A marosvásárhelyi “fekete március” óta nem volt ennyire feszült a román-magyar viszony. A közvéleményt április óta foglalkoztatja az úzvölgyi temető ügye, alább végigpörgethetőek a tavaly óta zajló események fordított időrendi sorrendben.
Bíróságra tereli a határvitát Hargita és Bákó megye
Eredménytelenül végződött Hargita és Bákó megye határvitájában egyeztetni próbáló vegyes bizottság gyimesbükki ülése. Az eredménytelen egyeztetés után el lehet indítani azokat a pereket, amelyek végén a bíróság döntheti el, hogy hol húzódik a szomszédos székelyföldi és moldvai települések közötti határ. A pereket a prefektus szerint a települési önkormányzatok indíthatják, de a megyei tanács mindegyikbe be fog szállni szakértői csapatával.
Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke szerint Bákó megye települései összesen mintegy százezer hektár, többnyire erdős területet csíptek le az egykor Székelyföldhöz tartozó területekből, zömmel még a megyék 1968-as kijelölése előtt. Csíkszentmárton, Pálfalva, Csíkszépvíz, Csíkszentgyörgy településeknek van határvitájuk a moldvai szomszédokkal.
A Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata márciusban saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi első világháborús katonatemetőt, és önkényesen román parcellát létesített a magyarok által gondozott sírkertben. A temető az elnéptelenedett Úzvölgye település része, melyet a megyésítési törvény Csíkszentmárton község részeként tüntet fel.
A magyar fél hamarabb megejtené a terepszemlét
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EBESZ informális találkozóján tárgyalt Teodor Meleșcanu román külügyminiszterrel, akinek a segítségét kérte, hogy az úzvölgyi katonai temetőről szóló szakértői egyeztetések folytatódjanak, és még júliusban kerüljön sor a két szakértői csapat helyszíni szemléjére a temetőben. A két ország hadisírgondozó testületei június végén abban állapodtak meg, hogy szeptemberben járják be közösen a helyszínt.
A román diplomácia beszámolója szerint Teodor Meleşcanu arra kérte magyar kollégáját, hogy a budapesti hivatalosságok visszafogottságról tegyenek bizonyságot nyilatkozataik során. Az utóbbi időben szerinte a magyar kormányzati illetékesek mesterséges módon feszültté tették a magyar–román párbeszédet.
Korodi Attila az Elie Wiesel Intézet állásfoglalását kérte
Az RMDSZ-képviselő arra kéri az Elie Wiesel Intézetet, foglaljon állást a fő betonkereszten szereplő szimbólumok és a június 6-án avatásra érkezett tömeg résztvevői által használt szimbólumokról, amelyek hasonlóságot mutatnak a legionárius mozgalmak szimbólumaival. Románia törvényei egyértelműen tiltják és bűncselekménynek minősítik a legionárius, fasiszta, rasszista és vasgárdista jelképek használatát.
Úzvölgyéről tárgyalt Kelemen Hunor a kormányfővel
Az RMDSZ elnöke azt kérte Viorica Dăncilă kormányfőtől, hogy vonják vissza a kulturális miniszternek azt a jóváhagyását, amellyel műalkotásnak nyilvánították az úzvölgyi katonatemetőben illegálisan felállított emlékművet és a román katonák emlékének szánt 50 betonkeresztet. Kelemen számára elfogadhatatlan, hogy egy legionárius szimbólum művészeti koncepcióját kedvezően véleményezzék, ráadásul a véleményezés olyan iratokra hivatkozik, amelyeknek egy részét törvénytelenül állították ki. Viorica Dăncilă azt ígérte, beszél a kulturális miniszterrel.
Ferdítéssel vádol a román védelmi minisztérium
A román védelmi tárca szerint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka félretájékoztatta a közvéleményt arról a magyar-román szakmai megbeszélésről, amelyet a hadisírgondozásért felelős szervezetek küldöttségei folytattak egymással Bukarestben.
A tárca sajtószolgálata azt állítja, hogy a magyar fél a megbeszélésen hangoztatott álláspontját egy másik temetőt ábrázoló, 1917-ből származó vázlatra alapozta, a szóban forgó sírkertet azonban a román Hősök Emléke Társaság 1926-ban kibővítette, majd 1944-ben újabb bővítés következett, ezzel az ONCE „megkérdőjelezhetetlen” levéltári iratokkal cáfolt minden olyan állítást, miszerint Dormánfalva önkormányzata kegyeletsértést követett volna el egy olyan parcellában, ahova osztrák-magyar katonák holttesteit temették el.
A román fél elutasította azt a magyar javaslatot, hogy kizárólag a nemrég elhelyezett betonkeresztek alatti területen végezzenek igazoló feltárást, ezzel szemben az egész „nemzetközi temető” feltárását tervezi, valamennyi olyan ország bevonásával – beleértve Magyarországot is –, amelynek katonái nyugszanak az Úzvölgyében.
Pár százan tüntettek Sepsiszentgyörgyön
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által összehívott tüntetésen jelen voltak az RMDSZ, MPP, EMNT és SZNT képviselői is, de érkeztek tiltakozók Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Gyergyószentmiklósról, Marosvásárhelyről, sőt még Bécsből is. Többen székely zászlót és tiltakozó táblákat tartottak magasba „Kegyeletsértés”, „Nem hagyjuk a temetőnket”, „Védjük meg magunkat, védjük meg Erdélyt” vagy „Mondjon le a prefektus” feliratokkal.
Az RMDSZ panaszt tett az Európa Tanácsnál
Az Európa Tanács intézményeinek vezetőit levélben tájékoztatta az úzvölgyi katonai temető ügyében elkövetett jogsértésekről az RMDSZ.
Azonosítottak párat a temetőt feldúló focihuligánok közül
Egyelőre nem a hatóságok, hanem a Maszol.ro munkatársai. Az újságírók 19-re becsülik az úzvölgyi temetőben rongáló és provokáló dinamós szurkolók számát, közülük ötöt név szerint is azonosítottak. Hogy a Bákó megyei rendőrség hogy áll a június 7-én bejelentett vizsgálattal, nem tudni, az újságíróknak tartalmi választ nem adott, csak megígérte.
Beindult a hadisírgondozók szakmai egyeztetése
A Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó Hadtörténeti Intézet és Múzeum küldöttsége Bukarestben tárgyalt a Hősök Emlékének Országos Hivatala (ONCE) vezetőségével, a megbeszéléshez később Nicolae Nasta, a román védelmi minisztérium parlamenti államtitkára is csatlakozott. A felek kölcsönösen bemutatták egymásnak azokat a sírkertre vonatkozó levéltári forrásaikat, és lehetőséget biztosítottak egymásnak ezek kölcsönös tanulmányozására.
Kovács Vilmos, Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokat szerint a román fél számára is egyértelművé vált, hogy a moldvai Dormánfalva önkormányzata által elhelyezett ortodox keresztek az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében szolgáló katonák maradványai fölé kerültek.
A magyar fél a súlyosan kegyeletsértő állapot megszüntetését kérte, első lépésként pedig kezdeményezte a betonkeresztek alatti terület igazoló feltárását. A román fél azzal a feltétellel tartja elfogadhatónak az exhumálást, ha az a hősi temető egészére kiterjed. Egyelőre abban maradtak, hogy mindkét fél tanulmányozza azokat a forrásokat, amelyeket egymással megismertettek, az egyeztetést pedig szeptemberben a helyszín közös bejárásával folytatják minden érintett nemzet hivatalos képviselőjével együtt.
Műalkotásnak nyilvánították az illegálisan felállított kereszteket
Valer Daniel Breaz kulturális miniszter utólag jóváhagyta annak a keresztet formázó emlékműnek, illetve az 50, Ismeretlen román katona feliratú betonkeresztnek a művészi koncepcióját, amelyet Dormánfalva polgármesteri hivatala állított az úzvölgyi katonatemetőbe. A június 24-i keltezésű jóváhagyás csak egy része az engedélyeztetési folyamatnak, nem helyettesíti a kulturális minisztérium, illetve megyei kulturális igazgatóság történelmi műemlékvédelmi engedélyét, áll a dokumentumban.
Dormánfalva tulajdonaként telekkönyvezték az úzvölgyi katonatemetőt
Erről a Bákó megyei Mojnest kataszteri hivatala értesítette Csíkszentmárton önkormányzatát, ahogy korábban a telekkönyvezési szándékról is. Ahogy a szándékot kifejező kérvényt, úgy Csíkszentmárton a telekkönyvezést magát is megfellebbezi, és felszólítja Bákó megye prefektusát, állítson le minden, a temetőt érintő intézkedést.
Hargita megye prefektusa, Jean-Adrian Andrei úgy dönt, hét év után ismét nekifut a határvitának Bákó megyével: javasolta Bákó megyei kollégájának, hozzák létre a vitát rendezni hivatott közös bizottságot. A prefektus emlékeztet arra, hogy a törvény értelmében, ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor nem marad más választás, mint az, hogy a közvetlenül érdekelt fél jogi útra tereli az ügyet.
Több százan tüntettek Csíkszeredában
Az úzvölgyi katonatemető eredeti állapotának visszaállítását, a temető államosításának leállítását és a Hargita megyei prefektus lemondását követelték azon a tüntetésen Csíkszereda főterén, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt kezdeményezett. A csíkszeredaiak mellett olyanok is tüntettek, akik buszokkal, szervezetten érkeztek Székelyudvarhelyről, Gyergyószentmiklósról, Sóvidékről, Szentegyházáról és Marosvásárhelyről.
Nem támogatja a magyar kormány, hogy a román védelmi minisztérium kezelésébe kerüljön a temető
– derült ki Menczer Tamás államtitkár napirend előtti felszólalásából a budapesti Országgyűlésben. Abban is az RMDSZ álláspontját támogatja a magyar kormány, hogy szorgalmazza a valós párbeszédet, a sírkert eredeti állapotának visszaállítását, és hogy a két ország hadisírokat gondozó szakemberei találjanak megoldást a helyzetre.
Borbolyt is megbírságolták az úzvölgyi "gyűlés" miatt
3000 lejes bírságot szabott ki a Hargita Megyei Csendőrség Borboly Csaba tanácselnökre az úzvölgyi katonai temetőnél június 6-án szervezett élőlánc miatt, akárcsak korábban a szomszédos Kovászna megye tanácsának alelnökér, Grüman Róbertre. A büntetést Borboly Csaba is bíróságon fellebbezi meg.
Román hatóság: 11 román katona nyugszik a sírkertben
A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) összegzése szerint 11 román katona nyugszik az úzvölgyi katonatemetőben, és mind Csíkszentmárton, mind pedig Dormánfalva önkormányzata az ONCE jóváhagyása nélkül alakította át a temetőt. A védelmi tárca honlapján közzétett összegzés, amelyhez csatolták a korabeli dokumentumokat is, megerősíti azt a - korábban magyar oldalon hangoztatott - álláspontot, hogy Dormánfalva önkormányzata 11 román katonának állított 50 keresztet és emlékművet a temetőben.
Tisztázza, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akikre hivatkozott Dormánfalva polgármesteri hivatala, amikor a temető román parcelláját kialakította, és akiknek neveit a román nacionalisták felolvasták június 6-án, miután erőszakosan behatoltak a temetőbe, és biztosították a román parcella felszentelését. Az Úzmezőn eltemetett 130 román katona hamvait a Bákó megyei Kománfalva katonatemetőjében helyezték örök nyugalomra, miután az úzmezői temetőt a két világháború között felszámolták.
Azt is rögzíti, hogy Csíkszentmárton község is úgy alakította át a magyar Honvédelmi Minisztérium támogatásával a temetőt, hogy nem vette figyelembe a sírkert 1927-es térképét, és magyar nemzeti szalaggal ellátott fakereszteket állított olyan sírokra is, amelyekben más nemzetiségű katonák nyugszanak. Az ONCE szerint az úzvölgyi hősi temetőt a román Hősök Emléke Társaság alakította ki 1926-1927-ben azzal, hogy az első világháború idején (a magyar hadsereg által) létesített sírkertbe, ahol 350 katonát temettek el, további 847 katona földi maradványait hantolta el. Az ONCE közlése szerint a temetőbe a második világháború után német katonákat is temettek, egyik dokumentuma 108-ra teszi a számukat, egy másik 40-re.
Az élőlánc egyik szervezőjét bírságolják meg
Háromezer lejes büntetéssel sújtotta a Hargita megyei csendőrség Grüman Róbertet, a Kovászna megyei önkormányzat alelnökét, amiért az úzvölgyi temető körül június 6-án alkotott élőláncot nem jelentették be a hatóságoknak. A politikus a Facebookon tette közzé a büntetés jegyzőkönyvét, a bírságot megfellebbezi, jelentette be.
A román védelmi tárca tárgyalást javasol
A védelmi minisztérium azt szeretné, ha a két tárca hadisírok gondozásáért felelős testülete június végén ülne össze Bukarestben. Egy nappal később a budapesti Honvédelmi Minisztérium a javaslatot elfogadja.
Rongálás és hivatali mulasztás miatt is feljelentést tett az MPP
Nyolc bűncselekmény (erőszak, dulakodás, rongálás, hatóság elleni erőszak, hivatali visszaélés, hivatali mulasztás, uszítás és sírgyalázás) kivizsgálását kéri a Magyar Polgári Párt az úzvölgyi katonai temetőnél június 6-án történt incidensek kapcsán. Az ismeretlen elkövetők, a Nemzet Útja (Calea Neamuli) Egyesület, az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) párt, valamint Constantin Toma, Dormánfalva polgármestere, Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa és Carmen Dan belügyminiszter elleni feljelentést Mezei János pártelnök nevében nyújtotta be a gyergyószentmiklósi ügyészségen.
Úzvölgye bekerül a kormány elleni bizalmatlansági indítvány szövegébe
Az ellenzéki pártok elfogadják az RMDSZ javaslatát, hogy az is kerüljön fel a kormány megbuktatását célzó érvek listájára, hogy a hatóságok nem voltak képesek helyreállítani a törvényességet a katonatemetőben, illetve megakadályozni a helyszíni incidenseket.
A sírkert eredeti állapotának visszaállítását várják el
Ez az RMDSZ és egy nappal később már a magyar kormány álláspontja is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon egyeztetett Teodor Meleșcanu külügyminiszterrel, sajtóosztálya pedig azt közölte, hogy a minisztérium tudomásul vette a román védelmi tárca szándékát, hogy saját kezelésébe vegye az úzvölgyi katonatemetőt, és továbbra is szorgalmazza a két védelmi tárca hadisírokért felelős testületének konzultációját, a törvényesség helyreállítását és az erőszakos események kivizsgálását.
Az RMDSZ kifejezetten ellenzi, hogy a román védelmi minisztérium kezelésébe kerüljön a temető, és azt javasolja, a temető mellett vagy vele szemben hozzanak létre külön parcellát a román hősök emlékművének.
Románia belügyminisztere: „Egyedüli dolog, ami még vita tárgyát képezi, az az, hogy miként rongálódott meg a temető kapuja”
A csendőrség és a rendőrség képviselői jól végezték dolgukat: a magyarok és a románok között megakadályozták az erőszakot, még úgy is, hogy mindkét oldal ultráit és szélsőséges képviselőit mobilizálták az eseményre. „Nem történt rongálás, gyújtogatás vagy sírgyalázás. Egyedüli dolog, ami még vita tárgyát képezi, az az, hogy miként rongálódott meg a temető kapuja, mindennek kiderítése bűnvádi eljárás tárgyát képezi” – állítja Carmen Dan. Megjegyzi azt is, hogy az akciót a belügyminisztérium közrendért felelős államtitkára szervezte meg, és két megye biztonsági szolgálata vett részt.
Szolidaritási menet Kolozsváron
Mintegy 300 személy, románok és magyarok vegyesen, gyűltek össze a Facebookon meghirdetett eseményre. A megmozdulás kezdeményezője Cornel Vilcu és Szakáts István.
A román kormányfő a bukaresti védelmi minisztérium kezelésébe adná a temetőt
Volt háromszéki prefektus kezdeményezte a keresztek felállítását
A védelmi minisztérium főtitkárának ötlete volt, hogy betonkereszteket állítsanak elesett román katonák emlékére az úzvölgyi katonatemetőbe. Már akkor beszélt erről, amikor még Kovászna megye prefektusa volt – értesült a Szabad Európa Rádió. Az erdélyi magyar sajtó két nappal később nevesítette a magasrangú hivatalnokot: Codrin Munteanut a Ponta-kormány nevezte ki Kovászna megye prefektusává, a tisztséget önéletrajza szerint 2009-2010 és 2012-2013 között töltötte be, amikor sorozatban perelte be a székely zászlót kitűző önkormányzatokat. Munteanu 2013 óta a védelmi minisztérium főtitkára.
Az EMNP és az MPP bejelenti, hogy feljelentést tesz az ügyészségen az úzvölgyi incidensek ügyében.
Válaszként a román külügyminisztérium közleményt ad ki: „az úzvölgyi katonatemető ügyében a magyar tisztségviselők szították a feszültséget, miközben a román fél folyamatosan nyugalomra intett és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott.”
A magyar kormány tiltakozó jegyzéket adott át a román kabinetnek, amelyben az eset teljes körű kivizsgálására és a vonatkozó nemzetközi kötelezettségek betartására szólította fel a kormányt.
Az RMDSZ elnöke szerint erőszakos cselekedetek történtek
Kelemen Hunor felszólítja a miniszterelnök asszonyt, hogy menessze Carmen Dan belügyminisztert és Hargita megye prefektusát, mert a román hatóságok szerinte képtelenek voltak fenntartani a rendet és ezért kerülhetett sor az erőszakos cselekedetekre és fizikai agresszióra.
A magyarok többsége a csendőrök segítségével elhagyta a helyszínt. Ezután elkezdődött a szertartás mintegy ezer román és az ott maradt kb. 30 magyar jelenlétében.Ott volt a helyszínen Sebastian Gheorghe Cucoș ezredes, a csendőrség parancsnokhelyettese, Carmen Dan belügyminiszter bizalmasa is. Ő irányította a román tömeget a temető bejáratához, hogy az ünnepség kezdetét vehesse.
Az ünnepségre érkező tömeg és a már ott tartózkodó magyarok között kisebb incidens alakult ki: a románok egy része a csendőrkordont áttörve és felfeszítve a temető kapuját, bejutott a temetőbe. Egy személyt egy zászlórúddal arcon ütöttek.
Az avatóünnepség előtt körülbelül 300 székelyföldi civil és közszereplő/politikus sorakozott fel élőláncot vonva a temető köré, hogy megakadályozza a koszorúzást.
Avatás előtt egy órával tiltakozni fognak, jelenti be Tánczos Barna RMDSZ-szenátor
Semjén Zsolt ellátogat a temetőbe
Próbafeltárást javasolt a budapesti Honvédelmi Minisztérium
Személyes találkozót, levéltári források közös elemzését, helyszíni próbafeltárást javasolt Kovács Vilmos, a budapesti Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának parancsnoka, és háromszor is magyarázatot kért a román minisztérium hősi halottakkal foglalkozó szervezetétől (ONCE) a katonai temetőbe történt egyoldalú beavatkozásról, amelyet tilt a két ország erről kötött megállapodása. Kovács Vilmos se a kéréseire, se a javaslataira nem kapott választ a román féltől, derült ki a Demokrata számára adott interjúból.
Az avatás napja: június 6.
Dormánfalva polgármesteri hivatala három nappal az esemény előtt közzéteszi a május 17-ről elhalasztott avatóünnepség programját. A hősök napja alkalmából meghirdetett dormánfalvi rendezvénysorozatok utolsó eseménye az úzvölgyi katonatemető felavatása. Az ortodox egyházi szertartást és koszorúzást 17 órára szervezték.
Védelmi minisztérium: nem járultunk hozzá az úzvölgyi temető átalakításához
A szaktárca közölte: az idegen háborús emlékhelyek átalakítása csakis a minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) előzetes hozzájárulásával végezhető el Romániában, és a hivatal - 2004-es megalakulása óta - nem járult hozzá az úzvölgyi katonatemető átalakításához.
Minden nap rendkívüli tanácsülést tartanak Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok az Úzvölgyében
„Az úzvölgyi haditemető ügyének rendezése, a jogsértő magatartás befejezése és a bűnösök megbírságolása jogos követelésünk, amiből nem engedünk” – fogalmazott Antal Árpád, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke.
A Hargita megyei prefektus megtámadja a temető lezásárára vonatkozó határozatot
A közigazgatási bíróságon iktatott kereset automatikusan felfüggeszti a határozat hatályát. A prefektus bejelentésével egy időben Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere és Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke lánccal és lakatokkal lezárta a katonatemető kapuját, és kifüggesztette a temető harmincnapos bezárásáról szóló önkormányzati határozatot.
Csíkszentmárton tanácsa lezárja az úzvölgyi temetőt
A határozat értelmében az úzvölgyi temető területére harminc napig tilos bármilyen tevékenység elvégzése céljából belépni. A tiltás alól csak a tatarozási munkálatokat végzők képeznek kivételt.
Az RMDSZ felmondja az együttműködést a PSD-vel az úzvölgyi helyzet rendezéséig
„Értelmezhetetlen a kettős mérce és diszkrimináció az úzvölgyi ügyben. Nem is mondhattunk mást a megállapodásra, mint hogy itt a vége” – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Házkutatás Csíkszentmárton alpolgármesterénél
A csíkszeredai rendőrségen kihallgatták László Antalt, Csíkszentmárton alpolgármesterét, miután reggel 6 órakor rátörtek családjára, hogy házkutatást tartsanak nála. A házkutatás alapja az a feljelentés lehet, amelyet George Simion EP-képviselőjelölt tett azután, hogy az úzvölgyi katonatemetőben provokált.
Egy nagyméretű román zászló is megjelent a sírkertben
Kedd délután egy Bákó megyei rendszámú, fekete Dacia Duster állt meg a temető bejáratánál. Utasai kiszálltak, és kifeszítettek egy 4X1 méteres trikolórt a zászlótartóra. Röviddel utána megjelent a rendőrség és a csendőrség is a helyszínen, és a zászlót levették.
Dübörög a választási kampány, egy független EP-képviselőjelölt azt állítja, bántalmazták
George Simion egy másik fiatalember társaságában látogatott el a temetőbe és egy verekedést provokált a sírkertet őrző magyarokkal. A közösségi médiában meg is jelentek fotók, amint duzzadt ajkakkal, homlokon keletkezett horzsolásokkal, és felkötött bal karral áll Simiont kísérő fiatalember. Gyorsan lebukott: egy későbbi, 24 óra múlva készült fotón eltűnt a duzzadt ajak, nyoma se maradt a horzsolásnak, és a felkötött bal kar helyett a jobb karja volt felkötve. Simion egyébként nem jutott be az EP-be.
Virrasztás a sírkert előtt, tartva a román emlékmű felavatásától
Romániai magyar pártok és civil szervezetek képviselői virrasztottak az úzvölgyi katonatemető előtt péntekre virradóra, attól tartva, hogy Dormánfalva önkormányzata mégis megpróbálja felavatni az osztrák-magyar sírkertben a román katonák törvénytelenül létrehozott emlékművét és parcelláját. Az éjszaka folyamán hosszabb-rövidebb időre 200-an is megfordultak a temető körül, de 70-80-an állandóan a bejáratnál tartózkodtak. A dormánfalvi önkormányzat által péntek délelőttre meghirdetett, majd lemondott avatásra nem érkeztek Bákó megyei résztvevők, csupán a román karhatalomnak tulajdonított gépkocsik haladtak el többször is a temető előtt, amelyekből filmezték az őrt állókat.
Egy civil akciócsoport fekete szemeteszsákokkal burkolta be a betonkereszteket
A fóliát az úzvölgyi kezdeményező bizottság tagjai azonnal eltávolították, de az akciócsoport szétküldött felvételei elterjedtek a sajtóban, és a Bákó megyei rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Ökumenikus istentisztelet a temetőben
Több ezren vettek részt az eseményen, ahol egy tiltakozó nyilatkozatot is bemutattak, amelyet valamennyi érintett helyi és megyei hatóságnak, a kormánynak és az államelnöki hivatalnak is elküldenek.
Halasztja a dormánfalvi önkormányzat az úzvölgyi avatóünnepséget
Constantin Toma dormánfalvi polgármester egy kampányrendezvény végén jelentette be, hogy elhalasztják a május 17-ére tervezett avatóünnepséget az úzvölgyi katonatemetőben.
Az Állami Építkezési Felügyelőség szerint az építési engedély törvénytelen
A hatóság megállapította, hogy a dormánfalvi városháza olyan dokumentáció alapján állította ki a katonatemető román parcellájának a létrehozásához az építési engedélyt, amely nem bizonyította egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát. A hatóság felszólította Bákó megye prefektusát, hogy mérlegelje az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon.
Keresztekkel jelölték meg a magyar katonák sírjait
A 14 hősi halott nyugvóhelyét Korodi Attila képviselő, Tánczos Barna szenátor és Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere mogyorófavesszőből összekötött keresztekkel jelölte meg.
A kulturális tárca szerint törvénytelenül építkeznek
Valer Daniel-Breaz kulturális miniszter közölte a polgármesterrel: a dormánfalvi önkormányzat nem szerezte be a köztéri műemlékek bizottságának (CNMPF) jóváhagyását a román katonai parcella létrehozásához.
Előkerül egy térkép a bécsi levéltárból
Az 1917-es térkép alapján készült infografika (szerző: Tóth Szilárd) világosan mutatja, hogy a betonkereszteket magyar katonák sírjain helyezték el.
Az átalakítások törvényességét próbálja bizonyítani Dormánfalva polgármesteri hivatala
A polgármester által kiadott közlemény szerint a temetőt a Societatea Cultul Eroilor hozta létre 1926-1927-ben, az Dormánfalva területén helyzekedik el, és a munkálatok célja visszaállítani a sírkert "nemzetközi jellegét" mely a temető 2013-as felújítása során elveszett.
Megjelennek az első újságcikkek a sírkertben készülő avatásról
A dormánfalvi önkormányzat által szervezett avatóünnepség időpontja május 17.
A tavaszi takarításra érkező temetőgondnokok fotót készítenek az előkészületekről
A dormánfalvi önkormányzat egy határozattal a magánvagyonából a közvagyonába teszi át a haditemető 8 ezer négyzetméteres telkét
Meghirdetik a közbeszerzést a munkálatok kivitelezésére
A dormánfalvi önkormányzat kiírása egy emlékműről és 50 kereszt elkészítéséről szól az "úz-völgyi hősök számára". Keretösszeg: 200-250 ezer lej (kb. 40-50 ezer EUR)
A dormánfalvi önkormányzat kibocsátja az építkezési engedélyt
Dormánfalva önkormányzata aláírja a partnerségi szerződést a kulturális tárcával
A munkálatokat a centenáriumi ünnepségek keretén belül tervezik elvégezni.
Felmerül az úzvölgyi temető "rehabilitálásának" ötlete
A székelyföldi románok találkozóhelyén, a Marosfői Nyári Egyetemen merül fel, hogy a székelyföldi katonatemetőket (köztük az úzvölgyit) "rehabilitálni" kell.
