Bezárás
Napi politika

Újabb igazságszolgáltatási reform-kísérlet: forró őszre készül Bukarest

Néhány napja ismét utcára vonultak Románia nagyvárosaiban az igazságügyi szabályozások tervezett módosítása miatt. A tüntetők félelmei ugyanazok, mint az év eleji, több százezres megmozdulások alkalmával: a kormánykoalíció feddhetetlennek nagy jóindulattal sem nevezhető vezetői megpróbálják ellenőrzésük alá vonni az igazságszolgáltatást és ellehetetleníteni a korrupcióellenes harcot.

Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett román kormány az igazságügyi törvények módosítására készül. Szövegszerű elképzelés egyelőre nem látott napvilágot, de az igazságügyi miniszter által sajtótájékoztatón ismertetett homályos tervek – Florin Tudose miniszterelnök utólagos „elemzése” szerint: elvek – is kivágták a biztosítékot egyes társadalmi csoportoknál.

A Tudorel Toader igazságügyi miniszter által ismertetett változtatások többsége az ügyészek és bírák fölötti kontrollt érinti. A miniszter első helyen említette, hogy hét évre növelnék az előléptetéshez szükséges szolgálati időt. Ez az ügyészekre és a bírákra egyaránt vonatkozna.

Egy másik javaslat a vezető beosztásban lévő ügyészek és bírák megbízatásának időtartamát érintené. Jelenleg ez három év, miközben a közszférában a mandátumok általában négy évre szólnak. A miniszter erre hivatkozva javasolta az ügyészségi és bírósági vezetők megbízatásának a meghosszabbítását, azzal a kiegészítéssel, hogy a jelenleg tisztségben lévő vezetők mandátumát nem érintik a változtatások.

A legvitatottabb javaslat az, amelyik kiiktatja az államfőt a bírák és ügyészek kinevezéséből. Ezentúl az ügyészségi vezetőket a Legfelső Bírói Tanács (CSM) nevezné ki az igazságügyi miniszter javaslatára. Toader szerint a jelölteket „átlátható és nyilvános eljárás útján” választanák ki a legalább 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkező ügyészek közül. A hatályos eljárás ettől annyiban különbözik, hogy a kinevezéseket az államfő írja alá, miután a CSM véleményezi az igazságügyi miniszter jelölését.

Nem kevésbé vitatott az az javaslat, amely szerint az ügyészek és bírák fegyelmi ügyeiben eljárni hivatott igazságszolgáltatási felügyelet a CSM-től átkerülne az igazságügyi minisztérium fennhatósága alá. Emellett az igazságügyi miniszter létrehozná az „ügyészek ügyészségét”, amely a bírói kar tagjai által elkövetett feltételezett törvénysértéseket vizsgálná ki. (A román jogrendszer egyik furcsasága, hogy az ügyészek is a bírói kar részét képezik. Előfordult már, hogy a Legfelső Bírói Tanács elnöke egy ügyész volt.)

Az igazságügyi miniszter elmondta, a javasolt változtatásokat nem sürgősségi kormányrendelet, hanem a kormány előterjesztésére, törvényként fogadják el.

„Támadás a jogállamiság ellen”

Klaus Johannis szerint a kormány tervei támadást jelentenek a jogállamiság ellen. Az államfő úgy vélte, a javasolt módosítások célja az igazságszolgáltatás gyengítése, következménye pedig az lehet, hogy a nemzetközi porondon rossz színben tüntetik fel Romániát.

Az ellenzéki pártok is keményen bírálták az igazságügyi miniszter javaslatait. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban közölte, hogy a parlamentben határozottan ellenszegül a javaslatok elfogadásának. Szerinte az államfő kizárása az igazságszolgáltatási vezetők kinevezéséből, valamint az igazságszolgáltatási felügyelet alárendelése az igazságügyi miniszternek támadás az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság ellen. Orban úgy értékelte, a PSD vissza akar térni a 2005 előtti állapotokhoz, amikor az igazságszolgáltatást az akkori (és a jelenlegi) kormánypárt ellenőrizte.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bejelentette, hogy indítványozza az igazságügyi miniszter leváltását.

A tervezett módosítások aggodalmat keltettek jóformán valamennyi szakmai szervezet körében. Elsőként az országos korrupcióellenes ügyészség fejezte ki rosszallását azzal kapcsolatban, hogy az igazságszolgáltatási felügyelet az igazságügyi minisztérium alárendeltségébe kerülne. Az ügyészség rámutatott, hogy egyelőre semmiféle írásos tájékoztatást nem kapott a kormány terveit illetően.

A bírák és az ügyészek egyesületei is követelték a Tudorel Toader által hivatkozott tervezetek szövegének nyilvánosságra hozatalát. Annyit előre leszögeztek, hogy az igazságszolgáltatási felügyelet alárendelése a szaktárcának súlyosan veszélyezteti az ügyészek függetlenségét.

Egy parkolójegy árával járulj hozzá az erdélyi független sajtó fennmaradásához. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Az USA is aggódik

Liviu Dragnea PSD-elnök elhamarkodottnak nevezte a bírálatokat, hiszen mint hangsúlyozta, egyelőre csupán elveket ismertetett az igazságügyi miniszter, a tervezeteket csak ezután küldik el véleményezésre a CSM-nek, és csak azt követően kerülnek majd a parlament elé megvitatásra és elfogadásra.

A kisebbik kormánypártot, az ALDE-t vezető Călin Popescu-Tăriceanu szerint is higgadt parlamenti vitára van szükség. Szerinte az államelnök kizárása az igazságszolgáltatási vezetők kinevezéséből éppenséggel a politizálás megszüntetését célozza, hiszen ezentúl az utolsó szó a bírói tanácsé lesz, amely – az elnökkel ellentétben – nem politikai szereplő.

Nem ő volt az egyetlen, aki az ügy kapcsán kizárólag az álláspontját alátámasztó részletet emelte ki a javaslatokból. Cezar Preda liberális alelnök ugyanis azt válaszolta Tăriceanunak: még egy zöldfülű politikus vagy jogász számára is nyilvánvaló, hogy az igazságszolgáltatási felügyelet alárendelése a szakminiszternek az igazságszolgáltatás átpolitizálását jelenti.

A CSM szerdán elemezte volna a javaslatokat, de a tagok egy része megtagadta a részvételt, így nem volt döntőképes jelenlét, az ülést elnapolták. Egy hete viszont a CSM ügyészi szekciója állást foglalt, és megállapította, hogy a javasolt változtatások nyomást gyakorolnak az ügyészek és a bírák tevékenységére, aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét és a korrupcióellenes harc terén elért eredményeket, valamint szöges ellentétben állnak a kötelezettségekkel, amelyeket Románia vállalt az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében az Európai Unióval szemben.

Augustin Lazăr legfőbb ügyész – miután konzultált az alárendeltségébe tartozó 17 főügyésszel – úgy értékelte: a javasolt változtatások értelmében az ügyészek „teljeskörű politikai ellenőrzés alá” kerülnének. A DNA pontszerűen elutasította a javaslatok többségét, míg a szervezett bűnözés és terrrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) vezetője, Daniel Horodniceanu azt mondta: megvárja a bírálatokkal a törvényszöveget, viszont annyit már most elárulhat, hogy a javaslatok közül egyesek nemkívánatosak.

Megszólalt az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége is, amely egy közleményben fejezte ki aggodalmát a javasolt módosítások miatt, és arra biztatta a kormányt, hogy működjön együtt a törvényhozással és az igazságszolgáltatás intézményeivel „a korrupcióellenes harcban és az igazságszolgáltatási intézmények hitelességének megőrzése érdekében”.

Egy parkolójegy árával járulj hozzá az erdélyi független sajtó fennmaradásához. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

A kutyák ugatnak, a karaván halad?

A bírálatokra reagálva Tudorel Toader közölte: minél szélesebb körű vitát akar a tervezetek elfogadása előtt. Ezért nagy körültekintéssel elemezni fogja az ellenvetéseket, érkezzenek azok a szakmai szervezetek vagy az utcán tüntető polgárok részéről. Ez volt kedden.

A szakmai szervezetek részéről érkező, sokasodó bírálatokat látva a miniszter álláspontja 24 óra leforgása alatt megváltozott. Szerdán már nem volt kíváncsi az ügyészek véleményére, hiszen mint hangsúlyozta, az alkotmány értelmében az ügyészek nem vesznek részt a törvényhozási folyamatban, az ő dolguk a törvények alkalmazása.

A kormánykoalíció vezető politikusai az elmúlt napokban több olyan kijelentést tettek, amelyek arra utalnak, hogy a tervezett módosításokat a román társadalom vagy a külföldi partnerek részéről érkező bírálatoktól függetlenül véghez viszik.

Először is Tudorel Toader igazságügyi miniszter azzal indokolta a szakmai szervezetek által jóformán egyöntetűen kifogásolt módosításokat, hogy a román tarsadalomban folyó nyilvános vitákból merített „nagyon valószínű megoldásokat”, mert „az igazságügyi miniszter az egész román ország minisztere”. Ezzel nagy valószínűséggel a kormánypárti sajtó által napirenden tartott „elméletekre” utalt, amelyeket Liviu Dragnea pártelnök tényszerűen is említett a téma kapcsán adott vasárnapi nyilatkozatában.

Eszerint a román igazságszolgáltatást több éve egy háttérhatalom irányítja, amelynek célja a románok által demokratikusan megválasztott kormány „lefejezése”, mellesleg pedig a román tőke ellehetetlenítése. „A rendszer nem adja meg magát egykönnyen. (…) Nem lesz könnyű, de türelemmel, vállalva az összes személyes kockázatot is, ezt a folyamatot végig kell vinni” – figyelmeztetett a pártelnök, aki nemrégiben konkrétan Soros Györgyöt nevezte meg a PSD-kormány ellenségeként.

A nyilatkozatokból arra is lehet következtetni, hogy a következő hetekben ismét elő-, illetve a parlament napirendjére kerulhetnek a büntető törvénykönyvet módosító javaslatok, amelyek miatt februárban 1989 óta nem látott utcai megmozdulások robbantak ki.

Akkor egyetlen ember, Florin Iordache igazságügyi miniszter vitte el a balhét, a kormány visszavonta a hivatali visszaélés részleges dekriminalizálását, aminek köszönhetően egyebek mellett leállt volna Liviu Dragnea folyamatban levő büntetőpere. Ezúttal a PSD arra készül, hogy „a kutyák ugatnak, a karaván halad” elvet alkalmazza. Codrin Ștefănescu, a PSD főtitkára és a párt egyik „arca” egy kedd esti tévéműsorban egyértelművé tette: nem zárkóznak el a vitáktól, meghallgatják az esetleges utcai tüntetések résztvevőit is, „de dönteni a többség fog”.

A kormánypártban uralkodó hangulatról árulkodik Liviu Pleșoianu szociáldemokrata törvényhozó kirohanása. A fiatal politikus, aki napi rendszerességgel képviseli a pártot a hírtelevíziók vitaműsoraiban, az amerikai nagykövet azonnali kitoloncolását követelte. A Ceaușescu-(közelebbről az Orbán-)rezsim megnyilatkozásaira hajazó nyilatkozata szerint Hans Klemm beleavatkozik Románia belügyeibe, gyarmatosítóként viselkedik, nem adja meg a kellő tiszteletet a románoknak.

„Ha a külügyminiszter és a kormányfő nem hozzák meg azonnal a szükséges lépéseket, azt jelenti, hogy hallgatólagosan elfogadják a tengeren túlról igazgatott gyarmat státuszát” – jelentette ki a képviselő, aki szerint Romániának demonstrálnia kell a kitoloncolással Washington előtt, hogy „több tiszteletet érdemel”.

Szőcs Levente

Egy parkolójegy árával járulj hozzá az erdélyi független sajtó fennmaradásához. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

Lejes (RON) számla:

Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU