról megkerestem João-t, hogy ossza meg velünk, erdélyiekkel a minierdő koncepcióját. Mert bár a magyar és újabban a román fősodor arról győzköd, hogy nincs ember okozta klímaváltozás, a bőrünkön nem épp így érezzük. 

A Lisszabonba utazásom célja ugyanis éppen ez volt: tapasztalatcsere európai újságírókkal arról, hogyan tudósítsunk a klímaváltozásról. A repülőn nézegettem videókat a témában, hogy kicsit felkészüljek szókincsben, tudásban a találkozásra a klímatudatos újságírókkal, amikor a tiny forest, urban forest, pocket forest, wee forest és Miyawaki forest elnevezésekre bukkantam. Ezek az apró, városi, zseb, pinduri kifejezések kisméretű erdőket jelentenek, melyeket alapvetően városi környezetben ültetnek azzal a céllal, hogy hűtsék a levegőt és megkössék a talajt, valamint visszatartsák a talajvizet. 

Izgalmas volt megtapasztalni ugyanezt – tiszta véletlenül – élőben. 

Bár megjött a kedvem João lelkesedése nyomán a földmunkához, de muszáj volt visszasietni a konferenciára, ahol a Mensagem de Lisboa újság munkatársaitól tudtam meg ezt-azt a városi hőszigetek kialakulásának okairól, az ellene való küzdelemről és a téma feldolgozásának lehetőségeiről a megoldásközpontú újságírás módszereivel. 

Hazaérve a Google és újabban a ChatGPT barátaimmal ültem össze tanácskozni. João Fernandes az Urbem Forests egyesület munkatársa, héttagú igazgatótanácsának egyik tagja, állítják digitális barátaim a keresztnevére és az általa képviselt szervezet nevére kutatva. Amikor nem minierdészkedik, a pénzügyi szektorban IT-menedzserként dolgozik Portugália egyik legnagyobb bankjánál. Egy héttel a találkozásunk után már WhatsAppon beszéltünk João Fernandes-szel arról, hogyan csatlakozott a kezdeményezéshez, és hogyan vált önkéntes erdőőrré. 

Ha az ember nem megy az erdőhöz, az erdő megy az emberhez

A környezetvédelmi és társadalmi ügyeket felvállaló alapítvány csaknem teljes mértékben önkéntesekkel dolgozik ma már az ötödik minierdő betelepítésén Lisszabonban, mondja az interjúnk során. De nem csak faültetésből áll a számos önkéntest foglalkoztató szervezet munkája. Azon igyekeznek – szinte fáradoznit írtam, de igazából élvezettel végzik –, hogy az ember és a természet újbóli összekapcsolódását segítsék a koncepció kitalálója, Miyawaki Akira céljai szerint. 

Kis- és nagyobb iskolásokat fogadnak, gyerekfoglalkozásokat tartanak az erdei növényekről, állatokról, a talajról, együtt dolgoznak a földdel. Igazi közösségi eseménnyé válik a kis erdő karbantartása.

 – Egyértelműen a közösség és az emberek – válaszolja a kérdésre, hogy mi okozza számára a legnagyobb elégtételt az Urbemnél végzett munkájában.

– Minden hétvégén látom azoknak az embereknek az arcán, akik kijönnek, hogy mindig nagyon boldogok, hogy ott lehetnek, találkozhatnak más önkéntesekkel, az erdőben, a szabad levegőn lehetnek. Hétről hétre visszajárnak, mindig jönnek új arcok is, van, aki a kutyájával futva érkezik. Szóval minden hétvégén boldog vagyok, mert sok embernek tudok örömet okozni – mondja João lelkesen. 

De mi ez a Miyawaki-minierdő, és miért beszélünk ennyit egy bozótról?

A Miyawaki-erdő fogalma Miyawaki Akira japán botanikushoz és ökológushoz fűződik, aki az 1970-es években jutott arra a megfigyelésre, hogy a japán templomok, sintó szentélyek környékén sokkal ellenállóbb és dúsabb, életrevalóbb növényzet burjánzik, mint Japán kortárs erdőiben. Az ott található őshonos fák sokkal életképesebbek, mint az ország erdőibe fakitermelés céljából betelepített társaik. 

Akkoriban a japán erdőknek már csak 0,06 százaléka tartalmazott őshonos fajokat, mérte fel a kutató. Az általa kidolgozott ökológiai mérnöki módszerrel élete során több mint 1300 erdő (újra)telepítésében vett részt nemcsak Ázsiában, hanem számos csendes-óceáni és trópusi országban is. A 2021-ben 93 éves korában elhunyt botanikus azt bizonyította be, hogy módszerével akár az ipari, mezőgazdasági termelés miatt leromlott területeket is be lehet erdősíteni és a talajt fel lehet javítani. 

Módszere követőkre talált, a Miyawaki-módszert volt tanítványa, az autómérnök Shubhendu Sharma vezette be Európában, elsőként Hollandiában. Ezt már azután tudom meg egy rövid YouTube-dokufilmből, hogy beszélgettem Balázs Tivadar sepsiszentgyörgyi származású vállalkozóval, aki jó eséllyel az első romániai Miyawaki-erdő alapítója.

Szentgyörgy legyőzi a parkolósárkányt

Romániában nagyjából a pandémia óta léteznek szándékosan telepített minierdők. Az első dokumentált Miyawaki-minierdő címért a Bákó megyei Moinești városa és Sepsiszentgyörgy vetekszik. A Moinești-i George Enescu iskola udvarára 2021. április 1-jén telepítettek a helyi önkormányzattal együttműködésben egy 500 négyzetméteres minierdőt. 

Az OMV Petrom Románia a holnapért ültet (România plantează pentru mâine) programjának finanszírozásában bükk, kocsánytalan tölgy, erdei fenyő, vadkörte, vadcseresznye, gyertyán, kislevelű hárs, bibircses nyír, hegyi szil, mezei juhar, korai juhar, vadalmafa, magas kőris, hegyi juhar, rezgő nyár, som, galagonya, közönséges orgona és közönséges fagyal került az iskola udvarára. 

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának parkolójába pedig a korabeli újságcikkek szerint április 11-én telepítettek Balázs Tivadar vállalkozó kezdeményezésére minierdőt. Igen ám, de arról nem cikkezett a sajtó, hogy a BBTE udvarán lévő erdőcske előtt már egy évvel magánterületen is létrehozott Balázs Tivadar egy minierdőt, a Szentgyörgy szélén található Dakó utcában. Annak a tapasztalatait használta fel a BBTE parkolójában található erdőcske telepítésekor, mondja telefonos interjúnk során.

Ez az erdő a Google maps 2023-as utcafotóján egy kis kertnek néz ki, amit felvet a gyom. Későbbi képeken azonban már lombos-leveles liget benyomását kelti. 

Hogy lett a Toyota egy világkörüli módszer gyújtómotorja?

Shubendu Sharma indiai autómérnök TED-es előadásából inspirálódott Tivadar, innen jött az ötlet, hogy kellene itthon is telepíteni. Ehhez nemzetközi finanszírozást szerzett, a városi minierdő-telepítők hálózatán, a SUGi-n keresztül. Majd felkérte az egyetem környezetmérnöki karát az együttműködésre, amely szíves-örömest beleegyezett. Az egyetem biztosította a helyszínt, az infrastruktúrát és az ültetőbrigádot a diákság bevonásával, Balázs Tivadar pedig megvásárolta a fákat és megszervezte a telepítést, majd a karbantartást. 

Shubendu Sharma története is érdekes egyébként. Az indiai fiatalember a Toyota autómérnökeként önkéntesen segédkezett Miyawakinak, hogy az autógyár parkolójában létrehozzanak egy erdőt az autók karbonkibocsátásának semlegesítése érdekében. Annyira megtetszett Shubendunak a módszer, hogy a saját udvarában is létrehozott egy minierdőt, majd a mérnöki tudását alkalmazta az erdőtelepítés modellezésére. Felhagyott a jól kereső munkájával, és minierdő telepítő céget létesített.

Miért nincs még mindenkinek ilyen?

A Miyawaki-erdőknek az az előnye, hogy rendkívül gyorsan nőnek, tízszer gyorsabban, mint egy hagyományos ültetett erdő. Már 10 év alatt elérhetik a fák azt a méretet, amit egy hagyományos, ültetett erdőben leghamarabb 100 év alatt érnének el. A másik nagy előnyük, hogy két és félszer több károsanyagot semlegesítenek a levegőből, mint azonos méretű területen található hagyományos társaik. 

A harmadik előnyük, hogy bárhová telepíthetők az alapelvek figyelembevételével. Kis méretük miatt akár egy veteményeskertnyi helyre, egy városi parkba, a tömbházak közé, gyárépületek udvarára, ipari létesítmények helyére, vagy a ház előtti virágágyásba is. Leromlott területeket javítanak fel, és a talaj vízmegtartó erejét is növelik. Ennyi jótékony hatást tekintve az a csoda, hogy még nincs minden településen ilyen. 

Honnan lesz ennyi szupererő?

A Miyawaki-módszer egyik alapelve, hogy csak őshonos fákkal dolgoznak. A másik, hogy a csemetéket sűrű közelségben ültetik, és alaposan előkészítik, feltáplálják a talajt. 

A talajt trágyával, komposzttal és nedvszívó rostokkal dúsítják egy az egyhez arányban 1 méter mélyen – mondja Balázs Tivadar –, mint például a szalma, kukorica-csusza vagy a kókuszhéj-őrlemény, attól függően, hogy hol mi elérhető. A csemeték vagy magok elültetése után letakarják szalmával vagy mulccsal, hogy megvédjék a kiszáradástól és a gyomoktól. Balázs Tivadar jó sok szalmát javasol takarásnak, ők 2 kg-ot tettek négyzetméterenként, de ha 4 lett volna, akkor utólag kevesebbet kellett volna gyomlálni, mondja.

Romániában azért ez sem olyan egyszerű. A hatvan-hetven őshonos fafajtából „illik legalább 20-25 fajtát ültetni”, lágyszárúakat, fás szárúakat, cserjéket és lombkoronával rendelkezőket, pionír és klimax fajtákat vegyesen. Azonban a romániai erdészetek többsége legtöbb 6-7 fajtára specializálódik, így három megyét bejárt Tivadar, mire a 20-25 fajtát beszerezte. 

Az előkészítés nem csak a talajra vonatkozik, hanem a szervezésre is. Például ha településre akarsz erdősíteni, akkor a trágyaszállító pont akkor kell ráérjen, amikor a kotrógépes, mert a trágyát, komposztot egy iskolaudvar parkolójában tárolni nem egészséges. Mivel a trágyaszállító nem ért rá, nem tudtak trágyát keverni bele, s a komposztot is az elültetés után, a talajtakaró tetejére helyezték végül. Aztán városi környezetben az is kiderülhet, hogy kő, betonelemek vannak úgy 20 cm mélység alatt a talajban, vagy a vezetékek miatt kell több hatósággal is egyeztetni. 

A lakossággal is kell egyeztetni. Egy alkalommal azon csúszott el a projekt, hogy a lakók nem áldozták volna fel parkolóhelyeiket és gyermekeik focihelyét egy minierdő kedvéért. 

Nem árt, ha van egy tájépítész ismerősöd

A fajták kiválasztásában és elrendezésében nem árt igénybe venni biológus és tájépítész segítségét. Különösen akkor, ha közösségi találkozóhely és/vagy nevelési funkciót is társítanánk a minierdőhöz. 

Lisszabonban például a biológus tervező az egyetlen tagja a csapatnak, aki fizetésért dolgozik. Az általuk kifejlesztett, FastForest-nek nevezett módszer abban különbözik a Miyawakitól, hogy ha nem feltétlenül szükséges, akkor nem táplálják fel a talajt előzetesen. Nem is ragaszkodnak feltétlenül a sokféleséghez, hanem a biológus a talajvizsgálat nyomán csak olyan növényeket választ ki, amelyek megélnek az adott talajon. 

Mielőtt hozzáfognának az ültetéshez, megvizsgálják a napnak való kitettséget, a talajvíz-viszonyokat. Egy közepes minőségű talajt költséghatékonysági megfontolásból nem javítanak fel, magyarázza João. 

Nagy hangsúlyt fektetnek ellenben a dizájnra, amire nekik a szentgyörgyi vagy vásárhelyi erdőcskékkel ellentétben szükségük is van, ugyanis a foglalkozások helyszínét ki kell jelölni, séta-útvonalakat, ülő- és gyülekezőhelyeket terveznek. Ők nem csak a klímavédelem, hanem a közösségi együttlét funkciót is szorgalmazzák. 

Szinte a fürdőkádban is elfér

A Miyawaki-erdők másik nagy előnye, hogy icipici helyen is elférnek. Marosvásárhelyen jóindulattal 35 négyzetméteres, körülbelül egy hálószoba méretű a kör alakú erdőcske, mely a Szentgyörgy (Republicii) téren található a park kellős közepén. A Google Maps-en nem is látszik, eltakarják a park bokrai. 

Mindösszesen 7 nagy lépés hosszában, 5 nagy lépés széltében, ha a legszélesebb pontjain mérem. Sajnos, kiszáradt pár nyárfa benne, de egyébként teljesen erdőszerű látványt nyújt ezen a pár négyzetméteren, még elhajigált nejlonzacskó is hever kéjesen az avaron. 

2022 áprilisában ültették a városi kertészet és a Pando Egyesület együttműködésében, az Arobs software-fejlesztő cég finanszírozásában. Kislevelű hárs, kocsánytalan tölgy, bükk, gyertyán, korai juhar, rezgő nyár, nyír és magas kőris fákat ültettek, négyzetméterenként 2-3 darabot, olvasható a táblán és a telepítők közleményében. 

Csíkcsicsóban is van egy ilyen erdő, a ház előtti ágyást foglalja el. Véletlenül találtam rá a térképen a Miyawaki-erdőkre keresve, Lutz Levente töltötte fel a képet. Mint kiderült egy Hargita Népe-cikkből, Lutz véletlenül telepített Miyawaki-erdőt. Azaz betartotta az összes alapelvet, amikor a háza előtti ágyást tervezte, így hát büszkén kitette a tájékoztató táblát is a háza elé egy QR-kóddal, hogy miről szól a Miyawaki-erdő. 

Sajnos a román állam ezeket nem nevezné városi minierdőnek – a csicsói esetében egyértelmű, hogy miért. 

A 331/2024-es új erdészeti törvényben megjelenik a városi minierdő meghatározása: olyan, legalább 100 négyzetméter területű, legkevesebb 2 méter széles kompakt terület, ahová erdei fafajokat telepítettek társadalmi, gazdasági, esztétikai és környezeti előnyök céljából. De annyira új még a jelenség, hogy a törvényalkotó haladékot adott saját magának: a 166. cikk 3. bekezdése alapján ezekre az erdőkre a törvény megjelenésétől számított 2 éven belül dolgoznak ki műszaki normákat. 

A román állam busásan támogatja, vagyis támogatná

De nem csak Erdélyben érdeklődnek a minierdők iránt. Leginkább Románia más, jellemzően szárazabb, melegebb vidékein, a Bánságban, a Bărăgan sarkában és Konstanca környékén népszerű. Balázs Tivadar egy udvarhelyi ismerősével a székely anyaváros önkormányzatát is felkérte, hogy adományozzon a célra közterületet, de válaszra sem méltatták, ahogy Brassó városa sem. 

A városi minierdők létesítése bekerült a PNRR támogatási programba. 2024 decemberéig lehetett jelentkezni kimondottan városi erdők telepítésére. A nem városi erdők esetében továbbra is zajlik a program 2026 januárjáig, és ha valakit érdekel, itt érdemes megtekinteni. 

Mivel az újraerdősítési országos program nevében a városi minierdő kifejezés is szerepel, ha valaki nagyon szeretne telepíteni, nem árt megkérdezni, hátha lehetséges még pályázni. A cégeket is meg lehet kérdezni, többen szeretnek ilyen célokat támogatni, például az OMV Petrom. Nem hiába kritizálják amiatt a Miyawaki-erdőket, hogy hozzájárul a greenwashing jelenséghez.

A 2024 decemberéig többször meghosszabbított pályázaton 30 millió eurót osztottak ki jelentkezési sorrend alapján, így is csak 12 önkormányzat és iskola jelentkezett: Murfatlar, Suceava, Buftea, Buzău, Galac, Tulcea, Gyulafehérvár, Beszterce, Bukarest 1. kerületének önkormányzata, az Odobleja kollégium, a krajovai egyetem kampusza és a temesvári I. Mihály egyetem. 

Pedig ahogy Lisszabonban, úgy Kolozsváron, Brassóban és a székelyföldi városok kopárabb betondzsungelei között, vagy a viharkárt szenvedett fái helyén is elférne néhány minierdő. 

Különösen, hogy Marius Cristea várostervező szakember szavai a ProTV adásában nemrég azzal sokkolták fél Erdélyt, hogy egy BBTE-kutatás alapján az utóbbi 20-30 évben megduplázódott a hőhullámok száma Kolozsváron. Ennek következtében megnőtt a meleg miatti megbetegedések és elhalálozások száma is az egyébként relatíve hűvös klímájúnak számító városban. Sajnos az erre vonatkozó tanulmányt nem találtuk még meg. 

Hogyan csökkentsük egy Celsius-fokkal az átlaghőmérsékletet?

Ezek a zsebkendőnyi területen található erdők 265 százalékkal több szén-dioxidot kötnek meg, mint a normál erdők. Napjainkban tapasztalható szárazságokban nem mellékes szempont, hogy szintén rendkívüli a talajvíz-visszatartó erejük, és a betondzsungelben élőknek is jó érzés rájuk nézni, a növényekkel foglalatoskodni. 

Bár a környezetvédelmi kar egyik végzőse, Bán Mihály biológiatanár is részt vett a Miyawaki-erdő telepítésében, a szakdolgozatát mégsem tudta ebben a témában írni. Nagyon prózai oka van: Romániában nem található megfelelő felszerelés a mérések elvégzésére. Emiatt a Szent Anna-tavat vizsgálja, amivel kapcsolatban sajnos nincsenek jó hírei.

A levegő hőmérséklete és a városi növényzet közötti összefüggésben elég meggyőzőnek tűnik, amit két lisszaboni kutató a Mensagem de Lisboa hasábjain közöl. Lisszabon egy Kolozsvárhoz hasonló méretű város. Éghajlatára jellemző, hogy a mediterrán hőséget a Tejo folyó öble és az óceán közelsége, az északi óceáni fuvallat ellensúlyozza. 

Azaz ellensúlyozná, de Claudia Reis és António Lopes klímakutatók mérései alapján – mindketten a Lisszaboni Egyetem klímaváltozással és környezeti rendszerekkel foglalkozó kutatóegységének, a Zephyrus-nak a munkatársai – újabban a város legsűrűbben beépített, famentes közterületein akár 50 Celsius-fok is lehet augusztusban. És ennek a nem megfelelő szellőzést biztosító építkezés, amit az utóbbi időben műveltek, valamint a szintén a túlzott beépítettség miatt hiányzó fák az oka.

Az árnyék – vonta le a következtetést – „valójában a legfontosabb dolog”.

Claudia Reis kimutatta, hogy akár 1 Celsius fokos átlaghőmérséklet-különbség, valamint 3,7 Celsius fokos hőmérséklet-különbség is lehet a zöldövezetek és a betondzsungel hőmérséklete között. Ami emberi léptékkel mérve is érzékelhető. Az 1 Celsius-fok átlaghőmérséklet csökkenéshez legalább 50 négyzetméternyi, nagy növénysűrűségű zöldfelületre van szükség. 

Azt is mérésekkel igazolta, hogy a zöldövezetnek körülbelül 200 méteres körzetben érződik a hatása, így hiába van mondjuk egy erdő a város szélén vagy egy több hektáros park a város közepén, mint a Monsanto park Lisszabonban, vagy a Margit-sziget Budapesten, ha a lakónegyedekben, ipari zónákban, a forgalmas utcákon nincs elég fa. Merthogy erre is rájöttek, hogy sajnos a mesterséges pázsit nemhogy csökkentené a hőmérsékletet, akár még hőszigetként is működhet. Emiatt – és az öntözésigény meg a biodiverzitás érdekében – le kellene mondani a pázsitokról a rétek javára. 

Rét vagy pázsit?
Bár elsőre a két szó rokonértelműnek tűnik, a pázsit meg zöldebbnek, különösen a szomszédé, különböző fogalmakat takarnak. A rét egy természetes vagy féltermészetes növénytakaró, mely sokféle növénynek ad otthont és emiatt a rovarok is termékenyebb munkát végeznek rajta, nem igényel rendszeres öntözést, fűnyírást, inkább egyszeri-kétszeri kaszálást évente. A pázsit három-négy fűfélét tartalmaz, rendszeres öntözést, nyírást igényel, a rovarok nem kedvelik különösebben, a vizet sem tartja meg a talajban, és akár hőszigetként is működik.

A városi réteken és az utcákon minél több fára lenne szükség, még a sűrűn beépített részeken is. A fa árnyéka ugyanis az, ami a leginkább lehűti a levegőt, javasolják a kutatók a lisszaboni városvezetésnek. Lehetőleg lombhullató fajtákra, ugyanis azok télen beengedik a fényt, nyáron szűrik a napsugarakat. Ezen kívül javaslatuk alapján akár mesterséges árnyékolással, a természetes szellőzést megtartó építkezéssel (ne építsünk a szélirányra merőlegesen), világos homlokzatokkal is lehet védekezni a gyilkos hőhullámok ellen, de mi most térjünk vissza a minierdőkhöz.

Itt következik a How is it made és mennyiből rész.

Balázs Tivadar elmondta, hogy 4 év után igazából már nem sokat foglalkozik vele, de 2-3 év elteltével a kis erdő igazából már nem is igényli különösebben a karbantartást. Meglátta az interneten, hogy létezik ilyen, megtetszett az ötlet, és a SUGi nevű svájci hálózaton keresztül gyűjtött hozzá pénzt. A környezetvédelmi tagozatot is működtető egyetem biztosította a helyszínt, a diákokkal közösen ültették el a csemetéket. 

Az első két évben öntözni és gyomlálni is kell a minierdőt. Egy ekkora területet évente körülbelül 6 alkalommal, alkalmanként 4 óra alatt lehet kigyomlálni, érdemes felszámolni a munkaerőt – mondta Balázs Tivadar. Négyzetméterenként 3 csemetét ültettek, 1 lejjel számolva darabját 300 lej, az utólagos pótlás, mivel egyharmaduk elpusztult, még 100 lej.

Fel kell számolni még a talajvizsgálat és a feljavítás árát: kell 600-700 kg kétéves tehéntrágya, nagyjából egy tonna szalma és komposzt. 1000 lej volt az ásási munkálatok ára. 

– Mai fejjel már négyet ültetnék négyzetméterenként, mert az utólagos pótlás nem olyan. A többiek arra már nagyra nőnek, nem egyforma a minőség sem.

A másik probléma az volt, hogy csak szabad gyökerű csemetéket talált, de inkább a földlabdás változat vagy a drágább vízcsemete lett volna megfelelő. A szabadgyökerű csemeték kiültetési ideje korlátozott, október végétől április elejéig érdemes elültetni őket. Míg a földlabdásak csak kicsivel drágábbak, 2-3 lej darabjuk, de sokkal jobban ellenállnak a környezeti hatásoknak – magyarázza a vállalkozó, aki „megelőzte a korát”.

Akinek az életét megváltoztatták a minierdők

João életét három éve változtatták meg a minierdők. Ugyanott, ugyanúgy gurult a kerékpárjával és a két kutyájával, mint találkozásunkkor, amikor megpillantotta a Bela Vista park szélén dolgozó embereket. És megállt megkérdezni, hogy mivel foglalkoznak. – A tönkrement természetet akarják helyreállítani – hangzott a válasz. 

Meghívták önkéntesnek. Elment, majd a következő és az azután következő héten is, és aztán a feleségével együtt rendszeresen eljártak az „erdőcsináló rendezvényre”. Idővel felkérték, hogy legyenek a szervezet tagjai és promotálják a projektet. – És így kezdtem bevonódni – meséli. 

Az Urbem Forest egyesület a saját módszere szerinti erdőtelepítést három-négy éve kezdte a lisszaboni városházával partnerségben. Elhanyagolt közterületeket néznek ki az épületek között, és elkérik a városházától, hogy minierdővel helyreállítsák a tönkrement ökoszisztémát. 

Kis, senkiföldje területeket kell elképzelni az épületek között, ahová tilos építkezni. Tíz évre kértek engedélyt, így tíz évig biztosan nem nyúlhatnak az ingatlanspekulánsok a fákhoz.

Itt minierdőket, városi erdőket létesítenek, ahol az emberek összegyűlhetnek. Találkozhatnak a közösségek tagjai, tanulhatnak a természetről, jöhet a szomszédság, a gyerekek és barátok, és eltölthetnek egy kis időt a természetben. 

Szervezetépítési tippek, ha nem csak minierdőt, hanem embert is szeretnél bele

Jelenleg öt városi minierdőt gondoznak Lisszabon területén. Ezek mindegyikére 3-4 erdőőr vigyáz, akiket maguk közül választanak. Mindenki önkéntes alapon dolgozik, egyetlen munkatárs kap fizetést. Az erdőőrök vigyáznak az erdőre, az eszközökre, és népszerűsítik az eseményeket. Ők hívják be az új önkénteseket, ők tájékoztatják az alapítvány tevékenységeiről, mutatják be a közösség többi tagjának, stb. 

– Létrehoztuk az első minierdőt, azután megtanítottuk az erdőőröket, hogyan tartsák fenn. És aztán néhány hónappal később hagytuk, hogy végezzék önállóan a munkájukat. Van egy csoport biológusunk, akik elemzik a talajt, kiválasztják a növényeket, kiválasztják a dizájnt. Mindent meg kell tervezni és a növényeket gondosan ki kell választani annak függvényében, hogy milyen a talaj, a napnak való kitettség és sok más egyéb tényező. A biokémikusunk végzi ezt. És aztán az erdőőr meg a közösség fenntartja. 

Hét„ igazgatójuk” van. Miután létrehozták formálisan a szervezetet, megkeresték a partnereket, a városházát például, és bemutatták a terveiket. Azután 2021-ben pályáztak egy jelentős, 20-30 ezer eurós uniós támogatásra, amit Connexus-nak hívnak, és azután kezdődhetett a munka. Mert

a legnagyobb kihívás a pénz, 

a támogatás megszerzése. Cégektől szereznek szponzorálást, helyi önkormányzatnál, kormánynál pályáznak, a városlakók adományoznak. Egyetlen munkatársnak, egy biológusnak fizetnek a munkájáért órabért. „Sok helyről lehet pénzt szerezni, csak időbe és energiába telik, hogy elkészítsd a pályázati anyagot, és nem is biztos, hogy sikerülni fog”.

A másik kihívás a hatóságokkal való együttműködés. Portugália híres a bürokráciájáról, lassú ügyintézéséről, egy vízfelvevő pont létesítése is hosszú időbe telik. Néha a politikusok is „megkeverik a dolgainkat”. 

Az sem mellékes, ha közösségi tevékenységről van szó, vagy akár a környéken élők életminőségének a javításáról, hogy hol helyezkedik el a telek, ahová telepítenek. Erre az első telepítésük során jöttek rá: nehezen megközelíthető, meredek helyen volt, ahová csak az erdő közelsége miatt nem mentek el az emberek, és az idősek meg a gyerekek nem tudtak dolgozni rajta, így a közösségépítés és a nevelés kicsit hátrányba került.

Nagyon fontos a nevelési tényező. 

– Az önkéntesek nevelésével kezdődik, azután kísérleteket végzünk, workshopokat tartunk a komposztálásról. Például most erre tanítjuk a lakosságot, hogy komposztálja a szerves hulladékot. Építettünk egy kis tavat az erdőnkben, ez is egy érdekes és nagyon sikeres projektünk volt. Elhívjuk az iskolásokat, kicsiket és nagyokat, és a biológus kollégák tanórákat tartanak nekik az erdőről. Művészeti iskolákkal is együttműködünk, a víz tárolásához ugyanis edényekre volt szükségünk, és a művészetis gyerekek készítették el nekünk kerámiából. Az erdők világában a növények mellett nagyon sok ötlet, gondolat is megfoganhat és fejlődhet. Miután megvan a struktúra, sokféle módon felhasználhatod – mondja João.

Hozzáteszi: – Ki kell hoznunk a legtöbbet, a legjobbat az önkénteseink képességeiből, tudásából. Például egyikünk mindfulness-szakértő, és egy csomó mindfulness tréninget tartunk az erdőben. Természetfürdőnek hívjuk.

Nem ragaszkodnak mindenben a Miyawaki-módszerhez

Sokféleképpen el lehet kezdeni egy erdőtelepítést, jelenti ki.

„Lehet, hogy már van három-négy fád, és azok köré ültetsz még több növényt. Vagy elkezdheted a nulláról is. Mi szintenként dolgozunk. Előbb icipici növényeket ültetünk, aztán bokrokat, és aztán a fákat vegyesen. Az első két év kritikus, mert az első tél és aztán a forró nyár megviseli a kis babanövényeket, túl kell élniük. Ezek az évek nagyon fontosak, de két év múlva a bokrok már körülbelül egy-másfél méteresek. A fáknak több idő, körülbelül 10 év kell, míg fiatal fává serdülnek, de két év után már látványos a változás.

Az első két év után csak az ösvényekre kell vigyázni, a jelzéseket újítgatni, hogy az emberek ne menjenek be az erdőbe, csak körülötte sétáljanak. Nem kell öntözni, az esős évszak pont elég nekik, hogy túléljék a nyarat, állítja.

De ha egy dolgot kellene kiemelnem, akkor az az, hogy pozitívan tudunk hatni a közösségre. A fiatalokra és az idősekre is: informáljuk őket, és megosztjuk velük, mennyi előnye van annak, ha a természet közelében vannak. Ez a legnagyobb öröm számunkra.

És milyen emberek jönnek el? Olyanok, akik 10-15 kilométert is gyalogolnak, csak hogy eltölthessék velünk azt a napot. Ez nagyon megerősítő érzés.”

Mit szólnak az emberek a ‘felveri a gaz a pázsitot’ látványhoz?

Információs táblákon tájékoztatják az arra járókat arról, hogy mi zajlik a környéken, és személyesen is akárhányszor elmagyarázzák. „Az emberek odamehetnek, elolvashatják, hogy miről is szól ez az egész. Így észrevehetik a különbséget: a mi erdőnk – ami talán elsőre elhanyagoltnak tűnik – és a park többi része között, ahol minden le van nyírva, rendben van tartva, szépen ki van takarítva.

Mi pedig elmagyarázzuk nekik a különbségeket, például hogy miért ellenezzük a gyepet (füvet), és miért szeretjük inkább a réteket, amelyek a lepkéknek és a méheknek nyújtanak táplálékot, odavonzzák a rovarokat. És aztán ezeknek a rovaroknak a fontosságáról is beszélünk – elmagyarázzuk, miért fontosak az életünkben.

A minierdő korlátai

Bár számos előnnyel rendelkeznek, a hátrányokról sem szabad megfeledkeznünk. Ilyen a költséges voltuk. A Miyawaki-erdők talajának feljavítása, a sűrű beültetés és azután a gondozás költséges lehet, ezért érdemes gondosan tervezni, és akár kompromisszumokat kötni, mint a talajjavítás terén az Urbem.

A másik kritika, hogy amibe az ember beavatkozik, az rosszul is elsülhet, például ha mégsem teljesen őshonos fajok kerülnek egy területre, vagy száraz vidékeken – olvasható egy tanulmányban.

– De most, hogy az erdő egyre nagyobb, a növények megnőttek, egyre szebb lett minden, az emberek kezdik átlátni, hova tartunk. Úgy tűnik, most már támogatnak minket. Persze mindig lesznek különböző vélemények – vannak, akik ellenzik, és vannak, akik támogatják.

The post Neked is lehet erdőd, ha van egy terasznyi telked! appeared first on Átlátszó Erdély.

Régóta várja mindenki a jelenléti oktatás újrakezdését, a minisztériumi rendelet mégis komoly fejfájást okoz. A probléma az, hogy a pandémia ideje alatt a diákok és tanárok is felmondták kolozsvári albérleteiket. Most egyik napról a másikra kell szállást találni az igencsak borsos kolozsvári lakáspiacon.

Az Oktatási és az Egészségügyi Minisztérium március 8-án adta ki azt a rendeletet, amely az oktatási intézményekben visszavonja az összes járványügyi korlátozást. Ez azt jelenti, hogy a romániai iskolák és az egyetemek is vissza kell térjenek a pandémia előtti oktatási formához. A kormányrendelet egy napra rá, március 9-től lépett érvénybe.

Ez nem kis fejfájást okozott. Az egyetemeken lehetetlen egyik napról a másikra átállni félév közepén: bentlakási helyeket (újra)osztani, órarendeket átrendezni, tantermeket újraosztani a megnövekedett igények szerint. Ezért a minisztérium engedményt tett: minden egyetem eldöntheti, mennyi időre van szüksége az átálláshoz.

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Szenátusa két hetet szavazott meg, így március 28-án indítják újra a jelenléti órákat. A szenátusi rendelet április 4-ig ad haladékot azoknak a karoknak, amelyek nem tudnak március végére átállni a jelenléti oktatásra.

„A szülők nem voltak felkészülve arra, hogy egy ilyen felfoghatatlan és átgondolatlan döntés születik a félév közepén. Ilyen nagy gazdasági terhet nem tudnak elviselni a családok. A gyermekemtől hallottam, hogy van több tucat diáktársa, akik kénytelenek lesznek abbahagyni az egyetemi tanulmányaikat, mivel a családjaik sajnos képtelenek fedezni ezeket a váratlan költségeket. Tudunk olyan szülőről is, akinek a COVID járvány alatt megszűnt a munkahelye, kénytelen volt új munkahelyet találni, viszont a jelenlegi Oroszországgal szembeni szankciók miatt újra munkanélkülivé vált”

— ezekkel a halmozott problémákkal kereste meg az Átlátszó Erdélyt egy szülő, akinek a gyermeke a BBTE Pszichológia Karán tanul.

Megkerestük Soós Annát, a BBTE rektorhelyettesét, Kovács Dávidot, a BBTE társadalomtudományokért felelős diákszenátorát és Antal Dobra Józsefet, a Pszichológia Kar diákképviselőjét és Hatos Attilát, a KMDSZ elnökét.

A lapunkat megkereső szülő pontosan összegzi, hogy milyen akadályokkal kerültek szembe az egyetemisták. Elsősorban lakást kell szerezniük Kolozsváron. Az elmúlt egy-két hétben több ezer diáknak kellett lakást keresnie az egyetemi központokban, a hirtelen kereslet miatt nőttek a lakbérek is. Sok család nem engedheti meg ezeket a kiadásokat a tanév utolsó három hónapjára úgy, hogy általában egy éves szerződéseket kötnek a lakások (vagy szobák) bérlésekor. Gyakorlatilag sokan úgy fizetnek lakbért nyárra, hogy nem is tartózkodnak a városban. Az egyetemi bentlakások befogadóképessége pedig elenyésző a hallgatók számához képest.

„Éppenhogy csak pár nappal vagyunk “túl” egy világjárványon, egy velünk szomszédos országban éppen háború dúl, ami bármikor eszkalálódhat egy világháborúvá. Ilyen körülmények között hogyan írjon alá bárki is minimum fél éves (de inkább egy éves az átlagos) albérleti szerződést?” – tette fel a kérdést a panaszos szülő.

A fenti problémák az olyan tanárokra is érvényesek, akik jelenleg nem tartózkodnak Kolozsváron. Közülük egyesek vendégtanárok, mások személyes körülményeik miatt nem tudják megoldani a Kolozsvárra költözést.

Ráadásul a korlátozások feloldása ellenére a járvány még mindig terjed. Azok az egyetemisták, akiknek az orvosa nem ajánlja, hogy közösségi terekbe menjenek, kénytelenek befagyasztani az egyetemi évet. Ezt megtehetik úgy, hogy nem veszítik el az idei vizsgákkal megszerzett kreditpontjaikat, és jövőre újrakezdhetik tanulmányaikat.

A távoktatás mellett sokan kezdtek el dolgozni az állandó lakhelyük közelében. Nekik most dönteniük kell a munkahely felmondása vagy a folyamatos ingázás között. Vannak olyanok is, akik időközben külföldre költöztek vagy épp fordítva, a külföldiek jelentkeztek romániai egyetemi képzésekre anélkül, hogy az országban tartózkodnának.

Diákok tüntettek a miniszter döntése ellen

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem diákszervezete (OSUBB) március 14-én tüntetést szervezett a minisztériumi rendelet ellen. A diákok is a jelenléti oktatás hívei, de a minisztériumi döntés szerintük csak káoszt okozott. A tüntetők programszövege itt olvasható, ebben arra kérik a minisztériumot, hogy adja át a döntés teljes jogát az egyetemeknek.

A tüntetésen azt skandálták, az amfiteátrumokban akarnak ülni, de csak a logikusan meghozott döntések után – „Vrem să stăm în amfiteatre, dar prin decizii calculate!” –, és jelképesen gyűjteni kezdtek Sorin Cîmpeanu miniszternek egy havi lakbért. A zsebükbe nyúltak, és megmutatták, mekkora gond az egyetemistáknak kifizetni a kolozsvári lakbéreket. Az urnákba dobált 1 lejekből nem gyűlt össze a 300 eurós összeg.

Az OSUBB felmérést is készít az egyetemisták körében annak kockázatáról, hogy félbeszakítják a tanulmányaikat. (A kérdőívet március 28. éjfélig lehetett kitölteni.) Az eredményekből már közöltek annyit, hogy a kérdőívet első nap kitöltő 2500 diák közül 1200-an válaszolták azt, hogy abba kell hagyják az egyetemi tanulmányaikat a jelenléti oktatás kötelezővé tétele miatt.

A iași-i Hallgatók Ligája (LS Iași) nemcsak tüntetést szervezett, hanem Sorin Cîmpeanu ellen bűnügyi feljelentést is tett a DNA-nál hivatali visszaélés gyanújával.

Az oktatásügyi miniszter sürgősségi rendelete nem oldja meg a káoszt

Az oktatásügyi minisztérium március 25-én, a visszaállás előtt egy hétvégével úgy döntött, hogy egy sürgősségi rendelettel ismét lehetővé teszi az online oktatást – posztolták örömmel a diákszervezetek Facebook-oldalain is (pl. itt és itt).

Cîmpeanu pontosított az Edupedu.ro-nak: az online és hibrid oktatás csak egy jövőbeli fejlesztés terve, amit leghamarabb a 2022/2023-as tanévtől tudnak érvénybe léptetni. A portál március 26-án írta meg, hogy az online oktatás bevezetéséhez előbb annak működési standardjait kell kidolgoznia a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóságnak (ARACIS). A standardok kidolgozása minimum 90 napot vesz igénybe, tehát leghamarabb idén júniusra, gyakorlatilag a tanév végére készülhet el.

A BBTE-nek sem tetszik a döntés, de végrehajtja

A BBTE-s forrásainknak egyöntetűen negatív volt a véleménye a minisztériumi rendeletről, de eleget kell tegyenek az előírásoknak.

„Az egyetem rektorátusa azt kifogásolta a minisztérium döntésében, hogy a váltást a félév közepén és azonnal kérték” – mondta Soós Anna rektorhelyettes az Átlátszó Erdélynek. Vagy ahogyan Antal Dobra József diákképviselő fogalmazott:

„Közfelháborodást váltott ki a minisztérium zárkózottsága és a párbeszédre való nyitottság teljes hiánya. Ez nagyon elszomorító és dühítő.”

A Babeș-Bolyai Tudományegyetemen nappali képzés és távoktatás is működik. A nappali képzésként akkreditált szakokon kötelező a jelenléti oktatás és vizsgázás, míg a távoktatásnál csak a vizsgákra kell élőben megjelenni. A pandémia miatt a nappali tagozatosok is online vagy hibrid formában tanulhattak, de a szükségállapot visszavonásával jogilag megszűnt ez a lehetőség számukra. Ha egy nappali tagozatos diák online kapcsolódik be a szemináriumokra, a laborgyakorlatokra vagy a vizsgákra, akkor nem lesz jogosult a diplomájára.

„Az előadásokon a jelenlét nem kötelező, ebben az esetben folytatjuk a hibrid oktatást azokon a karokon, ahol ez lehetséges. Viszont a szemináriumokon, a laborgyakorlatokon, illetve a gyakorlati órákon (például pedagógiai gyakorlaton) szemtől szembeni oktatást kér a törvény”

– nyilatkozta Soós Anna. A természettudományi karokon, a sporton, a matematika-informatika karon vagy a színin már eddig is jelenléti oktatás zajlott, tehát azokon úgy folytatódik minden, ahogyan a tanév elején elkezdték – tudtuk meg a rektorhelyettestől.

Március 28-tól visszaáll a „face to face” oktatás

A BBTE rektorátusa más egyetemekkel is egyeztetett a minisztériumi döntésről, erősítette meg kérdésünkre Soós Anna. A rektorátusok osztoztak azon a véleményen, hogy elhamarkodott a második félév közepén visszaállni offline módba, de az együttműködésük ennyiben ki is merült. Soós hozzátette, hogy minden egyetem autonóm, és a saját szenátusa dönt a jelenléti oktatás kezdetének időpontjáról.

Kolozsváron a babeșes hallgatókon kívül nem szólalt fel más diákszervezet a minisztériumi döntés ellen.

„A BBTE nagyon megértő a diákokkal szemben. Az összes többi kolozsvári egyetemnél fel sem merült a jelenléti oktatás megkérdőjelezése. Egyedül a BBTE rektora próbálta valamennyire mediálni a helyzetet” – számolt be az Átlátszó Erdélynek Kovács Dávid, a BBTE egyik diákszenátora. Itt olvashatják magyarul a posztot Daniel David, a BBTE rektorától.

A diákszenátorok leszavazták

A BBTE szenátusi ülésén az egyetemistákat a diákszenátorok képviselik. „A diákszenátorok mind NEM-mel szavaztak arra a javaslatra, hogy március 28-tól kötelezően visszatérjenek az egyetemre a hallgatók. A diákképviselők csak a negyedét teszik ki a szenátusnak, tehát ez nem volt elegendő ahhoz, hogy nyerjünk vele” – tudtuk meg Kovács Dávidtól.

A Szenátus március 14-i határozata megengedi az egyes karoknak, hogy egy héttel meghosszabbítsák az átállást, és csak április 4-én indítsák a kötelező jelenléti oktatást.

A Pszichológia Kar diákképviselője elmondta, hogy a magyar tagozatos diákok között lett volna igény arra, hogy csak április 4-től kezdődjön a jelenléti oktatás. De a román és német tagozatok hallgatói nem akartak élni ezzel a lehetőséggel. Így nem is kérvényezték a Kari Tanácsnál.

„Felmerült a kérdés az Alkalmazott Pszichológia Intézet diákjai között, akiket én is képviselek, de a döntést a hosszabbításról kari szinten kellett volna meghozni. Viszont sem a román, sem a német tagozat nem jelezte, hogy erre igényük lenne. Többségi igény hiányában pedig nem került sor vitára” – válaszolt Antal Dobra József.

A KMDSZ tagjai között is vannak BBTE-s diákszenátorok, és a magyar diákszervezet is részt vett a tüntetésen, az OSUBB társszervezőjeként.

Hatos Attila, a KMDSZ elnöke azt nyilatkozta lapunknak, hogy problémás a szűkös időkeret, ami alatt az egyetemisták vissza kell költözzenek Kolozsvárra, „viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a legtöbb kolozsvári felsőoktatási intézményben 2021 őszétől már valamilyen formában visszatért a jelenléti oktatás.”

Jó hír azonban, hogy a BBTE továbbra is előfizet az online oktatást megkönnyítő TEAMS és Microsoft Office csomagokra.

„A Teams és Microsoft Office lehetőségek megmaradnak, hiszen az említett tevékenységek nem fedik le az összes egyetemi oktatási feladatot. Például a konzultációkat és a gyűléseket tovább is ugyanazon a platformon végezhetjük. Minden diáknak megmarad a felhasználója, ami az információküldésre továbbra is hasznos felület. Nyilván mindenkinek megvan az egyetemi email címe is, tehát azokon is tudjuk értesíteni őket” – fejtette ki Soós Anna rektorhelyettes.

A szemináriumokat online is közvetítik, a diákok a diplomájukat veszélyeztetik

A tanárok mindenképp az egyetem épületeiben fogják megtartani az óráikat. De születtek olyan informális egyezségek az egyetem tanárai és diákjai között, hogy a szemtől szemben megtartott szemináriumokon is bekapcsolják az online csatlakozást, hogy a fizikai jelenlétet megoldani nem tudó hallgatók se maradjanak le.

A Közgazdaságtudományi Kar arra biztatja a diákjait, hogy akik nem tudnak megjelenni, azok mindenképp csatlakozzanak be online az előadásokra és a szemináriumokra is. Ezzel a nappali akkreditált képzésen résztvevő diákok diplomája veszélybe kerül ugyan, mégis nagy segítség a tanárok részéről.

A lapunkat megkereső szülő jelezte, hogy a Pszichológia Karon nem vállaltak ilyen kompromisszumokat a tanárok (az erre vonatkozó hivatalos dokumentum itt). Ezt a magyar kar diákképviselője is megerősítette: „A Pszichológai Karon ilyen szempontból nem voltak törekvések, tudván azt, hogy a miniszter nem igazán hajlik a párbeszédre, úgyhogy abban maradtunk, hogy betartjuk a szenátusi döntésben előírtakat” – válaszolta kérdésünkre Antal Dobra József.

Máshol az ingázás problémáját egyes karokon tömbösített órákkal oldják meg. Például a Bölcsészettudományi Karon kéthetente tartanak dupla órákat, számoltak be erről a mesterképzésen résztvevő diákok.

Ugyanakkor olyan BBTE-s esetről is tudunk, hogy a tanárok visszautasították az előadás online közvetítését, hiába törvényes, és igényelnék is a diákok.

Megkérdeztük a rektorhelyettest, hogy vannak-e informális megegyezések arról, hogy a szemináriumokra mégis bekapcsolódjanak azok a diákok is, akiknek egyáltalán nem megoldható a Kolozsvárra költözés. „Ezt nem tudjuk megoldani, hisz ebben az esetben nem teszünk eleget az akkreditációs feltételnek. Minden kartól az akkreditációs feltétel biztosítását kértük” – kaptuk a választ Soós Annától.

A COVID-19 nem tűnt el, a diák tanévet fagyaszthat, ha veszélyeztetett

Kérdés az is, mi történik azokkal a diákokkal, akiknek krónikus betegsége vagy más egészségügyi problémája van, és a járvány miatt még nem mernek részt venni a jelenléti oktatásban.

„Ha egy diáknak azt írja elő az orvosi ajánlás, hogy nem mehet közösségbe, akkor sajnos kénytelen lesz elhalasztani egy évre a tanulmányait. Erre orvosi alapon bármelyik pillanatban lehetősége van, és ugyanolyan feltételek mellett folytathatja egy év múlva.

Reméljük, hogy addigra már ténylegesen visszaáll a normál helyzet, és nem kell a vírussal megküzdeni. Az egyetemhez még nem érkezett olyan kérés, hogy egészségügyi gondok miatt valaki meg szeretné szakítani a tanulmányait. Azonban erre március 28. után is lehetősége van a diákoknak” – magyarázta a prorektor.

Most sincs elég hely a bentlakásokban

Az köztudott, hogy Kolozsváron lakni nem olcsó, nagy árat fizetnek azok, akik nem jutnak kollégiumi helyhez. Az Economedia.ro elemzése alapján az utóbbi egy évben Kolozsváron 12,2%-al nőttek a lakbérek, ezzel megelőzték a bukaresti árakat is. Például kétszobás lakást Kolozsváron 350-500 euró között lehet bérelni.

Soós Anna elmondása szerint a pandémia óta se a tandíj ára, se a bentlakás ára nem változott. A Babeș-Bolyai bentlakásai pedig maximális kapacitással állnak rendelkezésre, körülbelül hatezer diák számára. A helyekre azok az egyetemisták jogosultak, akiknek a tanulmányi átlaguk szerint a tanév elején is rendelkezésükre állt volna. A helyeket a szokásos módon, több fordulóban osztják ki. Még vannak elfoglalható szobák, ahová várják a jelentkezőket.

Kérdésünkre, hogy végeztek-e felújításokat a bentlakásokban a pandémia alatt, Soós Anna azt válaszolta: „A kollégiumok felújítása már az előző években megtörtént, most csak a szokásos karbantartást végezték el.”

A KMDSZ lakáskereső szolgáltatása nem működik

A KMDSZ-től is megkérdeztük, hogy van-e lehetőségük segíteni a diákok lakhatási problémáin. Az elnök a Palota és kunyhó hirdetési szolgáltatásra hivatkozott, amely oldalon az utolsó bejegyzés 2021 decemberi, tehát már nem működik.

„Egy időben volt a Palota és kunyhó szolgáltatása a KMDSZ-nek, viszont az elmúlt években azt láttuk, hogy kicsi az igény a diákok részéről ennek az internetes felületnek a használatára” – nyilatkozta Hatos Attila.

Felmerült a kérdés, hogy az egyetemistáknak fenntartott bentlakáshelyekre szállásolnak el ukrajnai menekülteket. Soós Anna elmondta, hogy a BBTE a bentlakási helyek 0,5 százalékában szállásolt el ukrajnai menekülteket, a kihelyezett tagozatokon, azaz nem Kolozsváron.

„Az ukrajnai menekülteknek már az első pillanattól felajánlottuk azokat a helyeket, amelyeket az egyetemisták nyári gyakorlatkor szoktak használni. Kihelyezett tagozataink vannak például Resicabányán, ahol most adtak át egy új bentlakást. A háború kitörése után egy-két nappal már érkeztek menekültek a kolozsvári bentlakásokba is. De egyik esetben sem hosszú távra, hanem csak ideiglenes szállást igényeltek. Egyelőre csak érdeklődők vannak, akik maradnának tanulni, és hosszútávú szállásigényük is van” – válaszolta Soós Anna az Átlátszó Erdély kérdésére.

Címlapfotó: Diáktüntetés az OSUBB szervezésében. Forrás: az OSUBB Facebook-oldala

The post Jelenléti oktatás van, lakás Kolozsváron nem föltétlenül appeared first on Átlátszó Erdély.

A BBTE megoldja a magyarországi felsőoktatás gondjait?

A Babeș-Bolyai Tudományegyetemről kikért beiskolázási adatokból kitűnik, külföldi állampolgárok a 2000-es évektől jelentek meg nagyobb számban. 2012-től számottevő arányban kezdtek beiratkozni a magyarországi diákok, számuk azóta folyamatosan nő.

Ez a trend valószínűleg összefügg azzal, hogy Magyarországon 2005-től csökken a felsőoktatási hallgatók száma (az Átlátszó adatújságírás-blogjának elemzése erről itt), ugyanis Magyarországon az ingyenes helyek számának csökkentésével gyakorlatilag önköltségessé tették a képzéseket, és így megemelkedtek a bejutási ponthatárok. Szintén ebbe az irányba mutat az, hogy egyre több az olyan szak, ahol követelmény az emelt szintű érettségi.
Ahhoz, hogy kiderítsük, 2008-2018 között milyen arányban és mely szakokra jöttek tanulni Romániába a magyarországi diákok, beiskolázási adatokat igényeltünk az erdélyi felsőoktatási intézményektől (itt leírtuk, hogyan dolgoztunk, illetve itt vannak az adataink).
A többi egyetemmel ellentétben a legnagyobb oktatási intézmény, a BBTE nem beiskolázási számokat adott meg, hanem azt közölte, hogy az adott évfolyam hány százaléka magyar állampolgár, így kénytelenek voltunk ezt az adatot használni.

A pszichológiai képzések a legnépszerűbbek

A magyarországi diákok legnagyobb arányban a pszichológia képzéseket választják az erdélyi egyetemek alap- és mesterképzéseinek szakkínálatából. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Komplex szervezetekben alkalmazott pszichológia nevű mesterképézésén 73 százalékos átlagarányban tanulnak magyar állampolgárok (a kiugró arányhoz hozzájárulhat, hogy ezt a szakot eddig csak két tanévben, 2015-2018 között indították).
A Pszichológia alap- és a Pszichológiai tanácsadás és beavatkozás mesterképzésre is nagy arányban iratkoznak be magyarországi diákok: 40-45%-ban ők töltik ki a létszámot. Érdekesség, hogy 2008-2011 között még a román oktatási nyelven zajló Pszichológia alapképzésre is iratkoztak magyar állampolgárok, ugyanígy találunk magyar állampolgárokat a Pszichológiai tanácsadás és beavatkozás román nyelvű mesterképzésen.
Az általunk megkérdezett egyetemisták hasonlóképpen indokolják döntésüket: Magyarországon az ingyenes tanuláshoz magas bejutási pontszámot kell elérni, ha ez nem sikerül, akkor tandíjat kell fizetni.
Romániában ingyenes helyekre is be lehet jutni, sőt, ugyanolyan eséllyel lehet kapni tanulmányi-, érdem- és egyéb ösztöndíjakat is. Ha pedig csak fizetéses helyre jut be a felvételiző, a tandíjak számottevően olcsóbbak Magyarországhoz képest.

Tinédzserként nem mindig a tanulás a fő szempont

„Magyarországon nincsen felvételi: csupán érettségi jegyek alapján lehet bejutni, azonban nagyon magasak a ponthatárok” – magyarázta Mészáros Anna, egy BBTE pszichológia alapképzésén végzett hallgató, aki jelenleg Hollandiába készül mesterképzésre.
„Nekem anno lázadó tinédzserként nem a tanulás volt a fő szempont, így nem lett kitűnő érettségim. Évekkel később döntöttem a pszichológia mellett: ha otthon akartam volna tanulni, minimum két tantárgyból újra kellett volna érettségiznem” – tette hozzá.
Ágnes – aki a pszichológia alapképzés után a BBTE-n mesterizik – nem csak a könnyebb felvételi rendszer miatt jött Erdélybe tanulni: döntéséhez az is hozzájárult, hogy édesanyja erdélyi származású, mielőtt egyetemre iratkozott volna, több időt töltött Kolozsváron.

„A pontrendszer miatt csak igazán kiváló eredményekkel van esély pszichológia szakra bejutni Magyarországon. Én nem voltam rossz tanuló, az érettségim is jó volt, de a bejutáshoz igen kevés ponttal rendelkeztem. Egyik rokonom itt tanul, ő javasolta, próbáljam meg a felvételit” – mesélte Ágnes, akinek tetszett az, hogy ugyan a BBTE-n volt írásbeli vizsga, azonban emellett számítottak az iskolai eredményei is.

Hasonló, mégis más világ

„Számomra új volt az 1-től 10-ig terjedő osztályozás, amihez eleinte nehéz volt hozzászokni, de alapvetően tetszett a szélesebb spektrumon való értékelés, ami talán pontosabb visszajelzést ad mind az erősségeim, mind a hiányosságaim tekintetében. Ha bármilyen problémám akadt tanulmányaim során, a tanáraim általában segítőkészen és készségesen álltak hozzám, ami számomra sokat jelentett.”
Ágnes szerint a bentlakási lehetőségek jobb minőségűek és olcsóbbak Kolozsváron, mint Magyarországon, igaz, számára nem ez volt a mérvadó, amikor idejött tanulni. „Amit nagyon értékelek az itteni diákéletben, az az egyetemisták számára elérhető vasúti kedvezmény: így volt lehetőségünk világot látni, új helyeket, embereket, és valamilyen szinten más (mégis hasonló) életvitelt és kultúrát is jobban megismerni, mint amit otthon tapasztaltunk.”
Nem csak a könnyebb bejutás szól a BBTE mellett: míg Magyarországon a három éves pszichológia alapképzéssel viselkedéselemző képesítést lehet szerezni, tehát a végzős nem lesz jogosult a pszichológus cím használatára, Romániában a három éves alapképzés már feljogosít az önálló és szabad pszichológusi munka gyakorlására.
Igaz, ez csak Romániára érvényes, amennyiben a diák hazamegy, a diplomát Magyarországon el kell ismertetni. Magyarországon további két év mesterit is maga mögött kell tudjon az, aki valamely szakterületen gyógyító munkát végző pszichológusként tevékenykedne okleveles (általános) pszichológusi diplomával.

A pszichoterapeuta képzés is hozzáférhetőbb

Ahhoz, hogy egy területen önálló praxissal dolgozhasson valaki, plusz 2-4 éves szakpszichológusi képzés szükséges. Ehhez képest Romániában a szakpszichológusi cím megszerzésének két vagy több éves képzés (az egyetemek szakirányú mesterképzései is elfogadottak) felel meg, amelyet a törvény kiegészítő képzésként fémjelez.
A másik sarkalatos különbség, hogy Magyarországon pszichoterapeuta képzést csak klinikai szakpszichológusok vagy szakorvosok végezhetnek, tanácsadó szakpszichológusok nem. Romániában ez sokkal egyszerűbb, a pszichológia alap- és mesterképzés elvégzése után egy, a Romániai Pszichológusok Kamarája (Colegiul Psihologilor din România) által kiadott bizonyítvánnyal klinikai pszichológusként, pszichológiai tanácsadóként és pszichoterapeutaként is tevékenykedni lehet. Ez egy néhány éves továbbképzést feltételez.
Ami a pszichológia képzések hasonlóságait és különbségét illeti, Mérő László, aki a kolozsvári BBTE és a budapesti ELTE pszichológia karán is oktat, elmondta, Kolozsváron az alapképzés lényegében ugyanaz, mint az ELTE-n, és követi az amerikai, brit, német, francia standardot.
„A felvételi határ magyarországi egyetemeken 430-440 pont szokott lenni, ami elég magas. Többnyire azok jönnek Kolozsvárra, akik valamiért nem érték el a pontszámot” – magyarázta az oktató, hozzátéve, hogy ugyan Magyarországon nehezebb bejutni, azonban a BBTE-n az első évben az évfolyam 35-40 százaléka lemorzsolódik, mindent összevetve tehát nem könnyebb a BBTE-n diplomát szerezni.

A tandíj feleannyi Romániában

„Kolozsváron a BA-n ugyanazt kapják a diákok, mint az ELTE-n vagy bármelyik másik magyarországi egyetemen, csak jóval olcsóbban” – így az oktató. Bár a képzés minősége ugyanaz, a tandíjak között óriási eltérések vannak. Az ELTE pszichológia alapképzésén idén 300 ezer forintba (943 euróba) került a tandíj, ehhez képest a BBTE-n 2800 lejt (589 eurót) kellett fizetnie annak, aki nem államilag támogatott helyen tanul.
A pszichológia mesterképzések még költségesebbek Magyarországon: 400 ezer forint (1257 euró), míg a BBTE-n ennek felébe, 3000-3200 lejbe (631/673 euró) kerül egy tanév.

Mérő László szerint a mesterképzéseknél kicsit bonyolultabb a helyzet, ugyanis abból Magyarországon nagyobb a választék, míg a BBTE-n csak a Komplex szervezetekben alkalmazott pszichológia, valamint a Pszichológiai tanácsadás és beavatkozás között lehet választani. Tehát aki klinikai pszichológiát akar tanulni, az vagy románul tanul tovább, vagy elmegy Magyarországra, esetleg valamilyen más európai országba.
Nem gond magyarországi mesteri képzésre jelentkezni romániai BA diplomával? „Sem előnye, sem hátránya nincsen annak, hogy Romániában tanulnak. Egy romániai pszichológus MA-diploma ugyanúgy feljogosítja őket, hogy posztgraduális képzéseken részt vegyenek, mint egy magyarországi” – nyugtatott Mérő.

Antropológia alapképzés nincsen Magyarországon

A pszichológiai képzéseknél is népszerűbb a magyarországi diákok körében az antropológia szak: itt 10 év alatt a magyar diákok átlaga 71 százalék. A BBTE honlapján választ is találunk arra a kérdésre, hogy miért tanulnak ezen a szakon ilyen nagy arányban magyarországi diákok.
„Antropológia szak a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 2002 óta működik, a Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködésben szervezett antropológia oktatási program  viszont csak sokkal később, 2013-ban indult.
Ennek célja az volt, hogy az átalakuló magyarországi felsőoktatási kínálat (Magyarországon jelenleg nincs alapfokú antropológia-oktatás) kontextusában tanulási lehetőséget teremtsen olyan magyarországi és felvidéki fiatalok számára is, akik érdeklődnek az antropológia szemléletmódja, módszertana és valóságértelmezései iránt.”
Update 17:31, 06.02.2019: Magyarországon valóban nincsen BA szintű antropológia-képzés, MA viszont legalább kettő van, az ELTE-n Budapesten valamint a Miskolci Egyetemen.
A Biotechnológiai és ökológiai rendszermérnök és a Magyar-francia szakokra szintén azért iratkozhatnak a magyarországi diákok, mert otthon nincs lehetőségük ilyen képzéseken tanulni.
Francia szakos tanulmányokat Magyarországon csak két képzés keretében lehet végezni: romanisztika szakon vagy osztatlan tanári szakpárként. Tehát nem lehet egy szakként tanulni a két nyelvet, ugyanakkor a C1-es francia nyelvvizsga is nagymértékben megnehezíti a bejutást az említett két képzésre. A kolozsvári BBTE-n ehhez viszonyítva sokkal könnyebb a felvételi.
A magyarországi alap- és mesterképzések kínálata viszonylag szűk és kevésbé interdiszciplináris, ezért lehet népszerű a BBTE-n a Kritikai elmélet és multikulturális tanulmányok, a Kultúra és társadalom – hagyomány és modernitás között, illetve a Településfejlesztésben alkalmazott szociológia szak.

A marosvásárhelyi színészképzés érdekes alternatíva

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem is közkedvelt a magyarországi diákok körében. Többségük színész alap- és mesterképzésre iratkozik be, kisebb arányban a rendező, bábszínész és teatrológia szakokon is tanulnak magyar állampolgárok.
A magyarországiak motivációja hasonló: otthon nem sikerült bejutni az egyetemre, a marosvásárhelyi színészképzésnek pedig jó a híre.

„Süllyed a színvonal, bezárnak minőségi egyetemeket, megszüntetnek képzéseket, nincs elég fizetés, és rosszul van felépítve maga az oktatási struktúra. Persze, emberek vannak, szívvel lélekkel dolgozó tanárok, akik miatt én mindig nagyon minőségi és szabad oktatást kaptam, de ez három éve is csoda volt” – mondta egy marosvásárhelyi színművészetis hallgató, aki már dolgozott és tapasztalatot szerzett a szakmájában, viszont otthon nem sikerült bejutnia egyik színművészeti egyetemre sem.

Ugyanez a hallgató a romániai felsőoktatásról is elmondta a véleményét: „hasonlónak látom, mint otthon (…) a színvonal magas, de sokszor van káosz, talán kommunikációhiány miatt. Nem érzek román-magyar ellentétet hál’Istennek, de azt érzem hogy nem annyira zökkenőmentes egy esemény, egy közös projekt megvalósítása. Egy kicsit következetesebb lehetne, de ez otthon sincs másképp.”
Milyen előnyei és hátrányai vannak annak, hogy egy magyarországi diák Romániában tanul? „Az én szakmámban nem látok annyi lehetőséget, mint otthon. Kevés a casting, a filmes lehetőség, kevés kis társulat van és elszórtabbak a színházak. A másik oldalon az egyetem színvonala, a többnyelvűség, több kultúra találkozása nagyon izgalmas. Gyönyörű helyek, izgalmas emberek. Szeretem itt, remélem, szakmailag is be fog érni ez a dolog.”

Meglepően kevés magyar állampolgár tanul a Sapientián

A főként magyarországi költségvetési támogatásokból működő Sapientiára 2012-től – az intézményi akkreditációt követően – kezdtek beiratkozni külföldi hallgatók. A magyar állampolgárok száma az első három évben megduplázódott, majd évenkénti 28-29-es létszámon stabilizálódott, ugyanakkor évenként maximum két magyar anyanyelvű szlovák/olasz/osztrák állampolgár tanult a magánegyetemen.
2008-2017 között folyamatosan növekedett az egyetemen tanuló diákok száma, viszont a 2018-2019-es tanévben majdnem 80-nal csökkent az összlétszám.
2013-ig nagyobb arányban tanultak a hallgatók tandíjas helyeken, majd fokozatosan a tandíjmentes hallgatók javára billent a mérleg. A magánegyetem tandíjainak értéke az utóbbi 10 évben nem változott.
A legnépszerűbb szakokra évről évre jelentkeznek magyarországiak, viszont a legnépszerűbb képzésen hat év alatt is csak 35 magyar állampolgár tanult.
Mind a BBTE, mind a Sapientia aktívan tesz is azért, hogy minél több magyarországi diák felvételizzen hozzá. Mindkét egyetem évek óta állandó kiállítóként, önálló standdal vesz részt a budapesti Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon.

Több svéd, olasz és német tanul a MOGYE-n, mint magyar állampolgár

2015-től kezdett növekedni a magyarországról érkező diákok aránya a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetemen (régi, közkeletű nevén: MOGYE). Míg 2015 előtt néhány, legfeljebb féltucatnyi magyarországi diák tanult a MOGYE-n, addig 2015-től a számuk közel 70-re nőtt, később pedig az 50 körüli szinten állandósult.
2015-től nemcsak a magyarok száma ugrott meg és stabilizálódott, hanem Svédországból, Olaszországból és egyéb országokból is többen érkeztek Marosvásárhelyre tanulni, mint az előző tanévekben. És nem is olyan csekély számban.
A magyarországi oktatási rendszer, a kétszintű érettségi, a felvételi követelmények és a magas ponthatárok elriasztják a jó képességű diákokat az otthoni továbbtanulástól. Egy fogorvosi szakos hallgató szerint célorientáltabb az erdélyi felsőoktatási intézményekben a felvételi, ő éppen ezért jött a MOGYE-re tanulni:

„Magyarországon középszintű érettségit írtam, az orvosihoz pedig emelt szintű biológia és kémia szükséges. Az emelt biológia érettségire nem csak az embertant kell nagyon jól tudni, hanem a növénytant, állattant és ökológiát is. Szimpatikus volt az itteni felvételi rendszer, ahol célzottan az embertant, anatómiát kérik számon.
Véleményem szerint egy orvosira készülő diák arra összpontosítson leginkább, amivel foglalkozni fog, ne azért kerüljön be valaki orvosira, mert jól oldotta meg a növénytanos, ökológiás és állattanos érettségi feladatokat. (…) Féltem, hogy nem írok elég nagy pontszámú emelt érettségit, és hogy ne hagyjak ki éveket, ide jöttem szerencsét próbálni. Mivel a legtöbb országban nem létezik felső szintű érettségi (mármint kétszintű érettségi rendszer), így nem lett volna gondom, hogy más országban is elfogadják.”

Következetesebb és szigorúbb a magyarországi orvosképzés?

Diák interjúalanyunk szerint sokkal rendszerezettebb és következetesebb a magyarországi felsőoktatás. A diákokkal már első héten közlik a tanmenetet, a tankönyvek listáját és azt is, hogy melyik heteken fognak vizsgázni. Ez azért nagy segítség, mert ezáltal a diákok előre fel tudják mérni a félév terhelés-eloszlását.
Másik nagy előny, hogy a kiscsoportos gyakorlatok esetében a hallgatók maguk dönthetik el, hogy melyik meghirdetett időpontra szeretnék felvenni az adott gyakorlatot, ők állítják össze az órarendjüket. A hallgatókkal szembeni követelmények sokkal szigorúbbnak tűnnek.
Ehhez képest a MOGYE-n rendszertelen az oktatás, az információközlés is nehézkes. „Gyakran fordult elő, hogy felmentünk az egyetemre, és vártunk a tanárra, aki nem jelent meg. Véleményem szerint ilyenkor lehetne szólni az évfolyamfelelősnek, mindössze egy e-mailre vagy egy telefonhívásra lenne szükség.
A tananyagot az esetek többségében vizsgaidőszak előtt kaptuk meg, ez nem segíti elő azt, hogy a diák év közben a saját ritmusában tanuljon. Így tehát nehezebb a félévi tananyag-mennyiséget egyenletesebben eloszlatni. Másik negatív dolog az eszközhiány, illetve az, hogy itt a diáknak kell pácienst keresnie!” – így az interjúalanyunk.

Magyar nyelvű képzésen is románul megy a gyakorlat

A diákok, akikkel szóba álltunk, nem igazán vannak megelégedve a marosvásárhelyi élettel, az egyetemmel. „Nem vagyok megelégedve, és valahol megnyugtat, hogy nem csak én gondolom így. Az egyetemen a gyakorlatokat gyengének érzem. Annyira kevés az eszköz, hogy a diákoknak kell befektetniük, utána pedig következik a pácienskeresés, ami azért is nehéz, mert aki nem marosvásárhelyi, az ismerősöket sem kérdezhet meg.
(…) Ezt a várost nem lehet összehasonlítani Budapesttel, itt más az élet. Otthon, Budapesten mindig van mit csinálni, mindig van valami esemény, program, amire barátokkal elmegyünk. Ehhez képest itt nagy a nyugalom. Van egy-egy egyetemi buli, ami olyan-amilyen.”

Az orvosin tanuló diákoknak azzal is meg kell küzdeniük, hogy bár az oktatás nyelve elvben magyar, a gyakorlatok gyakran románul zajlanak. „Eleinte nagyon nehéz volt belerázódni a román nyelvbe, de már egyre könnyebben megy (ez szerintem nem csak a magyarországiaknak nehézseg, hanem az itt élő magyaroknak is).
Hiába vagyok magyar szakon, a gyakorlatokat és a gyakorlati vizsgákat román nyelven tartják. A kurzusokon magyarul megkapjuk az alapokat, de gyakorlatokon alig értünk valamit. Nekem személy szerint sokat kell románról magyarra fordítanom, mert nem bemagolni szeretném, hanem megtanulni az anyagot, és ez nagyon sok időmet veszi el.”

Más országokból érkező diákok

A romániai felsőoktatási intézményekben 2015-től látványos növekedés figyelhető meg a külföldi diákok számát tekintve: tanévenkénti stabil beiratkozási aránnyal vezetik a listát a moldovai egyetemisták, de emelkedik az európai uniós országból érkező állampolgárok száma is.
Világszerte növekedik a külföldön tanuló egyetemisták száma, míg itthonról elmennek a tehetősebb diákok a nyugati egyetemekre, addig Nyugat-Európából és a fejlődő országokból is jönnek ide tanulni.
Kutatások nincsenek arra vonatkozóan, hogy milyen szociális rétegbe tartozó és milyen képességű hallgatók jelentkeznek külföldről az erdélyi egyetemekre. Feltételezhető, hogy az alsó középrétegek számára jelent továbbtanulási lehetőséget, akik gyengébb eredményeik okán hazájukban csak tandíjas képzésre jutnának be, amely viszont ott számukra megfizethetetlen.
Címlapfotó: Diákok a BBTE-n. Fotó: BBTE

The post Kinek és miért vonzó Magyarországon a romániai diploma? appeared first on Átlátszó Erdély.

Az egyetemi tanév szeptember elején vette kezdetét, azonban a Makovecz hallgatói ösztöndíjprogrammal kiutazó diákok mindeddig a nekik tett ígéretekből voltak kénytelenek megélni. Az ösztöndíjak késése csaknem négyszáz, a Kárpát-medence különböző pontjáról Magyarországra érkező egyetemi hallgatót érint, akinek saját forrásaikból kell megelőlegezniük kiadásaikat.

A „magyar Erasmusként” emlegetett Makovecz-program határokon átnyúló diák- és tanárcserét tesz lehetővé a magyar nyelvű felsőoktatási intézmények között. A Kárpát-medencei Felsőoktatási Együttműködési Keretprogram a 2016-2017-es tanévben indult, és idén is folytatódik. A diákok már egy hónapja kiutaztak, de azt még mindig nem lehet biztosan tudni, hogy mikor kapják kézhez az ösztöndíjuk.

Úgy tudjuk, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetemnek tett többszöri ígéret ellenére sem lépett időben az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a hallgatók a szerződésben foglalt időpont szerint megkaphassák az ösztöndíjukat. A BBTE hiába küldte időben a kért dokumentumokat, a folyamat elakadt. A kiutazók egészségügyi és utazási biztosítását is a küldő intézmény előlegezte meg, és informálisan kilátásba helyezték 1-2 hónapnyi ösztöndíj meglelőgezését is egyetemi forrásból, ha valaki nem tudja ezt magának biztosítani.

Illyés Magda, aki a BBTE részéről koordinálja a programot, megerősítette, hogy az ösztöndíjak késését az Emberi Erőforrások Minisztériumával való szerződéskötés fennakadása okozza. „A minisztérium képviselői biztosítottak bennünket arról, hogy nyugodtan meghirdethetjük a programot, megvan az erre szánt keret, de ennek utalásához be kell bizonyos procedúrákat tartani, és ez időbe telik” – fogalmazott Illyés. Úgy gondolja, hogy az ügyintézés összehangolása és ütemezése fogja idővel gördülékenyebbé tenni a folyamatot. Az ígéretek szerint a következő tanévben már nem lesznek hasonló finanszírozási késedelmek.

Nem számítottak ekkora késésre

Más ösztöndíjprogramok esetében is előfordul a késés, azonban a fennakadás hosszabb ideig tart a vártnál, tudtuk meg. A hallgatókat a jelentkezés pillanatától értesítették arról, hogy a pénzt akkor fogják utalni, ha az megérkezett a BBTE számlájára – fogalmaz Illyés.

Tudomásunk szerint augusztus közepén azt közölték a hallgatókkal, hogy valószínűleg lesz valamikor pénz, de csak október közepére számíthatnak rá. Forrásunk szerint sejthető volt a hosszabb késés, mert augusztusban arra kérték őket, hogy az első hónapokra elegendő pénzt vigyenek magukkal.

A hallgatók az ösztöndíj pontos értékét nem ismerik, a tavalyi számok alapján következtetnek arra, hogy nagyjából 303 euró, azaz 95 ezer forint lesz havonta.

A küldő intézmény próbál segíteni a helyzeten

„Azon túl, hogy folyamatosan egyeztetünk az Emberi Erőforrások Minisztériumával és minden adat- vagy dokumentumigénylésre egy munkanapon belül igyekszünk válaszolni, a hallgatók érdekeit is próbáljuk szem előtt tartani. Első lépésként a BBTE megelőlegezte más forrásokból a hallgatók egészségbiztosítását, így amikor kiutazott, minden egyes hallgató érvényes, piaci biztosítónál kötött biztosítással rendelkezett. Ezzel a hallgatók biztonságát szerettük volna szavatolni. Továbbá tárgyaltunk a Márton Áron Kollégiummal, melynek vezetősége engedélyezte, hogy a hallgatók késhessenek a kollégiumi díj befizetésével addig, amíg megkapják az ösztöndíjukat” – ismertette Illyés a BBTE lépéseit, amelyekkel a programban résztvevő hallgatók helyzetén próbálnak segíteni.

Nem tudni, mikor lesz pénz

„A szerződéskötés ideje csak kis mértében múlik rajtunk” – fejtette ki a koordinátor. Az ösztöndíjak utalásához szükséges minden papírt előkészítenek, hogy amennyiben megérkezik a pénz a BBTE számlájára, huszonnégy órán belül utalhassák.

Azt továbbra sem lehet biztosan tudni, hogy mikor lesz pénz. A minisztériumi ígéret szerint október második felére várható.

Neked egy pizza ára, a társadalom számára létfontosságú a szabad sajtó. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post „Magyar Erasmus”: ösztöndíj helyett minisztériumi ígéretek appeared first on Átlátszó Erdély.