A Román Rádiótársaság (SRR) azután fellebbezett, miután alapfokon a bíró gyakorlatilag mindenben igazat adott az Átlátszó Erdélynek, és elrendelte az általunk kért adatok kiadását.

Személyes adatnak számít-e a közrádiónál alkalmazásban álló szerkesztők névsora? Leegyszerűsítve ennek a kérdésnek a tisztázására kértünk 2015 júliusában jogorvoslatot, miután a Román Rádiótársaság (SRR) megtagadta a választ adatigénylésünkre.

A pert alapfokon megnyertük, a Kolozsvári Törvényszék pedig elrendelte az adatok kiadását. Ez ellen a határozat ellen fellebbezett a közrádió – a Kolozsvári Fellebbviteli Bíróság pedig ezúttal a Román Rádiótársaságnak adott igazat.

De miről szól ez az egész?

A történet 2015 márciusában kezdődött, amikor kiderült: az RMDSZ-elnök sajtótanácsosa, Debreczeni Hajnalka titokban, néhány éven keresztül a Kolozsvári Rádió alkalmazottja is volt.

Debreczeni úgy keresett évi 44 ezer lejt (9900 euró, kis híján 3 millió forint) a Kolozsvári Rádiónál, hogy a szerkesztőségben senki nem látta, érdemi rádiós, szerkesztői munkát nem végzett, ráadásul az összeférhetetlenség gyanúja is fennállt a munkavállalással kapcsolatban.

A történet korábbi állomásai:

Másodfokon folytatódik a közrádió-perünk

Alapfokon pert nyertünk a közszolgálati rádióval szemben

Pereljük a közrádiót a szerkesztők névsoráért
Még egyszer Debreczeni Hajnalka titokzatos rádiós állásáról
Debreczeni-ügy: itt a hangfelvétel a kolozsvári rádió szerkesztőségi üléséről
Lemondott jól fizető közrádiós állásáról az RMDSZ-elnök sajtósa
Nulla munkával, közpénzből egészíti ki jövedelmét az RMDSZ-elnök sajtósa

Kikértük az alkalmazottak listáját

Mivel egy, a közrádiónál dolgozó forrásunk szerint Debreczeni Hajnalka nem az egyedüli, akit titokban alkalmaztak, a történetet nem hagytuk annyiban.

Kikértük három szerkesztőség – a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztősége, valamint a bukaresti Nemzeti Kisebbségi Szerkesztőség – alkalmazottainak a listáját, a szerződéskötés időpontját, valamint az általuk betöltött munkakörök leírását, beleértve azokét is, akiknek a munkaszerződése fel van függesztve.

A közrádió azonban elutasította az adatok kiadását azzal érvelve, hogy az újságírók neve személyes adatnak számít, így az kívül esik a közérdekű adatok körén (a rádióval való levelezésről egyébként itt számoltunk be részletesebben).

Ne maradj le semmiről: iratkozz fel az Átlátszó Erdély hírlevelére!

Az újságíró közszereplőnek számít, mondta ki a bíró

A 2015. november 5-i határozatában a Kolozsvári Törvényszék rámutatott, hogy – mint azt egyébként a közrádió igazgatótanácsa által elfogadott, a rádiós újságíró státuszáról szóló belső szabályzat is kimondja – az újságíró közszereplőnek számít, a neve pedig szoros kapcsolatban áll ezzel a közszereplői státusszal.

A bíró határozatában azt is kimondja, hogy az egyedüli pluszinformáció, melyhez az adatigényléssel hozzájutottunk volna, a munkaviszony kezdete és a vége, ez azonban a személyes adatok védelméről szóló 677/2001-es törvény értelmében nem számít személyes adatnak.

A bíróság arra kötelezte a Román Rádiótársaságot, hogy az általunk kért adatokat kiadja, az Átlátszó Erdélyt pedig felszólította arra, hogy tartsuk tiszteletben a magánélethez való jogot.

Ez ellen a határozat ellen fellebbezett a Román Rádiótársaság 2016. február 4-én. Azt kérte, hogy az alapfokon megszületett döntést semmisítsék meg, az ügyet tárgyalják újra, és a perbehívási kérelmünket minősítsék alaptalannak.

Az újságíró nem közhivatalnok

A Kolozsvári Fellebbviteli Bíróság 2016 május 9-i döntése a Legfelsőbb Bíróság 37/2015-ös határozatának a fényében írta felül a Kolozsvári Törvényszék határozatát. A Legfelsőbb Bíróság döntése azt mondja ki, hogy a személynevek akkor is személyes adatnak számítanak, ha a név az adott helyzetben nem elégséges a személy beazonosításához.

A Kolozsvári Fellebbviteli Bíróság indoklása szerint egy személy neve csak akkor számít közérdekű információnak, ha az a közérdekű információkhoz való hozzáférést szabályozó 544/2001-es törvény 14-es cikkelyének 1-es bekezdése értelmében ez az információ közhivatal ellátását befolyásolja.

Art. 14. (1) Informatiile cu privire la datele personale ale cetateanului pot deveni informatii de interes public numai in masura in care afecteaza capacitatea de exercitare a unei functii publice.

Mi minősül közhivatalnak?

Ezt a közhivatalnokok jogállásáról szóló 188/1999-es törvény szabályozza. Ennek a törvénynek az előírásai értelmében a közrádiónál alkalmazásban levő újságírók nem gyakorolnak közhatalmat, ilyen funkció nem is létezik a törvény közhivatali funkciókat felsoroló mellékletében – így a bíróság, elutasítva azt az érvünket, hogy a közrádió honlapjain jelenleg is olvashatóak az újságírók nevei, illetve hogy rádió belső szabályzata szerint az újságíró közszereplőnek számít.

A Kolozsvári Fellebbviteli Bíróság a fentiek alapján helyt adott az alperes fellebbezésének, semmissé nyilvánította a Kolozsvári Törvényszék 2015 novemberi határozatát, és elutasította az Átlátszó Erdély keresetét.

Közérdekű adatigénylés eszközével tehát nem tudhatjuk meg, vannak-e a közrádiónak Debreczeni Hajnalkához hasonló, titokban alkalmazott munkatársai.

Sipos Zoltán

Az Átlátszó Erdély működtetésében nagy szerepük van a közösség adományainak. Adakozz, hogy még több ilyen cikket írhassunk! Tudnivalók itt.

Bankszámlánk:

RO71OTPV200000913457RO01

SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA

Cod BIC: OTPVROBU