<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>abúzus Archives - Átlátszó Erdély</title>
	<atom:link href="https://atlatszo.ro/tag/abuzus/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://prod2.atlatszo.exot.hu/tag/abuzus/</link>
	<description>Átlátszó Erdély</description>
	<lastBuildDate>Mon, 16 Nov 2026 10:35:54 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.4.7</generator>

<image>
	<url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2023/12/cropped-favicon-3-32x32.png</url>
	<title>abúzus Archives - Átlátszó Erdély</title>
	<link>https://prod2.atlatszo.exot.hu/tag/abuzus/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>A gyermekvédelem orra előtt, ismét gyerekek közelében a szexuális bántalmazásokba belebukott magyarországi pap</title>
		<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/csiki-gyermekvedelem-orra-elott-ismet-gyerekek-kozeleben-a-szexualis-bantalmazasokba-belebukott-magyarorszagi-pap/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Kulcsár Árpád]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 16 Nov 2026 12:29:48 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Abúzusok]]></category>
		<category><![CDATA[Kiemelt]]></category>
		<category><![CDATA[abúzus]]></category>
		<category><![CDATA[Csíkdelne]]></category>
		<category><![CDATA[Csíkpálfalva]]></category>
		<category><![CDATA[Csíkszereda]]></category>
		<category><![CDATA[DGASPC]]></category>
		<category><![CDATA[Elekes Zoltán]]></category>
		<category><![CDATA[gyermek]]></category>
		<category><![CDATA[gyermekabúzus]]></category>
		<category><![CDATA[gyermekvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Hargita megye]]></category>
		<category><![CDATA[Hargita megyei gyermekvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Határkő fogadó]]></category>
		<category><![CDATA[katolikus]]></category>
		<category><![CDATA[katolikus pap]]></category>
		<category><![CDATA[Madarasi Hargita]]></category>
		<category><![CDATA[szexuális abúzus]]></category>
		<category><![CDATA[szexuális visszaélés]]></category>
		<category><![CDATA[Szűcs Balázs]]></category>
		<category><![CDATA[visszaélés]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://atlatszo.ro/?p=61889</guid>

					<description><![CDATA[<p>Szűcs Balázs ex-atya Csíkszereda mellett gyerekek és fiatalok között él.</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/csiki-gyermekvedelem-orra-elott-ismet-gyerekek-kozeleben-a-szexualis-bantalmazasokba-belebukott-magyarorszagi-pap/">A gyermekvédelem orra előtt, ismét gyerekek közelében a szexuális bántalmazásokba belebukott magyarországi pap</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p>Három fokos hideg van a Hargitán, egy felhagyott bányához vezető elhagyatott erdei úton haladunk. Urfi Péterrel, a 444 újságírójával reggel beszereztük a kötelező medvesprayt, és próbálunk hangosak meg vidámak lenni a szemerkélő eső, a borús téma ellenére is. Arról beszélgetünk, milyen abszurd, hogy mi ketten keressük a székelyföldi hegyen azt a <strong>Szűcs Balázs</strong>t, akit a pápa kiskorú szexuális bántalmazásának vádja miatt egy évtizede megfosztott papi hivatásától, és aki a történtek után Székelyföldre költözött. A közelben lakik, mégpedig nem egyedül, hanem: fiatalokkal.</p>



<p>Egy csíkszeredai munkaadó jelezte, hogy aggódik az egyik alkalmazottja miatt. A fiatal munkavállaló Szűccsel lakott egy Csíkszereda-közeli faluban,  a helyi árakhoz és ahhoz viszonyítva, hogy többedmagával osztozott egy szobán, nagyon magas lakbért kellett fizetnie. A fiúnak a munkaadója szerint több mint havi háromszáz eurót kellett fizetnie az ex-papnak olyan körülmények között, hogy annyi pénzért két-háromszobás bútorozott lakást lehet bérelni a városban. A munkaadó aggódott, hogy a főbérlő-lakótársa kihasználja a fiút. Elmondta, hiába próbált beszélni vele, az mindig védelmébe vette a volt papot. </p>



<p>Akkor azt gondoltam, Szűcs találhatott egy kiskaput: ha valaki betölti a 18. életévét, már szabadon gyakorolhat bármiféle intim viszonyt bárkivel. Más kérdés, hogy nagyon sokszor ez a tizennyolc mindössze egy szám, semmiképp nem mutatja, hogy mennyire érett és autonóm személyiség az illető. Főleg, ha az alulfinanszírozott, nehézkesen működő romániai gyermekvédelmi rendszerben, családi kötődések, megküzdési minták és támogató, megtartó szociális háló hiányában nevelkedett. Akik innen jönnek, gyakran nem rendelkeznek az önálló élethez szükséges  gazdasági tudással és más kompetenciákkal.</p>



<p>Eleinte azt hittem, a fiatal felnőttek feltételezett gazdasági és érzelmi, netán szexuális kihasználása lesz a téma, ám ebben az időszakban kezdtek tájékoztatni arról, hogy Csíkban rendszeresen látni Szűcsöt roma gyerekekkel. Ekkor kaptam információt azzal kapcsolatban is, hogy Szűcs Csíkszeredához közel, Csíkszentmiklóson lakik, de nem közvetlenül a faluban, hanem egy tanyaszerűségen, és kecskéket tart, kecskesajtot készít.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Egy ígéretes karrier</h2>



<p>Na de ki is pontosan Szűcs Balázs? 2000-ben szentelték pappá Esztergomban. Első szolgálati helye Szentendre volt, ahol 2000 és 2006 között káplánként dolgozott. Itt indította el azt a közösségi kezdeményezést is, amelyből néhány évvel később egyesület lett. 2005-ben szentendrei fiatalokkal mutatták be az<em> István, a király</em> rockoperát, amelynek bevételét a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány javára ajánlották fel. A produkciót 2006-ban Beregszászon is előadták, ekkor már egy kárpátaljai gyermekotthon építését támogatták vele.</p>



<p>2006-tól Szűcs a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi lelkésze és tanára lett a piliscsabai campuson. Ezzel párhuzamosan a katolikus egyházhoz kötődő piliscsabai művészeti iskolában is hittant tanított és lelkészi feladatokat látott el. Ezzel párhuzamosan minden évben tábort szervezett nehéz sorsú és árva gyerekeknek a Csobánkán működő cserkészparkban <em>Szövetség az életért</em> néven. A táborok résztvevői a teljes Kárpát-medence területéről érkeztek. 2013-ban Szűcs saját civil szervezetet is alapított <a href="https://remenykisemberei.hu/index.php/rolunk/tortenetunk" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><em>Egyesület a Remény Kis Emberei Közösségért </em></a>néven, amelynek fő tevékenysége szintén a csobánkai táboroztatás, valamint csíksomlyói és lengyelországi zarándoklatok szervezése és adománygyűjtés volt.</p>



<p>Az egyesület bevételei ezekben az években ugrásszerűen nőttek: a 2013-as, nagyjából egymillió forintos induló összeg után 2014-ben már 9 millió, 2015-ben pedig 35,9 millió forint állt rendelkezésükre. A legnagyobb támogató a Balog Zoltán vezette akkori Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) volt.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Vádak és egyházi vizsgálat</h2>



<p>2015-ben fordulat következett be: az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye belső vizsgálatot indított Szűcs Balázs ellen, miután több fiatalkorú sérelmére elkövetett szexuális visszaéléssel gyanúsították. A vizsgálat híre 2015 augusztusában vezetett oda, hogy leváltották a II. kerületi <a href="https://pesthidegkutiplebania.hu/index.php/lelkipasztoraink/szucs-balazs" target="_blank" rel="noreferrer noopener">pesthidegkúti-ófalui plébánia</a> éléről, és távoznia kellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkészi posztjáról is. Ugyanebben az évben a piliscsabai iskolától is megvált. Az ügy <a href="https://444.hu/2026/11/15/hogyan-dolgozza-fel-egy-melyen-vallasos-kozosseg-hogy-a-papjuk-zaklatta-a-gyerekeiket" target="_blank" rel="noreferrer noopener">komoly krízist okozott</a> az iskolai közösségben: a megrendült, hitükben elbizonytalanodott diákok, szülők és tanárok számára pszichológiai segítséget kellett bevonni.</p>



<p>Az egyik érintett, Pető Attila elmondása szerint Szűcs összesen öt alkalommal közeledett hozzá szexuális szándékkal, szabadtéri helyszíneken és az autójában is. Pető 2003-ban, mindössze 16 évesen már beszámolt egyházi elöljáróknak a vele történtekről, akkor következmények nélkül. Nyilvánosan először 2016 októberében, az Indexnek adott, névtelenül vállalt interjújában beszélt, majd 2019-ben <a href="https://www.youtube.com/watch?v=GXHCG-asypY" target="_blank" rel="noreferrer noopener">a Partizán műsorában már vállalta személyazonosságát, és nyilvánosan megnevezte volt lelkészét is.</a></p>



<p>Fontos hangsúlyozni: annak ellenére, hogy az egyházmegyei vizsgálat már 2015-ben zajlott, Szűcs azon a nyáron – augusztus végén, néhány nappal a leváltása előtt – még 600 árva gyermeket táboroztatott Csobánkán.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A Vatikán végleges eltiltása – és a gyermektábor, amit ez sem állított meg</h2>



<p>A vizsgálat végén, 2016. október 15-én Erdő Péter bíboros hivatalosan is eltiltotta Szűcs Balázst minden papi és lelkipásztori szolgálattól. Az ügy ezután a Vatikán elé került, amely előbb tíz évre, majd örökre eltiltotta őt a papi hivatástól és attól, hogy fiatalokkal foglalkozzon.</p>



<figure class="wp-block-image size-full is-resized"><img fetchpriority="high" decoding="async" width="620" height="472" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/77673_jakubinyi_transi.jpg" alt="" class="wp-image-61925" style="width:1145px;height:auto" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/77673_jakubinyi_transi.jpg 620w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/77673_jakubinyi_transi-300x228.jpg 300w" sizes="(max-width: 620px) 100vw, 620px" /><figcaption class="wp-element-caption"><em>Erdő Péter bíboros tájékoztató levélrészlete a pápai döntésről Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek. Közli: Válasz Online/Transindex</em></figcaption></figure>



<figure class="wp-block-image size-full is-resized"><img decoding="async" width="577" height="376" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/77672_Ferenc_papa.jpg" alt="" class="wp-image-61929" style="width:1146px;height:auto" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/77672_Ferenc_papa.jpg 577w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/77672_Ferenc_papa-300x195.jpg 300w" sizes="(max-width: 577px) 100vw, 577px" /><figcaption class="wp-element-caption"><em>A pápai döntésről szóló vatikáni levél részlete. Közli: Válasz Online/Transindex</em></figcaption></figure>



<p>Néhány hónappal az egyházmegyei eltiltás előtt, 2016 júliusában Szűcs megszervezte a csobánkai nyári tábort – a fő szponzor ezúttal is az EMMI volt, 4 millió forinttal támogatta a programot. Végül 2019-ben törölték az egyesületi jogosultságát, és már nélküle szervezték tovább a táborokat, amelyeket időközben átköltöztettek Csobánkáról Tápióbicskére.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A Szőlő utcai javítóintézet: a „csendes szoba”</h2>



<p>Szűcs Balázs neve 2025 őszén ismét felbukkant a magyar sajtóban, ezúttal egy másik, korábban nem ismert epizód kapcsán. Kiderült, hogy 2012-től a Budapesti Javítóintézet Szőlő utcai telephelyén is dolgozott: az akkor kinevezett igazgatóval, a 2025 májusában emberkereskedelem, kényszermunka és több más bűncselekmény gyanújával letartóztatott <strong>Juhász Péter Pál</strong>lal közösen indította el az úgynevezett „csendes szoba” programot.</p>



<p>A javítóintézet tájékoztatása szerint a programot 2012 tavaszán azzal a céllal hozták létre, hogy segítsen a fiataloknak a világról és önmagukról alkotott képük pozitív irányba fordításában. A foglalkozásokat a nevelőotthon első emeletén kialakított, felújított helyiségben tartották, kétheti rendszerességgel, alkalmanként három csoportban, csoportonként 40–45 fiú részvételével. A programot Szűcs Balázs és egy irodalomtanár, Nagy Anna Mária vezette, fiatal önkéntes segítők bevonásával.</p>



<p>Az intézmény honlapján a <a href="https://magyarnarancs.hu/belpol/eltiltasa-utan-meg-evekig-taboroztatott-gyerekeket-a-pedofilia-miatt-elkuldott-pap-aki-a-szolo-utcaban-is-dolgozott-277779" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Magyar Narancs cikkeinek megjelenéséig</a> – tehát évekkel a vatikáni eltiltás után is – elérhető volt ez a tájékoztatás Szűcs közreműködéséről. Arra a kérdésre, hogy pontosan meddig szolgált az intézetben és meddig futott a program, sem az intézmény, sem a felügyeletet ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, sem a Belügyminisztérium nem válaszolt az újságíróknak.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img decoding="async" width="1024" height="768" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_007-1024x768.jpg" alt="Út, ahol próbáltuk megtalálni Szűcsöt" class="wp-image-61899" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_007-1024x768.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_007-300x225.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_007-295x222.jpg 295w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_007-768x576.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_007-1536x1152.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_007-750x563.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_007-1140x855.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_007.jpg 1600w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption class="wp-element-caption"><em>Ilyen környezetben élhet jelenleg Szűcs Balázs a Madarasi Hargitán. Fotó: Kulcsár Árpád</em></figcaption></figure>



<h2 class="wp-block-heading">Eltűnés Erdélybe</h2>



<p>A magyarországi nyilvánosság elől Szűcs fokozatosan eltűnt, tevékenysége azonban nem szűnt meg – csak helyszínt váltott. A <a href="https://itthon.transindex.adatbank.ro/?cikk=28946&amp;vannake_erdelyi_vonatkozasai_a_kiskoruakkal_szemben_szexualisan_visszaelo_magyar_pap_tortenetenek?" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Transindex 2021-ben arról írt</a>, hogy egy erdélyi civil szervezet, a csíkszeredai illetőségű Csibész Alapítvány vezetője, Gergely István szerint Szűcs ugyan nem dolgozott és nem is dolgozik náluk, de „valahol Erdélyben tanyázik&#8221;, részletekről azonban nem volt tudomásuk.</p>



<p>2026 elején a Magyar Narancs számolt be róla, hogy Szűcs Balázs Erdélyben folytatta pályafutását, és <strong>személyesen is találkozott Böjte Csaba ferences szerzetessel</strong>, aki elsősorban az erdélyi és moldvai csángó gyermekek gyámolítójaként vált ismertté, és aki mára Magyarországon, a Délvidéken és Kárpátalján is működtet gyermekotthonokat. A lap megkereste Böjte Csabát azzal a kérdéssel, hogy tud-e Szűcs jelenlegi tevékenységéről, segítette-e az újrakezdésben. Böjte egymondatos válaszban személyes beszélgetésre invitálta a szerkesztőséget a parlamenti választások után, de érdemi választ nem adott.</p>



<p>A kapcsolat előzményeként a cikk felidézi, hogy Szűcs már 2007-ben arról beszélt: régóta szeretett volna Böjte Csaba dévai munkájában részt venni, és örömmel fogadta, hogy a szerzetes tevékenysége „csak hét kilométerre&#8221; tőle, Csobánkán is elérhetővé vált számára.</p>



<p>Szűcsnek nem szegte kedvét a pápai elbocsátás, ami a gyerekekkel való foglalkozást illeti. Már 2020-ban megalapította ugyancsak <em>Remény Kis Emberei</em> néven az új <a href="https://www.totalfirme.ro/asociatia-remeny-kis-emberei-oameni-mici-de-speranta-43502051" target="_blank" rel="noreferrer noopener">egyesületét</a>, ezúttal Romániában. Nem valószínű viszont, hogy ezzel sok mindent kezdett, hiszen a pénzügyi kimutatásokon az ötéves működés alatt alig látni mozgást: 2022 és 2024 között átlagosan évi 10 000 lej körüli volt a bevétele, és ennél valamivel magasabb költsége volt. </p>



<p>Egyesületét is egy, a&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">gyermekvédelemnél alkalmazott személy lakcímére íratta be Csíkszépvízen.&nbsp;</h2>



<p>Többször próbáltuk elérni a Hargita megyei gyermekvédelemben dolgozó Abos Piroskát, hogy megtudjuk, milyen kapcsolatban van Szűccsel, és gyerekek közelébe engedi-e, de kétszer nem találtunk otthon senkit, harmadszor pedig a férje fogadott. Miután elmondtam ottlétem célját, a beszélgetés nem túl baráti hangnemben folytatódott, a férfi kvázi kitessékelt. Ám előtte még elmondta, ő is ismeri Szűcsöt. </p>



<p>Nem részletezte, honnan. Egy védekező állítást azonban megengedett, mondván,<strong> semmi okuk arra, hogy Szűccsel ne barátkozzanak</strong>, ugyanis „a magyarországi vádakról bebizonyosodott, hogy nem igazak”, az „atyával kapcsolatos rendőrségi eljárás tisztázta”, és az „állítólagos áldozatok csak kitalálták a dolgokat”.</p>



<p>Nem ő az egyetlen gyermekvédelem-közeli személy, aki úgy tudja, hogy a világi hatóságok eljárása során felmentették az ex-papot. Valószínűleg ez a téves információ, és a rendszerben meglévő, az abúzusban érintettek beszámolóit elutasító attitűd nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Szűcs gyerekek közelében maradhasson Hargita megyében. Ezt a későbbiekben még bővebben fogom bizonyítani.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Nem csak kenyérrel él az ember</h2>



<p>Az általunk szerzett információk alapján leszögezhető, hogy a volt pap anyagi lehetőségei nem túl jók. Tavaly nyárig ugyanis ételfutárként dolgozott Csíkszeredában, és jelenleg is egy futárcégnek dolgozik, ezúttal a raktárrészlegen. Volt, hogy építkezési segédmunkásnak is beállt, de hamar megváltak tőle. Ezt megelőzően viszont igyekezett biztosabb egzisztenciát teremteni magának.&nbsp;</p>



<p>Szintén az <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/OSINT">OSINT</a>-kutatásból nyert adatokból derült ki, hogy 2023-ben átvett egy gyimesbükki férfi által 2017-ben Delnei Fogadó Kft. néven indított vállalkozást. Ezután indították be – jelentős gyermekcsapat segítségével – a <strong>Határkő Fogadóra</strong> átnevezett éttermet. De az üzlet nem sikerült, a következő év márciusában már lakatot is tettek rá. Ezután a cég nevét Szűcs megváltoztatta Delnei Fodor Group Kft.-re, tevékenységi kódja szerint tájrendezéssel és épülettakarítással kezdett foglalkozni. Ekkoriban közzétett olyan hirdetéseket, miszerint segít kipakolni és kitakarítani régi házakat, padlásokat, Fodor Group SRL néven.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="768" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-37-25-430_002-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-61914" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-37-25-430_002-1024x768.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-37-25-430_002-300x225.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-37-25-430_002-295x222.jpg 295w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-37-25-430_002-768x576.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-37-25-430_002-1536x1152.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-37-25-430_002-750x563.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-37-25-430_002-1140x855.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-37-25-430_002.jpg 1600w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption class="wp-element-caption"><em>Az egykori Határkő Fogadó Csíkdelnén. Fotó: Kulcsár Árpád</em></figcaption></figure>



<p>A vállalkozás TikTok-<a href="https://www.tiktok.com/@fodorgroupsrl0" target="_blank" rel="noreferrer noopener">csatornáján</a> végigkövethetjük a Határkő Fogadó megnyitásának folyamatát. Számos videón látszanak az előkészületekben segédkező, reklámszöveget olvasó gyerekek. Kiderítettük, hogy a videón szereplő fiatalok közül többen jelenleg is Szűccsel élnek. Néhányukkal megpróbáltam felvenni a kapcsolatot, de nem voltak hajlandóak beszélni. Sőt volt olyan is, aki megkeresett a közösségi médiában, kérve, hogy „ne zaklassam őket”, különben fel fog jelenteni.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Sokan látják a gyerekeket, csak valahogy a Hargita megyei gyermekvédelem nem</h2>



<p>A fogadó nem élt meg hosszú életet, de a cím, amelyre be volt jelentve, elvezetett minket Szűcs korábbi, csíkdelnei lakhelyére. Itt élt, mielőtt Csíkszentmiklósra, majd a jelenlegi, elszigetelt helyszínre költözött a Hargitán. Csíkdelne faluban érdeklődve megtudtuk, hogy körülbelül 3–4 évig lakott az adott címen. </p>



<p>A falusiaknak nem tetszett, hogy feltűnően fiúkkal veszi körül magát, és „csomó cigánygyereket” vitt a faluba, ahol alapvetően nem élnek romák. Bár több falubéli tudott a férfi előéletéről, annyira azért nem zavarta őket a tény, hogy kiskorúakat látnak a környezetében, hogy tegyenek is ellene. Kivéve egy ismeretlen személyt, aki kétszer is feljelentést tett a megyei gyermekvédelemnél illegális gyermekotthon fenntartása miatt. </p>



<p>Beszélgettünk olyanokkal, akik 2022–2023-ban bent jártak nála a házban, és beszámoltak arról, hogy alkalmanként akár húszan is tartózkodtak a kétszobás házban, kis- és nagykorúak egyaránt. Szűcs elkülönített szobáján pedig az ablak be volt sötétítve, nem lehetett belátni hozzá. </p>



<blockquote class="wp-block-quote">
<p>„A hideg kirázott, mikor arra gondoltam, hogy azt csinál ezekkel a gyerekekkel, amit akar.” </p>
</blockquote>



<p>– meséli forrásunk. Megjegyzi, hogy a rendetlen és koszos házban egész biztosan voltak fiatalkorú, 13–14 évesnek látszó gyerekek.</p>



<p>A falusiak tudtak róla, hogy többször is kijárt a rendőrség. Valakit csak zavarhatott a helyzet, mert közérdekű adatigénylésre a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság (a továbbiakban gyermekvédelem vagy DGASPC – <em>szerk. megj.</em>) közölte az Átlátszó Erdéllyel, hogy kétszer is kiszálltak a rendőrség kíséretében olyan bejelentések nyomán, melyek azt állították, Szűcs illegális gyermekotthont működtet.&nbsp;</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="768" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-38-45-346_002-1024x768.jpg" alt="" class="wp-image-61917" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-38-45-346_002-1024x768.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-38-45-346_002-300x225.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-38-45-346_002-295x222.jpg 295w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-38-45-346_002-768x576.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-38-45-346_002-1536x1152.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-38-45-346_002-750x563.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-38-45-346_002-1140x855.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-16-09-38-45-346_002.jpg 1600w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption class="wp-element-caption"><em>A ház ahol Szűcs Balázs lakott Csíkdelnén. Fotó: Kulcsár Árpád</em></figcaption></figure>



<p>De mind a rendőrség, mind a DGASPC azt állítja, hogy ellenőrzéseik alkalmával 18 évnél fiatalabbakat Szűcs Balázs környezetében nem találtak, a jelen lévő fiatalok pedig azt mondták nekik, hogy kiskorúak ott sosem laktak. Mégis több, egymástól független bizonyítékot fedeztünk fel, amelyek alapján </p>



<h2 class="wp-block-heading">a hatósági intézmények megállapítása nem felel meg a valóságnak.</h2>



<p>Az első egy fénykép, amely körülbelül négy éve készült Csíkszeredában. Ezen Szűcs egy autóból ki- vagy beszállva, láthatóan kiskorúak jelenlétében szerepel. A felvétel hitelességét az azt készítő forrásunk támasztja alá. A kiskorúak védelmében ezt a fotót nem tesszük közzé.</p>



<p>A második forrás jól ismeri a Szűccsel élőket, mert egy fiatal rokona is nála lakik. A Szűccsel élők közt azonosít egy olyan fiatalt, akiről azt állítja, hogy Szűcs „nevelte fel“, és már kiskora óta a volt lelkésszel él.&nbsp;</p>



<p>Ehhez a két forráshoz társul még a korábban említett személy, aki szerint a csíkdelnei házban 13–14 évesnek látszó gyerekek is megfordultak 2022-ben és 2023-ban.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Hogy a kiskorúak jelenlétében történt-e bármilyen jogsértés, azt nem tudjuk, és nem is állítjuk.&nbsp;</h2>



<p>Azt viszont tudjuk, hogy Szűcs Balázst a Vatikán <a href="https://itthon.transindex.adatbank.ro/images/__leo/cikkek/77672_Ferenc_papa.jpg" target="_blank" rel="noreferrer noopener">végleg eltiltotta a fiatalokkal való foglalkozástól</a>, a magyarországi vádak pedig kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális visszaélésről szóltak. </p>



<p>Egy ilyen előéletű embernél a kiskorúak puszta jelenléte, főleg ha egy fedél alatt élnek vele, olyan körülmény, amelyet a gyermekvédelemnek ki kellett volna <a href="https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocument/306028" target="_blank" rel="noreferrer noopener">vizsgálnia</a> (<a href="https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocument/306028" target="_blank" rel="noreferrer noopener">a 72/2004-es gyermekvédelmi törvény 98. cikkének a. pontja</a> alapján). A hatóságok viszont két alkalommal a helyszínen ellenőrizve sem találtak kiskorút, és a vizsgálatot ennyiben hagyták. Nem néztek utána, kik jártak a házban korábban, és nem kérdezték meg a környéken élőket sem. Erről a mulasztásról szól a cikk.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Beszélnünk kell a gyermekvédelemről</h2>



<p>A DGASPC 2023 októberében és a következő év márciusában tartott ellenőrzésével több probléma is felmerül. Elekes Zoltán igazgató azt állítja, első alkalommal az ő munkatársuk, a Csíkdelne falut adminisztráló községközpont, Csíkpálfalva szociális referense és egy csíkpálfalvi rendőr voltak a helyszínen, ahol három nagykorú személyt találtak. </p>



<p>A nagykorú személyek azt állították, hogy kiskorúak ott sosem voltak, és Szűcs is csak néhanapján látogat hozzájuk, nem él ott. „A helyszíni ellenőrzés során a kapott információt alátámasztó bizonyíték nem került elő, továbbá kiskorú sem volt a helyszínen” – írja Elekes. Szűcs a jelenlévő roma fiatalok szerint ekkor külföldön tartózkodott.&nbsp;&nbsp;</p>



<p>Az igazgatóság közlése szerint a második alkalommal, 2024 márciusában senkit nem találtak a helyszínen, majd „ezt követően a felmérést az ide bejelentett személlyel egy másik helyszínen folytatták”. Mivel nem értettük, ez pontosan mit jelent, újabb kérdésekkel fordultunk az igazgatósághoz. Válaszukban közölték, hogy „az ide bejelentett személlyel egy másik helyszínen folytatták” azt jelenti, hogy az intézmény munkatársai távoztukban meglátták Szűcsöt egy autóban, és végül egy útmenti gyorsétkezde teraszán beszéltek vele. </p>



<p>A DGASPC szerint Szűcs azt mondta: „ideiglenes humanitárius segélyt nyújt fiataloknak”, mire az igazgatóság szakemberei tájékoztatták arról, hogy mi egy ilyen szolgáltatás törvényes módja. Azt is írták, hogy „a Csíkpálfalva Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályának<strong> szociális munkatársa nyilatkozata alapján 2023 novembere és 2024 februárja között többször is felkeresték a Delne (&#8230;)  szám alatti ingatlant</strong>, azonban egyszer sem találtak ott kiskorú gyermekeket”. </p>



<h2 class="wp-block-heading">Ellentmondások</h2>



<p>Nem tudom, mit jelentett a szociális referens a feletteseinek, de nemrég én is bekopogtam a csíkpálfalvi polgármesteri hivatalhoz, hogy megtudjam, hogy ha többször is jártak kint, ők mit láttak. <strong>Birta Erika</strong> szociális referens volt akkoriban Csíkpálfalván. Azt mondta, hogy <strong>ő mindössze egyszer járt kint</strong>, amikor a központi ellenőrzés volt az októberi bejelentés után, másodszor már nem is hívták. Tehát a nyilatkozata ellentmond a DGASPC hivatalosan közölt adatainak. „Hallani hallottam, hogy járnak oda kisgyerekek, de amikor mi odamentünk, nem volt egy sem”.&nbsp;</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="768" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_002-1024x768.jpg" alt="A csíkpálfalvi polgármesteri hivatal" class="wp-image-61902" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_002-1024x768.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_002-300x225.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_002-295x222.jpg 295w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_002-768x576.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_002-1536x1152.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_002-750x563.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_002-1140x855.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/11/signal-2026-11-13-13-53-23-536_002.jpg 1600w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption class="wp-element-caption"><em>A polgármesteri hivatal Csíkpálfalván. Fotó: Kulcsár Árpád</em></figcaption></figure>



<p>Kérdésemre, hogy miért nem lépett, és indított eljárást, ha úgy hallotta, hogy kisgyerekek járnak oda, azt válaszolta, hogy „nem volt, mi alapján. Az, hogy a szomszéd azt mondta, járnak oda kisgyerekek, nem elégséges indok”. Azt is állítja, hogy nem volt tudomása Szűcs Balázs előéletéről. </p>



<p>Hogy október és március között miért nem ment ki ellenőrizni, azt azzal indokolta, hogy az első ellenőrzés után két héttel mindenki el is költözött az említett címről. Ez azonban kevéssé valószínű, <strong>hiszen ha így lenne, akkor nem tett volna valaki másodszor is bejelentést a gyermekvédelemhez</strong>, illetve az ellenőrök nem találkoztak volna Szűccsel hazafelé menet.&nbsp;</p>



<p>Mindkét esetben kint volt a rendőrség is a háznál, azonban nem érezték szükségét annak, hogy megvizsgálják, Szűcs érintkezik-e kisgyerekekkel. Ők is megelégedtek azzal, hogy nem voltak jelen kiskorúak. </p>



<p>Birta Erika nyilatkozatának még van egy ellentmondása: először ugye azt mondta, hogy nem volt több ellenőrzésen október után, majd amikor megkérdeztem, hogy akkor honnan tudta, hogy elköltöztek, és nincs mit monitorizálni, azt válaszolta, hogy jártak ki, és a szomszédok mondták, hogy már rég nem látták az ott lakókat. Birta, aki végzettsége szerint könyvelő, egyébként azóta már nem szociális referens, de még mindig a polgármesteri hivatalban dolgozik. </p>



<h2 class="wp-block-heading">Még több kérdés a gyermekvédelemmel kapcsolatban</h2>



<p>Szűcsnek remek kapcsolata volt (és talán jelenleg is van) <a href="https://remenykisemberei.hu/index.php/rolunk/egyuttmukodo-partnereink" target="_blank" rel="noreferrer noopener">a Hargita megyei gyermekvédelemmel. Egyesületi honlapján partnerként tünteti fel a hivatalt</a>. Erdélyi kapcsolatai 2007-ben kezdtek kiépülni, amikor a Hargita megyei Zetelakán tartott tábort székely és csángó gyerekeknek. Azután rendszeresen járt Székelyföldre. Munkája a gyerekekkel <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/hataron-tuli-gyerekek-adjak-elo-az-istvan-kiralyt-budapesten">a 2014-es<em> István, a király</em> megszervezésében csúcsosodott ki</a>, amikor is határon túli gyerekek szereplésével a budapesti Petőfi Csarnokban volt megtekinthető az előadás. </p>



<p>Rendszeresen jártak nehéz sorsú gyerekek az általa szervezett csobánkai táborba is, vagy még messzebb, például Lengyelországba. Erős kapcsolatot alakított ki a gyermekotthonok vezetőivel és a gyermekvédelem felsőbb szintjein is. Olyannyira erőset, hogy egy forrásunk szerint az egyházból való kirúgása után még éveken keresztül járt az otthonokba, és állandó csapata volt kamasz fiúkból, akiket rendszeresen magával vitt.&nbsp;</p>



<p>A forrás azt is állítja, hogy <strong>Zsurzs Angéla</strong> gyermekvédelmi szakember, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság munkatársa egyenesen azt mondta, nem hiszi el a vádakat, amivel Szűcsöt Magyarországon illették. Megkerestük Zsurzs Angélát, aki elismerte, hogy jóban voltak Szűccsel, de tagadja, hogy mondta volna, hogy ártatlannak gondolja, és azt is, hogy a botrány kirobbanása után is kapcsolatban maradt volna Szűcs a gyerekekkel. </p>



<blockquote class="wp-block-quote">
<p>„Én azt hallottam, hogy a rendőrség kivizsgálta a vádakat, és nem találtak bizonyítékot, hogy bármit elkövetett volna. Ki vagyok én, hogy ezt felülbíráljam?” </p>
</blockquote>



<p>– méltatlankodott Zsurzs, aki lehetetlennek tartja, hogy a gyermekvédelem vezetői ne lépjenek fel, amennyiben tudnak arról, hogy Szűcs kiskorúakkal lakik együtt.</p>



<p>Ebben nem értünk egyet. A Hargita megyei gyermekvédelem már követett el olyan súlyos mulasztást, amiről mi is tudunk. Amikor a Böjte-otthonok egy nevelője által elkövetett,<a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-visszaeleseket-tussoltak-el-bojte-csaba-gyermekmento-alapitvanyanal/"> tíz éven át tartó szexuális visszaélésekről írtunk</a>, a vádiratból megtudtuk, hogy az ügyészség kötelezettségszegés gyanújával eljárást indított Elekes Zoltán igazgató ellen, mivel a gyermekvédelem munkatársai az egyik otthonban élő gyermek esetében megállapították, hogy súlyos abúzusoknak volt kitéve, de erről nem értesítették a nyomozó hatóságokat.</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-wp-embed is-provider-tl-tsz-erd-ly wp-block-embed-tl-tsz-erd-ly"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<blockquote class="wp-embedded-content" data-secret="BwlyIFOeKK"><a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-visszaeleseket-tussoltak-el-bojte-csaba-gyermekmento-alapitvanyanal/">Szexuális visszaéléseket tussoltak el Böjte Csaba gyermekmentő alapítványánál</a></blockquote><iframe class="wp-embedded-content" sandbox="allow-scripts" security="restricted" title="&#8220;Szexuális visszaéléseket tussoltak el Böjte Csaba gyermekmentő alapítványánál&#8221; &#8212; Átlátszó Erdély" src="https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-visszaeleseket-tussoltak-el-bojte-csaba-gyermekmento-alapitvanyanal/embed/#?secret=2Qt0y9DxoI#?secret=BwlyIFOeKK" data-secret="BwlyIFOeKK" width="500" height="282" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no"></iframe>
</div></figure>



<h2 class="wp-block-heading">Balázs atya nem ezt érdemli</h2>



<p>Nem Zsurzs és Abos az egyetlen, aki nincsen rossz véleménnyel Szűcsről. A kutatás egy pontján bekopogtam a Zsögödön található gyermekotthonba, mivel olyan információkat kaptam, hogy Szűcs ott is gyakran megfordulhatott a botrány előtt meg után is.&nbsp;</p>



<blockquote class="wp-block-quote">
<blockquote class="wp-block-quote">
<p>„Én csak azt tudom mondani, hogy szervezett táborokat, én is ott voltam, de ott olyan dolgok, amikkel megvádolták, nem történtek, ez hétszentség. Én voltam vele nem egyszer, nem kétszer. Csak az a baj, hogy a nevelőket nem kérdezi meg soha senki. Ő mindenben segíti a gyerekeket, de amikor felnőnek, 23 évesek lesznek és visszautasítja őket, mondván, menjenek dolgozni, akkor ilyeneket mondanak róla. Az a baj, hogy mikor innen kikerülnek azok a gyerekek, akik lusták még élni is, és a pénzt addig kapják, amíg kapják, s utána nem tudnak mit kezdeni magukkal, ilyeneket mondanak, ugyanígy rólam is, nem azt, hogy molesztálom őket, hanem hogy rossz nevelő vagyok s mindenfélét mondanak.” </p>
</blockquote>
</blockquote>



<p>– mondja Molnár Piroska házvezető. Hozzáteszi, nem tudja, ami Magyarországról elindult, igaz-e vagy sem, de akkoriban a csíkszeredai gyerekek írtak a Hargita megyei igazgatóságnak, amiben kiálltak mellette. </p>



<blockquote class="wp-block-quote">
<blockquote class="wp-block-quote">
<p>„Mert szerették, hogy táboroztatni vitte őket, azóta sem történik semmi ehhez hasonló. Akik elindították ezt róla, szembenéznék én velük.” </p>
</blockquote>
</blockquote>



<p>– így a házvezető.</p>



<p>A gyermekvédelem egy másik munkatársa, Kopacz András nevelő, mentor és sportpedagógiai feladatokat lát el. Egy harmadik félnek küldött, birtokunkba került üzenetei arról szólnak, hogy</p>



<blockquote class="wp-block-quote">
<p>„támadás alatt áll a gyermekvédelem, a liebrális (sic!)&nbsp;tiszás sajtó által”. </p>
</blockquote>



<p>A szövegből érződik, hogy azután küldte ezt, hogy mi Urfi Péter kollégámmal közösen, majd én egyedül is Székelyföldön gyermekvédelmi és egyéb intézményekhez kopogtunk be. Kopacz szerint mi ki akarjuk csinálni az atyát, mert baloldaliak vagyunk, pedig „az atya nem ezt érdemli”. Mikor a beszélgetőtársa megjegyzi, hogy de hát hány gyereket bántott, Kopacz azt válaszolja: „Balázs egyet se!”.&nbsp;</p>



<p>A gyermekvédelmi dolgozó „röhejesnek” nevezi, hogy volt neveltek „15 év után felébrednek” és ilyeneket mondanak az atyáról. „Az az ember semmi rosszat nem tett, támogatta a Fidesz.” – véli. Kopacz nem hajlandó elhinni, amikor beszélgetőtársa ellentmond neki azzal, hogy maga is ismer olyan volt neveltet, akit Szűcs fürdetett kiskorúként. </p>



<p>Ezután Kopacz megfenyegeti beszélgetőtársát, ha bármit abból a beszélgetésből lement és megjelenik, pert fog indítani. Mégis azt gondoljuk, hogy közérdekű információnak számít egy gyermekvédelmi dolgozó viszonyulása az áldozatokhoz és az egyház által szexuális visszaélőnek tekintett személyhez.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Nem felmentették, hanem sosem jutott el bíróságig</h2>



<p>Hargita megyei beszélgetőpartnereink több alkalommal is úgy hivatkoztak a magyarországi ügyre, mintha a hatóságok tisztázták volna Szűcs Balázst. Ez nem felel meg a tényeknek: Szűcs ügye nem került büntetőbíróság elé, így felmentő ítélet sem született.</p>



<p>Pető Attila magyar gyermekvédelmi aktivista – aki saját bántalmazási történetének nyilvánosságra hozatalával és közéleti szerepvállalásával először irányította a széles nyilvánosság figyelmét Szűcs tetteire – elmondása szerint gyermekkorában, 1999 és 2003 közötti időszakban zaklatta őt szexuálisan Szűcs. Pető mindezt 2003-ban jelezte az egyházi vezetésnek, hivatalos vizsgálat akkor nem indult. </p>



<p>A rendőrség 2008-ban szerzett tudomást a történtekről, de a Petőt érintő cselekmények ekkorra már elévültek, így büntetőeljárás nem indult. Pető 2015-ben ismét az egyházhoz fordult, ennek nyomán egyházi vizsgálat kezdődött, amelynek során további érintettek is előkerültek. 2016 őszén Süllei László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye általános érseki helynöke rendőrségi bejelentést tett olyan újabb esetekről, amelyek még nem évültek el. A Válasz Online <a href="https://www.valaszonline.hu/2021/03/08/egyhazi-molesztalasi-botrany-peto-attila/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">szerint</a> bírósági ügy ezekből azért nem lett, mert az érintett gyermekek szülei nem kívántak részt venni a büntetőeljárásban.</p>



<p>Az egyházi kivizsgálás ezzel szemben döntéssel zárult: 2016 szeptemberében Szűcsöt tíz évre eltiltották a papi szolgálattól, majd az újabb, az abúzusban érintett jelentkezők után decemberben véglegesen kizárták a papságból.</p>



<p>Az egyházi döntés nem bírósági megállapítás, és nem mond ítéletet Szűcs büntetőjogi felelősségéről. A bíróság előtti büntetőeljárás elmaradása viszont nem azt jelenti, hogy a vádak alaptalannak bizonyultak: az egyik ügy elévült, a többinél a sértettek hozzátartozói nem vettek részt az eljárásban.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Utóélet: a kitüntetés visszavonása</h2>



<p>Az ügy legutóbbi fejleménye 2026 májusában történt. Pető Attila nyílt levélben kérte Szentendre önkormányzatától, hogy vonják vissza Szűcs Balázs 2006-ban kapott Pro Urbe Emlékérmét – amelyet a pap még hatéves szentendrei szolgálata elismeréseként kapott, jóval azelőtt, hogy a vele szemben felmerülő gyanúk nyilvánossá váltak volna.</p>



<p>Fülöp Zsolt polgármester kezdeményezésére a szentendrei képviselőtestület zárt ülésen, egyhangúlag döntött a kitüntetés visszavonásáról. Pető Attila a döntés előtt közösségi oldalán azt írta, hogy a magyarországi gyermekvédelem számos mulasztással, hallgatással és intézményi kudarccal szembesül, ezért különösen fontosnak tartja az ilyen jelképes gesztusokat.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Zárlat</h2>



<p>Szűcsöt többször is kerestük. Először én hívtam fel telefonon, ekkor letagadta, hogy övé lenne a szám, ezután bejelölt Facebookon. Azt írta, hallotta, hogy keresem. Amikor jeleztem, hogy újságíró vagyok, kijelentette, hogy nem kíván nyilatkozni. </p>



<p>Ezután viszonylag hamar letiltott, de azért még megnézhettem, körülbelül két tucatnyi ismerősét a Facebookon: többnyire roma fiatalok. Mint ahogy a fogadó TikTok-oldala is sok roma fiatalt és gyereket követett. </p>



<p>Az elszigetelt helyet a hegyen, ahová a beszámolók alapján csak hosszú erdei utakon, terepjáróval lehet eljutni, nem sikerült megtalálni. De eleve kérdés, hogy ez a mi feladatunk-e.</p>



<p><em>Ez a cikk az Átlátszó Erdély és a 444.hu közös tényfeltárása, a <a href="https://journalismfund.eu/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Journalismfund Europe</a> támogatásával készült.</em> A 444-es partnerünk, <a href="https://444.hu/2026/11/16/miert-lehet-meg-gyerekekkel-az-akit-a-papa-kizart-a-papok-kozul-es-tobb-tucat-aldozata-ismert" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Urfi Péter cikke itt olvasható</a>.</p>



<figure class="wp-block-image"><img loading="lazy" decoding="async" width="640" height="195" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/logo_journalismfund.jpg" alt="" class="wp-image-41545" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/logo_journalismfund.jpg 640w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/logo_journalismfund-300x91.jpg 300w" sizes="(max-width: 640px) 100vw, 640px" /></figure>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/csiki-gyermekvedelem-orra-elott-ismet-gyerekek-kozeleben-a-szexualis-bantalmazasokba-belebukott-magyarorszagi-pap/">A gyermekvédelem orra előtt, ismét gyerekek közelében a szexuális bántalmazásokba belebukott magyarországi pap</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2026/11/anyag-kikep-Insta-ha-jol-nez-ki-7-1.jpg</url>
								<title>anyag kikép (Insta, ha jól néz ki) (7) (1)</title>
								<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/csiki-gyermekvedelem-orra-elott-ismet-gyerekek-kozeleben-a-szexualis-bantalmazasokba-belebukott-magyarorszagi-pap/</link></image><authorId>39</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/kulcsararpi/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2026/11/anyag-kikep-Insta-ha-jol-nez-ki-7-1.jpg</url>
								<title>anyag kikép (Insta, ha jól néz ki) (7) (1)</title>
								<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/csiki-gyermekvedelem-orra-elott-ismet-gyerekek-kozeleben-a-szexualis-bantalmazasokba-belebukott-magyarorszagi-pap/</link></image><authorId>39</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/kulcsararpi/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>A hallgatás mindig az elkövetőt segíti. De ki tudunk lépni a csendből?</title>
		<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/a-hallgatas-mindig-az-elkovetot-segiti-de-ki-tudunk-lepni-a-csendbol/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Átlátszó Erdély]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 22 Feb 2026 14:37:36 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Abúzusok]]></category>
		<category><![CDATA[Podcast]]></category>
		<category><![CDATA[abúzus]]></category>
		<category><![CDATA[gyermekabúzus]]></category>
		<category><![CDATA[Kulcsár Árpád]]></category>
		<category><![CDATA[Méndüh]]></category>
		<category><![CDATA[Nagybánya]]></category>
		<category><![CDATA[podcast]]></category>
		<category><![CDATA[szexuális agresszió]]></category>
		<category><![CDATA[szexuális visszaélés]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://atlatszo.ro/?p=59427</guid>

					<description><![CDATA[<p>Van-e olyan túlélője a nagybányai abúzusoknak, aki nem jelenik meg a cikkben? Hogyan tudja átvenni a hatalmi helyzetben lévő felnőtt a kontrollt a még nem egészen érett fiatal morális érzéke fölött? Mit ért Kulcsár Árpi azon, hogy „a sztori nem ér annyit, hogy az ember rossz legyen”?&#160; Hogyan lehet objektív az újságíró, amikor az egyik [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/a-hallgatas-mindig-az-elkovetot-segiti-de-ki-tudunk-lepni-a-csendbol/">A hallgatás mindig az elkövetőt segíti. De ki tudunk lépni a csendből?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p>Van-e olyan túlélője a nagybányai abúzusoknak, aki <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-abuzus-nagybanya-turul-sas-lovagrend/">nem jelenik meg a cikkben</a>? Hogyan tudja átvenni a hatalmi helyzetben lévő felnőtt a kontrollt a még nem egészen érett fiatal morális érzéke fölött? Mit ért Kulcsár Árpi azon, hogy „a sztori nem ér annyit, hogy az ember rossz legyen”?&nbsp;</p>



<p>Hogyan lehet objektív az újságíró, amikor az egyik fél nem megértetni akarja magát, hanem manipulálni? Hogyan ellenőrzi az információk igazságtartalmát úgy, hogy közben ne a túlélőt (bántalmazott személy &#8211; szerk. megj.) kérdőjelezze és traumatizálja tovább? </p>



<p>Miért van az, hogy amikor cselekedni kellene, akkor azok is másként viselkednek, akikkel az elvekben egyetértünk?  Hogyan lehetne megelőzni azt, hogy éveken, akár évtizedeken át történjenek visszaélések, bántalmazások a közösség hallgatólagos tudtával, mégse történjen semmi a megakadályozásuk érdekében?</p>



<p>Mindezekre és még jóval több kérdésre választ kapsz, ha megnézed, meghallgatod az alábbi beszélgetést.</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-rich is-provider-spotify wp-block-embed-spotify wp-embed-aspect-21-9 wp-has-aspect-ratio"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<iframe title="Spotify Embed: A hallgatás mindig az elkövetőt segíti. De ki tudunk lépni a csendből?" style="border-radius: 12px" width="100%" height="152" frameborder="0" allowfullscreen allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; fullscreen; picture-in-picture" loading="lazy" src="https://open.spotify.com/embed/episode/2gS3UMbzUhPsm3zKma4Doq?si=x0lbwW26Q3atUAEo54h5mw&amp;utm_source=oembed"></iframe>
</div></figure>



<p><strong><strong><a href="https://open.spotify.com/show/5dqYK4Sa63X2Hi27ejJ3u3" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!</a></strong></strong></p>



<figure class="wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<div class="jeg_video_container jeg_video_content"><iframe loading="lazy" title="A hallgatás a bántalmazót segíti. Ki tudunk lépni a csendből?" width="500" height="281" src="https://www.youtube.com/embed/JyGCdiNBB5c?feature=oembed" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" referrerpolicy="strict-origin-when-cross-origin" allowfullscreen></iframe></div>
</div></figure>



<p><a href="https://www.youtube.com/@atlatszoerdely5533" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>Iratkozzatok fel.a Youtube-csatornánkra!</strong></a></p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>A podcast tartalmából</strong></h2>



<p>03:40 Hogyan jutott el a „Nagymester” története Kulcsár Árpihoz? Egy megosztás, egy utalás, nagyon sok reakció Nagybányáról.</p>



<p>07:45 Keresztény máz, okkultizmus szerepe a „lovagrendben” és a lányok behálózásában</p>



<p>16:00 Hogyan lehet megérteni a történtek szürreális oldalát?&nbsp;</p>



<p>22:50 Az önbecsülés, a felnőtt figyelme és az érzelmi zsarolás</p>



<p>31:10 Amikor a túlélő azt érzi, hogy közös a célunk</p>



<p>37:00 Ha az elkövető megnyílna és bocsánatot kérne</p>



<p>43:27 A tabusítás hatása: tíz év múlva ugyanaz van</p>



<p>52:55 Miért hárítunk? Hogyan haladjuk meg a bénító félelmet?</p>



<p>1:02:48 Mi történt az Osonó társulatban és a Márton Áron Gimnáziumban történt visszaélések feltárása óta?</p>



<p>1:09:05 Miért kell ennyi részletet beleírni a cikkekbe?</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-wp-embed is-provider-tl-tsz-erd-ly wp-block-embed-tl-tsz-erd-ly"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<blockquote class="wp-embedded-content" data-secret="ShUB2IgFbq"><a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-abuzus-nagybanya-turul-sas-lovagrend/">Méndüh: nemzeti okkultizmussal kényszerítette szexre a diákjait a nagybányai történelemtanár</a></blockquote><iframe class="wp-embedded-content" sandbox="allow-scripts" security="restricted" title="&#8220;Méndüh: nemzeti okkultizmussal kényszerítette szexre a diákjait a nagybányai történelemtanár&#8221; &#8212; Átlátszó Erdély" src="https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-abuzus-nagybanya-turul-sas-lovagrend/embed/#?secret=I93nqn1484#?secret=ShUB2IgFbq" data-secret="ShUB2IgFbq" width="500" height="282" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no"></iframe>
</div></figure>



<p>Ha bárki kiskorúakkal szemben elkövetett bármilyen (érzelmi, fizikai, szexuális) visszaélésről szerez tudomást, azt jelentse be a <strong>119</strong>-es, ingyenesen hívható, országosan egységes sürgősségi számon vagy a <a href="https://copii.gov.ro/1/harta-contacte-dgaspc-uri/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóságoknál</a>.</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/a-hallgatas-mindig-az-elkovetot-segiti-de-ki-tudunk-lepni-a-csendbol/">A hallgatás mindig az elkövetőt segíti. De ki tudunk lépni a csendből?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2026/02/anyag-kikep-Insta-ha-jol-nez-ki-5.jpg</url>
								<title>anyag kikép (Insta, ha jól néz ki) (5)</title>
								<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/a-hallgatas-mindig-az-elkovetot-segiti-de-ki-tudunk-lepni-a-csendbol/</link></image><authorId>11</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/atlatszoerdely/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2026/02/anyag-kikep-Insta-ha-jol-nez-ki-5.jpg</url>
								<title>anyag kikép (Insta, ha jól néz ki) (5)</title>
								<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/a-hallgatas-mindig-az-elkovetot-segiti-de-ki-tudunk-lepni-a-csendbol/</link></image><authorId>11</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/atlatszoerdely/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>Méndüh: nemzeti okkultizmussal kényszerítette szexre a diákjait a nagybányai történelemtanár</title>
		<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-abuzus-nagybanya-turul-sas-lovagrend/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Kulcsár Árpád]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 13 Feb 2026 13:02:49 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Abúzusok]]></category>
		<category><![CDATA[abúzus]]></category>
		<category><![CDATA[display-europe]]></category>
		<category><![CDATA[iskola]]></category>
		<category><![CDATA[Máramaros megyei RMDSZ]]></category>
		<category><![CDATA[Mastan Eliza]]></category>
		<category><![CDATA[Nagy-Jenei Zoltán]]></category>
		<category><![CDATA[Nagybánya]]></category>
		<category><![CDATA[Németh László Elméleti Líceum]]></category>
		<category><![CDATA[okkultizmus]]></category>
		<category><![CDATA[Pintér Zsolt]]></category>
		<category><![CDATA[szexuális abúzus]]></category>
		<category><![CDATA[tanár]]></category>
		<category><![CDATA[tanár-diák viszony]]></category>
		<category><![CDATA[Turul-Sas Hagyományőrző Egyesület]]></category>
		<category><![CDATA[Turul-Sas Lovagrend]]></category>
		<category><![CDATA[visszaélés]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://atlatszo.ro/?p=59339</guid>

					<description><![CDATA[<p>Frissítés 2026. február 16-án Felfüggesztették állásából a bűnügyi vizsgálatok idejére a nagybányai Németh László Elméleti Líceum történelemtanárát, olvasható a Máramaros megyei tanfelügyelőség közleményében. A hétvégén összeült az iskola vezetősége és a hatályos törvények alapján döntött így. Azután történt ez, hogy az illető és két volt (fiú) tanítványa lakásán házkutatást végeztek péntek reggel, és kihallgatták őket [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-abuzus-nagybanya-turul-sas-lovagrend/">Méndüh: nemzeti okkultizmussal kényszerítette szexre a diákjait a nagybányai történelemtanár</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-cyan-bluish-gray-background-color has-background"><strong>Frissítés 2026. február 16-án <br></strong><br>Felfüggesztették állásából a bűnügyi vizsgálatok idejére a nagybányai Németh László Elméleti Líceum történelemtanárát, olvasható a Máramaros megyei tanfelügyelőség közleményében. <br><br>A hétvégén összeült az iskola vezetősége és a hatályos törvények alapján döntött így. Azután történt ez, hogy az illető és két volt (fiú) tanítványa lakásán házkutatást végeztek péntek reggel, és kihallgatták őket többrendbéli, folytatólagos erőszak és nemi erőszak elkövetése ügyében. A házkutatás során több telefonkészüléket és más bizonyítékot koboztak el.&nbsp;<a href="https://stirileprotv.ro/video/play/17profesor-violmp4/">Az ügyészség azt közölte a Pro Tv-vel</a>, hogy öt bántalmazott személyről tudnak, akiket a gyanú szerint huzamosabb ideig nemi erőszaknak vetettek alá. <br><br>A kihallgatások után sem a gyanúsítottak, sem a bántalmazott személyek (túlélők) nem nyilatkoztak arra hivatkozva, hogy kezdetleges fázisban van az ügy. Vádemelés nem történt, a gyanúsítottak szabadlábon vannak.<br></p>



<p class="has-medium-font-size">„És most rád küldöm a dühös szellememet!” – mondta a férfi, és éreztem, hogy valami elkezd fojtogatni.&nbsp;</p>



<p>Ezt a mondatot egy harmincas nő osztja meg velem, Nagybányán ülünk, egy nyilvános parkban. Többször megkér, hogy álljunk meg a beszélgetésben, mert valaki ismerős sétál el éppen, egy helyi pap vagy egy tanár.&nbsp;</p>



<p>Eleve nem szerencsés, ha egy szexuális és érzelmi visszaélésekről szóló témába bárki belehallgat, de Sára ráadásul érzékeny helyzetben van: évek óta próbálkozik, hogy a közösségen belül és hivatalos úton is érvényt szerezzen az igazának.&nbsp;</p>



<p>Csakhogy ez nagyon nehéz, és az abúzus túlélőjének érzelmileg igencsak megterhelő feladat. Főleg, ha a közösség nem igazán akar szembenézni a történtekkel. Márpedig eddigi munkáim során azt tapasztaltam, hogy egy ilyen hosszú bántalmazástörténet kapcsán sok szereplőnek kell félrenéznie ahhoz, hogy az elkövető ennyi ideig aktív maradhasson.</p>



<div class="wp-block-group is-layout-constrained wp-block-group-is-layout-constrained"><div class="wp-block-group__inner-container">
<p class="has-cyan-bluish-gray-background-color has-background"><strong>Figyelem!</strong><br><br>A cikkben a túlélők és egyes tanúk neveit megváltoztattam. <br><br>A <em>túlélő </em>kifejezést az <em>áldozat</em> szó helyett javasolják a segítő szakemberek abúzusokat elszenvedett személyek megnevezésére. Míg az <em>áldozat</em> szó passzív, kiszolgáltatott szerepben ábrázolja az érintetteket, addig a <em>túlélő</em> azt hangsúlyozza, hogy az illető a saját erejének is köszönhetően élte túl a bántalmazást, és cselekvőképes. Ez nem kisebbíti a történtek súlyát, hanem emberközpontúbb, és teret ad a felépülésnek, a továbblépésnek.</p>
</div></div>



<p>Ott ülök, hallgatom Sára történetét. Tíz méterrel odébb a kisfia játszik az apukával. Hallgatom, miket kellett kibírnia, figyelem, ahol a borzalmas részeknél a hangja megváltozik, az emlékezéstől disszociál, és azon gondolkodom, hogyan fogom értésére adni az olvasóknak, mi minden történt vele. Aztán hónapok múlva elkezdem megírni ezt a cikket, miután biztos vagyok benne, hogy helyére került minden mozaik.</p>



<ul>
<li class="has-medium-font-size">Ez a cikk egy erdélyi város zárt közegeiben feltárt szexuális visszaélések és súlyos etikai határátlépések történetét dolgozza fel.</li>



<li class="has-medium-font-size">Konkrét eseteken keresztül mutatja be, hogyan működtek <strong>szektaszerű mintázatok</strong> a hagyományőrzés, a „magyar szó” védelme és a közösségi identitás retorikája mögött – többek között a Turul–Sas Lovagrend környezetében.</li>



<li class="has-medium-font-size">A cikk bemutatja, hogyan nem ismerték fel vagy hagyták következmények nélkül a gyermekbántalmazásokat és intézményi mulasztásokat, többek között a nagybányai <strong>Németh László Elméleti Líceum</strong>ban.</li>



<li class="has-medium-font-size">A történetek nem elszigetelt ügyek: megosztott közösség rajzolódik ki, ahol a hallgatás, a relativizálás és a megszólalás áll szemben egymással.</li>
</ul>



<h2 class="wp-block-heading">Sára 2008-ban lépett be a Turul-Sas Lovagrendbe&nbsp;</h2>



<p>Tanára, Nagy-Jenei Zoltán javasolta, miután nemzeti érzelmű fiatal volt, és a tanártól érdeklődött, érdemes lenne-e a <em>Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom</em> felé orientálódnia. Nagy-Jenei azt mondta neki, hogy azt nem ismeri, válassza inkább az általa alapított lovagrendet, amelynek szintén fontosak a nemzeti értékek. Az 1994-ben alapított Turul-Sas Lovagrend akkoriban már nagy múltra tekintett vissza, de az alapítók közül csak Nagy-Jenei maradt benne ilyen hosszú időn keresztül.&nbsp;</p>



<p>Sára élt a lehetőséggel, és nyolcadik osztályban csatlakozott a rendhez. Szinte hetente túráztak a környező hegyekben, illetve íjazást és táncot tanultak.</p>



<p>2008-ban körülbelül 15 tagja volt a lovagrendnek, akkori és volt diákok. A Turul-Sas Lovagrend finanszírozási lehetőségeit bővítendő jött létre a Turul-Sas Hagyományőrző Egyesület 2010-ben.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Hogyan épült fel a Turul-Sas Lovagrend?&nbsp;</h2>



<p>Rendkívül hierarchikusan: a rendet a Nagymester irányítja, aki természetesen Nagy-Jenei Zoltán maga. Innen lefelé palotás lovagok és palotás hölgyek, lovagok és udvarhölgyek, lovagjelöltek, udvarhölgy-jelöltek és apródok alkották.&nbsp;</p>



<p>Nagy-Jenei egy egész fantáziavilágot teremtett. Például a Nagybánya körüli erdőknek és kirándulóhelyeknek mind megvoltak a fantázianeveik, ezeket hűbéri javadalmakként „osztogatta”<em> </em>a Nagymester a hűbéresei között.</p>



<p>Feljebb jutni azonban nem transzparens kritériumok szerint lehetett, hanem Nagy-Jenei szubjektív döntése alapján. Ha lány voltál, akadt más módja is az előremenetelnek, mint a fiúk esetében, de erről majd később.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Szüksége van Sárára</h2>



<p>Sára kilencediktől egy távolabbi városban szeretett volna tanulni, de a tanár meggyőzte, inkább maradjon a helyi Németh László Elméleti Líceumban, mondván, nagyon kevés Bányán a fiatal, és csak Sárával tud a nemzetért dolgozni, szüksége van rá.&nbsp;</p>



<p>De amint elkezdődött a kilencedik, kiderült, hogy Nagy-Jenei Zoltánnak mégsem volt akkora szüksége a lányra, nem vette igénybe a segítségét. A lány a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomban kezdett tevékenykedni, majd a tanár tizedikben mégiscsak szólt, hogy segíthetne: akkor lett kész az egyesület, Sára a pályázatok megírásában és az elszámolásban aktívan részt vett.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Apja helyett apja lesz</h2>



<p>Kilenc vagy tizedik osztályban tanórai feladatként fogságban lévő katonáknak kellett levelet írniuk. Miközben Sára átvette a dolgozatát, a tanár azt mondta, szeretne beszélni vele órák után.&nbsp;</p>



<p>Akkor azt ecsetelte, hogy az írásából feltűnt neki, hogy<strong> apahiánya van a lánynak, ő pedig szeretne segíteni, apja helyett apja lesz</strong>, segít mindenben, amiben tud. <em>„Nem értettem, hogy miről beszél. (&#8230;) És elkezdtem kételkedni magamban, azon tépelődtem, hogy mit láthatnak kívülről az emberek rajtam, ha én ilyen dolgokat nem is veszek észre, mi minden lehet még ott”</em> – mondja a lány.</p>



<p>2009 végén csíkszeredai kiránduláson vett részt Sára és egy fiú a rendből. Sára felidézi, hogy ekkor találkoztak Orbán Zsolttal is, aki szintén történelemtanár, s akiről már megírtam két cikkben (<a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-kihasznalas-marton-aron-csikszereda/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">ide</a> és <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/lanyok-nyilt-titok-csikszereda-hallgatas-behalozas-grooming/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">ide</a> kattintva olvasható), hogyan élt vissza diáklányokkal évtizedeken keresztül.&nbsp;</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-wp-embed is-provider-tl-tsz-erd-ly wp-block-embed-tl-tsz-erd-ly"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<blockquote class="wp-embedded-content" data-secret="rfGhmEy0PW"><a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/a-hallgatas-mindig-az-elkovetot-segiti-de-ki-tudunk-lepni-a-csendbol/">A hallgatás mindig az elkövetőt segíti. De ki tudunk lépni a csendből?</a></blockquote><iframe class="wp-embedded-content" sandbox="allow-scripts" security="restricted" title="&#8220;A hallgatás mindig az elkövetőt segíti. De ki tudunk lépni a csendből?&#8221; &#8212; Átlátszó Erdély" src="https://atlatszo.ro/abuzusok/a-hallgatas-mindig-az-elkovetot-segiti-de-ki-tudunk-lepni-a-csendbol/embed/#?secret=BlcrpOcW0Z#?secret=rfGhmEy0PW" data-secret="rfGhmEy0PW" width="500" height="282" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no"></iframe>
</div></figure>



<p>Ezen a kiránduláson Nagy-Jenei magához hívatta beszélgetni Sárát. Elmondta, hogy mennyire tetszett neki, hogy a fiúval sétáltak Somlyón, és a két diáknak együtt kellene lennie. És elmondta azt is, hogy<strong> ő nem tanítványként, hanem barátként tekint a két fiatalra.</strong></p>



<p>A lány és a tanár egyre több időt töltött együtt. Egyrészt a lovagrendben, másrészt az egyesületi munkában, az egyre szaporodó fellépéseken. Az általa vezetett <em>Schönherr Gyula Történelmi Kör</em> nevű foglalkozás ugyancsak lehetőséget teremtett az iskolán kívüli találkozásokra.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Emese álma és a rejtett kamera</h2>



<p>Sára tizedikes volt, amikor Nagy-Jenei megkérte őt és a húgát, hogy adjanak elő egy rövid iskolai színdarabot<em> Emese álma</em> címmel. „<em>Azt mondta, ha van kedvünk, vigyünk magunkkal hosszú fekete ruhát, és minden alkalommal ott, a történelemteremben öltözzünk át, addig ő kimegy</em>”. Minden próbán ez volt a koreográfia. Három hónapig próbálták a darabot, amelyben alig volt néhány mondat, és végül nem mutatták be.&nbsp;</p>



<p>Miután a lány elballagott, a tanár megmutatta, hogy tart egy kamerát a történelemteremben a szekrényben elzárva. A lány attól tart, készülhettek felvételek róla ebben az időszakban. A későbbiekben látni fogjuk, hogy Nagy-Jenei készített képeket meztelen kiskorú lányokról.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Elszigetelni a lányt</h2>



<p>A lány emlékei&nbsp; szerint 16 éves volt, amikor Nagy-Jenei Zoltánnal Budapestre utazott a <em>Gloria Victis</em> történelmi vetélkedőre. Sárának akkoriban volt egy budapesti fiúja, és megbeszélte a sráccal, hogy találkozzanak, ha már úgyis Pesten jár. A tanár azonban azt mondta, hogy csak akkor mehet a lány, ha együtt felhívják az édesanyját, aki megerősíti. Sára anyukája azt mondta, természetesen elengedte a lányát, de a tanár nem akarta elhinni.&nbsp;</p>



<p>Visszatérve Nagybányára, a túrázásokon többször magához hívta a lányt, és elmondta, hogy nagyon megbántva érzi magát, és haragszik amiatt, hogy Sára a fiúval találkozik, micsoda erkölcstelen dolog ez.</p>



<p>A téma később is terítéken maradt. A lány tizenegyedikes volt, a <em>Székely Sziget</em>re készült, amikor az indulása előtt e-mailt kapott a tanárától. <em>„Azt írta, ne haragudjak, hogy a nagy napom előtt a düheivel zavar, de időben szóljak, ha nem szeretném, hogy helyettem </em><strong><em>keressen másik áldozatot</em></strong><em>. Akkor nem értettem, mit jelent ez”</em> – idézi fel Sára.&nbsp;</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="665" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/patak-1024x665.jpg" alt="" class="wp-image-59350" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/patak-1024x665.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/patak-300x195.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/patak-768x499.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/patak-1536x997.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/patak-750x487.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/patak-1140x740.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/patak.jpg 1600w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption class="wp-element-caption"><em>Illusztráció: Csala Hermina</em></figcaption></figure>



<p>Aztán a következő év februárjában Sára bejelentkezett a lovagrend egyik túrájára. A tanár felhívta előző este, hogy ők ketten elindulhatnának másnap kicsit korábban, mert felvinné a <em>Turulkő</em>re (a lovagrendi mitológiában ez a Sólyomkő neve), ahová még a feleségét sem vitte fel, pedig a nő sokszor kérlelte.</p>



<p>Másnap reggel hétkor elindultak, felmentek a sziklára, és megálltak a szakadék szélén. A tanár átkarolta a lányt, és azt mondta neki, írt egy verset, döntse el, hogy elviszi magával, vagy összetépik. Felolvasta a verset, a lány azonban azt mondta, inkább tépjék el. Tett egy lépést tehát, hogy megvédje magát a szituációban, és kvázi visszautasította a tanárát.&nbsp;</p>



<p>Nagy-Jenei Zoltán azt mondta: rendben, tudomásul veszi, és szótlanul mentek le találkozni a többiekkel. <strong>Sára a csendet büntetésnek érezte</strong>, aggódni kezdett, hogy valami nagyon rosszat tett. Aztán a tanár egy adott ponton megfordult, és megkérdezte, biztos-e benne Sára, hogy a barátjával akar maradni. Azt éreztette a lánnyal, hogy csalódott.&nbsp;</p>



<p>A tanár számos manipulációs technikát használt a lánnyal szemben. A bűntudatkeltést itt épp a figyelemmegvonás követte: ahogy leértek, utána körülbelül egy évig nem szólt Sárához. Például hiába volt a lány osztályfelelős, nem vette többé igénybe a segítségét, osztályszervezési feladatokra is látványosan másokat kért fel.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Büntetés vége, a pokol kezdete&nbsp;</h2>



<p>Eljött 2012 decembere, amikor a Nagymester ismét észrevette, hogy Sára a világon van. Lejárt a büntetés, és szóba elegyedett vele. A lány egyszer egy nagy krikszkrakszot rajzolt a táblára, mire Nagy-Jenei egy hét múlva megjegyezte, hogy <em>„látja, milyen zavar van bennem, odament a táblához, letörölt részeket, és kapukat rajzolt fel, hogy találjak ki ebből a zűrzavarból”.</em> Az akkor 18 év körüli lány elfogadta a segítségét. Két beszélgetés alkalmával is lelkizni próbált a tanár: elmondta, hogy <strong>aggódik, mert a lány nagyon megváltozott</strong>. Aztán karácsony előtt a harmadik beszélgetésen, az osztályteremben felvezette, hogy most nehéz kérdéseket fog feltenni, majd derült égből villámcsapásként <strong>azt kérdezte a lánytól, hogy a két addigi barátját hányszor elégítette ki</strong>.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">„Személyemet érintő ügy nem létezik. Rólam terjesztett pletykák viszont igen”.</h2>



<p>Nagy-Jenei Zoltánt több alkalommal kértük fel telefonon, hogy személyes találkozón adjon interjút, először azt ígérte, hogy erre lehet esély, ha előbb írásban küldök kérdéseket, majd azt mondta, mégsem ad személyesen interjút.</p>



<p><a href="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/NagyJeneiZoltan_valaszok.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Írásos válaszaiban</a> tagadja, hogy elkövetett volna érzelmi, fizikai vagy szexuális abúzust diákjaival szemben, mint ahogyan azt is, hogy önmagát természetfeletti erővel felruházottnak állította volna be bármely tanítványa vagy lovagrendbéli tag előtt.&nbsp;</p>



<p>Állítja, a lovagrend hierarchikus berendezkedése egyedül a középkori jellegnek köszönhető, bárki kifejthette a véleményét, és a líceumi tagok 3-5 éves jelenléte a lovagrendben szerinte nem arra utal, hogy valaki megalázástól, bántalmazástól szenvedett volna.&nbsp;</p>



<div class="wp-block-buttons is-content-justification-center is-layout-flex wp-container-core-buttons-layout-1 wp-block-buttons-is-layout-flex">
<div class="wp-block-button has-custom-width wp-block-button__width-75"><a class="wp-block-button__link wp-element-button" href="https://redirectioneaza.ro/szabadsajto/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Add nekünk jövedelemadód 3,5%-át, hogy kiderítsük, hova megy az adód többi része!</a></div>
</div>



<p>Az utóbbi időben azonban három tagot kizártak a Turul-Sas Lovagrendből, akik szervezett „lejárató hadjáratot” indítottak Nagy-Jenei ellen, és ország-világ előtt keresték a bűnösségére vonatkozó bizonyítékokat – írja válaszában.&nbsp;</p>



<p>A tanügyi rendszeren belüli kivizsgálások nem találtak rá nézve terhelő bizonyítékot, az őt ért vádakat szervezett pletykának tekinti. A „lejárató hadjáratot” értelmezése szerint 2024-25-ben járatták csúcsra, ekkor<a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02cJ6TC7r4NUADdMcXipyJvqMnpksYx5RpueH18JFBcxb57h312PAcYbHDK2tcDkkyl&amp;id=100010041484147" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> kénytelen volt megszólalni nyilvánosan is közösségi oldalán az ügyben.</a></p>



<p>Arra, hogy van-e hatósági kivizsgálás folyamatban ellene, megtagadta a válaszadást.&nbsp;</p>



<p><a href="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/NagyJeneiZoltan_valaszok.pdf">Nagy-Jenei Zoltán válaszát teljes </a><a href="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/NagyJeneiZoltan_valaszok.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">terjedelmében</a><a href="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/NagyJeneiZoltan_valaszok.pdf"> ezen a linken</a> közöljük, a másodjára elküldött kiegészítő kérdéseket a sorszám mellett betűvel jeleztük.<em>&nbsp;(A cikk a beágyazott dokumentum után folytatódik.)</em></p>



<div data-wp-interactive="" class="wp-block-file"><object data-wp-bind--hidden="!selectors.core.file.hasPdfPreview" hidden class="wp-block-file__embed" data="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/NagyJeneiZoltan_valaszok.pdf" type="application/pdf" style="width:100%;height:600px" aria-label="NagyJeneiZoltan_valaszok beágyazása"></object><a id="wp-block-file--media-b00364a3-cd0f-4ce7-998f-18c298a13732" href="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/NagyJeneiZoltan_valaszok.pdf">NagyJeneiZoltan_valaszok</a><a href="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/NagyJeneiZoltan_valaszok.pdf" class="wp-block-file__button wp-element-button" download aria-describedby="wp-block-file--media-b00364a3-cd0f-4ce7-998f-18c298a13732">Letöltés</a></div>



<h2 class="wp-block-heading">Baljós jelek már voltak addig is.&nbsp;</h2>



<p>Például 2010 körül Visegrádon vettek részt a lovagrenddel a lovagi játékokon. Tudomásunk szerint akkoriban vezette be a Nagymester a szabályt, hogy nem szabad fehérneműt húzni, mert a középkorban sem viseltek ilyet az emberek. És ha már szabály, akkor ha nem is minden esetben a Nagymester, de a helyettese, Habina Róbert bármikor ellenőrizhette, hogy betartják-e: végigsimította a lányok fenekét. A fiúkét nem.&nbsp;</p>



<p>Na de vissza a tanterembe, 2012-be: Sára úgy emlékszik, jól felépített beszélgetés volt, megkérdezte a tanár, hogy volt-e már a fiúkkal valami, mire a lány bevallotta, hogy igen. A tanár sopánkodott, hogy sejtette ugyan, de nem ezt várta Sárától, hogy ilyeneket csináljon, ez most őt nagyon-nagyon lesújtja. Megkérdezte ekkor, hogy hány ilyen alkalom volt, a lány pedig mondott egy számot. Ekkor a tanár magához vonta és elmondta, hogy a lány mennyire megbántotta azzal, hogy a <em>„Turulkőn”</em> eltépték a versét.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Áldozatnak állította be magát, majd&nbsp;</h2>



<p>nagy önsajnálat közepette megcsókolta a lányt, aki lefagyott, nem értette, hogy mi történik. A Nagymester másnap felhívta Sárát, és azt mondta, elmesélte a feleségének is, amit a lány elárult az intim életéről, és hogy ő sem gondolta volna ezt Sáráról, a nő még sírt is. Sára teljesen összezavarodott, azt gondolta, nem jó a belső mércéje, hiszen lám, ha az osztályfőnöke, egyben Nagymester és a felesége is szenvednek, akkor ő nagyon rossz ember lehet.</p>



<p>A decemberi csók után, a téli vakációban a tanár új e-mail címről kezdett leveleket küldözgetni, amelyekben felidézte, hányszor volt a lány a barátjánál vagy fesztiválon, és követelte, hogy részletesen számoljon be minden, fiúkkal kapcsolatos alkalomról, ami vele történik.&nbsp;</p>



<p>Láthatjuk, hogy</p>



<h2 class="wp-block-heading">a bántalmazó már gyermekkorban elkezdi kiépíteni a toxikus kötődést,&nbsp;</h2>



<p>amikor a gyerek személyiségfejlődésébe is bele tud nyúlni. Ilyenkor sérül a gyerek identitása, önértékelése és kapcsolati mintázatai. Nem feledhetjük, hogy bár a groomingot csak Sára tizedikes tanévének végétől számítjuk, a tanár már ötödiktől tanította őt.&nbsp;</p>



<p>Ezenkívül számos kirándulás, történelmi felkészítő és más foglalkozás állt rendelkezésére, hogy a kontroll mechanizmusait kiépítse. Cikkünk megírásakor több volt Németh Lászlós diák is elmondta, hogy a tanár kezdettől fogva olyan társadalmi mintára tanította a gyerekeket, ahol <strong>a nő teljesen alá van rendelve a férfi akaratának</strong>, és ezt az egyenlőtlenséget történelmi példákkal normalizálta. Néhány más volt diákja viszont egyáltalán nem emlékszik ilyesmire.&nbsp;</p>



<p>A kontroll kiépítésének egy fontos fokmérője az, amikor a valóságérzékelés és az önbecsülés megrendül, a tanár „kéréseit” egyetlen követhető utasításként éli meg a bántalmazott személy. Ezzel magyarázható a következő eset is.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Menjen át, mert nincs otthon a felesége</h2>



<p>2013 januárjában, egy ködös túra alatt Nagy-Jenei Zoltán elkezdett a jelen lévő lovagoknak utalgatni arra, hogy Sára nem is olyan, mint amilyennek mutatja magát, és hogy ő kényes dolgokat tud róla. Hazafelé a buszon nagyon kihívóan nézte a lányt. Egy óra múlva felhívta, hogy menjen át, mert nincs otthon a felesége.</p>



<p>Ott azt ecsetelte, hogy már rég kinézte magának, és a lány sok szomorúságot okozott neki azokkal, amiket a fiúkkal csinált. Azt is mondta, hogy Sárának most legalább annyiszor ki kell elégítenie őt, mint a fiúkat, hogy bűnét és az okozott fájdalmat jóvátegye. Megkérdezte a lányt, van-e annyira erős, hogy levegye a melltartóját, mert ha igen, akkor feljebb léphet a lovagrendben. Kérdezett egy számot, és a választ követően a tanár egy füzetbe be is húzta az első strigulát, miután a lány orálisan kielégítette.&nbsp;</p>



<p>Érettségiig ez így ment. Néha találkoztak, és a lány próbálta „jóvátenni az általa okozott szomorúságot”.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Csakhogy a „tartozás” nem akart apadni,</h2>



<p>a tanár mindig talált még egy időpontot, mikor eszébe jutott, hogy a lány a barátjával volt, elmeséltette, hogy mi volt, és hozzáadta a többihez. Voltak légyottok az iskolában, a tanár lakásán és egy lovagrendi tag lakásán is. De <strong>az volt a terv, hogy érettségi után a tanár elengedi a lányt.</strong> Nagy-Jenei sosem létesített behatolással szexuális kapcsolatot, azt mondta, a szüzesség a legfőbb erénye a lovagrendi nőknek, és maradjon majd valami a lány férjének is.&nbsp;</p>



<p>A tanév végéhez közeledve Sárán egyre nőtt a nyomás. Titkolóznia kellett otthon, volt úgy, hogy azt hazudta, egy barátnőjénél aludt. Mindeközben <strong>a tanár módszeresen elszigetelte a baráti körétől</strong>.&nbsp;</p>



<p>Egyszer például meglátta, hogy a folyosón Sára egy fiú osztálytársa masszírozta a lány nyakát. Aznap este rettenetesen kiabált a lánnyal: hogy képzeli, hogy ha neki őt kell kielégítenie, bárki más férfi hozzáérhet?</p>



<p>Akkor is hívta a lányt magához, ha otthon volt a felesége, sőt, azt szerette volna, ha a felesége és a lány baráti viszonyt alakít ki. Sárának a tanár újszülött gyerekére is vigyáznia kellett aztán, de kellett a feleséggel sétálni menni, vásárolni stb. Közben megtörtént, hogy míg a feleség a gyereket altatta, Sárának fel kellett húzni a szoknyáját.<strong> Ekkorra már nemcsak a lovagrendben, hanem civilben is tilos volt bugyit húzni.</strong>&nbsp;</p>



<p>Beszédes, hogy Nagy-Jenei egyszer a felesége előtt gurult dühbe, mert megtalált egy Magyar Szigetes videót, amelyen Sára egy fiú nyakában ült egy koncert alatt. Kiabálni kezdett, és&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">ez volt az első alkalom, hogy fizikailag is bántotta a diákját.&nbsp;</h2>



<p>A feleség pont nem volt bent a szobában, de úgy belerúgott a lányba, és a két-három év körüli gyerek játékába, hogy a kicsi ijedtében sírva fakadt.&nbsp;</p>



<p>Hogy a feleség, aki szintén tanár volt, mennyire volt otthon elnyomva, nem tisztünk megállapítani. Sára úgy emlékszik, rá nagyon haragudott a nő egy adott ponton, tehát sejtenie kellett, hogy mi történik. Meg eleve: családi barát ide vagy oda, szöget üthetett volna a fejében, hogy mit keres olyan gyakran náluk a férje egyik diákja.</p>



<p>Sára azt is meséli, hogy a tanár beszélt egyszer neki egy nőről, aki a múzsája volt, és állítólag szeretett volna visszaférkőzni a férfi kegyeibe. És hogy kik a múzsák? Sárának Nagy-Jenei Zoltán évekkel később elmesélte, hogy több diáklány is szokott modellt ülni neki meztelenül az osztályteremben. A férfi állítólag csak nézte őket, és írta a rosszabbnál rosszabb verseket.&nbsp;</p>



<p>Az érettségihez közeledve Sára egészsége nagyon megromlott. Sokat fogyott, a hormonháztartása felborult. De azt remélte, legalább vége lesz ennek a helyzetnek, hiszen ez volt az egyezségük Naggyal. A lány szabadult volna, azt hitte, ha lerója a „tartozását”, felszabadulhat,&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">de sokkal rosszabb irányba fordultak az események.&nbsp;</h2>



<p>A román érettségi napján a tanár felhívta Sárát, hogy a kisgyereke kórházba került, újra kellett éleszteni. Kiderült, egyes típusú cukorbetegsége van. A Nagymester Sárát okolta, bebeszélte neki, hogy a lány a hibás, mert olyan erkölcstelenül él, hogy ettől ő feldühödött, és belerúgott a kisfia játékába.&nbsp;</p>



<p>Sára pedig elhitte, mert nem volt más magyarázata arra, hogy a kisfiú egyik napról a másikra hogyan lehetett ennyire rosszul. Bűntudata volt. Nagy-Jenei Zoltán még rászólt, hogy vásároljon be a feleségnek és a gyerekének, és vigye a csomagot a kórházba.&nbsp;</p>



<p>Ekkoriban a tanár már rendszeresen ütlegelte, és volt, hogy bele is rúgott.&nbsp;</p>



<p>Aztán ahogy telt a nyár, és Sára elhitte volna, hogy megszabadult ettől a lidércnyomástól, a tanár meggondolta magát. Előbb azzal manipulálta a lányt, hogy nagyon nehéz időszaka van a kisfia miatt, és csak Sára érti meg őt, a felesége nem.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">A szellemek összetartoznak</h2>



<p>A lány Kolozsvárra ment egyetemre. Ekkor kapott egy gyűrűt a Nagymestertől, amibe bele volt gravírozva két név, az ő szellemneveik: Méhkehely a lány, és Méndüh a tanár. Azt mondta, a gyűrű majd megvédi, és megtiltotta a lánynak, hogy fiúkkal beszéljen. Ő határozta meg, hogy kivel lakhat, kivel találkozhat, távolról is kontroll alatt tartotta. Gyakran haza kellett utaznia a lovagrend tevékenységere, legtöbbször a szülei sem tudták, hogy éppen a városban van.&nbsp;</p>



<p>A lánynak egyáltalán nem voltak jók a diákévei. Nagy-Jenei állandóan meztelen fotókat kért, különböző helyszínekről, és webkamerán mindent meg kellett tennie, amit a férfi kívánt. Semmilyen szabadidős tevékenységre nem mehetett el, így nem is tudott barátkozni.&nbsp;</p>



<p>Magányos volt, és ezt tetézte, hogy haza is ritkábban ment, mert a Nagymester felesége valamelyik e-mail fiókban (Nagy-Jenei állandóan váltogatta őket, és újakat hozott létre) meztelen képeket talált Sáráról. A tanár azt mondta, a lány nyomul rá ezekkel, a feleség meg úgy tűnik, elfogadta a magyarázatot.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Okkultizmus, fekete mágia és BDSM</h2>



<p>Az egyetem harmadik évére a lány már nagyon ki akart valakinek tálalni erről az egészről, a Nagymester meg egyre durvábbá vált.&nbsp;</p>



<p>Nagy-Jenei Zoltán éveken át építette Sára előtt a képet magáról, hogy látó, aki kommunikál és kapcsolatban van a szellemvilággal.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="665" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/oltar-1024x665.jpg" alt="" class="wp-image-59359" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/oltar-1024x665.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/oltar-300x195.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/oltar-768x499.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/oltar-1536x997.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/oltar-750x487.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/oltar-1140x740.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/oltar.jpg 1600w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption class="wp-element-caption"><em>Illusztráció: Csala Hermina</em></figcaption></figure>



<p>A lánynak egy oltárt is be kellett rendeznie a szobájában, ami előtt szertartásokat kellett végeznie. Az oltár a Nagymester versrészleteit és különféle rajzokat tartalmazott. Nagy-Jenei Zoltán elhitette a lovagrend tagjaival, hogy különleges képessége van. Sárát is megtanította tarot kártyát vetni és ingát használni, hogy beszélgessen a halott nagyapjával, ha akar.&nbsp;</p>



<p>A webkamerán gyakran kellett szertartásokat végeznie Sárának egy kehely segítségével. Nagy-Jenei azt mondta, ezek a szertartások fogják megvédeni a lányt az ártó szellemektől.&nbsp;</p>



<p>A lányon gyakorolt kontrollt jelzi, hogy eljutottak addig, amíg a lány vizeletszertartást tartott, és a tanár utasítására meg kellett innia a vizeletét. De volt olyan is, hogy széklettel végzett szertartást. Egy ilyen alkalommal történt az a jelenet is, amivel a cikket kezdtem: a tanár „elküldte a lányhoz Méndüht”, azaz a haragos szellemét, a lány pedig úgy észlelte, hogy valóban besötétedik a szobában, és valami elkezdi fojtogatni.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Ha eddig nem lett volna elég durva a történet:</h2>



<p>a webkamera mögül utasításokat küldő Nagymester egyre nehezebb szexuális feladatokkal látta el a lányt. Egy idő után már a mellét kellett véresre szurkálnia, máskor pucéran kellett kiállnia az ablakba. Egy következő alkalommal a volt osztályfőnök visszahívta Sárát a régi iskolájába, és megparancsolta, hogy a fiúvécében nyalja le a piszoárt.</p>



<p>A tanár retorikája az volt, hogy minden ilyen feladattal magasabb szintre lép a lány. Papnőnek állította be – ez komoly változás volt ahhoz képest, hogy az elején értéktelen ágyasnak nevezte. Csakhogy Sára egyre rosszabbul lett minden teljesített feladat után.</p>



<p>Az egyetem elvégzése után úgy érezte, nincs elég szaktudás a kezében, azt látta biztosnak, ha elvégez egy tanfolyamot egy másik városban. Persze minden kezdődött elölről: be kellett számolnia róla, kivel beszélget, hol jár, mivel tölti az idejét. Aztán felbukkant a színen Sára régi barátja, aki ugyanebben a városban lakott, és akit Sárának még tizenkettedik osztályban egyik napról a másikra el kellett hagynia a Nagymester utasítására.&nbsp;</p>



<p>Miután Nagy-Jenei Zoltán kiakadt és veszekedett Sárával, végül is „elengedte”, azt mondta a lánynak, <strong>megengedi, hogy lefeküdjön bárkivel, de mindig tudnia kell, ki a gazdája.&nbsp;</strong></p>



<p>De álljunk meg itt egy pillanatra, és vizsgáljuk meg, hogyan érezhette&nbsp; Sára, ha elvetjük a gondolatot, hogy a Nagymester tényleg okkult erőkkel rendelkezik. A kortárs pszichológia képes megmagyarázni, ezért bemutatom,</p>



<h2 class="wp-block-heading">hogyan működik a bántalmazások egyik legrosszabb, összetett fajtája.</h2>



<p>Ha meg kellene nevezni a folyamatot, amellyel Sára szembesült, akkor azt mondhatnánk, hogy traumára épülő, hosszú távú kontrollal van dolgunk, melyben a túlélő internalizálja az agresszort.&nbsp;</p>



<p>Ahhoz, hogy minél pontosabban meg tudjam fogalmazni, mit élt át Sára a bántalmazó viszonyban, több szakirodalmi alapművet fellapoztam. Természetesen a cikk egésze átesik szakmai lektoráláson is.</p>



<p>A könyv, ami talán legtöbbet segített, még nem jelent meg magyarul. Janja Lalich <em>Bounded Choice</em> című könyve arra keresi a választ, hogy miért maradnak benne intelligens, reflektív emberek is súlyosan kontrolláló rendszerekben. A <em>bounded choice</em> fogalma arra utal, hogy az áldozat döntései látszólag szabadok, valójában azonban belsővé tett ideológiai és érzelmi keret szorításában születnek. Az ideológiai vezető világnézete az egyénben nem külső elvárásként, hanem belső realitásként működik.</p>



<p>Ebben a keretben a természetfeletti vagy&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">az okkult erőbe vetett hit nem irracionális,&nbsp;</h2>



<p>hanem a rendszer logikus következménye. Lalich több példát hoz arra, hogy a követők testi reakciókat tulajdonítanak a vezető „energiájának” vagy „haragjának”. A kontroll lényege nem a folyamatos fenyegetés, hanem az, hogy az áldozat maga tartja fenn a rendszert saját testében és gondolkodásában.</p>



<p>Van persze bőven magyar szakirodalom is, ahonnan érteni lehet Sára és a Nagymester viszonyát. Ferenczi Sándor<em> Nyelvzavar a felnőttek és a gyermek között</em> című, alapműnek számító szövegében írja le az <em>azonosulást az agresszorral</em>. A gyermek – vagy alárendelt helyzetben lévő fiatal – <strong>a túlélés érdekében belsővé teszi az elkövető logikáját, hangját és szabályait</strong>. Ez nem tudatos döntés, hanem adaptív válasz egy feldolgozhatatlan hatalmi helyzetre.</p>



<p>Ez az elmélet segít hozzá annak megértéséhez, hogyan válhat egy tanár mondata belső utasítássá, amely automatikus testi reakciót (pl. fulladást) vált ki – akkor is, ha az agresszor már csak képernyőn jelenik meg.</p>



<p>Judith Herman <em>Traumák és gyógyulás</em> című könyve a „captivity”, azaz fogsághelyzetek pszichológiáját elemzi. Herman ide sorolja a családon belüli abúzust, szektákat, hadifogságot és más aszimmetrikus viszonyokat. Leírja, hogy ezekben a helyzetekben az áldozat elveszíti a saját valóságérzékelésébe vetett bizalmát, és&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">az elkövető válik a „valóság mércéjévé”.</h2>



<p>A könyv egyik kulcsfogalma az internalizált elkövető. Herman szerint is az elkövető hangja, tekintete, fenyegetése belső pszichés struktúraként működik tovább. Ez magyarázza, hogy egy verbális vagy szimbolikus aktus miért válthat ki azonnali testi reakciókat: a test a korábbi tanulás alapján valós veszélyként érzékeli az ingert.</p>



<p>Mivel a fő hatalmi figura működése a lovagrendben hasonló a szektaszerű működéshez, és a mágikus gondolkodás is jelen van a történetben, segít az értelmezésben Margaret Thaler Singer<em> Cults in Our Midst </em>című szövege. A segítő szakmának ennek az alapművében a szerző részletesen leírja, hogyan jön létre pszichológiai kontroll zárt vagy félig zárt rendszerekben, ahol <strong>egy karizmatikus vezető fokozatosan lebontja a követők autonómiáját.&nbsp;</strong></p>



<div class="wp-block-buttons is-content-justification-center is-layout-flex wp-container-core-buttons-layout-2 wp-block-buttons-is-layout-flex">
<div class="wp-block-button has-custom-width wp-block-button__width-75"><a class="wp-block-button__link wp-element-button" href="https://redirectioneaza.ro/szabadsajto/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Add nekünk jövedelemadód 3,5%-át, hogy kiderítsük, hova megy az adód többi része!</a></div>
</div>



<p>Külön fejezetet szentel annak, amit <strong>„misztikus manipulációnak”</strong> nevez: amikor a vezető természetfeletti, spirituális vagy „energetikai” erőkkel ruházza fel magát, és ezt a narratívát következetesen megerősíti rituálékkal, nyelvezettel és érzelmi nyomással.</p>



<p>Singer számos esetet hoz, ahol<strong> a követők valós testi tüneteket (fulladás, ájulás, fájdalom, bénulás) élnek át pusztán a vezető szavaira </strong>vagy fenyegetésére. Ezek nem pszichózisos tünetek, hanem tanult, kondicionált válaszok, ahol a félelem, a szuggesztibilitás és az internalizált hatalom egyszerre és együtt működik. A „hatalom” érzete így belsővé válik, és a vezető fizikai jelenléte nélkül is hat.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">A test reagál arra, amit az elme már valóságnak fogad el</h2>



<p>Segítségemre volt Robert J. Lifton <em>Thought Reform and the Psychology of Totalism </em>című könyve is. Lifton a gondolatreform nyolc kritériumát írja le, amelyek közül az egyik legfontosabb a „misztikus manipuláció”. A gondolatreform egy olyan összetett, strukturált pszichoszociális folyamat, amelyben az egyén valóságérzékelése hatalmi viszonyban fokozatosan átalakul. Ez azt jelenti, hogy a hatalomgyakorló úgy állítja be magát, mint aki a valóság mélyebb törvényeit ismeri, és ezért jogosult mások életének, egészségének vagy sorsának irányítására. A követők így a vezetőt nem egyszerű személyként, hanem kvázi <strong>transzcendens autoritásként érzékelik</strong>.</p>



<p>Lifton hangsúlyozza, hogy az ilyen rendszerekben a pszichés hatás pszichoszomatikus következményekkel jár. A test reagál arra, amit az elme már valóságnak fogad el. A fulladás, pánik vagy bénultság nem szimuláció, hanem belsővé tett parancs következménye. A vezető szavai „életeseménnyé” válnak a test és a psziché számára.&nbsp;</p>



<p>Megváltozik az a mód, ahogyan a valóságot értelmezi, és ahogyan saját tapasztalatait értékeli. Ebben a folyamatban az egyén egyre kevésbé támaszkodik külső referenciákra, és mindinkább a hatalmat gyakorló személy vagy rendszer értelmezése válik a valóság elsődleges forrásává.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A világ nem olyan egyszerű, hogy a bántalmazó gonosz,&nbsp;</h2>



<p>főleg ha a behálózás korábbi szakaszában nagyon sok biztonságot is nyújtott. A tanár egész korán megígérte Sárának, hogy kitölti az apai űrt, és akkoriban el is halmozta figyelmességekkel, ajándékokkal a lányt. A túlélő a bántalmazóval szemben ambivalens érzéseket él meg: egyszerre fél és kap valamiféle torz törődést. Az egymásnak feszülő érzések pszichológiai bilincsként funkcionálnak.&nbsp;</p>



<p>A bántalmazó azt is elhiteti a túlélővel, hogy annak akarata érvényesül. Folyamatosan hangoztatja, hogy a bántalmazott már átlépett határokat, és <strong>úgy állítja be, mintha önszántából lenne a folyamatban, így a felelősséget is áttolja rá.&nbsp;</strong></p>



<p>A Nagymesternek különösen fontos, hogy a lány minden lépésnél deklarálja a beleegyezését. A túlélőt az elkövetett tetteiből fakadó szégyen elszigeteli a külvilágtól, lassan leépülnek a szociális kapcsolatai, és így az életében még inkább központi szerepbe kerül az elkövető. A bántalmazás ezen formájában sokszor annyira evidensen beíródnak a parancsok a túlélő világérzékelésébe és cselekedeteibe, hogy fizikai jelenlét nem szükséges a kontroll fenntartásához.&nbsp;</p>



<p>Semmi nem mutatja jobban a bántalmazás mértékét, mint az, hogy Sára, aki&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">okkult erővel telítettnek hitte a tanárt,&nbsp;</h2>



<p>már annak szavaira érezte a fojtogatást.<strong> </strong>De mi kell ahhoz, hogy a lány így érezzen? A Nagymester folyamatosan azt a képet erősíti magáról, hogy <strong>ő látó</strong>, így a fiatal lovagrendi tagokra szuggesztív hatással van.&nbsp;</p>



<p>Mire ez az eset megtörténik, a tanár már hosszú évek óta „birtokolja” Sárát. A lány nem kérdőjelezi meg a tanár tekintélyét, így annak kiejtett szavai hipnotikus erővel hathatnak rá. Mivel az előző években számos alkalommal fizikailag is bántalmazta, a tanár arra kondicionálta Sárát, hogy a szavak valós veszélyt jelentenek, hiszen korábban érték már retorziók. Így a bántalmazónak elég egy mondat, hogy a testben traumatikus emlékreakciókat váltson ki.&nbsp;</p>



<p>Ha a túlélő maga is elhiszi, hogy a férfi különleges, misztikus erőkkel bír, ez tovább erősíti a hatalmát. Ilyenkor a pszichológiai fenyegetés testi reakcióvá is átalakulhat.</p>



<p>Sára sebezhetőségének szempontjából mit sem számít, hogy amikor a szexuális visszaélések tetemes része megtörtént vele, már betöltötte a 18. életévét, hiszen bőven azelőtt kezdődtek. A hatalommal való visszaélés ugyanis nem életkori kérdés, hanem a korábban kialakított függés mélységét jelenti. És jól látszik, hogy a Nagymester a kontroll kialakítását jóval a szexuális cselekmények előtt elkezdte.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Hajnal előtt van a legsötétebb</h2>



<p>Sára egy év után visszament Nagybányára, és dolgozni kezdett. Innen kezdődik a gyógyulása története, ugyanis egyik kolléganője, aki nagy empátiával fordult felé, aggódva kérdezett rá, hogy mi a helyzet a tanárral, mert a magyar közösségen belül már sokan beszélik, hogy<em> „szeretője van Nagynak”</em>. Sára nem tudja, mikor lett nyilvános a városban, hogy köze van a Nagymesterhez. Megviselte, hogy szeretőnek tartják, hogy nem látják, mit tett vele a tanár, és nem is látta esélyét, hogy a közösség meg fogja érteni.&nbsp;</p>



<p>Sára elmondta neki, hogy tartja a kapcsolatot a fiúval, és a Nagymester ettől dühbe gurult. De Sára ezen a ponton úgy volt, hogy nem akarta már magában tartani az elmúlt évek eseményeit. Ebben az időszakban ismerkedett meg a későbbi férjével is.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Innentől mesélje tovább a férj:</h2>



<p><em>„Meghívást kaptam 2017-ben Sára munkahelyére, ahová később többször hívtak kézműves foglalkozást tartani. Ott dolgozott a volt barátnőm ösztöndíjjal, tőle hallottam először, hogy van egy szóbeszéd a helyi történelemtanárról”</em> – magyarázza Béla.</p>



<p>A fiatalember 2018 júniusában találkozott Sárával, elkezdett beszélgetni vele, de minél többet megtudott, annál nagyobb értetlenséggel szemlélte a lovagrendet. <em>„Kérdeztem, mit csinálnak a lovagrendben, nem kaptam konkrét választ, hanem olyasmiket mondott, hogy a mai világban az emberek nehezen fogadják el azt, amit ők csinálnak.”&nbsp;</em></p>



<p>Mindenesetre a beszélgetéseik rendszeressé váltak, és Sára elkezdett megnyílni a fiatalembernek. De csak nagyon homályosan és töredezetten mesélt Bélának. Akkor még Sára is úgy gondolta, hogy szerelmi történetben volt a Nagymesterrel, ami balul sült el.</p>



<p>Bélát tizenéves korától foglalkoztatták az okkultista témák, majd ahogy egyre többet tudott róluk, annál inkább elborzadt tőlük. <em>„Mire Sárával elkezdtem beszélgetni, bár félszavakban beszélt, nyilvánvalóvá vált, hogy ez olyan szektaszerű működés, amit sokat tanulmányoztam. Érdekes volt, hogy ő az egyik oszlopos tagja a rendnek, és nem tud róla mondani semmit. Szerintem nekem mondta el először, mik történtek vele. Volt bennem egy kettős érzés, hogy valamit kellene csinálni, hogy megmentsük ezt a lányt, de ahogy egyre többet beszélgettünk, elkezdett egy szerelmi történet is kialakulni köztünk”</em> – meséli a fiatalember.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A következő Főtér Fesztiválra a fiú ismét Nagybányára érkezett. </h2>



<p>Ám Sára a megbeszélt találkozójukra nem ment el, a telefonját is a volt tanára vette fel, aki közölte vele, hogy Sára nem szeretne vele beszélni. Ekkor Béla azt mondta: <em>– Akkor viszont találkozzunk mi!</em></p>



<p><em>„Nagyon kimért és udvarias volt, de amint szembesíteni próbáltam, agresszívvé vált. Sáráról kezdtünk beszélni, mondtam, hogy amennyiben kell, én harcolok ezért a lányért. Mondta, hogy jó, tulajdonképpen</em><strong><em> neki felesége van, és </em></strong>»<strong><em>elengedi</em></strong>«<em>”</em> – idézi fél a beszélgetéseken elhangzottakat Béla.&nbsp;</p>



<p>De nem engedte mégsem. Sára eltűnt. Később azzal magyarázta, hogy Nagy-Jenei tiltja. Eltelt egy év úgy, hogy nem is beszélt Bélával. A lány ekkor volt a mélyponton, ekkor került a pszichiátriára, ahol bipoláris zavarral diagnosztizálták. Amint kezdett jobban lenni, ráírt Bélára.</p>



<p><em>„Ismét találkoztunk a következő nyáron. Úgy tűnt, hogy rájött arra, hogy igazam volt abban, hogy nincs rendben a kapcsolata Zoltánnal, és akkor másként kezdtünk beszélgetni. Látszott, hogy komoly a baj vele, tudtam, hogy most az a dolgom, hogy jobban legyen. Aztán meglepetésemre két hónap alatt elmúlt a válsághelyzet”</em> – mondja Béla.</p>



<p>A lány továbbra is kapcsolatban állt a Nagymesterrel, de folyamatosan megerősödött a bizalma Bélában, és így enyhült a Nagymester kontrollja fölötte.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Telik az idő, dereng az igazság&nbsp;</h2>



<p>Újabb év telt el, és a lánynak elkezdett feltűnni pár dolog. Például, hogy van vagy tíz e-mail-címe, amelyek létrehozására a tanár utasította, és mindegyiknek a rendhez kapcsolódik a jelszava. Béla mondta, hogy törölje vagy változtassa meg ezeket, hogy ne mindenről a múltja jusson eszébe.</p>



<p><em>„Elkezdtem olvasni a leveleket, és akkor kezdett összeállni a kép. Sára is akkor jött rá, hogy őt kihasználták, és nem önként volt benne a kapcsolatban, ahogyan azt elhitették vele. Egyesével végigrágtuk magunkat az e-maileken, viszont ez megint nehéz időszakot jelentett Sárának. Inkább töröltük őket, hogy ne is legyen esély arra, hogy a lány elolvassa, és visszaessen a történetbe”</em> – meséli Béla. Néhány e-mailről azért készítettek képernyőmentést, ezek szerkesztőségünk birtokában vannak.</p>



<p>2019-ben aztán Sárának eszébe jutott, hogy Nagy-Jenei Zoltán említette, hogy mások is voltak. A pár elkezdte kettesben felkeresni az embereket. 2023-ig puhatolóztak, utána már kapcsolatba is léptek Zitával és Nórával. Béla és Sára akkoriban költözött vissza Magyarországról Nagybányára, és szinte azonnal meg is kereste őket Örs (hamarosan bemutatjuk az ő történetét is) és egy barátja azzal, hogy mivel látják, hogy Sára jobban van, jöttek megtudni, <em>„hogyan lehet jobban lenni”</em>.&nbsp;</p>



<p>Aztán egyszer csak, amikor már Béla úgy gondolta, biztos a dolgában, bement az iskolába. Kérdezte Mastan Eliza igazgatónőt, hogy ő hallott-e valamit. <strong>Az igazgatónő mondta, hogy persze, már a piacon is ezt beszélik</strong>, de egyetlen diák sem tett írásos panaszt. A szóbeszéd csak pletyka, ő azzal nincs, amit kezdjen.&nbsp;</p>



<p>Sokadik történet ez, ahol azt látjuk, hogy tanár kollégák vagy az iskola vezetősége nem lép hasonló esetben, pedig ilyenkor a bűnüldözési hatóságokat és a gyermekvédelmi igazgatóságot is értesíteni kell. Aki ezt nem teszi meg, maga is büntetőeljárásban találhatja magát. Erre később visszatérünk.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Ismerkedjünk meg egy másik túlélővel&nbsp;</h2>



<p>Nóra kissé magányos lány volt, nehezen teremtett kapcsolatokat a többiekkel, sokszor érezte marginalizálva magát. Nagy-Jenei Zoltán már hetedik és nyolcadik osztályban is felajánlotta neki, hogy csatlakozzon a lovagrendhez, de különböző okokból végül csak kilencedikes korában csatlakozott. Korábbi, általános iskolai osztályából nagyjából nyolcan voltak tagok.</p>



<p>A 2020-as évek elején érettségizett lány azt mondja, hogy annyira fokozatosan történt meg vele grooming, hogy nem vette észre.<em> „Kopjákra voltunk osztva, engem maga mellé osztott, én voltam a legalacsonyabb a rangsorban, én voltam a szolgálólánya.15–16 éves voltam, segíteni kellett neki felöltözni, teljesen meztelenül is láttam. Elvárta, hogy meztelen legyek közben” </em>– sorolja a megdöbbentő részleteket. Nagy-Jenei mindent megideologizált neki.</p>



<p>Nóráék idején is tilos volt alsóneműt viselni. Ő is úgy emlékszik, hogy akkor vezették be, holott a két lány esete között legalább öt év telt el. Az ellenőrzés továbbra is úgy ment, hogy a Nagymester vagy valamelyik lovag megtapogatta a lányokat, volt, hogy mások előtt&nbsp;</p>



<p>Nóra azonban rosszabbul járt, mint a többiek. Őt a tanár folyton behívta a sátrába, meg kellett mutatnia, hogy nincs rajta alsóruha. Néha ilyenkor meg is érintette, azt mondta, hogy <em>„ellenőriznie kell, hogy hogyan fejlődik”</em>, megfogta a fenekét és melleit, kérdezgette, hogy él-e már szexuális életet. Azt mondta, hogy amíg a lány<em> „tiszta”</em>, addig nem fognak vaginálisan hozzáérni, de azoktól, akik már nem tiszták, elvárják, hogy kielégítsék a magasabb rangú tagokat, már amennyiben feljebb szeretnének jutni a ranglétrán, és nem maradnának örökre szolgálólányok.</p>



<p>A férfi folyamatosan „prédikált”, ideologizálta a tetteit, készítette elő a lányt a következő fázisra.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A tantárgy neve: bevezetés a szexuális abúzusba</h2>



<p>Úgynevezett „képzéseket” tartott minden lovagrendi tagnak, de Nóra „képzése” tulajdonképpen a szexuális abúzus különböző fokozataiba való bevezetés volt. Sokszor elmondta, hogy mi a cél: kifejtette, hogy a különböző rituálékat neki „papként” hatalmában áll elvégezni. Például <strong>a szűz lányokat </strong><strong><em>kehelynek</em></strong><strong> lehet használni és testüket </strong><strong><em>rituálé asztalnak</em></strong><strong>.&nbsp;</strong></p>



<p><em>„Azt mondta, hogy velem meg szeretné csinálni, hogy kivisz az erdőbe, ahol van neki egy épített oltárja, és meghint engem a lovagjaival, azaz rám ejakulálnak közösen, és magyarázta, hogy ez teljesen természetes középkori rituálé, ha megcsinálják, az megvéd engem az ártó erőktől” </em>– ecseteli a lány.&nbsp;</p>



<p>A férfi szerepe szerint pap, és ha a középkorban valaki pap volt, akkor a Nagymester szerint jogában állt megvizsgálni, hogy a házasság előtt álló lány szűz-e. Egy másik módja is lett volna, hogy a lány<em> „szentséget”</em> és <em>„védelmet” </em>nyerjen: ahhoz <em>„a magot magába kéne fogadni”</em>, vagyis a Nagymestert és két lovagját ki kellett volna orálisan elégítenie. Azért orálisan, mert szűz. Ha már nem lesz az, akkor majd behatolással is.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A „képzések” gyakran az iskolában voltak, az osztályteremben.&nbsp;</h2>



<p>A Nagymester elvárta a lánytól, hogy mindig legalább egy félórát meztelen legyen. Végig kellett sétálnia az osztályban, a férfi meg gyakran megérintette.</p>



<p>Hogy megtudjuk, miért nem tűnt fel senkinek, hogy a tanár diáklányokkal él vissza az osztályteremben tanítás után, megkerestük<strong> Váradi Izabellát</strong>, a Németh László Elméleti Líceum akkori igazgatóját. Váradi azt mondta, soha nem hallott pletykákat arról, hogy Nagy-Jenei visszaélne a hatalmával. Szerinte a diáklányok rajongtak érte, de ezt a tanár jól kezelte. Elmondta, hogy nemcsak neki, számos tanárnak volt kulcsa az iskolához, mégpedig azért, mert nem volt kapusszolgálat – a minisztérium nem hagyta jóvá ennek költségét többszöri kérésre sem.&nbsp;</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="665" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/osztalyterem-1-1024x665.jpg" alt="" class="wp-image-59356" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/osztalyterem-1-1024x665.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/osztalyterem-1-300x195.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/osztalyterem-1-768x499.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/osztalyterem-1-1536x997.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/osztalyterem-1-750x487.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/osztalyterem-1-1140x740.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2026/02/osztalyterem-1.jpg 1600w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption class="wp-element-caption"><em>Illusztráció: Csala Hermina</em></figcaption></figure>



<p>Amikor megkérdezem Nórát, milyen érzésre emlékszik ezekből az alkalmakból, habozás nélkül vágja rá, hogy a félelemre. <em>„Bár sosem fenyegetett, féltem. Nem is magamért, hanem mondjuk, hogy bántja a családomat. Nagydarab ember volt, azt állította magáról, hogy ért a fegyverekhez”</em> – mondja a lány. Egyrészt a félelem miatt, másrészt szociálisan elszigetelt volt már akkor is, amikor a rendbe belépett, és mióta a tanár befolyása alatt állt, még inkább. <strong>Egyre közelebb jutottak oda, hogy a lány három lovagot kelljen egy erdei oltáron kielégítsen </strong>orálisan, vagy pedig engedni magára ejakulálni.</p>



<p>Ennél a pontnál el kell mondani, hogy egy alkalommal, ha a lány jól emlékszik, akkor 2017 táján</p>



<h2 class="wp-block-heading">a Nagymester fényképet is készített a meztelen lányról.&nbsp;</h2>



<p>Azt mondta, azért kell, hogy a múzsája legyen. Nagy-Jenei ugyanis költőnek érzi magát, mindenféle szövegeket ír, és mióta lehet, mesterséges intelligenciával <a href="https://www.youtube.com/@ILEXEQUARIA/videos" target="_blank" rel="noreferrer noopener">zenésíti meg őket</a> metál stílusban.<strong> A fotózás után letett 50 lejt az asztalra, és elment</strong>.</p>



<p>Nóra megosztott még egy aggasztó történetet, amely a meztelenül lefotózása előtt történt. A rend, ahogy Sára esetében pár évvel korábban, ezúttal is egy középkori fesztiválon vett részt Visegrádon, ahol ilyenkor sok hagyományőrző egyesület gyűl össze. Nóra ekkor 17 éves volt. A Nagymester sátrában kellett aludnia, egy másik sátorban a lovagok laktak. Érdekes, de számos tanú szerint gyakran előfordult, hogy amikor a felesége elkísérte a tanárt, nem együtt aludtak, a nő legtöbbször több más lánnyal panzióban szállt meg. Ezúttal is így történt.</p>



<p>A második éjszaka a tanár arról számolt be a lánynak, hogy egy hagyományőrző egyesületből <em>„cserére”</em> kérték ki őt, és <strong>felajánlották a saját </strong><strong><em>„szajhájukat”</em></strong><em>.</em> Annak nevezték azokat, akik még nem voltak összeházasodva, de már nem voltak szüzek.&nbsp;</p>



<p>Nagy-Jenei azt ecsetelte, hogy Nórát nem adhatta oda, hiszen ő még szűz, de így a másik egyesületből csereként felkínált lánynak azon az éjszakán a saját csoportjában az összes lovagot ki kellett elégítenie. Annak ugyan Nóra nem volt tanúja, hogy a csoportos aktus megtörtént volna, de előző nap látta a kislányt, aki szerinte maximum 15 éves lehetett. Látta azt is, hogy a rendje férfi tagjai folyton hozzáérnek, egy idősebb lovag megmarkolta a fenekét például. Sajnos Nóra nem biztos benne, melyik lovagrend is volt ez, ha valaki magára ismer a történetben, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot.</p>



<p>Szerencsére odáig végül nem jutottak el az abúzusában, hogy egy erdei oltáron kelljen három lovag<em> „áldását”</em> fogadnia. Viszont Nagy-Jenei tényleg a terv szerint kívánt haladni, mert egy alkalommal – úgy 2019 táján járhatunk ekkor – nem csak ő volt az osztályban <em>„a képzésen”</em>, hanem egy másik, Szika Levente nevű lovag is. Meg kellett mutatnia a két férfinak, hogy még szűz, a Nagymester hozzá is érhetett.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Ez volt a pont, ami után Nóra fellázadt, és kitálalt a barátnőjének.&nbsp;</h2>



<p>Zita, a barátnője ugyanis éppen érdeklődni kezdett arról, hogy habár körülbelül egyszerre léptek be a rendbe, Nóra hogyan jutott nála sokkal gyorsabban a hierarchiában előre. Mivel Zita a saját értelmezése szerint meglehetősen autonóm személyiség volt, akinek nem lehetett csak úgy utasításokat adni, vele a tanár nem próbálkozott. Zita elképedve hallgatta, mi is volt az ára a szintlépésnek, majd eldöntötték, hogy akit csak tudnak, el fognak tántorítani Nagy-Jeneitől.</p>



<p>Nóra nem volt hajlandó többé a<em> </em>„képzésre”<em> </em>menni. Erősen depressziós tünetei voltak, és öngyilkossági gondolatokkal is küszködött. „Zita tartotta bennem a lelket, nélküle biztosan véget vetettem volna az életemnek” – mondja hálásan. A szüleinek a mai napig nem beszélt a történtekről. „Úgy gondoltam, hogy hiába mondanám el nekik, az iskolában pedig az én szavam lett volna az övé ellenében”<em> </em>– idézi fel.</p>



<p>Megkerestem Zitát is, aki teljes mértékben megerősítette egykori barátnője történetét, és további részletekkel is tudott szolgálni. <strong><em>„Kicsit kakukktojás voltam az egész történetben”</em></strong>, mondja Zita, akinek később árulta el valaki, hogy a Nagymester azért választotta ki, mert befolyásolhatónak hitte. Zita arra tippel, hogy azért, mert apa nélkül nőtt fel. Viszont Nagy-Jenei alaposan melléfogott vele.</p>



<p>A tanár hamar rájött, hogy Zita&nbsp; túl karakán és bátor, ezért hanyagolta és „képzéseket”<em> </em>sem tartott neki. <em>„Nem értettem mi történik, és rosszul esett. Egyszer 16 évesen elmentünk egy túrára, mindenkit elvitt egy négyszemközti sétára, megbeszélni, hogy hol a helye a rendben. Épphogy nem könyörögtem, hogy mondja el, miről szól, én miért nem mehetek, és miért csak engem hagy ki. Mondta, hogy azért, mert »ez nem magának való«. Erősködtem, hogy mondjon már egy példát, miért is nem nekem való. De nem akart. Annyit mondott, hogy minden egyes lépés után megkérdezi, hogy lehet-e tovább menni, a folyamat a lányok bevonásával történik” </em>– meséli Zita</p>



<p>A lány nem értette azt sem, mi történik a barátnőjével, aki egyre távolodott tőle, mondván, sok a tanulnivalója.<em> „Egyszerre olyanná vált, mint egy robot </em>– mondja Zita az akkori Nóráról. – <em>Nagyon szervilis volt, nem kezdeményezett, mintha nem lenne saját akarata.”&nbsp;</em></p>



<p>Végül aztán Zita nem erőlködött többet, úgy értelmezte, hogy a barátnőjének nem olyan fontos kettejük barátsága. Csak két év múlva értette meg, mi is történt, amikor Nóra elmondta neki, hogy a Nagymester elhitette vele, hogy kizárólag benne szabad megbíznia.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Zita történeteiből kitűnik, milyen volt a rendben az alaphangulat.</h2>



<p><em>„Volt egy szituáció, Békéscsabán voltunk fellépésen, sátrat húztunk, íjaztunk, és az övemre rá volt kötve a szütyőm. Nem vettem észre, hogy leesett a földre, egyszer csak látom, hogy a tanár felemeli, és mutatja, hogy nála van. Kérdeztem, hogy visszakaphatom-e. Mondta, hogy igen, de jár érte büntetés. Mondta, hogy menjek be a sátrába, beszéljük meg, mi legyen az. Egy verset kellett írjak az akkori táborról, az lett. De bekukkantott a sátorba egy lovag, Habina Róbert, és kérdezte, hogy mit csinálunk kettesben. A tanár elkezdte vontatottan mondani, hogy ez a lány elvesztette a szü &#8211; tyő &#8211; jét. Mire Habina kikerekedett szemekkel, hogy: – A szü-mijét vesztette el?</em>” – így poénkodtak az előttük álló, 15-16 éves lányon.</p>



<p>Ha a Nagymester nem is, úgy tűnik, Habina kiszemelte a lányt. Egy csoportfotózáson rátette a kezét a lány fenekére, de ő kificánkolta magát a helyzetből. Máskor hazafelé tartottak, a lány félálomban ráhajtotta a fejét Habina vállára. Az előttük ülő megfordult, és megjegyzést tett Habinának: <em>„na, látom megkaptad, amit akartál”</em>. A lovag nem válaszolt, csak halkan nevetett, a lány tette magát, hogy alszik, de nyilvánvalóvá vált, hogy Habinának mi a szándéka. Zita azt mondja, természetesnek tekintették, hogy a rendben több huszon-harmincéves férfi van, akik állandóan bepróbálkoznak 14-16 éves lányoknál.</p>



<p><em>„Volt egy fiú, akinek tetszettem, de barátok voltunk. Én 16 lehettem, ő elsőéves egyetemista, és gondolta, hogy több időt töltsön velem, beiratkozik ő is a Turul-Sas Hagyományőrző Egyesületbe. A tanár tudta, hogy az én ajánlásommal érkezik, elmentek egy kocsmába beszélgetni, és a fiúnak azt mondta, a lányok szépek, ügyesek, kedvesek és engedelmesek, de én öntörvényű vagyok, velem nem lehet mit kezdeni, hagyjon engem”</em> – meséli Zita, aki utólag természetesen nem bánja, hogy nem részesült a Nagymester kiemelt figyelmében.</p>



<h2 class="wp-block-heading"><em>„Úgy érzem magam, mint egy ló, akin szemellenző volt”&nbsp;</em></h2>



<p>– meséli a lovagrend egy volt tagja, aki sokáig még azt sem vette észre, mi történik az egyik legközelebbi barátjával. Így nem tartja furcsának, hogy másnak is hasonló lehetett a tapasztalata.</p>



<p>És valóban, a cikk megírása során mi is beszéltünk olyan személlyel, aki éveken keresztül egyesületi tag volt, majd a középiskola után még sokáig segített azt működtetni, és azt mondja, <strong>fogalma sem volt, hogy Nagy-Jenei képes lenne ilyesmire</strong>.&nbsp;</p>



<p>Bár Nóra és Zita mindent megtettek, hogy társaikat elrettentsék és megvédjék a lovagrendtől és Nagy-Jeneitől, alapos okunk van feltételezni, hogy a tanár még utánuk is behálózott valakit.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Lovagi álmok fiúszemmel</h2>



<p>Örs már nagyon korán, harmadikos kisgyerekként, 2014-ben csatlakozott, miután elment egy táborba és megtetszett neki a hangulat. Érdekelte a lovaglás, az íjazás, a lovagi élet. Elmesélte, hogy ekkoriban minimum évi két túra biztosan volt. Az egyik november 4-én, Szent Imre születésének napján, mert Imre volt a rend védőszentje, a másik pedig május 20. környékén, ami a lovagrend alapítását ünnepelte.&nbsp;</p>



<p>A túrák rituáléja, hogy megérkeznek egy Nagybányáról könnyen elérhető, közeli helyszínre, pihennek kicsit, majd a Nagymester elvonul hallótávolságon kívül, és <strong>mindenkit külön magához hivat</strong>. Ilyenkor mesél a lovagrendről, eszmeiségről, ideológiáról, de sokszor a lányok „képzése” is itt történt.&nbsp;</p>



<p><em>„Nyolcadikos lehettem, amikor kiderült, hogy nem szabad fehérneműt hordani, erre nagy hangsúly volt fektetve. Nem tetszett a szabály, néztem, hogy ez most tulajdonképpen miért is fontos. Miközben vívás, lovaglás stb., ami a lovagi világhoz tartozott volna, nem is volt a rendben”</em> – panaszolja Örs. Elmeséli, hogy nem értette ugyan, hogy mire jó, de az egyik túrán kőből építettek egy oltárt, minden indoklás nélkül.<em> „</em>Körbe kellett állni, és Zoltán mondott egy imát, de nem volt benne semmi felháborító” – mondja a fiú, aki aztán később megtudta, mire is való az építmény.</p>



<p>Kilencediktől egyre furcsábbak lettek a történetek. Összejött egy lánnyal, nevezzük Zselykének, aki szintén csatlakozott a rendhez. Kilencedik végén elmentek egy Rákóczi-táborba, ahol Nagy-Jenei Zoltán volt a felügyelő tanár, csak hárman voltak. Amikor hazafelé jöttek, a vonaton a tanár elkezdett arról beszélni, hogy a szentek valamiféle szellemi lények, és kapcsolatba lehet lépni a szellemi világgal.<em> „Ehhez szükség van egy kifektetett női testre, és ezen keresztül lehet kommunikálni a szellemekkel. Mondtam, hogy ez eretnekség, és azt hiszem realizálta, hogy velem nem lehet. Megkérte viszont a barátnőmet, hogy vonuljanak el egy másik fülkébe, és el is mentek úgy egy fél órára”</em> – eleveníti fel az egyik furcsa jelenetet Örs. Később a lány azt mondta Örsnek, hogy nem mesélhet arról, amiről beszéltek.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Aztán később történt az iskolában egy eset:&nbsp;</h2>



<p>az egyik lány meztelen fotót küldött magáról egy srácnak, az meg továbbküldte másoknak, és elterjedt a kép. A Nagymester megpróbálta rávenni Örsöt, hogy szerezze meg számára a fotót, állítólag azt mondta, mivel a lány anyukája a suliban dolgozik, még szüksége lehet rá valamikor.<em> „Én mondtam, hogy ez nem túl lovagias dolog, és utána már nem is igazán beszélt velem” </em>– mondja Örs. Viszont a barátnőjével egyre többet, és a fiú úgy vette észre, hogy ezzel párhuzamosan <strong>a lány egyre kevésbé a saját véleményét hangoztatja</strong>.</p>



<p><em>„Jött a Covid 11. osztályban, néha találkoztam Zselykével, és egy idő után feltűnt, hogy ahányszor találkozom vele, mindig van egy hívása a tanár úrtól” </em>– emlékszik vissza a fiú, aki felfedezett a lány szobájában egy régi kelyhet. Kérdezte, hogy mi az, de a lány azt mondta, egy régiségvásáron találta, és megtetszett neki. A fiú azt is látta, hogy <strong>vágások vannak a barátnője combján</strong>, amire az volt a magyarázat, hogy a stressz miatt.</p>



<p>Örs ekkoriban teljesen eltávolodott a lovagrendtől, de vágyott a közösséghez tartozni, ezért a járvány második időszakában visszatért. <em>„Úgy voltam vele, hogy én csinálom, ami nekem tetszik, nem érdekel már a szintlépés, de a fellépéseket szerettem, meg a lovagi életmód is érdekelt”</em>. Közben egyre kevésbé értette a barátnőjét, így szakítottak is.&nbsp;</p>



<p>2022-ben a rend a nagykárolyi kastélynapokon vett részt. Hárman voltak a sátorban: ő, Habina Róbert és a volt barátnője. A fiú éjszaka cuppanó hangokra ébredt, és megdöbbenve látta, hogy a volt barátnője a lovagot éppen orálisan elégíti ki. Az éjszakát ezek után kint töltötte, majd reggel elmondta Nagy-Jenei Zoltánnak, hogy mi történt, aki botrányosnak nevezte az esetet, de végül nem lett semmi következménye. A fiú elkönyvelte, hogy ennyit a keresztény lovagrendről, nem ment többé arrafelé.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Kislányokkal fürdik a kádban</h2>



<p>Tavaly ugyanebbe az oktatási intézménybe járó általános iskolás lányról az osztálytársai körében elterjedt az a szóbeszéd, hogy „szerelmes a tanárába”. Az állítás nem felelt meg a valóságnak. A pletyka egy másik, a gyerekek között ismert érzelmi kötődés félreértéséből és az intézményhez kapcsolódó korábbi szóbeszédekből alakult ki. Az osztálytársak több, egymástól független információt mostak össze, amiből végül egy olyan történet formálódott, amit Nagy-Jenie fel tudott használni, hogy megpróbálja a közvéleményt manipulálni.</p>



<p>A kislányt emiatt rendszeresen gúnyolták és zaklatták az osztályban. Az ügy a szülők számára akkor vált láthatóvá, amikor az iskola behívta őket egy igazgatósági egyeztetésre a kialakult helyzet miatt. Elmondásuk szerint ekkor szembesültek azzal, hogy az osztályközösségen belül <strong>tartós bántalmazás zajlott</strong>.&nbsp;</p>



<p>A történtekkel párhuzamosan az osztályban elhangzott egy másik, súlyos tartalmú kijelentés is, amely Nagy-Jeneit érintő, szexuális visszaélésre utaló állítást fogalmazott meg. A közlés gyorsan terjedt a gyerekek között. Egy 11 éves kisgyerek azt állította, látta a tanárt fiatal lányokkal fürödni.</p>



<p>Függetlenül attól, hogy az állítás igazolható-e, gyermek szájából elhangzó, ilyen tartalmú közlés nem kezelhető puszta pletykaként. Jelzésértékű információ, amely gyermekvédelmi szempontból azonnali dokumentálást és kivizsgálást igényel.</p>



<p>A szülők szerint az iskolavezetés tudott arról, hogy ilyen tartalmú kijelentések terjednek az osztályban, ennek ellenére <strong>nem indult külön gyermekvédelmi jelzés vagy eljárás</strong>. A kislány szüleinek elmondása alapján az igazgatósági egyeztetésen az érintett pedagógus is jelen volt, noha a találkozót egy gyermek elleni tartós zaklatás miatt hívták össze.</p>



<p>A szülők úgy érezték, a megbeszélés fókusza nem elsősorban a bántalmazott gyermek védelmén és a helyzet megoldásán volt, hanem az intézményen belüli szerepek és érintettségek tisztázásán.</p>



<p>Gyermekvédelmi szempontból súlyos szakmai hiba, ha egy olyan egyeztetésen, amely kiskorút érintő bántalmazásról szól, jelen van olyan felnőtt, akinek az ügyben bármilyen érintettsége felmerülhet. Ha az a hír terjed Nagy-Jeneiről, hogy a kislány szerelmes volt belé, illetve a lány egy osztálytársa azt állította, hogy a tanár kiskorúakkal fürdik együtt, nem lehetett volna ott még akkor sem, ha úgy tűnik, nem volt közvetlen köze a kislány rosszullétéhez. Ilyen helyzetben <strong>alapelv, hogy az eljárást befolyásolni képes szereplőket el kell különíteni a döntéshozataltól</strong>, biztosítva a szülők befolyásmentes tájékozódását és a gyermek érdekeinek elsődlegességét.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Az iskola nem ismerte fel és nem lépett</h2>



<p>A szülők szerint a Németh László iskola pedagógusai nem ismerték fel időben a kislányt érő rendszeres zaklatást, és nem léptek fel a bullying ellen. A gyerek tartós bántalmazása, az önsértés megjelenése és az osztályban elhangzó, szexuális tartalmú kijelentések mind olyan jelzések, amelyek egyenként is azonnali gyermekvédelmi beavatkozást indokolnának. Együttes megjelenésük súlyos intézményi kudarcra utal.</p>



<p>Az ügy kezelése nem egyedi tévedések sorozataként értelmezhető, hanem rendszerszintű problémaként: a bántalmazás jelei nem váltottak ki azonnali intézményi reakciót; a gyermekvédelmi kockázatot összemosták az intézmény reputációjának védelmével; a hatalmi pozícióban lévő felnőtt jelenlétét normalizálták egy krízishelyzetben. Mindez olyan működési mintára utal, amelyben <strong>a gyermek biztonsága nem elsődleges szempont</strong>, hanem csak akkor kerül fókuszba, amikor a helyzet már súlyos, nyilvános vagy nehezen kezelhető.</p>



<p>„Visszakaptam a lányom” – mondja az anya, miután beszámol róla, hogy a kislányt inkább elvitték más iskolába. Azóta teljesen felépült, jelenleg nincs jele a korábbi problémáinak.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Nagy-Jenei tevékenysége számtalanszor kibukhatott volna.</h2>



<p>Sőt még cikk is született róla, igaz, nem publikálásra. Néhány évvel ezelőtt egy fiatal újságíró, Hekman Johanna egyetemi vizsgára kapott feladatot: tényfeltáró cikket kellett írnia. Johanna maga is a suliba járt, Nórával véletlenül kezdett beszélgetni, az ő történetét írta meg. Amikor az egyetemen a tanára elolvasta, bátorította ugyan, hogy közölje, de a lány felmérte, hogy nem menne át a közvéleményen.&nbsp;</p>



<p>Amikor tudomást szereztem a cikkről, megkerestem Johannát. Azt mondta, még nyolcadikos sem volt, amikor<strong> egy tizenegyedikes lány figyelmeztette, hogy óvakodjon a Nagymestertől,</strong> és ne maradjon egyedül vele órák után. Elmesélte neki, hogy a történelemtanár a nyári táborban azt kérte egy diáklánytól, hogy vetkőzzön le. Johanna nem kerekített ennek nagy feneket, de végül a suliban távolságot tartott a tanártól, nem a diáklányokkal kapcsolatos hírek miatt, hanem mert taszították Nagy-Jenei szélsőjobb nézetei.&nbsp;</p>



<p>A lány aztán mást nem hallott a témában az iskolaévei alatt, az egyetemi időszakában ismerkedett össze Nórával. Utóbbi megkérte Johannát, mondja el minél több embernek, hogy Nagy-Jenei veszélyes. Johannának ekkor jutott eszébe a régi figyelmeztetés, elkezdett erről beszélgetéseket kezdeményezni. Ennek eredményeként egy közös barátnőtől megtudta, hogy órák után az osztálytársát bent tartotta a tanár, és megkérdezte tőle, mit tenne, ha megkérné, hogy levetkőzzön.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">A helyi magyar közösség reakciója</h2>



<p>Markó Hajnal, a helyi magyar kulturális központként működő Teleki Ház programszervezője már a kilencvenes évek elején hallott Nagy-Jenei Zoltánról. Fiatalok mesélték neki, hogy Zoltán korábbi barátnőjével beteges dolgokat művelt. Azt nem tudjuk, ki volt ez a barátnő.&nbsp;</p>



<p>Markó akkor szembesült ismét a történettel, amikor az egyik bántalmazott lány egy ideig náluk dolgozott. Akkor a tanár többször megjelent az irodában, előfordult, hogy <em>„valósággal kiparancsolta a lányt”. „Nagyon poszesszívnek tűnt. Vagy kivitte az udvarra a lányt, vagy elvitte valahová, és nem tűrt ellentmondást, azt mondta, hogy fontos”</em>.&nbsp;</p>



<p>Markóék azt gondolták, „szerelmi viszony”<em> </em>lehet köztük. Akkoriban a városban nyílt titok volt, hogy a lány és a tanár között van „valami”. Markó nem került bizalmas viszonyba a lánnyal,, de annak egy kolléganője utalt arra, hogy nagyon nagy a baj a lány körül. Markónak az is furcsa lett, hogy a tanárnak az első és a második felesége is tanítványa volt és ez a lány is.&nbsp;</p>



<p>Markó Hajnal később, miután évek múltán beszélt a bántalmazott lánnyal, elkezdte félteni azokat, akikkel Nagy-Jenei kapcsolatba került vagy kerülhetett. Akiről úgy látta, hogy veszélyeztetett lehet, annak figyelmeztette a szüleit, hogy ugyan nem tud semmi biztosat, de azért legyenek óvatosak. Szerinte a célpontok a kissé magányos, magyarságtudatukban erős, értelmes lányok lehettek.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">A színjátszóköri jelenet megmutatja a dinamikákat</h2>



<p>Moldován Blanka színész a Szatmárnémeti Északi Színházban, de nagybányai születésű, szintén a Németh Lászlóban tanult. <em>„Soha semmi atrocitásom nem volt ezzel az emberrel, remek pedagógus, kreatív feladatokat osztogatott, díjazva volt a kreativitás, voltam vele kettesben, soha semmi ilyesmi nem történt”</em>&nbsp; – idézi fel diákéveit. Olyat sem érzett, hogy a nőket kevesebbre tartaná.</p>



<p>Elmondja, hogy a tanárt körbelengte egy rajongás a diáklányok részéről, lévén hogy magas, jó kiállású, és az egyetlen fiatal férfi tanár volt. Moldován úgy emlékszik, Nagy-Jenei nem utasította vissza explicit módon a rajongást, látszott rajta, hogy tetszik neki, de nem gondolta volna, hogy ennél tovább menne.</p>



<p>A Teleki Ház vezetői 2021-ben kérték fel Moldován Blankát és akkori férjét, hogy indítsanak színjátszókört, miután a pár korábban színjátszó táborokat vezetett ugyanott. A feladat az volt, hogy készítsenek egy előadást az évad végére. <em>„Próbálgattuk, hogy mi menne, és egyszer csak bedobtuk az iskolán belüli konfliktus témát, hogy alkossanak jeleneteket rá” </em>– meséli.&nbsp;</p>



<p>„Feltűnt, hogy ebben a körben a hatból két vagy három jelenet az iskolai tanárai által elkövetett szexuális visszaélést ábrázolta. Nem neveztek nevén senkit, de <strong>egyik jelenetben a tanár kulcsra zárja az ajtót úgy, hogy diákokkal van bent</strong>. Látszott, hogy valami tapasztalati dolgon alapul a gesztus, mindenkinek valahogy ismerős volt. A kulcsra zárásra mindenki bólogatott, vagy reagált valahogy. Összenéztünk a párommal, és hirtelen nem tudtam, hogy morálisan milyen felelősségem van. <strong>Kérdeztem, hogy olyan dolog-e, ami megtörtént.</strong> Fura volt. Volt, aki lazán azt mondta, persze. Volt, aki összenézett valakivel, és mondta, hogy nem, volt, aki csendben bólogatott. Úgy döntöttünk, hogy jelezzük a minket foglalkoztató intézmény felé a dolgot”. Ez 2019 környékén történt.</p>



<p>Az intézmény vezetői, Markó Hajnal és Dávid Lajos nem emlékszik rá, hogy Moldován és akkori párja jelezte volna, hogy mi bukott ki a színjátszó körön.</p>



<div class="wp-block-buttons is-content-justification-center is-layout-flex wp-container-core-buttons-layout-3 wp-block-buttons-is-layout-flex">
<div class="wp-block-button has-custom-width wp-block-button__width-75"><a class="wp-block-button__link wp-element-button" href="https://redirectioneaza.ro/szabadsajto/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Add nekünk jövedelemadód 3,5%-át, hogy kiderítsük, hova megy az adód többi része!</a></div>
</div>



<p>Eljött 2024, többen szerettek volna tenni valamit, de végül minden kezdeményezés kudarcba fulladt. Egyrészt ekkor történt, hogy a kislányról, akit bullyingoltak, és akinek fentebb érintőlegesen tárgyaltuk az ügyét, az a hír kezdte járni az iskolában, hogy szerelmes a tanárba. Ekkor ment be Béla a suliba, és próbálta cselekvésre bírni Mastan Eliza igazgatót, aki viszont Béla szerint nem volt hajlandó lépni.</p>



<p>Közben a Teleki Háztól Markó Hajnal és Dávid Lajos, miután beszélt Zitával – Nóra karcosabb barátnőjével, akit nem hálózott be a Nagymester –, azt javasolta a lánynak, hogy találkozzon a helyi RMDSZ-elnökkel. A lány ennek eleget tett. Zita elmesélte<strong> Pintér Zsolt</strong>nak, amit tud. Emlékei szerint Pintér többek között kifejezte aggodalmát az ügy és a közelgő választások, valamint a magyar iskola imázsa miatt. </p>



<p><strong>Na és mi lesz a magyar lányokkal?</strong> – kérdezte Zita.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Az RMDSZ reakciója</h2>



<p>Természetesen megkerestük Pintér Zsoltot, aki kizárólag e-mailben volt hajlandó válaszolni. <em>„Felkeresett egy személy 2024 júliusában, aki arról beszélt, hogy évekkel korábban kollégái elszenvedői voltak bizonyos visszaéléseknek. Arra biztattam az illető személyt (és 2-3 másik fiatalt, akik online kerestek, és írtak rám) hogyha ismernek ez ügyben bántalmazott (volt) diákokat, hogy feltétlenül mielőbb forduljanak az illetékes hatóságokhoz, hiszen az ő hatáskörükbe tartozik, hogy nyomozást indítsanak. Ugyanakkor felajánlottuk az érintetteknek egy </em><strong><em>megfelelő ügyvéd szolgáltatásait, támogatást</em></strong><em>, amennyiben feljelentést tesznek”</em> – írta a helyi RMDSZ vezetője.</p>



<p>⁠Az e-mailjéből kiderül, hogy a tanfelügyelőséggel egyeztetve szorgalmazták, hogy az iskola tartson belső kivizsgálást, és végezzen a diákok körében szakszerű felmérést az esetleges bántalmazások felderítése végett.</p>



<p><em>„⁠Annak ellenére, hogy ezeket a lépéseket megtettük, tudomásunk szerint 2024-ben nem történt konkrét hatósági feljelentés az ügyben senki részéről. Az iskolai vizsgálatok sem hoztak nyilvánosságra olyan eredményt, amely fényt derített volna az esetleges zaklatásokra”</em> – írja Pintér Zsolt.</p>



<p>Mindezeket a lépéseket megelőzte egy találkozó, amin részt vett Mastan Eliza igazgató, Petki Gyula tanfelügyelő, Hitter Anna főtanfelügyelő-helyettes, Pintér Zsolt RMDSZ-elnök, Papp Zsolt alpolgármester, Hekman Andrea, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A találkozót Markó Hajnalék kezdeményezték, akik szerették volna, hogy Béla is részt vegyen ezen, de Pintér nem egyezett bele.&nbsp;</p>



<p>Mindannyian aggódtak amiatt, hogy az ügy a szórványközösség egyetlen magyar iskoláján csattan. Markó úgy emlékszik, csak ők ketten – Dávid Lajos és Markó Hajnal – voltak, akik hitelt adtak a lányok szavainak, és „valamennyire” Hekman Andrea. A többiek azzal hárítottak, hogy <em>„nem lehet szóbeszédekre alapozni, és&nbsp;</em></p>



<h2 class="wp-block-heading"><em>a lányok menjenek, tegyenek feljelentést”.</em></h2>



<p>Tehát hiába volt széles körű tudás arról, hogy Nagy-Jenei mit követett el több volt diákjával, és hiába tudta ezt a helyi RMDSZ-vezetés is, egy évig nem történt feljelentés az ügyben. Tavaly ismét tetőfokára hágtak az indulatok Nagybányán. Megjelent ugyanis a cikkünk az Átlátszó Erdélyen <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/osono-bolyongas-erdelyi-drama-fazakas-misi/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">az Osonó színházműhelyben történt érzelmi és szexuális visszaélésekről</a>, egy helyi fiatalember pedig megosztotta ezt a helyi legnagyobb magyar Facebook-csoportban. Bejegyzésében utalt arra, hogy van egy tanár, akiről azt állítják egyesek, hogy visszaélt velük szexuálisan, és lám, nincs semmi következménye.&nbsp;</p>



<p>Ez után döntött úgy Moldován Blanka, a színjátszó csoportot vezető színész, hogy petíciót indít. Ebben nem nevesítette Nagy-Jeneit, de kérte az iskolát, hogy vegye komolyan, és vizsgálja ki a vádakat. 234 aláírás <a href="https://www.petitieonline.com/signatures/coal_fr_abuzuri_abuzus-mentes_iskolat/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">érkezett</a>, köztük több olyan hozzászólás is volt, amely szexuális helyzetekre vagy egyéb megalázásokra utalt.&nbsp;</p>



<p>Mindeközben úgy tűnt, az RMDSZ pánik üzemmódba kapcsolt. Egyik nap azt írták a közösségi médiában, hogy azonnali lépések következnek a szervezet részéről. Ezt többen értelmezték ezt úgy, hogy feljelentést tesznek, de másnap világos lett, hogy nem fognak, azt írták, az abúzust túlélők feladata a hatóságokhoz fordulni.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Végül 2026 elején a hivatalos válasz:&nbsp;</h2>



<p><em>„Hivatalos kéréssel fordultunk a Máramaros megyei Főtanfelügyelőséghez, miszerint jeleztük a Facebook-bejegyzés tartalmát és azonnali lépéseket kértünk részükről az ügy tisztázása végett. Másnap részletes választ kaptunk a Tanfelügyelőségtől, amelyben jelzik, hogy az intézmény feljelentést tett a megyei rendőrségen és azonnali lépéseket kért az iskola részéről is. Ugyanakkor, június 6-án, egyeztetve az RMDSZ országos vezetőségével és annak jogi szakértőjével, kérvényt nyújtottunk be a Megyei Rendőrséghez, amiben arra hivatkozva, hogy az RMDSZ egyik alapfeladata a magyar oktatás maximális védelme, arra kérjük a hatóságokat, hogy segítsék elő az ügy tisztázását, hiszen közösségünk és gyermekeink védelme az első számú prioritásunk”</em> – írják egy akkori közleményben és a nekem küldött válaszban.</p>



<p>Mi is küldtünk kérdéseket a Máramaros Megyei Rendőrkapitányságnak annak érdekében, hogy kiderítsük, pontosan hány feljelentés érkezett, de elutasították a válaszadást, mondván, nem közérdekű az információ, amit kérünk. Mindenesetre szerkesztőségünk birtokában van olyan dokumentum, melyen szerepel az ügyirat száma, és többen is jelezték nekünk, hogy tettek már vallomást a nyomozóhatóságnak. Forrásaink szerint az ügyben felmerült a gyanú, hogy jelenleg is van kiskorú sértett. Továbbá az Átlátszó Erdélynek olyan sértettről is van tudomása, aki a nyilvánosság előtt még nem mondta el történetét, de a&nbsp; nyomozóhatóságnak már igen.&nbsp;</p>



<p>Cikkünk megjelenése napján, két héttel azután, hogy kérdéseket tettünk fel a rendőrségnek, 2026. február 13-án a <a href="https://stirileprotv.ro/virale/un-profesor-din-baia-mare-este-acuzat-de-agresiune-si-abuz-in-forma-continua-victimele-actuale-si-foste-eleve.html" target="_blank" rel="noreferrer noopener">ProTV is hírül adta</a>, hogy a rendőrség szexuális bántalmazás után vizsgálódva házkutatást tart egy, a Németh Lászlóban tanító tanárnál, és két volt diáknál.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">A Nagymester nagyot húz</h2>



<p>Nagy-Jenei manipulációval lépett színre a botrányok közepette: tavaly nyáron megpróbálta úgy beállítani, mintha az elsődleges vád feléje az egy évvel azelőtti eset lett volna, amikor is a bajban lévő kislányról híresztelték, hogy szerelmes lenne belé. A tanár a közösségi médiában<a href="https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02cJ6TC7r4NUADdMcXipyJvqMnpksYx5RpueH18JFBcxb57h312PAcYbHDK2tcDkkyl&amp;id=100010041484147" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> felkérte volt és jelenlegi diákjait</a>, valljanak színt: pedofilnak ismerik-e őt.</p>



<p>A húzás bejött, volt és jelenlegi diákok tucatjai bizonygatták, hogy a tanár szuper ember, sosem tett semmi rosszat, csak tiszteletet érdemel. A dicshimnuszokat zengők között olvashatjuk Zselyke sorait is, sőt Apjok Norbert, az RMDSZ-ből csalásért kiebrudalt ex-honatya is védelmébe vette.</p>



<p>Úgy tudjuk, Nagy-Jenei nagyon félt ekkoriban, elment minden magyar szervezethez, hogy meggyőződjön a lojalitásukról.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Zárszó</h2>



<p>A szövevényes abúzustörténet mellett megpróbáltuk azt is megmutatni, egy közösség hogyan küszködik az igazsággal és az eltussolással.</p>



<p>Nagy-Jenei azóta is a Németh László Elméleti Líceumban tanít. Az igazgató, Mastan Eliza nyáron lemondott. Azt mondja, lemondásának nincs köze az ügy kezeléséhez, személyes okok játszottak közre. Szerettünk volna beszélni vele, de elzárkózott a nyilatkozattól, hangsúlyozva, ő mindent megtett, ami intézményvezetőként a kötelessége volt. Azt közölte, amennyiben a nyilvánosságban olyan információk jelennek meg, amelyek az ő szerepét torzítva mutatják be, majd helyesbíteni fogja azokat.&nbsp;</p>



<p>Az ügyben (ha az RMDSZ információi helyesek) két feljelentés is történt, az egyikről nekünk is tudomásunk van.</p>



<p>A tanúk szerint kiskorú lányok bántalmazásában szintén érintett Habina Róbert megkeresésünkre azt mondta, hogy <em>„nincs ideje ezzel az üggyel most foglalkozni”</em>. Szika Levente sem kívánt nyilatkozni, mondván újságíróként megalapozatlanul vádolom, kilátásba helyezte, hogy beperel, majd elküldött <em>„az anyám picsájába”</em>.&nbsp;</p>



<p>Tudomásunk van róla, hogy több érintett is vallomást tett már a nyomozó hatóságok előtt. Van, aki többször is. Ugyanakkor többen elégedetlenségüket fejezték ki a nyomozók hozzá nem értése és a szerv elégtelen elhivatottsága miatt az üggyel kapcsolatban. Amennyiben fejlemény történik, természetesen nyomon fogjuk követni.</p>



<p>A Turul-Sas Lovagrend jelenleg szünetel. A történelemtanár most a hagyományőrző egyesületben tűnik aktívnak, és a közösségi média bejegyzések alapján vannak állandó tagok, akik különféle ünnepségeken, eseményeken a zászló alatt vonulnak. A történetnek bizonyára nincs vége itt.&nbsp;</p>



<p>Amennyiben Jenei-Nagy Zoltán, Habina Róbert, Szika Levente, vagy az ügy bármely érintettje szeretne újabb információkat megosztani, szerkesztőségünk lehetőséget ad számukra.</p>



<p>Amennyiben valaki elszenvedője volt a cikkben bemutatott, vagy az esetekkel kapcsolatos cselekedeteknek, kérjük, vegye fel a szerzővel a kapcsolatot!</p>



<p>Ha bárki kiskorúakkal szemben elkövetett bármilyen (érzelmi, fizikai, szexuális) visszaélésről szerez tudomást, azt jelentse be a <strong>119</strong>-es, ingyenesen hívható, országosan egységes sürgősségi számon vagy a <a href="https://copii.gov.ro/1/harta-contacte-dgaspc-uri/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóságoknál</a>.</p>



<div class="wp-block-buttons is-content-justification-center is-layout-flex wp-container-core-buttons-layout-4 wp-block-buttons-is-layout-flex">
<div class="wp-block-button has-custom-width wp-block-button__width-75"><a class="wp-block-button__link has-text-align-center wp-element-button" href="https://redirectioneaza.ro/szabadsajto/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Add nekünk jövedelemadód 3,5%-át, hogy kiderítsük, hova megy az adód többi része!</a></div>
</div>



<figure class="wp-block-embed is-type-wp-embed is-provider-tl-tsz-erd-ly wp-block-embed-tl-tsz-erd-ly"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<blockquote class="wp-embedded-content" data-secret="CqcC9B6C8b"><a href="https://atlatszo.ro/kozlemenyek/egy-honapra-maradt-penzunk-toletek-fugg-a-folytatas/">Egy hónapra maradt pénzünk. Tőletek függ a folytatás</a></blockquote><iframe class="wp-embedded-content" sandbox="allow-scripts" security="restricted" title="&#8220;Egy hónapra maradt pénzünk. Tőletek függ a folytatás&#8221; &#8212; Átlátszó Erdély" src="https://atlatszo.ro/kozlemenyek/egy-honapra-maradt-penzunk-toletek-fugg-a-folytatas/embed/#?secret=xOo78jJBw0#?secret=CqcC9B6C8b" data-secret="CqcC9B6C8b" width="500" height="282" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no"></iframe>
</div></figure>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-abuzus-nagybanya-turul-sas-lovagrend/">Méndüh: nemzeti okkultizmussal kényszerítette szexre a diákjait a nagybányai történelemtanár</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2026/02/lovagrend_v2.jpg</url>
								<title>lovagrend_v2</title>
								<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-abuzus-nagybanya-turul-sas-lovagrend/</link></image><authorId>39</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/kulcsararpi/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2026/02/lovagrend_v2.jpg</url>
								<title>lovagrend_v2</title>
								<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-abuzus-nagybanya-turul-sas-lovagrend/</link></image><authorId>39</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/kulcsararpi/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>Düh, empátia, tabumentesség egy helyen?</title>
		<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/feminista-podcast-nok-elleni-eroszak-szerbia/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bocz Henrietta]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 06 Oct 2025 15:46:18 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Abúzusok]]></category>
		<category><![CDATA[Politika]]></category>
		<category><![CDATA[Szabad sajtó]]></category>
		<category><![CDATA[abúzus]]></category>
		<category><![CDATA[alternatív média]]></category>
		<category><![CDATA[autokrácia]]></category>
		<category><![CDATA[ellenállás]]></category>
		<category><![CDATA[erőszak]]></category>
		<category><![CDATA[feminizmus]]></category>
		<category><![CDATA[független média]]></category>
		<category><![CDATA[hagyományos sajtó]]></category>
		<category><![CDATA[Iva Paradjanin]]></category>
		<category><![CDATA[közösségépítés]]></category>
		<category><![CDATA[nőellenesség]]></category>
		<category><![CDATA[nők]]></category>
		<category><![CDATA[nők elleni erőszak]]></category>
		<category><![CDATA[podcast]]></category>
		<category><![CDATA[Szerbia]]></category>
		<category><![CDATA[szolidaritás]]></category>
		<category><![CDATA[Tampon zona]]></category>
		<category><![CDATA[tüntetés]]></category>
		<category><![CDATA[újságírás]]></category>
		<category><![CDATA[Youtube]]></category>
		<category><![CDATA[zaklatás]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://atlatszo.ro/?p=57227</guid>

					<description><![CDATA[<p>A sajtó vagy a hatóságok által Romániában feltárt abúzusok többsége nőket érint, legyen szó zaklatás és szexuális kihasználás túlélőiről vagy gyilkosságig fajuló családon és párkapcsolaton belüli erőszak áldozatairól. Mégis a nők hangja a médiában gyakran háttérbe szorul, pedig tapasztalataik politikai és társadalmi jelentőségűek. Ezt láttam idén én is, akár az Isztambuli Egyezmény romániai hatásaival foglalkoztam, [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/feminista-podcast-nok-elleni-eroszak-szerbia/">Düh, empátia, tabumentesség egy helyen?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p>A sajtó vagy a hatóságok által Romániában feltárt abúzusok többsége nőket érint, legyen szó zaklatás és szexuális kihasználás túlélőiről vagy gyilkosságig fajuló családon és párkapcsolaton belüli erőszak áldozatairól. Mégis a nők hangja a médiában gyakran háttérbe szorul, pedig tapasztalataik politikai és társadalmi jelentőségűek. Ezt láttam idén én is, akár az <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/csaladon-beluli-eroszak/eroszak-aldozata-isztambuli-egyezmeny-romaniai-gyakorlatban/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Isztambuli Egyezmény romániai hatásaival</a> foglalkoztam, akár a nők szórakozásának <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/zaklatas-biztonsagos-ejszakai-eletet-a-noknek/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">biztonsági oldalával</a>, egy <a href="https://atlatszo.ro/atveres/hamis-takaritoi-allashirdetesek-kolozsvar-nok-becserkeszese-szexre/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">sorozatos kihasználás</a> kolozsvári történetével. A nők problémáinak politikai artikulációjára igény van, láthattuk, ahogy az <a href="https://atlatszo.ro/politika/nok-voksai-allamelnok-valasztas-jeloltek/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">elnökválasztáskor is megpróbáltak ezzel</a> szavazatokat gyűjteni. Az elmúlt időszakban a sajtó és a civil szervezetek hangos problematizálásának köszönhetően a hazai nőgyilkosságok bekerültek a közbeszédbe, a parlament is napirenden tartja a nők elleni erőszak megfékezését.  </p>



<p>A nők média-reprezentációjáról, az újságírónőket ért online zaklatásról és arról tartott képzést Iva Paradjanin Lilić szerb újságíró a Thomson Alapítvány gyakornoki programjában, amelyben részt veszek, hogy hogyan írjunk, beszélgessünk feminista témákról a sajtóban. </p>



<p>Sokunkban merül fel a kérdés, </p>



<h2 class="wp-block-heading" style="font-size:30px"><strong>hogyan lehet konstruktív mederbe terelni a nők dühét. </strong></h2>



<p>Erről beszélgettem Ivával, illetve arról, hogyan érintik a nőket az autoriter rezsimek, miért hanyatlik a bizalom a hagyományos médiában, és hogyan teremtsünk új platformokat a nők hangjának.</p>



<p>„A nők tapasztalatai egyszerre politikaiak, személyesek és rendkívül erőteljesek – és elengedhetetlen, hogy hallatszódjanak” – mondja Paradjanin, aki mindezt a gyakorlatban is elősegíti. A hagyományos médiában szerzett vegyes tapasztalatai után indította útjára a <a href="https://tamponzona.rs/?doing_wp_cron=1759761768.9260449409484863281250" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><em>Tampon zona</em></a> szerb feminista podcastet, ahol az empátia, őszinteség és sebezhetőség mellett időnként a harag is helyet kap.</p>



<p>A YouTube csatorna és podcast abból a felismerésből született, hogy hiányoznak a közbeszédből lényeges, nőket érintő témák, női szempontok. Rövid idő alatt multimédiás platformmá és közösséggé nőtte ki magát, ahol a nők nyíltan, szégyen nélkül beszélhetnek azokról a témákról, amelyeket a társadalom gyakran „magánügyként” vagy „kellemetlenként” kezel – a menstruációtól és a szexuális erőszaktól kezdve a mentális egészségen át a testképpel kapcsolatos problémákig.</p>



<p>Szerbiában is alulreprezentáltak a női hangok a <a href="https://nuns.rs/media/2022/07/CMPF_MPM2021_final-report_Serbia-EN.pdf?utm_source=chatgpt.com" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Global Media Monitoring Project</a> szerint is: a hagyományos médiában </p>



<h2 class="wp-block-heading" style="font-size:30px"><strong>a forrásoknak és szereplőknek csupán egyötöde nő.</strong></h2>



<p>Így a férfiak nézőpontjai, történetei és prioritásai formálják a közbeszédet, a fontosnak minősített témákat. „Ez az aránytalanság meghatározza, hogyan látjuk a világot. A fiatal lányoknak megüzeni, mi számít ’fontosnak’, és mi az, ami nem az. Egyben azt is üzeni, hogy a nők hangja másodlagos.” – Paradjanin szerint ezért volt sürgető szükség arra, hogy egy nőket megszólaltató platformmal ellensúlyt képezzen.&nbsp;</p>



<p>„Ha egyenlőbb társadalmat akarunk, nem ülhetünk ölbe tett kézzel, hanem aktívan tennünk kell érte” – hangsúlyozza.</p>



<h2 class="wp-block-heading" style="font-size:30px"><strong>Platform a láthatóságért, az ellenállásért és a közösségépítésért&nbsp;&nbsp;</strong></h2>



<p>Mivel a podcast népszerűsége gyorsan növekszik a nők körében, Paradjanin új lehetőséget látott a női közönség valódi megszólítására. A podcastok ugyanis megkerülik a hagyományos média úgymond kapuőreit, a kontrollt és a cenzúrát, így <strong>a marginalizált hangok torzítás nélkül juthatnak el</strong> a hallgatókhoz.&nbsp;</p>



<p>Emellett a formátum ösztönzi a hitelességet és a sebezhetőség felvállalását, amelyek elengedhetetlenek, ha érdemben szeretnénk beszélni nemi szerepekről, jogokról és identitásról.</p>



<p>„A nők tapasztalatait túl gyakran leegyszerűsítik, félreértik, vagy hamis narratívákba szorítják. A podcast lehetőséget ad arra, hogy ezeket a történeteket elejétől a végéig, teljes egészében meséljük el, szenzációhajhászás vagy leegyszerűsítés nélkül. Biztonságos, bensőséges tér, ahol árnyalt és összetett beszélgetések zajlanak – pontosan amire szükség van  a feminista témák esetében” – hangsúlyozza. Ami számára a legvonzóbb ebben a formátumban, az a személyesség és a könnyű hozzáférhetőség.</p>


<div class="wp-block-image">
<figure class="aligncenter size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="686" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/10/IMG_9036-1024x686.jpeg" alt="Iva Paradjanin portré. " class="wp-image-57231" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/10/IMG_9036-1024x686.jpeg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/10/IMG_9036-300x201.jpeg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/10/IMG_9036-768x515.jpeg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/10/IMG_9036-1536x1030.jpeg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/10/IMG_9036-2048x1373.jpeg 2048w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/10/IMG_9036-750x503.jpeg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/10/IMG_9036-1140x764.jpeg 1140w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption class="wp-element-caption">Iva Paradjanin Lilić</figcaption></figure></div>


<p>Paradjanin szerint a podcast nem csupán a beszélgetésről szól, hanem a meghallgatásról is. „Nem csak történetek elmondásáról van szó, hanem egy olyan közösség megteremtéséről, ahol<strong> </strong>a nők láthatóak és hallhatóak, ahol egymást erősíthetik, tanulhatnak egymástól, és ahol az <strong>egyéni történetekből kollektív cselekvés születik</strong>.”&nbsp;</p>



<p>A hallgatók nem passzív fogyasztók, hanem aktív résztvevők. A <em>Tampon zona</em> egyik legfőbb küldetése, hogy támogató hálózatot építsen, és felerősítse a nők kollektív hangját.</p>



<h2 class="wp-block-heading" style="font-size:30px"><strong>Elérni a perifériákat</strong></h2>



<p>A független médiumok gyakran nem jutnak el a marginalizált közösségekhez. A nemek közötti egyenlőségre fókuszáló tartalmak leginkább a fiatal, városi, iskolázott réteget érik el, míg a vidéki, alacsony iskolázottságú, szegény vagy idős nők problémái alig kapnak figyelmet.</p>



<p>Paradjanin maga is elismeri, hogy a feminista médiumnak megvannak a korlátai. Ezért hozták létre a <em>Tampon zona lokal </em>műsort, amelynek célja a média decentralizálása és a Szerbia-szerte élő nők hangjának felerősítése. A projektben különböző településekről származó újságírók és tudósítók szólalnak meg, olyan témákat hozva be a nyilvánosságba, amelyek helyi szinten és országos szinten is fontosak.</p>



<p>„Hiszünk abban, hogy minden tapasztalat értékes, és minden történet megérdemli, hogy elmeséljék. Így tudjuk láthatóvá tenni a <strong>vidéki, a szegény és az idős nők</strong> problémáit – azokét, akiket a fősodratú média többnyire láthatatlanként kezel” – hangsúlyozza.</p>



<p>A projekt során olyan ügyeket tártak fel eddig, amelyek később a nagyobb médiumok figyelmét is felkeltették: a nőgyógyászok hiányát a kisvárosokban, az idős vidéki asszonyok mindennapi küzdelmeit, a roma nők helyzetét a szülészeteken vagy a fiatal falusi lányok életkörülményeit.</p>



<h2 class="wp-block-heading" style="font-size:30px"><strong>A megszerzett jogok nem biztos, hogy örökérvényűek</strong></h2>



<p>Az online tér, amely valaha a kapcsolódás lehetőségét kínálta, mára egyre inkább a nőgyűlölet és a gyűlöletbeszéd csataterévé vált. „Nem sokkal a <em>Tampon zona</em> elindítása után rá kellett jönnöm, hogy valójában nem létezik teljesen biztonságos tér – különösen nem a nők számára” – mondja Paradjanin. Miközben az online nőmozgalmak egyre erősebbek, olyan figurák, mint Andrew Tate, hatalmas követőtáborokat gyűjtenek, és szélsőjobboldali, nőellenes ideológiákat terjesztenek.</p>



<p>Ez azonban nem elbizonytalanította, hanem megerősítette Paradjanint abban, hogy a nők láthatósága és a jelenléte elengedhetetlen. „A nőellenes hangok globálisan és lokálisan is erősek és terjednek” – figyelmeztet. Szerinte a médiatudatosság oktatására lenne szükség, amelynek része kell legyen a nemi szempontok érvényesítése, hogy a közösség képes legyen <strong>felismerni és megkérdőjelezni a káros narratívákat</strong>.</p>



<p>„Egy dolgot biztosan tudok: többen kell legyünk, hangosabbak és radikálisabbak a jogaink érvényesitésében, mert úgy néz ki, hogy a már kivívott jogok nem örökérvényűek” – mondja.</p>



<h2 class="wp-block-heading" style="font-size:30px"><strong>Nők a társadalmi ellenállás élén</strong></h2>



<p>Az online tér nőgyűlölete visszatükrözi azt a fizikai és intézményi valóságot is, amellyel a nők Szerbiában szembesülnek. Paradjanin a kockázatokról is beszélt, amelyeket a nők vállalnak tüntetéseken és aktivizmus során:&nbsp;</p>



<p>„A nők aránytalanul nagyobb mértékben <strong>válnak célponttá az utcai tiltakozásokon</strong> – a túlzott rendőri erőszak, a könnygáz, a fizikai támadások, a letartóztatások és a megfélemlítés révén. Ez nem véletlen, hanem pontosan azért történik, mert a nők jelenléte a rendszer elleni kiállást testesíti meg.” A női aktivisták és demonstrálók elleni támadások nemcsak fizikai erőszakot, hanem szexuális fenyegetéseket, online zaklatást és megalázó nyilvánosságra hozatalt is magukban foglalnak.</p>



<p>Szerinte a rendszerszintű elnyomás átfogó nemzeti stratégia része, amelynek célja az ellenállás elhallgattatása. A tiltakozókat, aktivistákat és újságírókat zaklatás, erőszak, cenzúra és szervezett lejárató kampányok érik.&nbsp;</p>



<p class="has-background" style="background-color:#eeeeee">A <a href="https://protesti.pics/the-unwanted-routine" target="_blank" rel="noreferrer noopener">szerbiai tiltakozások</a> 2024 novembere óta tartanak, miután Újvidéken összeomlott az akkor nemrég felújított vasútállomás tetőszerkezete. A balesetben 16 ember vesztette életét. A tragédiát sokan a korrupció és az állami felelőtlenség következményének tartják. A diákok megmozdulása hamar kiszélesedett, tanárok, újságírók, civil csoportok is csatlakoztak. Követeléseik között szerepel az elszámoltathatóság, a korrupció felszámolása, a demokratikus intézmények és a sajtószabadság védelme. A hatalom rendszeresen <a href="https://balkaninsight.com/2025/09/06/violence-erupts-after-police-move-on-serbia-protest/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">erőszakosan és megfélemlítően</a> lép fel a tüntetők ellen. A határon túli magyarokat érintő kérdésekkel, köztük a szerbiai tüntetésekkel is rendszeresen foglalkozik a pozsonyi Pátria Rádió <a href="https://open.spotify.com/show/5x2JFqpoEaP7hCXWLTUgIE" target="_blank" rel="noreferrer noopener">HaTuMa podcastje</a>.  </p>



<p>A gazdasági nyomás tovább súlyosbítja a helyzetet: a <em>nőies</em> szakmákban dolgozó nők – például a pedagógusok – akár az állásukat is elveszíthetik, ha szembe mennek a hivatalos narratívával. „Az állam az erőszak, a médiamanipuláció és a gazdasági eszközök kombinációjával kelt félelmet a társadalomban, hogy ne csak az egyes nőket, hanem az egész társadalmat fegyelmezze” – mutat rá Paradjanin.</p>



<h2 class="wp-block-heading" style="font-size:30px"><strong>A feminizmus egyik fő célja az elnyomás felszámolása, </strong></h2>



<p>így a nemi igazságosságért folytatott küzdelem szorosan összefonódik a demokráciáért, a szólásszabadságért és az emberi jogokért vívott küzdelemmel. </p>



<p>„Legyen szó diákokról, akik tiltakoznak, nőkről, akik a jogaikért állnak ki, független újságírókról, akik visszaéléseket tárnak fel, vagy munkásokról, akik tisztességes munkakörülményeket követelnek – mindannyiukat elnyomás, megfélemlítés és elhallgattatás fenyegeti” – mondja. Szerinte ha felismerjük ezt a közös küzdelmet az <a href="https://www.amnesty.org/en/location/europe-and-central-asia/western-central-and-south-eastern-europe/serbia/report-serbia/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">autoriter kontroll ellen</a>, akkor a civil szereplők képesek lehetnek szolidaritást építeni egymás között és valódi társadalmi változást elérni. </p>



<h2 class="wp-block-heading" style="font-size:30px"><strong>Felelős újságírással az erőszakkal szemben</strong></h2>



<p>Paradjanin tagja a <a href="https://novinarkeprotivnasilja.org/en/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Journalists Against Violence</a> nevű szerbiai munkacsoportnak, amely az etikus, nemi alapú erőszakról szóló tudósítást szorgalmazza. Úgy látja, hogy a Nyugat-Balkánon lassan, de érezhetően van előrelépés: egyre több újságíró és médium ismeri fel, hogy szükség van érzékeny, pontos és a túlélőket tiszteletben tartó tudósításra, amely elkerüli a szenzációhajhászatot. „Egyre inkább elismerik, hogy a felelős újságírás kulcsszerepet játszhat a szemléletformálásban, a káros sztereotípiák megtörésében és jobb közpolitikák előmozdításában” – hangsúlyozza.</p>



<p>A kihívások azonban továbbra is jelen vannak. A <strong>politikai nyomás, a kevés képzés és a bulváros megközelítések</strong> továbbra is gyenge minőségű tudósításokat eredményeznek.&nbsp;</p>



<p>„Az elmúlt hónapokban például szemtanúi voltunk annak, hogy női egyetemisták intim felvételeit terjesztették országos televízióban és médiában következmények nélkül. Az ilyen esetek visszavetik a fejlődést, és megmutatják, mekkora hatalom van azok kezében, akik irányítanak.”</p>



<h2 class="wp-block-heading" style="font-size:30px"><strong>A harag is lehet konstruktív erő&nbsp;</strong></h2>



<p>Bár a nők haragját gyakran lekicsinylik vagy érvénytelennek tartják, Paradjanin szerint ez kulcsfontosságú a társadalmi igazságtalanság elleni küzdelemben. Ahhoz, hogy valóban hatékony legyen, ezt a dühöt stratégiai gondolkodással, empátiával és kitartással kell konstruktív mederbe terelni – aktivizmusba, oktatásba, történetmesélésbe és érdekképviseletbe.</p>


<div class="wp-block-image">
<figure class="aligncenter size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="575" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/10/5171d187-97f0-473b-9173-6ed764c75c12_rw_1920-1024x575.jpg" alt="Tüntetés Szerbiában. Egy nő pirosra festett kesztyűben, ami a vérre utal, szemben áll a rendőrökkel. " class="wp-image-57237" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/10/5171d187-97f0-473b-9173-6ed764c75c12_rw_1920-1024x575.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/10/5171d187-97f0-473b-9173-6ed764c75c12_rw_1920-300x169.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/10/5171d187-97f0-473b-9173-6ed764c75c12_rw_1920-768x432.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/10/5171d187-97f0-473b-9173-6ed764c75c12_rw_1920-1536x863.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/10/5171d187-97f0-473b-9173-6ed764c75c12_rw_1920-750x421.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/10/5171d187-97f0-473b-9173-6ed764c75c12_rw_1920-1140x641.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/10/5171d187-97f0-473b-9173-6ed764c75c12_rw_1920.jpg 1920w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption class="wp-element-caption">Fotó: Tüntetés Szerbiában. Forrás: protesti.pics</figcaption></figure></div>


<p>„Számomra<strong> a harag mindig is katalizátor volt</strong> – energiát és eltökéltséget adott ahhoz, hogy megszólaljak, hogy szembeszálljak a fennálló renddel, és hogy változást követeljek” – mondja. Ha olyan tereket teremtünk, ahol a nők biztonságosan és közösen fejezhetik ki a frusztrációjukat, akkor ez a harag valódi politikai és társadalmi cselekvéssé formálódhat.</p>



<p>„A nők haragja jogos, szükséges, és alapvető része az igazságért folytatott mozgalmaknak” – teszi hozzá. „Mélyen gyökerezik az elnyomás elleni küzdelemben, és mindaddig nélkülözhetetlen marad, amíg az egyenlőtlenség létezik.”</p>



<h2 class="wp-block-heading" style="font-size:30px"><strong>A művészettörténettől a sportújságíráson át a feminizmusig</strong></h2>



<p>Iva Paradjanin szerb újságíró művészettörténet szakon végzett, de friss diplomásként váratlan területen kezdte újságírói pályáját: sportriporterként a B92-nél. „Eleinte furcsa volt, főleg azért, mert nem sokat tudtam a sportról” – emlékszik vissza. Mégis, ez a tapasztalat formáló erejűnek bizonyult.&nbsp;</p>



<p>„Ott találkoztam először munkahelyi diszkriminációval, ugyanakkor kivételes mentorom is akadt: Szerbia egyik legismertebb sportújságírója, aki a nők láthatóságáért küzdött a sportmédiában. Tőle tanultam meg, hogy<strong> a szakértelem és az elkötelezettség</strong> erős alapot jelent” – meséli Paradjanin. Ez a támogatás hatással volt arra, ahogyan a vezetésről, a nők közötti szolidaritásról, a mentorálás fontosságáról gondolkodik.</p>



<p>A B92 után a VICE-nál, az ELLE-nél és a Buro 24/7-nél is dolgozott. Olyan témákkal foglalkozott, amelyek később meghatározták pályáját, mint a nők jogai, a nők és szexuális kisebbségek reprezentációja és a fiatalok ügyei.&nbsp;</p>



<p>„Akkoriban a VICE fantasztikus platform volt – fiatalok készítettek tartalmat fiataloknak, ráadásul szokatlan szabadsággal választhattuk meg a témákat. Ebben a régióban ez az újságírói szabadság forradalminak számított” – idézi fel. Elsők között voltak Szerbiában, akik nyíltan foglalkoztak a nők és az LMBTQ+ közösség jogaival, valamint a fiatalok mindennapi problémáival.</p>



<p>A hagyományos médiában időnként korlátozó mechanizmusokkal is szembesült, például cenzúrával és értetlenséggel a szerkesztőségi vezetés részéről. „Gyakran csak múló divatként tekintettek a feminizmusra, ahelyett hogy elismerték volna: a nők tapasztalatai önmagukban is politikai jelentőségűek. Ezzel együtt azonban nehéz felismerésre is jutottam: <strong>az emberek – nem véletlenül – elvesztették a bizalmukat sok hagyományos médiumban</strong>. Világossá vált számomra, hogy valami egészen újat kell létrehozni. Egy olyan teret, amely bizalomra, őszinteségre és a közönséggel való valódi kapcsolatra épül” – mondja.</p>



<p><em>A nyitókép forrása a <a href="https://protesti.pics/the-unwanted-routine" target="_blank" rel="noreferrer noopener">protesti.pics</a>. </em></p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/feminista-podcast-nok-elleni-eroszak-szerbia/">Düh, empátia, tabumentesség egy helyen?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2025/10/719ba71f-da13-45ec-82cb-c900e82fa846_rw_1920.jpg</url>
								<title>719ba71f-da13-45ec-82cb-c900e82fa846_rw_1920</title>
								<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/feminista-podcast-nok-elleni-eroszak-szerbia/</link></image><authorId>40</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/boczheni/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2025/10/719ba71f-da13-45ec-82cb-c900e82fa846_rw_1920.jpg</url>
								<title>719ba71f-da13-45ec-82cb-c900e82fa846_rw_1920</title>
								<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/feminista-podcast-nok-elleni-eroszak-szerbia/</link></image><authorId>40</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/boczheni/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>A valóban jó színházban nem félni kell – hanem alkotni</title>
		<link>https://atlatszo.ro/velemeny/szinhazi-neveles-abuzus-felelem-alkotas/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Kulcsár Árpád]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 13 Jun 2025 11:34:47 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Vélemény]]></category>
		<category><![CDATA[abúzus]]></category>
		<category><![CDATA[augusto boal]]></category>
		<category><![CDATA[az elnyomottak színháza]]></category>
		<category><![CDATA[bell hooks]]></category>
		<category><![CDATA[diákszínjátszás]]></category>
		<category><![CDATA[egyenlőség]]></category>
		<category><![CDATA[erőszak]]></category>
		<category><![CDATA[Fazakas Misi]]></category>
		<category><![CDATA[gyermekabúzus]]></category>
		<category><![CDATA[kritikai pedagógia]]></category>
		<category><![CDATA[oktatás]]></category>
		<category><![CDATA[Osonó]]></category>
		<category><![CDATA[paulo freire]]></category>
		<category><![CDATA[színház]]></category>
		<category><![CDATA[társulat]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://atlatszo.ro/?p=55791</guid>

					<description><![CDATA[<p>Abúzusok megelőzése a színházi nevelés területén. Illusztráció: Benedek Levente</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/velemeny/szinhazi-neveles-abuzus-felelem-alkotas/">A valóban jó színházban nem félni kell – hanem alkotni</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p>Fájdalom nélkül létezik-e művészet? Összefonódik-e szükségszerűen a visszaélés és a színház, a színházi nevelés fogalma? Át kell-e lépni a civil életben természetesnek tekinthető határokat ahhoz, hogy érvényes alkotások szülessenek? Meddig és milyen típusúakat lehet átlépni? Van-e, és ha igen, hol húzódik az a pirossal vastagított cezúra, amit semmilyen körülmények között nem léphet át senki, még akkor sem, ha világhírre törő színházi szakember, legyen az színész, színházigazgató, dramaturg, díszlettervező vagy rendező.</p>



<p>Miközben a sepsiszentgyörgyi Osonó diáktársulatban és a sepsiszentgyörgyi drámaoktatásban <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/osono-bolyongas-erdelyi-drama-fazakas-misi/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">történt abúzusokat tártam föl</a>, számos olyan erdélyi magyar színházi szakemberrel találkoztam, akik természetesnek veszik, hogy a struktúrák hierarchikusak. Valójában alig van hely, ahol nem.&nbsp;</p>



<p>De az a meglepő, hogy sokszor még olyanok is azt gondolják, hogy az erőszak alkalmazásának valamilyen formája belefér a színházi nevelésbe és a színházi alkotásba, akik nem erősen abuzív hírnévvel rendelkező intézményekből érkeznek. Sokan gondolják, hogy ha a rendező leüvölti egy színész fejét, az elfogadható.</p>



<p>Előfordult, hogy felemlegették, hogy ugyan bizonyos, nagynevű román rendezővel igen nehéz volt a társulat sorsa, mert szokása, hogy néha hozzávág egy-egy díszletelemet az emberekhez, de az így elért eredmény felülírja a hozzá vezető szenvedést.</p>



<p>Nemcsak a színházi közeg sajátossága ez. Gondoljunk csak arra, hogy sokan még mindig azt hiszik, a sportteljesítmények elérésében is indokolt az erőszak a gyerekekkel szemben.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Nevelés vagy idomítás?</h2>



<p>Én azonban, mint egy olyan személy, aki eleve a hierarchikus működésben sem hisz, pusztán az egyenlősítésben, azt gondolom, az erőszak nem valid eszköz, hanem hiba vagy bűn – és semmilyen előadás nem érhet annyit, hogy gyerekek sérüljenek miatta.&nbsp;</p>



<p>Jó, nekem ezt nem kell elhinni, saját radikális erőszakmentességemet még sokszor a barátaim is gyanakodva figyelik. Lentebb még több szerzőt hozok, akik maguk is szakmai szempontok alapján alá tudják támasztani, hogy létezik egy kölcsönös dialóguson és kooperáción alapuló alkotási lehetőség.&nbsp;</p>



<p>Én meg csak azt próbálom mondani, mi lenne, ha az erőszaknak semmilyen formáját nem fogadnánk el, sem magánéletben, sem szakmaiban? És <a href="https://www.gutenberg.org/files/66903/66903-h/66903-h.htm" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Jean-Jacques Rousseau</a>-tól a kortárs baloldali pedagógiai gondolkodókig senki sem kérdőjelezi meg, hogy<strong> a nevelés addig nevelés, amíg nincs benne erőszak. Különben idomítás. </strong></p>



<p>Mégis, sok drámatanár és színházi vezető ma is azt vallja: néha kell a nyomás, a megalázás, a fájdalom – különben nincs igazi áttörés a színpadon.</p>



<p>A modern színházpedagógia, a pszichológia és a gyermekvédelem egyhangúan állítják: az ilyen kijelentések azonban nemcsak veszélyesek, hanem alapjaiban tévesek. A kreativitás nem az abúzusból, hanem a biztonságból nő ki. A rendező nem terapeuta, nem edző, nem atyaisten. A jó előadás nem attól lesz jó, hogy a színész zokog a színpadon, hanem attól, hogy hitelesen és biztonságosan tudja átélni a szerepet.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Eszközt kapjanak az elnyomás ellen</h2>



<p>Miközben a cikket írtam, mélyebben megismerkedtem Paulo Freirének <em><a href="http://filozofia.hiphi.ubbcluj.ro/sites/default/files/site/rendezvenyek/Paulo%20Freire_Az%20elnyomottak%20pedagogiaja.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Az elnyomottak pedagógiája</a></em> című könyvével, amely egy olyan modellt szeretne megvalósítani az oktatásban, amely megszünteti a hierarchiát tanár és diák között, és dialóguson alapuló, partneri viszonyt javasol. A kritikai pedagógiában tehát nincs hierarchia, nem az történik, hogy a tudással felkent vezető alászáll és jól kiokosít mindenkit, hanem alapvetően közösen határozza meg velük a célokat, a folyamat módja demokratikusan alakul ki, illetve a tanulás vagy alkotás célja a szereplők helyzetére való rávilágítás, és hogy </p>



<figure class="wp-block-pullquote"><blockquote><p>eszközt kapjanak a kezükbe a világuk megváltoztatására. </p></blockquote></figure>



<p>Ebben a folyamatban nem passzív aktorok képződnek, hanem szabad emberek, akik felismerik az elnyomás formáit, és nem reprodukálják azokat.&nbsp;</p>



<p>Rám hihetetlen felszabadító hatással volt a könyv. Nagyon örültem, mikor kiderült, hogy a szintén brazil Augusto Boal ebből inspirálódva megírta <em>Az elnyomottak színházá</em>t. Ez utóbbi kötet alapgondolata, feltevése, hogy milyen jó lenne, ha a színház sem folyamatában, sem eredményében nem reprodukálná a társadalmi elnyomásformákat. Akárcsak Freirénél, az oktató vagy a rendező partner, soha nem lehet maga sem elnyomó.&nbsp;</p>



<p>Vagy említhetjük az afroamerikai <a href="https://444.hu/2021/12/17/bell-hooks-aki-a-szeretetet-tette-a-gondolkodasanak-kozeppontjava" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bell hooks </a>(írói álnév szándékosan kisbetűvel – szerk. megj.) feminista, kultúrakritikus munkásságát, aki szerint a tanulásnak felszabadító, örömteli, biztonságos térben kell történnie. Erősen kritizálja azokat az autoriter oktatási modelleket, amelyek megfélemlítésre, megszégyenítésre építenek, beleértve a művészetpedagógiát is.</p>



<p>Számolatlanul lehetne sorolni mind a színházpedagógiai, mind a pszichológiai szakirodalmat, amelynek szerzői aláhúzzák, hogy</p>



<figure class="wp-block-pullquote"><blockquote><p> az erőszak mint módszer nemcsak etikátlan, hanem kontraproduktív:</p></blockquote></figure>



<p>megtöri a tanulók önbizalmát, torzítja a magánéleti és színházi kapcsolódásaikat, és sokakat végleg elriaszt az előadóművészettől.&nbsp;</p>



<p>A cikk megírása során több személlyel beszéltem, akik éppen az abuzív pedagógiai módszerek miatt döntöttek úgy, hogy mégsem szeretnének színésszé válni.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Ha a résztvevők félnek, akkor nem szerepben vannak</h2>



<p>A valóban jó színházban nem félni kell – hanem alkotni. A színház lényege a közös alkotás, amely akkor működik igazán, ha a résztvevők biztonságban érzik magukat – pszichésen, testileg és érzelmileg. A bizalom, játékosság és kreatív kockázatvállalás csak biztonságos térben tud kibontakozni. Ha a résztvevők félnek, akkor nem a szerepben, hanem a túlélésben vannak.&nbsp;</p>



<p>Egy bántalmazó rendezés vagy pedagógia nem „drámai mélységet” ad az előadásnak, hanem valós pszichés sérülést okoz a szereplőknek. A traumatikus élmények feldolgozása hosszú éveket vehet igénybe, és sok fiatal örökre elfordul a színháztól emiatt. A jó színházban a katarzist nem a valós szenvedés váltja ki, hanem annak művészi megformálása.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Kiskorúakkal szemben különösen tilos határt átlépni. </h2>



<p>Ha mindez nem lenne elég meggyőző, a gyermekvédelem jogi és etikai normái világosan kimondják: minden, ami félelemből, megalázásból, kényszerből történik, abúzusnak számít, függetlenül a szándéktól. A kiskorúak nem rendelkeznek még azzal az autonómiával, hogy biztonságosan nemet tudjanak mondani, vagy felismerjék, hogy ami történik, az nincs rendben.</p>



<p>Másrészt a rendező hatalma nem egyenlő a teljes kontrollal – legyen szó felnőtt- vagy gyerekszínházról. A rendező nem istenség, hanem alkotótárs kellene legyen. A hatalommal való visszaélés nem „radikális módszer”, hanem rossz pedagógia. A modern pedagógiai irányzatok (mint például a drámaterápia, a respektív pedagógia vagy Paulo Freire elvei) egyértelműen az egyenrangúságra és együttműködésre építenek – és ezek bizonyítottan sikeresebbek hosszú távon.</p>



<p>Így tehát akkor sem jogos az erőszak, és különösen nem kiskorúakkal szemben, ha az előadás külső szemmel nézve végül valóban „jó lett”.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">A siker nem igazolja az eszközöket,</h2>



<p>ha azok etikai és emberi értelemben vállalhatatlanok. Hány előadásra emlékeznek a nézők 10 év múlva? A megnézettek töredékére. És hány ember hordozza tovább az abúzus lenyomatát egész életében? Mindenki, aki kapott belőle.&nbsp;</p>



<p>Másrészt bőven léteznek példák biztonságos és zseniális munkára. Számos nemzetközi rendező és pedagógus dolgozik tudatosan erőszakmentes eszközökkel, és hoz létre magas színvonalú művészetet.</p>



<p>Nagyon sokat agyaltam azon is, hogy</p>



<h2 class="wp-block-heading">miféle védőhálót lehetne felhúzni színházak köré,</h2>



<p>hogy minél jobban védve legyenek benne a színészek. Olyan jó gyakorlatokat szedtem össze, amelyek itt-ott már működnek, íme:</p>



<h4 class="wp-block-heading">1. Először is nem ártana évi kötelező gyermekvédelmi és etikai képzés a drámatanároknak.&nbsp;</h4>



<p>Nagy-Britanniában a <em><a href="https://cdmt.org.uk" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Council for Dance, Drama and Musical Theatre </a>(CDMT)</em> nevű szervezet minősítésén keresztül a drámapedagógusok számára biztosított továbbképzés rendszeres. Ez a testület évente felülvizsgálja az akkreditált iskolák és tanárok programjait, beleértve az etikai és biztonsági protokollokat is. Nálunk pedagógusok, drámatanárok, rendezők rendszeresen vesznek részt színészi vagy rendezői továbbképzéseken, de a gyermekvédelmi alapismeretek sokszor hiányoznak. Évente egy rövid, de gyakorlatias tréning segítene tisztázni: mi számít határátlépésnek. Mikor válik egy „erőteljes rendezői instrukció” bántalmazássá? Hol húzódnak a testi-lelki integritás határai egy próbafolyamatban?</p>



<h4 class="wp-block-heading">2. Másrészt segítene a független bizalmi személy vagy gyermekvédelmi referens bevezetése.&nbsp;</h4>



<p>Minden iskolában vagy színházi képzésben dolgozó intézményben szükség volna egy kijelölt, független szakemberre, akihez a tanulók (vagy szülők) bizalmasan fordulhatnak. Ennek a személynek a szerepe nem ítélkezés, hanem meghallgatás, tanácsadás, és szükség esetén a továbblépés segítése lenne – mindezt gyermekbarát módon. Például szintén az Egyesült Királyságban minden iskola és oktatási intézmény köteles kinevezni egy ilyen személyt <em>(designated safeguard person</em>), aki a gyermekvédelmet irányítja, az ő feladata a tanárok képzésének irányítása is, illetve a felmerülő esetek nyomon követése.</p>



<h4 class="wp-block-heading">3. Harmadrészt segítene egy átlátható panaszkezelési rendszer.&nbsp;</h4>



<p>A legtöbb fiatal ma sem tudja, hová fordulhat, ha zaklatás, megalázás, határátlépés történik vele. Pedig a „csendes elszenvedés” helyett egy jól felépített, intézményi szinten ismert és kommunikált panaszkezelési rendszer megakadályozhatná, hogy a visszaélések elhúzódjanak. Fontos lenne: világos eljárásrend, névtelen bejelentés lehetősége, és a megtorlás mentesség garantálása.</p>



<h4 class="wp-block-heading">4. Jó lenne továbbá, ha rendszeres reflexiós alkalmakat foganatosítanának a próbák során.&nbsp;</h4>



<p>A próbafolyamat nem csupán a darab építéséről kell, hogy szóljon – hanem a résztvevők állapotáról is. A színházi nevelés során a heti vagy kétheti rendszerességgel beiktatott csoportos beszélgetések, amelyeken szó esik arról, ki hogyan érzi magát, mik voltak megterhelő helyzetek, segítenének megelőzni a csendes szenvedést. Ezek nem „lelkizős körök”, hanem a művészi folyamat részei.</p>



<h4 class="wp-block-heading">5. Segítene az is, ha szülői hozzájárulásra és választási lehetőségre lenne szükség az érzékeny témáknál.</h4>



<p>Ha egy előadás vagy gyakorlat nehéz témát érint – például halál, trauma, szexuális bántalmazás –, akkor szükséges lenne írásos szülői és tanulói beleegyezést kérni, és alternatív részvételi lehetőségeket biztosítani. A diákoknak joguk van nemet mondani bizonyos jelenetekre anélkül, hogy ezzel a próbafolyamatból kiszorulnának.</p>



<h4 class="wp-block-heading">6. Segíteni kellene a csoportdemokráciát is. Közösen megalkotott játékszabályok: hogyan érünk egymáshoz, hogyan beszélünk.&nbsp;</h4>



<p>Egy egyszerű, de hatékony lépés, ha a próbafolyamat elején a csoport közösen fekteti le az együttműködés szabályait: mikor lehet testi kontaktust alkalmazni, hogyan jelezzük, ha valami kényelmetlen, mikor és hogyan lehet megállítani egy jelenetet. Ez növeli a felelősségérzetet és az autonómiát is.</p>



<h4 class="wp-block-heading">8. Végül, rendkívül fontos lenne egy éves etikai audit és visszajelző rendszer megléte is. </h4>



<p>Az oktatási és színházi intézmények számára fontos lenne egy független, anonim visszajelzési lehetőség az év végén, amelyben a tanulók értékelhetik az együttműködést, jelezhetik, ha valahol probléma adódott. Ezeket az adatokat aggregált formában az intézmények is felhasználhatnák saját működésük javítására.</p>



<p><em>Amennyiben megosztanád véleményed a nyilvánossággal színházi abúzusok témakörben, szeretettel várjuk az írásodat a szerkesztőség e-mail címére: erdely@atlatszo.ro</em></p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/velemeny/szinhazi-neveles-abuzus-felelem-alkotas/">A valóban jó színházban nem félni kell – hanem alkotni</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_5-2.jpg</url>
								<title>színházi nevelés</title>
								<link>https://atlatszo.ro/velemeny/szinhazi-neveles-abuzus-felelem-alkotas/</link></image><authorId>39</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/kulcsararpi/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_5-2.jpg</url>
								<title>színházi nevelés</title>
								<link>https://atlatszo.ro/velemeny/szinhazi-neveles-abuzus-felelem-alkotas/</link></image><authorId>39</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/kulcsararpi/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>Osonó: bolyongás egy erdélyi dráma színfalai mögött</title>
		<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/osono-bolyongas-erdelyi-drama-fazakas-misi/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Kulcsár Árpád]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 04 Jun 2025 11:53:53 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Abúzusok]]></category>
		<category><![CDATA[abúzus]]></category>
		<category><![CDATA[drámatagozat]]></category>
		<category><![CDATA[Fazakas Mihály]]></category>
		<category><![CDATA[Fazakas Misi]]></category>
		<category><![CDATA[gyermekabúzus]]></category>
		<category><![CDATA[Mucha Oszkár]]></category>
		<category><![CDATA[Osonó]]></category>
		<category><![CDATA[Plugor Sándor Művészeti Líceum]]></category>
		<category><![CDATA[Részletek a bolyongás meséiből]]></category>
		<category><![CDATA[Sepsiszentgyörgy]]></category>
		<category><![CDATA[szexuális bűncselekmény]]></category>
		<category><![CDATA[szexuális kihasználás]]></category>
		<category><![CDATA[színház]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://atlatszo.ro/?p=55663</guid>

					<description><![CDATA[<p>A medve és a vadászok 16-17 éves gyerekek fekszenek a padlón mozdulatlanul. Egy fiú próbálja reakcióra késztetni őket. Előbb csak bökdösi őket, majd egyre jobban bedurvul a dolog. A játék egy bevett színészi gyakorlat, amely arra szolgál, hogy a színész állhatatosságát növelje, és egyúttal kezelhető alanyt formáljon belőle, valamint a rendező mindenhatóságát erősítse.&#160; De, ahogyan [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/osono-bolyongas-erdelyi-drama-fazakas-misi/">Osonó: bolyongás egy erdélyi dráma színfalai mögött</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p></p>



<h2 class="wp-block-heading">A medve és a vadászok</h2>



<p>16-17 éves gyerekek fekszenek a padlón mozdulatlanul. Egy fiú próbálja reakcióra késztetni őket. Előbb csak bökdösi őket, majd egyre jobban bedurvul a dolog. A játék egy bevett színészi gyakorlat, amely arra szolgál, hogy a színész állhatatosságát növelje, és egyúttal kezelhető alanyt formáljon belőle, valamint a rendező mindenhatóságát erősítse.&nbsp;</p>



<p>De, ahogyan 2006 nyarán az akkori Osonó társulatának fiataljai előadták a gyakorlatot a háromszéki Vargyason, az sokukban a mai napig nyomot hagyott, és egész színészgenerációkban ágyazott meg a traumáknak.</p>



<p>A játék lényege, hogy van egy medve, akinek az a feladata, hogy reakcióra késztesse a földön fekvőket, akik a „vadászok”, és halottnak tettetik magukat. Aki reagál, az kiesik, és akkor a medve nyer. A diákok már tudják, mi vár rájuk: miután a vezetőjük, Fazakas Misi elmagyarázza nekik a szabályokat, az egyik lány szól a színpadról kifelé tartó, medvét alakító srácnak: „Kérlek, a bugyimat ne húzd le majd, mert menstruálok.”</p>



<p>Medvének egy 17 éves srácot jelöltek ki, akinek átsüt a lényén a kamaszkori erőteljes szexualitás. Ezt Fazakas Misi, az Osonó társulat vezetője nagyon jól tudja róla. Ő maga csak nézőként van jelen, nem avatkozik közbe. Más felnőtt nincs a térben, kivéve a rendezőasszisztenst, egy fiatal egyetemistát. Nemrég még ő is osonós volt.&nbsp;</p>



<p>A medve mindent elkövet, hogy reakcióra bírja a vadászokat, de ők edzettek, konokul ellenállnak. Akkor is, amikor a medve sorban levetkőzteti őket. Akkor is, amikor hideg gulyást tölt a szájukba, vagy szétkeni azt a testükön. Akkor is, amikor már mindenki meztelen, a medve meg végigtaperol mindenkit.&nbsp;</p>



<p>Fazakas sem szól egy szót sem.&nbsp;</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="896" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_1-1024x896.jpg" alt="Visszaélések az Osonó diáktársulatban. Illusztráció: Benedek Levente" class="wp-image-55673" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_1-1024x896.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_1-300x263.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_1-768x672.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_1-1536x1344.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_1-750x656.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_1-1140x998.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_1.jpg 1600w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption class="wp-element-caption">Illusztráció: Benedek Levente</figcaption></figure>



<p>Mindez órákon keresztül tart. Végül a medve törik meg. Később elmondja a vadászoknak, hogy amikor elkezdte az utolsó társának, a társulat legfiatalabb tagjának, egy 15 éves lánynak lehúzni a nadrágját, és belenézett a szemébe, összeomlott. Maga is meztelenre vetkőzött, hogy ne különbözzön a társaitól, és lefeküdt közéjük.</p>



<p>Amikor 19 évvel később Fazakast megkeressük, hogy reagáljon, azt mondja, ők is idősebb színészektől örökölték, és 15 éve nem használja már ezt a drámás játékot. Azzal érvel, hogy a színházi szakmán belül is párbeszéd zajlik arról, hogy a 20 évvel ezelőtt megszokottnak számító színházi gyakorlatok ma már abúzusnak tekinthetőek. Azt is állítja, az említett esetben is a játék után megbeszélték a történteket, és volt, aki számára katartikus élményt jelentett, de aztán Fazakas érzékelte, hogy rossz irányt is vehet, ezért egyszeri, soha meg nem ismételt alkalom maradt.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">A fenti jelenet jól mutatja, milyen szellemiség uralkodott az Osonóban.</h2>



<p>A fiatalok radikálisan elkötelezettek voltak az iránt, amit csináltak, hittek abban, hogy az általuk létrehozott művészet különösen fontos az embereknek: <strong>aki elmegy egy osonós előadásra, annak megváltozik az élete.&nbsp;</strong></p>



<p>Az Osonónak már a kétezres évek elején nagyon jó volt a híre, Sepsiszentgyörgy városában különösen. A diákszínjátszó csoport professzionalitásban, színvonalban már akkor messze kimagaslott az erdélyi diákszínjátszó csoportok közül, és a nagy kritikai sikerek még hátravoltak.</p>



<p>A fenti gyakorlat része volt annak a folyamatnak, amivel a következő előadásukra készültek. Ez az előadás mondhatni a társulat első, a város határain is túlmutató, viharos sikere lesz:<em> Részletek a bolyongás meséiből</em>.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Ha a felkészülés durva, az első hónap is az.&nbsp;</h2>



<p>Az előadásban van egy pont, ahol a játékmester parancsokat ad, a többi szereplőnek meg végre kell azokat hajtania. A játékmester minden előadással egyre szadistább, a diákok bántalmazzák egymást, a nagyérdemű meg nézi. Azt is, amikor egyik szereplőnek meg kell csókolnia a másik fenekét. Azt is, amikor valakinek oda kell kakálnia a színpadra, mert félreértik, mit kér a közönség (szaltóból lesz szarás). Ez már Fazakasnak is sok, határokat szab a játékmesternek. De az előadás nagyon sok éven át fut, és több leendő játékmesternek is megszalad az évek során a fantáziája.&nbsp;</p>



<p>A felkészülésben vannak más furcsaságok is. Például két külön tábor van azoknak, akik részt vesznek ebben a próbafolyamatban. A fenti Vargyason történik, de van, hogy beköltöznek a Mikes Kelemen Elméleti Líceum dísztermébe, és reggeltől estig próbálnak egy héten át: improvizációs gyakorlatokból alakul az előadás, az ezekből létrejövő jeleneteket Fazakas sorrendbe rakja a végén. Az étkezések közben szabad beszélni, klasszikus zene megy, a fiatalok és vezetőjük csöndben adogatják körbe az ételt.&nbsp;</p>


<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<blockquote class="wp-block-quote">
<p><!-- wp:group {"gradient":"very-light-gray-to-cyan-bluish-gray","layout":{"type":"constrained"}} --></p>
<div class="wp-block-group has-very-light-gray-to-cyan-bluish-gray-gradient-background has-background"><!-- wp:quote -->
<blockquote class="wp-block-quote">
<p><!-- wp:group {"layout":{"type":"constrained"}} --></p>
<div class="wp-block-group"><!-- wp:group -->
<div class="wp-block-group"><!-- wp:heading -->
<h2 class="wp-block-heading">Az Osonó rövid története</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Az Osonó teljesen önkéntes alapon kezdte a működését a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban 1993-ban, először Salamon András magyartanár alatt, és itt vette át Fazakas Misi 1998-ban aki önkéntesen tartotta a tréningeket, próbákat, előadásokat, táborokat.</p>
<p>Fazakas 2001 és 2007 között színészként kezdett foglalkozásokat tartani a Mikesben, heti egy-két órában, annak függvényében, hogy mekkora volt az érdeklődés. Azonban a diákok között nagyon népszerű lett, és 2007-től 2008-ig heti hét órában tartott másodállásban opcionális foglalkozást, 2008 és 2009 között pedig heti három órában. </p>
<p>A Mikessel a kapcsolat 2010-ben szűnt meg, addig ott játszották az előadásokat is. A távozás oka állítólag az volt, hogy kinőtték a dísztermet, ami túl kicsi volt az Osonó előadások díszletei számára.</p>
<p>Ezzel párhuzamosan a színész 2000 óta a Plugor Sándor Művészeti Líceumban működő drámaosztály vezetője is volt 2023-ig, amikor felmondott. Az Osonó 2017-ben elköltözött Sepsiszentgyörgyről, Fazakas pedig ingázott Budapest és a székelyföldi város között. Az óráit a művészetiben tömbösítve tartotta. </p>
<p>Emellett Fazakas 2007 és 2014 között tartott színészmesterség-foglalkozásokat a Kovászna Megyei Tanács által fenntartott Művészeti és Népiskolában is. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
</div>
<p><!-- /wp:group --></p>
</div>
<p><!-- /wp:group --></p>
</blockquote>
<p><!-- /wp:quote --></p>
</div>
<p><!-- /wp:group --></p>
</blockquote>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Akik akkoriban ismerik, megszállottként jellemzik</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Ekkoriban az Osonóba többen a Fazakas által a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban tartott, színészfoglakozás nevű opcionális óra által kerülnek be. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas nagyon nyitott ember, szabadon beszél a gyerekekkel bármiről, ez pedig nemcsak húsz éve volt szokatlan pedagógiai hozzáállás. Fazakas odáig ment, hogy volt olyan év, amikor ő tartott szexuális felvilágosítást a Mikes dísztermében egy meghívott szexuálpszichológus társaságában. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Akik akkoriban ismerik, megszállottként jellemzik. Hisz a színházban, és mindent belead a katarzis keresésébe. Marosvásárhelyen járt egyetemre, majd miután a kilencvenes évek második felében hazatér Sepsiszentgyörgyre, átveszi azt a diáktársulatot, amit addig a város híres magyartanára, Salamon András rapszodikusan egyenget, azaz hol összeáll egy-egy előadásra, hol szünetel. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Sepsiszentgyörgyön nagyon erős a színházi hagyomány. </h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A helyi szellemi középosztály fiataljai határozott és modern nyelvezetű színházon szocializálódtak, és ez többeket inspirált. Nem véletlen, hogy a szentgyörgyi fiatalok organikusan fordultak – és fordulnak ma is –  a színházi lehetőségek felé.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas képzett színészként 1998-ban vette át a társulatot. Komolyan vette az Osonót, és sok fiatal akart csatlakozni. Bocsárdi László kezei alól került ki, és később azok a diákok, akiknek valamilyen formában alkalmuk volt látni a sepsiszentgyörgyi színház igazgatóját, a legismertebb erdélyi rendezők egyikét, észrevehették, hogy módszereiből Fazakas bőven merített. Alapvetően az különböztötte meg az Osonót más diákszínjátszó társulatoktól, hogy Fazakas, akinek kiváló érzéke van a tanításhoz, nem középiskolás szinten működtette.Több osonós ráismert később a színművészeti egyetem első- és másodévén a diáktársulatban végzett gyakorlatokra. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Táborok és fájó testrészek</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A medvés gyakorlat egy táborban játszódott. Ezeknek a táboroknak különböző szintjei voltak. Az alapszintűbe bármely, a színjátszás iránt érdeklődő fiatal jelentkezhetett. Ezek voltak általában az Osonót marketingszempontból is jól reprezentáló alkalmak, innen általában pozitív élménnyel mentek haza a diákok, miután mindenféle színészi gyakorlatokat tanultak, és játékos módon, improvizációs technikákkal jeleneteket hoztak létre.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A másik tábor azonban, amelyben már csak osonósok vehettek részt, több fokkal keményebb volt. A színészi tréningre spártai elkötelezettséggel kellett készülni, aki pedig nem bírta a tempót, megalázó és cinikus beszólogatásokat kapott. Többen beszámoltak róla, hogy a megfelelő felkészülés, a felszerelés hiánya vagy a túlerőltetés okán mai napig tartó testi problémákkal küszködnek, egy harmincas éveiben járó férfi például az osonózásnak tudja be akut térdproblémáit. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Aki nőként osonózott, </h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>az gyakran hátrányként élte meg a nemiségét a csoporton belül – erről a későbbiekben még lesz szó. Fazakas rendszeresen beszólt a lányok kinézetére. Az Osonó egyik tagja mesélte, hogy az egyik próbafolyamat alatt tíz kilót fogyott, hogy beleférjen egy ruhába. Amikor a kolléganőivel arról beszélgettek, hogy talán a ruhát kellene inkább átalakítani, belépett Fazakas, és kijelentette, hogy szó sem lehet róla, bele kell férni. A 16 éves lány ötvennégy kilóról negyvennégyre fogyott azokban a hetekben. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A késésekért drasztikus büntetések jártak, ezt mindenki tudta. Ennek ellenére előfordult, hogy valaki elkésett. Volt, hogy nem lustaságból, hanem mert konyhaszolgálatosak voltak, és le akartak zuhanyozni, mielőtt próbára mentek, vagy egyszerűen túl sok volt a mosogatnivaló, és elkéstek. Ilyenkor a későnek, néha az egész csoportnak a késéssel arányos mennnyiségű guggoló gyakorlatot kellett végeznie. A büntetés mértéke a tábor során napról napra nőtt.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:image {"id":55680,"sizeSlug":"large","linkDestination":"none"} --></p>
<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="896" class="wp-image-55680" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_6-1-1024x896.jpg" alt="Visszaélések az Osonó diáktársulatban. Illusztráció: Benedek Levente" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_6-1-1024x896.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_6-1-300x263.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_6-1-768x672.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_6-1-1536x1344.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_6-1-750x656.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_6-1-1140x998.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_6-1.jpg 1600w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" />
<figcaption class="wp-element-caption">Illusztráció: Benedek Levente</figcaption>
</figure>
<p><!-- /wp:image --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Jól mutatja a büntetések keménységét egy 2012-ben felvett <a href="https://www.youtube.com/watch?v=3lfDMxbvuUw&amp;t=447s" target="_blank" rel="noreferrer noopener">videó</a>, ami a leendő kilencedikeseknek tartott táborban készült. 3:22-től a tizennégy éves srácoknak, akik közül sokaknak még életében nem volt komolyabb edzésük, 330 guggolást kellett végrehajtaniuk, mert késtek.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas <a href="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/Fazekas-Misi-valaszai.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">válaszaiban azt állítja</a>, a táborokban a pontosságra ösztönzés ezen módszere eleinte még vicces és össznépi program is volt, amikor azok is a későkkel guggoltak, akik nem késtek, egymással versengve, hogy ki bírja tovább. Később viszont már nem volt sem motiváló, sem támogatott, és hanyagolták. Addig működött ez szerinte, míg a táborozók elfogadták.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Ez a tábor eleve nagyon megterhelte a gyerekeket:</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>öt nap a kökösi iskolában, se meleg víz, se külön háló, reggelente nagyon komoly tréningek, majd mindenféle színészi gyakorlatok, improvizációk. Sportolóknak is megterhelő lenne, ráadásul amikor vége lett az öt napnak, a fiataloknak találkozniuk kellett a felsőbb évfolyamokkal egy másik helyszínen: 18 kilométert gyalogoltak Kommandóra Kovásznáról, ahol két napot töltöttek, majd visszagyalogoltak a városba. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Volt, aki annyira kimerült, hogy nem bírta, és egy szakaszon stoppolt. Ez kiderült. Mivel a tábor nyár végén volt, az első óra azzal indult ősszel, hogy Misi összehívta a „kicsi és nagy drámásokat”, azaz a kilencedikeseket és a tizenegyedikeseket, és hatalmas fejmosást tartott, hogy milyen emberek ők, akikre nem lehet számítani. Órákon keresztül ment a lelki zsarolás, még az is elhangzott, hogy ha ezekkel a gyerekekkel kellene Fazakas megvédje Erdélyt, akkor nem tenné, mivel nem lehet rájuk számítani.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Színházi tér és abúzusok</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A színházi tér, mivel sokszor feloldódik az individuum határa, nagyon alkalmas a visszaélésekre. Az egész oktatási rendszer arra alapul, hogy a színészekből jól formálható egyedeket faragjon, és az eszközökben a rendezők sok mindent megengednek maguknak. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Az erdélyi színházi hagyományokban még mindig viszonylag kevés a demokratikus alkotási folyamatként születő előadás. Még mindig az az uralkodó felfogás, hogy a rendező autoritása és zsenije hatja át a színpadi végterméket. Csakhogy, aki abban szocializálódik, hogy lehordhatják a sárga földig folyamatosan és üvöltve, az nehezen építi fel magában a határt, hogy észrevegye, ha bántják, vagy legalábbis nehezen épít magában autoritást arra, hogy szembeszegüljön a határt átlépővel. Szamost lehetne rekeszteni a színészekhez kellékeket dobáló sztárrendezőkről vagy éppenséggel igazgató-rendezőkről szóló történetekkel, és ezek alig kerülnek nyilvánosságra. Mindenesetre a cikk írójához úgy jutott el számos hasonló, az erdélyi, romániai magyar intézményekben történt visszaélés, hogy sosem dolgozott ilyen struktúrákban, pusztán ismerősei révén meg laikus nézőként volt rálátása.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:embed {"url":"https://atlatszo.ro/velemeny/szinhazi-neveles-abuzus-felelem-alkotas/","type":"wp-embed","providerNameSlug":"tl-tsz-erd-ly"} --></p>
<figure class="wp-block-embed is-type-wp-embed is-provider-tl-tsz-erd-ly wp-block-embed-tl-tsz-erd-ly">
<div class="wp-block-embed__wrapper">https://atlatszo.ro/velemeny/szinhazi-neveles-abuzus-felelem-alkotas/</div>
</figure>
<p><!-- /wp:embed --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A színházi rendszerekben még mindig nagyon sok esetben elfogadott az erőszak valamilyen formája. A színházak működése gyakran erősen hierarchikus: a rendező (vagy igazgató) a „vízió” letéteményese, mindenki más az ő alárendeltje. Ez a struktúra könnyen megágyaz annak, hogy a vezető túlzott hatalmat kapjon mások, különösen a fiatalabb, tapasztalatlanabb színészek, stábtagok fölött.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A színházi alkotás gyakran érzelmileg intenzív, személyes határokat feszegető folyamat. Sokszor hallani olyan mondatokat, hogy „ez kell a szerephez”, „így születik a nagy művészet”, „áldozat nélkül nincs jó előadás”. Ez a retorika normalizálhatja a manipulációt, megalázást, vagy akár szexuális visszaélést is.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:file {"id":55726,"href":"https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/Fazekas-Misi-valaszai-2.pdf","displayPreview":true,"previewHeight":400} --></p>
<div class="wp-block-file"><object class="wp-block-file__embed" style="width: 100%; height: 400px;" data="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/Fazekas-Misi-valaszai-2.pdf" type="application/pdf" width="300" height="150" aria-label="Fazekas Misi válaszai-2"></object><a id="wp-block-file--media-e630637a-2254-43d7-81a3-01db320f7f5b" href="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/Fazekas-Misi-valaszai-2.pdf">Fazekas Misi válaszai-2</a><a class="wp-block-file__button wp-element-button" href="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/Fazekas-Misi-valaszai-2.pdf" download="" aria-describedby="wp-block-file--media-e630637a-2254-43d7-81a3-01db320f7f5b">Letöltés</a></div>
<p><!-- /wp:file --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Ez a pálya rendkívül telített és kiszámíthatatlan.</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A szerepekért, állásokért zajló verseny miatt sokan félnek nemet mondani, panaszt tenni, vagy nyíltan beszélni a sérelmeikről – mert azzal a karrierjüket kockáztathatják.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A színházi társulatok gyakran zárt világok. Ha nincs valódi külső kontroll (pl. etikai kódex, független vizsgálati lehetőségek, támogató biztonságos csatornák), akkor a visszaélők könnyen elkerülhetik a felelősségre vonást. A „művészi szabadság” vagy a „személyes zsenialitás” mögé is el lehet bújni.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A nagy színházi mesterek kultusza is hozzájárulhat a visszaélések elfedéséhez. Ha egy híres rendezőről mindenki tudja, hogy „kemény”, „szélsőséges”, „zseni, de nehéz természet”, akkor az áldozatok gyakran úgy érzik, hogy „ez vele jár”.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Osonó: a szent színház szektája</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Ahhoz, hogy egy bántalmazó hatékonyan és hosszú távon tudjon bántalmazni, szüksége van rá, hogy minél kevesebb ellenállás szülessen meg a csoporton belül. Ennek érdekében fel kell számolnia a csoportkohéziót, tehát a lehető legnagyobb kontrollt kell gyakorolnia a teljes csoport fölött. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Másrészt a lehető legteljesebben el kell szigetelnie az általa uralt embereket a külvilágtól. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Nem véletlen, hogy nagyon gyakran vallási szekták köréből röppen fel a hír, hogy visszaélnek a tagokkal, a külvilág pedig borzadva szokta figyelni, és nem érti, hogyan volt képes rávenni a szektavezető a tagokat a teljes önfeladásra.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Az sem véletlen, hogy a szektaműködés jutott sokszor azoknak is eszébe, akik kívülről látták, hogy diáktársaik milyen elkötelezettséggel csinálják az Osonót. Volt, hogy a társaik üvöltve próbálták megértetni velük a kocsmában, hogy az Osonóban bántják őket, ők meg szilárdan hajtogatták válaszként, amit Fazakas Misi beléjük nevelt: hogy a „szent színház” – ez Fazakas terminológiája – csinálása áldozatokkal jár, és hogy a hétköznapi emberek nem érthetik meg, amit ők csinálnak.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Ne alkossanak párokat</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Mindezt a barátok addig tehették meg, amíg az osonósok egyáltalán kocsmába mehettek. A szabályok, amelyek nem is leírt vagy nyíltan kimondott szabályok voltak, az évek során egyre szaporodtak. Először „csupán” az volt az volt az elvárás, hogy az osonósok egymás között ne alkossanak párokat. Fazakas azzal indokolta a döntést, hogy azok, akik párkapcsolatba lépnek, kevésbé tudnak figyelni, és nem veszik elég komolyan a munkát. Ha ezt megszegte két Osonótag, akkor Fazakas célkeresztjébe került, sokat élcelődött rajtuk, iróniába csomagolt, bántó megjegyzéseket tett. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Később aztán több szabály is érvénybe lépett. Ezt nem úgy kell elképzelni, mint egy írott etikai kódexet, hanem színészmesterség órán Fazakas sokszor amolyan példabeszédekkel tűzdelt, az életről, a művészetről és a létezésről szóló, gyakran órákig tartó, prédikációhoz hasonló előadásokat tartott, és azokat a dolgokat, amiktől szerette volna eltiltani a diákokat, hosszasan, megvetéssel teli iróniával ecsetelte.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Így az évek múlásával a csoporton belül megvetendővé vált például az, hogy ha valaki a város kultúrkocsmájának számító Teinben másokkal múlatta az időt, hiszen </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">ez nem volt méltó egy osonóshoz. </h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakasnak nyilván nem azzal volt baja, hogy esetleg alkoholt fogyasztottak – ehhez képest a dohányzást (legalábbis az Osonó bizonyos periódusaiban) tiltotta –, a diákok a turnékon gyakran vele együtt boroztak. Inkább az lehetett a cél, hogy a diákok társas kapcsolatai minél inkább a csoporton belülre szorítkozzanak.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas válaszában beismeri, hogy fogyasztott alkoholt diákokkal, de mint válaszlevelében írja: „nem bátorítottam őket fogyasztásra, sőt, kezdetben az Osonóban és a táborokban alkohol- és dohánymentesség volt”. Aztán 2010 után ez az elvárása „tarthatatlanná vált, és a realitások talaján mozogva” elengedte a dolgot, már nem kérte számon a diákokon. Azt mondja, az Osonó-tagoknak vezetője és oktatója volt, de lévén, hogy mindannyian egy informális önkéntes csoport tagjai voltak, a társulat sokszor működött baráti társaságként. Nem emlékszik rá, hogy bárkinek is az osonósok közül ital- vagy egyéb szerhasználati problémái lettek volna. Azt mondja: „más drámatagozatosokhoz képest volt, hogy megdicsértek, hogy egyedül a mi diákjainkkal nem volt gond egy országos színészmesterség tantárgyversenyen”. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Kipenderítések</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Ennek tükrében megfigyelhető volt egy olyan tendencia is – számolnak be forrásaink –, hogy Fazakas egy idő után elkezdte kipenderíteni azokat, akik felett nem volt teljes a befolyása, vagy akik ellen mertek neki mondani. Általában ennek az volt a módja, hogy erőteljesen éreztette és közölte a delikvenssel, hogy ő mennyire nem odavaló, mennyire nem tartozik oda, míg az magától elhagyta az Osonót, vagy akár az egész iskolát.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Az Osonóból addig volt viszonylag könnyű kipenderíteni valakit, amíg a társulatba kizárólag a város elit középiskolája, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum szállította az „alapanyagot”. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Komplikáltabbá vált a helyzet, amikor 2000-től kezdődően a Plugor Sándor Művészeti Líceum dráma osztályosai is osonósok lettek. A kétévente induló középiskolai tagozat létrehozásáért Fazakas sokat dolgozott.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Amíg az Osonó a Mikesben működött, addig akadt legalább néhány ember, aki tükröt tarthatott felé. Amikor azonban valaki csak a társulatba vagy a dráma osztályba tartozott, akkor sokkal erősebbé vált a függés, és sokkal nehezebb volt külső szempontokra számítania. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Nagy tervek</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Egy időben, 2010 környékén ráadásul az volt a terv, hogy az Osonó diákszínjátszó csoportból professzionális városi csapattá formálódik. Fazakasnak erre az volt a terve, hogy meggyőz több diákot arról, hogy maradjanak az Osonóban érettségi után, és alakítsanak társulatot. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Gyakorlatilag a város első alternatív társulata jött volna létre, amelynek már a konkrét helyszínét is kijelölté. A magára hagyott kazánházat vette volna koncesszióba 49 évre az Osonó, és már a pályázatot is megírták hozzá.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas nem alaptalanul gondolta, hogy a terve sikerülhet. Néhány diák valóban maradt a középiskola befejezése után. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Sportolóból drámatanár</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Az első ilyen, aki úgy véli, hogy ezzel mintát is szolgáltatott a többieknek, Lóránd volt, aki ráadásul csak tizenegyedikben lett osonós úgy, hogy azelőtt mégcsak nem is Szentgyörgyön lakott, és semmi köze nem volt a színjátszáshoz. Csíkszeredában járt középiskolába és jégkorongozott. Fazakas egy tábori részvétele után győzte meg, hogy menjen inkább Szentgyörgyre, vállalja el egy távozó diákszínész szerepét a<em> Részletek a bolyongás meséiben</em> előadásban, majd érettségi után tanársegéd lehet Fazakas mellett. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Önmagában furcsa helyzet volt. Lóránd, mivel élsportoló volt, erőnléti edzéseket kellett hogy tartson az osonósoknak. Hirtelen azonban abban olyan helyzetbe került, hogy újoncként tanára lett azoknak is, akiket csak egy évvel azelőtt ismert meg, és barátkozott össze velük a táborban.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Ezek az erőnléti edzések amúgy durvára sikerednek, több generációból is panaszkodnak rá, volt, hogy a diákok hánytak, annyira megerőltették magukat, de csinálni kellett mindig tovább. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Némiképp cselezni kellett, hogy megoldják, hogy egy frissen végzett középiskolás hirtelen tanár legyen. Ám a művészetiben tanárhiány volt a dráma képzésen, így akinek hallgatói jogviszonya volt valamilyen egyetemmel, az már taníthatott. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Miután leérettségizett, már Fazakassal együtt vezette a nyolcadikosoknak szervezett tábort is. Ez amolyan casting tábor volt, ezen nézte ki magának Fazakas Misi, hogy kit érdemes felvenni a drámatagozatra.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Intő jelek</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Már az előző osonós, illetve a felvételihez szervezett táborban is történtek furcsaságok, de akkor Lóránd még nem tulajdonított ezeknek túl nagy jelentőséget. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Például annak, hogy közösen zuhanyzott mindenki. Fazakas is. A helyszín egy falusi iskola udvara, a mosdóból volt kivezetve a víz az udvarra, vödrökbe gyűjtötték, és ezzel locsolták egymást. Az is csak utólag volt furcsa, hogy Fazakas is nagyon igyekezett locsolni. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:image {"id":55667,"sizeSlug":"large","linkDestination":"none","className":"is-style-default"} --></p>
<figure class="wp-block-image size-large is-style-default"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="896" class="wp-image-55667" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_3-1024x896.jpg" alt="Visszaélések az Osonó diáktársulatban. Illusztráció: Benedek Levente" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_3-1024x896.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_3-300x263.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_3-768x672.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_3-1536x1344.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_3-750x656.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_3-1140x998.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_3.jpg 1600w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" />
<figcaption class="wp-element-caption">Illusztráció: Benedek Levente</figcaption>
</figure>
<p><!-- /wp:image --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas nem tagadja, hogy néha együtt zuhanyzott a társulat kiskorú tagjaival. Azzal érvel, hogy jár uszodába és edzőterembe is, és sehol nem látott eddig külön kiskorúaknak és nagykorúaknak kialakított zuhanyzót, csak nemek szerint különítik el a mosdókat.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Azt mondja, a táborokban nagyon figyeltek, hogy külön menjenek zuhanyozni a fiúk és a lányok. Mindig szempont volt, hogy akik szégyenlősebbek, azoknak is legyen komfortos, kapják meg azt a privátabb teret – néha időben, nem térben –, amire szükségük van. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Szokott-e maszturbálni?</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Az furcsább volt, és már akkor is feltűnt, hogy a kicsik táborának közös szervezésekor Fazakas számtalanszor terelte arra a szót Lóránddal, hogy a fiúnak addig milyen szexuális viszonyai voltak, szokott-e maszturbálni. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Úgy próbálta megnyílásra bírni, hogy előbb ő maga számolt be arról, kivel és hogyan, milyen szexuális kalandjai voltak, többnyire fiúkkal, és ezekkel a „pozitív példákkal” próbálta rávenni Lórándot, hogy menjen bele a szituációba. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Például elmondta, egy régi osonós fiúval hogyan ültek egymással szemben, és maszturbáltak. Lóránd hárítani próbálta ezeket a gyakori beszélgetési témákat.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Ezen a nyáron történt, miután leérettségizett, de még nem állt be tanítani, hogy adminisztratív ügyeket intézett Sepsiszentgyörgyön, és még nem volt ott lakása. Fazakas pedig </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">ajánlotta, hogy aludjon nála. </h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Egy ágyban aludtak, a fiúnak ez nem volt szokatlan, az ágy nagy volt, ő meg a jégkorongos társakkal megszokta a közös alvást. Csakhogy ezen az éjszakán Lóránd arra ébredt, hogy Fazakas a nemi szervét fogdosta, kvázi kielégíteni próbálta. Lóránd többször ellökte a kezét, majd felháborodva megrázta a férfit, aki úgy tett, mintha akkor ébredt volna föl, és szabadkozott, hogy nem tehet róla, álmában tette, és állítólag olyat is mondott, hogy kisgyerekkora óta történik ez vele. Lóránd szedte a cuccait, és hazament. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Később mégis vállalta, hogy folytatja „tanársegédként”. Egyrészt a társulatban lévő jóbarátja elmagyarázta neki, hogy „Misi furcsa ugyan, de az Osonó ilyen, és ez többről szól”, másrészt ezen a nyáron már le volt szervezve egy közös Taizé utazás, aminek a visszafelé útján Fazakas Misi sok bocsánatkérés és ígérgetés közepette mégis meggyőzte, hogy maradjon az Osonóban.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">A nők elvonják az energiát</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A Taizé ökumenikus keresztény találkozó hatására, amelyen az osonósok többször is részt vettek, Fazakas szorosabbra fogta a gyeplőt a társulatban. Ekkoriban jött be a cigarettatilalom, meg az is, hogy az Osonó tagjai nem alakíthatnak ki egymással romantikus kapcsolatot. Számos volt osonós beszámolójából kitűnik, hogy Fazakast főleg a fiúk érdekelték, a lányok csak annyiban, amennyiben egy társulatban levő sráccal jöttek össze. Ha azonban ilyen történt, akkor nagy lelki zsarolások, illetve az illető lány megszégyenítése volt a következménye a csoporton belül. Közben a fiúknak gyakran mondta, hogy a nők „elszívják az alkotóerőt”.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A fiúkkal Fazakas kíméletesebb volt, legalábbis a társulat női tagjainak gyakran volt ez a megélése. A fiúkat általában privátban próbálta meggyőzni arról, hogy nem válik előnyükre, ha az illető lánnyal vannak együtt. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>De Lórándot sokkal erőteljesebben nyomasztva akarta elválasztani a barátnőjétől. Mindig akkorra időzítette a társulati gyűlést, amikor tudta, hogy a srácnak lehetősége lenne találkozni a más városban élő barátnőjével. Így megesett, hogy éjjel egykor volt társulati gyűlés, amikor is a lánynak pont Sepsiszentgyörgyön volt pár órája, mert a Bukarestbe tartó átszállásra várt, így a kapcsolatnak vége is szakadt. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Maszturbálhatnának együtt</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Nem ő volt az egyetlen, akit sikerült elválasztania a barátnőjétől. Évekkel ezelőtt, </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>2007 körül egy másik fiút, aki még csak osonós sem volt, csupán Fazakas mikeses színészmesterség nevű választható órájára járt, sikerült Fazakasnak behálóznia. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A zűrös családi hátterű srácot Fazakas felnőttként kezelte: meghallgatta a véleményét, dicsérte az ízlését. Majd találkozni hívta az órán kívül is, hosszasan sétálgattak a városszéli, kertvárosi részeken, időnként aztán magához is meginvitálta. Akkoriban a srác egy Osonóban játszó lánnyal volt együtt, Fazakas meg addig-addig mondogatta, hogy nem kellene együtt lenniük – hivatkozva a lány szintén vulnerábilis helyzetére –, hogy szakítottak. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A fiú eleinte nem gyanakodott arra, hogy Fazakas esetleg nem csak intellektuálisan érdeklődik iránta, mivel a színésznek pont azelőtt ért vége egy kapcsolata egy lánnyal. Ez a lány egyébként a kapcsolat kezdetén szintén kiskorú volt.  </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Aztán egyszer csak a borozásokon odáig jutottak, hogy Fazakas elkezdett utalásokat tenni, hogy maszturbálhatnának együtt, mert ő már csinálta együtt fiúval, és különben is, már az ókori görögök is tudták, hogy a valódi szexualitás két férfi között történik. A fiú elhárította ezeket a burkolt ajánlatokat.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Az alsónadrág próbája</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Majd kialakult egy forgatókönyvszerűség: a vacsora utáni borozásokon előbb verbális utalások történtek, aztán Fazakas taperolni kezdte a srácot, aki visszautasította a közeledést, és távozott. Mindez többször is megesett. A fiú nem akart túl határozottan tiltakozni, hiszen ezzel azt kockáztatta volna, hogy elveszíti az egyetlen őt megértő felnőtt társaságát. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Aztán Fazakas a srác 18. szülinapjára alsónadrágot vett ajándékba, és kérte, hogy előtte próbálja fel. Egy más alkalommal pedig rávette, hogy hadd tanítsa meg neki, hogyan kell leborotválni a nemi szervét. A srác ezekbe belement, mert úgy érezte, hogy túl értékes a kettejük között kialakult baráti kapcsolat ahhoz, hogy Fazakas felajzottsága miatt lemondjon róla. Ezt amolyan szükséges rossznak tudta be, de miután Kolozsváron elkezdte az egyetemet, rövid időn belül megszüntette a kapcsolatot a színésszel.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Mindig talál ürügyet</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas nagyon hatékonyan mosta el a határokat közte és a diákok között. Tegező viszonyban voltak, csak akkor váltott magázásba, ha feddés társult a mondandójához. Ezt leszámítva a diákok és a tanár sülve-főve együtt voltak, turnékon, táborokban egy szobában aludtak, a próbákon a diákok egymás előtt vetkőztek. Megszokták. Mint ahogy azt is megszokták, hogy legtöbbször a tanár a diákokkal zuhanyzik. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>És volt olyan, hogy megjegyzést tett, például egy fiúnak elmondta, hogy milyen szép a feneke. Mindezt nem egyszer, akár a csoport előtt is, a többiek füle hallatára. És volt olyan, hogy zuhanyzás közben megragadta egy diák nemi szervét.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Nemcsak a társulaton, vagy a drámaosztályon belül volt ennyire „közel” a diákjaihoz. Sokszor megjelent a bentlakásban is, ahol alapvetően semmi keresnivalója egy pedagógusnak. Ürügyet mindig talált, például beszélnie kell egy nevelővel. De rendszerint este érkezett, amikor a fiúk zuhanyoztak. Többször megtörtént, hogy törülközőben mentek be a szobába, ahol ott volt Fazakas és ilyenszerű megjegyzéseket tett: – Nahát, ön kezd kissé elhízni, talán edzenie kellene.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas több volt diákja elmondása szerint nagyon gyakran </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">nyomult a drámatagozatos lányok pasijaira is. </h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>2014 körül például az egyik lányt nagyon kérdezgeti, vajon nem akar-e a barátja drámás lenni, mert ő el tudja intézni, hogy felvegyék év közben sima átiratkozással. Miközben mások elég kemény felvételi vizsga árán jutottak be. Ezalatt a srácot körüludvarolja, mondván, hogy nem is érti, hogy származhat faluról, van benne valami nagyvárosi, kozmopolita. Felhívja a lakására is, hogy segítsen valamit neki. Egy másik lánynak is meghívja a barátját ugyanebben az időben. Miközben boroztak, Misi elmegy zuhanyozni, majd behívja a fiút, hogy valamit mondjon neki, és szóval tartja. A srác meg végignézi a vécén ülve, míg a tanár zuhanyzik és beszél hozzá. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>De ennél tovább is elmegy. Ameddig csak lehet. 2014 környékén például egy drámatagozatos fiúnak a kollégiumi szobatársa elmondja, hogy Fazakas lefeküdt vele. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Néhány évvel később egy táborban, miután sokat boroznak egy este, a diákok azt látják, hogy Fazakas eltűnik az éjszakában egy társukkal, reggel pedig ki van szívva a tanár nyaka. Ebből aztán nagy ribillió lesz az iskolában, ez után távozik hirtelen Fazakas, mert újságírók szaglásznak az iskola körül. Az igazgató is távozik, és a drámatagozat új vezetője több embernek is elmondja, hogy tudomása van az esetről és aggódik.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">A rendszer, ahol bántalmazottból bántalmazó válik</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Lóránd 2017-ben, a nemzetközi metoo-hullám hevében egy újságíró barátja unszolására úgy döntött, megosztja a közösségi médiában a nyilvánossággal azt a történetet, amiben arra ébredt, hogy Fazakas álmában fogdossa. Nem sült túl jól el a dolog, bár beszélgetésünk során állítja, számos szolidaritás-üzenetet kapott, amiért végső soron megérte. Bár nem nevezte meg az elkövetőt, rengetegen tudták, kiről van szó. Ennek ellenére a legtöbb kommentelő azt rótta fel a megosztónak, hogy ezt nem így kell csinálni, és több bizonyítékot követelt.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas szerint valótlan állításokat tartalmazott a poszt, másrészt újságírók reagáltak a bejegyzésre, miszerint a leírt történet nem kimondottan szexuális visszaélés kategória és kérdéseket tettek fel az illetőnek, hogy tisztázzák és konkretizálják a bejegyzésben leírt helyzetet. Lóránd törölte a posztot. Fazakas azt állítja, elszomorította helyzet, amely ellene irányuló bosszú volt, és további rosszindulatú pletykák és híresztelések táptalajául szolgált.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Lórándnak akkor több exosonós szimpátiáját sem sikerült kiváltania. Egyrészt többen a mai napig nem bocsátották meg neki, hogy annak idején Csíkszeredából beejtőernyőzve könnyű előnyökre tett szert. Másrészt, azokban az években, amikor az Osonó vezető színésze és a hierarchiában a második embere lett, </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">maga is elkövetett visszaéléseket. </h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A legelsőt még abban az első táborban, amelyben ő már tanáraspiráns volt. Egy nyolcadik osztályt végzett lányt a táborban megcsókolt. Fazakas megtudta, és a lányt rettenetesen leteremtette mindenki előtt. Lórándot szelídebben vonta felelősségre. Mikor Lóránd azzal védekezett, hogy dehát Fazakas is volt diákkal viszonyban, a tanár azt felelte, hogy hiba volt, és nem szeretné, ha a fiatal srác is elkövetné ugyanazokat a hibákat.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Lóránd megígérte, hogy megszakítja a viszonyt, de miután a lány osonós lett, esténként titokban találkozott vele a temetőben. Egy esetben ugyanazt játszotta el, amit vele tett Fazakas: egy lánnyal aludt egy kiszálláson, és fogdosni kezdte a lányt. Azt mondja utólag, bevillant a saját zaklatási emléke, ez keveredett össze a vággyal, és ki akarta próbálni, lehet-e valóban álomban tenni ezt. A lány felébredt, és számon kérte.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Nem Lóránd az egyetlen, aki átvette a bántalmazó attitűdöket. Már az előző generációban is történtek súlyos dolgok: például a<em> Részletek a bolyongás meséiben</em> egyik jelenetében az egyik fiú kihasználja, hogy a színpadon az első sornak hosszú ideig mozdulatlanul kell maradnia, és több előadáson is egy előtte levő lány nadrágjába teszi a péniszét. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas a figyelemmegvonást gyakran használja arra, hogy a társulati tagokat egymással rivalizáltassa. Bármikor lehetsz fent, bármikor lehetsz lent, és nem mindig érted, hogy mit hibáztál.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Te soha az életben nem leszel magas státuszú</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Az egyik lány akkoriban lesz osonós, amikor a színjátszó csoport erőteljesen professzionalizálódni kezd, 2010-ben. Úgy érzi, jól teljesít a színpadon. Ha turnén vannak, akkor őt választják ki az egyik fontos improvizációs szerepre a <em>Részletek a bolyongás meséiben</em>. Ennek ellenére folyamatosan megalázza Fazakas. Az egyik gyakorlatban a társadalmi státuszokról beszélgetnek. Körbeülnek, mindenki el kell hogy mondja, civilben ő milyen státuszúnak gondolja magát. A lány azt mondja, ő magas státuszú, mire Fazakas kijelenti: „te soha az életedben nem leszel magas státuszú”. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Rendszeressé válnak a nőket érintő testszégyenítő beszólások. A lánynak tériszonya van, mégis rendszerint ő kapja a feladatot, hogy a négy méter magasan levő függönyt felrakja. Közben remegnek a lábai. Ha szóvá teszi, Fazakas replikája: „Ne lenne akkora a segged, nem lenne baj”.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:image {"id":55670,"sizeSlug":"large","linkDestination":"none","className":"is-style-default"} --></p>
<figure class="wp-block-image size-large is-style-default"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="896" class="wp-image-55670" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_4-1024x896.jpg" alt="Visszaélések az Osonó diáktársulatban. Illusztráció: Benedek Levente" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_4-1024x896.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_4-300x263.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_4-768x672.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_4-1536x1344.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_4-750x656.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_4-1140x998.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_4.jpg 1600w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" />
<figcaption class="wp-element-caption">Illusztráció: Benedek Levente</figcaption>
</figure>
<p><!-- /wp:image --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas tagadja, hogy valaha élt volna ilyennel, szerinte maximum azt érthette volna valaki így, ha szóvá tette, hogy kevésbé alkalmas egy szerepre a testi adottságai miatt.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Kezd kialakulni a nemi diszkrimináció a csoporton belül. Ha turnéra mennek, a fiúk döntik el, mikor van pihenő, vagy egyáltalán, mikor milyen program legyen. Ez aztán idővel egyre rosszabb lesz. Egy másik lány évekkel később már arról számol be, hogyha kiszállásra mennek, mindig a lányok mosogatnak, főznek, a férfiak tanácsa közben mindenféle fennkölt és okos dolgokról diskurál.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Amikor megtudja, hogy ez toxikus</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>De térjünk vissza az előző lányhoz, aki az első lesz az Osonó történetében, akit kirúgnak: az utolsó csepp talán az lesz a pohárban, hogy elviszi egy Osonó-táborba az akkori barátját, Fazakas pedig meghívja a társulatba a fiút. A feltétel, hogy szakítsanak, a srác pedig azonnal igent mond. Ekkor a lány lázadni kezd: amikor Fazakas beszólogat neki, ő visszaszól. Aztán a tizenhét éves lány fogadja Lóránd flörtjét, és átmegy a lakásába.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Ennyi év távlatából Fazakas azt mondja, párokat „nem igazán” választottak el, mert nem nagyon voltak párok amúgy sem, és alapból volt egy olyan elvárás, hogy lehetőleg csapaton belül ne alakuljanak ki párkapcsolatok, mert azok ellehetetleníthetik a csapatmunkát és a kapcsolat dinamikája hatással lehet az Osonóra. Fazakas úgy fogalmazott: „nem volt támogatott semmilyen kapcsolat, mivel az Osonó egy drámás öntevékeny csoport, nem egy társkereső.” </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Jeges víz és depresszió</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Lóránd ekkoriban már Fazakasnál lakik. Hárman laknak három szobában, ott vannak az Osonó-gyűlések is. Illetve van egy reggeli rítusuk, több reggel is, egy harmadik sráccal imádkoznak, és megesik, hogy Misi perverziókra is utal közben.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A lány bosszúnak szánja, hogy összejön Lóránddal. Tizenhét éves, sértett, amiért Fazakas folyton megalázza, neki is diszfunkcionális a családja, és eltiltották a szerelmétől is. Ráadásul az utolsó két előadásban nagyon durván bánnak vele. Egyrészt van egy jelenet, ahol folyton esni kell és felállni, gyakorlatilag teljesen elkékül a térde. Másnap is előadás van, a Játékmester azt a feladatot rója valakire, hogy menjen ki, hozza be az udvarról az előkészített jeges vizet, és öntse a lány nyakába. Miközben a lány le van izzadva. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Másnap Fazakas azonnal kérdőre vonja Lórándot, a lányt meg elbocsátják. Két évig depresszióval küszködik, majd éveken keresztül tanulja terápián, hogyan vetkőzze le a toxikus mintákat. Például, hogy nem oké, hogy akkor érzi magát érzelmileg biztonságban, ha valakit intellektuálisan megaláz.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Az ajtó fölötti ablak</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Közben Lóránd is egyre nyomasztóbbnak érzi a hangulatot, nem találkozhat azzal, akivel szeretne. Egy magyarországi workshopon találkozik Schilling Árpáddal, a Krétakör Színház alapítójával, és egyetlen beszélgetésük meggyőzi arról, hogy az Osonó működése toxikus. Ezalatt megy az érzelmi zsarolás Fazakas részéről. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Aztán egy este Lóránd kimegy a szobájából. A szobák ajtaja fölött egy ablak van. Azt látja, hogy Fazakas egy széken állva benéz a lakótársa, az akkoriban még frissen érkezett, és azóta is az Osonónál lévő Mucha Oszkár szobájába az ablakon, miközben önkielégít. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Belegondol, hogy vajon az ő ablakánál is szokott-e ez történni. Megkéri a barátait, hogy segítsenek.Titokban összecsomagol, és egy hajnalban az ablakon át távozik. Lórándot itt elengedjük. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fontos megjegyezni: azt, hogy már felnőtt segédtanárként kihasználta a néhány évvel fiatalabb lányok bizalmát, ő maga ismerte be. Azt állítja, az érintettektől igyekezett bocsánatot kérni, ám azt tapasztaltuk néhányukkal való beszélgetésből, hogy nem föltéltlenül sikerült megbocsátást nyernie ezekért. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas azt mondja, mikor csak a gyanúja felmerült, hogy valaki az Osonó mint társulat céljaival ellentétes viselkedést tanúsíthat, vagy a magánéletét a színjátszó körtől nem határolja el eléggé, akkor elbeszélgettek vele, és adott esetben eltanácsolták. Lóránd távozását a csoportban úgy magyarázták: azért kellett mennie, mert összejött egy társulati taggal. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Az Osonóból senki nem távozik, onnan csak kirúgnak</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Az Osonó sokkal jobb mindennél, az Osonót nem lehet visszautasítani. Akiről úgy tűnik, hogy nem lehet kontrollálni, azt Fazakas kitúrja. Egyszerűen addig alázza, míg az illető el nem megy. Így van ezzel egy meleg fiú is, aki 2017-ben lép be a drámatagozatba. Már kilencedikben érzi, hogy Fazakas közeledni kíván hozzá, de nem reagál rá. Egyszerűen vannak emberek, akik nem hajlandók elfogadni a megalázást, hanem visszaszólnak, és ez a fiú is ilyen.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Csakhogy az osonós csoportdinamikában ennek nincs helye, ekkorra legalábbis már biztosan nem. Az egyetlen összekötő pont Fazakas Misi. Ha meginogna az autoritása, akkor a kontrollt is elveszítené. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:image {"id":55676,"sizeSlug":"large","linkDestination":"none"} --></p>
<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="896" class="wp-image-55676" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_5-1-1024x896.jpg" alt="Visszaélések a diáktársulatban. Illusztráció: Benedek Levente" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_5-1-1024x896.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_5-1-300x263.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_5-1-768x672.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_5-1-1536x1344.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_5-1-750x656.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_5-1-1140x998.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_5-1.jpg 1600w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" />
<figcaption class="wp-element-caption">Illusztráció: Benedek Levente</figcaption>
</figure>
<p><!-- /wp:image --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Ráveszi a srácot, hogy hagyja ott a drámatagozatot, miután megbuktatja a gyakorlati vizsgán. Fazakas azt ígéri neki, majd átveszik egy másik szakra, de amikor menne átiratkozni, azzal szembesül, hogy nem fogadják.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Ekkor tizenegyedikes, és hogy, hogy nem, egy év múlva mégiscsak <em>begroomingolja </em>Fazakas. A fiú meglátogatja a barátait Sepsiszentgyörgyön, amiről egyszer csak valahonnan tudomást szerez Fazakas, és sms-eket kezd küldeni neki. A srác előbb kajánul megmutatja a barátainak, miket ír az extanára, majd válaszol a szexuális utalásokkal tűzdelt üzenetekre. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Végül este találkoznak, és lefekszenek egymással. A srác motivációja, hogy elégtételt nyerjen azáltal, hogy orálisan kielégíti az, aki annyit bántotta. Ekkor 18 éves, és Fazakas már nem a tanára.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">A dráma osztályba járók ekkoriban látványosan nincsenek jól </h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Van olyan hét, hogy háromszor megy ki a mentő az egyik osztályba: egyszer színpadi baleset miatt, máskor egy szűnni nem akaró pánikroham miatt, harmadszor valaki elájul a fáradtságtól a próbán. Mindenki látja, hogy ezek a gyerekek nincsenek jól. Azaz mégsem mindenki, duális oktatásban vannak, az őket tanító tanárok nem észlelnek semmit. Legalábbis senki nem tesz panaszt. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas túlzásnak tartja, hogy sokszor kaptak volna pánikrohamot a drámaosztályosok. Úgy véli, a színház szak, maga a színház, a gyakorlatok sok érzelemmel, néha felkavaró érzésekkel járhatnak, ami elkerülhetetlen. Nem való hát mindenkinek, nem mindenki bírja egyformán jól, vagy tudja ezt kezelni. Azt mondja, ragaszkodott hozzá, hogy a szülők betekintést nyerjenek, hogy mivel is foglalkoznak a gyakorlatban. Egy-egy félév gyakorlataiból összefoglaló vizsgát tartottak, amelyek nyilvánosak voltak, és a szülők is rendszeresen látogatták ezeket. Azokat, akikről úgy gondolták, hogy kevésbé nekik való, próbálták eltanácsolni a színházi vagy színészi pályától. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Fazakas apja, az unatkozó sofőr</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas apja nyugdíjas, 2013 környékén gyakran ő vezeti a buszt, ha az Osonót turnéztatni kell. És szereti, ha a lányokat egyedül találja valahol. Ilyenkor szereti megsimogatni a nyakukat, a mellüket. Egyszer az egyik lánynak egy sepsiszentgyörgyi kávézó teraszán azt ecseteli, hogy a feleségét meg szokta csalni, például egy fekete prostituálttal Hollandiában.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A fenti molesztálós példa Olaszországban történik, három lány van a társulatban, mindhárom megosztja a többiekkel, hogy vele is megtörtént. Az fel sem merül, hogy ebben a rendszerben hangot lehetne adni a nemtetszésüknek: a fiának kellene bepanaszolni az apát.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas Mihályt is megkeresem, hogy reagáljon a lányok visszaemlékezéseire. Úgy véli, e cikk írójaként semmi közöm ahhoz, hogy a majdnem felnőtt emberekkel mit csinált, vagy kinek mit mondott. A szekusokéhoz hasonló módszernek nevezte, hogy megkérdeztem, miért beszélt egy volt Osonósnak arról, hogy prostituálthoz jár, meg hogy miért tapogatott lányokat, és megkért, hogy ne zaklassam további kérdésekkel.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Nem értékelik eléggé</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Közben valamiért az Osonó távolodni kezd Sepsiszentgyörgytől, majd 2017-ben Budapestre teszik át a tevékenységüket. Fazakas a sajtóban arról panaszkodik, hogy a város nem értékeli őket eléggé. 2023-ban Fazakas bejelenti, hogy végképp otthagyja az általa vezetett drámatagozatot is, miután megtudja, hogy tényfeltáró cikk készül vele kapcsolatban. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A távozás körülményeiről az egész város pusmog. Nyílt titok, hogy mi történt: egy kiskorú drámatagozatos fiú számos társának elmeséli, hogy viszonya van Fazakas Misivel. A gyerek osztálytársai is fellépnének Fazakas ellen, és a nagyobb drámatagozatosok is azon gondolkodnak, szólni kellene a fiú szüleinek, mivel az még nincs 16 éves sem.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A fiúnak az osztálya is szeretne tenni valamit, és ekkoriban ólálkodnak az iskola körül az újságírók is. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A cikk sosem készül el. Ennek köze lehet ahhoz, hogy Mucha Oszkár, aki most már tizennégy éve van az Osonó kereteiben, körbeír a sajtósoknak, mondván, ő információkat adna, évek óta szeretne felszólalni a színfalak mögött zajló visszaélések ellen, de nem tudja, ki foglalkozik Fazakas tetteivel. Mindez egy csali volt. Az illető sajtótermék felvette vele a kapcsolatot, de nemhogy információkat nem kaptak, inkább adtak.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas Misi 2023-ban távozott a drámatagozat éléről, a diákjainak arra hivatkozott, hogy elfáradt, miközben több érintett állítása szerint is a fentebb vázolt botrány elől menekültek el. Mucha Oszkár nem élt a lehetőséggel, hogy nyilatkozzon. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Új drámaosztály régi alapokon</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A drámatagozatot Prezsmer Boglárka vette át, aki szintén hallott legalább egy esetről, amikor Fazakas diákjával volt viszonyban. Az elmúlt években több embernek is elmondta, mennyire haragszik ezért Fazakasra, aki fiatal kora óta barátja. Ennek ellenére nincs tudomásunk róla, hogy tett volna  feljelentést az ügyben.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Amikor megkerestük, hiába érveltünk azzal, hogy fontos lenne megszólalnia, mert a saját felelősségvállalás mellett lehetőség nyílna számára, hogy elhatárolja a mostani drámatagozatot a Fazakas-érától, határozottan elutasította, hogy szóba álljon velünk.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:quote --></p>
<blockquote class="wp-block-quote">
<p><!-- wp:quote --></p>
<blockquote class="wp-block-quote">
<p><!-- wp:group {"layout":{"type":"constrained"}} --></p>
<div class="wp-block-group"><!-- wp:group {"gradient":"very-light-gray-to-cyan-bluish-gray","layout":{"type":"constrained"}} -->
<div class="wp-block-group has-very-light-gray-to-cyan-bluish-gray-gradient-background has-background"><!-- wp:heading -->
<h2 class="wp-block-heading">Így dolgoztunk</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas ugyan már 1998-tól átvette az Osonó vezetését, a <em>Részletek a bolyongás meséiből</em> című, 2007-es előadás kapcsán kezdett „professzionális” társulatot formálni. Ekkortól van tudomásunk arról, hogy elkezdett visszaéléseket elkövetni a diákokkal szemben, miközben párhuzamosan olyan rendszert épített ki, amelyben igyekezett az egyéneket elszigetelni, sebezhetővé tenni.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Az anyagban 21, olyan személlyel készült interjút dolgoztunk fel, akik valamely intézményben diákjai voltak Fazakasnak, valamint több volt kolléga – színész, tanár – elbeszélésére is hagyatkoztunk, akik valamennyi ideig ráláttak Fazakas Misi ténykedéseire. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A határátlépések – mint a verbális abúzus, elszigetelésre tett kísérletek, érzelmi manipuláció, és a grooming (szexuális jellegű utalások, szexuális tartalmú üzenetek, kéretlen érintések) – folyamatát számos esetben több, egymástól független tanú erősítette meg. Természetesen azokra a szexuális jellegű cselekményekre, ahol az abúzus elszenvedője egyedül volt jelen, nem lehet más tanút találni, ilyenkor azt próbáltuk ellenőrizni, hogy beszélt-e más tanúnak ez az illető már a cikket megelőző kontextusokban, és sikerült igazolunk, hogy ez minden esetben megtörtént.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
</div>
<p><!-- /wp:group --></p>
</div>
<p><!-- /wp:group --></p>
</blockquote>
<p><!-- /wp:quote --></p>
</blockquote>
<p><!-- /wp:quote --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Hála neked, Fazakas Misi!</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>A büntetések szigorát – mint ahogyan egyáltalán Fazakas Misi teljes oktatási rendszerének szigorát – igazságosnak senki nem látja ugyan, de több volt osonós is hálával gondol vissza rá, mondván, a színházi világ amúgy is kemény, ők legalább már akkor megedződtek arra, ami jönni fog.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fontos megjegyeznünk, hogy riportunk során több olyan volt drámatagozatossal vagy osonóssal is beszéltünk, akik vagy puszta hálával gondolnak vissza az ott eltöltött időkre, vagy – bár látják, hogy igazságtalan struktúrákban vettek részt – alapvetően azt gondolják, hogy annak köszönhetik, hogy megerősödtek, és a későbbiekben (egyetemen, vagy a színházi szakmában) könnyen helyt állnak már.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Van olyan, a színházban dolgozó szakember, aki tudja, hogy valószínűleg a túlzott erőpróbák miatt küzd jelenleg térdfájdalmakkal, de nem érez haragot. Ő például részt vett a cikk elején ismertetett „medvés” gyakorlatban is. Számára az a „játék” inkább azt jelentette, hogy, csapatként sikerült megerősödni, kohéziót teremteni. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Mások csodálkoznak, hogy a volt osztálytársaik mennyire másként értékelik az elmúlt valóságot, mint ők. Fontos megjegyezni, a határátlépések és abúzusok, különösen, ha ezek  ennyire kifinomult manipulációs közegben történtek, nem egyformán látszanak az egykori szereplők számára. Ezek felismerése számos tényezőtől függ: családi és társadalmi szocializáció, az évek során elért önismeret, az egyént körülvevő közösség reflexiót kiváltani képes kapacitása, satöbbi. </p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">Vastaps</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Az Osonó az elmúlt évtizedekben számos országban turnézott. A saját weboldaluk szerint több mint 30 turnéjuk volt az elmúlt években. A csapat több rangos díjat is kapott, ezek közül az Európai Parlament és az aacheni Nemzetközi Nagy Károly Alapítvány által adományozott Európai Ifjúsági Nagy Károly-díj. De megkapták például a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztériumának Csokonai Vitéz Mihály közösségi díját is. Fazakas Misi egyéni díjat is kapott, tavaly például a magyar állami intézmény, a Nemzeti Tehetség Központ által adományozott Bonis Bona-díjat.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>Fazakas Misi azt állítja, soha semmilyen szexuális visszaélést nem követett el sem kiskorúval, sem nagykorúval szemben, nem is próbált rávenni senkit arra, hogy szexuális viszonyt folytasson vele.</p>
<h1><em>Frissítés 2025. június 12-én:</em></h1>
<p>Cikkünk megjelenése után, június 6-án Fazakas Misi bejelentette a Facebook-oldalán, hogy lemond az Osonó vezetéséről, bár a szexuális abúzusok vádját tagadja.</p>
<p>A rendőrség nyomozást indított az üggyel kapcsolatban, ennek alapján dől el, hogy a későbbiekben indítanak-e bűnvádi eljárást a színész-tanár ellen, értesültünk június 12-én a Kovászna megyei rendőrség szóvivőjétől.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p><em>A nyitókép Benedek Levente munkája.</em></p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p><em>Ez a cikk, az Átlátszó Erdély és a 444.hu közös tényfeltárása a <a href="https://journalismfund.eu/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Journalismfund Europe</a> támogatásával készült.</em></p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:image {"id":41545,"sizeSlug":"full","linkDestination":"none"} --></p>
<figure class="wp-block-image size-full"><img loading="lazy" decoding="async" width="640" height="195" class="wp-image-41545" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/logo_journalismfund.jpg" alt="" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/logo_journalismfund.jpg 640w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/01/logo_journalismfund-300x91.jpg 300w" sizes="(max-width: 640px) 100vw, 640px" /></figure>
<p><!-- /wp:image --></p><p>The post <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/osono-bolyongas-erdelyi-drama-fazakas-misi/">Osonó: bolyongás egy erdélyi dráma színfalai mögött</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_2_1600X1200px.jpg</url>
								<title>Osonó-visszaélés</title>
								<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/osono-bolyongas-erdelyi-drama-fazakas-misi/</link></image><authorId>39</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/kulcsararpi/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2025/06/AE-Osono_illusztracio_2_1600X1200px.jpg</url>
								<title>Osonó-visszaélés</title>
								<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/osono-bolyongas-erdelyi-drama-fazakas-misi/</link></image><authorId>39</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/kulcsararpi/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>A mai diákok bármit megengedhetnek maguknak?</title>
		<link>https://atlatszo.ro/podcast/iskolai-eroszak-diakok-tanarok-szulok-agresszio/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Kulcsár Árpád]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 11 Apr 2024 11:41:10 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Oktatás]]></category>
		<category><![CDATA[Podcast]]></category>
		<category><![CDATA[abúzus]]></category>
		<category><![CDATA[agresszió]]></category>
		<category><![CDATA[agresszív diák]]></category>
		<category><![CDATA[Alexandru Papiu Ilarian Főgimnázium]]></category>
		<category><![CDATA[bántalmazás]]></category>
		<category><![CDATA[bullying]]></category>
		<category><![CDATA[Dávid-Kacsó Ágnes]]></category>
		<category><![CDATA[erőszak]]></category>
		<category><![CDATA[iskolai erőszak]]></category>
		<category><![CDATA[iskolapszichológus]]></category>
		<category><![CDATA[Marschalkó Eszter]]></category>
		<category><![CDATA[oktatás]]></category>
		<category><![CDATA[pszichológus]]></category>
		<category><![CDATA[szociális munkás]]></category>
		<category><![CDATA[tanárok]]></category>
		<category><![CDATA[verekedés]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://atlatszo.ro/?p=49996</guid>

					<description><![CDATA[<p>Nagy port kavart egy hónapja, hogy Marosvásárhelyen az Alexandru Papiu Ilarian egy nyolcadikos diákja fizikailag bántalmazta az osztályfőnökét. Most április elején egy bukaresti diák késelte meg a társát. Februárban hátszegi diáklányok verekedtek össze úgy, hogy iskolájukat rendszeresen ellenőrzi a rendőrség. Egy éve a japántanárnője nyakához nyomott kést és sebesítette meg a diákja, egy bukaresti középiskola [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/podcast/iskolai-eroszak-diakok-tanarok-szulok-agresszio/">A mai diákok bármit megengedhetnek maguknak?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<span id="more-49996"></span>



<p>Nagy port kavart egy hónapja, hogy Marosvásárhelyen az Alexandru Papiu Ilarian egy nyolcadikos <a href="https://szekelyhon.ro/aktualis/okollel-utotte-es-megrugta-tanarat-egy-diak-marosvasarhelyen" target="_blank" rel="noreferrer noopener">diákja fizikailag bántalmazta az osztályfőnökét</a>. Most április elején egy bukaresti diák <a href="https://maszol.ro/kulfold/Tobb-diaktarsat-megkeselte-egy-tanulo-VIDEO" target="_blank" rel="noreferrer noopener">késelte meg </a>a társát. Februárban hátszegi diáklányok <a href="https://maszol.ro/belfold/Osszeverekedtek-a-diaklanyok-korabban-epp-az-iskolai-eroszakmentessegrol-volt-szo" target="_blank" rel="noreferrer noopener">verekedtek össze</a> úgy, hogy iskolájukat rendszeresen ellenőrzi a rendőrség. Egy éve a japántanárnője nyakához nyomott kést és <a href="https://maszol.ro/belfold/Elozetesben-marad-a-japantanarnojet-kessel-megsebesito-16-eves-diak" target="_blank" rel="noreferrer noopener">sebesítette meg a diákja</a>, egy bukaresti középiskola 16 éves tanulója.</p>



<p>Valóban gyakrabban lépnek fel erőszakosan a diákok egymással és a tanárokkal szemben? A telefonok kamerája csak láthatóbbá teszi, vagy növeli is az iskolai erőszakot? Mit jelent az, hogy foszlik a tanári autoritás?</p>



<p>A szenzációhajhászáson túl mit tudunk kezdeni az agresszív diákokkal? Mit tehet a szülő, a tanár, az iskolapszichológus? <strong>Dávid-Kacsó Ágnes</strong> és <strong>Marschalkó Eszter</strong> pszichológusokkal, a BBTE adjunktusaival keressük a válaszokat.</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-wp-embed is-provider-anchor-fm-inc wp-block-embed-anchor-fm-inc"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<iframe class="wp-embedded-content" sandbox="allow-scripts" security="restricted" title="A mai diákok bármit megengedhetnek maguknak? by Átlátszó Erdély" src="https://anchor.fm/1980-zoltan-sipos/embed/episodes/A-mai-dikok-brmit-megengedhetnek-maguknak-e2i8m30#?secret=3q2h8qZHA6" data-secret="3q2h8qZHA6" height="102px" width="400px" frameborder="0" scrolling="no"></iframe>
</div></figure>



<p><strong><a href="https://open.spotify.com/show/5dqYK4Sa63X2Hi27ejJ3u3" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!</a></strong></p>



<p>       </p>



<figure class="wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<div class="jeg_video_container jeg_video_content"><iframe loading="lazy" title="A mai diákok bármit megengedhetnek maguknak?" width="500" height="281" src="https://www.youtube.com/embed/Hxcx-GHIe6w?feature=oembed" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" referrerpolicy="strict-origin-when-cross-origin" allowfullscreen></iframe></div>
</div></figure>



<p><strong><a href="https://www.youtube.com/@atlatszoerdely5533">Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!</a></strong></p>


<p><!-- /wp:embed --></p>
<p><!-- wp:heading --></p>
<h2 class="wp-block-heading">A podcast tartalmából</h2>
<p><!-- /wp:heading --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>05:50 Általában megnőtt az agresszió szintje, most vált látványosabbá az, ami a tanárok ellen irányul.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>09:50 Toleráljuk az agressziót, más értékeket vallunk, mint amelyeket érvényesítünk.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>15:30 Az <strong>agresszió tanult viselkedés</strong>, mindig jól megtanultuk, most gyakran fel is vesszük telefonnal.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>17:30 Mi a tisztelet, és kinek jár?</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>21:00 A stresszkezelést, konfliktuskezelést is tanulni kell.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>25:40 A tanárképzés üres, az oktatásunknak nincs iránya. A gyerek is érzékeli a káoszt a pedagógus fejében.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>29:00 Ha a szeretet a nevelésben a struktúra nélküli szabadság, az<strong> visszaküld minket az őskorba</strong>.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>33:10 A nagyon problémás diákoknak az iskola, az iskolapszichológus nem tud segíteni: specifikus, egyéni megoldások kellenek.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>40:50 Hova fordulhat a szülő, ha meghaladja egy nevelési probléma?</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>43:35 <strong>A gyerek a család szimptómája</strong>, a szülők magukon kell, hogy dolgozzanak.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>48:10 Szociális munkás az iskolában – ha volna, mit csinálna?</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>52:30 Bullying, stigma, identifikáció</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>58:30 A szülői beleegyezés néha korlátozza a segítségnyújtást.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>1:01:30 A büntetés spirálja</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>1:04:50 A gyerekeket emberként látni: <strong>kapcsolódás, autonómiaérzés, kompetenciaérzés</strong></p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>1:09:30 Motiválatlan tanárok motiválják a diákokat?</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>1:11:00 Rendszerbukta, frusztráció – holott megvan a tudás, csak gyakorlatba kellene ültetni</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>1:15:00 Sajátos nevelési igény</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>1:18:30 A másság egyre gyakoribbá válik.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>1:21:00 <a href="https://atlatszo.ro/oktatas/kritikai-pedagogia-mentesmaskent-social-fiber-gizi-pataret-oktatas/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Alternatív pedagógiák</a> adaptívabbak</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>1:26:00 Tíz százalék plusz rugalmasság már javítana az oktatási rendszerünkön.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<p>1:28:30 Korrekciós intézetek helyett restart programok kellenének.</p>
<p><!-- /wp:paragraph --></p>
<p><!-- wp:paragraph --></p>
<div class="elementor-element elementor-element-c92204f e-flex e-con-boxed e-con e-parent" data-id="c92204f" data-element_type="container" data-settings="{&quot;content_width&quot;:&quot;boxed&quot;}" data-core-v316-plus="true">
<div class="e-con-inner">
<div class="elementor-element elementor-element-b1abb08 donate-container e-flex e-con-boxed e-con e-child" data-id="b1abb08" data-element_type="container" data-settings="{&quot;content_width&quot;:&quot;boxed&quot;}">
<div class="e-con-inner">
<div class="elementor-element elementor-element-86a15f3 elementor-widget elementor-widget-heading" data-id="86a15f3" data-element_type="widget" data-widget_type="heading.default">
<div class="elementor-widget-container">
<h2 class="elementor-heading-title elementor-size-default">3,5%</h2>
</div>
</div>
<div class="elementor-element elementor-element-31bb783 elementor-widget elementor-widget-text-editor" data-id="31bb783" data-element_type="widget" data-widget_type="text-editor.default">
<div class="elementor-widget-container">
<p>Támogass jövedelemadód 3,5%-val. <br />Az alábbi linken pár kattintással megteheted:</p>
</div>
</div>
<div class="elementor-element elementor-element-c2cc20e elementor-align-center btn-elementor elementor-widget elementor-widget-button" data-id="c2cc20e" data-element_type="widget" data-widget_type="button.default">
<div class="elementor-widget-container">
<div class="elementor-button-wrapper"><a class="elementor-button elementor-button-link elementor-size-md" href="https://redirectioneaza.ro/szabadsajto/"> <span class="elementor-button-content-wrapper"> <span class="elementor-button-text">Redirectioneaza.ro</span> </span> </a></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<p><!-- /wp:paragraph --></p><p>The post <a href="https://atlatszo.ro/podcast/iskolai-eroszak-diakok-tanarok-szulok-agresszio/">A mai diákok bármit megengedhetnek maguknak?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2024/04/podcast1-1.png</url>
								<title>podcast1 (1)</title>
								<link>https://atlatszo.ro/podcast/iskolai-eroszak-diakok-tanarok-szulok-agresszio/</link></image><authorId>39</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/kulcsararpi/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2024/04/podcast1-1.png</url>
								<title>podcast1 (1)</title>
								<link>https://atlatszo.ro/podcast/iskolai-eroszak-diakok-tanarok-szulok-agresszio/</link></image><authorId>39</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/kulcsararpi/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>Ez történt, mióta felfedtük a Márton Áron Főgimnáziumban történt szexuális visszaéléseket</title>
		<link>https://atlatszo.ro/impakt/szexualis-visszaelesek-csikszereda-marton-aron-fogimnazium/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Kulcsár Árpád]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 21 Dec 2023 11:15:59 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Impakt]]></category>
		<category><![CDATA[abúzus]]></category>
		<category><![CDATA[bántalmazás]]></category>
		<category><![CDATA[Csíkszereda]]></category>
		<category><![CDATA[Demeter Levente]]></category>
		<category><![CDATA[Hargita megyei tanfelügyelőség]]></category>
		<category><![CDATA[Markó Ilona]]></category>
		<category><![CDATA[Márton Áron Főgimnázium]]></category>
		<category><![CDATA[Negrea Vidia]]></category>
		<category><![CDATA[resztoratív módszer]]></category>
		<category><![CDATA[RMPSZ]]></category>
		<category><![CDATA[Sógor Enikő]]></category>
		<category><![CDATA[Szabó László Alex]]></category>
		<category><![CDATA[szexuális visszaélés]]></category>
		<category><![CDATA[támogató kör]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://dev2.atlatszo.exot.hu/?p=45518</guid>

					<description><![CDATA[<p>Az igazgató a lemondás csendjébe burkolózott, a városvezetés a kibeszélés híve lett, szerzőnket behívta a rendőrség. Megtudtuk, milyen bűncselekmény tárgyában nyomoznak, és milyen resztoratív folyamatok indultak az iskolában. Egy hónapja kétrészes cikksorozatban közöltük, hogyan emlékezik vissza a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium kilenc volt diákja az őket ért érzelmi és szexuális abúzusokra, amelyek elkövetőjeként az iskola [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/impakt/szexualis-visszaelesek-csikszereda-marton-aron-fogimnazium/">Ez történt, mióta felfedtük a Márton Áron Főgimnáziumban történt szexuális visszaéléseket</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Az igazgató a lemondás csendjébe burkolózott, a városvezetés a kibeszélés híve lett, szerzőnket behívta a rendőrség. Megtudtuk, milyen bűncselekmény tárgyában nyomoznak, és milyen resztoratív folyamatok indultak az iskolában.</strong></p>
<p>Egy hónapja kétrészes cikksorozatban közöltük, hogyan <a href="https://atlatszo.ro/eroviszonyok/lanyok-nyilt-titok-csikszereda-hallgatas-behalozas-grooming/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">emlékezik vissza</a> a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium kilenc volt diákja az őket ért<a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-kihasznalas-marton-aron-csikszereda/" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> érzelmi és szexuális abúzusokra</a>, amelyek elkövetőjeként az iskola akkori történelemtanárát, Orbán Zsoltot jelölték meg.</p>
<p>Cikkeink jelentős, az Átlátszó Erdély kilencéves történetében nem tapasztalt következményekkel jártak. Azzal együtt, hogy a legutóbbi visszaélések túlélője, akit elértünk, két éve érettségizett, a tanár idén augusztusban otthagyta az iskolát, a visszaélések közel húsz éve alatt a Márton Áront vezető igazgatót, Varga Lászlót pedig idén tavasszal váltották le.</p>
<p>A legmeglepőbb, mert eddig soha nem tapasztalt következmény az volt, hogy <strong>a nyomozó hatóság egyből lépett</strong>. Cikkeink publikálása után két munkanappal, november 28-án a Hargita megyei rendőrfelügyelőség közleményben tudatta, hogy bűnügyi eljárást indított.</p>
<p>Később engem, a cikkek szerzőjét is behívtak kihallgatásra. A nyomozóktól annyit sikerült kideríteni, hogy jelenleg <strong>kiskorúval szemben folyamatosan elkövetett szexuális abúzus</strong> gyanújával vizsgálódnak. Amennyiben találnak olyan sértetteket, akik egyéb bűncselekményekről számolnak be nekik, úgy kiterjesztik a nyomozást. Az ügyben vizsgálódó egyik rendőr tud magyarul, így fordítás nélkül el tudta olvasni a cikkeket.</p>
<p>Jelenleg úgy tudjuk, a cikkünkben nyilatkozó nők közül legalább négyen fognak vallomást tenni, legalábbis eleddig ennyien adtak nekünk engedélyt arra, hogy felfedjük az identitásukat a hatóságok előtt, természetesen az is megtörténhet, hogy a rendőrség további túlélőkkel veszi fel a kapcsolatot.</p>
<h2>Az eltussolás mikromechanizmusai</h2>
<p>A közösségi eltussolással mint azonnali reakcióval mi is gyorsan szembesültünk. Miközben arról kaptunk folyamatos visszajelzéseket, hogy az iskola és Csíkszereda felbolydult, a helyiek a bolti kasszasorban is a húsz éven át eltussolt visszaélésekről beszélnek, a többezer fős <a href="https://www.facebook.com/groups/CivilCsikszereda" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Civil Csíkszereda</a> Facebook-csoportból többször is törölték cikkeink megosztását. Néhány tag többszöri próbálkozására maradtak végül ott a cikkek, de olyan formában, hogy ne lehessen hozzászólni.</p>
<p>Reméljük, hogy ezt a hallgatási görcsöt feloldja Korodi Attila polgármester egy héttel későbbi nyilatkozata, amelyben főleg azt nyomatékosította, hogy nyilvánosan is beszélni kell ezekről az ügyekről. Eleve úgy lehet megelőzni őket, ha az iskolákban olyan fórumokat és csatornákat hoznak létre és működtetnek, ahol a diákok biztonságosan jelezhetik, ha bármilyen visszaélést kísérelnek meg velük szemben.</p>
<h2>Az iskolaigazgató eltűnt a lemondás csendjében</h2>
<p>Nem sokkal a cikkeink megjelenése után szerettünk volna interjút készíteni Markó Ilonával, a Márton Áron Főgimnázium igazgatójával, hogy megtudjuk, hogyan kívánják kezelni a gimnáziumban kialakult hangulatot, hogyan kívánják ellenőrizni a cikkeink valóságtartalmát, ahogyan azt Markó egy Székelyhonnak adott nyilatkozatban belengette, illetve számos egyéb kérdésünk lett volna.</p>
<figure><img loading="lazy" decoding="async" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2024/01/Marko_Ilona_FBprofil-allo-263x300-1.webp" alt="Markó Ilona" width="263" height="300" /><figcaption>Markó Ilona profilképe a Facebookon</figcaption></figure>
<p>Kértük, hogy telefonon beszélhessünk, hogy egészen biztosan elkerülhessük azt a helyzetet, amivel gyakran szembesülünk: ha írásban kérik a kérdéseket, és írott válaszokat küldenek,  akkor vagy nem a konkrét kérdéseinkre válaszolnak, vagy hiányosan válaszolnak, és nincs lehetőségünk visszakérdezni, tisztázni, konkretizálni a válaszokat.</p>
<p>Markó Ilona azonban ragaszkodott ahhoz, hogy írásban válaszoljon, és ráerősített korábbi rossz tapasztalatainkra. A feltett kérdéssorra egyetlen egybefüggő szövegben válaszolt, amiből néhány dolog ugyan kiderült, de több kérdésünkre nem kaptunk választ. Amikor ezt jeleztük neki, abban egyeztünk meg, hogy küldünk továbbiakat is, Markó azokra is írásban válaszol, és amennyiben további tisztázást szeretnék, felhívhatom telefonon. Nem küldött válaszokat, de megegyeztünk, hogy fel fog hívni néhány nap múlva. Nem tette meg, és azóta nem is válaszolt az üzeneteimre. Néhány nap múlva kiderült, hogy lemondott az igazgatói pozícióról személyes okokra hivatkozva.</p>
<h2>Konkrét lépések az iskolában</h2>
<p>Azt jelenleg nem tudni, ki lesz az új igazgató, az iskolában azért néhány dolog történt már, ami előrelépést jelenthet az eddigiekhez képest. Markó Ilona korábbi válaszából kiderül, hogyan értették azt, hogy ellenőrzik a cikkek valóságtartalmát: „nevezetesen arra kértük azokat a kollégákat, akiknek a neve említésre kerül, hogy mondják el, mit tudnak az ügyről. Ők ezt megtették. Ráadásul <strong>az egyik kolléga kérésemre kilépett a vezetőtanácsból</strong>, azért, hogy ne legyen még egy támadási felület, senki ne tudja megkérdőjelezni a döntések, határozatok hitelességét.”</p>
<p>A kérdéses kolléga, akit a  vezetőtanácsból eltávolítottak, Szabó László „Alex” filozófiatanár, akivel kapcsolatban <strong>több volt diák is jelezte, hogy zaklatta őket</strong> kéretlen érintések, különféle utalások formájában. Saját maga is bevallotta, hogy voltak határátlépései diákok felé, de szerinte kizárólag olyanokkal szemben, akik maguk is jelét adták, hogy ezt akarnák, illetve kizárólag olyanokkal, akik már nagykorúak voltak.</p>
<p>Arról nem tudni, hogy az iskolában vagy a tanfelügyelőségen indult–e fegyelmi eljárás vele szemben, semmi jel nem utal erre. Azt sem tudni, hogy az iskolai tanácsadó, Szász Amália Kinga szerepét vizsgálja-e bárki is. Több forrásunk is megerősítette ugyanis, hogy Szász tudott arról az évek során, hogy Orbán Zsolt visszaélt lányokkal, mégsem lépett az ügyben. Információnk szerint mind Szabó, mind Szász továbbra is az iskola alkalmazottja.</p>
<p>Az iskola épületében <strong>kifüggesztettek egy postaládát</strong>, amelybe a diákok névtelenül tehetnek panaszt, ha valamiféle sérelem éri őket. Ezeket a panaszokat az újonnan életre hívott etikai bizottság fogja kivizsgálni. Az etikai bizottságot az iskola öt tanára, valamint egy városi önkormányzati képviselő és egy iskolapszichológus alkotja, de nem a fent említett Szász.</p>
<p>Eltűnése előtt Markó Ilona közölte még velünk, hogy az iskolában<strong> szexuális nevelés indul</strong>. Ezt nem a tantestület kezdeményezte, hanem a diáktanács. „Egy vagy több külsős szakember bevonását tervezzük, akik felvilágosító foglalkozásokat tartanak diákoknak, szexuális jellegűeket is, különös tekintettel a tanár-diák közötti kapcsolatokra, tisztázva, hogy hol húzódik az az egészséges határ, amelyet egyik félnek sem szabad átlépnie. Az ilyen jellegű tevékenységeknek tényfeltáró és megelőző szerepe,van, ezért a képzéseket pedagógusok számára is igényelni fogjuk” – válaszolta írásban a még hivatalban lévő igazgatónő.</p>
<h2>A szakmai szervezetek hetekkel később reagáltak</h2>
<p>Az ügyben röviden és csak újságírói megkeresésre, két héttel később szólalt meg a <strong>Hargita megyei tanfelügyelőség</strong>. Három dolgot közölt Demeter Levente főtanfelügyelő:</p>
<ol>
<li>Vizsgálatot kért az iskolától, de mivel az ügyészség nagyon hamar bűnügyi vizsgálatot indított, ettől kezdve „sem a tanfelügyelőségnek, sem az iskolának nincs hatásköre az ügyben”.</li>
<li>Több intézménnyel is egyeztetett a hatékonyabb megelőzésről, de a Székelyhon <a href="https://szekelyhon.ro/aktualis/soha-tobbe-ne-fordulhasson-elo-ilyen-eset?fbclid=IwAR1Eu-lH4Wo75he2BYix_RaX6x9ii1_2TigVY45RFX2lx3tG7M7Xl22OYAc" target="_blank" rel="noreferrer noopener">cikkéből </a>nem derül ki, melyekkel.</li>
<li>Eddig is léteztek olyan fórumok, ahol hasonló helyzetben lévő diákok, tanárok megoszthatták a problémájukat, kérdéseiket. Sajnos az derül ki a cikkből, hogy melyek ezek, és miért nem működtek, miért az eltussolás volt az iskola eszköze húsz éven át.</li>
</ol>
<p>Közel három héttel később szólalt meg a <strong>Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége</strong> (RMPSZ). <a href="https://rmpsz.ro/hu/articles/155/kozlemeny" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Közleményében elítélte</a> az „iskolai abúzus, erőszak, zaklatás vagy bántalmazás” minden formáját, és alapos kivizsgálást kért. Támogatják a pedagógusokat képzéseken keresztül, hogy a visszaélések nyomán kialakult helyzetet feldolgozzák, és megtanulják kezelni.</p>
<p>Az RMPSZ finanszírozza azt a resztoratív támogatói kört, amelynek első beszélgetése december második hétvégéjén zajlott. A közlemény arról nem szólt, hogy a szervezet visszavonja-e a tudományos munkát elismerő Apáczai-díjat, amellyel <a href="https://rmpsz.ro/hu/page/28/apaczai-dij" target="_blank" rel="noreferrer noopener">2012-ben tüntette ki</a> Orbán Zsoltot.</p>
<h2>Volt diákok kérték számon az iskola és a város vezetését</h2>
<p>Az iskola mindezidáig egyetlen rövid közleményt adott ki, ugyanazt, amiben azt is írták, megvizsgálják a cikkek valóságtartamát. A gimnázium néhány volt diákja azonban ezt kevésnek gondolta, és <a href="https://atlatszo.ro/velemeny/nyilt-level-szolidaritas-orban-zsolt-visszaelesei-ellen-felszolalokkal/">petíciót </a>indított, amit azóta közel 1500-an <a href="https://campaniamea.declic.ro/petitions/solidaritate-cu-cei-care-au-dezvaluit-abuzurile-lui-orban-zsolt">írtak alá</a>.</p>
<p>Ebben külső szakértői vizsgálatot kértek, illetve hogy a túlélőknek adjanak hitelt, és<strong> az iskola nyilatkozzon</strong> arról, hogy ott jelenleg nem dolgozik olyan kolléga, akivel szemben felmerül a szexuális zaklatás gyanúja. Az iskola erre nem válaszolt, ellenben az igazgatónő egy hétre rá lemondott.</p>
<p>Ugyanebben a petícióban kérték a volt Márton Áronos diákok a városvezetést is, hogy hozzon létre, bővítsen és működtessen olyan csatornákat, amelyek révén az oktatási intézmények bürokráciáját kikerülve lehet bejelentéseket tenni.</p>
<p>A városháza az iskolával ellentétben válaszolt a megadott határidőre. <strong>Szolidaritást vállalt azt áldozatokkal</strong>, és elismerte a jogukat ahhoz, hogy minden eszközzel hangot adjanak sérelmeiknek. Széleskörű konzultációval kívánják a MÁG-ban keletkezett krízishelyzetet kezelni, hosszú távon pedig felvenni a harcot az iskolai erőszak minden formájával szemben.</p>
<h2>A jóvátétel esélye és határai</h2>
<p>Resztoratív támogató kör(ök) létrehozására érkezett a városháza meghívására <strong>Negrea Vidia</strong> klinikai szakpszichológus. Az <a href="https://www.iirp.edu/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">International Institute for Restorative Practices</a> trénere a budapesti áldozatsegítésben dolgozik, és több egyetemen oktat. Felvettük a kapcsolatot a szakemberrel, hogy megtudjuk, miben állnak a resztoratív folyamatok, mit takar a napi sajtóba már bekerült, de tartalmat alig kapott kifejezés, és konkrétan mi zajlott eddig a Márton Áronban a jóvátétel jegyében.</p>
<p>A resztoratív szemlélet az egyének közötti kapcsolatok létrejöttét, erősödését és helyrehozatalát célozza konfliktusok után. Az igazságszolgáltatásban a ‘80-as évek óta alkalmazzák, és az utóbbi két évtizedben rájöttek, a módszer az oktatásban is használható, tudtuk meg Negrea Vidiától. A módszer az egyén három pszichológiai szükségletére épít:</p>
<ul>
<li>hogy meghallgassák, elismerjék és figyelembe vegyék az egyén saját történetét;</li>
<li>hogy az egészséges fejlődéshez elengedhetetlen a közösséghez tartozás;</li>
<li>és az egyén igénye arra, hogy hozzájáruljon a változáshoz.</li>
</ul>
<p>A jóvátétel ideális esetben azt jelenti, hogy mindenkinek a története hangot kap, és mindenkinek a tenni tudása teret kap, de nyilvánvaló, hogy mindig lesznek olyanok, akik nem készek arra, hogy felelősséget vállaljanak, vagy egyáltalán merjenek megnyilvánulni. Ezért <strong>nem lehet kötelezővé tenni</strong> senkinek a részvételét azokon a támogató beszélgetéseken, amelyek közül az első már le is zajlott a Márton Áron tanárainak egy részével, magyarázta a szakember.</p>
<p>A változni kívánó szervezet vezetőinek viszont kvázi kötelező ott lenniük ahhoz, hogy motiválják a beosztottakat a változást elindító értékek felvállalására. Negrea Vidia elmondta, <strong>Sógor Enikő</strong> alpolgármester hívta meg a városba, de csak úgy vállalta a felkérést, ha mind a városháza, mind más intézmények részéről felelős személyek részt vesznek a beszélgetéseken.</p>
<h2>Erről beszélgettek a Márton Áron tanáraival</h2>
<p>A december eleji, három órás beszélgetés két részben zajlott. A nagy körben ismertették a kereteket, majd 3-4 fős kisebb csoportokban vették elő a tipikus resztoratív kérdéseket: ami történt, hogyan érintett, mit gondoltál akkor, most mit gondolsz, mi számodra a legnehezebb, és mit tudunk tenni itt és most, hogyan tudjuk a közösségünket támogatni a továbblépésben és fejlődésben.</p>
<figure><img loading="lazy" decoding="async" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2024/01/NegreaVidia-allo-223x300-1.webp" alt="Negrea Vidia" width="223" height="300" /><figcaption>Negrea Vidia a csíkszeredai Sapientia-kar egyik képzésén. A kép forrása a Sapientia EMTE Facebook-oldala.</figcaption></figure>
<p>„Mivel a biztonságos beszélgetés a történtekről igényli a nagyon fókuszált és érzelmileg terhelt légkört, ezért nemcsak én voltam jelen, hanem azok a képzett kollégák, facilitátorok a Sapientiáról vagy a Pedagógusok Házából vagy a pszichológusok hálózatából, akikkel korábban több képzésben volt már szerencsénk gyakorolni vagy megtapasztalni ezt a szemléletet” – mondta Negrea Vidia.</p>
<p>Itt nem az a lényeg, hogy felderítsék, ki hol hibázott, hanem hogy meghallgassák egymás érintettségét, érzelmeit, hogy ezzel az első körrel az emberek<strong> megtapasztalják azt, hogy nincsenek egyedül az érzéseikkel, aggályaikkal</strong>, és hogy képesek elindítani változásokat, magyarázta a szakember. „Zárásként a nagy körben megosztotta minden kis csoport a megéléseit, illetve listázták azokat a szükségleteket és tennivalókat, amiket majd ők külső segítséggel vagy anélkül tovább tudnak vinni” – mondta el a szakember.</p>
<p>„Mivel a tanároknak óriási felelősségük lesz abban, hogy hogyan fognak erről kommunikálni diákok előtt vagy szülők előtt, fontos volt, hogy őket erősítsük meg abban, hogy a megéléseiket tudják megosztani, és kezdjenek közös platformot kialakítani. Közösségmegerősítés volt itt a cél azért, hogy tudják támogatni a diákokat” – válaszolta Negrea a kérdésünkre, hogy miért csak tanárokat vontak be az első körbe.</p>
<h2>Hogyan jelezzük, hogy nincs rendben a bántalmazás?</h2>
<p>Kérdésünkre, hogy a resztoratív módszer hogyan tud segíteni, ha a gyanú szerint a tantestület része egy aktív elkövető is, a szakember elmondta, a beszélgetésen felmerült az a kommunikációs képesség, hogyan jelezzük, „amikor észreveszünk valamit, ami nem tiszta, vagy nem esik jól, vagy nem érthető”.</p>
<p>Ahhoz, hogy ne kizárják, hanem segítsék az elkövetőket, érintetteket felelősséget vállalni, a velük jó kapcsolatban lévő személyek kell <strong>felvállalják előttük a rossz érzéseiket, amelyeket a visszaélések vagy azok gyanúja keltett</strong> bennük. „Amikor egy jó kapcsolatban lévő személy szembesít egy tettnek a negatív következményeivel, és az vállalja a felelősséget, hogy elmondja, hogy mi az, ami nincs rendben, ami káros vagy sérelmet okoz, az teljesen másképp csapódik le, másképp talál nyitottságra, mint hogyha egy idegen [teszi meg], vagy személytelen visszajelzés érkezik az illetőtől” – magyarázta a szakember.</p>
<p>„A felelősségvállaláshoz és változtatáshoz kell a jó kapcsolat, hogyha azt akarjuk, hogy ebből tanulási folyamat legyen. Azért is fontos, mert ahogy önök is tudják, és én is tudom, nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is sok olyan iskola és munkahely van, ahol ezek<strong> tabutémák, nem beszélnek róla</strong>. Úgyhogy akár hálásak is lehetünk, hogy ez kiderült, mert ez olyan hosszú munkát, tudatosítási vagy pszichoedukációval járó munkát igényel, amiben rengeteg tennivaló van. Tehát ha az elkövető jelen van és tud felelősséget vállalni, akkor annak akár gyógyító hatása lehet” – mondta Negrea Vidia.</p>
<p>Rögtön adódott a kérdés, hogy milyen gesztust tehet a bántalmazó, hogy azt a sértett jóvátételként tudja elfogadni. „Ez a resztoratív szemlélet egyik lényeges pontja: <strong>kívülállóként nem tudhatom, hogy a másiknak mi jelent jóvátételt</strong>. Nils Christie norvég kriminológus, akit az európai resztoratív szemlélet egyik atyjaként tartunk számon, azt mondja, hogy vissza kell adni a konfliktust a tulajdonosainak, mert ők a szakértői a saját konfliktusaiknak, és ők tudják leginkább, hogy mire van nekik szükségük ahhoz, hogy a sérelem feloldódjon. Ezért lényeges az, hogy minél több embernek, minél több sértettnek legyen lehetősége elmondani, hogyan élte meg, mi a nehézsége, és ezeket meghallgatva születhet meg a jóvátétel” – válaszolta a szakember.</p>
<p>Felvetésünkre, hogy akkor az iskola be kellene vonja a folyamatba azokat a volt diákjait, akik a feltárt ügy sértettjei, és 10-15 éve végeztek ott, Negrea Vidia azt mondta, csak akkor, ha a volt diákok bíznak az intézményben. „A segítségnyújtás bárki részéről jöhet, aki képes arra, hogy biztonságos környezetet biztosítson, hogy [a sértettek] ne éljék meg büntetésként, ne éljék meg kötelezőként, vádaskodásként. [&#8230;] Arról nem beszélve, hogy ezek traumatikus események, és ha például az iskola nem rendelkezik annyi erőforrással, hiszen érintett ő maga is, akkor nagyon fontos, hogy legyenek külső támogatók. Itt gondolok az iskolapszichológusokra vagy az említett facilitátorokra” – válaszolta Negrea.</p>
<p>A resztoratív módszer szakértője hangsúlyozta, a jóvátételi folyamattal nem kell megvárni a hivatalos büntetőjogi eljárás végét vagy egy esetleges bírósági ítéletet ahhoz, hogy a gyógyulás elinduljon, mert a cél a biztonságérzet és a kapcsolat helyreállítása.</p>
<p><em>Ha bárki kiskorúakkal szemben elkövetett bármilyen (érzelmi, fizikai, szexuális) visszaélésről szerez tudomást, azt jelentse be a 119-es, ingyenesen hívható, országosan egységes sürgősségi számon.</em></p>
<p><em>A nyitókép Szucher Ágnes illusztrációja.</em></p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/impakt/szexualis-visszaelesek-csikszereda-marton-aron-fogimnazium/">Ez történt, mióta felfedtük a Márton Áron Főgimnáziumban történt szexuális visszaéléseket</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2024/01/5-1.webp</url>
								<title>5-1</title>
								<link>https://atlatszo.ro/impakt/szexualis-visszaelesek-csikszereda-marton-aron-fogimnazium/</link></image><authorId>39</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/kulcsararpi/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2024/01/5-1.webp</url>
								<title>5-1</title>
								<link>https://atlatszo.ro/impakt/szexualis-visszaelesek-csikszereda-marton-aron-fogimnazium/</link></image><authorId>39</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/kulcsararpi/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>Hogyan tártuk fel a Szent Ferenc Alapítványnál történt szexuális visszaéléseket?</title>
		<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/bojte-gyermekotthon-szexualis-visszaelesek-podcast/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Átlátszó Erdély]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 07 Jun 2023 22:12:19 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Abúzusok]]></category>
		<category><![CDATA[Podcast]]></category>
		<category><![CDATA[abúzus]]></category>
		<category><![CDATA[Bethlen Gábor Alap]]></category>
		<category><![CDATA[Bethlen-kastély]]></category>
		<category><![CDATA[Böjte Csaba]]></category>
		<category><![CDATA[csatatér]]></category>
		<category><![CDATA[elhanyagolás]]></category>
		<category><![CDATA[gyermekek]]></category>
		<category><![CDATA[gyermekotthon]]></category>
		<category><![CDATA[gyermekotthonok]]></category>
		<category><![CDATA[ingatlanok]]></category>
		<category><![CDATA[kastélyok]]></category>
		<category><![CDATA[képzések]]></category>
		<category><![CDATA[Keresd]]></category>
		<category><![CDATA[kiskorú]]></category>
		<category><![CDATA[Legfontosabb]]></category>
		<category><![CDATA[nevelők]]></category>
		<category><![CDATA[piski csárda]]></category>
		<category><![CDATA[piski fogadó]]></category>
		<category><![CDATA[Stubenberg-kastély]]></category>
		<category><![CDATA[Székelyhíd]]></category>
		<category><![CDATA[Szent Ferenc Alapítvány]]></category>
		<category><![CDATA[Szent László Alapítvány]]></category>
		<category><![CDATA[szexuális visszaélés]]></category>
		<category><![CDATA[Szováta]]></category>
		<category><![CDATA[ütlegelés]]></category>
		<category><![CDATA[verés]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://dev2.atlatszo.exot.hu/?p=42664</guid>

					<description><![CDATA[<p>Olvasóink kérdeztek azokról a tényfeltáró anyagokról, melyek a Böjte Csaba által vezetett gyermekotthonokban történt bántalmazásokról és az alapítvány gazdálkodásának átláthatatlanságáról szóltak. Hogyan tud az abúzus túlélője újságírókhoz fordulni? Hogyan működik a Szent Ferenc Alapítvány Böjte Csaba vezetésével? Kik a felelősek az érzelmi, fizikai és szexuális visszaélések eltussolásáért? Milyen szervezeti kultúra ösztönözte az elhallgatást? Miért hiányzott, [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/bojte-gyermekotthon-szexualis-visszaelesek-podcast/">Hogyan tártuk fel a Szent Ferenc Alapítványnál történt szexuális visszaéléseket?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p><strong>Olvasóink kérdeztek azokról a tényfeltáró anyagokról, melyek a Böjte Csaba által vezetett gyermekotthonokban történt bántalmazásokról és az alapítvány gazdálkodásának átláthatatlanságáról szóltak.</strong></p>



<span id="more-42664"></span>



<p>Hogyan tud az abúzus túlélője újságírókhoz fordulni? Hogyan működik a Szent Ferenc Alapítvány Böjte Csaba vezetésével? Kik a felelősek az érzelmi, fizikai és szexuális visszaélések eltussolásáért? Milyen szervezeti kultúra ösztönözte az elhallgatást? </p>



<p>Miért hiányzott, hiányzik a szakértői hálózat és a rendszeres szupervizori tevékenység az alapítvány otthonaiból? És mi zajlott a cikkek közlése után összehívott szovátai találkozón? </p>



<p>A nyilvános eseményen az ügyet felgöngyölítő újságírók, <strong>Szabó Tünde</strong> (Átlátszó Erdély), valamint az anyagait a Mércén publikáló <strong>Kulcsár Árpád</strong> válaszolt Sipos Zoltán, majd az olvasók kérdéseire. A beszélgetésbe bekapcsolódott <strong>Máthé-Bogár Mónika</strong>, a visszaélések egyik szovátai túlélője, illetve az utolsó részhez csatlakozni tudott <strong>dr. Roth Mária</strong> professzor, a romániai gyermekvédelmi rendszer szakértője, a BBTE egyetemi oktatója.</p>



<iframe loading="lazy" src="https://podcasters.spotify.com/pod/show/1980-zoltan-sipos/embed/episodes/Hogyan-trtuk-fel-a-Szent-Ferenc-Alaptvnynl-trtnt-szexulis-visszalseket-e25dcal" height="102px" width="400px" frameborder="0" scrolling="no"></iframe>



<p>Az on-line közönségtalálkozó hangfelvétele itt a cikkben, valamint YouTube-on és Spotify-on is hallgatható.</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<div class="jeg_video_container jeg_video_content"><iframe loading="lazy" title="Hogyan tártuk fel a Szent Ferenc Alapítványnál történt szexuális visszaéléseket?" width="500" height="281" src="https://www.youtube.com/embed/HoSNB-Efe6M?feature=oembed" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen></iframe></div>
</div></figure>



<p>Az anyagok, amelyekről szó volt a beszélgetésen:</p>



<p><a href="https://atlatszo.ro/eroviszonyok/szexualis-visszaeleseket-tussoltak-el-bojte-csaba-gyermekmento-alapitvanyanal/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">⁠Szexuális visszaéléseket tussoltak el Böjte Csaba gyermekmentő alapítványánál⁠</a> (Átlátszó Erdély)</p>



<p><a href="https://atlatszo.ro/eroviszonyok/bojte-csaba-szent-ferenc-alapitvany-vagyon-gyermekotthonok/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">⁠Böjte Csaba: „az árva köveket is nagyon tisztelem, szeretem”⁠</a> (Átlátszó Erdély)</p>



<p><a href="https://merce.hu/2023/05/04/tobbszoros-szexualis-eroszakkal-vadolja-a-szent-jozsef-gyermekotthon-volt-vezetojet-bojte-csaba-alapitvanyanak-egykori-neveltje/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">⁠Többszörös szexuális erőszakkal vádolja a Szent József gyermekotthon volt vezetőjét Böjte Csaba alapítványának egykori neveltje 1. rész⁠</a> (Mérce)</p>



<p><a href="https://merce.hu/2023/05/04/szexualis-abuzus-bantalmazas-es-gyerekmunka-ismet-sulyos-vadak-merultek-fel-a-szent-ferenc-alapitvany-egyik-gyermekotthonanak-vezetoje-ellen/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">⁠Szexuális abúzus, bántalmazás és gyerekmunka – ismét súlyos vádak merültek fel a Szent Ferenc Alapítvány egyik gyermekotthonának vezetője ellen 2. rész⁠</a> (Mérce)</p>



<p><a href="https://merce.hu/2023/05/30/egyre-kevesebb-gyereket-es-egyre-tobb-ingatlant-gondoznak-bojte-csaba-erdelyi-alapitvanyai/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">⁠Egyre kevesebb gyereket és egyre több ingatlant gondoznak Böjte Csaba erdélyi alapítványai⁠</a> (Mérce)</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/bojte-gyermekotthon-szexualis-visszaelesek-podcast/">Hogyan tártuk fel a Szent Ferenc Alapítványnál történt szexuális visszaéléseket?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2023/05/bojte-otthonok-SzenJanos.jpg</url>
								<title>230504_szexualis_bantalmazas-gyermekotthonok-SzenJanos</title>
								<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/bojte-gyermekotthon-szexualis-visszaelesek-podcast/</link></image><authorId>11</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/atlatszoerdely/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2023/05/bojte-otthonok-SzenJanos.jpg</url>
								<title>230504_szexualis_bantalmazas-gyermekotthonok-SzenJanos</title>
								<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/bojte-gyermekotthon-szexualis-visszaelesek-podcast/</link></image><authorId>11</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/atlatszoerdely/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>Szexuális visszaéléseket tussoltak el Böjte Csaba gyermekmentő alapítványánál</title>
		<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-visszaeleseket-tussoltak-el-bojte-csaba-gyermekmento-alapitvanyanal/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szabó Tünde]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 04 May 2023 07:43:52 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Abúzusok]]></category>
		<category><![CDATA[abúzus]]></category>
		<category><![CDATA[Böjte Csaba]]></category>
		<category><![CDATA[elhanyagolás]]></category>
		<category><![CDATA[gyermekek]]></category>
		<category><![CDATA[gyermekotthon]]></category>
		<category><![CDATA[kiskorú]]></category>
		<category><![CDATA[Szent Ferenc Alapítvány]]></category>
		<category><![CDATA[szexuális visszaélés]]></category>
		<category><![CDATA[Szováta]]></category>
		<category><![CDATA[ütlegelés]]></category>
		<category><![CDATA[verés]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://dev2.atlatszo.exot.hu/?p=42438</guid>

					<description><![CDATA[<p>Könnyű helyen állt a verés, és mindennapos volt a megalázás a szovátai gyermekotthonban akkor, amikor az a férfi vezette, akiről alaposan gyanítható, hogy szexuálisan visszaélt egy rábízott kamaszlánnyal. Tavaly nyáron a bírósági ítélettel egy időben hoztuk nyilvánosságra, hogy 2016 végéig milyen súlyos visszaélések történtek a Szent Ferenc Alapítvány két, Hargita megyei gyermekotthonában. Az akkori cikkek [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-visszaeleseket-tussoltak-el-bojte-csaba-gyermekmento-alapitvanyanal/">Szexuális visszaéléseket tussoltak el Böjte Csaba gyermekmentő alapítványánál</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p><strong>Könnyű helyen állt a verés, és mindennapos volt a megalázás a szovátai gyermekotthonban akkor, amikor az a férfi vezette, akiről alaposan gyanítható, hogy szexuálisan visszaélt egy rábízott kamaszlánnyal.</strong></p>



<span id="more-42438"></span>



<p>Tavaly nyáron a bírósági ítélettel egy időben hoztuk nyilvánosságra, hogy 2016 végéig milyen súlyos visszaélések történtek a Szent Ferenc Alapítvány két, Hargita megyei gyermekotthonában. Az akkori cikkek hatására több fiatal keresett meg minket azzal, hogy hasonló érzelmi, fizikai és szexuális bántalmazást éltek át az alapítvány szovátai gyermekotthonában, csak ezek nem kerültek bíróság elé.</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-wp-embed is-provider-atlatszo-erdely wp-block-embed-atlatszo-erdely"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<blockquote class="wp-embedded-content" data-secret="55MCEhGkEw"><a href="https://atlatszo.ro/eroviszonyok/csaladon-beluli-eroszak/verte-szexualisan-visszaelt-rabizott-gyerekekkel-ferfi-bojte-csaba-alapitvanyanal-strong/">Tíz éven át verte és szexuálisan visszaélt a rábízott gyerekekkel egy férfi Böjte Csaba alapítványánál</a></blockquote><iframe class="wp-embedded-content" sandbox="allow-scripts" security="restricted" title="&#8220;Tíz éven át verte és szexuálisan visszaélt a rábízott gyerekekkel egy férfi Böjte Csaba alapítványánál&#8221; &#8212; Átlátszó Erdély" src="https://atlatszo.ro/eroviszonyok/csaladon-beluli-eroszak/verte-szexualisan-visszaelt-rabizott-gyerekekkel-ferfi-bojte-csaba-alapitvanyanal-strong/embed/#?secret=2hDRHO61K5#?secret=55MCEhGkEw" data-secret="55MCEhGkEw" width="500" height="282" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no"></iframe>
</div></figure>



<p>Őket az alapítványt vezető Böjte Csabának az a tavalyi reakciója háborította fel, amellyel a Hargita megyében közel tíz éven át bántalmazó nevelő esetét egyedinek állította be, és hangsúlyozta, hogy minden visszaélést jelentettek a gyermekvédelmi igazgatóságnak. A minket megkereső fiatalok szerint egyik sem igaz: a szovátai otthon hét éve elbocsátott vezetője bántalmazta őket, eltűrte a bántalmazó nevelőket, és az alapítvány nem jelentette a visszaéléseket a gyermekvédelemnek. Holott az alapítvány munkatársai és vezetője bőséges információval rendelkeztek a történtekről.</p>



<p>Fontos, hogy az alábbi történetek alapján ne általánosítsunk. Úgy gondoljuk, hogy az alapítvány gyermekotthonainak többségében nem történnek ilyen súlyos visszaélések, és a nevelők többsége lelkiismeretesen végzi a munkáját. Még a szovátai otthonban felnőtt gyerekek is több jó emlékről számoltak be, közös programokról, kirándulásokról, amelyek általában visszaköszönnek a napi sajtóból és az otthonok Facebook-oldalain.&nbsp;</p>



<p>A szovátai abúzusok nem érvénytelenítik az ott vagy máshol jóindulattal, kedvességgel, hivatástudattal elvégzett nevelői munkát. Ennek a lenyomatát sok ember és sok kiadvány őrzi. Időnként azonban érdemes együtt látni a Szent Ferenc Alapítvány napos és árnyoldalait. A visszaélések feltárása segít megérteni az egyéni felelősség és a strukturális hiányosságok összefonódását, és megelőzni a hasonló eseteket. Például a tavalyi feltáró cikkek hatására és az alapítványnál dolgozó nevelők kifejezett kérésére azóta heti online képzésen tanulják, hogyan ismerjék fel a különböző bántalmazások jeleit a gyermekek viselkedésében.&nbsp;</p>



<p>Jelenleg úgy látjuk, hogy az alább leírt esetek négy fő ok miatt történhettek meg:</p>



<ol><li>a nagyobb gyermekotthonoknál <strong>az otthon vezetőjének szerepe</strong> meghatározó: ha eltűri az erőszakot vagy ő maga is él az erőszak bármely formájával, azzal kimondatlanul is erre bátorítja a munkatársait, hatalmi pozíciójával el tudja tussolni az eseteket, és elriasztja azokat a nevelőket és önkénteseket, akiket taszít a verbális vagy fizikai erőszak;</li><li><strong>a nevelők krónikus alulfizetettsége</strong> és ami ezzel jár: fluktuáció, személyzethiány, kiszolgáltatott és / vagy alkalmatlan emberek felvétele nevelői munkára;</li><li>az alapítvány vezetője, <strong>Böjte Csaba nem mindig jelentette</strong> a nevelők visszaélését vagy a visszaélés gyanúját, holott ez kötelessége lett volna neki és a szovátai otthon munkatársainak is;</li><li>Böjte Csaba kimondva és kimondatlanul is <strong>az elhallgatás kultúráját</strong> honosította meg: az otthonbeli jelzéseket nem vette komolyan, a nevelőket arra biztatta, hogy csak a rájuk bízott gyerekekkel foglalkozzanak, azzal ne, hogy más nevelők hogyan viszonyulnak a gyerekekhez ugyanabban az otthonban. A belső nyilvánosságban kiderült visszaélések utáni lépéseit pedig nem tisztázta az érintett otthon munkatársaival vagy az érintett gyerekek iskolájával.</li></ol>



<h2 class="wp-block-heading">Szexuális bántalmazás a szovátai otthonban</h2>



<p>„Azt éreztem, mindenki úgy néz rám, mint egy véres rongyos rongyra, és hetekig, hónapokig, amíg iskolába jártam, mindenki lenézett. Csak lesütöttem a fejemet, és úgy mentem az úton, útfélen, mindenhol. Ami borzasztó rossz érzés volt, úgyhogy senki nem volt mellettem, egyedül voltam maradva” – mesélte az Átlátszó Erdélynek adott videóinterjúban Máthé-Bogár Mónika.&nbsp;</p>



<p>Mónika 14 és 17 éves kora között élt a Szent Ferenc Alapítvány szovátai gyermekotthonában. Elmondása szerint 15 éves korában többször szexuális kapcsolatra kényszerítette az otthon akkori vezetője.&nbsp;</p>



<p>„Itt az iskolában erről nem volt szó. Legalábbis nincs tudomásom róla. [Az otthon akkori vezetőjéről] csak ezt az egyet tudtam, hogy odatette dolgozni őket büntetésből, ha valamit nem úgy csináltak, ahogy ő mondta” – nyilatkozta Mónika iskolájának igazgatója, Vass Ferencz.</p>



<p>„Aztán azt hallottam már csak, hogy elbocsátották az illetőt. Tehát, hogy megvádolta Mónika ezt a nevelőt, hogy &#8230; nem hogy bántalmazta, nem így volt&#8230; hanem hogy ott összejöttek, vagy valami ilyesmi” – emlékezett vissza Mónika volt osztályfőnöke.</p>



<p>Nem volt hivatalos, de mindenki tudott róla, és mindenki tagadni fogja, mondta az Átlátszó Erdélynek az iskola egy volt alkalmazottja. Egész pontosan így zajlott a párbeszéd a névtelenséget kérő forrás és köztünk:</p>



<p>– Mit tudtak arról, hogy miért rúgták ki? Vagy miért került el onnan?<br>– Hát azért, mert visszaélt és erőszakolta a lányokat.<br>– Így általánosan, hogy a lányokat?<br>– Igen.</p>



<p>Azzal, hogy a Böjte Csaba vezette Szent Ferenc Alapítvány egyetlen alkalmazottja sem jelentette a visszaélést a hatóságoknak, egyáltalán nem tudták megakadályozni, hogy kiszivárogjon a hír a városba. Hivatalos kivizsgálás helyett az eltussolás megalázottsághoz, kirekesztettségérzéshez, illetve félinformációkhoz és pletykákhoz vezetett.</p>



<p>Mónika azért is fordult az Átlátszó Erdélyhez, hogy véget vessen a pletykáknak, és saját szavaival mesélje el, mi történt vele. Hogy tisztázza, amit a kamaszkorában érzett szégyen és düh miatt nem tudott teljesen felvállalni.</p>



<p>Az<a href="https://www.youtube.com/watch?v=x-rcK6k4FNk&amp;ab_channel=%C3%81tl%C3%A1tsz%C3%B3Erd%C3%A9ly" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> alábbi videóinterjút</a> 2022 augusztusában rögzítettük. Azóta többször felajánlottuk Mónikának, hogy névtelenséget biztosítunk számára, ha inkább azt szeretné. Következetesen kitartott eredeti szándéka mellett, hogy névvel és arccal vállalja fel a történetét. Ahogy maga is elmondja a videóban, azért, hogy mások is merjenek beszélni az őket ért abúzusokról.</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<div class="jeg_video_container jeg_video_content"><iframe loading="lazy" title="Szexuális abúzusról számol be a szovátai gyermekotthon egyik volt lakója" width="500" height="281" src="https://www.youtube.com/embed/x-rcK6k4FNk?feature=oembed" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen></iframe></div>
</div></figure>



<p>Mivel az ügyészség vádemelés nélkül zárta le a nyomozást, ebben a cikkben nem fogjuk megnevezni a férfit, akiről Mónika beszél a videóban. A felvételen is elhalkítottuk az ő és felesége nevét. Az illető férfi viszont épp eleget tett annak érdekében, hogy megalapozza a gyanút a szovátaiakban, ahogy az lejjebb kiderül.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A szovátai otthon</h2>



<p>Mónika 14 évesen, 2014 augusztusában került a szovátai Szent József Gyermekvédelmi Központba. Addig nevelőszüleinél lakott egy Nyárád menti faluban. Őt magát is váratlanul érte, hogy nevelőanyja elvitte a szovátai gyermekotthonba. Szeptember közepén aztán onnan kezdett szakiskolába járni.</p>



<p>A szovátai otthon egy nagy udvaron több, különálló épületből áll. A kapuhoz legközelebb az adminisztrációs épület esik, majd következik a konyha és az ebédlő. Akik befejezték az általános iskolát, azok akkoriban hátraköltöztek, mesélték az otthon volt neveltjei és alkalmazottjai.&nbsp;</p>



<p>Az udvar közepén húzódó, hosszú épületben 9 lakrészt alakítottak ki, itt laktak a „kicsi családok”. Ezekben a családokban egy nevelő vagy nevelő házaspár gondoskodott családonként 8-11 gyermekről. A lányok és a fiúk külön családokban éltek. Tíz éve akár kétéves gyerekeket is befogadtak, most már csak 7 éven felülieket fogadnak.&nbsp;</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="598" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/gyermekotthon-1024x598.jpg" alt="" class="wp-image-42446" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/gyermekotthon-1024x598.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/gyermekotthon-300x175.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/gyermekotthon-768x449.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/gyermekotthon-750x438.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/gyermekotthon-1140x666.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/gyermekotthon.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>A szovátai gyermekotthon. Fotó: Szabó Tünde</em></figcaption></figure>



<p>Akik elkezdték a közép- vagy szakiskolát, azok az udvar hátsó épületébe költöztek. Itt 4-5 ágyas szobákban laktak külön a lányok és a fiúk, és itt voltak a vendégszobák is. Akkoriban a 30-32 kamaszt egyetlen házaspár felügyelte, ők is itt laktak saját gyermekeikkel együtt. A feleség Déván nevelkedett ugyancsak a Szent Ferenc Alapítvány otthonában, a férj állatokat nevelt a saját istállójában és az otthonban is, illetve egy idő után Böjte Csaba őt bízta meg az egész gyermekotthon vezetésével.</p>



<p>A kamaszok elkülönítésének egyfajta kollégium jelleg kialakítása volt a célja, és hogy szokják az önállóbb életet, mondta az Átlátszó Erdélynek Bojoievschi Éva, aki pár évvel korábban, frissen végzett pszichopedagógusként került az otthonba, hogy segítse a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket. A ház vezetőjének kérésére azzal is megbízta Böjte Csaba, hogy tegye gördülékenyebbé a kommunikációt a nevelők és a ház vezetője között, mondta az Átlátszó Erdélynek. Később ő vállalta fel a gyermekek legális elhelyezésével járó rengeteg papírmunkát. 2016 tavaszán pedig, miután kitört – majd némileg elült – a botrány, ő vette át a ház vezetését. Az otthonból 2017 őszén távozott, a koordinátori tisztségből 2018-ban.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Mónika története</h2>



<p>Mónikát az otthonban a ház akkori vezetőjének a felesége fogadta. Házimunkával járó feladatokat adott Mónikának, és gyakran kiröhögte, kigúnyolta, amiért a frissen odakerült lány még nem tudta, hogy hol van a konyha vagy a mosoda, ahova épp küldte, mesélte Mónika. Vele akkor az a pár tinédzser állt szóba, aki a nyári vakációban is az otthonban lakott.</p>



<p>Mónika 2015 nyarán kezdte érzékelni, hogy a ház vezetője másként viszonyul hozzá. „Kezdett elég furcsán beszélni velem, mindig ilyen félreérthetően, meg többször is, hogy ha például lehajoltam valamiért, akkor mindig odajött hozzám, és értette hozzám a nemi szervét, vagy mikor öltöztem át, ő mindig pont akkor jött be a szobába vagy a fürdőszobába” – mesélte.&nbsp;</p>



<p>Akkoriban ezt Mónika igyekezett azzal letudni, hogy mindegyikükkel így viselkedett. <strong>A lányokat fogdosta</strong>, időnként tépkedte a melltartójuk pántját, de csak akkor, ha legfeljebb csak a kamaszok voltak jelen, idézte fel Mónika. Nekünk két, névtelenséget kérő volt nevelő is megerősítette, hogy az otthon vezetője fogdosta a lányokat.</p>



<p><strong>Legalább tíz lánynál próbálkozott</strong>, erősítette meg egy névtelenséget kérő, Mónikánál valamivel idősebb lány. Nála például egy-két hónapig próbálkozott a férfi, de határozottan visszautasította. Megalázó szexuális megjegyzéssel válaszolt, amikor a lányok haza akartak menni hétvégére: „Mindig az volt az első beszólása is, hogy <em>miért akarsz hazamenni, azért, hogy terhes legyél, meg hogy hozzál egy bitangot?</em>” – emlékezett vissza ez a forrásunk. „Mikor kifogyott az írószere egy csajnak [&#8230;], s kért egy írószert, nem a kezébe adta, hanem így a mellei közt becsúsztatta neki” – illusztrálta a forrásunk, hogy időnként mennyire hétköznapi formát öltött az abúzus.</p>



<p>Ezeket nem merték elmondani a feleségének vagy más nevelőnek. <strong>A házaspár mindkét tagjától féltek</strong>: a férjtől a vezetői pozíciója és szidalmai miatt, a feleségtől pedig azért, mert még durvábban alázta őket, mint a férje, és időnként megpofozta a lányokat, vagy húzta a hajukat.</p>



<p>Néhány részlet a nekünk adott interjú után több hónappal jutott Mónika eszébe. Most azt sejti, két dolog miatt tűnhetett ő fel a ház vezetőjének. Egyrészt ő volt az egyetlen lány, aki járt ki vele és pár nagyobb fiúval a mezőre vagy hátra az állatokhoz dolgozni, mert ezt a munkát megszerette még otthon. Másrészt a ház vezetője lett a keresztapja 2015 májusában. Előtte „örökké csúfságolt és megszégyenített”, mesélte Mónika, illetve néha ordítozott vele és szobafogságra küldte.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="660" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/Monika-1024x660.jpg" alt="Máthé-Bogár Mónika" class="wp-image-42449" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/Monika-1024x660.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/Monika-300x194.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/Monika-768x495.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/Monika-750x484.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/Monika-1140x735.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/Monika.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption>Mónika. Képernyőmentés a videóinterjúból.</figcaption></figure>



<p>Azon a nyáron Mónika kimehetett egy ausztriai házaspárhoz nyaralni az alapítványnál nevelkedő más fiatalokkal együtt. Úgy értette, hogy jutalomként azért, mert sokat dolgozott. Azt viszont máig nem érti, miért címkézte őt már akkor a szalontai ház vezetője, aki elkísérte őket, és miért nézte le őt annyira az Ausztriában élő, magyarul beszélő házaspár, hogy még matracot sem kapott, ahova lefeküdjön.</p>



<p>A rossz élményként megmaradt nyaralás végét a ház vezetője azzal tetézte, hogy nem ment ki Mónika elé az állomásra, hogy elvigye Szovátára, miután Mónika egyedül vonatozott Váradról Vásárhelyig. Kiröhögte, mikor Mónika elmondta, hogy zaklatták a vásárhelyi állomáson. Este érte küldte egy vásárhelyi ismerősét, ő maga pedig csak késő éjszaka ment Mónika után, hogy visszavigye az otthonba.&nbsp;</p>



<p>A megalázás miatt Mónika nagyon haragudott, mesélte. Úgy gondolta, hogy a ház vezetője azért kezdett aztán édességet venni, fagyit hozni neki, hogy<strong> így engesztelje ki</strong>. Kérdezgette, beszéltette Mónikát az ebédlőben, miközben mások, még a kicsik és a felnőttek számára is megtiltotta, hogy beszélgessenek az étkezések alatt.&nbsp;</p>



<p>Egy incselkedőnek szánt ebédlői jelenet után Mónika azt látta, hogy az egyik kicsi család nevelője nagyon elgondolkodik. Aztán ez a nevelő kezdett szépen beszélni vele, hívta kirándulni a gyerekekkel, akikre ő vigyázott, mesélte Mónika. Ősszel ez a nevelő egy másikkal együtt odament hozzá megkérdezni, hogy mi van, de <strong>nem bízott bennük</strong>, nem mondott nekik semmit, még a megalázó ausztriai kirándulásáról sem, mondta Mónika. Úgy vélte, azért érdeklődnek, mert ő akkor haragudott mindenkire, és mindenkivel veszekedett.</p>



<p>2015 decemberének egyik estéjén Mónika egyik osztálytársa kihívta őt cigarettázni, ami tilos volt, büntetés járt érte. Igyekezett csendben visszaosonni a szobájába, de a sötét nappaliban tartózkodó házvezető észrevette, megszidta, és megfenyegette, hogy visszaviszi a gyermekvédelemhez, amiről Mónika addig csak rémhíreket hallott.&nbsp;</p>



<p>Mónika visszaindult a szobájába, de nem ért még el az ajtóig, amikor a ház vezetője visszahívta. Mónika szerint a férfi gyakran fenyítette így a fiúkat, hogy elengedte, majd visszahívta és megverte őket.</p>



<p>„És én azt hittem, hogy azért hív vissza, hogy ott agyonüssön. És így remegve mentem vissza, és ott feküdt az ágyon, és mondta, hogy térdeljek le” – mesélte Mónika. Elmondta, a férfi ekkor arra kényszerítette, hogy őt szexuálisan kényeztesse, miközben természetesként állította be, hogy egy 30-as férfi visszaél egy 15 éves lánnyal, akinek ráadásul ő a hivatalos nevelője. Ekkor zsarolta meg először, hogy ne beszéljen erről senkinek. Mi több, ha lefekszik vele, akkor nem viszi vissza az állami gyermekvédelemhez.&nbsp;</p>



<p>Mivel Mónikának azt mondta, ő a hivatalos gyámja, és bármikor rendelkezhet a sorsával, illetve Mónika addigra már látta agresszíven is viselkedni a férfit, nem szólt senkinek. Következett a téli vakáció, amikor Mónikán kívül csak páran maradtak az otthonban. Napközben kerülte a férfit, igyekezett nem a szobájában tartózkodni, hanem az udvaron vagy a konyhán dolgozni. A későbbi napokról így számolt be Mónika:</p>



<p>„<strong>De este így is, úgy is muszáj volt bemenjek</strong>. Bejött ő is, halkan becsukta az ajtót, és egyszer én csak láttam, hogy kezd vetkőzni ott nekem, és ő is odajött, leültetett az ágyra, kezdett vetkőztetni. Én egyszerűen nem tudtam, össze voltam zavarodva, nem tudtam, hogy most akkor mit akar tőlem, vagy miért csinálja ezeket, és lefeküdt az ágyra, és azt mondta nekem, hogy én… hogy én kényeztessem őt, és orálisan elégítsem ki.</p>



<p>Én nem volt mit csináljak, én csináltam azt, amit mondott, mert féltem tőle, tudtam, hogy mire képes. És utána megtörtént az aktus. Én ott ültem az ágyon, ő fogta magát, kirohant az ajtón, bevágta az ajtót maga után. Én egyszerűen nem tudtam, hogy mit csináljak. Ott ültem meztelenül, cserbenhagyva, meggyalázva, így betakaróztam, és csak sírni kezdtem. Egyszerűen utáltam magam, szégyelltem magam, szégyelltem a testemet.</p>



<p>Egy… egy rongydarabnak éreztem magam, egyszerűen nem volt utána többet már önértékelésem, nem volt már becsületem, mert tudtam, hogyha ez kiderül, akkor bajok lesznek. [&#8230;] Nem tudtam tükörbe nézni, szégyelltem magam, állandóan csak sírógörcsök kaptak el. És hát ezután minden áldott este bejött a szobámba, mert nem mondtam, gondolom azért, mert nem mondtam senkinek semmit, mert egyszerűen nem tehettem.&nbsp;</p>



<p>Utána körbevitt minden vendégszobába. Mindig hozta a kulcsot, halkan becsukta az ajtót, és bezárta, hogy ne tudjak kimenni. Minden alkalommal egyszerűen minden undorító dologra reavett, amire csak rá tudott venni. És hát már látta ő is rajtam, hogy én már nem bírom, egyszerűen már nem bírom. Mert nappal eltelt, mert jó volt, lent a konyhán a szakácsnő is rendes volt velem, szépen beszélt, és elvoltam, de már mikor közeledett az este 6-7 óra, már reszkettem, már minden bajom volt.”</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="599" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/maganyos-fa-alkony-1024x599.jpg" alt="" class="wp-image-42454" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/maganyos-fa-alkony-1024x599.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/maganyos-fa-alkony-300x176.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/maganyos-fa-alkony-768x449.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/maganyos-fa-alkony-750x439.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/maganyos-fa-alkony-1140x667.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/maganyos-fa-alkony.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>A cikket a dokumentálódás közben Szováta környéken készített tájképekkel illusztráljuk. Fotó: Szabó Tünde</em></figcaption></figure>



<p>Mónika szerint a férfi is észrevette, hogy mennyire emészti magát, ezért napközben is kezdett szépen viselkedni vele, még ha másokkal gorombán is beszélt. Még a feleségére is rászólt, ha a nő „csúful beszélt” Mónikával, vagy „meg akarta tépni”. Az addig nem tapasztalt kedvesség és figyelem miatt Mónika kezdett érzelmileg kötődni a férfihoz, ahogy ezt később elmesélte. Egyszer próbált meg ellenállni, akkor két napig a férfi ismét gorombán beszélt vele, dolgoztatta és éreztette, hogy ha Mónika nem utasítja el, akkor ő ismét kedves lesz hozzá.</p>



<p>A téli vakáció vége felé az egyik lány hamarabb visszatért az otthon kamaszok lakta részébe, mint a többiek. Mónika megegyezett vele, hogy ha legközelebb hallja a nevelőjüket közeledni a szobájához, ír ennek a lánynak, hogy<strong> jöjjön át, és kapja rajta őket</strong>, hátha akkor a férfi abbahagyja. Az eleje úgy történt, ahogy Mónika eltervezte: a lány benyitott és meglátta őket. A férfi kiküldte, de utána nem úgy alakultak a dolgok, ahogy Mónika szerette volna. A nevelője továbbra is kihasználta őt, a másik lánnyal pedig „nagyon csúful beszélt, és a feleségét is uszította rá”. Ami azt jelentette, hogy a felesége is kiabált a lánnyal, gúnyolódott vele, megcibálta.</p>



<p>Mivel a nevelőjük Mónikával teljesen másképp bánt, a szemtanúnak behívott lány megharagudott Mónikára, és elmondta az otthonban, hogy mit látott. Mónika szerint<strong> fokozatosan derült ki a visszaélés</strong>: előbb a kamaszok tudták meg, majd egy-két hét múlva a kicsi családok nevelői, akik az elülső épületben laktak. Nekünk két, névtelenséget kérő társa is azt mondta, hogy ekkor magától Mónikától tudta meg, hogy közös nevelőjük szexuális kapcsolatra lépett vele.</p>



<p>A visszaélések folytatódtak, amíg még csak a hátsó ház lakói tudtak róla. Mónika felidézte, hogy amikor már mindenki visszatért az otthonba, és hétvégén este filmet néztek, utána a közös esti ima alatt nevelője jelentőségteljesen szorította meg a kezét. Ő hiába igyekezett a szobatársaival bemenni a szobájába, a férfi mindig visszahívta, és valamelyik vendégszobába terelte. A többieknek pedig tilos volt elhagyniuk a szobájukat.</p>



<p>Szerettünk volna beszélni a tanúval és a ház volt vezetőjével, hogy tőlük is megtudjuk, mire és hogyan emlékeznek. A lány egyetlen megkeresésünkre sem válaszolt. A férfit kétszer felkerestük az otthonában, mindkétszer azzal küldött el, hogy nem akar mondani semmit. Ha bármelyikük később nyilatkozni szeretne, nagyon szívesen teret adunk a mondandójuknak.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Mindenki másképp emlékszik a részletekre</h2>



<p>Megkerestünk több volt és jelenlegi nevelőt, illetve olyanokat, akik Mónikával együtt nevelkedtek akkor az otthonban. Így több változatban ismertük meg a visszaélések kiderülése után történteket. Igyekszünk jelezni az eltéréseket ott, ahol hivatalos dokumentumok vagy egybehangzó állítások hiánya miatt nem tudtuk megállapítani, melyik változat áll közelebb a valósághoz.&nbsp;</p>



<p>Releváns hatósági dokumentumok akkor keletkeztek volna, ha a ház vezetőjének főnöke, Böjte Csaba, vagy valamelyik szovátai munkatársa azonnal értesítette volna a hatóságokat a szexuális visszaélés gyanújáról. Erre a <a href="https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocument/156097#id_artA519_ttl">2004-es gyermekvédelmi törvény 89. cikkelye</a> kötelez mindenkit, aki szakmájának jellege miatt kapcsolatba kerül az érintett gyermekkel. A már 2004-től érvényes cikkely <strong>a gyanút</strong> említi, azaz akkor is értesíteni kell a gyermekvédelmi hatóságokat, ha az illető gyermekkel dolgozó felnőtt nem tud megbizonyosodni, hogy a visszaélés megtörtént-e vagy sem.&nbsp;</p>



<p>Ez azonban Mónika esetében nem történt meg, bár Böjte Csaba még tavaly is úgy beszélt vele, mintha ő, az alapítvány vezetője tett volna feljelentést. Holott Mónika tudta jól, hogy ez nem igaz.</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-wp-embed is-provider-atlatszo-erdely wp-block-embed-atlatszo-erdely"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<blockquote class="wp-embedded-content" data-secret="CxVnMRuwyx"><a href="https://atlatszo.ro/formular-230-35/">Ajánld fel jövedelemadód 3,5%-át az Átlátszó Erdély Egyesületnek!</a></blockquote><iframe class="wp-embedded-content" sandbox="allow-scripts" security="restricted" title="&#8220;Ajánld fel jövedelemadód 3,5%-át az Átlátszó Erdély Egyesületnek!&#8221; &#8212; Átlátszó Erdély" src="https://atlatszo.ro/formular-230-35/embed/#?secret=AUZqhUztsj#?secret=CxVnMRuwyx" data-secret="CxVnMRuwyx" width="500" height="282" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no"></iframe>
</div></figure>



<p>Ő úgy emlékszik, hogy először egy pszichológus hallgatta meg őt, majd a nevelőjét, és azután szóltak Böjte Csabának. Mónika elmondása szerint mielőtt bement volna a pszichológushoz, a ház vezetője félrevonta őt a mosodába, és <strong>a lelkére kötötte, hogy tagadja le</strong>, hogy történt köztük szexuális kapcsolat. Mónika szerint a férfi tisztában volt a kapcsolat esetleges büntetőjogi következményeivel. Mónika igyekezett tagadni a pszichológus előtt, de a pszichológus hamar rájött, hogy hazudik.</p>



<p>„Kérdezgetett, én meg ideges voltam, és egyszerűen nem tudtam, mit mondjak, hogy nekem azt mondta [a házvezető], hogy én tagadjak le mindent. És egyszerűen már annyira a kérdéseivel úgy sarokba szorított, hogy már nem volt amit tenni” – mondta Mónika. Úgy véli, ez a pszichológus egyértelműen megbizonyosodott a szexuális visszaélés megtörténtéről.</p>



<p>Ezt a pszichológust Mónika később és tőlünk függetlenül<strong> Kolozsvári Tibor</strong> személyében azonosította, aki akkor a Szent Ferenc Alapítvány tusnádfürdői gyermekotthonát vezette. Kolozsvári Tiborral mi tavaly beszélgettünk a Hargita megyei visszaélések kapcsán, mert a kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélésekért alapfokon elítélt K. Sz. öt évig a Kolozsvári vezette otthonban dolgozott. Kolozsvári akkor nekünk elmondta, hogy ugyan pszichológusi végzettsége van, de soha nem praktizált ezen a területen.</p>



<p>Mónika tavaly ősszel emailben kereste meg Kolozsvárit, hogy ossza meg vele, pontosan mire emlékszik abból, amikor 2016 elején meghallgatta őt és a nevelőjét, a szovátai otthon akkori vezetőjét. Minden információ felelős kezelője az alapítvány vezetősége, hárította el a megkeresést Kolozsvári a válaszában, amelyet Mónika mutatott meg nekünk. Azt viszont megígérte, hogy tanúskodni fog, ha egy további vizsgálat ezt kéri. Mi is meg szerettük volna kérdezni Kolozsvárit az akkori belső vizsgálatról, de telefonos megkeresésünkre nem válaszolt.</p>



<p>Mónika úgy emlékszik, Kolozsvári meghallgatta az otthon vezetőjét is, aztán hívták Böjte Csabát. Az otthon pszichopedagógusa, Bojoievschi Éva íratott vele egy nyilatkozatot, amit aztán lediktált neki románul. Mónika ebben a nyilatkozatában tagadta a szexuális visszaélések megtörténtét. Emlékei szerint pár nap múlva Bojoievschi Éva <strong>elvitte a helyi nőgyógyászhoz</strong> azzal, hogy ez egy fontos vizsgálat, és ott kiderült, hogy már nem szűz. „De utána nem történt semmi. Se a gyermekvédelmet nem hívták ki, se a rendőrséget, semmit” – mondta Mónika.</p>



<p>Két-három hét múlva a házvezető és családja kiköltözött az otthonból, Mónikát azonban nem hagyta békén. Üzeneteket írt neki, az utcán pedig autóból követte, ha Mónika lekéste az iskolatársait, és egyedül ment az iskolába. Egészen az iskola kapujáig követte, mesélte Mónika. Ezért igyekezett a többiekkel menni, ha pedig nem sikerült, akkor időnként szólt egy idősebb fiúnak, aki sikertelenül próbált udvarolni neki, hogy kísérje el az iskoláig. Az akkori udvarló maga is megerősítette, hogy látta, amint az otthon volt vezetője autóból követi Mónikát.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A pszichopedagógus változata</h2>



<p>Bojoievschi Éva teljesen másként emlékszik a részletekre: „Amikor kiderült az eset, éppen utaztam, és az egyik munkatársam felhívott telefonon, hogy <em>Te hallottad, hogy mit beszélnek?</em> Mondom: <em>nem</em>. És akkor kezdte mondani. Mondom: <em>Menj el na</em>. <em>Hazamegyünk, és akkor megbeszéljük.</em> [&#8230;] <strong>és hát mi is reszkettünk</strong>, mert hoppá, most mit csinálunk, vagy hogy lesz. És akkor így összeültünk egy páran, hogy akkor mi legyen. Ha a lány odajön hozzánk, vagy odajön egy nevelőhöz és elpanaszolja, az más, de hogy így vidáman elmeséli [a szobatársainak], hogy ez volt, az volt, meg amaz volt. [&#8230;] Most nem tudtuk, hogy ez menőség akar lenni, vagy tényleg valami történt. Mondtam a nevelőknek, nem baj, akármi van, de én ezt Csaba testvérnek elmondom, mert a házvezető nem tud lépni, mert pont a házvezetőt érinti.”</p>



<p>Bojoievschi Évával kétszer is beszéltünk, ugyanis tavaly nyár óta annyi részlet derült ki több változatban, hogy nem tudtunk mindenre rákérdezni egyetlen alkalommal. Ő úgy emlékszik, Böjte Csaba megígérte és el is jött akkor Szovátára. De még előtte a tudtával és engedélyével elvitte Mónikát a helyi nőgyógyászhoz. Azt mesélte, úgy akarta intézni, hogy a ház vezetője erről ne tudjon, <strong>ne fogjon gyanút</strong>.</p>



<p>Hasfájás miatt kért a városban praktizáló háziorvostól küldőpapírt nőgyógyász szakorvoshoz, Mónikát pedig abból az üzletből kéreztette el, ahol akkor a szakmai gyakorlatát végezte. „<strong>Féltem.</strong> Olyan helyzetben voltam, hogy féltem, nem tudtam, hogy járjak el. Éreztem, hogy ezt a lányt valahogy meg kéne vizsgálni, hogy nyugodjon meg ő is, meg mi is. Azt mondta, jó, és akkor küldött egy trimiterét (küldőpapírt – <em>szerk.megj.</em>) a nőgyógyászhoz. És akkor Mónikát felkészítettem. [&#8230;] Bemegyünk a nőgyógyászhoz, és mikor mondom, hogy mit kéne megvizsgáljon, majdnem leharapta fejem, hogy hát <em>ez nem így működik, a törvényszéki nőgyógyászhoz kell menni, és ahhoz a törvényszék kell adjon küldőpapírt. Én csak azt vizsgálom meg, amit itt ír a papíron.</em> Megnézte ECO-val a hasát, azt mondta, nem terhes. Mondom, jó, köszönöm, s ennyi volt” – emlékezett vissza az epizódra Bojoievschi.</p>



<p>Kérdésünkre, hogy akkor miért nem vitte tovább Mónikát törvényszéki szakorvoshoz, Bojoievschi azt válaszolta, hogy azért, mert ahhoz rendőrségi feljelentést kellett volna tenni, oda a rendőrség kíséri el az áldozatot, és annak a vizsgálatnak az eredményét is a rendőr kezébe adják. Mikor a törvényt idéztük neki, miszerint minden felelős személynek kötelessége értesíteni a hatóságokat, azt válaszolta: </p>



<blockquote class="wp-block-quote"><p>„Én akkor a kötelességemet úgy éreztem, hogy én ezt a főnökömnek el kell mondjam. <strong>Tehát én ráruháztam ezt a felelősséget</strong>”. </p></blockquote>



<p>Főnökének pedig Böjte Csabát tekintette, válaszolta az ezt firtató kérdésünkre.</p>



<p>Úgy emlékszik, mikor Böjte Szovátára érkezett, előbb Mónikával beszélt, aki neki letagadta a szexuális visszaélést, majd a nevelőjével, aki szintén azt mondta, hogy nem igaz, ő soha nem csinálna ilyet. (Mónika szerint Böjte Csaba nem beszélt akkor vele, csak miután a ház vezetője a családjával kiköltözött az otthonból.) Bojoievschi szerint ezután Böjte a kápolnában beszélt minden lánnyal, aki hallott az esetről, és ők azt mondták, szerintük nem történt meg, Mónika ugyan beszélt nekik erről, de ők nem hiszik el. Arról sem számoltak be Böjtének, hogy a nevelő velük hasonlóan furcsán viselkedett volna.</p>



<p>Az alapítvány vezetője ekkor összehívta a nevelőket, Bojoievschi szerint jegyzőkönyv is készült a gyűlésen. Elmondta, a ház vezetője és Mónika is <strong>írásbeli nyilatkozatot tett</strong>, „hogy ez a dolog megtörtént, vagy nem történt meg. És akkor Mónika írta, hogy nem történt meg, és sajnálja a helyzetet, hogy nem gondolta volna, hogy ilyen kellemetlen helyzetet fog okozni ezzel.”&nbsp;</p>



<p>Kérdésünkre, hogy Mónika ezt saját maga írta vagy diktálták neki, Bojoievschi így válaszolt: „Emlékszem, hogy behívtuk az irodába, és mondtam, hogy <em>az igazságot írd le, Mónika. Ha valamit leírsz, akkor azért felelősséget is vállalsz. Tehát tényleg az igazságot.</em> Én mind Mónika mellett voltam, hogy <em>amit deklarálsz </em>(nyilatkozol <em>– szerk. megj.</em>)<em>, azért felelősséget is vállalj. Most mondd meg, hogy igaz vagy nem igaz. Most legyen tiszta, ketten vagyunk. Hát nem igaz. </em>Na, és akkor<em> hogy kell írni románul</em>, és úgy emlékszem, hogy utána segítettem, hogy románul hogy kell megfogalmazni. És azt aláírta, [&#8230;] és akkor a jegyzőkönyvhöz tűztük, és akkor én azt küldtem is le Dévára a központnak.” Ő maga és a munkatársai is írásba adták, hogy mit hallottak.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="684" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szandekolt-homaly-1024x684.jpg" alt="" class="wp-image-42495" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szandekolt-homaly-1024x684.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szandekolt-homaly-300x201.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szandekolt-homaly-768x513.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szandekolt-homaly-750x501.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szandekolt-homaly-1140x762.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szandekolt-homaly.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>Fotó: Szabó Tünde</em></figcaption></figure>



<p>Ezután hallgathatott meg mindenkit Kolozsvári Tibor, ugyanis Bojoievschi szerint egy nappal utána érkezett Böjte Csabától a köremail, amelyben összehívta a gyermekotthonok nevelőit és vezetőit Dévára. Ő maga nem ment el, mert nem akart egy autóban utazni a feltételezett agresszorral, mondta nekünk, így nem tudja pontosan, hogy a szovátai ház vezetője mondott fel, vagy Böjte mondott fel neki. Böjte Csaba szerint ő mondta a ház vezetőjének, hogy adja be a felmondását.</p>



<p>A dévai gyűlés másnapján a szovátai otthon vezetője és családja összepakolt, és kiköltözött az otthonból az ugyanazon az utcán – pár száz méter távolságra – lévő saját lakásukba. Bojoievschi úgy tudja, Déván „lett egy nagy cirkusz [&#8230;], ott is kezdtek kérdezősködni, és akkor azt mondta, hogy két gyereke van, felesége, és ők nem akarják, hogy a családjuk ilyen helyzetbe kerüljön. Itt az volt a lényeg, hogy már úgy a nevelők, tehát mi is már nem tudtuk őt vezetőnek elfogadni.”</p>



<p>Bojoievschi arra a kérdésünkre, hogy akkor ő mit gondolt, visszaélt-e a ház vezetője Mónikával, nem adott egyértelmű választ.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A Kádár Annamária-epizód</h2>



<p>Mónikának a tavaly nyári interjú után jutott eszébe, hogy a visszaélések kiderülése után Böjte Csaba elvitte őt a Teremiben lévő gyermekotthonba, hogy ott beszélgessen Kádár Annamária pszichológussal. Kádár Annamária az egyik legismertebb pszichológus Erdélyben, egyetemi oktató Marosvásárhelyen. Mesepszichológiával foglalkozik, és gyakori meghívottja az erdélyi magyar tévé- és rádióműsoroknak.</p>



<p>Mónika ráírt tavaly a Facebookon, és felhánytorgatta, hogy hat évvel azelőtt nem hitt neki, és lekezelően azt kérdezte, mit képzel, hogy a nevelője majd elveszi feleségül. Kádár Annamária gyorsan tisztázni akarta vele, hogy szerinte ez félreértés, ő soha ilyet nem mondott, hat éve is Mónikának hitt. Mónikát többször megkérdeztük, hogy egészen biztosan úgy emlékszik a beszélgetésre, ahogy azt Kádárnak felrótta. Mónika mindannyiszor megerősítette, hogy igen.</p>



<p>Ezek után mi is beszéltünk Kádár Annamáriával, aki megerősítette, hogy igen, beszélgetett hét éve Mónikával mintegy fél órát. Tulajdonképpen szívességet tett az alapítványnak. Nem adott hivatalos szakvéleményt, ilyet nem is adhatott, hiszen igazságügyi szakpszichológus kellett volna meghallgassa akkor mindkét felet. Ő az akkori félórás beszélgetés alapján <strong>úgy gondolta, Mónika igazat mondott</strong>. Ezt elmondta a teremi ház vezetőjének és Böjte Csabának is azzal együtt, hogy szerinte eljárást kell indítani, hogy hatóság vizsgálja ki az ügyet.</p>



<p>Ő Kolozsvári Tibortól úgy értesült, hogy „itt annyi össze-vissza információ van, hogy ezt ki kell vizsgálni”, és ezt Kolozsvári egy alapítványi gyűlésen is hangsúlyozta. Böjte Csabától pedig úgy értesült, hogy épp az általa nyújtott információ alapján – miszerint Mónika igazat mond – el is indult a hivatalos eljárás, az illető férfi pedig felmondott, nyilatkozta nekünk Kádár Annamária.</p>



<p>Arra nem emlékszik, hogy utána Bojoievschi Évával is beszélt volna. Erre azért kérdeztünk rá, mert Bojoievschi Éva nekünk azt mondta, hogy ő megkérdezte utána Kádár Annamáriát, hogy mit gondol az esetről, és hogy neki azt mondta, biztos, hogy Mónikának volt valamilyen szexuális élménye, mert tisztában van a dolgokkal, de nem teszi tűzbe a kezét azért, hogy a szovátai otthon vezetőjével volt ez az élménye.</p>



<p>Megkérdeztük Böjte Csabát is, aki azt válaszolta, Kolozsvári és Kádár is azt mondta neki, hogy nem egyértelmű a dolog, Mónika ezt is mondta, azt is mondta.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A kollégák már ősszel gyanították, majd homályban maradtak</h2>



<p>Több olyan nevelővel is tudtunk beszélni, akik abban az időszakban is a szovátai otthonban dolgoztak. Egyikük azt mesélte, neki 2015 őszén szólt egy olyan nevelőnő, aki korábban maga is a szovátai otthonban nevelkedett, ezért jóban voltak. Ennek a nőnek a húga a kamasz csoporttal élt a hátsó épületben, és Mónika neki mondta el, hogy a ház vezetője le akar feküdni vele. A húg pedig elmondta a nővérének.&nbsp;</p>



<p>A nővér, a névtelenséget kérő férfi nevelő, akinek szólt, és Bojoievschi Éva pedig együtt, szűk körben kezdtek beszélni arról, mi merült fel a ház vezetőjéről, mondta el nekünk ez a férfi nevelő. Ő először azt hitte, ez ilyen nagylányos bohóckodás Mónika részéről, vagy a két nő értett félre valamit, de Bojoievschi ragaszkodott hozzá, hogy vegyék komolyan. Ahogy telt az idő, egyre több gyerek vitt hírt a fiatal nevelőnőnek.&nbsp;</p>



<p>Ekkortájt történhetett, hogy Mónika megkérdezte a fiatal osztályfőnöknőjét, hogy mi a teendő, <strong>ha egy felnőtt férfi kikezd egy fiatal lánnyal</strong>, mesélte nekünk maga a tanárnő. „Mindenképp el kell mondani valakinek” – tanácsolta Mónikának, de arra sajnos nem emlékezett, mikor hangzott el ez a kérdés. Visszakérdezett, hogy mit ért Mónika kikezdésen, ő pedig így magyarázta: hát <strong>nézi, mosolyog neki, megöleli, megsimogatja a vállát, próbál közel kerülni hozzá</strong>, hogyha a folyosón mennek el egymás mellett. A tanárnő akkor azt mondta Mónikának, hogy ezt még nem lehet kezdeményezésnek felfogni, és lehet, hogy Mónika érti félre a férfi kedvességét.</p>



<p>A nekünk nyilatkozó férfi nevelőnek az tűnt fel, hogy karácsony előtt a ház vezetője mindenkit elengedett téli vakációra. Korábban ilyen nem történt, pedig a férfi akkor már 7-8 éve vezette a házat, mondta el nekünk. Vakációból visszatérve azt is gyanús volt neki, hogy az otthon vezetője szerint közben megszökött egy lány az otthonból.</p>



<p>Bojoievschi Éva egyre többet mesélt a neki a Mónika-ügyről, de az új nevelőket nem avatták be. Akkor már minden gyanús volt, mesélte ez a névtelenséget kérő forrás, holott korábban számukra is megszokott volt, hogy a ház vezetője néha megölelte a nagylányokat, vagy ráütött a fenekükre. Azt, hogy akkor kettesben látták Mónikával a kápolnában, még nem értelmezték úgy, hogy megtörtént a visszaélés. Mónika maga pedig elzárkózott előlük, mesélte ez a férfi.&nbsp;</p>



<p>2016 elején viszont Bojoievschi már biztosnak tekintette a szexuális visszaélést, legalábbis ezt mondta ennek a férfi nevelőnek egy hosszú buszos utazáson, mesélte nekünk a férfi. Nem sokkal utána pedig Bojoievschi már szólt Böjte Csabának, aki január végén, február elején érkezett Szovátára.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Hatósági vizsgálat helyett belső maszatolás</h2>



<p>Böjte először hármójukkal beszélt az irodán, a ház vezetője nélkül, részletezte nekünk a férfi. Nagyon elsötétült az arca, amikor meghallotta, mit tudnak, és számonkérte őket, hogy miért nem szóltak neki korábban. Bojoievschi mondta neki, hogy azért nem, mert nem voltak benne biztosak.&nbsp;</p>



<p>Böjte elment, két nap múlva visszatért, és a kápolnába hívatta a felnőtteket, akik tudtak az ügyről, a házvezetőt, Mónikát és egy másik lányt is, és arra kérte őket, hogy ott Jézus Krisztus színe előtt mondják el az igazat, írta le nekünk a jelenetet a férfi. A nevelő szerint a két lány akkor tagadott. Böjte megkönnyebbült, hogy nem történt semmi, mert „ez nem normális kapcsolat”. A nevelőnek feltűnt, de nem tette szóvá Böjtének, hogy miért egyszerre, egy helyiségben hallgatja meg a feltételezett áldozatot a feltételezett agresszorral.</p>



<p>Mikor hármasban maradtak Böjtével és Bojoievschivel, akkor a nevelő szerint Bojoievschi már elbizonytalanodott, hogy lehet, hogy nem igaz az egész. Holott ő úgy érezte, addig Bojoievschi ütötte a vasat. Úgy tudja, a többi lány sem mondott semmit Böjtének, aki ekkor azt mondta neki, nem tudja, kinek higgyen, és arra kérte, hogy <strong>„játssza el Columbo hadnagyot”</strong>, és nézzen utána a dolgoknak, majd elutazott. Valamikor járt az otthonban Kolozsvári Tibor, és beszélt a nagy lányokkal, mondták a nevelők, de azt nem tudták felidézni, mikor volt.</p>



<p>A nevelők ezután már alig álltak szóba a ház vezetőjével, mesélték. Emlékeik szerint a házaspár két-három hét múlva, február végén, március elején pakolt össze „jó bőven”, és költözött el az otthonból.</p>



<p>Anélkül távoztak, hogy bárki tisztázta volna legalább az otthonban dolgozó felnőttek számára, hogy mit állapított meg a belső vizsgálat. Vagy hogy ki és mi alapján döntötte el, hogy a ház addigi vezetője távozzon. Egyes nevelők más házaknál dolgozó kollégáiktól értesültek arról, hogy mi hangzott el a dévai gyűlésen, de nekik Böjte Csaba, a szervezet vezetője utána nem mondott semmit az egész ügyről. Ahogy Böjte Csaba vázolta nekünk, ez nála az egyik tudatos szervezetvezetési gyakorlat, ugyanakkor azt is állította, hogy mindenkivel külön elbeszélgetett.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Az önpusztítástól az elfogadásig</h2>



<p>Mónika ebben az időszakban teljes megszégyenülést élt át. Úgy véli, társai és a nevelők is abban a tudatban éltek, hogy ő csábította el a ház volt vezetőjét. Volt olyan felnőtt, aki emiatt megalázta, és ezt az egyik otthonbeli társa is megerősítette nekünk. Mónikából ez a kitaszítottság időnként dührohamokat váltott ki, mesélte.</p>



<p>Ezt ő maga is nagyon nehezen viselte, ezért egyik este, amikor ott volt Böjte Csaba, bekopogott hozzá, kihívta beszélgetni, és mindent őszintén elmondott neki. Böjte szó nélkül hallgatta végig, feloldozta, majd megjegyezte, Mónika miatt kellett kidobja a barátját, és azzal berohant a szobájába. Mónikának még jobban fájt, hogy Böjte sem hitt neki, ezért az agresszióját ezután maga ellen is fordította: vagdosta magát, darabokat tépett ki a karjából.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="680" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szegyenpir-1024x680.jpg" alt="" class="wp-image-42463" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szegyenpir-1024x680.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szegyenpir-300x199.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szegyenpir-768x510.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szegyenpir-750x498.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szegyenpir-1140x757.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szegyenpir.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption>Fotó: Szabó Tünde</figcaption></figure>



<p>Közben több problémás nevelőt is kaptak a kamaszok, mesélte Mónika. 2016 tavaszán Bojoievschi Éva vette át a ház vezetését, pár hónappal később érkezett a házhoz a Hajdú házaspár. Hajdú Vasile eleinte gondnok volt és beszerző, a nyár végén érkező felesége, Annamária pedig szakácsnő. Ősszel vagy télen pedig ők váltak a kamaszok nevelőivé. Mónika és társai Vaszi bácsiként és Ani néniként emlegetik őket.</p>



<p>Hogy legalább amiatt ne érezzen szégyent, hogy a volt házvezető kihasználta, Mónika az újonnan érkezetteket inkább abban a tudatban hagyta, hogy ő is aktívan tett azért, hogy kapcsolata legyen az elbocsátott férfival. Egyetlen, rövid ideig ott dolgozó felnőttről mondta Mónika, hogy <strong>nem ítélkezett azonnal</strong>, és amikor segített neki gondozni a kisgyerekeket, akkor röviden elmondta, hogy egyáltalán nem ő akarta az egészet.</p>



<p>Vaszi bácsi úgy jött rá, hogy Mónika számára valójában ez kényszer volt, hogy Mónika 2016 decemberében kórházba került a gyakori mandulagyulladása miatt. Egy osztálytársa laptopját kapta meg, amelyen <strong>elkezdte kiírni magából</strong> az egy évvel korábban átélteket. Elfelejtette kitörölni, amikor visszaadta a laptopot, a tulajdonosa pedig megmutatta az írást Vaszi bácsinak, véli Mónika.</p>



<p>Úgy gondolja, Vaszi bácsi győzte meg aztán Ani nénit, hogy nem ő volt a hibás, Ani néni pedig kezdett beszélgetni és foglalkozni vele. Sokat kínlódott vele, amíg Mónika is a bizalmába tudta fogadni, és egy dühroham közepén már nem állt ellen neki, hanem elfogadta az ölelését. Ani néniék biztatták, mondta Mónika, hogy ha elég erősnek érzi majd magát, akkor fel is jelentheti a ház előző vezetőjét.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="594" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/sugarak-1024x594.jpg" alt="" class="wp-image-42482" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/sugarak-1024x594.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/sugarak-300x174.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/sugarak-768x445.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/sugarak-750x435.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/sugarak-1140x661.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/sugarak.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>Fotó: Szabó Tünde</em></figcaption></figure>



<p>A pár hónapnyi stabilitásnak az vetett véget, hogy a Hajdú házaspár elmondása szerint 2017 augusztusában <strong>belátta, nem tud változtatni </strong>azon, hogy a szovátai otthon és az egész alapítvány a nevelők érzelmi, anyagi és morális kihasználásával működik, ezért elhagyta az otthont. Böjte Csaba vissza akarta hozni az otthon korábban elbocsátott vezetőjét és családját, erősítette meg nekünk Mónika és Böjte Csaba is.&nbsp;</p>



<p>Mónika szerint Böjte azt mondta, vagy Mónika marad, vagy az elbocsátott vezető jön vissza a szovátai otthonba, és megparancsolta Mónikának, hogy csomagoljon össze, mert viszi át a segesvári otthonba. Oda Mónika egyáltalán nem akart menni, ezért egy társával kiszöktek az otthonból. Egész este az erdőben bujkáltak, előbb Szováta, majd Sóvárad mellett, míg éjszaka Mónika egy rokona értük ment, és hazavitte őket Székelysárdra.</p>



<p>A gyermekvédelmi hivatal tanácsára Mónika szeptemberben visszament a szovátai otthonba, mert az elhelyezési döntés legálisan odakötötte, és szeretett volna esti tagozaton iskolába járni, de Böjte egyszerűen hazaküldte, mesélte Mónika. Október elején a Hajdú házaspárral közösen felkereste a Maros megyei gyermekvédelmi hivatalt, ahol ő bepanaszolta az otthon korábbi vezetőjét a szexuális visszaélés miatt, Hajdúék pedig a rengeteg ellátásbeli és nevelési hiányosságot, amit az otthonban tapasztaltak.</p>



<p><strong>Mónika 2017. október 23-án jelentette fel volt nevelőjét</strong> a visszaélés miatt a szovátai rendőrségen. Az ügyészség a rendőrség javaslatára az ügyet 2018 augusztusában vádemelés nélkül lezárta. A döntés ellen húsz napon belül lehetett volna fellebbezni, de mivel Mónika friss házasként akkor várta az első gyermekét, már nem foglalkozott az üggyel, és igyekezett az egészet mélyen eltemetni magában. Egészen tavalyig.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Így érvelt a rendőrség</h2>



<p>Mónika tavaly megmutatta nekünk a nyomozást lezáró iratot. Innen tudjuk, hogy a hatóság két fő indok miatt nem emelt vádat kiskorúval létesített szexuális kapcsolat tárgyában: mert akkor már nem voltak bizonyítékok, és mert kétségek merültek fel, hogy a bepanaszolt cselekményt elkövették-e.&nbsp;</p>



<p>A szovátai rendőrörs akkori parancsnoka fogalmazta meg az érveléses részt, amely mindkét okot részben vagy egészben Mónikára terheli. Egyrészt azért nem voltak akkor már rögzíthető bizonyítékok, mert Mónika a feltételezett bűncselekmény után közel két évvel jelentette, miután elhagyta a gyermekotthont. A rendőrségi érvelésben meg sem jelenik, hogy a nevelőinek, a hivatalos képviselőjének lett volna törvényi kötelessége azonnal jelenteni a visszaélés gyanúját.</p>



<p>A vallomásokból pedig azért nem lehet kétséget kizáróan megállapítani a bűncselekmény megtörténtét, mert a sértetten kívül szinte mindenki csak hallomásokra, pletykákra hivatkozott, de konkrétumot nem tudott mondani. A feltételezett agresszor tagadta, hogy elkövette volna a neki felrótt bűncselekményt, Mónika otthonbeli társai közül pedig csak egyetlen egy lány mondta azt a nyomozás során, hogy igen, neki Mónika akkor bevallotta, mi történt.&nbsp;</p>



<p>A rendőri érvelés szintén a kétségeket ébresztő körülmények közé sorolta, hogy a tanúk szerint Mónikában mindig volt feltűnési vágy. A rendőrség figyelembe vette továbbá az otthon nevelőinek és Mónikának a 2016-os írásos nyilatkozatát (amelyet még akkor tett, amikor a vele visszaélő férfi még ott lakott az otthonban). Ebben a rendőrség szerint Mónika tagadta, hogy megtörtént volna a visszaélés, csak viccnek szánta, amelynek következményeivel nem számolt.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Fegyelmivel kapott válaszokat az orvosoktól</h2>



<p>Hogy lássa, ki, mikor és mit tudott róla, Mónika tavaly nyár óta következetesen kéri ki a rá vonatkozó iratokat a szovátai otthontól, a gyermekvédelemtől, az orvosoktól, kórházaktól, rendőrségtől, ügyészségtől. Ezek az iratok legalább az események dátumát tisztázzák. Mónika abban is reménykedik, hogy az orvosi papírok hátha tartalmaznak bizonyítékként felhasználható információkat, illetve ha egy új szakorvos meg tudja nézni a pontos kórtörténetét, akkor hátha tudja kezelni az otthonban krónikussá vált betegségét.</p>



<p>A nőgyógyásznál kapott papíron nem írt semmi lényegeset, mondta nekünk Bojoievschi Éva. Vagy visszavitte a háziorvoshoz, vagy betette Mónika dossziéjába az otthonban, már nem emlékszik pontosan. Mónika azonban semmi ilyesmit nem talált a dossziéjában, amikor tavaly meg tudta nézni a szovátai otthonban.</p>



<p>A nőgyógyász eleinte elzavarta, majd<strong> a férje próbálta telefonon ügyvéddel fenyegetni </strong>Mónikát. Az akkori háziorvosa azóta sem küldte át Mónika korábbi iratait, hogy Mónika családorvost váltott, mikor hazament és megházasodott, holott erre törvény kötelezi. Ezért Mónika a nőgyógyászt és a volt háziorvost is bepanaszolta az Orvosi Kamara Maros megyei kirendeltségén. A kamara tavaly decemberben úgy döntött, mindkét esetben fegyelmi eljárást indít.&nbsp;</p>



<p>A kamarai döntés után egy héttel a nőgyógyász írásba adta, hogy a vizsgálat 2016. január 21-én zajlott, és hogy ugyan a háziorvos hastájéki gyulladást jelölt meg a kivizsgálás indokaként, Mónika kísérője, Bojoievschi Éva említette, hogy <strong>fennáll a nemi erőszak gyanúja</strong>. Ezért ő felszólította a kísérőt, hogy sürgősen vigye el Mónikát a törvényszéki szakorvosi intézetbe, mert ezt csak ott állapíthatják meg. A nőgyógyász csak ultrahanggal nézte meg, és megállapította, hogy nincs terhesség. A hivatalos levél végén a nőgyógyász külön felszólítja Mónikát, hogy többé nem merje telefonon vagy levelekkel zavarni, mert fel fogja jelenteni zaklatásért.</p>



<p>A fegyelmi eljárás elindításának hatására az akkori háziorvosa is elküldte Mónika fiatalkori beteglapjának a kivonatát. Ebből látszik, milyen gyakran szorult Mónika kivizsgálásra vagy kezelésre: 2015 második felében hatszor, 2016-ban tizenkétszer. Mónika maga is úgy emlékszik, hogy gyakran volt beteg akkoriban, és az azóta elbocsátott nevelője nem mindig vette komolyan. Ezt az egyik akkori szobatársa is megerősítette. Az Orvosi Kamara nemrég megszüntette ezeket a fegyelmi eljárásokat.</p>



<p>Mónika azóta feljelentette a két orvost, amiért nem adták ki az akkor keletkezett dokumentumokat, csak egy levelet és egy kivonatot. Az ügyet jelenleg a Maros megyei rendőrség gazdasági ügyosztálya vizsgálja.</p>



<p>Böjte Csaba Facebook-posztjai alapján 2016. január 29. és február 4. között tartózkodott Székelyföldön. Valószínűleg ebben az egy hétben járt kétszer Szovátán. Február 9-10-én Déván volt, ekkor tarthatott gyűlést a házvezetőknek. A rendőrségi nyomozás záródokumentuma szerint ekkor, február 10-én bontották fel az otthon vezetőjének munkaszerződését. Böjte február 14-én Teremiben volt, vélhetőleg ekkor vihette Mónikát találkozni Kádár Annamáriával. Amikor idén április elején hosszan beszélgettünk Böjte Csabával, érezhetően kerülte a pontos adatokat.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">Böjte Csabával kifejezetten nehéz volt beszélgetni:</h2>



<p>ugrált a különböző történések között, néha egyszerűen nem arra válaszolt, amit kérdeztünk, és időnként egymással és a valósággal teljesen ellentétes dolgokat állított. Például hogy a gyermekvédelem havonta kiszállt ellenőrizni az otthont. A beszélgetés másik pontján azt mondta, hogy van, ahova hetente kiszállnak.&nbsp;</p>



<p>A Maros megyei gyermekvédelmi hivatal vezetője nekünk azt mondta, évente kétszer kötelességük kiszállni a gyermekotthonokba. Miklea Hajnal nem is nevezte ezt ellenőrzésnek, mivel nem tudnak például bírságot kiszabni. Monitoringnak nevezte, amelynek során megnézik a papírokat, elbeszélgetnek az alkalmazottakkal és a gyerekekkel.&nbsp;</p>



<p>A tárgyi feltételek meglétét az AJPIS, a kifizetési ügynökség ellenőrzi négy évente, vagy az otthonok ötéves engedélye alatt kétszer, mondta Miklea. <a href="https://mmuncii.ro/j33/images/Documente/Familie/2019/20190827-HG_118_2014_actualizata_2019.pdf">A törvény szerint </a>pedig ezeket az ellenőrzéseket legkésőbb hét nappal korábban be kell jelenteni az otthon fenntartójának. Csak akkor érkeznek bejelentetlenül, ha panaszt jönnek kivizsgálni.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="592" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/MikleaHajnal-vagott-1024x592.jpg" alt="" class="wp-image-42477" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/MikleaHajnal-vagott-1024x592.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/MikleaHajnal-vagott-300x174.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/MikleaHajnal-vagott-768x444.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/MikleaHajnal-vagott-750x434.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/MikleaHajnal-vagott-1140x659.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/MikleaHajnal-vagott.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>Miklea Hajnal, a Maros megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője. Fotó: Szabó Tünde</em></figcaption></figure>



<p>Böjte Csaba az egyik legmeglepőbb választ arra a kérdésünkre adta, hogy ő kitől és hogyan értesült arról, hogy Mónikát szexuálisan zaklatja a nevelője: „én a városból hallottam ezt vissza”. Majd az iskolára szűkítette a forrást, végül azt mondta, úgy tudja, Mónika az iskolában az osztálytársainak mondta el, és az osztálytársai, barátnői mondták vissza neki, Böjte Csabának.&nbsp;</p>



<p>Mi Bojoievschi Évától és a nevelőktől is úgy tudjuk, hogy először Bojoievschi Éva közölte vele ezt a gyanút. Az iskolában dolgozó felnőttek azt mondták, csak azután szereztek tudomást az egészről, hogy Böjte elbocsátotta az otthon vezetőjét.&nbsp;</p>



<p>Amikor arra kérdeztünk rá, közölte-e vele bármelyik pszichológus, hogy Mónika és az otthon vezetője között valószínűleg volt szexuális kapcsolat, akkor azt válaszolta, úgy tudja, Éva elvitte valakihez a lányt, és megállapították, hogy talán nem szűz. Nyomatékosított kérdésünkre végül kimondta, konkrétan nem szólt neki egyik pszichológus sem. Tisztáztuk számára, hogy a nőgyógyász nem szüzességi, hanem terhességi vizsgálatot végzett.</p>



<p>Három állításához tért vissza többé-kevésbé következetesen:&nbsp;</p>



<ul><li>hogy örül a hatósági kivizsgálásnak, és hogy az arra jutott, amire ők is az otthonban;</li><li>hogy Mónika neki 2016-ban tagadta a visszaélés megtörténtét, és ő nem hitte el, amit Mónika másoknak mondott;</li><li>és hogy ő az otthon volt vezetőjének hitt, aki azt mondta neki Szovátán, majd Déván is, hogy ártatlan.</li></ul>



<p>„[&#8230;] én mai napig is hajlok arra, hogy ez a háromgyerekes családapa tényleg igazat mondott nekem. [&#8230;] a mai napig azt állítja, [&#8230;] hogy ezt egy leányka kitalálta. [&#8230;] eléggé emberismerő vagyok, nem érzem azt, hogy ez az ember akarna hazudni nekem.”</p>



<p>Természetesen megkérdeztük, hogy ha a pszichológusok nem mondtak neki semmi konkrétat, ő pedig a férfinak hitt, nem a 15 éves lánynak, akkor <strong>miért mondta neki, hogy adja be a felmondását</strong> 2016 februárjában. Válaszként azokat a nevelői panaszokat (megalázás, szakmaiatlanság, stb.) említette, amelyeket korábban mi soroltunk fel neki, és amelyekre a beszélgetés korábbi pontján azt reagálta, hogy akkor nem tartotta elég súlyosaknak ahhoz, hogy drákói döntéssel orvosolja.</p>



<p>„Hát ugye, hogyha mostan ugye mondtátok, hogy előtte is voltak gondok, bajok, nem tudom miféle. Én azt mondtam, amíg ez a nyomozás nem záródik le, mert ugye ez eltartott vagy két évig vagy meddig az az ügyészségi dolog” – mondta szó szerint Böjte Csaba. Válasza két dologban is eltér a rendőrségi iratban rögzített tényektől: a nyomozás 9 hónapig tartott, és eleve hónapokkal azután indult, hogy ő már vissza is hozta volna a másfél évvel korábban elbocsátott otthonvezetőt. Tehát az elbocsátáskor nem hivatkozhatott ügyészségi nyomozásra.</p>



<p>Tudtuk, hogy Mónikának azt mondta korábban, hogy azért indult nyomozás, mert ő értesítette a hatóságokat, holott a záróiratból is kiderül, hogy Mónika feljelentése nyomán indult. Mindenképp tisztázni akartuk vele, hogy&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">szerinte ki értesítette a hatóságokat, és ő miért nem tett feljelentést 2016 elején.</h2>



<p>Böjte Csaba nekünk azt mondta, szerinte a gyámhatóság értesítette a hatóságokat. Úgy tudja, azt beszélték meg Bojoievschi Évával, hogy Bojoievschi majd szól a gyermekvédelmiseknek, amikor azok legközelebb kiszállnak az otthonba. Szembesítésünkre, hogy nekünk Bojoievschi azt mondta, ő az alapítványvezetőre testálta ezt a felelősséget, és úgy gondolta, nem léphet semmit Böjte Csaba tudta és engedélye nélkül, Böjte nem reagált érdemben, hanem áttért a gyermekvédelem szerinte gyakori ellenőrzéseire.</p>



<p>Azzal nem volt tisztában, válaszolta kérdésünkre, hogy 2004 óta <strong>kötelessége azonnal jelenteni</strong> bármilyen visszaélés gyanúját, nem csak akkor, ha kiszáll a gyermekvédelem. „Hát hogy őszinte legyek, azokban az években azért nem volt ez ennyire egyértelmű és világos nekem” – válaszolta a beszélgetés egy másik pontján. A szerzetes 1993 óta vezeti a gyermekmentő Szent Ferenc Alapítványt.</p>



<p>Kérdésünkre, hogy tudatában volt-e annak, hogy kiszolgáltatott helyzetben lévő áldozatok általában addig nem mernek őszintén beszélni, amíg egy fedél alatt élnek az agresszorral, és azt érzik, még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhetnek, Böjte így válaszolt:</p>



<p>„Hát most én úgy tudom, hogy elég hamar azért [a házvezető] elment onnan, nem? Tehát nem tudom, de most egy-két hónapon belül biztos, hogy elment. Tehát igazából ez a sebzettség. Tehát utána is én voltam lent, beszéltem a nevelőjével is, Mónikával is. Én nem éreztem azt, hogy nekem ennél több dolgom lenne ezzel a dologgal.”&nbsp;</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="693" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/Bojte_Devan_templomelott-1024x693.jpg" alt="" class="wp-image-42467" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/Bojte_Devan_templomelott-1024x693.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/Bojte_Devan_templomelott-300x203.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/Bojte_Devan_templomelott-768x520.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/Bojte_Devan_templomelott-750x508.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/Bojte_Devan_templomelott-1140x771.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/Bojte_Devan_templomelott.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>Böjte Csaba szerzetes a dévai kolostorépület előtt. Fotó: Szabó Tünde</em></figcaption></figure>



<p>Felvetésünkre, hogy az otthonvezető távozása után miért nem tisztázta a helyzetet az otthon többi nevelőjével, azt válaszolta: „Hogy a csudába ne! Mindegyikkel külön-külön is sokat beszéltem, meg együtt is. Az nem igaz, hogy nem beszéltünk.” Azt elismerte, hogy az iskolába viszont nem ment be tisztázni az otthonbeli gyermekek tanárai, osztályfőnökei számára, hogy pontosan mi történt az otthonban, miért bocsátotta el az otthon vezetőjét, mintegy harminc iskolás kamasz nevelőjét.</p>



<p>„És nekem az a dolgom, hogy az a nevelő a maga hét gyerekével, <strong>mintha külön világban élne</strong>, szépen éljen, nem kell klikkesedni. Tehát van amit enni, van amit tanulni, tehát az a család külön éli a maga világát, nem? [&#8230;] Hát úgy lehet megoldani, hogy mindenkinek van külön ajtója, külön kulcsa, bemegy, és azzal a hat-hét gyerekkel ő együtt lakik, ha azokat a gyerekeket dicsérik, akkor őt is dicsérik, ha szidják, őt is szidják, de nem az egész intézményt. Tehát ez volt a logikája. A mai napig is ezt próbáljuk ott csinálni. Ott is, meg a többi háznál is” – vázolta Böjte, milyennek szeretné ő a nagyobb otthonok belső kommunikációját.&nbsp;</p>



<p>A szovátai nevelőktől mi úgy értesültünk, hogy miután átvette a házat Bojoievschitől a mostani vezetés, az előző hibákból és munkahangulatból tanulva épp ennek ellenkezőjét csinálják: mindig mindent közösen megbeszélnek.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Bocsánatkérést szeretett volna</h2>



<p>„Én magamban a legmélyebben, legbelül elástam, és ha nem volt muszáj, akkor nem is gondoltam rá. Habár úgyis minden nap eszembe jutott. És ez így akkoriban bevált, és jó is volt idáig, mostanig jó volt. És mióta újra előkerültek az ügyek, és újra mindenki csak kérdez, mindenki csak faggat, mindenki csak kíváncsi, hogy mi volt. Mert ezt tudták, és abban a tudatban voltak, hogy ez igen, megtörtént, de nem tudták pontosan, hogy most akkor mi volt, hogy volt. […] Amióta újra előkerültek ezek az ügyek, ezek a dolgok, sok olyan embert ismertem meg, akik <strong>tényleg megértettek, és nem néztek le</strong>, nem gúnyoltak ki, és tudták, hogy mit miért mondok” – mondta Mónika a tavaly nyári interjúban.</p>



<p>Az egyik ilyen ember Balogh Krisztina, aki négy éve önkéntes volt Déván, majd a borszéki gyermekotthonban volt nevelő és otthonvezető pár hónapig. Az alapítványnál szerzett keserű tapasztalatairól a Facebookon számol be időnként, így talált rá Mónika is, Krisztina pedig hozzánk irányította, ahogy több más forrást is. Krisztina a cikk elkészülésének hosszú ideje alatt is tartotta a lelket Mónikában.</p>



<p>Mónika azt szeretné, hogy ha azok, akik hozzá hasonló kihasználást éltek át, nem fojtanák el magukban, hanem bátran megszólalnának, mert ugyan sokszor fájdalmas, de <strong>gyógyító hatása is van</strong>, ha tudnak beszélni róla. Ő az interjú óta eltelt időszakban ismét felvette a kapcsolatot Böjte Csabával, és személyes találkozón kérte számon, hogy miért nem jelentette az esetét a hatóságoknak se ő, se Bojoievschi Éva.&nbsp;</p>



<p>Elmondta neki, mennyire fáj, hogy az otthon 2016-ban elbocsátott vezetője azóta sem ismerte be, hogy hibázott, és nem volt annyira gerinces, hogy bocsánatot kérjen. Böjte megígérte, hogy felkeresi a férfit, és továbbítja neki Mónika kérését. Mónikától az illető azóta sem kért bocsánatot.</p>



<p>Megkérdeztük Böjte Csabát, közvetítette-e Mónika kérését, és mit válaszolt rá a férfi. „Igen, elmondtam, és [a volt házvezető] azt mondta, ez a nő őt elég sokszor meghurcolta, ez nem igaz, és hát hogyishívják, nincs, amit beszéljen Mónikával” – mondta Böjte.&nbsp;</p>



<p>Ha a volt házvezető vagy Böjte Csaba további pontosításokat szeretne fűzni az ügyhöz, akkor készek vagyunk ezek számára teret biztosítani.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Azt, hogy nem Mónika volt az egyetlen, akit a ház vezetője letámadt,</h2>



<p>két olyan, névtelenséget kérő nevelő is megerősítette számunkra, aki más-más időszakban dolgozott az otthonban. Mindkettő úgy szerzett tudomást az otthonvezető explicit próbálkozásairól, hogy beszélt a zaklatott lányokkal közvetlenül ezek után a próbálkozások után.&nbsp;</p>



<p>Az egyik férfi nevelő arról számolt be nekünk, hogy 13-14 éve futott át hozzá egy fiatal kolléganője nagyon felzaklatott állapotban, és elmesélte neki, hogy az otthon vezetője akart szexuális kapcsolatra lépni vele. Később egy másik, akkor már csak volt kolléganője mondta el, hogy nála is próbálkozott.</p>



<p>Egy évvel később az otthon vezetője egy 13 év alatti, de korához képest fejlett kislányt zaklatott a ruharaktárban, ahova tornafelszerelést mentek be keresni, mesélte egy magyarországi nevelő, aki akkor dolgozott a szovátai otthonban. Már nincsenek konkrét emlékei, hogy miről számolt be neki a kislány, mindenesetre pár nap után érte jöttek a hozzátartozói, és elvitték az otthonból.</p>



<p>Egy harmadik férfi nevelő egy számára is furcsa dolgot mesélt el nekünk. Ő a kislányával lakott az otthonban ezelőtt 11 évvel, és magyarországi kirándulásra kísért el szovátai gyerekeket. Mikor hazaérkezett, elmesélte neki az otthonban maradt, akkor tíz éves kislánya, hogy egyik este az otthon vezetője dörömbölt annak a nevelői szobának az ajtaján, ahol laktak. A szoba ajtaja szerencsére zárva volt, a kislány pedig nem válaszolt a házvezetőnek.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Mindennapos volt a verbális agresszió</h2>



<p>Volt neveltektől és nevelőktől rengeteg külön kis sztorit hallottunk az otthon volt vezetőjéről és feleségéről. Egybehangzó állításaik szerint az illető férfi úgy került kapcsolatba az otthonnal, hogy mivel állattenyésztéssel és -kereskedéssel foglalkozott, egy időben ő szállította a tejet az otthonba. Így ismerkedett meg a feleségével, aki a dévai otthonban nőtt fel, majd a szovátai otthonba került. Aránylag gyorsan összeházasodtak. </p>



<p>A férfi 2008-tól vette át az otthon vezetését attól a nőtől, aki az otthon pár évvel korábbi indulásától próbálta azt koordinálni, de mivel az akkori nevelők nem tudtak a szaván eligazodni, kikövetelték a vezetőcserét Böjte Csabától. A pár azért is <strong>élvezte Böjte Csaba bizalmát</strong>, mert a nőre nevelt lányaként tekintett, ő adta össze őket és keresztelte meg a gyermekeiket. A férfi higgadtnak tűnt a többi nevelő előtt, és elődjével ellentétben azt a benyomást keltette, hogy tudja, mit akar.&nbsp;</p>



<p>Családostól beköltözött az otthonba, ahol ő honosította meg az állattenyésztést. A nevelők számára nem volt világos, hogy a tehenek, lovak, disznók közül mi volt az ő saját tulajdona és mi az otthoné. Megkövetelte a rendet és a tisztaságot a nevelőktől és a gyerekektől egyaránt, és a felesége példás rendet igyekezett tartani a kamaszok között is. Miután ugyanis felújították a hátsó házat, oda vitték át az összes gyereket, aki befejezte az általános iskolát, és ez a házaspár lett a nevelőjük.&nbsp;</p>



<p>Volt olyan nevelő, aki eleinte nem akarta oda engedni a gyerekeket, akiket addig ő nevelt, de végül ő is be kellett adja a derekát az új házirendnek. Volt, aki nehezményezte, hogy a házaspár elvadította tőle az addig általa nevelt gyerekeket, akik egy idő után már csak lopva mertek köszönni neki.</p>



<p>Azt legalább féltucat nevelő és jó pár nevelt egybehangzóan állította, hogy <strong>a példás rend fenntartásának eszköze a verbális agresszió volt</strong>. Az otthon vezetője alapvetően csendes alkat volt, de legtöbbször eltűrte, hogy a felesége vulgáris és megalázó címkékkel illesse a gyerekeket, időnként a felnőtteket is.&nbsp; Például az <em>Itt vannak a táposok</em> megjegyzéssel fogadta a Magyarországról önkéntes nevelőnek érkező V. K.-t és Sz. E.-t., mesélték ők maguk az Átlátszó Erdélynek. A lehülyézés, megalázás szinte mindennapos volt, mondták az azóta felnőtt kamaszok, és ezt több felnőtt is megerősítette.</p>



<p>„Hangosan, üvöltözve ordított. Mondjuk azt nem egyszer hallottuk, amikor a nagyok épületének a padlásán teregettük a ruhákat, mert ott volt ilyen nagy hely, meg szárítók, meg minden. Nyilván a hangok tök jól szűrődnek fölfelé, és akkor teregetjük a ruhát, és akkor halljuk, hogy a lábunk alatt valamelyik szobában ordenáré, ocsortán módon káromkodik. Ajtócsapkodás, üvöltözés, ripákolás, meg olyan szavakkal körítve Istennek a neve is, ami már azért nem biztos, hogy belefér egy keresztény intézményben, és akkor vasárnap meg ülünk ott a templomba, mint az ájtatos manó” – mesélte V. K., aki 2010-11-ben dolgozott a szovátai otthonban.</p>



<p>Szintén ő mondta, hogy a rendet is szelektíven követelte meg az otthonvezető. Rendszeresen bejárt a lakásokba ellenőrizni a tisztaságot, de amikor V. K. jelezte neki, hogy egy Déváról frissen odakerült nevelőfiú mennyire elhanyagolja a rábízott kisfiúkat („mocskosan jártak, lógott a taknyuk, nem voltak rendesen felöltöztetve, egyikük kimászott a tetőre is, annyira nem figyelt rájuk”), akkor csak legyintett a vezető: „Jaj hagyjátok, hát most kezdte, majd megoldja.” Az már nem érdekelte, ha ő maga az istállóból érkezve büdösen állított be a lakásba ellenőrzésre, mondta egy másik nevelő, aki 2011-12-ben dolgozott Szovátán. Több nevelő is elmondta, hogy&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading">a verbális agresszióból Böjte Csaba is kivette a részét:&nbsp;</h2>



<p>minősíthetetlen hangnemben ordítozott gyermekkel és felnőttel is, ha valami nem tetszett neki. A 2016 nyarán odakerült Hajdú Annamáriát lesokkolta a kontraszt. Kifejezetten pozitív véleménye volt a szerzetesről, aki a nyár végén az indulatkezelés fontosságáról beszélt a közelben tartott, szabadtéri misén. Hajdú Annamária megszívlelte, mert úgy vélte magáról, hogy neki ezen a téren még van hova fejlődnie. Böjte a mise után érkezett a szovátai otthonba többek között azért, hogy megismerkedjen a Hajdú házaspárral. Mivel senki nem futott elé köszönteni abban a percben, ahogy megérkezett, éktelenül kiabálva megfordult és elhajtott, idézte fel számunkra Ani néni.</p>



<p>Annak a tanévnek a végén ezekkel a szavakkal biztatta Böjte a megbukott tanulókat: „Azt mondta, hogy <strong>aki bukik ezentúl, azt visszaviszi oda a szemétdombra</strong>, ahonnan összeszedte, hogy legyen csak egy olyan kurva, amilyen az anyja. És mindezt egy kápolnában mondta el”, idézte vissza Hajdú Annamária. Ugyanis egy nappal előtte évzáró ünnepséget tartottak az otthonban, a meghívott tanárok közül pedig volt, aki kuncogott, mikor Böjte hálát adott az Istennek, hogy egy gyerek sem bukott meg abban a tanévben. A tanár elmondta Hajdúéknak, hogy 35 gyerek bukott meg, Böjte Csaba pedig magából kikelve kereste Bojoievschit, akitől állítólag kapta a kozmetikázott információt.</p>



<p>Mivel az alapítvány vezetőjeként Böjte Csabának kiemelt felelőssége, hogy milyen szervezeti kultúrát tűr, honosít meg vagy kifejezetten bátorít, ezért rákérdeztünk a többek által gyakoriként jellemzett dührohamaira. És hogy nem gondolja-e, hogy ezek is befolyásolták, mikor milyen információt mertek eljuttatni hozzá a munkatársai.</p>



<p>„Na most, hogy mondjam, tehát ilyen terheltség mellett. Tehát azért, hogy legyünk őszinték, hát autóbalesetet nem okoztam” – válaszolta az alapítvány vezetője. Később hozzátette: „Ha így érzik ők, akkor ez biztos, hogy így van. Mert ha szubjektíve úgy érzik, hogy velem nem lehet beszélgetni, akkor biztos, hogy így van.”</p>



<h2 class="wp-block-heading">Fösvénykedés az étellel, túlzás a munkával: a neveléstől az elhanyagolásig</h2>



<p>Minimum az elhanyagolás kategóriáját meríti ki az összes volt nevelő és volt gyerek közös emléke a 2010-es évek első felében a kevés, időnként ehetetlen, egy-két havonta penészes ételről. Visszatérő motívum volt a beszámolóikban <strong>a három karika szalámi</strong>: ennyit kaptak a gyerekek reggel, hogy osszák be, ebből mennyit esznek meg, és mennyit csomagolnak oda maguknak tízóraira.</p>



<p>Többen említették, hogy abban az időszakban időnként híg löttyöt kaptak levesként, repetázni csak a puliszkából lehetett. Péntekenként finom volt a paszulyleves, ezért többen kértek volna még, de legfeljebb az első tíznek jutott még. Időnként penészes kenyeret kaptak, és volt úgy, hogy <strong>a szakácsnők szóltak egyes nevelőknek, hogy most ne vacsorázzanak</strong>, mert a déli maradékot főzték össze estére.&nbsp;</p>



<p>Szinte az összes nevelő beszámolt arról, hogy a tiltás ellenére néha a lakásban vacsoráztatták meg a gyerekeiket hideg étellel, vagy titokban palacsintát sütöttek, hogy ellensúlyozzák a konyhai kosztot.&nbsp; Erre és náthaidőszakban gyógyszerekre ment rá akkoriban az egyébként is nagyon alacsony fizetésük. Ugyan minden „családnak” járt akkor is havi költőpénz, de a havi 50 lej körüli összeg nagyon kicsi volt a 8-10 fős „családok” apró-cseprő szükségleteire.&nbsp;</p>



<p>Mindezt úgy, hogy a nevelők a saját szemükkel látták, hogy az ételraktár akkoriban is tele volt. A szakácsnők csak abból és annyiból főzhettek, amennyit az otthon vezetője vagy édesanyja, aki raktárosként dolgozott ott, kiadott aznap a raktárból, állította mindegyikük.&nbsp;</p>



<figure class="wp-block-embed is-type-wp-embed is-provider-atlatszo-erdely wp-block-embed-atlatszo-erdely"><div class="wp-block-embed__wrapper">
<blockquote class="wp-embedded-content" data-secret="CxVnMRuwyx"><a href="https://atlatszo.ro/formular-230-35/">Ajánld fel jövedelemadód 3,5%-át az Átlátszó Erdély Egyesületnek!</a></blockquote><iframe class="wp-embedded-content" sandbox="allow-scripts" security="restricted" title="&#8220;Ajánld fel jövedelemadód 3,5%-át az Átlátszó Erdély Egyesületnek!&#8221; &#8212; Átlátszó Erdély" src="https://atlatszo.ro/formular-230-35/embed/#?secret=AUZqhUztsj#?secret=CxVnMRuwyx" data-secret="CxVnMRuwyx" width="500" height="282" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no"></iframe>
</div></figure>



<p>Ráadásul nem került az ebédlő asztalára minden, ami adományként vagy beszerzésként bekerült az otthonba, erősítette meg több nevelő. Volt, aki mintegy 30 kiló, jó minőségű sajtot vett át egy adományozótól, amelyet aztán nem látott viszont az étrendjükben. V. K. például kiszámolta, hogy a húsz rúd szalámiból, amelyet ő is segített bepakolni a raktárba egyik vásárlás után, legfeljebb öt került végül a gyerekek elé. (Azt tényként állította, hogy egy adományba kapott mosógép végül a házvezető akkoriban épülő saját otthonába került. Miközben ők hetekig szenvedtek egy folyton elromló mosógéppel, majd újabb hetekig vártak a javítására. Ezekben a nagy létszámú családokban naponta kétszer mostak.)</p>



<p>A házvezető egyébként olyan <strong>katonás rendet követelt meg az ebédlőben</strong>, amelyet már a nevelők is indokolatlannak tartottak. Egyáltalán nem volt szabad beszélni, és mindent kötelezően meg kellett enni. Akkor is, ha egy gyerek megundorodott, és kifejezetten rosszul lett, mesélte nekünk az egyik fiatal. A házvezető ugyanakkor bármikor és váratlanul fegyelmezhette az éppen étkező gyerekeket, mondta el egy régi önkéntes, aki megpróbálta elmagyarázni az otthon vezetőjének, mennyire kártékony, ha a félelmet, rettegést köti össze az étkezéssel a gyerekek fejében.</p>



<p>Az étkezést aztán Hajdú Annamária változtatta meg radikálisan, amikor 2016 őszén átvette a konyha koordinálását. Először a férje megszüntette azt a korábbi gyakorlatot, hogy a frissen hozott kenyeret mindig lefagyasztották, hogy előbb a régi fogyjon el, mert így a gyerekek mindig régi kenyeret kaptak. Kiderült, nagyon is lehetséges, hogy a pékség fél órával korábban szállítsa le a kenyereket, és a gyerekek reggelre frisset kapjanak, részletezte a Hajdú házaspár.</p>



<p>Ani néni a beszerzést, a főzést és a szakácsnőket is úgy koordinálta, hogy nemcsak finom és tápláló étel került minden nap a gyerekek elé, de fele annyiból kihozta, mint a korábbi házvezető, mondta el nekünk.</p>



<p>Mindegyik nevelő kifejezetten hasznosnak tartotta, hogy a gyerekeket is bevonták a házimunkába. A péntek délutánonkénti <strong>közmunka mennyiségét viszont túlzásnak tartották</strong> ennek az otthonvezetőnek az idejében. Hogy az udvart rendben és tisztán kell tartani, hogy meg kell dolgozni a veteményest, azt a gyerekek is elfogadták. De hogy időnként méteres rönkfákat cipeltek, vagy ha már más nem volt, akkor kőhalmokat pakoltak át cél nélkül, ezt a nevelők is értelmetlennek találták.&nbsp;</p>



<p>Az állatok is rengeteg munkával jártak, de ezt sokan természetesként fogadták el. A kamasz fiúk feladata volt, hogy hajnalban keljenek, kihordják a ganét, megetessék az állatokat még iskola előtt. De az iskolában nem panaszkodtak, állították a tanárok. </p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="684" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szovatai-iskola-1024x684.jpg" alt="" class="wp-image-42486" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szovatai-iskola-1024x684.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szovatai-iskola-300x201.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szovatai-iskola-768x513.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szovatai-iskola-750x501.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szovatai-iskola-1140x762.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/szovatai-iskola.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>A szovátai Domokos Kázmér Iskolacsoport, ahova a legtöbb gyerek jár az otthonból. Fotó: Szabó Tünde</em></figcaption></figure>



<p>Az iskolába akkor jutott el ennek a híre, amikor pár fiú átkerült Segesvárra, ott mondták el a nevelőknek, akik elmondták a tanár ismerőseiknek. Ezt kérte számon egyszer az iskola igazgatója a ház vezetőjén, de az otthonvezető azt mondta neki, ez normális mennyiségű munka.</p>



<p>Távozása után ezen is változtattak, mesélték nekünk a nevelők. A haszonállatok egy részét a férfi elbocsátásakor magával vitte, a többitől igyekeztek megszabadulni, például az otthonból kirepült fiataloknak adták. A veteményes, a fóliasátor megmaradt, a gyerekek sokkal szívesebben dolgoznak ott, mint amikor még kötelező volt. A kazánhoz szükséges fát pedig már csak feldarabolva veszik át.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Könnyű helyen állt a verés</h2>



<p>Ütlegelés sporadikusan fordult elő, és nagyban függött a nevelő személyétől. Az a pár epizód viszont brutális, amelyet a volt neveltek meséltek el. Egy fiú többször látta, hogy a nevelője veri a kisebbeket, akiket időnként ő vitt el az óvodába. Ha nyoma maradt a veréseknek, akkor azt mondták az óvodában, hogy betegek a kicsik, és nem vitték őket oviba.</p>



<p>Amikor ennek a fiúnak az otthonbeli családjába olyan traumatizált, mélyszegénységből kiemelt kisgyerekek kerültek, akik még ágyba vizeltek vagy a szoba közepére piszkítottak, a nevelőnőjük nagyon durván megbüntette őket. <strong>Ágyléccel verte meg</strong>, vécékagylóba dugta a fejüket, egész estére bezárta a fürdőszobába, vagy felrakta az ajtóra, hogy kapaszkodjon, mozgatta vele az ajtót, és közben fenyegette a gyereket: „Még bepisilsz? Még bepisilsz?”</p>



<p>Ez a nő kvázi analfabéta volt, panaszkodott a fiú, és egyszer neki is megmondta, hogy „maga nekünk nem tud segíteni semmiben, csak káromkodni tud”. A nő szólt az otthon vezetőjének, aki ott <strong>úgy megverte a fiút, hogy az bepisilt</strong>, mondta el nekünk a fiú. Olyan nevelője is volt, aki télen kizárt néhány gyermeket a hidegbe. Ezt a jelenetet Hajdú Annamária is említette, aki próbált hatni az illető józan eszére. </p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="682" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/templomhomalyos-1024x682.jpg" alt="" class="wp-image-42490" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/templomhomalyos-1024x682.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/templomhomalyos-300x200.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/templomhomalyos-768x511.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/templomhomalyos-750x499.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/templomhomalyos-1140x759.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/templomhomalyos.jpg 1200w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption><em>Fotó: Szabó Tünde</em></figcaption></figure>



<p>Több akkori kamasz is említette, hogy a nevelőjük, a házvezető felesége nemcsak megalázóan szidalmazta őket, hanem időnként „meg is tépte” őket.</p>



<p>Egy olyan nevelőről is hallottuk több forrástól, hogy élt a testi fenyítés eszközével, aki jelenleg is ott dolgozik. Egy megvert kisfiúról, akinek feldagadt az arca és beszakadt a füle, maga a nővére számolt be, akinek a hangján még most, évekkel később is érződött, hogy felkavarja az eset. A nevelő azt állította neki és saját kollégáinak, hogy a fiú legurult a lépcsőn, és akkor reggel a kisfiú sem mert mást mondani a nővérének. A nagybátyjuk ment fel az otthonba, és gyakorlatilag megfenyegette a nevelőt, hogy ne merjen kezet emelni a gyerekekre, mondta el nekünk a lány.</p>



<p>Tudtuk, hogy agresszív viselkedését egy nevelői gyűlésen is feldolgozták, kérdésünkre az illető is elismerte. Állítása szerint <strong>a gyermekvédelmisek is kivizsgálták</strong>, mert vonalzóval rácsapott egy gyerek térdére. Böjte Csaba szankcionálta, és kilátásba helyezte, hogy elbocsátja, ha megismétlődik. Úgy mesélte, ez akkor volt, amikor 2017-ben új vezetés került a ház élére, és többször kiszállt a gyermekvédelmi hivatal. Ez az egyetlen jele annak, hogy a Hajdú házaspár és Mónika panasztétele a gyermekvédelmi hivatalnál valóban ellenőrzéssel végződött. Hogy a hivatal mit tesz egy-egy bejelentés után, azt csak a bejelentővel közlik, és csak akkor, ha ő ezt külön kéri, tudtuk meg a hivatal igazgatójától.</p>



<p>Fizikai agresszióról neki nem panaszkodtak az otthonbeli diákok, válaszolta kérdésünkre Vass Ferencz iskolaigazgató. Az igazgató nyíltan elmondta nekünk, a saját bőrén tanulta meg, hogy a verést ki kell iktatnia a nevelési eszközök közül: tíz éve őt is feljelentette emiatt egy diák. A rendőrség csak amiatt nem indított eljárást, mert ő megzsarolta a rendőrt, hogy kihívja a ProTV-t azzal, hogy a rendőr nem a rend pártján áll.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A házvezető volt a „kicsi Isten”</h2>



<p>Némileg kiszolgáltatott helyzetben nevelői munkát vállaló férfi fogalmazott így nekünk, mikor tőle is megkérdeztük, mikor és milyen formában jelezték Böjte Csabának a sokféle abúzust, amiről tudomást szereztek. A ház vezetője azt éreztette velük, teljesen fölösleges bármit is mondaniuk Böjte Csabának akár az étel minőségéről, a feltételezett gazdasági visszaélésekről, akár a nevelők módszereiről, mert az alapítvány vezetője úgyis csak neki hisz. Az időnként kilátogató gyermekvédelmiseknek pedig nem tudtak mondani semmit, mert folyamatosan kísérte őket a ház vezetője vagy könyvelője.</p>



<p>Ez a nevelő két év után csömörlött meg annyira az ott átéltektől, hogy eljött onnan. Mivel nem munkaszerződést kötöttek vele, csak önkéntesit, 500 lej havi juttatást kapott, társadalombiztosítást nem fizetett neki az alapítvány, elismerés helyett pedig megalázásokat kaptak, vázolta nekünk távozása okait.&nbsp;</p>



<p>Írásos panaszt kellett volna küldeni, válaszolta Böjte Csaba a kérdésünkre, hogy valóban csak a házvezetőnek hitt-e.<strong> Kapott írásos panaszt</strong>, tudtuk meg Sz. E.-től és V. K.-tól: három apáca írt neki, és ők maguk is leírták egy emailben, mit hiányolnak. Valós, szakmai szupervíziót a nevelői gyűléseken, nevelési problémák megbeszélését (ne csak azt, hogy ki hányast kapott), és hogy az otthon vezetője ne csak az ideje tíz százalékát töltse az otthonban. Hosszú levelére egymondatos választ kapott: „Isten áldásával kitartást kívánok. Cs. t.”, mondta V. K. Ehhez hasonló, <em>Isten mindannyiunkat szeret </em>választ kapott az a fiú is, aki hosszú üzenetekben rótta fel az otthonban elszenvedett sérelmeit Böjte Csabának évekkel azután, hogy az alapítvány vezetője egyszerűen hazapakolta őt és testvéreit.</p>



<p>V. K. levelét viszont Böjte megmutatta vagy beszámolt róla az akkori házvezetőnek, mert az illető felesége számon kérte, hogy <strong>mit írogat ő Csaba testvérnek</strong>. Ezután az otthon vezetője burkolt fenyegetésként tudtára adta, hogy az ő szaván múlik, hogy ő és Sz. E. dolgozhat-e még egy évet az alapítvány bármelyik otthonában.</p>



<p>Végül májusban döntöttek úgy, hogy biztosan nem maradnak még egy évet. Nem tudják, hogy a házvezető pontosan miket mondhatott róluk, de Böjte Csaba a környékbeli házak vezetőinek gyűlése után az udvaron kérte számon rajtuk a hála hiányát: „ha nekünk ez a helyzet nem jó, akkor ő nem fog etetni minket, valami ilyesmi volt a lényege. És ezt hallotta ott az egész gyereksereg, meg a nevelők, meg mindenki, hogy úgy üvöltött Böjte Csaba, mint a sakál.”</p>



<h2 class="wp-block-heading">Búcsúajándékként megkapta az otthon autóját</h2>



<p>A hála fontos és gyakori témája az alapítvány vezetőjének. Ezt tapasztaltuk úgy a volt nevelőkkel, neveltekkel folytatott, több tíz órányi interjúk során, mint amikor magával Böjte Csabával beszélgettünk. Ő maga egyáltalán nem bizonyult hálátlannak: amikor 2016-ban elbocsátotta a bántalmazó házvezetőt, odaadta a családjának az otthon autóját. Ezt nekünk és másnak is úgy magyarázta, hogy ő ezt a volt házvezető feleségének mint az ő nevelt lányának adta ajándékba.</p>



<p>A rá pár hónapra gondnokként érkező Hajdú Vasile így a saját sport BMW-jüket fogta be a heti bevásárlások hazaszállítására, gyerekek orvoshoz vagy kórházba szállítására. „Mindezek után jön a végén Csaba testvér, és azt mondja nekem, hogy legyek hálás, hogy ennem adott, és kocsit adott a fenekem alá” – illusztrálta Hajdú Annamária, milyen konfliktusokba állt bele Böjte Csabával, mielőtt ők is távoztak volna az otthonból.&nbsp;</p>



<p>Távozásuk okait ő is az érzelmi, morális és anyagi kihasználásban jelölte meg. Ő nagyon hamar elkezdett kötődni a gyerekekhez, de ez már a saját családi kapcsolatainak rovására ment, vallotta be. Mégis nehezen tudtak eljönni, mert a távozásra sorozatban kitűzött napokon valamelyik gyerek vagy fiatal mindig elkövetett valamilyen önpusztító gesztust, hogy maradjanak még.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Kinek a dolga a szervezet szupervíziója?</h2>



<p>Rövidesen távozott az otthonból Bojoievschi Éva házvezető is. Úgy érezte, „már nincs, amit adni tudjak, ezentúl már csak így rontani tudok a dolgokon, mert nincs már energia bennem. Másfelől pedig na, fiatal voltam, én is vágytam a szabadságra”. Megterhelő volt a sok papírmunka, és megviselték a konfliktusok a nevelőkkel, szűrtük le a vele folytatott beszélgetésekből. Miközben nem maradt ideje arra, amiért eredetileg odament, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek segítsen. 2017 őszétől 2018 tavaszáig távmunkában látta el a papírmunka egy részét.</p>



<p>A Szent Ferenc Alapítvány 2014-ben <a href="http://www.mmuncii.ro/j33/index.php/ro/2014-domenii/familie/politici-familiale-incluziune-si-asistenta-sociala/4848" target="_blank" rel="noreferrer noopener">szerezte meg az akkreditációt </a>szociális szolgáltatások nyújtására az ezek minőségét biztosító, 2012-es törvény alapján. Ekkor indult be az egyes otthonok ideiglenes, majd végleges engedélyének megszerzése. Ehhez biztosítani kellett a megfelelő tárgyi feltételeket, illetve a gyerekek ott tartózkodásának törvényes kereteit. Azaz minden gyerek számára előkészíteni a dossziét és az elhelyezési döntést. Bojoievschi <strong>elvállalta, hogy ő legyen az esetmenedzser</strong>, aki előkészíti ezeket a dossziékat. Évekkel később jött rá, hogy ez a gyermekvédelmi hivatal jobban fizetett munkatársainak lett volna a feladata.</p>



<p>Az alapítványnak azért állt érdekében törvényesíteni a gyerekek ottlétét, mert a hivatalosan elhelyezett gyermekek ellátását az állam havonta 600 lejjel támogatta. Mindenki, akit megkérdeztünk, azt mondta, abban az időszakban az otthonban mintegy 120 gyermek és fiatal élt. A Maros megyei gyermekvédelem kimutatása szerint 2015 végén 24, 2016 végén 40, 2017 végén 45 gyermek volt hivatalosan elhelyezve a szovátai Szent József gyermekotthonban.&nbsp;</p>



<p>Jelenleg a hivatal 36 fős kapacitással tartja számon az otthont. <strong>A gyerekek most kisebb létszámú családokat alkotnak</strong>, így a nevelők jobban tudnak figyelni rájuk. Azt is megtudtuk a nevelőktől, hogy az otthonban összesen mintegy hatvanan élnek. A jelenlegi nevelők fizetése tavaly nem érte el a nettó 1600 lejt (kb. 320 euró).</p>



<p>Mivel a Szent Ferenc Alapítványt ferences rendi szerzetes vezeti, aki a hitelét a rendhez tartozásból is nyeri, megkérdeztük Urbán Erik erdélyi tartományfőnököt, van-e a rendnek akár morális felelőssége, akár vizsgálati jogköre abban, hogyan működteti Böjte Csaba az alapítványt. „Beleszólhatunk mi egy más alapítványnak az életébe? Tehát mi adtunk egy testvért, ez igazából ez a testvér cserélhető is. Tehát nincs ez személyhez kötve. Tehát egy testvért odaadtunk. Ez most Csaba, speciálisan ő ezt érzi az ő élethivatásának, és ő ezt végzi” – válaszolta a tartományfőnök. A ferences rend egyes ingatlanjait szabályos, ötévente megújítandó szerződéssel átadják az alapítványnak, Böjte Csaba pedig jelentéseket szokott írni a tevékenységéről a rendnek.</p>



<p>Elmondta, hogy ami <a href="https://atlatszo.ro/eroviszonyok/csaladon-beluli-eroszak/verte-szexualisan-visszaelt-rabizott-gyerekekkel-ferfi-bojte-csaba-alapitvanyanal-strong/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">tavaly nyáron</a> belső vizsgálatként jelent meg a sajtóban, az végül is egy beszélgetés volt Böjte Csabával. Abba nem szeretne belemenni, hogy Böjte Csaba hogyan válogatja ki és fizeti meg az alapítvány nevelőit, válaszolta. Úgy tudja, hogy az alapítvány lehetőség szerint megfizeti a munkatársait, és átcsoportosításokat is eszközölt.</p>



<p>Azt Böjte Csabától tudtuk meg, hogy ezen a „belső vizsgálaton” közös döntés született, miszerint igyekeznek <strong>legalább a napközi otthonok működtetését átadni</strong> a helyi önkormányzatoknak, mivel azoknál most már több anyagi erőforrás összpontosul, mint az alapítványnál.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Egyre több visszaélést jelentenek</h2>



<p>Bár Maros megyében is egyre több, kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélést jelentenek be, mivel egyre ismertebb a gyerekekkel történt visszaélések bejelentésére szolgáló, 119-es telefonszám, az kifejezetten ritka, hogy gyermekotthonokból jelezzenek ilyesmit, mondta el Miklea Hajnal, a gyermekvédelmi hivatal vezetője. Az ingyenes 119 tavaly januártól működik országosan egységes hívószámként, korábban a megyének saját telefonszáma is volt.</p>



<p>Míg <a href="http://www.dgaspcmures.ro/docs/2017/Raport%20anual%202016.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">2016-ban</a> a 402 jelzés közül 5 vonatkozott szexuális visszaélésre a megyéből, addig <a href="https://www.dgaspcmures.ro/docs/2018/Raport%20anual%20DGASPC%20Ms_2017.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener">2017-ben</a> 1069 jelzés érkezett, amelyek közül 15-nek volt szexuális visszaélés a tárgya, négynek pedig szexuális kihasználás. A panaszok 90 százaléka a gyerekek elhanyagolására vonatkozott. <a href="https://maszol.ro/belfold/Tavaly-rekordszamu-bejelentes-erkezett-gyermekbantalmazasrol-Maros-megyeben" target="_blank" rel="noreferrer noopener">2021-ben</a> az 1368 bejelentés közül 80-at tettek szexuális visszaélés miatt a megyében. A bejelentések 85 százaléka elhanyagolásra vonatkozott, a fennmaradó arányt nagyjából a fizikai abúzusok bejelentése teszi ki.</p>



<p><em>A nyitókép Szén András grafikája.</em> <em>A tájképfotók az információgyűjtő utazásokon készültek Szováta környékén.</em></p>



<p><em>A cikkhez szükséges feltáró munkát Kulcsár Árpáddal együtt végeztük, aki a <a href="https://merce.hu/2023/05/04/tobbszoros-szexualis-eroszakkal-vadolja-a-szent-jozsef-gyermekotthon-volt-vezetojet-bojte-csaba-alapitvanyanak-egykori-neveltje/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Mérce.hu</a> felületén közli a szovátai gyermekotthonnal kapcsolatos cikkeit.&nbsp;</em></p>



<p><em>Ez a cikk a <a href="https://journalismfund.eu/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Journalismfund Europe</a> támogatásával készült. </em></p>



<p></p>



<figure class="wp-block-image size-medium"><img loading="lazy" decoding="async" width="300" height="101" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/JFE_L_POS-300x101.png" alt="Journalismfund Europe logo" class="wp-image-42439" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/JFE_L_POS-300x101.png 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/JFE_L_POS-1024x346.png 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/JFE_L_POS-768x260.png 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/JFE_L_POS-750x254.png 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/JFE_L_POS-1140x386.png 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2023/05/JFE_L_POS.png 1280w" sizes="(max-width: 300px) 100vw, 300px" /></figure>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-visszaeleseket-tussoltak-el-bojte-csaba-gyermekmento-alapitvanyanal/">Szexuális visszaéléseket tussoltak el Böjte Csaba gyermekmentő alapítványánál</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2023/05/bojte-otthonok-SzenJanos.jpg</url>
								<title>230504_szexualis_bantalmazas-gyermekotthonok-SzenJanos</title>
								<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-visszaeleseket-tussoltak-el-bojte-csaba-gyermekmento-alapitvanyanal/</link></image><authorId>15</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/szabotunde/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2023/05/bojte-otthonok-SzenJanos.jpg</url>
								<title>230504_szexualis_bantalmazas-gyermekotthonok-SzenJanos</title>
								<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/szexualis-visszaeleseket-tussoltak-el-bojte-csaba-gyermekmento-alapitvanyanal/</link></image><authorId>15</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/szabotunde/</authorUrl>	</item>
	</channel>
</rss>

<!--
Performance optimized by W3 Total Cache. Learn more: https://www.boldgrid.com/w3-total-cache/

Object Caching 212/986 objects using Memcached
Page Caching using Disk: Enhanced 
Content Delivery Network via atlatszo-ro.b-cdn.net
Database Caching 1/251 queries in 0.077 seconds using Memcached (Request-wide modification query)

Served from: atlatszo.ro @ 2026-11-18 23:57:18 by W3 Total Cache
-->