Több erdélyi magyar politikus is megfordult a Nemzetvédelmi Kollégium képzésein, melyet egyesek diplomagyárként, mások szakmai ugródeszkaként ismernek. 

Kelemen Hunor, Borbély László, Verestóy Attila, Toró T. Tibor, Ráduly Róbert Kálmán,Tánczos Barna, Olosz Gergely, Kereskényi Gábor, Nagy Zoltán Levente, Porcsalmi Bálint, Szilágyi Zsolt.

Nagyon különböző végzettségű, más-más életpályát befutott politikusok, egy dolog azonban közös bennük: mindannyian megfordultak a Nemzetvédelmi Kollégium (Colegiul Naţional de Apărare) képzésein, a jelenlegi parlamenti képviselők egyötödével együtt.

Egy átlátható, számonkérhető és demokratikus erdélyi magyar közösségért

Az 1992-ben kormányhatározattal, politikai-katonai továbbképzés céljából létrehozott kollégium képzésein parlamenti képviselők, miniszterek, titkosszolgálatok vezetői, pártelnökök, államtitkárok, tábornokok, prefektusok, polgármesterek, hazai és multinacionális vállalatok vezetői tanultak.

Nem világos, ki jelentkezhet ezekre a képzésekre, hogyan bírálják el a jelentkezőket, ahogy az is titkos, hogy mindez mennyibe kerül. A kollégium költségvetése ugyanis nem nyilvános. A kollégium tanárai közül a leghírhedtebb Gabriel Oprea, azonban úgy a tanárok, mint a kollégiumot működtető alapítvány vezetői közt számos kétes figura található.

A kollégium vezetése szerint az intézményben végzettek majdnem felének fontos beosztása van az államigazgatásban. És bár kérdéses, hogy szakmailag mit érnek ezek a tanfolyamok, az bizonyosnak tűnik, hogy egy ilyen diplomával könnyebb magas pozíciót elérni az állami adminisztrációban.

A román sajtó a kollégiumot „káderképzőnek”, „exkluzív kasztnak”, „politikusok MBA-jának”, máshol „kékszeműek” képzőjének nevezi.

Még januárban adatigénnyel fordultunk a Nemzetvédelmi Kollégium vezetőségéhez, amelyben kértük az intézmény szakmai továbbképzőin oklevelet szerzett hallgatók nevét és egy listát az ott oktató tanárokról 1992-től napjainkig.

Kérésünket elutasították arra hivatkozva, hogy az a személyes adatokhoz való hozzáférést szabályozó törvénybe (GDPR) ütközik. Később újból próbálkoztunk, amire válaszul az intézmény elküldött egy esetünkben kvázi használhatatlan listát az utóbbi három év beiratkozási számairól.

Hivatalos dokumentumok hiányában a román sajtóban megjelent nevekre, valamint az erdélyi magyar politikusok önéletrajzaira és visszaemlékezéseire támaszkodunk. Fontos, hogy listánk minden valószínűség szerint nem teljes.

Tudomásunk szerint néhai Verestóy Attila üzletember-politikus lehetett az első, aki részt vett az RMDSZ részéről a Nemzetvédelmi Kollégium képzésén 1994-ben.

Nem egy újabb diploma, de számított az életrajzban

„Mi úgy lettünk politikusok, hogy miközben már gyakorolnunk kellett ezt a hivatást, számos ismeretre menet közben tettünk szert. Ez a kollégium nem jelentett egy újabb egyetemi diplomát, de azért számított valakinek az életrajzában” - mondta megkeresésünkre Markó Béla.

Markó szerint amikor a kilencvenes években az RMDSZ eldöntötte, hogy parlamenti és kormányzati eszközökkel rendezi a román-magyar viszonyt, az állam minden fontos intézményére befolyással akart lenni. A belügy és a hadügy is ide tartozott.

A kormányba való 1996-os belépéskor a Szövetség ki tudott nevezni magyar szakembereket államtitkári szinten olyan tárcákhoz, mint az igazságügy, pénzügy vagy külügy. A volt RMDSZ elnök szerint legnehezebben a külügyben sikerült ez, hiszen azt valamiféle nemzetbiztonsági területnek tekintették, a hadügybe pedig egyáltalán nem jutottak el.

Miután a párt kifejezte igényét, évről évre felajánlott egy-két helyet az állam az RMDSZ-nek a román nemzetvédelmi továbbképzéseken, parlamenti arányának megfelelően, tudtuk meg Markó Bélától.

Toró T. Tibor viszont nem az RMDSZ érdemeinek tulajdonítja ezt, hanem szerinte a parlament és a Nemzetvédelmi Kollégium közötti megállapodás tette lehetővé azt, hogy évente minden parlamenti frakció küldhetett egy képviselőt a képzésre.

Torót is meglepte annak idején, hogy milyen sokan milyen fontosnak tartották

a tanfolyam elvégzését, elsősorban a román pártokból, de szerinte az RMDSZ-ben sem kellett kötéllel fogni a résztvevőket. Hozzáteszi, hogy képviselő és szenátor kollégái közül sokan elvégeztek a mandátumuk idején egy második egyetemet is, például jogot, és általában igyekeztek tanulni.

Markó Béla szerint amikor megkapták a felkérést a Nemzetvédelmi Kollégiumtól, tájékoztatták a frakciókat, hogy lehet jelentkezni. Általában ő döntött a frakcióvezetőkkel együtt arról, hogy ki vehet részt a képzésen, de frakcióülésen is megbeszélték, ha ez szükséges volt.

Később bővült a jelentkezők köre, 

a Szövetségi Elnöki Hivatal munkatársai és a kormányban dolgozó kollégák közül is többen elvégezték a tanfolyamot. Mivel ezt a mindennapi munka mellett kellett csinálni, csak eleve Bukarestben dolgozók jöhettek számításba. „Bár úgy emlékszem, egyszer talán az is előfordult, hogy egy Erdélyben dolgozó RMDSZ-es kollégánk is jelentkezett, és vállalta, hogy megoldja a jelenlétet. Most hirtelenjében nem tudom, ki volt, de ez mindenképpen kivétel” ‒ tudtuk meg tőle.

Ráduly Róbert Kálmán jelenlegi csíkszeredai polgármester a Nemzetvédelmi Kollégium hetedik évfolyamának diákjaként vett részt a továbbképzésen 1997-ben. Összesen harminc résztvevőre emlékszik vissza, amelynek közel fele civil volt.

Ráduly szerint militarizált intézmények képviselői mellett, a politikai pártok, minisztériumok és akkor első alkalommal a NATO tagországok képviselői (amerikai követség első beosztottjának diplomata felesége, a francia és magyar hadsereg egy-egy tisztje) mellett két moldáv katonatiszt és a média 2-3 képviselője is hallgatótársa volt.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezetője azután vett részt a képzésen, hogy az RMDSZ Temes megyei képviselőjeként bekerült a 2000-es évek elején a képviselőház védelmi, közrendi és nemzetbiztonsági szakbizottságába.

Állítása szerint kézenfekvő volt, hogy az RMDSZ frakciója őt jelöli erre a feladatra, ha már az illetékes szakbizottságba küldték korábban. Ennek ellenére ez csak egy évre rá történt meg, mert a 2001-es évben a ma már diplomata-karriert befutott bukaresti képviselő, Pataki Júlia lett a nyerő ‒ mondta el az Átlátszó Erdélynek.

„Az én esetemben közvetlen a kapcsolat és az ok-okozat sorrend is világos: ha nem kerülök 2000-ben a VKrNb szakbizottságba, valószínűleg az OVK közelébe sem jutok. Hogy a többi párt esetében milyen ez a kapcsolat, nem tudom. Hogy megkerülhetetlen volt-e? Természetesen nem volt az, hiszen nem volt feltétele ennek elvégzése a bizottságban kifejtett tevékenységnek. Inkább logikus következménye volt annak, hogy ha már elvállaltam a bizottsági tagságot, akkor élek ezzel a lehetőséggel is” ‒ mondja Toró T. Tibor.

Csökken a színvonal, de mihez képest?

Tánczos Barna nem a pár hetes gyorstalpalót, hanem a két éves Biztonság és Nemzetvédelem nevű mesterképzést végezte el ugyanebben az intézményben 2007-ben. Arra panaszkodott, hogy a 2000-es években csökkent az oktatás színvonala, és erre csak a beiratkozás után jött rá.

Olosz Gergely (akit 2018-ban befolyással való üzérkedés miatt 3 év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a Bukaresti Legfelsőbb Bíróság, és akinek hirtelen nyoma veszett) még 2006-ban vett részt a Nemzetvédelmi Kollégium pár hetes továbbképzőjén ‒ tudtuk meg egy forrásunktól.

Nagy Zoltán Levente, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának kabinetigazgatója és az Iskola Alapítvány elnöke 2011-ben végezte el a Nemzetvédelmi Kollégium valamely posztgraduális képzését. Kérdéseinkkel megkerestük őt is, cikkünk publikálásáig nem válaszolt.

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke szintén részt vett egy ilyen képzésen 2006-2007 között, derül ki egy régi önéletrajzából. Megkeresésünkre az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy a távközlési és informatikai miniszter kabinetfőnökeként volt lehetősége elvégezni a képzést, és a tárca jelölte őt. Nem kellett felvételiznie, ugyanis a jelentkezések, önéletrajzok és a jelölő szervezetek ajánlásai alapján döntöttek a résztvevőkről ‒ mondta el.

Kelemen és Borbély a több száz „társult oktató” között

Bár ő maga enyhe túlzásnak tartja tanításnak nevezni azt az egyetlen, 30-40 perces előadását, de Borbély Lászlóhoz hasonlóan Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét is meghívták társult oktatónak 2011-ben a Nemzetvédelmi Kollégium képzésére. Kelemen a védett kulturális tárgyi örökség részét képező javak törvénytelen exportjáról tartott előadást, erősítette meg kérdésünkre.

A PressOne kiadványnak a Kollégium négy éve azt válaszolta, 2006 és 2016 között 239 hazai tanár és szakértő, 18 külföldi meghívott és a Nemzetvédelmi Egyetem 15 tanára adott elő. Az Átlátszó Erdélynek küldött válaszból az derül ki, 2017 és 2019 között 147 meghívott és társult oktató tartott órákat.

2006 és 2016 között 2724 személy végezte el ezeket a képzéseket, 2017 és 2019 között 547 személy. A végzettek közel fele, 255 személy a mindössze négy hetes, Nemzetbiztonság és jó kormányzás című kurzust választotta.

Ráduly Róbert Kálmán mielőtt 1997-ben eldöntötte volna, hogy jelentkezik a Nemzetvédelmi Kollégium képzésére, képviselőtársától, Szilágyi Zsolttól tájékozódott.

„Ő már túl volt ezen a képzésen, ugyanazon a korosztályhoz tartozunk, és nem csak ezért talált közöttünk a szó. Ajánlotta, így igent mondtam.”

Toró T. Tibor is az ő nevét említette: „Érdekes kihívásnak ígérkezett kicsit belelátni, hogyan működnek az erőszakszervezetek, barátaim (főleg Szilágyi Zsolt, aki fiatal kora ellenére már akkor veterán képviselőnek számított) biztattak, fogadjam el a frakció felkérését. A tudatlanság bátorságával álltam hozzá a feladathoz.”

Több sikertelen próbálkozás után tudtunk kapcsolatba lépni Szilágyi Zsolttal. Ugyan megígérte, azonban cikkünk publikálásáig nem válaszolt a kérdéseinkre.

UPDATE 16:00 26.08.2020 A cikk publikálása után beérkezett válaszában Szilágyi Zsolt reagált arra a feltételezésünkre, amely kulcsfiguraként határozza meg őt a Nemzetvédelmi Kollégium képzéseire történő jelentkezéskor.

„Én a véleményemet mondtam el, hogy milyen az oktatás, kik vesznek részt.... nem ajánlottam különösebben senkinek. Valamelyest tágított a látóteremen egy olyan kurzus, amelyen civilek és katonák együtt vettek részt egy biztonságpolitikai képzésen. A NATO csatlakozás előtt azt hiszem ez minden résztvevőnek hasznos lehetett.”

Válaszában elmondja, hogy őt a képviselőház külügyi bizottságának tagjaként Szabó Károly néhai szenátusi frakcióvezető jelölte a Nemzetvédelmi Kollégium továbbképzésére.

 

A nemzetbiztonsági középvezetők között

Toró T. Tibor szerint a Nemzetvédelmi Kollégium elsődleges funkciója a nemzetbiztonságért felelős intézmények (hadsereg, belügy, külügy, rendőrség, csendőrség, a hat titkosszolgálat, egyebek) középvezetőinek a képzése. Nekik a hivatali előmenetelhez volt szükséges elvégezni hasonló továbbképzést, így ők adták a hallgatók többségét.

„Hogy őket hogyan válogatták, milyen szűrőkön mentek át, nem tudom. A politikusok, illetve a civil társadalom és a sajtó képviselői (mert ilyenek is voltak, de hogy őket ki küldte, azt sem tudom) kicsit idegen test voltak, úgy is kezelték őket. A képviselőknek nem hivatalosan a részvétel is fakultatív volt, hiszen a tanfolyam hétköznapokon zajlott, a parlament működésével azonos időben, ahonnan nem kaptak felmentést.”

Ráduly Róbert, hasonlóan a többi politikushoz, így vélekedik erről: „az oklevelet azóta sem vettem elő. (...) Kiskatonaként volt lehetőségem személyesen megtapasztalni a honvédelem egy szeletét. (...) A díszévzáróval a fejezetet lezártam. Azóta se jártam vissza. Továbbra is tartalékos alhadnagy vagyok, egyetemet végzett társaim többségéhez hasonlóan.”

Toró autonómiával provokálta a láthatatlan elitet

„Engem az RMDSZ képviselőházi és szenátusi együttes frakciója jelölt, szavazással (akkoriban még ilyen demokratikusan működtek az RMDSZ intézményei)”, emlékezett vissza Toró T. Tibor. „A jelölt egy – a politikusok esetében valószínűleg inkább formális – felvételi vizsgán is átesett, egy három tagú bizottság (egyikük személyére emlékszem, aki akkor az OVK parancsnok-helyettese volt, egy nyugalmazott tengernagy) előtt kellett felelni szóban néhány kérdésre, főleg a részvételi motivációval kapcsolatban, illetve be kellett mutatni a szakdolgozat rövid tervét.

Én természetesen provokatív témát választottam: „A közösségi autonómiák stabilizáló szerepe a többség és a nemzeti kisebbségek közötti viszony normalizása szempontjából”, ez kicsit válasz volt arra a SRI-doktrínára, ami akkoriban látott napvilágot, hogy a nemzeti kisebbségek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

A szakdolgozat vezetőjének Adrian Severin volt külügyminisztert neveztem meg, akivel a Bálványosi Nyári Szabadegyetem alkalmából kerültem kapcsolatba, és aki volt olyan nagyvonalú, hogy bevállalta anélkül, hogy látta volna a dolgozatot az alkotási folyamat közben.

A dolgozat tartalma: a közösségi autonómia-formák elméleti bemutatása, működő európai modellek, javaslat ehhez hasonló megoldások beiktatására a román jogrendbe és gyakorlatba ‒ mondta Toró T. Tibor.

„Magas szakmai színvonalú és számomra érdekfeszítő előadások (többnyire a rendszeren belüli szakértők, az akadémiai szféra jeles tagjai tartották) váltakoztak gyenge, számomra semmitmondó teljesítményekkel.

Gyakorlatra (a különböző nemzetbiztonsági intézmények helyszínein tartott foglalkozásokra) ritkán jutottam el, olyan időben voltak többnyire, amikor parlamenti munkám miatt nem tudtam részt venni, de sem nagy titkokat nem tudtam meg, sem új kompetenciákkal nem lettem gazdagabb. 

Inkább az volt számomra érdekes, hogyan néz ki az ország láthatatlan elitje (mai megfogalmazásban a „párhuzamos állam”, a „deep state”), amelynek elég jó mintáját adta az évfolyam. Talán a legfontosabb nyereség, hogy varázstalanította számomra az erőszakszervezeti rendszer működését, megbontotta mindenhatóságának mítoszát.”

Ráduly évfolyama sokat utazott

Ráduly Róbert ennél részletesebben mesélt a képzésről: „Három része volt: elméleti órák az intézmény székhelyén, a honvédelmi rendszerhez tartozó intézményrendszer egységeinél tett látogatások (Bukarestben, annak környékén, illetve nagyon ritkán vidéken) és két külföldi út, két NATO tagországban. Három nap Athénban, az ottani Nemzetvédelmi Kollégiumban, öt nap Washingtonban. Utóbbi alatt voltunk a National Defense Universityn, a törvényhozás felső házának honvédelmi bizottságánál, a Pentagonban, az FBI-nál, a Fehér Házban és a Honvédelmi State Departmentben.

Mindenhol előadásban volt részünk, többek között a Fehér Házban az elnök egyik tanácsosa fogadott, a Pentagon épületében négy különböző testület tisztje tartott előadást. A Kollégiumban a Honvédelmi Akadémia tanári karának tagjai és a különböző témakörök és polgári intézmények civil tekintélyei oktattak.”

Nem tudjuk pontosan, hogy a kétezres években pontosan mi kellett a jelentkezéshez. Ma a szokványos dokumentumok mellett rendelkezniük kell a jelentkezőknek egy saját intézményüktől származó ajánlólevéllel/kinevezéssel és tíz oldalas dolgozattal.

A dolgozat minőségére vonatkozóan semmilyen kritériumrendszer nem jelenik meg az intézmény weboldalán, és a témakínálat (biztonsági stratégia, aszimmetrikus fenyegetések, geopolitika, kritikus infrastruktúra biztonsága, geostratégia, biztonsági fejlemények) is túl általános. Gyanítjuk, hogy nem tudományos értekezéseket várnak el a jelentkezőktól.

Nemzetbiztonság tandíjért, de akár pártok is szponzorálhatják 

A Bevezetés a nemzetbiztonságba és Biztonság és jó kormányzás címen futó 12, illetve 4 hetes szakmai továbbképzéseknek 45-45 helyet biztosítanak, amelyeknek több mint fele államilag támogatott, és a Honvédelmi Minisztériumnak, illetve a különböző szakosztályainak (Román Hírszerző Szolgálat ‒ Serviciul Român de Informații, Különleges Távközlési Szolgálat ‒ Serviciul de Telecomunicații Speciale, belügyminisztérium, kormányőrség) tartják fent.

Mindkét képzésnek kvázi a fele tandíj ellenében is elvégezhető. Az összeg a képzés minősége és időtartama függvényében változik. A 12 hetes nemzetbiztonsági képzés 2000 lejbe, míg a négy hetes, Biztonság és jó kormányzás képzés 700 lejbe kerül.

Az ingyenes helyekre a képzés költségét a Honvédelmi Minisztérium költségvetése fedezi. A minisztériumok és a központi közigazgatás más szervei, a politikai pártok és formációk, kulturális és tudományos alapítványok, valamint a hallgatókat küldő intézmények szponzorálhatják a Nemzetvédelmi Kollégium tagjainak dokumentációs tevékenységeit országon belül és külföldön is.

Civil és katonai egyetemen végzettek iratkozhatnak be a szakmai továbbképzésekre, de leginkább nemzetbiztonsági és védelempolitika területén vezetői és döntéshozó funkciókban dolgozóknak (dolgozni vágyóknak) ajánlott – jelenik meg szerényen a kollégium weboldalán.

Ahogyan a bejutáshoz, úgy az oklevél és a vele járó tanulmányi kreditek (16-ot ér a Bevezetés a nemzetbiztonságba és 6 kreditet a Biztonság és jó kormányzás kurzus) megszerzéséért is tíz oldalas dolgozatot kell elkészíteniük a jelentkezőknek.

A borítókép Szén András grafikája.

Egy átlátható, számonkérhető és demokratikus erdélyi magyar közösségért