Jelenleg a Brassó Megyei Törvényszék ítélkezik abban az ügyben, melyet a Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) indított, és amely először szolgál részletes adatokkal egy régi szóbeszédre. Arra, miszerint Barti Tihamérről nem mindig lehet egyértelműen megmondani, hogy köztisztviselő, vagy pedig a térségbeli gazdasági szereplők kijáró embere. A gyergyószéki politikusnak erről a kettős szerepéről már mi is sokszor hallottunk, és a Transtelex által összeállított portré ezt részletesebben is körüljárja. 

A DNA 2025 szeptemberében emelt vádat a Hargita megyei politikus és bűntársai ellen. Azonban a büntetőeljárás korábban, 2024 decemberében indult meg először Kurkó András ellen, akit 30 napra előzetes letartóztatásba helyeztek. Az eljárást aztán 2025 februárjában kiterjesztették Barti Tihamérra, a Hargita megyei tanács alelnökére, egyben az RMDSZ akkori gyergyószéki elnökére is.

Februárban a Hargita megyei törvényszék alapfokon mindkettejük számára 30 nap előzetes letartóztatást rendelt el, azonban a Maros Megyei Ítélőtáblánál sikeresen fellebbeztek. Így egy enyhébb intézkedést, hatósági felügyeletet rendeltek el kettejük ellen. Ezt aztán 60 naponként október közepéig hosszabbították.

Kurkó András és pártfogója, Barti Tihamér fókuszban

Ugyan a közel 100 oldalas dokumentumban a Hargita megyei pénzügyi igazgatóság több alkalmazottja is felbukkan, a vádak többsége egyértelműen Kurkó Andrást, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció (AJFP Harghita) helyettes igazgatóját, valamint Barti Tihamért, a Hargita megyei tanács alelnökét célozza.

A Barti ellen felhozott vádak lényege, hogy párttisztségét, politikai befolyását jogtalan előnyök megszerzésére használta. Továbbá, hogy nem nyilvánosságnak szánt információk felhasználására bújtatott fel másokat, és ezen információk révén pénzhez vagy más előnyökhoz jutott. 

Kurkó Andrást azzal vádolják, hogy folytatólagosan (18 rendben) felhasznált nem nyilvánosságnak szánt információkat, illetve illetéktelen személyeknek engedélyezte az ilyen információkhoz való hozzáférést. Informatikai rendszerekbe lépett be illetéktelenül, és nem publikus vagy szolgálati titoknak számító információkat árult el. Ezen kívül pedig olyan üzleti/kereskedelmi tevékenységeket folytatott, melyek nem férnek össze az általa betöltött tisztséggel, és melyekhez felhasznált olyan információkat, melyeket a köztisztség betöltése által szerzett meg.

Klasszikus win-win: politikai védelemért cserébe bizalmas információk

Az ügyészség azt állítja, Barti Tihamér politikai befolyása révén segített Kurkó Andrásnak megszerezni és megtartani pozícióját a Hargita megyei pénzügyi igazgatóságnál. Cserébe Kurkó a Barti Tihamér kérésére hozzáférést biztosított egy sor magáncég pénzügyi tevékenységével kapcsolatos, bizalmas adathoz.

Kurkó Andrást 2013-ban alkalmazták a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztrációhoz osztályvezetőnek. 2018-ban ideiglenesen helyettes igazgatónak nevezték ki, és azóta kinevezését legfeljebb fél évre ideiglenesen hosszabbították. (Ezt az adminisztratív trükköt széles körben alkalmazzák közintézményeknél annak érdekében, hogy az állásra ne kelljen versenyvizsgát kiírni.)  

A vádirat részletesen dokumentálja azt is, hogy mit csinált a hivatal élén Kurkó András akkor, amikor épp nem bizalmas információkat adott át Barti Tihamérnak. 2024 júniusa és decembere között – ebben az időszakban figyelte tevékenységét a DNA – Kurkó hivatali idejében annak a közúti áruszállítási cégnek az ügyes-bajos ügyeit intézte, melyhez papíron semmi köze nem volt. Az 1994-ben alapított cég az anyja nevére volt íratva, ügyvezetője névleg a sofőr volt.

Munkaidőben, a hivatali irodájából intézte a céges ügyeket

Az ügyészek kiemelik, sem a cég formai tulajdonosa, sem pedig ügyvezetője nem tartották telefonon a kapcsolatot a cég könyvelőjével és alkalmazottaival. Az igazgatóként szereplő gépjárművezető helyett Kurkó intézte a különféle utalásokat a céges számláról, tárgyalt az alkatrész-forgalmazókkal, intézte a könyvelést és számlázást. 

Ő tette be bankautomatán keresztül a céges bankszámlára a készpénz-bevételeket. Szintén ő volt az, aki a cég alkalmazottaival, a sofőrökkel, adminisztratív személyzettel, valamint a különféle céges partnerekkel tartotta a kapcsolatot – 2022 augusztusa és 2024 májusa között több száz ilyen telefonhívást bonyolított WhatsApp-on. Ezen kívül SMS-ben és e-mailben is kommunikált.

Mindezt munkaidőben, a hivatal irodájában úgy, hogy a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció adatbázisaiban tárolt információkhoz hozzáférése volt. Illetve annak ellenére, hogy a törvény köztisztviselőknek kifejezetten megtiltja azt, hogy bármilyen kereskedelmi tevékenységet folytassanak.

Az ügyészek arra is találtak bizonyítékot, hogy 2024 októberében szolgálati titoknak minősülő információt – a pénzügyi ellenőrzések tervezett időpontját és az ellenőrzést végző csapat személyi összetételét – telefonon közölte annak a cégnek az igazgatójával, melynek ásványvíz termékeit az általa de facto adminisztrált cég a szállította. Kurkó a beszélgetés során biztosította a cégvezetőt arról is, hogy az ellenőrzésen ő maga is részt fog majd venni (ez a történet a DNA 2024 decemberi közleményében is felbukkan).

A vádiratból nem derül ki, hogy milyen ásványvizes cégről van szó, és kereséseink sem vezettek egyértelmű eredményre. A Kurkó András vagyonnyilatkozatából azonban tudjuk, hogy felesége, Kurkó Mária a SC Perla Harghitei SA alkalmazottja.

„Kérlek, kezeljétek bizalmasan”

A Kurkó elleni vádak másik része arra vonatkozik, hogy a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció adatbázisaiból generált és továbbított Barti Tihamér számára bizalmasnak számító pénzügyi adatokat, bankszámla forgalomról/kifizetésekről szóló kimutatásokat.

A .pdf dokumentumokat a hivatal által kezelt C-LYNX és Nexus adatbázisokból generálta, majd WhatsApp-on vagy pedig Facebook Messengeren küldte el, miután a politikus azokat kérte tőle. Természetesen mindketten tisztában voltak vele, hogy amit tesznek, törvénytelen. Barti Tihamér egy 2023 szeptemberében írt WhatsApp üzenetben meg is jegyezte, miután egy sor cégről kért információt:

„Kérlek, kezeljétek bizalmasan. Vagyis csak LEVENTE foglalkozzon ezzel.”

Az ügyészek szerint Barti cserében latba vetette politikai befolyását, annak érdekében, hogy Kurkó ideiglenes kinevezéseit meghosszabbítsák. 2024 július-augusztusában a politikus egy RMDSZ-es parlamenti képviselő révén nyomást gyakorolt két további személyre azzal a céllal, hogy 2024 decemberéig hosszabbítsák meg Kurkó ideiglenes mandátumát a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció helyettes igazgatójaként. 

„Barti pozícióját nem a közérdek szolgálatára használja”

Ez a nyomásgyakorlás eredményes is volt: az ANAF elnöke egy rendelettel 2024 júliusában az év végéig meg is hosszabbította a Kurkó András mandátumát (melyet egyébként 2017 decembere óta folyamatosan meghosszabbítottak).

„Szeretnénk rámutatni, hogy 2020 óta a vádlott Barti Tihamér következetesen befolyásolja a döntéshozókat annak érdekében, hogy hozzá közeli személyeket nevezzenek ki vagy tartsanak meg különféle köztisztségekben. Ez egyértelműen arra mutat, hogy Barti pozícióját nem a közérdek szolgálatára használja, hanem arra, hogy klientúrája kulcspozíciókhoz jusson. (…) Ezek a közbenjárások nem szakmai kompetencián vagy érdemeken alapultak, hanem a vele és közeli politikai körével szembeni lojalitáson.”

– áll a vádiratban, mely ezt az állítást egy sor lehallgatott beszélgetésre alapozza (ezeket a beszélgetéseket azonban a nekünk elküldött vádirat nem tartalmazza).

A borítóképen Barti Tihamér. A fotó forrása: a politikus nyilvános Facebook-oldala

The post Hogyan jutott bizalmas üzleti információkhoz Barti Tihamér? Itt a DNA vádirata appeared first on Átlátszó Erdély.

Tavaly ősz óta írjuk a mEmber hírlevelünket a feliratkozóinknak olyan témákról, amelyek általában nem kerülnek bele a cikkekbe. Szabó Tünde kollégám múlt héten leírta, miféle képtelenségre ragadtatta magát a Sapientia sajtóirodája, amikor meg akarta szabni, hogyan és milyen formában idézzük a válaszát. 

Nekem erről egy sokkal súlyosabb eset jutott eszembe, és ennek kapcsán az is, hogy Hargita megyében

mennyire kihagy a demokratikus gondolkodás. 

Körülbelül egy éve történt, amikor én még a Mércénél dolgoztam, de egy pályázatban már Tündével együtt dokumentáltuk a Böjte-otthonokban történt visszaéléseket. Akkor azt is vállaltuk, hogy megpróbáljuk feltérképezni a Böjte-birodalom gazdasági labirintusát, és ki is derítettük, hogy gyerek ugyan egyre kevesebb van az otthonokban, de épületeket annál jobban felhalmoz(nak) az alapítvány(ok). 

Így jutottunk oda, hogy megkérdezzük a Hargita megyei tanácsot, hogy egyenként mennyi pénzzel támogatta az alapítvány otthonait, iskolaházait. A honlapon talált táblázatok ugyanis egyáltalán nem tűntek teljesnek annak fényében, hogy Böjte Csaba mindig kevesellte az állami hozzájárulást az otthonok fenntartásához, a Hargita megyei elöljárókkal viszont szívesen mutatkozik.

Ami este válaszul jött az 544-es infotörvény alapján megírt kérvényemre, arra nem számítottam. Borboly Csaba, Hargita megye elsőszámú és leghírhedtebb influenszere, aki mellékesen a megye tanácselnöke is, a kislánya kórházi ágya mellől (ezt a tényt ő maga emelte ki) vett fel egy videót, amit elküldött nekem azzal, hogy akár nyilvánosságra is hozhatom: 

(Az évek óta roppant kameraérzékeny Borboly Csaba kislányának arcát mi homályosítottuk el a videóban. Mint a vágásnál is látszik, az elnök úr csak akkor állt be úgy, hogy ne látszodjon a kórházi szoba, amikor ott megjelent egy kórházi alkalmazott.)

A videóban arról értekezett, hogy az 544-es törvény „kiforgatása” miatt meg fognak utálni minket, újságírókat, mert annyira leterheljük az ott dolgozókat, hogy csak. Másrészt Borboly fenyegetésnek vette, hogy beadtam egy adatigénylést. Azt mondta, „lehet sorolni a törvényeket, az ügyvédeket, a közjegyzőket, de teljesen fölöslegesnek tartom, nem ijesztenek meg sem engem, sem a kollégáimat”. 

Szerinte sokkal többet érnénk el, ha egyszerűen feltennénk neki a kérdést, ő meg válaszolna. „Lehet hogy Caracalban érdemes használni az 544-es törvényt, de Hargita megyében ezzel nem mennek semmire. Olyan, mintha feljelentéssel mennének kenyeret vásárolni” – fejtegette.

Teljesen ledöbbentem, hogy egy magas pozícióban lévő politikus így kezeli az állampolgárok jogát a közérdekű adatokhoz. Az újságíró ugyanis nem véletlenül és nem kekeckedésből használja ezt a lehetőséget, hanem azért, mert ha egy intézmény mégis eltitkolna adatokat, akkor be tudja perelni. Ha meg szimplán fölteszem a kérdést, és az intézmény a válaszban terel, akkor nincs mit csinálnom. 

Másrészt Borboly arra hivatkozott, hogy „fent van minden az oldalon”. Próbáltam WhatsAppon érvelni, és magyarázni neki, hogy békével érkeztem, de semmi eredménye nem lett azon kívül, hogy az elnök úr meginvitált, egyszer ugorjak már be a tanácshoz, és beszélgessek el a kollégákkal, mekkora erőfeszítésbe kerül egy ilyen kérés teljesítése. Szerinte ugyanis 

ettől „hetekre leblokkolna a hivatal”. 

A történet vége az lett, hogy Borboly kommunikációsa küldött egyetlen nyomorult dokumentumot, amiből aztán nem derült ki semmi több annál a pár ezer lejnél, amit a tanács honlapján is megtaláltunk. Szoros volt a határidő, kihagytuk ezeket az aprónak bizonyult információkat a cikkből. Nekem lejárt a szerződésem a Mércénél, a nyarat biciklifutárként töltöttem. 

Pedig normál esetben tematizálni kellett volna a helyzetet, mert amennyiben egy újságíróval képes eljátszani ezt egy politikus, mi történik akkor, ha egy olyan állampolgár szeretne infókat szerezni, aki nincs tisztában a jogaival? 

Ördögjárás Előválasztások Csíkban

Az átláthatóság ugyanúgy része a demokráciának, mint a részvétel, a beleszólás joga. De a csíki demokráciának már nem, vagy egyre kevésbé. Szilágyi Botond filozófus nemrég alaposan érvelt amellett, miért kellene az RMDSZ-nek minden egyes voksolás előtt nyílt (azaz nemcsak párttagoknak elérhető) előválasztáson rekrutálni a politikusokat. 

Csíkszeredában ilyen szempontból el voltak kényeztetve a választók, hiszen több mandátum óta előre szavazhattak arról, kik kerüljenek fel az RMDSZ tanácsosi listájára. Sőt a polgármesterjelölt személyéről is dönthettek. 

Mondhatni, Szeredában ez volt az igazi választás. Egyrészt ott senki nem volt annyira béna gazda, mint Székelyudvarhelyen Bunta, hogy felfuttassa a poltikai ellenfeleket, másrészt az ellenzékben sem voltak kiemelkedő figurák. Vagyis akit végül az RMDSZ indított, az nyert. 

Ezt a remek hagyományt sikerült most semmibe vennie Korodi Attilának és csapatának, amikor nemrég a Városi Küldöttek Tanácsa úgy döntött, nem lesz állóurnás szavazás a jelöltekről. A jelöltek rangsorolását a VKT saját döntési körébe vonta. Egyébként Korodi maga is általános előválasztáson gyűrte le négy éve Ráduly Róbertet. 

A polgármester, aki politikai karrierje során számtalan alkalommal állt ki a részvételiség mellett, valószínűleg megijedt a városlakóktól, akiknek eddig lehetősége volt azokat az embereket beküldeni a tanácsba, akikben képesek hinni. Nem maradt visszhang nélkül a dolog, a hoppon maradt ex-alpolgármester, Szőke Domokos a sajtóban és a közösségi médiában háborgott. Végül petíció is indult, hogy mégis legyen előválasztás. Elmaradásának hivatalos indoka: „időszűke”.

Bezzeg Székelyudvarhelyen nincsenek időszűkében

Ott az RMDSZ azt mondta, jöhet bárki, akinek oda szól a lakcíme. Még csak RMDSZ-tagnak sem kell lennie ahhoz, hogy ő legyen a kiválasztott, aki véget vet Gálfi Árpád regnálásának. 

Gyönyörű gesztus, csakhogy a Szövetségnek a legszékelyebb városban annyira megtépázott a nimbusza, és olyan káderhiánnyal küszködött, hogy egyelőre úgy tűnik, inkább Szász Jenő hozhat váltóerőt, mint a tulipánosok. 

De lám, megy az RMDSZ-nek a demokrácia, amikor éppen nagy bajban van.

Az egész egyszerre HR- meg PR-fogás, aztán meglátjuk, hogy tudja-e pótolni a négy évnyi reális ellenzéki munkát az önkormányzatban. Azt, hogy a képviselő négy éven át fölfedi és bírálja a városházi visszásságokat, ezekről kellően tájékoztatja a lakosokat, majd bizalmat kér tőlük.

De térjünk vissza a megyére. Teljesen abszurd, hogy míg több székelyföldi városban bevett gyakorlat volt az előválasztás, az a polgári igény nem fogalmazódott meg, hogy ugyan bizony hadd szóljunk bele abba is, ki vezesse a megyét. És hogy nincs rendben, hogy erről

székelyföldi vagy kolozsvári füstös szobákban döntsenek.

(Holott tudjuk, hogy a hatalom úgy működik a képviseleti demokráciában, hogy csak alulról szerveződve lehet a szabadságon szélesíteni. A fent lévők a status quo fenntartásában érdekeltek, és nem fognak semmit adni.)

Most, hogy végre van politikai verseny Hargita megyében, és legalább hárman megmérkőznek a megyei tanács vezetéséért az RMDSZ-en belül, gondoltam, remek alkalom, hogy vitázzanak egyet az Átlátszó Airday podcastben. Ha az átlag székely Hargita megyében nem szólhat bele, hogy ki legyen az RMDSZ jelöltje a megye élére, azért mégsem lenne baj, ha megismerné a jelöltek terveit, meghallgathatná, ki mit gondol különböző kérdésekről.

Nagyot néztem, amikor Borboly Csaba közölte, hogy ő nem fog vitázni. Hát jó, gondoltam, még mindig vannak ketten, rendezek egy jó kis Bíró Barna Botond vs Barti Tihamér meccset, ahol majd jól elmondhatják, lám-lám, az elnök úr naponta többször videózik, de fél kiállni a kihívói elé. 

Ismét meglepődtem, amikor Bíró közölte, hogy ő tartja magát ahhoz, amit kijelentett: nem fogja kritizálni az elnököt. Egyszerűen nem értettem: amennyiben nem elégedett, akkor miért ne krizitálhatná, de hajthatatlan maradt. 

Tekintsünk el attól, hogy mennyire antidemokratikus elbújni a vita elől, és nézzük meg, hogyan is dől el, hogy ki lesz a megyei tanács elnöke. Nem elméletben, mert elméletben nyerhet más is majd az önkormányzati választásokon, mint az RMDSZ. Szigorúan elméletben.

Hargita megyében három RMDSZ-es alapszervezet működik: a csíki, az udvarhelyszéki és a gyergyói. Amikor még volt betyárbecsület a világon, akkor a három alapszervezet megegyezett, hogy rotációs alapon négyévente váltják a tanácselnököt. Így 12 évente mindhárom területről oda juthat valaki a kormányrúdhoz. Ezt az egyezséget azonban nem írták le, így

Borboly Csaba 16 éve nem akarja elengedni azt a bizonyos rudat. 

A rotációból mindeddig kihagyták a gyergyóiakat, erre hivatkozva indul most Barti Tihamér. Meg arra, hogy lám, Gyergyóremetén hogy pörög a kapitalizmus. Barti négy éve is mozgolódott. Bíró azt mondja, akkor Bartival szemben azért támogatta Borbolyt, mert az azt ígérte, négy év múlva Borboly fogja megtámogatni őt. 

Borbolynak esze ágában sincs most Bírót támogatni, így mindhárman nekifutnak a választásnak. A jelölt személyét a Hargita Megyei Egyeztető Tanácsnak (HET) kell kiválasztania. Ebben a tanácsban hat-hat küldött egyeztet az udvarhelyiektől és a csíkiaktól, illetve három a gyergyóiaktól. Csakhogy a többségi döntés területileg kiegyensúlyozott kell, hogy legyen: mindhárom alapszervezetből kell szavazatot kapnia annak, akit a többség jelöltnek választ.

Amennyiben mindenkihez hűek maradnak az emberei a HET-ben, patthelyzet alakul ki, és akkor a Szövetségi Állandó Tanács dönt. A 32 fős országos testületnek négy Hargita megyei tagja van: Borboly és Barti mellett Korodi Attila és maga Kelemen Hunor. Ebben az esetben olyanok döntik el, ki menedzselje a székelyeket Hargita megyében, akiknek közük nincs a megyéhez. Vagy akit a legjobban kedvel Kelemen Hunor Kolozsvárról.

Remélem, sikerült éreztetni, mennyire deficites a képviseletünk, és milyen sok szinten szorul javításra. És még egyszer mondom, az RMDSZ pozícióban lévő tagjai nem fogják ingyen adni a beleszólást, a demokráciát. Azt valahogy ki kell belőlük kényszeríteni.

Ez hosszú távon azt eredményezi, hogy a politikusok és a választók közelebb kerülnek egymáshoz. És arra most inkább az RMDSZ-nek lenne szüksége.

Nyitókép: Szabó Tünde

Kulcsár Árpád fenti publicisztikája az eheti mEmber hírlevélből nőtte ki magát. Szombat reggelenként extra tartalmakat küldünk azoknak az olvasóinknak, akik feliratkoznak a hírlevelünkre. Itt lehet feliratkozni:

The post Itt is jobban beleszólhatsz, mint Csíkban appeared first on Átlátszó Erdély.

Mit tudhatsz meg ebből az anyagból:

• Milyen levelet írt Borboly két útépítő cégnek arról, hogy nincs pénz a munkálatok folytatására, majd hogyan szivárogtatta ki ezt a levelet.
• Mely utak és Borboly-sikertörténetek fognak megszakadni, melyik falvak lakói nem fognak jövő választási kampányra még aszfalton járni.
• Mi a megszívatott kivitelező cégek véleménye erről.
• Mi vezetett ide, hogyan bukott el Borboly és csapata a Saligny-próbán.
• Hogyan harcolt mégis Borboly ezekért az utakért.
• Hogyan fordultak saját pártjának tanácsosai Borboly ellen.
• Mi hírlik Borboly félreállításáról, amire most jó lehetőség mutatkozik.
• Mi a véleménye Borbolynak a saját kicsinálásáról.
• Milyen mély pénzhiányban van a megyei tanács, és kb. mikor éri el a fizetésképtelenséget.
• Mit csinálnak a kutyák.

Borboly kiszivárogtatja saját levelét

2022. július 21-én Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke levelet küld a Viaduct és a Multipland cégnek, hogy nincs pénz az általuk végzett útfelújításokra. A levélről másolatot küld a megyei tanács több alkalmazottjának és az összes megyei tanácsosnak, így annak tartalma azonnal kiszivárog és nyilvánosságot kap.

A levélből első olvasásra, a háttérinfók ismerete nélkül csak az derül ki, hogy nincs pénz a megyei tanácsnál, hogy az építkezések esetében semmilyen felelősséget nem vállal, mindent más nyakába akaszt, érzelmi zsarolásként felemlegeti a gyermekvédelmet stb.

Ezt azonnal felhasználják ellene, nemsokára valaki egy Figy Elem álnevű figyelem@yahoo.com címről kiküldi az eredeti email erősen megvágott változatát az eddigi címzettek mellett az összes környékbeli polgármesternek is, a következő címmel: „Borboly Csaba Viaduct Multipland könyörgés leépítés gyermekvédelem”. Ez nagyon sugallni akar valamit, kiemeli a gyermekvédelem leépítését és könyörgésnek állítja be a levelet. Ezt később Borboly sérelmezi is a megyei tanácsosok csoportjában.

Hozzám az eredeti levélnek egy szinte teljes változata jut el, azzal a felvezetővel, hogy „Fizetésképtelen a megye! Csődhelyzet!”

Felmerül a kérdés: tényleg csődhelyzet van a megyénél, vagy csak azt próbálják elhitetni valakik?

Pénzt kérnek Borbolytól az alkalmazottak

Pár napra rá megkapom az eredeti levelet is, amelynek egy csatolmánya is van, ebben az alkalmazottai azt kérik Borbolytól, hogy adjon nekik pénzt az elkezdett beruházásokra.

Ennek az eddig elképzelhetetlen szintű pimaszságnak csak két oka lehet: 1. a részleg próbálja menteni az irháját és a felelősséget Borbolyra pattintani, 2. Borboly kérte a részleget, hogy írják meg ezt a papírt, hogy tudjon mire hivatkozni a cégeknek írt levelében.

Kik nem fognak következő választási kampányban még aszfalton járni?

Az előző csatolmányban 5 út van felsorolva. 5 olyan beruházás, amely Hargita megye és Borboly sikerlistáján szerepelt az elmúlt két évben, és esélyes volt arra, hogy ünnepélyesen felavassák a két év múlva esedékes választási kampányban. Ez az esély egy hónapon belül alaposan szertefoszlott.

1. DJ 123: az Úz-völgyi út Csinódon át Egerszékig

Az utat, mely Csinódot és Egerszéket becsatolná Alcsíkhoz, és Csíkot közelebb hozná a bákói reptérhez, mint akármelyik máshoz, 2018-19-ben kezdték el nyomatni Borbolyék, 2020 januárjában írták alá a szerződést.

2021 szeptemberében Borboly még az RMDSZ támogatásában bízott. Hiába.

2. DJ 127: Ditró-Tölgyes

2020 szeptemberében, full választási kampányban indultak a munkálatok a 127-es megyei úton.

2021 augusztusában Borboly még abban bízott, hogy az RMDSZ fog ide pénzt szerezni. Hiába.

Két hónappal később, 2021 októberében már arra panaszkodik, hogy csak neki fontos ez az út. Ami főként román többségű falvakat hoz közelebb a megye nagyvárosaihoz.

3. DJ 127A: Gyimesközéplok-Tölgyes

Ez az út a Gyimeseket kötné össze a Gyilkos-tó és Békási-szoros turistaparadicsomával, és a hidegségieknek is megkönnyítené a bejárást a községközpontba. Ez még nagyon kezdetleges stádiumban van, ezt onnan tudom, hogy Borboly sem tart onnan élő közvetítéseket, és egy júniusi megyei tanácsülésen panaszkodott a polgármester, hogy a szomszédos megyeiek elvégezték a részüket, felújították az utat, a hidegségiek meg panaszkodnak, hogy náluk semmi, el kell adják a földjeiket a neámciaknak.

4. DJ 135: Etéd-Siklód-Maros megye

A régóta várt aszfaltút Siklódot kötné be a községközpontba, illetve egy újabb útvariáns lenne a keresztúriak számára Marosvásárhely irányába.

A szerződést 2020 januárjában írták alá, és habár eleinte kevés pénzt adtak a munkálatok beindítására, azok mégis elkezdődtek.

Idén májusban Borboly még közös sikernek értékelte ezt az útszakaszt.

5. DJ 136B: Pálfalva-Énlaka

Ez egy 8 kilométeres útszakasz egy olyan úton, melyet valamikor egy bő évtizede háromba osztottak, az elejét és a végét leaszfaltozták évekkel ezelőtt, de a középső útszakaszt húzták sokáig. Az emberek minden választási kampánykor reménykedtek, hogy hátha, de hiába. Egészen mostanáig.

A 2020 decemberi szerződés-aláírós videó végén Luka Csaba, a kivitelező Viaduct vezérigazgatója Borboly provokálására elmondja, hogy ha lesz pénz, akkor fognak tudni haladni. Mire Borboly eldicsekszi magát, hogy eddig egyetlen út kivitelezését sem kellett, hogy megállítsa a megyei tanács pénzhiány miatt. És hogy több lábon áll a finanszírozásuk, mert a hitelhez a jóváhagyást megkapták, az RMDSZ kormányon van és számítanak a közreműködésükre. Ezután ezekkel talán nehezebb lesz dicsekednie.

Erről a az útépítésről én is írtam tavaly, mert sok volt a panasz, s idén is valószínűleg írok majd, mert szintén megsokasodtak a reklamációk.

A fentebb bemutatott öt út az, aminél a munkálatok leállítását kéri Borboly a Viaduct és a Multipland cégektől. A térképen bekarikáztam őket, hogy könnyebb legyen betájolni, melyik hol van Hargita megyén belül.

Megkerestem a két útépítő céget néhány kérdéssel, és arra kértem őket, hogy röviden válaszoljanak ezekre. Ezt meg is tették, köszönöm nekik.

A kérdések

1. Az Önök cégénél milyen projekteket érint ez az intézkedés?

2. Az utolsó kifizetés óta mekkora értékben dolgoztak már ezeken a projekteken, tehát mennyivel tartozik jelenleg a megyei tanács Önöknek a már elvégzett és a leállás előtt kötelezően elvégzendő munkákért?

3. Hogyan látják, mi lesz a döntésük, és ez milyen következményekkel fog járni, azaz melyik projektek fognak leállni, és melyik projektek mennek tovább, esetleg melyik projektek részlegesen?

4. Az Önök meglátása szerint mi vezetett ide? Esetleg ha látják azt is, hogy hogyan lehetett volna ezt elkerülni, akkor arra is kíváncsi vagyok.

5. Milyen megoldást, milyen kiutat látnak?

6. Mi a véleményük erről az egészről? Itt bátran elmondhatnak akármit, amit fontosnak éreznek, de nem kérdeztem rá.

+1 bónusz kérdés: mit gondolnak, miért küldte ki Borboly ezt a levelet félszáz embernek, azaz gyakorlatilag a nyilvánosságnak? Milyen érdek, milyen játszma lapulhat emögött?

A Viaduct válasza

1. DJ 136B + megyei karbantartások.

2. 289.335 RON (DJ 136B), ez még lazán belefér az idénre jóváhagyott költségvetésbe, ami kb. 3 millió lej, és lehet, hogy megnövelik 5 millióra.

3. Megyünk tovább, nem állunk le, csak ha ledolgoztuk azt az összeget, amit jóvá hagytak a 2022-es évre, egyelőre.

4. Mi minden év elején lekérjük a közintézményektől, hogy mennyi pénzük van a bizonyos évre a különböző munkálatokra, és annak függvényében szervezzük a munkálatok elvégzését.

5. Reméljük, kapunk még a második félévre költségvetés-kiigazítást.

6. Jobbnak látjuk, hogy tudjuk, mennyire dolgozhatunk, mint azt, hogy süketül nyomjuk az ajtót, és nem is biztos, hogy lesz rá pénz.

A Multipland válasza

1. Jelenleg a megyei tanács és a Multipland között 3 szerződés van életben a DJ 135, DJ 123 és a DJ 127-es utakra.

2. Sokkal…

3. A DJ 135-ös megyei úton leáll, de reméljük csak rövid időre a munka, a DJ 127-esen részlegesen folyik a munka, a DJ 123-ast nem tudjuk leállítani, műszaki megfontolásból.

4. Nem a mi dolgunk.

5. Nem tisztünk ezt véleményezni.

6. Nem tisztünk ezt véleményezni.

7.(+) Nem tisztünk véleményezni.

Mivel a Multipland több nagy munkálatban is érintett, megkérdeztem őket, hogy hogyan tudják ezt a leállítást megoldani, mit csinálnak az emberekkel addig.

Nehéz átszervezni őket, válaszolták. Próbálnak más szerződésekre koncentrálni, de azért ezekre a munkákra alapoztak. A legnagyobb baj az, hogy túl későn közölték ki a megyétől, hogy mekkora a teljes éves költségvetés. Ők még év elején megkérdezték, mennyi pénz van, s a megyei tanácstól azt válaszolták, hogy megvan az egész. A jegyzőkönyvben benne is van, hogy „beneficiarul afirmă că proiectul este bugetat”.

Már rég túllépték a nemrég kiközölt pénzkeretet, s még sok van a leállíthatóságig. Mert nem lehet csak úgy leállítani a munkálatokat. A műszaki ellenőrök is azt szorgalmazzák, hogy a leállíthatóságot ne a pénzügyi helyzet határozza meg, hanem az út technikai állapota.

Kérdések Borbolyéknak

A megyei tanács két hivatalos email-címére és Borboly személyes email-címére a következő kérdéseket küldtem a témában:

1. Milyen projekteket, beruházásokat érint ez az intézkedés?

2. Hogyan látják, mi lesz a döntés, és ez milyen következményekkel fog járni, azaz melyik projektek fognak leállni, és melyik projektek mennek tovább, esetleg melyik projektek részlegesen?

3. Az Önök meglátása szerint mi vezetett ide? Milyen pénzekre számítottak, amelyek nem jöttek be és ezt a helyzetet okozták? Vagy hol jött be hiba a számolásba? Esetleg ha látják azt is, hogy hogyan lehetett volna ezt elkerülni, akkor arra is kíváncsi vagyok.

4. Milyen megoldást, milyen kiutat látnak?

5. Mi a véleményük erről az egészről? Itt bátran elmondhatnak akármit, amit fontosnak éreznek, de nem kérdeztem rá.

6. Miért küldte ki Borboly Csaba ezt a levelet félszáz embernek, azaz gyakorlatilag a nyilvánosságnak?

7. Ez a levél most már több változatban, több újraszerkesztett verzióban terjed. Hozzám úgy érkezett, hogy „Fizetésképtelen a megye! Csődhelyzet!”, de láttam már olyan változatot is, amiben az van kihangsúlyozva, hogy leépítik a gyermekvédelmet. Ezekből mi igaz? Azaz mennyire fizetésképtelen a megye, és mennyire lehet a gyermekvédelem vagy akármi más leépítésére számítani?

Kérdéseimre válasz nem érkezett, sem Borboly, sem a megyei tanács részéről.

Anghel Saligny post mortem szívat

Ha már a megyei tanács nem válaszolt, megpróbáltam utánajárni, mi lehetett az oka annak, hogy a megye fél évig úgy kezelte ezt az ügyet, hogy van erre pályázati pénz, de aztán mégsem lett.

Végignézve az elmúlt hónapok tanácsüléseit meg minden ezzel kapcsolatos videót, nyilvánvalóan látszik, Borbolyék az Anghel Saligny-programra számítottak, és arra, hogy az garantált minden megyei tanácsnak minimum 140 millió lejt. Ez így is volt. Csak azt nem tudta senki júniusig, hogy ezt az összeget nem lehet rugalmasan felhasználni.

A fentebbi videó 5-ik percétől Borboly elmondja, amit más helyeken is megemlít, hogy a Saligny odaítélési algoritmusa nem értékelte annyira az elkezdett projekteket, mint a nulláról induló projekteket. Ők pedig arra számítottak, hogy elkezdik, s majd a Saligny-ből finanszírozzák.

Mikor a Saligny-re leadandó projektek listáját összeállították, akkor a listavezető projekt, az Udvarhely-Keresztúr (DJ 137) megyei út mögé felsorolták az összes fontos projektjüket, arra számítva, hogy majd a bejövő 140 milliót ezek között elosztják. Csakhogy a pályázat elbírálásánál olyan algoritmussal dolgozott a fejlesztési minisztérium, amely a listavezető projektre adta a teljes, 140 milliós támogatást, és a többi projektre semmit. De ez csak júniusban derült ki.

A fentebbi videó 8-ik percétől sok minden kiderül a helyzet múltjáról, s még több kiderül a többi tanácsülés felvételéből.

A legizgalmasabb a június 20-i tanácsülés felvétele, amelyen

Borboly kapaszkodott az elkezdett projektekbe, de hiába

A tanácselnök foggal-körömmel ragaszkodott az elkezdett projektekhez. Ezerszer elmondta, hogy jó szerződéseik vannak kötve ezekre a projektekre, amiket nem szabadna veszni hagyni. Hogy azóta felmentek az építőanyagárak, és most már csak háromszor annyiért lehetne szerződni ezekre a munkálatokra. Hogy ha most ezeket a szerződéseket felbontják, a törvény szerint három évig nem köthetnek újakat ugyanezekre az útszakaszokra, vagy csak hatalmas költségek árán.

Borboly megoldást keresett, beszélt Cseke Attila miniszterrel, aki azt mondta neki, hogy június 20-án még megtehetik, hogy kivágják listavezető pozíciójából az Udvarhely-Keresztúr utat, és akkor a listán következő projektek kapnak támogatást.

Ezért a június 20-i tanácsülésen megpróbálta átvinni ezt a tanácsosokon. De ez nem működött.

A fentebbi felvételen tisztán látszik, hogyan véreztetik ki saját pártjának tanácsosai az egykor mindenható elnököt. Miközben Borboly idegesen utasítgatja alkalmazottait, hogy vetítsék már ki azt a táblázatot, amivel meg akarja győzni a tanácsosokat, folyamatosan érvel és érvel, szenved, hogy valami kis eredményt is elérjen, és időnként gondterhelten simogatja fejét a homlokától a haja irányába, mellette Bíró Barna Botond alelnök, egykori bizalmasa, most az ellenállás vezéralakja, lazán bütyköli a telefonját egész tanácsülés alatt, s időnként mosolyog egyet, holtnyugodtan, hogy a végén felszólalásában jól összetörje Borboly szavaztatós álmait.

A kocka már az előző egyeztetések alkalmával el volt vetve: a tanácsosok tudták, hogy Borboly javaslata ellen fognak szavazni, és nem lehetett őket meggyőzni. Néhány csíki tanácsos kiállt Borboly mellett, de a gyergyói és udvarhelyi RMDSZ-esek összefogtak, és az ellenzéki tanácsosokkal együtt egyértelművé tették, hogy az elnök nem tud lemondani az Udvarhely-Keresztúr útról.

A tanácsülés felvételének 1 óra 48 percétől lehet végignézni ezt a jelenetet. Legtöbben arra hivatkoznak, hogy a biztosan megnyert projektet nem szabad feladni a bizonytalanért, vagy arra, hogy ez a megye legforgalmasabb megyei útja, és siralmas állapotban van. Meg egyébként is ez az az út, ami összeköti az egész megyét a szebeni autópályával. Van, aki személyesen érdekelt, mert azt a vidéket képviseli, van, aki sokat jár azon az úton, van, aki csak arra hivatkozik, hogy februárban nem hiába került az az út a lista elejére, és hogy a következetesség nagy erény, követniük kell, amit télen eldöntöttek.

Érvek tehát vannak, mindkét részről. Hogy ezek az érvek mögött még kinél mi lakozik, azt lenne nagyon érdekes részletesen megtudni.

Eljött Borboly kicsinálásának ideje

„Régi történet, hogy a fő Medveölőt le akarják venni a polcról”, meséli ezzel kapcsolatban egy forrásunk. A Medveölő alatt Borboly Csabát érti.

Ez amolyan nyílt titok volt választások előtt, én is sokszor hallottam helyi politikusoktól és hozzájuk közel álló emberektől, hogy Borbolyt fentről félre akarják tenni, mert bohóc, vállalhatatlan a viselkedése, és kezelhetetlenné kezd válni, és helyébe Barti Tihamér gyergyói alelnököt raknák.

Többfordulós megyei-országos passzolgatás és eredménytelen döntések után azonban mégsem váltották le Borbolyt akkor, mert féltek attól, hogy függetlenként indul el, és megnyeri a választásokat, mert sokkal nagyobb a népszerűsége, mint bárkinek, mondták akkor forrásaim.

De most talán, két választás között félúton, eljött az idő Borboly félreállítására. „Valakinek felcsillant a szeme, hogy Borbolyt most ki lehet csinálni” – mondja egy tűzhöz közel álló forrásunk, aki több esetet is sorol, amikor érintett politikusok erről információkat kottyintottak el. Forrásaink úgy tudják, hogy valakik fentről is támogatják a folyamatot, nevet is mondanak, amit nem írnék le szívesen, mert ahhoz őt meg kellene kérdeznem, és úgysem vallaná be. És egyébként is, minek leleplezni valakit, aki Borbolyt végre félreállítaná?

Valószínűleg fentről több helyi vezetőnek is ígérhettek valamit, ahogy az ilyenkor szokás politikai berkekben, mondja egy megbízható forrásunk, aki közelről figyeli a jelenséget, mert „Botika nagyon nyomul, Barti csendben építkezik”.

Borboly + alelnökök ≠

Az alelnökök elégedetlensége érthető, mert Borboly sokszor rájuk keni ezt az egész helyzetet. Ahogy egyik alelnök egyszer mondta volt nekem, Borboly sohasem lehet hibás, mindig egy hibást kell találnia. És ez most is megtörtént, Borboly folyamatosan emlegeti a tanácsüléseken, hogy vissza kellett vennie az útépítés hatáskörét az alelnöktől, és bezzeg azóta haladnak a dolgok. Azt már nem teszi hozzá, hogy a csőd felé haladnak.

A fentebb belinkelt június 20-i tanácsülésen Borboly ráhúzza a vizes lepedőt mindenkire, mikor a jelenlegi helyzet okát magyarázza. Fő hibás persze az RMDSZ és az alelnök, akitől visszavette az utakat. A felvételen 1 óra 20 perc tájékán visszahallgatható: miért nem lett a POR-ból megpályázva a 137-es (az Udvarhely-Keresztúr) út, ezek a most félkész utak miért nem lettek a PNDL-ben megpályázva, a kormány tartalékalapjából a megyei utakra miért nem volt konszenzus az RMDSZ-en belül? Borboly ezekben látja a jelenlegi pénzügyi helyzet okát, nem pedig abban, hogy ő túl nagy lendülettel, meggondolatlanul vágott bele túl sok út építésébe pénz nélkül.

Talán fontos részlet, hogy a választások előtti félreállítós próbálkozásnál Bíró Barna Botond udvarhelyszéki elnök Borboly mögött sorakozott fel. Most ellenben egyértelműen egymás ellen fordultak, legalábbis ebben az ügyben. Már egészséges beszélő viszony sincs kettejük között a június 20-i tanácsülés óta, állítja egy forrásunk, de más forrásunk azt állítja, hogy még beszélnek.

Érdekes és pikáns részlete a Borboly-Bíró egymásnak feszülésnek, amint Borboly felesége, Melinda bejelentkezik egy tanácsülésre, és újszülött gyerekét keblére szorítva előadja, hogy ő négy gyerekével lakik egy olyan házban, aminek a saját házrészére nem tud napelemet szerelni, se hitelt felvenni a bankból, mert arra azt a DNA zárolta Borboly 2013-tól zajló böntetőperében.

Közben pedig megemlíti, hogy Bíró Barna Botond július 18-án átiratot küldött a táblabíróságnak, hogy ne emeljék fel a jelzáloghitelt az ő házrészéről. Ezen ő nagyon meglepődött, mondja annyira meggyőzően, hogy az ember már látja szeme előtt a gonosz szakállas alelnököt, amint a négygyerekes családanyát bántja.

Nem meglepő ez, Borboly Melinda nem először csillogtatja meg színészi tehetségét családanya szerepében, sírt ő már fájdalmasan a kamerák előtt. Forrásaink szerint Bíró Barna Botondnak munkaköri kötelessége volt ezt a megyei tanács szakemberei által előkészített dokumentumot alelnökként aláírni (Borboly érintettként ezt nem írhatta alá). Borboly Melinda ezt ügyvédként kellene, hogy tudja.

Persze, ez nem jelenti azt, hogy Bíró nem fog bármilyen eszközt felhasználni Borboly ellen, de azt sem, hogy igen. Bíró nagy pókerarc, és nagyon jól tud helyezkedni, ezért az sem lesz meglepő, ha hamarosan ismét Borboly bizalmasaként látjuk. Bartiról ezt nem mondhatjuk el, őt sokkal nehezebben fogjuk Borboly kebelbarátjaként viszontlátni.

Bíró és Barti szerepe ebben a félreállításban még nem teljesen tiszta, és az sem, hogy melyikük mennyire tervszerűen, vagy mennyire véletlenszerűen vesz részt az akcióban.

Forrásaink védelmében nem írhatok le konkrétumokat, mert megígértem nekik, de abból, amit hallottam, úgy tűnik, hogy terv és határidő is van Borboly kicsinálására.

Borboly kemény és tiszta

Borbolyt megkérdeztem egy levélben, hogy tud-e erről, és mi a véleménye róla. Erre a levelemre azonnal válaszol, és a következőket írja:

Ebből úgy tűnik, fel van készülve érvekkel a támadásra. Már csak az a kérdés, kit fognak érdekelni ezek az érvek.

Kolozsvárról másképp látják

Egy kolozsvári, az országos vezetéshez közelálló forrásunktól is érdeklődtünk Borboly félreállításáról, és azt mondta, hogy sem az RMDSZ vezetésének, sem pedig a bukaresti hatalomnak nem áll most érdekében félretenni Borbolyt.

A központi RMDSZ a múltban is és most is attól fél, hogy ha hozzányúlnak Borbolyhoz, akkor egyben elveszítenek kb. 10-15 ezer szavazatot, amely az ő saját hálózata, és amit nem lehet egyszerűen átruházni az utódra, bárki is legyen az. Voltak már helyezkedések, többször is megpróbálták Borbolyt lecserélni, mindig vannak helyi morgolódások, és a Borboly hatalomgyakorlási húzásai is elég neccesek, de amíg a szavazatokat hozza, és az általa felépített rendszer működik, addig a központi RMDSZ nem fog lépni, és Borboly is tudja, hogy biztonságban van.

Ami a DNA-s perét illeti, forrásunk szerint egyértelmű az, hogy Bukarestnek nem érdeke véget vetni a pernek és lecsukni Borbolyt. Nekik sokkal kényelmesebb ez a mostani állapot, hogy van, amivel fogni a tanácselnököt, kontrollálni lehet. Ha Borboly eltűnik, újból el lehet kezdeni dolgozni azon, hogy az utódot valamilyen módon kontrollálni tudják. Emiatt aztán RMDSZ-en belül is van bizalmatlanság Borboly fele, de nem mernek hozzányúlni, lásd a fennebbi okokat.

Tehát információink valamennyire ellentmondóak, de ez nem jelent semmit. Gyakran megesik, hogy politikai körökből jövő forrásaink különféle célok finom elérésére szeretnének használni minket, ezért félrevezetnek. De az is megtörténhet, hogy őket vezette félre valaki, akár hencegéssel, akár akarattal. Ezért minden információt, bármennyire is próbáljuk ellenőrizni, kétségekkel kell fogadni. A füllentés vagy túlzás nem ritka ezekben a körökben.

Semmi sem biztos

Hogy pontosan mi zajlik most kicsinálás-ügyben, nem fogjuk teljes biztonsággal tudni, csak akkor, amikor megtörténik. Vagy nem történik meg. Pár dolgot azért biztosra tudunk:

1. Borbolyt sokan (és sokszor) félre akarták már tenni, és ez a vágyuk az idők folyamán egyre fokozódik.

2. Ha tényleg félre akarják tenni, ennél jobb pillanat, mint két évvel a választások előtt, nincs. Van még idő felépíteni az új jelöltet és leépíteni Borbolyt.

3. Borbolynak ez a baklövése, a megyei tanács fizetésképtelen állapota, a megyei tanácsosok javának eltávolodása komoly okot tud ehhez szolgáltatni.

Fizetésképtelenség a csúcson

Hogy a megyei tanács tényleg fizetésképtelen, ezt többen is igazolták, a tanács több szintjéről, de a tanácsülések felvételeiből is egyértelmű.

A fentebbi videó 22-ik percétől a szakember szépen elmondja, hogy nagy bajban vannak, és be kell húzni a kéziféket. Voltak már idén zárolt számláik, és ez a helyzet két hónap múlva ismét megismétlődhet. Ha nem húzzák meg a szíjat, a fizetésképtelenség elkerülhetetlen. Az évet egy 20 milliós mínusszal kezdték az útépítések miatt, és ez most is hiányzik.

A fentebbi felvétel 1 óra 10 percénél megismétlődik ez az információ. Egy nem túl nyugodt, nem túl pihent és nem túl derűlátó szakember elmondja, hogy 21 milliós tartozással, azaz kifizetetlen számlákkal kezdték az évet a megyei utak építése témájában. Az év eleji számolások alapján 123 millióra lett volna szükség idén az utakra, amiből csak 38-at tudtak költségvetésbe foglalni. Nem a számok a fontosak, hanem a nagyságrend.

Megyei tanácsnál dolgozó forrásunk szerint ez a hiány jövőre csak csúcsosodni fog. Ezekre a megkezdett utakra kb. 80-80 millió a kifizetett és a még kifizetésre váró összeg, tehát a fele van kifizetve, és 80 milliónyi még kifizetésre vár, míg az útépítésekre fordítható évi keret kb. 50 millió a megyei tanácsnál. Ezek az utak pedig jövőre kész kellene, hogy legyenek. Úgy tűnik, Borboly picit eldobta sulykot, mikor kitalálta, a következő választási kampányban milyen utakat fog átadni.

De nem csak az utakkal van baj. A különféle videókból egyértelmű, hogy más területen is baj van. 20 millió kellene még a gyerekvédelemnek idén, ez sokszor elhangzik, de sokhelyütt hiány van, és szinte minden osztály és hozzárendelt intézmény pénzmegvonásokra számíthat. Egy megyei tanácsos forrásunk szerint kb. 2 hónap múlva beállhat a fizetésképtelenség.

De mielőtt oda jutunk, érdemes lesz megfigyelni azt, hogyan fognak tudni összehozni egy költségvetést, és azt elfogadtatni. Ki miről tud és miről nem akar lemondani, ez a kérdés, mert ez a lemondások költségvetése lesz. A buli már megkezdődött, Székelyhonos kollégáink minden bizonnyal tudósítanak az érdekesebb pillanatokról.

Mit csinálnak a kutyák?

Sok Borboly-féle útépítős videót és élő közvetítést néztem az elmúlt napokban. Sokszor visszatérő motívum volt az, hogy „bezzeg a politikai ellenfelek, akik ezzel a rossz úttal kampányoltak, most bizonyára szégyellik magukat, mikor látják, hogy ez az út ilyen szépen megújul”. Ilyeneket mondogatott Borboly. Kétlem, hogy politikai ellenfelei bármikor is szégyellték volna magukat, de abban biztos vagyok, hogy most röhögnek a markukba.

Borboly szokta mondani bőcselkedős pillanataiban az útépítések kapcsán, hogy „a kutyák ugatnak és a karaván halad”. Hát, most úgy tűnik, hogy a karaván megállt, és a kutyák pedig egy másik szép magyar közmondással vannak elfoglalva, azzal, hogy „a nagyobb kutya ba…”.

/// FRISSÍTÉS 2022.08.25

Borboly Csaba válaszolt az egy nap híján egy hónappal ezelőtt elküldött adatigénylésemre. Nem pontosan a kérdésekre válaszolt, de nem panaszkodok, bármit értékelek, miután tíz éven át a megyei tanács nem válaszolt a kérdéseimre. Borboly levelét változtatások nélkül közlöm:

Tisztelt Egyed Ufó Zoltán!

Ahogy korábban töbször mondtam, a költségvetésmódosítás elfogadása előtt érdemben nem tudok válaszolni a feltett kérdésekre. Ennek ellenére több tájékoztató, konzultáció is nyilvános volt, ezek mind megtalálhatóak a Facebook-oldalamon.

A költségvetéssel kapcsolatos fontosabb információk alábbi linken érhetőek el:
https://hargitamegye.ro/kozerdeku-informaciok/koltsegvetes/

Augusztus 8-i tanácsülésen fogadtuk el az előterjesztett költségvetés módosítást. A határozat itt tanulmányozható:
https://hargitamegye.ro/239-08-08-2022-es-szamu-hatarozat/

Bízunk az intézményvezetők, egyesületvezetők képességeiben, hogy külső forrásokat is le tudnak hívni, hiszen vannak pályázati lehetőségek és EU-s források, magyarországi és romániai pályázati lehetőségek és a jogszabályok is, csak a kiegészítő finanszírozást irják elő a Megye kultúrális intézményeink többségében.

Folytatjuk a munkálatokat a 123-as úton Csíkszentmárton és az egerszéki eltérő között, a 127-es megyei úton Gyergyóditró és Gyergyótölgyes között, Hidegségen a 127A jelzésű úton, és a 135-ös úton Etéd és Maros megye határa között. Ezeknél a beruházásoknál korábbi években jó árban sikerült szerződést kötnünk, amelyeket a jóváhagyott hitelvonalból tudunk folytatni. Az Anghel Saligny-programból pedig neki tudunk fogni a Székelyudvarhely és Székelykeresztúr közötti 137-es megyei út építésének.

Több dolog vágta keresztbe az idei év eleji terveinket. Az Anghel Saligny-programból ugyan jelentős támogatást nyertünk, de a pályázatok elbírálásánál változtak a szabályok, az utolsó méteren, amikor már érdemben nem tudtunk változtatni, de ez is Románia.

A más megyéktől eltérően, a kormányzati tartalék alapos támogatások hiánya mellett az elmúlt évek áremelkedései sajnos idén is meredeken növekvő tendeciát követtek.

Ugyanakkor már lassan minden évben gyakorlat, hogy források nélkül hagyják a gyerekvédelmi és szociális ágazatot. Októberig biztosítottuk a rendszer támogatását.

Nagyon pesszimista félévben vagyunk, előző évekhez képest, amikor magabiztosan tudtunk még tervezni, mozogni. Erre próbáltam felhívni a figyelmet, hogy nagyon felelős döntésekre van szükség a szomszédos országban zajló konfliktus, a gazdasági helyzet kilátástalansága és az elszabadult árak mentén.

Visszatérve a folyamatban lévő beruházásainkhoz, hogy teljes legyen a kép: a beruházások tekintetében el kellett döntenünk, hogy folytatjuk e a folyamatban lévő beruházásokat vagy leállítjuk azokat. Megvizsgáltuk mi történne mindkét esetben. Az ésszerű megoldás, ha folytatjuk hitelvonalból a korábbi években jóárban megkötött szerződéses munkálatokat. Amennyiben szerződést bontunk az fizetéses kötelezettséggel jár, ráadásul új árakkal számolva új közbeszerzést kell indítanunk az öt út esetében, amelyet fentebb említettem. A másik megoldás, ha szüneteltetjük a munkálatokat, ez szintén többletköltséggel jár, hiszen a kivitelező megoldást kell találjon a jelenlegi munkálatok állapotának megőrzésére.

Ezek fényében, ha minden a tervek szerint halad, jó költségvetési évet zárhatunk, de fel vagyunk készülve arra az esetre is, hogy ősszel újra tervezzünk.

Kiegészítésekre mindig szükség volt és van, nem ez lenne az első évvége, de bízunk abban, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhetően megérkeznek a forrás kiegészítések és, tudjuk pótolni a lefaragott költségvetést.

Tisztelettel:

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke

The post Borboly Csaba levelét megírta: kiürült a kassza (frissítve) appeared first on Átlátszó Erdély.