Iohannis két mandátuma alatt viszont kiderült: a politikus hallgatag komolysága végtelen cinizmust takar. Az Átlátszó Airday podcastben Kiss Anna Borbáth Endre politológussal, a Heidelbergi Egyetem oktatójával beszéli át a Iohannis-évtized történéseit. Illetve azt, hogyan hatott a romániai társadalomra, a politikával és a politikusokkal szemben támasztott elvárásainkra, hogy az ígéretes államfő magára hagyta a választóit, miközben teljesen rátelepedett a pártjára és a közpénzből fizetett luxusra.

Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!

Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!

A podcast tartalmából:

03:50 Mi a dolga az államfőnek Romániában?

07:00 Nagyszeben sztárpolgármestere Băsescu akarata ellenére vált országos politikussá.

17:00 Iohannis első politikai botránya: a Colectiv-tragédiával kierőszakolt kormányváltás

22:20 „Az én kormányom”: Dacian Cioloș és technokrata kormányának a kudarca

24:28 Miért aratott fölényes győzelmet a PSD 2016 végén a választási csalásért akkor már elítélt Liviu Dragneával?

28:10 Iohannis élére áll és kihasználja a PSD-ellenes #rezist tüntetéseket.

32:28 Egyre nyilvánvalóbb a titkosszolgálatok befolyása az igazságszolgáltatásra; Iohannis megpróbálja elkenni, és él a titkosszolgálatok által biztosított hatalommal.

37:30 PNL PSD: Klaus Iohannis szerepe ebben a kapcsolatban

41:21 Az ex-tanár Iohannis első reformja, a România Educată, a Képzett Románia kudarca

44:50 Iohannis külpolitikai sikerei: az USA és a NATO Romániában; schengeni csatlakozásunk

54:00 A politikus, akiben mindenki azt lát, amit szeretne

55:44 A „mély állam”

58:00 Hogyan győzte le Iohannis fölényesen Viorica Dăncilát a 2019-es elnökválasztáson?

1:05:00 A Covid-járvány és az oltásbotrányok

1:07:55 „Jo napot kivanok, peszede”: mit jelentett ez a román és a magyar politikai közösségben?

1:11:55 A PSD és a PNL nyilvános összeborulása; mire kellett Iohannisnak Nicolae Ciucă tábornok, és hogyan árt vele a PNL-nek?

1:21:52 Az orosz-ukrán háború Iohannis csendjében – az államfő teljesen elszakadt a választóitól.

1:27:00 Luxusvilla, külföldi utak, magánrepülőzés közpénzből: legalizált korrupció koronázza meg a Iohannis-évtizedet. Politikai öröksége: csalódás, bizalmatlanság, politikai apátia, a demokrácia leépítése.

The post Az üresség forradalma: Klaus Iohannis tíz éve appeared first on Átlátszó Erdély.

Bukarestben 1500 euró a lakások négyzetméterének átlagára, Kolozsváron 2600 euró. A kolozsvári lakásárak nemcsak méltánytalanok, de már fenntarthatatlanok: a várost meghatározó egyetemi diákság ki fog kopni a város szövetéből, ha nem tud itt lakást fizetni, mondja a profitot igenlő, klasszikusan liberális közgazdász, Rácz Béla Gergely egyetemi oktató és városi tanácsos.

Szerinte a lakásárakat a növekvő fizetőképes kereslet és a bankok intenzív szerepvállalása hajtja: az építőket és a vásárlókat is támogatják, mert ez a hitel mindenképp megtérül. A vevők erős szükséglet miatt (lakni kell valahol) fizetnek, az építtetők magas profittal dolgoznak. De a kolozsvári túlszabályozás is emeli az árakat szerinte.

A 30-40 százalékos profitráta az ingatlanfejlesztésben viszont morálisan elfogadhatatlan, amíg óriási városi szegregátumok léteznek: Patarét, Őrkő, Hidegvölgy – veti fel Kiss Anna műsorvezető. Van-e, legyen-e társadalmi felelőssége a befektetőknek? És hogyan kérjük rajtuk számon?

Az állam adóztassa meg jobban az építtetőket, maga is építsen lakásokat, és a kínálat növelésével csökkentse az árakat ahelyett, hogy csak az iskolák, hivatalok, parkok építésével növeli a környék ingatlanfejlesztőinek lakásárait, mondja Vincze Enikő szociológus, egyetemi oktató, ismert kolozsvári lakhatási aktivista.

Nyugaton a sok szociális lakás miatt van jólét, vagy a jólét miatt van sok szociális lakás? A hatékonytalanság van belekódolva az államba, vagy a kapitalista ideológiába van belekódolva az, hogy az állam hatékonytalan? Az átlagbér vagy a szegénységi küszöb alatt járjon szociális lakás?

Itthon szabályozásból is megbukott az állam, ért egyet a közgazdász és az aktivista. Sőt abban is egyetértenek, hogy a városnak sokkal több szociális lakást kellene építenie. Hallgassátok végig a minden szempontból építő vitájukat: nyíltan felvállalják eltérő világnézetüket, mi pedig közben sok mindent megtudunk arról,

• hogyan lettünk iparosodó városokba terelt lakótelepi munkaerőből szegény ingatlantulajdonosok;
• hogyan termelődnek újra az ingatlanlufik;
• mi az állam hatása az ingatlanpiacra;
• vagy hány embernek van több mint száz lakása Kolozsváron.
  

Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!

A podcast tartalmából:

02:45 A lakhatás a politikai gazdaságtan középpontjában 1989 előtt és 1989 után

07:00 Az ingatlanvagyon privatizálásával indult a piacgazdaság Romániában

11:00 Szeretjük a magántulajdont, de brutálisan kinyílt az olló a bérek és a lakásárak növekedése között

13:00 A bankok is az ingatlanokat imádják → globálisan sok a pénz, nő a kereslet a lakások iránt, ez is hajtja fel az árakat. Az ingatlanlufik kipukkanása szokta korrigálni az árakat.

20:00 Kulturális percepció, ideológiai elfogultság, hogy szeretünk a saját tulajdonunkban lakni, hogy a szociális bérlakás stigmatizál és csak a mélyszegénységben élőknek jár. A törvény szerint mindenkinek járna, aki az országos átlagbér alatt keres.

24:30 Nyugaton nem minden szociális lakás az állam tulajdona. Romániában a szociális lakásállomány leépítésével is stigmatizál az állam, nem a lakásigénylést ösztönzi, hanem a magánszektor szabályozatlan fejlődését.

26:40 Az állam be nem avatkozása a piacba is politikai döntés, a lakáskereslet és -kínálat nem természetes, hanem a politika is termeli.

28:05 Az államnak csak a szegénységi küszöbig feladata felhozni a polgárait.

31:50 Annyira magasak az árak Kolozsváron, hogy már nem hatékony: a város elveszíti a védjegyét, az egyetemi ifjúságot. De azért magasak, mert az önkormányzat túlszabályoz, és túl hosszú az engedélyezés.

34:40 A város mesterségesen visszafogja a kínálatot, és átterheli a közfejlesztések költségeit a magánbefektetőkre. Ha fordítva lenne, normalizálódnának az ingatlanárak. Most valóban sok a spekuláció.

37:00 Kolozsvárnak sokkal több szociális lakást kellene építenie, de a szegénységi küszöb ne az átlagbér legyen, mondja a közgazdász. Mire elég Grazban a 3000 eurós fizetés?

41:00 A sok szociális lakás miatt van jólét, vagy a jólét miatt van sok szociális lakás? A jóléti varázstorta méltányos elosztása.

46:00 Az állam azért rossz gazda, azért nem megfelelőek a közszolgáltatások, mert az állam tudatosan keveset költött rájuk az elmúlt 30 évben. Politikai döntés, hogy az állam leépítette magát.

50:00 A 2000-es évek szabályozatlansága miatt fulladunk most bele a szmogba.

55:00 Kolozsváron a jól keresők is fizetésük 40-50%-át a lakhatásra költik.

59:40: Nagyon sok lakás épül Romániában, az árak viszont továbbra is növekednek. Miért? Nem a több magánlakás, hanem a több állami lakás csökkentené az árakat.

1:03:10 De milyen forrásból építsen az állam?

1:07:00 Főbérlői kapzsiság és korrupció; ha drágán veszed a lakást, drágán fogod kiadni.

1:11:11 Tovább drágul az albérlet, mert emelkedtek a banki kamatok.

1:14:00 Albérleti plafon és a nagy lakástulajdonok kisajátítása: álmok Berlinben, apátia itthon.

1:17:10 Hány embernek van száznál több lakása Kolozsváron? És mihez kezd vele?

1:19:50 Miért nincs speciális pénzalap szociális lakásokra?

1:24:10 Ipari vagy zöldövezetekben épüljön sok lakás? Visszaélések, kiskapuk, amelyekről a városvezetés is tud.

1:28:00 Kevés a pláza Kolozsváron a lakosság számához képest: a Carbochim-ügy

1:32:00 Azért épülnek lakások helyett plázák és irodák központközeli helyeken, mert nem a tőkebefektetést korlátozzuk, hanem az emberi jogokat és a társadalmi szükségleteket.

The post Miért dühítően drága Kolozsváron lakni? appeared first on Átlátszó Erdély.

Ezeket valójában a PISA (Programme for International Student Assessment) felmérés nélkül is tudjuk. A tesztet 15 éves diákok töltik ki. Azt pontozza, hogy a diákok mennyire tudják használni az iskolában szerzett szövegértési, matematikai és természettudományos készségeket és ismereteket iskolán kívüli problémák megoldására.

Vagyis azt méri, hogy a közoktatás mennyire tudta ellátni azt az alapfeladatát, hogy a diákok sikeresen boldoguljanak a társadalomban nem sokkal azelőtt, hogy annak teljes jogú tagjaivá válnak.

A 2022-ben 15 éves romániai diákok 33 százaléka nem tudta alkalmazni azokat az alapkészségeket, amelyekre az iskolában kellett volna, hogy szert tegyen.

Ráadásul a diákok jelentős része esik ki az oktatásból 15 éves kora előtt – annak ellenére, hogy Romániában az oktatás a középiskola vagy szakiskola végéig kötelező. A PISA jelentés szerint itthon a 15 évesek 24 százaléka nincs iskolába íratva.

Öröm az ürömben, hogy az erdélyi magyar diákok teszteredményei egy árnyalatnyival jobbak, mint a romániai átlag. De ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy arányában több alacsony státusú magyar diák tűnik el a közoktatásból 15 éves koráig, vagyis megnő a jól szituált és ezért jó képességű diákok aránya. Úgy tűnik, a román tannyelvű iskolák sikeresebben tartják bent a rendszerben a hátrányos helyzetű diákokat.

A hazai oktatási rendszer problémáiról avatott szakértőkkel beszélgettünk. Meghívottaink:

• Magyari Tivadar kolozsvári szociológus, a BBTE oktatója, aki tíz évig volt az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke;
• Papp Z. Attila oktatáskutató, a magyarországi Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, a Miskolci Egyetem oktatója;
• Váradi Izabella nagybányai magyartanár, volt iskolaigazgató, volt tanfelügyelő, aki jelenleg az Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ tanácsosa.

Az adásunkban kivesézett problémák zömére nem hoz megoldást az új tanügyi törvény. A PISA felmérés viszont arra is jó, hogy a diákok teljesítményét mérhetően köti össze a családi hátterükkel, azzal, hogy mennyire érzik jól magukat az iskolában, vagy hogy az igazgatók mekkora tanárhiányról számolnak be. Ezeket az adatokat kellene jobban megkutatni, elemezni és beépíteni átgondolt és következetes közpolitikákba.

Az Átlátszó Airday több podcastcsatornán is hallgatható. Hallgassátok, és iratkozzatok fel a csatornáinkra, hogy ne maradjatok le egyetlen adásról sem.

The post Az emberek harmada nem érti meg ezt a beszélgetést – hiába járt iskolába legalább nyolc évig appeared first on Átlátszó Erdély.