Dan Tanasă, az AUR alelnöke és parlamenti képviselője szerint: 

Az állítás forrása a szeptember 23-i parlamenti vita felvétele. A konkrét állítás 1:59:50-nél hangzik el. 

Kontextus

Az RMDSZ-nek feszült Dan Tanasă, amikor a kisebbségi nyelvhasználati jogokról vitáztak a parlamentben. Az RMDSZ által kezdeményezett törvénytervezet akkor is biztosítaná az anyanyelvhasználati jogokat, ha a nemzeti kisebbség aránya 20 százalék alá csökken egy településen. 

„Ami a romániai magyar közösség jogait illeti, úgy gondolom, hogy a magyar kisebbségeknek – általában a kisebbségeknek, nemcsak a magyaroknak– széles körű, kiterjedt jogaik vannak. Olyan kisebbségvédelmi jogszabályi keret, amilyen Romániában létezik, sehol máshol nincs a világon, még Magyarországon sem. Nincs olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai” – állítja Tanasă. 

A teljes vita 1 óra 41 perc és 2 óra 3 perc között hallható a képviselőház hivatalos felvételén. 

A törvénytervezet indoklásában az RMDSZ azzal érvelt, hogy ezzel a törvénymódosítással a már megszerzett nyelvhasználati jogot erősítenék meg azokon a településeken, ahol a következő népszámlálás eredményeinek érvényesítése során az derülne ki, hogy a jelenlegi 20 százalékos küszöb alá csökkent a magyarok aránya.

Ugyanis Romániában meghatározott ideig, vagyis a következő népszámlálás eredményének érvényesítéséig kötelező biztosítani a nyelvhasználati jogokat azoknak a településeknek és megyéknek a közigazgatásában, ahol az adott nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Ha ez 20 százalék alá csökken, onnantól a közigazgatási egységek maguk dönthetnek arról, hogy továbbra is biztosítják-e a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvhasználati jogokat a közigazgatásban, vagy sem. 

Az RMDSZ törvénymódosítási javaslata ezen változtatna: egyszerűen kivenné ezt a népszámlálási eredményhez kötött feltételt a közigazgatási törvénykönyvről szóló 57/2019. számú sürgősségi kormányrendelet 604. cikkének (1) bekezdéséből. 

Az AUR parlamenti képviselője szerint a törvénymódosítási javaslat valójában arról szól, hogy az RMDSZ meg akarja erősíteni a magyar nyelv már most is félhivatalos státuszát a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében, a szövetség valódi célja hivatalos nyelvvé tenni a magyart, és ezáltal erodálni a román nyelv hivatalos jellegét.

Tanasă: „Itt nem Magyarország, itt Románia, oké?”

A vita tárgyáról hamar elterelődött a szó. Tanasă a törvénymódosítási javaslat kezdeményezőjét, Markó Attilát bírálta azért, mert korábban korrupció miatt zajlott ellene eljárás. A vád alól végül a bíróság felmentette Markót 2022-ben. Csoma Botond RMDSZ-szóvivő és Alexandru-Paul Dimitriu USR-s képviselő pedig azzal vágott vissza, hogy az AUR kettős mércét alkalmaz, mivel ők kiálltak a csalás és szervezett bűnözés gyanúja miatt előzetes letartóztatásban lévő Călin Georgescu mellett.

Kettejük felszólalása között kapott szót ismét Dan Tanasă, és bevezetőként sütötte el románul, majd magyarul is, sőt némi székely akcentussal, hogy „itt nem Magyarország, itt Románia, oké?” Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy „közönséges és nyomorult politikai zsarolással” érte el, hogy a magyar nyelv de facto hivatalos a két székely megyében.

A képviselőház többsége végül a javaslat elutasítása mellett szavazott (mellette=157 ellene=81 távolmaradás=13), a javaslat mégis változatlanul került tovább a szenátushoz, mivel a hivatalos elutasító határozat kiadásával a képviselők kicsúsztak a 60 napos időkeretből. Így „hallgatólagosan elfogadottnak” minősült a javaslat. Ezt a szenátus változatlan formában iktatta, elméletileg november 3-ig dönt majd a felsőház közigazgatási és a jogi bizottsága. Ezután tűzik napirendre a plénumban, ahol már téttel bíró vita várható.

Mit ellenőrzünk?

Valóban nincs a világon olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai?

Az ellenőrzés

Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének tanácsadó bizottsága a 2023-ban megjelent értékelésében konkrét hiányosságokra hívja fel a figyelmet, sőt külön kitér a 20 százalékos küszöbérték merev alkalmazásának problémájára (.pdf, 4. oldal). 

Ráadásul visszalépésként értékeli a 2019 előtti szabályozáshoz képest, amikor a jogok fennmaradását nem kötötték lejárati időhöz, vagyis a következő népszámláláshoz. A korábbi törvény 131. cikke előírta, hogy az ott felsorolt kisebbségi nyelvhasználati rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya időközben 20 százalék alá csökken.

A tanácsadó bizottság alternatív küszöbértékek bevezetését javasolja, ugyanis egyes településeken akkor is jelentős számú közösségről lehet szó, ha az adott nemzeti kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot. Például Kolozsváron a 2021-es népszámlálás szerint a lakosság nem egészen 12 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek, de ez abszolút számban több mint 33 ezer lakost jelent. A tízezer aradi magyar a város lakosságának mindössze 7 százaléka.

Alternatív küszöb

Az egészségügyben Románia elvileg 2017-től már alkalmaz ilyen alternatív küszöböt. A 95/2006. számú egészségügyi törvény 7. cikkének m) pontja szerint, ami 2017-ben került be a törvénybe, a kisebbség nyelvét ismerő egészségügyi vagy szociális szakszemélyzetet kell biztosítani azokban a közigazgatási egységekben, ahol az adott kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, vagy létszáma eléri az ötezer főt. Az Európa Tanács 2023-as értékelése ugyanakkor a végrehajtáshoz szükséges szabályok és módszertan hiányára, valamint a célzott munkaerő-toborzás elmaradására hívta fel a figyelmet.

A nemzeti kisebbségek számára az is kedvezőtlen, hogy Romániában a népszámláláson kizárólag egy nemzetiséget lehetett megjelölni, ami korlátozza az önidentifikációt azok esetében, akik úgy érzik, hogy egyszerre több nemzetiséghez is tartoznak, például a vegyes nemzetiségű családból származók. A tanácsadó bizottság szerint a többes kötődés megjelölésének lehetősége azok számára is fontos lehet, akik a megbélyegzéstől tartva egyébként nem vallanák meg kisebbségi identitásukat. A jelentés ezt a kockázatot különösen a romák esetében említi.

Szlovákiában például a legutóbbi népszámlálás során lehetőséget biztosítottak arra, hogy az állampolgárok két nemzetiséget is megjelöljenek. Ez önmagában persze nem jelenti azt, hogy ott kedvezőbbek a feltételek, sőt az Európa Tanács több pontban is bírálta Szlovákiát. Korábban már részletesen írtunk a kisebbségi magyarok helyzetéről a két országban.

A küszöb a gyakorlatban

Az Európa Tanács romániai jelentésében arra is felhívja a figyelmet, hogy a kisebbségi nyelvhasználat azokon a településeken sem biztosított teljeskörűen, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a küszöbértéket. Például nincsenek lefordítva a hivatalos dokumentumok, vagy bizonyos közintézmények nem foglalkoztatnak kisebbségi nyelveket ismerő személyzetet. A nyelvi jogokra tett észrevételeken túl a jelentés több pontban is foglalkozik a romákkal szembeni strukturális diszkriminációval is. 

Az értékelés ugyanakkor a romániai rendszer erősségeit is kiemeli. A kisebbségvédelem jogi és szakpolitikai keretét összességében szilárdnak nevezi, és elismeri a kisebbségi kultúrák megőrzésére fordított jelentős anyagi állami támogatást. Pozitívumként említi a tizenkét kisebbségi nyelven zajló oktatást és a kisebbségek politikai részvételét segítő intézkedéseket. Ugyanis a romániai szabályozás lehetővé teszi, hogy az 5 százalékos választási küszöböt el nem érő kisebbségi szervezetek is mandátumot szerezzenek a képviselőházban. Ezzel szemben például Szlovákiában nincs külön parlamenti képviseleti garancia a nemzeti kisebbségek számára. 

De valóban Romániában lenne a legjobb kisebbségvédelmi rendszer a világon? 

Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, érdemes különböző szempontok mentén összehasonlítani olyan országok törvénykezésével, ahol köztudottan jó a nemzeti kisebbségek helyzete: ilyen Finnország, Olaszország Dél-Tirol tartománya, Svájc és bizonyos tekintetben Szlovénia is. Emellett még beveszem az összehasonlításba Magyarországot – ha már Dan Tanasă külön kiemelte. 

Ehhez a politikai képviseletet, az anyanyelvi oktatást, a hivatali nyelvhasználatot és a jogok gyakorlati érvényesülését vetjük össze.

Az olaszországi Dél-Tirol magasra helyezi a lécet

Dél-Tirolban a nyelvi jogok érvényesülését autonómia is támogatja. Az Olaszországban kisebbségben élő német nyelvi közösség a tartományon belül többséget alkot. A 2024-es nyelvcsoport-összeírás szerint az erről nyilatkozók 68,61 százaléka a német, 26,98 százaléka az olasz, 4,41 százaléka pedig a ladin nyelvi közösséghez tartozott. Az autonóm tartomány saját jogalkotási hatáskörökkel rendelkezik, a német az olasszal egyenrangú a hivatali szóbeli és írásbeli nyelvhasználatban. A jóval kisebb ladin közösség tagjai is használhatják hivatalosan az anyanyelvüket a ladin völgyek hivatalaiban, valamint a kifejezetten az ő ügyeikkel foglalkozó tartományi hivatalokban.

Az oktatásban külön német és olasz tannyelvű intézményrendszer működik, a ladin településeken pedig többnyelvű oktatás biztosít helyet mindhárom, sőt a kötelező angollal együtt négy nyelvnek. Az autonómia az anyanyelvi oktatás mellett a nyelvi közösségek saját iskolarendszerét és az oktatási döntésekben való részvételét is védi.

A hivatali nyelvhasználatot a személyzeti követelmények is segítik. A tartományi közigazgatásba jelentkezőknek az adott munkakörhöz előírt szintű kétnyelvűségi bizonyítvánnyal kell igazolniuk a német és az olasz nyelv ismeretét. A közszolgálatban a nyelvi arányosság elve, a Proporz alapján az elv hatálya alá tartozó álláshelyeket a nyelvi csoportok létszámarányának megfelelően osztják el. A ladin nyelvi csoportnak fenntartott állásokhoz háromnyelvűségi igazolás szükséges. A nyelvi jogok megsértése esetén külön tartományi hivatalnál, az Amt für Landessprachen und Bürgerrechte hivatalnál lehet panaszt tenni.

Minden harmadik finn kétnyelvű településen él

Finnországban az ország hivatalos nyilvántartása szerint a lakosság 5 százalékának svéd az anyanyelve. Finnországban is meghatározott időszakra szól a települések nyelvi besorolása. A kormány tízévente állapítja meg, mely önkormányzatok finn vagy svéd egynyelvűek, illetve kétnyelvűek. A besorolásnál a népességnyilvántartásban szereplő nyelvi adatokat veszik figyelembe. A jelenlegi besorolás a 2023–2032-es időszakra érvényes.

Azok a települések kétnyelvűek, ahol a lakosság 8 százaléka vagy legalább háromezer kisebbségi nyelvű lakos él – tehát az arány mellett az abszolút létszámot is figyelembe veszik. Ez az automatikus kétnyelvű státusz akkor szűnik meg, ha a kisebbségi lakosság aránya 6 százalék vagy létszáma 3000 fő alá csökken. Tehát van egy két százalékos pufferzóna. A 

képviselő-testület kezdeményezésére azonban a kormány a küszöbértékek teljesülése nélkül is kétnyelvűnek minősíthet egy települést a következő tízéves időszakra. Így történt például Lohja esetében a 2023–2032-es időszakra. 

Finnországban finn és svéd tannyelvű iskolák működnek. A két nemzeti nyelv használatának joga ugyanakkor nemcsak a kétnyelvű településeken érvényesül: az országos központi államigazgatási hatóságok, köztük a minisztériumok is kétnyelvűek.

Svájcban a német, a francia és az olasz szövetségi szinten hivatalos nyelv, 

a rétoromán pedig a rétorománul beszélőkkel való kapcsolattartásban az. Az alkotmány 70. cikke szerint a kantonok maguk határozzák meg a hivatalos nyelveiket, figyelembe véve a hagyományos nyelvterületeket és az őshonos nyelvi kisebbségeket. A jogok érvényesülése azonban itt sem teljes: az Európa Tanács értékelése az olasz és a rétoromán szélesebb körű használatát sürgette a gazdasági és társadalmi életben. 

Szlovénia egyes településein is hivatalos nyelv a magyar és az olasz

Szlovéniában a 2011 óta alkalmazott regiszteralapú népszámlálás nem gyűjt teljes körű nemzetiségi adatokat. A két őshonos közösség – az olasz és a magyar – nyelvi jogait ugyanakkor a szlovén szabályozás létszámtól függetlenül biztosítja azokon a településeken, ahol hagyományosan élnek. Ezeken a településeken a magyar, illetve az olasz a szlovén mellett hivatalos nyelv. 

Magyar–szlovén kétnyelvű, illetve olasz tannyelvű oktatás működik óvodától középiskoláig, egyetemen viszont korlátozottan érhetőek el magyar vagy olasz nyelvű szakok. Bár az Európa Tanács 2025-ös értékelése magas szintű jogi védelmet állapít meg, a megfelelő nyelvtudású tanárok és köztisztviselők hiánya nehezíti az érvényesülését. 

Magyarországon a kisebbségvédelem egyik fontos intézménye a nemzetiségi önkormányzat,

ezek oktatási és kulturális intézményeket is fenntarthatnak. Az Európa Tanács 2026 márciusában közzétett értékelése elismeri a szilárd jogi és intézményi keretet, valamint a nemzetiségi óvodák és iskolák hálózatát. Az oktatás azonban eltérő formákban működik, egyes intézményekben a kisebbségi nemzetiség nyelve a tanítás nyelve, máshol kétnyelvű oktatás folyik, de olyan is van, ahol a kisebbségi nyelvet csupán tantárgyként tanítják. Ezek nem biztosítanak azonos lehetőséget az anyanyelv használatára. A jelentés a tankönyvhiányt és a kisebbségi nyelveken tantárgyakat oktatni képes pedagógusok hiányát problémaként említi.

A hivatali nyelvhasználat egyes garanciáihoz Magyarországon alacsonyabb küszöb kapcsolódik, mint Romániában. A nemzetiségi törvény 6. cikke szerint már 10 százalékos aránynál az érintett nemzetiségi önkormányzat kérésére nemzetiségi nyelven biztosítani kell például a közigazgatási nyomtatványokat, valamint a rendeleteket és hirdetményeket. Más kötelezettségekre húszszázalékos küszöb vonatkozik. 

Ez viszont nem jelenti azt, hogy eredményes: az Európa Tanács szerint a nemzetiségi nyelveket a közigazgatási ügyintézésben és a bíróságokon a jogi lehetőségek ellenére ritkán használják.

Következtetés

Dan Tanasă állítása hamis.

„Olyan kisebbségvédelmi jogszabályi keret, amilyen Romániában létezik, sehol máshol nincs a világon, még Magyarországon sem. Nincs olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai.”

Dan Tanasă merész állítása, miszerint sehol máshol nincs olyan jogszabályi keret, amely jobban védené a nemzeti kisebbségek önazonosságát, kultúráját és nyelvét, mint a romániai, nem igaz. Elég ha csak Dél-Tirolra vagy Finnországra gondolunk. Az viszont még elmondható, hogy sok más országnak is van még hova fejlődni ebben a tekintetben, akárcsak Romániának.

The post Románia a nemzeti kisebbségek paradicsoma? appeared first on Átlátszó Erdély.

Ruxandra Nițu számára ez volt a valóság, mielőtt részt vett volna a Banometru programban. Három évvel azután, hogy eltávolodott a szakmai élettől, szüksége volt arra, hogy újra megtalálja az irányt, és felfedezze, milyen lehetőségek illenek az aktuális élethelyzetéhez.

A Banometru az Asociația Educație pentru Viața Reală (AEVR) által, az ING Bank România partnerségében kidolgozott, ingyenes pénzügyi oktatási program. Ötvözi az egyéni coachingot, a pénzügyi oktatást, a gyakorlati eszközöket és a közösségi támogatást.

Nem kell mindent egyetlen lépéssel behoznod

„A Banometru előtt nem tudtam, hogyan fogjak hozzá, és mi legyen az első lépésem. Három évet töltöttem távol a szakmai élettől, és úgy éreztem, nincs esélyem behozni a lemaradásomat. Aligha találtam volna olyan rugalmas lehetőségeket, amelyek megfelelnek a jelenlegi igényeimnek egy ennyire megváltozott világban. A gyermeknevelési támogatásból félretett pénzem pedig már a végére járt” – meséli Ruxandra.

Ilyen helyzetekben nem csupán az jelent nyomást, hogy körültekintőbben kell gazdálkodni a rendelkezésre álló pénzzel. A jövőbeli bevételekkel kapcsolatos bizonytalanság és az az érzés is megnehezíti a helyzetet, hogy az ember lemaradt másokhoz képest.

A Banometru programban való részvétel segített Ruxandrának más szemszögből tekinteni a lehetőségeire. A jövedelem növelésére és diverzifikálására összpontosítva elkezdett megoldásokat keresni, és újra kapcsolatba lépett a szakmai közegével.

Az eredmények fokozatosan jelentek meg: négy hónap alatt megtakarított 4500 lejt, visszafizetett 2400 lejt az egyik tartozásából, és alkalmi megbízásokat vállalt, amelyeket később egy képességeinek és igényeinek megfelelő részmunkaidős állás követett.

A változás nem egyszerűen azt jelentette, hogy visszatért a korábbi életéhez, hanem azt, hogy egy olyan életet kezdett felépíteni, amely megfelel a jelenlegi helyzetének.

Amikor mások útjához hasonlítod a sajátodat, megfeledkezel arról, hogy neked is megvan a saját tempód

A társadalmi elvárás, hogy „lépést tartsunk a többiekkel”, még nehezebbé teheti a pénzügyi nehézségek kezelését. Ana Avădanei arról beszél, milyen szorongást okozott számára, hogy megossza másokkal a pénzügyi nehézségeit, valamint arról a társadalmi nyomásról, amely arra késztette, hogy megfeleljen a családjában élő, sikeresnek tartott embereknek. Az ő története megmutatja, mennyire fontos megérteni, hogy a pénzügyi stabilitás nem mindenki számára jelenti ugyanazt.

„Miután részt vettem a Banometru coaching alkalmain, rájöttem, hogy mindenkinek megvan a maga útja. A saját nehézségeinket is meg kell értenünk, majd a prioritásainkat személyre szabottan kell felállítanunk” – meséli Ana.

Ana számára a változás kézzelfogható eredményeket is hozott. Sikerült nyomon követnie a havi költségvetését, vész- és biztonsági tartalékra pénzt félretennie, és elkezdenie a nyugdíjas éveire rendszeresen megtakarítania.

Ezek különböző célok, de van bennük valami közös: konkrét tervvé alakítják az általános szándékot, hogy nagyobb biztonságban éljünk.

A valós élethelyzetedhez igazodó pénzügyi terv

A jövedelmünk, a felelősségeink és a céljaink az életünk során folyamatosan változnak. Éppen ezért egy hasznavehető pénzügyi terv nem abból indul ki, hogy minden hónap ugyanolyan lesz, hanem figyelembe veszi a valós körülményeket, és lehetővé teszi az alkalmazkodást.

A Banometru – 10 év. A romániaiak pénzügyi helyzetének megértése című tanulmány szerint a Banometru korábbi résztvevőinek 82%-a megtett legalább egy konkrét lépést jövedelme növelése érdekében. Azok körében, akik nem vettek részt pénzügyi oktatási programokban, ez az arány mindössze 44% volt.

2021 és 2026 között a résztvevők összesen 1,84 millió lej többletbevételről, 2,49 millió lej megtakarításról és 3,86 millió lej visszafizetett tartozásról számoltak be.

A program abban segít a résztvevőknek, hogy jobban megértsék saját pénzügyi helyzetüket, meghatározzák a prioritásaikat, és egyértelmű, konkrét lépéseket találjanak a pénzhez fűződő viszonyuk javítására.

The post Hogyan vehetjük újra kézbe a pénzügyeinket? appeared first on Átlátszó Erdély.

A mondatnak az a része, hogy a gazdák kompenzációt kaphatnak a természetvédelmi korlátozások miatt, valóban összhangban van az elfogadott stratégiával. Az viszont már erősen félrevezető, hogy ezt mind a közösségi médiában, mind a párt közleményében úgy kommunikálják, mintha 2026-ban az RMDSZ parlamenti frakcióinak közbenjárására született volna meg a kompenzáció gondolata és jogi alapja. A történet ugyanis jóval régebbi, és még nem is tekinthető elvégzettnek az ezzel kapcsolatos munka. 

A kompenzáció nem most született meg

A természetvédelmi korlátozások miatt járó kompenzáció jogi alapja már egy 2007-es természetvédelmi sürgősségi kormányrendeletben is szerepelt.

A jogszabály kimondta, hogy a védett természeti területeken lévő földek tulajdonosai vagy bérlői  kompenzációt kapnak a természetvédelmi korlátozások betartásából fakadó jövedelemkiesésért. Ezt a kormányrendeletet négy évvel később módosították a 49/2011-es törvénnyel. A részletes igénylési és számítási szabályokat külön kormányhatározatnak kellett volna megszabnia, de ez azóta sem történt meg. 

Ahhoz ugyanis mindegyik természetvédelmi területnek el kellett volna készíteni a kezelési tervét, de ami elkészült, azzal is sok a gond. A védett területeken azokat a gazdákat, akik a természeti értékeket védve művelik a földjüket,

a területalapú mezőgazdasági kifizetésekbe épített többletjuttatásokkal kompenzálják.

Például 2024-ben összesen 184 millió eurót kaptak azok, akiket valamilyen természeti vagy természetvédelmi korlátozás akadályozott abban, hogy jobban kihasználják a földjüket vagy erdőjüket. Közel 207 millió euró értékben jutalmazták azokat, akik klíma- és környezetvédő módon gazdálkodtak. Ezeket az adatokat a kifizetések nyilvános adatbázisából összesítettük. Vagyis a gazdák kártérítésének jogi kategóriája nem 2026-os újdonság.

Ez az első fontos pont, amit az RMDSZ kommunikációja elhomályosít.Tehát nem arról van szó, hogy eddig semmilyen jogi lehetőség nem létezett, és most valaki létrehozta azt.

Akkor mi történt most, 2026-ban?

Történt valódi változás – csak nem az, amit az RMDSZ közösségi oldalára kiírt „Elértük!” mondat elsőre sugall. 2026 áprilisában a kormány ugyanis a védett területek mellé új kategóriát vezetett be: a bioatdiverzitási prioritási területeket.

Ezekre a jogszabály külön kompenzációs jogalapot hozott létre.

Csakhogy ugyanebben a jogszabályban az is szerepel, hogy a kompenzáció igénylését, kiszámítását és odaítélését külön kormányhatározat szabályozza. A kifizetés pedig csak ennek a határozatnak a hatálybalépésétől indulhat.

Ennek határideje hat hónap, vagyis 2026. október 7. 

Május 29-én elfogadtak egy módszertant is, de ez nem a pénz kiszámításáról szól, hanem azt szabályozza, hogy hogyan kell azonosítani a biodiverzitási prioritási területeket. A kettő pedig nem ugyanaz. Röviden: a területek azonosításának szabálya már megvan, a  kompenzáció kifizetésének teljes szabályrendszere még nincs. És ehhez jön az augusztusi stratégia

A PNRR-támogatások lehívásának véghajrájában a parlament augusztusi rendkívüli ülésén  elfogadta a 2026–2030-as biodiverzitási stratégiát, amiről az RMDSZ közleménye is szólt. 

A parlamenti bizottságok hivatalos jelentése szerint a végleges szöveg több helyen is rögzíti, hogy a természetvédelmi és helyreállítási intézkedések miatt keletkező jövedelemveszteségeket, illetve többletköltségeket kompenzálni kell. Ez tehát tényleg bekerült a stratégiába. 

Ki érte el?

A parlament hivatalos adatlapja szerint az eredeti törvényjavaslatot az USR 25 képviselője és szenátora kezdeményezte, és betársult egy PNL-s szenátor is. RMDSZ-es kezdeményező nincs a listán. 

Ez még önmagában nem bizonyítja, hogy az RMDSZ később ne vett volna részt az egyeztetésekben. A módosító indítványoknál viszont már van konkrét dokumentumunk.

A bizottságok jelentése felsorolja a beadott és elbírált módosításokat, és az elfogadott módosításoknál megjelöli a benyújtókat is. Az alsóház bizottságaiban elfogadott 11 módosítást a PSD és az AUR képviselői nyújtották be. Egy nappal korábban pedig, a szenátusi bizottságokban szintén csak a PSD, az AUR, a PACE és a PNL egy-egy szenátorának módosítóját fogadták el. 

A parlament két házának bizottsági vitáin RMDSZ-es javaslatot nem találtunk. Ez azért fontos, mert az RMDSZ kommunikációja ennél sokkal egyszerűbb történetet sugall: mintha a párt saját módosításai révén vitte volna át a gazdák kompenzációját.

A parlamenti dokumentumok ezt nem támasztják alá.

A képviselőházi bizottsági vitán elutasított 52 javaslatot (.pdf, 289. oldaltól) is az USR, az AUR és a SOS képviselői nyújtották be. Ezek között volt olyan, amely bármilyen természetvédelmi korlátozás esetén a gazdálkodó teljes kárának megtérítését írta volna elő. Illetve olyan is, amely nemcsak az ezután kijelölendő, új Natura 2000 területeken, hanem az eddigiek is jelentkező jövedelemveszteségeket is kompenzálta volna. Ezeket a bizottságok elutasították. 

A képviselőházi vita jegyzőkönyvében szerepel, hogy az elfogadott módosítások közül többet a Román Gazdák Klubjának javaslatai alapján a szenátus környezetvédelmi bizottsága vezetett be a törvénytervezetbe, ám az előterjesztők közt itt sem látunk RMDSZ-es bizottsági tagot. Pedig az RMDSZ részéről épp Tánczos Barna tagja ennek a bizottságnak, akit a stratégia elfogadásáról szóló RMDSZ-közlemény is idéz. 

Hol van a miniszter?

Tánczos másik szerepben jelent meg a törvényhozási folyamatban: a mezőgazdasági tárca ügyvivő minisztereként fogalmazott meg az általa vezetett intézmény csapatával közösen módosító javaslatokat, amelyeket az augusztus 4-ei szenátusi vitán megvédett, olvasható a mezőgazdasági minisztérium közleményében. 

Ez a közlemény nem jelöli meg, hogy a javaslatokat a bizottságokban vagy a plénumban lefolytatott vitán védték-e meg (ugyanazon a napon folytak). Kinyitottuk az összes bizottsági jelentést, és elolvastuk a plénumbeli vita jegyzőkönyvét is, de egyikben sem szerepel, hogy Tánczos miniszter vagy a minisztérium más alkalmazottja ezeken megjelent volna, vagy hozzászólt volna a vitához.

Ahol a minisztérium bizonyíthatóan hozzászólt a stratégiához, az a márciusi, májusi és júliusi tárcaközi egyeztetés volt (.pdf, 4. oldal), amit a környezetvédelmi minisztérium koordinált. Magát a stratégiát a Pro Biodiversitas kft., a Román Madártani Egyesület és az M&S Ecoproiect kft. társulása készítette el a a környezetvédelmi minisztérium megrendelésére.

Az egyedüli RMDSZ-es, aki hozzászólt a törvényjavaslat augusztus 5-i vitájához a Képviselőház plénumában, Hajdu Gábor volt. Ő a tulajdonjog tiszteletben tartását hangoztatta, és azt, hogy nem lehet a polgárok ellenében modernizációt és reformokat végrehajtani, egyensúlyt kell teremteni a PNRR vállalásai és a polgárok érdekei között.

A képviselőház név szerinti szavazási adatai szerint a törvényt 177 igen, 79 nem és 11 tartózkodó szavazattal fogadták el; két képviselő nem szavazott. Az RMDSZ 19 jelen lévő képviselőjéből 18 igennel szavazott, egy pedig nem szavazott. Viszont az RMDSZ a közleményében nem azt állítja, hogy megszavazta, hanem hogy a kártérítés egyenesen az ő javaslatai alapján került be a stratégiába.

Ez pedig nem támasztható alá.

Következtetés

Az állítás tehát, hogy az RMDSZ augusztus elején „elérte”, hogy a természetvédelmi korlátozások miatt jövedelmet vesztő gazdák kompenzációt kapjanak: hamis.

A kompenzáció jogi alapja már 2007-ben, az uniós csatlakozásunkkor megjelent. 2026-ban valóban új kompenzációs jogalap született, és a biodiverzitási stratégia is megerősítette a kompenzáció elvét.

A stratégiát tartalmazó törvényjavaslatnak nem volt RMDSZ-es kezdeményezője, és az elfogadott módosításokat sem az RMDSZ honatyái nyújtották be. A módosításokat a mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint a szenátusban Tánczos Barna vezette fel és védte meg, de ezt a parlamenti vita dokumentumai egyáltalán nem támasztják alá. Az RMDSZ frakciója egyetlen módosítást sem szignózott. 

És ami a gazdáknak talán a legfontosabb: a rendszer még távol áll a működéstől.

Az RMDSZ tehát egy létező változást kommunikál – csak úgy, mintha ez sokkal nagyobb és teljesen új eredmény lenne, és mintha annak politikai érdeme egyértelműen az RMDSZ-hez, nem pedig a törvény kezdeményezőihez, valamint a módosítási javaslatokat benyújtókhoz  kötődne. A rendelkezésre álló eredeti dokumentumok az RMDSZ-nek ezt a kommunikációját nem támasztják alá.

 A címlapfotó illusztráció.

The post Az RMDSZ találta fel a gazdák kompenzációját? appeared first on Átlátszó Erdély.

Tánczos Barna azt állítja, hogy Romániában robbanásszerűen nőtt a vágókapacitás, a kiskérődzők esetében is.

A kijelentés szűken értelmezve igaz.

„Romániában robbanásszerűen nőtt a vágókapacitás, például a kiskérődzők esetében. Ma már óriási vágókapacitással rendelkezik az ország. Románia jelenleg is exportál húst az Európai Unióba és közel-keleti országokba. Tehát megvan a hazai kapacitás, és szerencsére a vágott állatok húsának exportja is működik, még ha nem is olyan volumenben, mint az élőállat-export.” 

Tánczos Barna szembemegy az újabb uniós állatjóléti szigorításokkal

Miért érdekes, hogy mennyi állatot vágunk, és hogyan függ össze a vágókapacitás a juhászok keddi tüntetésével?

A juhászok idén nyáron már többször tüntettek Bukarestben, mert nem tudják eladni a felnevelt állatállományt. Ráadásul a juhok tartása nyártól nagyon megdrágult: egyrészt a forróság és az aszály rontotta a legelők minőségét, és megdrágította a takarmányt, másrészt a tenyésztők nem számítottak arra, hogy nem tudják eladni ősszel az állatokat, és takarmányozni kell őket.

Az exportra nevelt állatok zömét azért nem tudják eladni, mert két, nagyon ragályos, járványos állatbetegség miatt idén júniusban az Európai Bizottság az év végéig megtiltotta Romániának, hogy bárhova élő juhot és kecskét exportáljon. 

A kiskérődzők pestise miatt 2024-től nem exportálhatunk az uniós tagországokba élő juhot és kecskét. Mivel az utolsó fertőző góc 2025 májusában történt jelentése után egy évvel újból feltűnt ez a betegség, ezúttal Maros megyében, ahol korábban nem detektálták, az EB úgy véli, Románia nemcsak a járványt nem tudta felszámolni, de abban sem lehet megbízni, hogy korrekt módon felderíti és jelenti a betegség terjedését. (Erről hosszabban itt olvashatsz.) Ezért megtiltotta a romániai tenyésztőknek az unión kívüli exportot is, holott Románia főleg a Közel-Keletre exportált.

Nagy pénz lett az élő juhok kivitele

Romániában sokkal több juhot tenyésztenek, mint amennyit a lakosság elfogyaszt. 2025 végén az ország juhállománya 10,7 milliós volt az Országos Statisztikai Intézet szerint (.pdf, 16. oldal). A nagyságrend idén sem változott. Az egy főre eső fogyasztás és az egyedek átlagos vágósúlya alapján végzett becslés szerint ennek körülbelül a 35–40 százalékát fogyaszthatja el a hazai lakosság, főként húsvét körül.

Az élőállat-export értéke viszont óriásit nőtt, mióta beléptünk az EU-ba. Míg a juhállomány 25 százalékkal gyarapodott 2007 óta, addig az élő állatok kivitelének értéke megháromszorozódott. Az Országos Statisztikai Intézet Tempo Online adatbázisából kinyert adatok szerint 2007-ben a közel 8,5 milliós juhállományból a kivitt állatok értéke 76,4 millió euró volt. A 2020-as években a közel tízmilliós állományból exportált állatok értéke már meghaladta a 250 millió eurót. 

A júniusi exporttilalom előtt az állategészségügyi hivatal vezetője még úgy becsülte, idén akár a 300 millió eurót is elérheti az élő juhok kivitelének értéke. Erre most kevés az esély azzal együtt, hogy nyárig a romániai tenyésztők több mint 145 millió eurót kasszíroztak egy hatalmas algériai üzletből, amely ott korrupciós botrányba torkollt.

Ha nem lehet exportálni, le kellene vágni 

Az élőállat exportjának alternatívája a vágás, a levágott állat húsa ugyanis már nem terjeszti a betegséget, ezért levágva szabad exportálni. Ezért érdekes, hogy mekkora vágókapacitással rendelkezik Románia. 

Ahhoz, hogy ellenőrizhessük Tánczos Barna ügyvivő agrárminiszter kijelentését, miszerint „robbanásszerűen nőtt a vágókapacitás”, a robbanásszerűt úgy értelmeztük, hogy rövid távon megtöbbszöröződött. Magát a vágókapacitást nem tudtuk közvetlenül ellenőrizni, mert több megyei állategészségügyi hivatal sem tünteti már fel az engedélyezett farmok és feldolgozóegységek listáján a vágóhidakat és azok kapacitását.

Ezért a kihasznált ipari kapacitást ellenőriztük: megnéztük az Országos Statisztikai Intézet kimutatását a vágóhidakon ténylegesen levágott állatokról. A juhokat és kecskéket egyben számoló kimutatások szerint 

• 2023-ban 302 160, 
• 2024-ben 475 397, 
• 2025-ben pedig 1 097 649 kiskérődzőt vágtak le hazai ipari vágóhidakon. 

Az itt levágott kiskérődző állatok száma a 3,6-szorosára nőtt, tehát rövid időn belül megtöbbszöröződött a kihasznált ipari vágókapacitás.

Ugyanez látszik a hasított súlyban is. 2024-ben 8318 tonna, 2025-ben 16 893 tonna lett az itt levágott juhok és kecskék hasított súlya. Az idei adatokat a havi kimutatásokból összesítettük, eszerint idén januártól augusztusig 9057 tonna lett az összesített hasított súly. (A hasított súly az a lefagyasztott tömeg, ami megmarad az állatokból, miután kivéreztetik és kibelezik őket, illetve levágják a fejüket és a lábuk egy részét.)

Miért fontos a vágóhíd?

A húsexportnál kiváltképp fontos, hogy vissza lehessen követni a termék készítésének minden fázisát. Ezt pedig a hivatalos engedélyekkel és minőségbiztosítással rendelkező vágóhidak tudják nyújtani. A nagyipari vágóhidak tudnák azt a kapacitást biztosítani, amellyel a húsexport az élő állat exportjának reális alternatívájá válhatna. 

A statisztikai intézet fenti kimutatásaiból látszik, hogy 2024-ben az állatállománynak mintegy a huszadát, tavaly már a tizedét tudták ipari vágóhidakon levágni.

A havi kimutatásokból viszont az is látszik, mennyivel több kiskérődzőt vágunk le Romániában nem ipari vágóhidakon. Az augusztusig levágott 5,3 millió kiskérődző közül csak 653 ezret vágtak vágóhidakon. Az összes levágott állatból származó bő 58 ezer tonna hasított súlyból csak 9057 tonna keletkezett ipari vágóhidakon.

Augusztus végéig ennek a tizedét, 958 tonnát exportáltunk 7 millió euró értékben, írja a lantulalimentar.ro uniós statisztikára hivatkozva. Ez a húsexport főleg a tiltás után, júliusban és augusztusban pörgött fel.

Összevetve viszont az élőállat-export 250-300 millió eurós értékével az látszik, hogy még ha a húsexport tovább is pörög, és év végéig eléri akár a 15–20 millió eurós értéket, az még mindig csak a tizede annak, amit a tenyésztők az élőállat-exporttal kerestek volna. Vagyis hiába bővült robbanásszerűen a vágókapacitás Romániában, egyelőre nem váltja ki az élőállat-exportot, sőt messze áll ettől.

Karámon innen és túl

Tánczos Barna az idézett interjúban síkraszállt azért, hogy Románia továbbra is az élő juhok exportjának uniós éllovasa maradjon. Sőt azért is, hogy az EU ne szigorítsa az élő állatok szállításának feltételeit további állatjóléti előírásokkal. Daniel Buda EP-képviselő szeptember 16-án azt jósolta, hogy az Európai Bizottság egy hónap múlva engedélyezheti Romániának az élő állatok kivitelét az EU-n kívülre, ha a juhtenyésztők felhasználják az Unió által ingyen felajánlott 1,3 millió adag vakcinát, és beoltják a kivinni szándékozott juhokat.

A hazai juhtenyésztés céljáról és módjairól nem zajlik társadalmi vita, holott a gazdasági haszon csak az egyik szempont. A legelőkön dolgozó juhászok fizetése, munkakörülményei, szociális ellátása nem kerül szóba. Arról, hogy ők hogyan etetik és nevelik a juhászkutyákat, annyiszor sem beszél a mainstream sajtó, ahányszor emberre támadnak kóbor vagy juhászkutyák. Arról, hány haszonállat pusztul el milyen kínok között, miközben a célországba szállítják, még ritkábban esik szó.

Hogy a jövedelmező export ösztönözte juhtenyésztés milyen közvetett és közvetlen módon károsítja a romániai tájakat és a biodiverzitást, arról a Kuhn Thomasszal készített videóinterjúnkban hallhattok bővebben. A beszélgetésből kiderül, hogy az ökológusok egyáltalán nem a gazdák ellenségei.

Illusztráció: Pál Edit Éva

The post Juhokkal és Tánczos Barnával indul a Sánta Kutya rovatunk appeared first on Átlátszó Erdély.

A legerősebb ellenérv az volt, hogy egyik alapelvünk, hogy az Átlátszó Erdély nem pályázik olyan szervezet által nyújtott támogatásra, amelynek tevékenységét a múltban követtük, vagy amellyel a jövőben foglalkozhatunk. 

Márpedig a Communitas Alapítvány és különösképp az alapítvány mögött álló RMDSZ tevékenységéről nemcsak folyamatosan írunk, hanem 

pereljük is a gazdálkodásával kapcsolatos közérdekű adatok kiadásáért.

A pályázás mellett szólt, hogy a Kormányfőtitkárság, illetve az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által kiutalt pénz egyik célja a kisebbségi sajtó fenntartása. Ez az RMDSZ által kezelt forrás tehát olyan közpénz, amelyből az erdélyi magyar sajtó összes szereplője támogatásban részesülhet, elvileg legalábbis.

További érv volt, az Átlátszó Erdély fennállása először fordult elő, hogy fizetésképtelenség közelébe kerültünk. Egy olyan helyzetben, amikor valós annak a veszélye, hogy alkalmazottaink fizetését nem tudjuk fedezni, az Átlátszó Erdély kiadójának kötelessége zárójelbe tenni az elvi kifogásokat, és alternatív jövedelemforrásokat felkutatni. 

Azt reméltük, hogy talán az olvasóink, támogatóink is elnézik nekünk, hogy egy ilyen helyzetben felülvizsgáljuk saját alapelvünket, ha 

erről a döntésünkről transzparens módon kommunikálunk.

A pályázatot be is adtuk, mintegy 83 ezer lejt (kb. 16 ezer EUR) kértünk. Ez az éves költségvetésünk nagyjából 15 százaléka, nagyjából ennyibe kerül az Átlátszó Erdély infrastruktúrájának a fenntartása: a lakbér és rezsi, az általunk használt on-line eszközök, valamint a weboldalunk fenntartása, fejlesztése.

Nem lepődtünk volna meg, ha pályázatunk nem nyer: eddigi tevékenységünk bőven szolgált okot arra, hogy a pályázatunkat valamilyen indokkal ne részesítse támogatásban a Sajtó Szaktestület. Hogy mást ne mondjunk, a kuratórium alelnökéről, Szép Gyuláról néhány éve írtuk meg, hogy hosszú évekig működött együtt a Securitatéval. 

Meglepett, hogy a Sajtó Szaktestület 5 ezer lej (mintegy 1000 EUR) támogatást ítélt meg az Átlátszó Erdély számára. Mint az okos lány meséjében: támogatott is, meg nem is. Azt nem mondhatjuk, hogy nem kaptunk támogatást, ugyanakkor ez a pénz lényegében semmire nem elég, 

az anyagi problémáinkat nem oldja meg.

A támogatottak listáján viszont feltűnt néhány szerkesztőség, amely komolyabb összegeket kapott. Ilyen például a kolozsvári Szabadság (92 ezer lej), a marosvásárhelyi Népújság (100 ezer lej) valamint a Brassói Lapok (140 ezer lej). Ráadásul az utóbbi két kiadvány főszerkesztője, Karácsonyi Zsigmond és Ambrus Attila tagja a döntést meghozó szaktestületnek. Vagyis ők saját maguknak ítélik meg a támogatást.

Így rákérdeztünk, milyen kritériumok mentén ítéltek meg számunkra 5000 lejt a kért 83 ezer lej helyett? A Communitas válaszából sok konkrétum nem derül ki:

„A szakbizottságok minden pályázatot megvitatnak, és többségi szavazással döntenek a program társfinanszírozásáról. A testületi tagok álláspontja szerint a legfontosabb szempont, hogy az illető sajtótermék az adott térségben milyen szerepet tölt be a magyar kulturális élet nyomtatott, írott, online sajtó területén és milyen mértékben kell hozzájáruljon a Communitas Alapítvány a maga területén nélkülözhetetlen sajtótermék fennmaradásához. A Szaktestület kiemelten kezeli a fennmaradásért küzdő kiadókat, ugyanúgy külön a kulturális folyóiratokat, ugyancsak kiemelt figyelmet fordítanak a szórványrégiók sajtótermékeire.”

Felvetettük azt is, hogy a pályázat folyósításának feltétele lényegében egy logóelhelyezés: a szerződés értelmében az 5000 lej támogatást csak akkor kaphatjuk meg, ha feltüntetjük az atlatszo.ro oldalon a Communitas, illetve RMDSZ logóit. Közöltük hogy mivel politikai szervezet, 

az RMDSZ logóját semmiképpen nem fogjuk kitenni az oldalunkra. 

A Communitas logója elől elvben nem zárkóztunk volna el. Az oldalunkon szerepelnek más támogatók logói is, amelyektől lényegesen nagyobb, több tízezer eurós nagyságrendű támogatást kaptunk az átláthatóságért végzett munkánkra. Részünkről ennyi az „ára” egy támogatói logó elhelyezésének.

Alternatívaként azt ajánlottuk fel, hogy az évente közzétett beszámolónkban megemlítjük a Communitas Alapítványt, ugyanúgy, ahogy minden más támogatónkat felsoroljuk. 

Válaszunkban jeleztük azt is, hogy félrevezetőnek tartjuk a támogatás feltételéül szabott szöveg + logó párosítást. Ez ugyanis azt sugallja, mintha az RMDSZ a saját pénzéből támogatná a különféle civil és kulturális kezdeményezéseket, továbbá semmi nem utal a támogatás nagyságára.

A különféle plakátokon, programfüzeteken, weboldalakon mindenhol megjelenő Communitas- és RMDSZ-logók azt a hamis benyomást kelthetik, hogy 

az RMDSZ tartja fenn a teljes erdélyi magyar kulturális szférát. 

Csakhogy a Communitas-döntésekből világosan kiderül, a támogatások nagy része pár ezer lej – egy-egy ilyen támogatás alig látszik egy rendezvény költségvetésében. Cserébe az RMDSZ és a Communitas kombinált logója fő helyen jelenik meg ezernyi kulturális és közösségi program szóróanyagán.

Nem mellesleg ez a forrás a romániai adófizetők – köztük a magyarok – pénze, amit a bukaresti kormány folyósít minden évben a magyar közösség számára. Ha mindenképpen fel kell tüntetni valamilyen logót, akkor a kormány logója lenne a helyénvaló.

Azt is kevesen tudják, hogy a román kormány által az RMDSZ számára folyósított támogatásról szinte teljes a homály. Az RMDSZ ezt a pénzt a saját pénzeként kezeli, és utoljára 2019-ben tett közzé egy elnagyolt költségvetést.

2025-ben az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala összesen 64 millió lej (kb. 12 millió EUR) támogatást folyósított az RMDSZ-nek, ennek a pénznek a 

töredékét osztja ki a Communitas Alapítvány nyilvános pályázaton:

a szaktestületi keretek tavaly összesen 8,2 millió lejt (kb. 1,5 millió EUR) tettek ki. Ez a román kormány által 2025-ben folyósított pénz 13 százaléka. Ebből az eleve szerénykeretből a sajtó támogatására 1,4 millió lej (kb. 260 ezer EUR) jutott tavaly. 

Végül pedig azt is kértük, hogy a támogatási szerződésbe kerüljön be, hogy a Communitas Alapítvány tiszteletben tartja a függetlenségünket, az Átlátszó Erdély felületein megjelenő tartalomba semmilyen módon nem szól bele. Ez a kitétel minden támogatási szerződésünkben szerepel, és úgy gondoljuk, alap kell legyen minden sajtótámogatás esetében.

A Communitas Alapítvány lényegében minden kérésünk elől elzárkózott. Emiatt a támogatási szerződést nem állt módunkban aláírni.

The post Miért nem fogadtuk el a Communitas Alapítvány támogatását? appeared first on Átlátszó Erdély.

Ennyi volt annak a finanszírozásnak az értéke, amelyet a Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv (PNRR) keretében eredetileg 1622 olyan projektre irányoztak elő, amely jelenleg töröltként, felfüggesztettként, felmondottként, egyoldalúan megszüntetettként vagy különböző megszüntetési eljárás alatt állóként szerepel – derül ki a Beruházási és Európai Projektek Minisztériumának a Context.ro megkeresésére közölt adataiból.

Románia 2021-ben 29,2 milliárd euró értékű PNRR-vel indult. A tervet a Cîțu-kormány tárgyalta meg abban az időszakban, amikor a Beruházási és Európai Projektek Minisztériumát Cristian Ghinea vezette, aki jelenleg az USR szenátora.

Öt év és három jóváhagyott felülvizsgálat után a terv értéke 20,11 milliárd euróra csökkent. A legutóbbi felülvizsgálat eredményeként több mint 9 milliárd euróval marad el az eredeti összegtől. A felülvizsgálatot az Európai Bizottság 2026 júliusában javasolta, augusztusban pedig jóváhagyták. A költségvetést a kormány augusztus 20-án osztotta újra.

Az addig kivett 1622 projekt számára előirányzott PNRR-finanszírozás összesen mintegy 4 milliárd eurót tesz ki, ami az eredeti terv értékének körülbelül 14 százaléka. Ennek csaknem fele, 46,96 százaléka a vissza nem térítendő támogatási komponensből származik, míg 53,04 százaléka a terv hitelkomponenséből.

A rendelkezésünkre álló adatokból nem állapítható meg, hogy a finanszírozás elvesztése előtt ténylegesen mennyit fizettek ki a 1622 projekt mindegyikére. Az azonban biztos, hogy bár a felszabaduló források egy része más PNRR-beruházásokra fordítható, az elbukott projektek fennmaradó költségeit más – európai vagy nemzeti – finanszírozási forrásokból kell fedezni, ha a hatóságok folytatni akarják ezeket. Ami most a PNRR-források felhasználásának igen rossz összképét mutatja, 

jövő év elejére pénzügyi katasztrófává válhat. 

A PNRR lezárásáról szóló, augusztus végén közzétett 183/2026-os törvény ugyanis még ad némi haladékot azoknak, akik közel járnak a munkálatok befejezéséhez, ám súlyos helyzetbe hozza azokat, akik 2026. december 31-ig sem zárják le a projektjeiket.

„Mi történik azokkal a projektekkel, amelyek nem készülnek el? Az új törvény alapján a helyzet a következő: az önkormányzatoknak 2026. december 31-ig lesz idejük arra, hogy saját forrásból vagy más finanszírozási forrásból befejezzék ezeket a projekteket. Azok, amelyek december 31-ig elkészülnek, nem szenvednek veszteséget. Például: egy beruházás 85 százalékban van kész, az eddig felhasznált pénz az Európai Unió forrásaiból származott, a fennmaradó 15 százalékot pedig az adott önkormányzat fedezi 2026. december 31-ig – ebben az esetben nem kell semmilyen pénzt visszafizetnie. Gyakorlatilag azok a projektek, amelyeket ma, 2026. augusztus 31-én még nem sikerült megmenteni, kaptak egy kis haladékot. Ez a jó hír. A probléma azokkal van, amelyek nem készülnek el” – mondta Raluca Curelariu, Botoșani megye prefektusa a prefektusi kollégium augusztus 31-i ülésén, azon a napon, amikor benyújtották a jelentéseket a lezárult a PNRR-projektekről.

Arra a kérdésre, hogy az új törvény alapján mi történik azokkal a projektekkel, amelyek december 31-ig sem készülnek el, és vissza kell-e fizetniük a PNRR-ből kapott teljes összeget, Botoșani prefektusa azt mondta: „Reméljük, hogy arányosan csak azt veszítik el, amit nem sikerült elszámolniuk az augusztus 31-ig elvégzett munkából. Valószínűleg így lesz, de majd meglátjuk.”

Jelenleg három forgatókönyvről beszélhetünk:

• projektek, amelyeket év végéig teljes egészében sikerül megmenteni;
• projektek, amelyek a nem befejezett munkálatok arányában veszítenek a finanszírozásból;
• projektek, amelyek esetében akár a teljes kapott összeget vissza kell fizetni.

Egyelőre azt sem tudjuk, hogy a projektek közül hány kapcsolódik csalási ügyekhez, illetve ki lesz felelős az esetleges károkért. 2025 végén az Európai Ügyészségnek (EPPO) 34 aktív, a rezilienciaalaphoz kapcsolódó csalási ügye volt Romániában az éves jelentés szerint. A Laura Codruța Kövesi vezette intézmény azonban nem teszi közzé, hogy ezek az ügyek összesen hány projektet érintenek, és az érintett projektek teljes listája sem nyilvános.

A PNRR tárgyalásának és végrehajtásának időszakában hivatalban lévő európai alapokért felelős miniszterek közül – Cristian Ghinea, Marcel Boloș, Florin Cîțu, Dan Vîlceanu, Adrian Câciu és Dragoș Pîslaru – egyikük sem válaszolt a több mint 1600, PNRR-ből kikerült projekt kudarcával kapcsolatos megkeresésünkre.

Amíg választ kapunk ezekre a kérdésekre, kattintgassuk az elveszett pénzek térképét: mi hol nem jött létre a hangzatos ígéretek ellenére? Az interaktív térképen 1622 PNRR-projekt böngészhető megye, település, felelős intézmény és a beruházás értéke szerint. Ezek a projektek most nagyobb nyomást helyeznek más programok büdzséjére.

Boc azért veszített uniós pénzt, mert nem kezelte jól az európai közbeszerzést

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervbe bekerült egyik legnagyobb beruházás, a kolozsvári metró már két évvel ezelőtt elveszítette ezt a finanszírozási forrást. A PNRR negyedik, fenntartható közlekedéssel foglalkozó komponense a Kolozsvárra tervezett, 2,6 milliárd eurós metróberuházás költségvetésének több mint 10 százalékát fedezte volna.

Ezt a fenntartható közlekedést célzó komponenst a szállításügyi minisztérium koordinálja.  A kolozsvári metró országos szintű projektként jelent meg a PNRR-ben, de az Emil Boc vezette kolozsvári városháza bonyolítja le. 

A város 2022 legvégén, december 29-én szerződött a minisztériummal a metró megépítésének teljes, 2,6 milliárd eurót kitevő összegére, amelyből 300 millió lej a PNRR-ből érkezett volna. Ahhoz, hogy az Európai Bizottság kifizesse ezt az összeget Romániának, a metrónak majdnem a felét kellett volna megépíteni 2026 augusztusáig: 9,1 kilométert a 21-ből, illetve 9 metróállomást a 19-ből. Ettől a forrástól azonban az ország büdzséje még azelőtt elesett, hogy a kivitelező megejtette volna az első kapavágást.

A Boc vezette helyi adminisztráció ugyanis akkorát hibázott,

hogy az Európai Bizottság úgy döntött, ezt a metróprojektet nem szeretné a PNRR-ből finanszírozni. A közbeszerzést a metróépítésre a kolozsvári városháza még 2022 márciusában kiírta, eredetileg 1,2 milliárd eurós összegre TVA nélkül. Bő egy évvel később, 2023 májusában fogadta el egy négy cégből álló, a török Gülermak vezette társulás ajánlatát, de ekkorra már TVA nélkül is 1,7 milliárd euróra emelte a metróépítés büdzséjét.

A cégtársulással 2023 májusában aláírta a tervezési és kivitelezési szerződést a török, egy évvel később pedig a Kolozs megyei tanács kiállította az építkezési engedélyt. Még épp időben ahhoz, hogy a 2024 júniusi választási kampányban Emil Boc, Nicolae Ciucă, Marcel Ciolacu és Sorin Grindeanu bemutathassa, hogyan lapátol egy halom földet, amit előzőleg egy kotrógép hányt oda az egyik Szászfenesre tervezett metróállomás helyszínének gondosan lekavicsozott részére.

Két hónappal később az a Sabin Sărmaș dobta be a hírt a köztudatba, hogy a metró elesett a PNRR-finanszírozástól, aki nem tudta legyőzni Emil Boc-ot a polgármesterválasztáson 2024. június 9-én, pár nappal a nagy lapátolás után. Az akkor képviselő Sărmaș saját kormányzati forrásaira hivatkozva állította, hogy a kolozsvári metró közbeszerzési hibák és a kivitelezés lassúsága miatt esik ki a PNRR-ből.

Hogy pontosan milyen hibát vétett a kolozsvári adminisztráció,

azt az Economedia derítette ki, és írta meg 2024 októberében. A lap megszerezte az Európai Bizottságnak azt a levelét, amelyben elmagyarázza a román kormánynak, miért nem hagyott jóvá bizonyos kifizetéseket a PNRR-ben. 

A cikk szerint az EB összevetette a metró közbeszerzési eljárását a romániai SEAP-ban és az uniós közbeszerzési platformon, és akkora eltéréseket tapasztalt, hogy megvonta a támogatást ettől a beruházástól. Míg a SEAP-ban, a hazai közbeszerzési platformon kilencszer módosította a kiírást a kolozsvári városháza, addig az uniós platformon csak öt módosítást tüntetett fel: azt, hogy ötször tolta ki az ajánlattevés határidejét. 

Azt azonban ott nem tette közzé idejében, hogy a metróépítés összegét 1,2 milliárd euróról 1,7 milliárdra emelte, és nem is hosszabbította meg ilyen mértékben az ajánlattevés határidejét. Az EB azt állítja, a kolozsvári városháza a határidő előtt mindössze két héttel emelte meg a kiírás összegét 30 százalékkal, és a minimumkövetelményeken is módosított. 

A SEAP-ban a módosítást Kolozsvár úgy oldotta meg, hogy felfüggesztette a közbeszerzést, de ez nem látszott az uniós platformon is. Az EB szerint az uniós szabályok ilyenkor azt írják elő, hogy az ajánlatkérő kezdje újra az egész közbeszerzési eljárást az új követelményekkel annak érdekében, hogy aki szeretne, az méltányos versenyfeltételek mellett tudjon ajánlatot tenni a meghirdetett munkálatokra.

Tavaly nyáron aztán egyértelművé vált, hogy a kolozsvári metró elesik a PNRR 300 millió eurójától azokkal a projektekkel együtt, amelyekről már akkor látszott, hogy képtelenség befejezni 2026 augusztusáig. 

Ennek ellenére Emil Boc polgármester nem vállalt felelősséget 

sem a kivitelezés késlekedése, sem az elhibázott közbeszerzés miatt. Az előbbiről a Euronews-nak azt nyilatkozta, kizárólag a kormány döntése, hogy bent tartja-e metróprojektet a PNRR hitelkeretében. 

Az uniós közbeszerzési platformon vétett hibát sem ismerte el, arról két, egymásnak némileg ellentmondó állítást tett 2025 júlliusában. Egyrészt a technikára fogta, szerinte a SEAP nem szinkronizálódott az uniós közbeszerzési platformmal. Másrészt azt mondta, hogy amit a városháza közölt a SEAP-on, azt elküldte az Európai Unió Hivatalos Lapjának is, de az nem jelzett vissza nekik, hogy gond lenne a közbeszerzés meghirdetésének módjával.

A szállításügyi minisztérium már 2024 októberében azt közölte, hogy a zöld kötvényekből fogják fedezni a metróépítés addigi kiadásait. Emil Boc csak 2025 augusztusában mondta ki, hogy a PNRR nem az egyedüli uniós forrás, amiből finanszírozhatják a metróépítést, és decemberben azt, hogy biztosan nem a PNRR-ből fogják fedezni.

A kolozsvári metró kivitelezése a városháza saját kimutatása szerint 2026 augusztusában 2,55 százalékon áll.

Az Átlátszó Erdély ebben a cikkben mutatta ki, hogy a metró Kolozsváron épp a PNRR-s finanszírozásra történt hivatkozással előzte meg az olcsóbb és egyszerűbb HÉV ötletét, és hogy miért nem stimmelnek azok a becsült utasszámok, amelyre a metrót alapozzák a megvalósíthatósági tanulmányban.

340 millió euró úszott el meg nem épült gátakon

A kormány azt tervezte, hogy a PNRR-ből fog felújítani 20 vízgyűjtő gátat, és felújítani, illetve megépíteni 20 vésztározót és több mint 500 kilométernyi árvízvédelmi töltést. Végül egyetlen vízgyűjtő és egy vésztározó maradt, több százmillió euró elveszett, az árvízvédelmi vonalak pedig nem készültek el.

Az árvízkockázatot a PNRR 1-es, vízgazdálkodási komponensében csökkentette volna a kormány az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó beruházásokként. A Román Vizügy Országos Igazgatósága (ANAR) 340 millió euró értékű beruházási tervet dolgozott ki. A program része volt a meglévő víztározók víztároló berendezéseinek digitalizálása és automatizálása, valamint az árvízvédelmi töltések, gátak és vésztározók felújítása.

 A befejezési határidő 2026 júniusa volt. 2025 júniusában több projekt még csak a közbeszerzési szakaszban tartott, a PNRR minden egyes újratárgyalásával pedig újabb beruházások kerültek le a listáról. 2025 novemberére az eredetileg 510 kilométernyi árvízvédelmi vonal, 20 gát és 20 vésztározó helyett már csak két beruházás maradt: a lesi víztározó gát, amelyet nemrég hivatalosan is átadtak, valamint a szalárdi vésztározó. A teljes PNRR-s beruházási listáról egyedül ezeket fejezték be.

A beruházások jelentős részét már 2025-ben levették az eredeti PNRR-listáról. „Az építőanyagok és az energia drágulása, valamint a piac blokkoltsága miatt, ami a nyilvános közbeszerzéseken – mind a SEAP, mind a JOUE platformján – 2023-ban tapasztalt ajánlathiányban mutatkozott meg, a PNRR-t újratárgyalták az Európai Bizottsággal” – közölte a vízügy. Ez eredetileg 46 millió euró értékű beruházáscsökkentést jelentett a gátak és vésztározók felújítására szánt programban.

„Lesznek olyan projektek, amelyek nem haladtak előre, és sajnos le kell majd mondanunk róluk” – mondta Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter 2025-ben. „Vannak projektek, amelyek elbuktak. A vízügynél erre konkrét példa a gátak és töltések esete. Ezeknek a beruházásoknak jelentős része ma sem haladt előre” – tette hozzá a miniszter.

2025 júniusában az ANAR arról tájékoztatott bennünket, hogy az árvízvédelmi töltések felújítását célzó projektek közül – összesen 13 beruházás, amelyekkel a 408 kilométeres célértéket kellett volna elérni – mindössze háromnak voltak jóváhagyva a műszaki-gazdasági mutatói. Ezek összesen 148 kilométernyi gátat érintettek. 

A meglévő vésztározók felújítására vagy újak kialakítására irányuló 13 projekt közül mindössze hatnak voltak jóváhagyva a műszaki-gazdasági mutatói, összesen nyolc vésztározó felújítására. A többi projekt a jóváhagyás különböző szakaszaiban volt.

A PNRR vízgazdálkodási komponensének szükségességéről szóló dokumentum szerint a Romániában 1990 előtt épített víztározók több mint 75 százaléka csak korlátozottan működik. A dokumentum a Világbank 2018-as jelentésére hivatkozva három fő hiányosságot emel ki, amelyek a víztározók biztonságát veszélyeztetik: a jelentős és veszélyes szivárgásokat, a víztározókban zajló feliszapolódási folyamatot, valamint a hidromechanikai berendezések elhasználódását.

A dokumentum „jelentős szerkezeti hiányosságokról” is beszél az alapozások, a szigetelési és vízelvezető rendszerek, valamint az elavult hidromechanikai berendezések esetében. „Veszélyes természeti jelenségek bekövetkezése vagy az üzemeltetés következtében kialakuló incidensek, illetve balesetek esetén a veszélynek kitett lakosság számát 550 ezer főre becsülik” – figyelmeztet a dokumentum.

Öt olyan víztározót nevez meg, amely sürgős beavatkozást igényel: Siriu (Buzău megye), Les (Bihar megye), Úzmező (Bákó megye), Valea de Pești (Hunyad megye) és Dridu (Ialomița megye). Arról, hogyan védi az állam a lakosságot az árvizektől, a Context.ro írt részletesen.

Hidrogénvonatokat vásároltunk üzemanyag-ellátás és PNRR-pénz nélkül

A PNRR egyik legnagyobb finanszírozott projektje, 12 hidrogénvonat beszerzése elveszítette a finanszírozását, miután a vonatok beszerzésére kiírt közbeszerzést többször is eredménytelenül zárták le, mert a hatóságok egyetlen megfelelő ajánlatot sem kaptak.

A finanszírozást 2026-ban vonták meg, miközben a Vasúti Reformhatóság (ARF) még a legutóbbi közbeszerzésre beérkezett ajánlatokat vizsgálta. Az ARF végül 1,61 milliárd lejért megvásárolta a vonatokat.

A közbeszerzést a Siemens Mobility román, német és osztrák cégéből álló konzorcium nyerte: A vonatok leszállításáig az ARF-nek egy hidrogénszolgáltatót is találnia kell, amelyet új közbeszerzés keretében választ ki. A hatóságok azonban jelenleg még nem tudják, honnan biztosítsák a vonatok feltöltéséhez szükséges zöldhidrogént. Az ARF szerint a Siemensnek kötelessége „technikai segítséget nyújtani a hidrogén-ellátási szolgáltatásokhoz”.

Emil Voinea, a Siemens Mobility Romania vezérigazgatója a Club Feroviarnak adott, idén májusi interjújában hangsúlyozta, hogy a vállalat feladata csupán a vonatok leszállítása, a hidrogénellátás pedig a román hatóságok problémája.

„A szerződéses feltételeknek megfelelően kizárólag az ARF, illetve a vonatokat üzemeltető vállalatok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogyan oldják meg a hidrogénellátást, a Siemens Mobility által rendelkezésre bocsátott specifikációk betartásával” – mondta Emil Voinea.

Az első vonatokat várhatóan 2028 augusztusától szállítják le. Jelenleg az ARF és a beszállító még arról egyeztet, milyen legyen a vonatok belső kialakítása. Egyelőre az sem világos, hogy milyen pénzből fizetik majd ki őket. „A tervek szerint a szerződés finanszírozását a Közlekedési Program keretében elkülönített pénzügyi források biztosítják” – közölte az ARF augusztus végén.

142 millió euró gurult el nem létező bicikliutakon

Kerékpárral Nyugaton néven a Temes Megyei Tanács Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megyével partnerségben 142 millió euró értékű, 1729 kilométeres kerékpáros útvonal-hálózat kiépítésére kapott finanszírozást.

A műszaki előkészítés során az útvonalat felülvizsgálták és kibővítették: a Temes Megyei Tanács 2024-ben arról tájékoztatott, hogy a négy kedvezményezett partner által összegyűjtött adatok alapján – részben a kisajátítások elkerülése, részben az útvonal vonzerejének növelése érdekében – a hálózat hossza 1856 kilométerre nőtt.

A projekt a műszaki-gazdasági dokumentáció elkészítéséig jutott. 2024-ben szerződést kötöttek az Eurocerad International kft-vel a DALI-elemeket is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, áfa nélkül 18,7 millió lej értékben. 2025-ben jóváhagyták a projekt műszaki-gazdasági dokumentációját.

2025 augusztusában a Temes Megyei Tanács a munkálatok tervezésére és kivitelezésére is kiírta a közbeszerzést, hét részre bontva. A közbeszerzési dokumentáció azonban egyértelműen kimondta, hogy a „PNRR keretében történő finanszírozás leállítása” miatt a szerződések odaítélése új finanszírozási forrás azonosításától függ.

A projekt PNRR-ből való kivételének, illetve felfüggesztésének oka a kivitelezés elégtelen előrehaladása és az volt, hogy a munkálatokat nem lehetett volna a PNRR menetrendjén belül befejezni – nem pedig az, hogy lemondtak volna az infrastruktúra megépítéséről.

A projektet jelenleg a Krassó-Szörény Megyei Tanács hivatalosan „felfüggesztett projektként” jelöli, a fejlesztési minisztérium dokumentumaiban pedig „egyoldalúan megszüntetettként” szerepel. Egyelőre nem találtunk olyan hivatalos határozatot vagy nyilatkozatot, amely megerősítené, hogy a „Kerékpárral Nyugaton” projektet más finanszírozási forrásra helyezték volna át.

A Temes Megyei Tanács az Átlátszó Erdélynek küldött válaszában azt írta, hogy a projektet „befolyásolták, de nem blokkolták” a közbeszerzési óvások, valamint az útvonalak módosítása a kisajátítások elkerülése érdekében. Bár a hatóságok meg akarták építeni a kerékpárutakat, a fejlesztési minisztérium 2025 novemberében úgy döntött, hogy megszünteti az uniós finanszírozást és lezárja a projektet. Loredana Lungu, az intézmény szóvivője szerint a projekt továbbra is életképes, ha találnak más forrást a kerékpárutak megépítésére, a műszaki dokumentáció pedig a jövőben újra felhasználható.

Így nem védjük a 250 védett területet

A Cristian Ghinea volt miniszter által kidolgozott PNRR célul tűzte ki legalább 250 védett természeti terület jóváhagyott kezelési tervének aktualizálását. A beruházás a PNRR visszafizetendő finanszírozási komponensében szerepelt, vagyis hitelből finanszírozták volna, 120 millió euró értékben.

A Környezetvédelmi Minisztérium 2023 augusztusában írta alá a finanszírozási szerződést a Védett Területek Országos Ügynökségével (ANANP). Az MMAP 2024 júniusában jelölte ki a végrehajtó ügynökségként, majd két hónapra rá megszüntette. Az ANANP Daniel Fechet miniszter döntése nyomán egyesült az Országos Környezetvédelmi Ügynökséggel (APM). 

A kormány csak 2025 áprilisában állapította meg az így létrejött Országos Környezet- és Védett Területek Ügynökségének szervezeti és működési szabályait, vagyis az új struktúra csak nyolc hónap után válhatott egyáltalán működőképessé.

A projekt a gyakorlatban lassan haladt. A minisztériumnak a beruházáshoz kidolgozott útmutatója kifejezetten azonosítja a kezelési tervek kidolgozásának és aktualizálásának piacán fennálló problémákat: kevés, korlátozott kapacitású gazdasági szereplő, elakadások a kidolgozás, aktualizálás és jóváhagyás folyamatában, és ennek következtében „a PNRR-finanszírozás elvesztésének jelentős kockázata”. A dokumentum szerint a 250 kezelési terv elkészítésének határideje 2026. június 30. volt.

2025 októberében a minisztérium a PNRR újratárgyalásakor mutatta be a projekt helyzetét. Akkor már több mint 128 millió euró összértékű finanszírozási szerződés volt érvényben. A projektet ugyanakkor ekkor kivették a PNRR-ből, és nem találtunk olyan döntést, amely más finanszírozási forrást jelölt volna meg.

A Neamț megyei kórháztól elvették az uniós százmilliókat

Neamț megye lakói egy új, 326 millió euró értékű megyei kórházban kaphattak volna ellátást. A költségek kétharmadát uniós forrásból fedezték volna, a dokumentumok szerint azonban a fennmaradó 30 százalékhoz nem jelöltek meg finanszírozási forrást. Két évnyi érdemi előrelépés nélkül a Megyei Tanács bejelentette, hogy a kórházat az Egészségügyi Egységek Infrastruktúrájába történő Nemzeti Beruházási Program (PNIIUS) közpénzalapjából építik meg.

A PNIIUS keretében a beruházás finanszírozása csaknem teljes egészében biztosított. A Neamț Megyei Tanácsnak mindössze 0,5 százalék alatti részt kell vállalnia, ami körülbelül 1,5 millió eurót jelent.

A Neamț Megyei Tanács válaszában azt írta, hogy az Egészségügyi Minisztérium 2025 novemberében értesítést küldött a PNRR-finanszírozás egyoldalú megszüntetéséről. Az intézmény ugyanakkor sikerként értékelte, hogy a projekt teljes értéke jogosult finanszírozásra a PNIIUS keretében.

A váradi kórház elveszítette a PNRR-pénzt, de 7 millió euróval drágább lett

A forradalom utáni első állami, nulláról és PNRR-forrásból felépülő 326 ágyas kórház kellene kiszolgálja a Bihar megyeieket. 2023 decemberében Nagyvárad önkormányzata 135 millió euró értékű finanszírozási szerződést írt alá az új fertőző betegségek és tüdőgyógyászati kórházra. Alig három évvel később a projekt kikerült a PNRR-ből, mert nem tudták tartani a kivitelezés és az elszámolás szigorú határidejét.

A helyi hatóságok által csak 2026 júliusának végén jóváhagyott kényszermegoldás az volt, hogy a beruházást áthelyezték az Egészségügyi Program 2021–2027 keretébe. 

A tervezési kudarc azonban magasabb számlával is járt: a beruházás teljes új értéke 142 millió euróra nőtt, a város teljes hozzájárulását pedig körülbelül 10 millió euróra becsülik. A polgármesteri hivatal az árkülönbséget azzal indokolta, hogy szükség volt „az új előírásokhoz való igazításra és a költségek aktualizálására”.

Bár a munkatelepet hivatalosan csak 2024 szeptemberében nyitották meg, a helyi közigazgatás a bürokráciára hárítja a felelősséget, és a PNRR-pénz elvesztését egyszerű technikai átcsoportosításként mutatja be. „A közbeszerzési eljárások, az ezek során benyújtott óvások, valamint a beruházás rendkívül nagy mérete miatt már nem tudtuk tartani a munkálatok PNRR keretében történő befejezéséhez szükséges határidőt” – mondta Florin Birta polgármester Nagyvárad önkormányzatának hivatalos oldalán.

Az új egészségügyi komplexum megépítése félúton jár, a több mint 27 millió euró értékű orvosi felszerelések közbeszerzései még folyamatban vannak. „Jelenleg a kórház épületeinek szerkezete 100 százalékban elkészült. Összességében a kórház készültségi foka jelenleg körülbelül 50 százalék” – közölte a polgármester a városháza hivatalos oldalán.

A polgármester ugyanott új határidőt is bejelentett a kórház megnyitására: 2027 vége vagy 2028 első fele.

Valami bűzlik a digitalizált ökoszigetek körül

190 millió eurót veszítettünk el, amelyből a romániai városokat digitalizált hulladékgyűjtő szigetekkel szerelték volna fel. A konténerekbe a hulladékot öt külön kategóriában gyűjthetjük, már ahol felszerelik őket: vegyes háztartási, biológiailag lebomló, műanyag és fém, papír és karton, valamint üveg hulladékra szelektálhatjuk. 

A végső cél az volt, hogy a hatóságok pontos képet kapjanak a begyűjtött hulladék mennyiségéről és típusáról. A konténerek csak kártyával nyithatók, és adatokat szolgáltatnak a begyűjtött hulladék mennyiségéről és típusáról, valamint arról is, kik helyezik el a hulladékot bennük.

2024 szeptemberéig 7000 digitalizált ökoszigetet, 2026 júniusáig pedig legalább 13 752 ökoszigetet kellett volna telepíteni 260 millió euróból. A Környezetvédelmi Minisztérium szerint a hat hónapos késést a közbeszerzések megóvása okozta. 2025 áprilisában mindössze 2800 ökoszigetet vettek át a települések. A késések miatt a projekt végül elveszítette finanszírozásának 70 százalékát.

Az Európai Bizottsággal folytatott újratárgyalás után az ökoszigetekre 72 millió eurós költségvetés maradt. Az új cél pedig 5000 ökosziget lett 2026 júniusáig. „A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium teljesítette a PNRR új, jelentősen csökkentett célértékét. Országos szinten a PNRR keretében 5091 ökosziget készült el” – nyilatkozta Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Egyes városok, köztük Nagyvárad, 2024-ben leállították az ökoszigetek telepítését. A tervezett 375-ből mindössze 100-at helyeztek üzembe. A városháza azután állította le a telepítést, hogy problémákat észlelt a kártyás nyitó-záró rendszerrel.

Megpróbáltuk megtudni a Környezetvédelmi Minisztériumtól, hány romániai önkormányzat tapasztalt még problémákat az ökoszigetekkel. „A nagyváradi ökológiai konténerek helyzetével kapcsolatban megjegyezzük, hogy a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium nem rendelkezik információval a digitalizált ökoszigetek működéséről vagy az érintett termékek szállításának leállításáról” – közölte a minisztérium, amely szerint a szerződések lebonyolításáért az önkormányzatok felelősek.

A nagyváradi hatóságok ugyanakkor azt mondták, hogy tájékoztatták a minisztériumot a telepítés leállításáról, és 2024 decemberében elküldték a problémák listáját is. Nagyvárad önkormányzata egy új, továbbfejlesztett ökosziget-modellt is tesztelt. 

A kórház, ahol az egész PNRR-t bejelentették: Make It Real

2021 szeptemberében a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórházból Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Klaus Iohannis, Románia elnöke és az akkori miniszterelnök, Florin Cîțu bejelentette, hogy zöld utat kapott Románia PNRR-je.

„A COVID–19-járvány nagyon világosan megmutatta, hogy az egészségügyi rendszer sérülékenysége mélyreható hatással van a gazdaságra, a kormányokba vetett bizalomra és a társadalmi kohézióra. Ezért az egészségügyi beruházások a terv meghatározó pillérét jelentik. A Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház, amelyet most von der Leyen elnök asszonnyal együtt meglátogattam, jól példázza azt a hozzájárulást, amelyet az uniós források a romániai kórházi infrastruktúra korszerűsítéséhez nyújtanak. E források felhasználásával a betegek minőségi ellátásban és a terület legkorszerűbb technológiáiban részesülhetnek” – mondta Iohannis elnök az Európai Bizottság elnökének látogatása alkalmából.

Öt évvel később a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház A1-es és A4-es szárnyának bővítését, valamint külső parkolók kialakítását célzó, 168 millió euró értékű projektet – amelyből 134 millió euró lett volna uniós forrás – kivették a PNRR-ből, és a finanszírozási szerződés felmondásának eljárása alatt áll – közölte a Beruházási és Európai Projektek Minisztériuma.

2022-ben a kórház városrendezési bizonylatot kért, a főváros polgármestere, Nicușor Dan azonban megtagadta annak kiadását, mert a G4media szerint az egészségügyi intézmény védett területen helyezkedett volna el, ahol PUZ-ra, vagyis övezeti városrendezési tervre volt szükség. A projektet 2022 májusában oldották fel, amikor a PNL-PSD-s önkormányzati képviselők megszavazták az Általános Városrendezési Terv (PUG) régi szabályzatának módosítását. Eszerint Bukarestben a kórházakat közvetlen engedélyezéssel is bővíteni lehetett vola, előzetes PUZ-jóváhagyás, valamint a beépítési magasságra és a telek beépíthetőségére vonatkozó korlátozás nélkül, védett területeken is – írta a G4media.

A szavazás előtt a liberálisok azzal bírálták Nicușor Dant, hogy akadályozza a projektet, és emiatt elveszhetnek a PNRR-források. Nicușor Dan azt válaszolta, hogy a fővárosi önkormányzat valójában támogatta a projektet.

„Nem akarom elhinni, amit hallok. Vagyis mindezek a kritikák a végrehajtó hatalommal szemben, amely minden támogatást megadott ehhez a projekthez, és megmutatta önöknek, hogy melyek a jogszerűtlenség elemei” – mondta Nicușor Dan a bukaresti önkormányzat 2022. április 28-i ülésének jegyzőkönyve szerint.

2023 októberében közbeszerzést írtak ki a tervezésre és kivitelezésre, 428 millió lej, áfa nélkül értékben. Az eljárást 2024 augusztusában törölték, mert az érdeklődő cégek által benyújtott pontosítási kérelmek nyomán olyan hibákat és hiányosságokat találtak az ajánlati dokumentációban, amelyeket már nem lehetett kijavítani – derült ki a SEAP adataiból.

2024 októberében a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház újabb közbeszerzést írt ki a tervezésre és kivitelezésre, 363 millió lej, áfa nélkül értékben. Az eljárást később törölték, miután az Egészségügyi Minisztérium értesítést küldött a finanszírozási szerződés egyoldalú megszüntetéséről, és nem sikerült más finanszírozási forrást találni – derül ki a SEAP 2026 márciusi értesítéséből. A törlésre vonatkozó értesítésben a kormány 2025-ös 41-es sürgősségi rendeletére is hivatkoznak. A sürgősségi rendelet szerint a 30 százalék alatti megvalósítási arányú projekteket 2026 végéig felfüggesztik, ha nem kezdődnek meg a munkálatok.

A második közbeszerzést megóvták. Öt cégcsoport nyújtott be ajánlatot a közbeszerzési szerződés elnyerésére. A Közbeszerzési Jogorvoslati Tanács (CNSC) 2025 februárjában helyt adott az egyik ajánlattevő, a Concrete & Design Solutions SRL jogorvoslati kérelmének, és kötelezte a fővárosi kórházat az ajánlati dokumentáció kijavítására. A Concrete & Design Solutions SRL annak a konzorciumnak is tagja, amely a konstancai új „Anya és Gyermek” kórház építésén dolgozik. Ez egy elbukott PNRR-projekt, amelyet továbbra is uniós forrásból finanszíroznak, és amelynek jövőre kellene elkészülnie. Az Info Sud-Est részletesen beszámolt a konstancai projekt alakulásáról.

2025 szeptemberében a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház bővítése is szerepelt azoknak a projekteknek a listáján, amelyek elveszítették PNRR-finanszírozásukat a kormány által elfogadott memorandum nyomán. A finanszírozási szerződést egyoldalúan megszüntették.

A Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház bővítésének projektje egy új, három épületrészből álló épület megépítését tartalmazta. A projektben 150 felszíni parkolóhely kialakítását is tervezték.

A bővítés részei:

• új sürgősségi betegellátó egység, 12 kisebb és súlyosabb sürgősségi esetek ellátására szolgáló ággyal, valamint 12, kritikus és nem kritikus betegek megfigyelésére szolgáló ággyal, politrauma-ellátóval, vizsgálószobákkal, CT- és röntgenberendezéssel, valamint ultrahanggal;
• 34 ágyas gasztroenterológiai osztály;
• 11 vizsgálóhelyiség;
• önálló műtőblokk öt műtővel, sterilizálóval, valamint műtét előtti és utáni részleggel;
• 26 ágyas intenzív terápiás (ATI) osztály;
• 48 ágyas ortopédiai osztály, két műtővel;
• kardiovaszkuláris sebészeti, kardiológiai, gasztroenterológiai, belgyógyászati és általános sebészeti osztályok, egyenként 20 ággyal;
• 14 ágyas urológiai osztály.

Az új „Prof. Dr. Dimitrie Gerota” kórház már a kezdetektől a PNRR feketelistáján volt

Bár a projektet 2023 januárjában jogosultnak nyilvánították PNRR-finanszírozásra, ahogy azt a Belügyminisztérium közleményben bejelentette, a 2 milliárd lejes teljes költségvetésű beruházás – ebből 1 milliárd lej uniós forrás – már 2023 szeptemberében felkerült a finanszírozást elveszíteni készülő projektek feketelistájára. Az Egészségügyi Minisztérium akkor hat olyan projekt PNRR-finanszírozásból való kivételét javasolta, amelyeket a megvalósítás szempontjából „magas kockázatúnak” minősítettek – derül ki az Economedia és a G4Media által megszerzett dokumentumból.

Ennek ellenére 2023 decemberében már bejelentették a finanszírozási szerződés aláírását, Marcel Ciolacu (PSD) miniszterelnök pedig az akkori ünnepségen arról beszélt, hogy reméli, 2024 februárjában elkezdődnek a munkálatok.

Hivatalosan azonban a PNRR-finanszírozási szerződést 2024. január 18-án írták alá – derül ki a Belügyminisztérium adataiból. Január 29-én 1,2 milliárd lej, áfa nélkül értékben aláírták a tervezési és kivitelezési szerződést a CCN ALTYAPI YATIRIMLARE VE INSAAT ANNONIM SIRKETI (vezető) és a CNN YATIRIM HOLDING ANONIM SIRKETI (társ) alkotta konzorciummal.

A török CCN Altyapi Yatirimlare VE Insaat Annonim Sirketi más romániai kórházak építésében is részt vesz: a iași-i Regionális Sürgősségi Kórházéban, valamint két kolozsvári beruházásban: a kezdetben PNRR-ből finanszírozott, jelenleg a Kolozs Megyei Tanács forrásaiból épülő gyermekkórházéban, illetve az uniós forrásból finanszírozott Regionális Sürgősségi Kórház építésében.

Csak egy évvel később, 2025. január 17-én adták ki a munkálatok megkezdésére vonatkozó utasítást – tájékoztatott a Belügyminisztérium. A projekt befejezési határideje 2026. június 30. volt.

2025 szeptemberében a román kormány bejelentette azon kórházak listáját, amelyeket már nem lehet PNRR-forrásból finanszírozni. Ezeket az Egészségügyi Program uniós forrásaira helyezték át. A listán szerepelt a „Prof. Dr. Dimitrie Gerota” kórház is. 

„Megállapodtunk abban, hogy azokat a kórházak építését, korszerűsítését és felszerelését célzó projekteket, amelyek 36 százalékban sem készültek el, átkerülnek az Egészségügyi Program keretében vissza nem térítendő európai forrásból finanszírozható projektek listájára” – mondta Ilie Bolojan miniszterelnök.

2026. március 27-én aláírták az Egészségügyi Program keretében létrejött finanszírozási szerződést, amelynek teljes értéke 2 milliárd lej. 2026 júniusában a munkálatok fizikai készültsége körülbelül 40 százalék volt a Belügyminisztérium szerint.

A projekt szerint az egészségügyi intézményben 400 ágy szolgálja majd a folyamatos fekvőbeteg-ellátást, 40 ágy a nappali kórházi ellátást, 50 pedig az aneszteziológiai és intenzív terápiás ellátást, vagyis összesen 490 ágy.

„Az új egészségügyi intézmény három, eltérő magasságú épületrészből áll majd, amelyekhez egy különálló műszaki épület is csatlakozik. A kórház európai színvonalú, integrált és multidiszciplináris szolgáltatásokat nyújt majd – a kivizsgálástól és diagnózistól a kezelésig –, mind az akut betegségek, mind a krónikus betegségek rehabilitációja és utógondozása terén. A betegek hatékony és biztonságos egészségügyi szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá, miközben csökken a diagnózis felállításához szükséges idő és a költségek” – közölte a Belügyminisztérium.

20 elektromos motorvonat is kigurult a PNRR-ből

A Vasúti Reformhatóság 919 millió lejből, amelyből 558 millió lej uniós forrás volt, 20 interregionális elektromos motorvonat beszerzését tervezte. A 2021-ben indított projektet végül szintén kivették a PNRR-ből.

2022 nyarán a Vasúti Reformhatóság (ARF) csaknem félmilliárd euró értékű közbeszerzést írt ki, ősszel azonban törölték az eljárást, mert az öt érdeklődő vállalat közül egyik sem nyújtott be ajánlatot.

2022 novemberében új közbeszerzést írtak ki, 2023 decemberében pedig szerződést kötöttek a lengyel POJAZDY SZYNOWE PESA BYDGOSZCZ SPÓŁKA AKCYJNA vállalattal.

A PNRR-finanszírozási szerződést 2023 áprilisában írták alá – derül ki a Vasúti Reformhatóság tájékoztatásából. A projektet a PNRR-ből és az állami költségvetésből, vagyis a szállításügyi minisztérium költségvetéséből finanszírozták volna. A projekt teljes értéke 919 millió lej, ebből 558 millió lej uniós forrás. „A projekt megvalósítási időszaka 60 hónap. A jogosultsági szabályoknak megfelelően a projekt tevékenységei 2021 novemberében kezdődtek, és 2026. december 30-ig tartanak” – közölte az ARF.

2024 májusában a lengyel vállalatot az ajánlat újraértékelése után is megerősítették a szerződés nyerteseként. Az újraértékelést a Bukaresti Ítélőtábla rendelte el az Alstom jogorvoslati kérelme nyomán.

A minisztérium az ARF-en keresztül a lengyel vállalattal a Közbeszerzési Jogorvoslati Tanács (CNSC) számára kedvező döntése alapján kötötte meg a szerződést. Az Economedia szerint a szerződés aláírása a közigazgatási jogorvoslati döntés után „kötelező” volt, és nem várták meg, hogy az ügyben esetleg további óvást nyújtsanak be a Bukaresti Ítélőtáblához.

2025 májusában az ARF további kilenc elektromos motorvonatot vásárolt a lengyelektől, amelyek így a már megvásárolt 20 szerelvényhez csatlakoztak. A kilenc elektromos motorvonatot a Modernizációs Alapból finanszírozzák – közölte az ARF. A Modernizációs Alap egy másik európai finanszírozási eszköz.

2026 januárjának végén aláírták az első elektromos motorvonat leszállítási határidejére vonatkozó kiegészítő szerződést – írja az ARF.

2026 áprilisában megszűnt a PNRR-finanszírozási szerződés, és aláírták a Modernizációs Alapból származó finanszírozási szerződést.

Ciprian Șerban (PSD) közlekedési miniszter ekkor azt jelentette be, hogy már 2026-tól fokozatosan forgalomba állítják az új elektromos motorvonatokat „az ország történelmi régióit összekötő stratégiai útvonalakon: Kolozsvár – Segesvár – Brassó; Kolozsvár – Gyulafehérvár – Simeria – Târgu Jiu – Craiova; Brassó – Ploiești – Buzău – Focșani – Bákó – Pașcani – Iași / Suceava; Galați – Brăila – Konstanca – Mangalia, valamint Bukarest – Călărași között”.

„Ahogy befejeződnek a jelenleg folyamatban lévő villamosítási munkálatok, a vonatok további, a regionális mobilitás fejlesztése szempontjából alapvető útvonalakon is közlekednek majd: Nagyvárad – Kolozsvár – Brassó és Kolozsvár – Craiova – Calafat” – tette hozzá a miniszter.

Ugyancsak 2026 áprilisában megtörtént az egyik elektromos motorvonat előzetes átvétele a bukaresti Obor vasútállomáson. Az ARF szerint 2026 januárja és júliusa között további elektromos motorvonatok előzetes átvételét is elvégezték.

Érdemes megjegyezni, hogy ezzel párhuzamosan az ARF 62 új, rövid távú (Regio) elektromos motorvonatot is beszerez. Ezt a szerződést is a lengyel PESA nyerte. A projektet uniós forrásból és az állami költségvetésből finanszírozzák, teljes értéke 2,7 milliárd lej.

2026 augusztusának elején az ARF bejelentette, hogy az első öt regionális elektromos motorvonatot átadták a CFR Călători vasúttársaságnak, és megkezdték a közlekedést az alábbi útvonalakon:

• Bukarest Északi pályaudvar – Brassó;
• Bukarest Északi pályaudvar – Konstanca;
• Bukarest Obor – Konstanca;
• Fetești – Konstanca.

Augusztus végén az ARF arról is beszámolt, hogy átadta az első négy regionális elektromos motorvonatot a Transferoviar Călători társaságnak.

Mindkét új elektromos motorvonatok szállítására vonatkozó projektet uniós forrásból finanszírozzák, azonban eredetileg csak az egyik szerepelt a PNRR-ben. A 62 regionális elektromos motorvonatra vonatkozó projektet nem a PNRR finanszírozta. A 20 interregionális vonatra vonatkozó projekt szerepelt a PNRR finanszírozási listáján, később azonban áthelyezték a Modernizációs Alapba.

A cikket összeállító csapat:
Riporterek: Szabó Tünde, Sipos Zoltán (Átlátszó Erdély); Tudor Chiriac, Cristian Moroșanu (Monitorul de Botoşani), Gabriel Mateescu, Petruț Iacob (Info Sud-Est), Georgiana Anghel (Context.ro)
Szerkesztő: Biro Attila
Tényellenőrzés: Iulia Stănoiu
Grafika: Gabriel Mateescu

Ez az anyag az Independent MediaColab: a gyakorlati közösségtől a cselekvési közösségig a médiában projekt keretében készült, amelyet a Civic Engagement Program finanszírozott, a Svájci Hozzájárulás támogatásával, az EU-n belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése céljából. Az anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi Svájc hivatalos álláspontját.

The post Szégyenlistánk Európában: milliárdokat veszítettünk a PNRR-ből a hozzá nem értés miatt. INTERAKTÍV TÉRKÉP 1622 bebukott projektről appeared first on Átlátszó Erdély.

Update 10.08.2026: A Kolozsvári Rendőrség Bűnügyi Nyomozóirodájának rendőrei nyomozást indítottak, majd augusztus 8-án házkutatást tartottak a Biró Botond lakóhelyén. A nyomozók adathordozókat és más, az ügy szempontjából fontos tárgyakat foglaltak le. A begyűjtött bizonyítékok alapján Birót 24 órára őrizetbe vették, és több rendbeli csalás elkövetésével gyanúsítják.

Több száz ember maradt hoppon az Untold fesztivál első napján: a hónapokkal korábban, féláron megvásárolt belépőikről augusztus 6-án este derült ki, hogy nem érvényesek. A vásárlók egy része több száz kilométert utazott Kolozsvárra, majd egy Piezișă utcai kocsma előtt szembesült azzal, hogy átverték.

A Facebook az utóbbi napokban tele van az átvert személyek történeteivel, és az is kiderül, hogy az idei Untold csak a jéghegy csúcsa. Beszámolók szerint Biró Botond nevéhez több más, hasonló ügy kapcsolódhat, az első homályos rendezvényszervezős ügylete tíz évvel ezelőtt lehetett.

Azonban mi most az Untolddal kapcsolatos esetre koncentrálunk. Mintegy tucatnyi károsulttal beszéltünk, átnéztük a nekik küldött jegyeket és szerződéseket, és összevetettük az azokban szereplő adatokat a hivatalos cégadatokkal. Elbeszéléseikből, a velünk megosztott e-mailekből és a cégadatbázis alapján az alábbi kép rajzolódott ki:

• Az Untold-jegyeket korábban, hónapokkal ezelőtt vásárolták meg, sokkal olcsóbban (legtöbbször nagyjából féláron) a „hivatalos” árhoz képest;
• Az eladó minden esetben Biró Botond vagy egy általa megbízott viszonteladó, „promoter” volt, akit aztán szintén hamis belépővel „fizettek ki”;
• A jegyeladásból befolyó pénz egy része Biró Botond magán bankszámlájára ment;
• Miután kifizették, e-mailben kaptak egy valódinak tűnő, QR kóddal is ellátott jegyet, melyen az Alcatraz Events a fesztivált támogató Orange telefonszolgáltató partnereként volt feltüntetve;
• Augusztus 4-én és 5-én is kaptak egy-egy e-mailt a regisztrációs procedúráról, miszerint a Piezișă (ismertebb nevén: Hányinger) utca 6. szám alatt található kocsmában kell elkezdeni a regisztrációt;
• Több százas nagyságrendű tömeg verődött össze augusztus 6-án este a kocsma előtt, itt azonban a pultos lány semmit nem tudott az egészről, a kocsmát üzemeltető Biró Botond pedig nem jelent meg. 

A kárvallottak még aznap, éjfél előtt kaptak egy újabb e-mailt egy „szolgáltatási szerződéssel”, melyben Biró Botond, amellett hogy visszaadja a belépők árát, 1 000 (máshol 1 300) lej kártérítést is ígért.

Csakhogy ez a szerződés rengeteg sebből vérzik. Ha a szerződésben szereplő adatokat összevetjük a cégadatbázissal, azonnal kiderül, hogy:

• A cég nevéből hiányzik egy betű: Alcatraz Events helyett Alcatraz Event;
• Az adószámában is fel van cserélve egy szám (50021620 helyett 50026120), és ez a téves adószám egy másik jogi személyé;
• Nem találtunk arra utaló információt, hogy Biró Botond lenne ennek a cégnek az adminisztrátora;

További furcsaság ebben a szerződésben, hogy:

• Az Orange mobilszolgáltatóval megkötött szerződés száma üresen van hagyva, és máshol semmilyen nyomát nem találtuk ilyen együttműködésnek;
• Az Orange mobilszolgáltató által „szponzorált”, vagyis ingyenes jegyeket 600 lejért árulják;
• A szerződés alján látható „digitális aláírás” (semnat electric – sic) sem létezik.

A profilja szerint kocsma üzemeltetésével foglalkozó Alcatraz Events Kft. ugyanis Biró Botond anyukája, Biro Elisabeta Irina 100 százalékos tulajdona, szintén ő az ügyvezető. Biró Botond neve a cégadatbázisban sehol nem szerepel, és nem találtunk bizonyítékot arra, hogy lenne felhatalmazása a cég képviseletére – noha egy ilyen felhatalmazás meglétét kizárni sem tudjuk.

Egy sor kérdéssel megkerestük Biró Botondot, aki írásban válaszolt is. Alább a válaszok minimális szerkesztéssel olvashatóak.

A cégadatbázis szerint az Alcatraz Events Kft. tulajdonosa és adminisztrátora Biro Elisabeta Irina, neked semmi közöd ehhez a céghez. Kicsoda ez a hölgy?

A cégben fel vagyok hatalmazva a cég vezetésére és adminisztrálására (a cég az enyém). Az anyukám neve csak adminisztratívan szerepel, minden szerződést, minden döntést én hoztam meg az ő tudta nélkül. 

Miért szerepel a kárvallottaknak küldött szerződésben a te neved a cég igazgatójaként? 

Mivel a felhatalmazással a céget én adminisztrálom, ezért szerepel a kárvallottak szerződésén az én nevem.

Ebben a szerződésben számos apró hiba van (például a cég adószámában egy szám fel van cserélve), ami miatt ez a szerződés, ha meg is kötik, semmisnek nyilvánítható. Mi több, a szerződésen nincsen elektronikus aláírás. Ez szándékos?

A szerződés igen, hibás. A CUI (adószám) hibája egyszerűen elírás, nem szándékos. 261 van 216 helyett, ez elgépelés. Azért nem került rá aláírás, mert amikor kiküldtem nem volt nálam semmi. Mivel csütörtökön robbant fel a dolog, ezért a helyzet súlyossága és stresszhelyzet miatt gyorsan kiküldtem. Felvettem egy jogásszal a kapcsolatot, kijavítva újraküldjük. 

Folyamatban van a megoldás hogy visszafizessem az emberek élményét. Nagyon sajnálom a helyzetet hogy így alakult. Próbálom elintézni hogy, amit helyre lehet hozni, helyrehozzak, visszautaljak, kárpótoljak. Tudom, hogy sok emberről van szó, hatalmas csalódás és élményveszteség, amit nem tudok kárpótolni.

Miért hiányzik ebből a szerződésből az Alcatraz Events Kft., valamint az Orange Romania Rt. között megkötött szerződés száma? El tudod küldeni ezt a szerződést, ha létezik?

Ez egy kicsit komplikáltabb. Nem tudok szerződést küldeni jelen pillanatban. Mivel számos feljelentés van, és én is megteszem a beismerő vallomást, azt a tanácsot kaptam, hogy ne válaszoljak addig az üggyel kapcsolatos kérdésre, amíg a rendőrségen nem tettem meg a vallomást. A szerződést azután tudom küldeni, miután voltam a rendőrségen.

Hány Untold belépőt adott el az Alcatraz Events Kft., és ebből mennyi pénz folyt be?

Ugyanerre tudok hivatkozni. Előbb a rendőrség, utána, ha tehetem, fogok válaszolni ezekre a kérdésekre. Azonban (azok a számok – szerk. megj.) amik megjelentek a sajtóban és (…) nem állnak messze a valóságtól. (Kommentek 2–300 kárvallottról beszélnek, ennyien jelentek meg az csütörtök este a Piezișă utcai kocsma előtt – szerk. megj.)

Bizonyítani tudom azt is, hogy a jegyeladásokból befolyó pénz egy része nem az Alcatraz, hanem a te személyes bankszámládra ment. Ezt hogyan kommentálod?

Igen, sajnos a saját magánszámlámat használtam. Nem hivatalos úton árultam a jegyeket, ezt is elismerem. Ez könnyen bizonyítható, hisz mindenkinél ott a bizonylat. 

Meghívóként adtuk el a jegyeket, nem hivatalos partnerként. Gondolom a jegyet is látta, azon 0 lejt ír. Tehát igen, elkövettem én is olyan dolgot, amit nem gondoltam át. Ezért is nem csak a cégnek kell vállalni a visszatérítést, hanem nekem, magánszemélyként is.

Nem tudom jogilag hogy lesz ez megoldva, de mindenképpen személyesen, Biró Botondként vállalom a felelősséget, és igyekszem kárpótolni az embereket. A cég egy eszköz volt, a kocsmát próbáltam vezetni vele s belekevertem ezt is.

Várhatóan mekkora összegre rúg a belépők árán felül a kártérítés, aminek a kifizetését szintén vállalod?

Nem tudom, viszont azt igen, hogy volt sok megértő ember is, aki csak a jegy árát kéri vissza. Köszönöm nekik, természetesen, akik igénylik a kártérítést, megpróbálom nekik összeszedni. Ha jól értettem, a minimális kárpótlás, amit adnom kell, az egy Untold bérlet ára, ami 1 300 lej körül forog.

Nyitókép: az Untold fesztivál Facebook-oldala

The post Hamis Untold-jegyek, hibás cégadatok és egy kérdéses partnerség appeared first on Átlátszó Erdély.

Az egyetlen kivétel az ammónia, amelynek a koncentrációja még mindig a hatszorosa a megengedett maximális értéknek. Viszont itt is javulást látunk, mivel április végén még 30-szorosan haladta meg az ammónia koncentrációja a megengedett értéket. Az ammónia nagy koncentrációban mérgező a vízi élővilágra, különösen a halakra.

A szalacsi szennyvizet az Apă Canal Nord-Vest részvénytársaság kezeli, amelynek azok a főként érmelléki települések a részvényesei, amelyeket hagyományosan RMDSZ-es polgármesterek vezetnek. A céget idén többször feljelentettem szennyezés miatt, a környezetőrség pedig megbírságolta. A feljelentések, a hatósági odafigyelés és a bírságok nyomására a cég valóban tisztítani kezdte a szennyvizet.

A minőségi javulás szemmel látható és szagolható

is a környéken, amit az előzött meg, hogy napokig dolgoztak a tisztítóállomáson. Ez nagyszerű! Főleg annak fényében, hogy a szennyvízkezeléssel megbízott Apă Canal Nord-Vest cég vezetője szerint nem lett volna érdemes egy ilyen ócskavastelep felújításával foglalkozni, mint amilyen a szalacsi tisztítóállomás.

Bár a szalacsi szennyvíz még mindig nem elég tiszta, nem teszek egyelőre több feljelentést emiatt a tisztító miatt, mert nem az a cél, hogy a vállalat a pénzét (pontosabban: a pénzünket, hiszen a környék önkormányzatai alapították a vállalatot) büntetésként befizesse. Sokkal hasznosabb lenne, ha arra költene, hogy teljes mértékben megfeleljen a határértékeknek, és a kifolyó víz

ne mérgezze, hanem táplálja a környéket.

Melyet a szennyezés mellett az aszály is sújt. Javasolnék is mindjárt két megoldási lehetőséget, ami olcsóbb is, mint a bírságok befizetése, ha megint feljelenteném a céget a szalacsi környezetszennyezés miatt:

1. a jelenlegit egészítsék ki gyökértéri szennyvíztisztítóval (a gyökértéri vagy gyökérzónás tisztítás olyan természetközeli eljárás, amelyben a szennyvizet náddal, sással vagy egyéb vízi növényekkel beültetett, sóderes-földes talajrétegen szivárogtatják át, a tisztítást a talajban élő baktériumok és a növények gyökérzete végzik, amelyek lebontják a szerves szennyeződéseket);
2. a jelenlegi szalacsi tisztító szomszédságában nemrég szüntette meg a működését egy disznóhizlalda, ennek a tisztítórendszerét fel lehetne használni a szennyvíz további tisztítására.

A szalacsi siker, bár nagyon örvendetes, mégiscsak csepp a tengerben, ha azt vesszük, hogy az Apă Canal Nord-Vest cég ezen kívül még vagy 20 településen látja el ezt a szolgáltatást. Eddigi ismereteim szerint rosszul vagy nagyon rosszul.

Például a tízezer lakosú Székelyhídon a mai napig irtózatosan büdös és szennyezett vizet enged bele közvetlenül az Érbe. És ahol gond van, ott fellépek ezentúl is.

A nyitóképen a székelyhídi, illetve a szalacsi szennyvízkifolyónál július 20-án vett minták láthatók. Fotó: Babos Krisztina.

The post Dolgoztak a szarhuszárok: sokat javult a szennyvíz minősége Szalacson appeared first on Átlátszó Erdély.

No de a haverok és buli mellett meghallgatnák-e, ha Orbán Viktor végre Magyar Péterrel vitázna a főszínpadon?

Riporter: Kulcsár Árpád. Operatőr, vágó: Csont Zsombor

Hozzájuk képest a politikusok zöme inkább megkerülte a választ, amikor arról kérdeztük őket, szerintük meg kellett volna-e hívni Magyar Pétert is Tusványosra:

Riporter: Kulcsár Árpád. Operatőr, vágó: Csont Zsombor

The post Vevők-e egy Magyar‒Orbán vitára a Tusványoson bulizó fiatalok? appeared first on Átlátszó Erdély.

Idén 35. alkalommal rendezték meg Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, de most nagyon hosszú ideje először úgy, hogy nem Orbán Viktor a magyar miniszterelnök.

Az erdélyi magyar közösség számára ismerős rendezvény hangulata gyökeresen megváltozott: a Tisza-kormány felülvizsgálja a Magyarországról érkező támogatásokat, a kormány képviselői pedig távol maradtak a szakpolitikai vitáktól. Tusványos sátrai alatt ülő emberek arcán ott volt a bizonytalanság, ami attól biztos nem oszlik el, ha a vitáknak nincs tartalma, és vitatkozó felek sincsenek. 

Riportunkban főként erdélyi magyar közéleti szereplőket kérdeztünk arról, tartanak-e a támogatások átvilágításától, és Tusványosról hiányzott-e nekik Magyar Péter.  

Riporter: Kulcsár Árpád. Operatőr és vágó: Csont Zsombor

The post Csúcspolitikus még Orbán Viktor? A bizonytalanság Tusványosa appeared first on Átlátszó Erdély.