Ráadásul az Eurobarometer adatai szerint a férfiak fele elfogadhatónak tartja azt, hogy a felesége pénzügyeit kontrollálja. A nőkhöz képest kétszer annyi férfi gondolja azt, hogy a családon belüli erőszak privát ügy, és hogy a nők gyakran túloznak, ha bántalmazásról vagy szexuális zaklatásról számolnak be – ez a férfiak egynegyede. 

Nemi különbség az urnákban

Világszerte látszik a tendencia, miszerint a nők progresszívebbnek bizonyulnak a férfiaknál abban, ahogyan társadalmi kérdésekről vélekednek és szavaznak. Romániában is a férfiak inkább a tradicionalistább és radikális jobboldali George Simionra (55%), a nők pedig inkább a pragmatikusabb és centristább Nicușor Danra (53%) szavaznának, derül ki a CURS intézet választási preferenciáról szóló felméréséből.

Bár Nicușor Dan sem mondható progresszív jelöltnek – például támogatta a 2018-as referendumot, aminek révén bekerülhetett volna a család alkotmányos definíciójába a férfi és női nem –,  az AUR és Simion nőellenességéhez képest mégis biztonságosabb opció a nők számára. 

Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében – akik inkább Nicușor Danra szavaznának – magasabb arányban vannak jelen a nők (20,6% a férfiak 16,4%-ához képest). Egy másik kutatás arra mutatott rá, hogy akinek tradicionálisabb elképzelése van a nemi szerepekről, nagyobb eséllyel fog szélsőjobboldali pártot támogatni. 

Nemi különbség a valós terhekben

A nők progresszívebb politikai attitűdje egyébként nem meglepő, ugyanis ők azok, akik inkább rá vannak utalva az állam szociális intézményeire és intézkedéseire a gyereknevelés és az idősgondozás révén. De a bőrükön tapasztalják 

• a nőies és férfias szakmák közötti egyenlőtlenséget, 
• a háztartási és gondozási terhek túlsúlyát, 
• a családon és párkapcsolaton belüli erőszakot és a zaklatás különböző formáit.

A szélsőjobb megerősödéséhez vezető társadalmi és gazdasági szakadékok jól kirajzolódnak a CURS említett felméréséből is. George Simion a feltehetően rosszabb anyagi körülményekkel és szűkebb lehetőségekkel rendelkezők körében népszerű. Az általános és szakiskolai végzettségűek 76 százaléka, a falun élők 63 százaléka, a 18-30 év közöttiek 59 százaléka szavazna vasárnap a szélsőjobboldali jelöltre. Miközben Nicușor Dan a fővárosban és a felsőfokú végzettségűek körében biztos befutó, több mint a 70 százalékuk szavazna rá. De a városiak és az idősek körében is népszerűbb Simionhoz képest.

Mit mondanak maguk a jelöltek?

Az államelnöki választás első fordulója előtt a Transtelex és a Filia Központ is összefoglalta, hogy az államelnök-jelöltek hogyan nyilatkoztak nőügyekben az elmúlt években. Bár a feminizmus és a nők érdekképviselete sem George Simion, sem Nicușor Dan politikai agendájában nem jelenik meg kiemelt pontként, és a kampány során is csak elvétve és felszínesen beszéltek olyan nőket érintő kérdésekről, mint a nők elleni erőszak, az abortuszhoz való jog és a szexuális nevelés, mindketten igyekeztek a női választókat biztosítani arról, hogy kiállnak a nők egyenjogúságáért.

Nem véletlenül, hiszen a nők a választópolgárok kicsivel több mint felét teszik ki, nem engedhetik meg maguknak, hogy egy ilyen szoros versenyben ne szólítsák meg őket. Érdemes azonban megnézni, hogy a politikai lózungok mögött a jelölteknek milyen valós elképzelései és attitűdjei állnak. 

Nicușor Dan nagyjából feddhetetlen a témakörben, de nem azért, mert annyira aktív lenne a nők érdekképviseletében, hanem azért, mert igazából kevésbé foglalkozott a témával. George Simion és az AUR nőellenes megnyilvánulásaihoz képest sajnos a hallgatás is előnynek számíthat. 

Nicușor a nőügyekhez is pragmatikus módon közelít, de 

inkább értékkonzervatív álláspontot képvisel. 

Igyekszik viszont a társadalmat megosztó kérdésekben nem egyértelműen állást foglalni. Például az abortusz jelenlegi törvényes feltételeit elegendőnek tartja, de nem tér ki arra, hogy az állami kórházakban gyakran megtagadják a terhességmegszakítást, és hogy a helyzetet javító törvénytervezetet a parlament korábban elkaszálta. 

A családmodell kérdéseit a társadalomra bízná, míg a 2018-as referendum esetében, amikor arról szavaztak, hogy a család definíciójába belefoglalják a női és férfi nemet, kilépett az USR-ből, mert az progresszív álláspontot képviselt. Bár Nicușor nem közölte nyilvánosan, hogy végül hogyan szavazott, problematizálta, hogy a párt, amelyben addig konzervatív és progresszív szemléletmódok is megfértek, ebben az ideológiai vitában egyértelműen pozícionálta magát. 

Az élettársi viszony bevezetésével viszont részben egyetért, de szerinte figyelembe kell venni azt a konzervatív álláspontot is, miszerint ez a melegházasság előfutára is lehet, ezért ezt a döntést is a társadalomra bízná. 

Egyetért viszont a szexuális oktatás bevezetésével, de csak a hatodik, hetedik osztálytól kezdve, illetve azt is hangoztatta már, hogy a kiskorú édesanyák hatalmas számával is kezdeni kell valamit.

A kampányban külön megszólította a nőket, hogy az AUR nőellenes megnyilvánulásaihoz képest pozícionálja magát. De az üzenete általános szinten maradt: tisztában van azzal, hogy a nők mennyit dolgoznak a munkahelyükön és otthon is, hogy ők tartják össze a családot, nekik van gondjuk a gyerekekre és az idősekre, ezért tiszteli őket, és mindent megtesz majd azért, hogy a társadalom is elismerje őket.

Simion a Bibliát javasolja, nem a kvótát 

Ezzel szemben George Simion és pártja határozott álláspontot képvisel a nőket érintő számos területen. A szexuális nevelés helyett a Bibliát javasolja a fiataloknak. Az abortuszhoz való jogot elismeri, de az alkotmányosan is elismert alapvető jogok közé való beemelését túlzásnak tartja, helyette a megelőző tanácsadást hangsúlyozza. 

2022-ben a parlament elfogadta az iskolai szexuális nevelés bevezetéséről szóló törvényt, amely lehetővé teszi 8. osztálytól kezdve, amennyiben a szülők is beleegyeznek. Ekkor a szexuális szón mentek egymásnak a parlamentben. Az AUR szerint ezzel pont az ellenkezőjét, a fiatalok szexualizációját serkentenék. Továbbá Simion és pártja elutasítja a feminizmust mint ideológiát, és az élettársi kapcsolat bevezetését, amely a melegek jogait segítené elő.  

Simion és pártja ellenzi a nemi kvótákat, helyette a versenyképes és érdemalapú előrejutást támogatja. Szerintük nem a kvóták képezik az egyenlőség feltételét, hanem ha a férfiakhoz hasonlóan a nők is megdolgoznak a sikerért, mert a nőket erősnek teremtette az Isten. Annak ellenére, hogy ők is érzik, hogy sokkal több teher van a nők vállán, megalázónak éreznék, ha nem a saját erejükből, hanem a férfiak szánalmából jutnának előre – nyilatkozták AUR-os női politikusok. 

Különbséget kell viszont tenni a valamihez való jog és annak elérésének reális esélye között – hangsúlyozta Ionela Băluță kutató, a nemi egyenlőség szakértője a Pressone-nak adott interjúban. Szerinte a nemi kvóták nem azért vannak, mert a nők képtelenek lennének önerőből politikai pályát befutni, hanem mert a politikai mezőt férfiak alakították ki, tekintet nélkül a nők igényeire és lehetőségeire. A politikai mező szabályai pedig így rontják a nők esélyeit, és nők nélkül nincs garancia a nők érdekeinek képviseletére. 

Az AUR egyik kezével virágot osztogat, másik kezével bánt 

Az elmúlt napokban Simion igyekezett a különböző társadalmi kategóriákat rájuk szabott üzenetekkel megszólítani. Ahogy a magyarokat Orbán Viktor frissen kinyilvánított szimpátiájával célozza meg, úgy a nőket azzal, hogy elismeri a terheket, amelyeket cipelnek. Hogy nemcsak statisztikai számként tekint rájuk, hanem dolgozó nőkként és gondoskodó anyákként. Bukarestben a levél mellé virágokat is osztogattak az AUR tagjai. 

Mindezt teszi úgy, hogy egy politikusnőt, Diana Șoșoacát a parlamenti pulpitusról fenyegette meg azzal, hogy megerőszakolja. Olyan párt elnökeként, amelynek nyári egyetemén megtörténhetett az, hogy három párttag megerőszakolt egy fiatal lányt. Nem meglepő, hogy Simion mellett még Tristane Tate is kiállt, aki ellen és testvére, Andrew Tate ellen itthon is nyomoznak emberkereskedelem és nemi erőszak miatt. 

A kampányhajrába oltásellenes indítvány is becsúszott. Ebben 28 AUR-, 10 S.O.S.- és 7 POT-szenátor veszélyes intézkedésnek nevezi a HPV vírus elleni oltást. A Román Orvosi Kamara felszólalt az eset után, hangsúlyozva, hogy a védőoltások több millió betegséget előztek meg és életet mentettek meg, az orvoslás pedig tudományon és nem véleményeken kell, hogy alapuljon. Romániában évente nagyjából 3500 nőt diagnosztizálnak a vírus okozta méhnyakrákkal, az esetek több mint felében ezek a nők életüket vesztik. Az oltás viszont megelőzheti a tragédiát. 

A szavazógombot is a nők ellen nyomják

Az AUR a nőket segítő törvénytervezeteket is szabotálja, még ha egyelőre alul is marad vele a parlamentben.

Hogy az emberkereskedelem áldozatai minél gyorsabban hozzáférjenek a szociális támogatásokhoz, 2022-ben úgy módosították az emberkereskedelemről szóló törvényt, hogy az áldozatok egyszerűbben és gyorsabban kaphassanak hivatalos dokumentumokat. Az AUR minden képviselője a törvénymódosítás ellen szavazott. Bár elmondásuk szerint nem az okmányok előállításának könnyítésével volt problémájuk, hanem a tervezet azon pontjával, amelyben eltörölnék azoknak a személyeknek a szankcionálását, akik emberkereskedelem áldozataként folytatnak közrendet sértő tevékenységet. 

Ellentmondásba ütköztek, amikor a parlament arról szavazott 2023-ban, hogy büntethetővé teszi a másokról készült intim képek terjesztését és megosztását, ha az az érintett beleegyezése nélkül történik. A szavazás előtt Dan Tanasă, az AUR parlamenti képviselője – aki történetesen a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség szaktestület elnöke –, üdvözölte azok a kezdeményezéseket, amelyek a nők érdekeit képviselik, és hangsúlyozta, ezeket az AUR mindig támogatni fogja. Csakhogy amikor szavazásra került a sor, az AUR összes képviselője leszavazta a törvénykezdeményezést, értelemszerűen George Simion és Dan Tanasă is. 

És akkor miért támogatja sok nő Simiont?

A kérdésre a szombat reggeli mEmber hírlevélben keresünk megalapozott válaszokat. Ahogy arra is, miért Simionra szavazna a fiatalok közel hatvan százaléka. Addig se felejtsük el, hogy az államelnök konkrét hatáskörei – kormányfőt jelöl, vezeti a külpolitikát, ügyészségek, titkosszolgálatok vezetőit nevezi ki, a hadsereg főparancsnoka – mellett megtestesíti a nemzet egységét, a társadalmi kérdésekben elfoglalt álláspontja pedig iránymutató.

A hírlevélre itt tudtok feliratkozni:

Nyitókép: a nők biztonságáért 2024 októberében Bukarestben tüntető nők. A kép forrása a Feminism Romania mozgalom Facebook-oldala.

The post Lózungokkal akarják bezsebelni a nők voksait appeared first on Átlátszó Erdély.

Iohannis két mandátuma alatt viszont kiderült: a politikus hallgatag komolysága végtelen cinizmust takar. Az Átlátszó Airday podcastben Kiss Anna Borbáth Endre politológussal, a Heidelbergi Egyetem oktatójával beszéli át a Iohannis-évtized történéseit. Illetve azt, hogyan hatott a romániai társadalomra, a politikával és a politikusokkal szemben támasztott elvárásainkra, hogy az ígéretes államfő magára hagyta a választóit, miközben teljesen rátelepedett a pártjára és a közpénzből fizetett luxusra.

Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!

Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!

A podcast tartalmából:

03:50 Mi a dolga az államfőnek Romániában?

07:00 Nagyszeben sztárpolgármestere Băsescu akarata ellenére vált országos politikussá.

17:00 Iohannis első politikai botránya: a Colectiv-tragédiával kierőszakolt kormányváltás

22:20 „Az én kormányom”: Dacian Cioloș és technokrata kormányának a kudarca

24:28 Miért aratott fölényes győzelmet a PSD 2016 végén a választási csalásért akkor már elítélt Liviu Dragneával?

28:10 Iohannis élére áll és kihasználja a PSD-ellenes #rezist tüntetéseket.

32:28 Egyre nyilvánvalóbb a titkosszolgálatok befolyása az igazságszolgáltatásra; Iohannis megpróbálja elkenni, és él a titkosszolgálatok által biztosított hatalommal.

37:30 PNL PSD: Klaus Iohannis szerepe ebben a kapcsolatban

41:21 Az ex-tanár Iohannis első reformja, a România Educată, a Képzett Románia kudarca

44:50 Iohannis külpolitikai sikerei: az USA és a NATO Romániában; schengeni csatlakozásunk

54:00 A politikus, akiben mindenki azt lát, amit szeretne

55:44 A „mély állam”

58:00 Hogyan győzte le Iohannis fölényesen Viorica Dăncilát a 2019-es elnökválasztáson?

1:05:00 A Covid-járvány és az oltásbotrányok

1:07:55 „Jo napot kivanok, peszede”: mit jelentett ez a román és a magyar politikai közösségben?

1:11:55 A PSD és a PNL nyilvános összeborulása; mire kellett Iohannisnak Nicolae Ciucă tábornok, és hogyan árt vele a PNL-nek?

1:21:52 Az orosz-ukrán háború Iohannis csendjében – az államfő teljesen elszakadt a választóitól.

1:27:00 Luxusvilla, külföldi utak, magánrepülőzés közpénzből: legalizált korrupció koronázza meg a Iohannis-évtizedet. Politikai öröksége: csalódás, bizalmatlanság, politikai apátia, a demokrácia leépítése.

The post Az üresség forradalma: Klaus Iohannis tíz éve appeared first on Átlátszó Erdély.

A Pitești-i Táblabíróság szerdán hoz döntést abban a perben, amelyben az államfő és a felesége immár a második ingatlanját veszítheti el Klaus Iohannis hivatalba lépése óta. A kommunizmus idején államosított házakat gyanús körülmények között, egy családi baráttal közösen szerezte meg a házaspár még 1999-ben, amikor Klaus Iohannis Szeben megye főtanfelügyelője volt.

Perek sora következett. Ezekben felhasználtak két kulcsfontosságú, később hamisnak bizonyult okiratot, illetve egy érvénytelennek bizonyult örökösödési bizonyítványt. Ezek alapján telekönyveztette Carmen Iohannis, Georgeta Lăzurcă (Carmen Iohannis anyja), valamint Ioan Baştea a két ingatlant. A csalást akkor fedezték fel, amikor az új tulajdonosok megpróbálták kilakoltatni az egykori bérlőket, akik a hírhedt 1995/112-es törvény alapján maguk is tulajdonosokká váltak a két ingatlanban.

Mire azonban a jogerős ítélet megszületett a hamis bizonylatot kiállító önkormányzati tisztségviselő ellen, a bűncselekmény elévült. Iohannis-ék ellen nem indult eljárás, a dosszié – szintén rejtélyes körülmények között – elveszett valahol a megyei ügyészség és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyosztály (DIICOT) központi irodája között, ahova egyszerűen nem érkezett meg.

Az első, nagyobb ingatlant 2015. június 18-án veszítette el jogerősen a Iohannis házaspár, a másikat pár hónappal később, 2015. november 12-én. Utóbbi esetében az elnök rendkívüli eljárás során próbálja érvényteleníteni jelenleg is a jogerős ítéletet. A lépésnek több oka is lehet, de alighanem a döntő az, hogy a szóban forgó ingatlan, a Nicolae Bălcescu utca 29-ben tartalmaz egy földszinti üzlethelyiséget is, amelyet nem vásároltak meg a korábbi bérlők. A Rise Project becslései szerint a házaspár 2001 óta mintegy 320 ezer eurót keresett rajta, miután az időközben elhunyt Ioan Başteával közösen bérbe adták egy banknak. Iohannis-ék ebből a pénzből vásároltak három másik ingatlant, amelyeket szintén bérbe adtak/adnak.

Amennyiben Iohannis-ék végleg elveszítik a pert, a tekintélyes vagyonukat megalapozó ingatlan tulajdonosa az állam, még pontosabban Nagyszeben városa lesz. Ez viszont azt is jelenti, hogy Klaus Iohannis éveken át kettős minőségében pereskedett: egyfelől az ingatlanok birtokba vételében érdekelt magánszemélyként, másfelől az állam tulajdonát védeni hivatott polgármesterként. Különösen most, hogy Klaus Iohannis Románia elnöke lett, az állampolgároknak jogukban állna tudni, hogyan kezeli ezt az összeférhetetlenséget az ország első embere.

Ezt egyetlen módon lehetne kideríteni: ha elolvassuk azokat az iratokat – válaszkereseteket és válaszkeresetekre adott válaszokat –, amelyeket Nagyszeben városa megfogalmazott a fent említett két ingatlannal kapcsolatos tizenegy (!) dossziéban. Megjegyzendő, hogy az első per 2001-ben indult, az utolsó pedig 2014-ben, Klaus Iohannis pedig mindvégig a város polgármestere volt. 2000-ben választották meg először.

Trükközés az iktatással

Egy éve kértük a Nagyszebeni Polgármesteri Hivatalt, hogy bocsássa a rendelkezésünkre az iratokat. A közérdekű információhoz való szabad hozzáférésről szóló 2001/544. törvény szerint „közérdekű információnak számít minden olyan információ, amely a hatóságok vagy közintézmények tevékenységére vonatkozik, vagy azokból származik, függetlenül az információ tárolási vagy megjelenítési módjától”.

A válasz elutasító volt. A városháza azt hozta fel indoklásként, hogy a kért iratok olyan perekre vonatkoznak, amelynek nem vagyunk a részesei.

A törvény szerint az elutasító választ öt napon belül meg kell küldeni, a hivatalnak több mint kétszer ennyi időbe telt. Mintegy mellesleg a bíróságon később azt állította, hogy nem a reklamációnkra küldte el a válaszát, hanem még azelőtt. (A határidő túllépését amúgy semmivel nem indokolta.) Csakhogy a levelek keltezéséből egyértelműen kiderül, hogy a reklamáció több órával hamarabb ment el, másrészt árulkodó az iktatószám is: a hivatal válaszát 10692-es számmal vették nyilvántartásba, a reklamációnkat pedig 10673-as számmal iktatták, tehát nyilvánvalóan korábban.

Ne bántsd az elnököt!

„Ezekben a dossziékban az egyik fél Románia jelenlegi elnöke” – erre hivatkozott a Nagyszebeni Polgármesteri Hivatal, amikor bíróságtól kértük, hogy kötelezze az iratok kiadására. A válaszkeresetben Astrid Cora Fodor – Iohannis korábbi helyettese, majd utódja a város élén – szó szerint idézte az 544-es törvényből a kivételeket, köztük azt, amely szerint nem minősül közérdekű információnak az olyan adat, amely peres eljárásokra vonatkozik, ha a nyilvánosságra kerülése sértené a tisztességes perhez való jogot. Arról azonban egy szót sem írt, hogy ebben a konkrét esetben – egészen pontosan 11 esetben – miért sérülne „Románia elnökének” a tisztességes perhez való joga.

2016-03-29 Intampinare SB Anonim by Sipos Zoltán on Scribd

Trükközés az archívummal

Astrid Fodor hivatkozott továbbá az egyik saját, 2015. márciusi utasításra, amely szerint a Nagyszebeni Polgármesteri Hivatal szaktestületeinek öt évig kell megőrizniük a perekkel kapcsolatos iratokat. Első fokon a bíróság el is fogadta ezt az érvelést, noha a polgármesteri hivatal megvezette a bíróságot: mindössze utalt rá, hogy a kért iratok már nincsenek a birtokában – azzal, hogy a tárolásukra vonatkozó határidő lejárt –, de egy szóval sem állította, hogy a dokumentumokat megsemmisítették volna. A polgármester asszony is tudta, hogy ha ez megtörtént, arról lennie kell egy jegyzőkönyvnek, vagyis könnyen ellenőrizhető. Következésképp a levegőben hagyta a kérdést, ami sajnos a bíróságot egy csöppet sem zavarta.

A legalapvetőbb elvek sérülnek

Az első fokon eljáró Bukaresti Törvényszék ítélete röviden a következőképpen foglalható össze: tekintettel arra, hogy az ügyben Románia elnöke érintett, és mivel nem tudjuk eldönteni, hogy a kért adatok közérdekű információnak minősülnek-e, igazat adunk a hivatalnak, amely az adatok visszatartása mellett foglalt állást.

2016 05 19 Hotarare Anonim by Sipos Zoltán on Scribd

Ez nemcsak az elemi logikát sérti, hanem a törvényt is. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv szerint ugyanis a bírónak minden eszközzel törekednie kell az igazság kiderítésére, hogy elkerülje az esetleges hibákat, és „megalapozott és törvényes” határozatot hozzon. Ennek érdekében vitára bocsáthat bármilyen tény- vagy jogi kérdést – függetlenül attól, hogy a felek kérték-e, vagy sem –, amit szükségesnek lát ahhoz, hogy az ügyben világosan lásson. Kérhet további bizonyítékokat, elrendelheti a felek megjelenését, stb. Ehhez képest a mi bírónk megelégedett azzal, hogy nem áll a rendelkezésére elegendő információ. Csakhogy miközben a határozatát a döntésképtelenségével indokolta, mégis döntött az egyik fél javára.

Felmerül egy másik probléma is: ha a bíróság azért nem bírálhatja felül az adatgazda döntését, mert nem tudja eldönteni, hogy az állampolgár által kért információ közérdekű adatnak minősül-e, akkor gyakorlatilag lemond a hivatal javára egy jogról, amellyel az 544-es törvény felruházta: hogy kimondja az utolsó szót arról, hogy mi minősül közérdekű információnak, és mi nem.

2016 08 03 RecursSibiu Anonim by Sipos Zoltán on Scribd

Ördögi kör

A másodfokú bíróság a fellebbezésbe foglalt érvelésnek csak egy részére válaszolt, idézve a perrendtartás előírását, miszerint a felek a fellebbviteli szakaszban nem hivatkozhatnak arra, hogy a bíróság nem kérte hivatalból bizonyos bizonyítékok benyújtását, ha azokat ők maguk sem igényelték. Csakhogy a fellebbezésünkben tételesen azt kifogásoltuk, hogy a bíró semmit sem tett az igazság kiderítése érdekében, és anélkül döntött, hogy elegendő információ állt volna a rendelkezésére a per tárgyát illetően – mint maga állította az ítéletben.

2017-01-18 Hot anonim by Sipos Zoltán on Scribd

Egyenesen pikáns, hogy a másodfokú bíróság szerint már a polgármesteri hivatal is azért utasította vissza igen helyesen az adatigénylésünket, mert nem áll a rendelkezésére valamennyi információ annak eldöntésére, hogy a kért dokumentumok közérdekű információnak minősülnek-e. Ezt a bíróság szerint csakis egyenként dönthetik el azok a bíróságok, amelyek Klaus Iohannis 11 perét lefolytatták.

Ezzel megnyílik egy ördögi kör. Ha ugyanis az érintett ítélőszékhez fordulunk, és visszautasítanak – aminek nagy a valószínűsége a történtek után –, újra a Bukaresti Törvényszéken, majd a Bukaresti Táblabíróságon kötünk ki. És újabb egy év múlva ismét kimondja majd egy ítélőszék, hogy mivel nincs elegendő információja, legyünk olyan kedvesek, és forduljunk közvetlenül az érintett bírósághoz.

Szőcs Levente

Támogasd a pályakezdő újságírókat! Gyakornoki programra gyűjtünk

The post Nem közérdekű információ, hogyan védi a köz érdekét az államfő appeared first on Átlátszó Erdély.